A fegyveres biztonsági őrség mint a kritikus infrastruktúrák védelmét ellátó szervezet havaria helyzetben

Fővárosi Vízművek Zrt.

A fegyveres biztonsági őrség – mint a kritikus infrastruktúrák védelmét ellátó szervezet –havaria helyzetben Imre Zoltán,- Harsányi István - Giczi István Üzembiztonsági Osztály/Fegyveres Biztonsági Őrség 1

Fővárosi Vízművek Zrt. • www.vizmuvek.hu • [email protected]

Kritikus infrastruktúra Az infrastruktúra alapvető jellemzői Az infrastruktúra hálózatok döntő része a világ országaiban – nagy méretűk, fokozottan közhasznú jellegük és tömeges igénybevételük miatt – állami tulajdonban van. Magánkézbe adásuk ezért jóval szigorúbb feltételeket igényel, mint a termelő objektumoké. Az állampolgárok törvényben rögzített ellátási kötelezettsége mellett történik pl. ivóvízzel, elektromos árammal történő ellátás. Az általa biztosított szolgáltatások és feltételek ugyanúgy piaci áruk, mint az anyagi javak (úthasználati díj, tandíj), ugyanakkor a használók a teljes használati költségeknek csak egy részét fizetik meg.

2


Kritikus infrastruktúra Az infrastruktúra alapvető jellemzői Előállítási költségük mellett mindig fenntartási költségük is van. Hosszú távon a fenntartási költségek jóval nagyobbak lehetnek, mint az előállítási, illetve megépítési költségek (az igénybevétel függvényében). A folyamatos fenntartási-karbantartási tevékenység mellőzése vagy csak részbeni végrehajtása egyes infrastruktúra elemek esetében anyagi károkhoz és balesetveszélyhez vezethet. Hálózat- és rendszer jellegűek, emellett horizontális és vertikális felépítésűek.

3


Kritikus infrastruktúra A kritikus infrastruktúra védelem nemzeti programjának alapelvei Szubszidiaritás- kisegítés elve: tulajdonosok, üzemeltetők, kormányzati szereplők elkülönített feladatai „ ott kell megoldani a feladatot, ahol keletkezik „ kiegészítő jelleg : több ágazatot átfogó biztonsági intézkedések kiegészítése a KIV miatt. rugalmasság: folyamatos változásokhoz igazodni kell, rugalmas reagálás arányosság: védekezés arányos a veszélyeztetettséggel finanszírozás: szereplők felelőségi és érdekeltségi szintjéhez igazodik titkosság: védett információk körének kijelölése jogszabályi alapot igényel 4


Kritikus infrastruktúra A kritikus infrastruktúra védelem nemzeti programjának alapelvei

mindenfajta veszéllyel szembeni védelem terrorizmus prioritással horizontális és ágazati megközelítés : ágazati feladatokért a miniszter felel, de lehet tulajdonosi és üzemeltetői feladata is. Európai Unió, NATO és más nemzetközi szervezeti tagságból, szerződésből fakadó feladatok a ki. területén is jelentkeznek. Aktív részvételt igényelnének.

5


A kritikus infrastruktúrához sorolható ágazatok és szektorok

• • • • •

Minden országnál szereplő kritikus gazdasági, államigazgatási, illetve infrastrukturális szakterületek : Informatikai és kommunikációs rendszerek Távközlés Katasztrófavédelem Energiatermelés és elosztás Bank-és pénzintézeti szektor

• Vízellátás-közművek • Szállítás és közlekedés • Közegészségügy • Élelmiszer ellátás 6


A kritikus infrastruktúrák dependenciái A kritikus infrastruktúrák egymástól függhetnek elsődlegesen, másodlagosan, harmadlagosan. Az a függés lehet egyirányú, lehet kétirányú, azaz kölcsönös. A szektorok egymástól való függéseit, dependenciáit pl. egy mátrixban, táblázatban lehet ábrázolni. Energia

Info-

Közl.

Víz

Élelm.

Egészs.

Pénzügy

Ipar

komm. Energia Infokomm. Közl. Víz

Élelm. Egészs. Pénzügy Ipar Jogrend közbizt. védelem

7


Jogrend

Közbizt. védelem

Dependenciák metrikája A szektorok közötti dependenciák mértékei kvalitatív és kvantitatív módon is kifejezhetőek: hatás súlyozása eltérő színnel jelölve, hatás mértéke numerikusan

8

Létesítmény meghibásodása

Következmény

Mennyi idő múlva jelentkezik a hatása?

Objektum 1

jelentős

Objektum 2

minimális

2 hét

Objektum 3

mérsékelt

1 nap

Objektum 4

nincs hatás

nem mérhető

azonnal


Kritikus infrastruktúra szektor sérülésének hatásai A következmények skálája lehet pl.: ellátottak száma (társadalmi hatás) ellátott terület (kiterjedés) bevétel kiesés (gazdasági hatás) dependens szektor által elszenvedett kár (gazdasági hatás) Környezetszennyezés mértéke, helyreállítás költségei ( környezeti hatás) Bizalomvesztés (vásárlói magatartás változás, fogyasztás csökkenése – pszichológiai hatás) áldozatok, betegek lehetséges száma (közegészségügyi hatás) tulajdonosi szerkezet átalakulása (private, public, privatepublic – politikai hatás)

9


Vízellátó rendszerek sérülékenysége A vízellátó rendszer szándékos vagy véletlen szennyezése egy másik fontos fenyegetettség tényező, mert népes populációt érinthet relatíve rövid idő alatt. A szennyezés esetére nem derül fény addig, amíg az emberek megbetegedéséről és kórházi sürgősségi ellátásról nem érkeznek hírek. Azoknak a vízben életre kelő kórokozóknak az esetében, amelyek hosszú az inkubációs idővel rendelkeznek, a megbetegedés csak a szennyezés szervezetbe történő bekerülése után néhány nappal jelentkezik. Ezalatt az idő alatt a szennyeződés már kikerülhet a rendszerből és belőle vett mintákból nehéz kimutatni a szennyezést. 1 gramm széklet maradvány 1 millió fertőző egységet tartalmaz amely 3,7 millió liter vízbe kerülve a fertőzés kockázatát jelenti a fogyasztók számára. A vízhálózat és létesítményeinek fertőzése esetén a fertőtlenítés jelentős költségekkel és idővel is járhat. Néhány nap, néhány hét, sőt hosszabb időt is igénybe vehet a rendszer helyreállítása. A megbetegedések pedig jelentős egészségügyi kiadást okozhatnak.

10


Szennyezés és anyagai Szennyezés bevitelére alkalmas helyszínek: Nyers víz felületek és vízkezelő művek Csőhálózat Víztárolók és medencék Tűzcsapok Szerviz csatlakozási pontok Épületek belső vízvezetékei Szennyező anyagok Többféle anyag alkalmas az ivóvíz elszennyezésére, az ideális szennyező anyagnak a következő tulajdonságokkal kell rendelkeznie: alacsony koncentrációban fejtse ki hatását ellen álljon a klórnak stabil szerkezetű maradjon a vízben felhasználása előtt sokáig tárolható és hatását megőrző legyen nehezen legyen észlelhető a fogyasztók által megjelenése, íze vagy illata alapján súlyos következményekkel járó megbetegedést okozzon, amely akár halállal végződhet 11


Fertőzéshez használható anyagok Agent Orange, nagy hatékonyságú növényvédő szer

Chlordane, rovarölő szer

Herbicides, gyomírtó

Ammónia

Cián

LSD

Növényvédő szer

Anthrax

Széklet maradvány

Lúg

Plutonium triklorid

Arzén

Festék

Higany

Kálium permanganát

Biológiai fegyverek

Fluorid

Naftalin

Ricin, ricinus magjából kivont fehérje

Botulinum toxin

Fűtőolaj

Ideggáz

Szennyvíz Mérgező hulladék

Kolera

12

Perchloethylene,


Magyarországi példák

Az Enyinghez tartozó településen, Alsótekeresen, ismeretlen tettesek feltörték a víztorony ajtaját, bejutottak a víztérbe és belepiszkítottak a vízbe. A helyi vízművek fertőtlenítette a tornyot és a hálózatot. A településen több napig szünetelt a vezetékes ivóvízellátás, lajtos kocsik segítségével oldották meg a lakosság egészséges vízzel történő ellátását. A rendőrség ismeretlen tettes után, közérdekű üzem megzavarása miatt nyomoz. Szakértőt rendeltek ki annak megállapítására, hogy betörtek a víztoronyba, vagy véletlenül maradt nyitva az ajtó. A gödöllői egyetem területén lévő, atrazinnal és nitráttal szennyezett locsolókutat - amelyet az egyéb állításokkal ellentétben nem a DMRV létesített, illetve üzemeltetett - ismeretlen tettes engedély nélkül rákötötte az egyetem belső vízhálózatára.

13


A biztonságos védelem elemei • Mechanikai • • • •

Kerítések Jogosultsághoz rendelt zárakkal ellátott minőségi ajtók, kapuk Ablakrácsok Sorompók

• Elektronikus • Beléptető-rendszer (feladatellátáshoz rendelt jogosultsággal) • Behatolás-jelző • Video

• Élőerő (FBŐ, portaszolgálat) • • • • •

Megfelelő kiválasztás, a személyi kockázat kivédése, kiképzés A szükséges feltételek, a technikai háttér biztosítása Motivált (erkölcsi-anyagi elismerés, tanulmányutak) Elhelyezési körlet, szociális körülmények Parancsnoki tevékenység, ellenőrzés, értékelő rendszer 14


Kerítés, kapu, beléptető-rendszer

15


Sorompók

16


Video

17


Kiképzés

18


Körlet

19


Tanulmányút Nürnberg

20


Szervezeti felépítés, feladatmegosztás

• Üzembiztonsági Osztály • Biztonsági csoport • Vagyonvédelem, katasztrófavédelem • Üzemeltetés, karbantartás • Tervezés • Fegyveres Biztonsági Őrség • Budapesti Bázis • Szentendrei-szigeti Bázis • Csepel-szigeti Bázis • Őr-és járőrszolgálat, a rendszerek felügyelete, reagálás • Működőképesség ellenőrzése 21


Szakmai továbbképzések • Jogszabályismeret • Szolgálati intézkedések, önvédelem, BRFK Bevetési Főosztály munkatársai • Lövészeti kiképzés, lőgyakorlatok, fegyveranyag ismeret, biztonsági rendszabályok • Felkészültség ellenőrzés • Fizikai állapotfelmérés • Hatósági vizsgára felkészülés • Évente 9-10 alkalom • Parancsnokok és kiképzésvezetők részére külön is 22


Egyéb képzések • • • • • • • • • •

Védelmirendszer-kezelés Katasztrófavédelem, árvízvédelem Hajóvezetői Úszás, vízből mentés Munkavédelem, tűzvédelem, környezetvédelem Elsősegély, újraélesztéshez szükséges készülékek Informatikai biztonság KRESZ Visszaélés ellenes szabályzat Konfliktuskezelés, kommunikációs tréning 23


Továbbképzések célja • • • • • • •

Naprakész ismeretek biztosítása Egységes értelmezés Tájékoztatás a jogszabályi változásokról Új belső szabályozások ismertetése Ismeretek szinten tartása, illetve javítása Gyakorlás, ismétlés Értékelni az elmúlt időszakban végzett tevékenységet, eseményeket, intézkedéseket • Felkészültség ellenőrzés • Állományértekezlet, csapatépítés 24


Fővárosi Vízművek Zrt.

Szentendrei-szigeti vízbázis

Havária kezelés

Eseményben való közreműködés Az FBŐ részéről. 25


Történelmi áttekintés 1868 Az ideiglenes pesti vízmű üzembe helyezésével megkezdődik az intézményes vízellátás Pest-Buda területén. A szivattyúház a mai Kossuth téren, ellennyomó víztároló medencéje a kőbányai Ihász utcában épült.

26


Történelmi áttekintés 1893-1904 Északon a Duna bal partján kiépült Európa akkori egyik legkorszerűbb vízműve, a természetes szűrésre alapozott Káposztásmegyeri Vízmű, kútjaival, gépházaival, csőhálózatával. A Szentendrei-szigeten 1897-től kezdték meg a kutak létesítését a „Duna” alatti vezetékkel.

27


Történelmi áttekintés

1931-1942 Horányban és Szigetmonostoron kutak, gépházak épültek. Új átemelő gépház létesült a Krisztinavárosi telepen.

1934-1936 Vízmű épült Békásmegyeren. Elkészült a két járható csőalagút a Szentendrei-sziget és a bal part között.

1959-1960 Az egyre növekvő vízigény kielégítésére a Szentendrei-szigeten megépültek a pócsmegyeri, a surányi, tahi és kisoroszi kútsorok. Ezzel a sziget "megtelt".

28


Szentendrei-sziget A Szentendrei-sziget egy dunai sziget a Dunakanyar (Kismaros) és Budapest között. Hosszúsága 31 km, szélessége 3,5 (Tahitótfalu és a váci rév között) és 2,3 km között változik. Területe 56 km2. A sziget felszínének tengerszint feletti magassága 100-124 méter. A Szentendrei-sziget Érzékeny Természeti Terület természet-földrajzilag az Alföld észak-nyugati kapuja. Mai formáját a szél és a Duna évezredes munkája alakította ki. A terület vízviszonyait ma is döntően a Duna határozza meg. A szigeten szántóföldek, gyümölcsösök, szőlősök vannak, de legnagyobb jelentőségét az adja, hogy itt található Budapest és a közeli települések legfőbb vízbázisa. 29


Szentendrei-sziget A szigeten 25 védett növényfaj tenyészik, közöttük két szigorúan védett faj a gyapjas gyűszűvirág és a homokpuszta-gyepeken előforduló csikófark. A Szentendrei-sziget a költöző madarak vonulási útvonalának fontos középeurópai állomása a Duna mentén. A területen 205 madárfaj fordul elő, amelyből 104 rendszeresen költ. (gyurgyalag) A sziget egy része természetvédelmi terület, amely a Duna Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik. 30


Szentendrei-szigeti vízbázis

31


Szentendrei-szigeti vízbázis Duna közvetlen Budapest fölötti szakaszán, a Szentendrei szigeten, valamint a folyó jobb és bal partján lévő védett területek alkotják az északi vízbázist, amely a fővárosi vízszükséglet nagyobbik részét, mintegy 70 százalékát elégíti ki. A Szentendrei-sziget vízbázisai parti szűrésű vizet termelnek. A víz túlnyomó része a meder homokoskavicsos üledékén keresztüli fizikaibiológiai szűrési folyamatok után érkezik meg a kutakba. A mederágyi kavicsréteg lehetővé teszi a folyóvíz vízadó rétegbe szivárgását, tisztítását, illetve mint szállító közeg szolgáltatja a termelő kutakig való vízáramlást. 32


Vízbázis védelem

A fővárost és agglomerációját kiszolgáló ivóvízbázisok védelme társaságunk első számú környezetvédelmi feladata. A térség hidrogeológiai szempontból rendkívül kedvező adottságú, európai viszonylatban is a legnagyobb partiszűrésű ivóvízkészlettel rendelkezik. A partiszűrésű víz homokos-kavicsos, természetes fizikaikémiai- biológiai szűrést biztosító szűrőrétegen át jut a kutakba. A Fővárosi Vízművek kezelésében lévő összes vízbázis sérülékeny környezetben helyezkedik el, azaz a vizet tároló kavicsrétegeket nem védik vízrekesztő fedő, illetve vízzáró rétegek, a szennyeződések akadálytalanul juthatnak a víztartóba. Ezért kiemelkedő figyelmet kell fordítani a vízkészlet elszennyeződésének megelőzésére.

33


Vízbázis védelem A vízbázisok biztonságba helyezésének másik fontos eszköze a vízbázis védőterületeken fellelhető potenciális és tényleges szennyező források számbavétele. A felmért mezőgazdasági, ipari és kommunális szennyező források folyamatos monitoringja az esetleges szennyezések kellő időben való észlelését könnyíti meg. A szennyezések előrejelzését a megfelelően telepített és rendszeresen vizsgált figyelőkútrendszer teszi lehetővé. 34


Fővárosi Vízművek Zrt. Fegyveres Biztonsági Őrség

1997. CLIX. törvény alapján a feladatai: Az ivóvíz és az ivóvízterek védelme A társasági vagyon és a személyi tulajdon védelme

A védőterületekre látogatók ellenőrzése Elektronikai védelmi rendszerek felügyelete Árvízvédelmi figyelőszolgálat ellátása

Környezetvédelem

35


FBŐ. Szentendrei-szigeti bázis

A bázis központi objektuma

A feladatok ellátásához alkalmazott gépjármű technika

36


Hulladéklerakás, környezetvédelem

Szándékos, illetve ártó jellegű cselekményekkel, Felvilágosító munkatevékenységekkel összefüggő veszélyek, például:

Szemét, hulladéklerakás, környezetszennyezés megakadályozása

• • • • • • • • •

bűncselekmények (pl. gyújtogatás, rongálás, lopás, rablás, szabotázs), „zéró” tolerancia számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, közérdekű üzem működésének megzavarása, gazdasági, vagy politikai indítékból, kritikus informatikai rendszerek és hálózatok ellen elkövetett visszaélések, terrorcselekmények és annak eszköz, illetve járulékos cselekményei (kiemelten pl. robbanóanyaggal, lőfegyverrel való visszaélés ) természeti eredetű veszélyek, melyek az emberi tevékenységtől függetlenek: klímaváltozás, árvíz, belvíz, földrengés, földcsuszamlás és szélsőséges időjárási viszonyok, veszélyes ipari létesítményekben, szénhidrogén kitermelésében, veszélyes anyagok tárolása és szállítása közben bekövetkező balesetek, környezetkárosodás, felszíni vizek szennyeződése, légszennyeződés, tervezési, konstrukciós hiba, nukleáris balesetek,

37

Fővárosi Vízművek Rt. • www.vizmuvek.hu • [email protected]

Meteorológiai katasztrófák

• • • • • • •

38

Aszály Duna alacsony vízállása Árvíz Rendkívüli mennyiségű csapadék Pusztító erejű szélvihar Villámcsapás (és következményei) Extrém hőmérséklet

Havária Duna alacsony vízállása Az egyes katasztrófatípusokat – jellegük miatt – nem lehet egymástól függetlenül elemezni, hiszen ezek ok-okozati összefüggésben állnak egymással, sokszor egyszerre is jelentkeznek.

Kevés csapadék, extrém hőmérséklet → Alacsony vízállás → Aszály Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a csökkenő vízfogyasztás miatt elegendő tartaléka van a vízellátó rendszernek. Viszonylag ritka tehát a kritikus időszak. 39


Havária Rendkívüli mennyiségű csapadék Árvíz

40


Havária Árvíz Árvíz esetén vízhiánytól nem kell tartani. Viszont fokozott a vízbázis elszennyeződésének kockázata. Ez ellen a kutak szabályozott termelésével, vagy esetleg időszakos kizárásával lehet védekezni.

41


Havária Árvíz A fegyveres Biztonsági Őrség feladata: Árvízvédelmi figyelőszolgálat A víztermelő kutak védőterületére való gépjárművel történő behajtás ellenőrzése, illetve tiltása. A társosztályok , Víztermelési Osztály, Vízminőségi és Környezetvédelmi Osztály segítése

42


Pusztító erejű szélvihar

A vízellátásra közvetlen hatással nincs, de a függőségek miatt gondot okozhat

• • •

Az energia kiesése A megközelítés, szállítás akadályoztatása Az épületekre, berendezésekre zuhanó tárgyak okozta sérülés

43

Energia kiesés

A társaság öt központi telephelyén - az ivóvízellátás biztonsága érdekében - tartalék energiaforrásul szolgáló dízel berendezéseket tart üzemben.

A tartalék aggregátorok célja, hogy áramellátási problémák esetén is fenntartható legyen Budapest ivóvízellátása. FBŐ. Feladata: Víztermelési osztály segítése Kommunikáció biztosítása

44


Havária helyzet kezelése klórozók környezetében

Klórozás szükségessége A víz fertőtlenítésére használt technológia. Két féle anyag használható a művelethez, klórgáz, vagy hypó. Hypós alkalmazása esetén a klór kiszabadulása nem lehetséges, illetve a civil környezet számára veszélytelen.

45

Klórszivárgás jelző rendszer Régi klórozók • • • •

• • •

Két szondából álló klórömlés érzékelő helyiségenként Külső fényjelző készülék Szélzsák Új klórozók Két szondából álló klórömlés érzékelő helyiségenként Levegő klórtartalom mérő helyiségenként Külső fény és hangjelző készülék Szélzsák

46


Külső jelző berendezések Elsődleges külső jelző berendezés: Fény és hangjelző

Másodlagos külső jelző berendezés: Szélzsák Amennyiben az elsődleges jelzőberendezések aktívak, akkor a szélzsák állapotának megfelelően olyan tartózkodási pozíciót kell felvenni, amely az FBŐ. állományára veszélytelen.

Az FBŐ. feladata: A veszélyesnek ítélt területet lezárása. A helyszín biztosítása olyan távolságból, ahonnan Ő maga is biztonságban van. Oda csak az arra képzett személyek léphetnek be.

47


Elhárítás folyamata Klórszivárgás esetén az üzemirányító diszpécser azonnal jelzést kap, melynek hatására értesíti a klórügyeletest.

Az ügyeletes rendelkezik az összes olyan ismerettel, felszereléssel, amelyek segítségével megtudja határozni az esemény súlyosságát, személyi feltételeit és a további szükséges intézkedéseket

48


Vörös iszap katasztrófa

49


Vörös iszap katasztrófa, Azonnali intézkedések Vízminta vizsgáló állomást telepített társaságunk a Duna-partra. A hightech online vízvizsgáló mobil berendezést a SUEZ Environnement ajánlotta fel a vörösiszap-szennyeződés apropóján, ezzel is elősegítve a gyors mintavételt, illetve vízminőség-vizsgálatot.

50


Vörös iszap katasztrófa, Azonnali intézkedések Az FBŐ. feladata: A „Duna” vízének folyamatos megfigyelése, észlelések jelentése - elszíneződés - habosodás - tömeges halpusztulás A Vízminőségi és Környezetvédelmi Osztály vízmintavételeinek segítése hajóval – hajóvezetővel - a Szentendrei-szigettől „É”-ra a „Duna” sodorvonalában

51


Az esetleges vörös-iszap ömlés (Almásfüzitő) Almásfüzitői Zagytározó

52


Az esetleges vörös-iszap ömlés (Almásfüzitő) A zagytározóban lévő vörös- iszap beszáradt Vízlepergető réteggel bevonva

Földrengés (6-os erősség) esetén nagy darabokban gurulhat a Dunába Felhígul

53


Az esetleges vörös-iszap ömlés (Almásfüzitő)

Rekultiváció megkezdődött

54


Az esetleges vörös-iszap ömlés (Almásfüzitő) Az alábbiakat tudjuk tenni: • •

• •

• •

Mérjük a Duna pH változását (7,5-8,5 a normál értéke). A hatalmas térfogatáram miatt óriási hígulás következik be, így a szennyeződés nagyon hígan, de hosszában valamelyest elnyúlva érkezik be, ráadásul a köztes szakaszokon már intenzíven védekeznek. A Duna áramlási sebessége kb. 5-6 km/h, így a beérkezés várható ideje T+10..T+14 óra. (Almásfüzitő 1760 fkm, Kisoroszi 1691 fkm) Állandó kapcsolat a KÖVIZIG-gel és a DMRV-vel, így a szennyeződés pontos beérkezését és mozgását tudjuk. Ugyanígy adjuk tovább az információt az alattunk dolgozó szervezeteknek. A gyűjtőpontokon mintavétel, helyi pH mérés sűrítve történik, a labor célzott vizsgálatokat végez. A parttól távolabbi kutakat használjuk, a parthoz közelebbieket minimumra járatjuk.

55


Együttműködés a hatóságokkal és szervezetekkel • • • • • • •

Rendőrség (BRFK,PMRFK, ORFK) Polgári Nemzetbiztonsági szervek Tűzoltóság Katasztrófa védelem Önkormányzatok Büntetés-végrehajtás Magyar Honvédség

56


Együttműködés • •

Polgárőrség Önkormányzatok, – –

• •

Mezőőr Közterület felügyelő

Duna –Ipoly Nemzeti Park Vadásztársaság –

57

vadőr


Együttműködés a civil szférával Védőterületi engedélyek kiadása Kerékpározás Kirándulás Horgászat

58


Kérdések?

Köszönjük a figyelmet!

Köszönjük a figyelmüket!

59


A fegyveres biztonsági őrség mint a kritikus infrastruktúrák védelmét ellátó szervezet havaria helyzetben

Recommend Documents