Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Tudományos Diákköri Konferencia 2010. november 10.
A digitális világ kommunikációja Elektronikus és nyomtatott sajtó
Készítette: Kiss Viktor ME-BTK, Szabad bölcsészet, III. évfolyam Konzulens: Dr. Urbán Anna egyetemi docens, ME-BTK, Szoc. Tsz..
Miskolc, 2010.
Tartalom Bevezetés
3
1. Történelmi visszatekintés – Mi az internet?
5
2. Történelmi visszatekintés
6
2.1 Az újság
6
2.2. Magyar hírlapok – jelentősebb állomások
6
3. A kérdőívek elemzése
8
Összegzés
14
Források
15
Melléklet
16
2
BEVEZETÉS A 20. század eleji művészek, gondolkodók egyrészt üdvözölték a gépek megjelenését a mindennapokban, másrészt óva intették az emberiséget a gépek uralmától. Napjainkban leginkább az a kérdés foglalkoztat bennünket, hogy milyen arányban nyerünk vagy vesztünk azáltal, hogy egyre kevesebb tevékenységet végzünk személyesen és ebből kifolyólag egyre több a készen kapott technikai és kulturális elem a hétköznapokban. „Arra kérem a jövőt – bár elkéstem már ezzel is –, hogy könyörüljön legalább az ajtóknak és az ablakoknak; hagyja meg őket kézzel nyithatónak. Mert milyen világ is az, ahol nem lehet az ablakot mohón kitárni s úgy nyitni ajtót, hogy annak lendülése – és nyikorgása – helyettünk kimondja: alig győztelek várni.” (Ancsel Éva Összes bekezdése, 1999) Az egykori művészek jogos félelmei egyfelől beigazolódni látszanak, hiszen a XXI. század egyik leggyorsabban fejlődő tudományága az informatika, azon belül pedig az internet és hírközlés. Manapság a mindennapjaink részévé vált a net, ezzel kelünk, ezzel fekszünk és valószínűleg a túlnyomó többség abban is egyetért, hogy hasznos és praktikus dolognak találja a világhálón valón szörfölést a végtelen információs csatornák kereszttűzében. Noha, abban a tekintetben, hogy ki és mire használja ezt a lehetőséget, illetve, hogy van-e még esélye labdába rúgni a tradicionálisabb információs eszközöknek – erről már erősen megoszlanak a vélemények. A rohamosan fejlődő technikai világnak köszönhetően egyre nagyobb teret hódít a számítástechnika, elektronika, internet – digitális sajtó / hírközlés, magyarán a való világ információi - bináris számokká történő feldolgozása – azaz digitális módon. Ilyen például a digitális hang(zás) és digitális fényképezés. Viszont érdemes már az elején leszögezni, hogy az élet számos területén megmutatkoznak még a digitális kor vívmányai: oktatás, egészségügy, hadügy, hírközlés, stb. A modern kor innovációi közül az egyik legismertebb és legelterjedtebb az internet, melyet a hivatalokon kívül, oktatási, hírközlési, és közintézményekben is egyaránt használnak, noha eltérő felhasználási célokból, ami lehet: tanulás, munka, szórakozás, levelezés, kapcsolattartás és egyéb.
3
Nem szabad azonban megfeledkeznünk a hazai háztartásokról sem, hiszen egy 2007-es felmérés szerint a háztartások 38%-ban van jelen a net. Ez az arány fokozatosan, évről-évre növekvő tendenciákat mutat. Ki gondolta volna, hogy az egykori katonai kutatások céljára használt ARPAnet így kinövi magát, hogy képes minden más hírközlési eszközt maga mögé utasítani. Ez egy valamit jelent, méghozzá azt, hogy egyenesen arányosan csökken az újságok iránti kereslet, ami sokkalta nagyobb múltra tekint vissza, mint „trónkövetelője”. Hiszen a hírlapok őse az ókori Rómához köthető, amikor is kiadták az első kéziratos formában terjesztett lapot az Acta diurna Urbis-t, magyarán „A város napi közleményei”. Ugyanakkor Európában az első újság csak 1566-ban jelent meg Velencében „Notizie scritte” azaz Írott jegyzetek néven (Lengyel 1998). A 19. században virágkorát élő újságok, mint például a Pesti Hírlap és a mai 1872-től a mai napig létező Népszava se gondolta volna, hogy a 21. századra ennyire háttérbe szorul majd a nyomtatott sajtó. De elképzelhető, hogy ez csak az én hipotézisem, ám megpróbálom majd bebizonyítani egy empirikus kutatás alapján, hogy nem megalapozatlan az az állításom és elképzelésem: hosszú távon, de veszélyben van a magyar újságírás / nyomtatott médiumok. Van-e még jövője a nyomtatott sajtónak, mi az általános vélemény vagy meggyőződés a gépesített világról, és egyáltalán szokott-e még valaki újságot olvasni? – Természetesen nem csak egy korosztályt vizsgáltam kutatásom ideje alatt, így ebből kifolyólag az eredmények is figyelemre méltóak.. Többek között ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestem a választ dolgozatomban, melynek központi témája az internetet – azon belül is az elektronikus – és ezzel szemben a nyomtatott sajtót járja körül nem reprezentatív módon.
4
1. TÖRTÉNELMI VISSZATEKINTÉS – MI AZ INTERNET? Az internet, mint világméretű számítógépes hálózatok összessége, amely számítógéphálózatok ezreit köti össze, megteremtve ezzel egy egységes „hálózati társalgási nyelv„ az Internet Protocol segítségével a kommunikáció lehetőségét. A mai internet elődje a 60-as évek Amerikájához köthető. Mint, ahogy arról már a fentiekben szó esett, kezdetben katonai kutatások céljaira használták az amerikai honvédelmi minisztérium ARPAnet rendszerét, melynek egy esetleges nukleáris támadást is ki kellett volna, hogy bírjon, de úgy, hogy működőképes is maradjon. Az ARPA vagy más néven az Advanced Research Project Agency kutatásának elsődleges célja a nagy teljesítményű számítógépek összekapcsolása volt. Ugyanakkor ezt a rendszert az emberek kommunikációs célokra is felhasználták, majd nem sokkal később elkezdtek társalogni az élet különböző dolgairól. Ez lehetett időjárás, aktuális sport vagy kulturális eseményekről, ötleteket cseréltek és gyakorta szakmai vitákat is folytattak. Az ezáltal kialakult új médium: az elektronikus levelezés, amely mai napig a legnépszerűbb kommunikációs forma, melynek angol megfelelője az e-mail. Ezen privát vagy szakmai eszmecserék viszont egyszerre több személyt is érdekelhetnek, így fokozatosan kialakulnak még az ún. levelezési listák, elektronikus konferenciák és vitakörök (discussion group-ok). Az eredeti cél, hogy távoli számítógépeket kössenek össze és adatokat érjenek el róluk ugyancsak megvalósult a Telnet és az FTP (File Transfer Protocol) a ma legismertebb fájl megosztó oldal segítségével. A navigációs lehetőségeknek is kulcsfontosságú szerepük van, hiszen egyre nő a hálózatinformáció tartalma és a felhasználók száma. A lapozgatásban segítségünkre lehetnek a hierarchikus vagy háló topológiájú eszközök, melynek segítik a lapozgatást a világnak eme hatalmas könyvtárában s a különböző extrákkal felszerelt keresők – megfelelő kulcsszó begépelésével a keresőbe – precíz találatokat kapunk, választ kapva ezzel aktuális kérdésünkre. Mindazonáltal az idő előrehaladtával nem csak tudomány és kultúra kincsei kerültek fel a hálóra, hanem számtalan különböző játék is, az eddigi szöveges formátumtól eltérően mára a multimédiás eszköztár alapos felhasználásával (Lengyel 1998).
5
2. TÖRTÉNELMI VISSZATEKINTÉS 2.1. Az újság – nyomtatott sajtó Mint, ahogyan arra korábban is kitértem a hírlapok őse az ókori Rómaiakhoz köthető, amikor is kiadták az első kéziratos formában terjesztett lapot az Acta diurna Urbis-t (A város napi közleményei) címmel. Majd nem sokkal később ezt követte a Julius Caesar által kiadott Acta senatus, amely a római birodalom hivatalos közlönyeként élt a köztudatban. A „nagy áttörés” azaz a nyomtatásos formában sokszorosított lap Kínában időszámításunk után 732-ben jelent meg King Pao címmel, amely 1351-től rendszeresen is megjelent. Európai vonatkozásban az első újság – Velencében 1566-ban Notizie scritte azaz Írott jegyzetek címmel jelent meg. Azonban a mai értelmezésbe vett hírlapok csak 1609-től Strassburgban – hetilapként vált ismertté. 1830-tól az újságok virágkorukat élték, hiszen ekkora indult meg a lapok rohamos fejlődése és szaporodása. Ez időtájt alakult meg a máig megjelenő Kölnische Zeitung és a Vossische Zeitug. Az forradalom és szabadságharc éve 1848-ban újabb lendületet adott, hiszen ezt követően a vasutak és a postaforgalom meggyorsította a hírlapok közösséghez való eljutását. Úgy tűnt, hogy követendő példát mutattak a hírlapok, hiszen ez jó hatással volt a folyóiratokra, ugyanis egymás után jelentek meg a különböző ismeretterjesztő folyóiratok, tudományos, szépirodalmi és ismeretterjesztő lapok.
2.2. Magyar hírlapok – jelentősebb állomások Az osztrák császári politikai önzősége miatt és mert nem szeretett volna konkurenciát a német nyelvű lapjainak, ezért cenzúrával ahol csak lehetett megakadályozta a magyar hírlapirodalom terjedését. Az 1705-1711 között Esterházy Antal által kiadott kuruc lap a Mercurius Hungaricus ugyamcsak latin nyelven jelent meg. A Kossuth Lajos által szerkesztett Pesti Hírlap 1841-ben indult és mindössze négy évig volt a szerkesztője. Majd az 1848-as forradalom és szabadságharcban kivívott sajtószabadság nagyot lendített a hírlapok életében, ezt követően számos új lap látta meg a napvilágot, többek között a Budapesti Híradó, Pesti Divatlap, Honderű, Életképek – az utóbbinak egy ideig Jókai Mór és Petőfi Sándor is 6
szerkesztője volt. A szabadságharc leverése után ismét szigorú cenzúra vette kezdetét, melynek köszönhetően csak egyetlen lapot – a Pesti Naplót – engedélyezte. Újabb jeles dátumnak tűnt 1852, hiszen új lapok indultak: Budapest Hírlap, a Magyar Sajtó, a Pesti Hírnők, az Idők Tanuja valamint a Hon, ami Jókai Mór nevéhez fűződik. A kiegyezést követően számos máig emlegetett vagy létező lapról tudunk. Ilyen például az 1872-ben megjelent Népszava, ami a mai napig fennálló lap, kezdetben heti, majd napilappá nőtte ki magát. A Pesti Hírlap viszonylag hamar elvérzett, de máig él a köztudatban. Érdemes azonban még megemlíteni a Pesti Hírlapot is, melynek számos híres írója volt, többek között Eötvös Károly, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Molnár Ferenc, illetve Jókai Mór. Ebben az időben terjedt el számos folyóirat is: Tolnai Világlapja, Párisi divat, Új Idők, Képes Krónika, és a Színházi Élet. Az újságok típusait megjelenésük szerint a következő szempontok alapján különböztetjük meg: Napilapok Hetilap Havilap Negyedévente Alkalmilag megjelenő
7
3. A KÉRDŐÍVEK ELEMZÉSE Dolgozatomban egy felmérésen keresztül empirikus módon vizsgáltam az elektronikus és a nyomtatott sajtó elterjedését, használatát, különböző korcsoport, lakhely és nem szerint. A válaszok nem reprezentatívak, a megkérdezettek száma közel 50 főre tehető. Az alábbi 18 kérdésre kerestem a válaszokat: 1. Van –e otthon internet elérhetősége? 2. Az alábbiak közül Ön mely médiumokból tájékozódik? 3. Milyen helyi médiumokat ismer? (többet is megjelölhet!) 4. Melyek az Ön által leginkább preferált médiumok? 5. Melyeket tartja a leghitelesebb hírforrásnak? 5. Szokott-e újságot olvasni, hírek és információk szerzése céljából? 6. Járat-e a család valamely sajtóterméket? (napilap, hetilap, bulvár, egyéb – példával) 8. Milyen gyakorisággal szörföl a neten - hírek és információk szerzése céljából? 7. Mit gondol, van még jövője a nyomtatott sajtónak? 9. A digitalizált világ rohamos fejlődésének köszönhetően fokozatosan csökken a könyvek és újságok iránti kereslet. Ez a nyomtatott sajtó végét jelentheti. Ön szerint van megoldás? Ha igen, mi lenne az? (2-3 mondatban) 10. Hol használja leginkább az internetet? 11. Milyen célokra használja a világhálót? 12. Manipulatívabb eszköz az elektronikus, mint a nyomtatott sajtó? 14. Mi a véleménye a gépesített világról? 15. A tradícióknak megfelelően mennyivel találja jobbnak az újságot, mint az internet? Tudna-e érvelni az újság mellett? 16. Mennyiben praktikusabb az internet, mint az újság? Mivel magyarázza? 17. Milyen típusú sajtót olvas? 18. Hogyan
értékeli
a
következő
sajtótermékeket?
(1-től
5-ös
skálán)
1-kritikán aluli, 2-gyenge, 3-elmegy, 4-jó, 5-kiváló
8
1. Az első kérdésemre, miszerint rendelkeznek-e otthon internet elérhetőséggel a megkérdezettek 100%-a igennel válaszolt, kortól, nemtől és lakóhelytől függetlenül. Ez is azt tükrözi, mint, ahogy azt korábban is említettem, hogy a hazai háztartások nagy részében van internet elérhetőség. Ez köszönhető többek között annak is, hogy a különböző szolgáltatók áraikkal próbálnak versenyben maradni a piacon, és olyan feltételek mellett kínálni szolgáltatásaikat, hogy az-az átlag magyar családok számára is könnyedén hozzáférhetőek legyenek. Különös jelentőséggel bír, hogy nem csak a nagyvárosokban van internet elérhetőség, hanem az ország számos kis településén sem okoz problémát eme szolgáltatás elérése. 2. Szinte adja magát a második kérdésre adott válasz, amely arra vonatkozik, hogy mely médiumokból tájékozódik? A 15-30 éves korosztály 90%-a választotta az Online hírportált. Ebből a korcsoportból a maradék 10% oszlik meg a rádió, tv és kisebb hányada az újság között. Ha tovább vizsgáljuk a válaszadókat 40-65 év között, az arányok eltolódnak a tv, rádió és az újság irányába. Ebben a korosztályban a megkérdezettek túlnyomó többsége szívesebben informálódik az újságból és még többen néznek tv-t és hallgatnak rádiót lakhelytől függetlenül. 3. A helyi médiumok ismeretét meghatározzák a lakhely szerinti elterjedésük. A Miskolci lakosok körében a legismertebb az Észak-Magyarország és annak internetes portálja a Borsod Online majd ezt követi az ingyenes hetilap a MiNap. Ugyanakkor már jóval kevesebben tájékozódnak a MiNap elektronikus hírportáljáról. A legfiatalabb korcsoport a Borsod Onlinet részesíti előnyben, hiszen többek között fiatalos az oldal megjelenése, egyidejűleg informális és szórakoztató tartalmakkal bír. 4. A 40-60 éves korosztály leginkább preferált médiumai a tv, rádió és az újság, míg a fiatalabb korosztály itt is az online hírforrást részesíti előnybe. A 40-60 év közöttiek közel 50%-a még mindig szívesen vesz a kezébe újságot, és 100%-ban preferálja a tv-hírműsorait. 5. Ugyanezen korosztály a leghitelesebb hírforrásnak tartja a tv hírműsorát. Meglepő módon a fiatal korosztály erre a kérdésre az „Egyiket se” választ adta meg. Ennek több oka is lehet,
9
kezdve a gazdasági, politikai valamint a fiatalok a közéletből való kiábrándulásával magyarázható. Így a következő felsorolásból: tv, rádió, újság, online hírportál - egyiket sem tartja hitelesnek. 6. Az újságolvasási szokásokra, amely a hírek és információszerzésre irányult, különböző válaszok születtek. A 15-30 éves miskolci nők körében 50% válaszolta azt „igen, naponta olvas újságot” és a másik 50% válaszolta, hogy „ritkán, havonta olvas újságot”. Azonban más lett a kutatás eredménye a 40-65 éves korosztály között. Ebben a korcsoportban a megkérdezettek közel 80%-a naponta vesz a kezébe újságot, a maradék 20%, legalább hetente egyszer. 7. Az idősebb korosztály újságolvasási szokására jellemző, hogy rendszeresen járatnak valamilyen sajtóterméket, ezek közül is leginkább helyi napilapokat, mint például az ÉszakMagyarország vagy olyan országos napilapot, mint a Magyar Nemzet. Itt is megmutatkoznak a korosztályok közötti különbségek, ugyanis a 15-30 év közöttiek elenyésző része, mint egy 10%-a járat csupán valamilyen sajtóterméket. Ezek között a sajtóorgánumok között leginkább helyi lapok és bulvársajtó található meg. 8. Ezen korcsoport nagy része, mint ami a következő kérdésre adott válaszban is kitűnik leginkább a netről informálódik a hírek és egyéb információk szerzése céljából. A megkérdezettek 60%-a naponta többször is használja az internetet, a 40%-a pedig csak egyszer. Más ez az arány a 40-65 év közti korosztálynál. A válaszadók nagyobb százaléka naponta egyszer internetezik, kisebb hányada viszont csak ritkán, ha az ideje megengedi. 9. Ezek után jogosan vetődik fel a következő kérdés, miszerint „Mit gondol, van még jövője a nyomtatott sajtónak?” A megkérdezettek köréből itt is kitűnik a különbség a legfiatalabb 15-30 év közötti és az idősebb 40-65 év közötti korosztály véleménye között. A 40-65 éves korosztály válaszaiból egyértelműen kiderül, hogy igen, van jövője a nyomtatott sajtónak, mert nem minden az online. Ha megnézzük ugyanerre a kérdésre a 15-30 év közötti korosztály válaszát itt túlsúlyban vannak azok a válaszadók, akik azt vallják, hogy van jövője, de forradalmi újításokra lenne szükség. Néhány pesszimista vélemény szerint még „pár évet jósolnak neki”.
10
10. Ebből kifolyólag arra a kérdésemre kerestem a választ, hogy mi lehet a megoldás, ha van egyáltalán, hogy lehet megállítani a nyomtatott sajtó iránti kereslet csökkenését. Erre a kérdésre mind a fiatalabb, mint pedig az idősebb korosztálytól igen változatos és építő jellegű javaslatok érkeztek. A válaszadók egy része a lapoknál javítaná a marketing tevékenységet, egyesek szerint újításokra lenne szükség tartalomban és formában, mások szerint pedig szókimondóbb írásokra van szükség. A 40-65 év közöttiek válaszaikban más szempontokat helyeztek előtérbe. A megkérdezettek közel fele az olvasás felől közelíti meg a kérdést. Szerintük a fiatalok jelentős hányada nem szeret olvasni, ez vonatkozik, mint az írott sajtóra, mind a könyvekre, többek között ezért sem részesítik előnyben az újságokat. Az, hogy a fiatalok nem szeretnek olvasni több okra vezethető vissza, kezdve az általános iskolánál, ahol a különböző olvasási módszerek miatt nem tudták megszerettetni velük az olvasást, sőt pont erre visszavezethetően nagyon sokan felnőtt korban is olvasási nehézségekkel küzdenek. Ahhoz, hogy egy fiatalember kezébe vegyen egy újságot vagy egy könyvet már alsó tagozatban kell vele megszerettetni az olvasást. A kérdés másik része sok ember számára még mindig bizonyos sajtótermékek elérhetetlennek bizonyulnak a magas áraik miatt. Ahhoz, hogy a napi illetve hetilapok szélesebb körben tudjanak elterjedni szükség lenne az áraik bizonyos mértékű csökkenésére. A megkérdezettek nem csekély hányada a minőségi újságírással is népszerűsítené az egyes sajtótermékeket. 11. Arra a kérdésre, hogy a tradícióknak megfelelően mennyivel találja jobbnak az újságot, mint az internetet, szintén eltérő válaszok születtek. A megkérdezettek 15-30 éves korosztály körülbelül 60%-a mondja azt, hogy nem találja jobbnak az újságot, 30%-a szerint az újságolvasásnak hagyománya van, az ott leírt cikkek ellenőrizhetőek, sokáig olvashatóak, szemben az internetes anyaggal, ami hirtelen eltűnik. Ugyanakkor az újság, napilap értéket képvisel, és bármely korosztály számára elérhetőek. A 40-65 közöttiek szintén az újságolvasás tradicionális szertartására utalnak, hasznos időtöltésnek tartják utazás közben, sok embernél hagyománya van a reggeli újságolvasásnak egy kávé mellett. A fiatal válaszadók néhány százaléka nem tartja jobbnak az újságot, mint az internetet, így nem is érveltek mellette. 12. Arról, hogy mennyivel praktikusabb az internet, mint az újság, egyértelműen kiemelték a gyorsaságot, sokrétűségét, az egyszerre elérhető információ mennyiségét, sok tekintetben 11
kényelmesebb, bármit megtalál az illető amire rákeres, továbbá mindenre választ és segítséget kap, ami érdekli. De nem utolsó sorban bizonyos tekintetben olcsóbb is, mint nyomtatott változata. 13. Arra a kérdésre, hogy hol használja leginkább az internetet viszonylag egyforma válaszok érkeztek, korosztálytól függetlenül a válaszadók 80%-a otthon veszi igénybe az internetet, míg 20%-a a munkahelyén használja a netet. Ez az adat is azt mutatja, amit a dolgozatom bevezetőjében mér leírtam, hogy a háztartások nagy részében már van internet elérhetőség, így az emberek kényelmesen otthonról is hódolhatnak szórakozásuknak és bármikor – dinamikusan frissítve – nyomon követhetik a napi eseményeket. 14. Azt, hogy ki és mire használja a világhálót már jobban megoszlanak a válaszok. A 15-30 év közöttiek válaszaiból az tűnik ki, hogy körülbelül fele-fele arányban használják tanulásra és szórakoztatásra. A 40-65 közötti korosztályban lehetett találni egyéb: információszerzés, emailezés céljára. 15. A válaszadók arra a kérdésre, hogy manipulatívabb eszköz-e az elektronikus, mint a nyomtatott sajtó szinte egyöntetűen azt a választ adták, hogy nem, mindkettő ugyanolyan manipulatív. Tehát mindkét sajtóorgánumnak megvannak az eszközei és módszerei arra, hogyha manipulálni akarják az olvasót vagy a felhasználót, hogy azt, hogyan tegyék meg. Például: Szenzációhajhászás és hatásvadászat. 16. Egyértelmű válasz született a gépesített világról alkotott véleményről, hiszen 100%-ig támogatják a modern kor vívmányait, ugyanakkor kétségeik támadnak arról, hogy a bevált és tradicionális eszközök rovására mehet a túlzott modernizáció. Például a hagyományos levelezést vagy képeslap küldést felváltja az e-mailezés, noha a hagyományos értelemben vett kézzel írott levelezés sokkal személyesebb, és érzelmekben gazdagabb, mint a mai elterjedt digitális formája. 17. Az újságolvasási szokásokat figyelembe véve a felmérés igencsak eltérő képet mutat, amíg a fiatalok körében a legnépszerűbb a szórakoztató és bulvársajtó termékek, addig az idősebb korosztály a közéleti és a tudományos lapokat részesíti előnyben. A megkérdezett férfiak mindegyike a sportot is kiemelte. Annak ellenére, hogy a fiatalok információjuk nagy részét az internetről szerzik be, ennek ellenére valószínűleg a reklámnak köszönhetően a 12
bulvársajtót is előszeretettel olvassák. Az újságokról is elmondható, mint minden más reklámozott termékről, hogy milyen hatással van a fogyasztóra, illetve vásárlóra. 18. A különböző sajtótermékek értékelését befolyásolja azok ismeretsége és hitelessége. A felsorolt számos médiumok közül kiderült, hogy egyes netes portálokat mennyien látogatják és olvassák. Az a meggyőződésem, ami a felsorolt sajtótermékek értékelését illeti, hogy sok elektronikus hírportál nem elég népszerű ahhoz, hogy széles körben ismert legyen. Az emberek érdeklődési köre és igénye igen eltérő, hiszen a felsorolt 14 lap közül nagy átlagban négyet, ötöt értékeltek elfogadhatóan. Nem utolsó sorban bizonyos kiadványok egy-egy szűkebb csoportot, réteget céloznak meg (ilyen például a Kurucinfo).
13
ÖSSZEGZÉS Összességében elmondható, hogy a mai felgyorsult világunk az internet használata nélkül szinte elképzelhetetlen. Egyformán igaz ez a munkahelyeket figyelembe véve, hogy az emberek mindennapjaiban, magánéletében és az élet számos területén jelen van. Amíg a mai ötvenes, hatvanas korosztály nem kis nehézségek árán sajátította el az internet és a számítógépek használatát, addig a ma ifjúságának a legtermészetesebb dolog a számítógép használata. Már az általános iskolákban a tanrendet és oktatást is ennek megfelelően alakítják ki. (Informatika óra, digitális tábla stb.) A digitalizált kommunikáció térhódítása – az empirikus kutatásom alapján – egyértelműen kijelenthető, hogy van ok az aggodalomra, már ami a nyomtatott sajtó jövőjét illeti, hiszen a számítástechnika, elektronika és hírközlés roham léptekben fejlődik. Ez a folyamat szinte megállíthatatlan és egyszer csak azon kapjuk magukat, hogy a tradicionális, 20. század eszközei mind a homályba vesznek és felváltja őket a mindent elsöprő technikai áradat. Noha mindennek van jó és rossz oldala, így a digitalizált világnak is, elég ha a személyes kapcsolatokra gondolunk, amit leginkább már a közösségi portálokon bonyolítunk.. Érdemes azonban elgondolkozni azon, hogy mit kéne annak érdekében tenni, hogy újra reflektorfénybe kerüljenek a hagyományos hírközlési eszközök – legfőképpen a nyomtatott sajtó. A forradalmi ötletek egyelőre még váratnak magukra, bár addig amíg a szüleink és nagyszüleink generációja él, biztosított az újságok iránt van kereslet / igény. Ám azt, hogy mi lesz húsz év múlva megjósolni sem érdemes, csak hipotéziseink és utópiáink lehetnek róla, de bízzunk benne, hogy addigra a felszínre tör az a forradalmi újítás, ami a nyomtatott sajtó számára – jelen állás szerint – elengedhetetlen. Addig pedig próbáljuk felvenni a versenyt, és kövessük nyomon a 21. század – azaz a modern kor vívmányait, hiszen akarva vagy akaratlanul is, de a mai kor szellemisége megköveteli a technikai világhoz való kompetenciákat, legalább felhasználói szinten.
14
FORRÁSOK Ancsel Éva 1999. Ancsel Éva összes bekezdése. Budapest: Kossuth Kiadó. Lengyel Veronika 1998. Az internet világa. Budapest: ComputerBooks Kiadói Kft. Buzinkay Géza: Kis magyar sajtótörténet: http://mek.oszk.hu/03100/03157/03157.htm#2 Statitsztikák a magyarországi internethasználatról: http://szelessav.blogter.hu/358118/rovid_attekintheto_erdekes_tenyek_a_magyar_internethas znalatrol
15
MELLÉKLET Az elektronikus és nyomtatott sajtó népszerűségének vizsgálata Kedves Adatközlő! A kérdőívvel a TDK (Tudományos Diákköri Konferencia) dolgozatom elkészítéséhez kérem a segítségét, melyben több szempont alapján vizsgálom az elektronikus és nyomtatott sajtó népszerűségét. A kérdőív kitöltése maximum 5-10 percet vesz igénybe! A segítségét előre is köszönöm: Kiss Viktor Kor: Nem: Lakhely: (település) 1. Van –e otthon internet elérhetősége? A, Van B, Nincs
2. Hol használja leginkább az internetet? A, Otthon B, Munkahelyen C, Suliban D, Egyéb (példával)
3.. Milyen célokra használja a világhálót? A, Munkára B, Tanulásra C, Szórakoztatásra D, Egyéb (példával)
4. Az alábbiak közül Ön mely médiumokból tájékozódik? A, TV B, Rádió C, Újság D, Online hírportál
5. Milyen helyi médiumokat ismer? (többet is megjelölhet!) A, Észak-Magyarország C, MiNap B, Borsod Online D, MiNap Online E, Egyéb (példával) 16
6. Melyek az Ön által leginkább preferált médiumok? A, TV B, Rádió C, Újság D, Online hírportál E, Egyéb (példával)
7. Melyeket tartja a leghitelesebb hírforrásnak? A, TV B, Rádió C, Újság D, Online hírportál E, Mindet F, Egyiket se
8. Szokott-e újságot olvasni, hírek és információk szerzése céljából? A, Igen, naponta B, Igen, hetente C, Ritkán, havonta D, Más hírforrást részesítek előnyben
9. Járat-e a család valamely sajtóterméket? (napilap, hetilap, bulvár, egyéb – példával)
10. Milyen gyakorisággal szörföl a neten - hírek és információk szerzése céljából? A, Naponta többször is B, Naponta egyszer C, Ritkán, csak ha időm engedi D, Egyéb hírforrásokból tájékozódom E, Soha
11. Mit gondol, van még jövője a nyomtatott sajtónak? A, Igen, mert nem minden az online B, Van, de forradalmi újításokra lenne szükség C, Még pár évet jósolok neki D, Már nincs, halálra van ítélve
12. A digitalizált világ rohamos fejlődésének köszönhetően fokozatosan csökken a könyvek és újságok iránti kereslet. Ez a nyomtatott sajtó végét jelentheti. Ön szerint van megoldás? Ha igen, mi lenne az? (2-3 mondatban)
13. Manipulatívabb eszköz az elektronikus, mint a nyomtatott sajtó? A, Igen, mivel nincs terjedelmi korlát B, Valamennyivel igen C, Nem, mindkettő ugyanolyan manipulatív D, Egyik sem manipulál E, Lehet 17
14. Mi a véleménye a gépesített világról? A, Teljesen elítélem B, Támogatom, de ne menjen a bevált eszközök rovására C, A konzervatívabb dolgokat jobban kedvelem D, Nem értek hozzá
15. A tradicióknak megfelelően mennyivel találja jobbnak az újságot, mint az internet? Tudna-e érvelni az újság mellett?
16. Ön szerint praktikusabb az internet, mint az újság? Mivel magyarázza?
17. Milyen típusú sajtót olvas? A, Szórakoztató (bulvár) C, Szaksajtó E, Tudományos
B, Sport D, Informatív F, Közéleti
18. Hogyan értékeli a következő sajtótermékeket? (1-től 5-ös skálán) 1-kritkán aluli, 2-gyenge, 3-elmegy, 4-jó, 5-kiváló A, Index B, Origo C, MTI D, FigyelőNet E, Barikád F, Hír24 G, Kurucinfo H, Napi Online I, RTL Hírek J, TV2 Hírek K, Népszabadság L, Magyar Nemzet M, Észak-Magyarország N, Borsod Online O, HVG
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3
4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4
5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5
18
