A fájdalom kórélettana a fogorvoslás egyik központi problémája Dr. Varga Gábor SE FOK Orálbiológiai Tanszék 2012
Fájdalom – az előadás fő pontjai • • • • • • • •
Fájdalom és fogorvoslás Definíciók és osztályozás Érzőműködés és fájdalomérzet Az érző idegrostok működése, pályarendszerek Az fájdalomérzet modulációja – gátlás A fájdalomérzet modulációja –érzékenyítés A fájdalomcsillapítás farmakológiájának alapjai Szájüregi érzékelés és fájdalom
Fájdalom “An unpleasant sensory and emotional experience arising from actual or potential tissue damage or described in terms of such damage.” International Association for the Study of Pain „Egy
kellemetlen szenzoros vagy emocionális élmény, amely az aktuális vagy potenciális szövetsérülésnél keletkezik, vagy leírható az ilyen jellegű sérülés mértékével.”
Miért nagy a jelentősége? • Legtöbbször a fájdalom a motivációja annak, hogy a beteg fogorvosához fordul. • Szubjektív, ezért megítélése nagyon nehéz, tapasztalatot igényel. • Adott esetben távol is tarthatja a beteget a fájdalomtól való félelem.
Milyen fogászati okok vezetnek „fogfájáshoz”? -
A „fogfájás” gyakori fogászati okai: a fogszuvasodás, (leggyakoribb) a fogágybetegség, (második leggyakoribb) a fognyaki kopás, a foggyökér irritációja, a fog sérülése/törése, a temporomandibuláris izület (TMI) betegsége, adott fog beékelődése és a fogak előtörése. Fogfájást okozhat nem a szájüregből származó probléma is.
A fej, a szájüreg és az arc fájdalomformáinak csoportosítása
Fájdalom • • • • • • • •
Fájdalom és fogorvoslás Definíciók és osztályozás Érzőműködés és fájdalomérzet Az érző idegrostok működése, pályarendszerek Az fájdalomérzet modulációja – gátlás A fájdalomérzet modulációja –érzékenyítés A fájdalomcsillapítás farmakológiájának alapjai Szájüregi érzékelés és fájdalom
Nociceptív fájdalom • Mechanikus-, hő-, vagy kémiai aktiváció az elsődleges afferens idegrostokon • Szomatikus
vs.
Viszcerális - nehezen lokalizálható - gyakran szomatikus fájdalomként jelentkezik
Neuropathiás fájdalom • Léziók vagy egyéb zavarok az idegrendszerben • Sokféle etiológia • Abnormális input és feldolgozás
Pszihogén fájdalom
Akut fájdalom • Hirtelen jelentkező, magától szűnő és < 6 hónapig tartó • Kiváltó trauma megléte • Kezelésre jól reagál • Izgatottság, feszültség, emocionális hatások
-
Krónikus fájdalom • Lehet hirtelen kezdődő, de lassan kialakuló, remissziókkal tarkított is. Általában 6 hónapnál tovább tart • Gyakran nincs noxa!!! • Nehéz a kezelése • Visszahúzódó, depresszív
Akut fájdalom vs.
Krónikus fájdalom pl. rheumatoid arthritis
Fájdalom • • • • • • • •
Fájdalom és fogorvoslás Definíciók és osztályozás Érzőműködés és fájdalomérzet Az érző idegrostok működése, pályarendszerek Az fájdalomérzet modulációja – gátlás A fájdalomérzet modulációja –érzékenyítés A fájdalomcsillapítás farmakológiájának alapjai Szájüregi érzékelés és fájdalom
előző élmények
stimulusok a környezettől (külső, belső)
receptor energia átalakítás (transzdukció)
afferensek transzmisszió
generátor potenciál analóg
AP digitális
érzet
frekvencia
CNS feldolgozás
ESPS és ISPS integrációja analóg
érzékelés módosítások memória emóciók tanulás gondolkodás
efferensek transzmisszió
AP digitális
utasítások
effektor szervek válaszok
AP, elektrotonikus potenciál analóg
szkeleto-motor (beszéd, mimika, mozdulatok) viscero-motor pszicho-motor
Receptor aktiváció
Julius & Basbaum, Nature, 413:203-210, 2001
. .
. .
Szenzoros idegrostok típusai
Julius & Basbaum, Nature, 413:203-210, 2001
A fájdalom receptorok aktivátorai és szenzitizátorai
A lassú fájdalom feltételezett mechanizmusai
A gerincvelő hátsó szarvának lamináris szerkezete (Rexed laminák).
A gerincvelő hátsó szarvában végződő primer afferens neuronok A mechanocepciós rostok modulálják a nociceptoros transzmissziót
A Head-zónára kisugárzó fájdalom keletkezése
Kisugárzó fájdalom = referred pain
A Head-zónára kisugárzó fájdalom keletkezése
Fájdalom • • • • • • • •
Fájdalom és fogorvoslás Definíciók és osztályozás Érzőműködés és fájdalomérzet Az érző idegrostok működése, pályarendszerek Az fájdalomérzet modulációja – gátlás A fájdalomérzet modulációja –érzékenyítés A fájdalomcsillapítás farmakológiájának alapjai Szájüregi érzékelés és fájdalom
Figure 10-9: Sensory pathways cross the body’s midline
Ventrális és laterális spinothalamikus pályák a tapintásérzet és a nocicepció elkülönülése
Fájdalom • • • • • • • •
Fájdalom és fogorvoslás Definíciók és osztályozás Érzőműködés és fájdalomérzet Az érző idegrostok működése, pályarendszerek Az fájdalomérzet modulációja – gátlás A fájdalomérzet modulációja –érzékenyítés A fájdalomcsillapítás farmakológiájának alapjai Szájüregi érzékelés és fájdalom
A fájdalom endogén szupresszióját végző analgetikus rendszer szerkezete.
A leszálló monoaminerg analgetikus pályarendszer
A gerincvelői opioid neuronok analgetikus hatása
Kapu-kontroll teória
A fájdalom információ modulációja Nociceptív rostok
Kapuzáró mechanizmus
Celluláris transzmisszió
Gerincvelő Más periferiás érzőrostok
Fájdalom • • • • • • • •
Fájdalom és fogorvoslás Definíciók és osztályozás Érzőműködés és fájdalomérzet Az érző idegrostok működése, pályarendszerek Az fájdalomérzet modulációja – gátlás A fájdalomérzet modulációja –érzékenyítés A fájdalomcsillapítás farmakológiájának alapjai Szájüregi érzékelés és fájdalom
A nociceptív afferensek perifériás érzékenyítésével magyarázható fájdalmi jellemzők
Nociceptív afferens
Fájdalmi sajátság
• Csökkent aktivációs küszöb • Allodynia • Megnövekedett • Hyperalgesia küszöbfeletti válaszkészség • A szomszédos afferens végződések bevonása
• Fájdalom terjedés
• Spontán aktivitás
• Spontán fájdalom
érzet
tolerancia küszöb
fájdalom fájdalomküszöb nincs fájdalom
érzésküszöb
A stimulus intenzitása
Fontos definíciók: Hyperesthesia Hyperalgesia Allodynia Anesthesia
Analgesia
Érzékenyítés • A nociceptív egységek tulajdonságai
• Az eredményes stimulusok által kiváltott impulzusok számának növekedése • A küszöbérték csökkenése • A folyamatos aktivitás iniciálása vagy növekedése • Az arachidonsav származékok bevonása (prosztaglandinok, leukotriének)
Perifériás történések sértéskor és gyulladásban
Gyulladásos válaszreakció szöveti sérüléskor Nociceptív kisülés
Vazodilatáció Plazma extravazáció Hízósejt degranuláció
Arachidonsav kaszkád Lymphocyta + neutrophil invázió Nociceptor érzékenyítés Epithel proliferáció Kollagén szintézis Génexpresszió szabályozása Fenotípus változások Julius & Basbaum, Nature, 413:203-210, 2001
Glia sejtek szerepe a fájdalomérzet kialakulásában - érzékenyítő mediátorok felszabadítása
A centrális érzékenyítés indukciója Induction of central sensitization C-rost végződés
+
NK-1
mGluR AMPA G
G
K Na+
2+
Ca NMDA K+ Na+
+
K Na+
2+
2+
Mg
Ca K+ + P Na 2+
Ca
PKC
gerincvelői neuron
C-rost közvetítette központi érzékenyítés Gyulladásos fájdalom kémiai motor
érzékenyített terminálisok
Neuropathiás fájdalom ektópiás aktivitás: Na+ csatorna -adrenerg motor mechanoszenzitivitás
perifériás ideg sérülés
C-rost aktiváció
C-rost aktiváció
gv. 2+
Ca
a lassú és szinaptikus potenciálok időleges & térbeli összegzése
centrális érzékenyítés
gv. 2+
Ca
a lassú és szinaptikus potenciálok időleges & térbeli összegzése centrális érzékenyítés
szövetsérülés és gyulladás
perifériás idegsérülés
c-rost input a lassú szinaptikus potenciálok összeadódnak NMDA és neurokinin mediált másodlagos hírvivők változása Ca++, IP3, DAG, stb. Protein-kináz C aktiváció receptorok és ioncsatornák foszforilációja Megnövekvő ingerlékenység és szinaptikus hatékonyság
KÖZPONTI ÉRZÉKENYÍTÉS
Fájdalomérzet kialakulásának komplexitása: multidimenzionális modell A kapu-kontroll teórián alapul, de a fájdalomérzés 4 szintjét különíti el: • Nocicepció - neuralis érzékelés • Érzet – a fájdalom élménye (pl. intenzitása) • Érzelem – érzelmi válasz, a fájdalom megélése (e.g. aggodalom) • Viselkedés, cselekedet – pl. a végtag elhúzása
Fájdalomérzet multidimenzionális modellje
élettani tanulás érzékelés
?
környezet
?
Érzelmi válasz
Viselkedési válasz
pl. félelem
pl. menekülés
Fájdalom • • • • • • • •
Fájdalom és fogorvoslás Definíciók és osztályozás Érzőműködés és fájdalomérzet Az érző idegrostok működése, pályarendszerek Az fájdalomérzet modulációja – gátlás A fájdalomérzet modulációja –érzékenyítés A fájdalomcsillapítás farmakológiájának alapjai Szájüregi érzékelés és fájdalom
Nociceptív specializációk Sokféle modalitás
Módosíthatóság
Érzékenyítés Julius & Basbaum, Nature, 413:203-210, 2001
A fájdalomcsillapítás farmakológiája
A fájdalomcsillapítás módjai farmakológiai,
pszihológiai és fizikai
A fájdalomcsillapítás célpontjai 1-6
A fájdalomcsillapítók osztályozása • Nem-opioid (non-narcotic) - Acetaminophen - NSAIDS (nem-szteroid gyulladásgátlók): ASA, Advil, Motrin, Naprosyn, Feldene Toradol (Ketorolac) COX–2 Inhibitorok (Vioxx & Celebrex) - Mellékhatás: Gastricus erosio, GI-vérzés, folyadék-retenció, thrombocyta dysfunctio és veseelégtelenség
Acetaminophen/paracetamol/Tylenol elsődlegesen COX-3 gátló
COX-2 szelektív/specifikus inhibitorok szerepe
Nocicepció Transzdukció
Vezetés
Transzmisszió Moduláció
Noxious stimulus
“Ouch” fájdalom primer szensoros neuro
centralis neuron
Nocicepció – Transzdukció Nociceptor Aktivatorok hideg
meleg
Bradykinin
mechanikai
B1/B2
DRASIC/mDEG
H+ VR1 CRM1
ASIC
TRPV3
generator potential action potentials
COX-2 Inszenzítiv
Transzmisszió/Moduláció VGCC
GABAA Adensosine Opiate CB1 Glutamate Activity
Sub P
COX-2 Inszenzitív NMDA AMPA mGluR
NK1
Afferens Centralis Terminal
Hátsó szarvi Neuron
A nocicepció nem COX-2 szenzitív
Perifériás érzékenyítés Reduced Transduction Threshold
Primer hyperalgesia Primer allodynia
károsító stimulus
Inflammáció primer szensoros neuron
centralis neuron
Perifériás érzékenyítés bőr
Macrophage Mast cell
6h 12h
PGS VR1
szöveti károsodás
Cox-2 AA
PG EP/IP
H+
IL1b, IL6 TNF
Ca2+
COX-2 Szenzitív
PKC PKA (SNS/SNS2) Primer sensoros neuron perifériás terminal
Vannak prostanoid és nem-prostanoid szenzitizálók
Centralis szenszitizálás Fokozott fájdalmi válasz Noxious stimulus
Másodlagos hyperalgesia Taktilis allodynia
primer szenzoros neuron
irritánsok szöveti károsodás gyulladás
centrális neuron
Centrális Szenzitizálás – központi fájdalom hiperérzékenység Ab rost mechanoreceptor
innocuous stimulus
innocuous stimulus
gyenge synapse
emelkedett szinaptikus erő
Fájdalommentes érzékelés
Fájdalomérzet
Brush-Evoked Mechanical Allodynia
Central érzékenyítésakut fázis src NMDA
Activity
Glutamate
Tyr S/T
pERK PKC
AMPA S/T
mGluR
Ca2+
PKA
Sub P
Central Terminal
NK1
IP3
COX-2 Inszenzitív
COX-2 indukció a gerincvelőben gyulladás
COX-2
b-actin
A Cox-2-t nem indukálja a gerincvelőben a perifériás idegsérülés
Cox2
b-Actin
Cox2 band intensity
Centralis érzékenyítésa gyulladás késői fázisa Primer szenzoros neuron centralis terminal
+
EP
+
EP/IP
Nociceptive hátsó szarvi neuron
+
PGE2
COX-2
Glycin receptor gátló interneuron
–
EP
COX-2 Szenzitív
A gyulladás kiváltotta fájdalomnak vannak COX-2 szenzitív perifáriás és centrális komponensei
Cox-2 inhibitorok csak akkor hatásosak ha a COX-2 indukált állapotban van – lag periodus kell az indukcióhoz Vannak nem-prostanoid komponensei is a gyulladás kiváltotta fájdalomnak – plafon effektus A perifériás idegsérülés gyakran nem érzékeny COX-2 inhibitorokra
A fájdalomcsillapítók további osztályozása Opioid fájdalomcsillapítók: Szintetikus narkotikumok Gyakran használt készítmények: - Morfin-szulfát, Oxycontin - Dilaudid (hydromorphone) - Oxycodone (Percodan, Percocet, Oxycontin SR - Demerol (Meperidine) - Fentanyl - Codeine
Fájdalom • • • • • • • •
Fájdalom és fogorvoslás Definíciók és osztályozás Érzőműködés és fájdalomérzet Az érző idegrostok működése, pályarendszerek Az fájdalomérzet modulációja – gátlás A fájdalomérzet modulációja –érzékenyítés A fájdalomcsillapítás farmakológiájának alapjai Szájüregi érzékelés és fájdalom
A szájüregi érzékelés anatómiai alapjai
A n. trigeminus szenzoros működése
A fogászati fájdalom néhány fontos okai (angol nyelvű összefoglaló internetes oldalak) (kiegészítő anyag) • • • • • •
Dental Cavities Dental Injuries (Cracked tooth syndrome) Gum Disease Sinus Infection Temporomandibular Joint Disorder (TMJ) Others
A. Migrén B. Folyamatos fejfájás, fogfájás C. Neuralgia (trigeminalis)
D. Orális karcinoma E. Akut TMJ displacement
Metszőfog hosszmetszet megfigyelhető a pulpakamra centrális elhelyezkedése
A pulpa idegrost hálózata
Mi a „fogfájás”? • A „fogfájás" általában a fogak vagy az állcsont fájdalmát jelenti. A legtöbb esetben a fogfájás fog vagy állcsont problémára utal, mint a szuvasodás, letört fog, egy védtelen foggyökér, fogágybetegség, az állkapocs betegsége (temporomandibuláris izület), vagy a rágóizmok görcsei. A fogfájás súlyossága változhat, az akut vagy krónikus enyhe fájdalomtól egészen az kínzóan éles fájdalomig. A fájdalom súlyosbodhat rágásra, kopogtatásra, hidegre vagy melegre. Egy röntgenfelvételt is magában foglaló, alapos orális kivizsgálás segíthet kideríteni az okokat, hogy a fájdalom fog vagy állcsont eredetű-e. • Néhány esetben a fogfájdalmat nem a fog vagy az állcsont betegsége okozza. A fog és állcsont környéki fájdalmak szív- (mint az angina vagy a szívroham) és fülbetegségeknek (mint a belső- vagy külsőfül fertőzései), vagy az arcüregek megbetegedéseinek is lehetnek a tünetei. Például, az anginás fájdalom (amikor a szívartériák leszűküléséből adódóan a szívizom nem jut elég oxigenált vérellátáshoz) általában a mellkasba, vagy a karba sugárzik. Néhány anginás beteg esetében azonban a fog- vagy állkapocs fájdalom a szívbetegségük egyetlen tünete. A fül és az arcüregek fertőzései, betegségei ugyancsak okozhatnak fog-, illetve állcsontfájdalmat. Ezen okoknál fogva néhány esetben a fogorvosi és általános orvosi kivizsgálás is szüksége egy-egy „fogfájás” okainak kiderítéséhez.
Milyen fogászati okok vezetnek „fogfájáshoz”? -
A „fogfájás” gyakori fogászati okai: a fogszuvasodás, (leggyakoribb) a fogágybetegség, (második leggyakoribb) a fognyaki kopás, a foggyökér irritációja, a fog sérülése/törése, a temporomandibuláris izület (TMI) betegsége, adott fog beékelődése és a fogak előtörése. Fogfájást okozhat nem a szájüregből származó probléma is.
Fogszuvasodás • A fogfájás leggyakoribb oka a fogszuvasodás. A fogszuvasodás (caries) érintheti a zománcot és a dentint. Mindkét réteg védelmi vonalul szolgál az alattuk elhelyezkedő réteg, a fogbél részére, ahol a véredények és az idegek futnak. Egyes szájbeli baktériumok egyszerű cukrokat lebontva savat termelnek. A sav puhítja, feloldja a zománcot, majd a dentint, mélyedéseket mar ki. A kis, sekély lyukak lehetnek fájdalommentesek, így észrevétlenek maradnak a beteg számára. A nagyobb, mélyebb üregekben ételtörmelék felhalmozódhat fel. Az érintett fog belső, élő pulpa szövetét a baktériumtoxinok, vagy a hideg, forró, savanyú vagy édes ételek irritálhatják. A nagyobb üregek okozta fogfájás a leggyakoribb oka a fogorvos meglátogatásának (sajnos csak ilyenkor). • A kisebb, sekély üregek kezelése általában a fogászati tömést foglalja magában. A nagyobb területi hiányok kezelésekor inlay-t, onlay-t, esetleg koronát alkalmaznak. Az olyan üregek kezelése, amely már penetrált, és elérte a pulpát, gyökérkezelést vagy az érintett fog kihúzását jelenti. A pulpa fertőződése, traumás sérülése a pulpaszövet pusztulásához vezethet, amelynek következménye tályog vagy cysta lehet. A fertőzött fog kezelése ugyancsak a gyökérkezelés vagy a fog eltávolítása. A gyökérkezelés a pusztuló fogbél eltávolítását, a gyökércsatorna fertőtlenítését (ezzel megakadályozva a fertőzés továbbterjedését), és egy inert anyaggal történő helyettesítését jelenti. Az eljárás célja, hogy megmentse a pusztuló fogat a kihúzástól, s egyúttal megszüntesse a fellépett fájdalmat.
Fogágybetegség (gingivitis és parodontitis) A fogfájás második leggyakoribb oka a fogágy megbetegedése. Kezdeti állapotban a lágyszövetek (gingiva) gyulladását, előrehaladott állapotban tartószövetek gyulladását (parodontitis), a fogakat körülvevő, azokat helyükön tartó, csontszövet abnormális elvesztését foglalja magában. Ínybetegséget a plakkokban található baktériumok toxinjai okoznak. A plakk lényegében baktériumok, az általuk elválasztott anyagok, ételmaradék és nyál keveréke. Az ínybetegség korai tünete a fájdalom nélküli ínyvérzés. A fájdalom csak az előrehaladottabb ínysorvadás tünete, mikor a fogkörnyéki csontszövet vesztés gingivális tasak kialakulásához vezet. A baktériumok ezekben a tasakokban fertőzést, gyulladást, fájdalmat, és további csontsorvadást okoznak. Az előrehaladott ínybetegség az egyébként egészséges fogak elvesztéséhez vezet. A fogágybetegség a korai fázisban általában a szájhigiéne és a bakteriális plakk eltávolításával kezelhető. Komolyabb megbetegedés esetén a fogak és a foggyökerek alapos megtisztítása, azaz fogkő eltávolítás mellett szubgingivális kürettázs egy viszonylag egyszerű műtéti beavatkozás. Az előrehaladott, jelentős csontvesztéssel, fogak kilazulásával járó ínysorvadás kezelése bonyolultabb műtéti beavatkozást vagy akár az érintett fogak kihúzását teheti szükségessé.
Foggyökér érzékenysége • Krónikus fogágybetegség és/vagy fognyaki kopás következtében a gyökérfelszín szabaddá válása fogfájáshoz vezethet. A foggyökerek a fogak alsó kétharmadára terjednek ki, amelyek normális esetben az alveoláris csontokba ágyazódnak a parodontális ligamentum segítségével. A baktériális toxinok kiváltotta gyulladásos folyamat gyökerek körül és az íny és a csont visszahúzódását eredményezi, felfedve a gyökereket. A szabadon gyökerfelszínek érzékennyé válhatnak hidegre, melegre, és a savanyú ételekre, mivel már nem védi ezeket az íny, a parodontium és a csontréteg. Az érzékenység oly mértékűvé válhat, hogy a beteg elkerüli a hideg vagy a savanyú táplálékokat. • A foggyökér fedetlenné válásának korai szakaszában kezelhető a betegség különböző fluoridos gélekkel és/vagy speciális fogkrémekkel, amelyek fluoridokat és egyéb ásványi anyagokat tartalmaznak, illetve az érzőidegek ingerelhetőségét csökkentik. Az ásványi anyagok beépülnek a gyökerek felszínébe, és erősebbé, a környezeti hatásokra kevésbé érzékennyé teszik a gyökérfelszínt. Amennyiben a gyökér fedetlensége a pulpaszövet sérüléséhez vezet, a fog eltávolítása válhat szükségessé.
Trauma okozta fogfájdalom • Traumás események következtében a törött fog is kialakulhat fogfájást, amely nincs kapcsolatban szuvasodással vagy ínysorvadással. Az adott területre történő ráharapás erős, éles fájdalmat okozhat. Ezek a törések általában egy kemény tárgy ráharapásával jönnek létre, mint a keménycukrok, ceruzák, magok, vagy belesetek következményei lehetnek. Néha a törést csak speciális festéssel lehet kimutatni a fogfelszínen. A kezelés általánosan a fog teljes bevonását jelenti aranyból vagy fémhez kötött porcelánból készült koronával. Ha azonban a korona felhelyezése nem szünteti meg a fájdalomérzetet, gyökérkezelés válhat szükségessé.
Temporomandibuláris izület (TMI) fájdalma A temporo-mandibuláris izület betegségei általában az egyik, vagy a mindkét fül előtti terület fájdalmát okozzák. A TMI kapcsolja az alsó állkapcsot (mandibula) a koponyához. Az itt kialakuló fájdalmat egy akut trauma (pl. egy állra mért ütés), gyulladásos, súlyosbodó arthritis mellett az is okozhat, ha a páciens minden rágó-, vagy nyelő mozdulatnál hátratolja az állkapcsát a nyak irányába. Néha a TMI körüli izmok görcse okoz fej-, és nyakfájdalmat, szájnyitási nehézséget. Ezek az izomgörcsök kapcsolatba hozhatók a rágással, életviteli stresszel, amelyek a betegekben a fogak összeszorítását és az izmok még további megkeményedését okozzák. Átmeneti izomgörcsöket okozhatnak fertőzések, lokális gyulladásos folyamatok is. Ilyenek kialakulhatnak a fogászati beavatkozáshoz használt helyi érzéstelenítés vagy az impaktált bölcsesség fog eltávolításával okozott trauma következtében is. • A temporo-mandibuláris izület fájdalmának kezelése általában gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók szájbeli alkalmazását jelenti. Egyszerűbb esetekben a meleg vizes borogatás is használ az izület körüli területek megnyugtatására, rendszeres edzés hasznos lehet a fizikai stressz csökkentésére, vagy puha, rágást nem igénylő ételek fogyasztása, az esetek egy részében azonban álkapocshíd kialakítása is szükségessé válhat a mandibula vagy a TMI előrefelé történő áthelyezéséhez. Ez feloldhatja az idegekre és véredényekre ható nyomást a TMI-ben, és így csökkenti a fájdalomérzetet.
Beékelődés és előtörés • A beékelődő (egymás felé növő) vagy előtörő (épp kinövésben levő) moláris fogak (az állkapocs hátsó területén kifejlődő nagyobb fogak) fájdalmat válthatnak ki. Ahogy a molárisok áttörnek, a környező szövetek begyulladhatnak, megdagadhatnak. A beékelődött fogak fájdalomcsillapítást, antibiotikumos kezelést és sebészeti eltávolítást igényelnek. Ez a probléma leggyakrabban az impaktált bölcsességfogakkal kapcsolatosan alakul ki.
A fej, a szájüreg és az arc fájdalomformáinak csoportosítása
Mi is a fájdalom?
Fájdalom - összefoglalás • • • • • • • •
Definíciók és osztályozás Fájdalom és fogorvoslás Érzőműködés és fájdalomérzet Az érző idegrostok működése, pályarendszerek Az fájdalomérzet modulációja – gátlás A fájdalomérzet modulációja – érzékenyítés A fájdalomcsillapítás farmakológiájának alapjai Szájüregi érzékelés és fájdalom
