KATONAI GÉPÉSZET
VINCZÉNÉ MÉSZÁROS CSILLA
A BOLOGNAI FOLYAMAT THE BOLOGNA PROCESS
Egy egységes európai felsőoktatási térség létrehozásának céljával 1999-ben európai oktatási miniszterek aláírják a Bolognai Nyilatkozatot. A Bolognai folyamat célja, hogy egységes európai felsőoktatási rendszert alakítsanak ki úgy, hogy az összehangolja a különböző felsőfokú minősítéseket. Az igény eredetileg a Bolognai Egyetemen fogalmazódott meg, mely egy nyitott szerződés, és bármely ország csatlakozat hozzá. A csatlakozás feltétele a szerződésben foglalt célkitűzések elfogadása. Kulcsszavak: Bolognai Folyamat, képzési rendszer, kreditrendszer, minőségbiztosítás, mobilitás, átjárhatóság, alapképzés, mesterképzés, doktori képzés ~
European Ministers of Education signed up the Bologna Declaration in 1999, to establish European higher education area. The aim of Bologna process to develop and uniform European higher education system that harmonize the different higher qualification. The claim was drafted at Bologna University that an open declaration and any country can join it. The condition of joining to accept the objective of declaration. Keywords: Bologna Process (Process of B.), education system, system of credit, quality assurance, mobility, permeability, undergraduate, master graduate, doctor graduate,
A gyorsan változó világunk és a globalizáció a magyar felsőoktatást is komoly kihívások elé állította. Az oktatás iránt megnőtt a társadalmi igény, megváltoztak a gazdaság és a munkaadók elvárásai is. A tudás a versenyképesség meghatározó tényezőjévé vált. Ezekre válaszul Európa számos országában reformfolyamatok indultak meg a ’90-es években. E reformtörekvéseknek szabott közös irányt 1999-ben a Bolognai Nyilatkozat, melyet 29 ország1 (köztük hazánk) képviselője írt alá. A nyilatkozat célul tűzte ki, hogy aláírói 2010-re egy egységes Európai Felsőoktatási Térséget hozzanak létre, és összehangolják, összehasonlíthatóvá teszik felsőoktatási rendszereiket. A Bolognai Nyilatkozat nem nemzetközi jogi szerződés, hanem az aláírók önkéntes politikai 1
http://www.edupress.hu/dokumentumok/Bolognai_nyilatkozat.doc
95
A BOLOGNAI FOLYAMAT
kötelezettségvállalása. A Bolognai Folyamatban jelenleg 45 ország vesz részt, köztük mind a 25 EU-tagállam megtalálható. Bár a nemzeti oktatáspolitikákra az Európai Uniónak nincs közvetlen befolyása, az Európai Bizottság mégis egyre aktívabban vesz részt a folyamatban, mert az hozzájárul a versenyképes, tudásalapú európai gazdaság kialakításához és a munkaerő szabad mozgásának biztosításához. Az Európai Unió oktatáspolitikája tehát bátorítja és ösztönzi a nemzeti képzési rendszerek egymáshoz való közeledését, mert ez biztosítja, hogy a közösségi állampolgárok bármelyik tagállamban akadálytalanul továbbtanulhassanak, illetve munkavállalóként, vállalkozóként kamatoztathassák megszerzett ismereteiket, szakképzettségüket. A Bolognai Folyamat Európában, és ezen belül Magyarországon is az elmúlt időszak legnagyobb ívű felsőoktatási modernizációs folyamatát indította el.2
A Bolognai Folyamat céljai és alapelvei A Bolognában megfogalmazott és kitűzött célok a következők: könnyen érthető és összehasonlítható képzési rendszer kialakítása; két fő, egymásra épülő képzési szakaszon (ún. cikluson) alapuló képzési rendszer bevezetése, amelyben már az első ciklusban (alapképzés) szerzett fokozat szakképzettséget nyújt a munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez, továbbá szükséges feltétele a második képzési ciklusba (mesterképzésbe) történő belépésnek; egységes kreditátviteli rendszer kialakítása; a széleskörű oktatói, kutatói, hallgatói mobilitás elősegítése; együttműködés kialakítása az európai felsőoktatási minőségbiztosításban; a felsőoktatás európai dimenziójának támogatása, az Európai Unióval, Európával kapcsolatos ismeretanyagok megjelenítése az oktatásban. A 2001-ben, ez első ízben összehívott prágai miniszteri találkozó megerősítette a bolognai célokat, s három ponttal ki is bővítette azokat, amelyek: az egész életen át tartó tanulás támogatása; 2
Új, európai úton a diplomához. A magyar felsőoktatás modernizációja OM kiadvány 2005
96
KATONAI GÉPÉSZET
a hallgatói részvétel növelése az Európai Felsőoktatási Térség kialakításában; az Európai Felsőoktatási Térség vonzerejének növelése. A 2003-ban Berlinben a második csúcs, a fentiekben említett célokat kibővítette. A hallgatókat érintő legfontosabb változás volt, hogy bevonták a doktori képzést a Bolognai Folyamatba, s 2005-ig konkrét feladatként fogalmazták meg az oklevélmelléklet rendszerének bevezetését. A Bolognai Folyamat résztvevőinek 2005-ben megtartott bergeni csúcstalálkozóján a küldöttek további fontos feladatként tűzték ki a szorosabb együttműködést a következő területeken: nemzeti képesítési keretek megalkotása (amely közös jellemzők szerint írja le az adott államban megszerezhető végzettségekhez kapcsolódó ismereteket, kompetenciákat), közös képzések támogatása, közös oklevelek kiadása és elismerése, a felsőoktatási képzési, ismeretszerzési lehetőségek rugalmasabbá tétele, a korábban (akár iskolán kívül) szerzett ismeretek, képességek elismerésének, beszámítási módjának megteremtése.3 Az utolsó konferenciát 2007-ben tartották Londonban, ahol megállapították, hogy az elmúlt idő alatt elért eredményekkel közelebb kerültek az Európai Felsőoktatási Térség (EFT) megvalósításához. A változó világban folyamatosan meg kell újítani a felsőoktatási rendszert, és alkalmassá tenni az EFT versenyképességéhez illetve a globalizáció kihívásaira.
A Bolognai Folyamat és a magyar felsőoktatás A társadalmi-gazdasági környezet változásai nyomán az elmúlt évtized során a magyar felsőoktatás is alapvetően új kihívásokkal szembesült. Az egymást követő fejlesztési koncepciók nyomán megkezdődött és napjainkig is tart az ágazat átalakulása. Az 1993. évi alapvető fontosságú felsőoktatási törvényt követően, az 1996-os módosítás újabb állomást jelentett a rugalmasabb, hatékonyabb működés és fejlődés jogszabályi feltételeinek megteremtésében. 1998-ban a felsőoktatás fejlesztését célzó világbanki kölcsön kapcsán elinduló reform program átfogó változtatást tervezett. A reform egyes elemei megvalósultak (hallgatói 3
Új, európai úton a diplomához. A magyar felsőoktatás modernizációja OM kiadvány 2005
97
A BOLOGNAI FOLYAMAT
létszámnövekedés, diákhitel-rendszer, kredit rendszer) mások részben gyakorlattá váltak (intézményi integrációk), ismét mások elmaradtak. A felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. Törvény az európai egyetemek Magna Chartájában foglaltak szerint garantálja a felsőoktatási intézmények autonómiáját. Az Országgyűlés 1999. nyarán kialakította az új magyar állami felsőoktatási intézményhálózatot, amelynek nyomán 2000. január 1-jével intézmények összevonása zajlott le, mintegy felére csökkentve az állami intézmények számát. Napjainkban az egységes Európai Felsőoktatási Térhez történő csatlakozást szolgáló lineáris, többciklusú képzésre való áttérés időszakában vagyunk.
A Magyar Universitas Program céljai és pillérjei A Kormány a Bolognai elvekben lefektetettek megvalósítása és a reformok sürgetése érdekében kidolgozta és 2004. június 15-én elfogadta a Magyar Universitas Programot, amelynek egyik célkitűzése a duális képzési struktúrát felváltó új, lineáris, többciklusú képzési szerkezet bevezetése továbbá: a minőségi képzés, nemzetközi szinten is versenyképes tudás biztosítása; a hallgatók támogatása, szabadság, mobilitás; egyenlő esélyek megteremtése; a teljesítmény többszintű honorálása; színvonalas oktatói-kutatói munkához szükséges feltételek megteremtése; a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatainak erősítése. A Magyar Universitas Program pillérjei: csatlakozás az Európai Felsőoktatási Térséghez; hallgatói jogok, támogatások bővülése; az intézményi irányítási és finanszírozási rendszer reformja; infrastruktúra program magántőke bevonásával; kutatásfejlesztési expanzió; a Nemzeti Fejlesztési Terv szerepe a kitűzött célok elérése érdekében. 4 4
A Magyar Univerzitás Program http://www.om.hu/ (2004. 08 22)
98
KATONAI GÉPÉSZET
A Magyar felsőoktatás új többciklusú rendszere Az új többciklusú képzési rendszer három egymásra épülő képzési ciklusból áll. Kevesebb bemenetet, és bent több átmeneti lehetőséget teremt, ezzel több időt hagy a saját képességek felismerésére, s kiküszöböli a duális képzés merev hátrányait. Az első képzési szint az alapképzés, mely 6-8 féléves. Ez a felsőoktatás főbejárata. Az alapfokozatot nyújtó első ciklus (BSc) a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad a végzés utáni elhelyezkedéshez, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt a tanulmányok mesterképzésben (MSc) történő azonnali vagy későbbi — néhány éves munkavégzést követő — folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez. A mesterképzés 2-4 féléves (kivéve a tanárképzést, amely 5 féléves), s ennek szintén két kimenete van: a munkaerőpiac, illetve a doktori képzés (Phd), amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel, és e, képzési piramis csúcsát jelenti. A mesterképzés szakstruktúrája nem fogja leképezni az alapképzést, itt jól valószínűsíthetően több szak indul majd. A többciklusú rendszerben lehetőség lesz arra, hogy a diák mesterszinten, más területen folytassa tanulmányait, mint ahol alapképzési szakon befejezte. Ugyan nem e rendszerhez illeszkedik, de a felsőoktatás részét képezi a felsőfokú szakképzés is. Ez felsőfokú végzettséget nem ad, viszont ezen képzési formában megkezdett tanulmányok beszámíthatók az alapképzésbe. Az új képzési rendszer biztosítja az alapképzésből a felsőfokú szakképzés irányába történő kilépés lehetőségét is, (pl. ha az alapképzés a hallgató képességeit meghaladja). Az új többciklusú képzési szerkezet a tömegesedő oktatás kihívásaihoz igazodóan szélesebb alapozású, tehát kevésbé specializált. Alkalmazkodik a munkaerőpiac változó igényeihez. Az egész életen át tartó tanuláshoz igazodóan általános ismeretek, készségek, képességek és a szakmai kompetenciák, valamint a munkába álláshoz szükséges szakmai gyakorlat megszerzését is biztosítja. A szakmai specializálódásra, elmélyülésre és új végzettségi szint megszerzésére a mesterszakokon, a tudományos ismeretek megszerzésére pedig, a mesterszak elvégzése után, a doktori képzésben van lehetőség. 5 A képzési szerkezet az 1. ábrán látható. 5
A Magyar Univerzitás Program http://www.om.hu/ (2004. 08 22)
99
A BOLOGNAI FOLYAMAT
6
1.ábra A Nemzeti Bologna Bizottság működése és működésének eredményei
A Berlini Nyilatkozat 2003-ban előre hozta a többciklusú képzés bevezetésének határidejét. A berlini elképzelések szerint, amelynek már törvényi megfogalmazásai is megszületett (CVI. törvény A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról, majd a 2005. évi CXXXIX tv.) 2006 után hagyományos szerkezetű képzés általában már nem indítható. A felsőoktatási intézmények párhuzamosan hagyományos és új szerkezetű képzésre felvételt nem hirdethetnek. Magyarországon 2005-től kísérleti jelleggel indultak új alapképzési (BSc) szakok. A Nemzeti Bologna Bizottság és szakbizottságai 2005 év elejétől — a felvázolt elveknek megfelelően — fokozott tempóban készítette elő a többciklusú képzési rendszerre való áttérés feltételeit, az új képzési területek, képzési ágak és szakok összeállítását, annak érdekében, hogy 2006ban valóban létre jöhessen az áttérés. A képzési szerkezet lineárissá válásával megváltozott a képzés horizontális tagolódása is. A bizottság javaslatára a Kormány az alapképzés6
Forrás: Új, európai úton a diplomához A magyar felsőoktatás modernizációja Om kiadvány 2005
100
KATONAI GÉPÉSZET
ben tizenkét,7 széles, a tudományterületekkel rokon képzési területet alakított ki. Ezeken belül területenként eltérő számú, de összességében mintegy negyven képzési ág jött létre. A képzési ágak az egyes képzési területeken belül diszciplináris szempontok alapján csoportosíthatók, ezért a képzés során közös alapozásra van lehetőség. A Bizottság a képzési ágakban 107 alapképzési8 szak létesítésre tett javaslatot. (A hagyományos képzési rendszerben ez a szám négyszáz9 körül mozgott.). A bizottság javaslatot tett továbbá az osztatlan ciklusban folyó mesterképzési szakokra is. Hat szakon (orvos, állatorvos, gyógyszerész, fogorvos, jogász, építészmérnök) osztatlan a képzés ezért, ezeken a szakokon alapképzésben nem szerezhető fokozat. Az osztatlan képzés a mesterfokozat megszerzésével zárul. A művészeti képzés szintén kivételes helyzetben van, de csak átmenetileg: e területen 2006-ban még a hagyományos főiskolai és egyetemi szakokon történik a beiskolázás, 2007-től azonban e terület is átállt a többciklusú rendszerre.
A többciklusú képzés jogszabályi alapjai A többciklusú, lineáris felsőoktatási képzési szerkezet bevezetésnek egyes szabályairól és az első képzési ciklus indításának feltételeiről szóló 252/2004 (VIII. 30.) Kormányrendeletet az Alkotmánybíróság nem hagyta jóvá. Az újra alkotott — 381/2004 (XII. 28.) — Kormányrendelet alapján hatályba lépett és megkezdődött a képzések létesítésének és indításának az előkészítése. Végkifejletben a 289/2005. (XII. 22.) kormányrendelet határozta meg a felsőoktatás alap- és mesterképzés, valamint a szakindítási eljárási rendjét. A többciklusú képzés előkészítésének időszakában megkezdődött a Magyar Universitas Program jogi feltételeit biztosító új felsőoktatásról szóló törvény megalkotása. Az Országgyűlés 2005. november 29-én — átdolgozás után — elfogadta az új felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényt, amely 2006. március 1-jével lépett hatályba és zöld utat biztosított az universitás 7
381/2004. (XII. 28.) Kormány rendelet a többciklusú felsőoktatási képzési szerkezet bevezetésének egyes szabályairól 8 381/2004. (XII. 28.) Kormány rendelet a többciklusú felsőoktatási képzési szerkezet bevezetésének egyes szabályairól 9 A magyar Univerzitás Program és Új Felsőoktatási törvény koncepciója (7. o 2. pont)
101
A BOLOGNAI FOLYAMAT
programban kitűzött célok eléréséhez benne elsősorban a felsőoktatási reformnak. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról a Kormány 79/2006 (IV.5) rendeletében intézkedett. A 2006. március elsején hatályba lépett új felsőoktatási törvény tehát megteremtette a magyar felsőoktatás átalakulásának jogszabályi alapjait. A magyar felsőoktatás az eddiginél hatékonyabban kapcsolódhat be az Európai felsőoktatás rendszerébe, a tudásalapú társadalom kialakításában. A tudás-alapú társadalom koncepciója a hatékony, teljesítő képes tudás igényét helyezi a középpontba. A tudás kialakításának és megszerzésének eddigi általánossá vált formái és módszerei elavultakká váltak. A példának tekintett és vizsgált kulturális környezetekből vett tapasztalatok, valamint a reform előkészítésének szakmai, műhely vitáiban kialakult álláspont szerint az oktatásban paradigmaváltásra van szükség, amelynek lényege a tudás-közvetítő szerep megváltoztatása, a tanítás helyett a tanulás középpontba állítása. Az oktatás paradigma váltásának kulcs szavai az élethossziglan, vagy az egész életen át tartó tanulás (lifelong–learning, vagy más változatban: LLL), valamint a kompetencia és a modul rendszer. A paradigmaváltás természetesen az oktatás és feltételrendszerének sok más vonatkozását is érinti. A paradigmaváltás kulcsszavai közül az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés és a kompetencia alapú, valamint a modul rendszerű képzés meghatározóvá vált az új többciklusú képzésre való felkészülésben az új alapképzési és mesterképzési szakok létesítésének előkészítésében és az indításra való felkészítésben. A Bolognai folyamat legfontosabb eleme az egységes Európai Felsőoktatási Térség, amelyben a többciklusú képzési rendszerben (alap-, mester és doktori képzés) szerzett végzettségek Európa szerte könnyebben összehasonlíthatóak, és ezáltal könnyebben elismerhetőek lesznek. Ebben a rendszerben a hallgatók, oktatók és kutatók sokkal könnyebben utazhatnak és építhetnek nemzetközi kapcsolatokat, vagyis ez a rendszer biztosítja, hogy a közösségi állampolgárok bármelyik tagállamában akadálytalanul továbbtanulhassanak, illetve munkavállalóként, vállalkozóként kamatoztathassák megszerzett ismereteiket, szakképzettségüket. Ez a képzési szerkezet alkalmas nagyszámú hallgatóság színvonalas képzésére, ugyanakkor változatos tanulmányi lehetőségeket biztosít a legmagasabb végzettséget megszerezni kívánó, kiváló teljesítményt 102
KATONAI GÉPÉSZET
nyújtó diákok számára. A fokozatok megszerezése többféle módon lehetséges, szinteken akár más-más intézményben, esetleg országban. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem figyelemmel kísérve a magyar felsőoktatás modernizációjának folyamatát már 2003-ban megkezdte a Bolognai elveknek megfelelő képzési szerkezet átalakításának előkészítését és ennek köszönhetően, a felsőoktatási intézmények közül az elsők között, kilenc alapképzési és tíz mesterképzési szakot létesített, valamint kérelmezte ezek indítását is. Az egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kara a szakindítási kérelmek elfogadását követően egy alapképzési szakon már 2005 tavaszán — kísérleti jelleggel — megkezdte a bolognai elvekre épülő lineáris többciklusú képzést. A 2005/2006-os tanév őszétől és ezt követően a további szakokon is elindult a képzés. Az egyetem saját létesítésű alap- és mesterképzési szakain felül — más intézmény által létesített — három alapképzés szakon is indított képzést. A Bologna folyamat áttekintésének időszerűségét az indokolja, hogy a megkezdett alapképzési, valamint mesterképzési szakok némelyikén már befejeződött az első képzési ciklus és így mód nyílik, eredményességük részleges értékelése. A képzések értékelése akkor válik teljessé, amikor az alap- és az arra épülő mesterképzés első, vagy első néhány ciklusának eredményei, tapasztalatai és a munkaerő piac reagálásai is rendelkezésre állnak. A közel jövőben azonban már valószínűsíthetővé válik, hogy az intézményben folyó új képzési rendszer beváltja-e a hozzáfűzött reményeket.
103
A BOLOGNAI FOLYAMAT
Felhasznált irodalom 1. 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról, 2005. évi CVI. törvény felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról 2. 381/2004 (XII. 28.) kormányrendelet a többciklusú felsőoktatási képzési szerkezet bevezetésének egyes szabályiról 3. 79/2006. évi Kormány rendelet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 4. A Bolognai Folyamatban résztvevő államok felsőoktatásért felelős minisztereivel találkozója; Bergen, 2005. 05. 19-20. 5. A magyar Univerzitás Program és Új Felsőoktatási törvény koncepciója 6. Barakonyi Károly: Felsőoktatási feladatok a „Bolognai Nyilatkozat” alapján. FTT-vitaanyag, kézirat, Pécs, 2002. 7. Barakonyi Károly: Sorbonne-tól Prágáig: a „Bologna Folyamat” 3. A Prágai Nyilatkozat. In: magyar Felsőoktatás, 2002. 9. sz. 8. Barakonyi Károly: Sorbonne-tól Prágáig: a „Bolognai Folyamat” 2. Bolognai Nyilatkozat. In: Magyar Felsőoktatás, 2002. 8. sz. 9. Kiss Ádám: A Bolognai Nyilatkozat és a magyar felsőoktatás. In: A Bolognai Nyilatkozat és a magyar felsőoktatás. Bp., Magyar Akkreditációs Bizottság, 2002. 10. Kiss Ádám: A felsőoktatás fejlesztésének kiemelt céljai. In: Magyar Felsőoktatás, 2001. 8. sz. 11. Új, európai úton a diplomához. A magyar felsőoktatás modernizációja OM- kiadvány 2005 12. http://www.kompetencia.hu/node/107 13. http://www.edupress.hu/dokumentumok/Bolognai_nyilatkozat.doc
104
