A felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó eljárás és intézményrendszer ismertetése

Szerzők: dr. Tóth Erzsébet, dr. Kerékgyártó László További közreműködők: Éliás János, Németh János, Pásztor Tibor Szakmai lektor: Bertalan Tamás

Felnőttképzési szakértők továbbképzése, az új jogforrások alkalmazására való felkészítése 2014

A felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó eljárás és intézményrendszer ismertetése

Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete 1054 Budapest, Báthori u. 16.


1. Az engedélyezési rendszert mint hatósági eljárást meghatározó jogszabályok: 2013. évi LXXVII. törvény (Fktv.) 393/2013. (XI. 12.) korm. rendelet (Fktv. vhr.) 56/2013. (XII. 4.) NGM rendelet (az igazgatási szolgáltatási díjról) 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 2009. évi LXXVI. törvény (Szolg. tv.) ̶ ̶ ̶ ̶ ̶

A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény új módon szabályozza a felnőttképzési tevékenységet és az ehhez kapcsolódó állami szerepvállalást. A törvény a hangsúlyt a támogatott képzésekre helyezi, míg a nem támogatott egyéb és nem OKJ-s szakmai képzések, valamint a nem támogatott egyéb nyelvi képzések vonatkozásában csak akkor támaszt feltételeket, ha a képző a felnőttképzési törvény szerint kívánja megvalósítani a képzéseket. (Egyéb képzés: az általános műveltség növelését, illetve megnevezhető szakképesítéshez, szakmai végzettséghez vagy nyelvi képzettséghez nem köthető kompetenciák fejlesztését célzó képzés. Ilyen lehet pl. a vezetői tréning.) A 393/2013. (XI. 12.) korm. rendelet a felnőttképzési törvény végrehajtási rendelete, és a   

felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szól. A 3. modul szempontjából elsősorban a II. fejezet (A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárás részletes szabályai és az engedéllyel

2


rendelkező képzőintézmények nyilvántartása) tartalmaz a szakértők számára fontos előírásokat, eljárási szabályokat. Az 56/2013. (XII. 4.) NGM rendelet 

a felnőttképzési tevékenység folytatásának engedélyezési eljárása során fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékéről,



befizetésének és felhasználásának szabályairól, valamint



a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során kiszabott bírság befizetésének rendjéről rendelkezik. A 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályait írja le. Mivel a Ket. alapján a felnőttképzési tevékenység engedélyezése közigazgatási hatósági ügynek minősül, így a hatóságnak eljárása során alkalmaznia kell e törvényt, természetesen a vonatkozó ágazati jogszabályokkal együtt (jelen esetben az Fktv. Vhr.-rel, valamint az igazgatási szolgáltatási díjról szóló miniszteri rendelettel együtt). A Szolg. tv. mint kiegészítő szabályozás alkalmazása azért szükséges, mert a felnőttképzési tevékenység szolgáltatási tevékenyégnek minősül, a Szolg. tv. hatálya alá tartozik. E törvénnyel került átültetésre a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK. irányelv. Mindezek tehát a hatóság által kezdeményezett felnőttképzési szakértői tevékenységre is érvényesek. A 2009. évi LXXVI. törvény tárgya a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályai, ezek a felnőttképzésre mint szolgáltatásra is vonatkoznak.

2. A felnőttképzési tevékenység folytatásának feltételei, az engedély, az engedélyező hatóság.

3


•

•

Az Fktv. hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenység csak határozatlan időre szóló engedély birtokában végezhető. Engedély célja: a felnőttképzési tevékenység jogszabályoknak megfelelő, magasabb minőségi követelményeknek megfelelő végzése. Az engedélyezési eljárást a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (hatóság) folytatja le. Az engedélyezési eljárás kérelemre, meghatározott esetekben bejelentés alapján indul. Az Fktv. hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységet az Fktv.-ben meghatározott jogalanyok (a továbbiakban: intézmények) csak akkor folytathatnak, ha megfelelnek a törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglalt feltételeknek. A korábbi szabályoktól eltérő, hogy a felnőttképzési tevékenység folytatása a törvényben meghatározott területeken határozatlan időre kiadott engedélyhez kötött. Az eljárást a hatóság kérelem esetén 60 napon belül, bejelentés esetén 15 napon belül folytatja le. Az engedélyezési eljárásra egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ugyanakkor azt is fontos tudni, hogy e törvény hatálya nem terjed ki minden esetben a képzők minden képzési tevékenységére. A képzési tevékenység akkor nem minősül a felnőttképzési törvény szerinti felnőttképzési tevékenységnek, ha a képző

  

nem támogatott nem OKJ-s szakmai képzést nem támogatott egyéb nyelvi képzést nem támogatott egyéb képzést

saját döntése alapján nem a törvény szerint kívánja folytatni. A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján 2014. január 28-án megjelent az alábbi közlemény a nyelvi képzésekkel kapcsolatban: „A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 2. § 10. pontjában foglalt meghatározás szerint felnőttképzést folytató intézménynek az a jogalany minősül, amely képzésre irányuló tevékenységét az Fktv. szerint kiadott engedély alapján folytatja. Ennek értelmében a nyelvi képzést folytató intézmények – amennyiben állami vagy uniós forrást nem vesznek igénybe – eldönthetik, hogy nyelvi képzéseiket az Fktv. szerint kiadott engedéllyel, így az engedéllyel rendelkező képzésekhez kötődő előnyökkel és kötelezettségekkel, vagyis felnőttképzést folytató intézményként, vagy az Fktv. szerinti engedéllyel nem rendelkező, kizárólag piaci alapon működő nyelvi képzőként végzik. Ez utóbbi esetben képzéseiket nem hirdethetik és nem valósíthatják meg engedéllyel rendelkező, támogatott, államilag ellenőrzött, tárgyi ÁFAmentes képzésként.” A felsorolt három esetben e képzések megtartásához nem is szükséges a Nemzeti Munkaügyi Hivatalhoz mint engedélyezési hatósághoz kérelem vagy bejelentés benyújtása, és e képzésekre vonatkozóan a képzőktől nem kérhető számon a törvényben

4


meghatározott előírások betartása; azonban a képzések egyik esetben sem tárgyi áfamentesek.

3. Az engedély kiadása, módosítása, kiegészítése Kérelem alapján a hatóság – az engedélyt kiadja (az Fktv. szerinti képzési körre) – a kiadott engedélyt módosítja (az engedély új képzési körrel történő bővítésére) – a kiadott engedélyt kiegészíti (alapvetés: az engedély képzési körön belüli új képzéssel történő bővítése + Fktv. vhr.) Bejelentés alapján a hatóság – a kiadott engedélyt kiegészíti (alapvetés: az engedély képzési körön belüli új képzéssel történő bővítése + Fktv. vhr.) A kérelem vagy a bejelentés benyújtásával egyidejűleg az intézmény igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. Az engedélyezési eljárási szabályok alkalmazásához a felnőttképzési törvény az 1. § (2) bekezdésében a felnőttképzési tevékenységek új csoportosítását határozza meg, ezeket képzési köröknek nevezi és az ábécé első négy kisbetűjével jelöli. MELYEK AZOK? Szakértői bizottság igénybevételével lefolytatott eljárás esetei: A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 4. § (1) bekezdés szerint a hatóság szakértői bizottság igénybevételével lefolytatja az engedélyezési eljárást, amelynek

5


alapján az engedélyt kiadja, módosítja vagy kiegészíti. A hatóság az engedély kiadásával az abban szereplő képzések folytatását a képzési kör megjelölésével engedélyezi, az engedély módosításával az intézmény engedélyét új képzési körrel bővíti, míg az engedély kiegészítésével az intézmény engedélyében szereplő képzéseit – az engedélyben megjelölt képzési körön belüli – új képzéssel bővíti. Szakértői bizottság igénybevétele nélkül lefolytatott eljárás esetei: 1. A hivatal szakértői bizottság igénybevétele nélkül folytatja le az engedélyezési eljárást, ha a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti OM-azonosítóval rendelkező köznevelési intézmény kérelme olyan OKJ-s szakmai képzés folytatására irányul, amelynek szakképesítése szerepel az intézmény hatályos alapító okiratában. 2. A 393/2013. (XI. 12.) korm. rendelet 6. § (4) bekezdés alapján a Felnőttképzési Szakértői Bizottság véleményének kikérése mellett ugyancsak szakértői bizottság bevonása nélkül folytatja le az NMH a támogatott egyéb képzési körbe tartozó képzés engedélyezési eljárását. 3. A kormányrendelet (5) bekezdése szerint szintén szakértői bizottság bevonása nélkül folyik az eljárás a honvédelemért, a büntetés-végrehajtásért, a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter által fenntartott intézmények esetében az irányításáért felelős miniszter által arra feljogosított szerv közreműködésével. További tudnivalók: 1. Egy kérelemben egyszerre több képzési körre irányuló engedélyezési eljárást is lehet kezdeményezni. Egy képzési körön belül egyszerre több képzési program engedélyezésére is van lehetőség. 2. Lehetséges, hogy a képző a nem támogatott egyéb és nem OKJ-s szakmai képzések, valamint a nem támogatott egyéb nyelvi képzések egyikét a felnőttképzési törvény szerint, másokat nem a törvény szerint kívánja folytatni. Ez utóbbihoz nem kell kérelmet benyújtania.

6


4. Az engedély kiegészítése iránti kérelem esetei I.

5. Az engedély kiegészítése iránti kérelem esetei II.

7


Alapvetés: a képzési körök szerinti szabályozási séma csak az Fktv. 1. § (2) bek. a)–c) pontok szerinti képzési körökre (1., 2., 3. képzési kör) benyújtott kérelem esetében értelmezhető: a) az 1. képzési körben új szakmacsoportba tartozó képzés esetén, vagy ha a meglévő engedély nem iskolai rendszerű képzésre vonatkozik az adott szakmacsoportban, b) a 2. képzési körben olyan szakmai képzés esetén, amely nem sorolható be az intézmény engedélyében már szereplő iskolai rendszerű, OKJ szerinti képzés szakmacsoportjába, c) a 3. képzési körben új általános nyelvi képzésre, vagy az engedélyben szereplő általános nyelv képzési szintjének bővítésére, vagy olyan egyéb nyelvi képzés esetén, amelynek nyelvére a képzőnek még nincs általános nyelvi képzési engedélye. A feltételeket a 393/2013. (XI. 12.) korm. rendelet határozza meg a 3. § (1) bekezdésben: „Engedély kiegészítése iránti kérelmet kell benyújtani, ha a felnőttképzést folytató intézmény az Fktv. első három képzési körében szereplő képzések valamelyikére már rendelkezik engedéllyel, és kérelme az alábbi képzésekre irányul: a) Az OKJ-s szakmai képzési körben új szakmacsoportba tartozó képzésre, vagy ha a szakmacsoportba tartozó képzésre már meglévő engedély nem iskolai rendszerben folytatható képzésre vonatkozik, akkor a szakmacsoportba tartozó képzésre, b) a nem OKJ-s szakmai képzési körben olyan szakmai képzésre, amely nem sorolható be az intézmény engedélyében szereplő iskolai rendszerben is folytatható, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) korm. rendelet szerinti Országos Képzési Jegyzék szerinti képzés szakmacsoportjába, vagy c) a nyelvi képzési körben új általános nyelvi képzésre, az engedélyben szereplő általános nyelvi képzés képzési szintjének bővítésére, vagy olyan egyéb nyelvi képzésre, amelynek célja a képzőintézmény általános nyelvi képzésre kiadott engedélyében nem szereplő nyelv oktatása.” Az engedély kiegészítése iránti kérelem online űrlapja megtalálható az NMH honlapján. A felkészülés során a képzőnek mérlegelnie kell, hogy a nem támogatott egyéb és nem OKJ-s szakmai képzések, valamint a nem támogatott egyéb nyelvi képzések vonatkozásában a megvalósítandó konkrét képzését a felnőttképzési törvény szerint kívánja-e megvalósítani, mert csak ez esetben kell engedély kiegészítése iránti kérelmet benyújtania.

8


6. Az engedély kiegészítése iránti bejelentés esetei I.

7. Az engedély kiegészítése iránti bejelentés esetei II.

9


a) az 1. képzési körben, ha a már meglévő engedély az adott szakmacsoportba tartozó, iskolai rendszerben oktatható képzésre vonatkozik, b) a 2. képzési körben, ha a már meglévő engedély olyan OKJ szerinti iskolai rendszerű képzésre vonatkozik, amelynek szakmacsoportjába a bejelentett képzés besorolható, c) a 3. képzési körben, ha a már meglévő engedély olyan általános nyelvre vonatkozik, amely megegyezik a bejelentett egyéb nyelvi képzés nyelvével, d) a 4. képzési körben, ha erre a képzési körre a bejelentőnek már van engedélye. A 393/2013. (XI. 12.) korm. rendeletben: „3. § (2) A felnőttképzést folytató intézmény bejelentése alapján az NMH az engedélyt kiegészíti.” A Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján erről a következők olvashatók: „Engedély kiegészítésére irányuló bejelentést kell tenni abban az esetben, amennyiben az intézmény a már meglévő engedélyében megjelölt képzési körön belül szereplő képzéseit új képzéssel, képzésekkel bővíti ’A’ képzési kör megjelölése esetén akkor, ha a bejelentés az engedélyben már szereplő, iskolai rendszerben is folytatható szakképzés szakmacsoportjába tartozó képzésre irányul, ’B’ képzési kör megjelölése esetén akkor, ha a bejelentésben foglalt képzés olyan felnőttképzési szakmai programkövetelményen alapul, amely azon OKJ szerinti szakmacsoportba került besorolásra, amelyre vonatkozóan a felnőttképzést folytató intézmény engedélyében szerepel iskolai rendszerben is folytatható képzés, ’C’ képzési kör megjelölése esetén akkor, ha a bejelentés olyan egyéb nyelvi képzésre irányul, amely annak a nyelvnek az oktatására vonatkozik, amely nyelv általános nyelvi képzése szerepel a felnőttképzést folytató intézmény engedélyében, ’D’ képzési kör megjelölése esetén akkor, ha a felnőttképzést folytató intézmény a képzési körre vonatkozóan már rendelkezik engedéllyel.” A bejelentés esetében is mérlegelni kell, hogy szükséges-e annak benyújtása, vagy a képzést a képző nem a felnőttképzési törvény szerint kívánja folytatni.

10


8. A kérelem és a bejelentés tartalma 1. Az engedély kiadása iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a kérelmező adatait, – a szakmai tevékenységért felelős szakmai vezető adatait, – a folytatni kívánt felnőttképzési tevékenység megjelölését (képzési kör, képzés megnevezése) a gyakorlati képzés megvalósítására vonatkozó adatokat. ̶

̶

2. A módosítás vagy kiegészítés iránti kérelem és bejelentés adattartalma szűkebb: elegendő a nyilvántartási szám és a képzés adatai. A 393/2013. (XI. 12.) korm. rendelet 4. § (1) bekezdésben előírtaknak megfelelően a felnőttképzési tevékenység folytatására irányuló engedély kiadása iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:      

a) A kérelmező hivatalos megnevezését, székhelyét, a felnőttképzési tevékenység végzésének a cégjegyzékben, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő telephelyét (a továbbiakban: telephely), levelezési címét, telefonszámát és faxszámát, elektronikus levelezési címét, képviselőjének, valamint vezető tisztségviselőjének nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, a vezető tisztségviselői jogviszonya kezdetének időpontját, alapítójának vagy köznevelési intézmény érintettsége esetén a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti fenntartójának megnevezését

11


   

  

  





az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény kivételével – annak képviselőjének nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, valamint a képviseleti jogviszonya kezdetének időpontját, cégjegyzékét vagy nyilvántartását vezető bíróság, hatóság vagy szerv megnevezését, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartásba vételi számát, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó nyilvántartását vezető hatóság megnevezését és a nyilvántartásba vétel számát, adószámát vagy – a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti köznevelési intézményi kérelmező esetén – OM-azonosítóját. b) A felnőttképzést folytató intézmény szakmai tevékenységéért felelős szakmai vezető (a továbbiakban: szakmai vezető) nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, pedagógiai vagy andragógiai egyetemi vagy főiskolai végzettségét igazoló okiratának számát és az okiratot kiállító intézmény megnevezését és szakmai gyakorlatának – a gyakorlat helye által kiállított – igazolását vagy kreditpont megszerzésének a végzettséget kiállító intézmény általi igazolását. c) A folytatni kívánt felnőttképzési tevékenységnek a képzési kör szerinti besorolás megjelölését, a képzés pontos megnevezését, az OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére felkészítő képzés esetén a szakképesítés azonosító számát, egyéb szakmai képzés esetén a szakmai végzettségnek a felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a szakmai végzettség megszerzésének igazolásáról szóló miniszteri rendelet szerinti azonosítóját, nyelvi képzés esetén a nyelvi képzettségnek a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a nyelvi képzés követelményei teljesítésének igazolásáról szóló miniszteri rendelet szerinti azonosítóját és a képzési szint megjelölését, az OKJ-s és nem OKJ-s szakmai képzések esetében a gyakorlati képzés helyszínének címét, vagy – ha a gyakorlati képzés nem az intézményben folyik – a gyakorlati képzés megvalósítására kötött szerződésben szereplő gyakorlati képzést folytató szervezet megnevezését és címét. A rendelet az engedély módosítására vagy kiegészítésére vonatkozó kérelem vagy bejelentés esetén a 4. § (1) bekezdésében kevesebb adattartalmat határoz meg. Tartalma:

    

a felnőttképzést folytató intézmény nyilvántartásba vételi száma, hivatalos megnevezése, az OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére felkészítő képzés esetén a szakképesítés azonosító száma, egyéb szakmai képzés esetén a szakmai végzettségnek a miniszteri rendelet szerinti azonosítója, nyelvi képzés esetén a nyelvi képzettségnek a miniszteri rendelet szerinti azonosítója és a képzési szint megjelölése,

12




az OKJ-s és nem OKJ-s szakmai képzések esetében a gyakorlati képzés helyszínének címe, vagy – ha a gyakorlati képzés nem az intézményben folyik – a gyakorlati képzés megvalósítására kötött szerződésben szereplő gyakorlati képzést folytató szervezet megnevezése és címe.

igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolása, előzetesen minősített képzési program, szakmai vezető végzettségének igazolása, vagyoni biztosítékkal való rendelkezés igazolása (szerződés), kérelmező vagy bejelentő nyilatkozatai a jogszabályokban előírt feltételek meglétéről: ̶

̶

̶

̶

̶

9. Kérelem és bejelentés mellékletei

̶

̶

̶

̶

̶

̶

̶

Az alábbi nyilatkozatok szükségesek: nyilatkozat a képzési körök szerinti személyi és tárgyi feltételek meglétéről, a köztartozásmentes adózóra előírt feltételek meglétéről, az engedély kiadását kizáró okok hiányáról, az információs rendszer működtetéséhez szükséges feltételek meglétéről, a miniszteri rendeletnek megfelelő minőségbiztosítási keretrendszerről, az ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszerről (feltételek) minőségcélok meghatározásáról Az egyes képzési körökhöz rendelt eltérő feltételrendszer miatt bizonyos mellékletek csatolása nem szükséges.

13


    

Az OKJ-s szakmai, a nem OKJ-s szakmai és a nyelvi képzési körbe tartozó képzés folytatására irányuló engedély kiegészítése iránti kérelem vagy bejelentés benyújtása esetén a kérelmezőnek nem kell csatolnia a szakmai vezető szakmai vezetésre való alkalmasságát igazoló pedagógiai vagy andragógiai egyetemi vagy főiskolai végzettségét bizonyító oklevél másolatát, a kérelmező vagy a bejelentő nyilatkozatát arról, hogy a bejelentésben szereplő képzés képzési programjában szereplő tárgyi feltételeken túl rendelkezik a helyiségekre és a fogyatékos személyek képzésére meghatározott tárgyi feltételekkel, a kérelmező vagy a bejelentő nyilatkozatát arról, hogy rendelkezik a felnőttképzési információs rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel, a kérelmező vagy a bejelentő nyilatkozatát arról, hogy rendelkezik a miniszteri rendeletben meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelően kidolgozott minőségbiztosítási rendszerrel, a kérelmező vagy a bejelentő nyilatkozatát arról, hogy biztosítja az ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételeket, és meghatározta a tartalmilag ellenőrizhető, számszerűsíthető minőségcélokat a kérelem benyújtását követő évre. Az egyéb képzési körbe tartozó képzés folytatására irányuló engedély kiadása iránti kérelem vagy az engedély kiegészítése iránti bejelentés benyújtása esetén a kérelmezőnek ugyancsak nem kell csatolnia az előző bekezdésben felsorolt nyilatkozatokat.

10. A kérelem és bejelentés benyújtásának módja •

Az Fktv. szerint az engedélyezési eljárásban, valamint a fellebbezési eljárásban kötelező az elektronikus kapcsolattartás.

14


•

A kérelmet és a bejelentést elektronikus űrlap kitöltésével lehet benyújtani a hatósághoz. Erre vonatkozóan a Nemzeti Munkaügyi hivatal honlapján található tájékoztató: „A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) értelmében engedélyezési eljárás kezdeményezésére a https://felnottkepzesiengedely.munka.hu online felületen elérhető űrlap kitöltésével van lehetőség. Az űrlaphoz való hozzáférés a FINY-ben megadott felhasználónév és jelszó megadásával történik. Amennyiben nem rendelkezik felhasználónévvel és jelszóval a FINY rendszerben, kérjük, a „Hozzáférés igénylése a felnőttképzési intézmények nyilvántartási rendszeréhez” elnevezésű dokumentumot kitöltve, aláírva, mellékletként az aláírási címpéldány másolatával, szkennelt formában a [email protected] e-mail címre visszaküldeni szíveskedjen. Kérjük, hogy az igénylést a Nemzeti Munkaügyi Hivatal címére (1476 Budapest, Pf. 75.) postán is szíveskedjen feladni. E-mailben kap értesítést a jelszó elkészültéről, majd levélben kap tájékoztatást a belépéshez szükséges adatokról.” Tehát először az online hozzáférést kell megszerezni, és csak ezután lehet a kérelmet vagy bejelentést benyújtani.

15


11. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke I.

12. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke II. •

A díj összetevői: – alapdíj, mely – a D képzési kör kivételével – minden típusú kérelem alapján folyó eljárás esetén felszámítandó, összege az A–C képzési körnél kiadásra és módosításra benyújtott kérelem esetén 103 000 Ft, kiegészítésre benyújtott kérelem esetén 63 000 Ft, a D képzési kör engedély kiadására irányuló kérelmének díja 23 000 Ft. – kiegészítő díj fizetendő az egyes eljárások típusai szerinti kialakításakor a kérelemhez benyújtott programok száma alapján. Összege az A–B–C képzési körnél kiadásra, módosításra és kiegészítésre benyújtott kérelem esetén 68 000 Ft képzési programonként.

– A bejelentés díja egységes és jelentősen alacsonyabb, mint a kérelem díja, összege 12 000 Ft képzési körönként. A díj mértéke eltérő az OM-azonosítóval rendelkező köznevelési intézmények A–B képzési kört érintő kérelme esetén (23 000 Ft, alapdíj + 68 000 Ft kiegészítő díj), valamint a belügyi és honvédelmi tárca felelősségi körébe tartozó képzéseknél (12 000 Ft egységesen). Az 56/2013. (XII. 4.) NGM rendelet határozza meg a felnőttképzési tevékenység határozatlan időre szóló engedélyének kiadására, módosítására, kiegészítésére irányuló eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét.

16


Az egyéb támogatott képzési körben a meghatározott díjak jelentősen kisebbek, mint a többi képzési kör esetén. Nyilvánvaló, hogy ha a képző a korábbiakban felsorolt nem támogatott képzések esetén nem a felnőttképzési törvény szerint kívánja képzéseit folytatni, kérelmet vagy bejelentést sem kell benyújtania, és így díjfizetési kötelezettség sem terheli.

13. Az engedélykiadás megtagadásának esetei Az alábbi esetekben az intézmény akkor sem kaphat engedélyt, ha egyébként minden tekintetben megfelel a jogszabályi előírásoknak:   

Az intézmény képviselőjével összefüggő tilalom [Fktv. 3. § (6) bekezdés] esetén. A rendelkezés a gazdasági társaságokra és a felsőoktatási intézményekre nem vonatkozik. Az intézmény vezető tisztségviselőjével összefüggő tilalom [Fktv. 3. § (7) bekezdés] esetén. Az intézmény alapítójának vagy fenntartójának képviselőjével összefüggő tilalom [Fktv. 6. § (8) bekezdés] esetén. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvényben: „3. § (6) Az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyok közül – a gazdasági társaságokról szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó jogalanyok kivételével – nem kaphat engedélyt az az intézmény, amelynek képviselője olyan más felnőttképzést folytató intézmény képviselője vagy volt képviselője, amely intézmény engedélyét a hatóság – a képviselet időtartama alatt elkövetett jogsértés miatt – teljesen visszavonta. Az engedély megszerzésének tilalma a visszavonás időtartamára vonatkozik. (7) Nem kaphat engedélyt az a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany, amelynek vezető tisztségviselője

17


olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy volt vezető tisztségviselője, amelynek engedélyét a hatóság – a vezető tisztség viselésének időtartama alatt elkövetett jogsértés miatt – teljesen visszavonta. Az engedély megszerzésének tilalma a visszavonás időtartamára vonatkozik. (8) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezést alkalmazni kell az engedély visszavonásával érintett intézmény alapítójának, vagy köznevelési intézmény érintettsége esetén a köznevelési törvény szerinti fenntartójának képviselője – kivéve az állami intézményfenntartó központ képviselőjét – esetében is azzal, hogy a hatóság teljesen visszavonja az engedélyét annak a felnőttképzést folytató intézménynek, amelynek esetében az alapító vagy fenntartó képviselőjének személye az eltiltással érintett időszak alatt változatlan.” A 393/2013. (XI. 12.) korm. rendeletben: „10. § A kérelmet … el kell utasítani, ha a kérelmező a) nem felel meg a 9. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek (9. § (1) Az NMH a szakértői bizottság véleményének beszerzését követően megvizsgálja, hogy a kérelem, valamint a kérelmező felnőttképzési tevékenysége megfelel-e az Fktv.-ben, az e rendeletben és az Fktv. felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletekben meghatározott feltételeknek.) b) felnőttképzési tevékenységet engedély nélkül végez, c) szerepel az NMH által azon intézményekről vezetett elektronikus nyilvántartásban, amelyeknek engedélye részben vagy egészben visszavonásra került, kivéve, ha a visszavonásra a 11. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott ok (a felnőttképzést folytató intézmény bejelentette a felnőttképzési tevékenységének teljes megszüntetését, és ennek alapján az NMH az engedélyét visszavonta) miatt került sor, vagy d) az Fktv. szerinti felnőttképzési tevékenység folytatásától eltiltás hatálya alatt áll.” Természetesen a b) pont csak az engedélyköteles felnőttképzési tevékenységre vonatkozik.

18


14. Az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó fellebbezési eljárás Az engedélyezési és ellenőrzési eljárás során meghozott döntés ellen a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterhez lehet fellebbezést benyújtani.

A 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) a fellebbezési eljárásról a következőket mondja ki: „98. § (1) Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. (1a) Törvény a fellebbezés benyújtásához indokolási kötelezettséget írhat elő. (2) Végzés csak a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg, 99. § (1) A fellebbezést – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. 101. § (1) A fellebbezéssel megtámadott döntésben foglalt jogok nem gyakorolhatók és a fellebbezésnek a döntés végrehajtására halasztó hatálya van. (3) Az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló, valamint az iratbetekintési jog korlátozása iránti kérelemnek helyt adó végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. 102. § (1) A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. Ha a fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnál nyújtják be, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a fellebbezést megküldi az elsőfokú döntést hozó hatóság részére. 103. § (1) Ha a fellebbezés alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. 104. § (1) Ha a fellebbezésnek megfelelően a hatósági döntést nem módosítják vagy nem vonják vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult hatóság dönt.

(3) A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja; ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. (4) A másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezési eljárást megszünteti, ha valamennyi fellebbező a fellebbezési kérelmét visszavonta. 105. § (1) A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Jogszabályban meghatározott esetben a másodfokú döntést hozó hatóság a mérlegelési jogkörben hozott elsőfokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem állapíthat meg. Az erre irányuló fellebbezés hiányában is a másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezési eljárásban a teljesítésre új határidőt állapíthat meg, ha ez a fellebbezési eljárás miatt indokolt.” A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény fentieket a következőkkel egészíti ki:

19


„3. § (9) Az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyok … az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó fellebbezési eljárás során kizárólag elektronikus úton kötelesek a hatósággal kapcsolatot tartani.”

15. Az engedélyezi eljárás lefolytatása szakértői bizottság bevonásával és annak bevonása nélkül • •

A hatóság szakértői bizottság bevonásával folytatja le az engedélyezési eljárást. Kivételek (szakértői bizottság nélküli eljárás esetei): – az OM azonosítóval rendelkező köznevelési intézmény kérelme A képzési körre irányul, amely képzés szakképesítése szerepel az intézmény hatályos alapító okiratában, – az intézmény kérelme a D képzési körbe tartozó képzésre irányul, – belügy- és honvédelmi miniszter által fenntartott intézmények esetében szakértői bizottság helyett a hatóság e miniszter által kijelölt szerv közreműködésével folytatja le az eljárást. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény alapján „4. § (1) A hatóság – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – szakértői bizottság igénybevételével lefolytatja az engedélyezési eljárást, amelynek alapján az engedélyt kiadja, módosítja vagy kiegészíti. A hatóság az engedély kiadásával az abban szereplő képzések folytatását az 1. § (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti képzési kör (a továbbiakban: képzési kör) megjelölésével engedélyezi, az engedély módosításával az intézmény engedélyét új képzési körrel bővíti, míg az engedély kiegészítésével az intézmény engedélyében szereplő képzéseit – az engedélyben megjelölt képzési körön belüli – új képzéssel bővíti. (3) A hatóság az engedélyezési eljárást szakértői bizottság bevonása nélkül folytatja le, ha a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti OM-azonosítóval rendelkező köznevelési intézmény kérelme olyan, az 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzés folytatására irányul, amelynek szakképesítése szerepel az intézmény hatályos alapító okiratában. Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott

20


kormányrendelet állapítja meg azon további esetek körét, ahol a hatóság szakértői bizottság bevonása nélkül folytatja le az engedélyezési eljárást.” A 393/2013. (XI. 12.) korm. rendeletben:

„6. § (4) Az NMH az Fktv. 1. § (2) bekezdés d) pontja szerinti képzési körbe tartozó képzés engedélyezési eljárását – az FSZB véleményének kikérése mellett – szakértői bizottság bevonása nélkül folytatja le. (5) Az NMH a honvédelemért, a büntetés-végrehajtásért, a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter által fenntartott intézmények esetében szakértői bizottság bevonása nélkül – a honvédelemért felelős miniszter vagy a büntetés-végrehajtásért, a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter által arra feljogosított szerv közreműködésével – folytatja le az engedélyezési eljárást.” Fontos megkülönböztetni az engedélyezési eljárás során közreműködő szakértői bizottságot a 6 tagú Felnőttképzési Szakértői Bizottságtól (FSZB-től).

16. A szakértői bizottság összetétele, tagjai •

• •

A szakértői bizottság tagjai kizárólag a felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban szereplő szakértők lehetnek, a C képzési kör esetén kizárólag felnőttképzési szakértő. Összetétel: egy felnőttképzési szakértő és legalább egy programszakértő. Bizottság vezetője: felnőttképzési szakértő tag. Javaslat: a szakértői bizottság tagjaira a Felnőttképzési Szakértői Bizottság (FSZB) javaslatot tesz a hatóságnak.

21


A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény fentiekhez kimondja, hogy ha a kamara által vezetett felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban nincs olyan szakértő, aki a felnőttképzési szakterülete szerint az engedélyezési eljárás során kirendelhető, vagy a kirendelhető szakértők tekintetében miniszteri rendeletben meghatározott összeférhetetlenség áll fenn, a hatóság a szakértői bizottság tagjait kizárólag a felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő szakértők közül rendeli ki. Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a felnőttképzési szakterületen felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag a hatóság vagy a kamara engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fűződnek. A felnőttképzési szakértői tevékenység folytatását a hatóság, felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatását – a nyelvi programokra irányuló szakértői tevékenység kivételével – a kamara az erre irányuló kérelem benyújtása alapján engedélyezi. A kamara a felnőttképzési programszakértői tevékenység engedélyezése során a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el, döntésével szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. A 393/2013. (XI. 12.) korm. rendeletben: A szakértői bizottság tagjaira vonatkozó javaslattétel céljából az NMH a Felnőttképzési Szakértői Bizottság számára a felnőttképzési tevékenység folytatására irányuló engedély kiadására, az engedély módosítására vagy kiegészítésére irányuló kérelem irataiba – annak benyújtásától számított három napon belül – betekintést biztosít. Ha az NMH a javaslattal nem ért egyet, erről – indoklással ellátva – tájékoztatja az FSZB-t. A szakértői bizottság létszámát és összetételét a kirendelés során úgy kell megállapítani, hogy a felnőttképzési szakértő és a felnőttképzési programszakértő nyilvántartásban szereplő szakterülete igazodjon a kérelemhez mellékelt képzési programok szakmai tartalmához. A szakértő a szakértői nyilvántartásba kerülés iránti kérelem benyújtásakor nyilatkozik szakterületéről. A nyilvántartásba kerülő szakterület alapesetben a szakértő végzettségének és gyakorlatának megfelelő. Ugyanakkor felvetődhet az igény nehezebben meghatározható szakterületekre vonatkozóan, így pl. bármilyen pedagógiai végzettséggel az oktatás szakterület, vagy a támogatott egyéb képzések körében pl. vezetői tréning. A szakértő nyilatkozhat erről, és ezekben az esetekben az FSZB véleményének kikérését követően a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az NMH dönt.

22


17. Az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó helyszíni szemle, a vizsgálat tárgya •

• -

A szakértői bizottság – kirendelését követően – helyszíni szemlét tart a kérelmezőnél (az intézmény székhelyén, a kérelmében megjelölt telephelyén és – ha a képzés tervezett helyszíne nem egyezik meg a székhellyel vagy a telephellyel – a képzés helyszínén). A szakértői bizottság a helyszíni szemlén megvizsgálja: a képzési program megvalósíthatóságának feltételeit, a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges követelményeknek való megfelelést, és a kérelem és mellékletei valóságtartalmát.

A 393/2013. (XI. 12.) korm. rendelet a következőket írja elő: „7. § (1) A szakértői bizottság az NMH kirendelését követően helyszíni szemlét tart a kérelmezőnél, amely során megvizsgálja a képzési program megvalósíthatóságának feltételeit, a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges követelményeknek való megfelelést, továbbá a kérelem és mellékletei valóságtartalmát. (2) A szakértői bizottság a helyszíni szemlét a felnőttképzést folytató intézmény székhelyén, a kérelmében megjelölt telephelyén és – ha a képzés tervezett helyszíne nem egyezik meg a székhellyel vagy telephellyel – a képzés helyszínén folytatja le. A helyszíni szemle időpontjáról a szakértői bizottság vezetője helyszínenként értesíti a kérelmezőt. A több telephelyen lefolytatásra kerülő helyszíni szemle időpontját úgy kell meghatározni, hogy a kérelmezőt mindegyik telephelyen érdemi nyilatkozat megtételére jogosult személy képviselhesse. (3) A (2) bekezdés szerinti értesítésben a kérelmezőt fel kell hívni a szakértői bizottsággal való együttműködésre, valamint az együttműködés hiányának jogkövetkezményeire is.

23


(4) A szakértői bizottság munkájáról annak vezetője – a szakértői bizottság valamennyi tagja által aláírt – szakértői véleményt készít, amelyet a szakértői bizottság kirendelésétől számított húsz napon belül megküld az NMH részére.”

Problémát okozhat, ha a vizsgálat helyszínén a kirendelt szakértői bizottság nem talál érdemi nyilatkozat megtételére jogosult személyt. Ezt a tényt a szakértői bizottság vezetője lehetőleg azonnal jelezze a kirendelő hatóságnak, illetve tüntesse fel a helyszínen készített szakértői véleményt tartalmazó jegyzőkönyvben.

18. A szakértői tevékenység szabályozása •

•

A szakértő kirendelésével, a szakértői vélemény elkészítésével, a szakértő jogaival és kötelezettségeivel és díjazásával kapcsolatos szabályokat a Ket., illetőleg kiegészítő szabályozásként az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény tartalmazza. Az ágazati joganyag eltérő szabályozást csak e jogszabályok által megengedett mértékben tartalmazhat. Így a szakértői tevékenység során az Fktv. és végrehajtási rendeletei, valamint a Ket. együttes alkalmazására van szükség. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) ezzel kapcsolatban a következőkről rendelkezik: „56. § (1) Ha a tényállás tisztázására ingó, ingatlan (a továbbiakban együtt: szemletárgy) vagy személy megtekintése vagy megfigyelése szükséges, a hatóság szemlét rendelhet el. (2) Szemlét a hatóság ügyintézője, a hatóság által kirendelt szakértő, illetve jogszabály alapján erre felhatalmazott más személy végezhet, aki jogosultságát a szemle során …

24


köteles igazolni. Jogszabály a szemle lefolytatásához a szemlét végző személy részére megbízólevél kötelező használatát rendelheti el. (3) Törvény vagy kormányrendelet rendelkezhet úgy, hogy az ügyben eljáró szakhatóság állásfoglalását helyszíni szemle keretében adja meg. A helyszíni szemle időpontjáról a hatóság a szakhatóságot legalább tizenöt nappal korábban a szakhatósági megkeresés megküldésével értesíti. (5) A szemlén az ügyfél jelen lehet, kivéve ha a szemletárgy birtokosa természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését rendelték el.”

19. A szakértői bizottság véleménye, a szakértői vélemény kiegészítése • •

Szakértői bizottság véleménye: a bizottság vezetője készíti el a bizottság munkájáról a szakértői véleményt. Határidő: a kirendeléstől számított húsz napon belül. Szakértői vélemény kiegészítése, másik szakértő vagy szakértői bizottság kirendelése: a hatóság a szakértői bizottság véleményének megküldését követő nyolc napon belül rendelheti el. A döntésben meghatározza a kiegészítés szempontjait is. A 393/2013. (XI. 12.) korm. rendeletben: A szakértői bizottság vezetője által készített szakértői véleményt a szakértői bizottság valamennyi tagjának alá kell írnia. Az NMH a szakértői bizottság véleményének előterjesztésétől számított nyolc napon belül szükség esetén elrendelheti annak kiegészítését. Szakértői bizottsági tagként az FSZB véleményének kikérése mellett másik felnőttképzési szakértőt, felnőttképzési programszakértőt vagy másik szakértői bizottságot rendelhet ki újabb szakértői vélemény beszerzése céljából. A kiegészítő szakértői véleményt a végzés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kell benyújtani.

25


20. A szakértői bizottság véleményének beszerzését követő befejező eljárási fázis A hatóság a szakértői bizottság véleményének ismeretében megvizsgálja, hogy a kérelem és a kérelmező felnőttképzési tevékenysége eleget tesz-e az Fktv.-ben és a végrehajtási rendeleteiben foglalt feltételeknek. A vizsgálat eredménye alapján dönthet: a) az engedély részben vagy egészben történő kiadásáról, módosításáról vagy kiegészítéséről, b) a kérelem részben vagy egészben történő elutasításáról.

Az engedély részben történő kiadására, módosítására vagy kiegészítésére akkor kerül sor, ha a kérelmező a jogszabályi feltételeket nem minden képzés vonatkozásában teljesíti. A 393/2013. (XI. 12.) korm. rendelet alapján a kérelmet el kell utasítani, ha a kérelmező a) nem felel meg a Fktv.-ben és az Fktv. felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletekben meghatározott feltételeknek, b) felnőttképzési tevékenységet engedély nélkül végez, c) szerepel az NMH által azon intézményekről vezetett elektronikus nyilvántartásban, amelyeknek engedélye részben vagy egészben visszavonásra került, kivéve ha a visszavonásra azért került sor, mert a felnőttképzést folytató intézmény bejelentette a felnőttképzési tevékenységének teljes megszüntetését, vagy

26


d) az Fktv. szerinti felnőttképzési tevékenység folytatásától eltiltás hatálya alatt áll.

21. A felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó, hatóság által vezetett nyilvántartások I.

22. A felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó, hatóság által vezetett nyilvántartások II.

27


I.

Elektronikus nyilvántartás az engedéllyel rendelkező képző intézményekről Tartalma: ̶ ̶

az intézmény kérelmében közölt adatok, az engedélyben szereplő adatok, nyilvántartásba-vételi szám és a nyilvántartásba vétel időpontja, a képzésekhez tartozó nyilvántartásba vételi szám (képzési programok szerint), a nyilvántartás adataiban bekövetkezett változás az időpont megjelölésével együtt, a nyilvántartásból való törlés időpontja és annak oka. ̶ ̶ ̶ ̶

II.

Elektronikus nyilvántartás olyan intézményekről, amelyeknek engedélye részben vagy egészben visszavonásra került.

̶

Tartalma: az intézmény adatai + a szankcióval összefüggésbe hozható adatok. Az I–II. nyilvántartások az Fktv.-ben megjelölt adatok tekintetében közhiteles nyilvántartások és nyilvánosak (l. hatóság honlapja). Az adatok az intézmény felnőttképzési tevékenységével kapcsolatosak. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény rendelkezése: „5. § (1) A hatóság elektronikus nyilvántartást vezet az engedéllyel rendelkező képzőintézményekről. Az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartása a) a felnőttképzést folytató intézmény aa) megnevezését, cégjegyzékét vagy nyilvántartását vezető bíróság, hatóság vagy szerv megnevezését, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartásba-vételi számát, egyéni vállalkozó esetén a vállalkozó nyilvántartását vezető hatóság megnevezését és a nyilvántartásba vétel számát, ab) székhelyét, a felnőttképzési tevékenység végzésének telephelyét, levelezési címét, telefon és faxszámát, elektronikus levelezési címét, képviselőjének, valamint a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó jogalanyok esetén vezető tisztségviselőjének nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, képviselői, vezető tisztségviselői jogviszonya kezdetének időpontját, ac) adószámát vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény OM-azonosítóját, ad) adataiban bekövetkezett változást a változás időpontjának megjelölésével, ae) nyilvántartásba-vételi számát és időpontját, af) alapítójának vagy köznevelési intézmény érintettsége esetén a köznevelési törvény szerinti fenntartójának megnevezését és annak – 3. § (8) bekezdése szerinti – képviselőjét, alapítója vagy fenntartója képviseleti jogviszonya kezdetének időpontját, nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát c) az engedéllyel rendelkező képzőintézmény nyilvántartásba-vételi számából képzett, a képzésekhez tartozó nyilvántartásba vételi számot és az engedély képzési programok szerinti megszerzésének időpontját,

28


c) a felnőttképzési tevékenység 1. § (2) bekezdése szerinti besorolását, a képzés pontos megnevezését ca) OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére felkészítő képzés esetén a szakképesítés azonosítási számával, cb) nyelvi képzés esetén a nyelv megjelölésével, d) a felnőttképzést kiegészítő tevékenység megnevezését, e) az intézmény nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát tartalmazza.” A hatóság elektronikus nyilvántartást vezet azokról az intézményekről, amelyeknek engedélye részben vagy egészben visszavonásra került. A nyilvántartás a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl a természetes személyazonosító adatokat, valamint alapítójának vagy köznevelési intézmény érintettsége esetén a köznevelési törvény szerinti fenntartójának megnevezését és annak képviselőjét, alapítója vagy fenntartója képviseleti jogviszonya kezdetének időpontját, nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát is tartalmazza. A nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az engedéllyel rendelkező képzőintézmények nyilvántartása nyilvános, a nyilvántartást a hatóság honlapján közzéteszi. A hatóság a nyilvántartásokban szereplő személyes adatokat a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésével kapcsolatos jogkörének gyakorlása céljából a felnőttképzést folytató intézménynek a nyilvántartásból történő törlésétől számított öt évig – a felnőttképzést folytató intézmény képviselőjének és alapítója képviselője személyének változása esetén a változást követő öt évig – kezeli, majd az adatokat törli. A 393/2013. (XI. 12.) korm. rendelet erről a következőket tartalmazza: „11. § (1) Az NMH az engedély kiadásáról szóló határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg a felnőttképzést folytató intézményt felveszi az engedéllyel rendelkező képzőintézmények nyilvántartásába (a továbbiakban: nyilvántartás). (2) Az engedély módosítása és kérelem vagy bejelentés alapján történő kiegészítése esetén a nyilvántartásba vételre az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (3) Az NMH a nyilvántartásból törli a felnőttképzést folytató intézményt, ha a) bejelentette a felnőttképzési tevékenységének teljes megszüntetését, és ennek alapján az NMH az engedélyét visszavonta, b) jogutód nélkül megszűnt, vagy az egyéni vállalkozó elhalálozott, vagy c) az engedélye teljes egészében visszavonásra került. (4) Az NMH a felnőttképzést folytató intézmény engedélyében szereplő képzésre vonatkozó engedélyét visszavonja és a képzést a nyilvántartásból törli, ha az intézmény a képzés megszüntetését bejelentette. (5) A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az tartalmazza a nyilvántartás adataiban – az adatok bejegyzési időpontjától kezdődően – bekövetkezett összes változást és azok időpontját.

29


(6) A felnőttképzést folytató intézmény a nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásokat – a változásnak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv által történő átvezetésének napjától számított – tizenöt napon belül köteles bejelenteni az NMH-nak.

23. A felnőttképzési szakértő és felnőttképzési programszakértő •

•

A felnőttképzési szakértői rendszer alapjait az Fktv. teremti meg. Az Fktv. a felnőttképzési szakterületen felnőttképzési szakértőt és felnőttképzési programszakértőt különböztet meg. Kizárólagosan e szakértők vehetők igénybe – az igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – azokban az esetekben, amikor az Fktv. vagy végrehajtási rendelete a felnőttképzési szakterületen szakértő közreműködését írja elő. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény: „4.§ (2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői bizottság tagjait a hatóság által vezetett felnőttképzési szakértői és a kamara által vezetett felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban szereplő szakértők közül rendeli ki a hatóság azzal, hogy a nyelvi képzések folytatására irányuló kérelem elbírálása során kizárólag a felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő szakértő rendelhető ki. Ha a kamara által vezetett felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban nincs olyan szakértő, aki a felnőttképzési szakterülete szerint az engedélyezési eljárás során kirendelhető, vagy a kirendelhető szakértők tekintetében miniszteri rendeletben meghatározott összeférhetetlenség áll fenn, a hatóság a szakértői bizottság tagjait kizárólag a felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő szakértők közül rendeli ki.” Meg kell jegyezni, hogy a szakértői nyilvántartásba való felkerülés nem jelenti automatikusan a rövid időn belüli kirendelést, csak a kirendelhetőség lehetőségét

30


biztosítja. A hatóság a kérelmek irányultságától függően dönt az egyes szakértők kirendeléséről, területi szempontokat és a szakértők lehető legegyenletesebb terhelését figyelembe véve.

24. Felnőttképzési szakértői, felnőttképzési programszakértői tevékenység engedélyezése, az engedély kiadásának feltételei •

̶

̶

•

Engedélyező hatóságok: – NMH (felnőttképzési szakértői engedély kiadása) – Magyar Kereskedelmi és Iparkamara /kamara/ (felnőttképzési programszakértői engedély kiadása) Az engedély kiadásának, a szakértői tevékenység folytatásának Fktv. szerinti feltételei mindkét szakértő esetében: büntetlen előélet, miniszteri rendeletben meghatározott képesítés és szakmai gyakorlat, valamint egyéb feltételek. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény rendelkezése: 6. § (2) A felnőttképzési szakértői tevékenység folytatását a hatóság, felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatását – a nyelvi programokra irányuló szakértői tevékenység kivételével – a kamara az erre irányuló kérelem benyújtása alapján engedélyezi annak, aki büntetlen előéletű és nem áll a miniszteri rendeletben meghatározott felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a miniszteri rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A kamara a felnőttképzési programszakértői tevékenység engedélyezése során a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti

31


közigazgatási hatóságként jár el, döntésével szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. (3) A (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatóság vagy a kamara részére – a felnőttképzési szakértői vagy felnőttképzési programszakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. 8. § „(3) A felnőttképzési szakértői és felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a felnőttképzési szakterületeket, a szakértői tevékenységre irányuló kérelem adattartalmát, a kérelemre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, továbbá a felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési programszakértők díjazására vonatkozó rendelkezéseket miniszteri rendelet határozza meg.”

25. A felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői nyilvántartás

̶

̶

̶

1. Nyilvántartás az engedéllyel rendelkező felnőttképzési szakértőkről (NMH) 2. Nyilvántartás az engedéllyel rendelkező felnőttképzési programszakértőkről (kamara) A nyilvántartások tartalma: a szakértő személyes adatai, elérhetősége, szakterülete, a szakértői engedély megadásának időpontja, nyilvántartásba vétel száma és időpontja, valamint a törlés időpontja és oka.

32


A nyilvántartások az Fktv.-ben megjelölt adatok tekintetében közhiteles nyilvántartások és nyilvánosak (honlapok).

A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény: „7. § (1) A hatóság a 6. § (2) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező felnőttképzési szakértői tevékenység végzésére jogosult személyekről, a kamara a 6. § (2) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező, felnőttképzési programszakértői tevékenység végzésére jogosult személyekről elektronikus nyilvántartást vezet, amely a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, valamint – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – a felnőttképzési szakértő és felnőttképzési programszakértő a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett és nyilvántartott értesítési címét, b) közzétenni kívánt elérhetőségét és a szakértői tevékenységével összefüggő egyéb adatát, ha hozzájárult annak közzétételéhez, c) szakterülete megjelölését, d) engedélye megadásának időpontját, e) nyilvántartásba vételi számát és időpontját, f) nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát tartalmazza. (2) A felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési programszakértők (1) bekezdés szerinti nyilvántartása – a természetes személyazonosító, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A nyilvántartásokból az e törvény szerint nyilvános adatokon felül adat kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható. (3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokból a hatóság és a kamara a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl honlapján közzéteszi a felnőttképzési szakértő és a felnőttképzési programszakértő (1) bekezdés a)–f) pontjában foglalt adatait. (4) A hatóság és a kamara az adatokat a szakértőnek a névjegyzékből való kikerülése időpontjától számított öt évig kezeli, ezt követően az adatokat törli. A nyilvántartásban szereplő szakértők adatait a nyilvántartásból kikerült szakértők adataitól elkülönítetten kell kezelni.”

33


26. A felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői tevékenység ellenőrzése

̶

̶

̶

A hatóság és a kamara a szakértői tevékenység folytatásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, hogy a szakértő rendelkezik-e a tevékenység végzéséhez előírt – az Fktv.-ben és miniszteri rendeletben meghatározott feltételekkel, a tevékenysége megfelel-e az Fktv. és a miniszteri rendelet szerinti feltételeknek, büntetlen előéletű-e és nem áll-e a felnőttképzési szakterületen foglalkozástól eltiltás hatálya alatt (ellenőrzés módja adatigénylés a bűnügyi nyilvántartó hatóságtól). A hatóság és a kamara ellenőrzéséről szóló rendelkezéseket a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 8. § (1) és (2) bekezdése tartalmazza. Az ellenőrzés során megismert személyes adatokat a hatóság és a kamara a szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.

34


28. A felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának feltételrendszerét meghatározó készülő miniszteri rendelet szabályozási elemei I.

29. A felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának feltételrendszerét meghatározó készülő miniszteri rendelet szabályozási elemei II.

35


A tervezet az alábbiak szerint meghatározza a felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői szakterületeket: 1. Felnőttképzési szakértői szakterületek: – felnőttképzési igazgatás, – nyelvi szakterület (részszakterületei a nyelvek)

̶

̶

2. Felnőttképzési programszakértői szakterületek: azonosak az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakmacsoport, valamint a felsőoktatásban előforduló képesítések megnevezésével. Részletesebb és egzaktabb feltételek a hatályos szabályozáshoz képest a szakmai képesítésre és gyakorlatra: felsőfokú végzettség és legalább – szakterületek szerint differenciáltan – 2, 4 vagy 6 éves felnőttképzési területen szerzett gyakorlat, a szakértők szakterületeinek megfelelő, kétévente kötelező továbbképzés előírása, melyet első alkalommal fél éven belül kell teljesíteni. Átmeneti rendelkezések célja: a szakértői nyilvántartásban szereplő szakértők engedélyezési eljárás nélküli átvétele.

30. A Felnőttképzési Szakértői Bizottság jogállása, feladatai Az Fktv.-ben foglaltak alapján az FSZB-t a hatóság működteti annak érdekében, hogy az segítse a felnőttképzési szakértőkkel kapcsolatos feladatainak az ellátásában, valamint közreműködjön az Fktv.-nek és a miniszteri rendeletnek megfelelő minőségbiztosítási rendszerek kialakításában. Ennek megfelelően az FSZB: – a szakértőkkel kapcsolatosan véleményező, javaslattevő, tanácsadó testületként működik a hatóság felé,

36


– megállapítja a hozzá benyújtott minőségbiztosítási rendszerek miniszteri rendelet szerinti keretrendszernek való megfeleltethetőségét és ezek közül javaslatot tesz a miniszternek az intézményeknél alkalmazható keretrendszerekre. Az FSZB hattagú testület, amelyből négy fő felnőttképzési szakértő, két fő felnőttképzési programszakértő tag. A tagokat a miniszter nevezi ki négy évre. A Felnőttképzési Szakértői Bizottságra vonatkozó előírásokat a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 9. § tartalmazza. Ebből fentiekhez kiegészítés: Az FSZB megállapítja, hogy a hozzá benyújtott minőségbiztosítási rendszerek – a képzést folytató intézmény által kidolgozott vagy működtetett minőségbiztosítási rendszer kivételével – a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfeleltethetők-e. A miniszter az FSZB elnökét a felnőttképzési szakértők közül nevezi ki. Az FSZB feladataira és működésére, tagjainak megbízására, felmentésére és díjazására vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet határozza meg.

37

A felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó eljárás és intézményrendszer ismertetése

Recommend Documents