Regionális Operatív program 3.3. ROP - 3.3.1. - 05/1 - 2006
04 - 0001/36
A munka világa és a fels oktatási intézmények közötti kapcsolatok er sítése a Dunaújvárosi Kistérségben
A Dunaújvárosi F iskola jelenlegi és volt hallgatóinak képesség-, készség- és kompetencia-kutatása Kutatási zárótanulmány
Készítette: Dr. Bán Anetta F iskolai docens Dunaújvárosi F iskola Tanárképz Intézet Dunaújváros
Dunaújváros 2008
A PROJEKT......................................................................................................................................................................3 1. A KUTATÁS INDOKOLTSÁGA, RELEVANCIÁJA:.............................................................................................5 1. 1. EL ZMÉNYEK:.........................................................................................................................................................5 1. 2. A PROJEKT ÁLTAL MEGVALÓSÍTANDÓ (KÖZVETETT) CÉLOK:...................................................................................5 1. 3. A KUTATÁS (KÖZVETLEN) CÉLJA:............................................................................................................................6 1. 4. A PROJEKT CÉLCSOPORTJA: .....................................................................................................................................6 1. 5. A VIZSGÁLAT F KÉRDÉSEI:.....................................................................................................................................6 1. 6. A VIZSGÁLAT MÓDSZERE:........................................................................................................................................6 1. 7. A DUNAÚJVÁROSI F ISKOLA HALLGATÓINAK SZEREPE A KUTATÁSBAN:................................................................6 2. SZEKUNDER KUTATÁS: ..........................................................................................................................................8 2. 1. HALLGATÓKÖVETÉSEK, KONKRÉT INTÉZMÉNYI PÉLDÁK A BEVÁLÁSRA ..................................................................8 2. 1. 1. Hallgatókövetések Európában.......................................................................................................................8 2. 1. 2. Intézményi hallgatókövetések Magyarországon ............................................................................................9 2. 1. 3. Presztízsrangsorok és életpálya-vizsgálatok a fels oktatási gyakorlatban .................................................12 2. 2. REGIONÁLIS FELMÉRÉSEK ÉS EGYÉB KUTATÁSOK A HALLGATÓI VÉLEMÉNYEK FELTÉRKÉPEZÉSE CÉLJÁBÓL ........14 2. 3. A DUNAÚJVÁROSI F ISKOLA FELMÉRÉSEI ............................................................................................................15 2. 3. 1. A végzett hallgatók felmérése (Alma Mater felmérés) (2002 - 2006) ...................................................15 2. 3. 2. Oktatói munka hallgatói véleményezése (2003 - 2006) ........................................................................15 2. 3. 3. Els éves hallgatók általános felmérése (2004 - 2006) .........................................................................16 2. 3. 4. Leend els éves hallgatók felmérése (2005 2007) ............................................................................16 2. 3. 5. Hallgatói megelégedettség felmérés (HEFOP projekt) (2006)..........................................................16 3. PRIMER KUTATÁS: EMPIRIKUS VIZSGÁLAT A DUNAÚJVÁROSI F ISKOLA JELENLEGI ÉS VOLT HALLGATÓINAK KÖRÉBEN ....................................................................................................................................18 3. 1. A VIZSGÁLAT MENETE, A MEGKÉRDEZÉS MÓDJA ...................................................................................................18 3. 2. MINTAVÉTEL .........................................................................................................................................................18 3. 3. A VIZSGÁLAT ESZKÖZE ..........................................................................................................................................20 3. 4. A DUNAÚJVÁROSI F ISKOLA NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓI KÖRÉBEN VÉGZETT FELMÉRÉS EREDMÉNYE .......21 3. 4. 1. Háttérváltozók .............................................................................................................................................21 3. 4. 2. Tanulmányok ...............................................................................................................................................24 3. 4. 3. Dunaújvárosi F iskolán végzett tanulmányok.............................................................................................24 3. 4. 4. Képességek, kompetenciák vizsgálata..........................................................................................................26 3. 4. 5. Elégedettség (Képzéssel és intézménnyel való elégedettség) .......................................................................35 3. 4. 6. Jöv re vonatkozó elképzelések (tervek, tanulmányok, becsült foglalkozás, beosztás) .................................37 3. 4. 7. - Dunaújvárosi F iskolával való kapcsolat (Karrier Iroda, Állásbörze).....................................................37 3. 4. 8. Egyéb észrevétel, javaslat, tanács................................................................................................................37 3. 5. A DUNAÚJVÁROSI F ISKOLA LEVELEZ TAGOZATOS HALLGATÓI KÖRÉBEN VÉGZETT FELMÉRÉS EREDMÉNYE ....38 3. 5. 1. Háttérváltozók .............................................................................................................................................38 3. 5. 2. Tanulmányok ...............................................................................................................................................41 3. 5. 3. Dunaújvárosi F iskolán végzett tanulmányok.............................................................................................41 3. 5. 4. Képességek, kompetenciák vizsgálata..........................................................................................................43 3. 5. 5. Elégedettség (Képzéssel és intézménnyel való elégedettség) .......................................................................50 3. 5. 6. Munkavégzésre vonatkozó kérdések vizsgálata ...........................................................................................52 3. 5. 7. Jöv re vonatkozó elképzelések (tervek, tanulmányok, becsült foglalkozás, beosztás) .................................53 3. 5. 8. Dunaújvárosi F iskolával való kapcsolat (Karrier Iroda, Állásbörze).......................................................55 3. 5. 9. Egyéb észrevétel, javaslat, tanács................................................................................................................55 3. 6. A DUNAÚJVÁROSI F ISKOLA VÉGZETT HALLGATÓINAK KÖRÉBEN VÉGZETT FELMÉRÉS EREDMÉNYEI (AZ ELMÚLT 5 ÉVBEN VÉGZETTEK) ......................................................................................................................................................56 3. 6. 1. Háttérváltozók .............................................................................................................................................56 3. 6. 2. Tanulmányok ...............................................................................................................................................58 3. 6. 3. A Dunaújvárosi F iskolán végzett tanulmányok .........................................................................................59 3. 6. 4. Képességek, kompetenciák vizsgálata..........................................................................................................60 3. 6. 5. Elégedettség (képzéssel és intézménnyel való elégedettség)........................................................................64 3. 6. 6. Munkavégzésre vonatkozó kérdések elemzése .............................................................................................67 3. 6. 7. Jöv re vonatkozó elképzelések (tervek, tanulmányok, becsült foglalkozás, beosztás) .................................69 3. 6. 8. Dunaújvárosi F iskolával való kapcsolat ...................................................................................................70 3. 6. 9. Egyéb javaslatok észrevételek: ....................................................................................................................71
1
3. 7. A DUNAÚJVÁROSI F ISKOLA VÉGZETT HALLGATÓINAK KÖRÉBEN (ALMA MATER) VÉGZETT FELMÉRÉS EREDMÉNYEI .................................................................................................................................................................72 3. 7. 1. Háttérváltozók .............................................................................................................................................72 3. 7. 2. Dunaújvárosi F iskolán végzett tanulmányok.............................................................................................73 3. 7. 3. Elégedettség (képzéssel és intézménnyel) való elégedettség........................................................................73 3. 7. 4. Munkavégzésre vonatkozó kérdések ............................................................................................................74 3. 7. 5. Jöv re vonatkozó elképzelések (tervek, tanulmányok).................................................................................75 3. 7. 6. Dunaújvárosi F iskolával való kapcsolat ...................................................................................................76 4. ÖSSZEGZÉS, JAVASLATOK ..................................................................................................................................77 4. 1. JAVASLAT HALLGATÓKÖVETÉS, BEVÁLÁS-VIZSGÁLAT, LONGITUDINÁLIS VIZSGÁLATOK VÉGZÉSÉRE ...................77 4. 2. ISMERETEK, HIÁNYOSSÁGOK A HALLGATÓK TUDÁSKÉSZLETÉBEN ........................................................................77 4. 3. KOMPETENCIÁK, KÉPESSÉGEK, KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSE ......................................................................................78 4. 4. ELÉGEDETTSÉG (KÉPZÉSSEL ÉS INTÉZMÉNNYEL VALÓ ELÉGEDETTSÉG)................................................................79 4. 5. MUNKAER -PIACRÓL VALÓ VISSZATEKINT VÉLEMÉNYEK ..................................................................................80 4. 6. JÖV BELI TERVEK .................................................................................................................................................80 5. ZÁRSZÓ ......................................................................................................................................................................82 6. IRODALOMJEGYZÉK.............................................................................................................................................83
2
A projekt A Dunaújvárosi F iskola a Regionális Operatív Program (ROP) pályázati kiírásán 2006. októberében 59.461.708 Ft pályázati támogatást kapott: "A munka világa és a fels oktatási intézmények közötti kapcsolatok er sítése a Dunaújvárosi Kistérségben ROP - 3.3.1. - 05/1 - 2006 04 - 0001/36 c. projektre. A projekt keretein belül a kutatási tevékenység csak egy részterületet képvisel,melynek során 4 kutatás megvalósulását terveztük: I. A Dunaújvárosi F iskola jelenlegi és volt hallgatóinak képesség-, készség- és kompetencia-kutatása II. Gyakorlati helyek és álláslehet ségek a Dunaújvárosi F iskola hallgatói számára a Közép-Dunántúli Régióban III. Munkaer -piaci felmérés Pusztaszabolcson IV. Fogyasztási szokások környezetben
és
hulladékképz dés
vizsgálata
lakótelepi
A 4 kutatás teljes költségvetése: 11.528.960 Ft. Jelen tanulmány az I. kutatás összefoglaló- zárótanulmánya. I. A Dunaújvárosi F iskola jelenlegi és volt hallgatóinak képesség-, készség- és kompetencia-kutatása az alábbi tevékenységeket ölelte fel: A vizsgálat els szakaszát jelentette a szekunder kutatás, amely 2006 októbere és 2006 decembere között zajlott: - A vonzáskörzetben eddig, a témában folytatott kutatások összegy jtése - A fellelhet kutatási anyagok elemzése - A kiadott szakmai anyagok áttekintése és elemzése A vizsgálat második szakaszát a primer kutatás jelentette, amely 2006 decemberét l 2007áprilisáig zajlott: - Kérd íves vizsgálat a Dunaújvárosi F iskolai jelenlegi (nappali és levelez tagozatos) hallgatói körében, valamint a DF végzett hallgatóinak vizsgálata (2 vizsgálati körben és különféle módon) Valamennyi vizsgálati szakaszt egy-egy résztanulmány zárt, a szekunder kutatást témánként zártuk a részeredmények összegzésével. A résztanulmányok a következ k: - Dr. Bán Anetta: A vonzáskörzetben eddig, a témában folytatott kutatások összegy jtése (kb. 500 oldal) - Harazin Tibor Varga Anita: A fellelhet kutatási anyagok elemzése (21 oldal) - Harazin Tibor Varga Anita: A kiadott szakmai anyagok áttekintése és elemzése (52 oldal) - Harazin Tibor Varga Anita: A kérd íves vizsgálat adatelemzése (227 oldal) A három vizsgálati szakasz eredményeként összesen kb. 800 oldalnyi írott dokumentáció keletkezett.
3
Jelen zárótanulmányban az I. kutatás primer és szekunder szakasza során készült résztanulmányok alapján foglaljuk össze az egyes kutatási szakaszok eredményét, kiemeljük a vizsgálatok egyes részeinek legfontosabb megállapításait, a kutatás tanulságait és egységbe foglaljuk azokat, valamint javaslatokat teszünk a kutatási eredmények nyomán mind a Dunaújvárosi F iskola számára, mind az egész fels oktatási gyakorlat számára. Eredményeink a kutatás disszeminációja nyomán alkalmasak nemcsak a helyi / régió fels oktatási intézményekben való hasznosításra, hanem országosan is jól alkalmazhatók a fels oktatás vagy akár a szakképzés területén.
4
1. A kutatás indokoltsága, relevanciája: A Dunaújvárosi F iskolán nem áll rendelkezésre kell mennyiség információ a jelenlegi és a végzett hallgatókkal kapcsolatban. A f iskolán nem készült átfogó adatbázis, amely tartalmazza a hallgatók munkaer -piaci kompetenciáját, további szakmai lehet ségeit, elvárásait, illetve a már végzett hallgatók szakmai pályafutásának adatait. A hallgatói kompetencia adatbázis kiemelked fontosságú az intézmény fejlesztési stratégájának kialakításához, hiszen a tanulói igényekre alapozva nagy mértékben befolyásolja a képzési struktúra kialakítását. Az igények teljes kör kielégítésével a f iskola olyan képzést tud biztosítani, amely megkönnyíti a munkaer -piaci beilleszkedést, gyakorlati ismeretek átadásával növeli a hallgatók szakmai kompetenciáját és ezáltal fokozza a hallgatói elégedettséget. Egy hallgatói adatbázis kialakítása tehát multiplikatívan hat az adott intézmény fejl désére, így befolyásolja a magyar fels oktatás, illetve munkaer -piac helyzetét is. 1. 1. El zmények: Jelen pályázat kutatási el zményeinek a következ vizsgálatok tekinthet k: a. Dunaújvárosi F iskola bels felmérései: Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése Els éves hallgatók Általános Felmérése Leend Els éves Hallgatók Felmérése Végzett Hallgatók Felmérése Alma Mater kör felmérése Záróvizsga-elnökök véleményének felmérése b. HEFOP 3.3.3. pályázat (HEFOP-3.3.1.-P.-2004-06-0043/1.0) c. EFQM bels önértékelési modell a Dunaújvárosi F iskolán 1. 2. A projekt által megvalósítandó (közvetett) célok: a. A kutatás célja, hogy a Dunaújvárosi F iskola hallgatói számára megkönnyítse a fels oktatásból a munka világába való átmenetet. b. A Dunaújvárosi F iskola által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a F iskola és munka világa közötti kapcsolat er sítése érdekében. A vev i elégedettség vizsgálata a munkáltatók, végzett hallgatók, végz s hallgatók, és a képzésben részt vev aktív hallgatók vizsgálata. c. A hallgatók munkaer -piaci beilleszkedését el segít szolgáltatások hatékonyságának növelése érdekében általános helyzetfelmérés melynek során: a végz s hallgatók kiválasztott csoportjának bevonása a partnerek munkájába, ezáltal gyakorlati képz helyek biztosítása jelenlegi hallgatók és volt hallgatók tervezett adatbázisának létrehozása és gondozása az adatbázison alapuló beválás-vizsgálat megtervezése, lebonyolítása, értékelése a beválás-vizsgálat eredményeinek gyakorlati hasznosításának el segítése (javaslat: az eredmények beillesztésére a készül képzési tervbe, tantervbe, modulprogramokba) d. A kutatás adatainak és eredményeinek felhasználásával: A hallgatók és partnerszervezetek igényeit kielégít , szakmai szolgáltatásokat biztosító Karrier Iroda létrehozása, fejlesztése. 5
A meglév oktatási anyagok módszerek és módszertani tananyagok szükség szerinti átdolgozása új tananyagok kidolgozása. 1. 3. A kutatás (közvetlen) célja: Feltárni a Dunaújvárosi F iskola hallgatóinak (végzett, jelenlegi) képességeit, készségeit, kompetenciáit. 1. 4. A projekt célcsoportja: A hallgatók: a F iskola jelenlegi hallgatói a F iskola végzett hallgatói 1. 5. A vizsgálat f kérdései: A DF hallgatóinak, végzettjeinek a képzés során fejlesztett és elsajátított kompetenciáinak összeállítása, szakmai kvalitásának és igényeinek számbavétele Vizsgálatunk során arra a kérdésre is kerestük a választ, hogy miként vélekednek a képzésr l a legfontosabb szerepl k, a - volt és jelenlegi - hallgatók. A képzéssel kapcsolatos elégedettség alapján következtetünk a szakmai kompetenciákra. Kiemelt területként: A kérd íves vizsgálat központi kérdése a megcélzott csoport tagjainak szakmai pályafutása, karrierje. Ez a téma részletesen értelmezve vizsgálható, adatokat gy jtve az el zményekr l, tehát az iskolai útról, a tanulmányokról, a pályaválasztás kérdésér l. A várható és a bejárt szakmai karriert a maga teljességében kívánatos áttekinteni. A vizsgálat e kérdéskörre is kiterjed, azaz milyen szakmai kvalitásúak, volt és jelenlegi hallgatóink 1. 6. A vizsgálat módszere: 1. Kérd íves vizsgálat (végzettek, végz sök egyéb aktív hallgatók), 2. A kérd íves kutatási eredmények feldolgozásához szükséges egy olyan adatbázis kialakítása, amely tartalmazza a kérd ív egyes kérdéseit, és segít azok hatékony feldolgozásában. 3. Kiegészítve statisztikai adatok háttérelemzésével (f iskolai adatbázisok), 4. Irodalomkutatás: a vonzáskörzetben eddig, a témában folytatott kutatások összegy jtése, elemzése. 1. 7. A Dunaújvárosi F iskola hallgatóinak szerepe a kutatásban: A hallgatók egyrészt a kutatás f célcsoportját alkotta, és így a kutatási tevékenység rájuk irányult. Másrészt a megfelel kompetenciával rendelkez hallgatók részt vettek a kutatás lebonyolításában is. k bonyolították le majd a kérd ívek lekérdezését és az eredmények adatbázisba való felvitelét. 6
Harmadrészt a kutatás eredményét a kés bbiekben közvetetten a hallgatók is hasznosítani tudják majd azáltal, hogy a rendelkezésre álló adatbázis alapján specifikus képzéseket, módszereket alakít ki a f iskola, illetve a kutatás multiplikatív hatásának köszönhet en a Karrier Iroda fejl dni fog, így több szolgáltatást tud nyújtani a hallgatók számára. A kutatásba bevont hallgatók létszáma: Lekérdezés: tervezett: 20 f , ténylegesen bevont: 21 f Kódolás: tervezett: 10 f , ténylegesen bevont: 14 f A kutatásban résztvev hallgatók kiválasztásának kritériumai a következ k voltak: A téma iránti elkötelezettség foka Érdekl dés kör (például érdekl dés a kutatás iránt) Évfolyam (minél magasabb évfolyamba jár, annál megfelel bb) Szak (a kutatási szakterületnek megfelel gazdálkodási és menedzsment szak, kommunikáció és médiatudomány szak - szakon tanuló) Az el zetes felkészítésen nyújtott teljesítmény (csapatmunkában való részvétel, kommunikációs készség)
7
2. Szekunder kutatás: A szekunder kutatás során a következ résztanulmányok születtek. - A vonzáskörzetben eddig, a témában folytatott kutatások összegy jtése - A fellelhet kutatási anyagok elemzése - A kiadott szakmai anyagok áttekintése és elemzése A résztanulmányok legfontosabb megállapításait a következ szempontok szerint csoportosítva összegezhetjük: - Hallgatókövetések, konkrét intézményi példák a beválásra - Regionális felmérések és egyéb kutatások a hallgatói vélemények feltérképezése céljából - A Dunaújvárosi F iskola felmérései 2. 1. Hallgatókövetések, konkrét intézményi példák a beválásra
2. 1. 1. Hallgatókövetések Európában A hallgatókövetés Európa- és világszerte elterjedt, általában többé-kevésbé egységes elvek alapján végzik. Azzal a céllal, hogy a hallgatókat, szül ket, felhasználókat és akár a kormányzatokat is széleskör en informálják, mindamellett az intézményi min ségbiztosítás fontos elemét jelenti. Az életpálya-követés Magyarországon még nem általános, intézménytípusonként eltér nemcsak az alkalmazott elvek, de a gyakorlatok is széls ségesen különböz ek. 1998-ban tizenegy európai országban és Japánban egy id ben egységes kérd ívvel egy nagyszabású adatfelvételt indítottak azzal a céllal, hogy átfogó képet adjanak a fels oktatás és a munkapiac kapcsolatáról. A vizsgálat során összesen több mint 40 ezer fiatal diplomás tapasztalatait és nézeteit gy jtötték össze egyetemi tanulmányaikról, megszerzett tudásukról és azok munkahelyi hasznosulásáról, a munkaer -piacra való átmenet folyamatáról, pillanatnyi munkaer -piaci helyzetükr l és egy sor egyéb, ide kapcsolódó kérdésr l (Blaskó, 2002). Sajnálatos módon Magyarország nem szerepelt a vizsgált országok között. Ugyanakkor számos olyan kérdést vet dött fel, melyeknek megválaszolása jól hasznosítható lenne hasonló jelleg magyar vizsgálatok esetén is. A vizsgálat alapkérdése: hogy miként tudják a fiatal, fels oktatásban végzett szakemberek megtalálni helyüket abban a környezetben, amelyet a 90-es évekre er teljesen átrendez dött fels oktatási rendszer és diplomás munkaer -piac teremtett. A kutatásban az alábbi témákat járták körül: fels oktatás el tti iskolatörténet, fels fokú tanulmányok, munkakeresés és foglalkozás-történet, jelenlegi munkahely, képességek és azok hasznosulása a munkában, kapcsolat a fels fokú tanulmányok és a végzett munka között, munkaelégedettség és értékek, további tanulmányok, társadalmi, demográfiai háttér, a fels fokú tanulmányok visszatekint értékelése. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a fels oktatás célja nem lehet a diákok puszta képzése, hanem azt a feladatot kell vállalnia, hogy tudásukat, képességeiket, attit djeiket gazdagítsa úgy, hogy egyben felkészítse ket arra, hogy egész életükre kritikus, gondolkodó, tanuló emberekké váljanak. 8
A kutatás eredményei nemcsak azt segítenek megvizsgálni, hogy a friss-diplomások tapasztalatai szerint mennyire képes a fels oktatás megfelelni a különböz elvárásoknak, hanem bizonyos mértékig az is, hogy mekkora ezen funkciók jelent sége a végzettek számára. (Blaskó, 2002) Bilik István a Fels oktatási Konferenciák Szövetségének titkára 2003. júniusában a FIDÉV munkacsoportban tartott el adásában beszámolt arról, hogy felmérést végeztek a fels oktatási intézmények között a hallgatói nyomon követés gyakorlati megismerésér l. Megállapításai a következ k voltak. (Billik, 2003) - Vannak olyan intézmények, ahol egyáltalán nem végeznek vizsgálatot. Az intézmények más részeiben végeztek vizsgálatot, de a kis (végzett hallgatói) érdekl dés miatt abbahagyták. Ahol pedig létezik rendszeres megkérdezés, ott sem egységesek az elvek. - A követési módszerekben alapvet különbség van az intézmények és a kérdezési tematikák között. Van, ahol a stabil munkahelyen lév ket kérdezik a munkahelyi körülményekr l, a munkahely és az iskola, a kérdezett és az iskola, megmaradt vagy újraindított kapcsolatai nyomán. Van, ahol kizárólag csak a munkáltatókat kérdezik meg, az ott elhelyezkedettekr l. Az információk mélysége is igen eltér , hiszen míg egyes vizsgálatokban hosszabbtávú, addig más helyeken kizárólag rövidtávú információkat kérnek. És az információk mélysége is sokféleképpen alakul, hisz a teljes életre (szakmai- és magán- egyaránt) vonatkozó információktól, csak a szerzett szakmára irányuló vizsgálatokig minden megtalálható. (Billik, 2003) 2. 1. 2. Intézményi hallgatókövetések Magyarországon Már a 60-as években megindultak az intézményi hallgatókövetések Magyarországon, a 80as években folytatódtak, azonban a vizsgálatok nem voltak rendszeresek, nem azonos elvek alapján végezték ket. Az Akadémia Szociológiai Kutatócsoportja és a Veszprémi Vegyipari Egyetem 1965-1967 között vizsgálatot végzett arról, hogy diplomájuk megszerzése után hogyan alakult az egyetem egykori hallgatóinak az életútja és, hogy néhány évi munka után visszapillantva diákéveikre, hogyan vélekednek ezek a fiatal mérnökök a tanagyagról, amit hallgattak. A vizsgálat közvetlen célja a végzett mérnökök helyzetének, problémáinak s az egyetem oktatómunkája hatékonyságának monografikus megismerése volt. A tanulmány nemcsak monográfia, hanem tapasztalatgy jtés is további, hasonló szerkezet vizsgálatokhoz. Túl a mérnökök helyzetén, életén: az értelmiség sorsának alakulásába is bepillantás nyertek mint ahogy a Veszprémi Egyetem problémáit elemezve is: a fels oktatás-tervezés néhány kérdésének a szociológiai megközelítését is megkísérelték. A kutatás tengelyében a következ kérdések álltak. Hogyan helyezkednek el a társadalom struktúrájában az értelmiség különböz szakmai csoportjai s hogyan fest e csoportok bels struktúrája? - Milyen e csoportok tagjainak egymás közti s a másokkal való kommunikációja: mi a szerepük a személyes kapcsolatoknak, s ezek között különösen is az egyetemen szöv dött személyes kapcsolatoknak, az értelmiségiek képzésében, munkájában, továbbtanulásában? - Végül: miféle oktatási tanulságokat lehet levonni a nemrégen végzetteknek a tanagyagról alkotott véleményéb l és pályájuk alakulásából? (Szesztay, 1970) -
9
Az 1990-es évek végén megindult rendszeres hallgató-követéses vizsgálatok sorában az els felmérés a BME-hez és az ott végzettek megkérdezéséhez köt dik. Az els ilyen felmérés célja az volt, hogy a pályakezd okleveles mérnökök munkakörülményeit és életszínvonalát megismerjék, s általa nemcsak az egyetem számára, hanem más országos szervek számára (pl. munkaügyi intézmények) hasznos információkat szolgáltassanak. A vizsgálat a végz s hallgatók elhelyezkedésén túl, az egyetemr l alkotott véleményeket is feltárta. A kutatás kezdetét jelenti az azóta rendszeres, s jól strukturált hallgatókövetési folyamatoknak a BME-en. (Wintermantel, 1998) Ennek nyomán az 1998-ban elindított folyamat mely a BMGE min ségbiztosítási rendszerének részét képezi a 6. mérésen is túl van. Évente az els s hallgatók, a végzett hallgatók és a végzetteket alkalmazó cégek kerülnek górcs alá. A vizsgálatsorozat célja, hogy képet kapjon az egyetem a végzett hallgatók, mint a fels oktatás egyik érintett csoportjának helyzetér l, véleményér l. Rendszeresen felmérik a végzettek képzéssel és a megszerzett diplomával kapcsolatos (er sségek, el nyök, hátrányok, hiányosságok) véleményét, valamint a munkájuk során szerzett tapasztalataik alapján megfogalmazott továbbképzéssel kapcsolatos (forma és tartalom) igényeiket is. Ezen adatok elengedhetetlenül fontosak az egyetem számára, ugyanis els kézb l származó visszajelzés a frissen végzett hallgatóktól az általuk tanultakról, az egyetem által nyújtott képzési programról. (A Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem friss diplomásainak elhelyezkedési esélyei, 2004) Szabó Csaba, 1998-ban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen - végz s hallgatók körében - készített vizsgálata a következ jelent s megállapításokat eredményezte. 1. A hallgatók körében bizonytalanság érzékelhet a tekintetben, hogy mihez kezdenek a végzés után; a bizonytalanságban azonban nem homogén a hallgatóság, a bizonytalan és a céltudatos csoportok jól elkülöníthet k, a csoportok különbségei magyarázhatók a családi háttér bizonyos elemeivel, de f ként pályaorientációs hiányosságok az okok: nem tudják, mit akarnak a diplomaszerzést követ en csinálni. 2. A hallgatók érzékelik azt, hogy a munkaer -piac másfajta elvárásokat támaszt velük szemben, mint amelyekre eddig felkészítést kaptak, de vannak elképzeléseik arról, milyen fajta segítséget igényelnek. 3. A hallgatók az egyetemi oktatás részeként egy sor olyan dolgot el tudnak képzelni, amelyek felkészültségüket javítanák, bizonytalanságukat csökkentenék. Kérdés, hogy a fels oktatási intézmények mennyire tudják magukévá tenni ezeket a javaslatokat, mennyire képesek azokat feladataik közé sorolni. A javaslatok dönt többsége nem a szakmai képzéssel függ össze, hanem egyéb munkaer -piaci technikák elsajátításának igényét fogalmazza meg. (Szabó, 1998) A fels oktatás tömegesedésével egyre jobban oda kell figyelni a végz s hallgatók munkaer -piaci helyzetének változására. Az új képzési struktúra els végzett diplomás korosztályainak kibocsátásával párhuzamosan a prognózis mellett a visszajelzés is egyre er teljesebbé válik. Ennek érdekében el ször intézményi kezdeményezések történtek, majd elindult egy országos program az Oktatási Minisztérium megrendelésére és finanszírozás mellett. A program szakmai irányítását a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Emberei Er források Tanszékének szakemberei látta el. Ez Fiatal Diplomások Munkaer -piaci Életpálya- Vizsgálatának (FIDÉV) kutatási programja, amely az eddigi legnagyobb ilyen jelleg kezdeményezés Magyarországon. A vizsgálat keretében megvalósult az 1998-ban és az 1999-ben végzettek életpályakövetése. Az állami fels oktatási intézmények nappali tagozaton végzett hallgatóit keresték 10
meg 1999-ben, majd 2000-ben kib vítették a vizsgálatba bevontak körét az egyházi és a magán fels oktatási intézményekkel. (FIDÉV-jelentés, 2003) A kutatás a kérd ívek elemzésén alapul. A megkérdezés tematikus blokkjai: végzettség, foglalkozás, munkahely-munkakör definiálása, kereset és elégedettség, a munkában használt készségek, továbbképzési helyzet. (Fábri, 2001) A FIDÉV Kutató Csoport megfogalmazásában a kutatási eredmények információkat szolgáltatnak az oktatáspolitikusok és egyéb döntéshozók, valamint a pályát választó fiatalok számára a különböz képzettségek munkaer -piaci értékér l, elhelyezkedési esélyekre gyakorolt hatásáról, valamint a pályakezd k munkaer -piaci viselkedésér l. A kutatás legalább négy célt szolgált: 1. információkat nyújt az oktatás- és foglalkoztatáspolitika számára a különféle szakképesítéssel rendelkez fiatalok elhelyezkedési esélyeir l és kereseteir l, 2. az intézmények és szakképesítések piaci értékével kapcsolatos információk feldolgozása és nyilvánosságra hozatala révén befolyásolja a fiatalok iskolázással kapcsolatos döntéseit, 3. képet ad a fels oktatási intézmények min ségi rangsoráról, 4. információkat nyújt a pályakezd k munkaer -piaci alkalmazkodásáról. (FIDÉV-jelentés, 2003) Országos méret hallgatói felmérést zajlott le 1999-2000-es tanévben. Alapvet en négy problémakört vizsgáltak, amely négy fels oktatási intézmény hallgatóira alapozva: Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kara, Veszprémi Egyetem Georgikon Mez gazdaságtudományi Kara, Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Kara, Budapesti Gazdasági F iskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi F iskolai Kara. milyen a hallgató viszonya az alapvet emberi értékekhez, 1. az intézményválasztásnál mely szempontok és milyen mértékben játszottak közre, milyen kép él az egyes intézményekben tanuló hallgatókban saját intézményükr l és más magyar fels oktatási intézményekr l, 2. hogyan ítélik meg képzésük egészét, mit gondolnak, mennyire járul az hozzá személyiségük formálódásához, 3. a végzést követ en milyen munkaköröket szeretnének betölteni, milyen képet alakítanak ki jövend pályájukról. (Lakner Vizvári Hajdu Kocsondi L rincz, 2002) Ezek az információk rendkívül hasznosak az intézmények számára, hiszen ezek ismeretében alakítható ki a fels oktatási stratégia egészét szolgáló intézménykép és az arra épül hatékony beiskolázási tevékenység. (Csapóné, 2004) A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen szintén a min ségbiztosítás jegyében a volt hallgatók véleményének megismerésére, s ezen véleményeknek a képzésfejlesztés során történ felhasználása érdekében végeztek vizsgálatot 2001 végén, 2002 elején. A vizsgálat célja az volt, hogy a hallgatók utólagosan min sítsék, hogy mennyire tartják hasznosnak, értékesnek az egyetemen szerzett tudást, mit tartanak az egyetem er s-gyenge pontjainak. A vizsgálat kitér a válaszolók összetételére és munkaer -piaci jellemz ire, fontos megállapítása, hogy a válaszadók többsége diplomájának, és szakképesítésének megfelel helyen dolgozik. A képzés alapvet ismeretköreinek megítélését és a hallgatók egyetemmel szembeni igényeit és azok teljesülését is összegezték a kutatók. A kutatás azonban nem reprezentatív, módszere: a hólabda-módszer (azaz az ismer söknek való továbbítás, akikr l a volt hallgatók tudják, hogy a Közgázon végzetek). S a reprezentativitástól való eltérés nagyságrendje sem ismert. Megállapításaiban új elemeket tartalmaz, s miután els ként végeztek ilyet az egyetemen, a munka úttör jellegéb l fakadóan meghatározó. Kiindulási alapot szolgáltat az egyetemen végzettek további vizsgálatához. (Kerékgyártó Sugár Szarvas Varga, 2002
11
A Széchenyi István Egyetemen 2002-ben került sor az 1998-ban végzettek megkeresésére. A felmérés 7 témakörben gy jtött információt: családi helyzet, elhelyezkedési körülmény, munkahely, karrier, vélemény a képzésr l, továbbtanulási igény, alma mater szerepe. (Ferenczi, 2003) A kutatás jelent sége ez utóbbiban van, hiszen a vizsgálatok eddig nem tértek ki az alma mater múltbeli és jöv beni lehetséges szerepére. A Debreceni Egyetem szintén 2002-ben kezd dött az ilyen jelleg vizsgálat. A kutatás célja a karon folyó képzés fejlesztésének el segítése, min ségének emelése, a kart választani kívánó leend hallgatók informálása a végzés utáni elhelyezkedési lehet ségekr l. Három f csoportra osztható a felmérés: családi, iskolázottsági háttér, munkaer -piaci beilleszkedés jellemz i, egyetemi képzés értékelése. (Kun, 2003) Az agrár fels oktatási intézmények el l járnak a témakörben végzett felméréseket illet en. A végzett hallgatók követésének egyik komoly és tanulságos mintája a volt Gödöll i Agrártudományi Egyetemen, a mai Szent István Egyetemen zajlott. 1997-ben jött létre a Gödöll i Egyetem volt Diákjainak Baráti Egyesülete azzal a céllal, hogy összefogják az ott végzett mérnököket, és folyamatosan vizsgálják helyzetüket, életés munkakörülményeiket. 1997-ben kezdték el felméréseiket, amelynek célja a szakemberek életkörülményeinek folyamatos elemzése, a jöv agrárgazdaság fejlesztése. (Vajdai, 2002) Kiadványaikban rendszeresen megjelentetik a legfontosabb vizsgálati eredményeket a következ témacsoportokban: a magyar agrárértelmiség életkörülményei, életmin sége, az agrárgazdaság helyzetével kapcsolatos vélemények, javaslatok az agrár-fels oktatás korszer sítésére, javaslatok az agrárágazat jöv beli fejlesztésére. (Csapóné, 2004) A Debreceni Egyetem Mez gazdaságtudományi Karán is hasonló a hallgatók nyomon követése 2001-t l kezd d en. Néhány összetett kérdéscsoportban gy jtenek els dlegesen információkat: elhelyezkedés, anyaintézmény min sítése, nyelvtudás, anyaintézménnyel való kapcsolattartás. Ezen kérdéscsoportokra kapott válaszok segítségével az intézményben folyó képzés és a megszerzett diplomák piacképességét vizsgálták, valamint azt, hogy a végzett hallgatók igénylik-e egykori intézményükkel a kapcsolattartást és ha igen, milyen módon tudnák azt elképzelni. (Csapóné, 2004) 2. 1. 3. Presztízsrangsorok és életpálya-vizsgálatok a fels oktatási gyakorlatban A presztízsrangsorok az intézmények, képzések gyenge pontjainak feltárására a leginkább alkalmasak. Magyarországon a rangsoroknak egyel re nincs nagy jelent sége. A presztízsrangsornak, mint a fels oktatási intézmények min sítésének egyik lehetséges módjának ugyan nincsenek nagy hagyományai Magyarországon, de más európai országok is csak viszonylag kés n kezdeményeztek ilyen típusú vizsgálatot. Németországban pl. 1989-ben a Der Spiegel hetilap tett fel szinte els ként a következ kérdést: Melyik egyetem a legjobb? Azóta jó néhány presztízsrangsor született, igen eltér megközelítéssel. Ezen vizsgálatok célcsoportja nem a fels oktatási rendszer maga, hanem az azon kívül álló közönség. (Federkeil, 2003) Eszköz a fogyasztók (pályaválasztás el tt álló fiatalok, azok szülei, a munkáltatók) tájékoztatása szempontjából, továbbá a hallgatók egyetemek közötti vándorlásához is hozzájárul.
12
Vagyis a presztízsrangsor az intézmények értékelésének egyik küls eszköze. A leglényegesebb különbség a rangsorok és általában az intézmény-értékelések között az, hogy a rangsorok általában nem térnek ki egyáltalán az okok feltárására, ismertetésére. Ha a rangsor a min ség valóságh bemutatásnak céljával készült, akkor nem terjedhet ki egyes intézmények egészére, hanem csak kisebb egységekre pl. tanszékek. S t a kisebb egységekben is lehetnek különbségek a különböz tevékenységek min ségét illet en, pl. oktatás vagy kutatás. (Csapóné, 2004) A diplomások elhelyezkedésének és munkaer -piaci helyzetének vizsgálata új kelet a hazai oktatáspolitikai elemzések területén. Az UnivPRESS-ranking© vizsgálatai váltak leginkább ismertté, e vizsgálat készít i hangsúlyozták, hogy a munkaer -piaci visszajelzések, partnerség nélkül nem m ködhet a fels oktatás rendszere hatékonyan. (UnivPRESS-ranking© 2002) Az ilyen jelleg vizsgálatok azonban nem el zmény nélküliek a magyar fels oktatási gyakorlatban. Az 1970-80-as évek egyik jellemz szociológiai vizsgálat-típusa volt az értelmiségiek, diplomások helyzetének kutatása. A kutatás szempontjából érdemes figyelmet érdemel Székelyi Mária és Solymosi Zsuzsa mérnököket középpontba állító vizsgálat-sorozata. Több szempontból is kiemelked , hiszen több évjáratot nyomon követ , longitudinális vizsgálatról van szó. A felmérések célja a Budapesti M szaki Egyetemen 1953-ban, 1963-ban és 1973-ban nappali tagozaton végzettek személyes és munkahelyi életútjának feltárása volt. Központi szerephez juttatva a mérnökök ismereteinek szintjét, tudásuk felhasználhatóságát, konvertálhatóságát. S megfelel en a diplomások körében a kilencvenes évekig végzett vizsgálatoknak, azt mutatta, hogy az adott értelmiségi csoportot foglalkoztató munkahelystruktúra különböz szempontok szerint meglehet sen szigorú presztízs-hierarchiába rendezhet . (Solymosi Székelyi, 1986) 1988-ban ismét felmerült az újrakérdezés gondolata, a minta maga kínálta az újabb vizsgálódást. Ugyan az újabb vizsgálat els sorban a jövedelmi viszonyok fel l közelíti a mérnök csoportok helyzetét, s ezzel keres igazolást a vállalkozói vagy alkalmazotti mentalitásra, de a szakmai komponenseket is jelent s szerephez juttatja. (Székelyi Solymosi, 1994) Az oktatási kibocsátás szerkezetének és min ségének elemzését elméleti síkon Galasi Péter és Timár Mihály alapozzák meg. (Galasi Timár Varga, 2001) Elemzéseik középpontjába a fels oktatásból kikerül diplomások munkaer -piaci életpályájának vizsgálata került. Az életpálya-vizsgálat a diplomások munkaer -piaci beilleszkedését követi nyomon, s ezáltal információt nyújt a képzettségek munkaer -piaci hasznosulásának dinamikájáról. A szerz k tanulmányukban az els , 1998-ban megindult országos szint életpálya-kutatás eredményeir l adnak ismertetést. A túlképzés és az alulképzés problematikáját is vizsgálják. Kakukné Katona Ágnes vizsgálata a végzettek igényeit, képességeit összegzi. Célja annak feltárása, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdaságfejlesztésével összhangban jelentkez , fiatal diplomásokra irányuló szakember-igények és a végz sök elvárásai mennyire vannak szinkronban egymással. Valamint feltárja, hogy a fiatal szakemberek motiváltak-e abban, hogy a térségben keressenek munkalehet séget. Végs megállapításaként ismerteti a szerz , hogy a kereslet és a kínálat közötti elcsúszás legf bb oka a képzettségi struktúra korrekciójával javítható. Az oktatási intézmények hatékonyságának tényleges mérése tulajdonképpen csak utólag, a végzettek elhelyezkedése után következhet be, amikor a munkáltatók, a munkatársak és a diplomás munkavállalók együttesen adnak számot a beilleszkedés tapasztalatairól. Ezáltal min sítik a diplomák értékét, illetve az intézmények tájékoztató instrukciót kapnak fejlesztési 13
munkálataikhoz. Ez a fajta vizsgálat még nem általános, de már folynak próbálkozások. (Vámos, 2002) A fels oktatási képzés egyik meghatározó célja a gazdaság, a munkaer piac szakemberigényének kielégítése. A végz s hallgatók oldaláról ugyanakkor az a cél, hogy a fiatal diplomásként végzettségüknek és szakképzettségüknek megfelel munkát kapjanak. A már diplomát szerzett diákok pályakövetésének célja, hogy a hallgatók, a fels oktatási intézményekbe jelentkez k, a fels oktatási intézmények, a munkaadók és a minisztérium visszajelzést kapjanak arról, hogyan ítélik meg a végzettek munkaer -piaci helyzetüket, elvárásaik teljesülését, a tanult ismeretek használhatóságát. A diplomások elhelyezkedésér l, többek között a jövedelmükr l a legtöbbet a különböz karrier- és pályakövetéses vizsgálatok mutatnak be. Megmutatják mennyire és miben volt az adott szakon folytatott tanulmány használható és alkalmazható a munka világában. A nemzetközi gyakorlatban már sikerrel alkalmazott pályakövetéses vizsgálatok egy része központilag koordinált, másik részüket maguk az intézmények végzik. Az utánkövetéses vizsgálatot általában két, a fels oktatásból éppen kilépett korcsoport munkaer -piaci életpályájának megfigyelését, illetve az els és a második id pont között lejátszódott legfontosabb folyamatok elemzését foglalta magában. A vizsgálatokból kiderült, hogy az egyetemi végzettség ek lényegesen magasabb arányban dolgoztak fels fokú képzettséget igényl foglalkozásokban, mint a f iskolai végzettség ek. Az egyetemi diploma ebben az értelemben nagyobb stabilitást, illetve stabilabb munkahely/iskolai végzettség illeszkedést jelentett. Az egyes szakcsoportokon belül az egyetemi diploma átlagos értéke havi nettó keresetben mérve mindenütt magasabb, mint a f iskolai diplomáé. 2. 2. Regionális felmérések feltérképezése céljából
és
egyéb
kutatások
a
hallgatói
vélemények
A régióban található f iskolák, egyetemek: - Hittudományi F iskola, Esztergom - Kodolányi János F iskola, Székesfehérvár - Modern Üzleti Tudományok F iskolája - Nyugat-Magyarországi Egyetem, Székesfehérvár - Pannon Egyetem, Veszprém - Szent Bernát Hittudományi F iskola, Zirc - Veszprémi Érseki Hittudományi F iskola, Veszprém - Vitéz János Római Katolikus Tanítóképz F iskola, Esztergom A fels oktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. Törvény alapján a fels oktatási intézmények hallgatói véleményének feltérképezése céljából átfogóan az oktatói munka hallgatói véleményezése tárgyú felmérést bonyolítják le. Ez a felmérés a hallgatók szubjektív véleményét fogalmazza meg az adott félévben ket oktató oktatóról. Ezen felmérések a legtöbb esetben nem nyilvánosak; tekintve, hogy a nyilvánosságra hozatalukhoz az értékelt oktató hozzájárulása szükséges. A felsorolt fels oktatási intézmények közül a Kodolányi János F iskola, valamint a NyugatMagyarországi Egyetem Geoinformatikai F iskolai Kara, a Veszprémi Egyetem, a Modern 14
Üzleti Tudományok F iskolája különböz hallgatói véleményeket feltérképez vizsgálatait ismerjük. A Közép-Dunántúli Régió fels oktatási intézményei által végzett hallgatói megelégedettséggel kapcsolatos felmérések tanulmányozása során az alábbi megállapításokat tehetjük: A fels oktatási intézmények megelégedettséggel kapcsolatos adatok nagy részét belügyként kezelik. Ezen adatok nyilvánosságra hozatalát a vonatkozó törvényi szabályozás nem teszi kötelez vé. Ugyanakkor a kapcsolódó vizsgálatok lebonyolításáról a már említett szabályozás kötelez érvénnyel rendelkezik. Az intézményi autonómia lehet vé és egyben kötelez vé teszi, az eredmények beépítését az intézményfejlesztési/stratégiai/min ségfejlesztési tervekbe. Azon intézmények, amelyek az oktatás min ségét kiemelten fontosnak tartják több témában rendszeresen folytatnak hallgatói megelégedettséget mér vizsgálatokat. Általában a hallgatói megelégedettséget mér vizsgálatok témakörei: - a hallgatók óralátogatási szokásai; - a képzési anyagok konzisztenciái; - min sége az intézményt l szerzett információk mennyisége, min sége; - az oktatási folyamat során használt technikai eszközök min sége; - az oktató felkészültsége, a számonkérések értékelése; - az oktató hallgató viszonya; - a kurzus népszer sége; - az intézményi m ködéssel, feltételekkel, oktatási tevékenységgel kapcsolatos egyéb értékelési szempontok. 2. 3. A Dunaújvárosi F iskola felmérései A Dunaújvárosi F iskola fels oktatási intézményként azt az álláspontot képviseli, hogy a hallgató-vev ként a legfontosabb partner. Véleménye/megítélése nélkülözhetetlen. A teljesítményelv versenyképes m ködés nem képzelhet el a folyamatos és rendszeres hallgatói visszajelzések tudatos felhasználása nélkül. A következ vizsgálatokat végezte / végzi a DF: 2. 3.1 A végzett hallgatók felmérése (Alma Mater felmérés) (2002 - 2006) 2.3.2 Oktatói munka hallgatói véleményezése (2003 - 2006) 2.3.3 Els éves hallgatók általános felmérése (2004 - 2006) 2.3.4 Leend els éves hallgatók felmérése (2005 2007) 2.3.5 Hallgatói megelégedettség felmérés (HEFOP projekt) (2006) 2. 3. 1. A végzett hallgatók felmérése (Alma Mater felmérés) (2002 - 2006) A felmérést a Dunaújvárosi F iskola 2002-t l évente végzi, hivatalos intézményi rendezvényén az Alma- Mater találkozón gy jti be a szükséges adatokat. A felmérés célja: megismerni a végzett hallgatók (az egyik legfontosabb partner) véleményét a f iskolai képzésr l és az intézményr l. A megkérdezettek köre: (Soron következ kerek évfordulóra 10-20-30 évvel ezel tt) végzett hallgatók. 2. 3. 2. Oktatói munka hallgatói véleményezése (2003 - 2006) A felmérés 2003-tól félévente zajlik a F iskolán. F célja, hogy valós képet nyújtson az oktatói munkáról a hallgatók szemszögéb l, és biztosítsa a felel sségteljes hallgatói 15
vélemény-nyilvánítás lehet ségét. Ennek segítségével az oktatók közvetlen visszajelzést kapnak munkájuk hallgatói fogadtatásáról. A felmérés a Dunaújvárosi F iskolán folyó oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerének szabályzata alapján zajlott le, a Min ségbiztosítási Iroda, a Tanulmányi Hallgatói Információs Hivatal és a Hallgatói Önkormányzat együttm ködésével. A felmérés kiterjedt a f iskolán tanuló valamennyi nappali tagozatos hallgatóra és az adott id szakban a f iskolán tanító összes oktatóra. A felmérés a NEPTUN - egységes tanulmányi rendszer - támogatásával elektronikus formában folyt le, biztosítva a hallgatók anonimitását és lecsökkentve az adatok feldolgozása során keletkez hibákat. A hallgatók az adott félévben felvett kurzusok oktatóinak munkáját egy 15 kérdésb l álló kérd ív felhasználásával értékelték 1-t l 5-ig terjed pontskálán. A felmérés végeredményeként minden oktató értékelése szerepel abc sorrendben. Az oktató munkáját félévente összesített átlagérték min síti, minden hallgató valamennyi válaszának summázott átlagérték alapján. A kérdések az alábbi összefüggésekre vonatkoznak: A hallgatók óralátogatási szokásai; 1. Óratartás; 2. Modulkövetelmények; 3. Képzési anyagok konzisztenciái; 4. Információk mennyisége, min sége; 5. Technikai eszközök min sége; 6. Oktató felkészültsége; 7. Számonkérések értékelése; 8. Oktató hallgató viszonya; 9. Kurzus népszer sége. 10. 2. 3. 3. Els éves hallgatók általános felmérése (2004 - 2006) Az els éves hallgatók felmérése 2004-t l évente zajlik a F iskolán. A felmérés célja, hogy valós képet nyújtson a f iskola els éves hallgatóiról. A felmérést a Min ségirányítási Iroda koordinálta, a Tanulmányi Hallgatói Információs Hivatal támogatásával. A felmérés kiterjed a f iskolán tanuló valamennyi nappali tagozatos hallgatóra és az adott id szakban. 2. 3. 4. Leend els éves hallgatók felmérése (2005 2007) Az leend hallgatók általános felmérése kutatás 2005-t l évente zajlik le a F iskolán. A felmérés lebonyolítására a F iskola leend hallgatói számára szervezett nyílt nap on kerül sor. A felmérés célcsoportja a F iskola iránt érdekl d hallgatók. A felmérés a leend hallgatók Dunaújvárosi F iskolával kapcsolatos tájékozottságát, ismeretét méri fel. A kérd ív kitöltésével a leend hallgatóknak lehet ségük van értékelni a rendezvény színvonalát is. 2. 3. 5. Hallgatói megelégedettség felmérés (HEFOP projekt) (2006) A felmérés a Dunaújvárosi F iskola által koordinált Humáner forrás-fejlesztési Operatív Program 3.3 as a fels oktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése, Partnerközpontú önértékelési modell megalkotása és továbbképzések a fels oktatási intézmények humáner forrásainak fejlesztésért tárgyú és HEFOP-3.3.1.-P.-2004-06-0043/1.0 azonosító számú projekt, EFQM intézményi önértékelése kapcsán valósult meg. 16
A projekt célja, hogy kialakítsa a civil szféra és a fels oktatási intézmények közös együttm ködésével a célcsoportokba tartozó intézményi vezet k, illetve az oktatók/kutatók partnerközpontú szemléletét, ezáltal lehet vé tegye a hallgatók számára az európai szint oktatási módszertan gyakorlatban történ megismerését. A pályázat kapcsán lehet ség nyílt bevonni a hallgatókat az e-learning típusú tananyagok kialakításába. Magyarországon els ként a DF adaptálja az EFQM-alapú önértékelési modellt a fels oktatásra. Célja, hogy a F iskola és a partnerek tapasztalatai alapján megteremtse a célcsoport tagjai számára a korszer vezetési, min ségirányítási, illetve tanulásirányítási módszerek elsajátításának lehet ségét A felmérések célja a közvetlen partnerek (hallgatók) elégedettségével kapcsolatos eredmények feltérképezése, valamint, hogy megismerjük, és átfogó képet alakíthassunk ki a Dunaújvárosi F iskola jelenlegi hallgatóiról.
17
3. Primer kutatás: empirikus vizsgálat a Dunaújvárosi F iskola jelenlegi és volt hallgatóinak körében 3. 1. A vizsgálat menete, a megkérdezés módja 2006 novemberében a szekunder kutatással párhuzamosan megkezdtük az empirikus vizsgálatok el készítését majd azok lefolytatását. Kijelölésre került a megkérdezettei kör, valamint a kérdezésben résztvev hallgatók toborzása is megtörtént, ezután felkészítettük ket a kutatási részvételre. A vizsgálat során 3 megkérdezetti csoport került kiválasztásra, azaz az alábbi hallgatói alapsokasából vettünk mintánkat: - Jelenlegi nappali tagozatos hallgatók köre; - Jelenlegi, levelez tagozatos hallgatók csoportja; - Végzett (nappali és levelez tagozatosak). A 3 csoport megkérdezése kvantitatív módszerrel - kérd íves vizsgálattal történt, melynek során törekedtünk arra, hogy azonos struktúrájú, azaz tartalmában egyez kérd íveket alkossunk, mellyel az eredmények egymáshoz való viszonyítása megtörténhet. 3. 2. Mintavétel A kutatási tervezet 1000 kérd ívét a következ bontásban kívántuk megvalósítani: 448 f nappali tagozatos hallgató, 252 f levelez tagozatos hallgató és 300 f végzett hallgató. A jelenlegi hallgatóink mintavételét az alábbi adatok alapján, a reprezentativitás szabályai szerint hoztuk létre; míg volt hallgatóink esetén nem tudtunk ilyenfajta reprezentativitási szempontokat tervezni.
18
NAPPALI - hallgatói csoportok
Beiratkozás éve 2006 Anyagmérnök, 2005 Gépészmérnök, 2004 Kohómérnök, M szaki tanár, -2003 M szaki szakoktató Összesen 2006 2005 Gazdálkodási, Gazdálkodási2004 kommunikáció -2003 Összesen 2006 2005 FSZ 2004 -2003 Összesen 2006 Kommunikáció 2005 m vel désszervez dés, 2004 Kommunikáció -2003 médiatudomány Összesen 2006 2005 Informatika 2004 -2003 Összesen 2006 2005 M szaki Menedzser 2004 -2003 Összesen 2006 2005 ÖSSZESEN 2004 -2003 2006-ig aktív
LEVELEZ S - hallgatói csoportok
f 14
Anyagmérnök, Gépészmérnök, Kohómérnök, M szaki tanár, 9 M szaki szakoktató 19 13
55 24 24 28
Gazdálkodási, Gazdálkodásikommunikáció
31 107 23 9 1
FSZ
0 33 23 12 20 0
Kommunikáció m vel désszervez dés, Kommunikáció médiatudomány
55 35 26 23
Informatika
67 151 12 8 9
M szaki Menedzser
17 47 131 93 90 134 448 1. Táblázat
ÖSSZESEN
Beiratkozás éve 2006 2005 2004 -2003 Összesen 2006 2005 2004 -2003 Összesen 2006 2005 2004 -2003 Összesen 2006 2005 2004 -2003 Összesen 2006 2005 2004 -2003 Összesen 2006 2005 2004 -2003 Összesen 2006 2005 2004 -2003 2006-ig aktív
A 700 jelenlegi hallgatói körben 610 lekérdezés történt, a hallgatói elutasítások nyomán, (ld. részletesen az adott csoportok bemutatásánál) míg a végzett hallgatók esetén, két lépcs ben több mint 1000 hallgatót értünk el, de közülük csak 208-at sikerült lekérdeznünk. A kérd íves lekérdezés a volt hallgatóink személyes megkeresése miatt ütközött problémába, így ezt a tevékenységet megosztva és id zítését módosítva oldottuk. 19
f 20 20 18 10 68 14 13 14 27 67 26 3 0 0 30 12 13 9 0 34 17 10 4 8 31 6 3 2 3 14 96 62 46 48 252
Hallgatói adatbázist kezdünk építeni volt hallgatóinkból, akiket elektronikus úton kerestünk meg. A visszaérkezett kérd ívek száma a kiküldött megkeresések nyomán: 89 db volt, ezért a lekérdezés 2. ütemét, id ben kissé eltolva április 21-ére összpontosítottuk, amikor is a Dunaújvárosi F iskola Alma Mater Köre szakestre és találkozóra hívta DF végzett diákjainak egy részét (a 10, 20, 30 és 40 éve végzetteket), így a hiányzó kérd ívek pótlása ekkor történt meg, s a volt hallgatók vizsgálata ekkor zárult. A kutatás által megkeresett és elért hallgatói létszámok a következ k: - 403 f nappali tagozatos hallgató; - 207 f levelez tagozatos hallgató; - 89 f volt hallgató kiküldött képeslapok alapján; - 119 f volt hallgató Alma Mater szakesten. Összesen: 818 f A kérdezések nyomán a visszautasítások általában nagyszámúak, s ezzel magyarázható a 818 beérkezett és lekódolt kérd ív, a tervezett 1000 f helyett, de külön eredmény, hogy a kutatás egyik sarkalatos pontja, a volt hallgatók elérése megtörtént. A hallgatók vizsgálata nyomán így 4 csoportot képeztünk: - Jelenlegi nappali tagozatos hallgatók, - Jelenlegi levelez tagozatos hallgatók, - Végzett hallgatók ( ket egy DF-es képeslap alapján értük el, s kértük meg, hogy a honlapra feltett kérd ívre válaszoljanak), - 10 20, 30 éve végzett hallgatók Alma Mater Találkozón és Szakesten való megkeresése. A kérd íves vizsgálat eredményeit az így képzett csoportok mentén ismertetem és foglalom össze. 3. 3. A vizsgálat eszköze A vizsgálat során kérd íveket használtunk kizárólag. A kérd ívek azonos struktúra szerint, az alábbi f kérdéscsoportok mentén szervez dtek: - Háttérváltozók alapadatok (Nem, életkor, szak, beiratkozás éve, finanszírozás fajtája, Lakóhely, szül k legmagasabb iskolai végzettsége, idegen nyelvismerete) - Tanulmányok (Középiskolai tanulmányok, más fels fokú képzés) - Dunaújvárosi F iskolán végzett tanulmányok (korszer sége, tartalma, egymásra épülése, javaslat tantárgyi struktúrára) - Képességek, kompetenciák vizsgálata (elsajátítás mértéke, fontosság) - Elégedettség (Képzéssel és intézménnyel való elégedettség) - Jöv re vonatkozó elképzelések (tervek, tanulmányok, becsült foglalkozás, beosztás) - Dunaújvárosi F iskolával való kapcsolat (Karrier Iroda, Állásbörze) - Munkahelyre, munkavégzésre vonatkozó kérdések (kizárólag a végzett és levelez s hallgatóknál kérdeztük,,nappalis hallgatóknál nem) A következ kben a kvantitatív vizsgálat eredményeit mutatom be a 4 megkérdezetti csoport mentén.
20
3. 4. A Dunaújvárosi F iskola nappali tagozatos hallgatói körében végzett felmérés eredménye
3. 4. 1. Háttérváltozók Nem A megkérdezett nappali tagozatos hallgatók nemek szerinti megoszlásukat tekintve 45,9%-uk n , míg 54,1%-uk férfi.
Életkor Életkorok tekintetében igen széles skálán mozog a megkérdezettek csoportja. 18 és 35 év között mozognak. Szak A szakos megoszlás a Dunaújvárosi F iskola szakos megoszlásával a reprezentativitás szabályai szerint megegyezik. Legnagyobb számba a m szaki informatikai, gazdálkodási majd a m szaki menedzser szakosok voltak jelen a felmérésben.
21
A reprezentativitásnak való megfelel séget igazolva láthatjuk a szakok beiratkozás éve és szakmai csoportok szerinti megoszlását is.
Anyagmérnök, gépész, kohász, m szaki tanár, m szaki szakoktató 2006 Anyagmérnök, gépész, kohász, m szaki tanár, m szaki szakoktató 2005 Anyagmérnök, gépész, kohász, m szaki tanár, m szaki szakoktató 2004 Anyagmérnök, gépész, kohász, m szaki tanár, m szaki szakoktató 2003 vagy el tte Gazdász, gazdász-kommunikáció 2006-ban beiratkozott Gazdász, gazdász-kommunikáció 2005-ben beiratkozott Gazdász, gazdász-kommunikáció 2004-ben beiratkozott Gazdász, gazdász-kommunikáció 2003-ban vagy el tte beiratkozott FSZ 2006-ban beiratkozott FSZ 2005-ben beiratkozott FSZ 2004-ben beiratkozott Kommunikáció-m vel désszervez , kommunikációmédiatudomány 2006-ban beiratkozott Kommunikáció-m vel désszervez , kommunikációmédiatudomány 2005-ben beiratkozott Kommunikáció-m vel désszervez , kommunikációmédiatudomány 2004-ben beiratkozott Informatika 2006-ban beiratkozott Informatika 2005-ben beiratkozott Informatika 2004-ben beiratkozott Informatika 2003-ban vagy el tte beiratkozott M szaki menedzser 2006-ban beiratkozott M szaki menedzser 2005-ben beiratkozott M szaki menedzser 2004-ben beiratkozott M szaki menedzser 2003-ban vagy el tte beiratkozott Összesen
Tervezett gyakorisá g
Tényleges Gyakoriság
Ténylege s %-os megoszlá s
Eltérés mértéke
14
14
3,5
0
13
14
3,5
1
9
5
1,2
-4
19
20
5,0
1
24 24 28
24 31 31
6,0 7,7 7,7
0 7 3
31
28
6,9
-3
23 9 1
23 9 1
5,7 2,2 0,2
0 0 0
23
23
5,7
0
12
12
3,0
0
20
20
5,0
0
35 26 23 67 12 8 9 17 448
37 24 6 35 11 8 10 17 403
9,2 6,0 1,5 8,7 2,7 2,0 2,5 4,2 100,0
2 -2 -17 -32 -1 0 1 0 -45
Beiratkozás éve Beiratkozási éveket tekintve átlagosan 2004 és 2006 között léptek be a f iskolára, de van a hallgatók között olyan is, akik még 2001-ban kezdte meg tanulmányait. Melynek oka a kredit-rendszer sajátosságaiban rejlik, mert a hallgatók el rehaladása nincs korlátozva.
2001 2002 2003 2004 2005 2006 Összes en
Gyakorisá g 8 26 65 73 99 132 403
%-os megoszlás 2,0 6,5 16,1 18,1 24,6 32,8 100,0
22
Finanszírozás fajtája A megkérdezett hallgatók többségében államilag finanszírozott képzésben vesznek részt (84,6%). Lakhely A megkérdezettek legnagyobb számban Fejér megyéb l valók, majd a környez megyék: Bács-Kiskun, Pest, Tolna következik, de magas a Veszprém megyéb l és Budapestr l érkezett hallgatók száma is. A megkérdezettek leginkább városlakók, azonban vannak köztük megyei jogú városban él k, akik a teljes minta 24,4%-át teszik ki, kb. 40 %-os arányban szerepelnek hallgatóink között a községi lakóhely ek.
Szül k legmagasabb iskolai végzettsége A megkérdezettek 75%-a válaszolta azt, hogy édesanyja legmagasabb iskolai végzettsége minimum középfokú (érettségi), és 25%-uk, hogy valamilyen típusú fels fokú végzetség. A megkérdezettek közel 65%-a válaszolta azt hogy édesapja legmagasabb iskolai végzettsége minimum középfokú (érettségi), és 22%-uk, hogy valamilyen típusú fels fokú végzetség. Idegen nyelv ismerete Idegen nyelvismeretüket tekintve a hallgatók közül 205-en az angolt, 133-en a német nyelvet jelölték meg, ezután következtek, nagyjából azonos nagyságrendben: francia, olasz, orosz, japán.
A megkérdezettek 60%-a nem rendelkezik nyelvvizsgával. A nyelvvizsgával rendelkez k közül 126 hallgató C típusú, 21 hallgató A, míg 12 hallgató B típusú nyelvvizsgával rendelkezik.
23
Többségében középfokú (73,2% )és alapfokú (22,0%), és csak igen kis (4.8 %) van fels fokú nyelvvizsgájuk.
A DF hallgatói angol és német nyelvet tanulnak a legnagyobb számban. Az angol alapfokú nyelvismeret %-os megoszlása 19,4% a középfokú 77,6% a német közel azonos 22% az alapszint 71,2% a közép. A fels fokú német nyelvismerettel rendelkez k aránya (6,8%) azonban kétszerese az angol fels fokú nyelvvizsgával rendelkez kének (3,1%). Az angol nyelvet választók 51,4%-a alap 62,3%-a középfokú nyelvismerettel rendelkezik. Az arányok a német nyelvet választók esetén: alapfokú nyelvvizsga bizonyítvány 35,1% közép 50%. 3. 4. 2. Tanulmányok Középiskola típusa Képzési profilunkhoz illeszked en hallgatóink els sorban szakközépiskolai tanulmányokat folytattak (64,3%), majd jelent sen elmaradva ett l következik csak a gimnázium (32,3%). Információk korábbi és jelenlegi els fokú képzésre vonatkozóan Hallgatóink között f ként els alapképzésben tanulók vannak jelen, de a megkérdezettek valamivel több, mint 10%-a nyilatkozta azt, hogy vett már részt fels fokú képzésben. Minimális arányban (0,7%) vannak közöttük olyanok, akik jelenleg részt vesznek - a Dunaújvárosi F iskolai tanulmányaik mellett - valamilyen más fels fokú képzésben. 3. 4. 3. Dunaújvárosi F iskolán végzett tanulmányok Az intézmény oktatási tevékenységével kapcsolatos értékelési szempontok: Ismeretek korszer sége, a változó követelményrendszernek való megfelelése A válaszok eredménye alapján többségben (68,7%) vannak azon hallgatók aki úgy gondolják, hogy DF-n szerzett ismeretek korszer ek, megfelelnek a változó követelményeknek.
24
Az alap és a gyakorlati tantárgyak egymásra épülése A válaszadók többsége (69,2%) gondolja úgy hogy a az alap és a gyakorlati tantárgyak megfelel en épülnek egymásra.
Az igennel válaszolók 46%-a átgondoltnak logikusnak és tematikusnak vallja az alap és gyakorlati tantárgyak egymásra épülését. A nemmel válaszolók közül 40-en úgy gondolják, hogy az elmélet és gyakorlat elválik egymástól, 22 hallgató szerint az el feltételek nem tervezettek, és 14-en gondolják azt hogy gyakoriak az átfedések a tantárgyak között. Továbbá megjegyezték még hogy az oktatók között kommunikációs problémák vannak és hogy nagy az elmélet és gyakorlat közötti id beni távolság. Javaslat képzési tananyag összeállítására Javaslat új tárgyak bevezetésére A nappali tagozatos hallgatók szöveges válaszai alapján a legtöbben [55f ] összefoglalóan gyakorlati típusú tantárgyakat vezetnének be. Konkrét javaslatként írták az etikett, a beszédtechnika, pszichológia tantárgyak bevezetését. Javaslat meglév tárgyak elhagyására A nappali tagozatos hallgatók szöveges válaszai alapján a legtöbben a pszichológia [30f ], a kohászati technológiák [23f ], az analízis [24f ], a testnevelés [26f ], az informatika [21f ], az architektúra [17f ] és 16-an a fizika és kémia tárgyakat hagynák el a jelenlegi képzésb l. Kevés hallgató jelölte még meg az operációkutatás, szemiotika, filozófia tantárgyakat. 54 további esetben egyéb tantárgyakat jelöltek meg a hallgatók. Javaslat meglév tárgyak magasabb óraszámban történ oktatására A választ adó nappali tagozatos hallgatók magasabb óraszámban tanulnák a közgazdaságtan [25f ], az analízis [17 f ], az idegen nyelv [18 f ], és a szemiotika [13f ] tantárgyakat. További tantárgyként megjelölték még az informatika, testnevelés, architektúra, elemzés valamint a statisztika tantárgyakat is. Egyedi jelleggel további 75 egyéb tantárgyat is felsoroltak a hallgatók. Javaslat meglév tárgyak alacsonyabb óraszámban történ oktatására A választ adó nappali tagozatos hallgatók alacsonyabb óraszámban tanulnák az analízis [37f ], a gyakorlati típusú tantárgyakat [34f ], az idegen nyelvet [24f ], a kommunikáció tantárgyat [22f ], a számvitelt [18f ] és a programozás tantárgyat [17f ]. Az alábbi 25
tantárgyakat tanulnák kevesebb óraszámban a hallgatók: statisztika, közgazdaságtan, informatika. Egyedi jelleggel további 60 egyéb tantárgyat is felsoroltak a hallgatók. Javaslat szakmai jelleg ismeretanyag/tantárgy oktatására A hallgatók több szakmai jelleg ismeretanyagot/tantárgyat jelöltek meg, melyet szükségesnek gondolnak bevezetni a meglév oktatási rendszerbe. Ezen ismeretanyagok az alábbiak: 3D modellezés, bels auditori ismeretek, Cisco System, informatikai jog, rendszergazdák felel ssége, apple/sun architektúra használata, látványtervezés, médiamenedzsment, operat ri, vágó és szerkeszt i, hangmérnöki ismeretek, protokoll, rendezvényszervezés, tárgyalástechnika, üzleti etika, weboldal készítés, tervezés. 3. 4. 4. Képességek, kompetenciák vizsgálata Képességek elsajátításának mértéke a Dunaújvárosi F iskolán Képességek elsajátításának mértéke a Dunaújvárosi F iskolán Kommunikációs készségek, stratégiák Önismeret Vezetési ismeretek Önmenedzselés Min ségirányítási ismeretek Álláskeresési technikák
%-os megoszlás 83,6% 82% 71,9% 63,6% 54,6% 54%
Összességében a nappali tagozatos hallgatók több mint fele úgy gondolja hogy a felsorolt képességek elsajátította. A legtöbben vélik úgy hogy kommunikációs készségek, stratégiák, és a önismeret képességét elsajátították. Képességek fontosságának megítélése Képességek Kommunikációs technológiák, stratégiák Álláskeresési technikák Önismeret Önmenedzselés Vezetési ismeretek Min ségirányítási ismeretek
%-os megoszlás 83,6% 83,6% 80,9% 73,7% 72% 48,9%
A nappali tagozatos hallgatók jelent s többsége kiemelten fontosnak érzi tekinti a kommunikációs technológiák, stratégiák, az álláskeresési technikák, és az önismeret képességeket. A min ségirányítási ismereteket azonban csak a hallgatók alig fele tekinti fontos képességnek.
Hallgatók véleménye az egyes képességek meglétér l
26
Általános kulcsképességek, készségek Képesség Rendelkezik (%)
Anyanyelven folytatott kommunikáció készsége Önálló tanulás képessége Felel sségtudat képessége Információszerzés képessége Team munka és együttm ködési készség Rugalmasság képessége Döntésképesség képessége Terhelhet ség képessége Önálló információszerzés és feldolgozás képessége Írásbeli kifejez készség Kommunikációs készség Szóbeli kifejez készség Kreativitás Gyakorlatorientált gondolkodásmód Elvonatkoztató képesség Pontosság képessége Információs és kommunikációs technikák és technológiák ismeretében, kezelésében való jártasság Idegennyelven folytatott kommunikáció készsége
Nem rendelkezik (%)
94,7
5,3
92,8 92,5 90,5 88,7 88,4 87,4 87,0
7,3 7,5 9,5 11,3 11,6 12,6 13,0
86,3
13,7
85,6 84,0 83,7 82,2 77,1 75,3 74,4
13,2 16,0 16,3 17,8 22,9 24,7 25,6
71,1
28,9
46,0
54,0
Társas és szociális kulcsképességek, készségek Képesség Rendelkezik (%) Nem rendelkezik (%)
Problémamegoldó képesség Közérthet ség készsége Empátia Szociális érzékenység Türelem
92,2 85,3 83,5 79,4 67,1
7,8 14,8 16,5 20,6 32,9
M szaki és természettudományi képzéshez szükséges kulcsképességek készségek Képesség Rendelkezik (%) Nem rendelkezik (%)
Logikus gondolkodás képessége Térbeni és vizuális memória Folyamatszemlélet készsége Térlátó képesség Rendszerszemlélet készsége Statisztikai alapismeretek M szaki érzék Ábrázolási ismeretek Méréstechnikai ismeretek Min ségirányítási alapismeretek Szabványismeret Anyagvizsgálati ismeretek
87,7 79,9 69,9 68,2 63,9 56,9 56,6 53,0 39,4 38,9 36,9 33,0
12,3 20,1 30,1 31,8 36,1 43,1 43,4 47,0 60,6 61,1 63,1 67,0
27
A képességek és a szakok közötti összefüggések elemzése Szakok er sségei: KOHÓMÉRNÖK SZAK Saját bevallásuk szerint a kutatott 31 készségb l 19-ben 100%-os er sség ek. Ezek alapján a kohómérnökök er sségei többek közt: Önálló tanulás Terhelhet ség Rugalmasság Pontosság Kreativitás Kommunikációs készségek M szaki érzék Er sségükként min sítik a min ségirányítási ismereteket. Egyaránt jeleskednek reál jelleg készségekben (pl. m szaki érzék, gyakorlatiasság) és kevésbé kézzelfogható képességekben (pl. kreativitás, szociális érzékenység). Meglehet sen gyengének vallották magukat az információs és kommunikációs technikák ismeretében és a kezelésükben való jártasságban. A többi szakhoz képest átlagos mértékben birtokolják többek közt: Döntésképesség Rendszerszemlélet ség Térlátó képesség Logikus gondolkodás KOMMUNIKÁCIÓ-M VEL DÉSSZERVEZ
SZAK
Er sségeik között tartják számon az önálló tanulást és a felel sségtudatot. Átlagon felül jellemz rájuk ezen kívül a terhelhet ség és az elvonatkoztató képesség. Gyengeségeik: Méréstechnikai ismeretek Ábrázolási ismeretek Statisztikai ismeretek M szaki érzék. Az eredményeken tükröz dik, hogy távol állnak a reál beállítottságtól. Érdekesség, hogy bár kommunikáció szakról beszélünk, a kommunikációval kapcsolatos készségeiket átlagosnak vallják. Átlagosan jellemz rájuk ezen kívül pl. a rugalmasság és a döntésképesség, de a szociális érzékenység is. FELS FOKÚ SZAKKÉPZÉSI SZAKOK Er sségeik közt találjuk az önálló tanulás képességét, az anyanyelvi kommunikációs készséget és a rugalmasságot. Nagyon gyengének vallják magukat min ségirányítási, anyagvizsgálati és méréstechnikai ismeretekb l. Nem tekintik magukat rendszerszemlélet nek. A legtöbb készségb l átlagosnak mutatkoznak. (pl. általános és egyéb kommunikációs készségek, logikus gondolkodás) GÉPÉSZMÉRNÖK SZAK F ként reál készségekb l er sek, így például kiemelked nek tartják m szaki érzéküket, térlátó képességüket és ábrázolás-készségüket.
Er sek ezen kívül az önálló tanulás képességében. Gyengeségeik közt kommunikációs készségeiket találjuk, köztük is a leggyengébbnek az anyanyelv kommunikációs képességüket tartják. Az olyan nem kézenfekv készségek, mint a felel sségtudat, a rugalmasság, a szociális érzékenység és az elvonatkoztató képesség átlagosan jellemz ek ezekre a hallgatókra. A legtöbb készségb l átlagosnak vagy az átlagos szintnél valamivel er sebbnek tartják magukat. M SZAKI MENEDZSER SZAK Kiemelked en er s készségüknek tartják a döntéskészséget, a szociális érzékenységet és a közérthet séget. Er sségük ezen felül a felel sségtudat és a logikus gondolkodásmód. Kommunikációs készségeik valamivel az átlag szintje fölött helyezkednek el, csakúgy, mint a pontosság. Kirívóan gyengének egyik készségb l sem vallották magukat. A leggyengébb általános készségüknek furcsamód a m szaki érzéket tartották, de ez még így is 64%-ot jelent. Továbbá gyengébbnek ítélték magukat a szabványismeret és a méréstechnikai ismeretekb l. Ábrázolási, min ségirányítási is statisztikai ismereteiket átlagos szint nek ítélték. A legtöbb készségüket jóval átlag fölötti szint nek ítélték GAZDÁLKODÁSI SZAK Leger sebb készségüknek az anyanyelven történ kommunikációt tartják. Er sségüknek bizonyult továbbá a kommunikációs készség és az önálló információszerzés és feldolgozás képessége. Átlagon felüli készségüknek tartják a gyakorlatorientált gondolkodást, a döntéskészséget. Kirívó gyengeségeiknek bizonyultak az olyan ismeretek, mint a min ségirányítás, a méréstechnika és az anyagvizsgálat, mely a szakot tekintve nem meglep . Általános képességeik közül egyiket sem ítélték különösebben gyengének, a legtöbb készségb l átlagosnak mutatkoznak. Átlagos képességüknek min sül az önálló tanulás, mely egyébként más szakoknál jóval magasabb el fordulású. GAZDÁLKODÁSI-KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Leger sebb készségüknek k is az anyanyelven történ kommunikációt tartják. Er sségeik ezen kívül a különböz kommunikációs képességek, a terhelhet ség és a csapatmunka-készség. Gyengébbnek vallják magukat a térlátó képesség és a folyamatszemlélet ség tekintetében. Információszerz képességük és szociális érzékenységük valamivel átlag fölötti. A készségek túlnyomó részéb l átlagos er sség nek bizonyultak. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK Er sségeik közt meglep módon olyan vizuális készségek találhatóak, mint a térbeni és vizuális memória és a térlátó képesség. Magas a felel sségtudatuk, csapatmunkára való hajlandóságuk és elvonatkoztató képességük. Átlag felettinek ítélik szociális érzékenységüket és közérthet ségüket. Reál jelleg ismeretekb l (anyagvizsgálat, méréstechnika) kirívóan gyengék. Meghökkent , hogy elképeszt en gyengének ítélik anyanyelvi kommunikációs készségüket. M szaki érzékük igen alacsony. 30
Némiképp a végletek szakjának nevezhet , mert kevés készségb l bizonyultak átlagosnak vagy pozitív vagy negatív irányba, de kilengnek az eredményeik. Átlagosnak bizonyulnak egyéb kommunikációs képességekb l (furcsamód), terhelhet ségb l, rugalmasságból. INFORMATIKUS SZAK Er sségüknek bizonyultak az olyan kommunikációs képességek, mint a szóbeli és írásbeli kifejez képesség. Er sek továbbá érthet módon m szaki érzékük szempontjából. Átlagon felül jellemz rájuk a döntésképesség és a szociális érzékenység. Nem mutatkoztak kirívóan gyengének semmilyen készségb l sem. A készségek legnagyobb részét tekintve átlagos er sség ek. ANYAGMÉRNÖK SZAK Hasonlóan a kohómérnökökhöz, a kutatott készségek túlnyomó részében 100%-osan, azaz abszolút er snek tartják magukat. Er sségeik többek között: Döntéskészség Kommunikációs készségek Vizuális képességek (pl. térlátás, vizuális memória) Csapatmunka Méréstechnikai, anyagvizsgálati, statisztikai ismeretek Átlagon felülinek ítélik önálló információszerz és feldolgozó képességüket, valamint min ségirányítási ismereteiket. Gyengébbnek azaz tökéletes helyett átlagosnak olyan praktikus értékek, készségek tekintetében bizonyultak, mint: Pontosság Terhelhet ség Rugalmasság Szociális érzékenység Felel sségtudat. Érdekes módon sok er sségük mellett csupán átlagosnak ítélik m szaki érzéküket. M SZAKI TANÁR SZAK A kohó- és anyagmérnökökhöz hasonlóan, a készségek nagyobb részében 100%-osnak, abszolút er snek tartják magukat. Mindazonáltal gyökeresen más képességekben tartják magukat jobbnak, mint azok. Ezek alapján er sségeik: Döntéskészség Felel sségtudat Kreativitás Kommunikációs készségek (f leg szóban, anyanyelven) Gyakorlatorientáltság, logikus gondolkodás Vizuális készségek (térlátás, térbeni és vizuális memória) Csapatmunka. Gyengének semmilyen készségb l nem min sültek, így gyengeségként azokat a képességeket kell figyelembe vennünk, amiket csupán átlagosnak értékeltek. Így például valamivel gyengébbnek bizonyulnak: Önállóságból Rugalmasságból Pontosságból Szociális érzékenységb l. 31
Érdekes módon m szaki érzéküket méréstechnikai ismereteiket.
átlag
körülinek
ítélték,
csakúgy
mint
A Dunaújvárosi F iskolai képzés szerepe az egyes készségek kialakításában Hallgatók véleménye a f iskolai képzés szerepér l az egyes képességek kialakításában három csoportba sorolható. A hallgatók megítélése alapján a DF nem megfelel en készít fel az alábbi képességek elsajátításra: idegen nyelven folytatott kommunikáció, elvonatkoztató képesség, türelem, empátia szociális érzékenység közérthet ség térlátó képesség méréstechnikai ismeretek min ségirányítási alapismeretek. A megkérdezett hallgatók egyharmada szerint átlagos mértékben, 30%-a szerint nem, és egyharmada szerint nagy mértékben segíti el a f iskolai képzés az alábbi képességek elsajátítását: rugalmasság, pontosság, döntésképesség kreativitás, szóbeli kifejez készség, gyakorlatorientált gondolkodásmód, információs és kommunikációs technikák és technológiák ismeretében, kezelésében való jártasság kialakításában, problémamegoldó képesség, m szaki érzék térbeni és vizuális memória folyamatszemlélet rendszerszemlélet logikus gondolkodás ábrázolási ismeretek szabványismeret anyagvizsgálati ismeretek statisztikai alapismeretek. A felel sségtudat információszerzés és feldolgozás, team munka és együttm ködési készség, kommunikációs készség, anyanyelven folytatott kommunikáció, írásbeli kifejez készség, információszerzés képességének elsajátítását a f iskolai képzésben teljes mértékben megfelel nek ítélték.
Képesség Általános kulcsképességek, készségek Információszerzés képessége Önálló információszerzés és feldolgozás képessége Team munka és együttm ködési készség Kommunikációs készség Terhelhet ség képessége Információs és kommunikációs technikák és technológiák ismeretében, kezelésében való jártasság Írásbeli kifejez készség Gyakorlatorientált gondolkodásmód Szóbeli kifejez készség Döntésképesség képessége Anyanyelven folytatott kommunikáció készsége Felel sségtudat képessége Rugalmasság képessége Önálló tanulás képessége Kreativitás Pontosság képessége Elvonatkoztató képesség Idegennyelven folytatott kommunikáció készsége
A DF szerepe a képesség kialakításában 80,8 % 77,6 % 75,1 % 72,4 % 72,0 % 71,8 % 71,3 % 70,9 % 70,4 % 69,6 % 69,6 % 69,1 % 65,5 % 62,4 % 62,4 % 59,6 % 56,6 % 45,5 %
32
A DF szerepe a Képesség képesség kialakításában Társas és szociális kulcsképességek, készségek Problémamegoldó képesség 68,2 % Közérthet ség készsége 57,0 % Türelem 51,4 % Empátia 50,9 % Szociális érzékenység 50,1 % M szaki és természettudományi képzéshez szükséges kulcsképességek, készségek Logikus gondolkodás képessége 66,6 % Folyamatszemlélet készsége 61,8 % Rendszerszemlélet készsége 59,3 % Statisztikai alapismeretek 59,1 % Térbeni és vizuális memória 57,6 % M szaki érzék 56,3 % Ábrázolási ismeretek 56,2 % Térlátó képesség 56,1 % Méréstechnikai ismeretek 54,5 % Min ségirányítási alapismeretek 53,0 % Szabványismeret 52,5 % Anyagvizsgálati ismeretek 50,4 %
33
Tanulásra fordított id : kontakt órák A megkérdezettek hallgatók 40,94%-a 26-50 percet és 34%-uk 51-75 percet tölt kontakt órák elsajátításával. Átlagosan 54 percet tölt egy nappali tagozatos hallgató kontakt órák tanulására. Tanulásra fordított id : önálló tanulás Átlagosan 44 percet tölt önálló tanulással egy átlagos nappali tagozatos hallgató. 3. 4. 5. Elégedettség (Képzéssel és intézménnyel való elégedettség) Intézményi szolgáltatásokra vonatkozó elégedettség Elégedettség a számítógépes laborok felszereltségével, kialakításával az intézmény tárgyi felszereltségével az informatikai infrastruktúrával a könyvtári szolgáltatással a jegyzetellátó szolgáltatásával a m helyek, laborok felszereltségével, kialakításával a tantermek felszereltségével, kialakításával
%-os megoszlás 85,5% 82,8% 81,6% 78,6% 76% 73,6% 73,3%
A hallgatók több mint 70%-a elégedett valamennyi f iskolai szolgáltatással. Kiemelten elégedettek (több mint 80%-uk) a számítógépes laborok felszereltségével, kialakításával, az intézmény tárgyi felszereltségével és az informatikai infrastruktúrával. Tanórák tárgyi felszereltségére vonatkozó elégedettség A nappali tagozatos hallgatók többsége az alábbi tantárgyak tárgyi felszereltségével volt elégedett: kommunikáció: [81f ], analízis [48f ], programozás [20f ], közgazdaságtan [20f ], elemzés [17f ], informatika [18f ], idegen nyelv [14f , számvitel [11f ]. Kevés hallgató említette még az alábbi tantárgyakat is: ábrázoló geometria, anyagvizsgálat, pénzügy, szervezés, statisztika, testnevelés. További 96 esetben egyéb tantárgyakat írtak. Tanórák tárgyi felszereltségére vonatkozó elégedetlenség A nappali tagozatos hallgatók többsége az alábbi tantárgyak tárgyi felszereltségével volt elégedetlen: kommunikáció [61f ], közgazdaságtan [34f ], analízis [37f ], architektúra [23f ] Operációkutatás [20f ]. Kevés hallgató említette még az alábbi tantárgyakat is: informatika, testnevelés, programozás, idegen nyelv, statisztika. További 40 esetben egyéb tantárgyakat írtak. A tantárgyak tudás átadás módjának (oktatás-módszertani) színvonalával való elégedettség A hallgatók 54,3%-a elégedett tantárgyai tudás átadás módjának (oktatás-módszertani) színvonalával. Elégedettség tantárgyi tudás átadás módjának színvonalával A hallgatók elégedettek voltak az alábbi tantárgyak tudás átadás módjának színvonalával: kommunikáció [65f ], analízis [31f ], közgazdaságtan [20f ], programozás [15f ], statisztika [11f ], fizika [10f ]. Alacsony számban megjelölték a biztosítási ismeretek, számvitel, elemzés és az operációkutatás tantárgyakat is. További 40 különböz tárgyat is felsoroltak a hallgatók.
Elégedetlenség tantárgyi tudás átadás módjának színvonalával A hallgatók elégedetlenek voltak az alábbi tantárgyak tudás átadás módjának színvonalával: analízis [22f ], kommunikáció [20f ], vezetési alapok [17f ], architektúra [15f ], kémia [11f ] operációsrendszerek [10f ], szemiotika [10f ], számvitel [10f ], informatika [10f ], valamint többen megemlítették a mikroökonómia, a közgazdaságtan az idegen nyelv, az elemzés, valamint a statisztika tantárgyakat. További 42 esetben egyéb tantárgyakat soroltak fel.
Az intézmény által nyújtott képzési kínálattal való elégedettség A hallgatók 67,9%-a elégedett az intézmény által nyújtott képzési kínálattal. Javaslat új szak indítására A nappali tagozatos hallgatók véleménye alapján mérnöki, m szaki, idegenforgalmi szakok indítását javasolják. Javaslat meglév szak megszüntetésére A kevés számú választ adó hallgató közül 35-en a kommunikáció, 12-en a m szaki menedzser, 9-en a gazdálkodási és 8-an a kohómérnök szakot szüntetnék meg. A szakon belüli szakirányokkal való elégedettség A hallgatók 66%-a elégedett a szakon belüli szakirányokkal. Javaslat új szakirány indítására A nappali tagozatos hallgatók közül 9-en idegenforgalmi, 3-an tömegkommunikációs, 3-an Európai Uniós, 2-en humán-er forrási, és 1 f vállalat menedzsmenti szakirányt indítana el a f iskolai képzések valamelyikén. Javaslat meglév szakirány megszüntetésére Kevés nappali tagozatos hallgató adott konkrét javaslatot meglév szakirányok megszüntetésére. A válaszadók közül 5-en a regionális, 4-en a gazdasági valamint gépészeti és európai uniós szakirányokat szüntetnék meg. A f iskolán tanult szakmai ismeretek felhasználhatósága A válaszadó hallgatók 76,2%-a saját megítélésük alapján részben, míg 17,4%-uk teljesen mértékben tudja hasznosítani/használni a f iskolán tanult szakmai ismereteket. Összességében a Dunaújvárosi F iskola - mint fels oktatási intézményteljesítményének értékelése a saját tanulmányi id szakában A Dunaújvárosi F iskola, mint fels oktatási intézmény teljesítményének megítélést (10-es pontskálán) a hallgatók a saját tanulmányi id szakukban: 27,9%-ban 7-es, 19,2%-ban 6os, 18,7%-ban 8-as, míg 15,1%-ban 5-ös pontértékkel értékelték. Összességében a Dunaújvárosi F iskola - mint önálló fels oktatási intézmény- 2000 óta mutatott teljesítményének értékelése A Dunaújvárosi F iskola fels oktatási intézmény 2000 óta mutatott teljesítményének megítélést (10-es pontskálán) a hallgatók: 24,5%-ban 8-a, 17,9%-ban 7-os, 16,4%-ban 6os, míg 14,1%-ban 5-ös pontértékkel értékelték.
36
3. 4. 6. Jöv re vonatkozó elképzelések (tervek, tanulmányok, becsült foglalkozás, beosztás) Szervezett képzésben való tanulásra vonatkozó tervek A megkérdezett hallgatók továbbtanulásra vonatkozó elképzeléseikr l az alábbi válaszokat adták: 27,4%-uk egyetemen, 24,4%-uk f iskolán kíván továbbtanulni. 23,7%-uk egyéb tanfolyamokon kíván részt venni, és csak 24,4 nyilatkozott úgy, hogy nem kíván további képzésben részt venni. Gyakoriság %-os megoszlás igen, egyetemen 110 27,4 igen, f iskolán 98 24,4 igen, tanfolyamon 95 23,7 nem kíván képzésben részt 98 24,4 venni 401 100,0 Összesen Hiányzó adat 2 Jöv beli beosztás - elképzelés A válaszoló nappali tagozatos hallgatók közel azonos arányban gondolják úgy hogy 5 év elteltével középvezet ként (29%), alkalmazottként (26,4%), vagy vezet ként (23,1%) fognak dolgozni. Vállalkozóként csupán a válaszolók 4,3%-a tervezi életét. Gyakoriság Középvezet Alkalmazott Vezet Egyéb Vállalkozó Összesen Hiányzó adat
88 80 70 52 13 303 100
%-os megoszlás 29,0 26,4 23,1 17,2 4,3
3. 4. 7. - Dunaújvárosi F iskolával való kapcsolat (Karrier Iroda, Állásbörze) A véleményt alkotó nappali tagozatos hallgatók 42,6%-a ismeri a F iskolán m köd Karrier Iroda tevékenységét.
3. 4. 8. Egyéb észrevétel, javaslat, tanács Kevés hallgató adott szöveges javaslatot, vagy fejtette ki észrevételeit a Dunaújvárosi F iskolára vonatkozóan. A szöveges válaszok az alábbi csoportokba sorolhatók. 19 f nem volt megelégedve a f iskolai szolgáltatások min ségével, 13-an az elmélet és gyakorlatok arányával (kevesellték a gyakorlatok számát), 12-en pedig oktatásmódszertani kifogásokkal éltek. Kevesen (6f ) kifogásolt egyes tanrendi kérdéseket és (5f ) a szakirányokat. 37
3. 5. A Dunaújvárosi F iskola levelez tagozatos hallgatói körében végzett felmérés eredménye 3. 5. 1. Háttérváltozók Nem A megkérdezett levelez tagozatos hallgatók nemek szerinti megoszlásukat tekintve 49,8%-uk n , míg 50,2%-uk férfi.
Életkor Életkorok tekintetében igen széles skálán mozog a megkérdezettek csoportja. 18 és 49 év között, természetesen a fels oktatás levelez tagozatán megszokott életkorok fordulnak el zömmel a mintában. Az átlagéletkor 28,9. Az életkorok évek szerinti bontásban megtalálhatóak a melléklete 2.1.2 táblázatában. A részletes elemzés alapján a válaszolók közül a 24 évesek (10,2%), 30 évesek (8,3%), 25 évesek (7,8%) és a 32 évesek (7,3%) voltak a legtöbben. Gyakoriság Gyakoriság 18-25 76 36,9 26-30 60 29,1 31-35 42 20,3 36-40 12 5,8 41-45 10 5,0 46-50 6 3,0 206 100 Összesen Szak A szakos megoszlás a Dunaújvárosi F iskola szakos megoszlásával a reprezentativitás szabályai szerint megegyezik. Legnagyobb számban a gazdálkodási, a m szaki informatikai majd a gépészmérnöki szakosok voltak jelen a felmérésben. Gyakoriság %-os megoszlás Gazdálkodási 65 31,7 Informatika 37 18,0 Gépészmérnök 26 12,7 M szaki szakoktató 20 9,8 FSZ 18 8,8 Kommunikáció - Médiatudomány 12 5,9 Anyagmérnök 7 3,4 Kommunikáció M vel désszervez 6 2,9 M szaki menedzser 6 2,9 Gazdálkodási - Kommunikáció 4 2,0 M szaki tanár 3 1,5 Kohómérnök 1 0,5 205 100,0 Összesen Hiányzó adat 2 38
A reprezentativitásnak való megfelel sséget igazolva láthatjuk a szakok beiratkozás éve és szakmai csoportok szerinti megoszlását is.
Anyagmérnök, gépész, kohász, m szaki tanár, m szaki szakoktató 2006 Anyagmérnök, gépész, kohász, m szaki tanár, m szaki szakoktató 2005 Anyagmérnök, gépész, kohász, m szaki tanár, m szaki szakoktató 2004 Anyagmérnök, gépész, kohász, m szaki tanár, m szaki szakoktató 2003 vagy el tte Gazdász, gazdász-kommunikáció 2006-ban beiratkozott Gazdász, gazdász-kommunikáció 2005-ben beiratkozott Gazdász, gazdász-kommunikáció 2004-ben beiratkozott Gazdász, gazdász-kommunikáció 2003-ban vagy el tte beiratkozott FSZ 2006-ban beiratkozott FSZ 2005-ben beiratkozott Kommunikáció-m vel désszervez , kommunikáció-médiatudomány 2006ban beiratkozott Kommunikáció-m vel désszervez , kommunikáció-médiatudomány 2005ben beiratkozott Kommunikáció-m vel désszervez , kommunikáció-médiatudomány 2004ben beiratkozott Kommunikáció-m vel désszervez ., kommunikáció-médiatudomány 2003ban vagy el tte beiratkozott Informatika 2006-ban beiratkozott Informatika 2005-ben beiratkozott Informatika 2004-ben beiratkozott Informatika 2003-ban vagy el tte beiratkozott M szaki menedzser 2006-ban beiratkozott M szaki menedzser 2005-ben beiratkozott M szaki menedzser 2004-ben beiratkozott M szaki menedzser 2003-ban vagy el tte beiratkozott Összesen Hiányzó adat
MINTA [f ]
Válaszadók Gyakoriság
Válaszadók %-os megoszlás
20 20 18
9 20 18
4,4 9,7 8,7
10
10
4,9
14 13 14 27 26 3
14 13 16 18 15 3
6,8 6,3 7,8 8,7 7,3 1,5
12
12
5,8
13
1
0,5
9
5
2,4
0
3
1,5
17 10 4 8 6 3 2 3 252
14 10 5 9 3 3 2 3 206 1
6,8 4,9 2,4 4,4 1,5 1,5 1,0 1,5 100,0
Beiratkozás éve Beiratkozási éveket tekintve 2002 és 2006 között léptek be a f iskolára, de van a hallgatók között olyan is, aki még 1999-ban kezdte meg tanulmányait. Gyakoriság 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Összesen Hiányzó adat
2 1 2 4 29 46 50 72 206 1
%-os megoszlás 1,0 0,5 1,0 1,9 14,1 22,3 24,3 35,0 100,0
Finanszírozás fajtája Többségében költségtérítéses (88,3%) finanszírozott képzésben vesznek részt. Lakóhely 39
A megkérdezettek legnagyobb számban Fejér megyéb l valók, majd a környez megyék: Pest, Tolna következik. Várhatóan az új híd a Bács-Kiskun megyeiek arányát növelni fogja. Az anyagmérnök szakos hallgatók többsége (71,4%) a Közép-Dunántúli Régióból érkezett. Az FSZ hallgatók 38,9 %-a a Közép-Magyarországi Régióból, és ugyanennyi a Közép-Dunántúli Régióból érkezett. Az Észak Alföldi - Régióból kizárólag FSZ-es hallgató származik. A gazdálkodási kommunikációs (75%) és a m szaki tanár hallgatók (66,7%) többsége szintén a Közép-Dunántúli Régióból származik. A gazdálkodási szakos hallgatók többsége (53,3%) a gépészmérnök hallgatók (57,7%) és a m szaki szakoktatók (60%) a Közép-Magyarországi és a Közép-Dunántúli Régióban lakik. A kohómérnök (100%) kommunikáció - m vel désszervez (50%), informatikus (50%) és a kommunikáció-médiatudomány (70%) szakos hallgatók nagy hányada él a KözépMagyarországi Régióban. Észak-Dunántúli Régióban gazdálkodási és gépészmérnök hallgatók laknak leginkább (66,6%). Észak-Magyarországi Régióban gazdálkodási és gépészmérnök hallgatók laknak leginkább (57,1%). Dél-Dunántúli Régióban szintén gazdálkodási és informatikus (29,6) hallgatók laknak leginkább (összesen: 62,9%). Dél Alföldi Régióból kimondottan sok levelez gazdálkodási szakos érkezik (75%). A megkérdezettek leginkább városlakók (31,2 %), azonban vannak köztük megyeszékhelyen él k, akik a teljes minta 28,3%-át teszik ki, kb. 22,9 %-os arányban szerepelnek hallgatóink között a községi lakóhely ek, a fennmaradó hallgatók a f városban laknak.
Szül k legmagasabb iskolai végzettsége A megkérdezettek 80%-a válaszolta azt, hogy mind édesapja, mind édesanyja legmagasabb iskolai végzettsége minimum középfokú (érettségi), és közel 20%-uk, hogy valamilyen típusú fels fokú végzetség. Idegen nyelv ismerete
Idegen nyelvismeretüket tekintve a hallgatók 60,6%-a angolt, 27,7%-en a német nyelvet jelölték meg. A nappali tagozatos hallgatókhoz viszonyítva a megállapítható, hogy a nappali tagozatos hallgatók nagyobb arányban tanulnak német nyelvet, mint levelez sök, azonban angol nyelv ismerete közel azonos A megkérdezett hallgatók 30%-a rendelkezik nyelvvizsgával. Ez az arány 10 %-kal alacsonyabb a nappali tagozatos hallgatóknál 40
A nyelvvizsgával rendelkez k közül (67,7%) hallgató C típusú, 16% hallgató A míg 16% hallgató B típusú nyelvvizsgával rendelkezik. C komplex dokumentált nyelvvizsgák aránya közel 12%-al kisebb arányban fordult el , mint a nappalis hallgatóknál. Többségében középfokú (68,8% )és alapfokú (28,1%), és csak igen kis mértékben (3.1 %) van fels fokú nyelvvizsgájuk. Az arány 5% körüli t réssel megegyezik a nappali tagozatos hallgatók válaszaival.
3. 5. 2. Tanulmányok Középiskola típusa Képzési profilunkhoz illeszked en hallgatóink els sorban szakközépiskolai tanulmányokat folytattak (66,3%), majd jelent sen elmaradva ett l következik csak a gimnázium (28,8%). Információk korábbi és jelenlegi els fokú képzésre vonatkozóan Hallgatóink között f ként els alapképzésben tanulók vannak jelen, de a megkérdezettek valamivel több, mint 24%-a nyilatkozta azt, hogy vett már részt fels fokú képzésben.
Minimális arányban (0,5%) vannak közöttük olyanok, akik jelenleg részt vesznek a Dunaújvárosi F iskolai tanulmányaik mellett valamilyen más fels fokú képzésben. 3. 5. 3. Dunaújvárosi F iskolán végzett tanulmányok Az intézmény oktatási tevékenységével kapcsolatos értékelési szempontok Ismeretek korszer sége, a változó követelményrendszernek való megfelelése
A válaszok eredménye alapján többségben (78,9%) vannak azon hallgatók, akik úgy gondolják, hogy DF-n szerzett ismeretek korszer sek, megfelelnek a változó követelményeknek.
Az igennel válaszolók többsége (44f ) a tananyag korszer ségével, 14f gyakorlatközpontúsággal, 12 f a tanárok felkészültségével, valamint 16 f egyéb válasszal kapcsolatos szöveges indoklást adott a kérdésre, A nemmel válaszolók többsége (18f ) a tananyag korszer tlenségével kapcsolatos magyarázatot adott, 9 f a nem gyakorlatias képzéssel, valamint 2 f az oktatókkal kapcsolatos szöveges válasszal indokolta véleményét. Az alap és a gyakorlati tantárgyak egymásra épülése A válaszadók többsége (69,5%) gondolja úgy hogy a az alap és a gyakorlati tantárgyak megfelel en épülnek egymásra. Az igen válaszolók többsége (22 f ) átgondoltnak, logikusnak, tematikusnak érzi az egymásra épül alap és a gyakorlati tantárgyakat. 14 f gondolja úgy, hogy elmélet és gyakorlat kiegészíti egymást, továbbá 5 f azt, hogy az egymásra épül alap és a gyakorlati tantárgyak átláthatóak. A válaszolók közül 12 f egyéb választ adott. A nemmel válaszolók közül 11 f nyilatkozta azt, hogy véleménye szerint az elmélet és gyakorlat elválik egymástól, 6 f véleményezi, hogy gyakoriak az átfedések, és 3-3 f nyilatkozta, hogy az oktatók közötti kommunikációs problémák miatt valamint az elmélet és gyakorlat közötti id beni távolság miatt nem megfelel en épülnek egymásra az alap és a gyakorlati tantárgyak. A válaszoló hallgatók javaslatot tettek a tananyagok korszer sítésére. A válaszolok az alábbi csoportokba sorolhatóak: - gyakorlatorientáltság (6f ); - érdekesebb (1f ); - tárgyak tartalmának , korszer ségének felülvizsgálata (7f ); - oktatók (módszertani szakmai) képzése (1f ); - egyéb (2f ). A választ adó levelez tagozatos hallgatók szakonkénti elemzése révén megállapítható, hogy az alábbi szakos hallgatók több mint 70%-a igennel válaszolt arra kérdésre, hogy Véleménye szerint megfelel en épülnek-e egymásra az alap és a gyakorlati tantárgyak? : FSZ, gazdálkodási kommunikáció, gazdálkodási, kohómérnök, kommunikáció médiatudomány, m szaki szakoktató. Az anyagmérnök, gépészmérnök, kommunikáció m vel désszervez , m szaki tanár, informatikus hallgatók esetében a választ adók között közöl azonos arányban válaszoltak igennel és nemmel a kérdésre. A gazdálkodási kommunikáció, és a kohómérnök hallgatók valamennyien igennel voksoltak a kérdésre. Javaslat képzési tananyag összeállítására Javaslat új tárgyak bevezetésére: A válaszoló levelez tagozatos hallgatók a gyakorlati típusú tantárgyak, valamint az idegen nyelv bevezetését javasolnák. Az egyéb válaszok között az alábbi alternatívák 42
szerepeltek: beszédfejlesztés, logika, min ségbiztosítás, munkavédelem, pályázatírás, pszichológia, szabványismeret, logisztika. Javaslat meglév tárgyak elhagyására: A válaszoló levelez tagozatos hallgatók a kohászat és a matematikai módszerek tantárgyak elhagyását javasolják legnagyobb arányban. Az egyéb válaszok között az alábbi alternatívák szerepeltek: elemzési technikák, etika, integrációs folyamatok, jog, kommunikáció, közgazdaságtan, logika, mechanika, statisztika, számvitel, szociológia, vállalkozás-gazdaságtan, versenystratégia. Javaslat meglév tárgyak kevesebb órában történ tartására: A válaszoló levelez tagozatos hallgatók a matematika és a közgazdaságtan tantárgyakat kevesebb óraszámban tanulnák. Az egyéb válaszok között az alábbi alternatívák szerepeltek: nem gyakorlati tárgyak, egyiket sem, kémia, informatika, elméleti tárgyak, operációs rendszerek, önismeret, statisztika, vezetés. Javaslat meglév tárgyak magasabb órában történ tartására: A válaszoló levelez tagozatos hallgatók a matematika és szakmai valamint gyakorlati tantárgyakat magasabb óraszámban tanulnák. Az egyéb válaszok között az alábbi alternatívák szerepeltek: CAD, CAM, didaktika, filozófia, vezetés, géptan. Javaslat szakmai jelleg ismeretanyag / tantárgy oktatására A levelez tagozatos hallgatók 76,8%-a nyilatkozott úgy, hogy nem kell új ismereteket mélyebben elsajátítani, hogy munkakörét jobban el tudja látni. A kérdésre szöveges választ adók véleménye az alábbiak szerint alakultak: A levelez tagozatos hallgatók szakmai tantárgyakat, számvitel és informatika tantárgyakat sajátítanának el legszívesebben ahhoz, hogy munkakörüket jobban el tudják látni. Az egyéb válaszok között az alábbi alternatívák szerepeltek: didaktika, elemzés, gépész tárgyak, média ismeret, statisztika, oktatás technológia, problémamegoldás 3. 5. 4. Képességek, kompetenciák vizsgálata Képességek elsajátításának mértéke a Dunaújvárosi F iskolán
Önismeret elsajátításának mértékével Kommunikációs készségek, stratégiák elsajátításának mértékével Vezetési ismeretek elsajátításának mértéke Önmenedzselés elsajátításának mértéke Min ségirányítási ismeretek elsajátításának mértéke Álláskeresési technikák elsajátításának mértékével
Elsajátította 85,1% 79,8% 70% 66,1% 64,6% 58,4%
A levelez tagozatos hallgatók jelen kérdésre adott válaszainak összesített eredményeként megállapítható, hogy a önismeret elsajátítását a hallgatók 85,1% a f iskolán valósított meg. A álláskeresési technikák elsajátításának azonban a hallgatók közel 60%-a sajátította el a f iskolán.
43
Képességek fontosságának megítélése Elsajátította 96,4%
Kommunikációs készségek, stratégiák elsajátításának mértékével Önmenedzselés elsajátításának mértéke Önismeret elsajátításának mértékével Álláskeresési technikák elsajátításának mértékével Vezetési ismeretek elsajátításának mértéke Min ségirányítási ismeretek elsajátításának mértéke
95,3% 93,9% 93,3% 92,3% 83,4%
A levelez tagozatos hallgatók 80%-a valamennyi felsorolt képességet nagyon vagy kiemelten fontosnak tart. A legfontosabban a kommunikációs készségek, stratégiák elsajátítását tekintették a hallgatók (96,4%), a legkevésbé fontosnak a min ségirányítási ismeretek elsajátítását (83,4%) igazolták vissza. Hallgatók véleménye saját képességeikr l Képesség
Rendelkezik (%)
Nem rendelkezik (%)
Általános kulcsképességek, készségek
Önálló tanulás képessége Felel sségtudat képessége Információszerzés képessége Anyanyelven folytatott kommunikáció készsége Önálló információszerzés és feldolgozás képessége Döntésképesség képessége Rugalmasság képessége Kreativitás Kommunikációs készség Pontosság képessége Team munka és együttm ködési készség Gyakorlatorientált gondolkodásmód Írásbeli kifejez készség Szóbeli kifejez készség Elvonatkoztató képesség Információs és kommunikációs technikák és technológiák ismeretében, kezelésében való jártasság Idegen nyelven folytatott kommunikáció készsége
94,9 93,4 93,4
5,1 6,6 6,6
91,9
8,1
91,8
8,2
89,8 88,3 87,8 87,8 86,8 86,2 85,6 85,5 82,2 77,2
10,2 11,7 12,2 12,2 13,2 13,8 14,4 9,7 17,8 22,8
74,9
25,1
44,3
55,7
Társas és szociális kulcsképességek, készségek
Problémamegoldó képesség Közérthet ség készsége Szociális érzékenység Empátia Türelem
92,9 86,7 85,6 85,3 74,2
7,1 13,3 14,4 14,7 25,8
44
M szaki és természettudományi képzéshez szükséges kulcsképességek, készségek
Logikus gondolkodás képessége Folyamatszemlélet készsége Térbeni és vizuális memória Rendszerszemlélet készsége Térlátó képesség M szaki érzék Ábrázolási ismeretek Statisztikai alapismeretek Min ségirányítási alapismeretek Szabványismeret Méréstechnikai ismeretek Anyagvizsgálati ismeretek
90,3 77,3 73,7 73,3 71,3 66,7 65,5 62,4 51,5 47,4 47,2 36,1
9,7 22,7 26,3 26,7 28,7 33,3 34,5 37,6 48,5 52,6 52,8 63,9
A megkérdezett válaszadók 84,8%-a véli azt hogy rendelkezik a felsorolt általános kulcsképességekkel, készségekkel. A válaszadók 70,7%-a gondolja úgy hogy rendelkezik a felsorolt társas és szociális kulcsképességek, készségekkel. A válaszadó hallgatók 63,5%-a nyilatkozta azt, hogy rendelkezik a felsorolt m szaki és természettudományi képzéshez szükséges kulcsképességekkel, készségekkel.
45
Hallgatók véleménye a f iskolai képzés szerepér l az egyes képességek kialakításában A levelez tagozatos hallgatók véleménye a f iskolai képzés szerepér l az egyes képességek kialakításában három nagyobb csoportba sorolható. A hallgatók többségében egyáltalán nem vagy alig válaszokat adtak az alábbi képességek f iskolai képzés keretében történ kialakításával kapcsolatban: türelem, empátia, szociális érzékenység, idegen nyelven folytatott kommunikáció, m szaki érzék, szabványismeret, anyagvizsgálati ismeretek, ábrázolási ismeretek, méréstechnikai ismeretek, min ségirányítási alapismeretek, statisztikai alapismeretek. A hallgatók szerint egyharmad arányban egyáltalán nem, egyharmad arányban közepesen és egyharmad arányban nagyon segített a f iskolai az alábbi képességek elsajátítását: terhelhet ség, rugalmasság, pontosság, döntésképesség, kreativitás, team munka és együttm ködési készség, kommunikációs készség, elvonatkoztató képesség, szóbeli kifejez készség, gyakorlatorientált gondolkodásmód, az információs és kommunikációs technikák és technológiák ismeretében, kezelésében való jártasság, problémamegoldó képesség, közérthet ség, térlátó képesség, térbeni és vizuális memória, folyamatszemlélet, rendszerszemlélet, logikus gondolkodás. A levelez tagozatos hallgatók megítélése alapján a f iskolai teljes mértékben segítette az alábbi képességek kialakítását: az információszerzés képességének, felel sségtudat, önálló információszerzés és feldolgozás, anyanyelven folytatott kommunikáció, írásbeli kifejez készség önálló tanulás.
Képesség
A DF szerepe a képesség kialakításában
Általános kulcsképességek, készségek Terhelhet ség képessége 79,2 % Információszerzés képessége 74,9 % Önálló tanulás képessége 73,5 % Rugalmasság képessége 73,4 % Önálló információszerzés és feldolgozás képessége 72,8 % Információs és kommunikációs technikák és technológiák 70,4 % ismeretében, kezelésében való jártasság Kommunikációs készség 70,1 % Pontosság képessége 68,5 % Gyakorlatorientált gondolkodásmód 68,3 % Team munka és együttm ködési készség 67,5 % Írásbeli kifejez készség 67,5 % Anyanyelven folytatott kommunikáció készsége 67,0 % Döntésképesség képessége 66,7 % Szóbeli kifejez készség 65,2 % Felel sségtudat képessége 65,1 % Kreativitás 64,9 % Elvonatkoztató képesség 62,6 % Idegen nyelven folytatott kommunikáció készsége 41,2 % Társas és szociális kulcsképességek, készségek Problémamegoldó képesség 70,0 % Közérthet ség készsége 61,7 % Türelem 53,6 % Szociális érzékenység 49,2 % Empátia 48,5 % M szaki és természettudományi képzéshez szükséges kulcsképességek, készségek Logikus gondolkodás képessége 66,9 % Folyamatszemlélet készsége 65,6 % Rendszerszemlélet készsége 65,6 % Térlátó képesség 63,3 % Ábrázolási ismeretek 62,4 % Térbeni és vizuális memória 62,2 % Min ségirányítási alapismeretek 57,0 % M szaki érzék 55,3 % Szabványismeret 54,8 % Statisztikai alapismeretek 53,2 % Méréstechnikai ismeretek 48,7 % Anyagvizsgálati ismeretek 48,4 %
48
Tanulásra fordított id : kontakt órák (%) A megkérdezettek hallgatók válasza alapján megállapítható, hogy a levelez s hallgatók legnagyobb hányada egy tárgy elsajátítására vonatkoztatva (41%) 41-60 percet, 30,2%-uk 21-40 percet tölt tanulással. Átlagosan a levelez s hallgatók 47,2 percet fordítnak önálló tanulásra. Tanulásra fordított id : önálló tanulás (%) Átlagosan a levelez s hallgatók 53,5 percet fordítnak önálló tanulásra. 3. 5. 5. Elégedettség (Képzéssel és intézménnyel való elégedettség) Intézményi szolgáltatásokra vonatkozó elégedettség A levelez tagozatos hallgatók több mint 80%-a elégedett az intézmény informatikai infrastruktúrájával, számítógépes laborok felszereltségével, kialakításával valamint a intézmény tárgyi felszereltségével összességében. Több mint 60%-uk elégedett a könyvtári szolgáltatással, m helyek, laborok felszereltségével, kialakításával, tantermek felszereltségével, kialakításával, jegyzetellátó szolgáltatásával. Elégedettség az informatikai infrastruktúrával a számítógépes laborok felszereltségével, kialakításával az intézmény tárgyi felszereltségével összességében a könyvtári szolgáltatással a m helyek, laborok felszereltségével, kialakításával a tantermek felszereltségével, kialakításával a jegyzetellátó szolgáltatásával
%-os megoszlás 81,3 80,7 80,4 75,3 68,7 67,8 66,7
Tanóra/ák tárgyi feltételeire vonatkozó elégedettség vizsgálata. A kérdésre szövegest választ adó hallgatók az analízis valamint a közgazdaságtan tantárgyat emelték ki. Az egyéb kategóriába sorolt tárgyak az alábbiak voltak: oktatás elmélet, pedagógia, kommunikációs tantárgyak, operációs rendszerek, mechanika, statisztika, szervezés, turizmus, CAD, CAM, komplex tervezés, marketing, vezetés módszertan, kampánytervezés, kontrolling Tanóra/ák tárgyi feltételeire vonatkozó elégedetlenség vizsgálata. A kérdésre szövegest választ adó hallgatók az analízis valamint a vállalkozástan, statisztika tantárgyat emelték ki. Az egyéb kategóriába sorolt tárgyak az alábbiak voltak: ábrázoló geometria, CNC, diagnosztika, gépészet, kontrolling, környezetvédelem, nyelv, összes tárgy, számvitel, fizika, kohászat A tantárgyak tudás átadás módjának (oktatás-módszertani) színvonalával való elégedettség A levelez tagozatos hallgatók 66,5%-a elégedett tantárgyai tudás átadás módjának (oktatás-módszertani) színvonalával.
Tantárgyai oktatás-módszertani színvonalára vonatkozó elégedetlenség A válaszoló levelez tagozatos hallgatók 21,9%-a gondolja úgy hogy az analízis, matematika, és az architektúra, statisztika tantárgyak oktatás-módszertani színvonala nem megfelel . Az egyéb válaszok között a alábbi tantárgyak szerepeltek: analóg és digitális technika, kémia, közgazdaságtan, elemzés, gépelemek, gépészet, hitelbírálat, kohászat, kommunikációs készségfejlesztés, labor, marketing, mechanika, mindegyik, min ségbiztosítás, min ségügyi alapok, számvitel, társadalomtörténet Gyakoriság matematika, analízis 16 architektúra 6 statisztika 6 Kémia 5 programozás 4 Vállalkozásgazdaságtan 4 Egyéb 32 Összesen 73 Hiányzó adat 134
%-os megoszlás 21,9 8,2 8,2 6,8 5,5 5,5 43,8 100,0
Az intézmény által nyújtott képzési kínálattal való elégedettség A levelez tagozatos hallgatók 74,8%-a elégedett az intézmény által nyújtott képzési kínálattal. Javaslat további szakok indítására A hallgatók az alábbi válaszokat adták az új szakok indítására vonatkozóan: kohómérnök, közlekedési mérnök, logisztika, pedagógia kiegészít , politológia gazdálkodási, bölcsész, online informatika, több diploma utáni képzés, vendéglátás, építész, vezetéstudományi, villamosmérnök, hegeszt mérnök, Javaslat szakok megszüntetésére: A levelez s hallgatók az alábbi válaszokat adták a meglév szakok megsz ntetésére vonatkozóan: kommunikációs, anyagmérnök, gazdálkodási, szakoktató A szakon belüli szakirányokkal való elégedettség A levelez tagozatos hallgatók többsége (74,3) inkább elégedett a meglév szakokon lév szakirányokkal. 29,4%uk pedig teljes mértékben elégedett. Javaslat meglév szakirányok megszüntetésére Kevés hallgató (6f ) adott konkrét javaslatot szakirányok megszüntetésére vonatkozóan. A válaszok az alábbi szakirányokra vonatkoztak: gazdasági informatikus, idegenforgalom, kommunikáció, marketing, min ségügy, logisztika, szociológia, politikaelmélet Javaslat további szakirányok indítására: Kevés hallgató adott konkrét javaslatot további szakirányok kialakítására, azonban a szöveges válaszok az alábbiak szerint alakultak: adózás, hardware, logisztika, terrotechnológia, valamint egyéb: egyetemi kohász/gépész, gyermekszabadid -animátor, mechatronika, min ségbiztosítás, szóviv , testnevelés, vizuális kommunikáció.
51
A f iskolán tanult szakmai ismeretek felhasználhatósága A válaszadó hallgatók megítélése alapján 77,9%-uk részben, 17,4%-uk teljes mértékben tudja majd hasznosítani/használni a f iskolán tanult szakmai ismereteket. Összességében a Dunaújvárosi F iskola - mint fels oktatási intézményteljesítményének értékelése a saját tanulmányi id szakában A Dunaújvárosi F iskola fels oktatási intézmény teljesítményének megítélést (10-es pontskálán) a hallgatók a saját tanulmányi id szakukban: 23,4%-uk 8-as, 21,3%-uk 7-es, 17%-uk 5-ös, míg 14,9%-uk 6-os pontértékkel értékelte. Összességében a Dunaújvárosi F iskola - mint önálló fels oktatási intézmény- 2000 óta mutatott teljesítményének értékelése A Dunaújvárosi F iskola fels oktatási intézmény 2000 óta mutatott teljesítményének megítélést (10-es pontskálán) a hallgatók: 25,7%-uk 7-es, 24,1%-uk 8-as, 12,6%-uk 6-os és 5-ös pontértékkel értékelte. 3. 5. 6. Munkavégzésre vonatkozó kérdések vizsgálata Munkahelyeinek száma A hallgatók több mint egyharmadának (37,1%) jelenlegi munkahelye az els , 33,1%-uknak már a második, és 23,4%-uknak a harmadik. Kismértékben (6,3%) vannak olyan levelez tagozatos hallgatók, akiknek jelenlegi munkahelye már legalább a negyedik. Átlagosan a levelez tagozatos hallgatók a második munkahelyükön dolgoznak jelenleg. Vállalatnál eltöltött id A hallgatók 37,1%-a 1-3 éve, egynegyedük 3-5 éve, míg 19,7%-uk 5-10 éve és a közel 18%-uk több mint 10 éve dolgozik jelenlegi munkahelyén. Munkahelyének telephelye A hallgatók jelenlegi munkahelyét/telephelyét vizsgálva megállapítható, hogy 31,3%-uk megyei jogú városban, 25,1%-uk a f városban, 30,2 % egyéb városban található. Közel 10%-uknak nincs munkahelye. A f városban legtöbben az informatikus (38,6%) és gazdálkodási (22,7%) szakos levelez s hallgatók dolgoznak. Megyei jogú városban azonos arányban (21,4%) dolgoznak a gazdálkodási, gépészmérnök és m szaki szakoktató szakos hallgatók. A gazdálkodási (22%)és gépészmérnök (4,2%)szakos hallgatók közül voltak csak olyan levelez tagozatos hallgatók, akiknek jelenleg nincs munkahelyük. Kiemelked mértékben a m szaki menedzserek (83,3%) egyéb városban dolgoznak. Beosztása A hallgatók többsége nem tartozik a középvezet k (33,1%), fels vezet k (5,1%) csoportjába. Konkrét beosztásukra vonatkozóan nem áll rendelkezésünkre b vebb információ. Alkalmasság más munkakör betöltésére A hallgatók túlnyomó többsége (87,6%) gondolja úgy, hogy a megszerzett végzettséggel és gyakorlatával más munkakör betöltésére is alkalmassá válik. Munkavégzés közbeni probléma Önbevallása alapján a munkahelyükön a legnagyobb problémát az egyhangú munkavégzés (35,2%), a gyors munkavégzés (29,7%), a fennmaradó részben egyéb 52
problémák okozzák, mint pl. id hiány, túlóra, mások hozzá nem értése, stressz, túlterheltség. Együttes munkavégzés munkahelyén olyan munkatársakkal, akik a Dunaújvárosi F iskolán végeztek A válaszadó hallgatók 72,1%-a az elmúlt néhány évben nem találkozott munkahelyén olyan munkatársakkal, akik a Dunaújvárosi F iskolán végeztek.
A Dunaújvárosi F iskolán végzett hallgatók er sségeit az alábbiak szerint összegezték a levelez tagozatos hallgatók: felkészültség, szakmai hozzáértés, jó kommunikációs készség, pontosság, problémamegoldás. Az eseti vélemények az alábbiak voltak: jó alkalmazkodó képesség, kitartás, szorgalom, nyelvtudás, összetartás, türelem. A Dunaújvárosi F iskolán végzett hallgatók gyengeségeit a levelez tagozatos hallgatók a hiányos szakmai ismeretekben látják. Az eseti válaszok az alábbiak voltak: kreativitás, önállóság hiánya, villamos terület, mechanika. A levelez tagozatos hallgatók az alábbi szakmai jelleg ismeretanyagok/tantárgyak oktatását látnák fontosnak oktatni a Dunaújvárosi F iskolán: gyakorlati szakmai tantárgyak, szakmai nyelv. Az eseti válaszok az alábbiak szerint alakultak: flash, EU, gazdaságpolitika, így jó, IMDS, JAVA, jog, karbantartó szoftverek, mechatronika, CAD, CAM, pályázatírás, min ségirányítás, szabványok, vezetéstudomány 3. 5. 7. Jöv re vonatkozó elképzelések (tervek, tanulmányok, becsült foglalkozás, beosztás) Továbbképzések szükségessége A megkérdezett hallgatók 61,2%-a szükségesnek látja, hogy a f iskola továbbképzéseket tartson a korábban végzett hallgatók számára. A továbbképzések típusait a hallgatók az alábbiak szerint rangsorolták: 35,2 %-uk m szaki; 24,8%-uk gazdasági; 11,2%-uk informatikai, és 28,8% egyéb típusú.
A szöveges választ adó 11 hallgató az alábbi továbbképzéseket tartaná szükségesnek: aktuális politika, egyénre szabott képzés, kommunikáció, marketing, mindegyiket, nyelv, pedagógia Továbbképzési tervek Jelenlegi munkahelyükön a hallgatók 47,5%-a szükségesnek érzik nyelvtudásuk, valamint szakmai ismereteik (40,1%) továbbképzését. A fennmaradó 10,2% személyiségfejleszt tréningen venne részt. 53
Az anyagmérnök (71,4%), gazdálkodási kommunikáció (75%), kommunikáció m vel désszervez (66,7%), kommunikáció - médiatudomány (80%), m szaki tanár (60%), m szaki szakoktató (52,9%) szakos hallgatók többsége nyelvtudását fejlesztené jelenlegi munkahelyén. A gépész és kohómérnök hallgatók (60,9%-a) és valamennyi kohómérnök hallgató leginkább szakmai ismereteit fejlesztené. A gazdálkodási szakos hallgatók közel fele (49,1%-a) nyelvismeretét, jelent s hányada (36,8%%-a) pedig szakmai ismereteit fejlesztené. Jöv beni továbbtanulási szándék A megkérdezettek jöv beli továbbtanulási szándékainak vizsgálata alapján megállapítható, hogy 51,5%-uk a munkájukhoz kapcsolódóan új ismeretekre, képességekre, 19,7%-uk munkájukhoz kapcsolódóan új végzettséget igazoló dokumentumra van szükségük, míg 10%-ban szabadid s kedvteléséhez kötik tanulmányaik elvégzését. Gyakoriság 102
munkájához kapcsolódóan új ismeretekre, képességekre munkájához kapcsolódóan új végzettséget igazoló dokumentumra szabadid s kedvteléséhez köt dik tanulmánya egyéb másodálláshoz, vállalkozáshoz köt dik tanulmánya kutatásához köt dik tanulmánya Összesen Hiányzó adat
%-os megoszlás 51,5
39
19,7
20 17 16 4 198 9
10,1 8,6 8,1 2,0 100,0
Szakmai továbbképzésen való / tervezett részvétel A megkérdezett levelez tagozatos hallgatók 68,2%-a nem kíván részt venni további szakmai továbbképzésen.
A szakmai továbbképzésben résztvev k többsége informatikai (16,6%), szakmai, területi továbbképzésen (13,6%), valamint nyelvi és csapatépít , önismereti képzésen (8,5%) vett részt. A szakmai területi képzések alatt az alábbiakat írták: szakmai területi továbbképzés: bankszakmai, szakmai értekezlet, beszállítói, jogszabály- változással kapcsolatos. Az egyéb csoportba sorolt válaszok az alábbiak voltak: gépészeti, termelésirányítói, hegeszt , vámtanfolyam, közigazgatási alapismeretek, mérlegképes könyvel i, min ségbiztosítás, pályázatírás, SAP, ügykezel , ISO Gyakoriság
%-os megoszlás
informatikai továbbképzés
11
18,6
szakmai, területi továbbképzés nyelvi képzés
8 5
13,6 8,5
csapatépítés, önismeret
5
8,5
egyéb
30
50,8
összesen
59
100,0
nincs válasz
148
54
Jöv beli beosztás - elképzelés A válaszoló hallgatók nagy százaléka (36,3%) úgy véli, középvezet i 22,6%-a vezet i beosztásban fog dolgozni 5 év múlva. A Gyakoriság Középvezet Vezet Alkalmazott Egyéb Vállalkozó Másterületen fog dolgozni Tanulni fog Összesen Hiányzó adat
45 28 22 21 6 1 1 124 83
%-os megoszlás 36,3 22,6 17,7 16,9 4,8 0,8 0,8 100,0
3. 5. 8. Dunaújvárosi F iskolával való kapcsolat (Karrier Iroda, Állásbörze) A megkérdezett levelez tagozatos hallgatók 79,8 %-a nem látja kivitelezhet nek, hogy jelenlegi munkahelye a Dunaújvárosi F iskolán megrendezésre kerül Állásbörzén részt vegyen. A véleményt alkotó levelez tagozatos hallgatók 79,9%-a nem ismeri a F iskolán m köd Karrier Iroda tevékenységét.
3. 5. 9. Egyéb észrevétel, javaslat, tanács A levelez tagozatos hallgatók a felmérés utolsó kérdésére összesen 15-en válaszoltak. A javaslatok tanácsok többsége a Dunaújvárosi F iskola által biztosított szolgáltatások min ségére vonatkozott, A fennmaradó válaszok egyenletesen oszlottak meg a tanrendi, oktatás-módszertani, valamint az elmélet / gyakorlat arányára vonatkozó kérdéseken.
55
3. 6. A Dunaújvárosi F iskola végzett hallgatóinak körében végzett felmérés eredményei (az elmúlt 5 évben végzettek) A Dunaújvárosi F iskola volt hallgatóit két módon próbáltuk megkeresni, hogy minél árnyaltabb képet kapjunk a hallgatóinktól és, valamint a volt hallgatók legszélesebb csoportját elérjük. Els ként a postai úton elért és elektronikus módon válaszolt hallgatóktól kapott információkat, majd az Alma Mater találkozón tartott vizsgálat eredményeit tekintjük át. 3. 6. 1. Háttérváltozók Nem A megkérdezett végzett hallgatók nemek szerinti megoszlásukat tekintve 56,3%-a n , míg 43,8 %-a férfi.
Életkor Életkoruk tekintetében igen széles skálán mozognak (22 és 52 év) A legnagyobb számban a 24 és 28 év közöttiek fordultak el vizsgálatunkban. Szak Az alábbi táblázatban láthatjuk a megkérdezett végzett hallgatók szakmai csoportok szerinti megoszlását. Többségük gazdálkodási (40,3%) valamint informatika (23,4%) végzettség . Gyakoriság %-os megoszlás gazdálkodási 31 40,3 informatika 18 23,4 m szaki menedzser 11 14,3 gépészmérnök 5 6,5 m szaki tanár 5 6,5 m szaki szakoktató 3 3,9 FSZ 2 2,5 anyagmérnök 1 1,3 kohómérnök 1 1,3 77 100,0 Összesen Hiányzó adat 3 Beiratkozás éve Beiratkozási éveket tekintve 1993 és 2005 között léptek be a f iskolára. Többségük (71,4%) azonban 1998 és 2002 között kezdte meg tanulmányait.
56
1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2005 Összes en
Gyakoriság 1 5 3 4 5 11 15 10 11 10 4 1
%-os megoszlás 1,3 6,3 3,8 5,0 6,3 13,8 18,8 12,5 13,8 12,5 5,0 1,3
80
100,0 Gyakoriság %-os megoszlás
Gazdálkodási, gazdálkodási-kommunikáció 2003-ban vagy el tte beiratkozott Informatika 2003-ban beiratkozott Anyagmérnök, gépész, kohász, m szaki tanár, m szaki szakoktató 2000 M szaki menedzser 2003-ban vagy korábban beiratkozott FSZ 2005-ben beiratkozott FSZ 2003-ban beiratkozott Összesen Hiányzó adat
31 18
40,3 23,4
15
19,4
11 1 1 77 3
14,3 1,3 1,3 100,0
Végzés éve A végzési éveket tekintve 1998 és 2007 között végeztek a megkérdezett hallgatók; azonban többségük 2003 és 2005 között fejezte be tanulmányait. Gyakoriság %-os megoszlás 1998 1 1,7 1999 4 6,9 2000 4 6,9 2001 2 3,4 2002 6 10,4 2003 10 17,2 2004 11 19,0 2005 12 20,7 2006 5 8,6 2007 3 5,2 58 100,0 Összesen Hiányzó adat 22 Finanszírozás fajtája Többségében államilag finanszírozott képzésben vettek részt (69,7%).
57
Lakhely A megkérdezettek legnagyobb számban Baranya (22,8%) és a Bács-Kiskun (20,3%) megyébe valók, azonban magas a Békés (14%) és a Borsod-Abaúj-Zemplén (12%) megyei hallgatók száma is. Gyakoriság %-os megoszlás Baranya 18 22,8 Bács-Kiskun 16 20,3 Békés 14 17,7 Borsod-AbaújZemplén 12 15,2 Gy r-Moson-Sopron 7 8,8 Csongrád 6 7,6 Fejér 6 7,6 79 100,0 Összesen Hiányzó adat 1 A megkérdezettek többsége megyei jogú városban lakik (39,2 %). 22,8 %-uk egyéb városban, 21,5%-uk községi lakóhely , a fennmaradó hallgatók a f városban laknak (16,5%).
Szül k legmagasabb iskolai végzettsége A megkérdezettek 71,8% válaszolta azt hogy édesanyja és 30,4% hogy édesapja legmagasabb iskolai végzettsége valamilyen típusú fels fokú végzettség. Idegen nyelv ismerete A megkérdezett végzett hallgatók 75,9%-ának van idegen nyelvismerete, 74,2%-a rendelkezik nyelvvizsgával. Többségében fels fokú (64,6%) és középfokú (26,2%) nyelvvizsgával rendelkeznek. Ez a teljes megkérdezett végzett hallgatói mint a 52,5 és 21,5 %-a. A nyelvvizsgával rendelkez k 65,4%-a A típusú, 26,9%-uk B, míg 7,7%-uk C típusú nyelvvizsgával rendelkezik. 3. 6. 2. Tanulmányok Középiskola típusa Végzett hallgatóink els sorban szakközépiskolai tanulmányokat folytattak (60,3%), majd jelent sen elmaradva ett l következik csak a gimnázium (32,8%). Információk korábbi és jelenlegi fels fokú képzésre vonatkozóan Hallgatóink között f ként els alapképzésben tanulók voltak jelen, de a megkérdezettek valamivel több, mint 10,3 %-a nyilatkozta azt, hogy vett már részt fels fokú képzésben.
58
Nagy arányban (89,3%) vannak olyanok, akik jelenleg (tanulmányaik mellett) részt vesznek valamilyen fels fokú képzésben. 3. 6. 3. A Dunaújvárosi F iskolán végzett tanulmányok Az intézmény oktatási tevékenységével kapcsolatos értékelési szempontok Ismeretek korszer sége, a változó követelményrendszernek való megfelelés A megkérdezettek 66,7%-a gondolja, hogy a DF-n szerzett ismeretek korszer ek és megfelelnek a változó követelményrendszernek. Az igennel válaszoló hallgatók közül a legtöbben 15 f hasznosítható tudással indokolta döntését. 11en írták, hogy tanult tárgyak korszer ismereteket hordoznak magukban. És 4 f kiemelte hogy a gyakorlati oktatás miatt a szerzett ismeretek korszer ek, megfelelnek a változó követelményrendszernek. A nemmel válaszoló hallgatók döntésüket az alábbiakkal indokolták: kevés gyakorlat [10 f ], elavult ismeretek [8 f ], nem tudta hasznosítani a tanultakat [4 f ]. Az alap és a gyakorlati tantárgyak egymásra épülése A megkérdezettek 68,4%-a gondolja, hogy megfelel en épültek-e egymásra az alap és a gyakorlati tantárgyak. Az igen választ adó végzett hallgatók többsége (18f ) a tantárgyi struktúra jó felépítettségét emelte ki indoklásként. A nemmel válaszolók közül 13-an a kevés gyakorlat, 4-en a felesleges tárgyak meglétét, 5-en a következetlen felépítést emelték ki az alap és a gyakorlati tantárgyak egymásráépülésével kapcsolatban. Javaslatok a képzési tananyag összeállítására Javaslatok új tárgyak bevezetésére: Kommunikáció [6f ], vállalkozással kapcsolatos tárgyak [4f ], kohászat [3f ], gépészet [6f ], min ségbiztosítás [2f ], weboldal programozása [2f ], önismeret [3f ], gazdasági tárgyak [2f ], Egyéb tárgyak: CCNA, több gyakorlat, álláskeresési technikák, matematika, fizika, filozófia, etika, illemtan, biztonságtechnika, 3D grafika magasabb színvonalon, logisztika, külkereskedelem, szerszámtervezés, pályázatírás, közigazgatás, pszichológia, válságmenedzsment, Windows rendszerek alaposabban. Javaslatok meglév tárgyak elhagyására: Kohászat [15f ], Pascal [3f ], filozófia [7f ], politikaelmélet [4f ], marketing [3f ], gépészet [5f ], szociológia [5f ], etika [2f ], operációkutatás [2f ], matematikai módszertan [3f ], szolgáltatástechnológia [2f ], Egyéb tárgyak: bevezetés az informatikába, gazdaságtan, logika, informatika, jog, menedzsment, algebra, elektrotechnika, irányítás- és méréstechnika, logisztika, delphi, java-apple, méréstechnika, hegesztés, matematika, nyelv, testnevelés, programozáselmélet. Javaslat tárgyak kevesebb óraszámban történ oktatására: Analízis [4f ], számvitel [3f ], nyelv [3f ], statisztika [2f ], szociológia [2f ], marketing [3f ], specializációs tárgyak [3f ], valószín ség-számítás [2f ], matematika [2f ] Javaslat tárgyak magasabb óraszámban történ oktatására:
59
Adatbázis-kezelés [2f ], idegen nyelv [6f ], specifikus tantárgyak [6f ], pénzügy [5f ], szakmai tárgyak [4f ], gyakorlat [4f ], számvitel [3f ], kontrolling [2f ], jog [4f ], min ségirányítás [2f ], környezetvédelem [2f ] Javaslat szakmai jelleg ismeretanyag / tantárgy oktatására A végzett hallgatók az alábbi tantárgyakat és ismeretanyagokat sorolták fel a kifejt s kérdés kapcsán: informatikai ismeretek, vállalati ismeretek, min ségen belül az ágazatok b vebb ismerete, vizuális látásmódot fejleszt tárgyak, a szénfeldolgozás elmélete és gyakorlata, közigazgatás, gyakorlatiasság. 3. 6. 4. Képességek, kompetenciák vizsgálata Képességek elsajátításának mértéke és azok fontossága Az összesítve vizsgálva a felsorolt képességek elsajátításának mértékét és azok fontosságát, megállapítható, hogy a végzett hallgatók 67,6%-a az álláskeresési technikák és 59,5%-uk az önismeret képességét sajátították el a f iskolai tanulmányik során. Elsajátítás mértéke
%-os megoszlás 67,6 % 59,5 % 44,8 % 43,8 %
Álláskeresési technikák Önismeret Vezetési ismeretek Min ségirányítási ismeretek Kommunikációs készségek, 41,7 % stratégiák Önmenedzselés 38,7 %
Legfontosabb képességnek: a kommunikációs készségeket, stratégiákat, az álláskeresési technikákat és az önismeret képességét tartják. Fontosság
%-os megoszlás
Kommunikációs készségek, 98,7 stratégiák Álláskeresési technikák 93,7 Önismeret 92,5% Önmenedzselés 78,7% Vezetési ismeretek 70% Min ségirányítási ismeretek 53,3% Hallgatók véleménye az egyes képességek meglétér l A végzett hallgatók általános kulcsképességeinek, készségeinek vizsgálata alapján megállapítható, hogy önbevallásuk alapján legalább 90%-uk rendelkezik az anyanyelven folytatott kommunikáció készségével, az írásbeli kifejez készség, az önálló tanulás, a terhelhet ség, a felel sségtudat, gyakorlatorientált gondolkodásmód. Az önálló információszerzés és feldolgozás, az információszerzés, a döntésképesség, a rugalmasság valamint a szóbeli kifejez készség képességével. Többségük (70-89%) rendelkezik a pontosság, a team munka és együttm ködés, a kommunikáció, a kreativitás, az elvonatkoztatóság, és az idegen nyelven folytatott kommunikációképességével
60
valamint az információs és kommunikációs technikák és technológiák ismeretének, és kezelésének jártasságával.
Képesség Általános kulcsképességek, készségek Anyanyelven folytatott kommunikáció készsége Írásbeli kifejez készség Önálló tanulás képessége Terhelhet ség képessége Felel sségtudat képessége Gyakorlatorientált gondolkodásmód Önálló információszerzés és feldolgozás képessége Információszerzés képessége Döntésképesség képessége Rugalmasság képessége Szóbeli kifejez készség Pontosság képessége Team munka és együttm ködési készség Kommunikációs készség Kreativitás Információs és kommunikációs technikák és technológiák ismeretében, kezelésében való jártasság Elvonatkoztató képesség Idegennyelven folytatott kommunikáció készsége
Rendelkezik (%)
Nem rendelkezik (%)
97,5
2,5
97,5 95,0 95,0 95,0 95,0
2,5 5,0 5,0 5,0 5,0
93,8
6,2
93,8 93,7 92,5 90,0 88,8 88,8 86,3 85,0
6,2 6,3 7,5 10,0 11,2 11,2 13,7 15,0
84,8
15,2
77,2
22,8
71,3
28,7
A végzett hallgatók társas és szociális kulcsképességeinek, készségeinek vizsgálata alapján megállapítható, hogy önbevallásuk alapján legalább 90%-uk rendelkezik problémamegoldás és az empátia képességével. Többségük (70-89%) pedig rendelkezik a közérthet ség, szociális érzékenység és a türelem készségével.
Társas és szociális kulcsképességek, készségek Problémamegoldó képesség 93,8 Empátia 91,1 Közérthet ség készsége 88,5 Szociális érzékenység 82,3 Türelem 73,4
6,2 8,9 11,5 17,7 26,6
A végzett hallgatók m szaki és természettudományi képzéshez szükséges kulcsképességeinek, készségeinek vizsgálata alapján megállapítható, hogy önbevallásuk alapján többségük (69%nál több) rendelkezik a logikus gondolkodás, a rendszerszemlélet, a folyamatszemlélet, a térbeni és vizuális memória, a m szaki érzék, a térlátó képességekkel, valamint statisztikai és a min ségirányítási alapismeretek. A végzett hallgatók közel fele nyilatkozott úgy hogy rendelkezik ábrázolási és méréstechnikai ismeretekkel. A hallgatók 60-64%-a nyilatkozott úgy hogy nem rendelkezik kell 61
ismeretekkel a szabvány és anyagvizsgálati ismeretek területén.
M szaki és természettudományi képzéshez szükséges kulcsképességek, készségek Logikus gondolkodás képessége 93,5 6,5 Rendszerszemlélet készsége 88,3 11,7 Folyamatszemlélet készsége 88,0 12,0 Térbeni és vizuális memória 79,7 20,3 M szaki érzék 74,0 26,0 Térlátó képesség 71,6 28,4 Statisztikai alapismeretek 71,4 28,6 Min ségirányítási alapismeretek 69,4 35,1 Ábrázolási ismeretek 52,7 47,3 Méréstechnikai ismeretek 45,2 54,8 Szabványismeret 39,7 60,3 Anyagvizsgálati ismeretek 35,2 64,8
62
A Végzett hallgatók kulcskompetenciát összefoglaló grafikon
A f iskolai képzés szerepe a kulcskompetenciának kialakításában Általános kulcsképességek, készségek A végzett hallgatók önbevalláson alapuló pontozása alapján az általános kulcsképességek, készségek elsajátításában a Dunaújvárosi F iskola szerepe, majdnem minden tekintetben megfelel volt. Általánosságban elmondható, hogy a hallgatók legalább 60%-a nyilatkozott úgy hogy ezen kompetenciák kialakításában a F iskola közepesen, nagyon, vagy teljes mértékben közrem ködött. Két kulcskompetencia esetében azonban a végzett hallgatók többsége nyilatkozott úgy hogy nem játszott szerepet a F iskola a készség kialakításában. Ezen képességek az elvonatkoztató képesség, valamint az idegennyelven folytatott kommunikáció készsége voltak. Társas és szociális kulcsképességek, készségek A végzett hallgatók fele önbevalláson alapuló pontozása alapján vallotta azt, hogy a társas és szociális kulcsképességek, készségek elsajátításában a Dunaújvárosi F iskola szerepe, megfelel volt. Ez alól kivételt képez a problémamegoldó képesség elsajátításában való közrem ködése a F iskolának, ezt jellemzi a 80%-os pozitív véleményalkotás is. M szaki és természettudományi képzéshez szükséges kulcsképességek, készségek A m szaki és természettudományi képzéshez szükséges kulcsképességek, készségek elsajátításában a Dunaújvárosi F iskola szerep megosztotta válaszolókat. A végzett hallgatók úgy gondolják, hogy a m szaki érzék, a folyamatszemlélet, a rendszerszemlélet a logikus gondolkodás, képessége valalmint a statisztikai ismeretek területén a F iskola megfelel segítséget nyújtott. Azonban térlátó képesség, szabványismeret, anyagvizsgálati ismeretek, méréstechnika, min ségirányítási ismeretek, térbeli és vizuális memória. És ábrázolási ismeretek területén a F iskola nem tett meg mindent a kompetenciák kialakításának érdekében. Tanulásra fordított id megoszlása (%) - kontakt órák A végzett hallgatók átlagosan 45 percet fordítottak egy tárgy elsajátítására. Tanulásra fordított id megoszlása (%) - otthoni tanulás A végzett hallgatók közel harmada 25-50 percet, 27,3%uk 10 percnél kevesebbet, míg 24,6%uk 51-75 perc fordított egy tárgy elsajátítására f iskolai tanulmányai során. Átlagosan 24 percet fordítottak a végzett hallgatók egy tárgy elsajátítására. 3. 6. 5. Elégedettség (képzéssel és intézménnyel való elégedettség) Összességében megállapítható, hogy a végzett hallgatók több mint fele valamennyi f iskolai szolgáltatással elégedett volt. Leginkább elégedettek a könyvtári szolgáltatásokkal és a tantermek felszereltségével voltak.
64
Elégedettsége a könyvtári szolgáltatásokkal a tantermek felszereltségével az intézmény tárgyi felszereltségével az informatikai infrastruktúrával a számítógépes laborok felszereltsége, kialakításával a m helyek laborok felszereltségével, kialakításával a jegyzetellátó szolgáltatásaival
Gyakoriság 76,3% 72,2% 69,9% 68,8% 68,4% 65,3% 53,4%
Tanóra/ák tárgyi feltételeivel való elégedettség: A végzett hallgatók az alábbi tanórák tárgyi feltételeivel voltak elégedettek: Informatika /programozás [8f ], számvitel [4f ], anyagtan [3f ], elemzés [3f ], analízis [2f ], statisztika [2f ], adatbázis-kezelés [2f ], pszichológia [2f ], gazdaságtan [2f ], pénzügytan [2f ], angol [2f ], Tanóra/ák tárgyi feltételeivel való elégedetlenség: A végzett hallgatók az alábbi tanórák tárgyi feltételeivel voltak elégedetlenek: Informatika [8f ], idegen nyelv [6f ], számvitel [3f ], gyakorlat [2f ], önismeret [2f ], elektrotechnika [2f ], pénzügy [2f ], Egyéb: kontrolling, analízis, üzleti kommunikáció, logisztika, pszichológia, pénzügyi A tantárgyak tudás átadás módjának (oktatás-módszertani) színvonalával való elégedettség A megkérdezett végzett hallgatók 58,9%-a elégedett volt 41,1% kevésbé volt elégedett a tanult tantárgyak tudás átadás módjának színvonalával. Tantárgyi oktatás-módszertani színvonalára vonatkozó elégedettség Az elégedettségre vonatkozó kevés szöveges válaszok az alábbi tantárgyakra vonatkoztak Analízis, statisztika, számvitel, informatika, min ségirányítás, terrotechnológia, logisztika, vállalat gazdaságtan, pszichológia, didaktika, vállalkozás-gazdaságtan, pénzügy, méréstechnika Tantárgyi oktatás-módszertani színvonalára vonatkozó elégedetlenség Az elégedetlenségre vonatkozó kevés szöveges válaszok az alábbi tantárgyakra vonatkoztak: számvitel számítógépek architektúrája, kontrolling, pénzügy, nyelv, operációs rendszerek, vezetési ismeretek, közgazdaságtan Az intézmény által nyújtott képzési kínálattal való elégedettség A hallgatók 60,9%-a elégedett az intézmény által nyújtott képzési kínálattal. Javaslat további szakok indítására: A kérdésre választ adó (kevés számú) végzett hallgató az alábbi szakok indítását javasolják: villamosmérnök, marketing, építész, MBA, alternatív energiák kutatásával és el állításával foglalkozó szak. Javaslat meglév szakok megszüntetésére: A kérdésre válasz adó végzett hallgató az alábbi szakok megszüntetését javasolja: kommunikáció, kommunikáció és médiatudomány, FSZ szakokat, m szaki menedzser, m vel dés-szervez , kohómérnök.
65
A szakon belüli szakirányokkal való elégedettség A megkérdezett végzett hallgatók 46,7%-a elégedetlen szakirányokkal és 53,3%-uk elégedett.
a
szakon
belüli
Javaslat további szakirányok indítására A végzett hallgatók az alábbi szakirányokat javasolják megindítani a f iskolán: min ségbiztosítás, kontrolling, logisztika, gazdasági, közigazgatási, válságmenedzsment, politológus, EU, SOA, külkereskedelmi, üzletköt , idegenforgalmi, marketing, programozás, hálózati. Javaslat meglév szakirányok megszüntetésére A végzett hallgatók az alábbi 3 szakirány terrotechnológia, anyagtan, számvitel
megszüntetését
javasolják:
F iskolán tanult szakmai ismereteket hasznosítása A válaszadó hallgatók megítélése alapján 80,8%-uk részben, 12,8%-uk teljes mértékben tudja majd hasznosítani/használni a f iskolán tanult szakmai ismereteket. Szükséges, de hiányzó ismeretek, A megkérdezett hallgatók 50,9%-a társadalomtudományi, 17,5%-a gazdasági, 10,5%-a, 21,1%-a egyéb ismereteket hiányolt a f iskolai tanulmányai során.
társadalomtudomány egyéb gazdasági ismeretek m szaki ismeretek Összesen Hiányzó adat
Gyakoriság 29 12 10 6 57 23
%-os megoszlás 50,9 21,1 17,5 10,5 100,0
A kapott eredmények szakok szerinti vizsgálata alapján az alábbi megállapítások tehet ek. Társadalomtudományi ismereteket leginkább a gazdálkodási végzettség (62,5%) válaszadók hiányolták. Mellettük a m szaki szakoktató és a m szaki menedzserek voksoltak jelen ismeretek hiányára. A m szaki ismeretek hiányát a m szaki menedzserek (44,4%) valamint a gépészmérnökök (22,2%) emelték ki legnagyobb mértékben. A gazdasági ismereteket a gazdálkodási szakos hallgatók (37,5%) és azonos mértékben 12,5%ban a m szaki menedzserek és a szakoktatók hiányolták. Szakonként vizsgálva a kérdést megállapítható, hogy az anyagmérnök hallgatók kizárólag gazdasági ismereteket, az FSZ-en végzett hallgatók pedig kizárólag m szaki ismereteket hiányoltak. Érdekes hogy a gépész és m szaki szakoktató hallgatók is egyaránt magas számban hiányolták a gazdasági típusú ismereteket képzésük során. Javaslatok a elsajátításához
munkakör
betöltéséhez
szükséges
ismeretek
mélyebb
A végzett hallgatók leginkább a gazdasági/pénzügyi ismereteket [7f ], hálózati ismereteket [3f ], pályázatírással kapcsolatos ismereteket [2f ], valamint az idegen nyelvet [3f ] emelték. Ezen tantárgyakból mélyebb ismereteket kellett volna
66
elsajátítaniuk ahhoz, hogy a jelenlegi munkakörüket jobban el tudják látni. Az egyéb egyedi válaszok az alábbiak voltak: specifikusabb tárgyak, esettanulmányok, angol, min ségirányítás, gépelemek, kémia, környezetvédelmi technológiák, közigazgatás, kommunikáció, vezetési ismeretek, gépelemek, CAD, laborra vonatkozó szabványok ismerete, JAVA ismereteket, min ségbiztosítás, vezet i kommunikáció, etika, tárgyalási technikák, jog, naprakész informatikai ismereteket. Összességében a Dunaújvárosi F iskola mint fels oktatási intézményteljesítményének értékelése a saját tanulmányi id szakában A Dunaújvárosi F iskola fels oktatási intézmény teljesítményének megítélést (10-es pontskálán) a hallgatók a saját tanulmányi id szakukban: 31,6%-uk 7-es, 21,1%-uk 6-os, 17,5%-uk 8-as, míg 14,0%-uk 5-ös pontértékkel értékelte. Átlagosan 6,6 es pontértékkel jellemezték a végzett hallgatók a f iskola teljesítményét a saját tanulmányi id szakukban. Összességében a Dunaújvárosi F iskola mint önálló fels oktatási intézmény2000 óta mutatott teljesítményének értékelése A Dunaújvárosi F iskola, mint fels oktatási intézmény 2000 óta mutatott teljesítményének megítélést (10-es pontskálán) a hallgatók a saját tanulmányi id szakukban: 23,9%-uk 8-as, 16,4%-uk 7-es és 6-os pontértékkel értékelte. Átlagosan 7,2 es pontértékkel jellemezték a végzett hallgatók a f iskola 2000 óta mutatott teljesítményét. 3. 6. 6. Munkavégzésre vonatkozó kérdések elemzése Munkahelyeik száma A végzett hallgatók 33,9%-ának második, 32,1%-ának els és 23,3%-ának harmadik munkahelye a jelenlegi. Munkahelyen eltöltött id A megkérdezett végzett hallgatók többsége (61,6%) 1-3 éve dolgozik jelenlegi munkahelyén. A 3-5 és az 5-10 éve dolgozók aránya közel azonos. Munkahelyének telephelye A végzett hallgatók közel fele (44%) a f városban dolgozik. A végzett hallgatók fele megye jogú városban (25,3%) vagy községben (24%) dolgozik. Munkahelyi beosztása 29,6%-uk középvezet és 63,0%-uk egyéb beosztásban dolgozik és csupán 7,4%-uk dolgozik fels vezet ként. Ha szakok szerint bontásban is megvizsgáljuk ezt a kérdést, megállapíthatjuk, hogy a fels vezet k 40%- a informatikus, 20-20-20-%-a pedig gépészmérnök, közgazdász és m szaki tanár végzettség . A középvezet knél ez az arány a következ képpen változik: közgazdász (33,3%), gépészmérnök (22,2%), informatikus mérnök (16,7%). Diplomaszerzést követ szakmája A végzett hallgatók az ipari területeken belül a fémalapanyag-ipar [3f ], gép, berendezésgyártó ipar [5f ], a szolgáltatások területén belül: a kereskedelem [19f ], az idegenforgalom és vendéglátás [1f ], a szállítás, hírközlés [11 f ], az oktatás, 67
kutatás [6f ], az egészségügy, szociális ellátás [1f ], és a közigazgatás, igazságszolgáltatás [10] területeken helyezkedtek el. Választásuk indoklása: A választ adók több mint felét (25f ) érdekelte ez a szakmai, a többi válasz a végzettséggel és a megfelel kereseti lehet séggel indokolta választását. Az egyéb egyedi válaszok az alábbiak voltak: nem talált mást, ide sikerült els nek felvételt nyerni, tanulmányi szerz dés köti a céghez, megfelel feltételek, így hozta az élet. Pályaelhagyás A válaszadók 66,7%-a munkakörben dolgozik.
a
f iskolán
megszerzett
végzettségnek
megfelel
Az igennel válaszoló pályaelhagyó végzett hallgatók, az alábbi szöveges válaszokkal indokolták döntésüket: nem felelt meg az elvárásoknak a munkahely [5f ], továbbtanulás miatt [2f ], talált jobb lehet séget [3f ], egyéb válaszok: felszámolták a helyet, áthelyezés, családi okok miatt, magasabb fizetés máshol A nemmel válaszoló végzett hallgatók többségének magyarázata egyértelm en az volt, hogy szereti munkáját, ezért nem hagyta el eddig. Szakmai gyakorlat A megkérdezettek 37,8% véli úgy, hogy ha a szakmai gyakorlatát jelenlegi vállalatánál végezte volna, akkor az segítené a jelenlegi munkavégzésben. 62,2% úgy gondolja, hogy a szakmai gyakorlat helye nem befolyásolja jelenlegi munkavégzését. Szakmai ismereteinek változása A válaszadók 75 %-a véli úgy hogy szakmai ismereteik fejl dtek f iskolát követ en a vállalatnál eltelt id alatt. A szakmai ismeretek változása a szerzett képesítések szerint vizsgálva Valamennyi szak hallgatói közül voltak olyanok, akik úgy nyilatkoztak, hogy szakmai képesítéseik fejl dtek illetve stagnáltak a vállalatnál eltelt id alatt. A M szaki menedzser és gazdálkodási végzettségük közül voltak csupán olyanok, akik úgy nyilatkoztak, hogy visszaesett szakmai ismereteik szintje. Valamennyi szak esetében 66%-nál magasabb arányban nyilatkoztak, hogy fejl dött szakmai ismereteik szintje. Kiemelked en magas volt a gépészmérnökök (80%, m szaki tanárok (80%) és az informatikusok (83,3%) száma a fejl désre vonatkozóan. A stagnálásra a gazdálkodási szakon végzettek voksoltak a legtöbben. Alkalmasság más munkakörök betöltésére A válaszadók 87,2%-a véli úgy hogy végzettségével és gyakorlatával más munkakör betöltésére is alkalmas. Munkavégzése közbeni problémák A válaszadók többsége személyes; a munkahelyéhez köt d problémákat adott meg munkavégzése során fellép problémáival kapcsolatban. A legtöbben (a válaszadók közel 40%-a) a szervezési problémákat és a személyes problémákat jelölték meg.
68
23,4%-uk az egyhangú munkát 18,8%-uk pedig a gyors munkavégzést tekinti problémának munkahelyén Együttm ködés más, a Dunaújvárosi F iskolán végzettekkel A megkérdezettek többsége (69,1%) az elmúlt néhány évben nem, míg 30,9%-uk dolgozott olyan munkatársakkal, akik a Dunaújvárosi F iskolán végeztek. A Dunaújvárosi F iskolán végzett hallgatók er sségeit a végzett hallgatók az alábbiak szerint határozták meg: csapatmunka, szakmai tudás, kitartás, segít készség, jó kommunikációs készség, megbízhatóság, rugalmasság, terhelhet ség, szervez készség, magabiztosság, problémamegoldó készség. A Dunaújvárosi F iskolán végzett hallgatók gyengeségeit a végzett hallgatók az alábbiak szerint határozták meg: lassúság, nem vezet alkatúak pontatlanság, pedagógiai ismeretek, , gyakorlati tapasztalat, pénzügyi kontrolling, önálló problémamegoldás hiánya, rendszerszemlélet gondolkodásmód, szoftverfejlesztési ismeretek, rendszergazdai ismeretek, rendszertervezési ismeretek, a nyelvtudást, hiánya 3. 6. 7. Jöv re vonatkozó elképzelések (tervek, tanulmányok, becsült foglalkozás, beosztás) Továbbképzések szükségessége A megkérdezett végzett hallgatók 64,6%-a szükségesnek látja, hogy a f iskola továbbképzéseket tartson a korábban végzett hallgatók számára. Azon végzett hallgatók, akik szükségesnek látják, hogy a f iskola továbbképzéseket tartson a korábban végzett hallgatók számára úgy vélik, hogy közel egyenl arányban van igény m szaki, gazdasági informatikai képzésekre egyaránt. A szöveges válaszokat adó végzett hallgatók az alábbi javaslatokat tették: jogi, környezetvédelmi, karriermenedzsment, EU és pályázatival kapcsolatos ismeretek, külgazdaságtan, vezet i továbbképzés, vállalkozási kommunikációs A továbbképzéseket támogató válaszadók szerint 1-2 hetes vagy néhány hónapos esetleg egy féléves képzésekre van kereslet. Szervezett képzésben való tanulásra vonatkozó tervek A válaszadók 41,6%-a egyetemen, 29,2%-uk tanfolyami képzésben 8,3-uk f iskolán kíván tovább tanulni. A megkérdezettek 20,9%-a nem kívánt további tanulmányokat folytatni. Szakmai továbbképzésen való részvétel A megkérdezettek 59,3%-a nem vesz/vett részt szakmai továbbképzésen. A választ adó végzett hallgatók min ségbiztosítási [21f ],gazdasági típusú [9f ], informatikai jelleg [5f ], továbbképzéseken, szakmai tréningeken [5f ], nyelvoktatásokon [3f ] vettek részt jelenlegi munkahelyükön.
Továbbképzési tervek A végzett hallgatók els sorban nyelvtudását fejlesztenék 38,4% vagy szakmai ismereteiket 34,2%.
69
Pályaválasztásának megítélése A hallgatók arra kérdésre, ha újra kezdhetném a pályámat milyen képesítést szerezni, egyértelm en a meglév képesítés mellett szóltak a vélemények. A válaszadók 86,4%-a megtartaná jelenlegi végzettségét, mert elégedett vele. A válaszadók 13,6%-a változtatna képesítésén, mert úgy vélik hogy az jobban hasznosítható lenne és jobb lehet ségeket teremtene számára. Jöv beni továbbtanulási szándéka A végzet hallgatók közel fele (47,9%) úgy gondolja, hogy munkájához kapcsolódóan új ismeretek szükségesek ezért szükséges hogy a jöv ben továbbtanuljon. Érdekes hogy a második helyen (16,4%-al) szerepel a szabadid s kedvteléséhez köt d továbbtanulási szándék indoklás. Gyakorisá %-os g megoszlás ismeretek 35 47,9
munkájához kapcsolódóan új szükségesek szabadid s kedvteléséhez köt dik tanulmánya 12 másodálláshoz, vállalkozáshoz köt dik 9 tanulmánya munkájához kapcsolódóan új "papírok" 7 szerzése kutatásához köt dik tanulmánya 3 egyéb 7 73 Összesen Hiányzó adat 7
16,4 12,3 9,6 4,1 9,6 100,0
Jöv beli beosztása - elképzelése A végzett hallgatók közel kétharmada véli úgy, hogy 5 év múlva vezet ként vagy középvezet ként fog dolgozni. 17,4%-uk alkalmazottként fog dolgozni, és 8,7%uk nem bízik benne, hogy el léptetésre számíthat az elkövetkez id szakban. Meglep en alacsony azok száma (4,3%) akik önálló vállalkozásba szeretnének fogni. 3. 6. 8. Dunaújvárosi F iskolával való kapcsolat A végzett hallgatók 65,2%-a nyomon követi a f iskola fejl dését.
Karrier Iroda A megkérdezett hallgatók 74,7% nem ismeri a f iskolán m köd tevékenységét
Karrier Iroda
Állásbörzén való megjelenés A válaszadó végzett hallgatók 69,1%-a úgy gondolja, hogy önmaga vagy cége a Dunaújvárosi F iskolán megrendezésre kerül Állásbörzén nem fog részt venni. 70
3. 6. 9. Egyéb javaslatok észrevételek: Sajnos nagyon alacsony számban adtak szöveges javító válaszokat a végzett hallgatók. A leírt válaszok többsége az alábbi témakörök közé csoportosítható: -
tanrendi, oktatás-módszertani kérdések: kisebb csoportlétszám, hallgatócentrikusság, - szolgáltatások min sége: információs rendszer: a levelez hallgatókat nem informálják kell képpen, közvetlenség, kedvesség a tanulmányi osztályokon, - elmélet / gyakorlat aránya: több gyakorlat
71
3. 7. A Dunaújvárosi F iskola végzett hallgatóinak körében (Alma Mater) végzett felmérés eredményei
3. 7. 1. Háttérváltozók Nem A megkérdezett végzett hallgatók nemek szerinti megoszlásukat tekintve 30,3 %-uk n , míg 69,7 %-uk férfi. Életkor A felmérés sajátosságából adódóan (miszerint a felmérésbe a 10-20-30 év végzett hallgatók válaszoltak a kérdésekre) az életkoruk vizsgálatakor ennek megfelel en 4 életkorcsoport került kialakításra. Életkoruk tekintetében széles skálán mozognak a válaszok (29 és 65 év) A legnagyobb számban a 43-52 év közöttiek fordultak el , míg a legfiatalabb korosztály tagjai szerepelnek a legalacsonyabb számban vizsgálatunkban.
-32 33-42 43-52 53-65 Összesen Hiányzó adat
Gyakoriság 23 29 40 26 118
%-os megoszlás 19,5 24,6 33,9 22,0 100
1
F iskolai tanulmányok Többségük 1983-ban és 1993-ban kezdte meg, majd 1987-ben és 1997-ben fejezte be tanulmányait a f iskolán. Az eredmény a felmérés körülményeib l adódik, mivel a rendezvény melyen a végzett hallgatók megjelentek a 10-20-30 éve végzett hallgatók találkozója volt. Megszerzett képesítés A megkérdezett végzett hallgatók többsége kohómérnök (24,6%), anyagmérnök (14,0%), valamint gazdálkodási (31,6 %) szakos képesítést szerzett. Lakóhely
A megkérdezettek jelent s hányada községben (44,1%), 21,2%-uk a f városban és 20,3%-uk nagyvárosban lakik.
72
Nyelvismeret
Idegen nyelvismeretüket tekintve a végzett hallgatók közül 60,0% az angolt, 29,3% a német nyelvet jelölte meg. A megkérdezett végzett hallgatók 45,4%-uk nyilatkozta, hogy rendelkezik nyelvvizsgával, 83,7%-ának fels fokú és 16,3%-ának alapfokú nyelvvizsgája van. A megkérdezett végzett hallgatók 16,1%-a rendelkezik írásbeli, 62,5%-a szóbeli és 21,4%-a komplex típusú nyelvvizsgával. 3. 7. 2. Dunaújvárosi F iskolán végzett tanulmányok Ismeretek korszer sége, a változó körülményeknek való megfelelés A megkérdezettek 86,4%-a gondolja, hogy a DF-n szerzett ismeretek korszer ek és megfelelnek a változó követelményrendszernek. Az igennel válaszolók közül 50-en adtak szöveges magyarázatot is a kérdésre. A kérdések 3 nagyobb témakör köré sorolhatók: El tudott helyezkedni (17f ), hasznosítani tudta a tanultakat (27f ), színvonalas volt az oktatás (16f ) A nemmel válaszolók közül valamennyien válaszoltak szövegesen is a kérdésre. A legtöbben az elavult ismereteket jelölték meg (9f ) legf bb indoknak. A további válaszok az alábbiak voltak: kevés gyakorlat, kutatás, készségfejlesztés hiánya, nem német nyelven oktattak 3. 7. 3. Elégedettség (képzéssel és intézménnyel) való elégedettség F iskolán tanult szakmai ismeretek használhatósága A választ adó végzett hallgatók 82%-a teljes egészében vagy részben tudja használni a Dunaújvárosi F iskolán szerzett ismereteit. A válaszadók 15,5% azonban úgy érzi hogy egyáltalán nem tudja használni a F iskolán megszerzett ismeretanyagot. Munkaköre ellátásához szükséges ismeretek A válaszoló hallgatók 20,3%-a nyilatkozta azt, hogy véleménye szerint a Dunaújvárosi F iskolán tanult tárgyak közül egyiket sem kellett volna mélyebben elsajátítania, ahhoz, hogy munkakörét jobban el tudja látni. A szöveges választ adó végzett hallgatók nagyjából megegyez arányban voksoltak a Nyelvismeret (15,6%), gazdasági (14,1%), valamint az informatika tantárgyak (12,5%) mellett. 10,9%-ban írták, hogy a gyakorlati típusú tantárgyakat kellett volna mélyebben elsajátítani, hogy munkakörüket jobban el tudják látni.
73
Összességében a Dunaújvárosi F iskola mint fels oktatási intézményteljesítményének értékelése a saját tanulmányi id szakában A válaszadók 37,3%-a 8-asra, 18,6%-a 7-esre, 13,6%-a 9-esre értékelte a f iskola teljesítményét (10 fokozatú skálán) a saját tanulmányi id szakában. Átlagosan 7,4 pontértékkel min sítették a végzett hallgatók a f iskola teljesítményét a saját tanulmányi id szakukban. Szakmai gyakorlat A megkérdezettek 51,6% véli úgy, hogy ha a szakmai gyakorlatát jelenlegi vállalatánál végezte volna, akkor az segítené a jelenlegi munkavégzésben. 48,4% úgy gondolja, hogy a szakmai gyakorlat helye nem befolyásolja jelenlegi munkavégzését. Az igennel válaszoló hallgatók úgy vélik, hogy informatikai, ipari gyakorlati, min ségügyi területen segített volna jelenlegi munkavégzésben, ha szakmai gyakorlatát jelenlegi vállalatánál végezte volna. A nem választ adó végzett hallgatók szöveges véleménye nagy szórást mutat. Az alábbi válaszokat adták a végzett hallgatók: mindegy volt, más szakmában helyezkedett el, a vállalat úgyis betanít, rendelkezik elegend szakismerettel, más témából írta a szakdolgozatát, mint a munkája, E kérdést megvizsgálhatjuk a megszerzett képesítések nyomán is, ily módon 3 nagy csoportot lehet kialakítani. Az els csoportba tartoznak azon szakos hallgatók válaszai, akik egyértelm en véleményezték, hogy IGEN segített volna jelenlegi munkavégzésben, ha szakmai gyakorlatát jelenlegi vállalatánál végezte volna. Ezen szakos hallgatók az alábbiak: anyagmérnök (60%-uk), gazdálkodási kommunikáció (70,4%-uk). A második csoportba sorolhatóak azon képesítések melynek hallgatói pontosan 5050 %-ban nem voksolta egyik álláspont mellett sem dönt en: Ezen szakos hallgatók az alábbiak: kohómérnök (50%), informatika (50%), kommunikáció m vel désszervez (50%). A harmadik csoportba tartoznak azok akik egyértelm en NEM választ adtak azon kérdésre, miszerint a jelenlegi munkavégzésben, nem segített volna ha szakmai gyakorlatát jelenlegi vállalatánál végezte volna. Ezen szakos hallgatók az FSZ (71,4%), gazdálkodási (75%), gépészmérnök (55,6) és m szaki tanár (83,3) hallgatók. 3. 7. 4. Munkavégzésre vonatkozó kérdések Munkahelyen eltöltött id A megkérdezettek 29,6%-a 4 éve, 25,0-a 3 éve 13,0-a 1 éve dolgozik jelenlegi vállalatnál. Munkahelyeik száma A végzett hallgatók 34,3%-ának második, 32,4%-ának harmadik és 18,5-ának els munkahelye a jelenlegi.
74
Munkahelyi beosztás Megkérdezett végz s hallgatóink jelenlegi beosztásának vizsgálata alapján a következ megállapítás tehet : 38,4%-uk alkalmazott, 34,8 középvezet és 26,8%uk vezet . Szakmai ismeretek változása A megkérdezett válaszadók jelent s hányada (86,1%-a) nyilatkozott úgy hogy egyértelm en fejl dtek szakmai ismeretei a vállalatnál eltelt id alatt. 3. 7. 5. Jöv re vonatkozó elképzelések (tervek, tanulmányok) Továbbképzések szükségessége A megkérdezett végzett hallgatók 75,2%-uk szükségesnek látja, hogy a f iskola továbbképzéseket tartson a korábban végzett hallgatók számára. Továbbképzési elképzelések A válaszadók majdnem fele nyelvtudását fejlesztené tovább jelenlegi munkahelyén. A fennmarad részben közel 20-20%ban képeznék tovább magukat szakmai és egyéb területeken a végzett hallgatók. Az egyéb kategóriába az alábbi továbbképzési területek kerültek: Kommunikációs technikák [2], (köz)gazdasági ismeretek [4], vezet i ismeretek, testnevelési szak, környezetvédelem, számítástechnika (1-1 db), nincs szüksége továbbképzésre [6] Szervezett képzésben tervezett továbbtanulás A választ adó végzett hallgatók jelent s többsége (69%) nem kíván képzésben részt venni. Azon végzett hallgatók akik továbbképzésben részt kívánnak venni, azok is inkább a tanfolyami lehet ség mellett voksoltak (22,9%). Egyetemen és f iskolán csak a megkérdezett hallgatók 18,7% kíván továbbtanulni. Továbbképzési javaslatok A válaszok vizsgálata alapján megállapítható hogy a végzett hallgatók több típusú képzési formára (40,5%) is nyitottak lennének. Azonban sokan érdekl dnek m szaki (28,6%), valamint informatikai (19%) továbbképzések iránt. A továbbképzések id tartamát tekintve adott válaszok nagyjából azonos eredményt hoztak (23-26%) az els három helyen a néhány hónapos, egy-két hetes és az egy féléves képzések szerepeltek.
75
néhány hónapos egy-két hetes egy féléves hosszabb két féléves Összesen Hiányzó adat
Gyakoriság 22 21 20 14 8 85 34
%-os megoszlás 25,9 24,7 23,5 16,5 9,4 100,0
Részvétel szakmai továbbképzésen A megkérdezettek 60,2%-a nem vesz részt jelenleg szakmai továbbképzésen. Az igennel válaszoló hallgatók az alábbi képzéseken vettek részt: szakmai [13f ], vezet képz [14 f ], informatikai [9f ] munkavédelem [3f ], min ségbiztosítás [6f ], személyiségfejleszt [2f ], interjútechnika [2f ], nyelvi [4f ], nehézipari [5f ], SAP [2f ], FESTO [2f ], valamint egyéb, pl. környezetvédelem, mérlegképes könyvel , normatechnológus, számvitel, munkajogi tanácsadás, kommunikációs tréning, biztonságtechnika. 3. 7. 6. Dunaújvárosi F iskolával való kapcsolat A végzett hallgatók 61,0%-a nyomon követi a f iskola fejl dését.
76
4. Összegzés, javaslatok A szekunder kutatás és a primer vizsgálati szakasz lezárása nyomán sikerült választ kapnunk a vizsgálat során feltett kérdésekre, így a munkát eredményesnek tekinthetjük. A kit zött vizsgálati célokat sikerült elérnünk. A kutatás során a legf bb témakörökre nézve a következ összegz véleményt és javaslatokat fogalmazhatjuk meg. 4. 1. Javaslat hallgatókövetés, beválás-vizsgálat, longitudinális vizsgálatok végzésére Jelen kutatásunk bizonyítja, hogy a hallgatókövetések, jelenlegi hallgatók és végzettek mérése, milyen jelent s információkat tartalmaz, s a rendszeres vizsgálatokkal, a longitudinális mérésekkel, azok eredményeinek képzésbe és oktatási rendszerbe való visszacsatolásával javítható szolgáltatásunk, képzési rendszerünk, fels oktatási helyzetünk. Valamint ezek közvetlenül és közvetett módon is hozzájárulnak a hallgatók munkaer -piaci érvényesüléséhez. A jobb, min ségibb képzés kialakításához. A kutatás egyik eredménye - az oktatásról, képzésr l és a képességekr l, kompetenciákról alkotott vélemények nyomán, újabb képzési szolgáltatások hozhatók létre, a Karrier Iroda tevékenységi kínálata b víthet , az oktatás színvonala emelhet . Olyan új képzési forma alakítható ki, amely a valós hallgatói és munkaer piaci igényekre épül, s a hallgatók tudásának jobb munkaer -piaci hasznosulását eredményezi. 4. 2. Ismeretek, hiányosságok a hallgatók tudáskészletében A hallgatók nyelvismerettel ugyan rendelkeznek, de nyelvvizsgával csupán a nappali tagozatosok 40%-a, míg a levelez tagozatosok hallgatók 30%-a, s a végzettek közel 75%-a. Ezek nyomán a nyelvi képzések hangsúlyosabbá tétele javasolható, valamint magyarázatot ad arra, hogy miért olyan magas a száma a nyelvvizsgák hiánya miatti kés i végzéseknek. Mind a nappalis, mind a levelez s, mind a végzett (!) hallgatók egyharmada nem tartja korszer nek ismereteit, a 10 20 30 éve végzetteknek csak 15%-a úgy érzi, ezen ismeretek nem alkalmazkodnak a változó követelményrendszerhez, ugyanakkor javasolják, hogy az alap és gyakorlati tárgyak egymásra épülése legyen átgondoltabb és logikusabb. Véleményük szerint az elmélet és gyakorlat elválik egymástól, a tantárgyi el feltételek nem tervezettek, és gyakoriak az átfedések a tantárgyak között. A hallgatók vélelmezték az oktatók között kommunikációs problémákat is, amely által az átfedések csökkenthet k lennének. A válaszoló hallgatók javaslatot tettek a tananyagok korszer sítésére. A válaszok az alábbi csoportokba sorolhatóak: - gyakorlatorientáltság; - tárgyak tartalmának, korszer ségének felülvizsgálata; - oktatók (módszertani szakmai) képzése. Ezen szempontok el térbe kerülését javasolják mind a jelenlegi, mind a végzett (volt) hallgatóink. 77
Tárgyak elhagyására, bevezetésére, magasabb illetve alacsonyabb óraszámban tartására is tettek javaslatot, melyek alapján igényeikhez jobban igazítható tárgystruktúra kialakítására lehetne lehet ség, akár fakultatív tárgyak keretében is. A gyakorlati jelleg tárgyakat emelték ki f ként a megkérdezett hallgatók, s erre helyeznék a hangsúlyt akkor is, amikor több szakmai jelleg ismeretanyagot / tantárgyat jelöltek meg, melyet szükségesnek gondolnak bevezetni a meglév oktatási rendszerbe. A megkérdezett végzett hallgatók 50,9 %-a társadalomtudományi, 17,5 %-a gazdasági, 10,5 %-a m szaki ismereteket hiányolt a f iskolai tanulmányai során. Csak sajnálatos tényként jegyezhetjük meg, hogy az új típusú képzések (BSc, MSc) tanterveikben ezek aránya minimálisra csökkent. 4. 3. Kompetenciák, képességek, készségek fejlesztése A hallgatók (valamennyi tagozaton) többségében elsajátították a kommunikációs készségeket, vezetési ismereteket, önismeretet, ugyanakkor álláskeresési technikákkal és a min ségirányítási ismeretekkel alig rendelkeznek, s az önmenedzselés képessége is igen alacsony szinten volt jelen hallgatóinknál. Javaslat ezen ismeretek elsajátításának el mozdítása a DF részér l. Erre már a jelen projekt is lehet séget biztosított, de továbbra is szem el tt kell tartani ezen képességek beépítését a tananyagokba, hogy hallgatóink munkaer -piaci pozícióját növelni tudjuk. Az általános vagy kulcsképességekkel a hallgatók nagyjából azonos arányban rendelkeznek, de igen alacsony ezen képességek közül az idegen nyelven folytatott kommunikáció képessége; a társas szociális képességek közül a türelem, az empátia és a szociális érzékenység az, amelyekkel alig rendelkeznek hallgatóink. M szaki és természettudományos képességekkel való rendelkezésük alulmúlja valamennyi eddig kompetenciájukat, utolsó helyen szerepelnek a speciális m szaki ismeretek. Ezeket az ismereteket szakonkénti bontásban is megvizsgáltuk és külön figyelmet érdemel, hogy mely szakok mely kompetenciákkal rendelkeznek és melyekkel nem. A hallgatók megítélése alapján a DF nem megfelel en készít fel az alábbi képességek elsajátításra: idegen nyelven folytatott kommunikáció, elvonatkoztató képesség, türelem, empátia szociális érzékenység közérthet ség térlátó képesség méréstechnikai ismeretek min ségirányítási alapismeretek. A felel sségtudat, információszerzés és feldolgozás, team munka és együttm ködési készség, kommunikációs készség, anyanyelven folytatott kommunikáció, írásbeli kifejez készség, információszerzés képességének elsajátítását a f iskolai képzésben teljes mértékben megfelel nek ítélték.
78
Javasolható a meglév programjaink átdolgozása, felkészítése, kiképzése ezen képességek kialakítására.
a
f iskolai
oktatóbázis
4. 4. Elégedettség (Képzéssel és intézménnyel való elégedettség) A nappali tagozatos hallgatók több mint 70%-a elégedett valamennyi f iskolai szolgáltatással. Kiemelten elégedettek (több mint 80%-uk) a számítógépes laborok felszereltségével, kialakításával, az intézmény tárgyi felszereltségével és az informatikai infrastruktúrával. A levelez tagozatos hallgatók több mint 80%-a elégedett az intézmény informatikai infrastruktúrájával, számítógépes laborok felszereltségével, kialakításával valamint a intézmény tárgyi felszereltségével összességében. Több mint 60%-uk elégedett a könyvtári szolgáltatással, m helyek, laborok felszereltségével, kialakításával, tantermek felszereltségével, kialakításával, jegyzetellátó szolgáltatásával. Összességében a Dunaújvárosi F iskola infrastruktúrájával és nem oktató szolgáltató egységeivel hallgatóink képzési formára és tagozatra való tekintet nélkül egységesen elégedettnek bizonyultak. Bizonyára vonzer t jelent a Dunaújvárosi F iskolára most belép hallgatók számára is ezen adottságaink nagyrésze, tehát lehet ség szerint hangsúlyozzuk ket! A végzett hallgatók 65,2 %-a nyomon követi a f iskola fejl dését. A végzett hallgatók több mint fele valamennyi f iskolai szolgáltatással elégedett volt. Leginkább elégedettek a könyvtári szolgáltatásokkal és a tantermek felszereltségével voltak. A hallgatók többségükben nem elégedettek tantárgyaik tudásátadási módjával, (oktatás-módszertani) színvonalával. Javaslat! Mindenképpen javítani kell ezen a ponton, mert a 10-20-30 éve végzett hallgatók is ugyanolyan elégedetlenek voltak az oktatás-módszertannal, a tudás átadás módjával, mint jelenlegi hallgatóink. A hallgatók 67,9%-a elégedett az intézmény által nyújtott képzési kínálattal., de 1/3uk nem az! Javaslatokat tettek arra vonatkozóan, hogy mely szakokat, szakirányokat indítanának, melyeket szüntetnének meg. A végzett hallgatók 40%-a elégedetlen az intézmény által nyújtott képzési kínálattal. A megkérdezett végzett hallgatók 46,7 %-a elégedetlen a szakon belüli szakirányokkal és 41,1 % -a elégedetlen a tanult tantárgyak tudás átadás módjának színvonalával. Az elégedetlenség a végzést l számított id t tekintve növekedett, valószín leg a munkaer -piacon eltöltött évek és a szakmai tapasztalatok felülvizsgálják a hallgatóinkban a képzésünket, szakjainkat, szakirányainkat. Összességében a Dunaújvárosi F iskola - mint fels oktatási intézményteljesítményének értékelése a saját tanulmányi id szakában A Dunaújvárosi F iskola, mint fels oktatási intézmény teljesítményének megítélést (10-es pontskálán) a nappalis hallgatók a saját tanulmányi id szakukban: 6,2-re, a levelez s hallgatók 6,3-ra, míg a végzettek 6,6-ra értékelték.
79
Összességében a Dunaújvárosi F iskola - mint önálló fels oktatási intézmény2000 óta mutatott teljesítményének értékelése A Dunaújvárosi F iskola fels oktatási intézmény 2000 óta mutatott teljesítményének megítélést (10-es pontskálán) a nappalis tagozatos hallgatók: 6, 7-es pontértékkel, a levelez s tagozatos hallgatók 6,9-es, a végzettek 6,15-ös pontértékkel értékelték. 4. 5. Munkaer -piacról való visszatekint vélemények A végzett hallgatóink 1/3-a nem a végzettségének, képzettségének megfelel munkakörben dolgozik! Munkaer -piacon lév hallgatóink beosztás szerint igen megosztottak. A levelez hallgatók többsége nem tartozik sem a középvezet k, sem a fels vezet k csoportjába, míg a végzettek kb. 10%-a fels vezet nek vallotta magát. Jelenlegi munkahelyükön a levelez tagozatos hallgatók szükségesnek érzik nyelvtudásuk, valamint szakmai ismereteik továbbképzését, valamint személyiségfejleszt tréningen vennének részt. A Dunaújvárosi F iskolán végzett hallgatók 75%-a véli úgy, hogy szakmai ismereteik fejl dtek a F iskolát követ en, a vállalatnál eltelt id alatt. A megkérdezett végzett hallgatók (mindkét csoportja) kb. 50%-ban úgy gondolja, hogy ha a szakmai gyakorlatát jelenlegi vállalatánál végezte volna, akkor az segítené a jelenlegi munkavégzésben. Ezek nyomán a gyakorlatba ágyazott képzések további er sítését emelhetjük ki; valamint a vállalatnál végzett gyakorlatok fontosságát, melyet a vizsgálatban résztvev k többször is hangsúlyoztak. 4. 6. Jöv beli tervek A megkérdezett nappalis hallgatók szeretnének a jöv ben továbbtanulni: 27,4%uk egyetemen, 24,4%-uk f iskolán, 23,7%-uk egyéb tanfolyamokon kíván részt venni, és csak 24,4 nyilatkozott úgy, hogy nem kíván további képzésben részt venni. Szakmai képzéseket jelöltek meg a továbbtanulás tartalmaként. Javaslat tehet a DF számára, hogy ezen hallgatókat próbálja meg a DF-en tartani, továbbképzései keretében, azaz számukra megfelel szakmai képzéseket alakítson ki, hozzon létre, folytasson. A megkérdezett levelez s hallgatók 2/3-a szükségesnek látja, hogy a f iskola továbbképzéseket tartson a korábban végzett hallgatók számára. A továbbképzések típusait a hallgatók az alábbiak szerint rangsorolták: m szaki; gazdasági; informatikai. Javaslat fogalmazható meg a DF számára ezen továbbképzések megtervezésére és végrehajtására. A végzettek 41,6%-a egyetemen, 29,2 %-uk tanfolyami képzésben 8,3 %-uk f iskolán kíván tovább tanulni.
80
A megkérdezett végzett hallgatók 64,5 %-a, a több éve (10-20-30 éve) végzettek 75%-a szükségesnek látja, hogy a f iskola továbbképzéseket tartson a korábban végzett hallgatók számára. Azon végzett hallgatók, akik szükségesnek látják, hogy a f iskola továbbképzéseket tartson a korábban végzett hallgatók számára úgy vélik, hogy közel egyenl arányban van igény m szaki, gazdasági, informatikai képzésekre egyaránt. A továbbképzéseket támogató válaszadók szerint 1-2 hetes vagy néhány hónapos esetleg egy féléves képzésekre van kereslet.
81
5. Zárszó Mind szakirodalmi áttekintésükkel, azaz szekunder kutatásunkkal, mind primer vizsgálatunkkal azt a tényt támasztottuk alá, hogy egy fels oktatási intézmény legfontosabb min sít rendszere a vev k elégedettsége, jelen esetben legf bb vev ink: hallgatóink - jelenlegi és volt/végzett hallgatóink. A mai piaci (munkaer -piaci) elvárásoknak való megfelelés számtalan kihívást hoz, mind a fels oktatási intézmények, mind a fels oktatásban résztvev : oktatók, kutatók, mind a fels oktatás alanyai: a hallgatók számára. Egy fels oktatási intézmény életképessége, sikeressége nagymértékben és elengedhetetlenül összefonódik tehát az ott folyó szakmai és tudományos munka min ségét l, a munkaer -piaci elvárásoknak való megfelelést l. A vizsgálat nyomán megpróbáltuk felvázolni mindazokat a hallgatói kiindulópontokat, amelyek közelebb viszik egymáshoz a fels oktatás és a munka világát, ezáltal er sítik a Dunaújvárosi F iskola munkaer -piaci pozícióit. A munka során, a kutatások, vizsgálatok nyomán összegy jtött tapasztalatok, javaslatok lehet vé teszik, hogy a Dunaújvárosi F iskola és a fels oktatás egésze változzon, fejl djön a munkaer -piaci elvárások irányába.
82
6. Irodalomjegyzék Blaskó Zsuzsa (2002): Fiatal diplomások a munkapiacon. Egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat néhány tanulsága. Educatio Dr. Bilik István (2003): Hallgatókövetés, ahogy az intézmények csinálják. Fiatal Diplomások Életpálya-vizsgálata (FIDÉV projekt) Csapóné, R. T. (2002): The University and its alumni. University and Society, Current Problems of Regional Co-operation Scientific Conference, Pécs Dr. Csapóné Riskó Tünde (2004): Karrierkövetés, intézmény-megítélés és rangsorolás, Debreceni Egyetem Agrárkutatási Centrum, Debrecen Fábri György. (2001): A fels oktatás munkaer piaci visszajelzései tükrében. Magyar Fels oktatás, Budapest
A kutatások
Federkeil, G. (2003): The Lack of National Policy Regime of Quality Assurance in Germany Implications and Alternatives. Higher education management and policy, Journal of the programme of IMHE, Paris Ferenczi Z. (2003): Hallgatói életút- és véleményelemzés az 1998-ban végzett diplomások körében. A Széchenyi István Egyetem hatása a régió fejl désére, Széchenyi István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet, Tudományos Füzetek, Gy r FIDÉV-központ: Fiatal Diplomások Munkaer -piaci Életpálya- Vizsgálatának (FIDÉV) kutatási programja (FIDÉV-workshop 2003), Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem Emberi Er forrás Tanszék, Budapest. Földvári Tamás - Kemény István - Szesztay András (1970): A Szovjetunióban végeztek A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Csoportjának kutatási beszámolói. MTA, KESZ sokszorosító, Budapest. Galasi Péter Tímár János Varga Júlia (2001): Pályakezd diplomások a munkaer -piacon = Oktatás és munkaer piaci érvényesülés. Bp. MTA KTK. /Munkatudományi kutatások/ Hajdú Csongor - Fortuna Zoltán - Szabó Imre - Veres Gábor (2004): A Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem friss diplomásainak elhelyezkedési esélyei (2004) Felmérés a BME-n 2002-ben végzettek között, Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Diákközpont Kakukné Katona Ágnes (2002): Pályakezd diplomások elhelyezkedési esélyei és lehet ségei Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. In: Foglalkoztatást el segít munkaügyi kutatások / szerk. Pongrácz László. - Bp. - OFA, 2002.
83
Kerékgyártó Gy-né - Sugár A .- Szarvas B. - Varga I. (2002): Az elmúlt években végzett hallgatók véleménye az egyetemi oktatásról, az ott szerzett tudás felhasználhatóságáról I. Magyar Fels oktatás, Budapest Kun A. I. (2003): A Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karán végzettek karrierkövetéses vizsgálata. Competitio, Debrecen Lakner Z .- Vizvári B. - Hajdu I-né - Kocsondi J. - L rincz S. (2002): Hogyan gondolkodnak, tanulnak, élnek napjaink egyetemi-f iskolai hallgatói? I. Egy közvetlen megkérdezésen alapuló vizsgálatsorozat eredményei. Magyar Fels oktatás, Budapest Molnár Szabolcs - Szabó Imre - Szabó Tibor - Wintermantel Zsolt (1998): A Budapesti M szaki Egyetem friss diplomásainak elhelyezkedési esélyei (Felmérés a BME-n 1998-ban végzettek körében), BME Diákközpont, 2000. május Solymosi Zsuzsa Székelyi Mária: Három mérnök évjárat összehasonlító vizsgálata. Budapest, ELTE Szociológiai Intézete, 1986. 285 p. (M helytanulmányok) Szabó Csaba (1998): Egyetem és munkaer piac I.-II.: hallgatók végzés utáni szándékai a KLTE-n, Debrecen Székelyi Mária - Solymosi Zsuzsa (1994): Vállalkozói vagy alkalmazotti mentalitás. Mérnökök a nyolcvanas években. = Szociológiai szemle. 1994 Vajdai I. (2002): Az agrárértelmiség helyzete és javaslatok az agrárgazdaság fejlesztésére a Gödöll n végzett agrármérnökök véleményének felmérése alapján. GTTSZ Agrárpolitikai füzetek, Budapest Vámos D. (2002): A hatékonysági kérdések a fels oktatásban I. Magyar Fels oktatás, Budapest
84
This document was created with Win2PDF available at http://www.daneprairie.com. The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only.
