Országjelentés Magyarország eredményeiről a Bolognai folyamat megvalósításában 1. A berlini miniszteri értekezlet óta elért eredmények Az eltelt több mint egy év során a Bolognai folyamat megvalósítása terén a magyar felsőoktatásban a következő eredmények születtek: • Koncepcionális területen: • 2004. év végén lezárult az oktatási miniszter által 2002-ben indított „Csatlakozás az Európai Felsőoktatási Térséghez” elnevezésű kétéves program, amelynek eredményeként elkészült, és széles körben megvitatásra került a Bolognafolyamat megvalósítását célzó, átfogó felsőoktatási reformkoncepció. • Ennek alapján 2004. tavaszán a kormány elfogadta a „Magyar Universitas Program”–ot, amely a későbbi jogszabály alkotási program szakmai és politikai konszenzuson alapuló feladatait is meghatározza. • Jogszabályalkotás terén: • A Kormány 1068/2004. (VII. 9.) sz. határozata a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról • A Kormány 381/2004. (XII.28.) sz. rendelete a többciklusú, felsőoktatási képzési szerkezet bevezetésének egyes szabályairól • Az új felsőoktatási törvény tervezetének elkészítése, megvitatása és elfogadtatása a szakmai, társadalmi, politikai fórumokkal • Az Országgyűlés 2004. dec. 21-én elfogadta a Kutatás-fejlesztés és Technológiai Innovációról szóló törvényt. • Az Európai Felsőoktatási Térség megvalósítása érdekében a hallgatói mobilitás elősegítéséről szóló 2082/2004. (IV. 15.) Korm. határozat • A külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi felsőfokú tanulmányainak egyes kérdéseiről szóló 157/2001. (IX.12.) Kormányrendelet módosítása • A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII.26.) Kormányrendelet módosítása • 2003. évi XXV. Tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról • 2003. évi XC. tv. a Kutatási és Fejlesztési Innovációs Alapról • Szervezeti, szervezési területen: • Az MRK-FFK „Bologna”-bizottságának létrehozása együttműködve a MAB-al valamennyi képzési területen a többciklusú képzés első képzési szakaszának kialakítása érdekében
1
• •
• A •
• • • • • •
• • •
• • •
Ezek munkájának integrálása a Nemzeti Bologna Bizottság keretében Bologna-tanácsadók kiválasztása, képzésének elindítása Bolognai folyamatot támogató programok területén: A felsőoktatási intézményekben folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházások támogatása a Szakképzési Alapból vissza nem térítendő támogatás formájában (KT-FO/2004.jelű pályázat). A Strukturális Alapokból megvalósuló felsőoktatási szerkezeti és tartalmi fejlesztések (HEFOP/2004/3.3. és 4.1. jelű pályázat) Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása és infrastrukturális feltételeinek javítása (HEFOP/2004/3.2.2. jelű pályázat) Felsőoktatási digitális és hagyományos tananyagok fejlesztése Elkészült és rendelkezésre áll az oklevélmelléklet előállítására szolgáló program valamennyi felsőoktatási intézmény számára Elkészült és az oktatási miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében felül bírálatra került valamennyi intézmény kreditszabályzata Europass: A dokumentumcsaláddal kapcsolatos nemzeti feladatok ellátására 2004-ben kijelölték a Nemzeti Europass Központot, amely az Országos Felsőoktatási és Felvételi Iroda keretében fog működni. Az intézmény hivatalosan 2005. első negyedévétől kezdheti meg működését és a dokumentumok kibocsátásának 2005. I. negyedévének végén vagy II. negyedévének elején kell megkezdődni. Világ-Nyelv Program indult 2004-ben a nyelvi felzárkóztatás elősegítése céljából Javaslat készült az egész életen át tartó tanulás magyarországi kiépítésének stratégiájára Háttértanulmány készült az OECD tanári látogató bizottsága számára a „Pedagógusképzési-politika összefüggésében a magyarországi oktatáspolitikai tendenciákra. AZ új pedagógusképzési stratégiához az EU irányelveket az „Oktatás és képzés 2010” elnevezésű munkaprogram, illetve ezen belül a pedagógusképzési munkacsoport tevékenysége adja. Javaslat készült a magyar hallgatók külföldi tanulmányainak támogatására, a külföldi hallgatók tanulmányai magyarországi folytatásának ösztönzésére Javaslat készült a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás középtávú fejlesztési programjára, továbbá a hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányainak elősegítésére. Az Oktatási Minisztérium különböző szakterületei – közoktatás, felsőoktatás, szakképzés - közösen készítik el a pedagógusképzés átfogó stratégiáját, melynek szervezeti kereteit a Bolognai folyamat mentén kialakuló új képzési szerkezet adja.
2
Magyarországon megszűntek a felsőoktatási intézményekben lefolytatott felvételi vizsgák, azokat felváltotta a középiskolai teljesítményen és az érettségi vizsgán alapuló bejutás lehetősége. 2. A felsőoktatás szervezeti felépítése 2.1. A felsőoktatásért felelős szervezetek, fontosabb testületek és kompetenciáik rövid bemutatása A felsőoktatás irányításában az alábbi felelős (nem protokolláris szereppel rendelkező) szereplők közreműködnek: • Kormány, miniszterelnök: benyújtja az Országgyűlés részére a felsőoktatást érintő törvényjavaslatokat és az országgyűlési határozati javaslatokat, kormányprogramban határozza meg az oktatás feladatait azok végrehajtását • Oktatási Minisztérium, oktatási miniszter: ellátja a felsőoktatás ágazati irányítását, és ezzel összefüggésben benyújt előterjesztéseket a kormányhoz. • Magyar Akkreditációs Bizottság: a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotó tevékenység minőségének értékelésére, valamint az intézményi minőségfejlesztési rendszer működésének vizsgálatára létrehozott független, országos szakértői testület. • Felsőoktatási és Tudományos Tanács: a felsőoktatás fejlesztési, finanszírozási és kutatási-fejlesztési kérdéseiben az oktatási miniszter döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő független szakértői testülete. • Felsőoktatási intézmények vezetőinek testületei: a Magyar Rektori Konferencia és a Főiskolák Főigazgatói Konferenciája a felsőoktatási intézmények képviseletére, érdekeinek védelmére jogosult testület • Országos Doktori Tanács: a felsőoktatási intézmények doktori tanácsai elnökeiből álló testület. • Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, illetve Doktoranduszok Országos Szövetsége: a hallgatók országos képviseletét látja el, véleményt nyilváníthat, illetve javaslatot tehet a felsőoktatást érintő bármely kérdésben. 2.2. Az intézményi struktúra rövid bemutatása A magyar felsőoktatásban összesen 71 önálló intézmény működik (2004.), amelyek megoszlása a következő (bővebb információ: www.om.hu és az I. sz. mellékletben): Intézményforma Egyetem (min. 5 év)
Állami 18
Nem állami Egyházi/FelePrivát kezeti 1
5
3
Főiskola (min. 3 év)
13
12
22
A hallgatók összes létszáma 409.572 fő (2003/04. tanév), amelynek megoszlása: Évfolyam
Reláció
Nem
Tagozat Teljes idős
217.095
Új 101.985 Magyar 396.697 Férfi 175.586 belépő Részidős Utolsó évf.
87.306
Külföldi
12.605
Nő
233.986
Távoktatás
153.139
39.338
Képzési szint Ff.szak
7.219
Főiskola
233.948
Egyetem
133.827
PhD/DLA
7.875
Posztgr.
26.703
2.3. A Bolognai folyamat megvalósításáért felelős szervezetek rövid leírása A Bolognai folyamat magyarországi megvalósításában az alábbi szervezetek közreműködnek: • •
•
Oktatási Minisztérium: államigazgatási szervezetként kezdeményezi, felügyeli és támogatja a Bologna-folyamat megvalósulását. Nemzeti Bologna Bizottság: az oktatási miniszter tanácsadó és koordinatív testülete, amelynek rendeltetése, hogy a Bolognafolyamat folyamatos megvalósítása érdekében hazai és nemzetközi vonatkozásban koordinálja az érintett szereplők tevékenységét. Elnöke a Bologna Follow-Up Group keretében Magyarországot képviselő mindenkori Bologna-megbízott. Szakterületi Bologna-bizottságok: a felsőoktatási konferenciák – MRK, FFK – által létrehozott és a 12 fő képzési (szak)területen a szakmai koordinációt biztosító munkabizottságok.
3. Minőségbiztosítás 3.1. A nemzeti minőségbiztosítás testületei és felelősségek a hatályos Felsőoktatási törvény (1993) szerint • • •
Országgyűlés: törvények, új felsőoktatási intézmények létesítése. Kormány: új karok létesítése, alapképzési szakok képesítési követelmények meghatározása (programszintű specifikáció). Oktatási Minisztérium: nemzeti minőségpolitika meghatározása, képzési programok indításának, továbbképzések
4
• •
létesítésének engedélyezése, az intézményi minőségbiztosítási tevékenységek támogatása. Magyar Akkreditációs Bizottság: nemzeti akkreditációs rendszer működtetése, intézményiek és programok értékelése minőségjavítási tanácsadással. Felsőoktatási intézmények: minőségbiztosítás és minőségjavítás intézményi és programszinten.
3.2. A nemzeti minőségbiztosítási rendszer Az akkreditáció rendszere 1993 óta létezik Magyarországon, az akkreditációt független szakértői testület, a Magyar Akkreditációs Bizottság végzi. Mind az új, mind a működő intézmények, karok és programok akkreditációja kötelező, az állami és nem államiaké egyaránt. Az új intézmények, karok és programok akkreditációja a működési engedély megadásának előfeltétele, melyet a Parlament, a Kormány, illetve az oktatási miniszter ad ki. A működő intézmények, karok és programok akkreditációja a 8 éves ciklusú intézményi akkreditáció során történik. Az intézményi akkreditáció módszere a nemzetközileg jól ismert külső szakértői értékelés, mely az önértékelésen (belső értékelésen) alapul, s végső értékelő jelentéssel és akkreditációs határozattal zárul. A hallgatók véleményét minden intézményi látogatás alkalmával kikérik. 2004 óta minden látogató bizottságnak van legalább egy hallgató tagja. Szintén 2004 óta, a Berlini Kommüniké összhangban, a teljes végső értékelő jelentés közzétételre kerül. Az új programok létesítésére és indítására vonatkozó kérelmeket a benyújtott dokumentumok alapján értékelik és akkreditálják. A minőségi követelmények előzetesen meghatározottak és publikusak (www.mab.hu). Ezek eddig jobbára a bemeneti tényezőkre koncentráltak, elindult azonban egy váltás, melyben a hangsúly egyre inkább a tanítási-tanulási folyamatra és annak eredményeire koncentrál. Az intézményi belső minőségbiztosítási rendszerek létrehozását a felsőoktatási törvény írja elő, a konkrét megvalósítás az intézmények szabad választása szerint történik. Jelenleg az intézmények mintegy egyharmadában működik teljes minőségbiztosítási rendszer (ISO, TQM/EFQM vagy egyedi). 3.3. Nemzetközi részvétel, együttműködés és hálózatok Az intézményi szinten több magyar intézmény vett részt nemzetközi minőségbiztosítási projektekben, így pl. az EUA Quality Culture, vagy az ENQA TEEP 1 és 2 projektjeiben. Nemzeti szinten: a Magyar Akkreditációs Bizottságnak 9 tagú Nemzetközi Tanácsadó Testülete van, s külföldi szakértőket is alkalmaz. A MAB aktívan részt vesz nemzetközi konferenciákon, szemináriumokon és projektekben. Utóbbiakra példa az ENQA Quality Convergence Study (2003-2004), és a TEEP 2 projekt (2004-2005), valamint a Berlini Nyilatkozatban megjelölt egységes európai minőségbiztosítási megoldások 5
kidolgozása. A MAB teljes jogú tagja a minőségbiztosítási ügynökségek nemzetközi szervezeteinek, az INQAAHE-nek, az ENQA-nak, és a CEE Network-nek. Utóbbi titkársági teendőit is a MAB látja el és [mindeddig a világon egyedülállóan!] mindhárom fenti szervezet Irányító Testületében (Board) képviseltetve van. 4. A kétciklusú képzés helyzete A jelenleg hatályos felsőoktatási törvény 2003-as módosítása kísérletként már 2004 őszétől lehetőséget adott az új típusú, több ciklusú képzés első ciklusának elindítására. 2003 őszén megkezdődött az új alapszakok akkreditációs követelményrendszerének kidolgozása, s ezek alapján 3 szak létesítése történt meg. 2004 szeptemberétől e háromból kétféle (informatikai) szakon, összesen 4 intézményben indult meg a képzés. Az átállást szolgáló kormányrendelet előkészítő munkálatai során a Nemzeti Bologna Bizottság koordinálásával és valamennyi Bolognaszakbizottság részvételével megtörtént a korábban igen elaprózott (214 főiskolai és 199 egyetemi szintű, összesen 413 alapképzési szakot tartalmazó) képzési struktúra koncentrálása. Az új, kétciklusú képzés első képzési ciklusában - a régi kifutó szakokat követően – 102 új alapszak indul. Jelenleg intenzív munka folyik ezek akkreditációja érdekében, és a rájuk épülő második ciklusú mesterszakok kialakításán (ez utóbbi 2005. tavaszán valósul meg). A 102 újonnan kidolgozott, kétciklusú alapszakból 65 alapszakon már engedélyezték a szak létesítését, és közülük 2005. szeptemberétől 33 alapszakon, illetve további egy hitéleti szakon már meg is indul a Bologna-rendszerű alapképzés. Ezek a képzések elsősorban a műszaki és agrár képzési területeken kezdődhetnek meg 2005-ben. A magyar felsőoktatásban hat egységes/osztatlan alapszak (mester képzési szinten: orvos, állatorvos, gyógyszerész, fogorvos, jogász, építészmérnök, alapképzési szinten: tanító, óvodapedagógus és gyógypedagógus) kivételével valamennyi képzési területen 2006. szept. 1-től felmenő rendszerben megindul a többciklusú, Bolognarendszerű képzés. 5. Oklevelek és képzési idők elismerése Az érvényben lévő felsőoktatási törvény szabályozása szerint 2004. szeptemberétől valamennyi magyar felsőoktatási intézményben a hallgató kérésére az intézmény magyar nyelvű oklevélmellékletet állít ki az Európai Bizottság és az Európa Tanács által kidolgozott oklevélmelléklet minta szerint. A hallgató kérésére és költségére az oklevélmellékletet angol nyelven is ki kell adni. 2005-től pedig az alapképzésben és mesterképzésben szerzett oklevél mellé előreláthatólag díjmentesen ki kell adni az oklevélmellékletet magyar és angol nyelven, valamint nemzeti és etnikai kisebbségi képzés esetében - a hallgató kérésére - az érintett kisebbség nyelvén. Ez megkönnyíti a végzettségek és szakképzettségek nemzetközi megfeleltetését és elismerését. 6
6. Doktori tanulmányok és kutatás A felsőoktatási intézmény doktori képzésre és doktori fokozat (PhD) odaítélésére azon a tudományterületen, azon belül tudományágban vagy művészeti ágban jogosult, amelyre az állami elismerése kiterjed. Doktori iskola létesítésére akkreditációs eljárást követően kerülhet sor. (Ma 153 doktori iskola működik Magyarországon). A doktori iskola adott egyetemen a MAB jóváhagyásával működő, az egyetem különböző szervezeti egységeit átfogó olyan oktatási szervezet, amelyben a tudományos fokozat elnyerésére felkészítő képzés folyik (ebben közreműködhet más felsőoktatási intézmény vagy az intézményen kívüli kutatóintézet is). A doktori képzés egyetem által végzett, doktoranduszhallgatói jogviszonyt eredményező, 180 kreditnek megfelelő posztgraduális szintű képzés, tudományterületenként változó a tanulmányi, kutatási és oktatási tevékenység aránya. Felvételt az nyerhet, akinek egyetemi végzettsége van, illetőleg a többciklusú Bologna-rendszerben elvégezte a második ciklust. A Magyarországon kiadott oklevelek által tanúsított végzettségi szintek angol nyelvű jelölése: „Doctor of Philosophy” (rövidítve: PhD), valamint művészeti fokozatként „Doctor of Liberal Arts” (rövidítve: DLA). A doktori képzést követően a doktori fokozatot fokozatszerzési eljárás keretében lehet megszerezni. A doktori fokozat megszerzésének feltételei: a doktori szabályzat alapján előírt kötelezettségek teljesítése, továbbá a doktori szigorlat eredményes letétele, az önálló tudományos munkásság bemutatása; művészeti (DLA) fokozat megszerzésének feltételeként önálló művészeti alkotó tevékenység eredményeinek a művészeti ág sajátosságainak megfelelő módon történő bemutatása; értekezés, alkotás bemutatása; az eredmények megvédése nyilvános vitában. 6.1. Felsőoktatatás és kutatás kapcsolata 2003 Az intézményes kutatómunka három fő szférája a felsőoktatás, az egyéb kutatóintézetek és a vállalati szféra. A magyar felsőoktatásban koncentrálódik a magyar K+F szellemi potenciál jelentős hányada, bár a ráfordításokból a legkevesebb jut rá (2003.). A kutatóhelyek számát tekintve a felsőoktatási intézmények részesedése csaknem kétharmad (65,9%). A felsőoktatásban meglévő 1628 kutatóhely (15 -el több az előző évinél) 68%-a egyetemeken, 32%-a főiskolákon működik. Ami a foglalkoztatotti létszámot illeti a felsőoktatás részesedése itt csak egyharmados. A felsőoktatás K+F ráfordításai az össz-ráfordítás 28,2%-át jelentik. A felsőoktatás kutatási alaptevékenysége magában foglalja az alap- és alkalmazott kutatásokat és fejlesztéseket, a technológiai innovációt, valamint az oktatást támogató egyéb kutatásokat. A K+F ráfordítások aránya jelenleg a GDP 0,94%-a (a korábbi EU-tagországok átlagának fele).
7
Felsőoktatás Kutatóintézet/egyéb kutatóhely Vállalkozások Összesen
Ráfordí- Ráfordítás tás arány Létszám (millió arány % Ft) %
Kutatóhelyek száma (db)
Kutatóhelyek aránya %
1 628
65,9
8 272
35,5
46 972
28,2
168
6,8
7 859
33,7
55 091
33,1
674
27,3
7 180
30,8
64 566
38,7
2 470
100,0
23 311
100,0
166 629
100,0
Létszám (fő)
Forrás: KSH Kutatás és fejlesztés 2003 7. Hallgatói és oktatói mobilitás A hallgatói mobilitás elősegítéséről szóló 2082/2004. (IV. 15.) Kormányhatározat felhatalmazása alapján Magyarország több fontos rendelkezést tervez a tavasszal parlament elé kerülő felsőoktatási törvényben a berlini kommüniké célkitűzéseinek megvalósítására: Ezek részben a diákhitel külföldre vihetőségét, illetve a magyar hallgatóknak az EU tagállamokban folytatandó résztanulmányait, valamint az országba irányuló hallgatói mobilitás javítását szolgálják. A készülő törvény szerint: • A hallgató joga, hogy tanulmányai során megismerje a nemzetközi gyakorlatot, e célból az Európai Gazdasági Térség országaiban működő felsőoktatási intézményekben folytathasson résztanulmányokat és ehhez, igénybe vegye a diákhitelt, illetőleg – amennyiben államilag finanszírozott képzésben vesz részt – ösztöndíjban részesüljön. • Ha a magyar hallgató az Európai Gazdasági Térség országaiban olyan részképzésben vesz részt, amelyben folytatott tanulmányai a hazai felsőoktatási intézmény képzésébe beszámítható, a hallgató a külföldi tanulmányok idejére – az ösztöndíjat vehet igénybe. • Ha a felsőoktatási intézmény a Magyar Köztársaság területén költségtérítéses képzésben nem magyar állampolgár részére alapés mesterképzést, doktori képzést biztosít, az előző tanévben az érintettek által befizetett költségtérítés tíz százalékának megfelelő támogatást kell biztosítani, feltéve, hogy a hallgató a Magyar Köztársaság területén nem rendelkezik állandó lakóhellyel. Az ily módon biztosított támogatás kizárólagosan az érintettek képzésével kapcsolatosan használható fel. A 2005. tavaszán hatályba lépő, új felsőoktatási törvény e téren a lehetőségek további bővítését eredményezi, amelynek legfőbb céljait a már elért eredményekkel együtt az alábbiak szerint lehet összefoglalni. 7.1. Az oktatók kétirányú mobilitását meghatározó főbb tényezők Az oktatók kétirányú mobilitása Magyarország esetében aszimmetrikus: a kifelé irányuló mobilitás intenzitása jóval meghaladta a befelé irányulót. A befelé irányuló mobilitás legfőbb korlátjai: financiális források szűkössége, a speciális nyelv korlátja. 8
7.2.Az oktatói mobilitás ösztönzését szolgáló speciális eszközök Az oktatói mobilitás iránti növekvő igényt várhatóan a különféle támogató programok révén lehet kielégíteni: • A Tempus III programban Magyarország 2004. május 1-től teljes jogú európai uniós tagországként vesz részt • Közép-Európai Felsőoktatási Csereprogram • A Socrates program Lingua programja • Socrates/Erasmus: az Erasmus akció európai felsőoktatási intézmények együttműködésében megvalósuló tantervfejlesztés projektekhez nyújt anyagi támogatást. • Államközi ösztöndíjak: a kétoldalú nemzetközi oktatási, tudományos és kulturális munkatervek alapján meghirdetett pályázatokról (teljes egyetemi képzés, részképzés, hosszú és rövid tanulmányutak, nyári egyetemek, doktori képzés stb.) a Magyar Ösztöndíj Bizottság dönt. 8. Felsőoktatási intézmények és hallgatók 8.1. Az intézmények autonómiájának különféle aspektusai A hatályos jogszabályok biztosítják, hogy a felsőoktatási intézmény autonóm módon működhessen, és a lehetőségeket az új felsőoktatási törvény még tovább bővíti az alábbi területeken: • Az autonómia jelenti az intézményre és személyekre bízott szellemi és anyagi javakkal való gazdálkodás lehetőségét és felelősségét, • magában foglalja azt a jogot, hogy a felsőoktatási intézmény meghatározza képzési rendszerét, kialakítsa szervezetét, továbbá megalkossa szabályzatait, • magában foglalja az intézményben foglalkoztatottak szabad megválasztását, besorolását, munkaköri feladatainak meghatározását az intézményi követelményrendszer, a teljesítmény és minőségelv alapján, • tartalmazza az intézmény belső szervezeti rendjének és működésének kialakítását, beleértve a különböző (oktatási, kutatási, szolgáltató, gazdálkodási és más) egységek létrehozásának, átalakításának és megszüntetésének, továbbá a szervezeti és működési szabályzat megalkotásának jogát, • kiterjed az intézmény vezetőinek pályázati rendszerben történő kiválasztására, demokratikus megválasztására, • garantálja a hallgatói egyéni és közösségi jogok érvényesülését. 8.2. A szereplők aktív részvételének biztosítását támogató akciók A 2005-ben hatályba lépő új felsőoktatási törvény tovább bővíti a már 1993. óta garantált autonómia gyakorlásában a szereplők mozgásterét és felelősségét. A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai ösztönzik az oktatás és a társadalom piaci környezetének együttműködését, közös fejlesztések indítását. 9
8.3. A hallgatók részvétele az oktatásszervezés tartalmi és formai kérdéseit eldöntő szervezetekben, testületekben intézményi és országos szinten A hallgatók részvétele a különféle döntéshozó testületekben, szervezetekben a hatályos felsőoktatási törvény alapján 1993-tól is megvalósult, a tervezett új törvény még tovább szélesíti a következők szerint: • a felsőoktatási intézmény stratégiai döntéshozó testülete a 7-9 delegált tagból álló irányító testület, amelybe egy tagot a hallgatói önkormányzat javasol, • az irányító testület stratégiai döntéseinek keretei között az oktatási, kutatási (akadémiai) ügyekben döntéshozó a választott szenátus, amelynek tagjai között a hallgatók létszáma nem lehet kevesebb, mint a szenátus létszámának öt százaléka, de legalább egy fő, • a hallgatót megilleti az érdekérvényesítés és a jogorvoslat joga, • a választott tisztségviselők által irányított, saját alapszabály szerint tevékenykedő hallgatói önkormányzat a felsőoktatási intézmény részeként működik és tagja minden hallgató. 9. A Bologna-folyamat társadalmi dimenziója 9.1. A felsőoktatási esélyegyenlőséget támogató eszközök A jogszabályok a rendszerváltástól kezdve folyamatosan biztosítják a tanítás és a tanulás alkotmányos jogának érvényesülését: • A tanuláshoz való jog alapján a Magyar Köztársaság minden állampolgárának joga, hogy igénybe vegye a felsőoktatás által nyújtott szolgáltatásokat, feltéve, hogy képességei alkalmassá teszik a felsőfokú tanulmányokra. Ez megilleti a hasonló elbírálás alá eső külföldi állampolgárokat is. • A hatályos felsőoktatási törvény alapján a felsőoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a hallgatókkal kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelesek megtartani. • A felsőoktatási intézmény az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében szolgáltatásaival hozzájárul a hallgatók lakhatási feltételeinek, egészséges életvitelének biztosításához, tájékoztató és tanácsadó rendszerével segíti a felsőfokú tanulmányok idején a beilleszkedést, illetve a tanulmányok befejezését követő szakmai előmenetelt. • A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 19/A. §-ának (1) bekezdése értelmében annak a hátrányos helyzetű jelentkezőnek, aki költségtérítéses képzésre nyert felvételt az oktatási miniszter - az adott szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési időben - engedélyezheti tanulmányainak 10
államilag finanszírozott képzésben történő folytatását a hallgatóknak a felvételi eljárás során meghatározott összpontszáma alapján kialakított sorrendjében. A (2) bekezdés szerint ha a felsőoktatási intézményben nem indul költségtérítéses képzés, az Oktatási Minisztérium által kidolgozott mentor-program keretében az intézmény a hallgatóknak a felvételi eljárás során meghatározott összpontszáma alapján kialakított sorrendjében felveszi a hátrányos helyzetű jelentkezőt. A készülő felsőoktatási törvény alapján a felsőoktatási intézmény mentor program keretében nyújt segítséget a hátrányos helyzetű hallgató tehetségének kibontakoztatásához. A mentor program megszervezésének elveit a Kormány rendeletben határozza meg. • 10. Fejlemények az egész életen át tartó tanulás terén • • • • • •
2004. végére tervezet formájában elkészült az egész életen át tartó tanulás nemzeti stratégiája, amelynek alapelvei: az egyéni és közösségi kompetenciák fejlesztése (elméleti tudás és gyakorlati kompetenciák együttesen); a tanulásra irányuló motiváció erősítése; minden korosztály (születéstől az időskorig) és minden társadalmi csoport tanuláshoz való hozzáférésének javítása; a tanulási lehetőségek kiszélesítése és gazdagítása a formális, informális és nem-formális tanulási formák fejlesztése révén; új tanulási kultúra meghonosítása.
10.1. A felsőoktatási intézményeket az egész életen át tartó tanulás kiépítésére ösztönző eszközök A felsőoktatási intézmények a törvényben foglaltak szerint részt vehetnek a közoktatási, továbbá a felsőoktatásnak nem minősülő szakképzési és az ágazati törvényekben meghatározott egyéb képzési feladatok megvalósításában, illetőleg országos, regionális és helyi szolgáltató tevékenységet is folytathatnak. Valamennyi képzési forma történhet teljes, illetve részidős, valamint távoktatási formában – lehetővé téve életkortól függetlenül bárki részvételét a tanulásban, és egységes kreditrendszerrre épülő módon biztosítva a különféle képzési programokban tanultak kölcsönös beszámíthatóságát. 10.2. A korábban tanultak beszámítására szolgáló eljárások A felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során a hallgatónak az adott képzésben végzett tanulmányaiban történő előrehaladását a megszerzett kreditek összege fejezi ki. A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt – ha annak előfeltétele fennáll – más felsőoktatási tanulmányok során el kell ismerni. El kell ismerni a kreditet, ha az ismeretek legalább hetvenöt százalékban megegyeznek. A tervezett felsőoktatási törvény rögzíti, hogy a felsőfokú szakképzési programban 11
meg kell határozni a felsőfokú szakképzésben szerzett képzési kreditnek az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe való beszámítását. A beszámítható kreditek száma legfeljebb hatvan lehet. A kreditrendszer országos szintű fejlesztését, egységesítését és a nemzetközi hallgatói mobilitásban betöltött funkciójának támogatását az Országos Kredittanács végzi. Az Országos Kredittanács segíti a felsőoktatási intézményeket a kreditrendszer működtetésében és fejlesztésében. Az Országos Kredittanács szakmai javaslatokat tesz az oktatási miniszternek a hazai és nemzetközi kreditrendszerek összhangjának biztosítására. A végzettségek kimeneti alapon történő rendszerbe foglalásának és ezzel az átjárhatóság, a korábbi tanulmányok beszámításának fontos eszköze a készülő képesítési keret. A berlini kommünikében foglalt irányelvek szerint a felsőoktatási végzettségeket tanulmányi kimenetek szerint meghatározó keretnek az egyes Bologna ciklusokat leíró szintje a készülő felsőoktatási törvény mellékletét képezi. Az egyes képzési területeken, illetve szakokon megszerezhető végzettségek kimeneti leírása az új képzési és kimeneti követelményekben jelenik meg. Ezek alapján készítik el az intézmények az új Bologna rendszerű tanterveket. A tervezett keret-rendszer egyelőre csak a felsőoktatásban megszerezhető végzettségeket foglalja magában. 11. Az európai dimenzió erősítése a felsőoktatásban 11.1. A közös képzések elismerését gátló tényezők, és azok elhárítására tett intézkedések Már az EU-csatlakozást megelőzően széleskörű gyakorlattá vált kettős oklevéllel záruló képzési programok indítása, az EU-csatlakozást követően pedig gyakorlatilag minden adminisztratív akadálya megszűnt a közös képzéseknek. Az új felsőoktatási törvény azt tervezi, hogy magyar felsőoktatási intézmény egy vagy több külföldi intézménnyel folytathat magyar és külföldi oklevél kiállításához vezető közös képzést, ha: • a megállapodásban részt vevő valamennyi külföldi intézmény államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül abban az államban, amelyben a székhelye van, és az oklevelek minden érintett ország belső jogi szabályozása szerint felsőoktatásban kiállított okleveleknek minősülnek, • a megállapodásból egyértelműen kiderül, hogy melyik magyar alap-, mester-, doktori vagy szakirányú továbbképzés követelményeinek felel meg a közös képzés, és • a magyar felsőoktatási intézmény jogosult az adott képzés folytatására. Az így megszervezett közös képzés eredményeként a közös oklevél is kiállítható az adott végzettségnek és szakképzettségnek megfelelő tartalommal. 11.2. Közös vagy kettős oklevél kiadásával záruló programok
12
Jelenleg számos hazai és külföldi intézmény dolgozik közös oklevél kiadását célzó közös képzési program kialakításán, és pályázat benyújtásán 2005. tavaszán az ezeket támogató európai programokra. 11.3. Ezen programok megszervezési módja A programok közös jellemzője a következő: • főként második ciklusú (mester-szintű, kétéves) képzési programok kialakítását célozzák, és többnyire két (egy hazai és egy külföldi) intézmény együttműködésén alapulnak, • alapvetően angol nyelvű képzési programot jelentenek (pl. MBA), amelyben magyar és külföldi oktatók egyaránt közreműködnek, • főként gazdasági, informatikai, műszaki területen, • felmerült olyan új szak indítása is, amely a hazai képzési kínálatban még nem is szerepel. 11.4. Az európai dimenzió erősítését szolgáló nemzetközi kooperációk •
Jelenleg Magyarországnak 105 országgal van kétoldalú oktatási kormányközi egyezménye, illetőleg minden felsőoktatási intézménynek számos külföldi intézménnyel kétoldalú megállapodása. Magyarország aktívan részt vesz a közös programokban: Socrates és a Leonardo da Vinci közösségi oktatási programokban, CEEPUS-ban 1994-től, Erasmus Mundus, TempusI,II,III.
11.5. A tantervfejlesztések kapcsolata az európai dimenzióval Az EU-dimenzió erősítésére a felsőoktatási képzésben már 1998 óta folyamatos lépések történnek, ennek legfontosabb eredményei: • 1998-ban létrejött Magyarországon az Európa-tanulmányi Központok hálózata (14 felsőoktatási intézményben). A hálózat munkájának koordinálását egy titkárság végzi, mely a Tempus Közalapítvány keretei között működik. • Az induló többciklusú képzési programok gyakorlatilag mindegyikében megjelenik az EU-ismeretek, mint általános ismeretbővítő, vagy szaktárgyhoz kötődő oktatási anyag 12. Az Európai Felsőoktatási Térség vonzerejének erősítése 12.1. Konkrét lépések ezen a téren Számos felsőoktatási intézményben évtizedek óta tanulnak hallgatók a harmadik világból (főként orvosi, állatorvosi és műszaki területen). 2004ben közel 40 felsőoktatási intézmény együttműködésében létrejött a „Campus Hungary” Társulás, amelynek célja az Európai Unió rendszerében működő magyar felsőoktatás külföldi népszerűsítése,
13
hallgatók toborzása a harmadik világból, és ehhez megfelelő képzési kínálat kialakítása, annak nemzetközi marketingje. A magyar nyelvű képzés mellett növekszik a felsőoktatási intézményekben meghirdetett idegen nyelvű képzések száma. (Az idegen nyelvi képzésekről bővebb információk: www.campushungary.hu) 13. Záró megjegyzések 13.1. A nemzeti Bologna-stratégia rövid leírása A Bolognai folyamat elveire épülő, a kormány által elfogadott „Magyar Universitas Program” főbb elemei a következők: • A Bolognai folyamathoz történő illeszkedés közvetlen stratégiai lépései: • Be kell vezetni az új rendszerű, többciklusú képzést, amelyet három, egymásra lineárisan épülő ciklus alkot: a felsőfokú alap-, mester- és a doktori képzés. 2006-tól csak lineáris ciklusos képzésnek megfelelő képzési programok indulhatnak. • Kimenetvezérelt és kompetencia-alapú képesítési keret váltja fel a jelenleg hatályos képesítési követelményeket. Csak olyan alapszak indítható, amely szakképzettséget és végzettséget is ad, és amelyből lehetőség van mesterszakra történő továbblépésre. • A képzési programok kialakításában, a minőségfejlesztésben a szakmai szervezeteknek, munkaadóknak hangsúlyosabb szerepet kell kapniuk. Az intézményi minőségbiztosítási rendszer részeként kötelező az oktatói teljesítmény hallgatók általi értékelése. • A megvalósítást támogató ágazati, intézményi szintű stratégiai változtatások: • Az állam által fenntartott felsőoktatási intézmény speciális jogállású költségvetési szerv • Az állami fenntartású felsőoktatási intézmény belső irányítása hárompólusúvá alakul át, melyek elemei a következők: irányító testület, szenátus, rektor. Az irányító testület hatáskörei az intézmény fenntartásával, működtetésével összefüggő stratégiai döntésekre terjednek ki, a szenátus az akadémiai tevékenység irányítását végzi, a rektor az intézmény vezetője és képviselője, egyben a munkáltatói jogok gyakorlója. • Az új rendszerben az ágazati irányítás legfontosabb feladatai: a) törvények és kormányrendeletek előkészítése, b) miniszteri szintű szabályozás, c) költségvetési támogatás elosztási rendszerének működtetése, a felsőoktatás fejlesztésével, működtetésével összefüggő szakmai feladatok ellátása, d) fenntartói tevékenység feletti törvényességi ellenőrzés ellátása, e) az államilag támogatott hallgatói létszámok képzési területenkénti leosztása. • A felsőoktatási intézmények képzési normatívájának meghatározásakor a hallgatói létszámot kell alapul venni, és az intézmények közötti versenyhelyzet fokozása - és ezáltal a 14
• •
minőségi képzés javítása - érdekében a képzési normatívának a hallgató választásától függően kell eljutnia az egyes felsőoktatási intézményekbe. A kutatási támogatás összegét növelni szükséges. Az oktatási épületek rekonstrukciója, illetve bővítése és új épületek kialakítása - az állami eszközökön kívül - magántőke bevonásával megvalósuló infrastruktúra program keretein belül valósuljon meg.
13.2. Az ország előtt álló főbb kihívások Legfontosabb kihívások a következők: • rövid időn belül átállás a többciklusú képzésre, amely alapvetően eltér a magyar felsőoktatás korábbi és jelenlegi duális intézményrendszerétől, • a felsőoktatási intézményeket versenyeztető tudáspiacok, illetve az intézményeinkben végzetteket versenyeztető munkaerőpiacok globalizálódása • élesedő verseny a szűkülő költségvetési forrásokért, a nemzetközileg versenyképes oktatókért („brain-drain”), • az egységesülő minőségbiztosítási eljárások és kritériumok, • az új oktatási formák és technológiák gyors térhódítása (e-learning, virtuális felsőoktatási intézmények, tudásközpontok), • a felsőoktatás tömegesedése, differenciálódó mennyiségi és minőségi igények a felsőoktatás iránt, • demográfiai apály következtében a felsőoktatásba lépő korosztályok létszámának gyors csökkenése, • a professzionális intézményi működés megvalósítása, intézményi „kultúra” átalakítása.
15
