A FÖDOLOMIT ÉS FEKUKÉPZŐDM ÉNYEINEK RÉTEGTANI HELYZETE A KESZTHELYI-HEGYSÉG K -I RÉSZÉN Gyalog L
ászló
— O r a v e c z n é S ch effeji A B
udai
n n a
—D
e t iie
Csa b a —
Tamás
M Áll Földtani Intézet Budapest, Népstadion út 14 H-1143 ETO
551 761 552 54(231 373 1 / 2)
Tárgyszavak kronosztratigráfia, biosztratigráfia, jellemző ős maradványok, dolomit, mészkő, triász, karni, nőn, Keszthelyi-hegység A Keszthelyi-hegység reambuláló földtani felvétele során ’ előkerült ősmaradványok lehetőséget nyújtottak a felső-triász képződmények (fődolonut, karm márga, edencsi mészkő) biosztratigráfiai helyzetének ponto sítására a hegység K-i részén A térképezés eredményei és a paleontológiái vizsgálatok szerint a fődolomit képződése mar a karm vége előtt megindult, felváltva a karm márgaosszletet Ugyanakkor a karm márga zatonyfáciesének tekinthető edenesi mészkő felnyúlhat a nónba is, felső részén már dolomitrétegekkel váltakozva A fődolomitnak csak a legalsó része sorolható a karm emeletbe, tömegének túlnyomó része a nónba tartozik
Bevezetés
A Magyar Állami Földtani Intézet Középhegységi osztálya 1983-ban fejez te be a Keszthelyi-hegység 1 20 000 méretarányú földtani felvételét A térképezés során, valamint a H erm án ViKTORral végzett gyűjtéseink alkalmával több új őslénytani adat birtokába jutottunk a hegység K-i részén (1 ábra) A fosszíliák a karm márgából és mészkőből, az edencsi mészkőből és a fődolomitból kerültek elő (2 ábra) Az ősmaradványok bio- és kronosztratigráfiai értékelését O r a v e c z n é Sch eeeer A (mikrofauna, mikrofácies) és D e t r e Cs (makrofauna) végezte el A terület földtani képét, valamint az ott található képződmények litológiai jellemzését és litosztratigráfiai helyzetét G y a l o g L és B u d a i T foglalta össze
Földtani felépítés
A Keszthelyi-hegység tömegének túlnyomó részét fődolomit alkotja A Szent Miklós kút kornyékén több helyen karm márga, mészmárga és mészkő bukkan ki a fődolomit alól A hegység K-i peremén a zátonyfáciesű, korallos edencsi mészkőből fejlődik ki mészkő és dolomitpadok váltakozásával a fedő fődolomit Ennek közvetlen fedője a lemezes, márgás, tűzkoves dolomit, amely a Ván-volgytől K-re eső vonulatban csak kis területen fordul elő Vállus mellett és Balatongyöröktől É-ra kb 3 km-re.
A karni márgaosszlet a Veszprémi Márga Formációnak felel meg, melyen belül két mészkő tagozat különíthető el A márgában települő mészkő kőzet tani jellegei és ősmaradványegyutfcese alapján a Balaton-fel vidéki Sándorhegyi Mészkő Tagozattal párhuzamosítható, melyet az Edencsi Mészkő Tagozat heteropikus fáciesének tartunk A Fődolomit Formáció fölötti lemezes, márgás, tűzkoves dolomitot a Rezi Dolomit Formációba soroljuk, amely a hegység É X y-i részén levő Rezi-medencében a Kössem Márga Formáció fekujét alkotja Ősmaradvány-lelőhelyek
A ,,karni márga” Szent Miklós kút kornyéki kibúvásait elsőként L óczy L (1913) említette A márgában települt mészkőből gazdag ősmaradványegyuttest írt le, melynek alapján ezt a képződményt a ,,felső márgacsoport” felső részébesorolta S ze n te s F (1953) a L óczy L által közölt fauna mellett ugyan innen korallokat is említett B ohn P (1979) a fenti fosszíliákon kívül elsőként ismertetett sporomorphákat és Forammiferákat a márgából, melyeket B óna J , illetve O r a v e c zn é Sc h e ff e r A határozott meg A karni márga és mészkő „klasszikus” és újonnan talált kibúvásai közül szinte valamennyit begyújtottuk őslénytani vizsgálat céljából íg y ez tekinthető az első átfogó jellegű gyűjtésnek L ó c zy L óta A leggazdagabb fauna a Szent Miklós-volgy K-i oldalán, a forrástól E-ra kb 400 m-re levő útbevágásból került elő (1 ábra A), amelyben faj- és egyedszám tekintetében egyaránt a Brachiopodák uralkodnak Brachiopoda „Rhynchonélla” arpadica B ittn , Spinfenna cf manca B ittn , (X tábla 2 ), Dielasma luhcurn (Bittn ), (X tábla la —c ), RhaeMna sp , Retzia sp , Aulacothyrts sp Anthozoa Thecosmilia sp , Stephanocoenia alpma F rec h (X tábla 4 ) Bivalvia Angustella sp (X tábla 3a—b ), Oonodon sp , Lima sp Ponfera Sphinctozoa ( 1) mc sedis Hydrozoa Stromactima vagy Ellipsactmia bekérgezések Cephalopoda Arcestidae (t) mc sedis kőbél Cnnoidea Encnnus sp nyéltagok (X tábla 5a—b ) A mészkőből készült vékonycsiszolatok szerint az alapanyag pátos kalcitból áll, az eredeti mésziszapos üledék teljes egészében kimosódott A biogén komponensek kőzetalkotó mennyiségűek, amelyek kozott az Echmodermata maradványok dominálnak Mellettük spongia, Mollusca, Forammifera és alga
■<---------1 ábra A felső-triász képződmények felszíni elterjedése a Keszthelyi-hegység K-i részén L térképe alapjan)
(G y a l o g
kTg = lemezes dolomit, sejtureges dolomit, „kössem rétegek” , fTg = fődolomit, JT3 = edencsi mészkő, ^ T 3 = karín mészkő, mgT3 = karni márga — ősmaradvány lelőhelyek A = karni márga és mészkő, -B= karni márga es fodolomit, (7 = edencsi mészkő, D — E = karni fódolomit, .F — ^ = nón fodolomit
F%g 1 Outcrops o f Upper Tnassic formations m the E part of the Keszthely Mountains (based on a map prepared by L G y a l o g ) kTg = laminated dolomite, cellular dolomite, „Kossen beds” , fTg = Hauptdolomit, ^T = Edencs limestone, j^T 3 =
Carman limestone mgT3 = Carman marl — Eossiliferous localities A = Carman marl and limestone, i? = Carman marl and Hauptdolomit, C'=Edencs limestone, D — E Carman Hauptdolomit, F — jV =N onan Hauptdolomit
metszetek ismerhetők fel (I—III tábla) A gazdag Foramimfera faunából a következő taxonokat sikerült meghatározni Glomospirella sp , ,,Pilammma” kuthani Sa l a j , Valvuhna azzouzi Sa l a j , Earlandimta? soussi Sa l a j , Paleonubeculana sp , Tolypammma gregana W e n d t , Gaudryma cf tnassica T r ie o n o v a , Plammvoluta sp , Ophthalmipora dolomitica K Z a n , Endothyra kueppen O berhatjser , Tetrataxis tnflata K r is t a n , Diplotrennna sp , Aulotortus smuosus W e y n sc h e n k , Austrocolomia cf marschalli O berhatjser , Oberhauserella cf. mesotnassica F tjchs Az útbevágástól K-re emelkedő dombon, a brachiopodás mészkő fölött, nagyméretű (0,5—2 cm átmérőjű) cnnoideás átmetszeteket tartalmazó mészkő települ, melyre korallban gazdag mészkő következik az alábbi faunával Bivalvia Myophona sp , Entohum sp , Nucula sp Gastropoda Coelostylma sp Brachiopoda Aulacothyns sp , Pexidella sp , Rhynchonella sp (aff arpadica B it t n ) Anthozoa Thecosmiha cf nonca F rech , Montlivaltia sp Cnnoidea Entrochus sp nyéltagok Echinoidea Gidai is sp tuskék A Szent Miklós kút közvetlen kornyékén található márga mikro faunája viszonylag gazdag, zömében Forammifera és Ostracoda metszetekből áll, de pelágikus Cnnoidea maradványokat is tartalmaz Forammifera Gsollbergella spirolocuhformis (0 Sc h e e e e r ), Glomospira karmca (0 Sch eeeer ), Pseudobohvma sp , Cornuspira pachygyra (G u m b e l ), Ophthalmidium exiguum K Z a n , Ophthalmidium sp , Mesodiscus cf planidiscoides (O berhatjser ), Nodosana sp töredékek, Duostomma sp Roveacnnidae Osteocrmus rectus (F r íz z e l ) Az egynemű, tömör, karbonátos pelit alapanyag, valamint a gombos piritkiválások reduktív, kis vízmozgással jellemzett üledékképződési környe zetre utalnak A Szent Miklós kúttól ÉK-re kb 1 km-re (1 ábra B) több helyen fordul elő mészkő és márga Innen a fent említett Brachiopodák, korallok és Cnnoideák kerültek elő A vékonycsiszolatokban az Echmodermata vázelemek és a Mollusca-toredékek mellett Foramimferák és pelágikus Cnnoideák találhatók Foramimfera Tolypammma gregana W e n d t , Valvuhna azzouzi Sa l a j , Paleonubeculana sp , Earlandimta? soussi Sa l a j , Glomospira karmca (O Sch efe er ), Pachyphloides s p , Calcitornella sp , Duostomma cf rotundata K r ist a n , Aulotortus cf communis K r is t a n , Aulotortus fnedh K r ist a n Roveacnnidae Osteocrmus rectus F r íz z e l Inc sedis Tubiphytes obscurus M a slo v . A fauna és az ooidos szövet alapján az üledékképződési környezet sekély, normálsós, oxigéndús, erősen mozgatott vízzel borított karbonátplatform lehetett Az edericsi mészkő a hegység K -i peremén bukkan ki a fődolomit fekujeként (1 ábra C) Ebben gyakoriak a korallok, főként 0,5—1,5 cm-es átmérőjű metszetek formájában A mészkőből folyamatosan fejlődik ki a fődolomit, az átmeneti rétegsorban mészkő és dolomitpadok váltakoznak kb 150 m vas tagságban Szen tes F (1953) az edencsi mészkövet a nón emeletbe sorolta a Thecosrmha de fihppei St o p p a n i korallfaj alapján (K o l o s v á r y G meghatározása szerint) Azóta erről a fajról kiderült, hogy az egész felső-triászban előfordul.
B oh n P
(1979) koraitokat, mészszivacsokat, Bryozoákat, mészalgákat és néhány Foramimferát ismertetett a mészkőből Az általunk végzett gyűjtés során a korallok közül a Thecosrmlia cf nonca F r e c h , valamint a Thecosmilia sp és Stephanocoema sp egyedei kerültek elő A vékonycsiszolatok vizsgálata szerint az edencsi mészkő szövete onkoidos biopátit Helyenként kőzetalkotó mennyiségben fordulnak elő benne a biogén komponensek, melyek zátonylakó és zátonykornyezeti szervezetek alig szál lított,. Összemosott, viszonylag ép, osztályozatlan töredékei Gyakoriak a kék algákból és a szesszilis Foramimferákból álló bevonatok, valamint a Tubiphytesgumókból álló telepek A Foramimfera fauna a következő fajokból áll Glomospira sp , Ophthalmidium sp , Paraophthalmidium carpaticum Sam u e l et B o r z a , Endothyra cf Icueppen O b e r h ä u s e r , Vanostoma sp , Beophax sp , Austrocolomia cf marschalh O b e r h ä u s e r , Tolypammma gregana W e n d t , Mesodiscus eomesozoicus (O b e r h ä u s e r ) A mikrofáciesek és az ősmaradványok alapján az üledékképződési kör nyezet zátony, illetve zátonykozeli előtér lehetett, melyet normálsós, meleg, erős vízmozgáéú sekély tenger borított Az edencsi mészkő a benne talált korallok és Foramimferák alapján jól párhuzamosítható a karm márgában települő mészkövekkel A hegységtől DNy-ra mélyült Hévíz 6 sz fúrás adatait is figyelembe véve (G óczán et al 1983) az edencsi mészkő egy helyi zátonyképződménynek tekinthető a karm márgaosszlet felső részében A hegység túlnyomó részét kitevő fődolomitból L óczy L (1913) algákon kívül nem említett ősmaradványokat S zen tes F (1953) főként kagylókat, valamint csigákat, alga és Echinodermata maradványokat sorolt fel a dolomit ból, a lelőhelyek megnevezése nélkül B ohn P (1979) a Ván-volgytől K-re eső terület fődolomitját a karm emeletbe sorolta egyetlen fúrás (Vá 3 )'mikropaleontológiai vizsgálata (O r a v e c zn é Sch e ffe r A és Bő n a J meghatározása) alapján A hivatkozásban szereplő három Foramimfera egyed azonban pontos korbesorolásra nem alkalmas, a karmra utaló sporomorpha együttes pedig az 500 m mély fúrás 490 m-ében harántolt agyagrétegből került elő Ez azonban nem bizonyítja, hogy a felette levő 490 m vastag dolomitosszlet is teljes egészé ben a karm emeletbe tartozik A földtani felvétel és az őslénytani vizsgálatok alapján a fődolomit két területegységre osztható a Ván-volgytől K-re eső vonulatban Az ÉK-i terü leten karmra utaló kövületek találhatók a dolomitban (1 ábra B, D, E), és itt bukkan felszínre a feku márga is A fosszíliák közül több korall (Thecosrmlia sp ), kagyló (Angustella sp , Entóhum sp ) és Cnnoidea került elő Ez arra utal, hogy a fődolomit alsóbb rétegeiben még megtalálhatók a „karm márga” mészkőbetelepuléseire jellemző ősmaradványok A fődolomit elterjedési területének nagyobbik, DNy-i részén — különösen a nem bitumenes dolomitban — gyakoriak a nón ősmaradványok A Szent Miklós kúttól Ny-ra, a Láztető Ny-i oldalából (1 ábra G) gazdag csiga fauna került elő Naticella sublmeata (Mu e n s t e r ), Worthenia oldae Stopp an i , Worthema sp , Macrochylma brevispira K it t e (X tábla 7 ), Goelostyhna sp , Loxonema sp A Budos-kúttól K-re levő murvabányában (1 ábra H) elsősorban kagylók, alárendeltebben csigák gyűjthetők a dolomitból Bivalvia Myophona c f laevigata Z ie t h , Entóhum discites Schloth , Beden div sp , Placunopsis sp , Halobia sp , Nucula sp , Gonodus sp Gastropoda Nattcella sp-, Worthenia sp , Goelostyhna sp , Loxonema sp
Ugyancsak gazdag ősmaradványegyuttes található a Budos-kúttól DDKre kb 1 km-re levő bevágásban (1 ábra I) Itt a laza, porlott dolomitban igen sok kagyló és csiga fordul elő lumasella-szerűen, melyek közül a Megalodonfélék korjelzők Megalodon cf complanatus ssp , Entohum sp , Placunopsis sp , Myophona sp , Nucula sp Az ugyanitt talált halfogat Solt P Sphaerodus sp -nek határozza meg A Budos-kúttól DK-re kb 1 km-re, az erdészeti út K -i oldalán (1 ábra K) ugyanez a kagylóegyuttes fordul elő Ezen a területen a nón Megalodonféléknek még egy gazdag lelőhelye található a Szoba-kő barlangnál (1 ábra M) Megalodon complanatus ssp , Megalodon cf boeckhi (Frech) A Pad-kői erdő, a Láz-tető és a Fekete-hegy dolomitjában (1 ábra I, F, L) gyakoriak a csöves algák Ezek közül Piros 0 Cyroporella vesiculifera (Gu m be l ) P ia és Cryphoporella curvata cúrvala (Gijmbel ) P ia fajokat határozott meg, amelyek szintén nón kort jeleznek A fődolomitban előforduló Foramimferák közül a következőket sikerült meghatározni Glomospirella sp , Tetrataxis humihs K ristaüst (1 ábra K), Aulotortus smuosus W e y n (1 ábra M), Oberhauserella cf quadnlobata F uchs (1 ábra K), Oberhauserella sp , Schmidita cf hedbergelloides F uchs (1 ábra N)
Kronosztratigráfiai összefoglalás
1a
2V
3®
4
s8
64
7
2 ábra A fődolormt és fekuképződményemek elvi rétegsora a Keszthelyi-hegységben 1 Foramimfera, 2 alga, 3 korall, 4 Crinoidea, 5 kagyló, 6 csiga, 7 Brachiopoda
Fiq 2 Idealized section of Hauptdolomit and the rocks undeilying it in the Keszthely Mountains 1 Forannnifera, 2 alga, 3 coral, 4 Crmoidea, 5 Bivalvia, 6 Gastropoda, 7 Brachiopoda
A Keszthelyi-hegység föld tani felvételéhez kapcsolódó ős lénytani vizsgálatok néhány új adatot szolgáltattak a fődolomit és fekuképződményemek kronosztratigráfjai értékeléséhez (2 ábra) A ,,karm márga” mészkő-be településeiben talált Rhynthonella arpadica, valamint a Dielasma mlicum Brachiopodák jellegzete sen karm fajok, ezeket a Keszt helyi-hegységből eddig még pem említették Ugyancsak új ősma radvány ezen a területen — bár pontos korhatározásra nem alkal mas — a Thecosmilia norica és a Stephanocoenia alpina korallfaj. Utóbbinak ez az első előfordulása Magyarországon A mészkő Foramimfera együttesét karm korú, agglutinált, robusztus formák uralják Ettől eltérő jellegű a márgarétegek mikrofaunája, melyre a Gsollbergella spirolocuhformis dominanciája jellemző, ami egyértelműen karm kort jelez
Az edericsi mészkő kronosztratigráfiai helyzetének megítéléséhez főleg a mikropaleontológiai vizsgálatok alkalmasak A zátonyiaké Foramimferák túl nyomó része a karm kor mellett szól, azonban a Paraophihalmidium carpaticum fa] jelenléte alapján feltételezhető, hogy az edencsi mészkő képződése még a nón elején is folytatódott (Ny-kárpáti analógia) Ezzel párhuzamosan a fődolomit képződése az árapályovi régióban már a karm vége előtt megindult Erre azon ősmaradványok alapján következtet hetünk, melyek a karm mészkőben és a fődolomit alsó szintjében egyaránt előfordulnak A magasabb rétegtam helyzetű dolomit nóri korát a makro- és a mikrofauna mellett az algák is egyértelműen bizonyítják A korábbi elkép zelésektől eltérően a Vári-Völgy tői K-re eső területen a fődolomitnak csak az alsó része nyúlik le a karmba, tömegének jelentősebb része a nón emeletbe tartozik IRODALOM -
REFERENCES
1979 A Keszthelyi-hegység regionális földtana — Geol Hung ser Geol 19 Cs 1983 Jelentés a Keszthelyi-hegységi földtani térképezéshez kapcsolódó triász megalopaleontológiai vizsgalatoktól — Foldt Tnt Adattar T 12 672, kézirat D u l l o C W 1980 Uber ein neues Vorkommen vom Tisovec-Kalk in den südwestlichen Gesause-Beigen (Admont, Steiermark) — Mitt Ges Geol Bergbaustud Osterr (26) 155-165 F e e c h F 1890—1891 Die Korallenfauna der Trias — Paleontographica (37) 1 —116 Stuttgart F u c h s , W 1967 Uber Ursprung und Phylogeme der Trias „Globigerinen” und die Bedeutung dieses Formenkreises für das echte Plankton — Verh Geol Bundesanst ( 1 - 2 ) 135-176 i? G ó c z á n F —H a a s J —L ő b i n c z H — O b a v e c z n é S c h e ffe b A 1983 Keszthelyi-hegységi kaim alapszelveny faciológiai és rétegtam értekelése (Hévíz 6 sz fúrás) — Foldt Int É v ije i 1981-ről 263 —293 K h t s t a n E 1957 Ophthaliniidae und Tetiataxinae (Foiam ) aus dem Rhat der Hohen Wand m Nieder-Osterreich — Jb Geol Bundesanst 100 (2) 269 — 298 L o c z y L 1913 A Balaton kornyékének geológiai képződményéi és ezeknek vidékek szerinti telepedése — A Balaton Tud Tanúim eredm T (1) O b a v e c z n é S c h effeb A 1968 A Miliolacea főcsalad (Foraminifera) képviselői a Bakonyszűcs 1 sz fúrás karm képződményéiben — Foldt Int É v ije i 1968-ról 89 —105 O b a v e c z n é S c h e f f e b A 1983 Jelentés a Keszthelyi-hegységi Szt Miklós kút melletti felszíni feltárás mintáinak vizsgálatáról — Foldt Int Adattár T 12 748, kézirat P a n t ió -P b o d a n o v ic S 1975 Les microfacies tnasiques des Dinarides — Soc des Sciences et des Árts du Montenegio, Monographios 4 Sa l a j J —B o b z a K — Sá m u e l O 1983 Tnassic Foraminifers of the West Carpatians — 1— 213 Bratislava S z e n t e s F 1953 Jelentés az 1952 évben Magyarországon a Keszthelyi-hegységben végzett bauxitkutató munkálatokról — Foldt Int Adattár Bauxit /38, kézirat T b if o n o v a E 1978 Foramimfera zones and subzones of the Tnassic in Bulgária II Ladmian and Carnian — Geol Balcamca 8 (4) 49 —64 W e n d t J 1963 Foraminiferen „R iffe” in karmschen Hallstatter Kalk des Feuerkogels (Steiermark, Österreich) — Palaont Zeitschr 43 177 —193 Z a n i n e t t i L 1976 Les Foranuniféres du Trias — R iv Ital Paleont 82 (1) 1 —258
B ohn P D etbe
I. tábla — Plate I 1 — 2 T etr a ta x is m fla ta R ristan
Szent Miklós-volgy K -i oldalán levő útbevágás karni mészkövéből (vo 1 ábra A) — From the Carman limestone o f the road-cut on the E side of Szent Miklós Valley (cf Eig 1 A) 3 G lom osp irella sp Szent Miklós-volgy K -i oldalán levő útbevágás karm mészkövéből (vo 1 ábra A) — From the Carman limestone o f the road-cut on the E side o f Szent Miklós Valley (cf Fig 1 A) 4
V a lv u h n a
cf azzou zi Salaj
Szent Miklós-volgy K-i oldalán levő útbevágás karm mészkövéből (vo 1 ábra A) — From the Carman limestone o f the road-cut on the E side of Szent Miklós Valley (cf Fig 1 A) 5 E n d o th y r a cf 'salap G azdzicki
'
Szent Miklós-volgy 'K-i oldalán levő útbevágás) karm' mészkövéből (vo 1 ábra A ) — From the Carman limestone o f the road-cut oh the E side of Szent Miklós Valley (cf Fig 1 A)
6 G lo m o sp ira cf k u th a m (Sa la j )
Szent Miklós-volgy K-i oldalán levő útbevágás karm mészkövéből (vo 1 ábra A) — ‘From the Carman limestone o f the-road-cut on the - E side of Szent Miklós Valley (cf Fig 1 A) • 1 7 T e iia ta x is sp ,Szent Miklós kúttól ÉK-re kb 1 km-re található karm mészkőből (vo 1 ábra B) — From the Carman limestone at about 1 km distance NE o f Szent Miklós well (cf Fig 1 B) 8 V a lv u h n a sp Szent Miklós-volgy K-i oldalán levő útbevágás karm mészkövéből (vo 1 ábra A) — From the Carman limestone o f the road-cut on the E side of Szent Miklós Valley (cf Fig I B ) 9 , 11
V a lv u h n a a zzou zi
Salaj
Szent Miklós-volgy K -i oldalán levő útbevágás karm mészkövéből (vo 1 ábra A) — From the Carman limestone o f the road-cut on the E side o f Szent Miklós Valley (cf Fig 1 A) 10
E a r la n d m ita so u ssi
Salaj
Szent Miklós-volgy K-i oldalán levő útbevágás karm mészkövéből (vo 1 ábra A) — From the Carman limestone o f the road-cut on the E side of Szent Miklós Valley (cf Fig 1 A) 7 45 X 1 , 4 —6 75 X 2,3,8-11 120X
II tábla — Plate II 1 Paleonubeculana n sp Szent Miklós-volgy K -i oldalán levő útbevágás karm mészkövéből (vo 1 ábra A) — From the Caiman limestone o f the road-cut on the E side of Szent Miklós Valley (cf Fig 1 A) 2 , 4 , 9 Olomospira aff kutham (Sa la j ) Szent Miklós-volgy K-i oldalán levő útbevágás karm mészkövéből (vo 1 ábra A) — From the Carman limestone o f the road-cut on the E side of Szent Miklós Valley (cf Fig 1 A) 3 , 5 , 10 Planvmvoluta sp Szent Miklós-volgy K-i oldalán levő útbevágás karm mészkövéből (vo 1 ábra A) — From the Carman limestone o f the road-cut on the E side o f Szent Miklós Valley (cf Fig 1 A) 6 Tolypamrmna aff gregana W en d t ' Szent Miklós-volgy K -i oldalán levő útbevágás karm mészkövéből (vo 1 ábra A) — From the Carman limestone o f the road-cut on the E side of Szent Miklós Valley (cf Fig 1 A) 7 Gaudryma cf tmassica T rifonova Szent Miklós-volgy K -i oldalán levő útbevágás karm mészkövéből (vo 1 ábra A) — From the Carman limestone o f the road-cut on the E side Szent Miklós Valley (cf Fig 1 A) 8 Aulotortus friedh (K r istan —T ollm ann ) Szent Miklós kúttól ÉK-re kb 1 km-re található karm mészkőből (vo 1 ábra B) — From Carman limestone at a distance o f about 1 km NE of Szent Miklós well (cf Fig 1 B) 11 Ophthalmipora cf dolomitica Z a n in e t t i et B ronnim ann Szent Miklós-volgy K -i oldalán levő útbevágás karm mészkövéből (vo 1 ábra A) — From the Carman limestone o f the road-cut on the E side of Szent Miklós Valley (cf Fig 1 A) 6 , 1 1 45 X 1 , 2 , 4 , 9 75X 5 , 7 , 8 , 1 0 120X 3 200 X
III
tábla — Plate III
1 Mikritkérges kagyló^ töredéke Szent Miklós kúttól ÉK-re kb 1 km-re található karra mészkőből (vo 1 áb ra B) — Fragment of a micnte-coated mollusc from Carman limestone at about 1 km NE of Szent Miklós well (cf Fig 1 B) 2 Mikntkérges Gastropoda Szent Miklós kúttól ÉK-re kb 1 km-re található karra mészkőből (vo 1 ábra B) — Micnte-coated mollusc from Carman limestone at about 1 km NE of Szent Miklós well (cf Fig 1 B) 3 Paleonubeculana sp mtraklasztos biopátitban Szent Miklós-volgy K -i oldalán levő útbevágás karra mészkövéből (vo 1 ábra A) — Paleonubeculana sp m mtraclastic biospante, from the Carman limestone on the E side o f Szent Miklós Valley (cf Fig 1 A) 4 Paleonubeculana sp mtraklasztos biopátitban Szent Miklós-volgy K-i oldalán levő útbevágás karra mészkövéből (vo 1 ábra A) — Paleonubeculana sp m mtraclastic biospante, from the Carman limestone on the E side o f Szent Miklós Valley (cf Fig 1 A) 1^-4
45 X
17 M A F ! Ë v i je le n t e s e 1984
IV
tábla — Plate IV
1 , 3 Kékalgás onkoidok Ederics-liegy DK-i gerinc (vo 1 ábra C) — Blue-algal onooids Edencshegy, SE ridge (cf Eig 1 C) 2 Tubiphytes obscurus M aslov Be 39 sz f 49,3 m 4 Hydrozoa bekérgezés —Incrustation by hydrozoa Be 39 -sz* f 252,0 m 1 , 3 45X 2 , 4 ' 39 X
V. tábla -
Plate V
1 Szivacs metszet — Section o f sponge Be 39 sz f 252,0 m 2 Tubiphytes obscurus Maslov Be 39 sz f 49,3 m 3 Tubiphytes obscurus M aslov , Be 39 sz f 288,0 m 4 Ophthalmidiumos mikntcsomós pátit — Ophthalmidium-bearmg sparite ' with micnte lumps Be 39 sz f 122,1 m 1 -4 -
39 X
VI tábla — Plate VI
1 Vanostoma sp Be 39 sz f 49,3 m 2 Austrocolomia cf marschalh O b e r h a u s e r Be 39 sz f 220,1 m 3 Mesodiscus eomesozoicus (O b e r h a u s e r ) Ederics-hegy K-i oldalán levő kőfejtőből (vo 1 ábra L) — From the quarry on the E side of Edencs-hegy (cf Fig 1 L) 4 Paraophthalmidmm carpaticum Sa m u e l e t B o rza Edencs-hegy D K-i gerince (vo 1 ábra C) — Ederics-hegy, SE ridge (cf Eig 1 C) 1— 2 3—4
39 X 75 X
VII. tábla -
Plate VII
1 , 3 Gornuspira c f pachygyra G u m b e l
Szent Miklós kút melletti karm márgából (vo 1 ábra A) — Erőm the Carman marl by Szent Miklós well (cf Eig 1 A) 2 , 4 —6 Gsollbergella spirolocuhformis (O r a v e c z S c h e f f e r ) Szent Miklós kút melletti karm márgából (vo 1 ábra A) — Erőm the Carman marl by Szent Miklós well (cf Eig 1 A) 1 — 6-: 2 40 X
VIII
tábla -
Plate VIII
1 Aidotortus smnuosus W e y n , i A Szoba-kő barlang fődolomitjából (vo 1 ábra M) — Erőm the Hauptdolomit of Szoba-kő Cave (cí Fig 1 M) i 2 Schmidita cf hedberqelloides F uchs
j
Szent Miklós kúttól K-re kb 1300 m-re levő fődolomitból (vo 1 ábra N) — From the Hauptdolomit at about 1300 m E of Szent Miklós well (cf Fig 1 N) 3 , 6 Oberhauserella sp Szabad-hegy platójának fődolomitjából —■ From the Hauptdolomit of the plateau of Szabad-hegy 4 Oberhauserella cf quadnlobata F uchs
Budos-kúttól DK-re kb 1 km-re, az országút K -i oldalán levő fődolomitból (vo 1 ábra K) — From the Hauptdolomit on the E sídé o f the road at about 1 km SE of Büdös well (cf Fig 1 K) 5 Tetrataxis humihs K ristast Budos-kúttól DK-re kb 1 km-re, az országút K -i oldalán levő fődolomitból (vo 1 ábra K) — From the Hauptdolomit on the E sídé of Büdös welJ (cf Fig 1 K) 1 45X 2,4,5 120X 3 .240X 6 130X
IX tábla — Plate IX 1. Thaumatoporella parvovesicuhfera R a in e r A Szabad-hegy DK-i peremén levő fődolomitból — From the Hauptdolomit on the SE margin of Szabad hill 2 Glomospira sp dolopátitban A Szoba-kő barlang fődolomitjából (vo 1 ábra N) — From the Haupt dolomit of Szoba-kő Cave (of Fig 1 N) 3 Codiacea részlet Szent Miklós kúttól K-re kb 1300 m-re levő fődolomitból (vo 1 ábra N) — From the Hauptdolomit at about 1300 m from the Szent Miklós well (cf Fig 1 N) 4 Mikntkérges Mollusca metszetek mtrapátitban Szabad-hegy E-i részén található fődolomit — Micnte-coated mollusc sections in mtraspante Hauptdolomit in the N part o f Szabad hill 1 , 3 , 4 45 X 2- 75 X
X tábla — Plate X Dielasma mhcum (Bittner ) karra márga (vo 1 ábra A) — Carman marl (cf Fig 1 A) 2 Spmferma cf manca B ittner
la — c
ua lelőhely — the same locality 3a — b Angustella sp ua lelőhely — the same locality 4 Stephanocoenia alpina F rech ua lelőhely — the same locality 5a— b Encrmus sp nyéltag
ua lelőhely — Encrmus sp ossicle, the same locality 6a—b M egálodon complanatus ssp non fődolomit (vo 1 ábra M) — Nonan Hauptdolomit (cf Fig 1 M) 7 Macrochijhna brevispira K ittl non fődolomit (vo 1 ábra G) — Nonan Hauptdolomit (cf Fig 1 G) 1-4,6 2X , 5, 7 5X
Fotó P ellérdyné
STRATIGRAPHIC POSITION OF THE HAUPTDOLOMIT AND OF THE ROCKS UNDERLYING IN THE E KESZTHELY MOUNTAINS by L
Gyalog—
A
O r a v e c z -S c h e f f e r —
Cs
D
etre
—
T
B
udai
Hungarian Geological Institute Budapest, Népstadion út 14 H-1143 UDC
551 761 552 54(234 373 1 / 2)
Keywords Chronostratigraphy, biostratigraphy, index fauna, dolostone, limestone, Triassic, Carman, Norian, Central Transdanubia, Keszthely Mts
Palaeontological studies m connection with the geological mapping of the Keszthely Mountains produced new data to the chronostratigraphic evaluation of the Hauptdolomit and the rocks underlying it (Fig 2 ) The brachiopods Rhynchonella arpadica and Dielasma mlicum F found m limestones mterbedded with the “ Carman -marl” are characteristically Carman species These had not been reported from the study area - Although unsuitable for an exact age determination, the coral species Thecosmilia nonca and Stephanocoema alpma are fossils new to the study area too - For the second species this is its first occurrence m Hungary The foramimferal assem blage o f the limestone is dominated by robust arenaceous forms Different from these m character, the microfauna o f the marl beds is characterized by the predominance o f Gsollbergella spirolocuhformis clearly indicating a Car man age Micropalaeontological studies enabled the authors to judge the chrono stratigraphic position o f the Ederics limestone The overwhelming majority of the reef-dwelling Foramimfera testify to a Carman age, but the presence o f Paraophthalnudmm carpahcum suggests that the formation o f the Ederics limestone was going on even m earliest Norian time (analogy with the W Car pathians) Parallel with this development, the deposition o f the Hauptdolomit in the intertidal zone began already prior to the end o f the Carman This con clusion is based on fossils occurring both m the Carman limestone and the lower horizon o f the Hauptdolomit The Norian age o f the stratigraphically higher-situated dolomite is proved quite convincingly, m addition to the mega—and microfauna, by the algae as well It is a novelty that, m the area east o f Vári Valley only the lower part of the Hauptdolomit extends well into the Carman, while a considerable part o f its mass belongs to the Norian
