A Digitális Közmű Prezentáció a Gazdasági Bizottság Informatikai és Távközlési Albizottsága számára, 2009. február 25., Budapest
A Digitális Közmű a gazdaságélénkítés és az infokommunikációs versenygerjesztés eszköze – a szélessávú elérés az EU kiemelt célja
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1 • Történelmi és strukturális okok miatt Magyarországon van az Európai Unió és az OECD egyik fajlagosan legdrágább, ugyanakkor egyik legalacsonyabb szolgáltatási szintű telekom hálózata, aminek következtében: – Drága a valódi szélessávú elérés – Alacsony a szélessávú penetráció és lassan terjed a szélessávú Internet a lakosság körében – A hátrányos helyzetű kistérségekben korlátozott az elérés, ami megnehezíti a társadalmi felzárkózást – Az állam egyetlen szolgáltatónak van kiszolgáltatva és a szolgáltatás rugalmatlan és költséges – Az üzleti felhasználók nem tudnak értéknövelt IKT szolgáltatásokat igénybe venni Mindezek negatívan hatnak a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességére 2 • Miután ezt a problémát eddig a piac nem oldotta meg üzleti alapon, állami beavatkozás szükséges oly módon, hogy az a leginkább EU- és piackonform legyen. Ügyelni kell a versenysemlegességre, a versenyfokozásra és a költséghatékonyságra 3 • A fenti kritériumokat együttesen egy állami kezdeményezésű megoldás tudja kielégíteni: – Egy non-profit infrastrukturális eszköz, a Digitális Közmű létrehozása EU forrásból: mindenki számára nyitott, optikai gerinc és elérési hálózat a meglévő állami optikai eszközök felhasználásával; a Digitális Közmű működtetése megfelelő módon csatlakozik ehhez – Válságkezelés szerves részeként a gazdaságélénkítés kiemelt programja lehet – Az EU kiemelt céljaként a szélessávú elérés megvalósítását jelenti – Hozzájárul az életminőség javulásához – A gazdaság egészét pozitívan érinti 4 • A Digitális Közmű mind az infokommunikációs piacra, mind pedig a gazdaság egészére azonnal mérhető pozitív hatással bír – Hozzájárul az életminőség javulásához – A gazdaság egészét pozitívan érinti – A pénzügyi válság idején különösen üdvözölendő infrastrukturális beruházás 1
A HAZAI TELEKOMMUNIKÁCIÓS SZEKTOR SZÁMOS KIHÍVÁSSAL ÁLL SZEMBEN A szélessáv problémái Magyarországon…
• Magyarországon az egyik legmagasabb a GDP arányos telekom
Drága Drága aa valódi valódi szélessávú szélessávú elérés elérés
Alacsony Alacsony aa megfelelő megfelelő sávszélességű sávszélességű elérés elérés
Alacsony Alacsony aa szélessávú szélessávú penetráció penetráció
Rugalmatlan Rugalmatlan és és költséges költséges aa kormányzati kormányzati és és közintézményi közintézményi ellátás ellátás
lekötés, ugyanakkor az átlagos sávszélesség jóval alacsonyabb az európai átlagnál (7 Mbps vs. 3 Mbps) • A valódi szélessáv (8 Mbps) ára nominálisan is magasabb európai szinten (Magyarország: EUR 36; Románia: EUR 13; Egyesült Királyság: EUR 20) • A szélessáv ára általában is a nyugat-európai átlagon van Magyarországon, ami a munkaerőköltségek különbségét és a szolgáltatás nyújtásának 20–30%-os munkaintenzitását figyelembe véve magas
• Mindössze ~1.000 településen van minimum 8 Mbps
sávszélesség • ~1.200 településen egyáltalán nincs optikai elérés, további ugyanilyen nagyságrendben sincs lényegében megoldva a kérdés
• Országosan ~13% a penetráció • Különösen a hátrányos helyzetű kistérségekben alacsony a
Komoly versenyhátrány a magyar gazdaság számára • az egész ipari szektorban • különösen az informatikai iparágban
szélessávú penetráció: 3%
• Az elektronikus adóbevallási szolgáltatás felhasználása és a szélessávú elérés magas korrelációt mutat, rámutatva az infrastrukturális elégtelenségekre
• Az EKG végpontokon az átlagos sávszélesség alacsony: 512 kbps
• A közháló által elért 2.507 település közül is csak 1.905-ben van
ADSL kapcsolat, azaz a minimálisan értelmezhető sávszélesség
A A valódi valódi széles széles sáv sáv problémái problémái Magyarországon Magyarországon megoldatlanok megoldatlanok
2
MAGYARORSZÁGON KIEMELKEDŐEN MAGAS A FAJLAGOS TELEKOMMUNIKÁCIÓS KÖLTÉS, MIKÖZBEN A HÁLÓZAT ELAVULT Legdrágább hálózat…
…ami egyben az egyik legrosszabb is
Telekommunikációs költések aránya a GDP százalékában, 2006, % Drága Drága aa valódi valódi szélessávú szélessávú elérés elérés
Alacsony Alacsony aa megfelelő megfelelő sávszélességű sávszélességű Internetes Internetes elérés elérés
Alacsony Alacsony aa szélessávú szélessávú penetráció penetráció
Rugalmatlan Rugalmatlan és és költséges költséges aa kormányzati kormányzati és és közintézményi közintézményi ellátás ellátás
BECSLÉS
6.2
Románia
Hollandia
77
8,8
76
4,6
Magyarország
5,0
Dánia
Lengyelország
4.9
Finnország
4.4
Csehország
Átlagos sávszélesség (Mbps)
Átlagos szélessávú háztartási penetráció (%) *
61
21,7
Egyesült Királyság
55
2,6
Svédország
3.5
Franciaország
54
17,6
Görögország
3.2
Svédország
54
16,8
Spanyolország
3.2
Spanyolország
Olaszország
3.1
Németország
Egyesült Királyság
3.0
Portugália
Hollandia
3.0
Olaszország
Németország
2.8
Csehország
30
2,0
Finnország
2.8
Magyarország
29
3,3
Franciaország Portugália
2.3 1.8
Lengyelország Görögország
49 47 44 41
23
1,2 6,0 8,1 4,2
7,9 1,0
18
Ø 47,0 A 28 OECD ország összehasonlításában a szélessávú versenyképesség tekintetében a nem túl előkelő 25. helyet foglalja el Magyarország * 2008-as ITIF adatok, Románia nem tartozik az elemzett országok közé Forrás: Eurostat; ITIF – Information Technology & Innovation Foundation; Comparison of OECD broadband markets
3
A MAGYARORSZÁGI SZÉLESSÁVÚ PIAC TÖBB SZEMPONTBÓL ELÉGTELEN A KÍNÁLATI OLDALRÓL A valódi szélessáv elérése korlátos Települések száma … …
3.175*
2.492*
Háztartások száma, ezer fő
•• AAvalódi valódi szélessávú szélessávú
1.050*
Drága Drága aa valódi valódi szélessávú szélessávú elérés elérés
Összes település
3.800 3.800
Alacsony Alacsonyaa megfelelő megfelelő sávszélességű sávszélességű Internetes Internetes elérés elérés
Alacsony Alacsonyaa szélessávú szélessávú penetráció penetráció
Rugalmatlan Rugalmatlan és és költséges költséges aa kormányzati kormányzati és és közintézményi közintézményi ellátás ellátás
Települések legalább 2 Mbps -os eléréssel
Települések legalább 8 Mbps-os eléréssel (valódi szélessáv)
1.100 1.100
186 186
Szélessávú penetráció (lakosságszámhoz)
19% 12%
Budapest Egyéb és városok megyeszékhelyek 3,8M 3,8M
2,4M 2,4M
••
10%
7%
Nagyközségek
Községek
0,5M 0,5M
2,0M 2,0M
eléréssel eléréssel rendelkező rendelkező ~1.000 ~1.000településen településen is iscsak csak ~200.000 ~200.000háztartásnak háztartásnak van van valódi valódi szélessávú szélessávú hozzáférése hozzáférése aa3,8 3,8millióból millióból AAközháló közháló által által elért elért2.507 2.507 település településközül közül is iscsak csak 1.905-ben 1.905-ben van van ADSL ADSL kapcsolat kapcsolat(minimum (minimum 22 Mbps-os Mbps-ossávszélesség) sávszélesség)
Lakosság száma
•• •• •• •• ••
3% Kiemelten hátrányos helyzetű települések 1,5M 1,5M
Dánia: Dánia: 34,5% 34,5% Hollandia: Hollandia: 33,5% 33,5% Finnország: Finnország: 27,7% 27,7% Egyesült EgyesültKirályság: Királyság: 23,9% 23,9% Csehország: Csehország: 13,0% 13,0%
•• •• ••
Az Az Internet Internetpenetráció penetráció és ésaaszélessávú szélessávú penepenetráció tráció felzárkóztatásfelzárkóztatásához ához az azárak árakcsökkecsökkenése néseés ésaz az infrastrukinfrastruktúra túraradikális radikálisfejleszfejlesztése tésenélkülöz-hetetlen nélkülöz-hetetlen
Átlag: Átlag: 12,6% 12,6%
•• Az Az EKG EKGvégpontokban végpontokban az az átlagos átlagossávszélesség sávszélesség alacsony, alacsony, 512 512 A jelenlegi kormányzati IKT szolgáltatás nem megfelelő
Mind Mind az az elért elérttelepülételepülések sek számában, számában, mind mind aa jelenleg nyújtott jelenleg nyújtott tényleges tényleges sávszélessávszélességben ségben javulásra javulásravan van szükség szükség
Kbps Kbps AAvégpontok végpontokmindössze mindössze20%-a 20%-a bír bírnagyobb, nagyobb, mint mint22Mbps Mbps sávszélességgel sávszélességgel AAközháló közháló által által elért elért2.507 2.507település településközül közülis iscsak csak 1.905-ben 1.905-ben van van ADSL ADSL kapcsolat kapcsolat(minimum (minimum 22Mbps) Mbps) AAkormányzat kormányzatgyakorlatilag gyakorlatilag egyetlen egyetlen IKT IKTszereplővel szereplővel van van kiszolgálva, kiszolgálva, ezért ezértaaszolgáltatás szolgáltatásnem nemmegfelelő megfelelő árú árú és és színvonalú színvonalú
* A számok nem összeadandóak; azt mutatják, hogy az egyes kategóriákba az összes település közül hány tartozik Forrás: KSH, NHH
Az Az ország ország fejlődése fejlődése szempontjából szempontjából szükség szükség van van egy egyolyan olyan szolgálszolgáltató tató létrehozására, létrehozására, mely melyegységes egységesinfrainfrastruktúrával, struktúrával, alacsony alacsony költséggel költséggel szolgálja szolgáljaki ki aamár mármeglévő meglévő archiarchitektúrákat tektúrákat
4
AZ ÉRTÉKNÖVELT, LAKOSSÁGI ÉS ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOKHOZ IS VALÓDI SZÉLESSÁV– LEGALÁBB 6 MBPS – SZÜKSÉGES Leírás Leírás Távoktatás Távoktatás 1
• Település-csoportban „távmunkában” akár •
Távdiagnosztika Távdiagnosztika
• Radiológiai és más orvosi adatelemzések és •
2
• Távmunka, Távmunka, interinteraktív aktív kapcsolat kapcsolat 3 lehetősége lehetősége szeszemélyes mélyes jelenlét jelenlét nélkül nélkül Családi Családi integrált integrált hang, hang, Internet Internet és és 4 médiafelhasználó médiafelhasználó
Több Több telephelyes telephelyes KKV*-k KKV*-k integrált integrált 5 irányítása irányítása
csak 10-12 iskolának interaktív, központi szolgáltatás biztosítása Az osztályok látják egymást, mozgásokkal, játékokkal együtt, és hallják is egymást
Önkormányzat dolgozóinak egyidejű oktatása személyes jelenlét nélkül, jelentős idő- és költségmegtakarítással Otthoni hatékony munkavégzés lehetősége
• Magas sávszélességű Internet alacsony • •
• 6 Mbps
Társadalmi Társadalmi előny előny
• Az oktatás színvonalának emelésével a fiatalok leszakadása megakadályozható, a későbbi elhelyezkedést, munkavállalást segíti
• 6 Mbps
• Az egészségügyi szolgáltatások
távkonzultáció egy központi helyről Elektronikus kórlapkezelés és elektronikus repect A jogszabályi korlátok között egészségügyi adatokkal történő önrendelkezés
• Üzletfelek találkozóinak lebonyolítása, több
•
Megkövetelt Megkövetelt sávsávszélesség szélesség
áron Interaktív televíziózás Jó minőségű, olcsóbb telefonálás
• Kvázi bérelt vonal szolgáltatás által nagymértékben növelhető a KKV-k működési hatékonysága
színvonalának javítása jótékony hatással van az életminőségre
• 10 Mbps
• Növeli a foglalkoztatás •
• 10 Mbps
rugalmasságát, ezáltal a foglalkoztatási rátát Lehetővé teszi a munkát terhelő adók csökkentését a szélesebb körű adózói kör miatt
• Jobb minőségű telekommunikációs szolgáltatás javítja az életminőséget
• 10 Mbps
• KKV szektor versenyképessége nő • Vállalatirányítási költségek csökkennek
A A kínálati kínálati oldali oldali hiányosságok hiányosságok rövid rövid távon távon korlátozzák korlátozzák az az értéknövelt értéknövelt szolgáltatások szolgáltatások elterjedését, elterjedését, pedig pedig aa valódi valódi szélessáv szélessáv rengeteg rengeteg előnyt előnyt hordoz hordoz mind mind az az lakossági, lakossági, mind mind az az üzleti üzleti felhasználók felhasználók számára; számára; jelentős jelentős életminőség életminőség növelő növelő hatása hatása van van * Kis- és középvállalat
5
A HAZAI SZÉLESSÁVÚ PIAC PROBLÉMÁINAK EGYIK OKA AZ ALAPINFRASTRUKTÚRA HIÁNYOSSÁGA Fejlesztéspolitikai és piacelemző anyagok értékelései
Alapinfrastruktúrához kapcsolódó témák
• Akcióterv a szélessávú • • • Az IKT piac problémáinak okai Kínálati oldali probléma – gyenge alapinfrastruktúra • Elégtelen gerinchálózati kapacitás • Elavult aggregációs hálózat (a települések jelentős hányadát nem éri el az optika) • Régi rézhálózat hozzáférési szinten Keresleti oldali probléma – elmaradó informatikai kulturális szint és tartalom • Alacsony PC penetráció • Digitális írástudatlanság • Alkalmazások korlátozott száma
•• •• ••
• • •
elektronikus kommunikáció elterjesztésére Sávszélesség „bottleneck” kutatás Magyarországon GOP 3.1.2. Projekt, PWC Nemzeti szélessávú stratégia Egyetemes hírközlési szolgáltatások újragondolása A hazai szélessávú ellátottság intenzív fejlesztése Az internet elterjedésének jelenlegi helyzete és dinamikája
Piacfejlesztésre vonatkozó forrásallokáció
• A szélessávú infrastruktúra fejlesztésére elkülönített EU forrás van az ÚMFT-n belül • Megközelítőleg 500 milliárd Ft forrás van az ÚMFT programokon belül alkalmazások fejlesztésére allokálva, melyek megkövetelik a valódi széles sávot • Sok meglévő fejlesztés és jelenlegi iniciatíva nem használható ki teljes mértékben a kínálati oldal hiányosságaiból kifolyólag
Az Az alapinfrastruktúra alapinfrastruktúra fejlesztése fejlesztése elengedhetetlen elengedhetetlen aa kínálati kínálati oldal oldal hiányosságainak hiányosságainak kezelésére kezelésére A alapinfrastruktúra fejlesztés fejlesztéspolitikai beágyazottsága vitathatatlan A alapinfrastruktúra fejlesztés fejlesztéspolitikai beágyazottsága vitathatatlan Nem Nem kétséges kétséges ugyanakkor, ugyanakkor, hogy hogy aa kereslet kereslet oldaláról oldaláról is is támogatni támogatni kell kell aa hazai hazai széles széles sáv sáv fejlesztését fejlesztését
* További hazai és nemzetközi tanulmányok kerültek kielemzésre beleértve a vonatkozó EU-s esettanulmányokat
6
AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS SZEKTOR KIHÍVÁSAINAK MEGOLDÁSÁHOZ ÁLLAMI BEAVATKOZÁS SZÜKSÉGES – A GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉSI PROGRAM SZERVES RÉSZEKÉNT A piaci szereplőktől önmagában nem várható a digitális felzárkóztatás… Hosszú Hosszú megtérülés megtérülés Alacsony Alacsony hozam hozam
Pénzügyi Pénzügyi válság válság
Örökség Örökség
• Az optikai hálózati beruházások
megtérülése 10 év feletti, közműszerű
• Teljes finanszírozás szempontjából nem
kínál kiemelkedő hozamot, ami a csupán magánbefektetői finanszírozást a kockázatok miatt lehetetlenné teszi
• Magas forrás igénye van, ami a jelenlegi
finanszírozási és gazdasági környezetben különösen nehézzé teszi a magánbefektetők részvételét
• Inkumbensek elavult, de már számvitelileg
…ezért állami szerepvállalás szükséges
• Az államnak kell kezdeményeznie • Az állami beruházáshoz felhasználható erre a célra elkülönítetten EU-forrás
• Alacsony társadalmi költséggel
elindítható a közmű jellegű megtérülést biztosító beruházás
• Megnyitása gyorsan javíthatja a versenyhelyzetet
leírt hálózatukat nem szívesen cserélik le
A A beruházás beruházás jellege jellege és és externáliái externáliái miatt miatt az az állami állami szerepvállalás szerepvállalás kívánatos. kívánatos. A A Digitális Digitális Közmű Közmű létrehozása: létrehozása: •• Növeli Növeli az az átviteli átviteli kapacitást, kapacitást, ami ami új új alkalmazások alkalmazások megjelenését megjelenését eredményezi eredményezi •• Az Az új új alkalmazások alkalmazások megjelenése megjelenése az az IKT IKT piac piac jelentős jelentős növekedését növekedését eredményezi eredményezi •• Az Az IKT IKT piac piac fejlődése fejlődése aa gazdaság gazdaság más más szektoraira szektoraira is is jótékony jótékony hatással hatással van van 7
ÁLLAMI IKT BERUHÁZÁSOKRA SZÁMOS NEMZETKÖZI Olaszország PÉLDA LÉTEZIK Amsterdami önkormányzat Piaci helyzet • A szolgáltatók szelektíven telepítettek optikai hálózatokat Amsterdam egyes – gazdagabb negyedeiben • Amszterdam városa felismerte az optikai kapcsolat kiterjesztésében rejlő versenyelőnyöket Döntés • A beruházó GNA-t (Glasvezel Amsterdam CV) öt ingatlanüzemeltető (33%), pénzügyi intézetek (ING Real Estate és Reggefiber, 33%) és Amszterdam önkormányzata (33%) összesen 18 millió euróval alapította meg Végeredmény • A rendszer telepítése 2006 decemberében kezdődött és 2010ig tart • Több, mint 75 Internetszolgáltató tervezi a belépést az új rendszerbe, a nagykereskedelmi szolgáltatást a BBned fogja nyújtani
Az olasz kormány 2008 szeptemberében bejelentette, hogy 1 milliárd euróval támogatja a következő generációs hálózat (NGN) országos kiépítését. A projekt 2013-ban fejeződik be, célja: • Az ország teljes szélessávú lefedése a célja • A gazdaság élénkítése a infokommunikációs fejlesztés révén
Görög kormányzati beruházás 2008 szeptember 4-én jelentette be a görög kormány, hogy országos optikai hálózatot épít, optikai hozzáférést biztosítva 2 millió háztartás számára. A projekt tervezett költségvetése 2.1 milliárd euró • Nyílt hozzáférésű (Open-access) hálózat kiépítése • Athén, Thesszaloniki és az 50 legnagyobb város hozzáférésének kiépítése
Szingapúr
• Az állam 400 millió euróval
támogatja az optikai hálózat kiépítését, aminek révén a szingapúri háztartások és vállalkozások több mint fele számára hozzáférhető lesz az új generációs szélessávú hálózat
Dél-koreai kormányzat A koreai kormány a ’90-es évek végén egy többlépcsős, összesen 4.500 milliárd Ft értékű IT fejlesztési programot hirdetett meg a következő főbb elemekkel – Nagy teljesítményű, nyílt gerinchálózat kiépítése – Optikai hozzáférési hálózat széleskörű fejlesztése – E-learning népszerűsítése (ingyen számítógép és Internet az iskolákban) – E-government (földhivatali ügyintézés, adózás stb.) – Távdiagnosztika Végeredmény • 94%-os szélessávú penetráció (ennek 34%-a optikai alapú) • 50 Mbps-os átlagos sávszélesség
Állami/önkormányzati Állami/önkormányzati beavatkozással beavatkozással indulnak indulnak projektek projektek aa digitális digitális átállás átállás elérésére. elérésére. Ezek Ezek aa legmodernebb legmodernebb technológiára technológiára épülő, épülő, optikai optikai alapú alapú hálózatok; hálózatok; aa projektek projektek integrált integrált infrastruktúraként infrastruktúraként épülnek épülnek
8
AZ ÁLLAMI BERUHÁZÁS A TAPASZTALATOK SZERINT POZITÍV HATÁSSAL VAN AZ INTERNET PENETRÁCIÓ ALAKULÁSÁRA Jelentős állami támogatás megléte:
Szélessávú Internetelérés penetrációja, százalék, háztartásra vetítve 80 Államilag támogatott 75 szélessávú eléréses országok 70
Dél-Korea Dánia Kanada
65
Svédország
60
USA
55 50 45 40
Szingapúr
Franciaország
Fejlett országok állami támogatás megléte nélkül
Észtország
Az Az 55 kiemelkedő kiemelkedő szélessávú szélessávú ország ország mind mind állami állami támogatással támogatással hozta hozta létre létre aa hálózatát hálózatát
35
Spanyolország
30
Románia
25
Lengyelország
20
Törökország
15
Fejlődő országok
Brazília
10 5 0 1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008T
A A legtöbb legtöbb piacon piacon lassú lassú kezdet kezdet után után dinamikus dinamikus növekedést növekedést tapasztalunk. tapasztalunk. A A nemzeti nemzeti telekommunikációs telekommunikációs szabályozásszabályozás- és és támogatás támogatás rendszerek rendszerek fontos fontos determináló determináló tényezők tényezők az az Internet Internet elérési elérési penetráció országok közötti különbségeinek kialakulásakor, ezért a szélessáv elterjedése közszolgáltatási penetráció országok közötti különbségeinek kialakulásakor, ezért a szélessáv elterjedése közszolgáltatási kötelezettségnek kötelezettségnek tekinthető tekinthető * 2008-as EIU E-readiness rangsor Forrás: ScreenDigest; EIU (Economic Intelligence Unit)
9
AZ EU LEGFŐBB STRATÉGIAI CÉLJAI KÖZÉ TARTOZIK A DIGITÁLIS TÁRSADALOM ELTERJEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE • Az Európai Unióban a
• A magyarországi háztartások
29%-a rendelkezik Internet A A hazai hazai kapcsolattal az EU átlag 56%-al infokommuinfokommuszemben nikációs nikációs piac • Az átlag sávszélesség 3 Mbps piac helyzete szemben az európai átlag 7 helyzete Mbps-el
ii 2010 2010 program program
• Európa jelentős haladást ért el a A A 2008-as 2008-as félidei félidei értékelés értékelés
hálózatokra épülő gazdaság megvalósítása felé, de magasabb sebességre kell kapcsolnia, hogy a hálózatok új generációjára való áttérésben is vezető szerephez jusson
termelékenység növekedésének 40%-a az IKT-nek tulajdonítható • Célkitűzés: a megfizethető, biztonságos, nagy sávszélességű kommunikációt biztosító egységes európai információs tér létrehozása
• Európa ellátása modern infrastrukEurópai Európai GazdaGazdasági sági HelyreHelyreállítási állítási Terv Terv
túrával a vasútépítéssel vetekedő jelentőségű feladat • A tagállamoknak meg kell alkotniuk szélessávú stratégiájukat, melynek célja a hálózatépítés felgyorsítása • Cél, hogy 2010-re 100%-os legyen a gyors Internet lefedettség • A Bizottság a transz-európai energiakapcsolatok és a szélessáv elterjedéséig félretett 5 mrd Euró forrásból 1 mrd Eurót javasol erre a célra
A A szélessávú szélessávú infrastruktúra infrastruktúra fejlesztésének fejlesztésének koncepciója koncepciója egybevág egybevág az az EU EU világgazdasági világgazdasági helyzetből helyzetből adódó adódó célkitűzéseivel; célkitűzéseivel; átmeneti átmeneti és és tartós tartós munkahelyteremtő munkahelyteremtő hatása hatása van van és és támogatja az ÚMFT programjainak célját és azok megvalósulását támogatja az ÚMFT programjainak célját és azok megvalósulását
10
MI A DIGITÁLIS KÖZMŰ? EU EU pénzből pénzből létrehozott létrehozott
Jelenlegi Jelenlegi állami állami eszközöket eszközöket bevonó bevonó
Homogén, Homogén, optikai optikai hálózat hálózat
Korlátlan Korlátlan kapacitást kapacitást ad, ad, valódi valódi szélessáv szélessáv
Mindenki Mindenki számára számára nyitott nyitott
•• Olcsó Olcsó Internet Internet •• Gyors Gyors hálózat hálózat •• Jelentősen Jelentősen
megugró megugró penetráció penetráció •• Rugalmas Rugalmas és és olcsóbb olcsóbb kormányzati kormányzati és és közintézményi közintézményi ellátás ellátás lehetősége lehetősége
Hozzáférési Hozzáférési versenyt versenyt biztosít biztosít
Piaci Piaci logikával, logikával, önfenntartó önfenntartó módon módon működtethető működtethető
•• Az Az elszigetelt, elszigetelt, szétaprózódott szétaprózódott állami állami fejlesztésekkel fejlesztésekkel szemben szemben aa Digitális Digitális Közmű Közmű az az ICT ICT piaci piaci egyik egyik
komoly komoly kihívásának kihívásának (az (az alapinfrastruktúra alapinfrastruktúra problémáinak) problémáinak) teljeskörű teljeskörű kezelését kezelését jelenti jelenti •• AA közvetlen közvetlen IKT IKT piac piac nagyságát nagyságát és és ezáltal ezáltal aa GDP-t GDP-t is is növeli növeli és és kihat kihat aa gazdaságélénkítés gazdaságélénkítés okán okán aa teljes teljes piacbővülésre piacbővülésre is is •• Teljeskörűen Teljeskörűen kezeli kezeli az az infrastrukturális infrastrukturális lemaradás lemaradás kérdését, kérdését, melyhez melyhez további további kívánatos kívánatos intézkedésként kapcsolódik informatikai kultúra és az elérhető tartalom intézkedésként kapcsolódik informatikai kultúra és az elérhető tartalom kérdésköre kérdésköre
11
A DIGITÁLIS KÖZMŰ BERUHÁZÁS HATÁSÁRA SZÁMOTTEVŐEN BŐVÜLNEK AZ IKT PIAC SZEREPLŐINEK LEHETŐSÉGEI
Az optikai hálózat kiépítése jelentősen növeli az IKT piacot, hiszen…
…eddig …eddig optikával optikával el el nem nem ért ért településeket is bekapcsol településeket is bekapcsol •• AA települések települések egyharmadának egyharmadának nincs nincs optikai optikai elérése elérése •• AA Digitális Digitális Közmű Közmű az az ország ország minden településére minden településére nagyteljesítményű nagyteljesítményű optikai optikai végpontot végpontot épít épít ki ki …növeli …növeli az az országos országos szélessávú szélessávú penetrációt penetrációt •• AA nemzetközi nemzetközi tapasztalatok tapasztalatok alapján alapján aa kormányzati kormányzati beruházások beruházások egyértelműen egyértelműen pozitívan pozitívan hatnak hatnak aa szélessávú szélessávú penetrációra penetrációra •• AA jelenlegi jelenlegi ~30%-os ~30%-os penetráció penetráció 60–70%-ra 60–70%-ra emelkedik emelkedik az az elkövetkező elkövetkező 55 évben évben …növeli …növeli aa fajlagos fajlagos sávszélessávszélességet séget •• AA nagyteljesítményű nagyteljesítményű optikai optikai gerincgerinc- és és aggregációs aggregációs hálózat hálózat lehetővé teszi a valódi szélessávú lehetővé teszi a valódi szélessávú (6–10 (6–10 Mbps) Mbps) hozzáférést, hozzáférést, ami ami számos új szolgáltatás számos új szolgáltatás (távmunka, (távmunka, távoktatás, távoktatás, videokonferencia, videokonferencia, stb.) stb.) elterjedését elterjedését teszi teszi lehetővé lehetővé
•• Nemzetközi Nemzetközi tapasztalatok tapasztalatok alapján alapján 4–600.000 4–600.000 új új internet internet előfizető előfizető megjelenésére megjelenésére lehet lehet számítani, számítani, akik akik valódi valódi szélessávon, szélessávon, termékek termékek széles széles körét körét vehetik vehetik igénybe* igénybe*
•• Több Több IKT IKT és és KTV KTV internet internet előfizetés előfizetés •• Több Több megrendelés megrendelés aa tartalomtartalom- és és szoftverfejlesztő szoftverfejlesztő cégek cégek számára számára
A Digitális Közmű beruházásának hatásai jelentősen kedvezőek
* A nemzetközi tapasztalatok alapján 15–20%-pontos háztartásra vetített penetrációbeli különbség van azon hasonló fejlettségű országok között, ahol volt illetve ahol nem volt kormányzati szélessávú infrastrukturális beruházás
12
A SZÉLESSÁVÚ HÁLÓZATI INFRASTRUKTÚRA ELTERJEDÉSE SZÁMOS GAZDASÁGI ELŐNYHÖZ VEZET • Több telephelyes cégek koordinációs költségei Társadalmi költségek csökkenése
csökkennek
• Rengeteg időmegtakarítás az online ügyintézéssel / vásárlással
• A beruházás egyszeri gazdaságélénkítő hatásán túl
számos csatornán keresztül serkenti a gazdaságot a valódi szélessáv elterjedése – Új alkalmazások és így új IKT szereplők megjelenése – Foglalkoztatottság növelés (ld. lentebb)
Gazdasági növekedés
• Foglalkoztatási mobilitás növekedése a távmunka
Szélessáv használata Munkahelyteremtés
szélesebb körű elterjedésével
• Üzleti vállalkozások terjeszkedési lehetőségeinek bővítése
• A távoktatáson és a hátrányos helyzetű kistérségek
bekapcsolásán keresztül csökkenthető az elmaradott területek rendkívül magas munkanélküliségi rátája
Oktatás
• A videokonferencia és egyéb interaktív alkalmazások bevezetésével csökken a tanulók, dolgozók utazási igénye
CO2 kibocsájtás csökkentése
• Kórházak összeköttetése, tudatbázis jobb Egészségügyi kiadások csökkentése
•
menedzselése révén javítható a pontos diagnózisok aránya, így a kórházi betegnapok száma csökkenthető Idősebb betegek felügyelete távolról is megoldhatóvá válik
A Digitális Közmű csökkenti a távolságokat, növeli a gazdaság hatékonyságát, munkahelyeket teremt és csökkenti az egészségügyi kiadásokat Forrás: Connected Nation, az Egyesült Államok legjelentősebb a szélessávú internet elterjesztésén dolgozó szervezete, mely non-profit, private-public partnership formában működik
13
A SZÉLESSÁVÚ PENETRÁCIÓ GDP-RE GYAKOROLT POZITÍV HATÁSA JELENTŐS
Egy Egy sokat sokat hivatkozott hivatkozott amerikai amerikai tanulmány* tanulmány* statisztikailag statisztikailag szignifikáns szignifikáns kapcsolatot kapcsolatot mutatott mutatott ki ki aa szélessávú penetráció szélessávú penetráció és és aa foglalkoztatottsági ráta között: foglalkoztatottsági ráta között: 1%-pontos 1%-pontos szélessávú szélessávú penetráció penetráció növekedés növekedés 0,6%0,6%os os foglalkoztatottság foglalkoztatottság növekedést növekedést eredményez eredményez 33 év év alatt, hiszen alatt, hiszen •• Távmunka Távmunka elterjedésével elterjedésével nő nő aa munkaerőpiac munkaerőpiac mobilitása mobilitása •• Üzleti Üzleti vállalkozások vállalkozások terjeszkedését terjeszkedését elősegíti elősegíti (úthálózat (úthálózat fejlesztéséhez fejlesztéséhez hasonlóan) hasonlóan) •• Online Online alapú alapú szolgáltatások szolgáltatások elterjedését elterjedését növeli növeli (pl.: (pl.: pénzügyi pénzügyi szektor) szektor)
Ennek megfelelően 15%-pontos szélessávú penetráció bővülés 9%kal növeli a foglalkoztatást, vagyis 4.6% pontos foglalkoztatottsági ráta növekedést eredményez Foglalkoztatottsági ráta** %
Ami ~351 ezer új munkahelyet eredményez Foglalkoztatottak száma** Ezer fő 6.000
60 55,3 50,7
4,6*** 4.258 4.000
3.907
3 millió Ft-os éves átlagos bérrel számolva az évi ~1.050 milliárd Ftos, vagyis közel 4%-os GDP növekedést eredményez
351
40
A GDP 4% pontos növekedése megközelítőleg 500 milliárd Ft-tal növeli a költségvetés bevételét 20
0
2.000
0
• A szélessávú penetráció növekedése a foglalkoztatottak számának emelkedésén keresztül számottevő mértékben növeli a GDP-t, a fogyasztói multiplikátor hatást figyelme kívül hagyva legalább 4%-kal
• Ezzel egybecseng az olasz gazdaságfejlesztési államtitkár, Paolo Romani nyilatkozata, aki szerint a 10 milliárd EUR-s olaszországi NGN fejlesztés évi 1,5–2% ponttal növeli a GDP-t
* Robert W. Crandall, Robert E. Litan, William Lehr: “The Effects of Broadband Deployment on Output and Employment: A Cross-sectional Analysis of US Data” ** KSH, 2008. szeptember–november *** 15% pontos szélessávú penetráció növekedést feltételezve
14
ÖSSZEFOGLALÁS: A DIGITÁLIS KÖZMŰ LÉTREHOZÁSA MEGOLDÁST JELENT AZ IKT PIAC KIHÍVÁSAIRA Olyan infrastruktúrát kell létrehozni, amely mindenki számára elérhető, szimmetrikus (fel- és letöltésben azonos), nagy sávszélességű kommunikációs hozzáférést biztosít
Ennek eszköze: az állam által kezdeményezett homogén és integrált optikai
gerinc- és aggregációs hálózat, minden település maradéktalan elérésével.; Magyarországon több, mint 2000 település nem érhető el valódi szélessávval
A digitális közmű a megfelelő sávszélességgel alkalmas lesz tényleges
munkavégzésre, eGovernment alkalmazások támogatására, egészségügyi szolgáltatások igénybe vételére – élet-, munka-, tanulás szerves részévé válik
Az állam közvetlenül és állami vállalatai révén számos optikai hálózati
infrastrukturális elemmel rendelkezik.Ezek – kiegészítéssel, feljavítással, konszolidációval – közvetlenül hozzájárulhatnak az digitális közmű teljeskörű létrehozásához
A digitális közművel elmaradott térségek bekapcsolhatók a társadalom és
gazdaság vérkeringésébe (a települések 31%-án az internetelérés nem éri el a 6%-t) és a tényleges internethasználatot megduplázhatja (európai átlag: 52 %, Magyarország: 38%)
A digitális közmű biztosítani tudja az e-government megvalósításához szükséges jövőálló infrastrukturális feltételrendszert, integrálni tudja a jelenleg elkülönült kormányzati-közigazgatási infrastruktúrákat (open access)
A A szétaprózódott szétaprózódott állami állami IKT IKT eszközök eszközök és és források források hatékony hatékony kihasználása, kihasználása, tényleges tényleges megtakarítások megtakarítások és és értéktöbbletek létrehozását, a versenyképesség fokozását és munkahelyek teremtését eredményezi értéktöbbletek létrehozását, a versenyképesség fokozását és munkahelyek teremtését eredményezi 15
