A dohányzás tudománya: Tények és adatok A legtöbb dohányos tudatában van annak, hogy a dohányzás milyen kockázatokkal jár az egészségre nézve.1a Sokan szeretnének leszokni, hogy elejét vegyék egészségük további károsodásának, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 1 év elteltével a segítség nélkül leszokni próbálók nem egészen 5 százaléka marad nemdohányzó.2 Úgy vélik, hogy a dohányzók nem kedvtelésb l folytatják a dohányzást, hanem azért, mert nikotinfügg ség alakul ki náluk.3a A nikotinfügg ség krónikus, visszatér állapot.4 A cigarettában lév nikotin függ séget okozó tulajdonságai, valamint a dohányzás során kialakuló fiziológiai és fizikai függ ség5a adnak magyarázatot arra, hogy az emberek miért próbálnak meg számtalanszor leszokni a dohányzásról, miel tt végül sikerrel járnának.
Mi a nikotin? A nikotin a dohánynövényben lév anyag, amely a növényt megvédi attól, hogy megegyék a rovarok6 A nikotin szerkezetét tekintve hasonló az agy egyik természetes vegyi hírviv jéhez, az acetilkolinhoz.7 Az acetilkolin több mint 200, számos funkcióért – mint például az izmok stimulálásáért - felel s neurokémiai anyag áramlását aktiválja. A nikotin az agy acetilkolin receptoraihoz köt dik8 A nikotin már egyszeri szippantás után is könnyedén átjut a vér-agy gáton, és számos biológiai funkcióra hat8 A nikotin ugyanolyan függ séget eredményez, mint a “kemény” kábítószerek, például a heroin vagy a kokain3b
Hogyan hat a nikotin az agyra? A nikotin a cigaretta els megszívása után néhány másodpercen belül eléri az agy “jutalmazó” központját, ahol dopamintermel dést vált ki, ami azonnal örömérzéshez vezet1b A nikotin az agy nikotinreceptoraihoz köt dik, felgyorsítja a neurotranszmitterek – ezen belül a dopamin és a szerotonin - termel dését9 A nikotin rendszeres használata er s dohányzási késztetéshez és a tolerancia növekedéséhez vezethet10a A nikotin fizikai függ séget okoz. Azok, akik abbahagyják a dohányzást, gyakran tapasztalnak megvonási tüneteket, mint például depressziót, álmatlanságot és ingerlékenységet10b A dohányzás, mint aktus a középpontba helyez dik, és bizonyos rituálékkal jár együtt, mint a cigerattásdoboz kinyitása, a cigaretta meggyújtása, majd a füst illata és látványa11
1
A dohányzás tudománya: Tények és adatok
2
A dohányzás hatásai A dohányzás szinte minden szervet károsít12, és számos betegséggel hozható összefüggésbe, mint például a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos betegségek, a légúti betegségek és a stroke.13a-d Minden második dohányzó dohányzással összefügg betegségben hal meg.14 30 másodpercenként meghal valaki tüd rákban1 – A dohányzóknál 22-szer nagyobb a tüd rák kialakulásának kockázata, mint a nemdohányzóknál. Férfiaknál a tüd rák 90 százalékát, n knél pedig 80 százalékát a dohányzás okozza.2a A tüd rák – ami a rákkal összefügg elhalálozások vezet oka az Egyesült Államokban – évente több halált okoz, mint az eml rák, a prosztatarák és a vastagbélrák együttvéve.3
A WHO becslései szerint 2002-ben a világon 2,75 millióan haltak meg krónikus obstruktív tüd betegségben (COPD), például bronichitisben és tüd tágulásban.4 A COPD okozza a dohányzással összefügg betegségek 59 százalékát az USA-ban5, és ez az egyetlen olyan vezet halálozási ok, 6 amely mind a mai napig emelkedik. A dohányzás növeli a Buerger-kór kialakulásának kockázatát, ami f ként a láb artériáinak, vénáinak és idegeinek a vérkeringés besz külését okozó gyulladása. Kezelés nélkül a Buerger-kór gangrénához (a szövetek elhalásához) és az érintett területek amputációjához 2b vezethet.
A dohányzóknál a nemdohányzókhoz képest korábban léphet fel halláscsökkenés, mivel a dohányzók hajlamosabbak a fülfert zés vagy hangos zaj miatti halláscsökkenésre. A dohányzók háromszor olyan gyakran betegszenek meg középfülgyulladásban, mint a nemdohányzók.2c A dohányzással összefügg szív- és érrendszeri megbetegedések következtében évente több mint 600 ezren halnak meg a fejlett országokban. A dohányzás növeli a pulzust, a vérnyomást, valamint a magas vérnyomás és az artériaelzáródás kockázatát, és végs soron szívrohamhoz vagy stroke-hoz vezethet.2d A fogamzásgátló tablettát szed dohányzó n knél megnövekszik a vérrögképz dés és a szívroham 7 kockázata. A dohányzás a füstben lév anyagok miatt sárgára színezi az ujjakat és a fogakat. Emellett korai ráncosodást okoz, mert a nikotin összehúzza a b rt ellátó apró kapillárisokat.2e, 2f, 2g
A dohányzás elváltozásokat okozhat a spermiumokban és károsíthatja a DNS-t, ami vetéléshez illetve veleszületett rendellenességekhez vezethet. A dohányzás emellett csökkenti a spermaszámot, és csökkenti a hímvessz be való véráramlást, ami impotenciát okozhat. A terméketlenség 2h gyakoribb a dohányzók körében.
A dohányzás abbahagyásával járó el nyök A szervezet az abbahagyás után már néhány órával megkezdi a regenerálódást. A szív és a tüd k megkezdik a cigarettafüst által okozott károsodás helyreállítását15 A dohányzás abbahagyása után 10-15 évvel a volt dohányosnál már ugyanakkora a stroke kockázata, mint annál, aki soha nem dohányzott16a A dohányzás abbahagyása életkortól függetlenül csökkenti a korai elhalálozás kockázatát16b
A dohányzás tudománya: Tények és adatok
1. táblázat: A leszokás el nyei5b Leszokás után eltelt id 20 perc
Egészségi állapotot érint el nyök
12 óra
A vér szénmonoxid-szintje visszaáll a normál értékre
48 óra
A nikotin kiürül a szervezetb l; javul az ízérzékelés és a szaglás
2-12 hét
Javulhat a vérkeringés, javulhat a tüd funkció
1-9 hónap
Csökken a légszomj és a köhögés
1 év
A koszorúér megbetegedés kockázata fele akkorára csökken, mint a dohányzóknál
10 év
A tüd rák kockázata feleakkora, mint a dohányzóknál
15 év
A szívinfarktus és a stroke kockázata ugyanakkora, mint a nemdohányzóknál
Javulhat a vérnyomás, a pulzus és a perifériás keringés
A leszokással járó kihívások leküzdése A leszokás kemény munka, ami jelent s er feszítést kíván.17a Ha a dohányzó tanácsot, támogatást, gyógyszert kap és felkészül a visszaesés lehet ségére, akkor könnyebben le tudja örökre tenni a cigarettát. 17b A WHO szerint vizsgálatokkal igazolták, hogy az egészségügyi szakemberekt l kapott rövid tájékoztatás már önmagában véve is akár 30 százalékkal képes megnövelni a dohányzásról való végleges leszokás arányát18 Amikor a dohányzók abbahagyják a dohányzást, vágyakoznak a cigaretta után, és megvonási tünetekt l szenvednek, ami növeli a visszaesés valószín ségét10c. A mellékhatások között említhet az alvászavar, az ingerlékenység és/vagy agresszivitás, a depresszió, a nyugtalanság és a koncentrációképesség csökkenése10d A mellékhatások két-három nap után csúcsosodnak ki, és akár hetekig is tarthatnak10e
3
A dohányzás tudománya: Tények és adatok
A sikeres kezelés a tanácsadást a gyógyszeres terápiával ötvözi.19 Tanácsadás és viselkedésterápia Háromféle tanácsadás és viselkedésterápia bizonyult hatékonynak: a gyakorlati tanácsadás, a kezelés részeként adott pszichés terápia, valamint a kezelésen kívüli pszichés támogatás.20a Gyógyszeres terápia A dohányzás abbahagyását segít hatásos gyógyszeres terápia áll a dohányzásról leszokni kívánók rendelkezésére.20b A legfontosabb lépés a dohányzás abbahagyása, amelyet a dohányzók életük hosszának és min ségének javítása érdekében megtehetnek.16c Ezért nagy szükség van olyan hatásos kezelésmódok kifejlesztésére, amelyek segíthetnek a dohányzóknak a végleges leszokásban.21
4
A dohányzás tudománya: Tények és adatok Referencia 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.
National Institute on Drug Abuse. Report research series—nicotine addiction. Available online at URL: http://www.drugabuse.gov. Last accessed September 2006 WHO European Strategy for Smoking Cessation Policy. Available online at URL: http://www.euro.who.int/Document/E80056.pdf. . Last accessed September 2006 Nicotine Addiction in Britain (2000). Royal College of Physicians, London. Available online at URL: http://www.rcplondon.ac.uk. Last accessed September 2006 National Institute on Drug Abuse (1998). NIDA Notes: Facts about nicotine and tobacco products, Volume 13, Number 3 (July 1998). Available online at URL: http://www.drugabuse.gov. Last accessed September 2006 American Cancer Society. Guide to Quit Smoking. Available online at URL: http://www.cancer.org. Last accessed September 2006 Steppuhn A, “Nicotine's defensive function in nature.” Biol. 2004 Aug;2(8):E217. Epub 2004 Aug 17 Domino E. “Tobacco Smoking and Nicotine Neuropsychopharmacology: Some Future Research Directions.” Neuropsychopharmacology (1998) 18 456-468. Yildiz D. “Nicotine, its metabolism and an overview of its biological effects.” Toxicon. 2004 May;43(6):619-32 Quattrocki E, Baird A, Yurgelun-Todd D. “Biological aspects of the link between smoking and depression.” Harv Rev Psychiatry. 2000 Sep;8(3):99-110 American Cancer Society. Guide for quitting smoking. Available online at URL: http://www.cancer.org. Last accessed September 2006 Peters MJ and Morgan LC. “The pharmacotherapy of smoking cessation.” Med J Aust 2002. May 20;176(10):486-90 The health consequences of smoking: a report of the Surgeon General. Atlanta, Georgia: US Department of Health and Human Services, Centers for Disease Control and Prevention, National Center for Chronic Disease Prevention and Health Promotion, Office on Smoking and Health, 2004 Surgeon General's 2004 Report: Health Consequences of Smoking on the Human Body. Available online at URL: www.cdc.gov/tobacco/sgr. Last accessed September 2006 World Health Organization. Tobacco Free Initiative. Why is tobacco a public health priority? Available online at URL: http://www.who.int/tobacco. Last accessed September 2006 Clearing the Air: How to Quit Smoking...and Quit for Keeps. What Happens After You Quit Smoking. Tobacco Control Research. National Cancer Institute. Available online at URL: http://cancercontrol.cancer.gov. Last accessed September 2006 Centers for Disease Control. The Health Benefits of Smoking Cessation, a report of the Surgeon General, 1990. Page xi. US Department of Health and Human Services. Center for Chronic Disease Prevention and Health Promotion. DHHS Publication No. (CDC) 90-8416. 1990 CDC. Tobacco Information and Prevention Source. You can Quit Smoking Consumer Guide. Reviewed March 2005. Available online at URL:http://www.cdc.gov/tobacco. Last accessed September 2006 World Health Organization. New survey shows lack of training on tobacco cessation techniques for health-profession students. 31 May 2005: World No Tobacco Day. Available online at URL: http://www.who.int. Last accessed September 2006 Schroeder SA. “What to do with a patient who smokes.” JAMA Vol. 294. July 27, 2005, 482-487 Fiore MC, Bailey WC, Cohen SJ, et al. “Treating tobacco use and dependence.” Rockville, Md.: Department of Health and Human Service, 2000. Also available at http://swww.surgeongeneral.gov/tobacco Cryan JF, Gasparini F, van Heeke G, Markou A. “Non-nicotine neuropharmacological strategies for nicotine dependence: beyond bupropion.” Drug Discovery Today. 2003; 8:1025-1034
Test-térkép 1.
2. 3. 4. 5. 6. 7.
Hansen H and Diemer B. “The International Association for the Study of Lung Cancer - an international response to a global scourge.” CancerFutures. Vol 2. July/August 2003, 169-170. Springer-Verlag. France The Smoker’s Body; updated reproduction of “The smoker’s body” originally produced by COLORS magazine, issue 21, JulyAugust 1997. Tobacco Free Initiative http://www.who.int/tobacco, WHO, Geneva, 2004 Centers for Disease Control and Prevention. Lung Cancer Statistics. Available online at URL: http://www.cdc.gov/cancer/lung/statistics.htm. Last accessed September 2006 Global Burden of Disease Estimates. World Health Organization. 2002. Available online at URL: http://who.int/healthinfo/bodestimates/en/index.html. Last accessed September 2006 Centers for Disease Control and Prevention. Cigarette-smoking attributable morbidity - United States, 2000. MMWR Weekly. September 5, 2003 / 52 (35);842-844. Available online at URL: http://www.cdc.gov/mmwr. Last accessed September 2006 Hurd S. “The Impact of COPD on Lung Health Worldwide.” Chest. 2000;117:1S-4S. American College of Chest Physicians American Heart Association. Risk Factors and Coronary Heart Disease and Stroke. Available online at URL: http://www.americanheart.org. Last accessed September 2006
EUCHAM086b September 2006
5