KÉSZÍTETTE: BOLYA ÁDÁM ISKOLA: MEGYERI ÚTI ÁLTALÁNOS ISKOLA FELKÉSZÍTŐ TANÁR: KNOTZ LÁSZLÓNÉ KATEGÓRIA: KOMPLEX1 TARTALOMJEGYZÉK: A KÖNYVTÁRAK TÖRTÉNETE ................................................................. 2 MAGYARORSZÁGI KÖNYVTÁRAK ............................................................. 2 KÖNYVTÁRTÍPUSOK ........................................................................... 3 A KÖNYVTÁRAK SZOLGÁLTATÁSAI .......................................................... 3 A SZÉCHENYI KÖNYVTÁR ALAPÍTÁSÁNAK TÖRTÉNETE .................................... 4 ORSZÁGOS SZÉCHENYI KÖNYVTÁR MA ..................................................... 5 FORRÁSOK: .................................................................................... 5
olvasószoba sajátrajz
Bolya Ádám komplex1
A KÖNYVTÁRAK TÖRTÉNETE Az agyagtáblákat az ókori könyvtárakban, falfülkékben, ládákban, edényekben, kosarakban tárolták. Híres példája Ninivében Asszurbanipal király könyvtára.
Ókori könyvtár
M A G Y A R O R S Z ÁG I K Ö N Y V T Á R A K Szent István idejében jönnek létre az első egyházi gyűjtemények. Könyves Kálmán királyunknak is csak néhány tucat kötete volt. A XV. században a reneszánsz főpapi könyvtárak (Janus Pannonius) jelentették a humanista kultúra meghonosítását. Mátyás király híres könyvtára (Bibliotheca Corviniana) a legkiválóbbak közé tartozott. Gróf Széchényi Ferenc (1754 -1820) 1802-ben
A reformáció – ellenreformáció idején alakul-
megalapította a Magyar Nemzeti Könyvtárat.
tak ki az első iskolai könyvtárak
1949-től Országos Széchényi Könyvtárnak
XVII. században jelentős főúri könyvtárak
nevezik. Ma hazánk legnagyobb könyvtára.
jöttek létre pl.: Ráday, Festetics, Teleki –
Közel ötmillió dokumentumot őriz.
Galériás teremkönyvtár.
2
Bolya Ádám komplex1
KÖNYVTÁRTÍPUSOK Feladatkörük, gyűjtőkörük szerint lehetnek általános és szakkönyvtárak.
Általános könyvtár: pl. lakóterületi. Gyűjtőköre minden tudományágra, műveltségi területre kiterjed.
Szakkönyvtár: pl. üzemek, egyetemek szakkönyvtárai. Általában csak egy-egy szűkebb terület szakirodalmát gyűjtik.
Felhasználóik szerint:
Nyilvános könyvtár: ide bárki beiratkozhat. Feladatköre: dokumentumkölcsönzés, kézikönyvek, folyóiratok helyben olvasása, auditív, vizuális és audiovizuális dokumentumok, elektronikus információhordozók helyi használata. Tájékoztatást ad a használható dokumentumokról. Rendezvényeket, programokat szervez.
Zárt könyvtárak, tudományos könyvtárak: külön engedéllyel, tudományos, kutatási célokra vehető igénybe. (Pl. egyházi könyvtárak.)
Iskolai könyvtárak: gyűjtőköre általános, de főként az adott oktatási intézmény oktatási struktúrájához igazodó kiadványok (pl. szótárak, kötelező olvasmányok, ifjúsági irodalom stb.) Az iskola diákjai, tanárai díjmentesen használhatják.
A KÖNYVTÁRAK SZOLGÁLTATÁSAI Kölcsönzi a dokumentumokat, egyes dokumentumféléket (pl. kézikönyvek, folyóiratok) csak helyben olvasásra lehet igénybe venni. Kézikönyvtár. A könyvtáros tájékoztatást nyújt a meglévő dokumentumokról Rendezvényeket, programokat szervez A legtöbb könyvtár internetes hozzáférést biztosít más könyvtárak elektronikus katalógusaihoz.
A magyar könyvtárakról mindeddig csak egyetlen statisztikai mű van, mely 1885-ből mintegy harmadfélezer hazai könyvtárt ismertet s azokban akkor hét és fél millió könyvet számlált össze. A legnagyobb könyvtárak voltak akkor s jelenleg is azok:
1. Budapesti egyetem 2. Magyar Nemzeti Múzeum 3. Magyar Tudományos Akadémia 4. Pannonhalmi főapátság 5. Esztergomi főegyházmegye
275,000 264,494 179,248
6. Bruckenthal-féle könyvtár 7. Debreceni ev. ref. főiskola 8. Alsó-kubini Csaplovics-féle könyvtár 9. Zirci apátság 10. Egri egyházmegye
100,000 63,741
3
56,000 52,351 50,553 50,000 49,769
Bolya Ádám komplex1
A S ZÉ C H E N Y I K Ö N Y V T Á R A L A P Í T Á S Á N A K T Ö R T É N E T E 1802.
március Széchényi Ferenc felségfolyamodványt nyújtott be a bécsi Magyar Kancellárián keresztül I. Ferenc királyhoz, hogy nyomtatott könyvekből, kéziratokból, pénzérmékből, rézmetszetekből, címerképekből és térképekből álló gyűjteményét A gróf Széchényi család Magyar Könyvtára néven felajánlhassa a magyar nemzet javára.
1802.
I. Ferenc király elfogadta Széchényi Ferenc felajánlását egy Magyar Könyvtár létrehozására. A könyvtárnak Pesten, a pálosok egykori kolostorában, a Kir. Curia akkori székházában jelölték ki a helyét.
1802.
november 25. Széchényi Ferenc Bécsben benyújtotta az általa ugyanezen a napon aláírt és pecsétjével ellátott ajándékozó (alapító) oklevelét a magyar udvari kancelláriához.
Az Országos Széchenyi Könyvtár épülete
1802. november 26. I. Ferenc király aláírta és két példányban kiadatta az alapító okmányt, amelyet még kötelespéldányjogosultsággal is kiegészített. A könyvtár neve Széchényi Országos Magyar Könyvtár, avagy Széchényi Nemzeti Magyar Könyvtár. Később a hivatalos használatban a név lerövidült: Széchényi Országos Könyvtár.
1802.
november 30. A személyzet letette a hivatali esküt.
1803.
december 10. József nádor ünnepélyesen megnyitotta a Széchényi Országos Könyvtárt. Az ünnepélyen Széchényi Ferenc mutatta be és adta át a könyvtárt a nádornak. Ugyanitt mutatták be és osztották ki a jelenlévők között a gyűjtemény katalógusának 1. pótkötetét is.
1802.
december 28. Az alapítólevélre hivatkozva udvari kancelláriai rendelet írta elő a Széchényi Országos Könyvtár igényjogosultságát a kötelespéldányra: a kötelespéldányok számát ezért háromról négyre emelték.
1804. február 28. a magyar királyi helytartó-
1803.
március 27. A háromtagú könyvtári személyzet Cenkre utazott a könyvtár átvételére. A Széchényi Könyvtár anyaga (32 láda, összesen 111 mázsa) április második felében érkezett meg Pestre.
tanács kiadta 4333. sz. körrendeletét, amely szerint a kötelespéldány-szolgáltatás a nyomdákat terheli, és mindennemű nyomtatványra kiterjed. A beszolgáltatott nyomdatermékekből egy példány a pesti Egyetemi Könyvtárt, egy a Széchényi Országos Könyvtárt illeti.
1803.
augusztus 20. A Széchényi Országos Könyvtár megnyitotta kapuit az olvasóközönség előtt.
4
Bolya Ádám komplex1
1805.
november 18. A fenyegető francia– osztrák háború miatt József nádor utasítást adott a Széchényi Országos Könyvtár legértékesebb darabjainak Temesvárra menekítésére.
szerveztessék egy magyar nemzeti múzeum, amely a könyveken, kéziratokon és grafikai alkotásokon kívül a haza régészeti és történeti emlékeit, természeti produktumait és műipari alkotásait is gyűjteni fogja.
1806.
1807.
május 21. I. Ferenc király Széchényi Ferenc társaságában meglátogatta az Országos Könyvtárt.1807. december 15. A király szentesítette a rendi országgyűlés által megalkotott 24. törvénycikket, amelyben az országgyűlés elfogadta és oltalmába vette Széchényi Ferenc ajándékát, a már létező és működő Országos Könyvtárt.
június 3. Mivel a katolikus egyházi főhatóság a pálos kolostort megkapta a szervezés alatt álló, központi papnevelde számára, e napon kelt királyi határozat rendelte el a Széchényi Országos Könyvtárnak a pálos kolostorból való kiköltöztetését.
1806. november 14. Miller Jakab Ferdinánd azt javasolta, hogy a könyvtár bevonásával
O R S Z Á G O S S Z É CH E N Y I K Ö N Y V T Á R M A
A
Magyar Nemzeti Múzeum klasszicista épületébe, mely a társadalmi áldozatkészség maradandó értékű tanúbizonysága, 1846–47 folyamán költözött be a könyvtár és a múzeumi osztályok. 1949-ben Országos Széchényi Könyvtár néven az intézmény újra önálló lett. A rendelet a könyvtár új jogállása mellett rendeltetésével is foglalkozott. Az intézmény 1985-ben költözött új helyére, a Budavári Palota F épületébe.
A
kétmilliós könyvállomány olyan ritkaságokat is tartalmaz, mint az első Magyarországon nyomtatott mű, a Chronica Hungarorum, amelyet 1473-ban nyomtattak és adtak ki. A könyvtár rendelkezik a legtöbb régi magyar nyomtatvánnyal az országban, ezek az 1711 előtt megjelent könyvek, melyekből az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárában 8500 példányt őriznek. A régi nyomtatványok közül 1814 az ősnyomtatványok száma, ezek keletkezési ideje a könyvnyomtatás első évszázadára tehető. A könyvtárban található a magyar szerzők által írt művek legteljesebb gyűjteménye: például közel 600 kiadvány Petőfi Sándor műveiből és több mint 3000 kiadvány Jókai Mór munkáiból. Híres történelmi személyek, mint Kossuth Lajos vagy Madách Imre könyvtárai szintén értékes részei a könyvtárnak.
A
könyvtár őrzi a legrégebbi magyar összefüggő szöveget, a Halotti beszédet, az első fennmaradt, ismert magyar verset, az Ómagyar Mária-siralmat, az első magyar törvénykönyv legrégebbi fennmaradt kéziratát , valamint 32 corvinát Mátyás király könyvtárából, Kölcsey Ferenc kézírásával a magyar Himnusz kéziratát, valamint számtalan Kossuth, Petőfi, Ady és más kéziratot.
Források: http://www.tancsics-ohaza.sulinet.hu/konyvtar/konyvtar.htm http://www.kislexikon.hu/konyvtarak.html http://tortenet.oszk.hu 5
