A 2012. évi demográfiai adatok gyermekgyógyászati vonatkozása Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A népegészségügy célja a betegségek megelőzése, az egészség megőrzése, az egészségi állapot javítása. A hatásos népegészségügyi tevékenységhez információval kell rendelkezni a lakosság egészségi állapotáról, valamint az azt befolyásoló társadalmi, gazdasági, kulturális, környezeti és egyéni életmódhoz kapcsolódó tényezőkről. A lakosság egészségi állapotának felméréséhez ismeretekkel kell rendelkezni az érintett népesség demográfiai jellemzőiről is. Az adatok forrása a Központi Statisztikai Hivatal Demográfiai évkönyve. A demográfia tárgya A demográfia szó a görög “démosz” (= nép, népesség) és a “gráfia”(= leírás) szavak összetételéből származik, tehát népességleírást jelent. A demográfia, mint tudomány azonban ennél tágabb fogalom, a népesség és a körükben végbemenő változások, valamint e változásokat meghatározó tényezők megfigyelésével és elemzésével foglalkozik. Egyrészt egy keresztmetszeti képet ad a népesség állapotáról, ami körébe a népesség száma, szerkezete, összetétele tartozik egy adott időpontban. Másrészt a népesség körében végbemenő változásokat fogja össze egy adott időtartamra vonatkoztatva, amelyet népmozgalmi jelenségeknek, népesedésnek nevezünk. Továbbá értelmezi népesedés jelenségeihez fűződő társadalmi-gazdasági okokat és következményeket. A népesedési folyamatok két csoportra bonthatóak: természetes népmozgalomra és migrációra. A természetes népmozgalom folyamatai a születés, a házasodás, a termékenység, a válás és a halálozás. A migráció körébe az országon belüli belső vándorlás és a nemzetközi vándorlás tartozik. A demográfiai elemzés vonatkozhat a teljes társadalomra, vagy annak egy rétegére – mint ezen tanulmány is - a 0-19 éves korosztályra. A népmozgalom főbb adatai Magyarországon a népesség száma 2012. január elsején 9 931 925 fő volt, az év folyamán tovább csökkent, így 2013. január elsején 9 908 798 főre változott. A népesség évközepi száma, a kettő átlaga 9 920 361,5 volt, amely továbbiakban az arányszámok kiszámításához használandó. Az arányszámok alapján következtethetünk az egyes jelenségek előfordulására, mivel az esetszámok, amelyek abszolút számok, nem tájékoztatnak a gyakoriságról. Magyarországon 2012-ben 90 269 volt az élveszületések száma, tehát ennyi magzat jött a világra, amely az életnek valamilyen jelét adta, tekintet nélkül arra, hogy mennyi ideig volt az anya méhében. A nyers élveszületési arányszám1 9,1 ezrelék volt. 2012-ben a halálozások száma 129 440 volt, a nyers halálozási arányszám 13,0 ezrelék volt.2 A természetes szaporodás az élveszületések és halálozások különbözete, ha a különbség negatív, akkor fogy a népesség, ha pozitív, akkor szaporodik. 2012-ben a születések nagyobb mértékben emelkedtek, mint a halálozások, ebből adódóan a természetes fogyás üteme némileg mérséklődött. A két fő népmozgalmi esemény különbözeteként 39 171 fővel fogyott a természetes népesség száma. A természetes szaporodási arányszám -3,9 ezrelék volt.3
1
2
3
Élveszületési arányszám=élveszületések évi száma az adott évben / a népesség évközepi száma ugyanazon évben*1000 Halálozási arányszám=halálesetek évi száma az adott évben/a népesség évközepi száma ugyanazon évben*1000 Természetes szaporodási arányszám=természetes szaporodás évi száma az adott évben/a népesség évközepi száma ugyanazon évben*1000
A népességszám tényleges fogyását azonban fékezte a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege. Összességében 28 747 fővel fogyott Magyarország lakossága. Magyarországon a XX. században az élveszületés alapirányzata csökkenő. A halálozás trendje 1901-1964 között csökkenő, 1965 és 1993 között növekvő, és 1994-től kezdve enyhén csökkenő. 1980-ig a két világháború éveitől eltekintve természetes szaporodás, 1981-től természetes fogyás jellemzi a népességet, 2011-ben 10 millió fő alá csökkent Magyarország lakossága. Az alapirányzatokat kisebb-nagyobb demográfiai hullámok szakították meg (1. ábra). 1. ábra. Ezerlakosra jutó élveszületés és halálozás alakulása, 1901-2012 45 élveszületési arányszám 40
halálozási arányszám
Ezrelék
35 30 25 20 15 10 5 2009
2003
1997
1991
1985
1979
1973
1967
1961
1955
1949
1943
1937
1931
1925
1919
1913
1907
1901
0
A gyermeknépesség száma, aránya, összetétele Az arányszámok ismerete mellett szükség lehet – például a gyermekgyógyászati ellátás tervezésénél - az esetszámok ismeretére is. A 0-19 éves korúak létszám-változásának alapirányzata csökkenő. A csecsemő- és gyermekhalálozás csökkenése, valamint népesedési politikai intézkedések bevezetése okozta születésszám változások miatt a gyermekek létszáma három időszakban növekedett (1936-1939, 1948-1960, 1978-1983), azonban 1983 óta folyamatosan csökkent. 2013-ban a 0-19 éves korúak száma kétmillió alá csökkent, 1 199 904 fő volt (2. ábra). 2. ábra. A 0-19 éves korosztály létszáma, 1924-2013
3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 2013
2009
2005
2001
1997
1993
1989
1985
1981
1977
1973
1969
1965
1961
1957
1953
1949
1940
1936
1932
1928
0 1924
0-19 évesek száma (ezer fő)
4000
A népesség kormegoszlása megváltozott, a gyermekek aránya lecsökkent, az idős lakosság aránya pedig megemelkedett, amely egyrészt annak eredménye, hogy a várható élettartam meghosszabbodott, másrészt annak, hogy az élveszületések száma nagyon lecsökkent. A 65 éves és idősebb népesség száma és aránya először 2006-ban haladta meg a 0-14 éves korú népességét. 2013. január 1-jén 100 gyermekkorú lakosra 119 időskorú jutott. A népesség átlagos életkora 40 év felé emelkedett (3. ábra). 3. ábra. A kormegoszlás és az átlagos életkor alakulása, 1869-2012 50,0 életkor
100% 90%
45,0
80%
40,0
70%
35,0
60%
30,0
50%
25,0
40%
20,0
30%
15,0
20%
10,0
10%
5,0
0%
0,0
65-x 0-14
átlagos életkor
2012 2013
2011
2001 2010
1980 1990
1960 1970
1949
1930 1941
1920
1910
1900
1880 1890
1869
15-64
2013. január 1-jén a 0-19 évesek aránya 20,2 százalék volt a teljes népességen belül. A gyermekek és fiatalok számának csökkenése minden korcsoportot érint, az egyes korcsoportok viszonylagos súlya is csökkenő tendenciát mutat, kivétel a 2008-ban és 2009ben, amikor emelkedés volt tapasztalható (4. ábra). 4. ábra. Az egyes gyermek korcsoportok aránya a teljes népességhez viszonyítva, 2000-2013 Gyermeklakosság aránya a teljes népességhez viszonyítva (százalék)
7 6 5 4 3 2 1 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 0-4 éves
5-9 éves
10-14 éves
15-19 éves
Élveszületés Az élveszületések száma az 1970-es évihez képest nagyon lecsökkent az ezredfordulóra, először 1998-ban süllyedt százezer alá, majd 2003 és 2008. között növekedésnek indult. Azonban 2009-től ismét csökkenő irányzatú, a mélypontot 2011-ben érte el 88 049
születésszámmal. 2012-ben ismét 90 000-nél több gyermek jött élve a világra. Az élveszületési arányszám változásának iránya követi az abszolút érték mozgásait (5. ábra). 5. ábra. Az élveszületések számának és az élveszületési arányszám alakulása, 1970-2012 É lve sz ü le tés i a rá n ys z ám (e z relék )
160
120 100 80 60 40 20
14 12 10 8 6 4 2
Az élveszületéseket az anya és az újszülött jellemzői alapján is csoportosíthatjuk, elemezhetjük. Az újszülött oldaláról a születési súly, a gesztációs kor, a nem, az élveszületési sorrend valamint az ikertestvér alapján is képezhetünk csoportokat. Az újszülöttek súlya az egyik legfontosabb csecsemőhalálozást befolyásoló tényező. A kissúlyú újszülöttek, a 2500 grammnál kisebb súllyal született újszülöttek aránya az utóbbi tíz évben nem mutatott csökkenést, értéke 8,6 százalék körül mozog. Az élveszülöttek átlagos súlya 3250 gramm körül alakult. A koraszülöttek, a 37. terhességi hét előtt szülöttek aránya 8,9 százalék volt. A többes terhességekből származó élveszülöttek aránya emelkedett. Az élveszületési sorrend átlaga a közel azonos, amely a csökkenő élveszületés mellett azt jelenti, hogy azok a nők, akik már egyszer vállaltak gyermeket hajlandóbbak egy következő terhességre. Mint várható volt, minden évben több fiú született, mint lány (I. táblázat). I. táblázat. Élveszületések az újszülött jellemzői szerint, 1970-2012
Évek 1970 1990 2000 2011 2012
A 37. Kissúlyú Élveszülöttek terhességi élveszülöttek átlagos súlya hét előtt aránya (%) (gramm) élveszülöttek aránya (%) 10,7 3154 10,2* 9,3 3185 8,7 8,4 3246 8,4 8,6 3255 8,9 8,6 3247 8,9
Többes születésből származó élveszülöttek aránya (%) 2,1 2,3 2,7 3,2 3,2
Az élveszületési sorrend átlaga 1,88 1,88 1,94 1,91 1,91
100 leány élveszülöttre jutó fiú élveszülött 106,7 104,5 106,1 106,4 107,1
*1980-as adat
Az élveszületéseket megvizsgálhatjuk az anya családi állapota és életkora szerint is. A nem házas családi állapotúak részaránya folyamatosan emelkedik a szülő nők között, 2012-ben az újszülöttek 44,5 százaléka született házasságon kívüli kapcsolatból, amely az eddig tapasztalt legmagasabb részarány. A 2012-es születésszám növekedése kizárólag a házasságon kívüli születések nagyobb mértékű emelkedéséből eredt, a házasságból született gyermekek száma továbbra is csökkent. A házasságon kívüli születések dinamikus emelkedése szoros együtt járást mutat azzal, hogy a szülőképes korú női népesség között is erősen emelkedett a hajadon családi állapotú, de élettársi kapcsolatban élő nők hányada (6. ábra).
20 12
20 11
20 10
20 09
20 08
20 07
20 06
20 05
20 04
20 03
20 02
20 01
2 01 2
2 01 1
2 01 0
2 00 9
2 00 8
2 00 7
2 00 6
2 00 5
2 00 4
2 00 3
2 00 2
2 00 1
1 99 0
1 97 0
19 90
0
0
19 70
É lv es z ü leté se k sz ám a
140
16
6. ábra. Élveszületések az anya családi állapota szerint, 1970-2012
Élveszületések száma (ezer fő)
160 140 120 100 80 60 40 20 0 1970 1990 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Házas
Nem házas
A szülő nők életkora egyre határozottabban kitolódik, a nők átlagos életkora a gyermekük születésekor folyamatosan emelkedik, 2012-ben 30,06 év volt. Még 1990-es évek közepéig a 20-24 éves korcsoportban, 2009-ig a 25-29 éves korcsoportban, ezt követően a 30-34 éves korcsoportban volt a legmagasabb a korspecifikus termékenység.4 2012-ben eltérően ugyan, de valamennyi korcsoportjában emelkedett a gyermekvállalás gyakorisága. A 30 év alatti nők termékenységének emelkedése jelentősebb volt, de a többletszületés jelentős része a 35-39 éves korosztálytól származott. 2012-ben a 30–34 éves nők adták az összes születésszám közel egyharmadát (7. ábra). 7. ábra. Élveszületések gyakorisága az anya korcsoportja szerint 1000 megfelelő korú nőre vonatkoztatva, 1970-2012 180
1970
160
1990
140
2000 2005
Ezrelék
120
2010
100
2012
80 60 40 20 0 -19
20-24
25-29
30-34
35-39
40-44
45-
Anyai életkor
Az élveszületéseket megyénként vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy az országosnál magasabb volt az élveszületési arányszám Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom-Esztergom megyében és Budapesten (8. ábra).
4
Korspecifikus termékenységi arányszám= élveszülöttek évi száma az adott női korcsoportban / az adott korcsoportba tartozó nők évközepi száma*1000
8. ábra. Élveszületési arányszám megyénként, 2012
10 8
7,5 7,5 7,7
9,8 9,8 9,9 9,4 9,5 8,9 8,9 9,0 9,0 8,7 8,4 8,5 8,5 8,1 8,1 8,2 8,3
9,1
6 4 2
Ö ss ze se n
V So as m og y N óg C r á so d ng rá Ba d ra ny a To Ve ln Bá szp a cs ré -K m isk Já un sz H -N e ve a s G gyk yő un F re M -Sz jér os o on lno Ko -S k op m ár Haj r o om dú n -E -B ih B s or zt ar er so go dA B ba ud m új a S za -Z pe em st bo lc pl sén Sz at m P ár es -B t er eg
0 Za l Bé a ké s
Élveszületési arányszám (ezrelék)
12
A kissúlyú újszülöttek aránya nagyon magas, 10 százalék feletti volt Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Nógrád megyében. A legkedvezőbb helyzet Budapesten volt tapasztalható, amely nemzetközi összehasonlításban még mindig kiemelkedően magas érték (9. ábra).
Kissúlyú újszülöttek aránya (százalék)
9. ábra. Kissúlyú újszülöttek aránya megyénként, 2012 14 12 10,6 9,7 9,7
10 8
7,6 7,6 7,7 7,1 7,4 7,5 7,5
12,0 11,4 10,8
8,8 8,8 8,2 8,2 8,2 8,4 8,5
8,6
6 4 2
rs zá go s O
Bu G da yő pe Já r-M st sz os -N on V ag - a yk So s un pr -S on zo ln ok To ln a P C e so st n Ve grá sz d pr ém Ko Fe m ár j o m B ér -E ék sz és te rg Ba om H ran aj dú ya -B ih ar Bá cs Za -K la is Sz ku ab n ol H cs ev -S es za N tm óg Bo ár rá -B d rs er od eg -A ba So új m -Z og em y pl én
0
Termékenység A nyers élveszületési arányszám hátránya, hogy az élveszületések számát a teljes népességhez viszonyítja, nem veszi figyelembe a népesség kormegoszlását. Ha egy népesség öregszik (a szülőképes korú nők részaránya csökken), akkor változatlan élveszületési szám mellett is csökken az élveszületési arányszám. A termékenység változásának mérésére alkalmasabb
mutató a teljes termékenységi arányszám5, amely azt mutatja meg, hogy a női népesség hoz-e annyi gyermeket a világra, amely elegendő a népesség egyszerű reprodukciójához. A gyermekhalálozásokat figyelembe véve értékének tartósan 2,1 felett kell lennie ahhoz, hogy egy népesség szaporodjon. Magyarországon 1959-től kezdve a teljes termékenységi arányszám ezt a kritikus értéket - 1974-1977 között lévő időszakot kivéve - nem érte el. A 2012. évi termékenységi szint mellett száz nő 134 gyermeket hozna világra élete folyamán, amely 10-zel több a 2011. évi (124 gyermek) értéktől, azonban ez a jelentős emelkedés is messze elmarad az egyszerű reprodukció biztosításához átlagosan szükséges 210-es gyermekszámtól (10. ábra). 10. ábra. A teljes termékenységi arányszám alakulása, 1970-2012
Teljes termékenységi arányszám
2,5 2 1,5
1,97 1,84 1,31 1,31 1,28 1,28 1,32
1,35
1,32
1,35
1,34 1,33 1,26 1,24
1 0,5 0 1970 1990 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Magzati veszteségek A magzati veszteség körébe a magzati halálozások6 és a terhességmegszakítások tartoznak. 2012-ben a születésszám emelkedése mellett a magzati veszteségek száma csökkent. A magzati halálozások 100 élveszületésre vetített száma az utóbbi években emelkedő irányzatot mutatott, azonban 2012-re csökkent az értéke. A magzatok döntő többsége 97,7 százaléka a 24. terhességi hét előtt halt el. Szomorú tény, hogy a magzatok közel kétharmada szándékos beavatkozás következtében nem születhetett meg. A terhességmegszakítások 1970-től tartó folyamatosan csökkenő irányzata - a 2008. évi megtorpanástól eltekintve - folytatódott. 100 élveszülöttre 2012-ben 40,0 terhességmegszakítás jutott, szemben az előző évi 43,7-del. (II. táblázat, 11. ábra). II. táblázat. Magzati veszteségek, 2011-2012 Száma Korai és középidős magzati halálozás Késői magzati halálozás Terhességmegszakítás Magzati veszteségek
5
2011
2012
16 828
16 072
392
378
38 443 55 663
36 118 52 568
100 élveszületésre jutó aránya 2011 2012 15,9
18,2
43,7 63,2
40,0 58,2
Teljes termékenységi arányszám azt mutatja meg, hogy az adott évi korspecifikus termékenység változatlan érvényesülése mellett (amely az egyes női korosztályokban méri a termékenységet) egy nő teljes produktív élete folyamán hány gyermeknek adna életet. 6 Magzati halálozásról akkor beszélünk, ha a magzat a megszületés előtt elhal, függetlenül a terhesség tartamától. A korai magzati halálozás a 22 teljes hétnél rövidebb, és középidős magzati halálozás a 22-24 teljes hetes terhesség esetén történő vetélés
25
150
20
120 ||
15
90
|| || ||
10
60
5
30
0
0 19701990200120022003200420052006200720082009201020112012 magzati halálozás 100 élveszülöttre
terhességmegszakítások száma 100 élveszülöttre
magzati halálozások száma 100 élveszülöttre
11. ábra. Magzati veszteségek alakulása, 1970-2012
terhességmegszakítás 100 élveszül
Halálozás A halálozási adatok a lakosság egészségi állapotának leírásában jelentős szereppel bírnak7. 1920-ban Magyarországon közel 170 ezer ember halt meg, amelynek 28,3 %-a csecsemőkorú volt. Ezer megszületett csecsemőből 193 azelőtt meghalt, hogy megérte volna az első születésnapját. A csecsemőhalálozás részaránya az összhalálozásban konzekvensen és rendkívüli módon lecsökkent. Jelenleg ezer élveszülöttbõl 5 bizonyul életképtelennek, ez az összes halálozásnak mindössze 0,3 százaléka. Szintén nagymértékben csökkent a 1-14 éves korban meghalt gyermekek száma, amit nagyrészt a fertőző betegségek csökkenése és kezelhetősége okozott. Jelenleg a népesség legnagyobb része 60 év felett halálozik el. (12. ábra) 12. ábra A halálozások számának alakulása Magyarországon, 1919 és 2012 250 1-14
15-59
60-x
200
150
100
2008
2003
1998
1993
1988
1983
1978
1973
1968
1963
1958
1953
1948
1941
1936
1931
1926
50
1921
Meghaltak száma (ezer fő)
0
Születés körüli halálozás Születés körüli (perinatális) halálozás alatt a késői magzati halálozást8, tehát a 24 terhességi hét után elhalt magzatokat (halvaszületetteket) és a 0-6 napos korban történt 7
A halálozás az élet minden jelének végleges elmúlása az élve születés megtörténte után bármikor. Késői magzati halálozások közé tartozik, ha a magzat az anya testétől való elválasztás után az élet semmilyen jelét nem adta, és a fogamzástól számított 24 teljes hétnél hosszabb idő telt el. Idesorolandó továbbá, ha a magzat kora nem állapítható meg, de a magzat hossza 30 cm vagy annál nagyobb, vagy a magzat súlya 500 g vagy annál több. 8
csecsemőhalálozást értjük. A perinatális halálozás szintjét a várandósgondozás, a szülésvezetés és az újszülött ellátás minősége egyaránt befolyásolja. 2012-ben kevesebb késői magzati halálozás és több korai újszülöttkori halálozás következett be, mint 2011-ben. Összességében 574 volt a perinatális halottak száma (III. táblázat). III. táblázat. Születés körüli halálozás, 2011-2012 Száma
Késői magzati halálozás + 0-6 napos korban meghaltak = Születés körüli halálozás
1000 születésre jutó aránya 2011 2012
2011
2012
392
378
4,4
4,2
190
196
2,1
2,2
582
574
6,6
6,3
A születés körüli halálozási arányszám9 változásának tendenciája csökkenő, nagyobb részét a késői magzati halálozás adja. Mivel a vizsgált időszakban a korai csecsemőhalálozás mértéke jobban csökkent, így a késői magzati halálozás részaránya növekedett a perinatális halálozáson belül. 2012-ben mindkét összetevője az abszolút számok változásának irányával azonos elmozdulást mutatott, az előző évi értékhez képest. 1000 születésre 6,3 születéskori halálozás jutott, amely 0,3 ponttal alacsonyabb a 2011. évinél (13. ábra).
Születés körüli halálozás (ezrelék)
13. ábra. A születés körüli halálozás alakulása, 1998-2012 12 10 8 6 4 2 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Késői magzati halálozás
0-6 napos halálozás
Születés körüli halálozás
A születés körüli halálozási arányszámok megyénkénti vizsgálata - az évenként előforduló kis esetszámok miatt történő ingadozás stabilizálására - három évre összevontan történt. A perinatális halandóság országos átlag értéke 6,6 ezrelék volt 2010–2012 számítva. A perinatális halálozás legkedvezőbb - 5 ezrelék alatt - Budapesten és Hajdú-Bihar megyében, a legmagasabb – az előbbiek majdnem dupla értékével - Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt (14. ábra).
9
Születés körüli halálozási arányszám=(késői magzati halálozás+0-6 napos korban elhaltak évi száma) / (élveszülöttek+halvaszülöttek ugyanazon évi száma)*1000
14. ábra. Születés körüli halálozás megyénként, 2010-2012
9,52 7,65
8,35 8,85 6,38
6,71 4,98
6,85
8,57
7,51
5,43 6,39
7,80
4,94
5,79
7,75 4,00-4,99
7,21
7,36
5,00-5,99
5,90
6,00-6,99 7,00-7,99 8,00-8,99
5,62
9,00 felett
Országos: 6,60 ‰
Csecsemőhalálozás A halálozási adatokon belül sajátos csoportot képvisel a csecsemőhalálozás, mely nem annyira a lakosság egészségi állapotát, mint inkább az egészségügyi ellátás színvonalát tükrözi. Ezen kívül a csecsemőhalálozás a társadalmi, gazdasági különbségekre igen érzékeny mutató, és felhívja a figyelmet a fokozottan veszélyeztetett élveszületettek kiemelt ellátásának jelentőségére. Csecsemőhalálozáson az élveszületést követően az egyéves kor betöltése előtt bekövetkezett halálozást értjük. 2012-ben összesen 438 csecsemő halt meg. A meghalt csecsemők nagyobb hányada volt fiú. A súlyspecifikus halálozási arányszám azt mutatja, hogy a 2500 gramm alatti súllyal született, kissúlyú újszülöttek halandósága sokkal magasabb, 39,2 ezrelék volt, mint a normál súlyú újszülötteké (1,6 ezrelék). A csecsemők nagyobb aránya, 67,1 százaléka halálozott el korai csecsemőkorban, 28 napos koruk előtt. 1000 élveszülöttből 3,3 halt meg korai csecsemőkorban, és 1,6 késői csecsemőkorban (IV. táblázat). IV. táblázat. Csecsemőhalálozás nemi, súly szerinti és időbeni bontásban, 2012 Korai Késői csecsemő- csecsemőhalálozás halálozás
Összesen
Fiú
Lány
-2499 gramm
2500-X gramm
438
221
217
303
135
294
144
Megoszlása
100%
50,5%
49,5%
69,2%
30,8%
67,1%
32,9%
Halálozási arányszám
4,9‰
4,7*‰
5,0*‰
39,2**‰
1,6**‰
3,3***‰
1,6****‰
Száma
* Nemspecifikus halálozás10 ** Súlyspecifikus halálozás12
10
*** Korai csecsemő halálozás11 **** Késői csecsemő halálozás13
Nemspecifikus halálozási arányszám= <1éves korban adott nemű elhaltak évi száma / az adott nemű élveszülöttek ugyanazon évi száma*1000 11 Korai csecsemőhalálozás= <28 napos korban elhalt csecsemők adott évi száma / élveszülöttek ugyanazon évi száma*1000 12 Súlyspecifikus halálozási arányszám: <1 éves korban adott súlyú elhaltak évi száma / az adott súlyú újszülöttek ugyanazon évi száma*1000 13 Késői csecsemőhalálozás= 28 napos kortó elhalt csecsemők adott évi száma / élveszülöttek ugyanazon évi száma*1000
A csecsemőhalálozási arányszám a csecsemőhalottak adott évi számát az ugyanazon évi élveszülöttek számához viszonyítja.14 Magyarországon 1970-ben 1000 újszülöttre közel 36 csecsemő halott jutott, azóta a csecsemőhalandóság folyamatosan csökkent, 1997 óta az értéke 10 ezrelék alatt van, 2011-ben pedig az egy éven aluli újszülöttek mortalitása 5 ezrelék alá került. 2012-ben a csecsemőhalandóság mértéke nem változott, 4,9 ezrelék maradt. (15. ábra). Csecsemőhalálozási arányszám (ezrelék)
15. ábra. A csecsemőhalandóság alakulása, 1970-2012 40
35,9
35 30 25 20 14,8 15 10
8,1 7,2
7,3
6,6
6,2 5,7
5,9
5,6
5,1
5,3
4,9
4,9
5 0 1970 1990 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
A csecsemőhalálozási arányszám elemzésekor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az adott naptári évben elhalt csecsemők egy része nem abban a naptári évben született. Így az arányszám torzított lehet, ha az egyik vizsgált időszakról a másikra számottevően ingadozik az élveszületések száma. Ez kiküszöbölhető, ha az azonos évben született csecsemők halálozását vetjük össze. Az 1000 adott évi élveszülött közül 1 éves kora betöltése előtt meghaltak száma folyamatosan csökkent az évek során, kivétel 2010-ben, amikor 0,4 ezrelékponttal emelkedett az értéke. A 2011-ben született újszülöttek halandósága először csökkent 5 ezrelék alá, tízezer újszülött közül 47 halt meg az 1 éves születésnapja előtt (16. ábra). 16. ábra. Azonos évben született csecsemők halálozásának alakulása, 1970-2011 40
35,7
35
Ezrelék
30 25 20 15 10 5
14,9 9,1
7,9
7,2
7,1 6,7
6,0 5,8
5,8 5,5
5,1 5,5
4,7
0 1970 1990 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
A csecsemőhalálozási arányszám javuló tendenciája mindkét nem esetében megfigyelhető, a fiúk esetében jelentősebb mértékben csökkent, így a nemenkénti különbségek folyamatosan mérséklődtek. A fiúk csecsemőhalandósága 2012-ig meghaladta a lányokét, azonban ebben az évben a leánygyermekek csecsemőhalandósága első alkalommal múlta felül a fiú újszülöttekét. Mindemellett a csecsemőhalandóság mértéke mindkét nem esetében 5 ezrelék alatt maradt (17. ábra). 14
Csecsemőhalálozási arányszám= <1 éves korban elhaltak adott évi száma / az élveszülöttek ugyanazon évi száma*1000
17. ábra. A csecsemőhalandóság alakulása nemek szerint, 2000-2012 Csecsemőhalálozás (ezrelék)
12 10
Fiú
Lány
8 6 4 2 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Egy újszülött életkilátását nagymértékben meghatározza a születéskori súlya. A születési súly csökkenésével a csecsemők halandósága exponenciális mértékben növekszik (az y tengely exponenciális beosztású). A halálozás a 2500 gramm születési súly felett kerül az átlagos szint alá, így a csecsemőhalálozás csökkentésének legeredményesebb módja a koraszülés megelőzése lenne (18. ábra). 18. ábra. Csecsemőhalandóság a születési súly szerint, 2012 1000
661,3 333,3
100 Ezrelék
57,0 17,3 10
7,8
4,9
3,3 1,3
1
1,1 0,6
40 00 –X
35 00 –3 99 9
30 00 –3 49 9
25 00 –2 99 9
20 00 –2 49 9
15 00 –1 99 9
99 9
10 00 –1 49 9
–
50 0–
49 9
0
A csecsemő életkilátásait az anya életkora is befolyásolhatja, a túl fiatal és a túl idős kor is kedvezőtlen. 2012-ben az ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghaltak aránya a 30-34 éves nők újszülöttjei között volt a legalacsonyabb, 3,9 ezrelék. Az átlagosnál alacsonyabb a 25-29 valamint a 35-39 éves korcsoportú anyák csecsemőinek halandósága is. Az újszülöttek 76,7 százalékát ezen három korcsoportokba tartozó anyák hozták a világra. (19. ábra). 19. ábra Csecsemőhalandóság az anya életkora szerint, 2012 14
13,9 12,3
12
ezrelék
10 8
7,9
7,8
6
5,7
4
4,9 4,3
3,9
4,6
2 0 -16
17-19
20-24
25-29
30-34
anya életkora (év)
35-39
40-44
45-49
A csecsemőhalálozásnak bizonyított az összefüggése a szülők (elsősorban az anya) iskolázottságával, és az iskolázottsággal összefüggést mutató életmóddal a várandósság alatt (genitális higiéne, táplálkozás, dohányzás), valamint az alacsony iskolázottságú anyák körében a kis súlyú születés is nagyobb gyakoriságú. A középfokú és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező anyák újszülötteinek halandósága alacsonyabb, mint az átlagos csecsemőhalandóság. Az általános iskolát be nem fejező anyák csecsemőinek a halálozása több mint négyszerese volt a legmagasabb iskolai végzettségű anyák csecsemői körében mért halálozási szintnek (20. ábra). 20. ábra. Csecsemőhalandóság az anya iskolai végzettsége szerint, 2012 14 12
10,8
10 Ezrelék
8,2 8 6
5,1
4,9
4 4 2,6 2 0 a la a ly ly kol kol s ko z tá ztá pis os úi kis os é k a 8 z 7 o z f ö , s ,0 ls ő tt k ola la, ola ze is k t fe ko t e s j sk i s e i e f ő s no ez Be pz no f ej alá ké tlá Be Á lt ás k Á la n mu ak z S
n ese sz Ös
A 2012. évi csecsemőhalálozás a legkedvezőbb volt Békés, Hajdú-Bihar megyében és Budapesten. 7 ezreléknél magasabb volt a csecsemőhalandóság Borsod-Abaúj-Zemplén, Veszprém, Nógrád és Somogy megyében. A legtöbb megyében jelentős mértékben változott a csecsemőhalandóság a megelőző évi értékhez képest (21. ábra). Csecsemőhalálozási arányszám (ezrelék) B aj éké dú -B s Bu iha r d Pe ap st est m eg C so ye ng r Ba ád Bá ra cs n y -K a isk Sz un ab ol Fe cs jé K o -S r m zat T ár m oln om ár a -E -Be s z re Já te g sz rg -N om ag yk H un ev -S e s zo ln ok G y Bo őr Va rs -Mo s od -A son Za b a -S l a új op -Z ro em n Ve plén sz pr é N m óg r So á d m og y
21. ábra. Csecsemőhalálozás megyénként, 2012 2011
2012
7,0 7,3
4,7 4,8
2,7
2,9
4,9 5,1
5,1
5,6 5,6
9,0
7,7 8,0
6,0 6,1 6,1 6,1
4,9
3,4
O rs
zá g
os
2,2
H
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
A csecsemőhalálozási arányszám torzított lehet, ha az egyik vizsgált időszakról a másikra számottevően ingadozik az élveszületések száma, amely még jobban megmutatkozik kisebb
térségek vizsgálatánál, illetve rövidebb időszakok elemzésénél. Továbbá az ilyen kis arányszámok esetében kiugró értékek is előfordulnak. Ennek következtében sem az adott évi adatokból, sem az évről-évre történő változásokból – kis térségek, illetve rövid időszakok esetén - nem célszerű összehasonlító következtetéseket levonni. Pontosabb képet mutat a három évre összevont csecsemőhalálozási arányszám elemezése.15 A csecsemőhalálozási arányszám megyénkénti összehasonlítása során is ezen stabilizálási eljárás használandó. A 2010-2012-es évre összevont csecsemőhalálozási arányszám átlag értéke 5,03 ezrelék volt. A csecsemőhalandóság terén nagy területi egyenlőtlenségek alakultak ki Magyarországon. Nagyon kedvező, 4 ezrelék alatti érték jellemezte Budapestet, további 5 megyében (HajdúBihar, Békés, Pest, Komárom-Esztergom, Zala) 4,5 ezrelék alatt volt a csecsemőhalandóság. Legmagasabb volt az átlagos csecsemőhalálozási arányszám Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. (22. ábra). 22. ábra. Csecsemőhalálozás megyénként, 2010-2012
7,52 6,52
6,96 4,77 5,48
4,21 3,39
6,53
6,69
4,58
4,05 6,68
5,17
4,09
4,28 6,39
4,38
5,74 5,13
3,00-3,99 4,00-4,99 5,00-5,99 6,00-6,99 7,00-7,99
5,02
Országos: 5,03 ‰
8,00 felett
Az egyes megyékben a csecsemőhalálozás alakulását az összevont csecsemőhalálozási mutatók mozgó átlagolásával célszerű elemezni. Az országos összevont csecsemőhalandóság a vizsgált időszakban, 2000 és 2012 között folyamatosan csökkent. Folyamatosan csökkent és az országos átlag alatt maradt Budapest csecsemőhalandósága. Pest megyében is országos szint alatti érték és csökkenő tendencia volt megfigyelhető. Fejér megyében a csecsemőhalálozási arányszám értéke az országos átlag körül ingadozott. KomáromEsztergom megyében kezdetben az országos értéknél kedvezőtlenebb volt a csecsemőhalandóság, majd az országos szint alá csökkent. Sajnos Veszprém megyében éppen ellenkező irányú változás figyelhető meg, az utóbbi három periódusban emelkedett az egy éven aluliak halálozása. Győr-Moson-Sopron megyében eleinte csökkent a csecsemőhalandóság, amelyet 2007-2009-es időszaktól kezdve lassú emelkedés követett. Vas megyében a 2003-2005-ös időszaktól kezdve egyenletesen emelkedett a csecsemőhalálozási arányszám 2008-2010-ig, amely végül az országos átlagot is meghaladta, utóbbi években lassú csökkenés volt tapasztalható. Zala megyében folyamatosan csökkent az egy év alattiak halálozása. Baranya, Somogy és Tolna megyében csökkenő tendenciájú volt a csecsemőhalandóság, értéke az országos szint körülinek mutatkozott. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a nagyon magas 10 ezrelék feletti csecsemőhalálozási arányszám értéke a 20062008 időszaktól kezdve kedvezően alakult. Heves megyében szintén országos átlag körül mozgott a csecsemőhalandóság. Nógrád megyében csökkent, majd emelkedett az egy éves korúak halálozása, egy év kivételével az országos szint feletti értékek jellemezték. HajdúBihar megyében a csecsemőhalálozási arányszám mind végig kedvező, 4-5 ezrelék között 15
Összevont csecsemőhalálozási arányszám=csecsemőhalálozások számának összege az adott periódusban / az élveszületések számának összege ugyanazon periódusban*1000
alakult. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a kezdeti nagyon magas érték az országos átlag alá csökkent, de aztán újra emelkedésnek indult. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 20072009 időszaktól kezdve magasabb volt a csecsemőhalandóság az országos szintnél (23. ábra). 23. ábra A csecsemőhalandóság megyénkénti alakulása, 2000-2012 9 8 7 e z r e lé k
6 5 4
Budapest
3
Pest megye
2
Közép-Magyarország
1
Ország összesen
0
9
9
8
8
7
7
6
6
5
5
e z r e lé k
e z re lék
2000- 2001- 2002- 2003- 2004- 2005- 2006- 2007- 2008- 2009- 20102002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
4
Bács-Kiskun
4
Fejér
3
Komárom-Esztergom
3
Veszprém
2
Dél-Alföld
1
Ország összesen
2 1
Közép-Dunántúl Ország összesen
2000- 2001- 2002- 2003- 2004- 2005- 2006- 2007- 2008- 2009- 20102002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
2000- 2001- 2002- 2003- 2004- 2005- 2006- 2007- 2008- 2009- 20102002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 12
10
10
8
8
ez relék
e z r e lé k
12
6
6
2
Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Ország összesen
4 2
0
0 2000- 2001- 2002- 2003- 2004- 2005- 2006- 2007- 2008- 2009- 20102002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
10
8
8
4
Baranya Somogy
2
Tolna Dél-Dunántúl Ország összesen 2000- 2001- 2002- 2003- 2004- 2005- 2006- 2007- 2008- 2009- 20102002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
ez relé k
10
ez relé k
12
6
Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg Ország összesen
Jász-Nagykun-Szolnok Észak-Alföld
2000- 2001- 2002- 2003- 2004- 2005- 2006- 2007- 2008- 2009- 20102002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
12
0
Csongrád
0
0
4
Békés
6 Borsod-Abaúj-Zemplén 4
Heves Nógrád
2
Észak-Magyarország Ország összesen
0 2000- 2001- 2002- 2003- 2004- 2005- 2006- 2007- 2008- 2009- 20102002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Gyermekhalandóság Az V. táblázat az egyes korosztályokban a halálozások abszolút számát mutatja nemenként. Az összehasonlítható korspecifikus arányszámokból16 látható, hogy az 1 és a 15-19 éves fiúgyermekeknek volt a legmagasabb a halandóságuk, mindkét csoportban 10000 gyermekből 4 halt meg 2012-ben. A 3-4 és az 5-9 éves korcsoportban több volt a leány halott, mint a fiú, a többi korosztályban fiú túlsúly volt jellemző (V. táblázat). V. táblázat. Gyermekhalandóság, 2012 Halálozások száma
Kor (év)
Ezer megfelelő korúra jutó halálozás (‰) Fiú Lány
Fiúk aránya (%)
Fiú
Lány
1
17
14
0,4
0,3
54,8
2
9
5
0,2
0,1
64,3
3-4
11
15
0,1
0,2
42,3
5-9
19
29
0,1
0,1
39,6
10-14
55
23
0,2
0,1
70,5
15-19
115
45
0,4
0,2
71,9
A halálok-specifikus halálozási arányszám ez egyes halálok miatt bekövetkezett halálesetek gyakoriságát adja meg17. A kis esetszámok miatt az ingadozások stabilizálására több év – jelen esetben 3 – adatainak összevonásával elemezendő. A 2010-2012-es évekre összevont nemenkénti arányszámok azt mutatják, hogy kisebb életkorokban a daganatok, idősebbeknél a külső okok okozzák leggyakrabban a gyermekek halálát (24. ábra).
Halálokspecifikus halálozási arányszám 100000 főre
24. ábra. Az egyes halálokok gyakorisága nemenként és korcsoportonként, 2010-2012 60 Fertőző és élősdiek okozta betegségek 50
Külső okok Veleszületett rendellenességek
40
Daganatok 30
A keringési rendszer betegségei Az idegrendszer betegségei
20
A légzőrendszer betegségei 10
Egyéb
0 1-4
5-9
10-14 15-19
1-4
Fiú
5-9
10-14 15-19
Lány Kor (év)
16
Korspecifikus halálozási arányszám= adott korú elhaltak évi száma / az adott korú népesség ugyanazon évi évközepi száma*1000 17 Halálok specifikus halálozási arányszám= adott halálokban elhaltak adott évi száma / a népesség évközepi száma ugyanazon évben*100000
A haláloki struktúra az adott betegségben meghaltak megoszlását mutatja. Az egyes halálokok életkor szerinti gyakoriságára nem lehet belőle következtetni, arra az előbb említett arányszámok használhatók. 2012-ben a legtöbb csecsemő (62,1 százalék) a perinatális szakban keletkező állapotok miatt vesztette életét. A csecsemők 24,9 százaléka halt meg veleszületett rendellenességekben. A halálokok harmadik helyén a külső okok álltak. Az 1-4 éves korosztályban a vezető halálokok az idegrendszeri betegségek és a külső okok voltak, amelyeket a daganatos betegségek következtében fellépő halálozás követett. Az 5-9 évesek között a legtöbb gyermek halálát a daganatok okozták, a második helyre a külső okok kerültek, majd a légzőrendszer betegségei következtek. A két legidősebb csoport haláloki sorrendje egyező volt, az első helyen az erőszakos események álltak, majd a daganatok, azt követően az idegrendszeri betegségek okozták a legtöbb gyermek halálát. Az életkor növekedésével a halálesetek egyre nagyobb részét okozták külső okok - vagyis a balesetek, gyilkosságok és öngyilkosságok (25. ábra). 25. ábra. Vezető halálokok az egyes életkorokban, 2012 100% Perinatális szakban keletkező állapotok
90%
1.
80%
Külső okok
70% 60%
Egyéb
2. 1.
1.
Az emésztőrendszer betegségei
1. 3.
50%
A légzőrendszer betegségei A keringési rendszer betegségei
1.
40% 30%
3.
20%
2.
Veleszületett rendellenességek
Az idegrendszer betegségei Endokrin, tápl. és acs. betegségek
2.
10%
1.
3.
3.
2.
2.
Daganatok Fertőző betegségek
0% 0 évesek
1-4 évesek
5-9 évesek 10-14 évesek 15-19 évesek
Európai összehasonlítás Az egyes demográfia mutatók hazai változásának ismerete mellett, fontos arról is tudni, hogyan viszonyul más országok mutatóihoz. Az európai összehasonlításra használt adatok a Health for all adatbázisból (2013. július) származnak a 2011. évre vonatkozóan (amelyik országban nem volt elérhető 2011-es adat, ott a 2010. évi került az elemzésbe). Az élveszületési arányszám Magyarországon rendkívül alacsony az európai országokéhoz képest, tőlünk csak Németországban és Bosznia Hercegovinában volt alacsonyabb (26. ábra).
0 008 Bosnia and Herzegovina 018 Germany 020 Hungary 027 Latvia 041 Serbia 036 Portugal 024 Italy 004 Austria 010 Croatia 019 Greece 009 Bulgaria 002 Andorra 038 Romania 057 EU members since May 2004 035 Poland 040 San Marino 044 Spain 046 Switzerland 030 Malta 012 Czech Republic 055 EU 043 Slovenia 056 EU members before May 2004 028 Lithuania 029 Luxembourg 014 Estonia 037 Republic of Moldova 051 Ukraine 033 Netherlands 042 Slovakia 015 Finland 011 Cyprus 013 Denmark 006 Belarus 032 Montenegro 048 TFYR Macedonia 045 Sweden 054 European Region 034 Norway 039 Russian Federation 017 Georgia 052 United Kingdom 003 Armenia 021 Iceland 022 Ireland 049 Turkey 005 Azerbaijan 053 Uzbekistan 023 Israel 025 Kazakhstan 026 Kyrgyzstan
0
035 Poland 049 Turkey 053 Uzbekistan 026 Kyrgyzstan 010 Croatia 050 Turkmenistan 032 Montenegro 023 Israel 046 Switzerland 007 Belgium 033 Netherlands 018 Germany 005 Azerbaijan 015 Finland 028 Lithuania 043 Slovenia 001 Albania 036 Portugal 021 Iceland 056 EU members before May 2004 055 EU 012 Czech Republic 051 Ukraine 057 EU members since May 2004 044 Spain 048 TFYR Macedonia 052 United Kingdom 034 Norway 025 Kazakhstan 013 Denmark 054 European Region 042 Slovakia 003 Armenia 006 Belarus 041 Serbia 045 Sweden 027 Latvia 037 Republic of Moldova 020 Hungary 009 Bulgaria 014 Estonia 038 Romania 017 Georgia 039 Russian Federation
26. ábra. Élveszületési arányszám Európában, 2011 (2010) 30
25
20
15
10
5
Bár a terhességmegszakítások számának tendenciája csökkenő Magyarországon, nemzetközi viszonylatban nagyon kedvezőtlen helyen áll hazánk (27. ábra). 27. ábra. 1000 élveszületésre jutó terhességmegszakítás Európában, 2011 (2010) 700
600
500
400
300
200
100
Szintén nagyon magas, európai országok között szinte a legmagasabb, a kissúlyú újszülöttek aránya. Európában a jelentést küldő országok közül csak a nagyon kevés népességgel bíró San Marinoban és Andorrában született a hazainál magasabb arányban kissúlyú újszülött (28. ábra).
001 Albania 032 Montenegro 015 Finland 021 Iceland 014 Estonia 050 Turkmenistan 027 Latvia 028 Lithuania 034 Norway 037 Republic of Moldova 010 Croatia 006 Belarus 053 Uzbekistan 013 Denmark 051 Ukraine 017 Georgia 035 Poland 039 Russian Federation 022 Ireland 041 Serbia 025 Kazakhstan 043 Slovenia 026 Kyrgyzstan 054 European Region 046 Switzerland 057 EU members since May 2004 004 Austria 018 Germany 048 TFYR Macedonia 016 France 029 Luxembourg 005 Azerbaijan 008 Bosnia and Herzegovina 055 EU 056 EU members bef ore May … 044 Spain 052 United Kingdom 003 Armenia 030 Malta 012 Czech Republic 023 Israel 042 Slovakia 036 Portugal 038 Romania 009 Bulgaria 020 Hungary 040 San Marino 002 Andorra
0
0
034 Norway 015 Finland 014 Estonia 043 Slovenia 045 Sweden 012 Czech Republic 011 Cyprus 029 Luxembourg 036 Portugal 044 Spain 013 Denmark 019 Greece 024 Italy 018 Germany 056 EU members before May… 004 Austria 023 Israel 033 Netherlands 022 Ireland 046 Switzerland 055 EU 028 Lithuania 052 United Kingdom 010 Croatia 035 Poland 020 Hungary 042 Slovakia 027 Latvia 057 EU members since May… 008 Bosnia and Herzegovina 030 Malta 041 Serbia 054 European Region 039 Russian Federation 048 TFYR Macedonia 049 Turkey 009 Bulgaria 051 Ukraine 038 Romania 037 Republic of Moldova 017 Georgia 003 Armenia 025 Kazakhstan 026 Kyrgyzstan
28. ábra. Kis súlyú újszülöttek aránya Európában, 2011 (2010) 16
14
12
10
8
6
4
2
Az Európai országok körében Magyarország a csecsemőhalandóság tekintetében a közép mezőnyben helyezkedik el. Az európai országok átlagos csecsemőhalandóságánál kedvezőbb országunk helyzete, az Európai Uniós tagországok átlagos csecsemőhalandóságánál azonban kedvezőtlenebb, és elmaradt a legjobb csecsemőhalandósági mutatókkal rendelkező országok mögött (29. ábra). 29. ábra Csecsemőhalandóság Európában, 2011 (2010)
20
16
12
8
4
A születés körüli arányszám értéke hazánkban az európai átlagnál alacsonyabb, de duplája a legelöl álló országokat jellemző értékeknek. A perinatális halálozás arányszám értékelésnél még azt is figyelembe kell venni, hogy a halvaszületés definíciója különbözik az országokban - 20. vagy 24. gesztációs hét határvonal használatos. Bár a HFA az 1000 gramm felett történő vetélést sorolja halvaszületésnek, de ha a súly specifikus adat nem elérhető, akkor az egyes országokban használatos kritériumok alapján történik a besorolás (30. ábra). 30. ábra Születés körüli halálozás Európában, 2011 (2010) 28 24 20 16 12 8
0
002 Andorra 040 San Marino 006 Belarus 012 Czech Republic 015 Finland 022 Ireland 036 Portugal 044 Spain 021 Iceland 034 Norway 045 Sweden 014 Estonia 042 Slovakia 018 Germany 004 Austria 010 Croatia 028 Lithuania 013 Denmark 020 Hungary 035 Poland 043 Slovenia 039 Russian Federation 057 EU members since May 2004 046 Switzerland 023 Israel 055 EU 056 EU members before May 2004 052 United Kingdom 029 Luxembourg 038 Romania 008 Bosnia and Herzegovina 041 Serbia 027 Latvia 030 Malta 054 European Region 051 Ukraine 053 Uzbekistan 009 Bulgaria 048 TFYR Macedonia 037 Republic of Moldova 049 Turkey 050 Turkmenistan 005 Azerbaijan 017 Georgia 025 Kazakhstan 026 Kyrgyzstan 003 Armenia
4
Források Központi Statisztikai Hivatal Demográfiai évkönyv, 2012. Vargáné Hajdú Piroska, Boján Ferenc: Demográfiai és epidemiológiai módszerek a népegészségügyben; Literatura Medicina, 1996. Józan Péter: Az ezredforduló népesedési viszonyai Magyarországon; in Ádány Róza szerk: A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón, Medicina, 2003. Népmozgalom, 2012. január-december; Statisztikai Tükör, 2013/30. WHO Regional Office for Europe: European health for all database, updated 2013 July
