A 2000. év csiüagatlasza URANOMETRIA2000.0 ^a*»y^appopo»t fi W ‘tTuioi.
6
ak inek ja v a s la tá r a bevonták munkába a szám ítógépes c s illa g té r k é p -s z e r k e s z t é s s e l foglalk o zó Barry R appaportot i s . Rappaport már szám ítógépes r a jz o l á s s a l k é s z í t e t t e e l a F o kföldi F o to g ra fik u s Á tnézet (Cape P hotographic Durchmusterung) m integy 455 000 c s illa g á n a k a t l a s z á t a d é li éggömbről. A közös m egbeszélések a la p já n végül 1984-ben k ia la k u lt a "Szuper Sky At la s z 2000.0" te r v e . T artalm azza a c s illa g o k a t mintegy 9 ^ 5 -ig , továbbá a ka ta ló g u sb a v e t t és je lz é s s e l e l l á t o t t c s illa g h a lm a z o k a t, p la n e tá r is ködöket, v il á g í t ó és s ö t é t ködöket, e x tra g a la x is o k a t, rö n tg e n - és rá d ió fo rrá s o k a t valam int a k ülönleges objektum okat. (P l. a nagy sajátm ozgású c s illa g o k a t.) Az egyes szelvényeken az 1 foknak m egfelelő m éret eléggé nagy ahhoz, hogy a c s illa g o k a T e jú t vidékén se zsúfo ló d jan ak ö ssz e , ugyanakkor a lapok mérete ne h a la d ja m g a közepes album m é re te it. Az é g ite s te k k o o rd in á tá it az a t la s z a 2000. év e ls ő n a p já ra a d ja (in n en az elnevezésben s z e re p lő 2 0 0 0 .0 ). A modern c s illa g té r k é p - s z e r k e s z té s tö rté n e té b e n fo n to s h a tá rk ö v e t je le n t a b a jo r Johann Bayer (1572-1625) "U ranom etria" címen 1603-ban k ia d o tt c s i l la g té rk é p e . Többek k ö zö tt ezen alk alm az ta e lő s z ö r a fényes c s illa g o k görög k is b e tű s j e l ö l é s é t . E nevezetes té rk é p t i s z t e l e t é r e k a p ta az ú j "szuper a t l a s z " az "U ranom etria 2000.0" e ln e v e z é st. AZ URANOMETRIA 2000.0 TARTALMA A könnyű k ez elh ető sé g érdekében a la p m éretet 22,5x30,5 cm-ben á l l a p í t o t tá k meg. A sz elv én y ek et úgy m é re tez té k , hogy a re k ta sz c e n z ió mentén 1°-os d e k lin á c i ó-különbség 18,5 rrm-r e l legyen egyenlő. Mivel íg y a szelvények sz á m igen te tem es, a t e l j e s é g b o lt té rk é p é t k é t k ö te tb en l e h e t e t t csak k i ad n i. Az I . k ö te t ta rta lm a z z a az é sz a k i ég b o lt c s i l l a g a i t , de á tn y ú lik a - 6 -o s d e k lin á c ió s ö v e z e tig ; a I I . k ö te t a + 6 ° -tó l a d é l i p ó lu sig te r je d ő éggöm brészt á b r á z o lja . A +6 és -6 ° k ö z ö tti sáv mindkét k ö te tb en e lő fo rd u l. Az összes té rk é p sze lv é n y sz á m 473, ebből az I . k ö te tr e 259 la p e s ik , ehhez já r u l még k é t á t n é z e ti té rk é p az észa k i é g b o lt c s illa g k é p e ir ő l. Az egymáshoz ille s z k e d ő szelvények minden o ld alo n 1-1 fokos sávban á t f e d ik egym ást. Az egyes térk ép lap o k négy o ld a lá n b e k e r e te z e tt sorszám j e l z i a 2000. évre érvényes k o o rd in á ta -h á ló s a r o k p o n tja it, és to v áb b i négy k e re s z t az 1950. évre érvényes k o o rdináták m g f e le lő p o n tja it. I ly módon az 1950-re m g a d o tt k o o rd in á tá jú é g ite s te k minden nehézség n é lk ü l á tv ih e tő k a 2000-re érvényes p o z íc ió jú c s illa g o k közé. A k o o rd in áták f e l r a j z o l á s á t ( p l. egy k isb o ly gó vagy üstökös ese té b e n ) az a tla s z h o z m l l é k e l t , á t lá t s z ó lemezre n y o m tato tt fo k h áló z at k ö n n y íti m g . A c s illa g k é p e k m érvényes h a t á r a i t több m int ötven e s z te n d e je á l l a p í to t t á k m g és fogadták e l . A h a tá ro k a t akkor úgy húzták m g , hogy párhuza mosan fussanak a re k ta sz c e n z ió s és d e k lin á c ió s f o k h á ló z a tta l. A p re c e ssz ió m ia tt azonban a h atáro k ir á n y a i a m i napig jócskán e lto ló d ta k . Ezt az e l to ló d á s t T irio n nagy gonddal v e tte figyelem be. (Ez a z é r t v o lt fo n to s, mert az e lto ló d á s t figyelm en k ív ü l hagyva, é v tize d ek a l a t t a c s illa g o k egy ré sz e " á tc s ú s z ik " az egyik c s illa g k é p b ő l a m ásikba!) Az ú j a t la s z alap v ető en a Bonner Durchmusterung, az é g i e g y e n lítő tő l d é lr e te r je d ő S üdliche Bonner Durchmusterung és a d é l i é g b o lto t f e lö l e lő Cordoba Durchmusterung (BD, SBD és CoD) c s illa g - k o o r d in á tá in a la p u l. A ha tá rfé n y e s s é g m integy 975, b ár a m últszázadi p o n ta tla n b ec slések m ia tt az a ls ó f é n y e s s é ^ ia tá r in gadozik. így összesen 332 556 c s i l l a g k e r ü lt az a d a t7
Az U ranom etria 2000.0 Lyra c s illa g k é p e t áb rá zo ló la p j a
8
b á z isb a . Ehhez já r u l még az 50 le g k ö ze leb b i és a 25 leggyorsabb mozgású c s i l l a g , a n e ly e t akkor i s áb rázo ln ak , ha fényessége k iseb b 9 y 5-nál. A továbbiakban a legújabb v á lto z ó c s illa g - , k e t t ő s c s i l l a g - , köd-, halmazés e x tra g a la x is-k a ta ló g u so k k e rü lte k f e ld o lg o z á s ra . Ehhez j á r u l t még a r á d ió - és röntgen objektumok k a ta ló g u sa . Az objektumok m indegyikénél f e l í r t á k a j e l z é s t , i l l . a k a ta ló g u s - r ö v id íté s t és a sorszám ot. A c s illa g o k esetéb en a görög k is b e tű s, valam int a F lam stee d -féle sorszám ozás k e r ü lt a té rk é p re , a legfényesebbek esetében a közism ert arab vagy la tin - g ö rö g név ( p l. S z í r i u sz , Vega, s t b . ) . A c s illa g o k fén y e sség é t kerek magnitúdós lé p ése k k el j e l ö l t é k . Ennél f i nomabb fényesség-m egkülönböztetés c é ls z e rű tle n n e k l á t s z o t t . A halm azoknál, ködöknél, e x tra g a la x iso k n á l az á b rá z o lá s m érete j e l z i — k é t vagy három fo kozatban — az objektum lá ts z ó la g o s szög m éretét. A fén y lő és s ö té t ködök eseté b en 1 0 '- n é l nagyobb objektum okat már a való ság g al egyező körvonalak j e l z i k ( te h á t v aló d i m éreteket lá tu n k a té rk é p e n ). Ugyancsak valóságos sz ö g n érete s z e r in t lá tju k az 5 '- n é l nagyobb k ite r je d é s ű e x tra g a la x is o k a t is . A TÉRKÉPEN ÁBRÁZOLT OBJEKTUMOK: 1. A "norm ális" c s illa g o k a t a lá ts z ó fényesség s z e r in t csökkenő átm érőjű fe k e te korongok j e l z i k , a -1 - j ú c s illa g o k korongjának átm érője 5 mm, a 9v5 k ö rü lie k é 0 ,2 rím. 2. K ettős és tö b b szö rö s c s illa g o k ("Double o r m u ltip le s t a r s " ) v íz s z in t e s v o n a lla l á th ú z o tt korongok. 3. A v á lto z ó c s illa g o k ( " v a r ia b le s t a r s " ) ü res k ö r; k ö r közepén pont; i l l . ü res kör közepén kisebb korong je lk u lc s o t k ap tak . A té rk é p f e l t ü n t e t i m indazokat a v á lto z ó k a t, amelyek le g a lá b b a maximumban fényesebbek 9 ^5-nál ( k is ü res k ö r). A k ü lső üres kör nagysága arányos a maximális fén y esség g el. 4. A n y ílth alm az o k at ("Open s t a r c l u s te r s " ) p o n to z o tt körvonalú korong j e l z i ; az 5 '- n é l nagyobb szögátm érőjű halmazok méretüknek m egfelelő nagyságban vannak áb rá zo lv a . 5. Gömbhalmazok ("G lobular s t a r c l u s te r s " ) j e l e a k ö r, benne k e re sz te z ő v íz s z in te s és függőleges vonal; m érete az e lő b b i k u lc s s z e r in t. 6. P la n e tá r is ködök (" P la n e ta ry neb u lae") j e l e az ü re s k ö r, amelyhez k ív ü lr ő l négy vonalka c s a tla k o z ik . I t t a le g ré s z le te z ő b b a m éret s z e r i n t i f e lo s z tá s : a 120"-nél nagyobbakat valóságos méretük arányában, a k iseb b ek et 120"-60", 60"-30" és 3 0 "-n él k iseb b szögátm érő s z e r i n t i lépcsők á b rá z o ljá k . 7. A fén y lő ködök ("B rig h t neb u lae") közül a 1 0 '- n é l k ise b b ek e t egy nagyobb ü re s nég y zet, az 5 '- n é l i s kisebb m éretűeket k is négyzet j e l z i . 8. A s ö t é t ködök ("Dark neb u lae") ugyanilyen re n d sz e r s z e r i n t , de s ö té t nég y zetekkel j e lö lte k . 9. Az e x tra g a la x iso k ("G a la x ie s") e l l i p s z i s a la k k a l je l z e t t e k , az 5 '- n é l nagyobbak m éretükkel arányos nagyságban, és alak ju k n ak m egfelelően lá th a tó k . 10. A kvazárokat ("Q uasars") á tló s a n á th ú z o tt ü re s kör; 11. A rá d ió f o r rá s o k a t ("Radio so u rc e s") ü re s háromszög; 12. A rö n tg e n su g á r-fo rrá s o k a t ("X -ray so u rc e s") egy X -alak j e l ö l i , amely nek közepe ü re s. A té rk é p en m e g találju k még a T e jú t fő sík já n a k , a G alak tik u s ekvátornak j e lz é s é t (eredm ényvonallal: - . - . - . - ) , valam int az e k l ip tik a je l ö l é s é t ( s z a g g a to tt v o n a l). 9
URANOMETRIA 2000.0 Vol. I The N orthern Hemisphere to - 6 . W. Rappaport-G. Lovy — P ublished by Willmann B e ll In c . Richmond, V ir g in ia 23235, USA. ISBN 0 -9 ^ 3 3 9 6 -I^ X . Ára: 39,95 USD (kb. 2000 Ft; A m egrendelést az Idegennyelvű Könyvesbolt (B udapest, V J c i u. i l l . a rregyeszékhelyek nagyobb k ö n y v ü zlete l á tv e s z ik . (B. L .)
10
