A Dörögdi-medence természeti területeinek Natura 2000 szempontú felmérése, természeti értékek megőrzésének stratégiái
Vidékfejlesztési Minisztérium 2012. évi “Zöld Forrás” támogatásával (PTKF/1588/2012)
Készítette: Vénic Természetismereti és Természetvédelmi Alapítvány
1
A Vidékfejlesztési Minisztérium 2012. évi „Zöld Forrás” programjának támogatási keretéből a Vénic Természetismereti és Természetvédelmi Alapítvány, mint környezet- és természetvédelmi céllal létrejött társadalmi szervezet „A Dörögdi-medence természeti területeinek Natura 2000 szempontú felmérése, természeti értékek megőrzésének stratégiái” címen beadott pályázatát támogatásban részesítette (projekt azonosító: PTKF/1588/2012). A program fontossága a vadon élő életközösségek megőrzése, élő- és szaporodó helyük védelmének végrehajtására irányuló uniós kötelezettségünkből fakad. Ennek alapján elő kell segíteni a közösségi jelentőségű élőhelyek fennmaradását és az ott élő fajok védelmét. A projekt elsősorban a „mit kell védenünk” és a „hogyan szükséges megőriznünk” kérdésekre ad választ. A projekt végrehajtásával az alábbi általános eredményeket értük el: - hozzájárultunk egy Natura 2000 terület botanikai és állattani értékeinek további feltárásához, - felmértük a terület jelenlegi potenciális értékeit: védett és jelölő fajokról szereztünk forrásadatokat, - digitális térképeken lehatároltuk az adott Natura site természetvédelmi szempontból jelentős, illetve felülvizsgálandó részeit, - tájékoztatást adtunk a programban résztvevők számára a Natura 2000 területek fajkészletéről és a jövőbeni lehetőségekről. A vizsgált terület jellemzése: A Balaton-felvidék és a Bakony találkozásánál helyezkedik el az az öt település, melyek közigazgatási határával megegyező területet tekintjük a Dörögdi-medencének. A Bakony 300-700 m magas középhegység, melynek nincsenek magas hegycsúcsai, felszínét tektonikai eredetű repedésárkok hálózzák be és osztják tájegységekre. A Balaton-felvidék a Balaton vízszintje fölé csak 100-150 méterrel emelkedik A Dörögdi-medence legjelentősebb vízfolyása, az Eger- patak a két tájegységet elválasztó geológiai törésvonalon fut, tőle északra többnyire összefüggő erdők találhatók, tőle délre kopárabb, de sűrűbben lakott, melegebb éghajlatú szőlőművelő vidék. A földrajzi értelemben vett Dörögdi-medence ÉNy-i részén jelölték ki a Dörögdi-medence SCI Natura 2000 területet, mintegy 900 hektáron Taliándörögd, Szőc, Halimba és Öcs falvak által közrezárt területen. A kijelölt Natura terület Taliándörögd községhatárán belül található. A melléklet térképen kék vonallal körberajzolt terület.
2
A Natura területről jelenleg elérhető adatok a TIR adatbázisban: Terület megnevezése Dörögdi-medence SCI Azonosító: HUBF20033 IlletékesNPI: BFNPI Illetékes: KTVF KDTKTVF Teljes terület: 899.526 hektár Élőhely adatok Dörögdi-medence SCI Élőhely típusa (* = kiemelt) Reprezentativitás* Kiterjedés (%) Szubkontinentális peripannon cserjések* B 1 Boróka (Juniperus communis)-formációk fenyéreken vagy mészkedvelő gyepekben A4 Pannon sziklagyepek B 1 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik B 10 Szubpannon sztyeppék* A 50 Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal* B1 Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel* A 20 Pannon cseres-tölgyesek B 10 Forrás: http://geo.kvvm.hu/tir *Reprezentativitás: Megmutatja, hogy az adott élőlény mennyire tipikus az adott területen A: kiváló; B: jó; C: jelentős
Jelölőfajok adatai – Dörögdi-medence SCI Faj kód Magyar név (latin név) Populáció* Általános megőrzöttség** Emlősök A területen nincs jelölőfaj Hüllők, kétéltűek A területen nincs jelölőfaj Halak A területen nincs jelölőfaj Gerinctelenek 1078 Csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria) C A 1083 Szarvasbogár (Lucanus cervus) C A Növények 2093 Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) C B Forrás: http://geo.kvvm.hu/tir *Populáció: A: 100% - 15%; B: 15% - 2%; C: 2% - 0% **Általános megőrzöttség: A: kiváló; B: jó; C: megfelelő
A természeti érték felméréseket a Vénic Alapítvány 2 kurátora vezetésével (Ács Zoltán, Kováts Dávid) önkénteseink bevonásával valósítottuk meg. A programunk megvalósításáról, védett fajokról nagy felbontású digitális fotókat készítettünk. A 12,5 Megapixel felbontású képek készítésekor az adatfájlba a kép-felvétel GPS koordinátái, tengerszint feletti magassága és világidő is rögzítésre került. Ezáltal a védett fajokról bizonyító erejű fotók készültek.
3
A pályázati időszakban (2012. augusztus – 2013. május 31.) felmért védett növények a Dörögdimedence SCI Natura 2000 területen: -
-
-
-
-
-
-
Adonis vernalis (Tavaszi hérics) Erdőszéli gyepekben általánosan elterjedt faj. Állománya több ezer tőre tehető. Védett, eszmei értéke 2.000 Ft. Phyteuma orbiculare (Gombos varjúköröm) Vigánt-völgy peremén lévő mészkősziklagyepen található egy 120 tőből álló állománya. Térképen „5” számmal jelölt a termőhelye. Alhavasi jellegű reliktum növény. Védett, eszmei értéke 5.000 Ft. Polygala major (Nagy pacsirtafű) Száraz füves lejtőkön szórványosan elterjedt. Állomány min. 1000 tő. Védett, eszmei értéke 5.000 Ft. Paronychia cephalotes (Ezüstaszott, ezüstvirág) A száraz mészkő sziklagyepek jellemző elterjedt növénye. Állománya több ezer tőre tehető. A „2” és „5” termőhelyeken nagy számban él. Védett, eszmei értéke 2.000 Ft. Dictamnus albus (Nagyezerjófű) Erdős-sztyep faj. Világos tölgyesekben, erdőszegélyeken gyakori faj. Állománya több ezer tőre becsülhető. Védett, eszmei értéke 5.000 Ft. Orchis morio (Agárkosbor) Ez az orchidea faj helyenként gyakori erdőkhöz közeli gyepekben. A birkalegelőkön szórványosan található egyesével, kisebb termetűre nőve, míg a nem legeltetett termőhelyeken helyenként nagy számban nő. Az általunk felmért gyepekben min. 2000 tövet számoltunk. A „3” számmal jelölt termőhelyen kb. 1200 agárkosbor él egy alig 70 méter átmérőjű bokrokkal körbezárt gyepen. A Natura területen kívül, ám ahhoz közeli Pénzes-kő-tetőn is van kis kiterjedésű termőhelye („7” számmal jelölve térképen), ahol kb. 400 virágzó agárkosbort találtunk nagy pacsirtafűvel és néhány pókbangóval együtt. Védett, eszmei értéke 10.000 Ft. Orchis purpurea (Bíboros kosbor) Tölgyesekben és erdőszéleiken gyakori kosborféle. Látványos virágjának köszönhetően sajnos a kirándulók gyakran szedik csokorba, mely leszakítás után hamar hervadásnak indul, és a leszakított hajtások hevernek erdőszéleken. Szerencsére nagy számban terem, és állománya több ezer tőre tehető. „8” számmal jelöltük a térképen azokat a termőhelyeket, ahol nagy számban nő a bíboros kosbor. Védett, eszmei értéke 10.000 Ft. Neottia nidus-avis (Madárfészek) Szórványosan előforduló parazita növény. Az Atiborhegyen és a Vigánt-völgyben találtunk néhány tövet. Védett, eszmei értéke 5.000 Ft. Thalictrum aquilegifolium (Erdei borkóró) Napfényes erdőszéleken, bokorerdőkben gyakori. Min. több száz egyedre tehető állománya. „9” számmal jelöltük térképen azokat az élőhelyeit, ahol nagyobb számban él. Védett, eszmei értéke 5.000 Ft. Cephalantera damasonium (Fehér madársisak). Ritkás erdőben, napfényes erdőszéleken találhatunk mintegy 20 tövet. Termőhelyet „4” számmal jelöltük térképen. Védett, eszmei értéke 5.000 Ft. Iris variegata (Tarka nőszirom). Száraz molyhos tölgyesben található mintegy 200 tő. Védett, eszmei értéke 5.000 Ft. Anemone sylvestris (Erdei szellőrózsa) 17 virágzó tövet találtunk a „6” számmal jelölt termőhelyen. Védett, eszmei értéke 2.000 Ft. Lilium martagon (Turbánliliom) Üde gyertyán-elegyes erdők növénye. Völgyek alján szórványosan előforduló liliom faj. Védett, eszmei értéke 2.000 Ft. Stipa pulcherrima. (Csinos árvalányhaj) A piros vonallal körbehatárolt területen, több helyen is társulás alkotó fűféle. Meszes alapkőzetű gyepekben él. Védett, eszmei értéke 5.000 Ft.
4
-
Ophrys sphegodes subsp. sphegodes (pókbangó). Meszes alapkőzetű természetes és féltermészetes (birkalegelő) gyepekben, jellemzően keleti fekvésű lejtőkön találtuk ezt az orchidea fajt. Eddig 114 virágzó tövet találtunk május hónapban. Az „1” számmal jelölt termőhelyén 54 tövet számoltunk egy kis kiterjedésű K-i lejtőn. Mellette levő „2” termőhelyén további 13 tövet. Az ’1” él „2” területek közti borókás gyepen további pókbangókat találtunk. Az ’1” termőhely veszélyeztetett állomány, mivel birka-átjárón található és motorosok is gyakran használják ezt a lejtős bokrok közti átjárót. Fokozottan védett faj, eszmei értéke 30.000 Ft. A pályázat célterületén (Dörögdi-medence SCI, HUBF20033) kívül a Taliándörögd községhatáron belüli Pénzes-kő-tetőn is találtunk néhány virágzó pókbangót. A termőhely üde gyep, szintén keleti-lejtésű, térképen „7” számmal jelölve.
A Dörögdi-medence SCI Natura 2000 területén kívüli, ám ahhoz közeli erdei élőhelyen, az ún. szőci Határvölgy közelében, további védett növényfajokat találtunk. A térképen bordó színű vonallal lehatárolt területet javasoljuk a jövőben szintén Natura 2000 területté kijelölni, mivel jelentős természeti értékeket rejt. Talán szerencsés lenne, ha az Agár-tető Natura 2000 területhez (HUBF20004) lenne csatolva. -
Listera ovata (Békakonty). Bükkfa alatt található mintegy 90 tő. Védett, eszmei értéke 5.000 Ft. Aquilegia vulgaris (Harangláb) Patakmeder mentén található néhány tő. Védett, eszmei értéke 10.000 Ft. Cephalantera longifolia (Kardos madársisak) Árnyas erdőben találtunk 6 tövet. Védett, eszmei értéke 5.000 Ft. Ribes nigrum (Fekete ribiszke). Egyetlen lelőhelyét találtuk erdőben, meredek lejtőn (4 tő). Védett, eszmei értéke 10.000 Ft.
Közösségi jelentőségű élőhelytípus A Natura terület jelentős részét egy Közösségi jelentőségű élőhelytípus alkotja, melyet birkalegelőként hasznosítanak: 5130 Boróka (Juniperus communis)-formáció mészkedvelő gyepekben. A pályázati időszakban felmért védett állatok: -
-
Papilio machaon (Fecskefarkú lepke) A Dörögdi-medencében erdőszéli gyepekben szórványosan található. Védett, eszmei értéke 2.000 Ft. Mantis religiosa (Imádkozó sáska). A gyepekben gyakori. Állománya min. 500 egyed. Védett, eszmei értéke 2.000 Ft. Parnassius mnemosyne (Kis apollólepke). Vigánt-völgyben gyakori májusi rajzás időben mezei zsályákon (térképen „10” számmal jelölve). Állomány min. 100 egyed. Védett, eszmei értéke 10.000 Ft. Carabus glabratus (Domború futrinka) Völgyek szurdokerdeiben él. Lelőhelyei „11” számmal jelölve. Védett, eszmei értéke 2.000 Ft. Carabus coriaceus (Bőrfutrinka) Erdőszéli élőhelyeken gyakori futrinkafaj. Védett, eszmei értéke 2.000 Ft. Rana dalmatina (Erdei béka). Erdőben gyakori kétéltű faj. Védett, eszmei értéke 2.000 Ft.
5
Denevér-faunisztikai vizsgálat: Dörögdi-medence SCI Natura 2000 területhez tartozó élőhelyek denevérszempontú felmérése során az alábbi eredményeket értük el a pályázati időszak alatt. Vizsgálati helyszíneink erdőterületek közé ékelődő birkalegelők, kaszálók, kisebb mezőgazdasági hasznosításban lévő gabona területek határában találhatóak. A denevérek befogására, illetve megfigyelésére alkalmas erdei nyiladékok és kisebb vizes élőhelyek (pl. erdőszéli kistavak, dagonyák) az alkalmasak. A felméréseket 2013. április és május hónapokban a következő eredményekkel végezte el szervezetünk. A Natura 2000 jelölő fajokat *-gal jelöltük. Időpont: 2013. április 26. Közönséges denevér* (Myotis myotis) Nagyfülű denevér* (Myotis bechsteini) Közönséges késeidenevér (Eptesicus serotinus) Barna hosszúfülű denevér (Plecotus auritus) Vízi denevér (Myotis daubentonii) (valószínűleg vonulásban lévő példányok) Időpont: 2013. május 12. Nagyfülű denevér* (Myotis bechsteini) Közönséges törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus) Rőt koraidenevér (Nyctalus noctula) Közönséges késeidenevér (Eptesicus serotinus) Időpont: 2013. május 24. Nagyfülű denevér* (Myotis bechsteini) Közönséges késeidenevér (Eptesicus serotinus) Rőt koraidenevér (Nyctalus noctula) A nagyfülű denevér (Myotis bechsteinii) állományairól általánosságban elmondható, hogy helyenként növekedést mutat, azonban országos szinten még mindig a viszonylag ritkábban előkerülő fajok közé sorolható. Fenti kezdeti eredményeket alapján megállapítható, hogy a Dörögdi-medence Natura 2000 terület denevérfaunája viszonylag diverz, tehát fajszám tekintetében figyelemre méltó. A Zöld Forrás projekt befejezése után is folytatni fogjuk a kisebb vizes élőhelyeken a denevérek felmérését a 2013. év végéig, hogy teljesebb képet kapjunk a Dörögdi-medence denevér-faunájáról. Az országos szinten gyakoribb, de e területen ritkán előforduló, nagyobb távolságokra vándorló fajok (pl. kései denevér) esetében a későbbiekben eseti célgyűrűzést lenne szükséges elvégezni annak érdekében, hogy a dombvidék és a távolabbi telelőhelyek kapcsolatára is fény derüljön. Ezek zavartalanságának biztosításával a kolóniák védelme biztosítható. Az odúlakó fajok esetében a már említett erdőgazdálkodói együttműködés és a szervezett védelmi, kutatási programok jelenthetik a megfelelő biztosítékot arra, hogy szaporodó helyük a jövőben fennmaradjon. A felmérésekből származó adatokat az állami természetvédelmi szervek a kezelési terveik kidolgozásakor pedig hatékonyan felhasználhatják. 6
Madárfauna felmérését függönyhálós befogással, illetve távcsöves megfigyeléssel végeztük. Emberiza citrinella (Citromsármány) - tömeges, bokros élőhelyek tipikus faja Miliaria calandra (Sordély) - szórványos faj, állománya az utóbbi évtizedben erősen csökkenő tendenciát mutat Sylvia communis (Mezei poszáta) - szórványos, helyenként gyakori, bokrosok madara, erdőszélek Sylvia atricapilla (Barátposzáta) - bokrosok, erdőszegélyeken a leggyakoribb poszátafajunk Sylvia curruca (Kis poszáta) - a mintaterületen ritka, de előfordul Sylvia nisoria (Karvaly poszáta) - szórványos Picus viridis (Zöld küllő) - gyakori faj a környező, ligetes szerkezetű erdőkben, főleg korosodó akácosoknál lehetett megfigyelni Dendrocopos major (Nagy fakopáncs) - gyakori faj Buteo buteo (Egerészölyv) - gyakori fészkelő a környéken, az erdők közé ékelődött mezőgazdasági területeken gyakran lehet megfigyelni táplálkozó egyedeket. Parus major (Széncinege) - gyakori énekesmadárfaj, minden erdőrészletben megtalálható, a revírek sűrűn követik egymást Parus caeruleus (Kék cinege) - gyakorli odúlakó faj, tömeges Parus paulstris (Barátcinege) - szintén gyakori odúlakó faj Certhia familiaris (Hegyi fakusz) - tipikus hegyvidéki fakuszfaj, a mintavételi területen szórványos előfordulással. Erithacus rubecula (Vörösbegy) - gyakori faj az egész területen Turdus merula (Fekete rigó) - gyakori erdei fészkelőfaj Turdus philomelos (Énekes rigó) - gyakori fészkelő a területen Luscinia megarhynchos (Fülemüle) - a mintavételi területen nagyon gyakori, erősen territoriális faj, a mintavételi terület gerincén lévő bokrosokban figyeltük meg. Sitta europea (Csuszka) - viszonylag gyakori, erdei faj. Saxicola torquata (Cigánycsuk) – száraz, bokros élőhelyeken figyeltük meg, csökkenő számú fészkelőnk Ficedula albicollis (Örvös légykapó) - szórványos fészkelő a területen, megtelepedését odúkkal lehetne még segíteni Upupa epops (Búbos banka) - az utóbbi években a faj száma folyamatosan csökken, a Dörögdimedence területén néhány pár előfordul Merops apiaster (Gyurgyalag) - néhány egyedével lehet találkozni, de távolabbi területről jöhetnek, a mintavételi területen fészkelő-telepe nem ismert Cuculus canorus (Kakukk) - növekvő állományú fészekparazita fajunk Corvus corax (Holló) - növekvő számú fészkelő faj, gyakran megfigyelhető 4-5 pld.-os csoportokban is.
7
Gyakorlati természetvédelmi javaslatok: - Pókbangó élőhely-védelem A mellékelt térképen „1” és „2” számmal jelölt élőhelyeken jelentős pókbangó állomány él, mely fokozottan védett orchidea fajunk. Az „1” számmal jelölt termőhelyén 54 tövet számoltunk egy kis kiterjedésű K-i lejtőn. Az ’1” veszélyeztetett állomány, mivel birka-átjárón található és motorosok is gyakran használják ezt a lejtős bokrok közti átjárót. A birkák taposása megakadályozza e kis terület becserjésedését (szomszédos lejtős területek galagonyával benőttek), ami látszólag kedvez a pókbangóknak. Azonban lényeges lenne, hogy a pókbangók virágzási idejében a birkanyájat ne hajtsák át az átjárón, mert az várhatóan tönkretenné a virágzó állományt. A pókbangó virágzási szezonban, május hónapban szükséges lenne, hogy ne az „1” termőhelyen hajtsák át a birkanyájat. A kis terület, 20-30 m átmérőjű) ideiglenes kerítéssel védhető volna, mind a birkanyáj mind a motorosok elöl.. Az eddig ismert pókbangó élőhelyhez hasonló K-i fekvésű lejtőkön szinte mindenhol sűrű cserjések (többnyire galagonya) találhatók jelenleg. Érdemes lenne a néhány töves pókbankók körül foltokban kitisztítani a cserjéket, hogy a gyepes élőhelyen szaporodhasson e fokozottan védett növényünk. - Békakonty élőhely-védelem. A Dörögdi-medence és az Agár-tető Natura 2000 területek között, a melléklet térképen bordó színnel lehatárolt élőhelyen további védett növények találhatók. E növények egyike a békakonty nevű orchidea faj, melynek általunk megtalált állománya egyetlen bükkfa alatt található, mintegy 90 tő. A bükkfa kíméletével, „védett fa” jelzés kihelyezésével az állomány megőrizhető. A bükkfa GPS koordinátája: Lat. N 46 59.62, Long. E 17 32.08 Összefoglalásképpen a támogatott programunkról elmondható, hogy az a terület jobb megismerését jelentős mértékben elősegítette. A Dörögdi-medence SCI Natura 2000 területről számos (32) védett faj került elő (19 növény, 13 állat), köztük 2 Natura jelölő emlős (denevér) faj, ami a területre való komolyabb odafigyelésre is felhívja a természetvédelem figyelmét.
8
Térképek
9
MELLÉKLET
Gombos varjúköröm (Phyteuma orbiculare) és termőhelye.
Ezüstaszott (Paronychia cephalotes) és mészkő sziklagyepes élőhelye.
Nagyezerjófű (Dictamnus albus) réti és erdei élőhelyén. 10
Kis apollólepke (Parnassius mnemosyne)
Domború futrinka (Carabus glabratus)
Pókbangó (Ophrys sphegodes) és élőhelye.
Fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) és Kardos madársisak (Cephalanthera longifolia) 11
Bíboros kosbor (Orchis purpurea) virágzata és erdei élőhelyén.
Erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris)
Erdei borkóró (Thalictrum aquilegifolium)
Harangláb (Aquilegia vulgaris)
Békakonty (Listera ovata) bükkös alatt.
12
Erdei béka (Rana dalmatina) erdőben gyakori.
Árvalányhaj (Stipa pulcherrima) erdei tisztáson.
Agárkosbor (Orchis morio) virágzata, és Pénzes-kő-tetőn levő élőhelyén átvezető „út”.
Denevér felmérésekhez ideális élőhelyek: erdőszéli (Kálmán-tó) és kisebb erdei vízállások.
13
