A DR. KOVÁCS PÁL ÁLTALÁNOS I SKOLA

A DR. KOVÁCS PÁL ÁLTALÁNOS I SKOLA ÉS

ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013

Készítette: Németh Gábor, igazgató

Véleményezte: Az iskola diákönkormányzata a 2013. november 25-i ülésén Az iskolaszék 2013. november 25-i ülésén.

Elfogadta: Az iskola nevelőtestülete a 2013. november 25-i ülésén.

2013. november 25.

1

Az intézmény adatai: Hivatalos név: Dr. Kovács Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Dr. Kovács Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Mezőkomáromi Tagiskolája Feladatellátási hely: 8135 Dég, Köztársaság u. 33. (001) 8137 Mezőkomárom Petőfi S. u. 21 Telefon: 36/25/505-290 (Dég) 36/25/507-040 (Mezőkomárom) E-mail: [email protected] (Dég) [email protected] (Mezőkomárom) OM azonosító: 030151 KIK iskolakód: 066004

2

Tartalomjegyzék 1. Nevelési terv ....................................................................................................................................... 5 1.1 Iskolánkról .............................................................................................................................. 5 1.2 Küldetésnyilatkozat ................................................................................................................ 5 1.3 Alapelvek ............................................................................................................................... 5 1.4 Célok ...................................................................................................................................... 6 1.5 Az iskola gyermekideálja ....................................................................................................... 7 1.6 Feladatok ................................................................................................................................ 8 1.7 Kiemelt nevelési területek .................................................................................................... 11 1.7.1 Személyiségfejlesztés ................................................................................................... 11 1.7.2 Közösségfejlesztés ....................................................................................................... 13 1.7.3 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok ............. 14 1.7.4 Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ........................................... 15 1.7.5 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................... 16 1.7.6 Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .............................................. 17 1.7.7 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ............................. 18 1.7.8 A tanulásban akadályozott gyermekek fejlesztése ....................................................... 19 1.7.9 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ...................................................... 19 1.7.10 A tanulás tanítása ......................................................................................................... 20 1.7.11 Gazdasági nevelés ........................................................................................................ 20 1.7.12 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőoktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .............................................................................................. 20 1.7.13 A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei .................................................................................................................................... 21 1.8 A pedagógusok helyi intézményi feladatai .......................................................................... 23 1.8.1 A pedagógusok alapvető feladatai ................................................................................ 23 1.8.2 A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás......................... 23 1.8.3 A tehetséges tanulók gondozása .................................................................................. 23 1.8.4 A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése .............................................................................................. 24 1.8.5 A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása...................................................................... 24 1.8.6 Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel ........................... 24 1.8.7 Munkafegyelem, a munkához való viszony ................................................................. 25 1.8.8 Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében ........................................................................................................................... 25 1.8.9 Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés ............................... 25 1.8.10 Az iskolai munka feltételeinek javítása ........................................................................ 25 1.8.11 Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában ............................................................................................................................ 25 1.8.12 Aktív részvétel a tantestület életében ........................................................................... 25 1.8.13 Az iskola képviselete .................................................................................................... 26 1.8.14 A vezetői feladatok ellátása .......................................................................................... 26 1.8.15 Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal 26 1.9 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai..................................................... 26 1.9.1 Az osztályfőnök feladatai ............................................................................................. 26 1.9.2 Az osztályfőnöki munka tervezése ............................................................................... 28 1.9.3 Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról ........................... 28 1.9.4 Az osztályfőnöki órák témái ........................................................................................ 29 2. A tanterv ................................................................................................................................... 35 2.1 Tanterv szabályozása ........................................................................................................... 35 2.1.1 A helyi tanterv bevezetése............................................................................................ 35 3

2.1.2 A kerettanterv bevezetésének ütemezése és a hozzárendelt óraszámok ..................... 35 2.1.3 A szabadon tervezhető órák felosztásának .......................................................................... 40 2.1.4 A szabadon felhasználható órák felhasználásának elvei .............................................. 40 2.2 A tanterv tartalma ................................................................................................................. 40 2.2.1 Kompetencia alapú oktatás........................................................................................... 40 2.2.2 Az iskola egészségnevelési programja ......................................................................... 41 2.2.3 A környezeti nevelés programja ................................................................................... 41 2.2.4 Kötelező olvasmányok ................................................................................................. 41 2.3 A tanulók értékelése ............................................................................................................. 41 2.3.1 Célja: ............................................................................................................................ 41 2.3.2 Az értékelés alapelvei ................................................................................................... 41 2.3.3 A tantárgyi értékelés formái, módjai ............................................................................ 42 2.3.4 A tantárgyi érdemjegyek tartalma ................................................................................ 42 2.3.5 Vizsgálatok, mérések, vizsgák: .................................................................................... 43 2.3.6 Magatartás és szorgalom jegyek elbírálásának elvei .................................................... 44 2.3.7 Magatartás és szorgalom érdemjegyei: ........................................................................ 44 2.3.8 Jutalmazás és büntetés .................................................................................................. 44 2.3.9 Büntetési, fegyelmezési fokozatok:.............................................................................. 46 2.3.10 Értékelés időpontjai és formái ...................................................................................... 46 2.3.11 Az értékelés és minősítés alól kivont tanagyag, modul ............................................... 48 2.3.12 A magasabb évfolyamra lépés feltételei ....................................................................... 48 2.3.13 A házi feladatok rendszere, alapelvei ........................................................................... 49 2.4 Nevelést – oktatást segítő szervezeti formák ....................................................................... 49 2.4.1 Diák-szociális ellátás .................................................................................................... 49 2.4.2 Napköziotthon: ............................................................................................................. 50 2.4.3 Tanulószoba: ................................................................................................................ 50 2.5 Hagyományaink, rendezvényeink ....................................................................................... 50 2.5.1 Iskolai versenyek .......................................................................................................... 50 2.5.2 Iskolán kívüli versenyek ............................................................................................... 51 2.5.3 A Föld napja ................................................................................................................. 51 2.5.4 Gyermeknap ................................................................................................................. 51 2.5.5 Ünnepélyek, megemlékezések ..................................................................................... 51 2.5.6 Tanulmányi kirándulás ................................................................................................. 52 3. Az iskola testületei, munkacsoportjai....................................................................................... 53 3.1 A nevelői közösség fórumai ................................................................................................. 53 3.1.1 Szakmai munkaközösségek .......................................................................................... 53 3.1.2 Nevelési értekezletek .................................................................................................... 53 3.1.3 Osztályozó értekezletek ................................................................................................ 53 3.1.4 Tantestületi értekezletek ............................................................................................... 53 3.2 A tanulók szervezetei ........................................................................................................... 53 3.2.1 A diákönkormányzat .................................................................................................... 53 3.2.2 A diáksportkör .............................................................................................................. 54 4. Alapfokú művészetoktatás ....................................................................................................... 55 4.1 Néptánc tanszak .................................................................................................................... 55 5. Kapcsolataink ........................................................................................................................... 56 5.1 Az iskola és gyermek közötti információáramlás formái ..................................................... 56 5.2 Az iskola és a szülői ház közötti kapcsolattartási formák: ................................................... 56 6. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei ............................................ 56 7. Iskolaváltás szabályai ............................................................................................................... 57 8. Tankönyvek .............................................................................................................................. 57 8.1 A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei...................... 57 8.2 A tankönyvtámogatás elvei .................................................................................................. 58 9. A mellékletek jegyzéke .................................................................................................................... 59 4

1. Nevelési terv 1.1 Iskolánkról Iskolánk általános iskola, feladata a tanköteles tanulók általános iskolai képzése, nevelése, oktatása. Tanulói a községből szerveződnek, a bejárók létszáma minimális. Tanulólétszámunk az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat. A 2012/13-as tanévben kimegy az utolsó dupla osztály. Az osztálylétszámok 15 (2. és 4. osztály) és 25 (6. osztály) között mozognak. Az 5-8. évfolyamosok részére tanulószobát szervezünk. A napközis csoport és a tanulószoba működtetését az igényeknek és lehetőségeinknek megfelelően biztosítjuk. Lehetőségeink szerint biztosítjuk az oktatási törvény azon elvárásának megvalósulását, miszerint „a gyermeknek, tanulónak joga, hogy adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt”. A táncműveltség megalapozása, a tehetségek kibontakoztatása érdekében néptánc tanszakot működtetünk, valamint szándékunk szerint az új pedagógiai programban, a felső tagozatban bevezetjük a „dráma és tánc” tantárgyat. Névadónk Dr. Kovács Pál, a dégi születésű orvos, író, irodalmár, a XIX. század jelentős gondolkodója, művészetpártolója. Iskolánk élén igazgató áll, munkáját helyettes segíti. Az általános iskolai oktatás 2004. szept. 1-jétől egy épületben történik.

1.2 Küldetésnyilatkozat Olyan iskola létrehozásában és működtetésében vagyunk érdekeltek, amelyben az oktató - nevelőmunka az európai, a nemzeti értékek mentén, az iskola működésében érintett és érdekelt intézmények, társadalmi csoportok, a tanulók és szülők igényeinek figyelembevételével a hatályos jogszabályok alapján, közmegelégedésre teljesíti az alapelveinkben és célkitűzéseinkben maghatározott elveket, és létrehozza az elvárt eredményeket. Olyan környezetet kívánunk teremteni, amely a gyermekben a megtapasztalt szeretet, a törődés biztonságérzetet teremt, ahol jól, otthonosan érzi magát, ahol megalapozhatja tudását, kielégítheti egyéni érdeklődését, ahol kedvezően fejlődik személyisége, s amelyből – nyolc év után – egészséges, önmagukban bízó, képességeiket és adottságaikat ismerő, és azoknak megfelelően teljesítő, alap-kompetenciákkal rendelkező tanulókat bocsáthatunk ki az iskola kapuján. Tevékenységünk eszköztárából kiemeltnek tekintjük a pedagógus hivatásszeretetét, kifogástalan szakmai felkészültségét, a folyamatos megújulási készségét, a környezete iránti tiszteletét, a tanulók iránti szeretetét, következetességét, személyes példájának személyiségformáló erejét.

1.3 Alapelvek Nevelőtestületünk: 1. Hisz a nevelés lehetőségében, munkája fontosságában, tisztában van felelősségével. Vallja, hogy a tanulókat az iskolának föl kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, az alapvető kompetenciák birtoklására, tudásuk gyakorlati alkalmazására. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása. 2. Igyekszik korszerűen és helyesen értelmezni az iskola szerepét a gyerek személyiségfejlődésében. 5

3. Tudja, hogy a gyermeki személyiség formálásának az elsődleges színtere a család, amelyet nagymértékben befolyásolnak a társadalomban lejátszódó történések és jelenségek. Jelentőségében ezt követi az iskola, mivel az ott ért hatások mindenképpen módosítják személyiségük fejlődését. Ez a tény kívánja meg a pedagógus tudatos tervszerű tevékenységét, határozza meg felelősségét. 4. Vallja, hogy az iskolai életben képes megtalálni az egyén és közösség érdek-érvényesítés optimális arányát, ahol az egyéniség kibontakozásának nincsenek formális határai, de az együttélés, a közösségi élet alapvető szabályai alkalmanként korlátot szabhatnak féktelen érvényesülésének. 5. Félelemmentes, külsőségeiben és hangulatában is barátságos, demokratikus szellemű iskolát tart kívánatosnak, ahol a gyermek és pedagógus csak a pedagógiai folyamatban elfoglalt szerepében különbözik egymástól, ahol kölcsönös a tisztelet, ahol az együttműködők emberi méltósága még véletlenül sem sérülhet. 6. Hisz a példamutatás erejében. Ezért a tanulókkal szembeni elvárásai soha nem kerülhetnek ellentmondásba saját cselekedeteivel, tevékenységével, megnyilvánulásaival. 7. A tanuló lelkesítését, az elismerést, a dicséretet tekinti elsődleges nevelési eszközének. A fegyelmezést, a büntetést is a pedagógiai folyamat részének tartja, de mindez nem jelentheti a tanuló megbélyegzését, kirekesztését. A pedagógus az esetleges haragot csak színleli, pedagógiai eszközként alkalmazza. 8. Iskolánk fő jellemzőjének a humánus, demokratikus légkört tartja, ahol minden tanuló kifejtheti véleményét, választ kap kérdéseire, segítséget igényelhet és kap. 9. Híve az esélyegyenlőség minden körülmények közötti biztosításának, az integrált képzésnek, amely elidegeníthetetlen részének tekinti a az egyéni, a gyermek – képességeihez és mindenkori előrehaladásához igazodó – mindenoldalú fejlesztését. 10. Nyitott az új eljárások, módszerek iránt, melyek elsajátítását szervezett továbbképzéseken és folyamatos önképzéssel biztosítja. 11. A pedagógiai hatásrendszer érvényesülését csak akkor érzi teljesnek, ha az kiterjed az iskolai élet minden részterületére. Így a tanórákon túli foglalkozásokat szükséges és teljes értékű tanulói tevékenységnek tekinti. 12. Szándéka, hogy képzés minden olyan területen, ahol az igények és lehetőséget együttese megteremthető, biztosítsa a tehetségek feltárását, fejlesztését (nyelv, művészet, stb.) 13. Iskolánk világnézeti szempontból semleges. 14. Az oktatás nyelve magyar. 15. Az általános társadalmi modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja a lépéstartást az informatikai forradalommal. Ennek folyamatosan biztosítani kívánja feltételeit. 16. A tanulók iskolai életének megszervezésében a pedagógiai érdeket, a célszerűséget és a hatékonyságot tekintjük elsődlegesnek. Olyan szervezeti formákat alkalmazunk (pl.: napközi, tanulószoba, szakkörök, stb.), amelyek a legeredményesebben szolgálják, a gyermekek testi-lelki fejlődését.

1.4 Célok 1. Edzett, egészséges, vidám, kötelességüket ismerő és teljesíteni akaró gyermekeket szeretnénk látni iskolánkban, akiknek tevékenységében természetes módon megfér a játék és – munkájuk – a tanulás. 2. Tanulóink életkori sajátosságaiknak megfelelően legyenek képesek megérteni és sajátjuknak tekinteni a legalapvetőbb erkölcsi, esztétikai, közösségi normákat, jelenjen +meg ez megnyilvánulásaikban. 3. Érjenek el képességeiknek megfelelő tanulmányi eredményeket. Alapképességeik (olvasás, alapvető matematikai műveletek, kommunikációs, tanulás-módszertani ké6

pesség) jussanak olyan szintre, hogy ezek megalapozhassák folyamatos ismeretszerzésüket. Érjük el, hogy a társadalmi elvárások hatékonyan épüljenek be mindennapi munkákba. Kiemelten a: - a tanulók teljes integrált oktatása, a rászorulók tudatos és hatékony egyéni fejlesztése, - a bevezető (1-2. évf.) és a kezdő (3-4. évf.) szakaszban a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre, és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon, - a hatékony, az aktivitást, a kreativitást fejlesztő eljárások és módszerek. - Az önálló ismeretszerzés megalapozása (a tanulás tanítása) 4. Legyen objektív képünk az egyes gyermek képességeiről, gondolkodásmódjáról, erkölcsi beállítódásáról, irányultságáról. A tanulók ismerjék meg értékeiket, hibáikat olyan mélységig, hogy képesek legyenek reálisan megítélni önmagukat, helyesen tudják meghatározni azt a továbbtanulási irányt, amely képességeiknek, teljesítményüknek leginkább megfelel. 5. A tehetség kibontakoztatása érdekében célunk az önbizalomnak, a megmérettetés igényeinek és bátorságának, a versenyszellemnek a kialakítása, amely azonban nem mellőzheti a segítőkészséget és az együttműködési képességet. 6. Az iskolai – mint szolgáltató egység – teljes kínálatát, programrendszerét tanulóink érdekében, a tanulók, a szülők, a fenntartó tartalmi és formai igényeinek messzemenő figyelembevételével alakítjuk ki. Nyitottak kívánunk lenni a társadalmi igények változásaival szemben is. 7. Az iskola külső képével, belső tereinek rendezettségével, tisztaságával, otthonosságával, célszerűségével legyen vonzó minden használója számára, példaként hasson a tanuló további életében. Érezzen a tanuló késztetést megóvására, esetenként gyarapítására. 8. Az iskola udvarán biztosítani kell a pihenés, kikapcsolódás, a játék kulturált lehetőségeit. 9. Valamennyi tanulónk ismerje meg közvetlen környezetének múltját, jelenét, a község jövővel kapcsolatos elképzeléseit, a község kulturális szokásait, hagyományait. Legyenek büszkék községükre, iskolájukra. 10. A szülőkkel olyan szemléletben szeretnénk együttműködni, hogy az iskola és a szülő egyaránt érezze: közösek a céljaink és érdekeink. 11. Célunk, hogy olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a személyi és tárgyi feltételeket, hogy gyermek és szülő egyaránt érezze: minden esélye megvan a gyermeknek az érzelmi és értelmi fejlődésre. 12. Az alapfokú művészetoktatással célunk, hogy - megalapozzuk a művészi kifejezőkészséget, és felkészítsünk a szakirányú továbbtanulásra. - a művészetoktatás egészét átható minőségközpontú szemléletet alakítsunk ki, - egyénre szabott motiválással a tehetséggondozás hatékonyságát biztosítsuk, - a gyermek továbbtanulási esélyét növeljük,

1.5 Az iskola gyermekideálja Milyen diákot szeretnénk tanítani? - legyen nyitott, de ha zárkózott, akkor igyekszünk kinyitni, - legyen eleven, de ha csöndes, akkor igyekszünk bátorítani, - legyen magabiztos, de ha bizonytalan önmagában, segítünk önbizalmat ébreszteni

7

-

benne, - legyen kedves, de ha morcos, akkor kedvességgel közeledünk hozzá, - legyen barátkozó természetű, de ha magányos, igyekszünk magányát oldani, - legyen szorgalmas, de ha lusta, igyekszünk kedvet ébreszteni benne a tanulás iránt, - legyen okos, de ha nem annyira az, keresünk benne más értékeket, - legyen tisztelettudó, de csak akkor, ha meg is érdemeljük, - legyen szófogadó, de csak akkor, ha értelmes dolgokban kell szót fogadnia, - legyen kitartó, de ne legyen önfejű, - legyen ambiciózus, de ne legyen törtető, - legyen együttműködő, de ne legyen konformista.

1.6 Feladatok 1. Céljunk a megvalósításhoz szükséges feltételek folyamatos biztosítása. a. Személyi feltételek: Lehetőségeink figyelembevételével biztosítani kell a nevelőtestület stabilitását. Új szakember beállításánál a tényleges szükségleteket kell figyelembe venni, az egyes feladatok ellátásával a területhez értőket kell megbízni. Gondoskodni kell a nevelőtestület tagjainak folyamatos továbbképzéséről. Ennek elemei:  Helyi jellegű képzések. Iránya elsősorban a konkrét iskolai feladatokra történő felkészítés. Formái: nevelési értekezletek, adott témában szervezett to- vábbképzések.  Központi szervezésű képzések: Amely egyik oldalról a szaktárgyi tartalmi és módszertani továbbképzéseket jelenti, másrészt a tantervünk néhány periférikus területének ellátására képesítő képzés. Ezek a formák a pedagógusok rendszeres továbbképzésének rendszeréhez illeszkednek. Ütemezését a továbbképzési terv tartalmazza. b. Tárgyi feltételek: Megtörtént (2004. aug. 31.) az iskola bővítése. A Köztársaság utcai épület mellé 4 tantermes iskola és egy közösségi nagyterem épült. A beruházás biztosítja valamennyi iskolás egy épületben történő elhelyezését, az étkeztetés korszerű megoldását, a községi és iskolai rendezvények színvonalas környezetben történő megtartását. Tudatos, tervszerű eszközfejlesztést kell kialakítani. A beszerzések során elsődlegességet kell biztosítani az oktatást- nevelést közvetlenül szolgáló eszközöknek. c. Szervezési feltételek: Tanévenként meg kell határozni az év kiemelt feladatait, amely pedagógiai programunkra épül, és figyelembe veszi  a miniszter adott évre vonatkozó tanévnyitó utasítását,

8

 az év oktatásban-nevelésben kiaknázható aktualitásait,  a fenntartó, a szülők és tanulók megvalósítható igényeinek ütemezését. az éves terv tartalmazza a  nevelési értekezletek témáját,  az ellenőrzés kiemelt területeit. Félévenként el kell készíteni a rendezvény-tervet, amely lehetőleg napokra lebontva tartalmazza (a felelősök megnevezésével) az akció jellegű tevékenységek ütemezését. A nevelőtestület az igazgató előterjesztése alapján évente értékeli a tanév munkáját. Az előterjesztés tartalmazza  az éves tervek megvalósításának értékelését,  az ellenőrzések tapasztalatait,  a pedagógiai program teljesítésének szintjét, esetleges módosítási elképzeléseit. 2. A testileg, lelkileg kiegyensúlyozott, kötelességtudó gyermekek kialakítása érdekében a. Minden tanuló részére biztosítani kívánjuk a mindennapos testmozgás, a sportolás lehetőségét. (A mindennapos testedzés elveit és szervezeti kereteit és programját a 3 számú. melléklet 7. pontja, a megvalósítás ütemezését a 3/1. sz. melléklet tartalmazza.) Kiemelt sportágaknak az atlétikát, a labdarúgást és a kézilabdát tekintjük. Kiegészítő sportágaink: felső tagozatban a kosárlabda, röplabda és az asztalitenisz. Az alsó tagozatban a játékos vetélkedőket, versenyeket tekintjük kiegészítő tevékenységnek. A testnevelési órákon túl, a délutáni órákban sportfoglalkozásokat szervezünk. Ezeken a részvétel nem kötelező, pedagógiai eszközökkel érjük el, hogy a tanulók éljenek vele. Gondoskodunk a tanulók versenyeztetéséről. Kistérségünk szoros együttműködését továbbiakban is támogatjuk. Részt veszünk az alaptevékenységünkbe tartozó felmenő rendszerű sportversenyeken. Beiktatjuk programunkba a túlterhelést és a túlzott anyagi megterhelést nem jelentő sport-akciókat. Tehetséges gyermekeink részére megkeressük a továbbfejlődési lehetőségeket. Egységesek vagyunk abban, hogy a sportolást, a testedzést nem tekintjük jutalmazási-, elvonását, büntető eszköznek. A szülőket is erről kívánjuk meggyőzni. b. Oldott, feszültségmentes, tanár-diák együttműködésén alapuló tanítási órákat, foglalkozásokat szervezünk, amelyek jelentős részén komoly, esetenként megterhelő munka folyik, valamint ahol a tevékenység, örömet, szórakozást jelent. Az osztályfőnököknek kiemelt szerepük van a következőkben: c. Tudatosítjuk a tanulókban, hogy  céljaink azonosak, csak együttműködve érhetjük el azokat, a tanár feladata, hogy szervezze a munkát, megismertesse a tananyagot, begyakoroltassa a szükséges ismereteket, és szükségszerűen ellenőrizzen, értékeljen. Buzdítjuk a tanulót, hogy kérdezzen, fogalmazza meg véleményét, és udvarias módon közölje azt. Olyan körülményeket teremtünk, amelyben érezhetik fontosságukat, felelősségüket. Törekszünk arra, hogy sok közös – érzelmeinket is megmozgató – élményünk legyen osztályunk tanulóival. 3. Tanulóink csak akkor lesznek képesek megérteni és viselkedésformáik közé 9

természetes módon beiktatni, sajátjuknak tekinteni a legalapvetőbb erkölcsi, esztétikai, közösségi normákat, ha viszonylag egységes hatások érik. Az idetartozó területek jelentős részében az iskolának csak módosító, tudatosító szerepe van. A hatékonyság érdekében: éves gyakorisággal egyeztetjük tapasztalatainkat a szülőkkel, meghatározzuk azokat a pontokat, amelyekben azonos hatásokat tudunk kifejteni, fáradhatatlanul tudatosítjuk az egyes elemek tartalmát, szükségességét, nagy türelemmel javítjuk negatív megnyilvánulásait, figyelemmel kísérjük a gyermek ez irányú fejlődését, tapasztalatainkat a gyermekkel, szülővel is megosztjuk. 4. Ahhoz, hogy a tanuló képességeinek megfelelő teljesítményre legyen képes, fejleszteni kell akarati tulajdonságát és kötelességtudatát. Alapképességeinek fejlesztése legfontosabb oktatási feladatunk. Az olvasási képesség kialakítása elsősorban az anyanyelvi terület feladata, de tantárgyaink legnagyobb része lehetőséget ad ennek fejlesztésére. Így okvetlen általános, és minden évfolyamra kiterjedő feladatnak kell tekinteni. A kommunikációs készségek közül a legjelentősebbnek a nyelvi kommunikációt tartjuk, fejlesztését valamennyi tantárgy feladatának tekintjük. Meg kell alapoznunk a tanulók technikai eszközök igénybevételén alapuló kommunikációs készségeit is. A technikai fejlődés látszólag visszaszorítja a fejben és írásban végzendő matematikai alapműveletek jelentőségét. Szükségessége távlatokban is vitathatatlan, így fejlesztése nélkülözhetetlen. Elsősorban a matematika tantárgy az alapja a képzésnek, de a matematikát használó tantárgyakban is feladatként jelentkezik. Mindez nem zárja ki, hogy valamennyi iskolából kilépő gyermeknek az alapműveletes számológépet készség szinten kell használnia. Nagy gondot kell fordítanunk a tanulók tanulás-módszertani ismereteinek tudatosítására. Gyakorlatunkba be kell építeni olyan foglalkozásokat, amelynek elsődleges célja a tanulás módja. Gondolnunk kell arra, hogy önmagában a tananyag nem fejleszti a gyermek tanulási képességeit. Ezért megfigyelő-, emlékező-, gondolkodási képességének, képzelőerejének, kreativitásának fejlesztése minden tantárgy keretében elengedhetetlen feladat. 5. Mindennapi munkánk alapját képezi, hogy minél több ismerettel rendelkezzünk tanulóinkról. Ismerjük képességeiket, előnyös és előnytelen oldalaikat, gondolkodásukat, lelki alkatukat. a. Az osztályfőnök tervező és megvalósító munkájához legalább az alábbi területeken szerezzen a tanulóról megbízható információkat: írásbeli és szóbeli teljesítményük és a tananyag elsajátításába fektetett energia kapcsolata (a képesség, a szorgalom és a teljesítmény kapcsolata), alapképességek kialakításának sebessége, a kialakult készségek tartóssága, ismereteik felhasználásának színvonala, gondolkodási képességük, akarati és lelki sajátossága, az erkölcsi értékek ismertségi szintje, beállítódása, az egyes elemek tudatossága, az általa ismert és elfogadott normák betartásának következetessége. b. A tanuló önismeretének fejlesztése érdekében szükséges, hogy közösségében (elsősorban osztályközösségében) fogalmazza meg egyéni céljait, önmagával szembeni elvárásait, 10

gyakran szembesüljön elsősorban a saját, de az iskola, a szülői ház elvárásaival is, a tanára indirekt közreműködésével próbáljon értékelni, további feladatokat meghatározni. 6. Az iskola csak akkor képes követni az intézményhasználók igényeit, ha módot teremt azok megismerésére. Ennek eszközei lehetnek a tanulókkal történő beszélgetések, felmérések. Az informatika, ezen belül a számítógép-kezelési ismeretek oktatása. A kerettanterv előírásain túl, az első évfolyamtól (felmenő rendszerben) heti egy órában órarendbe iktatva, a szabadon tervezhető órakeret terhére. Az angol nyelv oktatását a 4. évfolyamon kezdjük el, a (még tanított) német nyelv felmenő rendszerben, a 2015/16-os tanévben szűnik meg. Községünkben a néptánc az elmúlt időszakban rohamos fejlődésnek indult. Gyermekek és felnőttek körében sok kedvelője és művelője van. Biztosítani kell, hogy az iskola keretein belül tánccsoportok működjenek. A szervezett képzés érdekében az alapfokú művészetoktatás keretében néptánc tanszakot működtetünk. Folyamatosan biztosítjuk a csoportok fejlődéséhez nélkülözhetetlen bemutatkozási lehetőségeket. Egyéb igényeket – az érdeklődők létszámának figyelembe vételével – szakköri keretben kell kielégíteni. 7. Az iskola épületének állaga javításra szorul, különös tekintettel a nyílászárókra, a vizesblokkokra. Ezen kívül az iskola fűtésrendszere sem képes hosszú távon ellátni a feladatát. Cserélni kellene a fűtőtesteket. Biztosítani kell az épület folyamatos tisztántartását, a szükséges javítások gyors végrehajtását. A tantermek, termek dekorációjába és annak felújításába be kell vonni a tanulókat, érdekelté kell őket tenni annak megbecsülésében, megóvásában. A központi fal a hirdetéseken túl az aktualitásokat is jelezze! Az iskola udvarán pihenőhelyeket (padok), játéklehetőségeket kell kialakítani, amelyek biztosítják a tanulók órák közötti regenerálódását, kielégíti a mozgásigényüket, levezeti esetleges feszültségüket.

1.7 Kiemelt nevelési területek 1.7.1 Személyiségfejlesztés 1. Tudatában vagyunk annak, hogy a gyermek személyiségét számtalan tényező alakítja, befolyásolja. Elsődlegesnek a család törekvéseit és hatását tekintjük. Az iskola pedagógiailag átgondolt, tudatos személyiségfejlesztő tevékenysége arra hivatott, hogy képviselje és erősítse, szükség esetén kialakítsa az egyetemes, társadalmilag elfogadott személyiségjegyeket, erősítse a család pozitív irányú törekvéseit, gyengítse a környezetünkben, a társadalomban folyamatosan vagy alkalmanként megjelenő, a nemes emberi értékeket megkérdőjelező, vagy ellene ható tényezők hatásait. Ennek értelmében arra törekszünk, hogy úgy tükrözzük a társadalmi élet valós tartalmait a tanulók számára, hogy azok ne csak a napi valóság szintjén jelenjenek meg. Igyekszünk kiszűrni és közvetíteni azokat a tartós és kívánatos, nemzeti, európai és összemberi értékeket és tendenciákat, amelyek segíthetnek abban, hogy gyermekeink maguk és környezetük 11

számára hasznos, humanista szemléletű, művelt, kreatív, testileg, lelkileg egészséges személyiséggé fejlődjenek. 2. A személyiségfejlesztés módszereit úgy választjuk meg, hogy az önmagában is a személyiségfejlesztés irányába hasson, mutasson példát a helyes emberi kapcsolatokra. A következő eljárásokat tartjuk alkalmazhatónak: a gyermekekkel foglalkozók példamutatása, a pozitív gyermeki megnyilvánulások támogatása, elismerése, példaként kezelése, tényleges és mesterségesen teremtett helyzetek életkori sajátosságoknak megfelelő feldolgozása (a tanulók véleményének provokálása, vitalehetőség biztosítása, következtetések levonása, stb.) türelmes meggyőzés, tartalmában, formájában jelentős hatások megteremtése (pl.: ünnepi rendezvény, különböző akciók, tanári szituációk, stb.) A szélsőséges megnyilvánulások következetes elutasítása, szükség esetén adminisztratív intézkedésekkel történő megakadályozása. 3. A személyiségfejlesztő tevékenységünknek át kell hatnia teljes tevékenységünket, amelynek nem szabhatnak gátat az iskola falai. Személy szerint mindannyian felelősek vagyunk érte, de különleges szerepet vállalnak ebben a tevékenységben az osztályfőnökök. Ők saját csoportjukban naprakész ismeretekkel rendelkeznek az egyes tanulók személyiségéről, helyzetelemzéseket végeznek, meghatározzák az adott időszak kiemelt irányait, tájékoztatják erről kollégáikat, szükség esetén konkrét segítséget kérnek munkatársaiktól. A személyiség egyes jegyeit akkor tekintjük kialakultnak, ha az automatikusan működik. Ennek előfeltételének a tapasztalatszerzést, a tudatosítást és a gyakorlást tartjuk. 4. Abból indulunk ki, hogy az ember személyisége igen sokrétű, s a követendők személyiségjegyei sem azonosak. A nevelési ráhatás tartalmi kérdéseiben nem törekszünk minden területen az azonosságra, a teljes egységességre. A legáltalánosabb kérdésekben azonos elveket vallunk, megközelítően egységes irányú hatást kívánunk kifejteni, más területeken az a célunk, hogy a gyermek sokfajta elfogadott irány közül az általa lekedvezőbbet választhassa. Ebben a körben kívánatos, ha a pedagógus személyiségének számtalan árnyalatát a tanuló előtt láthatóvá, érzékelhetővé teszi. Egységesek kívánunk lenni:  az emberi jogok (az egyenlőség, az emberi méltóság, stb.) a törvény, a törvényesség, a demokratizmus, megítélésében és közvetítésében,  a civil szervezetek társadalomformáló erejének bemutatásában, az aktív állampolgári életre való felkészítésben,  az európaiság, más népek tiszteletben tartásában, megbecsülésében,  a humánus gondolatok és cselekedetek elismerésében,  a megaláztatás, a brutalitás elítélésének,  a közvetlen és tágabb természeti és mesterséges környezetünk megóvásának szükségességében,  a munka, a tudomány, a tudás, az alkotó tevékenység szerepében,  hazánk tartalmi és érzelmi elfogadásában és elfogadtatásában, az egészséges nemzeti öntudat kialakításában. 5. Következetesen törekszünk az általános és alapvető erkölcsi normák, érzelmi, akarati és a kapcsolatok kialakítását elősegítő jellemvonások, beállítódások kialakítására, melyek nélkül a testileg-lelkileg egészséges, kiegyensúlyozott személyiség elképzelhetetlen. 12

6. Az énkép, az önismeret, az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető feladatnak tekintjük az önmegismerés és önkontroll, a felelősség önmagukért, az önállóság; az önfejlesztés igényének kialakítását és az erre irányul tevékenységek szorgalmazását, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság elismerését és másoktól való elvárását. 7. Sikeresnek tekintjük személyiségfejlesztő tevékenységünket, ha a tanulóink túlnyomó többsége az alsó tagozatban: - betartja az iskola házirendjében megfogalmazott szabályokat, - iskolai kötelezettségeit a pedagógus segítő, inspiráló tevékenysége mellett rendszeresen teljesíti, - Felszólítás, rádöbbentés, megértetés után törekszik az alapnormák teljesítésére. felső tagozatban: - érti és betartja a házirend és az iskolában kialakult íratlan szabályokat is, - az iskolai kötelezettségeit meggyőződéséből rendszeresen teljesíti, - gondolkodása, megnyilvánulásai, cselekedetei az alapvető erkölcsi normák elfogadását jelzik. Művészetoktatásban: - kötelességének érzi a vállalt feladatának szorgalmas teljesítését, - reálisan értékeli tehetségét és előmenetelét, - az esetleges sikerek nem váltanak ki kedvezőtlen személyiségjegyeket.

1.7.2 Közösségfejlesztés Az iskolai közösségek kialakítását a nevelőmunkánk keretének tekintjük, amely elősegíti a tanulók együttélését, lehetőséget biztosít alapvető erkölcsi szokások gyakorlására, kialakítására, közvetlenül felkészít a társadalmi beilleszkedésre. 1. Elsődleges iskolai közösségnek az osztály-csoportokat tekintjük, de a közösségfejlesztés egyes elemeit egyéb – hosszabb-rövidebb ideig együttlévő – csoportoktól is elvárjuk. 2. A közösségek felelős vezetője az osztályfőnök (ill. csoportvezető), aki tudatosan törekszik arra, hogy megteremtse a rábízott tanulók közösségé szerveződésének feltételeit. A közösség kialakításának elemeit az alábbiakban látjuk: A tanulók közreműködésével közös célok meghatározása. (A célok meghatározását a pedagógus úgy irányítja, hogy a hozzájuk tartozó feladatok alkalmasak legyenek a közösségszervezésre, nemes erkölcsi tulajdonságok kialakítására.) A feladatok meghatározása, és megszervezése az életkornak megfelelő tanulói közreműködéssel. A viselkedésformák kialakításában és megtartásában nagy szerepet tulajdonítunk a közösen meghatározott normarendszernek. 3. A közösség feltételeinek kialakításában nagy szerepet szánunk a gyakori, különböző körülmények közötti együttléteknek (tanórai, tanórán kívüli, akciók, rendezvények, kirándulás, szórakozás, stb.) 4. Az intézményünkben folyó tevékenységek szerkezete lehetővé teszi a kisebb közösségek kialakulását. Jó eszközöknek tekintjük ehhez, a kialakított közös érdekeket, célokat, tevékenységeket, sikereket, esetenként még a kudarcokat is. Joggal várjuk, hogy a kisebb közösségeknek (sport, művészeti csoport, vetélkedő csoportok) a maradandó élményeken túl, az összetartó ereje is növekedjen. 5. Megfelelően kialakultnak tekintjük közösségeinket, ha normarendszerük szinkron13

ban van az iskolai élet alapnormáival, és elemeinek betartása általánosnak tekinthető az osztályon vagy csoporton belül. 6. Eredményünk jeleként értékeljük, ha a tanuló nem kötelező iskolai időben is szívesen van társaival, ha örömmel jön iskolába, ha általános iskola befejezése után alkalmanként visszatér.

1.7.3 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok

1.7.3.1 Beilleszkedési nehézségek kezelése A beilleszkedési nehézségek gyakran járnak együtt magatartási zavarokkal. Ezért különös körültekintéssel járunk el azokkal a tanulókkal, akik valamilyen ok miatt szokatlan körülményekhez kénytelenek, viszonylag gyorsan alkalmazkodni. Ezek általában első osztályba érkezéskor, tagozatváltáskor, iskolaváltoztatáskor a legjellemzőbbek. 1. Az első osztályba lépés előkészítésének kialakult hagyományai vannak intézményünkben. Elemei: Valamennyi tanköteles korba lépő tanuló iskolaérettségét az óvoda – az alsó tagozatos tanítókkal együttműködve – vizsgálja. Az első osztályban tanítókat időben kell kijelölni, és azt nyilvánosságra hozni, hogy szülő, gyermek egyaránt lelkileg felkészülhessen erre. A leendő elsős tanító több alkalommal felkeresi az első osztályba készülő gyermekeket az óvodában. Az óvodások néhányszor ellátogatnak az iskolába, ahol találkoznak az iskolásokkal, tanárokkal, megismerik az osztálytermeket. Az elsős nevelők gondoskodnak arról, hogy a bekerült kisgyermekek fokozatosan állhassanak át az iskolai időbeosztásra. 2. A tagozatváltásnál már iskolai tapasztalatokkal rendelkező gyermekek nehézségeit kell csökkenteni. Az új körülmények, az új elemek tudatosítása, begyakoroltatása az elsőrendű feladat. Az újszerű követelményekhez fokozatosan kell hozzászoktatni a tanulókat. 3. Az iskolaváltás miatt jelentkező beilleszkedési (esetleg magatartásbeli) gondok okai igen szerteágazóak lehetnek, hiszen akár a családtól való elszakadás is halmozhatja a gyermek pszichés megterhelését. Feladataink: az iskolaváltás okainak, a tanuló személyiségének viszonylag gyors felderítése, a gondviselőjével történő egyeztetés, az iskolai körülmények, követelmények tudatosítása a tanulóval (személyes kapcsolat létesítése) a közösség segítségének igénybevétele (közösségerősítő tényező is). a gyermek fokozott megfigyelése, és szükség esetén gyors megsegítése.

1.7.3.2 A magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek kezelése 1. A szélsőséges magatartásformák jelentkezése esetén az elsődleges feladat a tanuló személyiségének és az ok-okozati összefüggéseknek a gyors feltárása, majd ezek függvényében az optimálisnak tűnő eljárás megtervezése. Ha lehetséges, az előidéző okokat kell megszüntetni. Biztosítani kell, hogy a testület legalább egy tagja (nem okvetlen az osztályfőnök) közelebbi kapcsolatba kerüljön a tanulóval. (mentori rendszer kialakítása) Közvetlen környezetét (osztályát) fel kell készíteni a helyzet kezelésére, segítségüket is 14

igénybe kell venni. Tevékenységét folyamatosan figyelemmel kell kísérni, szükség esetén nyomban közbe kell avatkozni. Az eljárást nagy gyakorisággal értékelni kell, nevelői-, gyermekkörben, valamint az adott tanuló előtt. Szükség esetén az eljárást módosítani kell. 2. Amennyiben a körülmények felderítése, az eljárás megtervezése meghaladja erőnket igénybe kell venni külső szakemberek közreműködését (orvos, pszichológus, nevelési tanácsadó). 3. Nem tekintjük célravezetőnek, ha egészségügyi, pszichés okok miatt szélsőséges magatartású tanulót a büntetések sorozatával próbáljuk meg fejleszteni. 4. Nem engedjük meg, hogy a szélsőséges magatartási zavarokkal küzdő gyermek lehetetlenné tegye az osztály többi tanulójának normális körülmények közötti nevelését, oktatását.

1.7.4Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 1. A tehetséget két módon értelmezzük: a. A tanuló átlagos vagy gyengébb képességekkel rendelkezik, de ezek között léteznek olyanok, amelyek jóval meghaladják egyéb képességeiket. b. A tanulók egy kisebb hányada az átlagot lényegesen meghaladó képességekkel rendelkezik, ezen belül néhány területen kimagasló teljesítményre képes. 2. Mindkét területhez tartozók képességfejlesztését kiemelkedő pedagógiai feladatunknak tekintjük, de különböző módon közelítünk a megoldáshoz. 3. Első lépésnek a felderítést tekintjük. Ezt valamennyien, akik a tanulóval valami módon foglalkoznak, feladatunknak tekintjük, de az információk az osztályfőnöknél gyűlnek össze, aki gondoskodik arról, hogy az egyedi fejlesztési eljárást munkatársaival kialakítsa, tudatosítsa, és eredményeit figyelemmel kísérje. 4. Fejlesztési eljárásainkat minden esetben a tanuló szüleinek egyetértésével szervezzük meg. 5. Fejlesztési eljárásaink: 1.a. területhez: a tanórai munkában a fejlesztési igények differenciált figyelembe vétele, egyedi feladatok kijelölése, a végrehajtás segítése és ellenőrzése, a fejlesztési iránynak megfelelő tanórán- és iskolán kívüli lehetőségek felderítése, és a gyermek által történő igénybevételének biztosítása, tevékenységének figyelemmel kísérése, különös tekintettel intézményünkben szervezett, tanórai keretek között folytatott képzési lehetőségekre (sport, művészetoktatás). a képesség kibontakoztatását elősegítő alapképességek kiemelt fejlesztése, a pályaorientációnál az elért eredménye felhasználása. 1.b területhez: A tanuló közreműködésével a fejlesztést irányító tanár kiválasztása, aki adottságai révén a leginkább segítheti a tanulót,  differenciált tanórai foglalkozásokon előrehaladásának megfelelő önálló feladatok biztosítása, azok ellenőrzése,  1-3 fős csoportban fejlesztési idő biztosítása,  a tanuló szerepeltetése, versenyeztetése, ha a tanuló kiemelkedő képessége, intézményünk kereten belől már nem fejleszthető, segítséget kell adni a szülőnek a továbblépés megszervezéséhez, lebonyolításához. 15

Segítséget kell nyújtanunk ahhoz, hogy továbbtanulási irányának és helyének megválasztásakor a fejlesztés a továbbiakban is megoldható legyen.

1.7.5 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 1. Céljaink: − A gyermekek életútjának figyelemmel kísérése. − A hátrányos megkülönböztetés elkerülése. − Az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség megteremtése. A nevelési-oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. Az iskola igazgatójának feladatai: Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatnia kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. - Megbízza az iskolai gyermekvédelmi felelőst. - Ellenőrzi, segíti a kollégák ez irányú munkáját. - Helyes, humanisztikus, elfogadó, befogadó szemléletet alakít ki a tantestületben, a szülők körében, valamint mindazokban, akik a gyermekvédelemre szorulóknál hasznosak lehetnek. - Ellenőrzi az iskolai gyermekvédelmi megbízott által vezetett nyilvántartást /a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) valamint a veszélyeztetettek Nyilvántartási lapját/ és valamennyi gyermekvédelmi esetről készített feljegyzést. 2.) A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek - Iskolánk alapvető feladatának tartja a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek segítését. - A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezésével nemcsak a közoktatás feladatainak megvalósításában veszünk részt, hanem szociális funkciót is teljesítünk. Feladataink a segítő tevékenység megvalósításában: - A szociális hátrányokkal küzdő fiatalok feltérképezése, problémáik megismerése; - Felhívjuk a Gyermekjóléti Szolgálat figyelmét a hátrányos helyzetben lévő gyermekekre, családjukra; - Motiváljuk a diákokat a tanulószobai és napközis foglalkozásokon való részvételre, ahol lehetőséget biztosítunk a házi feladatok elkészítésére, ellenőrzésére, szakkorrepetáláson való részvételre; - Lehetőséget teremtünk az Arany János középiskola által meghirdetett ösztöndíj megszerzésére; - Feladatunk a pályázatok figyelése, ill. az azokon való részvétel – a befolyt összegből ruházat vásárlása a rászorulók részére; - Pályaorientációs tevékenység; - Tehetségek kibontakoztatása; - Helyes iskolatípus választás szorgalmazása; - Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórákon, családlátogatás keretében. 16

3.) Az esélyegyenlőségi helyzetelemzés alapján szükséges esélyegyenlőségi beavatkozások 1) szükséges a HH és HHH tanulókat évenként felmérni és precízen nyilvántartani. Ezekhez be kell szerezni a jegyzői nyilvántartottak névsorát évenként. 2) Folyamatosan vizsgálni kell az SNI tanulók visszahelyezésének lehetőségét. Ha indokolt, kezdeményezni kell a Szakértői Bizottságnál a visszahelyezésüket . 3) Az alapfokú művészetoktatásban, szakkörökben növelni kell a HHH tanulók arányát. Személyes beszélgetésekkel, meggyőzéssel, nyílt napokkal segítjük döntésüket. 4) Az országos kompetencia-mérések eredményeit visszamenőleg is nyilván kell tartani. További feladataink ezzel kapcsolatban: a) Minden tanórán törekedni kell az alapkompetenciák fejlesztésére. A lexikális ismeretek megszerzését fel kell váltani az ismeretek eredményes alkalmazásának. b) Tanulmányi versenyek szervezésénél és azokra való felkészítésnél nagyobb hangsúlyt kell fordítanunk az alapkompetenciák fejlesztésére. c) Pedagógusaink az iskola anyagi lehetőségeinek megfelelően folyamatosan részt vesznek továbbképzéseken. Ezek az utóbbi években beleilleszkedtek az esélyegyenlőségi feladatainkba. A kooperatív tanítás lehetőségeivel kapcsolatos ismereteket 11 kolléga szerezte meg 2010-ben. Továbbiakban figyelni kell, hogy a továbbképzési témák választásánál elsőbbséget élvezzenek az esélyegyenlőséget szolgáló kurzusok.

1.7.6Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, 1997 évi XXXI. Törvény (gyermekvédelmi törvény) pontosan meghatározza intézményünk feladatát a gyermek- és ifjúságvédelem területén. 1. A gyermekvédelem feladata: a hátrányos helyzetben lévő és a veszélyeztetett tanulók felderítése, a veszélyeztetettséget okozó körülmények megállapítása és nyilvántartásba vétele, a következmények pedagógiai eszközökkel történő enyhítése. 2. Az intézményi feladatokat az iskola gyermek-és ifjúsági felelőse fogja össze. - támaszkodik az osztályfőnökök információira, az egyes gyermekekre vonatkozóan megtervezik közös eljárásaikat, értékelik tapasztalataikat, - a tanulók életszemléletének formálása, az osztályfőnök, tanár, szülő együttműködésével folyamatos családgondozást végez, - figyelemmel kíséri a gyermekek ellátottságát, ápoltságát, - felméri a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulók helyzetét, nyilvántartásba veszi őket, és elkészíti a szükséges dokumentumokat, - rendszeres munkakapcsolatot tart a polgármesteri hivatal gyámügyi előadójával, a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójával - családi támogatást, hivatalos eljárást kezdeményez. - koordinálja a prevenciós tevékenységet, - elvégzi a segélyezéssel kapcsolatos ügyintézést, - feltárja a veszélyeztető tényezőket, - szükség esetén intézkedéseket kezdeményez. 3. Gyermekvédelmi tevékenységünk pedagógiai eszközei: A tanuló fokozott és gyakori – a veszélyeztetettség okára tekintettel levő – megfigyelése. 17

A szülőkkel való találkozás gyakoribb kezdeményezése, a problémák feltárása, meggyőzése. Szükség esetén a tanulószobai vagy napközis ellátás kezdeményezése. A hátrányos és veszélyeztetett helyzet gyakran személyiségfejlődési, magatartási szélsőségekkel, tanulási nehézségekkel jár együtt. Egyéni foglalkozás, felzárkóztatás az esetek többségében nélkülözhetetlen követelmény. Felvilágosító munkával – pl.: szülői értekezlet, családlátogatás, fogadóóra, spontán találkozások – a megelőzést tekintjük kiemelkedő feladatunknak. A pszichés károsodások, a szenvedélybetegségek kialakulásának, a gyermekbűnözés megelőzésére, a gyermekek és szülők részére is felvilágosító előadásokat szervezünk. Gondoskodunk arról, hogy az elsősorban anyagi okok miatt veszélyeztetett gyermekek ne sérüljenek olyan iskolai rendezvények (pl.: tanulmányi kirándulás, tan- könyv, stb.) esetén, amikor a család pénzbeli hozzájárulásával is számolunk. 4. Drog- és bűnmegelőzés : Az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott a pubertáskor személyiségérési harmóniája. A serdülés folyamata időben elhúzódó lett. Ezt igen gyakran a depreszszió, az agresszivitás a pozitív példaképek hiánya jellemzi. A legnagyobb probléma a sokszor áthidalhatatlannak látszó ellentmondás és távolság a serdülő és a felnőtt korosztály között az élet értelmét, célját illetően. Ez a negatív világjelenség a serdülők személyiségfejlődéséhez szükséges alapvető feltételek (család, iskola, egészség) működési problémáiból táplálkozik. Ezek a tényezők a fiatalok dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztáshoz vezetnek, és a bűnözést is serkentik. Ezért játszik kiemelt szerepet az iskola egész pedagógiai tevékenységében az egészséges életmódra nevelés, a prevenció. Célunk, a diákok ismerjék fel, hogy az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a kábítószerfogyasztás az egészséget veszélyeztetik. Ennek érdekében a tanulók személyiségének, életszemléletének olyan irányú fejlesztése a cél, amely képessé teszi őket a helyes ítéletalkotásra, a negatív jelenségek elutasítására. Kapcsolat a szakszolgálati intézményekkel  Polgármesteri Hivatal Gyermekjóléti Szolgálata  ÁNTSZ  Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály Ifjúsági Csoportja  Megyei, Járási Kormányhivatal

1.7.7 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 1. Úgy gondoljuk, hogy a tanulási kudarcok okai igen szerteágazók lehetnek. Eredménye pedig mindig a tanuló jelentős lemaradása. Így elsődleges feladatunknak az okok felderítését, majd a megelőzést tartjuk. 2. Az elmaradás egyik jellegzetes oka a képességekben keresendő. Az emiatt hátrányba került tanulók részére: - Tanítási órákon lehetőséget biztosítunk a felzárkóztatásra. - Rendszeres felzárkóztató foglalkozásokat (fejlesztéseket) szervezünk. Az alsó tagozatban az osztályhoz rendelt órakerettel, a felsőben az igényeknek megfelelően változó órakerettel. A felzárkóztatás tartalma: a tanulást elősegítő képességek fejlesztése (olvasás, matematikai alapműveletek). - A beszédhibák kiküszöbölését, valamint a dyslexia ártalmainak csökkentését, szakképzett logopédus és beszédfejlesztő pedagógus végzi. 18

- A sajátos nevelési igényű tanulók részére egyéni illetve kiscsoportos fejlesztést biztosítunk. - Igénybe vesszük a pedagógiai tanácsadó intézetek (pl.: nevelési tanácsadó) diagnosztizáló és javaslattevő tevékenységét. Törekszünk a helyben lebonyolított szűrővizsgálatokra. 3. Az egyéb okokra visszavezethető okok összetettek, valószínűsíthető kapcsolatuk, a hátrányos helyzettel vagy veszélyeztetettséggel, a szociális vagy a szocializáció hiányával. 4. A pszichés okok miatt bekövetkező lemaradások kezelését enyhébb esetben testületi összefogással, súlyosabb esetben szakemberek igénybevételével tervezzük. 5. A tanulási nehézségek, kudarcok jelentkezése esetén alapvetőnek tekintjük a szülővel történő együttműködést.

1.7.8 A tanulásban akadályozott gyermekek fejlesztése 1. Felvállaljuk a községben élő tanulásban akadályozott gyermekek részleges fejlesztését. 2. Részletesen kidolgozzuk a tanulásban akadályozott gyermekek fejlesztésének szervezeti formáit és speciális programját. (Ezt az 1. sz. melléklet: A tanulásban akadályozott tanulók fejlesztésének programja tartalmazza.)

1.7.9 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 1. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységünkkel a tanulók esélyegyenlőtlenségét kívánjuk enyhíteni. Szükségesnek tartjuk a területre vonatkozó naprakész információk meglétét, ezért rendszeresen felhasználjuk a gyermekvédelemi rendszerünk működésének eredményeit, folyamatos megfigyeléseket végzünk, tájékozódunk a tanulók körülményeiről. 2. Ha tudomásunkra jut, hogy valamelyik gyermek folyamatos étkeztetése vagy egyéb alapvető ellátása nem biztosított, intézkedéseket teszünk ennek megoldására. (Az intézkedés lehet: a család körülményeinek feltárása, napközis vagy menzás elhelyezés, önkormányzati segítség, esetleg anyagi támogatás igénylése.) 3. Minden körülmények között biztosítjuk, hogy a gyermek étkeztetése (tízórai, ebéd, uzsonna) még akkor is biztosított legyen, ha szülője erről nem gondoskodik. Állami gondoskodásba vételre csak akkor teszünk javaslatot, ha pedagógiai és családgondozó tevékenységünkkel sem érjük el, hogy a gyermek folyamatos ellátása és nevelése biztosított legyen. 4. Elősegítjük, és a gyermekek körében szorgalmazzuk, hogy ismerjék meg, és éljenek azokkal a kulturális és technikai lehetőségekkel, amelyeket családjuk nem, de intézményünk kínálni tud (könyvtár, művelődési otthon, iskolai kommunikáció lehetőségek, stb.) 5. Motiváljuk a szülőket, hogy szociális gondjaik enyhítésére vegyék igénybe napközisés tanulószobai szolgáltatásunkat. 6. A gyermekét elhanyagoló szülők feladataiból az átlagosnál többet vállalunk át az alábbi területeken:  pályaválasztás előkészítése és lebonyolítása,  a pedagógiai szakszolgálatokkal kapcsolatos eljárásokban,  kirándulások, táborok előkészítésében,  a helyi, regionális és országos támogatások megszervezésében. 7. A szülők körében folytatott felvilágosító tevékenységünkkel elsősorban az adott 19

körbe tartozó szülők felelősségét kívánjuk erősíteni. 8. A szociálisan rászorult családok gyermekük tankönyveinek beszerzéséhez állami támogatásból származó anyagi támogatást kapnak.

1.7.10 A tanulás tanítása Iskolánk alapfeladatának tekintjük a tanulás tanítását. Valljuk, hogy elemeinek legnagyobb része tanítható. Tantárgytól függetlenül a következő elemeket erősítjük: - Az érdeklődés felkeltése az egyes tantárgyak iránt, - A tananyag szerkezetének, lényeges elemeinek tudatosítása, - A tanulási önállóság fejlesztése (megfelelő feltételek biztosítása, tervezés, - A hatékony tanulási módszerek gyakoroltatása, - Kiegészítő eszközök (könyv, könyvtár, digitális technika) felhasználásának elősegítése, - Az önálló ismeretszerzés megalapozása A tanulás tanításában kiemelt szerepet szánunk az egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozásoknak, a napközinek és a tanulószobának.

1.7.11Gazdasági nevelés: Az életkori sajátosságok figyelembevételével érzékeltetni kell a gazdasági élet és az egyén életének összefüggéseit, a pénz, a munka, a vállalkozás, az egészséges kockázatvállalás szerepét és értelmét. Többnyire játékos jellegű módszerek választása indokolt.

1.7.12 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőoktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A pedagógiai programban szereplő, átlagostól eltérő tevékenységekhez megfelelő eszközökkel rendelkezünk. 1.7.12.1 Általános iskolai oktatás A nagyobb létszámot igénylő projektekhez, rendezvényekhez rendelkezésünkre áll  egy nagyméretű, színpaddal, jó minőségű hangosítással felszerelt, a tevékenység igényeinek megfelelően átalakítható közösségi terem  egy 200 m² alapterületű tornaterem,  szabadtéri rendezvényhez, az iskola udvarán egy állandó színpad,  a szomszéd telken levő szabványos labdarúgó- és kézilabda pálya – öltözőkkel. (Az öltözők egyéb közösségi célra is használhatók.) A differenciálást, kiscsoportos és egyéni foglalkozásokhoz rendelkezésünkre áll  kisméretű foglalkoztatási helyiség,  az alsó tagozatos tantermekben elhelyezett egy-egy számítógép, fejlesztést célzó szoftverekkel,  a számítógép terem (23 munkahely internet-eléréssel, többek között fejlesztést szolgáló szoftverekkel, digitális táblával) 20

 hordozható számítógépek projektorral, amelyek bármelyik termünkben biztosítja a digitális anyag elérését, bemutatását, használatát. Tantermeink televízióval ellátottak, alkalmasak a videó-használatra (analóg, digitális) Több audiovizuális (pl. interaktív tábla) eszköz segíti az oktatásunkat. 1.7.12.2 A mindennapos testedzés biztosításához Szabadtéri létesítményeink (füves labdarúgó- és aszfaltozott kézilabda pálya, nagyméretű játszóudvar, udvari játékokkal) 200 m² alapterületű tornaterem, Univerzálisan használható közösségi terem 1.7.12.3 Általános iskolai és alapfokú művészetoktatáshoz A művészetoktatás mással nem helyettesíthető eszközök meglétét feltételezi. Elsődleges feltétel a táncoktatáshoz a megfelelő gyakorló- és bemutató tér biztosítása. A művészeti csoportok szerepeltetéséhet biztosítani kell az esztétikus környezetet, és a kor színvonalának megfelelő technikát.

1.7.13 A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 1. A partnerközpontú intézmény kialakításnak folyamatában elsődleges az iskola és a szülői ház kapcsolata. Célja, hogy a szülő tájékozott legyen az iskolában folyó munkáról, ismerje törekvéseinket, gondjainkat, eredményeinket, megismerhessük elvárásait az iskolával kapcsolatosan, a gyermek nevelése-oktatása érdekében biztosítsuk az együttműködés lehetőségét. 2. A kapcsolattartás formái: Szülői értekezletek  Évente legalább két alkalommal az osztályok részére tartunk értekezletet, ahol az osztály speciális problémái képezik a tanácskozás alapját. A művészetoktatásban résztvevő tanulók szüleit évente szintén legalább két alkalommal hívjuk szülői értekezletre. Az osztályok (sport, művészeti csoport, együttműködő közösség) életében jelentkező rendkívüli események előkészítésére rendkívüli értekezletet tartunk. A családlátogatás elsődleges céljaként a tanulók otthoni körülményeinek megismerését tekintjük. Minden gyermeket évente legalább egy alkalommal otthonában is felkeresünk. A látogatás időpontját a szülővel előzetesen egyeztetjük. Fogadóórán minden pedagógus heti egy alkalommal fogadja a szülőket, de nem zárkózunk el attól, hogy a szülő akadályoztatása eseten más időpontban keressen fel bennünket. Nyílt napokon a szülőket tanítási órákon fogadjuk, ahol elsődleges célunk, hogy a szülő munka közben lássa gyermekét, közvetlen tapasztalatot szerezzen az iskolai munkáról. A kapcsolattartás további alkalmazható formájának tekintjük a szülő  meghívását adott kérdés megbeszélésére, 21

 telefonon történő tájékoztatás,  spontán találkozások. 3. Minden olyan rendezvényünkre, amelyen technikailag megoldható, meghívjuk a szülőket is. Lehetőséget adunk a szülő-gyermek együttes tevékenységére (pl.: játék, alkotóházak).

22

1.8 A pedagógusok helyi intézményi feladatai 1.8.1 A pedagógusok alapvető feladatai -

-

-

A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

1.8.2 A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás -

Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

1.8.3 A tehetséges tanulók gondozása -

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. 23

-

-

Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek (népdal, szavaló, elsősegélynyújtó, ádventi- és medvehagyma-kupa) Föld-napja vetélkedő, néptánc-bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

1.8.4 A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. - A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. - Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

1.8.5 A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). - Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. - A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

1.8.6 Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel - Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. - Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. - Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

24

1.8.7 Munkafegyelem, a munkához való viszony -

A munkaköri kötelességek teljesítése. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

1.8.8 Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében -

Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

1.8.9 Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés -

Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. Továbbképzéseken való részvétel. A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.

1.8.10 Az iskolai munka feltételeinek javítása -

Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. Az iskolai alapítvány működésének segítése. Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

1.8.11 Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában - Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

1.8.12 Aktív részvétel a tantestület életében - A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. - Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényein.

25

1.8.13 Az iskola képviselete - Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. - A település rendezvényein, eseményein való részvétel. - Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

1.8.14 A vezetői feladatok ellátása - Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. - Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. - A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

1.8.15 Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal - A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. - Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. - Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. - Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

1.9 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

1.9.1 Az osztályfőnök feladatai -

Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. 26

-

-

-

-

Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). 27

-

Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

1.9.2 Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv - Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. - Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). - Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. - Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. - Az osztály diákközösségének vezetői. - Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán - Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

1.9.3 Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról - Tanulók száma, ebből leány - Állami gondoskodásban élő. - Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló - Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló - Sajátos nevelési igényű tanuló - Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló - Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul - Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) - Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók - Más településről bejáró tanuló - Nem magyar állampolgár - Évfolyamismétlő Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról - Tanulók száma - Osztályozott tanulók száma és aránya - Osztályozatlan tanulók száma és aránya - Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga - Az osztály tanulmányi átlaga - Kitűnő tanulók száma és aránya - Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén - Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén - Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén - Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya - A bukások száma tantárgyanként 28

-

A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői  A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika)  Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján  A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  Továbbtanulás iskolatípusok szerint  Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya  Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya  Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya  Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén - Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). - Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). - A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). - Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. - Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). - A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). - A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). - Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:  Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

1.9.4 Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin - A házirend szabályainak megbeszélése. - Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. - Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. - Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. - Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. - Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. - A kerékpáros közlekedés szabályai. b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák 29

-

-

-

Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én. Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. A Nemzeti Összetartozás Napján témanapot szervez, Nemzeti összetartozás – Határtalanul címmel. /szorgalmi időszak, 1 teljes tanítási nap/ Megemlékezés az iskola névadójáról. Osztálykirándulás előkészítése.

c) Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként: 5. évfolyam Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról. Követelmény: Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései. Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait!

30

6. évfolyam Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában! Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit. Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete. Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit! 7. évfolyam Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról! Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában! Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. 31

Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása. Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal! Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem. Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása. 8. évfolyam Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit! Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. 32

Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni! d) Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően - A tanulást is tanulni kell - Tanulást segítő tevékenységek - Egészséges életrend - A helyes napirend kialakítása - A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége - Ünnep a családban - Az ünnepek szerepe az emberek életében - Ismerem-e önmagam? - A megismerés forrásai - Baráti kapcsolatok - Részvétel a házi munkában - A nyári szünidő tervezése - A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás - Fiúk és lányok barátsága - A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság - Igazmondás, hazugság - A serdülők biológiai és higiéniai problémái - Fejlesztő játékok tanulása - Tudni illik, hogy mi illik - Illemtan a gyakorlatban - Lakásunk kultúrája - Pályaválasztásra készülünk - Önállóság a tanulásban - Konfliktusok az osztályban - Igaz barátok az osztályban - A kulturált magatartás szabályai - Viselkedés ünnepi alkalmakkor - Bírálat, önbírálat - A család funkciói - Konfliktus a családban - Fizikai és szellemi munka - A pénz szerepe életünkben 33

-

Ápolt, divatos megjelenés Hogyan rendezném be otthonomat? A vendéglátás illemtana A határainkon túl élő magyarság Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban Az étkezési kultúra Az iskolaválasztás gondja A család pályaválasztási elképzelései Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában Törekvés a harmonikus életre Jövőnkre készülünk Harcban önmagunkkal Bizonytalankodók az iskola- és a pályaválasztásban Ügyintézés a mindennapokban Barátság, szerelem, szexualitás Házasság és család, a felbomló család Hétköznapok és ünnepek a családban Korunk jellemző betegségei A fiatalkori bűnözés A hivatalos helyen való viselkedés illemtana Különféle tanulási módszerek A jó időbeosztás, a helyes napirend Közösségfejlesztő játékok A kulturált viselkedés alapjai, illem Ismerős, haver, barát Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása Árulkodás, becsület, "betyárbecsület" Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség Közlekedési szabályok, utazási illemtan Színházlátogatás: viselkedés az előadáson, az élmények megbeszélése Megjelenés, öltözködés A sport szerepe az egészséges fejlődésben Helyem a családban, szüleink tisztelete Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszerű táplálkozás Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása) Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye A televízió műsorok, a videó-filmek helyes megválasztása Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége Iskolai hagyományok megismerés Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a női szerepek. Szerelem és házasság Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink. Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése Családi hagyományok, ünnepek A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia Viselkedés iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési eszközökön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése Megélhetés, gazdálkodás, jólét Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink Helyünk Európában Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások 34

-

Az információszerzés lehetőségei Családi munkamegosztás, segítés otthon A családi költségvetés ismerete, az előrelátó pénzgazdálkodás Szabadidő értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás,tánc, képzőművészet stb.) Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása Egészség, betegség. Egészségünk iránti felelősség kialakítása

2. A tanterv 2.1 Tanterv szabályozása 2.1.1 A helyi tanterv bevezetése 2013. szeptember 1. napjától iskolánk az új kerettantervre épülő helyi tantervét használja, (1. és 5. osztályban, felmenő rendszerben) amely pedagógiai programunk részét képezi. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:

ÉVFOLYAM 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 7-8. évfolyam 5-8. évfolyam

VÁLASZTOTT KERETTANTERV Ének-zene A változat Magyar nyelv és irodalom A változat Matematika B változat Fizika A változat Ének-zene B változat Biológia A változat Technika és életvitel B változat

2.1.2 A kerettanterv bevezetésének ütemezése és a hozzárendelt óraszámok

Alsó tagozat 2013/14 Óraterv a kerettantervekhez 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf. 7+1 35

2. évf. 8

3. évf. 8

4. évf. 7

Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

4 1 1 2 2 1 1 5 2 25

4

4

3 3

1 1 2

1 1,5 1,5

1 1 1,5

1 3+2 2 22

1 3 2 20

1 3 2 20,5

2014/15 Óraterv a kerettantervekhez 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+1

2. évf. 7+1

3. évf. 8

4 1 1 2 2 1 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 1 5 2 25

4

4. évf. 7 3 3

1 1,5 1,5

1 1 1,5

1 3+2 2 22

1 3 2 20

2015/16 Az úszás óraszáma évi 18 óra a harmadik osztályban. Óraterv a kerettantervekhez 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene

1. évf. 7+1

2. évf. 7+1

3. évf. 6+2

4 1 1 2

4 1 1 2

4 1 1 2

36

4. évf. 7 3 3 1 1

Vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

2 1 1 5 2 25

2 1 1 5 2 25

2 1 1 5 3 25

1,5 1 3+2 2 22

2016/17 Az úszás óraszáma évi 18 óra a negyedik osztályban. Óraterv a kerettantervekhez 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+1

2. évf. 7+1

3. évf. 6+2

4 1 1 2 2 1 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 1 5 3 25

4. évf. 6+1 2+1 4 1 1 2 2 1 1 5 3 27

Felső tagozat 2013/14 Óraterv a kerettantervekhez 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3

7. évf. 3,5 3 3

8. évf. 3,5 3 3

2

2

2

2

2+1

1,5

37

Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1

1 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1,5 1 1 5 1

1 1 1 3 1

1,5 1 0,5 3 1

25

25,5

25,5

1 1 1 1 5 1 2 28

2014/15 Óraterv a kerettantervekhez 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3+1 1

7. évf. 3,5 3 3

8. évf. 3,5 3 3

2

2

2

2

2+1

2+1 1,5 1,5 1,5 1,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1 1 1 5 1

1,5 1 0,5 3 1

27,5

25,5

1

1

1

1

1 1 1 5 1 2 28

1 1 1 5 1 3 28

2015/16 Óraterv a kerettantervekhez 5–8. évfolyam

38

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3+1 1

7. évf. 3+1 3 3 1

8. évf. 3,5 3 3

2

2

2

2

2+1

2+1 1,5 1,5 1,5 1,5 1

1

1

2 1 2 1+1 1

1

1

1

1 1 1 5 1 2 28

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1,5 1 0,5 5 1 27,5

2016/17 Óraterv a kerettantervekhez 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3+1 1

7. évf. 3+1 3 3 1

8. évf. 4 3 3 1

2

2

2

2

2+1

2+1 1 2 1+1 2 1

1

1

2 1 2 1+1 1

1

1

1

1

1 1 1 5

1 1 1 5

1 1 1 5

1 1 1 5

39

Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1 2 28

1 3 28

1 3 31

1 3 31

2.1.3 A szabadon tervezhető órák felosztásának elvei A szabadon tervezhető órák felosztásánál alkalmazott elvek:  A programokban megfogalmazott célkitűzéseinkben megfogalmazott fejlesztési irányok (Pl.: alapképességek fejlesztése),  A helyi társadalom igényeinek történő megfelelés (pl.: informatika)  Az egyes évfolyamokban fellelhető aránytalanságok csökkentése (pl.: testnevelés és sport, természetismeret).  A mindennapos testnevelés feltételeinek biztosítása

2.1.4 A szabadon felhasználható órák felhasználásának elvei  A szabadon felhasználható órakeret igénybevételével kell megoldani minden olyan nevelési, képzési, fejlesztési feladatot, amelyek a tantárgyi órakeretekből nem biztosíthatók.  Felosztásuk éves döntéseket igényel,  Felosztáskor az igazgató figyelembe veszi az általános és szaktárgyi célkitűzéseket, azok megvalósításának időigényét, az egyes tanévekre meghatározott kiemelt feladatokat.  Törekedni kell a fejlesztési területek közötti optimális arány megteremtésére.

2.2 A tanterv tartalma 2.2.1 Kompetencia alapú oktatás 2.2.1.1 Törvényi háttér A NAT kiemelt szerepet szán a kompetencia alapú oktatás megvalósításának, amelyhez – mint alap- elvhez – kívánja alakítani a kerettantervet is. 2.2.1.2 Helyzetértékelés és feladatok  Iskolánkban történő meghonosítását nem tekintjük teljesen újszerűnek, mivel az, elsősorban a középiskolai felvételi vizsgák anyagában már néhány éve megjelent.  Tanulóink sikeres szereplésének érdekében a felvételire felkészítő nevelők már aktívan tevékenykednek ezen a területen.  Feladatok:  A továbbiakban olyan jellegű szakmai tevékenység várható el a pedagógusainktól, amely egyes művelődési (tantárgyi)- valamint kompetencia területekre kidolgozza azt az alkalmazói rendszert, amely biztosítja, hogy biztos tárgyi ismeretek, készségek alapozzák meg a kompetenciákat, mert magas szintű tudás nélkül egyetlen kulcskompetencia sem alakítható ki..  A kompetencia alapú oktatás éves tantárgyi terveit a tanmeneteknek kell tartalmaznia. 40

2.2.1.3 Fejlesztendő kompetenciák Kulcskompetenciák a NAT alapján:  Anyanyelvi kommunikáció  Idegen nyelvi kommunikáció  Matematikai kompetencia  Természettudományos kompetencia  Digitális kompetencia  A hatékony, önálló tanulás  Szociális és állampolgári kompetencia  Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

2.2.2 Az iskola egészségnevelési programja A programot a 3. számú melléklet: Az egészségnevelés programja tartalmazza.

2.2.3 A környezeti nevelés programja A programot a 4. számú melléklet: A környezeti nevelés programja tartalmazza

2.2.4 Kötelező olvasmányok A magyar nyelv és irodalom tantárgy keretein belül az egyes évfolyamon a kötelező olvasmányokat az alábbiak szerint határozzuk meg: 5. osztály Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk 6. osztály Gárdonyi Géza: Egri Csillagok 7. osztály Jókai Mór: A kőszívű ember fiai 8. osztály Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig

2.3 A tanulók értékelése 2.3.1 Célja: átfogó, az iskolai tanulmányok egész időszakára kiterjedő személyiségfejlesztés, az önértékelési képesség kialakítása, s ezen belül az önálló tanulásra való képesség és igény kialakítása. a tanulás folyamatában elért eredmények, hiányosságok regisztrálása, minősítése, a szülők megfelelő tájékoztatása.

2.3.2 Az értékelés alapelvei Az ellenőrzés és értékelés legyen objektív, megbízható, sokoldalú, változatos, tervezett. Feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének. A tantárgyi értékelés kizárólag a tantárgyi teljesítményt vegye figyelembe. Írásbeli, gyakorlati, szóbeli produktumokat értékeljük, arányukat a tantárgyi jelleg határozza meg. Havonként legalább egy alkalommal kell osztályzattal értékelni a tanuló tantárgyi teljesítményét. Az értékelési rendszer - a tantárgyi követelményrendszer - a pedagógiai program részeként nyilvános. 41

2.3.3 A tantárgyi értékelés formái, módjai Értékelési rendszerünk a tanítás-tanulás folyamatára irányul, folyamatmérést valósítunk meg. Ellenőrizzük és értékeljük a tanuló minden tevékenységét, szóbeli, írásbeli-, gyakorlati-, sport teljesítményét, tanulásának eredményét, a tananyag elsajátításának, az összefüggések felismerésének, ismeretei alkalmazásának szintjét. A szaktanár feladata eldönteni, hogy az ellenőrzést milyen módon végzi. Döntésénél figyelemmel kell lenni néhány alapelvre:  Olyan módszert válasszon, amellyel legcélszerűbben tudja mérni a tanulói teljesítményt  A tantárgy sajátosságainak megfelelően alakítsa ki az írásbeli és szóbeli (vagy egyéb) számonkérés optimális arányát.  Szóbeli feleltetés esetén – mivel objektivitása nehezen biztosítható – tegye nyilvánossá értékelését, minősítésének indoklását.  Írásbeli ellenőrzés előkészítése során tegye egyértelművé és nyilvánossá pontozási rendszerét és érdemjegyre történő átváltásának kulcsát. A több anyagrészt tartalmazó írásbeli beszámoltatás időpontját és tartalmi elemet (területeit) a tanár legalább három nappal előbb közli a tanulókkal. A tanulói túlterhelés elkerülése érdekében egy tanítási napon egy tanulócsoport maximum két írásbeli felmérést (dolgozatot, több anyagrészt tartalmazó témazárót) írhat. Ezt az osztályfőnök kíséri figyelemmel. Az érdemjegyekkel történő értékelésnél törekszünk arra, hogy valamennyi osztályzat azonos értékű legyen, tükrözze a tanuló tényleges tantárgyi teljesítményét. A félévi és év végi tantárgyi érdemjegyek megállapításánál az évközi érdemjegyek kapnak érdemi szerepet. A kialakult átlagtól eltérni csak az oktatási törvény előírásai szerint van mód. 2013. szeptemberétől bevezetésre került az Erkölcstan / Hit- és erkölcstan tantárgy, amelynek értékelése és minősítése az alábbiak szerint történik iskolánkban. Az első évfolyamon félévkor és évvégén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól, megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és évvégén az értékelést érdemjeggyel, osztályzattal végezzük.

2.3.4 A tantárgyi érdemjegyek tartalma A tanulók tantárgyi teljesítményét ötfokú skálán értékeljük. Félévkor és év végén az adott tárgyból a tanuló dicséretet is kaphat. A tantárgyi érdemjegyek tantárgyfüggők, megállapításakor a pedagógus széles jogkörrel és nagy felelősséggel bír. Így csak általános elveket rögzíthetünk programunkban. A témazáró felmérések osztályzatait pirossal írjuk a naplóba, az értékeléskor duplán számítjuk be ezeket. Érdemjegyek: Jeles: A tanuló kifogástalanul teljesíti a követelményeket, írásbeli munkája pontos, látja és meg tudja fogalmazni az összefüggéseket. Önálló problémamegoldásra is képes. 90 – 100% Jó: A követelményeket teljesíti, tanári segítséggel tudja a összefüggéseket értelmezni, begyakorolt témákban képes az önálló feladatmegoldásra. 75 – 89% 42

Közepes: A követelményeket hiányosan teljesíti, az összefüggéseket csak verbálisan képes felidézni. Csak egyszerű esetben képes önálló munkára.56-74% Elégséges: Csak a minimális követelményeket teljesíti. Jelentős tanári segítségre szorul. Önálló problémamegoldásra nem képes. 33 – 55% Elégtelen: nem rendelkezik a továbbhaladáshoz szükséges a alapképességekkel. A felzárkóztató program után is sikertelen. 0 – 32%

2.3.5 Vizsgálatok, mérések, vizsgák: Valamennyi évfolyamon, nagyobb témakörönként a szaktanár diagnosztizáló mérést végez. Ennek alapján intézkedik a szükséges felzárkóztatásról. 8. évfolyamon önkéntes felvételi vizsgát szervezünk, amivel elő kívánjuk segíteni a tanuló önmagának megismerését, a felvételi vizsgájának eredményességét. Tantárgyak: Magyar nyelv és matematika. A feladatsor közelítse meg a felvételi vizsgák jellegét és nehézségi fokát. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:  osztályozó vizsga,  pótló vizsga  javítóvizsga  -

-

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.



Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.



Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.



A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.



A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább 7 nappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell



Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg.

43

2.3.6 Magatartás és szorgalom jegyek elbírálásának elvei A végleges minősítés - a tanulóközösség véleményének ismeretében - a nevelőtestület által kerül kialakításra oly módon, hogy az mind a közösség, mind az egyén számára nevelő hatású legyen! A magatartás és szorgalomjegyek elbírálásának előkészítése az osztályfőnök feladata. Az osztályfőnök és az osztályban tanító szaktanárok negyedévenként értékelik a tanuló általános (tanórai és azon kívüli) magatartását és szorgalmát. A testület az érdemjegyeket, illetve büntetési, dicséreti fokozatokat is figyelembe veszi a havi érdemjegy kialakításánál. Amennyiben a tanulónak az adott időszakban bármilyen dicsérete vagy büntetési fokozata van, ezt az értékelésnél figyelembe kell venni. Dicséret és büntetés egyidejűsége esetén ezek minőségét a testület figyelembe veszi. A tanulókat, illetve a szülőket a negyedévi érdemjegyről a döntés utáni ötödik napig kell értesíteni. A tanulók félévi és év végi osztályzata a negyedévi érdemjegyek figyelembevételével alakul ki, az osztályfőnök javaslata, és az osztályban tanító nevelők döntése alapján.

2.3.7 Magatartás és szorgalom érdemjegyei: 2.3.7.1 Magatartás: A minősítés az életkori sajátosságok figyelembevételével fejezi ki az intézmény közösségeihez, azok tagjaihoz való viszonyt (felelősségtudat, önállóság, közösségért végzett tevékenység, hangnem, segítőkészség, viselkedés). A minősítés azonos elvek alapján valósul meg osztályközösségi, évfolyami és iskolai szinten. Az érdemjegyek kritériumait az 5. sz. melléklet: Magatartás és szorgalom értékelése tartalmazza. 2.3.7.2 Szorgalom A minősítés az egyéni képességek alapján - a körülmények mérlegelésével - kifejezi a tanulmányi tevékenységhez való viszonyt. Az érdemjegyek kritériumait a 6. sz. melléklete: Magatartás és szorgalom értékelése tartalmazza.

2.3.8 Jutalmazás és büntetés 2.3.8.1 A jutalmazás elvei: a jutalom legyen megérdemelt, serkentő hatású, fejlesztő, a jutalom legyen arányban a teljesítménnyel, kiemelkedő teljesítményért adható, egyént, csoportokat és osztályközösségeket is lehet jutalmazni. 2.3.8.2 Dicséret, jutalmazás fokozatai: szaktanári dicséret, szakkörvezetői dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói szóbeli dicséret, igazgatói írásbeli dicséret, nevelőtestületi dicséret 2.3.8.3 Formái: dicséret, oklevél, 44

könyvjutalom, „Dr. Kovács Pál Emlékplakett" tanulói kitüntetés Kitüntetésben részesíthető az iskola azon 8. osztályos tanulója: a. akinek év végi tanulmányi átlageredménye minden tanévben 4,5 felett volt, magatartása, szorgalma példamutató b. aki valamilyen területen (pl.: tanulmányi verseny) kiemelkedő eredményt ér el, amellyel dicsőséget szerzett iskolánknak. c. Mindkét esetben a díj csak akkor odaítélhető, ha a tanuló legalább három éve iskolánkba jár. „Dr. Kovács Pál Művészeti és Sportdíj” Az iskola azon tanulója nyerheti el, aki valamelyik művészeti ágban, vagy sportban kimagasló tehetséget árul el, s ehhez kitartó szorgalom és kiemelkedő eredmények párosulnak. 2.3.8.4 A jutalmazások alkalmai dicséretek – folyamatosan, egyéb – iskolai ünnepségeken,  meghirdetett versenyeinken,  tanévzáró - ballagási ünnepélyen (bizonyítvány-osztáskor). Év végi jutalmazások: Oklevél:  ha a tanulmányi eredményének átlaga 4,5 felett van, és a magatartása példás vagy jó, szorgalma példás, és a közösségi munkából is kivette a részét,  szaktanárral történő egyeztetés után: művészeti, sporttevékenységért Könyv:  tanulmányi eredmény kitűnő vagy kiválóan megfelelt, magatartása példás, szorgalma példás Oklevél+ könyv:  ha a példás magatartás és szorgalom, kitűnő tanulmányi eredmény és kiemelkedő közösségi munkával párosul A 8. osztályosok részére az egész általános iskolai teljesítményük elismeréseként igazgatói dicséret és könyvjutalom adható. 2.3.8.5 A jutalmazás feltételei: Szaktanári dicséret adható, ha a tanuló:  tanórán kívül felkészül egy különleges produkcióra (Pl.: kiselőadás) és azt jó színvonalon bemutatja  helyi versenyen szerepel (pl.: szavalóverseny, énekverseny)  területi szintű versenyen vesz részt  levelezős versenyen vesz részt  rendkívüli esetben, (de pl.: órai munkáért nem). Osztályfőnöki dicséret adható, ha a tanuló:  jól ellátott ügyeletes munkáért (3 hónap),  osztályában kiemelkedő közösségi munkát végzett (pl.: papírgyűjtés, Farsang, DÖK, akadályverseny)  területi versenyen I-VI. helyezést ér el.  rendkívüli esetben.

45

Igazgatói dicséretet kaphat a tanuló, ha  megyei versenyen I-VI. helyezésért ér el, vagy bármely országos szintű versenyen résztvevő.  rendkívüli esetben és ha valamilyen ünnepség, rendezvény aktív részese volt

2.3.9 Büntetési, fegyelmezési fokozatok: osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés, osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés, szaktanári írásbeli figyelmeztetés - esetén maximum csak jó magatartású lehet az értékelt hónapban. osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás - esetén csak változó magatartású lehet az értékelt hónapban. igazgatói szóbeli figyelmeztetés, igazgatói írásbeli figyelmeztetés - esetén csak változó magatartású lehet az adott hónapban. igazgatói intés, igazgatói megrovás, fegyelmi eljárás - esetén csak rossz magatartási jegyet kaphat az értékelt hónapban. A dicséretekről és a büntetési fokozatokról a szülőket megfelelő indoklással - ellenőrző útján - értesítjük. A tanulók magatartásának és szorgalmának elbírálásánál figyelembe vesszük az iskolai élet minden területén tanúsított viselkedését, hozzáállását, tevékenységét, kötelességek és vállalt feladatok teljesítését.

2.3.10 Értékelés időpontjai és formái 2.3.10.1 A szöveges értékelés Minden olyan esetben, amikor a törvény vagy pedagógiai programunk szöveges értékelést ír elő, az ebben a fejezetben meghatározottakat kell alkalmazni. A szöveges értékelés alapelvei Az értékelés a gyerekért, s elsősorban a gyereknek szóljon. Alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önértékelést. Nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart. A gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének. Személyre szóló és ösztönző jellegű legyen. Konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és módját, nyelvi megformáltságában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára. A szöveges értékelés műfajai Előre meghatározott, nyomtatott skála szerinti értékelés negyedévkor, félévkor, háromnegyed évkor. Előzetes szempontok alapján, szabadon megfogalmazott szöveg év végén. A szöveges értékelés dokumentumai: Az 1. évfolyam év végén a szöveges értékelés az oktatási miniszter által engedélyezett bizonyítvány pótlapon történik. A kitöltött pótlap a bizonyítvány része. Az 1. évfolyamon negyedévkor, félévkor és háromnegyed évkor, 2. évfolyamon 46

negyedévkor, félévkor az értékelés az Apáczai Kiadó: Hol tartok? Mit tudok már? című tájékoztató füzetében történik. A szöveges értékelés technikai megoldása: Mikor? Havonta

Az értékelés területe Az értékelés rögzítése Magatartás, szorgalom Tájékoztató füzet, napló Tantárgyi tudás Negyedévente

Ki értékel? Osztályban tanítók

Értékelő lapon, napló Apáczai Kiadó: Hol tartok? Mit tudok már? című tájékoztató füzete

Tantárgyat tanító Osztályban tanítók

Apáczai Kiadó: Hol tartok? Mit tudok már? című tájékoztató füzete

Osztályban tanítók Tantárgyat tanító Osztályban tanítók

Értékelő lapon, napló Bizonyítvány

Osztályban tanítók Tantárgyat tanító Osztályban tanítók

Általános értékelés Magatartás, szorgalom

Félévkor

Tantárgyi tudás Általános értékelés Magatartás, szorgalom

Év végén

Tantárgyi tudás Általános értékelés

Iskolánkban a Veszprémi Gábor által kidolgozott „e-Napló” elnevezésű szöveges értékelő rendszer használatával történik a magatartás, szorgalom és a tantárgyi tudás értékelése szöveges formában. A program rövid ismertetése: 1. A program segítségével szöveges értékelés készíthető 1-4. osztályos tanulókról. A folyamat 4 lépésből áll, amit a rendszerbe való belépéskor a képernyőn is könnyen követni lehet. 2. A tanuló adatainak felvitele (név, osztály, stb). A megadott fejléc tetszőlegesen megváltoztatható. 3. Értékelés: a tantárgyak kiválasztása után megadhatjuk az értékelni kívánt szempontokat (mindegyiket, vagy csak néhányat). A betöltött szempontrendszerhez tartozó mondatokra kattintunk. A kiválasztás után szöveges formában is megjelenik az értékelés. A program által felkínált mondatok tetszőlegesen átfogalmazhatók, kiegészíthetők. 4. Nyomtatványkészítés: (Lehet anyakönyv és értékelő lap) 5. Nyomtatás: a kiválasztott nyomtatvány kinyomtatása Az általános értékelés előre meghatározott, nyomtatott skála szerint történik. 2.3.10.2

A tanév év fő szakaszainak értékelése

(1) A 2.3.12./(1) -ben lefektetettek kivételével a 2. évfolyam félévétől az ötfokú rangskála alapján kerül értékelésre a tanuló tudása, a magatartása és szorgalma. (2) Az 1-8. évfolyamokon az 1/4 évi és 3/4 évi tantárgyi értékeléskor a tanuló egyéni képességeihez mért teljesítményét figyelmeztetővel vagy dicsérettel értékeljük. A tanulók egyéni teljesítményét a szülő kérésére szóban, szövegesen értékeljük (szülői 47

értekezlet, fogadó óra, egyéni megkeresés, stb.) Az 1-8. évfolyamon a magatartás és szorgalom érdemjegyét tantestületi döntés alapján negyedévenként kell megállapítani. Indokolt esetben (dicséret, elmarasztalás) szövegesen vagy írásban az értékelési időszak közben is tájékoztatást adunk.

2.3.11 Az értékelés és minősítés alól kivont tanagyag, modul A felső tagozat modul tantárgyaiban a tanulók teljesítményének dokumentált értékelését és minősítését mellőzzük. Ez a következő: Informatika 5. 6. évfolyam Ezen a területen a tanulók teljesítményének, az oktatás eredményességének biztosítása érdekében a szaktanár pedagógiai eszközökkel biztosítja a tanulók folyamatos fejlődését. A tanulók magatartása, szorgalmának értékelése és minősítése esetén, ezeken az órákon tanúsított magatartását és szorgalmát is figyelembe kell venni.

2.3.12 A magasabb évfolyamra lépés feltételei 1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a 2-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. 4. Ha a tanuló a 2-8. évfolyamon, a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a tanuló a nevelőtestület engedélyével javítóvizsgát tehet. 5. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: Az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse. Egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, vagy egy tantárgy esetében a tanítási órák 30 százalékát meghaladó hiányzása van, és rendelkezik a tantestület külön engedélyével. 6. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, idegen nyelv 5-6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, természetismeret, idegen nyelv 7-8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, idegen nyelv 7. Az év közbeni váltás esetében: Az értékelésre kerülő időszak (félév, vagy év vége) figyelembe vételével az intézmény igazgatója határozza meg, hogy a tanuló milyen időtartamon belül köteles számot adni tudásáról. Számonkérés az ilyen esetekben az osztályozó vizsgához hasonlóan történik, figyelembe véve a tantárgy sajátosságait. Olyan esetben, amikor a tanuló a pedagógiai szakasz zárásától eltérő időszakban kí-

48

ván az iskolába belépni, a tanulót bizonyítványa alapján soroljuk be a meghatározott osztályba. A tanuló a tanulmányi munkában rendszeres részvétel mellett köteles pótolni a követelményeket, legkésőbb a tanév szorgalmi idejének végéig.

2.3.13 A házi feladatok rendszere, alapelvei A házi feladatok rendszerét pedagógiai eljárásaink részének tekintjük. Célunk, hogy: - a tanuló elsajátítsa, elmélyítse, begyakorolja az iskolai tananyagot, - kialakuljon ill. fejlődjék kötelességtudata. Formái: - szóbeli - írásbeli - egyéb A házi feladat, mint pedagógiai eszköz, alapelvei:  Szolgálja azokat a pedagógiai célokat, amelyeket a tanár az adott tanítási órára kitűz.  Legyen ellenőrizhető, megfelelően előkészített, fejlesztő jellegű, vegye figyelembe a tanuló képességeit, felkészültségét, munkatempóját.  Mennyisége alkalmazkodjék a tanuló életkori sajátosságaihoz, napi elfoglaltságaihoz. Csak a szükséges mértékig járuljon hozzá a tanuló terheléséhez. A túlterhelés elkerülése érdekében törekszünk arra, hogy a napi kötelező házi feladat elvégzésére szánt idő ne haladja meg az 1 – 2 évfolyamon a 45 percet, 3 – 4 évfolyamon a 60 percet, 5 – 6 évfolyamon a 90 percet, 7 – 8 évfolyamon a 120 percet  Lehetőség szerint kerüljük, hogy a hét végén, ünnepnapokon kötelező írásbeli házi feladattal terheljük a tanulókat.  Tanítási szünetekre a pedagógus döntése alapján adható házi feladat és felhívjuk a tanulóink figyelmet a kötelező vagy az ajánlott olvasmányokkal kapcsolatos kötelességükre.  Mindazon nevelők, akik valami módon együttműködnek a tanulókkal a házi feladat elkészítése során (egyéni és csoportos fejlesztő, napközis-, tanulószobás tanár, stb.), kontrollt gyakorolnak a feladott házi feladatok mennyisége és minősége felett. Tapasztalataikról az érdekelt pedagógustársukat és a munkaközösség vezetőket tájékoztatják.

2.4 Nevelést – oktatást segítő szervezeti formák 2.4.1 Diák-szociális ellátás 1. A szülő kívánságára a tanuló részére napközi otthoni, tanulószobai elhelyezést, menzás étkezést biztosítunk. 2. Törekszünk arra, hogy a hátrányos és veszélyeztetett tanulók differenciált gondozásának bázisa legyen diák-szociális ellátásunk. 49

3. Eredményesnek akkor tekintjük ezen tevékenységi területünket, ha a tanulók tanulási teljesítménye képességeiknek megfelelővé válik, a szülő elégedett a gyermeke ellátásával, a tanuló jól érzi magát a szervezett keretek között.

2.4.2 Napköziotthon: Célja, hogy a tanuló részére: tanulmányi munkájához pedagógiai segítséget adjunk, törekedve arra, hogy az önálló munkához szükséges képességeit fejlesszük. Elmaradása esetén tervszerű felzárkóztatásáról gondoskodjunk, biztosítsuk számára a kikapcsolódást, a tartalmas szabadidő eltöltést, gondoskodjunk étkeztetéséről (tízórai, ebéd, uzsonna). Feladataink: A napközi otthon napirendjének tudatos megtervezése, a befogadó évfolyamok igényeinek megfelelő tanulási és pihenő idő biztosításával. Az időbeosztás kialakításába be kell vonni a tanulókat, tudatosítani és gyakoroltatni kell azt. A napközis lehetőségekben rejlő nevelési hatások biztosítása (önállóság, önellátás, a segítőkészség, tűrőképesség, tolerancia, helyes étkezési szokások kialakítása, stb.) A gyermek tanulmányi munkáját úgy kell szervezni, hogy biztosítsuk a következő napra történő megfelelő felkészülés lehetőségét (írásbeli, szóbeli). A szabadidős foglalkozások változatos, a gyermekek igényeit is figyelembe vevő megszervezése.

2.4.3 Tanulószoba: A szülő igénye és kérése alapján a gyermek részt vesz a napközis foglalkozás egy részén, elsősorban annak tanulási és tanulás segítő blokkjában. Cél és feladatrendszere megegyezik a napközis ellátásnál felsoroltakkal, azzal az eltéréssel, hogy a részszolgáltatások tartalmát az igazgató, a szülő igénye alapján állapítja meg.

2.4.4 Menza: Az ellátás célja, hogy azoknak a tanulóknak is biztosított legyen az ebédeltetése, akiknek ez családi körben nem oldható meg. Feladatunknak tekintjük, hogy számukra is biztosítsuk az étkezés kulturált lehetőségét. Az 1-3. évfolyamos tanulók étkeztetésének minden mozzanata nevelői felügyelettel történik. Az idősebb gyermekek étkeztetésének lebonyolításánál az önállóságuk és önellátó képességük fejlesztése érdekében a közvetlen nevelői irányítást háttérbe szorítjuk. Törekszünk arra (napközi vonatkozásában is), hogy a tanítás befejezése után mielőbb megebédeltessük a gyermekeket.

2.5 Hagyományaink, rendezvényeink 2.5.1 Iskolai versenyek 1. Célunk, hogy a gyermekekben élő vetélkedő hajlamot, szellemet nevelőmunkánk hatékonyságának növelése érdekében mozgósítsuk. 50

2. Feladatunk, hogy évente olyan versenyeztetési rendszert alakítsunk ki, hogy tanulóink nagy részét ismereteik bővítésére sarkalljuk, csapatszellemüket fokozzuk, képességeiket kibontakoztassuk, felszínre hozzuk, a legjobbakat kiválasszuk, tehetségüket fejlesszük, sok gyermeket sikerélményhez juttassunk. 3. A versenyek tartalmi területeit úgy kell meghatároznunk, hogy egységben legyenek a felmenő rendszerű versenyekkel, kiterjedjen a nagyobb műveltségi területekre, lehetőséget adjon a sport és művészeti területeken jelentkező képességek kibontakoztatására. Rendezvényeinkről tájékoztatjuk a község lakosságát a Dégi Híradó hasábjain keresztül.

2.5.2 Iskolán kívüli versenyek 1. Célunk, hogy a bekapcsolódjunk az iskolák tantárgyi, művészeti- és sport versenyprogramjába, hogy ezáltal: - korrekciókra is alkalmas következtetéseket tudjunk levonni teljesítményünk színvonalára, - gyermekeink tehetségének további kibontakoztatási lehetőséget biztosítsunk, - lehetőséget adunk művészeti kiscsoportjainknak bemutatkozásra, szereplésre, - erősítsük gyermekeinkben községünkhöz-, iskolánkhoz való ragaszkodás érzését, javítsuk az iskolánkról kialakított képet. 2. Feladatunk, hogy: - túlterhelést és alapfeladatainkat hátrányosan nem befolyásoló éves versenytervet alakítsunk ki, - időben gondoskodjunk a résztvevők kiválasztásáról, azok felkészítéséről. - a társiskolákkal arányosan mi is vállalunk részt ezeknek a versenyeknek a lebonyolításából, amelyeket körültekintően előkészítünk, lebonyolítunk.

2.5.3 A Föld napja 1. Célja a környezetvédelem veszélyek, feladatok felismertetése, tudatosítása. 2. Formája lehet: - természetvédelmi tevékenység, természetjárás, - környezetvédelmi vetélkedő, környezetvédelmi pályázatok.

2.5.4 Gyermeknap A tanulók vágyai, és a diákönkormányzat igényei alapján szervezett játékos, szórakoztató tevékenység, amely lebonyolítója a testületünk. Lebonyolításába bevonjuk a segítőkész szülőket és együttműködünk a gyermekszervezettel. Célja, hogy minden gyermek jól érezze magát, kikapcsolódjon, szórakozzon.

2.5.5 Ünnepélyek, megemlékezések 1. Nemzeti ünnepeinket iskolai körben vagy tagozatos bontásban, a magyar történelem nevezetes évfordulóit az éves tervünkben meghatározott módon tartjuk. Mikulást, karácsonyt, farsangot, húsvétot az ünnep jellegének és hagyományainknak megfelelően köszöntjük. Iskolai ünnepnek tekintjük a tanévnyitót és -zárót, a 51

ballagást. 2. Célunk, hogy az ünnep tartalmának tudatosításán túl mély érzelmeket fakasszunk, a rendezvény tartalmával, formájával emlékezetes perceket szerezzünk. 3. Ennek érdekében szükségesnek tartjuk, hogy a rendezvény szervezői időben tudomást szerezzenek feladatukról, az elvárásokról, hogy a tartalmi és formai felkészülésnek az idő ne legyen akadálya, a rendezvény tartalmában és formájában emelje ki az ünnep tanulók számára hasznosítható lényegét, értelmét, ébresszen gondolatokat, hasson az érzelmekre, a műsor tartalmában és terjedelmében vegye figyelembe a résztvevők életkorát lehetőleg biztosítsa kényelmes elhelyezésüket, a láthatóságot, hallhatósá- got. Szükségesnek tartjuk, hogy a rendezvénynek minél több tanuló aktív közreműködője legyen. Az osztályfőnökök az ünnepi rendezvényt osztályukban tartalmilag előkészítik, később értékelik.

Ünnepélyek, rendezvények, megemlékezések (iskolai keretben):  tanévnyitó  tanévzáró, ballagás  fenyőünnepélye  március 15  Gyermeknap  Föld napja  Nemzeti összetartozás napja  December 6.  Október 23. Megemlékezések (osztálykeretben).  október 6.  Anyák napja (május első hétvégéje, csak alsó tagozat)

2.5.6 Tanulmányi kirándulás 1. Tanulmányi séták, kirándulások: Tanmeneteinkben tervezzük, és lehetővé tesszük, hogy azon minden tanuló – mint kötelező foglalkozáson részt vegyen. Célja a tantárgyi ismeretek elsajátítása, elmélyítése. Szándékunk szerint tematikájában a nemzeti érzelmek kialakítása és erősítése szerepel ( alsó tagozaton: Parlament……, felső tagozaton: Ópusztaszer………). Technikailag, tartalmilag előkészítjük, a programokra a tanulókat felkészítjük, az előkészítés során életkoruknak megfelelő feladatokkal látjuk el őket. Az ismeretszerzést és az adott körülmények közötti személyiségfejlesztési lehetőségeket azonos erősségűnek tekintjük, gondoskodunk a játék- és szórakozási lehetőségekről is. A kirándulás eseményeit a tanulókkal feldolgozzuk, a szerzett ismereteket, tapasztalatokat a gyermekek tudatába beépítjük, nevelő munkánkban felhasználjuk.

52

3. Az iskola testületei, munkacsoportjai 3.1 A nevelői közösség fórumai 3.1.1 Szakmai munkaközösségek A munkaközösségek kialakításának módját és rendszerét az SZMSZ szabályozza. 1. Iskolánkban alsós, felsős és osztályfőnöki munkaközösség létezik. A munkaközösségvezetők koordinálják az illető terület munkáját, segítik a tervezés és értékelés folyamatát. a tantárgyi tervezés egységes szemléletét alakítjuk ki és formáljuk, módszertani eljárásokat vitatunk meg, tapasztalatainkat megosztjuk egymással, mérési technológiákat alakítunk ki, majd azokat értékeljük, az átmenet nehézségeinek leküzdése érdekében kapcsolatot tartunk a másik munkaközösséggel. 2.A munkaközösség vezetők tantárgygondozó munkát látnak el, összegyűjtik területük lényeges információit, az igazgató megbízása alapján ellenőrzési tevékenységet is ellátnak.

3.1.2 Nevelési értekezletek A pedagógusok helyi továbbképzésének, és az egységes szellemű pedagógiai eljárások biztosításának lehetőségét látjuk ebben a tanácskozási formában. Évente legalább két alkalommal az adott tanév tervében meghatározott témában, vizsgálatok, értékelések után, a szakirodalom felhasználásával értékelő, feladatkijelölő értekezletet tartunk.

3.1.3 Osztályozó értekezletek A magatartás és szorgalom elbírálása érdekében negyedévente, a tantárgyi érdemjegyek véglegesítése érdekében félévente tartunk értekezletet.

3.1.4 Tantestületi értekezletek A tervezés, feladat-meghatározás és az értékelés szempontjából tekintjük a nevelési munkát befolyásoló tanácskozási formának.

3.2 A tanulók szervezetei 3.2.1 A diákönkormányzat 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: -a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); -tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer; -sportélet; -túrák, kirándulások szervezése; 53

5.

6. 7.

8.

9.

-kulturális, szabadidős programok szervezése; -a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap). Ezekben a kérdésekben -az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; -a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: -az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, -a pedagógiai program véleményezése estén -az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, -a házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. Az iskolában iskolai vezetőség (igazgatói tanács) működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.

3.2.2 A diáksportkör 1. Az iskolai – tanórán kívüli – sportélet szervezeti kerete, amely tevékenységi köre közvetlenül kapcsolódik az iskola célrendszeréhez, programjához. 2. Saját alapszabállyal rendelkezik, a szerint tevékenykedik. Az alapszabályt a közgyűlés fogadja el, amely tartalmazza a sportkör tagjainak jogait, kötelességeit. 3. A sportkör éves versenynaptára az iskolai eseménynaptár része. 4. Nevelési szempontból a diáksportkör életét, a tanulói demokratizmus, a közösségi élet, az egészséges életmód kialakításában fejlesztő és gyakorló területnek tekintjük. 5. A közoktatásról szóló törvény értelmében a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket az iskola biztosítja.

54

4. Alapfokú művészetoktatás Intézményünkben alapfokú művészeti nevelés és oktatás folyik, amely megalapozza a művészi kifejezőkészségeket, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú művészetoktatás beépül iskolánk nevelési rendszerébe. Sajátos eszközeivel, eljárásaival, tevékenységi körével lehetőséget biztosít arra, hogy alapelveink, céljaink maradéktalanul megvalósuljanak. Az alapfokú művészetoktatás táncművészeti ág területén a Néptánc tanszakot működtetjük. Az alapfokú művészetoktatási intézményünknek 12 évfolyama van Az előképzőre jelentkezők minden év szeptemberében a tanszak tanárainál felvételiznek, akik ennek alapján döntenek a felvételükről. A tanulók tandíjat fizetnek a szociális rászorultságuktól függően.

4.1 Néptánc tanszak A néptánc tanszak célrendszerét és funkcióit, általános fejlesztési feladatait, követelményeit, szakirányú feladatait, a kötelező követelményeket és tantervi programot, a részletes, évfolyamonként meghatározott tananyagát, az értékelés módját, a művészeti alap- és záróvizsga követelményeit, továbbá a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzéket a néptánc tanszak tanterve tartalmazza. Óraterve a következő:

Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra

Évfolyamok Előképző Alapfok 1. 2. 1. 2. 2 2 3–4 3–4

1

1

3. 3

4. 3

5. 3

6. 3

Továbbképző 7. 8. 9. 3–4 3–4 3

1

1

1

1

1

1

1

1

10. 3

2

2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

2–4

2–4

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

55

5. Kapcsolataink 5.1 Az iskola és gyermek közötti információáramlás formái diákgyűlés, diák-önkormányzati ülések, hirdetések szóban és faliújságon keresztül, osztályfőnöki órák, egyéb beszélgetések

5.2 Az iskola és a szülői ház közötti kapcsolattartási formák: osztályszülői értekezletek, fogadóórák, iskolaszéki ülések, családlátogatások, a szülő és pedagógus egyéb találkozásai, az ellenőrző könyv.

6. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei 1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben, a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek lakcímkártyáját; - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. 7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 8. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. 9. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott 56

tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

7. Iskolaváltás szabályai Iskolaváltás szabályai A közoktatási törvény biztosítja a tanulóknak az iskolaváltást az alábbi feltételekkel: a tanulónak megváltozott az: érzelmi motivációjára, vagy megváltozott a szociális és környezeti tényezőjére, az anyagi helyzetére és a lakóhelyváltásra való tekintettel. Az eljárás A kiskorú tanulónak az egyik szülője kíséretében kell megjelennie az intézményben, ahol jelzi az iskolaváltási szándékát és annak az indokait is. A nagykorú tanulónak elég, ha ő maga jelenik meg. Ezzel együtt be kell nyújtania egy kérvényt az iskola igazgatójának (érdemes előtte elkérni a megfelelő formanyomtatványt), amelyben rögzíti a tanuló az intézményváltás tényét, valamint okait. Mellékelni kell az alábbi dokumentumokat is: 

félévi vagy év végi bizonyítvány



az aktuális ellenőrző, hogy nyomon lehessen követni a tanulmányi előmenetelt az adott félévben



ha tanév közben van az iskolaváltás, akkor az éves naplóoldal fénymásolata is kell egy hitelesítő pecséttel.

A kérvényt 15 napon belül kell elbírálnia az igazgatónak. A sikeres átvételről vagy elutasításról hoz egy határozatot, amit postán kap meg a tanuló vagy a szülő. Az elutasító határozatnak az alábbi okai lehetnek: 

helyhiány



több mint 250 óra hiányzás



az igazolatlan órák száma meghaladja az igazolt hiányzásokat



1 vagy több tantárgyból teljesen osztályozhatatlan a diák a félévi- vagy év végi osztályozó értekezlet előtt 2 héttel.

Amennyiben az elbírálás sikeres, a tanulónak kötelessége az értesítés kézhez vételétől számított 1 napon belül felvenni a kapcsolatot az osztályfőnökével, be kell iratkoznia, illetve beszereznie a tanulás szükséges eszközeit.

8. Tankönyvek 8.1 A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Maradéktalanul tartalmazza az általunk választott tanterv követelményeinek eléréséhez szükséges tartalmakat. Legyen több évig használható, és ára elérhető. Feleljen meg intézményünk célrendszerének. Ennek érdekében tartalmazza a ké57

pességfejlesztés sokoldalú lehetőségeit. Feleljen meg az önálló tanulást segítő didaktikai alapelveiknek:  szerkezete legyen világos, egyszerű,  motiváljon, keltse fel a gyerek érdeklődését,  szövege az életkornak megfelelő megfogalmazású legyen, kerülje az idegen kifejezéseket, szavakat,  ábrái, betűméretei, szerkesztése segítse az önálló ismeretszerzést,  ösztönözzön ismétlésre, rendszerezésre,  adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre,  adjon mintát az önálló feladatmegoldásokra. Piktogramjai, jelrendszere legyen azonos valamennyi évfolyamon. Méretében legyen kézbe vehető, borítója érdeklődést keltő, színes és tartós. Egy tankönyvcsaládhoz azonos elvek alapján készüljenek mérőlapok.

8.2 A tankönyvtámogatás elvei Ingyenes tankönyvre jogosult, aki: - tartósan beteg - a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyén pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, - három vagy több kiskorú, vagy eltartott gyermeket nevelő családban él, - nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy - rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályozás a házirendben található. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyeken tekinthető meg:

-

az iskola honlapján; az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál;

58

9. A mellékletek jegyzéke

A melléklet száma:

Címe:

1.

A tanulásban akadályozott tanulók fejlesztésének szervezeti formái és fejlesztési programja. (60. o.)

2.

Integrációs program a szociális hátrányok csökkentésére (67. o.)

3.

Az iskola egészségnevelési programja. A mindennapos testedzés szervezeti keretei és programja (76. o.)

4.

A környezeti nevelés programja (83. o.)

5.

A magatartás és szorgalom értékelése (91. o.)

59

1. sz. melléklet:

A tanulásban akadályozott tanulók fejlesztésének szervezeti formái és fejlesztési programja I. Sajátos nevelést igénylő (tanulásban akadályozott) tanulók integrálása A sajátos nevelést igénylő tanulók pedagógiai programja az általános iskola pedagógiai programjához kapcsolódik, igazodik a NAT- hoz és a sajátos nevelést igénylő tanulók iskolai oktatásának irányelveihez. 1. Helyzetelemzés A sajátos nevelést igénylő tanulók integrálását (befogadását) iskolánk alapító okirata és pedagógiai programunk tartalmazza. A befogadásról hozott tantestületi döntés a részleges integráció mellett foglalt állást. A tantestületi döntést a szakmai pedagógiai, személyi, tárgyi feltétek megléte segítette. A befogadott tanulók NAT szerinti fejlesztésekor figyelembe kell venni a „A fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvei” című programot. A befogadott tanulók adatainak rögzítése a befogadó osztály naplójában történik. Az egyéni fejlesztést a fejlesztő naplóban rögzítjük. 2. A részleges integráció helyi gyakorlatának alapelvei a Az integráció fő feladatának tekintjük a gyógypedagógia és az általános pedagógia elkülönítésének feloldását, elismerni az emberek közötti különbségeket, a másságot, és mégis együtt nevelni őket. Ha az együttnevelés során alkalmazzuk mindazt a tudást, ismeretet, tapasztalatot, amiknek birtokában vagyunk, megvalósulhat és valóban általános pedagógiává válhat az inklúzív pedagógia. A tanulás folyamata az inklúzív pedagógiában minden gyermekre értendő. Minden gyermek – mindenféle szelekció és szegregáció nélkül – társaival kooperálva, saját fejlettségi szintjén – „közös tárgyon”, témán, terven, projekten, stb. – tevékenykedik a többiekkel, vagyis játszik, tanul, dolgozik. Az integrációval egy alapvető gyermekcentrikus pedagógiát hozunk létre, amely a gyermeket, fejlettségi szintjének figyelembevételével – a valóság észlelésének, a gondolkodási-, észlelési-, cselekvési- kompetenciáknak minden fokán –, kirekesztés nélkül képesnek tartja a tanulásra. Minden emberi csoport – így egy integrált iskolai csoport is – heterogenitását feltételezzük A tanulás és tanítás anyagát törvényszerűen a tanuló fejlődéshez igazítjuk, vagyis egy tanuló „aktuális fejlődési zónáját” figyelembe véve, a tanulást és tanítást a „legközelebbi fejlődési zónához” igazítjuk. A sajátos nevelést igénylő tanulók foglalkoztatása azonos évfolyamba integrálva, az órák egy részéről (egyéni szükségleteiknek megfelelően) kiemelve, sajátos követelményeik figyelembevételével, differenciált foglalkoztatással, saját tankönyveik használatával, gyógypedagógus irányításával történik. A megfelelő pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció biztosítása az egyéni képességek figyelembevételével folyamatosan valósul meg. A részleges integrációhoz szükséges pedagógiai ismeretek, képességek folyamatos fejlesztésével biztosítanunk kell, hogy minden pedagógusunk, aki bármi módon kapcsolatba kerül a fejlesztésre szoruló gyermekekkel, megfelelő gyógypedagógiai segítséget tudjon nyújtani számukra. Szükségesnek tartjuk a személyre vagy kisebb csoportokra kialakított tervszerű integrációs terápia kialakítása és megszervezése az érdekelt osztályfőnökök, fejlesztő pedagógusok és a gyógypedagógusok együttműködésével.

60

II. Célok, feladatok, fejlesztési elvek, az akadályozottság jellemzői 1. Önmeghatározás A Dégi Dr. Kovács Pál Általános Iskola vállalja fel Dég község azon tanulóinak ellátását, akik tanköteles korúak, tanulásban akadályozottak, és állandó lakhelyükön nem megoldott képzésük. 2. Célkitűzésünk: Tanulásukban akadályozott gyermekek képességfejlesztése, általános műveltség megalapozása, a meglévő, jól funkcionáló képességek erősítése. Felkészítés önálló életvitelre. 3. Képességfejlesztési módszerek között kiemelten szerepel: Egyéni és kiscsoportos forma. Differenciált szükségletekhez igazodó segítségnyújtás. Hiányosan működő képességek korrekciója, valamennyi területen. Terápiás eszközök, eljárások alkalmazása, a tartós tanulási akadályozottságot, magatartási zavart mutató tanulók fejlesztésében. Önálló életvezetési technikák elsajátítása, gyakorlása. Személyiség gazdagítása az önelfogadással, mások elfogadásával, toleráns magatartással. Általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítása. Azonosulás ezen értékekkel (integráció). 4. Kapcsolatok A gyermekvédelmi munkán keresztül tanulóink különleges gondozási igényeit segítjük, figyelembe véve a családok anyagi és szociális helyzetét. Ebben közvetlen partnerkapcsolatunk Dég Község Önkormányzatának Gyámügyi Hivatala és Szociális és Családsegítő Szolgálata. 5. Alapfeladat: A tanulásban akadályozott tanulók oktatása, nevelése. A kötelező, alapfokú iskoláztatás, tartalmi szabályozásának kiterjesztése a fogyatékos tanulók nevelésére és oktatására, azon a felismerésen alapul, hogy a fogyatékos tanulóknak – minden más tanulóval közös emberi tulajdonságai vannak. Ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban élnek. Ezért felnőtté válásukhoz is a tartalmi szabályozás állami dokumentumaiban foglalt elvárások jelölik ki az iskolában elsajátítható tudást és kialakítandó képességeket. Ezek a tartalmi elemek biztosítják, hogy minden magyar gyerek – beleértve a különleges gondozást igénylő, tanulásban/értelmileg akadályozott gyermeket –, elsajátíthassa a kultúra leglényegesebb ismereteit, biztosítva az iskolaváltoztatás lehetőségét is. A tanulók között fennálló különbségeket, iskolánk a helyileg kialakított, egyedi sajátosságokhoz igazodó tanterv alkalmazásával (használatával) mérsékeli, egyenlíti ki. A tanulásban akadályozott tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai, szociális tulajdonságegyüttes, amely az életkori sajátosságokhoz hasonlóan, a tanulók nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének jellegzetes különbségeit fejezi ki. A különleges, sajátos gondozási igényű tanuló életkori sajátosságainak visszafordíthatatlan, részleges vagy teljes körű módosulása, lassúbb ütemű és alacsonyabb szintű fejleszthetőséget feltételez. Az iskolaérettségi vizsgálatoknál már mérhető a hozott ismeretek szűkebb köre, rendszerbe helyezési hiányosságok, amely sajátos: fejlesztő, habilitációs-rehabilitációs, terápiás eljárását teszi szükségessé.

61

6.Tanulásban akadályozott tanulók fejlesztési elvei: A fogyatékos gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg. Terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága befolyásolja. Lehet egyes területeken kiemelkedő teljesítményre képes, ennek felismerése, gondozása kiemelt feladatot jelent. Nevelés hatására ki kell alakulnia a sérülés arányában az alkalmazkodóképességnek, önállóságra törekvésnek, együttműködésnek. A fejlesztés rövid távú céljai minden esetben a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság komplex vizsgálatának diagnózisára, fejleszthetőségi javaslataira épül. A tanulás megkezdése tehát „bemenet szabályozott”, hatósági döntés alapján történik. A multiszenzorális fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis észlelés folyamatait, motoros képességek, a beszéd és nyelvi készségek fejlesztését. A tanulásban akadályozott gyermek személyiségfejlődése – a fejlődést meghatározó, befolyásoló – biológiai, pszichológiai és környezeti okokra vezethetők vissza, amelyek megléte az átlagos nevelés eredménytelenségéhez vezet. A tanulók személyiségének szabad kibontakozásában a differenciált gyógypedagógiai eszközrendszer, a nevelési szükségletekhez igazított egyéni megsegítés meghatározó szereppel bír. Optimális fejlesztésük megkívánja, hogy a sérült funkciók részleges vagy teljes helyreállítása mellett olyan többlet szolgáltatásokat nyújtsunk, amelyek az állapotukból következő hiányokat kompenzálja (kulturális környezet okozta hátrányok ellensúlyozása). A programban megkülönböztetett foglalkozásra nyílik lehetőség azon gyermekek számára, kiknek esélyük van a többségi iskolába való visszajutásra. 7. A tanulásban akadályozott tanulók jellemzői: a.) Nevelési szempontból A kognitív funkciók hiányos működése megmutatkozik a felfogás szintjén, amely a pontatlan észlelésből, a mennyiségi-minőségi adatok összegyűjtésének zavaraiból, a szókincs korlátozódásából, a tájékozódás sérüléséből, az információk hibás értelmezéséből adódhat. A feldolgozás szintjén kiemelkedő a probléma felismerésének hiánya, az összehasonlítás. Nehézsége, a valóság felszínes megragadása, a differenciálás képességének zavara. A teljesítményt akadályozó okok között említendő a kommunikáció problémaköre, a kapcsolatfelvétel és fenntartás hiánya, a vizuális közvetítés és értelmezés nehézsége, a merevség, az analógiák alkalmazásának zavara. Mozgás, finommozgás és koordináció elégtelenségéből származó hátrányok jelentősen meghatározzák az alapvető kulturtechnikák elsajátítását, a vizuális kifejezésformák, vizuális észlelés minőségét, az olvasás-írás jelrendszerének tanulását, finommozgás vezérlését, annak ütemét, irányát, ritmusát, intenzitását. A szociális alkalmazkodás zavara az együttműködésben, a kapcsolatépítésben, kapcsolatfenntartásban jelentkezik és a környezet, a pedagógiai színtér normáinak, szabályainak elsajátítását nehezíti. A következményként fellépő konfliktusok további másodlagos tüneteket (neurotizációt) eredményezhetnek. b.) Oktatási szempontból A fogyatékosságból eredően a tanulásban akadályozott tanulóknál jellegzetes különbségek alakulnak ki, amelyek megmutatkoznak:

62

- pszichikus funkciók eltérésében (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, érzelmi-akarati élet) - fejlődés ütemében és dinamikájában - fejlesztés várható eredményében Nem prognosztizálható biztonsággal, hogy a tanulásban akadályozott tanuló az ismeretelsajátítás folyamatában milyen készség-képességszintre, milyen mélységű ismeretek birtokába juttathatók el. A nevelést és oktatást meghatározó jellemzők miatt a tanulók fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia, az ismeretek tartalmának, mélységének, a tevékenységformáknak, az alkalmazott módszereknek, a tanítás szervezeti kereteinek, valamint a pedagógiai folyamat korrekciós – kompenzáló jellegének.

III. A képzés szerkezete (Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai)

1. Első pedagógiai szakasz (1-3 évf.) Az iskolakészültség megerősítését, a tanuláshoz szükséges alapvető kialakítását, a sérült elemi funkciók részleges vagy teljes helyreállítását, a kultur-technikák megtanítását, a sajátos fejlődési időhöz (biológiai kor=életkor, de nem egyenlő a mentális korral) ütemhez történő rugalmas alkalmazkodást szolgálja. Az intenzív gyógypedagógiai megsegítést követően az első pedagógiai szakasz végén eldönthető, hogy a továbbiakban a tanuló mely intézményben tehet eleget a kötelező alapiskolázásnak. Az első pedagógiai szakasz végén van realitása az egyénisíthető eljárások mellett az alapfokú iskoláztatás általános rendjébe visszahelyezni a gyermeket. Ebben az időszakban a habilitáció-rehabilitáció kiemelt célja, a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése, az észlelés-képalkotás folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, a beszéd formai-tartalmi oldalának erősítése. a. Gondolkodási képességek fejlesztése: Fejlesztési feladat a pontos érzékelés kialakítása: tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása. Összehasonlítás: tárgyak-tárgyképek tulajdonság szerinti (szín, alak, forma, nagyság, mennyiség) analizálása. Differenciálás: tárgyak, személyek, jelenségek, mennyiségek jellemző jegyeinek kiemelése. Minőségi-mennyiségi megkülönböztetés-rendezés. Gondolkodási funkciók fejlesztése nem nélkülözheti az emlékezet, figyelem, koncentráció folyamatos és kiemelt erősítését. b. Emlékezet: Személyek, tárgyak, szimbólumok emlékezeti tárolása, felsorolása a szerialítás megalapozása. c. Figyelem: Egyszerű majd összetett utasítások végrehajtása. Mozgásos cselekvéssorok rögzítése. Céltudatos feladatvégzés, önellenőrzés igényének kialakítása. d. Motoros képességek fejlesztése Elsődleges cél és feladat a testséma felépítése, a különböző testhelyzetek tudatos érzékelése, változtatása. Saját testhez viszonyított irány és térbeli helyzet felismerése. Finommozgások, vizio-motoros koordináció kialakítása. A mozgás-kivitelezési tempó, erősség stabilizálása. e. Tér és időbeli tájékozódási képesség Térbeli hely és helyzet felismerése, megnevezése irányok szerint – relációs szókincs kialakítása, tudatosítása.

63

Megfigyelési folyamaton keresztül a természeti és időritmus érzékeltetése, tudatosítása. f.Kommunikációs képesség fejlesztése: Beszédindíték, beszédkedv fokozása. Ösztönzés a szóbeli kommunikációra. Beszédmintával, gyakorlatokkal a helyes légzéstechnika, a tagolt és grammatikailag pontos beszéd kialakítása, különös tekintettel a felmerülő hang- és beszédritmus hibák javítására. Aktív szókincs építése – fogalomfejlesztés. Az olvasás-írás tanulásban mutatkozó fejlődési lemaradások, nehézségek leküzdése, kompenzálási módok. Irányok, sortartás, sorváltás, magánhangzók vizuális és akusztikus differenciálása. Mássalhangzók analizálása, zöngés/zöngétlen hangok rögzítése. Összeolvasási, rövid szövegértési gyakorlatok. Írás: Ceruzafogás görcsösségének oldása, írástechnikai mozgások rögzítése, íráslendület kialakítása. Hang-betű asszociáció erősítése. g. Szociális képességek: Viselkedés elemzés, pszichológiai vizsgálati eredmény alapján. Társas viselkedési formák gyakorlása, önfegyelem, alkalmazkodás kialakítása. 2. Második pedagógiai szakasz (4-6 évf.) Optimális esetben biztosítja az alapvető kultúr-technikák eszköz szintű elsajátítását, a súlyos tanulási nehézséget mutatók felzárkózását, az önálló tanulási képesség intenzív fejlesztését, a megközelítően homogén tudásszint elérésére. a.Gondolkodási képességek: Feladat: az újonnan szerzett és a már meglévő ismeretek közötti kapcsolatkialakítása, a lényeges és eltérő jegyek felismerése. Verbális megnyilatkozások felerősítése, gyakorlása. Feladat és műveletrendszerek kitartó, akaratlagos megoldása. b.Tanulási képesség fejlesztése: A szándékos tanulás, az önálló, meghatározott célra irányuló tanulási figyelem kialakítása. Önálló tanulási technikák, kompenzációs eljárások bevezetése. Az elterelő ingerek tudatos kizárása, kudarc, nehézség legyőzése. Újrakezdés, ismétlés fontosságának önálló felismerése. c. Kommunikációs képességek fejlesztése Összefüggő, tartalmilag ép beszéd megerősítése, javítása. Nyelvi megnyilatkozások formai követelményeinek figyelembe vétele, alakítása. Szóbeli/írásbeli szöveg értelmezése. Hiányos szabályismeret, automatizálás hiánya miatti beszédhiba következményeként fellépő helyesírási problémák okainak feltárása, korrigálása. 3. Harmadik pedagógiai szakasz (7-8 évf.) Ebben a pedagógiai szakaszban az ismeretbővítés-rendszerezés, az egyes tudományterületek felé való kitekintés, az önálló életvezetésre való felkészítés kerül előtérbe. E pedagógiai szakasz végén kínálkozik az első kilépési pont, amikor az alapozó képzés iskoláiból, középfokú iskolába léphetnek a tanulók, ami elsősorban speciális szakiskolai képzésbe való betagozódást jelent. A fejlesztésnek fokozottan kell szolgálni a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, céltudatos feladat és munkavégzést. A társadalmi integráció érdekében elsődleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, megerősítése. A konfliktuskerülő és feloldó magatartás tudatos alakítása. Felkészítés a családi szerepekre, önálló életvezetésre. Társadalmi szabályok, normák, törvények elfogadására való készség kialakítása. Törekvés a fennálló szubkulturális, szociális hátrányok felszámolására, kortárscsoportba való visszavezetésre, beilleszkedésre. A teljes tantárgyszerkezet és a műveltségi területek oktatásának közös követelményei megegyeznek a Nemzeti alaptanterv elvárásaival. A tanulásban akadályozott tanulók eredményes személyiségfejlesztése érdekében a közös

64

követelmények területeit, három egységgel kívánjuk kiegészíteni és érvényesíteni valamennyi műveltségi területen: Társadalmi beilleszkedés: Gondolkodás, megismerés. Pedagógiai-egészségügyi habilitáció-rehabilitáció a. Társadalmi beilleszkedés: A gyermeki természete figyelembe véve elvárható, hogy az alapiskolázás során tanulóink a mindennapi együttélésben a társadalom által elfogadott értékeknek, normáknak megfelelő magatartási szokásokat sajátítsanak el. Az őket körülvevő személyek cselekedetei magatartási mintaként szerepeljenek, amelyek közül egyéniségüknek megfelelően tudnak válogatni. A helyes magatartási normák, minták, szabályok megismerése, gyakorlása során jussanak el a szabálytudatig, elfogadásig, szabályazonosulásig. Ismerjék fel és tudják értelmezni, hogy vannak egyéni és közösségi érdekek, érdekütközések de léteznek kompromisszumok is. Ismerjék fel és tudják értelmezni, hogy vannak egyéni és közösségi érdekek, érdekütközések de léteznek kompromisszumok is. Ítéljék el a testi erővel, a hatalommal, tekintéllyel való visszaélést. Tudjanak azonosulni az emberszerető, toleráns magatartással. Tevékenységeik, cselekedeteik során mutatkozzon meg az együttműködés, önzetlen segítés, az egészséges versenyszellem játékban, tanulásban, alkotásban, mozgásban. b.Gondolkodás és megismerés A tanulásban akadályozott tanulók sikeres vagy sikertelen iskolai pályafutása döntően a megismerési, gondolkodási képességek fejlődésétől, fejleszthetőségétől függ. A fejlesztésért felelő pedagógiai környezet, szakembercsoport feladata, hogy az akadályozott vagy sérült funkciókat fejlessze. A tanulóktól elvárható, hogy a megismerési, gondolkodási képesség fejlődése érdekében munka és tanulási szokásokat sajátítsanak el. Legyenek képesek az adott személy, tárgy, jelenség, probléma kapcsán a minőségi és mennyiségi adatok pontos észlelésére. Tudjanak egyszerre legalább 2 forrásból érkező információra figyelni, utasításokat kiválasztani. Megfigyeléseiket, megoldásaikat tudják szóban, írásban, rajzban megjeleníteni, kifejteni, új helyzetben alkalmazni. c. Pedagógiai és egészségügyi habilitáció, rehabilitáció A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs és rehabilitációs nevelés célja: a tanulásban akadályozott fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok, az iskola helyi tantervének részeként működnek. Megjelennek tantárgyi témaként, önálló fejlesztési programként. A tevékenység megtervezésekor a következő elveket tartjuk szem előtt: - A habilitációs-rehabilitációs tevékenységet előzze meg olyan pedagógiai diagnosztizálás, amely pontos képet ad a gyermek ismeretiről, fejlettségi szintjéről, az alulteljesítés okairól. - A tanuló hiányos iskolakészültsége, fejlődési lemaradása, pusztán funkció tréninggel nem pótolható. A tudáselemek, ismeretek elsajátítása többféle képesség együttes meglétét, működését feltételezi. Ugyanakkor a képesség fejlesztése nem függetleníthető az ismeretek, tevékenységek rendszerétől. Ezért a foglalkozásokon központi szerep jut a műveleteknek, feladatoknak, a lemaradás okaira irányuló fejlesztő gyakorlatoknak. - A habilitációs-rehabilitációs foglalkozásokon – a tanuló életkorának, fejlettségének ismeretében – egyidejűleg és egymással kölcsönhatásban kell korrigálni a beszédet, a megismerő tevékenységet, a cselekvésszabályozást, a mozgást, a tájékozódást. Tág teret kell adni a tanuló önállóságának, a saját elgondolás érvényesítésének.

65

IV. A továbbhaladás követelményei A tanulásban akadályozott tanulókat nevelő intézmények számára a továbbhaladáshoz szükséges minimális teljesítmény meghatározott. A minimumnak minősített tananyagot a szükséges idő ráfordításával mindenkinek meg kell tanítani. Csak a minimum tartalmakon kívüli anyagrészek esetében engedhető meg, hogy minden tanuló annyit és olyan színvonalon sajátít el belőle, amennyit a rendelkezésre álló idő alatt képes. Ez adhat alapot az iskolák közti átjárhatósághoz. Integrált keretek között nevelt, tanulásukban akadályozott tanulók fejlesztésénél a iskolánk pedagógiai programját kell alkalmazni. A fejlesztéshez, a rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéniesített neveléshez, szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai-tanári végzettségre van szükség. Amennyiben a gyermek állapota megkívánja, úgy más szakembert (pszichológus, konduktor) is be kell vonni a munkába. Műveltségi területek: 1. Anyanyelv és irodalom 2. Matematika 3. Ember és társadalom 4. Ember és természet 5. Földünk és környezetünk 6. Informatika 7. Művészetek 8. Életvitel – gyakorlati ismeretek 9. Testnevelés és sport

66

2. sz. melléklet IPR program Intézményünk 2005/2006-os tanévben vezette be a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D.§, illetve 39/E.§ alapján iskolánkban a képesség-kibontakoztató és integrációs programot, amit azóta is sikeresen működtetünk. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. és 39/E. §-a két olyan oktatási-szervezési formát tartalmaz, amely támogatással ösztönzi a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló – a szociális helyzetből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó - iskolai nevelésének oktatásának megszervezését. A rendelet szerint a képesség-kibontakoztató és az integrációs felkészítés, a résztvevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése a közoktatási törvény 95. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján kiadott integrációs program alkalmazásával történik. Iskolai integrációs program (iskolai IPR) nem ad meg részletes tanítási tartalmakat, választandó tantervet, tankönyvet, stb., nem nevez meg konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. Kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese. Az iskolai integrációs program a következő elemeket tartalmazza: I. Az alkalmazás feltételei II. A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer III. Elvárható eredmények IV. Intézményi önértékelés Az első fejezetben megjelenő elemek teljesítése kötelező, hiszen a program működéséhez elengedhetetlen az integráló, heterogén intézményi közeg kialakítása. A második fejezetben (A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei) szereplő pontokban foglaltak kötelező elemek, az egyes pontokon belül azonban szabadon lehet választani legalább egy programelemet. Természetesen az ideális az, ha a bevezetés évétől folyamatosan minél több programelem megjelenik az iskola életében, hiszen alkalmazásuk kölcsönösen erősíti egymást. A harmadik fejezetben olvasható várható eredmények olyan kimeneti pontokat határoznak meg, melyek az integrációs felkészítés eredményeit írják le, teljesítésük biztosítja a rendszer hatékony és eredményes működését. Az intézményi önértékelés segíti az integrációs stratégia elkészítését, az éves feladat meghatározást és megmutatja a program eredményességét jelző indikátorok változását. 1 Az iskolai integrációs program egyaránt vonatkozik 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. § és 39/E. §-ra is, azzal a különbséggel, hogy a képesség-kibontakoztató felkészítésnek az integrációs felkészítés speciális feltételeinek nem kell megfelelnie. I. Az alkalmazás feltételei 67

Az iskolai integrációs program alkalmazásához elengedhetetlen néhány olyan szervezési, intézményi feltétel, amely biztosítja azokat a kereteket, amelyeken belül az integráció működni tud. Az iskola élete több ponton is átalakul, ha integrációs nevelésbe kezd. Újra kell gondolni tevékenységét, helyzetét, így az alábbi elemek végrehajtása kötelező. 1. Integrációs stratégia kialakítása 1.1. Helyzetelemzés az integráció szempontjai alapján (az intézményi önértékelés táblái a helyzetelemzés elkészítéséhez segítséget nyújtanak) 1.2. A célrendszer felállítása (a célok és feladatok meghatározása), valamint az elvárható eredmények intézményi megfogalmazása a helyi sajátosságok figyelembe vételével (A célok és éves feladatok meghatározásához használható az intézményi önértékelés is.) 2. Az iskolába való bekerülés előkészítése 2.1. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése, szakmai együttműködés kialakítása az óvodával. 2.2. Heterogén osztályok kialakítása 3. Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése 3.1. Szülői házzal 3.2. Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal 3.3 Szakmai és szakszolgálatokkal 3.4. Középfokú oktatási intézményekkel 3.5. Kisebbségi önkormányzattal 3.6. Civil szervezetekkel II. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei az integrációs fejlesztést megvalósító programot azokkal a szempontokkal egészítik ki, amelyek az együttnevelés pedagógiai esélyeit jelentősen növelik. Az integráció - a heterogén összetételű iskolák és tanulócsoportok kialakítása -, leginkább a differenciálásra alkalmas szervezési módok, kooperatív technikák alkalmazását jelenti. Így az egyes rendszerelemeket is ez a szempont befolyásolja alapvetően. Az arab számokkal jelölt fő sorok alatt megjelenő (dőlt betűvel jelölt) elemek közül legalább egyet kötelezően kell választani. Az iskola a kiválasztott programelem(ek) alkalmazását adaptálás, vagy önálló fejlesztés útján is megvalósíthatja. Amennyiben az iskola már alkalmaz egy programelemet, akkor azt kell megvizsgálni, hogy érvényesülnek-e az integrációs felkészítésre vonatkozó osztály- illetve csoportkritériumok, valamint, hogy milyen módon mérik az adott elem hatékonyságát, eredményességét. 1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek a következő területekről 1.1. Az önálló tanulást segítő fejlesztés • a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok • az önálló tanulási képességet kialakító programok • a tanulók önálló - életkornak megfelelő - kreatív tevékenységére épülő foglalkozások • tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek 1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése • tantárgyi képességfejlesztő programok • kommunikációs képességeket fejlesztő programok • komplex művészeti programok 1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése • közösségfejlesztő, közösségépítő programok • mentálhigiénés programok • előítéletek kezelését szolgáló programok 68

2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek • patrónusi, mentori, vagy tutori rendszer működtetése • együttműködés civil (pl. tanodai) programmal • művészeti körök 3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek • egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés • kooperatív tanulásszervezés • projektmódszer • drámapedagógia 4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái • értékelő esetmegbeszélések • problémamegoldó fórumok • hospitálásra épülő együttműködés 5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei • a szöveges értékelés – árnyalt értékelés, egyéni fejlődési napló 6. Multikulturális tartalmak • multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban • multikulturális tartalmak projektekben feldolgozva 7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása • pályaorientáció • továbbtanulásra felkészítő program

I.             

Céljaink Jogszabálynak való megfelelés Személyiségfejlesztés Közösségfejlesztés Integrált oktatás Differenciált oktatás Élményszerű tanulás Következő évi beiskolázási terv elkészítése Tanulók szüleinek informálása Párbeszéd minden szülővel Kompetenciamérés Tankötelezettség betartatása Aktuális munkaterv elkészítése Kapcsolattartás módja, a kapcsolattartás ütemezése

II. Az alkalmazás feltételei Az iskolába való bekerülés előkészítése Az első osztályba lépés előkészítésének hagyományai vannak intézményünkben. Szeretnénk megkönnyíteni az átmenetet minden kisgyerek számára, hogy szorongások nélkül, jókedvvel lépje át az iskola küszöbét. Szeretnénk továbbá azt is elérni, hogy örömmel járjanak iskolába, s kezdeti 69

érdeklődésük a tanulás iránt hosszú ideig megmaradjon. Ez természetesen feltételezi a két intézmény – az óvoda és iskola – szoros kapcsolatát, valamint a jó együttműködést az óvodapedagógusok és a tanítók között. Az előkészítés és együttműködés formái, amelyeket a jövőben alkalmazni szeretnénk: Az óvoda- és iskolapedagógusok kapcsolattartása egymással: 1. Az óvoda és iskolapedagógusok folyamatos kapcsolattartása 2. Közös megbeszélések egy-egy aktuális témáról. 3. Óvoda-iskola átmenetet segítő munkacsoport Az óvoda- és iskolapedagógusok kapcsolattartása a gyerekekkel: 1. A leendő elsőosztályos tanítók látogatása a nagycsoportban:  Foglalkozások megtekintése  Látogatás játékidőben  Bekapcsolódás a gyerekek játékába 2. Iskolanyitogató: játékos foglalkozást tartanak a leendő első osztályosoknak a tanítók az iskolában. 3. Az óvónők látogatása az őszi- tavaszi nyílt napokon az első osztályban. (Figyelemmel kísérik a gyerekek fejlődését.) 4. A nagycsoportosok látogatásai az iskolában:  Ismerkedés az iskola helyiségeivel, udvarával  Ismerkedés az iskolában dolgozókkal  Ízelítő az elsősök tanóráiból 5. Az első osztályosok visszalátogatnak az óvodába évente többször. 6. A tanítónők látogatása az óvodai nyílt napokon Az óvoda- és iskolapedagógusok kapcsolattartása a szülőkkel:  Évente egy-két alkalommal elhívjuk rendezvényünkre a nagycsoportos gyerekek szüleit az iskolába. Ezeken az alkalmakon a szülők aktuális témákról beszélgethetnek szakemberekkel (pl.: Nevelési Tanácsadó feladatai, iskolaérettség, tudnivalók az első osztályról stb.)  A leendő tanítók szülői értekezletet tartanak a nagycsoportosok szüleinek tavasszal, az iskolába lépés előtt.  A leendő első osztályosokat a tanító nénik a tanévkezdés előtt meglátogatják. DIFER tesztek folyamatos alkalmazása óvodában és 1. osztályban minden tanulónak A vizsgálat célja:  Óvodában: a nagycsoportos gyermek alapképességeinek megismerése, a fejlesztés irányának kijelölése.  Óvodáskor végén: a teszt rövid változatával a gyermek iskolaérettségi mutatójának megállapítása.  Iskolában: a pedagógus képet kapjon az iskolába bekerült gyermek alapképességeiről, a fejlesztés további feladatairól.  A nagycsoportos gyerekekkel elvégzett vizsgálat eredményeit az óvoda megbeszéli a leendő első osztályos tanítóval, illetve a program iskolai felelőseivel.  Az iskolai vizsgálat eredményeit az iskola közli az óvodával.  Az érintett korosztállyal kapcsolatban az óvónők és az alsós munkaközösség legalább félévente konzultációt tart a fejlesztési feladatokról Feladat: A feltárt alapkészségek egyénenkénti fejlettségi szintjének megfelelően minden gyermek számára meg kell határozni, hogy mely területek fejlesztésére van szükség. Várható eredmény: 70

A kapott eredmények alapján kijelölt célzott fejlesztés segítségével a gyermek hátrányai csökkenthetők, esetenként leküzdhetők. A fejlesztés feladatai a nevelés- oktatás folyamatába beépíthetők. Együttműködések- partnerségi kapcsolatok kialakítása

Partnerek Szülők

Szülői munkaközösség

Együttműködés területei gyakorisága  Szülői értekezlet (Évente 2 alkalommal)  Fogadó órák (Minden héten 1 alkalommal adott időpontban)  Nyílt napok (Évente kétszer)  Családlátogatás (1. és 5. osztályban év elején, Egyéb esetekben, szükség szerint)  Farsang  szelektív hulladékgyűjtés  néptánc találkozó

Együttműködés célja Szorosabb kapcsolat kiépítése. Szülők bevonása pedagógiai munkánkba. Szülői értekezletek vonzóbbá tétele.

Közös szabadidős tevékenységek A szülői munkaközösség tagjaival még szorosabb  farsang  karácsonyi és húsvéti alkotóházak kapcsolat kialakítása, tevékenységük beépítése a mindennapi pedagógiai munkába és tanításitanulási folyamatba.

Civil szervezetek Dég Gyermekeiért Közalapítvány

 

Rendezvények szervezése Nyári unaloműző napok

Polgárőrség



Előadások személy- és vagyonvédelemről Takarítási Világnap Tagtoborzás Környezetvédelem Víz projekt

Horgászegyesület

   

71

Fontos célunk a civil szervezetekkel való együttműködés elmélyítése: életre való felkészítés.

Dég Sportegyesület Vöröskereszt dégi Szervezete Margaréta Nyugdíjasklub Nimród Vadásztársaság Középfokú oktatási intézmények

      

Utánpótlás nevelése Adventi Kupa Sportnap Elsősegélynyújtó szakkör Versenyek Egészségnap Családi alkotóház

 

Kirándulások Erdő projekt



Hatékony együttműködés Tanulóink részt vesznek a középiskolák által szervezett nyílt tanulóink továbbhaladása érdekében. napokon. A pályaválasztási tájékoztató keretében iskolánk szülői értekezletet tart a 8. osztályos szülők részére.



Gyermekjóléti Szolgálat



Együttműködésünk folyamatos, az aktuális problémák megoldására.

Biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védőóvóintézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében, a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeknek és szüleiknek segítséget nyújtson.

Pedagógiai szakmai és szakszolgálatok



A tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyerekek bevizsgálását végzik. Logopédiai ellátás Pályaválasztási tanácsadás.

Konzultáció az iskolában előforduló pedagógiai problémákról, esetmegbeszélések, tanácsadás. Magatartás – és viselkedészavaros tanulók kezelésének lehetőségeiről, módszereiről történő folyamatos konzultációk, ezen zavarok felismerésének és megelőzésének lehetőségei.

 

72

Kistérségi és régiós (elsősorban IPRt működtető) oktatási intézmények



Hospitációs napok szervezése

Horizontális tanulás biztosítása, hálózati rendszer kiépítése

III. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei Célunk, hogy a tanulók kíváncsiságát, érdeklődését felkeltve sikerélményhez juttassuk őket, közben sugallva, hogy a tudás érték. Szeretnénk elérni a jövőben, hogy tanulóink örömüket leljék a társakkal való kooperációban. Éljék át saját szerepüket a közösségi feladatok megoldásában, miközben érezzék feladatuk fontosság és súlyát, amelyért felelősséggel tartoznak. Szeretnénk elérni, hogy gyermekeink már korai éveikben megtanulnák, hogy munkájukért és magatartásukért felelősséget vállaljanak. 

A társas kapcsolatokat tovább kell fejlesztenünk, és felnőtt-központú tanítás helyébe a gyermekközpontú tanulásszervezést kell a lehető leggyakrabban előtérbe helyeznünk, ügyelve arra, hogy a többi tanulásszervezési móddal egészséges egyensúlyt alakítsunk ki.



Kooperatív tanulásszervezéssel az önálló tanulás alapkészségeinek az erőteljes fejlesztését kell továbbra is szorgalmaznunk és fejlesztenünk.



Az előző években a TÁMOP pályázat keretében kidolgoztuk „Jó gyakorlatainkat”. Reményeink szerint még hatékonyabbá tehetjük a gyerekek tanulási folyamatát.



A személyiségfejlesztés fontos lépcső, ahol az önértékelés és önismeret fejlesztését célozzuk meg, mert a tanulóknak tisztában kell lenniük saját magukkal, tulajdonságaikkal, lehetőségeikkel és hogy elfogadják azt. Ez az eredményes tanulás előfeltétele.

Időt és lehetőséget kell biztosítanunk: 

a konfliktus-megoldási készségek; - a tanulók szociális képességeinek fejlesztésére, a szociális kompetencia komponenskészleteinek gyarapítására, a pozitív egyéni értékrend kiépülésének a segítésére.



a személyes kompetenciák: a döntésképesség, az alkalmazkodás fejlesztésére.



a tanulók személyes felelősségvállalási képességének, az önfegyelmüknek, a kultúrált fellépési képességnek a fejlesztésére.

Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek 

A fejlesztés, a szocializációs zavarból adódó hátrányok csökkentése érdekében szükséges megtalálni és használni azokat a módszereket, amelyekkel legalább részben csökkenthetjük a HHH-s tanulók hátrányait. A tanulók megismerését, a tanulási nehézségek és problémák folyamatos feltérképezését, az önálló tanulás segítését, a motiváció erősítését a jövőben is fontos feladatunknak érezzük.

Elérendő célunk: 

felkelteni a gyerekek érdeklődését



tanulási tanácsokkal és módszerekkel kialakítani a helyes tanulási szokásrendet



fejleszteni a tanuláshoz szükséges elemi részképességeket, pótolni az esetleges lemaradásokat 73



javítani tanítványaink olvasási attitűdjét, a szövegekhez, az olvasáshoz való viszonyát



fejleszteni az emlékezőképességet, a gondolkodást, a kognitív képességeket



fejleszteni a beszédkészséget



Differenciált tanulásszervezés széleskörű alkalmazása

Megvalósítás területei:    

szakkörök tanulmányi versenyek versenyekre való felkészülése tanórán a tantárgyi képességek fejlesztése

Szociális kompetenciák fejlesztése: - Társas készségek fejlesztése - Illemtan, szabálytudat - Közösségi élet - Reális önértékelés Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő, közösségépítő programokkal: Cél: szociális kompetenciák fejlesztése, közösségfejlesztés, közösségtudat formálása, felelősség egymásért, együttélés szabályainak elfogadása és betartása, előítéletek kezelése. Tájékozódási képesség fejlesztése, egymás megbecsülése, alkalmazkodó képesség fejlesztése, munkamegosztás, tantárgyi képességek bővítése, gyakorlása, alkalmazása.  Farsang: a gyermeki kreativitás kibontakoztatása, szülőkkel való közös készülődés, szabadidő hasznos eltöltése, másság és tolerancia megismertetése és fejlesztése, településünk múltjának megismerése. A közös cél érdekében az osztály tagjainak összefogása.  Iskolai kirándulások alkalmával a közösségfejlesztés, viselkedéskultúra, szűkebb és tágabb környezetünk megismerése, egészséges életmódra való nevelés a célunk. Az integrációt segítő módszertani elemek: - Hatékonyabb differenciált oktatatás alkalmazása, - Kooperatív technikák alkalmazása - Tanulási esélyegyenlőség segítése a tanulás tanításával, szoftverekkel segített fejlesztés, interaktív tábla széleskörű használata - Egyéni haladási tempó, - Projekt munka, projektoktatás alkalmazása

Műhelymunka- a tanári együttműködés formái:  Továbbképzések  Esetmegbeszélések folytatása, problémamegoldó fórumok hatékonyabbá tétele  Módszertani műhelyeken, hospitációs napokon való részvét: új módszerek megismerése, bemutató tanítások szervezése, fejlesztő eszközök bemutatása  A beintegrált SNI-s gyerekek beilleszkedésének segítése és fokozott figyelemmel követése  SNI-s tanulók munkájának segítése A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei: 74



A tavalyelőtti tanévtől élve törvény adta lehetőségünkkel, a szöveges értékelést csak 2. osztály első félévéig tartottuk meg, majd azt követően az érdemjeggyel történő osztályozást alkalmazzuk.



Egyéni fejlesztési terv: a tanulók haladásának és fejlődésének mérése által az esetleges hátráltató okok felismerése, korrekciója, melyet a szülőkkel és a tanulókkal együtt értékelünk három havonta.

Multikulturális tartalmak: Céljaink: Toleranciára nevelés  Társadalmi kirekesztés megelőzése  Saját kultúrájának, lakókörnyezete kultúrájának, nemzetiségek kultúrájának, más kultúrájának megismerése  A világ megismerése  A személy aktív szereplője legyen az őt körülvevő világnak Megvalósítási területek:  Osztályfőnöki órákon, farsangon, Föld napján, tanítási órákon, A továbbhaladás feltételeinek biztosítása:  Országos kompetenciamérésen való eredményesebb teljesítmény  Kompetencia alapú oktatás fejlesztése  Folyamatos osztályfőnöki munka 1- 8. évfolyamokon, korosztálynak megfelelő munkaterv szerint  Minden évfolyamban hangsúlyozott önismeret-fejlesztés, hogy pályaválasztásra a gyereknek reális képe legyen önmagáról  Pályaválasztás előtt álló tanulók döntésének segítése (önismeret, képességek ismerete stb.) osztályfőnöki órák keretén belül. Szülőknek nyújtott információk   

Tanulóink továbbra is részt vegyenek az Arany János Tehetséggondozó Programban December hónapban próbafelvételi írása Növelni az érettségit adó intézményekben tovább tanuló HHH-s tanulók számát IV. Várható eredmények

      

A hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak. Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére.. Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. Az intézményben folytatódik a tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer. Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma. Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma. Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak. 75

Integrációs programunk olyan innováció, amely tartósan segíti a Dégen élő gyermekek esélyegyenlőséghez jutását, körzetünk minőségének javítását. A projekt hosszú távú működésétől a következőket várjuk el: - A hátrányos helyzetű gyermekek eredményes fejlesztése, - A HHH-s tanulók tanulási sikereinek gyarapítása, - Tudatos társadalomformálás. - A sikeres megvalósítás közben maguk a pedagógusok is változnak, és e változás a pedagógus mesterségbeli tudásának pozitív irányú változását eredményezi. IV. Intézményi önértékelés Az önértékelés elkészítéséhez szakértő segítségét vesszük igénybe.

3. sz melléklet

Az iskola egészségnevelési programja 1. Célunk olyan egészségszemlélet, képességrendszer és személyiségjegyek kialakítása, amelyek során a tanulókban kialakul az önmagukkal és környezetükkel szembeni érzékenység és felelősségérzet, tudatosulnak a környezet, a viselkedés, az életmód és az egészségi állapotok okozati összefüggései, kialakul testi és lelki egészségük harmóniája, világossá válik, hogy életminőségük jobbítását csak jövőjük tervezésével és életútjuk tudatos építésével valósíthatják meg, tudatosul az egészség- és környezetvédő magatartás szokásrendszerének fontossága és jelentősége, egyértelművé válik, hogy az egészség, a kiegyensúlyozott életvitel nélkülözhetetlen eszköz a boldog, sikeres élethez, kialakul az életkoruknak megfelelő önismeret, mint az önnevelés alapja, alapvető igénnyé válik a munkához szükséges nyugodt, rendezett környezet és a munka, a pihenőidő megfelelő arányának kialakítása, kialakul a kellő tolerancia az átlagtól eltérő ütemben fejlődő társaikkal és a mássággal szemben, kifejlődnek olyan kommunikációs képességek, amelyek segítik társas kapcsolataik kialakulását, azok harmonikus fennmaradását és a konfliktushelyzetek feloldását. kifejlődik a felelős döntéshozási képesség egészségük és környezetük védelme érdekében. 2. A tanulók egészségfejlesztésével összefüggő iskolai feladataink: alapvető ismeretek elsajátíttatása az emberi szervezet működéséről, a testi – lelki ? szellemi egészség összefüggéseiről, a sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszony kialakítása, a szabadidő – kultúra fejlesztése, alapvető ismeretek elsajátíttatása az egészséget fenyegető tényezőkről, a betegségek és balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről, 76

a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához szükséges ismeretek, készségek és képességek fejlesztése (empátia, rugalmasság, alkalmazkodóképesség, személyiségtisztelet, stb.), felkészítés a felelős, örömteli párkapcsolatra, a családi életre, reális énkép és önismeret kialakítása, felelős döntési képesség kialakítása. 3. Az egészségnevelést szolgáló témakörök az általános iskolában Az alábbiakban szereplő fejlesztési területeket és tartalmakat beépítjük iskolánk helyi tantervébe és az egyes évfolyamokon életkornak megfelelő mélységben dolgozzuk fel. Alsó tagozat: A harmonikus emberi kapcsolatokra nevelés A család az ember legszűkebb, legközvetlenebb közössége (a családtagok egymás iránti szeretetére, tiszteletére nevelés, a családi munkamegosztás, segítségnyújtás fontossága) Az osztályközösségben való viselkedés helyes szabályai A tanulók között adódó konfliktusok megoldásának helyes módjai Testi egészségre nevelés Az emberi test fő részei, szervrendszerei, ritmusai A személyi higiéné fontossága, öltözködés Az egészséges életmódra nevelés (a helyes táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a helyes napirend) A betegségek elkerülésének lehetőségei Az egészségre káros szokások elutasítása A balesetek elkerülésének módjai A tárgyi környezettel való harmonikus kapcsolatra nevelés lehetőségei A tanulók közvetlen környezetének megóvása, tisztántartása Az esztétikus és tiszta környezet iránti igényesség kialakítása Közreműködés a község és iskola szelektív hulladékgyűjtésben Az osztályban élősarok létrehozása és gondozása A szabadidő helyes eltöltésére nevelés Az iskolai sportkörökben, szakkörökben és közös kulturális programokban való örömteli részvétel A mértéktelen televíziózás és számítógép használat ártalmai Felső tagozat: Harmonikus emberi kapcsolatokra nevelés az ember fő biológiai, pszichológiai jellemzői az ember viszonya önmagához, családjához, embertársaihoz (kortárscsoportok, munkatársak, stb.), a társadalomhoz, intézményekhez emberismeret, empátia, alkalmazkodóképesség egyén és közösség, a közösségbe való beilleszkedés, a közéletben való aktív részvétel kulturált viselkedés (beszédmodor, érintkezés, stb.) a felnőttekkel, tanárokkal és diáktársakkal minden élethelyzetben normális embertársi, nemek közötti kapcsolatok, magatartásformák alakítása (szolidaritás, kooperáció, barátság) viselkedésünket, viszonyainkat szabályozó értékek, erkölcs, hagyományok, szokások, vallási előírások, divat, normák, jog 77

saját és mások testi épségének óvása A tárgyi környezettel való harmonikus kapcsolatra nevelés kulturált és esztétikus környezet kialakítása a közvetlen környezet (osztálytermek, folyosók, ebédlő, sportöltözők, udvar) rendben tartása, óvása, szépítése környezetkímélő magatartás és életmód (környezetbarát anyagok felhasználása, takarékosság, stb.) betegségek elkerülése, az egészség megóvása tevékenység, terhelés harmonikus, kiegyensúlyozott aránya baleseti óvórendszabályok ismerete, balesetek elkerülése közlekedési kultúra (a gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályai, a tömegközlekedési eszközök használata) helyes magatartás betegség esetén egészséges, korszerű, rendszeres táplálkozás rendszeres testmozgás, sport megfelelő személyi higiéné (rendszeres tisztálkodás, időjárásnak, évszaknak megfelelő öltözködés, stb.) helyes napirend, életrend (pihenés–munka helyes aránya, megfelelő alvásidő, stb.) kialakítása a szexualitással kapcsolatos alapfogalmak, viselkedési formák, biológiai és erkölcsi vonatkozások egészséget fenyegető környezetkárosító anyagok, környezeti ártalmak emberismeret, empátia, alkalmazkodóképesség, nyitottság egészségkárosító élvezeti szerek (mértéktelen alkohol, nikotin, kávéfogyasztás) serkentők, nyugtatók, drogok szenvedélybetegségek (alkoholizmus, narkománia) a függőség egészségkárosító következményei kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás) konfliktusok, válságok a családban, feloldási lehetőségek szabadidő-kultúra fejlesztése 4. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében 78

- az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; vagy helyi szakemberekkel, - tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; - támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: - a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: Tantárgy elsősegély-nyújtási alapismeretek biológia - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés fizika - égési sérülések - forrázás testnevelés - magasból esés - húzódás, ficam, törés - az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödiknyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások lehetőség szerint: - szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó); - minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének, vagy helyi szakemberek bevonásával; - évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára. 5. Az egészségnevelés színterei az iskolában tanórák (ezen belül kiemelt szerepet kapnak a biológia és egészségtan, a természetismeret, környezetismeret az osztályfőnöki és a testnevelés órák, de a többi szaktárgyi órán is kihasználjuk a tananyaghoz kapcsolódó egészségnevelési lehetőségeket) napközis foglalkozások szakköri foglalkozások (életmód-, elsősegélynyújtó - szakkör, stb.) iskolai sportköri foglalkozások (futball, kézilabda, tömegsport) játékos egészségfejlesztő foglalkozások az alsó tagozaton 79

a védőnő által tartott foglalkozások (az osztályfőnökökkel egyeztetett munkaterv szerint) iskolaorvosi szűrővizsgálatok túrák, kirándulások, iskolai sportversenyek szülői értekezletek (a szülőkkel történő, egészségneveléssel kapcsolatos párbeszéd nagyon fontos, mert közvetetten segíti nevelőmunkánkat) a felnőttek (tanárok, és más iskolai dolgozók) példaadása, egészséges életmódja 6. Az ismeretek, készségek, képességek elsajátítását szolgáló módszerek, tevékenységformák szerep- és szituációs játékok személyes és más példák gyűjtése, kiértékelése, megbeszélése önismereti tesztek, kérdőíves felmérések kitöltése, kiértékelése, megbeszélése kísérletek végzése (a környezet tisztaságának vizsgálata, a dohányzás ártalmai stb.) problémák megbeszélése, elemzése, vita kiselőadások projektmunka Fontosnak tartjuk az ún. „részvételen alapuló” oktatási technikák minél szélesebb körű alkalmazását, mert ezek révén alakulhat ki a saját élmény, fejlődhetnek az életvezetés, a testi–lelki jóllét szempontjából valóban fontos készségek és jártasságok. 7. Együttműködés az egészségnevelésben Állandó és alkalmi részt vevők: osztályfőnökök szaktanárok gyermekvédelmi felelős iskolaorvos, fogorvos, gyógyszerész védőnő szülői munkaközösség, szülők Magyar Vöröskereszt helyi csoportja ANTSZ Egészségfejlesztési Osztálya Országos programok koordinátorai Egészségfejlesztő munkánk csak akkor lehet eredményes, ha közösen, egymást segítve és megerősítve végezzük azt diákjaink, gyermekeink egészsége érdekében. 8. A mindennapos testmozgás biztosítása A mindennapi testnevelés céljai: a tanulók egészségének megőrzése (testi fejlődésük, érésük támogatása, higiénés szokások kialakítása, ortopédiai elváltozások megelőzése, a keringési és légző rendszer erősítése) mozgáskultúrájuk fejlesztése (alapvető mozgáskészségek kialakítása, fejlesztése, a koordinációs készség fejlesztése, az úszás elsajátítása) a tanulással együtt járó szellemi túlterhelés csökkentése, feszültségoldás tanulási-, játék- és sportolási élmények nyújtása pozitív személyiségjegyek kialakítása, fejlesztése Alsó tagozat: Az KT. 52. §-a értelmében az általános iskola első – negyedik osztályában biztosítani 80

kell a mindennapos testmozgás, amely az alsó tagozaton a helyi tantervben meghatározott heti három testnevelési óra, ezen kívül heti két – azon a napon, amelyiken az adott tanulócsoportnak nincs testnevelés órája –, játékos, testedző foglalkozás keretében valósul meg. Formái: testnevelési órák, heti 3-alkalommal tanórák utáni (vagy a tanulók órarendjébe illesztett) játékos, egészségfejlesztő testmozgás napi 30 percben (tanítók irányításával) heti 2-alkalommal, azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra. A formát – az alkalmazás tapasztalatainak figyelembe vételével – az alsó tagozatos munkaközösség javaslata alapján az igazgató megváltoztathatja, úgy, hogy a törvényi előírások érvényesüljenek. alsós sportkörök (az éves munkaterv szerint). Ezekben folyik a tehetséggondozás és a versenyekre, szereplésekre való felkészítés is. osztálykirándulások, túrák Felső tagozat: Formái: testnevelés órák sportköri foglalkozások, ezen belül – az egyes sportcsoportok működése, valamint a – tömegsport foglalkozások. A tömegsport foglalkozásokat a heti programba úgy kell beállítani, hogy mindazon tanuló, akiknek az adott nap délelőttjén nem volt testnevelés órájuk, a foglalkozáson megjelenhessenek. Pedagógiai módszerekkel biztosítani kell, hogy a tanulók ezzel a lehetőséggel éljenek. A feladat az testnevelő tanárokra és osztályfőnökökre egyaránt vonatkozik. A napközi otthonban gondoskodni kell arról, hogy naponta a gyermek legalább 30 perces játékos testmozgást végezzen. Ezt a pedagógus szervezi, de figyelembe veszi a gyermekek szándékait is. A megvalósítás ütemezését a 6/1. sz. mellékélet: A mindennapos testedzés programja tartalmazza. 9. A tanulók fizikai állóképességének mérése Célja: A tanulók fizikai állapotának naprakész ismerete, a csoportos és egyéni fejlesztések irányainak mérőszámok alapján történő meghatározásához. A tanulók fizikai állóképességének felmérését és nyomon követését a testnevelést tanítók végzik évente kétszer, ősszel és tavasszal a Hungarofit tesztrendszer alapján. Az elvégzett vizsgálatok képet adnak a váll és karizom, a has-, hát- és csípőhajlító izmok erő-állóképességről, ill. a tanulók aerob képességről. Az adatok összehasonlítása lehetővé teszi fejlődésük számszerű követését, visszacsatolást ad a pedagógus munkájának sikerességéről, ill. segíti a kiemelkedő fizikai képességekkel rendelkező tanulók korai felismerését. Az adatok nyilvántartása számítógépen történik. Olyan rendszert kell kialakítani, hogy az adatok megjelenítése statisztikai feldolgozást, értékelést és összehasonlítást tegyen lehetővé. Magyarország népegészségügyi helyzetének legfontosabb problémái közismertek: -a férfiak és a nők születéskor várható életkora jelentősen elmarad az Európai Unió átlagától, mert 81

- az egészségben leélhető életévek száma évtizeddel rövidebb, mint az Európai Unióban, és mert -a 18 éven felüli férfiak 40%-a, nők 30%-a dohányzik és ezért -Magyarország vezető helyet foglal el a tüdődaganatos halálozás rangsorában és -rendkívül rossz a szív-érrendszeri halálozás helyzete is. Ehhez hozzájárul az is, hogy -a felnőtt lakosság 30%-a elhízott, túlsúlyos -és kevesebb, mint 20%-a sportol rendszeresen. -Az utóbbi években megnőtt a szexuális úton terjedő fertőző betegségek (pl. HIV/AIDS) terjedési sebessége. Mindezen tünetek kialakulása már óvodás korban megkezdődik, de 6 -18 éves korban gyorsulnak fel, ezért az általános és középiskolákban védekezni kell ellenük. Ennek eszközei a korosztály képességeinek és sajátosságainak megfelelő szinten végzett fejlesztés, nevelés, melynek legfontosabb céljai a következők: -az egészséges életmód választását megkönnyítő környezet kialakítása; -informálás az egészséges életmódról; -a passzív és aktív dohányzás elleni fellépés bátorságának kialakítása; -az energiabevitel és felhasználás egyensúlyának kialakítása; -a közétkeztetéssel egyeztetve a helyes táplálkozás megismertetése, bevezetése; -a mozgás örömének megismertetése és ezen keresztül a rendszeres mozgás szokássá tétele; -a felelősségteljes szexuális viselkedés elsajátítása; -a mértékletesség, mint egyik legfontosabb egészségvédelmi alapelv megismertetése, gyakorlása. A célok csak rendszeres, kitartó munkával és személyes példamutatással érhetők el. Hatásuknak a mindennapokban, az egyes tanórákon is érvényesülniük kell, hiszen csak a kellően tartós behatástól várható a kívánt hatás elérése. „A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.”

A mindennapos testedzés Iskolánkban a következő módon kell meg valósítani a mindennapos testedzést, ameddig a felmenő rendszer el nem éri a negyedik (nyolcadik) osztályban a mindennapos testnevelést: A nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt kivételekkel az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. A heti öt órából legfeljebb heti két óra a Nat Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre (úszás, néptánc, közösségi és más sportjátékok, szabadtéri sportok, természetjárás, kirándulás), vagy - az iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelően - különféle más sporttevékenységekre fordítható (hagyományos magyar történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok). A heti két óra kiváltható továbbá sportolással iskolai sportkörben, vagy - a tanuló kérelme alapján - sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel, amely ugyanabban az időpontban zajlik, mint a testnevelés óra. Délutánonként az iskolai sportkör keretében sportfoglalkozásokat biztosítunk tanulóinknak (atlétika, labdarúgás, kézilabda, floorball,) 82

A tömegsport-foglalkozások valamint a játékos sportfoglalkozások helyszínei: tornaterem sportpályák udvar közösségi terem

4. sz. melléklet.

A környezeti nevelés programja „Minél behatóbban vizsgáljuk korunk nagy környezeti problémáit, annál inkább rádöbbenünk, hogy külön – külön nem érthetők, nem oldhatók meg. Ezek rendszerproblémák - kölcsönösen függnek egymástól. Megoldásuk pedig rendszerelméleti, ökológiai szempontból nézve csakis a fenntarthatóság szemléletének kialakításával lehetséges. Az emberek csak akkor lesznek képesek környezetüket hatékonyan védeni és megőrizni, ha megértik, hogyan működnek a környezeti, a gazdasági és társadalmi rendszerek; megértik, hogy a környezet, a gazdasági fejlődés és a társadalom problémái egymástól elválaszthatatlanok.” (ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága – Közös jövőnk című jelentése) A bennünket körülvevő természeti és társadalmi értékek megőrzése, védelme létfontosságú környezeti válságokkal teli világunkban. Ezért iskolai oktató – nevelőmunkánk során fontosnak tartjuk, hogy tanulóink érzékennyé váljanak szűkebb és tágabb környezetük – és a világ globális problémái iránt. Törekvésünk, hogy kialakítsuk bennük a felelősséget saját testi és szellemi fejlődésükért, egészségük megőrzéséért. Mindezek mellett célunk, hogy elősegítsük tanulóink környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy felnőve képesek legyenek környezetük aktív védelmére, értékeinek megőrzésére: 1. Célunk: Olyan ismeretek, készségek és szemlélet kialakítása, amelyek segítik a tanulókat a környezettel harmonikus életvezetési képességeik kialakításában, eligazítják őket a környezeti problémák felismerésében és kezelésében, kialakítják felelősségérzetüket, környezettudatos magatartásukat képessé teszik a tanulókat arra, hogy megértsék a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét (rendszerszemléletre nevelés), segítik az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítását, képessé teszik a tanulókat a természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértésére, képessé teszik őket annak a felismerésére, hogy az élő természet – s benne az emberi társadalom – harmóniájának a megőrzése, fenntartása az emberiség jövője szempontjából nélkülözhetetlen (globális összefüggések megértése) segítik a tanulókat abban, hogy a környezettel kapcsolatos nézeteik az erkölcsi alapelvek szintjére emelkedjenek. 2. A tanulók környezeti nevelésével összefüggő iskolai feladataink: 83

hatékony személyiségformálás, az egyéni különbségek figyelembevételével az önszabályozás és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítése rendszerszemléletre nevelés, mellyel képessé tehetjük tanulóinkat arra, hogy a tanórán szerzett ismereteiket összekapcsolják az élet valós dolgaival, problémáival az alternatív, problémamegoldó gondolkodás képességeinek kialakítása a globális összefüggések megértéséhez szükséges ismeretek és készségek kialakítása a létminőség választásához szükséges értékek megmutatása a tanulóknak a létminőséghez tartozó viselkedési formák kialakítása; magatartási és életviteli minták mutatása a természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértetése a tanulókkal a környezettel való együttműködés (és nem az azon való uralkodás) hangsúlyozása sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőségek, kommunikációs helyzetek biztosítása a tanulók számára 3. Környezeti nevelés az általános iskola 1- 4. évfolyamán Az iskolába kerülő gyermekeket egy vagy két pedagógus gondjaira bízzák. A tanító által kialakított környezet, az általa nyújtott viselkedési minta, értékrend a környezeti nevelés szempontjából is döntő. Az esztétikus, rendezett környezet, a mindennapi élet megszervezése segíti a kisiskolásokat az új környezetben való eligazodásban, és felkelti a vágyukat az iskolai élethez, a munkához nélkülözhetetlen tisztaság és rend iránt. Bár tudjuk, hogy a kisgyerekek először az olvasás, írás, számolás rejtelmeivel vannak elfoglalva, szívesen csodálkoznak rá egy – egy természeti jelenségre, szépségre is. Az iskolaérett gyermek közvetlen környezetének számos jelenségével találkozott már, sok személyes emléke, tapasztalata van, de ennek olykor nincs is tudatában. A tanító dolga, hogy a mozaikszerű tudásdarabokat egymás mellé illessze, rendezze. Az elsősök természetszerűen fogadják el a tanító magatartását, viselkedését, utasításait, véleményét. A tiszta környezet (beleértve a mellékhelyiségek, az iskolaudvar állapotát is), a mozgásigény kielégítése, a szétválogató hulladékgyűjtés (elemek, papír) napi gyakorlata természetes velejárói lehetnek a tanulók hétköznapjainak. A későbbi években ez a kör bővülhet, tudatosodhat. A tanító egyben osztályfőnök is: az osztály életének szervezésében hatékonyan segíti a környezeti nevelést (állatok, növények gondozása az osztályteremben, a környezetvédelem jeles napjainak megünneplése, kirándulások szervezése, az élő természet és az épített környezet szépségének átélése). A családdal való kapcsolata lehetővé teszi, hogy közös programok szervezésével a szülőkre is hatással legyen. A környezetismeret tantárgy a valóságos környezet megfigyelésével, vizsgálatával kielégítheti a gyermeki kíváncsiságot. Felkelti a természeti jelenségek megismerésének vágyát, bemutatja az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében. Ahhoz azonban hogy, a tanítványainkban kialakítsuk a kívánt magatartásformát, erős érzelmi kötődést kell létrehozni, mely e viselkedés egyik motivációs bázisa. Erre lehetőség kínálkozik a magyar nyelv és irodalom órákon is. A versek, a történetek személyes hangon szólnak a gyermekekhez. Nagy íróink és költőink természetszeretete átsugárzik a gyerekekre. Az érzelmi kapcsolat létrejöttét segíthetjük a rajz és vizuális kultúra tanítása so84

rán is. Itt lehetőség nyílik a természet sokszínűségének, formagazdagságának tanulmányozására. A természetes anyagok használata új érzékelési területen, a tapintáson, a szagláson keresztül ad élményt a gyerekeknek. A technika - életviteli órákon a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet megismerése nyújt lehetőséget a környezeti nevelés számára. Az ének-zene órákon tanult népdalokban gyakran jelenik meg a természet szépsége vagy a társadalom egyes problémái. Zenehallgatáskor a gyermekek átérzik ezeket. Törekvés ébred bennük a természet őrzése, a jó, az igazságos iránt. A zenehallgatás közös élményt nyújt számukra. Testnevelés órán közvetlenül találkoznak a természeti környezettel, melynek tisztasága, rendezettsége, egészsége közvetlenül is befolyásolhatja tanulóink teljesítményét, „mozgási kedvét”. Az örömmel végzett tevékenység együttműködésre, toleranciára, önnevelésre serkent. A matematika tanulása közben tanulóink megismerkednek az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival. A környezeti nevelés tanórán kívüli fontos színtere a napközi. A délutáni szabadidős tevékenységek sora (a környezet tisztaságának óvása, díszítése, növények gondozása, madarak etetése, az időjárás megfigyelése, természetfilmek megtekintése stb.) hozzájárul ahhoz, hogy kialakuljon bennük a környezettudatos magatartás. A napirend segíti a rendszeres életmód kialakulását. A szabad levegőn való tartózkodás, a sport, a játék edzi egészségüket, elősegíti harmonikus emberi kapcsolatok kialakulását. 4. A környezeti nevelés megvalósítása az 5 -8. évfolyamon Környezeti nevelés a tanórákon A környezeti nevelés számos ponton kapcsolódik a reál-, a humán, a technikai műveltséghez, az egészséges testkultúrához, de tartalma mégsem azonos azokéval. A környezeti nevelés nem magáról a természeti vagy humán környezetről szól, hanem az ember és környezete kapcsolatáról. Az alábbiakban azok a környezeti tartalmak szerepelnek, amelyeket beépítünk helyi tantervünkbe. Magyar nyelv és irodalom: Lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtétel. Az irodalmi művekben megjelenő természeti – és környezeti értékek, azok harmonikus kapcsolatának megismerése. Irodalmi szövegek alapján problémafelvetések, vita, véleményalkotás, érvelés. Hivatalos iratok készítésének elsajátítása (kérvények, javaslatok, petíciók). Törekvés a helyes és szép beszédre. Az esztétikai, erkölcsi érzékenység fejlesztése. Történelem és állampolgári ismeretek A földrajzi környezet hatása egy ország, térség fejlődésére. Hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet? A múlt eredményeinek és hibáinak megismerése révén a természetes és az épített környezetért való felelős magatartás formálása. A helyi történelmi értékek megismerése, védelme. A hagyományok tiszteletének kialakítása. Az egész világot érintő globális problémák megértésének segítése; hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelőssége és feladatai a problémák elhárításában, csökkentésében. A demokratikus közéletben való részvétel lehetőségei. 85

Ember és társadalomismeret, etika Környezetünk értékeink felismerése, tisztelete, védelme. „Teljes élet” élése a természet károsítása nélkül (magatartási – és életviteli minták). Az egészséges és esztétikus környezetre való igény kialakítása. Annak a tudatosítása, hogy az utódoknak is megfelelő életteret kell hagynunk. A demokratikus közéletben való részvétel lehetőségei. Német nyelv Jól megválasztott szövegek feldolgozásával a természet szeretetére nevelés. A nyelvtanítás egyéb módszereinek segítségével a hazai környezeti problémák megismerése; más országok hasonló problémáinak feltárása. Más népek környezetvédő tevékenységeinek, szervezeteinek megismerése. A környezettel szembeni nemzetközi felelősség szemléletének kialakítása. Biológia és egészségtan A földi élővilág sokféleségének, e sokféleség értékének megismerése. Az élőlények alapvető szervezeti, működési jellemzői, az azok között lévő okokozati összefüggések. A globális környezeti problémák és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségei. Kémia A tanulók figyelmének felhívása a kémiai ipar jelentős környezetkárosító, valamint potenciális környezetvédő szerepére egyaránt. Az anyag- és energiatakarékosság, mint a környezetvédelem egyik hatékony módszere szemléletének kialakítása. Az elterjedt vegyszerek és ezek élettani hatásainak megismerése (környezetbiztonság). Annak a tudatosítása a tanulókban, hogy ők maguk is sokat tehetnek a környezet és saját egészségük megóvása érdekében. A különböző technológiák hatása a természeti és épített környezetre, ezek gazdasági hatásainak felbecsülése. Természetismeret Az egészséges környezettel harmonikus életvezetési szokások kialakítása. A környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, a helyes magatartásformák és értékrend kialakítása. Környezettudatos döntések elősegítése. A leggyakoribb környezetszennyezések megismerése. Földünk és környezetünk Tapasztalatok, ismeretek, élmények szerzése a közvetlen élő és élettelen környezetről. A földrajzi környezet hatása egy ország, térség fejlődésére. A természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeként lezajló változások felismerése, értékelése. A természeti és társadalmi értékek megismerése, megőrzése. Fizika A környezeti változások fizikai magyarázatának megismerése, megértése. Az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj, rezgés) egészségkárosításának megismerése. A fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti hasonlóság, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatások felismerése. 86

A környezet változásainak, a változások okainak értelmezése, s ezek tudatában megoldások keresése a környezeti problémákra. Matematika A tanulókat körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyainak megismerése mérése. A környezeti mérések eredményeinek értelmezése, elemzése, statisztikai módszerek alkalmazása, reális becslések képességének kialakítása. Más tárgyakban megismert környezeti összefüggések matematikai módszerekkel való szemléltetése, táblázatok, grafikonok készítése, elemzése. A logikus gondolkodás, a szintetizáló – és lényegkiemelő képesség fejlesztése. Informatika Tantárgyi multimédia oktatóprogramok kezelése. Táblázatok kezelése, katalógusokban való eligazodás képességének kialakítása. A világháló használatával lehetőség nyílik a sokszínű információszerzésre az ember és környezete kapcsolatáról. Technika és életvitel Annak a megismertetése, miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet az élet megkönnyítése érdekében hoztunk létre. A fenntartható fejlődés összefüggéseinek, követelményeinek, problémáinak feltárása. A környezetgazdálkodás lényegének megismerése. A környezeti válság okainak és lehetséges megoldásainak bemutatása. Ének – zene A természeti és művészeti szépség rokonságának felismerése. A természet zenei ábrázolásának módjai. A természet szépségének megjelenítése a népdalokban. A zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepének felismerése. A „zenei környezetszennyezés” felismerése. Rajz és vizuális kultúra A természeti és művészeti szépség rokonságának felismerése. A természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségei. A hagyományápolás fejlesztése (pl. népi építészet, díszítőművészet). A természetes alapanyagok használatának ismerete. Műalkotások elemzése környezetnevelési szempontok szerint. A tárgyi világ formanyelvi elemeinek ismerete, a tartalom és a forma összefüggése. A helyi népi építészeti emlékek felkutatása, megismerése. Tánc és dráma Természeti jelenségek improvizálása a tánc és a dráma eszközeivel. Adott szituáció megfogalmazása mozdulatsorok segítségével. A néptánc elemeinek elsajátítása. Mozgókép és médiaismeret A média társadalmi szerepe. A média befolyásolási technikái. A média szabadságának morális határai (a személyiség védelme, az erőszak ábrázolása stb.) A valóságtól való elszakadás társadalmi veszélyei Testnevelés 87

A környezeti hatások és az egészséges testi fejlődés közötti összefüggés felismerése, megértése. A sport nélkülözhetetlen szerepe az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében. A környezetszennyezés egészséget veszélyeztető hatásai a sport szemszögéből nézve. Lehetőség szerint természetes anyagok használata a sportoláshoz (sportruházat, sportszerek). Az osztályfőnök nevelőmunkája a tanórákon elsajátított ismeretek szintézise, rendszerezése konkrét közösségi tevékenységek szervezése, megvalósítása a tanulók környezetkultúrájának fejlesztése érdekében (osztályterem rendben tartása, esztétikussá tétele, kirándulások szervezése stb.) a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, megoldások keresése közösségépítés, személyes kapcsolatok kialakítása, elmélyítése személyes példamutatás a tanulóknak. A tanórán kívüli környezeti nevelés színterei Szakkörök (az érdeklődő, kutató típusú, vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó színterei) Tanulóknak adott külön feladatok Az érdeklődő tanulók számára lehetőség nyílik a környezeti neveléshez kapcsolódó témák, problémák önálló kutatására, feldolgozására (szakmai dolgozat, rajz, fotó, stb.) Akciók, vetélkedők, tanulmányi versenyek Jeles napokon (pl. Föld Napja) versenyek Az iskola tanulói a lehetőségek függvényében tantárgyhoz kötődő üzemlátogatáson is részt vesznek tanévenként legalább egy alkalommal (Helybéli üzemek, a község víz és kommunális ellátása, Szemétbegyűjtés, tárolás, stb.). Múzeumlátogatások, tanulmányi kirándulások (Helyi múzeum, a helytörténet tárgyi emlékei, kézművesek munka közben, stb.) Az iskola nyári tábora (nem kötelező) 5. A környezeti nevelés során alkalmazott tevékenységformák, módszerek leggyakrabban olyan tanulásszervezési módszereket alkalmazunk, amelyekben felerősödhet a társas részvétel, felértékelődhet a felelős együttműködés (kooperatív technikák) aktivizáló, cselekvésre késztető feladatok észlelési, megfigyelési, mérési gyakorlatok, tényanyag gyűjtése szövegértelmezés, lényegkiemelés, és ennek elemzése vélemények ütköztetése, érvelés, vita problémamegoldó gyakorlatok ötletrohammal, értékeléssel kulcsszó, kulcsmondat, kulcsesemény, kulcsfolyamat keresése, értelmezése fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek közös meghatározása, pontosítása, tisztázása szituációs játékok riport módszer (kérdőíves felmérések, riportok) 6. Az iskolai környezet Az iskola az SZMSZ, az iskolai Házirend, a Pedagógiai Program, és a Környezetvédelmi – és Tűzrendészeti Szabályokban leírtak szerint működik. 88

Törekszünk: a tiszta, esztétikus, egészséges környezet kialakítására, fenntartására, az anyag – és energiatakarékos működésre, a sportolási – és egyéb mozgási lehetőségek biztosítására, lehetőségeinkhez mérten növények telepítésére az osztálytermekbe, folyosókra, átriumokba, a szelektív hulladékgyűjtés tudatosítására a tanulók és a dolgozók körében egyaránt. 7. Résztvevők és erőforrások Belső erőforrások: iskolavezetés tanárok (szaktanárok, osztályfőnökök, diákönkormányzatot segítő tanár, ifjúságvédelmi felelős) az iskola többi dolgozója (adminisztratív és technikai dolgozók) tanulók szülők iskolaorvos védőnő Külső erőforrások: kapcsolat más közoktatási intézményekkel (nyílt napok, kiállítások, versenyek, egyéb programok) Pedagógiai Intézet szaktanácsadói (szakmai anyagok, továbbképzések) Környezetvédelmi Felügyelőség (szakmai anyagok, pályázatok) ÁNTSZ 8. Mellékletek az iskola környezeti nevelési programjához A környezeti nevelést segítő törvények, rendelkezések A környezetvédelmi törvény 54.§ 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére.” A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumként a NATot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részét, a Nem- zeti Környezet-egészségügyi Akció Programot) említi. Ehhez kapcsolódik 2000- től a kerettanterv is. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti ér-7 tékek megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. A kormány 2013/1998. határozata a Nemzeti Környezetvédelmi Program elkészítéséről intézkedik. Helyzetértékelése szerint „a környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemről, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.” Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek végzésére a diákot nem lehet kötelezni. 89

A 2000. évi, hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. törvény 54.§ -a kimondja, hogy a környezetvédelmi törvény 54–55.§-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. Szempontok a lakóhely természeti, környezeti, társadalmi értékeinek feltárásához, védelméhez.

90

5. sz. melléklet A magatartás értékelése Példás - megtartja, ennek megtartását társaitól megkívánja

Jó - betartja

Változó - vét a házirend ellen

Magatartása a felnőttekkel:

- tisztelettudó, illemtudó, kultúrált hangnemet használ

- általában tisztelettudó

- gyakran tiszteletlen

Magatartása társaival:

- tisztelettudó, kultúrált hangnemet használ - aktív, - segíti társait, - önként vállal feladatokat - fejlett, segíti a konfliktusok megoldását

- általában tisztelettudó

- gyakran tiszteletlen

- aktív, megbízható - segíti a közösséget

- nehezen vállal feladatot - csak ösztönzésre végzi - többnyire közömbös

Az iskolai házirendet:

A közösségi munkához való viszonya: Konfliktus kezelő képessége:

- fejlett, de ritkán segíti a konfliktusok megoldását - többnyire udvarias

Beszéde, modora:

- udvarias, kedves

Együttműködése:

- aktív, segíti társait

Környezetének rendjére, tisztaságára:

- nagyon ügyel

- többnyire aktív, többnyire segíti társait - általában ügyel

Tanórai viselkedése:

- soha nem zavarja az órát

- néha figyelmeztetni kell

Egyéb:

- nincs igazolatlan órája, csak indokoltan hiányzik

- előre látható hiányzásait bejelenti

91

Rossz - a házirend ellen tudatosan, rendszeresen és súlyosan vét - erősen kifogásolható - agresszív - tiszteletlen - gyakran okoz konfliktust - agresszív - kivonja magát

- még fejletlen

- gyakran udvariatlan - változó

- nem kultúrált, durva - passzív, visszahúzódó

- környezetének rendjére, annak fenntartására fel kell hívni a figyelmét - többször figyelmeztetésre szorul

- soha nem ügyel, környezetét tudatosan rongálja

- többszöri felszólításra igazolja óráit

- állandó figyelmeztetésre szorul, tudatosan zavarja az órát - igazolatlanul hiányzik

A szorgalom értékelése Példás - hiánytalan

Jó - ritkán hiányos

Változó - többnyire hiányos

- általában önállóan alkalmazza a tanultakat

- a tanultakat esetenként használja

Írásbeli munkái:

- önállóan, rendszeresen alkalmazza a tanultakat - tiszta, rendezett

- többnyire rendezett

- gyakran rendezetlen

A tanítási órákon:

- aktív

- ösztönzést igényel

- figyelmetlen

Figyelme:

- kitartó, érdeklődő

- ingadozó, aktivitása hullámzó

Feladatteljesítése:

- önálló, pontos

- megfelelő, figyel de spontán aktivitással vesz részt - kevés segítséggel

Feladattudata:

- fejlett

- megfelelő

- felszólításra, ellenőrzés mellett - elfogadható

Munkatempója önmagához mérten: Felkészültsége:

- gyors

- megfelelő

- lassú

- nem végzi el a feladatait - jelentősen fejlesztendő - nincs

- rendszeres, kötelességtudó, pontos - rendszeres és többirányú

- rendszeres, de nem alapos

- rendszertelen

- nem készül

- tananyag iránt érdeklődik csupán – szűk körű, ritkán tapasztalható aktív irányulás

- szűk körű, ritkán tapasztalható aktív irányulás, a tananyag egyes részei iránt érdeklődik csak -a csoportmunkában időnként vesz részt, tehetségéhez mérten

- nem érdeklődő

Felszerelése: Házi feladata: Munkavégzése:

Önművelése:

Együttműködése:

- aktivitása, teljesítménye állandó, - csoportmunkában és önálló munkában tehetségéhez mérten vesz részt és társai munkáját elősegíti

- csoportmunkában és önálló munkában tehetségéhez mérten igyekszik részt venni

92

Hanyag - legtöbbször hiányos - a tanultakat alkalmazza - kuszák, rendezetlenek, olvashatatlanok - passzív, közömbös - szétszórt

- csoportmunkában alig vesz részt, társait hátráltatja

Legitimáció Nyilatkozat A Dr. Kovács Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Iskolaszékének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Program módosításához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az ISZ a módosítást 2014. március 25-i ülésén megtárgyalta, annak módosítási javaslatával egyetért. Dég, 2014. március 25. ……….…………………………. Mészárosné Deres Tímea Az Iskolaszék elnöke Nyilatkozat A Dr. Kovács Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program módosításához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat a Pedagógiai Program módosítását 2014. március 25-i. ülésén megtárgyalta, a Pedagógiai Program módosítási javaslatát elfogadta. Dég, 2014. március 25. ……………………………… Papné Kokas Tünde A Diákönkormányzat képviseletében Nyilatkozat A Dr. Kovács Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Tantestülete a Pedagógiai Program módosítását 2014. március 25-i. ülésén elfogadta. Ez a jegyzőkönyvben rögzítésre került. A jelenléti ív a Pedagógiai Program mellékleteként szerepel. Dég, 2014. március 25.. Nyilatkozat Mint a Dr. Kovács Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetője a Pedagógiai Program módosítását 2014. március 25-én jóváhagytam. Ez a jegyzőkönyvben rögzítésre került. Dég, 2014. március 25. …………………………………………… Németh Gábor intézmény vezető

93