Veszíts vagy Nyerj - A bőrellenállás, mint biomarker teljesítmény-motivált helyzetben
1
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .....................................................................................................................2 Ábrajegyzék ...........................................................................................................................3 Táblázatok jegyzéke ...............................................................................................................4 Absztrakt ................................................................................................................................5 Célkitűzés...............................................................................................................................6 Köszönetnyilvánítás ...............................................................................................................6 1
Szakirodalmi bevezetés ...................................................................................................7 1.1
2
1.1.1
A bőrválasz adaptív jelentősége.........................................................................7
1.1.2
Az elektrodermális aktivitás (EDA) empirikus vizsgálata ..................................7
1.1.3
A bőrválasz élettani háttere................................................................................9
1.2
Bőrellenállás mint pszichés folyamatok biomarkere..................................................9
1.3
Bőrellenállás vizsgálata Stroop feladat közben ....................................................... 10
1.4
Bőrellenállás és személyiség kapcsolata ................................................................. 11
1.5
Bőrellenállás genetikai háttere ................................................................................ 12
1.6
Hipotézisek ............................................................................................................ 13
Módszerek .................................................................................................................... 14 2.1
Eljárás .................................................................................................................... 14
2.2
Résztvevők ............................................................................................................. 14
2.3
Mérőeszközök ........................................................................................................ 16
2.3.1
Bőrvezetés értékek regisztrálása ...................................................................... 16
2.3.2
Számítógépes Stroop teszt ............................................................................... 18
2.3.3
A kutatásban felhasznált kérdőívek.................................................................. 21
2.4 3
Mi a bőrválasz?! .......................................................................................................7
Adatfeldolgozás...................................................................................................... 21
Eredmények .................................................................................................................. 23 3.1
Az elemzésekben használt függő változók .............................................................. 23
3.2
Alapstatisztikák ...................................................................................................... 24
3.2.1
A hipotézisek teszteléséhez használt függő változók normalitás-vizsgálata ...... 24
3.2.2
Reliabilitás vizsgálatok.................................................................................... 25
3.3
A bőrválasz, mint a helyzetből adódó fiziológiai változások biomarkere................. 29
3.3.1
A hibázás hatása a bőrválaszra......................................................................... 29
3.3.2
Motiváció hatása a bőrválaszra ........................................................................ 31
3.3.3
A nyerési esélyek hatása a bőrválaszra ............................................................ 33
3.4
A bőrválasz és a személyiség kapcsolata................................................................. 34 2
3.4.1
A kevésbé együttműködő személyek adnak kifejezettebb bőrválaszokat .......... 35
3.4.2
A versengő személyek bőrválaszai erőteljesebbek motivált helyzetben ............ 36
3.4.3 A jutalommal kapcsolatos visszajelzés versengőknél erőteljesebb bőrválaszokat eredményez ................................................................................................................... 37 4
Diszkusszió................................................................................................................... 39 4.1
A bőrválasz mint helyzeti változások biomarkere ................................................... 39
4.2
A bőrválasz és a személyiség .................................................................................. 40
4.3
A kutatás korlátai ................................................................................................... 42
4.4
Kitekintés ............................................................................................................... 43
5
Felhasznált irodalom ..................................................................................................... 44
6
Mellékletek ................................................................................................................... 45 6.1
Cloninger Temperamenum és Karakter kérdőívének rövidített változata ................. 45
6.2
A Ryckman- féle Önfejlesztő Versengés Kérdőív ................................................... 48
6.3
A viselkedéses adatok (bőrválasz és Stroop feladat) mérésének protokolljai ........... 49
Ábrajegyzék 1. ábra: Stroop feladat során kongruens és inkongruens válasz .............................................. 10 2. ábra: A nemek százalékos aránya ...................................................................................... 15 3. ábra: A kísérlet során használt EDA készülék ................................................................... 17 4. ábra: Az elektróda helye a nem domináns kézen ............................................................... 17 5. ábra: A kutatásban alkalmazott számítógépes Stroop feladat ............................................. 18 6. ábra: Stroop teszt instrukciója a gyakorló résznél .............................................................. 19 7. ábra: Stroop feladat során a válasz helytelenségére utaló felirat ........................................ 20 8. ábra: A Stroop teszt motivált helyzetét megelőző felirat .................................................... 20 9. ábra: Stroop teszt motivált helyzete során a nyerési esélyeket ........................................... 21 10. ábra: Adatfeldolgozás egyes lépései a felhasznált programok ikonjaival ......................... 22 11. ábra: Átlagos EDA amplitúdó a "Helyes válasz" és "Helytelen válasz" feliratok megjelenésénél a Stroop alaphelyzet során ........................................................................... 30 12. ábra: Átlagos EDA amplitúdó a "Helyes válasz" és "Helytelen válasz" feliratok megjelenésénél a Stroop motivált helyzet során .................................................................... 31 13. ábra: Átlagos EDA amplitúdó a Stroop feladat alap- és motivált helyzete során .............. 32 14. ábra: Átlagos EDA amplitúdó a "Kitűnő, nyerésre állsz!" és "Vigyázz, vesztésre állsz!" feliratok megjelenésénél a Stroop feladat motivált helyzete során ......................................... 33 15. ábra: Az együttműködés és a bőrválasz hiba mot korrelációja ......................................... 36 16. ábra: A versengés és a bőrválasz mot korrelációja ........................................................... 37 3
17. ábra: Versengés és bőrválasz nyer korrelációja ............................................................... 38
Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: Az elemzett minták életkorára vonatkozó adatok ................................................ 16 2. táblázat: A kutatás során használt függő változók ............................................................. 23 3. táblázat: A normalitás vizsgálat eredményei...................................................................... 25 4. táblázat: Reliabilitás vizsgálat eredményei a kérdőívek skáláira ........................................ 25 5. táblázat: Temperamentum és Karakter Kérdőív (TCIR) item specifikus mutatói ............... 27 6. táblázat: A Versengés kérdőív (RVK) item specifikus mutatói .......................................... 28 7. táblázat: A bőrellenállás változás és a különböző személyiségdimenziók illetve a versengés közötti korreláció eredményei ............................................................................................... 35
4
Absztrakt A bőr pillanatnyi elektromos változásainak regisztrálásából következtethetünk a vegetatív idegrendszer működésére, mely felkészíti szervezetünket nagyobb terhelések elviselésére. A bőrellenállás változásai alapján következtetni lehet az emocionális hatásokra; ez a fájdalom, illetve a stressz-válasz egyik legszélesebb körben használt indikátora. A bőr elektromos változásai ugyanakkor egyénenként eltérő mintázatot mutathatnak, mely kurrens kutatások alapján a BIS rendszer egyéni különbségeivel lehet összefüggésben. Számos tanulmány megerősítette, hogy a bőrellenállás változásainak nagyon alacsony mértéke antiszociális magatartással és öngyilkosságra való hajlammal társul, de összefügg a szorongással, impulzivitással, illetve az érzelem kifejezés képességével is. Egy kurrens ikervizsgálat szerint a bőrellenállás változásainak vonás-jellege öröklődik, ugyanakkor eddig nem vizsgálták e jellemző genetikai rizikófaktorait. Ebben a dolgozatban a bőrválaszt, mint a személyek érzelmi állapotának objektív, helyzet-specifikus mérőeszközét vizsgáltam. A kutatás célja az volt, hogy pszichogenetikai vizsgálatokra is alkalmas mutatókat dolgozzon ki, valamint hogy elemezze ezek összefüggését egyes személyiségdimenziókkal és a versengéssel. Eredményeim alapján a dolgozatban tárgyalt viselkedéses mutatók, mint biomarkerek használhatók lehetnek az érzelmi működés öröklött aspektusait kutató pszichogenetikai vizsgálatokban. A Stroop számítógépes feladat megoldása során regisztrált bőrellenállás változásait 229 személy válaszai alapján elemeztem a motivációs helyzet valamit a hibás válaszok okozta stressz függvényében. A feladat különböző fázisaiban (bemelegítés, gyakorló, majd „alaphelyzet”, illetve „motivált helyzet”) bőrellenállás adatokat regisztráltuk. A motivált helyzetben a személyek visszajelzést kaptak válaszaik helyességéről illetve nyerési esélyükről. Hipotéziseim alapján a bőrellenállás változása erőteljesebb a feladat motivált részében, mint alaphelyzetben, illetve ez a mérőszám jó indikátora a „Hibás válasz” vagy a „Vigyázz, vesztésre állsz!” feliratok megjelenésének is. A bőrellenállás változásainak átlagértéke szignifikánsan nagyobb volt a feladat motivált részében az alaphelyzethez képest. A bőrválasz, mint biomarker megbízhatóan jelezte a vélhetően stressz-keltő feliratok megjelenését. A hibás válaszok közben regisztrált mutatók szignifikáns összefüggést mutattak az együttműködés és versengés személyiségdimenziókkal.
5
Célkitűzés Jelen kutatás célja, hogy a Stroop feladat során tapasztalható bőrválasz változások hátterében álló tényezőket feltérképezze.
Köszönetnyilvánítás Ezúton
szeretném
megköszönni témavezetőm szakmai útmutatásait
és
segítségét;
kutatócsoportunk többi munkatársának a közös munkát és a technikai eszközfejlesztéseket, valamint a kutatás résztvevőinek a lelkesedését és a segítségét!
6
1
Szakirodalmi bevezetés
1.1 Mi a bőrválasz?! 1.1.1 A bőrválasz adaptív jelentősége A mindennapokból jól ismert jelenség izgatott állapotban vagy stresszhelyzetben a tenyér izzadása, mely evolúciós háttere hogy a menekülés során a megfelelő megkapaszkodást biztosította a nem túl nedves és nem túl száraz tenyér (Molnár, 2014). A mai ember életében szintén fontos, hogy munkavégzéskor kezünk hidratációja megfelelő legyen, mindemellett a pszichológusok számára a bőrfelszín nedvességének egzakt mérése páratlan lehetőséget biztosít arra, hogy objektív visszajelzést kapjanak a vizsgált személy érzelmi állapotáról. 1.1.2 Az elektrodermális aktivitás (EDA) empirikus vizsgálata A bőr elektromos változásainak empirikus vizsgálata több mint százéves történeti háttérrel rendelkezik, melyet (Dawson, Schell, és Filion, 2000) munkája alapján ebben az alfejezetben részletesen bemutatok. Jean Charcot laboratóriumában Vigouroux már 1888-ban mért tónusos bőrellenállás értékeket egyes betegcsoportokban, illetve ugyanekkor Féré mutatott rá arra a jelenségre, hogy bizonyos ingerek bemutatásának hatására a bőr vezetőképessége időlegesen javul. Míg Féré egy igen kis erejű külső áramkört használt fel kísérleteiben (exoszomatikus módszer), Tarchanoff, egy orosz fiziológus, 1890-ben rámutatott arra, hogy a bőr felszínére helyezett két elektróda között külső áramforrás alkalmazása nélkül is jól mérhető az elektromos potenciál változása (endoszomatikus módszer). E két kutató módszerei alapján a bőrellenállás (illetve ennek reciproka, a bőrvezetés) mérése ma már igen széles körben alkalmazott elektrofiziológiai eljárás. Érdekes, hogy a bőrvezetés korai kutatói munkájukban tárgyalták a jelenséggel kapcsolatos legtöbb olyan problémakört, melyek ma is vizsgálódásaink központi elemei. Így például megemlítették, hogy erősebb inger erőteljesebb változást eredményez a bőrellenállásban, illetve azt is megállapították, hogy ugyanazon inger ismételt bemutatása során a bőrválasz habituálódik. Számos bőrválasz kiváltó ingert írtak le az EDA korai kutatói, valamint megállapították, hogy a bőraktivitás egyéni különbségeket mutat. Szintén korai munkákból jól ismert a tónusos és fázisos bőraktivitás megkülönböztetése. Külső ingerlés hiányában pszicho-fiziológiai állapotunk (pl. vízháztartásunk aktuális állapota, vagy ki és belégzésünk, stressz szintünk, stb.) lassú változásokat okoz a bőrellenállásban, ezt a spontán fluktuációt a tónusos bőrválasz, melyet tízegynéhány másodperc vagy akár több perc alatt 7
regisztrálnak. A fázisos bőrválasz ugyanakkor bizonyos ingerek megjelenését követő 1-2 másodpercben jellemző, csak rövid ideig tart, a bőrellenállás határozott emelkedését tipikusan lassú csökkenés követi. A fázisos és tónusos EDA-t egyaránt használják pszichofiziológiai mérésekben. Az EDA mérése korábban analóg módon történt, azonban a tudomány fejlődésével a mérések által keletkezett adatok elemzése digitalizált formában, számítógépen történik. Az adatok felvételéhez ezüstből vagy ezüst-kloridból készült elektródákat használnak. A mérés jellemzően a kézen történik két elektróda segítségével bipoláris elrendezéssel. A mérés történhet a domináns illetve nem domináns kézről is. Bár a bal illetve jobb kézről elvezetett EDA értékek között van különbség, mégis általában a nem domináns kézre helyezik az elektródákat. Ennek egyik oka, hogy a vizsgálati személyek a domináns kezüket „szabadon” tudják mozgatni, használni. Ha egyik kézen sem lehet a mérést elvégezni, az elektródokat fel lehet helyezni a bokára is (Boucsein, és mtsai., 2012). Továbbá lehet bőrválaszt mérni a homlokon és a talpon is. Azért célszerűbb a kézen mérni, mert a többi testrészhez képest itt az eccrin mirigyek koncentrációja jóval több (körülbelül 5-10 szeres) (Molnár, 2014). Fontos a mérés valid adatai szempontjából, hogy ne használjunk a bőr tisztítása szempontjából alkoholt, mert ez valószínűleg hatással van a bőr természetes vezetőképességére, csökkenti ezt a képességet. Mint minden elektrofiziológiai mérőműszernek, az elektrodermális aktivitást mérő műszernek is vannak előnyei és hátrányai. A mérés használatának előnye közé tartozik, hogy az elektrodermális aktivitást csak a szimpatikus idegrendszer befolyásolja. közvetlen visszajelzést ad a szimpatikus idegrendszer működéséről, használata olcsó a többi pszichofiziológiai
méréstechnikát
tekintve.
Azonban
az
elektrodermális
aktivitás
válaszrendszere relative lassú, valamint nem csak egy helyzetre, szituációra, típusra jellemző. A mérés előnyeit kihasználva az elektrodermális aktivitást számos pszichológiai kutatásban használják (például hipnózis kutatásokban) valamint a pszichopatológiában is jelentős szerepet tölt be (Molnár, 2014). A szakirodalomban gyakran használják a bőrellenállás szintje, azaz skin conductance level (SCL) vagy skin conductance response (SCR) kifejezéseket. Talán leggyakoribb a galvanic skin response (GSR) terminus, melyből a magyar nyelven használatos galvános bőrreakció (GBR) elnevezés született. Azonban a kurrens angol nyelvű szakirodalomban az elektrodermális aktivitás, azaz electrodermal activity (EDA) kifejezés a legelterjedtebb, így dolgozatomban én is ezt használom a „bőrválasz” kifejezés mellett.
8
1.1.3 A bőrválasz élettani háttere A bőrellenállás mérésének élettani hátteréhez tartozik a bőr azon tulajdonsága, hogy korlátozza mely anyagok jutnak be szervezetünkbe valamint mely anyagok kerülnek ki szervezetünkből a külvilágba, ilyen például az bőrellenállás mérése szempontjából fontos izzadás. Az emberi szervezetben 2 féle izzadságmirigy (aprocin és eccrin mirigyek) található, melyek közül a szakirodalmak az eccrin mirigyet hozták összefüggésbe az EDA-val. Ezen mirigyek fő funkciója közé tartozik a hőszabályozás, izzadás. Az elektrodermális aktivitás mérése az izzadságmirigyek azon működésén alapul, melyet pszichológiai aktivitás idéz elő. Ezen aktivitás idegi szabályozás alatt áll, túlnyomórészt szimpatikus beidegzés alatt áll. Ugyanakkor a szabályozása összetett, mivel serkentő és gátló hatások egyaránt hatnak, több agyi terület (bazális ganglionok, hipotalamusz) is részt vesz az elektrodermális aktivitás szabályozásában.
1.2 Bőrellenállás mint pszichés folyamatok biomarkere Az EDA egyik legfőbb tulajdonsága, hogy érzékeny biomarkerként használható a szimpatikus idegrendszer folyamatainak feltérképezésében valamint ezen idegrendszerhez kapcsolódó pszichológiai folyamatok megértésében (Dawson, Schell, és Filion, 2000). A kutatók a bőr pillanatnyi elektromos változásából többek között következtetni tudnak a különböző érzelmi reakciókra. Fokozott érzelmi megterhelés hatására nő a bőr vezetőképességének értéke. Ezenkívül az elektromos bőrellenállásra hatással vannak azon ingerek is, melyek újdonságként hatnak (Molnár, 2013) Továbbá a bőrellenállás változásai biomarkerként használhatóak a fájdalom valamint a stressz-válasz vizsgálata során. Egy Varsói kutatás (Sosnowski, Nurzynska, és Polec, 1991) során az aktív-passzív megküzdés és a bőrellenállás valamint a szívritmus változás kapcsolatát vizsgálták. A céljuk az volt, hogy stresszhelyzetben mért bőrvezetőképesség nagyságát és szívritmust vizsgálják öt független változó segítségével. A kísérletben 80, 17 és 19 év közötti középiskolás lány vett részt. A kísérleti elrendezés során az alanyok egymást párokban tesztelték: egyikük volt az aktív résztvevő (ők oldották meg a feladatokat), míg a másik személy passzív megfigyelőként vett részt a vizsgálatban. Az elemzések során azonban különböző kísérletből kizáró okok miatt csak 60 személy adatát tudták a kutatók felhasználni, a kutatás során létrehozott 3 kísérleti csoport szempontjából. A 10 másodpercig látható feladatok a „Raven Progressive Matrices”-ból származtak. A feladatok között 30 másodperces szünetek voltak. Eredményként azt kapták, hogy sem a szívverésre, sem a bőrvezetés értékére nem volt hatással a pillanatnyi megerősítés.
9
1.3 Bőrellenállás vizsgálata Stroop feladat közben Egy kurrens kutatás (Svetlak, Bob, Cernik, és Kukleta, 2010) az elektrodermális aktivitást Stroop feladat megoldása közben mérte. Az EDA értékeket a kogruens és inkongruens válaszok (1. ábra) tekintetében elemezték. A kongruens válaszok során a szó jelentése és színe megegyezik, míg az inkongruens válaszok adásakor a szó jelentése különbözik attól a színtől, mellyel a szó írva van. A Stroop hatás oka az a folyamat, hogy a szóolvasás automatikussá és dominánssá válik az olvasás megtanulása után. (Atkinson és Hilgard, 2005) A kutatásban 106 egészséges egyetemista (68 férfi és 38 nő, átlagéletkor 23,4 ± 1,4) vett részt, akik egy csendes, szobahőmérsékletű teremben oldották meg a feladatot. A feladat megkezdése előtt a résztvevők 5 percig csukott szemmel relaxáltak, majd ezután következtek a 3 másodpercig látható Stroop ingerek. Az ingerek között a kutatók 7 másodperces szüneteket tartottak. Eredményként azt kapták a kutatók, hogy a kongruens és az inkongruens feladatok közben produkált EDA átlag nem különbözött szignifikánsan. A személyek kb. egyharmadánál nőtt, szintén kb. egyharmaduknál csökkent, de kb. egyharmaduknál egyáltalán nem találtak változást a kutatók a válaszgátlást igénylő inkongruens próbák alatt mért EDA válaszban a konfliktust nem indukáló, kongruens próbák EDA válaszához képest. E tanulmány igazán érdekes eredménye az, hogy ezt az egyéni EDA változást jól be lehetett jósolni a bőrellenállás változásainak alaphelyzetben mért változékonyságával. Az alaphelyzetben alacsony EDA komplexitást mutató személyek Stroop válaszai alatt mért EDA aktivitás az inkongruens helyzetben magasabb volt, mint kongruens helyzetben. Ez az összefüggés fordított irányú volt az alaphelyzetben alacsony EDA komplexitást produkáló személyeknél: ők az inkongruens Stroop próbák során alacsonyabb bőrellenállás értékeket mutattak, mint a kongruens próbák alatt.
1. ábra: Stroop feladat során kongruens és inkongruens válasz
10
1.4 Bőrellenállás és személyiség kapcsolata A bőr pillanatnyi elektromos változásaiból nemcsak a különböző emocionális reakciókra lehet következtetni, hanem egyéni különbségekre is, mivel mindenki másképpen reagál egy emocionális választ indukáló helyzetben. Ugyanakkor nincs teljes egyetértés abban a tekintetben, hogy ezen különbségek mely személyiségdimenziókkal hozhatók összefüggésbe. Egy kurrens kutatás (Keltikangas-Jarvinen, Kettunen, Ravaja, és Naatanen, 1999) középpontjában a Gray féle BAS (behavioral activation system) és BIS (behavioral inhibition system) rendszer kapcsolata valamint a stressz helyzet közben mért bőrellenállás állt. A kutatásban 35 középkorú férfi vett részt, akiknek temperamentumát a „Strelau Temperament Inventory” segítségével állapították meg. A bőrellenállást Rorschach teszt felvétele közben mérték. Eredményként azt kapták, hogy a gátló rendszer és a bőrellenállás között negatív kapcsolat áll fenn. Egy antiszociális magatartással foglalkozó összefoglalóban (Fowles, 2000) szintén a Gray féle BIS rendszer valamint az impulzivitás és szorongás és bőrellenállás kapcsolatát. A kutatás alátámasztotta, hogy az alacsony elektrodermális habituációs mintázata összefüggésben áll a szorongással és az érzelem kifejezés kontrolálatlanságával. Egy japán kurrens kutatásban (Yoshino, Kimura, Yoshida, Takahashi, és Nomura, 2005) a szerzők a munkájukban a személyiség dimenziók és nem tudatos emocionális válaszok során mért bőrellenállás közötti összefüggést vizsgálták. Kísérletükben 70 egészséges férfi (átlagéletkor: 23,7) vett részt, akiket 4 csoportba osztottak (alacsony és magas újdonságkeresők valamint magas és alacsony ártalomkerülők). A résztvevőknek pozitív, negatív és semleges ingereket mutattak, miközben regisztrálták bőrellenállásukat. A kutatók 36 képet használtak ingerként az „International Affektive Picture System”-ből. Eredményként a következő összefüggéseket kapták: a magas újdonságkeresők csoportjában szignifikánsan nagyobb a bőrellenállás, mint az alacsonyabb újdonságkeresőknél a pozitív és negatív ingerek esetében, ugyanakkor ez a tendencia nem mutatható ki a semleges ingereknél. Ezenkívül az ártalomkerülők két csoportjánál mindhárom ingertípus esetében szignifikáns eredményt kaptak (a nagyobb ártalomkerülő csoportnál szignifikánsan nagyobb volt a bőrellenállás az alacsonyabb pontszámú csoporthoz képest). Miközben a feladatot végezték a személyek a kísérletvezetők egy kamera segítségével monitorozták, hogy a személyek feladattal kapcsolatos attitűdje „komoly” volt-e.
11
Egy másik kurrens kutatásban (Mardaga, Laloyaux, és Hansenne, 2006) is vizsgálták, hogy van-e összefüggés a Cloninger féle személyiség dimenziók és az emocionális reakciók során mért bőrellenállás között. E kutatócsoport azon tanulmányokból indult ki, melyek kapcsolatot találtak a fő személyiség dimenziók és az emóciók között. E tanulmányok főképp a személyiség dimenziók valamint a neurotikusság és negatív érzelmek kapcsolatát emelik ki. Margada és munkatársai kutatásában 55 egészséges személy (15 férfi) vett részt, többségük pszichológia szakos egyetemi hallgató volt. A minta átlagéletkora 22 év (±2,41) volt. A résztvevők a 240 tételes Cloninger féle Temperamentum és Karakter Kérdőívet töltötték ki, mely során egy 5 fokú skálán (1: egyáltalán nem ért egyet; 5: teljesen egyetért) kellet értékelniük a tételeket. A résztvevőknek az „Inernational Affective Picture System”-ből mutattak pozitív, negatív és semleges képeket. A képeket 5 másodpercig láthatták a kísérleti alanyok. Két kép között 10 másodperces szünetek voltak. A résztvevők aktuális hangulati állapotát a „Positive and Negative Affedt Shedule” francia változatával mérték. E mérőeszköznél 10-10 pozitív és negatív szó szerepel és egy 5 fokú Likert skálán (1: nagyon enyhén vagy egyáltalán nem; 5: rendkívül) kellett a válaszadóknak bejelölni az aktuális hangulati állapotukat. A kutatócsoport eredményképpen azt kapta, hogy a személyiségnek nincs befolyása a válaszadás sebességére. Ugyanakkor azok a személyek, akik magasabb pontszámot értek el a Cloninger féle Temperamentum és Karakter Kérdőív ártalomkerülés dimenziójánál hosszabb visszaállási időt mutattak a negatív és semleges képek között. A bőrellenállás és a 3 képkategória között a kutatók nem kaptak szignifikáns korrelációt. Egy további eredményként azt kapták, hogy a nők szignifikánsan magasabb pontszámmal rendelkeznek az ártalomkerülés dimenziójában. Egy további kutatás (Courtet, Gottesman, Jollant, és Gould, 2011) során az öngyilkosságra való hajlam lehetséges endofenotípusait vizsgálták. A kutatás során felmerült a bőrellenállás változásának szerepe az öngyilkosságra való hajlam feltérképezésében: a bőrellenállás változásainak nagyon alacsony mértéke az öngyilkosságra való hajlammal társul. A különböző kutatási eredmények oka közé tartozhat, hogy a kutatások során más-más feladatot végeztek a vizsgálati személyek, miközben EDA értéküket regisztrálták.
1.5 Bőrellenállás genetikai háttere A bőrellenállás genetikai hátterével szintén több kutatócsoport is foglalkozott. Egy kurrens ikervizsgálat rámutatott arra, hogy a bőrellenállás változásainak vonás-jellege öröklődik, ugyanakkor eddig nem vizsgálták e jellemző genetikai rizikófaktorait. A kutatásban (Isen, Iacono, Malone, és McGue, 2012) ikervizsgálat formájában tanulmányozták a bőrellenállás 12
(mind a frekvencia és mind az amplitúdó tekintetében) egyéni különbségeinek okait. A kutatók 15 hang tónust játszottak le a résztvevőknek, miközben bőrellenállásukat mérték.
1.6 Hipotézisek Jelen kutatásom során a következő hipotéziseket fogalmaztam meg: 1) A bőrellenállás változása nagyobb, ha „Helytelen válasz” felirat jelenik meg a monitoron mind alaphelyzetben mind motivált helyzetben. 2) Nagyobb a bőrellenállás változás a feladat motivált részében az alaphelyzethez képest. 3) Nagyobb a bőrellenállás változás, ha „Vigyázz, vesztésre állsz!” felirat jelenik meg a monitoron ahhoz képest, amikor a személy „Kitűnő, nyerésre állsz!” feliratot lát. 4) A bőrellenállás változás egyéni különbségei összefüggésbe hozhatók a személyiség dimenziókkal és versengéssel.
13
2
Módszerek
2.1 Eljárás A dolgozat által bemutatott kísérletet kutatócsoportunk egyik projektjének keretei között végeztük el, mely a kognitív teljesítmény egyéni különbségeinek örökletes faktorait kutatja. A kísérlet kezdetét megelőzte az ehhez szükséges etikai engedélyek megkérése. A kutatás adatfelvételére egy egyetemi kurzus keretein belül került sor több féléven keresztül (2013/2014 és 2014/2015 őszi félévek). Így a résztvevők többsége egyetemi hallgató, az adatgyűjtés kényelmi illetve hólabda módszerrel valósult meg (a kurzusra jelentkezett hallgatók valamint az ő ismerőseik vettek részt a kutatásban). A kísérlet megkezdése előtt a kísérlet résztvevői az etikai elveknek megfelelő tájékoztatást kaptak a kutatásról, megtévesztésre nem került sor. A tájékoztatás után a vizsgálatban résztvevők aláírták az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottsága valamint az Intézeti Etikai Bizottság által jóváhagyott beleegyező nyilatkozatot. A kísérlet során a személyek egy több részből álló Stroop tesztet oldottak meg egy számítógépes program segítségével, miközben bőrvezetés értékeiket folyamatosan regisztráltuk. A Stroop tesztet követően egy kérdőívcsomagot is kitöltöttek. Jelen munkámban ebből a kérdőívcsomagból a Cloninger-féle Temperamenum és Karakter Kérdőív illetve a Ryckman féle Önfejlesztő Versengés Kérdőív adatait használtam fel. A kérdőívek kitöltése papír-ceruza módszerrel történt. A vizsgálat keretei között fájdalommentes, nem invazív DNS mintavételre is sor került, a szájhámsejtekből nyert DNS adatok feldolgozása egy kollaboráns genetikai kutatócsoport által folyamatban van. A projekt egyik legfontosabb célja a motivált helyzetben produkált kognitív teljesítményt jól mérő biomarkerek meghatározása volt az örökletes faktorok feltérképezéséhez. Tudományos diákköri munkám ehhez kapcsolódik: az én feladatom a bőrvezetés-regisztrátumok feldolgozása és elemzése volt a kísérletek előkészítésében és az adatfelvételben történő részvétel mellett.
2.2 Résztvevők Ahogy a 2.1 fejezetben olvasható, jelen vizsgálatban többnyire egyetemi hallgatók vettek részt. Az összes résztvevő adatai közül 229 fő rendelkezett az első három hipotézisem teszteléséhez az elemzésekbe bevonható viselkedéses adatokkal (az adatfeldolgozás egyes lépéseit és az 14
alkalmazott kritériumrendszert a 2.4 alfejezet mutatja be részletesen). A személyiséggel kapcsolatos hipotézisem elemzésébe 127 fő adatait tudtam bevonni, mivel a 2014 őszén felvett kérdőíves adatok egy része még feldolgozás alatt áll. Az elemzett 229 viselkedéses adatsor 39,3%-a férfitől és 60,7%-a nőtől származott, míg a kérdőíves adatokat is tartalmazó szűkebb részmintában 45,8% férfi és 54,2% nő volt a nemi arány (2. ábra).
2. ábra: A nemek százalékos aránya
15
Átlagéletkoruk 21,79 év (±3,634) volt. Az életkorra vonatkozó további adatokat az 1. táblázat részletezi. Annak eldöntésére, hogy a vizsgálatban résztvevő férfiak és nők életkora különbözik-e az elemzésekben használt teljes, illetve részmintákon belül Mann-Whitney próbát használtam a normalitás feltételének sérülése miatt. A Mann-Whitney próba alapján a férfiak és nők életkora között szignifikáns különbség volt a teljes mintában (p<0,0001; U=2125; Z= 3,519) és a részmintában is (p=0,008? U=1451; Z= - 2,643).
Férfiak N=90
Nők N=139
Átlag (szórás)
TELJES MINTA N=229 21,79 (3,6)
Férfiak N=46
Nők N=87
21,08 (2,7)
RÉSZ MINTA N=127 21,79 (3,6)
23,21 (4,7)
22,8 (4,9)
21,03 (3,0)
Minimum
18
19
18
18
19
18
Maximum
46
46
37
46
46
37
1. táblázat: Az elemzett minták életkorára vonatkozó adatok
2.3 Mérőeszközök 2.3.1 Bőrvezetés értékek regisztrálása A bőrvezetés értékeit a 3. ábrán bemutatott készülék segítségével mértük. A kutatócsoport által kifejlesztett készülékek mérés közben folyamatosan regisztrálják az aktuális pulzus és bőrvezetés értékeket, valamint visszajelzést adnak a készülék technikai jellemzőiről is, mint például az elem töltöttségéről vagy a még felhasználható memóriahely méretéről. A készülék ezen kívül rögzíti az egyes mérési pontok pontos idejét is, melynek alapján a GSR és Stroop adatok összeilleszthetők az adatfeldolgozás során. Mivel a mérés során kijelzőről leolvashatók az aktuális eredmények, a készüléket a személyek látómezőjén kívül helyeztük el, így azt csak a kísérletvezető láthatta. Ez azért volt fontos, mert a személyek viselkedését befolyásolhatta volna, ha látják a bőrvezetés értékeiket.
16
3. ábra: A kísérlet során használt EDA készülék
A bőrvezetés méréséhez az elektródákat a nem domináns kéz második és negyedik ujjának középső/tenyér felőli ujjpercére helyeztük (4. ábra), ugyanis a helyes mérés szempontjából fontos, hogy mérés alatt az elektródákat tartalmazó kéz nyugalomban legyen, illetve hogy az elektródák ne érintkezzenek. A résztvevők így a domináns kezüket tudták használni a számítógépes Stroop feladat megoldása közben a kattintásokhoz, míg nem domináns kezüket nem használták.
4. ábra: Az elektróda helye a nem domináns kézen
17
A méréshez használt protokoll egyes lépéseit részletesen a 6.3 fejezetben található mellékletek mutatják be. A mérés elindítása előtt minden esetben ellenőriztük, hogy a készülék megfelelően mér-e és a pulzus illetve EDA értékeket a vizsgálat alatt is folyamatosan monitoroztuk. Az egyéni bőrválasz mérésének validálása egy mély levegővétel alapján történt (melynek során a személyek EDA értékei tipikusan megemelkedtek, majd lecsökkentek). Az ellenőrzés és a validálás után következtek a Stroop feladatok (az alaphelyzet majd a motivált helyzet alatti mérés). 2.3.2 Számítógépes Stroop teszt A Stroop tesztet a résztvevők egy számítógépes program segítségével oldották meg. A teszt négy részből állt: a bemelegítő, majd a gyakorló részt a Stroop feladat „alaphelyzete” majd „motivált helyzete” követte. A résztvevők a helyesnek ítélt válaszokat kurzor segítségével jelölték be. A rövid bemelegítő részben a résztvevők feladata csupán az volt, hogy kiválasszák a képernyő közepén megjelenített színt az ez alatt bemutatott négy színből (lásd az 5. ábra bal oldali részét), itt visszajelzést nem adtunk. A bemelegítő rész célja az egérhasználat gyakoroltatása volt, illetve a színek helyes azonosításának képességét is teszteltük általa, mely például színvakság esetén problémás volt). A bemelegítő rész után a személy a számítógépes program által generált rövid visszajelzést kapott a helyes válaszainak számáról, illetve az átlagos reakcióidejéről (ennek célja a gyors és hibátlan válaszadás hangsúlyozása volt).
5. ábra: A kutatásban alkalmazott számítógépes Stroop feladat A bal oldali képernyő a bemelegítő részben látható képet mutatja be, míg a jobb oldali képernyő a Stroop feladat gyakorló részében, illetve a Stroop feladat alap és motivált helyzete során látható képet mutatja be. 18
A Stroop feladat gyakorló részében a képernyő közepén egy színnév jelent meg (lásd az 5. ábra jobb oldali részét), a résztvevők feladata a színnév színének helyes kiválasztása volt a szöveg jelentésének figyelmen kívül hagyásával. A pontos instrukciókat a számítógép képernyőjén jelenítettük meg, melyet a 6. ábra demonstrál. Ha a személy a gyakorlás során 5 hibánál többet vétett, az instrukciót szóban pontosítottuk (pl. hangsúlyozva, hogy a feladat a szín és nem a szöveg megjelölése), illetve a gyakorló részt megismételtük.
6. ábra: Stroop teszt instrukciója a gyakorló résznél
A Stroop feladat alap és motivált helyzete is az 5. ábra jobb oldali részén demonstrált próbákból állt, és feladatuk is ugyanaz volt (lásd a 6. ábra bemutatott szöveg első két bekezdését). A Stroop feladatok (mind az alaphelyzet mind pedig a motivált helyzet) 48 vagy 72 próbából álltak. Az egymást követő félévek tesztfelvételei során módszertani meggondolások alapján változtattunk a próbák számán. Mindig azonos arányban szerepeltek olyan próbák, ahol a színnevek és azok színe azonos (kongruens) volt, illetve az inkongruens próbák (melyet az 5. ábra is bemutat). Az ingerek bemutatása között átlagosan 5 másodperc telt el. A válaszok helyességéről minden egyes próba után visszajelzést adtunk (7. ábra).
19
7. ábra: Stroop feladat során a válasz helytelenségére utaló felirat
Az Stroop feladat alaphelyzetét követően a személyek visszajelzést kaptak helyes válaszaik számáról, illetve az átlagos reakcióidejükről. Az alaphelyzetet követő motivált helyzetet megelőzően a képernyőn egy feltételezésünk szerint teljesítményt-motiváló instrukció jelent meg, mely az alaphelyzetben produkált teljesítmény felülmúlására sarkallta a résztvevőket a soron következő Stroop feladatban. Ezt az instrukciót a 8. ábra szemlélteti.
8. ábra: A Stroop teszt motivált helyzetét megelőző felirat
A motivált helyzetben a személyek a válaszaik helyességén túl nyerési esélyeikről is visszajelzést kaptak minden próba után. A két felirat (lásd 9. ábra) annak megfelelően váltakozott, hogy a motivált részben produkált helyes válaszaik eddigi átlaga hogyan viszonyult az alaphelyzetben produkált helyes válaszaik átlagos válaszidejéhez.
20
9. ábra: Stroop teszt motivált helyzete során a nyerési esélyeket
2.3.3 A kutatásban felhasznált kérdőívek Negyedik hipotézisem elemzéséhez az 1.4 fejezetben ismertetett szakirodalmak alapján a Cloninger féle Temperamentum és Karakter Kérdőív 56 tételes magyar adaptációját használtam fel. E kérdőív temperamentum és karakter skálák segítségével írja le a személyiséget. Az önbeszámolón alapuló papír ceruza személyiség-teszt minden tételénél 5 válaszlehetőség közül választja ki a személy a rá jellemző választ (1: Egyáltalán nem jellemző rám; 2; 3; 4; és 5: Nagyon is jellemző rám). A kérdőívben 4 temperamentum faktor és 3 karakter faktor szerepel. A temperamentum skálák közé tartozik az ártalomkerülés, az újdonságkeresés, a jutalomfüggőség és a kitartás. Karakterfaktorok az önirányítottság, az együttműködés és a transzcendencia-élmény. A kérdőív eredeti változata 7 dimenzióból, 29 alskálából és összesen 240 tételből állt. Az általam is használt rövid változat a hét alap dimenziót méri fel skálánként 5-12 kérdés alapján, az elemzésekben ezek átlagpontszámait használtam. Kutatási kérdéseim erősen koncentrálnak a vizsgálatban tesztelt teljesítmény-motiváció aspektusra, ezért a kísérlet során felvett kérdőívcsomagból felhasználtam a Ryckman féle versengés kérdőív 15 tételes magyar adaptációját is. Ez az önbeszámolós módszer az önfejlesztő (konstruktív) versengést méri. A tételekre a kitöltők egy 5-fokú skálán jelölhették, hogy az adott tétellel mennyire értenek egyet (1: Nagyon nem értek egyet; 2: Inkább nem értek egyet; 3: Semleges a véleményem; Inkább egyetértek; 5: Nagyon egyetértek). A kérdőív összes itemére adott válaszok alapján határoztam meg a versengés átlagpontszámot.
2.4 Adatfeldolgozás A nyers adatok feldolgozásának lépéseit a 10. ábra szemlélteti. Első lépéseként az EDA készülékről a mérési adatokat egy szöveg-file formájában számítógépre mentettem egy 21
speciális program segítségével. Hasonló szöveg-file-ok születtek a Stroop feladatok eredményeiből is. A Stroop és a bőrvezetés regisztrátumok szöveg-file-jaiból egy másik, szintén a kutatócsoport által fejlesztett Java program segítségével személyenként létrehoztam egy „összeolvasztott” adatsort (lásd a „merged”-kezdetű file-okat a 10. ábra ábrán). Az így kapott fájlokon egy Excel makro futtatásával minden személy részletes viselkedéses összeolvasztott adataiból ugyanazokat a saját kutatási kérdéseimhez releváns változókat számoltam ki. Ezeket a változókat az Eredmények rész 3.1 alfejezetében a 2. táblázat mutatja be részletesen. Szintén ebben a lépésben szűrtem ki az adatfelvétel során keletkezett artefaktumokat is (ilyenek például a bőrvezetés mérése során az elektródák érintkezéséből vagy más okból keletkező hibás regisztrátumok). A viselkedéses adatokból létrehoztam tehát egy olyan adatbázist, melynek megfigyelési egységei a személyek (N=229). Ezt az adatbázist egyesítettem a nyers kérdőíves adatokból kiszámolt skálák hasonló adatbázisával (N=127), majd az adatfeldolgozás utolsó lépéseként az SPSS statisztikai program segítségével egyesítettem ezeket az adatokat és ezt az adatbázist használtam fel az elemzéseimben a hipotézisek tesztelése során.
10. ábra: Adatfeldolgozás egyes lépései a felhasznált programok ikonjaival
22
3
Eredmények
3.1 Az elemzésekben használt függő változók Az elemzésemben használt függő változókhoz tartoznak a bőrválasz változók valamint a kérdőíves változók, melyek összegezve táblázatos (2. táblázat) formában olvashatóak kiegészítve azokkal a rövidítésekkel, melyek a dolgozat további részében szerepelnek.
Függő változó pontos leírása
és rövidítése Bőrválasz változók
A Stroop feladat alaphelyzetében a helyes válaszok során mért EDA amplitúdók átlaga
Bőrválasz alap
A Stroop feladat motivált helyzetében a helyes válaszok során mért EDA amplitúdók átlaga
Bőrválasz mot
A hibázások EDA amplitúdó átlaga a Stroop feladat alaphelyzetében
Bőrválasz hiba alap
A hibázások EDA amplitúdó átlaga a Stroop feladat motivált helyzetében
Bőrválasz hiba mot
Helyes válaszok EDA amplitúdó átlaga a „Nyerésre állsz” felirat mellett a Stroop feladat motivált helyzetében
Bőrválasz nyer
Helyes válaszok EDA amplitúdó átlaga „Vesztésre állsz” felirat mellett a Stroop feladat motivált helyzetében
Bőrválasz veszít
Kérdőíves változók Az Önfejlesztő Versengés Kérdőív (RVK) átlagpontszáma
Versengés
A Temperamentum és Karakter Kérdőív (TCIR) skáláinak átlagpontszámai: Újdonságkeresés skála (8 item)
Újdonságkeresés
Ártalomkerülés skála (6 item)
Ártalomkerülés
Jutalomfüggőség skála (8 item)
Jutalomfüggőség
Kitartás skála (5 item)
Kitartás
Önirányítottság skála (12 item)
Önirányítottság
Együttműködés skála (8 item)
Együttműködés
Transzcendencia skála (9 item)
Transzcendencia
2. táblázat: A kutatás során használt függő változók
23
A változókat Excel függvények segítségével számoltam ki úgy, hogy a bőrvezetés regisztrátumokat a Stroop ingerek megjelenéséhez illesztettem a pontos idő adatok alapján. A bőrvezetés mérések adataiból kiszámolt amplitúdó értékekhez szakirodalmi adatokra alapozva (Dawson, Schell, és Filion, 2000) minden esetben az ingerek megjelenését követő 1-4 másodperces intervallumot vettem alapul. A Bőrválasz alap változóhoz például a Stroop feladat alaphelyzetében adott helyes válaszok próbáiban átlagoltam az 1-4 másodperces időintervallumon belül mért amplitúdó értékeket. Hasonlóképpen számoltam ki a Bőrválasz mot változót a Stroop feladat motivált helyzetében adott helyes válaszok próbáiban átlagolt amplitúdók alapján. A Bőrválasz hiba alap illetve a Bőrválasz hiba mot változókhoz a Stroop feladat alaphelyzetében valamint a motivációs helyzetében adott hibás válaszok amplitúdó átlagát számoltam ki. A Bőrválasz nyer változóhoz azoknak az amplitúdóknak az átlagát vettem, ahol az adott résztvevő helyes választ adott és a „Kitűnő, nyerésre állsz!” felirat jelent meg számára. Végül a Bőrválasz veszít változóhoz pedig azoknak az amplitúdóknak az átlagát használtam fel, ahol a kísérleti személy helyes választ adott és a „Vigyázz, vesztésre állsz! feliratot olvashatta monitoron.
3.2 Alapstatisztikák 3.2.1 A hipotézisek teszteléséhez használt függő változók normalitás-vizsgálata A normalitás vizsgálatának elvégzése azért fontos a hipotézisek tesztelése előtt, mert számos statisztikai próba (például az általam későbbiekben használt összetartozó mintás t próba) alapfeltétele a változók normális eloszlása. Ha a normalitás feltétele sérül, akkor nem parametrikus statisztikai próbákat érdemes alkalmazni a hipotézisek tesztelésére. A normalitás vizsgálatára a Kolmogorov-Smirnov illetve a Shapiro-Wilk próbákat használtam, valamint ha a két statisztikai próba eredménye ellentmondott egymásnak, akkor a Q-Q Plot ábra alapján döntöttem el, hogy mely esetben tekinthetem normális eloszlásúnak az adott változót. Az így kapott eredmények (3. táblázat) alapján a következő változóknál sérült a normalitás feltétele: „Bőrválasz hiba alap”, „Kitartás” és „Együttműködés”.
Kolmogorov-Smirnov Shapiro-Wilk Bőrválasz alap
0,182
0,014
Bőrválasz mot
0,200
0,168
24
Kolmogorov-Smirnov Shapiro-Wilk Bőrválasz hiba alap
0,001
0,001
Bőrválasz hiba mot
0,156
0,005
Bőrválasz nyer
0,200
0,460
Bőrválasz veszít
0,081
0,077
Versengés
0,175
0,128
Újdonságkeresés
0,200
0,419
Ártalomkerülés
0,022
0,127
Jutalomfüggőség
0,033
0,432
Kitartás
0,002
0,030
Önirányítottság
0,200
0,621
Együttműködés
0,000
0,002
Transzcendencia
0,200
0,015
3. táblázat: A normalitás vizsgálat eredményei A táblázatban a normális eloszlástól való eltérés szignifikancia szintje látható (0,05 alatti értékek esetében indokolt nem parametrikus statisztikai próbákat alkalmazni a hipotézisek tesztelésére). 3.2.2 Reliabilitás vizsgálatok A reliabilitás vizsgálata során az általam használt kérdőívek megbízhatóságát elemeztem. A 4. táblázatban összefoglalt eredmények alapján elmondható, hogy mindkét kérdőív skálái megfelelően mérnek (a Cronbach Alpha értékek 0,6-nál nagyobbak). A TCIR skála esetében ezek az értékek 0,591 és 0,856 között mozognak, míg a versengést mérő RVK skála esetében 0,891 a kérdések koherenciáját mérő mutató értéke a teljes minta alapján).
Kérdőív skálái
Cronbach Alpha érték 0,669
Újdonságkeresés Ártalomkerülés Jutalomfüggőség
0,748 0,591
Kitartás
0,794
Önirányítottság
0,697
Együttműködés
0,770
Transzcendencia
0,856
Versengés
0,891
4. táblázat: Reliabilitás vizsgálat eredményei a kérdőívek skáláira 25
A reliabilitás vizsgálat során elemeztem a kérdőívek egyes kérdéseire jellemző alapstatisztikai és pszichometriai mutatókat is. Az 56 tételes TCIR személyiség kérdőív skáláit felépítő itemek
Kitartás
Jutalomfüggőség
Ártalomkerülés
Újdonságkeresés
jellemzőit az 5. táblázat mutatja be.
N
Átlag
Szórás
Item Cronbach maradék Alpha értéke korreláció az item elhagyásával
tcir_1
127
3,65
1,042
0,151
0,669
tcir_8
127
2,37
1,022
0,453
0,641
tcir_15
127
3,20
1,171
0,150
0,639
tcir_22
127
3,02
1,172
0,334
0,603
tcir_29
127
3,24
1,213
0,163
0,638
tcir_35
127
3,20
1,016
0,246
0,643
tcir_42
127
2,70
1,230
0,227
0,634
tcir_50
127
2,51
1,147
0,428
0,640
tcir_16
126
2,90
1,165
0,274
0,712
tcir_19
126
2,32
1,224
0,123
0,780
tcir_23
126
2,38
1,232
0,485
0,664
tcir_30
126
3,31
1,305
0,332
0,711
tcir_36
126
3,28
1,184
0,357
0,713
tcir_51
126
2,67
1,144
0,441
0,678
tcir_3
126
4,22
0,799
0,134
0,571
tcir_11
126
3,17
0,970
0,060
0,631
tcir_17
126
3,56
1,197
0,310
0,524
tcir_24
126
3,18
1,248
0,205
0,537
tcir_31
126
3,87
1,145
0,314
0,503
tcir_37
126
3,25
1,232
0,400
0,458
tcir_44
126
3,28
1,171
0,212
0,613
tcir_52
126
4,45
0,864
0,067
0,586
tcir_4
127
3,03
1,175
0,392
0,756
tcir_9
127
3,94
0,814
0,166
0,806
tcir_25
127
2,98
1,046
0,360
0,757
tcir_45
127
3,24
1,096
0,446
0,729
tcir_53
127
3,21
1,179
0,522
0,709
26
Önirányítottság Együttműködés Transzcendencia
N
Átlag
Szórás
Item Cronbach maradék Alpha értéke korreláció az item elhagyásával
tcir_2
127
3,77
0,919
0,321
0,666
tcir_5
127
3,31
1,218
0,372
0,650
tcir_18
127
3,50
1,053
0,312
0,679
tcir_26
127
3,32
1,119
0,378
0,657
tcir_32
127
3,89
1,010
0,312
0,700
tcir_33
127
3,50
1,479
0,411
0,686
tcir_38
127
3,66
0,986
0,302
0,674
tcir_39
127
2,57
1,499
0,333
0,702
tcir_43
127
2,72
1,154
0,191
0,694
tcir_46
127
3,17
1,271
0,389
0,638
tcir_54
127
3,75
1,253
0,407
0,646
tcir_55
127
2,72
1,126
0,153
0,726
tcir_6
127
3,65
1,109
0,382
0,733
tcir_10
127
4,23
0,919
0,283
0,773
tcir_13
127
3,98
0,801
0,439
0,733
tcir_20
127
3,84
0,971
0,383
0,734
tcir_27
127
4,09
0,873
0,273
0,763
tcir_40
127
4,26
0,748
0,332
0,740
tcir_47
127
3,99
1,172
0,416
0,746
tcir_49
127
3,61
1,322
0,317
0,743
tcir_7
127
2,85
1,381
0,493
0,835
tcir_12
127
2,07
0,944
0,172
0,880
tcir_14
127
3,13
1,519
0,589
0,833
tcir_21
127
3,13
1,299
0,489
0,835
tcir_28
127
2,73
1,365
0,527
0,834
tcir_34
127
2,28
1,301
0,602
0,829
tcir_41
127
2,98
1,400
0,389
0,841
tcir_48
127
2,29
1,559
0,559
0,830
tcir_56
127
2,41
1,317
0,475
0,841
5. táblázat: Temperamentum és Karakter Kérdőív (TCIR) item specifikus mutatói
27
A kitöltés során 1-5 közötti válaszokat adhattak a személyek (6.1 fejezet). Az átlagértékek alapján a válaszokra sem „plafon” sem „padló” effektus nem jellemző, a szórás-értékek megfelelő variabilitást jeleznek a mintában. A két utolsó oszlop pszichometriai eredményei alapján megállapítható, hogy bizonyos tételek elhagyása csak minimális változást idézne elő a skálák megbízhatóságában. A 15 tételes Versengés kérdőív item-specifikus mutatóit a 6. táblázat mutatja be. Ezek az eredmények szintén azt jelzik, hogy az RVK kérdései szükségesek és elégségesek a versengés konstruktum megfelelő méréséhez.
N
Átlag
Szórás
Item maradék korreláció
Cronbach Alpha értéke az item elhagyásával
versenges_1
125
3,42
1,226
0,530
0,881
versenges_2
125
3,50
1,161
0,246
0,891
versenges_3
125
3,43
1,194
0,416
0,887
versenges_4
125
3,52
1,235
0,554
0,888
versenges_5
125
3,58
1,180
0,370
0,888
versenges_6
125
3,49
1,229
0,683
0,874
versenges_7
125
3,17
1,230
0,720
0,874
versenges_8
125
3,37
1,267
0,559
0,880
versenges_9
125
3,47
1,215
0,437
0,883
versenges_10
125
3,27
1,260
0,494
0,881
versenges_11
125
2,94
1,169
0,578
0,880
versenges_12
125
3,66
1,151
0,124
0,902
versenges_13
125
3,21
1,259
0,600
0,878
versenges_14
125
3,68
1,229
0,516
0,889
versenges_15
125
2,65
1,057
0,350
0,886
6. táblázat: A Versengés kérdőív (RVK) item specifikus mutatói
28
3.3 A bőrválasz, mint a helyzetből adódó fiziológiai változások biomarkere 3.3.1 A hibázás hatása a bőrválaszra Első hipotézisemként a következőt fogalmaztam meg: A bőrellenállás változása nagyobb, ha „Hibás válasz” felirat jelenik meg a monitoron mind alaphelyzetben mind motivált helyzetben. Képzeljük el, hogy a Stroop feladat megoldása közben rossz válaszra kattintunk. Ekkor a számítógép monitorján a következő felirat jelenik meg: „Hibás válasz”. Első hipotézisem alapján azt várom, hogy e felirat hatására a bőrellenállás változása nagyobb, ahhoz az állapothoz képest, mintha helyesen válaszoltunk volna és a „Helyes válasz” felirat jelent volna meg a monitoron. Hipotézisem alapján ez a változás független a motivációtól, vagyis mind alaphelyzetben mind pedig motivált helyzetben hatással lesz a hibázás bőrválaszunkra. A hipotézis teszteléséhez összetartozó mintás statisztikai próbákat használtam, mivel 2 mérést hasonlítottam össze. Az elemzésemhez azoknál a változóknál, ahol teljesült a normalitás feltétele, paraméteres eljárást (összetartozó mintás t próba) használtam. Annál az elemzésnél, amely során olyan változót használtam, melynél sérült a normalitás feltétele, nem parametrikus eljárással (összetartozó mintás Wilcoxon próba) dolgoztam. Az első hipotézis során a vizsgálatba bevont függő változók a következők voltak: Bőrválasz alap, Bőrválasz hiba alap, Bőrválasz mot és Bőrválasz hiba mot. E hipotézis tesztelésekor 60 illetve 65 főt tudtam az elemzésbe bevonni, mivel a 229 vizsgálati személyből csupán ennyien hibáztak az alaphelyzet, illetve a motivált helyzet során. Az alaphelyzetben mért amplitúdó átlagok összehasonlításához összetartozó mintás Wilcoxon próbát használtam, mivel ebbe az elemzésbe bevont változók egyikénél nem teljesült a normalitás feltétele. Mivel azonban az összetartozó mintás t próba statisztikailag erősebb próbának tekinthető, ezért ezt a próbát is lefuttattam. Mindkét statisztikai próba szignifikáns eredményt mutatott. Az alaphelyzetre vonatkozó eredményeket oszlopdiagram fomában mutatja be a 11. ábra. Az összetartozó mintás Wilcoxon próba eredménye alapján a helyes válaszok során mért átlagos EDA amplitúdó szignifikánsan különbözik (Z = -2,702; p=0,007) a helytelen válaszok során mért átlagos EDA amplitúdóhoz képest. Az összetartozó mintás t próba eredménye alapján a helyes válaszok során mért átlagos EDA amplitúdó szignifikánsan kisebb (t(59) = -3,450; p=0,001; Cohen d=0,44), mint a helytelen válaszok során mért átlagos EDA amplitúdó. Ez a különbség ugyan nem nagy; csupán 0,1 microSiemens körüli a helyes és hibás válaszok átlagos ampitúdó különbsége. Azonban az ábrán látható y hibasávok által
29
szemléltetett standard hibák nem fednek át, mely arra utal, hogy ez a bőrváltozás különbség konzekvens.
11. ábra: Átlagos EDA amplitúdó a "Helyes válasz" és "Helytelen válasz" feliratok megjelenésénél a Stroop alaphelyzet során Az y hibasávok a standard hibát jelzik.
A motivált helyzetben mért amplitúdó átlagok összehasonlításához összetartozó mintás t próbát használtam. Az összetartozó mintás t próba eredménye alapján a helyes válaszok során mért átlagos EDA amplitúdó szignifikánsan kisebb (t(64) = -3,247; p=0,002; Cohen d=0,4) a helytelen válaszok során mért átlagos EDA amplitúdóhoz képest (12. ábra). Ez a különbség is igen kicsi (0,05 microSiemens körüli), azonban az ábrán feltüntetett y hibasávok által szemléltetett standard hiba sávok itt sem fednek át. Ez arra enged következtetni, hogy motivált helyzetben is határozottabb a bőrválasz, ha a vesztésre állsz felirat fenyegető jelzését látjuk.
30
12. ábra: Átlagos EDA amplitúdó a "Helyes válasz" és "Helytelen válasz" feliratok megjelenésénél a Stroop motivált helyzet során Az y hibasávok a standard hibát jelzik.
Ahogy az eredményekből látható mindkét Stroop helyzet esetében, vagyis mind az alaphelyzet mind pedig a motivált helyzet során, ha a „Hibás válasz” felirat jelenik meg a monitoron kicsi, de konzekvens változás következik be a bőrellenállás amplitúdójában. Az eredmények igazolják első hipotézisemet, vagyis hibázás hatására erőteljesebb bőrellenállás változás figyelhető meg a helyes válaszoknál mért bőrellenálláshoz képest. A következő kérdésként azt vetettem fel, hogy bár ahogy korábban láthattuk, mind alaphelyzetben mind motivált helyzetben okoz változást a hibázás, ugyanakkor maga a motivációs helyzet hatással van-e a bőrváltozásra. Következő bekezdésem ezt a kérdéskört járja körül. Ebben az alfejezetben kb. hatvan olyan résztvevő adatait elemeztem, akik hibáztak a Stroop feladatokban. A résztvevők zöme azonban nem hibázik. Mégis, azt gondolom, hogy a bőrvezetés érzékeny biomarkre alkalmas eszköz a motivált helyzetből adódó feszültebb állapot kimutatására akkor is, ha csak a helyes válaszok próbáit elemzem. 3.3.2 Motiváció hatása a bőrválaszra Második hipotézisemként a következőt fogalmaztam meg: Nagyobb a bőrellenállás változás a feladat motivált részében az alaphelyzethez képest. Ahogy a módszerek részben bemutattam, személyeink miután megoldották a Stroop feladatot a következő feliratot olvashatták a számítógépen: „A következő tesztben, ha az átlagos helyes válaszidőd jobb, mint az 31
alaphelyzetben produkált átlagos válaszidőd és kevesebb, mint 5 hibád van, ajándékot kapsz!” Elképzelésem szerint egy olyan helyzet, melyben jutalmat kaphatunk, egyértelmű hatással van ránk, így ebben a feladatban erőteljesebb bőrválaszokat vártam el, mint alaphelyzetben. E hipotézis tesztelésére összetartozó mintás t próbát használtam, mely a Bőrválasz alap és Bőrválasz mot függő változókat hasonlította össze. Az eredmények alapján elmondható, hogy a Stroop alaphelyzetben mért átlagos EDA amplitúdó szignifikánsan (t(154) = -3,897; p<0,0001; Cohen d=0,33) különbözik a motivált helyzetben mért amplitúdótól. Az eredményeket a 13. ábra szemlélteti. Az alaphelyzet és motivált helyzet közötti amplitúdó különbség ugyan nem nagy; csupán 0,05 microSiemens körüli, azonban úgy tűnik, hogy a hatás itt is konzekvens, melyet a hatásméret mutató viszonylag nagy értéke is jól közvetít.
13. ábra: Átlagos EDA amplitúdó a Stroop feladat alap- és motivált helyzete során Az y hibasávok a standard hibát jelzik.
Az eredményeket összefoglalva elmondható, hogy nemcsak a hibázások vannak hatással a bőrválaszunkra, hanem motivált helyzetben szintén szignifikáns növekedés figyelhető meg az átlagos EDA amplitúdó értékben. A Stroop feladat során a résztvevők visszajelzést kaptak arról is, hogy milyenek a nyerési esélyeik, vagyis nyerésre vagy vesztésre állnak-e. A következő fejezetben arra keresem a választ, hogy jelzi-e a bőrválaszainkon alapuló biomarker, ha az éppen aktuális nyerési esélyünkről kapunk visszajelzést.
32
3.3.3 A nyerési esélyek hatása a bőrválaszra Harmadik hipotézisem alapján nagyobb a bőrellenállás változás, ha „Vigyázz, vesztésre állsz!” felirat jelenik meg a monitoron ahhoz képest, amikor a személy „Kitűnő, nyerésre állsz!” feliratot lát. Könnyű elképzelni, hogy a Stroop feladatot megoldó személyekben feszültséget okoz amikor a feladat megoldása közben éppen arra törekszenek, hogy megkapják a jobb teljesítményünkért járó ajándékot, és hirtelen egy olyan felirat jelenik meg a monitoron, hogy „Vigyázz, vesztésre állsz!”. Hipotézisem alapján arra számítok, hogy a bőrellenállás biomarkere alapján ez a helyzetből eredő hatás mérhető. Összetartozó mintás t próba segítségével azt vizsgáltam meg, hogy milyen bőrválaszokat tapasztalhatunk amikor „Kitűnő, nyerésre állsz!” vagy „Vigyázz, vesztésre állsz” feliratok jelennek meg a monitoron. A statisztikai próba eredmény alapján elmondható, hogy szignifikáns (t(140) = -4,232; p<0,0001; Cohen d=0,35) különbség figyelhető meg e két helyzetben (14. ábra). A korábbi hatásokhoz hasonlóan jelen esetben is kicsi, de konzekvens a különbség a bőrellenállás amplitúdójában: abban a helyzetben, amikor a „Vigyázz, vesztésre állsz” felirat fenyegető jelzését látjuk határozottabb a bőrválasz, mint a „Kitűnő, nyerésre állsz!” felirat jelzésénél.
14. ábra: Átlagos EDA amplitúdó a "Kitűnő, nyerésre állsz!" és "Vigyázz, vesztésre állsz!" feliratok megjelenésénél a Stroop feladat motivált helyzete során Az y hibasávok a standard hibát jelzik.
Mindezeket összefoglalva elmondható, hogy az átlagos EDA amplitúdó, mint biomarker hatékonyan jelzi, hogy a személy motivált egy adott helyzetben jól teljesíteni, illetve szintén 33
hatékonyan jelzi azt a vélhetően érzelmileg felfokozott állapotot, amikor motivált helyzetben az elvárt jutalom veszélybe kerül.
3.4 A bőrválasz és a személyiség kapcsolata Szakirodalmi eredmények alapján a bőrválasz egyéni különbségei összefüggést mutathatnak bizonyos személyiségdimenziókkal (4. hipotézis). Alábbi elemzéseimben ezt az összefüggést próbáltam meg igazolni. A teszteléshez egyrészt a Cloninger féle személyiségdimenziókat használtam fel, mivel ahogyan a 1.4 fejezetben olvasható a személyiség dimenziók és a bőrellenállás kapcsolatát feltáró eredményeket ezzel a kérdőívvel mutatták ki a szakirodalomban (ha nem is konzekvensen). Másrészt a Ryckman féle Önfejlesztő Versengés Kérdőív adatait is elemeztem, mivel az általam vizsgált helyzet egyértelműen teljesítmény motivált helyzet volt. A kérdőívek skáláit a bőrválaszok változóival korreláltattam. Az elemzéshez 125 fő adatait tudtam felhasználni, mivel ezek a személyek rendelkeztek kérdőíves és viselkedéses adatokkal. A hipotézis teszteléséhez Pearson féle korrelációt használtam. Az eredményeket a 7. táblázat részletezi.
Bőrválasz
Bőrválasz
Bőrválasz
Bőrválasz
Bőrválasz
Bőrválasz
alap
mot
hiba alap
hiba mot
nyer
veszít
(N=99)
(N=91)
(N=32)
(N=36)
(N=91)
(N=79)
Újdonságkeresés
r = 0,066
r = 0,018
r = 0,193
r = 0,039
r = 0,052
r = 0,056
p = 0,514
p = 0,865
p = 0,291
p = 0,822
p = 0,626
p = 0,626
Ártalomkerülés
r = 0,001
r = 0,044
r = -0,096
r = -0,033
r = 0,013
r = 0,056
p = 0,989
p = 0,682
p = 0,600
p = 0,848
p = 0,902
p = 0,629
Jutalomfüggőség
r = -0,141 r = -0,091 r = 0,121
r = -0,256
r = -0,131 r = -0,024
p = 0,166
p = 0,391
p = 0,511
p = 0,132
p = 0,220
p = 0,831
Kitartás
r = 0,133
r = 0,069
r = 0,119
r = 0,074
r = 0,068
r = 0,067
p = 0,188
p = 0,514
p = 0,518
p = 0,667
p = 0,523
p = 0,560
Önirányítottság
r = 0,118
r = 0,045
r = 0,044
r = 0,292
r = 0,123
r = 0,040
p = 0,247
p = 0,675
p = 0,810
p = 0,083
p = 0,246
p = 0,724
Együttműködés
r = -0,171 r = -0,127 r = -0,178
r = -0,361
r = -0,068 r = 0,080
p = 0,090
p = 0,030
p = 0,523
p = 0,230
p = 0,330 34
p = 0,485
Bőrválasz
Bőrválasz
Bőrválasz
Bőrválasz
Bőrválasz
Bőrválasz
alap
mot
hiba alap
hiba mot
nyer
veszít
(N=99)
(N=91)
(N=32)
(N=36)
(N=91)
(N=79)
Transzcendencia
r = -0,103 r = -0,096 r = 0,139
r = -0,077
r = -0,045 r = 0,027
p = 0,312
p = 0,363
p = 0,447
p = 0,654
p = 0,673
p = 0,813
Versengés
r = 0,141
r = 0,241
r = 0,021
r = 0,125
r = 0,302
r = 0,192
p = 0,164
p = 0,022
p = 0,909
p = 0,469
p = 0,004
p = 0,090
7. táblázat: A bőrellenállás változás és a különböző személyiségdimenziók illetve a versengés közötti korreláció eredményei
A korreláció a legtöbb esetben nem volt szignifikáns, ami azt jelzi, hogy nem egyértelmű a személyiségdimenziók és az általam biomarkerként használt bőrválasz változók összefüggése. Azonban három esetben közepesen erős, szignifikáns eredményt tapasztaltam (ezeket a 7. táblázatban piros körökkel emeltem ki). Az együttműködés dimenzió esetében negatív, míg a versengés esetében pozitív kapcsolatot találtam, mely összefüggéseket az alábbi alfejezetekben részletesen tárgyalom. 3.4.1 A kevésbé együttműködő személyek adnak kifejezettebb bőrválaszokat A Cloninger féle Temperamentum és Karakter Kérdőív együttműködés dimenziója negatívan korrelált a motivált helyzetben elkövetett hibázások bőrválaszával (r = -0,361; p=0,03). A korrelációt a 15. ábra pontdiagramja szemlélteti, a regressziós egyenes fordított összefüggést jelez: kisebb együttműködés pontszámok mellett volt kifejezettebb a bőrválasz a motivált helyzetben vétett hibázások során. Ugyanakkor ez a kapcsolat nem túl szoros, a pontdiagramon bőven találunk olyan személyeket is, akiknél magas együttműködés pontszám mellett volt nagy a hibás válaszok átlagos amplitúdója. A 7. táblázat további korrelációs eredményei azt is világosan jelzik, hogy az imént bemutatott eredményekkel konzekvensen a többi bőrválasz mutató is kismértékű, konzekvensen negatív összefüggést mutat az együttműködés pontszámokkal, ám ezek szignifikancia szintje nem éri el a kritikus p<0,05-ös értéket. A Stroop feladat alaphelyzetében például sokkal gyengébb és csupán tendenciózus, de azonos irányú ez az összefüggés (r = -0,171; p=0,090).
35
15. ábra: Az együttműködés és a bőrválasz hiba mot korrelációja
3.4.2 A versengő személyek bőrválaszai erőteljesebbek motivált helyzetben Az előző alfejezetben bemutatott eredményekhez jól illeszkednek a Ryckman féle önfejlesztő (konstruktív) versengés dimenzióval kapott korrelációs eredmények (lásd részletesen a 7. táblázatban). Az önfejlesztő versengés átlagpontszáma pozitívan korrelált a motivált helyzetben mért bőrválasszal (r = 0,241; p = 0,022). A 16. ábra által megjelenített pontdiagramon jól látható, hogy ez a gyenge pozitív kapcsolat abból adódik, hogy a versengőbb személyek motivált helyzetben átlagosan erőteljesebb bőrválaszokat adtak, mint a kevésbé versengő személyek. Ugyanakkor kivételeket itt is találunk bőven.
36
16. ábra: A versengés és a bőrválasz mot korrelációja
3.4.3 A jutalommal kapcsolatos visszajelzés versengőknél erőteljesebb bőrválaszokat eredményez A versengés átlagpontszáma közepesen erős pozitív korrelációt mutatott a motivált nyerési helyzetben mért átlagos EDA amplitúdóval (r = 0,302; p=0,004). A kapcsolatot a 17. ábra mutatja be, melynek alapján úgy tűnik, hogy jellemző, hogy a versengő személyek erőteljesebb bőrválaszokat adnak, a kevésbé versengők pedig gyengébb bőrválaszokat adnak nyerési helyzetben. Érdekes módon a 7. táblázat eredményei azt mutatják, hogy kevésbé szoros, de hasonló trend jellemző akkor is, ha a személyek vesztési esélyekről kapnak visszajelzést (ez az összefüggés csupán tendenciózus: r = 0,192; p=0,090). Ahogy a korábbi alfejezetben az együttműködés személyiségdimenzió esetében is tapasztalhattuk (lásd 7. táblázat) a többi bőrválasz mutató is rendre pozitív kapcsolatot jelez a versengés pontszámokkal, ám ezek szignifikancia szintje nem éri el a kritikus p<0,05-ös értéket.
37
17. ábra: Versengés és bőrválasz nyer korrelációja
Az önbeszámolós adatokkal kapcsolatos korrelációs eredményeket összegezve azt emelném ki, hogy a Stroop feladat során mért bőrellenállás változások kis mértékben, de konzekvensen összefüggenek az együttműködés, valamint az önfejlesztő versengés pontszámokkal. Az együttműködés dimenzióval negatív, míg a versengés dimenzióval pozitív ez a trend.
38
4
Diszkusszió
A bőr elektromos változásának vizsgálatából számos tudományos megállapítás született, hiszen e pszichofiziológiai módszert több mint száz éve használják empirikus vizsgálódásokra (mind alapkutatásokban mind pszichopatológiában). Számos kutatás mutatott rá arra, hogy az EDA mintázat egyéni különbségei bizonyos személyiség jellemzőkkel összefüggenek. Ugyanakkor számos tekintetben még nincs teljes egyetértés abban, hogy a bőr elektromos változásai mely személyiségdimenziókkal pontosan hogyan függenek össze. Jelen kutatásom során a Stroop feladat közben mért bőrváltozás kétféle aspektusát vizsgáltam meg, melyeket részletesen tárgyalok az alábbi alfejezetekben. Egyrészt elképzelhető, hogy a bőrválasz egy pszichogenetikai vizsgálatokban is jól használható fenotípus, mely akár a helyzetből adódó fiziológiai változásokat jelző biomarker is lehet. Másrészt a Stroop feladat során regisztrált bőrválasz és a teljesítmény-motivált helyzettel kapcsolatba hozható két személyiség dimenzió között szignifikáns eredményt mutattam ki.
4.1 A bőrválasz mint helyzeti változások biomarkere Jelen dolgozatban azt vizsgáltam, hogy a bőrválasz alkalmazható lenne-e későbbi kutatások során mint helyzeti változások biomarkere. Például a pszichogenetikai vizsgálatok egyik fontos aspektusa, hogy az egyéni különbségeket maghatározó genetikai faktorok hatásainak kutatása mellett a gének és a környezet közötti interakciókat is feltérképezzék. Ehhez azonban olyan fenotípusos mérőeszközökre (biomarkerekre) van szükség, melyek objektív, standardizált eszközökkel mérik fel az egyének jellemzőit különböző helyzetekben. A jelen kutatásban a bőrválaszt, mint a személyek érzelmi állapotának objektív, helyzet-specifikus mérőeszközét vizsgáltam. Ennek kapcsán 3 hipotézist fogalmaztam meg. Elsőként azt, hogy a bőrválaszra hatással van-e az a tény, hogy helyesen vagy hibásan válaszolunk-e a Stroop feladat során (ezt egy számítógépes felirat jelzi minden válasz után). Második hipotézisként azt vizsgáltam meg, hogy a motivációnak van-e szerepe a bőrválasz változásra. Harmadik hipotézisemkor arra voltam kíváncsi, hogy a nyerési esélyek, vagyis hogy vesztésre vagy nyerésre állunk az adott Stroop feladatban befolyásolják-e a bőrváltozás értékét. Svetlak és munkatársai (2010) kutatásuk során a Stroop feladat kongruens és inkongruens válaszainak tekintetében vizsgálták az EDA értékének változását. Kutatásukban mindössze 106 személy adatait elemezték. Eredményként azt kapták, hogy a kongruens és inkongruens feladatok közben mért EDA átlagok nem különböztek szignifikánsan. Saját kutatásomban 39
szintén a Stroop feladatot használtam fel, de elemzéseim során a hibázás, a motiváció és a nyerési esélyek hatásaira voltam kíváncsi, mert bár nagyon sok kutatás szól az EDA-ról, de a helyzet szerepéről csak keveset írnak. Mivel a Stroop feladat során a résztvevők többsége alig hibázik, ezért mindenképpen szükséges nagy elemszámú minta. Az első három hipotézisem tesztelését egy 229 fős mintán (90 férfi és 139 nő, átlagéletkor 21,79 ±3,634 év) végeztem el. Eredményeim alapján elmondható, hogy a válaszadók EDA értékeit számos tényező befolyásolja. A Stroop feladat közben mért bőrválaszokat a válasz helyessége (vagyis, hogy az illető helyesen vagy hibásan válaszolt-e az adott helyzetben) alapvetően befolyásolja, mivel ez a hatás mind alaphelyzetben (p=0,001; Cohen d=0,44) mind motivált helyzetben (p=0,002; Cohen d=0,4) kimutatható volt. A hibázások hatására mindkét helyzetben erőteljesebb bőrválasz volt mérhető. A szakirodalomban számos utalást találunk arra, hogy az érzelmileg fokozott helyzetben erőteljesebbek a bőrválaszok. Ezzel összhangban eredményeim alapján a motiváltsági szint fontos helyzeti tényező; szignifikáns emelkedést tapasztaltam (p<0,0001; Cohen d=0,33) a bőrválasz tekintetében a Stroop feladat motivált helyzetében a Stroop feladat alaphelyzetéhez képest. Azonban egy további elemzés eredményeként azt is sikerült kimutatnom, hogy nem csak maga a motivált helyzet volt hatással a kísérletben résztvevő személyek bőrválasz változására. Szignifikánsan erőteljesebb bőrválasz volt kimutatható akkor is, ha a vizsgálati személyek egy versenyhelyzetben azt látták, hogy vesztésre állnak ahhoz a helyzethez képest, amikor azt láthatták, hogy nyerésre állnak. A kutatás eredményeiből jól látható, hogy a bőrválasz, mint biomarker hatékonyan méri a különböző helyzetekből eredő paraszimpatikus változásokat, hiszen mindhárom esetben kicsi, de konzekvens helyzeti hatás volt megfigyelhető. Mindezek alapján az elektrodermális aktivitás további pszichogenetikai vizsgálatokban alkalmas eszköze lehet gén – környezet interakció feltérképezésének.
4.2 A bőrválasz és a személyiség A bőrváltozás és személyiség dimenziók kapcsolatában, ahogy a szakirodalmi bevezetőben is olvasható, nincs teljes egyetértés. A különböző kutatások más és más személyiség dimenziókkal találtak összefüggést: Gray féle BIS rendszer (Keltikangas-Jarvinen, Kettunen, Ravaja, és Naatanen, 1999) (Fowles, 2000), impulzivitás és szorongás (Fowles, 2000), Cloninger féle személyiség dimenziók (Yoshino, Kimura, Yoshida, Takahashi, és Nomura, 40
2005) (Mardaga, Laloyaux, és Hansenne, 2006), öngyilkosságra való hajlam (Courtet, Gottesman, Jollant, és Gould, 2011). Jelen kutatásom során nem vizsgáltam az elektrodermális aktivitás és a Gray féle BIS (behavioral inhibition system) és a BAS (behavioral activation system) kapcsolatát. Keltikangas-Jarvinen és munkatársai (1999) kutatásuk során azt kapták, hogy a gátló rendszer és a stressz helyzet közben mért bőrellenállás között negatív kapcsolat áll fenn. Továbbá Fowles (2000) arra mutatott rá, hogy a BIS rendszer mellett a bőrellenállás kapcsolatba hozható az impulzivitással és a szorongással is. Courlet és munkatársai (2011) nem vizsgálták a Gray féle BIS és BAS rendszert, de a bőrellenállás alacsony mértékét az öngyilkosságra való hajlammal hozták összefüggésbe. A Cloninger féle Temperamentum és Karakter Kérdőív személyiség dimenziójának és az elektrodermális aktivitás kapcsolatának vizsgálatakor az EDA értékeit egyrészt Yoshino és munkatársai (2005) az újdonságkereséssel valamint az ártalomkerüléssel hozták összefüggésbe, másrészt Margada és munkatársai (2006) azt találták, hogy a válaszadás sebességében nincs szerepe a Cloninger féle személyiség dimenzióknak, de az ártalomkerülés pontszám befolyásolta az EDA leszálló szakasz idejének hosszát. Jelen kutatásom során a Stroop feladat alap és motivált helyzetében mért bőrváltozás és a Cloninger féle Temperamentum és Karakter Kérdőív személyiség dimenzióinak összefüggését vizsgáltam. Bár a különböző helyzetekben mért bőrváltozás és a 7 személyiség dimenzió korrelációja legtöbb esetben nem volt szignifikáns, ugyanakkor az együttműködés dimenzió esetében negatív kapcsolatot (r = -0,361; p=0,03) találtam a Stroop feladat motivált helyzetében elkövetet hibázások bőrválaszával. Az együttműködés dimenzió és a Stroop feladat többi helyzetében mért EDA korrelációs értékei nem érik el a szignifikancia szintjét, de e többi bőrválasz mutató is kismértékű, konzekvensen negatív összefüggést mutat az együttműködés pontszámokkal. Ez okot ad azt feltételezni, hogy valóban vonásokhoz társítható biomarkerről beszélhetünk. A kurrens kutatások által a bőrellenállással összefüggésbe hozott Cloninger féle Temperamentum és Karakter Kérdőív ártalomkerülés és jutalomfüggőség dimenziójával nem kaptam szignifikáns összefüggést. Ennek több lehetséges oka is lehet. Egyrészt jelen kutatásom során ingeranyagként Stroop feladatot kellett megoldaniuk a résztvevőknek, míg Yoshino és munkatársai valamint Mardaga és munkatársai kutatásában egyaránt pozitív, negatív és semleges képeket használtak ingeranyagként. Másrészt a két kutatócsoport kisebb elemszámmal dolgozott (70 valamint 55 fő), míg jelen kutatásomban 229 személy adatait 41
elemeztem. Továbbá Yoshino és munkatársai által elemzett kutatásban csak férfi kísérleti személyek vettek részt. Ezenkívül e kutatás Japánban zajlott, ami felveti az individualista és kollektivista társadalmak között található különbségek befolyásoló hatását a személyiségre. Érdekes lehetne e tekintetbe egy kultúrközi vizsgálatot megcsinálni. Végül az, hogy jelen kutatásomban a fázisos bőrválaszt (mikrováltozásokat) használtam biomarkerként és nem a tónusos változást, melyet a kurrens kutatások vizsgáltak. Jelen kutatásomban a Clongier féle Temperamentum és Karakter kérdőív személyiség dimenziói mellett a Ryckman féle önfejlesztő versengés dimenzióval is elvégeztem a Pearson féle korrelációs elemzést, mivel a Stroop feladat motivációs részében a résztvevők egy olyan versenyhelyzetbe kerülnek, ahol saját maguknál kell jobban teljesíteniük. A korreláció eredményeként azt kaptam, hogy az önfejlesztő versengés átlagpontszáma pozitívan korrelál a motivált helyzetben (r = 0,241; p = 0,022) és a motivált nyerési helyzetben (r = 0,302; p=0,004) mért bőrválasszal. E két eredmény alapján elmondható, hogy a versengő személyek bőrválaszai erőteljesebbek motivált helyzetben valamint hogy a jutalommal kapcsolatos visszajelzés versengőknél erőteljesebb bőrválaszokat eredményez. Ugyanakkor a többi bőrválasz mutató szintén rendre pozitív kapcsolatot mutat az önfejlesztő versengés pontszámokkal, de e mutatók szignifikancia szintje nem éri el a határértéket. Ez a minden helyzetben megjelenő konzekvensen egyirányú kapcsolat jelezheti, hogy a bőrváltozás valóban használtható mint egy vonásokhoz társítható biomarker.
4.3 A kutatás korlátai A kísérlet esetleges torzító hatásaként a bőrvezetés regisztrálása közben létrejövő artefaktumok említhetőek meg, melyeket azonban egy erre a célra készült, számítógépes Excel makro futtatással sikerült kiszűrni. A kutatás limitációjaként meg kell említeni, hogy a mintavétel nem valószínűségen alapuló mintavétel volt, többnyire egyetemisták vettek részt (erre utal az elemzett minta átlagéletkora is). Így a szignifikáns eredmények nem a teljes populációra, hanem csak az egyetemisták körében alkalmazható eredmény. A mérés illetve elemzés során felmerülő korlát az időintervallum meghatározása: az adott ingereket követően mennyi az optimális minimum-maximum idő intervallum, mely az eredménybe bevonható. A feliratok olvasása miatt felmerülhet annak a lehetősége, hogy nem csak 4 másodpercig kellene az adatokat elemezni, hanem ezt az idő intervallumot bővíteni a bőrválasz emelkedése miatt.
42
4.4 Kitekintés Jövőbeli kutatásaim során szeretném megvizsgálni, hogy a bőrválasz tekintetében megfigyelhető-e a nemi különbségek hatása. Továbbá szeretném megnézni, hogy az EDA válaszok egyéni különbségeinek hátterében milyen örökletes hatások játszhatnak szerepet. Elsődlegesen ezen adatokat szeretném a későbbiekben genetikai szempontból a DRD4-VNTR gén 4-es és 7-es allélja szempontjából is elemezni.
43
5
Felhasznált irodalom
Atkinson, R. C., és Hilgard, E. (2005). Pszichológia: Osiris Kiadó. Boucsein, W., Fowles, D. C., Grimnes, S., Ben-Shakhar, G., roth, W. T., Dawson, M. E., és mtsai. (2012). Publication recommendations for electrodermal measurements. Psychophysiology, 49(8), 1017-1034. Courtet, P., Gottesman, II, Jollant, F., és Gould, T. D. (2011). The neuroscience of suicidal behaviors: what can we expect from endophenotype strategies? Transl Psychiatry, 1, e7. Dawson, M. E., Schell, A. M., és Filion, D. L. (2000). The Electrodermal System. In J. T. Cacioppo, L. G. Tassinary és G. G. Berntson (Eds.), Handbook of Psychophysiology: Cambridge University Press. Fowles, D. C. (2000). Electrodermal hyporeactivity and antisocial behavior: does anxiety mediate the relationship? J Affect Disord, 61(3), 177-189. Isen, J. D., Iacono, W. G., Malone, S. M., és McGue, M. (2012). Examining electrodermal hyporeactivity as a marker of externalizing psychopathology: a twin study. Psychophysiology, 49(8), 1039-1048. Keltikangas-Jarvinen, L., Kettunen, J., Ravaja, N., és Naatanen, P. (1999). Inhibited and disinhibited temperament and autonomic stress reactivity. Int J Psychophysiol, 33(3), 185-196. Mardaga, S., Laloyaux, O., és Hansenne, M. (2006). Personality traits modulate skin conductance response to emotional pictures: An investigation with Cloninger's model of personality. Personality and Individual Differences, 40(8), 1603-1614. Molnár, M. (2013). Az érzelmek és a motiváció neurohumorális szabályozása. In É. Bányai és K. Varga (Eds.), Affektív pszichológia - az emberi késztetések és érzelmek világa: Medicina Könyvkiadó Zrt. Molnár, M. (2014). Pszichofiziológia BA előadások. Egyetemi előadások pszichológus hallgatóknak. Sosnowski, T., Nurzynska, M., és Polec, M. (1991). Active-passive coping and skin conductance and heart rate changes. Psychophysiology, 28(6), 665-672. Svetlak, M., Bob, P., Cernik, M., és Kukleta, M. (2010). Electrodermal complexity during the Stroop colour word test. Auton Neurosci, 152(1-2), 101-107. Yoshino, A., Kimura, Y., Yoshida, T., Takahashi, Y., és Nomura, S. (2005). Relationships between temperament dimensions in personality and unconscious emotional responses. Biol Psychiatry, 57(1), 1-6.
44
6
Mellékletek
6.1 Cloninger Temperamenum és Karakter kérdőívének rövidített változata TCIR A következőkben olyan állításokat találsz, amelyeket az emberek gyakran használnak saját véleményük, hangulatuk, viselkedésük vagy lelki állapotuk jellemzésére. Kérjük, olvasd el figyelmesen valamennyi kijelentést, majd jelöld 1-5ig, hogy ez mennyire jellemző rád. Ne töprengj túlságosan sokáig az egyes válaszokon, az első reakció a kérdésre valószínűleg pontosabb, mint egy hosszasan megfontolt válasz. 1
2
3
4
5
Egyáltalán nem Nagyon is jellemző rám jellemző rám Gyakran kipróbálok olyan dolgokat is puszta kíváncsiságból vagy 1. szórakozásból amiket mások időpocsékolásnak tartanak. 1 2 3 4 5 2. Azt hiszem, a jövőben minden remekül fog sikerülni. 1 2 3 4 5 3. Szeretek mások kedvében járni, amennyire csak tudok. 1 2 3 4 5 4. A kemény munka iránti lelkesedésem miatt gyakran túlbuzgónak tartanak. 1 2 3 4 5 5. Gyakran érzem magam a körülmények áldozatának. 1 2 6. Nem túlságosan kedvelem azokat, akik másképpen gondolkodnak mint én. 1 2 Időnként úgy érzem, mintha része lennék egy térben és időben végtelen 7. valaminek. 1 2 Mielőtt döntenék, általában minden körülményt aprólékosan végig szoktam 8. gondolni. 1 2 9. Nekem többnyire sikerülni szokott, amibe belefogok. 1 2
3 4 5 3 4 5 3 4 5 3 4 5 3 4 5
Az emberek szívesen fordulnak hozzám segítségért, megértésért és 10. együttérzésért. 1 2 3 4 5 11. Szívesen nekilátok bármely kötelezettségem teljesítésének. 1 2 3 4 5 12. A tetteimet többnyire rajtam kívül álló tényezők határozzák meg. 1 2 3 4 5 13. Általában tisztelni szoktam mások véleményét. 1 2 3 4 5 Voltak olyan boldog pillanataim, amikor világosan és tisztán egynek 14. éreztem magam minden létezővel. 1 2 15. Másoknál sokkal tartózkodóbb és fegyelmezettebb vagyok. 1 2 Fizikailag veszélyes helyzetekben is nyugodt, magabiztos szoktam 16. maradni. 1 2 Szívesebben olvasok, mintsem, hogy az érzelmeimről beszélgessek 17. valakivel. 1 2 18. Jobban szeretem a kihívást, mint a könnyű tennivalókat. 1 2
45
3 4 5 3 4 5 3 4 5 3 4 5 3 4 5
1
2
3
4
5
Egyáltalán nem Nagyon is jellemző rám jellemző rám Sokszor úgy érzem, hogy az életemnek nincs különösebb célja vagy 19. értelme. 1 2 3 4 5 20. Mások érzéseit ugyanannyira figyelembe szoktam venni, mint a sajátjaimat. 1 2 3 4 5 Voltak olyan nagyszerű, elragadtatott élményeim, amelyekből világosan 21. megértettem, hogy mi a dolgom az életben. 1 2 3 4 5 Amikor mások nem tartják fontosnak, akkor is ragaszkodom hozzá, hogy a 22. dolgokat szabályos, előírásos módon végezzük el. 1 2 3 4 5 Szokatlan helyzetben akkor is feszült és ideges szoktam lenni, ha mások 23. szerint semmiféle veszély nem fenyeget. 1 2 3 4 5 24. Könnyen közel engedem magamhoz az embereket. 1 2 3 4 5 Ha kudarcot vallok valamiben, akkor még elszántabbá válok arra, hogy jobb 25. munkát végezzek. 1 2 3 Gyakran azért nem tudok a bajokkal megbirkózni, mert egyszerűen nem 26. tudom, mit tegyek. 1 2 3 27. Szívesen állok mások rendelkezésére. 1 2 3 Néha olyan közel érzem magam a természethez, mintha minden egyetlen 28. élő szervezet része volna. 1 2 3 Jobban szeretek takarékoskodni, mint szórakozásra, mulatságra elkölteni a 29. pénzt. 1 2 3 30. Idegenek között egyáltalán nem vagyok gátlásos. 1 2 3
4 5 4 5 4 5 4 5 4 5 4 5
A barátaim sem ismerik igazán az érzéseimet, mert csak nagyon ritkán 31. mondom el a személyes véleményemet. 1 2 3 4 5 32. Szeretek egyre nagyobb és egyre jobb dolgokért küzdeni. 1 2 3 4 5 33. Gyakran azt kívánom, bárcsak én lennék a legerősebb a világon. 1 2 3 4 5 Sokszor úgy érzem, mintha része volnék egy hatalmas és minden életet 34. irányító szellemi erőnek. 1 2 3 4 5 Sokkal jobban szeretem a „régi, jól bevált” módszereket, mint az „új, 35. modern” eljárásokkal való kísérletezést. 1 2 3 4 5 Nyugodt és magabiztos tudnék maradni olyan idegenek között is, akik 36. állítólag dühösek rám. 1 2 3 4 5 37. A problémáimat legszívesebben megtartom magamnak. 1 2 3 4 5 A törekvéseimnek és a kemény munkámnak köszönhetően gyakran vagyok 38. sikeres. 1 2 3 Gyakran azt kívánom, bárcsak különleges, természetfeletti képességeim 39. lennének. 1 2 3 40. Mindig igyekszem tőlem telhetően együttműködni másokkal. 1 2 3 Néha úgy érzem, hogy szavakkal megmagyarázhatatlan, közvetlen lelki 41. kapcsolatba kerülök másokkal. 1 2 3 Gyakran megszegem a szabályokat és az előírásokat, ha úgy látom, hogy 42. baj nélkül megúszható. 1 2 3 46
4 5 4 5 4 5 4 5 4 5
1
2
3
4
5
Egyáltalán nem Nagyon is jellemző rám jellemző rám Még egy kisebb betegség vagy stressz után is több az energiám és az 43. önbizalmam, mint a legtöbb embernek. 1 2 3 4 Nem érdekel különösképpen, hogy mások kedvelnek-e engem, vagy a 44. módszereimet. 1 2 3 4 Rendszerint kitartóan tovább dolgozom akkor is, amikor mások már régen 45. abbahagyták. 1 2 3 4 46. Számos rossz szokásom nehezíti meg fontos és értékes céljaim elérését. 1 2 3 4 47. Élvezettel állok bosszút azokon, akik megsértenek. Személyesen is éreztem már kapcsolatot titokzatos természetfeletti, isteni 48. erővel. Azoknak sem tudok nyugodt szívvel ártani, akik pedig velem szemben 49. tisztességtelenek voltak. Még ha gyors döntést várnak is tőlem, először majdnem mindig 50. végiggondolom az összes tényt és részletet. Változó körülményekhez nagyon nehezen tudok alkalmazkodni, mert 51. olyankor feszült, ideges, és fáradékony leszek. Szerintem nincs sok értelme a gyengéket segíteni, akik nem tudnak segíteni 52. magukon. Mindig jobban hajtom magam másoknál, mert mindent a lehető legjobban 53. akarok megcsinálni. 54. Annyi a hibám, hogy nem is túlságosan kedvelem magamat.
5 5 5 5
1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5
A sértéseket inkább kedvességgel viszonzom, mintsem bosszút állnék 55. miattuk. 1 2 3 4 5 Hiszek abban, hogy az életet mindenestől egy lényegében kifürkészhetetlen 56. szellemi erő irányítja. 1 2 3 4 5
47
6.2 A Ryckman- féle Önfejlesztő Versengés Kérdőív
RVK Kérjük, minden kijelentésről döntsd el, hogy mennyire értesz egyet vele. Karikázd be az 5-fokú skálán a megfelelő számot véleményed kifejezésére. 1
2
3
4
5
Nagyon nem értek egyet
inkább nem értek egyet
Semleges a véleményem
Inkább egyetértek
Nagyon egyetértek
1. Szeretek versenyezni, mert közben felfedezhetem képességeimet.
1-2-3-4-5
2. A versengéstől sem magam, sem másokat nem fogom jobban megismerni. 1-2-3-4-5 3. A versengés révén barátságok alakulhatnak.
1-2-3-4-5
4.
Inkább azért élvezem a versengést, mert a legjobbat hozza ki belőlem, s 1-2-3-4-5 nem annyira azért, mert attól jobban/jobbnak érzem magam másoknál.
5.
Nem hiszem, hogy a versengés jó eszköz arra, hogy magamról vagy 1-2-3-4-5 másokról tanuljak.
6.
Szeretek versenyezni, mert sokat tanulok belőle magamról.
7.
Nagyra becsülöm a versengést, mert a legjobbat hozza ki a 1-2-3-4-5 képességeimből.
8.
Élvezem a versengést, mert megmutathatom a képességeimet és 1-2-3-4-5 lehetőségeimet.
9.
A versengés nem segít abban, hogy jobban kifejezzem a képességeimet
1-2-3-4-5
1-2-3-4-5
10.
Versengés nélkül sohasem fedeztem volna fel bizonyos lehetőségeimet, 1-2-3-4-5 képességeimet.
11.
Szeretek versenyezni, mert versenytársaimmal emberileg közelebb 1-2-3-4-5 kerülünk egymáshoz.
12.
Ha veszítek, az nincs rám különösebb hatással.
13.
Szeretek versenyezni, mert sokkal jobban segít kibontakoztatni a 1-2-3-4-5 képességeimet, mintha ugyanazokat a tevékenységeket egyedül csinálnám.
14.
Inkább azért élvezem a versengést, mert jobban motivál arra, hogy 1-2-3-4-5 kihozzam magamból a legjobbat, s nem annyira azért, mert általa mások fölé kerekedhetek.
15.
A versenyzéssel úgy érzem, mások jó közérzetéhez is hozzájárulok.
48
1-2-3-4-5
1-2-3-4-5
6.3 A viselkedéses adatok (bőrválasz és Stroop feladat) mérésének protokolljai GSR kutatási protokoll 2013 Azonosító: ……….……………GSR GÉPSZÁM: ….……………………… Helyszín:…………………,
Adatfelvevő:…………………
Dátum: ……………………
óra:………… perc:………….
Verzió: 02/1d…Mérési szám:…….. Horgonypontok: ….. - ….. (Állapot % (elején/végén): Elem: … / …. Memória …../…..) 1. Beleegyező nyilatkozatok (FONTOS: szűrőkérdések bármelyike kizáró ok!) 2. DNS mintavétel 3. Először csatlakoztatjuk a GSR készüléket, és megnézzük, hogy minden megfelelően működik-e. A személy nekünk háttal üljön, úgy, hogy ne lássa sem a jegyzőkönyvet, sem a GSR kijelzőjét. GSR bekapcsolás, Memória elég? (max. 90%), Elem töltöttsége min 20%-on?! Szenzorok (tépőzáras / elektróda) csatlakozatása a bal / jobb kéz második / harmadik / negyedik ujjának középső / tenyér felőli ujjpercére. Kezűség: jobb / bal / kevert. Ellenőrzés: alap pulzus érték: …………. körül (50-150OK), alap GBR érték: ………. körül (0-800 OK) Mérést elindítani. 4. GSR validálása: Felkészülés: instrukcióval EGYIDEJŰLEG (a „Most”…-nál) a 1. horgonypont lenyomása: Most kérlek, vegyél egy nagy, mély levegőt, majd fújd ki lassan. (Kis kivárás: 30sec/GBR esés) M:___H:___ pulzus érték: …………. körül, GBR érték: ………. körül, (Más megjegyzés): Köszönöm, most egy percig lazulj el, kérlek. (Kis kivárás: GSR stopperen 30 sec/GBR esés) 5. Stroop feladat elindítása instrukció bemelegítés elindítása „OK, indulhat a mérés” gomb lenyomásával egyszerre a GSR-en horgonypont bemelegítés: M:___H:___ pulzus érték: …………. körül, GBR érték: ………. körül, (Más megjegyzés): 49
6. Köszönöm, ezzel vége is a feladatoknak, de egy percig még lazulj el, kérlek, hogy visszakerülj a mérések előtti nyugodta állapotba. (Kis kivárás: GSR stopperen 30 sec/GBR esés) 7. Nagyon Köszönöm, ezzel vége is mérésnek. Van kérdésed? 8. GSR mérés leállítása (DE A GÉPET NEM KAPCSOLJUK KI!!!), szenzorok levétele, jegyzőkönyv ellenőrzése (pl. horgonypontok beírása) 9. DNS mintavétel 10. kérdőívek kitöltése
GSR kutatási protokoll 2014 GSR GÉPSZÁM: ….……………………… Helyszín:…………………,
Adatfelvevő:…………………
Dátum: ……………………
óra:………… perc:………….
Verzió: 02/1d…Mérési szám:…….. Horgonypontok: ….. - ….. Hőmérséklet adatok (elején/végén): Szoba: ..… / …... Ujj …../…..) (Állapot % (elején/végén): Elem: … / …. Memória …../…..) FONTOS: a M (mérés) és H horgonypontok kitöltése mindig a gépeken látható számok alapján történjen és MINDENT írjunk le a megjegyzés részbe, ami fontos lehet! Tehát ha egy mérésnél plusz horgonypont kerül lenyomásra, azt jelezzük (pontosan leírva hogy mi történt a … számú horgonypontoknál). Ha egy horgonypont esetleg kimarad, azt a megjegyzésben jelezzük (itt értelemszerűen NEM írunk be H értéket). 1. Beleegyező nyilatkozatok (FONTOS: a szűrőkérdések bármelyike kizáró ok!) 2. DNS mintavétel 3. Először csatlakoztatjuk a GSR készüléket, és megnézzük, hogy minden megfelelően működik-e. A személy nekünk háttal üljön, úgy, hogy ne lássa sem a jegyzőkönyvet, sem a GSR kijelzőjét. GSR bekapcsolás, Memória elég? (max. 90%), Elem töltöttsége min 20%-on?! Szenzorok (elektróda) csatlakozatása a nem domináns bal / jobb kéz második / harmadik / negyedik ujjának középső / tenyér felőli ujjpercére. Kezűség: jobb / bal / kevert. Ellenőrzés: alap pulzus érték: …………. körül (50-150OK), alap GSR érték: ………. körül (0-800 OK) FONTOS! Mérést elindítani és az alábbi szöveget LASSAN, ÉRTHETŐEN felolvasni:
50
A most következő vizsgálatban ezzel a készülékkel fogjuk mérni a bőrellenállásod változásait, miközben egyszerű számítógépes reakcióidő feladatok elvégzésére kérünk. Kérjük, hogy a kezed most helyezd el kényelmesen… és próbáld meg a továbbiakban minél kevesebbet mozgatni. Ez fontos a mérés szempontjából, mivel a készülék érzékeny a mozgásból eredő jelzésekre is, melyeket nem célunk mérni. Eddigi tapasztalataink alapján, a bőrellenállás változásai igen jellegzetes egyéni mintázatot mutatnak, mely ikerkutatások adatai alapján részben öröklött jelleg. A vizsgálat során gyűjtött adatok együttes (nem egyéni) feldolgozása alapján a következőket szeretnénk elemezni: Milyen személyiségdimenziókkal, illetve egyéb jellemzőkkel függ össze ez az elektrodermális „ujjlenyomat”?! Ehhez a vizsgálat végén egy kérdőív kitöltését foguk kérni tőled. További fontos kutatási kérdésünk, hogy vannak-e olyan genetikai változatok, melyek sajátos bőrellenállási mintázatra hajlamosítanak. Ehhez a levett DNS mintákból a Semmelweis Egyetem munkatársainak segítségével meghatározzuk a szakirodalmi adatok alapján a kutatási kérdéseinkhez kapcsolható génváltozatokat. Majd azt elemezzük, hogy egy adott génváltozatot hordozóknál hasonló-e a bőrellenállás mintázata. Mivel ezeket a kutatási kérdéseket eddig még csak részben vagy egyáltalán nem vizsgálták, reményeink szerint igen érdekes, új eredményeket fogunk találni, melyeket a holnapunkon közzéteszünk, illetve ha szeretnéd, egy rövid összefoglalót emailben Neked is szívesen elküldünk (legkorábban 2015 tavaszán): Ha ezt szeretnéd, felírom emailcímedet:______________________________________________
az
Van kérdésed a vizsgálattal kapcsolatban? Most kérjük, töltsd ki ezt a számítógép-használatra vonatkozó kérdéssort. M:___H:___ pulzus érték: …………. körül, GBR érték: ………. körül, (Más megjegyzés): Köszönöm.
51
