A duális szakképzés rendszerének megteremtése 2010-2013
Miért kellett az elmúlt 20 év szakképzési rendszerét újjászervezni?
15 ezer fő deficit
Az általános iskolából, illetve azt követően kimaradók számaránya: 14-19 év a legkritikusabb! 2002-2010 között általános iskolába járók száma: 112 000-108 000, lemorzsolódás 4 ezer fő (3,6 %)
2010-ben a 19 évet betöltött korosztály létszáma: 127 ezer fő ebből 31 ezer főnek 8 osztályos vagy alacsonyabb iskolai végzettsége volt (24,7%)
Új időszámítás a magyar szakképzésben 2013. szeptember A magyar duális szakképzési rendszer 2013. szeptembertől válik teljessé: 8. osztályra épülő 3 éves szakmunkásképzés 9. évfolyamon már vállalati tanműhelyben Tankötelezettség: általános és szakmai Új OKJ, kerettantervi rendszer Híd programok rendszere a szakmatanuláshoz 39 ágazati szakközépiskola, technikusképzés Gyakorlatorientált FSZ képzés bevezetése
A kamarák megnövekedett felelőssége, szerepvállalása
A változtatások iránya Tartalomszabályozás: 1/3 közismeret, 2/3 szakmai ismeret Duális képzés: Lehetőség egy életszerűbb rendszer működtetésére: Üzemi képzőhely és az iskola szoros együttműködése, de az üzemi képzés meghatározó szerepe érvényesül Feje tetejéről a talpára kerülnek a dolgok Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés modellje Tevékenységből születő kézzelfogható termék legyen
Fő stratégiai cél: a szakképzés vonzerejének növelése és a munka világába történő átmenet erősítése
A változtatások iránya, az új OKJ Minél több alkalmazásképes, használható gyakorlati tudás: Mit, hogyan, milyen arányban tanítsanak A szakiskola a szakmatanulásról szóljon
Egyidejűleg alulról és felülről történő expanzió Széles alapozású szakmák keretrendszere Áttekinthető, letisztult szakmarendszer Vizsgáztatás rendbetétele: komplex záróvizsga: Modulokon átnyúló legfontosabb munkaműveleteket helyezi majd a középpontba. Atomizált, virtuális ismeretek helyett használható gyakorlati tudás Tantárgyi szemlélet és modulrendszer összhangja
Az MKIK részvétele a szakmai fejlesztőmunkában
I. Pilot szakasz: kormány kamara megállapodás: 2010. november duális képzés 48 szakmában: 2011. szeptember 1.-től a gyakorlati idő 50%-kal nőtt, megszűntek a maratoni vizsgák
II. Új szakmaszerkezet: Új OKJ és szvk-k kifejlesztése 2011 szeptember – 2012 április között
III. Kerettantervi rendszer bevezetése: 77 szakmában kísérleti jelleggel kerettantervek 2012. szeptember 1-től
IV. A duális képzés teljes körű bevezetése: 2013. szeptember 1. 6 minisztérium, 11 államtitkárság, 400 szakértő, Határidőre a kerettantervek elkészültek
A tartalom fejlesztések eredményei Stratégiai cél az egyharmados lemorzsolódás megállítása és minél több fiatal kezébe szakképesítés adása A szakiskola presztízsének, vonzerejének helyreállítása. Azok a fiatalok, akik nem akarnak a hét minden napján iskolapadban ülni a munkával egybekötött szakmatanulást választják Az eddigi átláthatatlan, kezelhetetlen OKJ rendszer helyett egy szélesebb alapozású szakmai keretrendszert sikerült kialakítani, amelynek köszönhetően a kimenetek számát sikerült a felére csökkenteni.
Az elméletorientált, akadémikus jellegű szakmatanulás helyett a munkával egybekötött szakmatanulás került a középpontba. A szakma tanulás súlypontja a vállalati-üzemi gyakorlati képzésre helyeződött, amely a teljes képzési időkereten belül meghatározóvá vált.
A szakképesítésenkénti normatív finanszírozás változásai 2012. szeptember 1-től
Növekedés: 550 szakképesítés Közel azonos: 10 szakképesítés Csökkenés: 248 szakképesítés 10
Éves szinten plusz 7 milliárd Ft. 46 ezer tanulószerződés számára Növekedés
248
550
Csökkenés
Közel azonos
A tanulószerződés csökkenésének problémafája és akadálytáblái 1. Objektív, tőlünk független körülmények: Demográfiai változások az elmúlt 10 évben 26%-kal csökkent a 14 évesek száma A középfokú képzésben a szakiskolákba járók arányának folyamatos csökkenése: az elmúlt 20 évben 40%-ról 22%-ra A gazdasági válság és a hazai megszorítások hatására különösen a válságágazatokban a duális képzésben a szakmunkás utánpótlás számaránya csökken
14 évesek száma 2005-2013 140.000
127.207 121.724 117.033
115.598
120.000
112.054 105.272
-26%
100.350 97.301
100.000
94.645
80.000
60.000
40.000
20.000
0 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Tanulók számának iskolatípusonkénti megoszlása nappali munkarendben 100% 90%
24% 32%
33%
33%
33%
80%
33%
33%
34%
34%
35%
35%
35%
35%
34%
34%
36%
70%
Tanulók
60%
33% Gimnázium
50%
44%
45%
44%
43%
43%
43%
43%
43%
42%
42%
41%
42%
42%
41%
40%
41%
Szakiskola Speciális Szakiskola
30% 20% 10%
Szakközépiskola
44%
25%
23%
23%
24%
23%
23%
23%
23%
23%
23%
23%
24%
24%
25%
22%
0%
Tanév
Forrás: KSH
A tanulószerződés növelésének problémafája és akadálytáblái 2. Jogszabályi változásból adódó deficitek: Másodszakmás tanulókkal nem lehet tanulószerződést kötni 5-10%-ra tehető ezen tanulók száma A VM szakmák, agrárkamarai szakmák (pék, húsipari termékgyártó) miatt 2 000 tanulószerződés kerül át az agrárkamara hatáskörébe
A szintvizsgáztatás funkciójának és a tanulószerződés kötés feltételeinek megváltozása és az átmeneti szabályok miatt a tanulószerződés kötése későbbre tolódik. Ezért a tanulók bennragadnak az iskolai tanműhelyekben: 16 ezer főt érint
A tanulószerződés növelésének problémafája és akadálytáblái 2. Jogszabályi változásból adódó deficitek: Az új OKJ változása: bolti eladó szakma feltételrendszerének megváltozása: 8 ezer tanulószerződés 8 osztályra épülő duális képzésre történő teljes körű áttérés miatt 1 évfolyamnyi (30 ezer fő) tanuló átmenetileg kiesik, mert iskolai tanműhelyben vannak Kiszámíthatóság, bürokrácia 3. A változások az iskolákat még inkább ellenérdekelté tette: Szakiskolák kapacitáskihasználtsága 40% körül mozog Az alulfinanszírozás és a tanári elbocsájtások 60 milliárdos TISZK fejlesztés kihasználatlan kapacitások A szakmát tanulók fele érettségire épülő szakmát tanul
Szakképző évfolyamon tanulók létszámának megoszlása
93.386 fő
Szakközépiskola 47%
103.274 fő Szakiskola, Speciális szakiskola 53%
Forrás: KIR Stat. ( Oktatási Hivatal)
Változtatási lehetőségek, beavatkozási pontok Kamarai garanciavállalással 9. évfolyam után tanulószerződéssel A szintvizsgáztatás anomáliáinak kezelése A tanulók benntartása az iskolai tanműhelyekben
Az együttműködési megállapodás egyenjogúsítása Vállalati tanműhelyi kapacitások növelése, üzemek feletti helyek Közintézmények, alapítványok, egyházak: tanulószerződéssel A duális képzés: lemorzsolódás csökkentése, 40 ezer fő Szakképző évfolyamon: 196 ezer fő, 46 ezer tanulószerződés
Középiskolai képzési szerkezet befolyásolása
Együttműködési megállapodások 2012.12.01-2013.04.01. 1400
Tanulók száma összesen: 4054 fő 1200
1000
800 Hatályos EM Tanulók
600
Szervezet
400
200
0 2013. 04. 17.
Dr. Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
18
A TÁMOP 2.3.4. A projekt jellemzői
Rendelkezésre álló forrás 8.5 milliárd Pályázók köre: mikro-kis – és középvállalkozások a konvergencia régióban
-
Célja: közvetlen munkahelyteremtés, szerzett szakképesítés hasznosulása, gyakorlati tudás elmélyítése, munkahelyi tapasztalat szerzése, képzési hajlandóság növelése, képző cégek számának bővítése
Befejezés: legkésőbb 2015. június 30.
-
A projekt jellemzői -
-
-
Célcsoport: gyakornok: 25 évnél fiatalabb, legalább 6 hónap TSZ képzés, 18 hónapnál nem régebbi első OKJ végzettség, nincs és nem volt munkaviszonyban az érintett szakmában mentor: azonos szakirányban legalább középfokú végzettség és 5 év gyakorlat fogadó szervezet: olyan mikro-, kis-, középvállalkozások, melyek tanulók gyakorlati képzésével foglalkoznak, illetve gyakornoki foglalkoztatást vállalnak
Időtartama: 9 hónap + 3 hónap továbbfoglalkoztatás
Támogatás összege: legfeljebb 30.000.000,- Ft
Támogatás jellemzői
Támogatandó tevékenységek: - gyakornoki foglalkoztatás, - mentori tevékenység, - munkahely kialakítás költségei, - adminisztrációs feladatok Financiális lehetőségek:
- Mentorok időarányos bérköltsége (gyakornokonként), legfeljebb havi 46.000,- Ft/gyakornok, - Gyakornok havi bértámogatása min. a bérminimum 100 %-a, max. 150 %-ig, - Végrehajtással összefüggő költségek (posta, telefon) havi 8.000,Ft/gyakornok, - Nyilvánosság biztosításának költségei, összesen 50.000,- Ft - 25 % előleg igényelhető, továbbá időszakos elszámolás lehetséges
Mesterképzés 2.3.4 B projekt bemutatása
-
-
„A” alprojekt A támogatás 100 % intenzitású, 60.000,-Ft/fő Költségkeret: 50 millió, 700 fő „B” alprojekt Támogatás intenzitása 80 %. Támogatás mértéke 300.000,- FT/fő, melyből 60.000,Ft-ot a résztvevő finanszíroz. Költségkeret: 950 millió, 3 000 fő, 280 órás képzés Mesterképzések száma: 74 szakmában „C” alprojekt Humánerő finanszírozása Szolgáltatási tevékenység finanszírozása Költségkeret: 200 millió
Vállalati gyakorlati oktatói felmérés eddigi eredményei: az oktatók 55%-a több, mint szakmunkás! Legmagasabb iskolai végzettség
15% 45% 12%
28%
szakmunkás
érettségi
technikus/emelt szintű
felsőfokú
Köszönöm a figyelmet!
Óraszerkezet: több, mint óraszám változása
Oktatói felmérés eddigi eredményei I. Igazolt szakmai gyakorlat 3% !
13%
1-4 év 5-9 év 10 év felett
84%
Fejlődés a tanulói juttatások területén Tanulói juttatások mértéke 2008-ban
Tanulói juttatások mértéke 2012-ben
0,21%
Nincs juttatás 1,61%
Nincs juttatás
8% 12%
Nem éri el a minimumot
14,51% 8%
Nem éri el a minimumot
72% Előírás szerinti minimum
Meghaladja a minimumot
83,67%
Előírás szerinti minimum Meghaladja a minimumot
