A FELSŐOKTATÁS HELYZETE, A BOLOGNAI FOLYAMAT AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON. A STRATÉGIAI EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÉT ORSZÁG KÖZÖTT

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció Levelező Szak EU Kapcsolatok Szakirány

A FELSŐOKTATÁS HELYZETE, A BOLOGNAI FOLYAMAT AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON. A STRATÉGIAI EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÉT ORSZÁG KÖZÖTT

Készítette: Keszthelyi Anett

Budapest, 2008

Tartalomjegyzék

I.

II.

A Bolognai Folyamatról ........................................................................... 4 I.1.

A közös célkitűzés kezdetei és a megvalósítandó célok ................. 4

I.2.

A bolognai törekvések megvalósulása, a közeljövő feladatai ......... 8

A Bolognai Folyamat Magyarországon................................................... 10 II.1.

A minisztériumi szint................................................................... 10

II.2.

Körkép Magyarország egyetemeiről és főiskoláiról ..................... 12

II.3.

A reformok megvalósulásának lehetősége és feltételei. A fejlődés előirányzott szakaszai a jövőben.................................................. 29

III.

A Bolognai Folyamat Ausztriában .......................................................... 34 III.1. A minisztériumi szint................................................................... 34 III.2. Körkép Ausztria egyetemeiről és főiskoláiról .............................. 41 III.3. A reformok megvalósulásának lehetősége és feltételei Ausztriában ................................................................................. 50

IV.

A stratégiai együttműködés lehetőségei Magyarország és Ausztria között ................................................................................... 55

3

I.

A Bolognai Folyamatról

I.1. A

A közös célkitűzés kezdetei és a megvalósítandó célok Bolognai

Folyamat

célja

az

európai

felsőoktatási

rendszer

harmonizációja, ezáltal az európai térség versenyképességének növelése. A kezdeményezés 10 éves múltra tekint vissza. 1998-ban 4 ország – Németország, Olaszország, Egyesült Királyság és Franciaország – oktatási miniszterei párizsi tanácskozásuk után a Sorbonne Nyilatkozattal felhívást intéztek az európai felsőoktatás szereplőihez, a nyitott európai felsőoktatási térség létrehozására.1 A felhíváshoz egyre több ország csatlakozott és 1999-ben 29 európai állam (Ausztria, Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Írország, Olaszország, Románia,

Lettország,

Málta,

Litvánia,

Norvégia,

Luxemburg,

Portugália,

Hollandia,

Szlovák

Lengyelország,

Köztársaság,

Szlovénia,

Svédország, az Egyesült Királyság, Spanyolország és Svájc) felsőoktatásért felelős minisztere Bologna városában találkozott újra. A résztvevők az általuk aláírt Bolognai Nyilatkozatban megegyeztek, hogy 2010-re megteremtik az Európai Felsőoktatási Térség előfeltételeit és elhatározták, hogy kétévente üléseznek, az eredmények áttekintése és a további tennivalók egyeztetése céljából. Elfogadták a képzési rendszer reformját, amely a többciklusú képzés bevezetését jelentette. Az alapképzés 6-8 szemesztere után, amely egy korábbi főiskolai végzettségnek felel meg, most „bachelor” oklevéllel zárul, választható a 2-4 féléves specializáció, a mesterképzés, amely során a „master” fokozat szerezhető meg. Ezután, erre építve folytathatóak a doktori tanulmányok, ennek megszerzésének ideje 6 félév. Az orvos- és a jogászképzés azonban továbbra is osztatlan marad. Emellett megállapodtak

abban

is,

hogy

olyan

eszközöket

alkalmazzanak,

olyan

intézkedéseket vezessenek be, pl. a kreditrendszert, amelyek átláthatóvá és összehasonlíthatóvá teszik a tanulmányokat és az okleveleket – megkönnyítve ezzel a felsőoktatási teljesítmények és fokozatok kölcsönös elismerését. Egyben javítják a felsőoktatás minőségét, növelik a hallgatói és oktatói mobilitást.2

1 2

http://www.felvi.hu/index.ofi?mfa_id=89&hir_id=6000 http://www.pataky.hu/dokumentumok/bolognai.ppt#256,1,A%20Bolognai%20folyamat

4

A Bolognai Nyilatkozatban lefektetett célkitűzések elérése érdekében az Európai

Bizottság

szervezetét,

akcióprogramokat

menedzsmentjét.

indított,

Létrehozta

a

és

kialakította

kétévente

a

esedékes

folyamat miniszteri

találkozók közti időszakban a folyamatot figyelemmel kísérő, és a miniszterek tanácskozására az eredményekről jelentést tévő Bologna Follow-up Groupot, valamint akcióprogramjai keretében szemináriumokat, konferenciákat, időközi munkacsoportokat hívott életre. A következő miniszteri találkozóra 2001-ben, Prágában került, ahol elfogadták Horvátország, Ciprus és Törökország csatlakozási kérelmét.3 A résztvevők értékelték a két év alatt történteket és a Prágai Nyilatkozatban megállapították,

hogy

minden

területen

megindultak

a

munkálatok,

a

kezdeményezés általában jó fogadtatásra talált. Mindazonáltal a miniszterek további határozott lépésekre és erőfeszítések vállalására hívták fel a felsőoktatás szereplőit, újabb területekre is kitérve. Ezek: az életen át tartó tanulás, a hallgatók fokozottabb bevonása a munkába, a döntés előkészítésbe, továbbá a bolognai folyamat társadalmi hatásainak figyelembe vétele, végül az európai felsőoktatás teljesítményének, minőségének, vonzerejének kérdése, amely a nemzetközi versenyképesség szempontjából kiemelt jelentőségű. A miniszterek felhívták az európai országokat, hogy erősítsék a kooperációt, beleértve a határokon túli oktatás lehetőségét is. 2003-ban Berlinben került sor a következő konferenciára. A résztvevők állásfoglalásait a Berlini Kommüniké tartalmazza. A miniszterek határoztak arról, hogy elfogadják Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Vatikán, Oroszország, Szerbia és Montenegró, Macedónia, a volt Jugoszláv Köztársaság felvételi kérelmét, mely országokkal az Európai Felsőoktatási Térség immár 40 tagúvá bővült.4 Ekkor már nyilvánosságra kerültek az akcióprogramok első eredményei, illetve a Bolognai Folyamat előrehaladását vizsgáló átfogó kutatási jelentések is. Berlintől kezdve általánossá válik, hogy a miniszteri találkozóra időzítve számos, a Bolognai Folyamathoz csatlakozó szervezet nyilvánosságra hozza állásfoglalását, véleményét, javaslatait, illetve saját felmérései eredményét. Ezáltal egyre teljesebb, átfogóbb kép alakul ki a Folyamat keretében végbemenő európai felsőoktatási 3 4

változásokról.

A

résztvevők

felismerték,

hogy

az

újonnan

http://www.felvi.hu/index.ofi?mfa_id=89&hir_id=6009 http://www.okm.gov.hu/letolt/felsoo/berlini_kommunike.pdf

5

csatlakozott országokban a felsőoktatás jelentős reformjára lesz szükség az előirányzott célok eléréséhez és megegyeztek abban, hogy támogatják a tagországokat ezekben a folyamatokban illetve bevonják őket a Bolognai Folyamattal kapcsolatos közös vitákba. Végezetül a miniszterek elhatározták, hogy a következő konferenciára 2005 májusában a norvégiai Bergenben fog sor kerülni. 2005-ben Bergenben már 45 ország miniszterei tekintették át az eredményeket és adtak ki újabb nyilatkozatot (Kommüniké Európa felsőoktatásért felelős minisztereinek a konferenciájára, Bergen, 2005. május 19-20.). Az Európai Felsőoktatási Térség létrehozásának folyamatában részt vevő országok már: Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Izland, Írország,

Lengyelország,

Lettország,

Liechtenstein,

Litvánia,

Luxembourg,

"Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság", Magyarország, Málta, Moldova, Németország, Norvégia, Olaszország, Orosz Föderáció, Örményország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szentszék, Szerbia és Montenegró, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Ukrajna és további tag az Európai Bizottság.5 A Bergeni Nyilatkozatban is különböző kutatások, vizsgálatok, beszámolók mutatták be az egyes célkitűzésekkel kapcsolatban az egyes aláíró országok által bevezetett változtatásokat, illetve ezek hatásait. A Follow-up Group beszámolója szerint jelentő haladás történt a célok elérése érdekében. Gyors ütemben folyik a kétciklusú felsőoktatás bevezetése, amely már a hallgatók több mint 50%-át érinti. Azonban szükség van a kormányzatokat, intézményeket és szociális

partnereket

összefogó

párbeszéd

fokozására,

a

diákok

jobb

foglalkoztathatóságának érdekében. Elengedhetetlen volna a hallgatók fokozottabb bevonása a minőségbiztosításba és a szorosabb nemzetközi együttműködések ösztönzése. Az egyetemek közötti átjárhatóságról szóló lisszaboni egyezményt a 45-ből már 36 ország ratifikálta, a többiek ösztönzésére van szükség. Továbbá az Európai Felsőoktatási Térséget vonzóvá kell tenni a világ más részei számára, fokozni kell a Bolognai Folyamat ismertségét az egész világban. Ennek érdekében felkérik a Follow-up Groupot a külső dimenzió kidolgozására.6

5 6

http://www.bologna-bergen2005.no/ http://www.okm.gov.hu/letolt/felsoo/bergeni_kommunike.pdf

6

2007-ben 46 ország részvételével (a növekedés oka Montenegró 2006-os függetlenné válása) a miniszterek és egyéb felelős tisztségviselők Londonban találkoztak a két évenkénti soros megbeszélésükre. A Londoni Nyilatkozatban megfogalmazták, hogy a reformok szempontjából fontos az erős, megfelelően finanszírozott, autonóm intézmények jelenléte, a megkülönböztetés-mentesség és igazságos hozzáférés elvét tiszteletben tartani az egész Európai Felsőoktatási Térségben. Elengedhetetlen a képzés harmadik ciklusának erősítése, a pályakezdő kutatók helyzetének és karrierkilátásának javítása. A hallgatói mobilitás fontos alapköve, hogy a Lisszaboni Elismerési Egyezményt már 38 ország ratifikálta, a többieket folyamatosan ösztönözni kell. Az Európai Felsőoktatási Térség globális összefüggéseivel kapcsolatban megállapították, hogy a bolognai reformok figyelemre méltó érdeklődést váltottak ki az egész világon és serkentően hatottak az európai és nemzetközi partnerek között zajló vitákra. Fontos elismerni, hogy a világ egyes országai erőfeszítéseket tesznek, hogy jobban összehangolják felsőoktatásukat a bolognai keretrendszerrel. A legfontosabb prioritásokként 2009ig többek között a háromciklusú képzési rendszer tökéletesítését, az oklevelek és a résztanulmányok minőségbiztosítását és elismerését, illetve a mobilitás fokozására egy nemzeti szakértőkből álló hálózat létrehozását nevezték meg, a hálózat célja az lenne, hogy segítse az ösztöndíjak és kölcsönök hordozhatóságát.7 A következő konferencia 2009. április 28-29.-én a Benelux államokban, Leuvenben kerül majd megrendezésre.

7

http://www.okm.gov.hu/letolt/felsoo/bolo_london_hu_070601.pdf

7

I.2. A bolognai törekvések megvalósulása, a közeljövő feladatai A 2007-es londoni miniszteri konferencia óta is folyik a munka a Bolognai Folyamat céljainak mielőbbi és minél teljesebb megvalósításáért. Egymást érik a különböző találkozók és egyeztetések. Ha csak a novemberi eseménynaptárt tekintjük át, nyolc bolognai találkozóra került sor: november 4-5.-én a franciaországi Nancyben a hallgatók mobilitásáról tanácskoztak a szakemberek, 67.-én Luxemburgban a felsőoktatásban végzettek elhelyezkedési esélyeiről, 10-11.én Budapesten a bolognai törekvések szociális dimenziója, 13-14.-én Párizsban az oktatási rendszerek nemzetközi összehasonlítása a volt téma. November 17.-én Strasbourgban Qualifications Frameworks Coordination Group, 18.-án pedig a Data Collection Working Group találkozott Berlinben. 20-22.-én szintén Budapesten kerül megrendezésre a 3. Európai QA Fórum, egy hétre rá 27-28.-án pedig a grúziai Tbilisziben tartják a Conference on Qualifications Frameworks elnevezésű értekezletet. 8 Mivel az Európai Felsőoktatási Térség nagy érdeklődést vált ki a világ többi részein is, nagy hangsúlyt kap "Az Európai Felsőoktatási Térség a globális környezetben" elnevezésű stratégia, amelyet a felelős miniszterek 2007-ben fogadtak el a nemzetközi, az európai, nemzeti és intézményi szintű együttműködés keretrendszerének kidolgozása érdekében. A stratégia fő törekvései az Európai Felsőoktatási Térséggel kapcsolatos tájékoztatás javítása, az Európai Felsőoktatási Térség vonzerejének és versenyképességének világszintű erősítése, a politikai párbeszéd intenzitásának fokozása, a partnerségen alapuló együttműködés erősítése és a képesítések elismerésének javítása. 9 A közelmúltban Ausztria és Magyarország közösen nyerte el a Bolognai Folyamat eredményeit, az egységes Európai Felsőoktatási Térség megteremtését megünneplő európai miniszteri találkozó rendezésének jogát. A rendezés részleteiről Johannes Hahn osztrák tudományügyi miniszter és Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár júniusban Bécsben egyeztetett. A miniszteri találkozó 2010. március 11-én Budapesten kezdődik, de mindkét fővárosban zajlik majd, a programot igyekezett a két fél úgy elosztani, hogy mindkét helyszín egyenlő jelentőséget kapjon az ünnepi eseménysorozaton. A tagországok szakminiszterei a 8 9

http://www.ond.vlaanderen.be/hogeronderwijs/bologna/calendar/events_2008_11.htm http://www.okm.gov.hu/letolt/felsoo/bolo_london_hu_070601.pdf

8

Parlament felsőházi üléstermében beszélnek majd az elmúlt 11 év eredményeiről és a jövőbeli együttműködésről. A konferencia célja meghatározni a következő évtized fejlődési irányát az egységes Európai Felsőoktatási Térségben.10

10

http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=2090&articleID=231501&ctag=articlelist&iid=1

9

II.

A Bolognai Folyamat Magyarországon

II.1.

A minisztériumi szint

A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium a kezdetektől jelen van a Bolognai Folyamat szereplői között, 1999-ben Kiss Ádám helyettes oktatási és kulturális államtitkár az első tagországokkal egy időben írta alá a Nyilatkozatot. A döntéshozó és a reformokat felügyelő Minisztérium létrehozta a Nemzeti Bologna Bizottságot és következetesen – sokszor az intézmények, oktatók, hallgatók és szülők tiltakozása ellenére – igyekszik megteremteni a célkitűzések eléréséhez és az egységes Európai Felsőoktatási Térség létrehozásához szükséges magyarországi feltételeket. Hiller István a 2008. november 10-11.-i budapesti Bologna-szeminárium keretében tartott előadásában hangsúlyozta, hogy hazánk azért csatlakozott a Bolognai

Folyamathoz,

hogy

a

felsőoktatás

egységesebbé,

átláthatóbbá,

átjárhatóvá váljék, szolgálva ezzel a régió versenyképességét. A folyamat előnyei, az átjárhatóság, a nemzetközi összehasonlíthatóság és a mobilitás, sokkal jelentősebbek, mint a hátrányai, hangzott el beszédében. Ezért Magyarország a folyamatnak továbbra is aktív tagja lesz. A felsőoktatás középpontjában a színvonal és a minőség kell, hogy álljon. Azt is említette, hogy hazánkban a felsőoktatásban részt vevő hallgatók száma az elmúlt 15-20 évben négyszeresére emelkedett és ez nagy kihívás elé állította az egyetemeket

és

a

főiskolákat.

A

magyar

felsőoktatási

rendszer

átfogó

korszerűsítésének öt alapvető kérdése van: a struktúrával, a finanszírozás átalakításával kapcsolatos kérdések, a hallgatói juttatások, szociális kérdések köre, az akkreditáció, minőségbiztosítás és minőség-ellenőrzés kérdése, valamint az infrastruktúra korszerűsítése, mondta Hiller István. Majd hozzátette, hogy az elmúlt években a magyar felsőoktatás szerkezete a Bolognai Folyamatnak megfelelően

átalakult,

bővült

az

infrastruktúra, átalakult a finanszírozás

szerkezete. Nyitott kérdések azonban szerinte is továbbra is vannak az Európai Felsőoktatási Térség országai között; nemzetközi szinten is meg kell beszélni például olyan kérdéseket, hogy az alapképzésben részt vevő, azt elvégző, de a tanulmányaikat

később

folytató

hallgatók

milyen

eséllyel

indulnak

a

10

munkaerőpiacon, vagy hogy szolgálják a reformtörekvések az innováció, kutatásfejlesztés ügyét. 11 Ahogy a Nemzeti Bologna Bizottság 2008. júniusi ülésén elhangzott, a tagok véleménye szerint most, hogy a szerkezeti-jogi keretek nagyjából kialakultak, ideje a tartalmi kérdésekre koncentrálni. „Még mindig nagy a reformok körüli bizonytalanság, mely főképp az információk hiányából fakad, ezért most az egyik legnagyobb kihívás az, hogy hogy visszük be "Bolognát" az intézményekbe (oktatókhoz, hallgatókhoz, intézményi dolgozókhoz), illetve hogy ismertetjük jobban meg (és el) az új végzettségeket a munkaadókkal.”12 "Lezárult az elmúlt 15 év mennyiségi változása, és a minőség felé fordulunk", mondta Hiller István az Eötvös Lóránd Tudományegyetem idei tanévnyitó ünnepségén és hangsúlyozta, hogy az elkezdett reformlépések a színvonalközpontú magyar felsőoktatás megteremtését szolgálják. Beszédében kiemelte, hogy fontos a párhuzamosságok csökkentése az intézmények közötti együttműködés által, az ELTE-t, mint az oktatási és kutatási együttműködésekben élen járó intézményt méltatta. A kormány által finanszírozott eddigi jelentős infrastrukturális fejlesztések mellett 2010 végéig Európai Uniós forrásokból további 80 milliárd forint áll még rendelkezésre. A szakminiszter elmondta, hogy a 2008/2009-es tanévet 90 ezer hallgató kezdi meg, ebből 56 ezer az államilag finanszírozott. Újdonság, hogy át lehet kerülni a nem államilag finanszírozott csoportból az államilag finanszírozottba és fordítva. Ettől a reformtól is a színvonal emelkedése várható. Másrészről a bolognai rendszer erőpróbája is ez a tanév, 2009-ben végeznek először országszerte a tanulmányaikat ebben a rendszerben kezdett hallgatók a három éves alapképzésben, akik 133 alapképzési szak után 300 mesterszakon folytathatják majd tanulmányaikat. 13

11

http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=764&articleID=232219&ctag=articlelist&iid=1 http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=601&articleID=231827&ctag=articlelist&iid=1 13 http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=2090&articleID=231950&ctag=articlelist&iid=1 12

11

II.2. Körkép Magyarország egyetemeiről és főiskoláiról Ma Magyarországon az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint 71 felsőoktatási intézmény található. 25 egyetem, ebből 18 állami, 7 magánegyetem, a főiskolák száma 46, amelyet a 12 állami és a 38 magánkézben lévő főiskola száma ad össze. 14 A felsőoktatási intézmények megoszlása Magyarországon

25 Főis kolák Egyetem ek 46

A fennállásának 60. évfordulóját ünneplő Budapesti Corvinus Egyetem a bolognai célok közül határozottan nagy hangsúlyt fektet a minőségbiztosításra, többek

között

a

összehangolására. elemzéséből 16

15

képzés

és

a

munkaadók

elvárásainak

teljes

körű

A 2007/2008-as tanévben készült munkaadói felmérés

kiderül,

hogy

440

munkaadó

(köztük

önkormányzatok,

minisztériumok és a versenyszféra legjelentősebb képviselői) megkeresésével, majd a kapott a válaszok kielemzésével pontos képet kapott az egyetem vezetése a pályakezdők képzettségének megítéléséről, a hiányosságokról, az együttműködés fokozásának lehetőségeiről. Az egyes szervezettípusok együttműködési készségét kiválóan mutatja az alábbi táblázat (1. ábra) 17, amelyben látjuk, hogy a párbeszéd hiánya nem mindig az egyetemeken múlik.

14

http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1126&articleID=4265&ctag=articlelist&iid=1

15

http://www.uni-corvinus.hu/index.php?id=474 http://portal.unicorvinus.hu/fileadmin/user_upload/hu/kozponti_szervezeti_egysegek/minosegi ranyitas/files/munkaadok_20080926.pdf 17 http://portal.unicorvinus.hu/fileadmin/user_upload/hu/kozponti_szervezeti_egysegek/minosegiranyitas/files/mu nkaadok_20080926.pdf, 7. o. 16

12

1. ábra A megkeresett és a válaszadó szervezetek megoszlása

Érdekes megnéznünk néhány eredményt, hogy az ország egyik legjobb presztízsű egyeteme milyen felkészültségű munkavállalókat bocsájt ki a munkaadók véleménye szerint. Arra a kérdésre, hogy „Összességében milyen mértékben illeszkedik a pályakezdők képzettsége a velük szemben támasztott munkaköri elvárásokhoz?” a válaszadók megoszlása a következő volt: egyáltalán nem 0.9%, alig 2.6%, elfogadható mértékben 38.8%, többnyire 51.1%, teljes mértékben 6.6%. Ez kiindulópontnak mindenképp ígéretes. Az együttműködést a munkáltató szervezetek és az egyetem között egy 1-5-ös skálán 3.9-re értékelték a megkérdezettek. A pályakezdők ismeretei és készségei közül nagyon jó megítélést kapott a végzettek nyelvtudása (2. ábra), az elméleti ismeretek (3. ábra), az informatikai ismeretek (4. ábra), a tájékozottság és általános műveltség (5. ábra), kevésbé jót a szervezési ismeretek (6. ábra), vezetői készségek és pedagógiai ismeretek (7-8. ábra), a pénzügyi és számviteli ismeretek, (9. ábra) és a gyakorlati ismeretek. (10. ábra)18 A rövidítések az alábbi karokat jelölik: ÉTK – Élelmiszertudományi Kar GTK – Gazdaságtudományi Kar KÉTK – Kertészettudományi Kar KTK – Közgazdaságtudományi Kar KIK – Közigazgatástudományi Kar 18

http://portal.unicorvinus.hu/fileadmin/user_upload/hu/kozponti_szervezeti_egysegek/minosegiranyitas/files/mu nkaadok_20080926.pdf, 47-50. o.

13

TÁJK – Tájépítészeti Kar TK – Társadalomtudományi Kar

2. ábra

3. ábra

4. ábra

5. ábra 14

6. ábra

7. ábra

8. ábra

9. ábra

15

10. ábra A kérdőívben az egyes szervezetek javaslatokat tehettek az együttműködés javítására,

illetve

szövegesen

megfogalmazhatták,

az

ismeretekben

és

készségekben általuk észlelt hiányosságokat. Itt legtöbben a kevés szakmai gyakorlatot és nem elegendő gyakorlati ismereteket, illetve a meglévő elméleti ismeretek gyakorlatba való átültetés készségének a hiányát és a helyi gazdasági környezet ismeretének hiányát nevezték meg. Ami elsőre szembetűnik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem honlapján az az, hogy egy szó sem esik a Bolognai Folyamatról. Az egyetem mottója „Korszerű mérnökképzés – az elmélet és a gyakorlat harmóniája” viszont valószínűleg a képzés és a munkaerőpiac összehangolásának szándékára utal. Az intézményben már bevezetésre került a háromciklusú képzés, az alap-, a mester- és a doktorképzés, viszont párhuzamosan fut még az ún. „hagyományos”, 10 féléves egyetemi képzés is, erre azonban az egyetem már nem fogad jelentkezéseket.19 A honlapon mégis egy szembetűnően fontos helyet foglal el, annak megjelölése nélkül, hogy ezt a szakot felmenő rendszerben felváltja a háromciklusú képzés. Az egyetem nagy hangsúlyt kíván fektetni a színvonalas tudományos képzésre és a fejlesztési, kutatási lehetőségek és körülmények javítására is. 20 Szembetűnő az egyes művészeti egyetemek tájékoztatása és a Bolognai Folyamatba való involválódásának a különbsége. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem bevezette ugyan a háromciklusú képzést, de honlapjukon közvetlen utalást a reformokra alig találunk. Egy tájékoztató írásban arról számolnak be, hogy az általuk is bevezetett ECTS (European Credit Transfer System) az európai

19

Felsőoktatási felvételi tájékoztató a 2009. februárban induló képzésekről, OKM és Educatio Társadalmi és Szolgátató Kht., 2008. szeptember 20 http://portal.bme.hu/default.aspx

16

intézmények közötti nagyobb hallgatói mozgásszabadságot szolgálja.21 A Színházés Filmművészeti Egyetem a honlapján az „Egy életen át tartó tanulás” elnevezésű bolognai programot népszerűsíti. Itt is három ciklusban folyik az oktatás

(alap,

mester,

doktori),

a

2007/2008-as

„hagyományos” főiskolai illetve egyetemi képzés.

22

tanévtől

szűnt

meg

a

A tájékoztatást leginkább

céljának tekintő és a reformtörekvésekkel lépést tartani igyekvő művészeti felsőoktatási intézménynek a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem látszik. Az alap-, mester- és doktori képzést szintén a 2007/2008-as tanévben vezette be, a képzések alatt külön menüpont tájékoztat a Bolognai Folyamatról, általános és szakonkénti tájékoztatót is találunk itt. 23 A közös európai törekvésekkel legkevésbé lépést tartó művészeti egyetem a Magyar Képzőművészeti Egyetem. Az egyetem honlapján a Bolognai Folyamatról nem esik szó, elhangzik ugyan az, hogy „hét szakon folyik egyetemi szintű mesterképzés”, a képzési tájékoztató részben, azonban, mint megtudjuk, ezek osztatlan, egyciklusú képzések. 24 A tudományegyetemek között az Eötvös Lóránd Tudományegyetem részvétele a reformokban messze megelőzi a többi egyetemet. 2004 februárjában létrehozták

az

ELTE

Bologna

bizottságot,

2006

februárjában

Bologna-

szemináriumot tartottak (mielőtt elindult volna az első évfolyam alapképzése), 2005 januárjában rektori állásfoglalás jelent meg a többciklusú

képzés

bevezetéséről az ELTE-n és 2005 júniusában a tanári mesterképzés bevezetéséről az ELTE-n.25 A Debreceni Egyetem honlapján utalásszerűen, áttételesen esik szó a bolognai törekvésekről. Írnak az európai intézmények közötti együttműködések lehetőségeiről, illetve külföldi egyetemek magyarországi képzési programjairól.26 A Szegedi Tudományegyetem honlapja27 is sokat és optimista hangnemben tárgyalja a bolognai reformok megvalósulását célzó törekvéseket. Több hír, újságcikk, tanulmány foglalkozik a Bolognai Folyamat megismertetésével és népszerűsítésével.

Ezek

közül

kiemelendő

Pukánszky

Béla

„A

Szegedi

Tudományegyetem és a Bologna-folyamat összefüggései” című tanulmánya, amely nagyon kritikus kérdésfeltevéssel indít, hangsúlyozza a tradíciók fontosságát, az 21

http://www.zeneakademia.hu/hp/nyitolap/index.html http://www.filmacademy.hu/ 23 http://www.mome.hu/ 24 http://www.mke.hu/ 25 http://www.elte.hu/ 26 http://www.unideb.hu/portal/ 27 http://www.u-szeged.hu/ 22

17

egyes pontok vizsgálata után azonban a bolognai reformokat hasznosnak és elengedhetetlennek tartja.

28

A Pécsi Tudományegyetem, az ország egyik

legrégibb és legnagyobb egyeteme is bemutatja a Bolognai Folyamatot, megemlíti, hogy a bolognai rendszer keretében vezette be azt a képzési rendszert, amelynek képzési keretei a felsőfokú szakképzés, az alap- és mesterképzés, a szakirányú továbbképzés

és

a

doktori

képzés.

Szó

esik

arról,

hogy

az

egyetem

Magyarországon elsőként vezette be az európai szisztémájú kreditrendszert, hogy nagy hangsúlyt fektet a piaci igények és a képzés összehangolására, az európai együttműködési lehetőségek, a hallgatói mobilitás segítésére, az élethosszig tartó tanulást pedig többek között a diplomát megújító képzésekkel kívánják támogatni.29 A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem is bevezette a háromciklusú képzést, a doktori képzésekhez illetve tudományi kutatói munkákhoz minden támogatást megadnak diákjaiknak. Jól felszerelt könyvtár, magyar és nemzetközi folyóiratokkal és képzett októ-kutatók segítik a mesterképzésben és a doktori képzésben résztvevő hallgatókat. 30 A győri Széchenyi István Egyetem egy dinamikusan fejlődő felsőoktatási intézmény, 2006-ban bevezették a bolognai rendszert, próbálják fiatalítani az oktatói gárdát, a 2005/06-os tanévben 40 új oktató nyert felvételt az egyetemre. Dr. Szekeres Tamás rektor az nyilatkozta a 2006-ban a Kisalföldnek adott interjújában, hogy a 80-as évektől kezdve az intézmény által meghirdetett szakok folyamatosa változnak, a piaci igényekhez alakulnak. Az egyetem vezetése fontosnak tartja az Audi Hungária Motor Kft.-vel és más vállalatokkal való együttműködés, folyamatos kapcsolattartást. 31 Az Széchenyi Egyetemen jelenleg öt karon, a Deák Ferenc Állami- és Jogtudományi Karon, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karon, a Műszaki Tudományos Karon, a Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézetben és a Varga Tibor Zeneművészeti Intézetben folyik az egyre növekvő számú hallgatóság képzése.32 A gödöllői Szent István Egyetem bár a Bolognai folyamatról nem ír honlapján, mégis fontosnak tartja a „tanulás lehetőségének egész életre történő 28

http://www.stud.u-szeged.hu/szttsz/konferenciak_elemei/pukanszky.pdf http://www.pte.hu/ 30 http://portal.zmne.hu:7778/portal/page?_pageid=34,13378&_dad=portal&_schema=PORTAL 31 http://uni.sze.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=24&Itemid=120 32 http://uni.sze.hu/ 29

18

kiterjesztését”, ezért létrehozta az Egyetemi Felnőttképzési Központot. Az egyetemi címet három éve kapó intézmény sokirányú képzést folytat, hat karon, az Állatorvostudományi Karon, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon, a Gépészmérnöki Karon, az Alkalmazott Bölcsészeti Karon, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karon valamint az Ybl Miklós Építéstudományi Karon folyik a hallgatók képzése.33 A soproni Nyugat-magyarországi Egyetem is bővítette tanulmányi kínálatát, immár kilenc karon folyik az oktatás (Apáczai Csere János Kar, Benedek Elek Pedagógiai Kar, Bölcsészettudományi Kar, Erdőmérnöki Kar, Faipari Mérnöki Kar, Geoinformatikai Kar, Közgazdaságtudományi Kar, Mezőgazdaságés Élelmiszertudományi Kar, Művészeti-, Nevelés- és Sporttudományi Kar Természettudományi és Műszaki Kar), alap-, mester-, doktori képzés, felsőfokú szakképzés és szakirányú továbbképzések keretében.34 A Közgazdaságtudományi Kar feltöltött PowerPoint-prezentációjában a bolognai rendszerről, az életbe lépő reformokról, karonként szemléletes tájékoztatót kaphatunk, az új képzési rendszert ábrázoló belinkelt ábra nagyon szemléletes segítséget nyújt, elsősorban a hallgatóknak, leendő hallgatóknak és szülőknek. 35

Dr. Székely Csaba érdekes analitikus képet nyújt a közgazdász-képzés múltjáról és a Bolognai Folyamat által befolyásolt, meghatározott jelenéről és jövőjéről, a piaci környezettel való kapcsolat módosulásáról, az átlagos életpálya változásairól. A konklúzió egyik fontos eleme, hogy „meg kell változtatni a képzési intézmények

33

http://www.szie.hu/ http://www.nyme.hu/ 35 http://www.ktk.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/ktk/Altalanos_informaciok/Szabalyzatok/ A_felsooktats_rendszere.pdf 34

19

regionális szerepét, azáltal, hogy kölcsönös bizalmon alapuló együttműködést hozunk létre.36 A veszprémi Pannon Egyetem a 2004/2005-ös tanévben hazánkban az elsők között vezette be kísérleti jelleggel szintén áttörést hozott az intézmény fejlődésében, kísérleti jelleggel a BSc képzést műszaki informatika szakon. Az ezt követő évben az egyetem minden karán elindultak az új típusú, többciklusú lineáris képzési rendszerbe illeszkedő alapszakok (BSc, BA), és megkezdődött a mester képzések előkészítése. Elsőként a környezetmérnök szak rendelkezett mester kimenettel, de folyamatban van számos további mesterszak akkreditációja is.37 A Hiller Istvántól a tanévnyitó alkalmával a Felsőoktatás Minőségi Díját 38 átvett Miskolci Egyetem egykori nehézipari egyetemből nagyon széles spektrumú felsőoktatási intézménnyé nőtte ki magát. Jelenleg hét karon folytathatják tanulmányaikat a hallgatók: a Műszaki Földtudományi Karon, a Műszaki Agrártudományi Karon, a Gépészmérnöki és Informatika Karon, az Állami- és Jogtudományi Karon, a Gazdaságtudományi Karon, a Bölcsészettudományi Karon, a Comenius Tanítóképző Főiskolai Karon, az Egészségügyi Főiskolai Karon és a Bartók Béla Zeneművészeti Főiskolai Karon. A bolognai átalakításokról a Miskolci Egyetem Küldetésnyilatkozatában is olvashatunk, a novemberi budapesti Bologna szemináriumról pedig a hírek között olvashatunk. A 2006-ban új rektort kapott intézmény felsőfokú szakképzésekkel és szakirányú továbbképzésekkel igyekszik eleget tenni az egy életen át tartó tanulás elvének, ezáltal is tovább bővítve a kínálatot. Rendkívül erős és hatékony hallgatói önkormányzat működik az egyetemen, a diákok fáradtságot nem kímélve próbálják kivenni részüket az egyetem vezetéséből, társaik tájékoztatásából és érdekképviseletéből. Az utóbbi években komoly anyagi beruházások is megvalósultak az egyetemváros területén.39 Az

Állattudományi,

Gazdaságtudományi,

Pedagógiai

Főiskolai

és

Művészeti Főiskolai Karokon oktató Kaposvári Egyetem is maga mögött tudhatja a képzés háromciklusúvá alakítását. A Bolognai Folyamatról külön linket, tájékoztatót, a tulajdonképpeni célkitűzéseket és az Európai Felsőoktatási Térség

36

http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/ktk/Egyeni_oldalak/szekely.csaba/KTKmarket ing.ppt#256,1,A Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának marketingje 37 http://www.uni-pannon.hu/ 38 http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=2090&articleID=231954&ctag=articlelist&iid=1 39

http://www.uni-miskolc.hu/public/

20

szükségessé válásának okait azonban nem tartották szükségesnek a weblapjukon feltüntetni, pedig ma már biztosan ez a legfontosabb fóruma egy felsőoktatási intézménynek. 40 A TF-fel összeolvadt Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karát, Fogorvostudományi Karát és Gyógyszerésztudományi Karát a képzés alapés mester szakaszra való osztása nem érinti. Ezek szakjai, azon tizenhét alapszak közé tartozik, amelyeken a képzés osztatlan maradt. Az Egészségtudományi Karon és a Testnevelési és Sporttudományi Karon azonban bevezetésre került a háromciklusú

képzés.

Az

egyetem

kiterjedt

nemzetközi

kapcsolatokkal

rendelkezik, nemzetközi együttműködéseket, kutatásokat folytat és Európa szerte kedvelt az orvostudományt hallgatni vágyók között, angol illetve német nyelvű oktatás is folyik a külföldi diákok megfelelő oktatása érdekében.41 A nem állami egyetemek döntő többsége egyházi egyetem hittudományi karral és jórészt osztatlan képzésekkel. Kivétel ezek alól az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem és az angol tanítási nyelvű Közép-Európa Egyetem (CEU). Az előbbi egyetem részben magyar állami finanszírozású, nagyobbrészt azonban Ausztria, Németország, Svájc illetve két német tartomány Baden-Württemberg és Bajorország pénzügyi eszközeinek köszönheti működését. Három karon az Összehasonlító Állam- és Jogtudományi, a Nemzetközi Kapcsolatok, a Közép-Európai Tanulmányok Karokon és a Doktori Iskolában folyik a diákok németnyelvű képzése. A berlini Collegium Hungaricum volt vezetőjével, dr. Masát András személyében az egyetem a közelmúltban új rektort kapott, aki munkatársaival azon fáradozik, hogy az intézménynek a régióban egyedülálló profilt teremtsen és a német nyelvterület legnevesebb professzorait, illetve diplomáciai tantárgyakra, magas rangú diplomáciai beosztottakat nyerjen meg állandó tanári státuszra, hogy az intézmény összes képzésének magyarországi akkreditációja mihamarabb megtörténhessen. 42 A Közép-Európa Egyetem (Central European University) 2004-ben megszerezte a teljes magyarországi akkreditációt a következő mesterképzési szakokon: Közgazdasági elemző, Politológus, Társadalmi nemek tanulmánya és a

40

http://www.u-kaposvar.hu/ http://www.sote.hu/ 42 http://www.bne.hu/ 41

21

Közgazdaságtudományi illetve Történettudományi doktori iskolai képzésekben.43 Az egyetem a régióban keresett és elismert intézet, nemzetközi, többnyire magas tudományos fokozattal rendelkező oktatókkal.44 A Debreceni Református Hittudományi Egyetemen a lelkész- és teológusképzés továbbra is osztatlan. Az egyetem azonban rendelkezik alap- és mesterszakokkal; a katechéta-lelkipásztor munkatárs képzése alapszakon, BA minősítéssel, az erre épülő hittanár-nevelő képzése mesterszakon, MA minősítéssel történik. Kiváló példa egy országon belüli stratégiai együttműködésre, hogy a Református Egyetem hallgatói a pedagógiai és pszichológiai tárgyakat a Debreceni Egyetemen, a tudományegyetem diákjaival együtt hallgatják. 45 Az Evangélikus Hittudományi Egyetem képzési kínálata alatt megjegyzi, hogy a 2005. évi CXXXIX. törvény értelmében indított képzések 2006 szeptemberétől kezdődően a következők: teológus, lelkész egységes, osztatlan mesterszak, a képzési idő 12 félév; katechéta-lelkipásztori munkatárs alapszak, képzési idő 6 félév; kántor alapszak, képzési idő 6 félév. Ezenkívül folyik még doktori képzés, hittudomány területén 6, de emellett lehetőség nyílik a doktori fokozat (PhD) egyéni úton történő megszerzésére is és pedagógus-továbbképzés, teológiai továbbképzés egyházi iskolákban és óvodákban dolgozó pedagógusok részére, ennek képzési ideje 4 félév. 46 A 2004-ben akkreditált Károli Gáspár Református Egyetem tűnik az egyházi egyetemek közül az egyik legnyitottabbnak a többi világi tudományok iránt is. Bologna-rendszerben folyik a képzés a Bölcsészettudományi Karon, a Tanítóképző Főiskolai Karon, a Doktori Iskolában, a Hittudományi Kar egyes szakjain. Az 1999-ben alapított Állam- és Jogtudományi Karon osztatlan a jogászképzés, míg a Hittudományi Kar lelkészképzése is. 47 Ezzel szemben teljesen zárt rendszerű és komoly elhivatottságot vár el (a felvételi

vizsga

egy

beszélgetés,

amelyben

a

különböző

szakokra

való

alkalmasságot és az általános műveltséget tesztelik) az Országos RabbiképzőZsidó Egyetem. A honlapon is túlnyomórészt kulturális és vallási vonatkozási írásokat és híreket találunk, egy kevésbé szemfüles olvasó talán a tanulmányi 43

http://web.ceu.hu/ http://www.ceu.hu/web/public/home 45 http://www.drhe.drk.hu 46 http://teol.lutheran.hu 47 http://www.kre.hu/ 44

22

osztály alegységét sem találná meg. A rabbiképzés természetesen osztatlan, alapszakon judaisztikát, liturgikát hallgathatnak a jelentkezők illetve választhatják a rabbihelyettes és a zsidó felekezeti szociális munkás képzést, vagy válogathatnak a szakirányú továbbképzések között. 48 A megközelítőleg 9000 hallgatóval rendelkező Pázmány Péter Katolikus Egyetem, amely 2008 januárjától az esztergomi Vitéz János Tanítóképző Főiskolát is magában foglalja egy külön karként, széleskörű képzést kínál a diákoknak. Szakoktól függően tanulhatnak osztatlan illetve alap- és mesterképzésben a Hittudományi, a Jog- és Államtudományi, a Bölcsészettudományi, az Információs Technológiai Karokon, valamint a Vitéz János Karon. 49 A főiskolák száma ma Magyarországon 46, ebből 12 az állami fenntartású intézmény. 50 Szembetűnő, hogy még az egyetemek közül kevesebb, mint 40% nincs állami kézben és a nem állami egyetemek történelmi egyházak vagy több ország összegfogásának támogatásában működnek, addig a nem állami főiskolák száma háromszorosa az állam által működtetett főiskolák számának.

Állami és nem állami kézben lévő felsőoktatási intézmények Magyarországon

18 Állam i Egyetem ek

34

Nem állam i egyetem ek Állam i Főis kolák 7

Nem állam i főis kolák

12

Az állami főiskolák közül különböző okokból a Budapesti Gazdasági Főiskolát, a Budapesti Műszaki Főiskolát és a Dunaújvárosi Főiskolát emelném ki, más-más okokból. A Budapesti Gazdasági Főiskola51 2000. január 1-én a Külkereskedelmi Főiskola, a Kereskedelmi- és Vendéglátóipari Főiskola és a Pénzügyi és Számviteli 48

http://www.or-zse.hu/ http://www.ppke.hu 50 http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1126&articleID=4265&ctag=articlelist&iid=1 49

51

http://www.bgf.hu/ 23

Főiskola egyesüléséből jött létre és ma e három főiskolai karból áll. Figyelemre méltó a főiskola honlapján egy kérdőív 52, amely a leendő hallgatókhoz szól és azt vizsgálja, mit várnak el a jelentkezők a főiskolán végzett tanulmányaikkal szemben. A főiskola ma megközelítőleg 20.000 hallgatót képez, a szakok, szakirányok kínálata gyorsan változik, a gazdasági környezet, a munkaerőpiac elvárásaihoz igazodik és nagyon jó helyre pozícionálja az intézményt a főiskolák közötti versenyben. A Műegyetemi Állásbörze tavalyi kérdőívéből az derült ki, hogy a börzén részt vevő vállalatok műszaki téren legszívesebben a BME-ről és a Miskolci Egyetemről alkalmaznának embereket. A gazdasági végzettségű frissdiplomásoknak pedig előny, ha a Budapesti Corvinus Egyetemen vagy a Budapesti Gazdasági Főiskolán szereztek oklevelet.53 A Budapesti Műszaki Főiskola szintén 2000. január 1-én, szintén három főiskola – a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola és a Könnyűipari Műszaki Főiskola – egyesítésével jött létre. Bő alapszakválasztékával a műszaki felsőoktatás teljes skáláját felöleli és néhány szakon bekapcsolódik a MSc és a doktori képzésbe is. Érdemes idéznünk az intézmény küldetésnyilatkozatából, amelyben a bolognai törekvések legfőbb pontjait olvashatjuk: „A Budapesti Műszaki Főiskola törekszik arra, hogy a globális felsőoktatási piac aktív és elismert szereplőjeként minőségi és versenyképes szolgáltatást nyújtó intézmény legyen, amely emberközpontú, egész életen át történő kötődést és tanulást biztosít, hazai és nemzetközi versenyképességét a legkorszerűbb eszközök és módszerek alkalmazására építi, harmonikusan együttműködve társadalmi és gazdasági környezetével (…) képzése magas szintű, a gazdasági és társadalmi élet változásaihoz igazodó, korszerű, a minőség folyamatos javítását alapkövetelménynek tekintve a felsőoktatási piacon jól értékesíthető, gyakorlatorientált legyen, és az ismeretek végzés után azonnal hasznosíthatóvá váljanak, a piac többi szereplőjével összevetve pedig mást, többet, jobbat kínáljon. (…) A főiskola törekszik arra, hogy (…) a munkaadók számára korszerű tudással, nemzetközi kitekintéssel, idegen nyelvi és informatikai ismeretekkel rendelkező kvalifikált szakembereket képezzen. Az intézmény az élethosszig tartó tanulás keretében a munkaadók igényeihez rugalmasan illeszkedő, változatos időtartamú továbbképzési programok széles kínálatát biztosítja.”54 52 53 54

http://www.bgf.hu/kerdoiv/index.php?sid=27611&lang=hu http://www.fn.hu/allas/20080828/nincs_legjobb_egyetem_csak_jok/?oldal=2 http://bmf.hu/index.php?inc=kuldetes&menukat=1

24

A Dunaújvárosi Főiskolán öt főiskolai karon, a Társadalomtudományi Képzési Területen, a Gazdaságtudományok Képzési Területen, az Informatika Képzési Területen, a Műszaki Képzési Területen és a Pedagógiai Képzési Területen folyik az oktatás.55 A Pedagógiai Képzési Területen alap- és mesterszakokon, a többi karon alapszakokon folyik a diákok képzése. A Dunaújvárosi Főiskola, bár nem rendelkezik kivételes, központi fekvéssel, vagy nagy múlttal, elkötelezett és innovatív vezetése által nagymértékű fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. A különböző karokon meghirdetett széles szakkínálat, már csak a sok tudományterület miatt is nagy kihívás elé állítja a főiskola tanulmányi vezetését. A főiskola 2005 decemberében tájékoztatót tartott a diákoknak a Bolognai Folyamatokról, a honlapon pedig folyamatosan olvasható az Oktatási és Kulturális Minisztérium Bologna-kiadványa. 2002 és 2007 között nagy infrastrukturális fejlesztések folytak, nyertes pályázatra kapott Európai Uniós és minisztériumi közvetlen céltámogatások segítségével. Nagyon szimpatikus, hogy a beruházásokkal a város lakóinak is kedvezni akart a főiskola vezetése, így került átadásra az intézmény előtti 1,1 hektáros nyilvános park szökőkúttal, szoborral, padokkal.56

A többi állami vidéki főiskolán is (kivétel a Magyar Táncművészeti Főiskola és a Rendőrtiszti Főiskola) megfigyelhető az oktatott szakok széles, valamennyi

tudományterületről

származó

választéka.

megfelelően karokra vagy intézetekre oszlanak. 55 56

A

főiskolák

ennek

Az egri Eszterházy Károly

http://portal.duf.hu/ http://portal.duf.hu/main.php?folderID=887

25

Főiskolán57

például

Bölcsészettudományi,

Gazdaságtudományi,

Természettudományi, Tanárképzési és Tudástechnológiai Karokat találunk, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán 58 Gazdálkodási, Agrár- és Vidékfejlesztési Karok, míg a Kecskeméti Főiskolán59 Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai, Kertészeti és Tanítóképző Karok között válogathatnak a jelentkezők. A nem állami főiskolák többsége, 34-ből 21, vallási felekezethez tartozó főiskola, ezek A Tan Kapuja Buddhista Főiskola (Budapest), az Adventista Teológiai Főiskola (Pécel), az Apor Vilmos Katolikus Főiskola (Vác), a Baptista Teológiai Akadémia (Budapest), a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola

(Budapest),

az

Egri

Hittudományi

Főiskola,

az

Esztergomi

Hittudományi Főiskola, a Győri Hittudományi Főiskola, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola (Debrecen), a Pápai Református Teológiai Akadémia, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, a Pünkösdi Teológiai Főiskola (Budapest), a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola (Budapest), a Sárospataki Református Teológiai Akadémia, a Sola Scriptura Lelkészképző és Teológiai Főiskola (Budapest), a Szegedi Hittudományi Főiskola, a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola (Nyíregyháza), a Szent Bernát Hittudományi Főiskola (Zirc), a Szent Pál Akadémia (Budapest), a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, és a Wesly János Lelkészképző Főiskola (Budapest). Már a nevek felsorolása is mutatja a vallási sokszínűséget, azonban a küldetések, célok megismeréséhez szükséges az intézmények közelebbi vizsgálata. A főiskolák honlapjainak 60 részletes tanulmányozása során csak két intézményt 57

http://www.ektf.hu/ujweb/ http://www.karolyrobert.hu/ 59 http://www.kefo.hu/ 60 Az intézmények felsorolásának sorrendjében: http://www.tkbf.hu/ http://www.adventista.hu/ http://www.avkf.hu/ http://www.bta.hu/ http://www.bhf.hu/ http://www.eghf.hu/ http://www.eszhf.hu/ http://www.gyhf.hu/ http://www.kfrtkf.hu/ http://www.prta.hu/ http://www.pphf.hu/ http://www.ptf.hu/ http://www.sapientia.hu/ http://www.srta.hu/ 58

26

találtam, amelyekben a katechéta-, lelkész- illetve családsegítő és ifjúságsegítő képzés mellett más tudományok oktatása is folyik. Ez mindkét esetben pedagógiai képzést jelentett, az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán óvodapedagógusok, német és roma nemzetiségi óvodapedagógusok, tanítók és szociálpedagógusok képzése folyik61, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán pedig tanító illetve kommunikáció- és médiatudomány szakokon is végezhetnek a hallgatók62. Határeset a világi és az egyházi főiskolák mezőnyében a budapesti, Dr. Bayer József nevével fémjelzett Zsigmond Király Főiskola. A 2000-ben alapított, 3000-4000 közötti hallagatói létszámmal működő intézmény, elkötelezettségét elsősorban politikai, vallási és társadalmi téren határozza meg. A főiskola három kutatóközponttal rendelkezik, ezek a Vallástudományi Kutatóközpont, mely a Vallástudományi Szemle kiadója, a ZSKF Társadalomtudományi Kutatóközpontja pályázati forrásokból végez kutatásokat a végzett hallgatók elhelyezkedési esélyeiről, a Fenntartható Demokrácia Központ célja a közel húsz éve lezajlott Közép- és Kelet európai

rendszerváltások

eredményeinek

és

következményeinek

elemzése

és

összehasonlítása.63 A rendelkezésre álló adatok alapján nem kell hozzá különösebb szellemi erőfeszítés, hogy lássuk a jobboldali politikai erők és a katolikus egyház elkötelezett felsőoktatási intézményéről van szó. A nem állami, nem egyházi főiskolák közül is érdekes kiemelnünk néhányat. Az 1996-os alapítású budapesti Általános Vállalkozási Főiskola három alapszakon (közgazdász – gazdálkodási és menedzsment, közgazdász – közszolgálati és nemzetközi tanulmányok), egy mesterszakon (vállalkozásfejlesztés) és számos szakirányú továbbképzésben illetve felsőfokú szakképzésben képzi hallgatóit.64

http://www.sola.hu/ http://www.theol.u-szeged.hu/ http://www.atanaz.hu/ http://www.ocist.hu/ http://www.szpa.hu/ http://www.vhf.hu/vhf_new/ http://www.wesley.hu/ 61 http://www.avkf.hu/ 62 http://www.kfrtkf.hu/ 63 http://www.zskf.hu/ 64 http://www.avf.hu/

27

A négy éve működő Budapest Kortárs Tánc Főiskola dr. Angelus Iván vezetésével táncművész, koreográfus, táncpedagógus szakokon folytatja képzéseit, szintén a bolognai rendszer szerint.65 A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola költségtérítéses formában gazdálkodási és menedzsment, kereskedelmi és marketing illetve kommunikáció és médiatudomány szakokon hirdet alapképzést.66 A Gábor Dénes Főiskola műszaki főiskolai képzést folytat Budapesten mérnök informatikus, műszaki menedzser illetve gazdálkodási és menedzsment szakokon. Érdekes látni a nyitóoldalon nagy betűkkel, hogy a Heti Válasz értékelése szerint a tavalyi 22. helyről a hetedik helyre került az idén az intézmény. 67 Sajátos helyzetben van Budapesten, az elismert IBS, Nemzetközi Üzleti Főiskola. Oxfordi vendégprofesszorokkal, angol nyelvű oktatás keretében, budai exkluzív környezetben, nemzetközi diákseregben, évi 1-1,5 millió forintért végezhetnek bolognai rendszerű alapképzést és szerezhetnek a hazai és a nemzetközi piacon megbecsült oklevelet az itt tanulók. 68 A székesfehérvári Kodolányi János Főiskola szervezeti felépítésében és oktatási kínálatában hasonlít az állami, vidéki főiskolákra. Széles választékkal igyekeznek kiszolgálni a helyi illetve a főiskolát választó hallgatóságot. Nyolc alapszakon (andragógia és művelődésszervező, anglisztika, előadóművészet, gazdlákodási és menedzsment, kommunikáció és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok, pedagógia, szociális munka, turizmus és vendéglátás) végezhetik itt tanulmányaikat a diákok. 69 Végül, de nem utolsó sorban figyelmet érdemel a nagy nemzetközi figyelmet is élvező Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelő Intézete. A nem állami, de akkreditált főiskola Pető András az 1940-es években kidolgozott konduktori módszereit fejlesztette tovább és oktatja konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus szakokon.70

65

http://www.tanc.sulinet.hu/ http://www.bkf.hu/ 67 http://www.gdf.hu/Lapok/Cimlap.aspx 66

68 69 70

http://www.ibs-b.hu/portal/page/portal/IBSHome http://www.kodolanyi.hu/ http://www.peto.hu/

28

II.3.

A reformok megvalósulásának lehetősége és feltételei. A

fejlődés előirányzott szakaszai a jövőben Az egyetemeken a törvény által meghatározott szakokon megkezdődött a háromciklusú oktatás. A felvételizni készülők megismerhették az új szakokat, az intézmény dolgozói kidolgozták a végzős alapszakosokat fogadó mesterkurzusok kínálatát. Főiskolai szintű oktatásban a Bologna-folyamat előtt is jóval több hallgató vett részt, ez a kép azonban most, a két éve folyó bolognai rendszerben bonyolultabb. A diagram a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján készült.71

A 2007/08-as tanévben felsőoktatásban részt vevő 397.704 hallgató számának megoszlása képzési típusok szerint 7153 18762 14591

Felsőfokú szakképzésben részt vevők

12398

Főiskolai szintű oktatásban részt vevők

984 109363

Egyetemi szintű oktatásban részt vevők Felsőfokú alapképzésben részt vevők Mesterképzésben részt vevők

146750 Osztatlan képzésben részt vevők

87703

Szakirányú továbbképzésben részt vevők Doktori képzésben részt vevők

A következő oszlopdiagramból (készült szintén a KSH adatai alapján, elérhető u.o.) az is leolvasható, hogy nőtt a nappali tagozaton tanuló hallgatók aránya az összes hallgató számához képest, amely remélhetőleg hozzájárul a képzés minőségi javulásához.

71

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl2_06_09ia.html

29

Nappali tagozatos hallgatók aránya a felsőoktatásban a 2007/08-as tanévben 300000 250000 200000

Nappali tagozatos hallgatók száma

150000

Felsőfokú képzésben részt vevő hallgatók összlétszáma

100000 50000

Doktori képzésben részt

Szakirányú továbbképzésben

Osztatlan képzésben részt

Mesterképzésben részt vevők

Felsőfokú alapképzésben

Egyetemi szintű oktatásban részt

Főiskolai szintű oktatásban részt

Felsőfokú szakképzésben

0

Ami mindenképpen ígéretes, hogy a szakirányú továbbképzéseket végzők száma az 1990/91-es tanévtől a 2005/06-os tanévig 5.989-ről 25.066-ra, majd ötszörösére növekszik és bár ez a szám az utóbbi két tanévben 18.762-re csökkent, joggal reménykedhetünk abban, hogy mind a munkáltatók, mind a munkavállalók felismerték az élethosszig terjedő tanulás jelentőségét a gyorsan változó szakmai környezetben.72 Többszörösére 1.527-ről 7.153-ra nőtt az 1993/94-es tanévtől a múlt tanévig a doktori képzésben résztvevő hallgatók száma is. 73 Hazánk úgy próbál lépést tartani az egységes Európai Felsőoktatási Térségben megfogalmazott elvárással, miszerint növelni kell a felsőfokú végzettségűek arányát az összlakosságban, hogy a felvételi eljárás során erőteljesen megnövelte a felvettek számát a felvételizők arányában, amely a felvételi arány nagyarányú javulásához vezetett. Következő lépésként fontos lenne a középfokú oktatást célzó reformokkal megteremteni annak a lehetőségét, hogy a középiskolákból érkezők felkészültsége valóban olyan legyen, hogy az egyetemek és főiskolák ilyen magas felvételi arány mellett is zavartalanul megkezdhessék, különböző felzárkóztató kurzusok vagy az oktatási színvonal kényszerű csökkentése nélkül az új diákok oktatását. A felvételi arány javulását a következő táblázat szemlélteti. Az első oszlop a felvételi évét, a 72 73

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl2_06_09ic.html http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl2_06_09ic.html

30

második a jelentkezők, a harmadik a felvettek számát, míg a negyedik oszlop a felvettek számát a jelentkezettek arányában mutatja.

1990

46767

16 818

36,0

1991

48911

20 338

41,6

1992

59119

24 022

40,6

1993

71741

28 217

39,3

1994

79805

29 901

37,5

1995

86548

35 081

40,5

1996

79369

38 382

48,4

1997

81924

40 355

49,3

1998

81065

43 629

53,8

1999

82815

44 538

53,8

2000

82957

45 546

54,9

2001

84380

49 874

59,1

2002

88978

52 552

59,1

2003

87110

52 703

60,5

2004

95871

55 179

57,6

2005

91583

52 863

57,7

2006

84262

53 983

64,1

2007

74849

50 941

68,1

Egyetemeink

többségükben

74

gazdag

nemzetközi

kapcsolatokkal

rendelkeznek, nemzetközi együttműködésekben vesznek részt, a hallgatóknak sok alkalmunk nyílik külföldi egyetemeken vendéghallgatóként eltölteni egy-két szemesztert.

Illetve

külföldi

egyetemek,

főiskolák

képzési

programjait

látogathatják több magyar felsőoktatási intézményben egyre nagyobb számban a hallgatók. Kiemelendő a rendkívül kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező ELTE, a vidéki egyetemek közül a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a SOTE és természetüknél fogva az angol- illetve német tanítási nyelvű Közép74

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl2_06_08i.html

31

Európa Egyetem és az Andrássy Gyula Budapesti Németnyelvű Egyetem. Az egységes európai kreditrendszer bevezetésével a hallgatóknak hamarosan még az eddigieknél is több lehetőségük nyílik arra, hogy tanulmányaikat más az egységes Európai Felsőoktatási Térséghez tartozó országban kezdjék meg, Magyarországon folytassák, vagy éppen fordítva. A diplomák összehasonlíthatósága révén nagyobb lesz a hallgatói mobilitás, és nagyobb lesz az esélyegyenlőség is a különböző nemzetek polgárainak az európai uniós munkaerőpiacon, a munkavállalók számára nyitva áll majd a térség teljes munkapiaca. Az egységes képzési rendszer minden bizonnyal növelni fogja a munkaadók bizalmát a külföldön végzett munkavállalók ismereteit és képességeit illetően. Néhány egyetem már komoly lépéseket tett a piaci szereplőkkel illetve a későbbi munkaadókkal történő kapcsolatfelvétel, az együttműködés, egymás igényeinek, érdekeinek teljesebb megismerése érdekében. A folyamatban élen jár a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem. Az intézmények sürgető feladata felvenni a kapcsolatot a leendő munkáltatókkal és figyelemmel kísérni igényeik, elvárásaik alakulását. A magyarországi egyetemek az egy életen át tartó tanulás jegyében igyekeznek gondoskodni a magyar munkavállalók folyamatos tájékoztatásáról, a tudomány és a technológia gyors változásainak idejében. Felsőfokú szakképzések és szakirányú továbbképzések gazdag kínálatával próbálják magukra vonni a vállalatok és a már dolgozó felnőtt lakosság figyelmét. A kínálatot azonban a piaci viszonyokhoz igazítva folyamatosan bővíteni, alakítani, frissíteni kell. Elengedhetetlen volna azonban, hogy az intézmények részletesebb, teljes körű tájékoztatást nyújtsanak a piaci szereplőknek, a leendő és a jelenlegi hallgatóknak a Bolognai Folyamatról, annak célkitűzéseiről, törekvéseiről, a Magyarországon is bevezetett új oktatási rendszer szükségességéről és a későbbiekben ezzel járó előnyökről. A hallgatók a reformokat megfelelő tájékoztatás hiányában szükséges rossznak fogják tekinteni. Mivel új rendszer, számukra kevésbé érthető, előfordulhat, hogy egy a képzést bonyolultabbá teendő elméleti kreációnak élik meg és például a hallgatói mobilitással járó előnyöket meg sem próbálják használni. Ez az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az egyes intézmények sürgető feladata. 32

Az alapszakokat követő mesterszakok kidolgozásában nagy előrelépések láthatók. Észlelhető a kínálat racionalizálása, a szakok a piac elvárásaihoz való igazítása. Nem dőlhetnek azonban hátra az intézmények e tekintetben és a minisztérium is aktívan ki kell hogy vegye a részét e folyamat segítésében, ha szükséges irányításában, felügyeletében. A technológiai, tudományos, piaci feltételek folyamatos változásai elengedhetetlenné teszik a képzési szakok kínálatának folyamatos felülvizsgálatát és módosítását. Üdvözlendő volna több olyan felmérés, kutatás, amely a későbbi munkáltatók elvárásait és elégedettségét méri az egyetemről hozzájuk kerülő pályakezdőket illetően. Ez természetesen rengeteg munka- és anyagi ráfordítással oldható meg, amelyet a minisztériumnak kell, hogy biztosítson saját forrásokból, vagy a bolognai-folyamat számára rendelkezésre álló nemzetközi forrásokból. A Nemzeti Bologna Bizottság feladatait a kormány bővíthetné tanácsadó, mentori, gyakorlati segítségnyújtó funkciókkal. Fontos lenne egy bizalmi párbeszéd kialakulása az intézmények, a Nemzeti Bologna Bizottság és az Oktatási és Kulturális Minisztérium között. Mindenképpen üdvözlendő a 2008. december 15-én a Tempus Közalapítvány szervezésében megrendezésre kerülő konferencia, műhelybeszélgetés, melynek témája a közelmúltban, a felsőoktatási intézményekben lezajlott tantervfejlesztési folyamatok jó gyakorlatainak bemutatása, valamint olyan fórum létrehozása, mely lehetőséget teremt a résztvevők számára, hogy saját eredményeiket elhelyezhessék a jellemző hazai és nemzetközi

folyamatokban,

továbbá

tapasztalatot

cserélhessenek

egymással.

A rendezvényre a felsőoktatási intézményekben zajló tantervfejlesztés gyakorlati megvalósítóit, programfejlesztőit várják. Számukra szeretnének lehetőséget teremteni a tapasztalat- és véleménycserére, információgyűjtésre, kapcsolatteremtésre, de azokat a szakembereket is, akiknek elsősorban kérdéseik vannak és azokat az intézményi képviselőket is, akik szívesen beszámolnak az elért eredményekről ezen a területen.75

75

http://www.tpf.hu/pages/event/index.php?page_id=392

33

III.

A Bolognai Folyamat Ausztriában

III.1.

A minisztériumi szint

Az osztrák Oktatási és Kulturális Minisztérium (Bundesministerium für Bildung, Wissenschaft und Kultur, magyarul Oktatási, Kulturális Minisztérium és a Tudományok Minisztériuma) 2006-ban két minisztériumra oszlott, a BMWF-re (Bundesministerium für Wissenschaft und Forschung, magyarul a Tudományok és a Kutatás Minisztériuma) és a BMUKK-ra (Bundesministerium für Unterricht, Kunst und Kultur, magyarul Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium), a Bolognai Folyamatban való részvétel, annak koordinálása pedig a BMWF hatáskörébe került. A minisztérium honlapja szerint a Bolognai Folyamat az egységes Európai Felsőoktatási Térség létrehozását szolgálja, amely Ausztria szempontjából az osztrák felsőoktatás europaizálódását és versenyképesebbé válását hivatott elősegíteni. Az osztrák felsőoktatás nemzetközivé válásának folyamata ezáltal újra lendületbe jött. 76 A minisztérium további Bologna-ismertetője szerint 77 a törekvések középpontjában áll az osztrák felsőoktatási intézmények versenyképességének erősítése Európában és az egész világon azáltal, hogy elősegítik a hallgatók, az oktatók és a kutatók mobilitását. Hangsúlyozzák, hogy itt nem egy kötelező, mindenkire

érvényes

szerződésről

van

szó,

hanem

Európa

felsőoktatási

intézményeinek és intézményrendszerének önkéntes alapon történő hasonlóvá alakításáról. Ezért az egyes országok szabadon dönthetnek arról, hogy mennyi valósul meg felsőoktatási rendszerükben a képzést elősegítő nemzeti kulturális adottságaikból, ahelyett, hogy mindent a legkisebb közös nevezőre próbálnának átalakítani. A nemzetközi trend egyre inkább afelé halad, hogy az intézmények küzdenek a hallgatókért és ebből a küzdelemből a hiteles, autentikus európai egyetemek fognak győztesként kikerülni. Az a tendencia, hogy az osztrák egyetemek és főiskolák konkurenciaharcban állnak más európai felsőoktatási „szolgáltatókkal” a jövőben tovább fog erősödni, ez mégsem jelenti azt, hogy ragaszkodni kellene a nemzeti nézetekhez. Az osztrák egyetemek reformok

76 77

http://www.bmwf.gv.at/euinternationales/bolognaprozess/ http://www.bmwf.gv.at/euinternationales/bolognaprozess/bologna_in_oesterreich/

34

segítségével

növelni

fogják

közkedveltségüket

az

európai

felsőoktatási

intézmények között. Ennek ellenére a Kleine Zeitung 2008. december 10-i számában arról számolt be, hogy a „Times” által összeállított egyetemek ranglistáján a tavaly 85. helyen álló Bécsi Egyetem (Universität Wien) 2008-ra a 115. helyre csúszott vissza. További osztrák egyetemek, amelyek eddig még benne voltak a legjobb 200-ban – a Bécsi Műszaki Egyetem (Technische Universität Wien) az idén a 166. helyről a 244. helyre került, míg az Innsbrucki Egyetem (Universität Innsbruck) a 256. helyre került. Georg Winckler a Bécsi Egyetem rektora így kommentálta az eredményt: „A kutatás területén mindenképpen a legjobb egyetemek közé tartozunk, azonban az oktatásban a tömeg-egyetemek közé.” Ezt alátámasztja, hogy a kutatási rangsorban az egyetem az 57. helyen, az oktatási rangsorban pedig a 163. helyen végzett. Winckler szerint a kormánynak át kellene gondolni az egyetemek oktatási tevékenységének a finanszírozását, azonban a tandíjbevételek elmaradásával a helyzet további romlása várható. 78 A BMWF szerint mindenképpen erősíteni kell az európai egyetemek versenyképességét az amerikai és az ázsiai térségben is, mert Európa sajnos nem rendelkezik sem az oktatás, sem a kutatás területén azzal a vonzerővel, amely kívánatos volna. Itt megint idézném a Times listáját, amelyet az Egyesült Államok beli Harvard vezet, közvetlenül a Yale előtt, harmadik helyen pedig a brit Cambridge Egyetem áll. Az első tíz helyen hat amerikai és négy brit egyetem található. Az osztrák minisztérium szerint az osztrák felsőoktatási intézmények éppúgy profitálnak abból, ha külföldi hallgatók, kutatók, oktatók tartózkodnak Ausztriában, mint az osztrákok külföldön szerzett tapasztalataiból is. A legnagyobb kihívás a reális lehetőségek és törvény által meghatározott lehetőségek között tátongó szakadék csökkentése. Ausztria gyorsan próbált reagálni a változásokra a törvényhozás szintjén is, az 1999-es, 2002-es új egyetemi, majd a 2002-es és 2005-ös új főiskolai törvényekkel megteremtette az alap- és mesterképzések,

az

egységes

kreditrendszer

és

az

egységes

oklevelek

bevezetésének lehetőségét.

78

Österreich stürzt bei Uni-Ranking ab, Kleine Zeitung, 2008. október 10, 4-5.o.

35

A minisztérium a bolognai célok megvalósítását egy saját monitoring projekt segítségével kíséri figyelemmel, ez mutatja, hogy milyen fontos ez a folyamat Ausztria számára – vallja a minisztérium szóvivője. A Bolognai Nyilatkozat, a prágai, a berlini és bergeni konferencia után és alapján, különböző részfeladatokat fogalmazott meg Ausztria saját maga számára, majd megtervezte ezek kivitelezését. Az eredményeket a következő beszámolókban foglalták össze, amelyek mindenki számára hozzáférhetőek a minisztérium honlapján.

79

80

79 80

http://www.bmwf.gv.at/fileadmin/user_upload/europa/bologna/bologna-bericht_2004.pdf http://www.bmwf.gv.at/fileadmin/user_upload/europa/bologna/Monitoring_Report_2005.pdf

36

81

A beszámolókban, amelyek az európai szinten kötelező országjelentések („National Report“) születtek és amelyeknek a pontos címe „Stand der Umsetzung der Bologna-Erklärung in Österreich 2004, 2005 és 2007“ (magyarul a Bolognai Nyilatkozat célkitűzéseinek a megvalósításának eredményei Ausztriában 2004-ben, 2005-ben és 2007-ben) nagyon pontos és szemléletes képet, számszerű adatokat kapunk arról, hogy Ausztriának az adott időpontig mit sikerült megvalósítania a Bolognai Nyilatkozatban vállalt feladatokból. A 2004-es beszámolóban olvashatjuk, hogy a 2002-es egyetemek működésére vonatkozó törvény és a felsőokatatásra illetve az egyetemi hallgatókra vonatkozó törvény módosítása nyomán Ausztriában megvalósultak a feladatok elvégzéséhez szükséges törvényi feltételek. A kihívás az egyes intézmények szintjén van. A megvalósítás azért is különösen nehéz, mert a felsőoktatási intézmények nagyon sokfélék és várható hogy az egyes intézmények között a célok megvalósulásának minőségét tekintve nagy különbségek lesznek. 2003 őszi félévéig a képzések kereken egynegyedét átalakították két ciklusúvá, alap- és mesterképzéssé és ez 13,5%-os növekedést jelent az egy évvel azelőtti állapotokhoz képest. 2003 őszi szemeszterében 157 alap- és

198 mesterképzést indítottak országszerte. 2004 őszi félévétől az

egyetemek felében állítják ki az egységes európai diplomát automatikusan, 2005 júliusától azonban ez mindenhol kötelező lesz. Az ECTS, az egységes kreditrendszer 81

http://www.bmwf.gv.at/fileadmin/user_upload/europa/bologna/Monitoring_Report_2007_pdf. pdf

37

már minden egyetemre nézve kötelező, míg a főiskoláknak először át kell esniük egy reakkreditációs folyamaton és utána lesznek adottak a feltételek az egységes rendszer bevezetéséhez.

A pedagógiai és valláspedagógiai akadémiákon mind az egységes

diplomát, mind az ECTS-t már bevezették. A 2001/02-es és 2002/03-as tanévben végzett hallgatók közül 27.5% illetve 28% tartózkodott tanulmánya során ösztöndíjjal külföldön. Kiemelik, hogy a főiskolát végzett nők között ez az arány 33,5%. Tudományos és művészeti munkatársak nagyobb számban érkeznek külföldről osztrák egyetemekre, mint amennyien Ausztriából külföldre mennének kutatni, tanítani.82 A 2005-ös beszámolóban a minisztérium arról számol be, hogy ez elsődiplomás képzések 28,6%-át alakították át 2004 őszi félévéig kétciklusúvá, amely az egy évvel azelőtti állapothoz képest 3,6%-os növekedésnek felel meg. Azon képzések, amelyekről adatok állnak rendelkezésre 16,7%-ra érvényes a kétciklusú felosztás, ezen szakok többsége a Salzburgi Mozarteum Egyetemen (Universität Mozarteum Salzburg), a Gráci Zene- és Képzőművészeti Egyetemen (Universität für Musik und darstellende Kunst Graz), a Bécsi Földművelési Egyetemen (Universität für Bodenkultur Wien), Salzburgi Egyetemen

(Universität

Salzburg),

a

Leobeni

Nehézipari

Egyetemen

(Montanuniversität Leoben), a Gráci Egyetemen (Universität Graz), a Bécsi Műszaki Egyetemen (Technische Universität Wien), és a bécsi Zene- és Képzőművészeti Egyetemen (Universität für Musik und darstellende Kunst Wien) található. A hagyományos főiskolai szakok kínálata 2004-ben 27,1%-a az alapszakkínálatnak, az osztrák felsőoktatásban a kétciklusú rendszerben tanulók aránya a bevezetés második tanévében már 12,4%. A magánegyetemeken a képzési szakok kínálatának 40%-a alapképzési szak. A „Diploma Supplement“ kiállítása az egyetemeken 2005 júliusától kötelező, a főiskolákon 2005 eleje óta, azonban itt eddig is bevett gyakorlat volt. A pedagógiai akadémiák kérésre állítják ki az egységes diplomát. Az egységes kreditrendszer minden felsőoktatási intézményre vonatkozóan előírás, a megvalósulás mértéke azonban intézetenként változó. Az egyetemek, főiskolák, akadémiák hallgatóinak mobilitása nagyobb fokú, mint az intézmények vendéghallgatók iránti fogadóképessége. A főiskolai szektorban az osztrák hallgatók nagyobb mobilitása figyelhető meg, mint az egyetemi szektorban. Számos ösztöndíj- és finanszírozási forrás áll a tanulmányaikat külföldi tartózkodással kiegészíteni vágyó osztrák hallgatók számára, de emellett a hazai ösztöndíjukat is kapják a külföldi félévek alatt. Az AQA

82

http://www.bmwf.gv.at/fileadmin/user_upload/europa/bologna/bologna-bericht_2004.pdf

38

megalapításával nagy lépést tett Ausztria a minőségbiztosítás terén, az összes osztrák minőségbiztosítási és akkreditációs csoport kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Nemzetközi viszonylatban figyelemre méltó az osztrák egyetemeken a külföldi hallgatók 18,7%-os aránya, amely arány a művészeti egyetemeken, az Innsbrucki

Egyetemen,

az

Innsbrucki

Orvostudományi

Egyetemen,

Közgazdasági Egyetemen és a Bécsi Műszaki Egyetemen a legnagyobb.

a

Bécsi Míg a

főiskolai szektorban a külföldi hallgatók aránya folyamatos növekedés mellett jelenleg 5,3%. Az ÖAD (Österreichische Austauschdienst) ösztöndíjas hallgatók és kutatók száma folyamatosan növekedett és tovább növekszik.83 A minisztérium 2007-es helyzetjelentése szerint 2006 őszi félévének 736 szakja közül 497-en (67,5%) folyik háromciklusú (Bachelor/Master/PhD) képzés. Ez az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest 5%-os növekedést jelent, míg 2000-ben ez az arány mindössze 2,5% volt. A főiskolákon egy év alatt 24,8%-os növekedés volt megfigyelhető, 2006-ban a 194 meghirdetett szak közül 149-en folyt kétciklusú (főiskolai Bachelor/főiskolai Master) képzés. Azon képzések, amelyekről adatok állnak rendelkezésre 23,7%-án folyik háromciklusú képzés, a Bécsi Földművelési Egyetem szakjainak 71,2%-án, a Gráci Zene- és Képzőművészeti Egyetemen 67%. 2006 őszi félévében az összes egyetemista 1,5%-a (ezen belül a nők 1,7%-a), míg az összes főiskolás 7,0%-a (ezen belül a nők 9,0%-a) abszolvált külföldi félévet. Érdekes a két felsőoktatási intézmény közötti óriási különbség. Ausztria összes egyetemén a külföldi hallgatók aránya 20,4%, főiskoláján 8,8%, ez az egyik legmagasabb arány jelenleg az Európai Unióban. 2007 októberében a három pedagógia oktatási intézményforma (Pädagogische Akademien, Berufspädagogische Akademien és Pädagogische Institute) egyetlen intézménytípussá egyesül, amelyet pedagógiai főiskolának (Pädagogische Hochschule) hívnak. A pedagógiai főiskolák kínálatában találunk főiskolai pedagógus képzést, szakirányú továbbképzést és felsőfokú szakképzést. Ausztria történetében először adhat majd tanárképző intézmény főiskolai oklevelet.84 A célok megvalósítását az osztrák Bologna Follow-up Group segíti, amely osztrák felső oktatási intézmények – melyeknek három fő csoportja az egyetemek (Universitäten), a főiskolák (Fachhochschulen) és a pedagógia főiskolák (Pädagogische Akademien) – képviselőiből, hallgatókból és a BMWF képviselőiből áll. 83

http://www.bmwf.gv.at/fileadmin/user_upload/europa/bologna/Monitoring_Report_2005.pdf http://www.bmwf.gv.at/fileadmin/user_upload/europa/bologna/Monitoring_Report_2007_pdf. pdf

84

39

Ausztria 2005-ben uniós támogatással kinevezett öt Bologna-szakértőt, akik a felsőoktatási szektoron belüli a Bolognai Folyamattal kapcsolatos információáramlást hivatottak elősegíteni. Továbbá minden felsőoktatási intézményben kineveztek egy Bologna-koordinátort, akiknek feladata az információközvetítés és a bolognai célok megvalósításának a segítése. A Bécsi Egyetem egy saját Bologna-irodával is rendelkezik. A BMWF külön Bologna Kapcsolati Központot működtet, amelynek feladata a nemzetközi kapcsolattartás más résztvevő országokkal és a nemzetközi Bologna Follow-up Grouppal, valamint a felsőoktatási intézmények új eredményekről való informálása. 2004-ben (Österreichische

létrehozták

az

Qualitätsagentur

Osztrák –

Minőségbiztosítási

AQA),

amely

az

Csoportot intézmények

minőségbiztosítását végzi, erre a 2002-es felsőoktatási törvény minden egyetemet és főiskolát kötelez. 2006 első félévében a soros EU elnökséggel együtt Ausztria töltötte be a Bologna Board és az európai Bologna Follow-up Group vezetői tisztségét és „Doctoral Programmes for the European Knowledge Society“ címmel a doktor-program kidolgozására Bologna-szemináriumot illetve konferenciát rendezett. A minisztérium megítélése szerint a Bolognai Folyamat hatására Ausztriában régóta szükséges reformkezdeményezések indultak és fontos fejlesztések történtek, amelyek hozzájárulnak mind az osztrák felsőoktatási rendszer, mind a végzősök versenyképességének növeléséhez.

40

III.2. Körkép Ausztria egyetemeiről és főiskoláiról Ausztriában összesen 68 felsőoktatási intézmény található: 22 egyetem, 20 főiskola (Fachhochschule), 14 (9 állami és 4 magán) pedagógiai főiskola (Pädagogische Hochschule) és 12 magánegyetem. A felsőoktatási intézmények megoszlása a következő ábrával szemléltethető.85 A felsőoktatási intézmények megoszlása Ausztriában

12 22 5

Állami egyetemek Főiskolák Állami pedagógiai főiskolák Magán pedagógiai főiskolák

9

Magánegyetemek 20

Érdekes megfigyelni, hogy a magyar viszonyokkal ellentétben a néhány, főként egyházi kézben lévő pedagógiai főiskolától eltekintve, egyetemek vannak inkább magánkézben. A 22 egyetem, amelyek az osztrák felsőoktatás legfontosabb intézményei az összes tartományban, viszonylag kiegyensúlyozott eloszlásban található. A két kivétel Burgenland és Vorarlberg, itt nincs egyetem. Bécsben kilenc állami egyetem található: Medizinische

Universität

Wien

(Bécsi

Orvostudományi

Egyetem),

Wirtschaftsuniversität Wien (Bécsi Közgazdasági Egyetem), Technische Universität Wien (Bécsi Műszaki Egyetem), Universität für Bodenkultur Wien (Bécsi Agrártudományi Egyetem), Universität für Musik und darstellende Kunst Wien (Bécsi Zene- és Képzőművészeti Egyetem), Universität Wien (Bécsi Egyetem), Akademie der bildenden Künste Wien (Bécsi Képzőművészeti Akadémia), az Universität für angewandte Kunst Wien (Bécsi Iparművészeti Egyetem) és a Veterinärmedizinische 85

http://www.bmwf.gv.at/ A diagromokat a BMWF (Tudományos és Kutatási Minisztérium) adatai alapján készítettem.

41

Universität Wien (Bécsi Állatorvostudományi Egyetem). Ezek közül a Bécsi Egyetem külön Bologna-irodával rendelkezik, amely a bolognai reformokat hívatott koordinálni és az érdeklődőknek felvilágosítást adni a bevezetett és a várható reformokról. Minden más egyetemen – mint minden felsőoktatási intézményben Ausztriában –

saját

Bologna-koordinátor dolgozik, akinek a feladata a reformok megvalósulásának a segítése és az információközvetítés. A Bécsi Orvostudományi Egyetemen, éppúgy, mint nálunk az orvosi karokon osztatlan képzés folyik, a Bolognai Folyamatról konkrét információkat nem sokat találunk a honlapon. A szakmai élettel, a szakmai elvárásokkal, újdonságokkal folyamatosan, számos rendezvény keretében találkozhatnak a hallgatók. Az osztrák egyetemeket vizsgálva az az érzésünk támad, hogy nagyobb hagyománya van Ausztriában annak, hogy az egyetemek gyakorlatközpontúan oktatnak és figyelemmel kísérik a tudományos, szakmai fejlesztéseket és ezeket diákjaiknak is közvetítik.86 A Bécsi Közgazdasági Egyetemen háromciklusú képzés folyik, elektronikusan letölthető brosúrák és információs anyagok tájékoztatnak az új képzési rendszer nyújtotta előnyökről és a képzések egymásra épüléséről. Feltűnő, hogy a felsőfokú szakképzések és a szakirányú továbbképzések részaránya az összes tanulmányi kínálathoz

képest

nagyon

csekély.

A

hallgatók

és

a

leendő

munkaadók

kapcsolatteremtési lehetőségeinek bővítésére azonban az egyetem „zBp” (Zentrum für Berufsplanung) néven külön karrier tanácsadó központot működtet, amely a munkaadók világával aktív kapcsolatot ápol.87 A Bécsi Műszaki Egyetem több tíz írásban számol be a bolognai reformokról, saját fejlesztési terve (Entwicklungsplan) van fent a honlapon, amelyet utoljára 2008. október végén frissítettek. Az egyetem minden évben közzéteszi beszámolóját az egyetem

tevékenységeiről

(Tätigkeitsbericht)

és

egy

ú.n.

kutatási

mérleget

(Wissensbilanz) a tudományos tevékenységekről. Továbbképzési kínálata szintén csekély a teljes képzési kínálat relációjában. Tudományos előadások, konferenciák, beszámolók segítségével igyekeznek azonban a hallgatókat minden aktualitásról informálni.88 A Bécsi Agrártudományi Egyetem is háromciklusú képzés folyik, a hallgatók tájékoztatása a szakmai aktualitásokról széleskörű és természetesnek tűnik. Közepes 86

www.meduniwien.ac.at www.wu-wien.ac.at 88 www.tuwien.ac.at 87

42

továbbképzési kínálattal, a bolognai reformokat elfogadva és a diákokat arról tájékoztatva, a szakkínálatot az aktuális környezeti igényekhez igazították, vonzó tárgykínálattal például a lótenyésztő és erdész szakokon.89 A Bécsi Zene- és Képzőművészeti Egyetemen karmester, hangmérnök, hangszer, egyházzene, pedagógia, ének- és zeneterápia, képzőművészet, televíziózás és filmművészet szakokon folyik a többnyire osztatlan PhD tanulmányokkal folytatható képzés. A bolognai reformokról mindazonáltal tájékoztat az egyetem és több szakon szakirányú továbbképzéseket kínál az érdeklődőknek. A munkaerőpiac elvárásaival, lévén művészeti egyetem, nem konfrontálja hallgatóit, de a kortárs művészi teljesítményeket igyekszik velük megismertetni.90 A Bécsi Egyetem a német nyelvterület legnagyobb múlttal rendelkező egyeteme. Ausztria leggazdagabb szakkínálatával rendelkezik, jelenleg 72.000 hallgatója van. Sok szakirányú továbbképzést kínál, az oktatás három ciklusban folyik, a Bolognai Folyamat intézményi szintén legfőbb koordinátora.91 A Bécsi Állatorvostudományi Egyetem bevezette a háromciklusú képzést, bár kifejezett Bologna-tájékoztatót nem találunk a honlapján. Az egyetem saját állatkórházzal rendelkezik, amelyen keresztül a hallgatók és a szakma közötti kapcsolat és információáramlás biztosított. Ennél az egyetemnél találkozhatunk először az egész életen át tartó tanulás („Lifelong Learning”) fogalmával, széleskörű posztgraduális továbbképzési programot kínál az érdeklődőknek.92 A Bécsi Képzőművészeti Akadémia építész, képzőművész, színpadberendező, konzerválás és restaurálás, művésztanár szakokon folyik a képzés, a hallgatók filozófia, műszaki- és természettudományok szakokon folytathatnak doktori tanulmányokat. Az egyetem kevés továbbképzési lehetőséget kínál és a honlap szerint, mint a legtöbb művészeti egyetem, kevés kapcsolatot ápol a munkaadók világával.93 A Bécsi Iparművészeti Egyetem bevezette a háromciklusú képzést, szakirányú főként gyakorlati továbbképzéseket szervez. A szakmai környezettel élénk kapcsolatot tart, erről árulkodnak a nyitóoldalon megjelenő figyelemreméltó alkotások is. Az

89

www.boku.ac.at/ www.mdw.ac.at 91 www.univie.ac.at 92 www.vu-wien.ac.at 93 www.akbild.ac.at 90

43

egyetem hallgatóinak jogi képviseleti irodát működtet, pszichológiai tanácsadást biztosít.94 A további állami egyetemek eloszlása tartományonként a következőképpen alakul: Alsó-Ausztria – 1 (Universität für Weiterbildung Krems, magyarul: Kremsi Továbbképzési Egyetem), Felső-Ausztria – 2 (Johannes Kepler Universität Linz, m. Linzi Johannes Kepler Egyetem, Universität für künstlerische und industrielle Gestaltung Linz, m. Linzi Művészeti és Ipari Tervezői Egyetem), Karintia – 1 (AlpenAdria Universität Klagenfurt, m. Klagenfurti Alpok-Adriai Egyetem), Salzburg – 2 (Universität Mozarteum Salzburg, m. Salzburgi Mozerteum Egyetem, Universität Salzburg, m. Salzburgi Egyetem), Tirol – 2 (Universität Innsbruck, m. Innsbrucki Egyetem, Medizinische Universität Innsbruck, m. Innsbrucki Orvostudományi Egyetem) és végül Stájerország – 5 (Technische Universität Graz, m. Gráci Műszaki Egyetem, Universität für Musik und darstellende Kunst Graz, m. Gráci Zene- és Képzőművészeti Egyetem, Montanuniversität Leoben, m. Leobeni Nehézipari Egyetem, Karl-Franzens-Universität Graz, m. Gráci Karl Franzens Egyetem, Medizinische Universität Graz, m. Gráci Orvostudományi Egyetem).95 Vidéki egyetemek közül a Salzburgi Egyetemet, a Gráci Karl Franzens Egyetemet és az Innsbrucki Orvosi Egyetemet nézzük meg közelebbről. A Salzburgi Egyetem gazdag tudományos és kulturális életet nyújt hallgatóinak, diákkonferenciákkal, szimpóziumokkal, díjátadókkal. Újraalapításának 40. évfordulójára az egyetem a jövő felé fordulás jegyében új területekkel gazdagította az oktatási és kutatási kínálatát. Ezek a biotudoány és egészség, információs és kommunikációs technológiák és a társadalom, a jog, a gazdaság és a munka világa, tudomány és művészet. A rektor nyilatkozata szerint ez nem jelenti azt, hogy a régi, hagyományos szakok kevésbé lennének jelentősnek kezelve, csupán új hangsúlyokkal ellátva, színesíteni szeretnék az egyetem nyújtotta lehetőségeket.96 A Gráci Karl Franzens Egyetemet 1585-ben alapították, több mint 30.000 hallgatóval hét karon képzi hallgatóit. 2004-ig az Orvostudományi Egyetem is a Karl Franzens Egyetem része volt. Az egyetem története során Nobel-díjas oktatókkal (mint Otto Loewi, Viktor Hess és Erwin Schrödinger) és olyan történelmi botrányokkal találkozhatunk, amelynek során 1938-ban az oktatók közel egyötödét, többek között a 94

http://www.dieangewandte.at/ http://www.bmwf.gv.at/ 96 http://www.uni-salzburg.at/portal/page?_pageid=53,1&_dad=portal&_schema=PORTAL 95

44

fent említetteket, menesztették faji, vallási, etnikai okokból. Az egyetemen hét karán, katolikus teológia, jogi, szociológia- és gazdaságtudományok, bölcsészettudományi, természettudományi, környezet-, regionális- és oktatástudományi karokon számos alap-, mester- és doktori képzés folyik.97 Az Innsbrucki Orvostudományi Egyetem 1200 oktatója 3500 hallgató képzését végzi. Általános orvosi és fogorvosi szakokon osztatlan képzés folyik, az egyetemen azonban doktori képzés is folyik orvosi tudományok szakon, amelyet mind végzett orvostanhallgatóiknak, mind természettudományi szakokon, vagy orvosi technológia szakokon végzetteknek ajánlanak. A tiroli tartományi kórházzal együttműködve az egyetem saját klinikai részlegeket működtet. Figyelemre méltó, hogy az osztrák hírügynökség, az APA és a különböző napi sajtó be van linkelve a hallgatói tájékoztatást szolgáló alportálon.98 Szembetűnő különbség Ausztria és Magyarország között a főiskolások és egyetemisták arányának megoszlása. Az egyetemisták és a főiskolások számából a következő ábrán jól látható, hogy az osztrák felsőoktatásban a hangsúly az egyetemeken van, a főiskolás diákok több mint tízszerese az egyetemi diákok száma. Egyetemisták és főiskolások száma Ausztriában 2006-ban

Főis kolás ok s zám a

28426

Adats or1

Egyetm is ták s zám a

297887

0

50000 100000 150000 200000 250000 300000 350000

99

97

http://www.kfunigraz.ac.at/ http://www.i-med.ac.at/mypoint/ 99 http://www.bmwf.gv.at/ A diagramokat a BMWF (Tudományos és Kutatási Minisztérium) adatai alapján készítettem. 98

45

A 22 állami egyetem mellett, igaz jóval szűkebb képzési kínálattal, 20 magánegyetem is található Ausztriában. Ezek feltűnően kis hányada van egyházi tulajdonban. Ausztria magánegyetemei: Katholisch Theologische Privatuniversität Linz; Webster University Vienna; Private Universität für Gesundheitswissenschaften, Medizinische Informatik und Technik; PEF Private Universität für Management; Paracelsus Medizinische Privatuniversität; Anton Bruckner Privatuniversität; TCM Privatuniversität LI SHI ZHEN; Privatuniversität der Kreativität; Konservatorium Wien Privatuniversität; Sigmund Freud Privatuniversität Wien; MODUL University Vienna; Privatuniversität Schloss Seeburg. Ezen intézmények közül a linzi Anton Bruckner Magánegyetemet, a Sigmund Freud Magánegyetemet, és a Paracelsus Orvosi Egyetemet emelném ki. Az Anton Bruckner Magánegyetem egy művészeti egyetem, zene, színművészet és tánc szakokon folyik az oktatás. Aktívan részt vesz Linz kulturális életében, több programmal készülnek a jövő évre is, amikor Linz lesz Európa Kulturális Fővárosa. 28 művészeti együttese van az egyetemnek, ahol a hallgatók már tanulmányaik során megmutathatják a közönségnek tehetségüket. Érdekes, hogy a színész szak kivételével a művész szakokon is alap- és mesterképzés folyik.100 A bécsi Sigmund Freud Magánegyetemen háromciklusú képzésben leendő pszichológusok és pszichiáterek akkreditált képzése folyik. Oktatási kínálatukban, amely egy brosúra formájában letölthető a honlapról, több szakirányú továbbképzést, szakképzést, konferenciát és szemináriumot hirdetnek.101 A 2002-ben akkreditált salzburgi Paracelsus Orvosi Egyetem 2-3millió forint tandíj ellenében orvosi, ill. orvosi-technikai szakokon folyik az alap- és mesterszakaszra osztott képzés. 102 A következő ábra a négy osztrák felsőoktatási intézmény-típus (egyetemek, magánegyetemek, főiskolák és pedagógiai főiskolák) által kínált alapképzéseket, ezek megoszlását mutatja.

100

http://www.bruckneruni.at/ http://www.sfu.ac.at/ 102 http://www.4icu.org/reviews/7838.htm 101

46

Felsőfokú alapképzések kínálata Ausztriában 2006-ban

106

19 275

Állam i egyetem i képzés ek Főis kolai képzés ek Magánegyetem i képzés ek Pedagógiai képzés ek

194

103

A 194 szak Ausztria 20 főiskolájában hallgatható. Érdekesség, hogy egy sincs közülük egyházi tulajdonban. A főiskolákon főként különböző gazdasági, műszaki, menedzseri, mérnöki illetve egészségügyi képzések folynak mind alap- mint mester szakaszban. A főiskolák közül kiemelném a Fachchochschule Technikum Kärntent, Fachchochschule Technikum Wient és a Fachhochschule Salzburgot. A Karintiai Főiskolai Technikum számos továbbképzési szak mellett a következő szakokon kínál Bachelor és Master megszerzésével végződő képzéseket: építész,

építészmérnök,

gépész,

orvosi

információs

technika,

üzemmérnök,

egészségügyi menedzser, szociális munkás, szülésznő, vállálkozási, gazdálkodási, PR, idegenforgalmi és szálloda menedzser.104 Az 1994-ben alapított Bécsi Főiskolai Technikum 2500 hallgatójával Ausztria legnagyobb főiskolai intézményének számít. 11 alap- és 16 mesterszakon folyik a képzés, a választható szakok: biomedikus mérnök, elektronika, elektronika/gazdasági, informatika, információs és kommunikációs rendszerek, nemzetközi gazdasági mérnök, mechatronika/robottechnika, sportberendezés-technológia, megújuló energiaforrások és gazdasági informatika. Külön iroda működik a végzősök elhelyezkedésének segítésére. 103

http://www.bmwf.gv.at/ A diagramokat a BMWF (Tudományos és Kutatási Minisztérium) adatai alapján készítettem.

104

http://www.fh-kaernten.at/

47

Az intézmény a „Lifelong Learning” mottója alatt számos továbbképzést kínál az érdeklődőknek.105 A Salzburgi Főiskola információs technika, fa- és biotechnológiák, gazdaság és túrizmus, média és design, egészség és szociális munka karokon képzi három ciklusban hallgatóit. Minden karnak saját alportálja van, saját hírekkel a tudomány és a munka világából, figyelemmel kísérik végzős hallgatóik pályáját. A hallgatói mobilitást elősegítendő az egész világon 33 országban van partneri kapcsolata más felsőoktatási intézményekkel. A külföldi hallgatók eligazodását a honlapon pedig szintén külön alportál segíti.106 A 14 pedagógiai főiskola közül 5 van magánkézben (Private Pädagogische Hochschule der Diözese Linz, Kirchliche Kirchliche

Pädagogische

Hochschule

Pädagogische Hochschule Edith Stein, der

Diözese

Graz-Seckau,

Kirchliche

Pädagogische Hochschule in Wien, Private Pädagogische Hochschule Burgenland). Négy egyházi irányítás alá tartozik, kettő püspökségi fennhatóságú. Pedagógiai Főiskolája Burgenlandnak és Vorarlbergnek is van (Private Pädagogische Hochschule Burgenland illetve Pädagogische Hochschule Vorarlberg). A pedagógiai főiskolákon elsősorban gyakorlati, szakmai képzés folyik, teljességében gyakorlatorientált szakkínálattal. A pedagógiai főiskolák közül a Pädagogische Hochshule Steiermarkot, Pädagogische Hochshule Tirolt és a Private Pädagogische Hochschule der Diözese Linzet emelném ki. A

Grácban

található

Stájerországi

Pedagógiai

Főiskola

számos

gyakorlóiskolával együttműködve a kutatói, az állami iskolák, a szakpedagógia, az iskolafejlesztés és menedzsment és a továbbképző intézetekben képzi hallgatóit Bachelor és Master képzéseket és számos szakirányú továbbképzést is kínálva.107 Az innsbrucki székhelyű Tiroli Pedagógia Főiskola csak Bachelor szakokon folytat képzést, széles szakkínálattal, tanító, felső tagozatos tanár, táplálkozás pedagógus, speciális iskolák pedagógusa, szakközépiskolai tanár, szakiskolai tanár, információ- és kommunikációpedagógus, szakoktató szakokon. A főiskola sokszínű kulturális programkínálattal próbálja a hallgatókat szabadidejükben is szórakoztatni.108 A Linzi Püspökségi Pedagógiai Főiskola 25 ország 45 egyetemével és főiskolájával van intézményi partneri kapcsolatban, hogy hallgatóinak nemzetközi 105

http://www.technikum-wien.at/ http://www.fh-salzburg.ac.at/ 107 http://www.phst.at/ 108 http://www.ph-tirol.ac.at/typo3/ 106

48

mobilitását elősegítse. Itt is csak alapképzés folyik, amely hat félévig tart és Bachelor oklevéllel zárul. Tanítói, általános iskolai tanár és speciális iskolák pedagógusa mellett még hittantanári és szociálpedagógus szakokra jelentkezhetnek a leendő hallgatók.109

109

http://www.phdl.at/

49

III.3. A reformok megvalósulásának lehetősége és feltételei Ausztriában Az első szembetűnő különbség Ausztria és Magyarország között, hogy Ausztriában nagyobb figyelmet fordítanak a reformok megvalósításának intézményi szintű kivitelezésére és koordinálására. Az egyes intézmények jobban involváltak a feladatban, ezért a változások végrehajtása szisztematikusan és konzekvensen történik. Nagyobb hangsúlyt fektetnek a gyakorlati oldalra a megvalósításra, kevesebb elméleti vitát váltott ki a Bologna Folyamat a minisztérium és az intézmények, vagy az intézmények egyes dolgozói, vagy akár a közvélemény köreiben. Ennek talán oka lehet egy erősebb szabálykövetési hajlam, illetve a reformokat előkészítő törvények és a reformok megvalósításának pontos előkészítése. Azt látjuk, hogy mindenről előzetes ismertető tanulmány, szóróanyag, utólag beszámolók, jelentések, összegzések, további feladat meghatározások készülnek. Érdekes, hogy egy felsőoktatási intézmény mennyit dokumentál,

mennyi

felmérést

végeznek

tudományos,

kutatási,

vagy

akár

oktatásszervezési területeken. Az összes anyag nyilvános, mindenki számára letölthető helyen megtalálható a honlapon. A háromciklusú képzést konzekvensen és lehetőség szerint valamennyi azonos típusú intézményben egyszerre vezették be. A képzési típusok megoszlását 2006-ban a következő ábra mutatja. Képzések megoszlása Ausztriában 2006-ban

8644 3486 30138 Hagyományos képzés Bachelor-képzés Master-képzés Doktori képzés 208815

110

110

http://www.bmwf.gv.at/fileadmin/user_upload/europa/bologna/Monitoring_Report_2007_pdf .pdf

50

Figyelemre méltó, hogy a főiskolák legtöbbjén sok szakon mesterképzés is folyik, a nálunk megfigyelhető gyakorlat, hogy ez inkább a tanári képzéseket érinti a főiskolákon, nem tapasztalható. Kérdés, hogy biztosított-e a főiskolákon oktatók szakmai felkészültsége, a kutatás, tudományos tevékenység lehetősége a hallgatók részére? Van-e megfelelően felszerelt könyvtár? Néhány tudományegyetem kivételével a honlapok nem számolnak be intézményi könyvtárról. Az intézmények többségükben széles továbbképzési és szakképzési kínálattal rendelkeznek, sok oktatási kínálatban olvasható az egész életen át történő tanulás mottója. Mégis az az érzésünk támad, ha továbbképzési kínálatot és a továbbképzéseket választók számát megnézzük, hogy az osztrák intézményekben nagyon nagy hangsúly van azon, hogy a főiskolai és egyetemi képzések során a hallgatókat a tudományok, technika, technológia legkorszerűbb vívmányaival jobban konfrontálják, mint nálunk, a jelen, a külvilág folyamatosan jelen van az egyetem falai között, viszont a továbbképzésekre a szakok összességét tekintve kevesebb hangsúlyt fektetnek, mint nálunk. Az egyetemek és főiskolák (nem csak a bölcsészettudományi egyetemek) külön apparátussal rendelkeznek az egyetemi, főiskolai kulturális élet megszervezésére. Az intézmények saját gyűjteményekkel, sokszor saját múzeummal rendelkeznek. A mindennapi kultúra és tájékozottság alapkövetelmény a hallgatók részére, a fiatalok az APA (az osztrák MTI) híreivel, a színesebb és elemzőbb napi sajtó tudósításaival nőnek fel. Ezt már akkor is sejtettük, amikor az ELTE germanisztika tanszékének osztrák vendégprofesszora, őszintén megdöbbent, hogy a budapesti hallgatók nem olvasnak napilapokat, a világ aktuális politikai, gazdasági híreit tekintve teljesen tájékozatlanak és kötelezővé tette, hogy mindenki, minden héten egy cikket valamelyik vezető napilapban el kell, hogy olvasson és be kell, hogy számoljon neki róla. A hallgatói mobilitás, míg Ausztriából inkább a főiskolás hallgatók, mint az egyetemisták mennek inkább külföldre néhány félévre, vendégdiákok inkább az osztrák egyetemekre érkeznek, mint a főiskolákra. Az Ausztriában tanuló külföldi diákok száma figyelemre méltóan nagy, a főiskolákon a diákok 8,8%-a külföldi, az egyetemeken ez az arány már 20,1%. A külföldi hallgatók arányának változásait 2000 és 2006 között a következő táblázat mutatja.

51

Külföldi

diákok Külföldi

aránya 2000-ben

diákok Külföldi

aránya 2006-ban

diákok

aránya 2007-ben

Egyetemek

14,7%

19,9%

20,1%

Főiskolák

3,5%

6,9%

8,8%

111

Az ECTS, az egységes kreditrendszert minden intézményben bevezették, bár az átállás a különböző átszámítások okoztak fennakadást és zavarokat. Az egységes diploma kiállítását is bevezette Ausztria. Átalakította felsőoktatását úgy, hogy a két fő intézménytípus a nemzetközi egyetemekkel (egyetemek és magánegyetemek) és főiskolákkal (főiskolák – Fachhochschulen, és pedagógiai főiskolák – pädagogische Hochschulen) egyenértékű képzést nyújtson. Teljesen más típusú kapcsolattartás figyelhető meg a külvilággal, a munkapiac, az aktuális fejlesztések világával. Az osztrák felsőoktatási intézmények nem elsősorban a munkaadók világát próbálják kiszolgálni, nem kérdezik ki a munkaadókat elvárásaikról, igényeikről, tapasztalataikról, inkább felelősségük tudatában, jó felkészültséggel, lépést tartva a tudomány és a gazdaság fejlődésével próbálnak a hallgatóknak egy megbecsült, korszerű tudást közvetíteni. Az mindenképpen érezhető, hogy nagyobb az intézmények és a képzések elismertsége a munkáltatók körében. Ennek egyik oka lehet, az esetlegesen gyakorlatorientáltabb oktatás, a gyakorlat és az elmélet párhuzamos megismertetése, a kettő közötti kapcsolatot is megmutató képzés. A főiskolai és egyetemi hallgatók száma Ausztriában nem mutat olyan egyértelmű növekedést, mint nálunk. Míg a főiskolai hallgatók száma erőteljes növekedést mutat, az egyetemisták száma először jelentős arányú csökkenést mutatott, majd az utóbbi években ismét növekedésnek indult.

111

http://www.bmwf.gv.at/fileadmin/user_upload/europa/bologna/Monitoring_Report_2007_pdf .pdf

52

A főiskolai hallgatók számának változása Ausztriában 2000 és 2006 között 30000 25000 20000 Adatsor1

15000

Adatsor2

10000 5000 0 Főiskolai hallgatók száma 2000-ben

Főiskolai hallgatók száma 2005-ben

Főiskolai hallgatók száma 2006-ban

Az egyetemista hallgatók számának változása Ausztriában 2000 és 2006 között 245000 240000 235000 230000 Adatsor1

225000 220000 215000 210000 205000 Egyetemi hallgatók száma 2000-ben

Egyetemi hallgatók száma 2005-ben

Egyetemi hallgatók száma 2006-ban

112

112

A diagramok az alábbi BMWF kiadvány alapján készültek: http://www.bmwf.gv.at/fileadmin/user_upload/europa/bologna/Monitoring_Report_2007_pdf.p df

53

Azonban a főiskolások és egyetemisták aránya egészen más arányt mutat, mint Magyarországon. Egyetemisták és főiskolások aránya Ausztriában 2006-ban

28426 Egyetemi hallgatók száma 2006ban Főiskolai hallgatók száma 2006-ban 224119

113

Érdekes lenne megvizsgálni egy hallgatók és oktatók körében végzett felmérésben, hogy a reformok bevezetésének vannak-e ellenzői és csak a fegyelmezett szabálykövető magatartás miatt történik ilyen egyenes vonalúan és a nagy tájékoztatói, koordinálói apparátus ellenére milyen fokú a ténylegesen érintettek, a hallgatók és oktatók informáltsága.

113

A diagram az alábbi BMWF kiadvány alapján készültek: http://www.bmwf.gv.at/fileadmin/user_upload/europa/bologna/Monitoring_Report_2007_pdf.p df

54

IV.

A stratégiai együttműködés lehetőségei Magyarország és Ausztria között Az egységes Európai Felsőoktatási Térség 46 tagállamának képviselőinek rend-

szeres egyeztető, eredményekről beszámoló szakmai és különböző ünnepi találkozóin kívül üdvözlendő lenne kisebb, akár kétoldalú műhelymunkára alkalmas találkozók szervezése. Ausztria és Magyarország egészen más súlypontokkal és más módszerekkel igyekszik véghezvinni a bolognai reformokat, ezért sokat tudna tanulni egymástól. Egy ilyen, a két ország Bolognai Folyamatának irányítóit és végrehajtóit, a különböző szintek (minisztériumi, intézményi) és a részt vevők (koordinátorok, oktatók, hallgatók) képviselőit összehozó találkozón Ausztria megmutathatná Magyarországban, hogy lehet egy reform során ilyen mértékben következetesen a gyakorlati megvalósításra koncentrálni. Hogyan lehet biztosítani az intézményeknek a megvalósításhoz szükséges támogatást, hogyan lehetséges a célokat a folyamat legelején, egyszerűen és mindenki számára világosan megfogalmazni. Az is példaértékű, ahogy mind a minisztérium, mind az

egyes

intézmények,

röviden,

pontosan

megfogalmazott,

számszerűsített

célkitűzéseket fogalmaznak maguk számára egy-egy évre, majd ezek eredményeit közérthetően, átlátható ábrákkal, statisztikai adatokkal kielemzik és a nagyközönség számára hozzáférhetővé teszik. Magyarország megmutathatná Ausztriának, milyen módszerekkel, milyen céllal, hogyan vizsgálja a munkaadók elvárásait, elégedettségét az intézmények egykori hallgatóira vonatkozóan. Hogy lehet beépíteni az oktatásba később azokat az információkat, hogy milyen készségekre és képességekre lenne még szükség, milyen területen tapasztalnak a munkáltatók túlképzést az egykori diákokkal kapcsolatban. Elképzelhető volna speciális, kevés hallgatót képző szakokon a regionális együttműködés, egy összehangolt képzési kínálat. Eredményes lehetne a tanterv- és a szakok kínálatának kidolgozását, annak módszereit, a figyelembe vett tudományos, gazdasági, politikai, a munka világában végbemenő változásokat egy szeminárium formájában megosztani egymással. Mi sokat tanulhatnánk abban a tekintetben, hogyan kell a hallgatóknak az elméletet a gyakorlattal olyannyira együtt megtanítani, hogy nem hogy nem tudják a kétféle tudást egyeztetni, de meg sem fogalmazódna a különbség. Mérnöki,

gazdasági

képzések

tekintetében

az

oktatott

elméleti

háttértudás

Magyarországon erősebb, talán kíváncsiak lennének az osztrák szakértők, mit érdemes belőle az ő tanmenetükbe beépíteni. Új szakok tervezésben, más szakok reformjaiban is gyümölcsöző lenne a különböző aspektusokat feltáró műhelymunka. Az alap- és 55

mesterszakokat kidolgozó folyamatot tekintve is érdekes lehet a tapasztalatcsere, az egymás kutatási eredményeinek felhasználásának a lehetősége. Ausztriát talán érdekelné, hogy a magyar felsőoktatási intézmények hogy közvetítik a továbbképzési kínálatukat a gazdasági szervezetek felé, akiknek érdeke munkavállalóit időközönként célzott továbbképzésre küldeni. Mindenképp fontos a két ország közötti intézményi partnerkapcsolatok további kiépítése, kutatói ösztöndíjak meghirdetése a másik ország felé, a hallgatói és az oktatói mobilitás további fokozására, közös kutatások megalapozására. Érdekes lenne további tudományos diákkonferenciák, oktatói továbbképzések, tapasztalatcserék szervezése a két ország között. Bologna-koordinátorok

és

szakemberek

segítségével

a

két

ország

felsőoktatásának képviselői ötleteket meríthetnének a másik ország szakkínálatából, Magyarországon is érdeklődésre tarthatnának számot az osztrák pedagógiai képzések gyakorlati elemei, vagy olyan nálunk ismeretlen szakok, mint a táplálkozástudomány.

56

BIBLIOGRÁFIA 1. http://www.felvi.hu/index.ofi?mfa_id=89&hir_id=6000 2. http://www.pataky.hu/dokumentumok/bolognai.ppt#256,1,A%20Bolognai%20f olyamat 3. http://www.felvi.hu/index.ofi?mfa_id=89&hir_id=6009 4. http://www.okm.gov.hu/letolt/felsoo/berlini_kommunike.pdf 5. http://www.okm.gov.hu/letolt/felsoo/bergeni_kommunike.pdf 6. http://www.bologna-bergen2005.no/ 7. http://www.okm.gov.hu/letolt/felsoo/bolo_london_hu_070601.pdf 8. http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=2090&articleID=231501&ctag=arti clelist&iid=1 9. http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=3&articleID=231501&ctag=articlel ist&iid=1 10. http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=764&articleID=232219&ctag=artic lelist&iid=1 11. http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=2090&articleID=231954&ctag=arti clelist&iid=1 12. http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=2090&articleID=231950&ctag=arti clelist&iid=1 13. http://www.ond.vlaanderen.be/hogeronderwijs/bologna/news/ 14. http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1126&articleID=4265&ctag=articl elist&iid=1 15. http://www.ond.vlaanderen.be/hogeronderwijs/bologna/links/National-reports2005/National_Report_Hungary_05.pdf 16. http://www.ond.vlaanderen.be/hogeronderwijs/bologna/links/National-reports2007/National_Report_Hungary2007.pdf 17. http://www.uni-corvinus.hu/index.php?id=474 18. http://portal.unicorvinus.hu/fileadmin/user_upload/hu/kozponti_szervezeti_egysegek/minosegir anyitas/files/munkaadok_20080926.pdf

57

19. http://portal.bme.hu/default.aspx 20. http://www.zeneakademia.hu/hp/nyitolap/index.html 21. http://www.filmacademy.hu/ 22. http://www.mome.hu/ 23. http://www.mke.hu/ 24. http://www.elte.hu/ 25. http://www.unideb.hu/portal/ 26. http://www.pte.hu/ 27. http://www.u-szeged.hu/ 28. http://portal.zmne.hu:7778/portal/page?_pageid=34,13378&_dad=portal&_sche ma=PORTAL 29. http://uni.sze.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=24&Itemid=12 0 30. Szekeres Tamás: „A rektor feje nem fáj, mert tesz érte, hogy ne fájjon” 31. http://uni.sze.hu/ 32. http://www.szie.hu/ 33. http://www.nyme.hu/ 34. http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/ktk/Egyeni_oldalak/szekely.csab a/KTKmarketing.ppt#256,1,A Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának marketingje 35. http://www.uni-pannon.hu/ 36. http://www.uni-miskolc.hu/public/ 37. http://www.sote.hu/ 38. http://www.u-kaposvar.hu/ 39. http://www.bne.hu/ 40. http://www.drhe.drk.hu 41. http://teol.lutheran.hu 42. http://www.kre.hu/

58

43. http://web.ceu.hu/ 44. http://www.ceu.hu/web/public/home 45. http://www.or-zse.hu/ 46. http://www.ppke.hu 47. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl2_06_09ia.html 48. http://www.bgf.hu/ 49. http://bmf.hu/ 50. http://portal.duf.hu/ 51. http://portal.duf.hu/main.php?folderID=1136&articleID=5679&ctag=articlelist &iid=1 52. http://www.felvi.hu/index.ofi?mfa_id=89 53. http://www.ektf.hu/ujweb/ 54. http://www.karolyrobert.hu/ 55. http://www.kefo.hu/ 56. http://www.felsofokon.hu/?do=FacultyMain&fid=71 57. http://www.tkbf.hu/ 58. http://www.adventista.hu/ 59. http://www.avkf.hu/ 60. http://www.bta.hu/ 61. http://www.bhf.hu/ 62. http://www.eghf.hu/ 63. http://www.eszhf.hu/ 64. http://www.gyhf.hu/ 65. http://www.kfrtkf.hu/ 66. http://www.prta.hu/

59

67. http://www.pphf.hu/ 68. http://www.ptf.hu/ 69. http://www.sapientia.hu/ 70. http://www.srta.hu/ 71. http://www.sola.hu/ 72. http://www.theol.u-szeged.hu/ 73. http://www.atanaz.hu/ 74. http://www.ocist.hu/ 75. http://www.szpa.hu/ 76. http://www.vhf.hu/vhf_new/ 77. http://www.wesley.hu/ 78. http://www.avf.hu/ 79. http://www.tanc.sulinet.hu 80. http://www.bkf.hu/ 81. http://www.gdf.hu/Lapok/Cimlap.aspx 82. http://www.ibs-b.hu/portal/page/portal/IBSHome 83. http://www.kodolanyi.hu/ 84. http://www.mutf.hu/index.php?option=com_frontpage&Itemid=292 85. http://www.peto.hu/ 86. http://www.bmwf.gv.at/euinternationales/bolognaprozess/ 87. http://www.bmwf.gv.at/euinternationales/bolognaprozess/bologna_in_oesterreic h/ 88. Österreich stürzt bei Uni-Ranking ab, Kleine Zeitung, 2008. október 10, 4-5.o. 89. http://www.meduniwien.ac.at 90. http://www.wu-wien.ac.at 91. http://www.tuwien.ac.at

60

92. http://www.boku.ac.at/ 93. http://www.mdw.ac.at 94. http://www.univie.ac.at 95. http://www.akbild.ac.at 96. http://www.vu-wien.ac.at 97. http://www.dieangewandte.at/ 98. http://www.bruckneruni.at/ 99. http://www.sfu.ac.at/ 100. http://www.4icu.org/reviews/7838.htm 101. http://www.fh-kaernten.at/ 102. http://www.technikum-wien.at/ 103. http://www.fh-salzburg.ac.at/ 104. http://www.phst.at/ 105. http://www.ph-tirol.ac.at/typo3/ 106. http://www.phdl.at/ 107. http://www.unisalzburg.at/portal/page?_pageid=53,1&_dad=portal&_schema=PORTAL 108. http://www.kfunigraz.ac.at/ 109. http://www.i-med.ac.at/mypoint/

61