Dr. Frenyó Pál
A DÉVAVÁNYAI „TEMPLOMDOMB" -RÓL
Archeológiái Értesítő 1889
Levelezés.
II. D r. F R E N Y O D é v a -V á n y á n
1887.
elh ordása azon
PÁL A
év
czé lb ó l
DÉVAVÁNYAI
a u g u sz tu s k e z d e te tt
53
h aváb an
m eg, h o g y
az
« T E M P L O M D O M B » -R Ó L . ú g y n e v e z e tt
annak
h e ly é re
«te m p lo m d o m b » é p íten d ő
n ag yo b b
kiterjed ésű tem p lo m alap falai, szilárdabb ta la jra té te th e s s e n e k le. «T em plom dom b» e ln e v e z é sé t a századok ó ta ra jta á llo tt te m p lo m tó l n yerte. A
tem p lo m
k ö rfa lla l v o lt
k e rítv e , m e ly e n
b e lü l
az
e lé g
t é r es tem p lo m u d v a r
v o lt, m íg a k ö rfa lo n k ív ü li ta la jré sz m ásfél m é te rre l a la cso n ya b b , d e m é g m in d ig le jtő s
v o lt. A d o m b a v á ro sb a n
egy jó l
k ié p ü lt k u n h a lo m
m a g a ssá g á va l bírt,
m e ly k e le t-n y u g a ti irá n yb a n h ú zó d ó , kissé h á tas ré sze n á ll, s a la k já n a k kerekség e is ez irá n y b a n n y ú lta b b . É s z a k felő li h a tá ra
m é ly e b b a fo ly ta tó la g o s fen síkn ál,
m íg d él fe lő l s o k k a l m é lye b b , s m é g e század e le jé n is m o csá rn a k ism e rt te rü le t fe lé néz. A d o m b n a k d eréko n v a ló elh o rd ása u tá n szá rm a z o tt s ík m in te g y 2000 □ m . te rü le tű . A h a lo m é p ü le t-tö r m e lé k k e l k e v e rt 3 m . m a g a s felső ré te g é n e k elh o rdása a lk a lm á v a l
felszín re k e rü lt
ú ja b b k o ri c so n tv á za k
is m ertetése m
tá r g y á t n em is,
k é p e z ik ; e z ú tta l a h a lo m fo ly ta tó la g o s b o n tá sán ál t e t t ta p a sz ta la ta im ra szo rítk o zo m . A le jtő d éli o ld alán t e t t to ro n ya la p ásásnál fe ltű n t, h o g y az é p ü le ttö rm e lé k h u m o su s fö ld 2 1/2 m . ré te g é n e k fé le
h ú zó d ik, m e ly b ő l a
elh o rd ása u tá n , a z
tiszta, m in d en
h á n y a tv á n , m é g 1 1/2 m . m é ly s é g ű n e k n ek
t a lá lt a t o t t E sáncz 2 m . széles
e gy m ás felé h e g y e se n
n éző
végekkel
és b e fe lé
o ly
kő-
a g y a g o s részben sán czáro k '
és m é sz tő rm é lé k tő l m e n t fö ld k i
s 120 cm . szélesn ek , a ló l élesen vé g ző d ő fo rd íta tla n
m ódon
h a jo lv a , a n y u g o ti
a g y a g fö ld
á lta l
m egszakasztva,
v é g z ő d ö tt, h o g y a k e le t fe lő li o ld a lv ég to m p á n s
egyen esen
e m e z t tú lh a la d va
n y ú lik . E k é t v é g b ő l k iin d ú lv a , a sáncz fo ly ta tó la g a fő ld m u n k á la t b em etszésén ek h a tá rla p já ig ív a la k b a n h a lad , s m in te g y a h a lm o t k e ríte n i lá ts z o tt. E h a tárlap o n a n n ak á tm e ts ze te 3 m . m a g a s és 3 m. szé lesn ek
tű n t fe l. —
B e lő le a m un kás
á lta l e g y teljes cso n tv áz á s a to tt ki, m e ly ü lő h e ly z e tb e n v o l t e lte m e tv e . S ajnos, h o g y ezen
á ro k
to v á b b i k u ta tá s a n em tö r té n h e te tt m e g , m e r t e h a lo m h árom
Archceologiai Értesítő.
54
széle az alapozási m unkálaton k ívü l esik, és így v ajjo n az egész domb körül volt-e azzal véve, biztosan nem állítható, de m ellette szól az, h o g y novem ber hó végén a halom
nyugoti oldalán ásott 35 □ m. területű s 2 1/2 m . m élységű mészgödör
ben annak folytatása m egvan és m int am ott, itt is a felső réteg mész- és tégla törm elékkel kevert, közte h elyen k én t emberi csontvázak találtattak. A z árok czéljára nézve határozo tt nézetünk addig nem lehet, m íg az egész terjedelm ében ismerve nem á rokkal » azonos nem
lesz. D e a határunk északi részén húzódó «ördög
lehet, m ert m íg itt a sáncz az eredeti kiterjedésű halm ot
közvetlen éri, úgy h ogy ez a m ostani szétm osódott terjedelm ével elég szélesen — és az eredeti színvonala fe le tt eg y m éternél m agasabban — fedi a z t : addig az «ördögárok», habár m egközelíti a kúnhalm ot, azt közvetlen ü l nem
érinti, annál
kevésbbé szeli. D e viszont a halom sem épül az ördögárok felett. A m i a halom belalkatát illeti, a már e m líte tt 3 m . földrétegnek a halom ról való elhordása után szárm azott síktól, a halom alapja m ég 275 cm . m élyen vo lt. A halom őt hosszés számos keresztm etszetben
n yittato tt fel. E zen átm etszeteken észlelt réteg
zettségek m eggyőznek arról, h o g y e halom em beri m ű, em beri erő által létesíttetett. A z egyes átm etszeteken m eglátszik, h o g y m inden réteg a környtől központ felé emelkedik, a legalsók
m eredeken, a legfelsőbbek kisebb emelkedéssel, de
egyenletes vastagsággal s a központig m egszakítás nélkül. A dél felőli oldalon, a halom középrészén, a legalsó réteg et m ajd eg y m éter vastagon iszapos korhány képezi, e felett egy réteg m ájszinű foltokkal k ev ert barna hum us. E z t eg y réteg 8— 10 cm. vastagon sárga agyag, m ely felett az előbbeni réteghez hasonló m árvány zo tt réteg, m íg ezt újra 5— 8 cm . vastag, de m ár kevertebb agyagréteg fedi, m íg végre vastag fekete h um u sréteg következik. A z észak felőli oldal rétegzettsége nem oly változatos, de rendkívül kem ény. Sötéteb b va g y kevéssé világosabb réte gek váltakoznak, közben az alsó rétegben egy-egy görin gy sárga agyaggal. A halom k ét felét alkotó földnem m egfelel az azt környező talajnak, m ert m íg a déli rész felől a talaj mocsáros, korhány, alatta agyaggal, addig az északi oldalon szikes term észetű szurkos föld van. A rétegek m enetéből következtetn i lehet, h o g y a halom -építés rendszeres vezetés
m ellett történt,
s' a vezető feladata
v o lt
az
építést úgy vezetni, h o g y a halom m inden oldalára egyenlő vastagon hordassék a föld, s mi által elk erü ltetett az, h o g y a benne le lt sír a központon kívül nem esik. A rétegzettség sehol sem
v o lt m egszakasztva, m in t épen az északkeleti
oldalon, a halom -központtól 1o — 12 m. távolban, k ét egym ás m ellett fek vő kem encze alakú földvájulat által, m ely ek ham uval v o lta k kitöltve. A z
eg y ik eg y m éter
m agas, másfél m éter széles, a m ásik félakkora, lapos fenékkel és ívalákú bolto zattal, m ely azonban k iégetve n em volt. E gyko rú -e ezen k ét föld váju lat a halom m al, nem állíthatom , m ert ezt m egvizsgálni nem v o lt alkalm am , s fele része m ost is érintetlen, az alapozási m u n kálaton k ívü l esik. A rró l azonban m eggyőződtem , h o g y a föld fölötte áttörve nincs, de h o g y az az érintetlen oldalon nem -e vája to tt utólagosan belé, nem vitatom . A ham u közül a m unkás eg y
10 literes, felül négyszögletesre alakított,
szögletein csücsökkel ellátott, egyenes perem m el, díszes kiállítású fekete agyagból jó l kiégetett, graphitos, korongon készült fazekat v e tt ki. A fazekat csak darabok ban szedtem
fel, m elyet a találó munkás, m ert az ó h ajtott kincset benne m eg
Levelezés.
55
nem lelte, — a földhöz vágott, s darabjainak legnagyobb részét, ásótisztitónak el is hordták. E g y
harm adrészét sikerült m égis összeállítanom, mi vo lt alakját
eléggé feltünteti. N ovem ber 5-én a halom
közép vonalának irányában egy öt
m éter széles átm etszet történt a tem plom fütő-csatornái részére, m ely az északi résztől öt m éter m élységről indulva, a déli részen egy m éterig lejtősen em elkedik. M ár az nap a földhordás alkalm ával a halom középrésze kis területen beszakadt. A m unkavezető
k ét em bert rendelkezésem re bocsájtott s a behorpadt terület
kitisztításához fogtunk. A z ásás lefelé k ét m éter hosszan s egy m éter szélesen — a föld omlása szerint — történt. A z üreg, m ely így keletkezett, kúpalakot m uta tott, összehajló oldalait rétegesen leszakadozó, eléggé összeálló, de repedezett föld képezi. Három m éter m ély gödör megásása után ju to ttu n k azon tudatra, hogy itt sírban dolgozunk, m ert a halom -alapszint 275 ctm .-re el kellett volna érnünk, s mi mindig laza, porhanyó földben haladtunk lefelé. A z üregnek oldalvásti tágítá sánál erről m eggyőződtünk, m eglelvén a sírüreg oldalait képező sárga agyagréteget. E bben m ég eg y m étert haladva lefelé, az ásó m egkoppant egy lábszárcsontban. M egszem lélvén a sírt, azt a halom nak v o lt felszinétől 775 ctm ., a halom alapszíntől két m éter m élynek találtam . Hossza két m éter, szélessége egy m éter. O ldalfala függélyes, de az ásószerszám lenyom ata, m elylyel azt egykor ásták, nem észlelhető m ár rajta, m ert az porhanyóvá vált. D e h ogy az üreg az utolsó időig üresen állt, m eggyőződtem , m ert a belőle k ih án yt föld tőle könnyen levált, nem v o lt hozzá tapadva. F eltű n t, h o g y a sír két végén, a halom -alapszinen, fehér ham udarabok voltak, m elyeken a fának m ég rostozottsága is m eglátszott, sőt voltak darabok, m elyeken kívülről szénszerű elváltozás látszott, de ez is belől fehér ham ut tar talm azott. A szénszerű részen a rostozottság tisztábban v o lt kivehető, s nekem az kéregm aradványnak
tű n t fel. A földön tűz n yom át nem
sem kiégetve, sem kormos nem
találtam , m ert az
volt. T ű z itt tehát nem pusztított, s a ham u
inkább lassú élen y ülés által képződött zárt helyen, de légtérben. A sír további bontásánál, a m ég benn levő om lásföldet óvatosan
kiem eltem . A
kelet felé
néző csontvázat m integy 15 cm. összeálló, iszapnem ű föld fedte, a koponya azon ban, — m ely agyagföld em elkedésen, m int párnán feküdt, — em e rétegen felül esett. E zen réteget vékony, 1— 2 cm. összenyom ott ham uréteg fedte. Az
erősen kifejlett csontvázról az iszapszerű réteg eltávolíttatván, az elég
épnek tűn t fel, azonban felszedésnél darabokba széthullott. É rdekes a koponya, — m ely csak a föld rázuhanása s a rajtataposástól
m ent széjjel — annyiban, m ert
annak hom lok- s m indkét falcsontja nagy területen — m ég az egyén életében — szenvedett zúzódás folytán üszkösen elhalt, m i az erős fiatal férfi halálát is okoz hatta. A csontváz felszedése alkalm ával és után a földet a sírfenékig leggondo sabban átkutattam , de eredm énye nagyon csekély. A fej bal oldala m ellett ty ú k tojás n a g y s á g ú és alakú, de inkább laposra nyom ott, vékony, fehéres elporlott
hártyaszerű burokkal körülvett, czinóber színű por ta lá lta to tt, m ely n ed ves v o l tánál fogva összeállt, s tör- valam int m etszőlapja egynem űségről tan ú sko d ik . E g y más sírban is hasonló leletre akadtam. T o v áb b i kutatásnál a koponya jo b b és bal felén, a füleknek m egfelelő helyen e g y -e g y m ogyoró nagyságú göböcske v á lt
A rchceologiai É rtesítő.
56
ki a földből, m elynek szürke állom ányán és abban, lila színű keresztül.
M indkét göböcske egyenlő
nagyságú
sávok húzódtak
és minőségű, de ezt is csak a
nedvesség tartotta össze, és csekély nyom ásra ez is porrá m állott. A csontváz jo b b oldalán m integy 40 cm. hosszan és 10— 15
cm .
szélesen a föld vékony rétege
rozsdaszínt m utatott, de az valószínűleg nem vas élenyülés maradványa, m ert a föld itt porhanyóbb volt, s nem görcsös, m int m ilyen a vasrozsda után szárm a zik. V alószínűbb, h ogy valam ely növényi rész m aradványa. A koponya körül, de kivált m ögötte, a leírthoz hasonló ham u nagy m ennyiségben fordult elő. A sír talaján a csontváz körül késfoknyi vastagon nyirkos barna máz volt, s ez ala tt a kem ény agyag sírfenék k ö ve tk ezett. Ezen, a halom központja alatt lelt sírtól keletn ek átm etszet padm alyában, a halom
fenekén
m integy 3 méterre, az
eg y sír vége vo lt látható, m elynek
magassága és m élysége 50 cm. laza földdel v o lt k itöltve oly módon, hogy feneke és oldalai, valam in t féltető esésű teteje, fent leírt ham uszerű növényi m aradvány nyal volt m in tegy kibélelve. F ö lö tte a föld k em én y, rétegzettsége folytatólagos s így — legalább itt — áttörve nem volt, bár a közép részén a sírnak b ek ellett dőlve lennie, s azon telt be a sír és a m unkások sem ve tté k észre, hogy sírt ásnak fel, azt ki is hányták, s nekem csak a láb felőli rész m aradt m eg kutatásra. T a r talma vo lt n ehány lábtő-, közép- és ujj- valam in t eg y sarokcsont m állékony á lla potban. A láb bal felétől egy a fentebb leírthoz hasonló nagy és alakú hártyával burkolt czinóberszerű festék v o lt elhelyezve. A
halm ot átszelő
m etszet további m egnyitásánál, a fősírtól egészen déli
irányban, m integy 5 méterre, szintén a halom fen ek ét képező rétegen a padm aly ból egy laza földdel félig töltött üreg tű n t elő. E g y munkással a földet óvatosan rétegről rétegre em eltettem ki, s így lassan feltá ru lt annak egész belvilága, m ely 2 m éternél hosszabb s egy m éternél keskenyebben, nem kúp, hanem házfedél szerűen másfél m éter magasan em elkedett. F első részét oszlopzatosan összehajló göringyek képezték, s m integy kisszerű bazalt oszlop-barlangnak képét m utatta. E sírüreg falának legalsó részén, ú gy annak fenekén, de leginkább két végén, hasonló ham uszerű növényi m aradvány volt. Szén v a g y ég ett föld sehol elő nem fordúlt, bár u jjn yi s vastagabb hengeres fekete szénszinű fanemű és rostú rész gyakran jö tt elő, mi azonban figyelm es vizsgálatnál nem szénnek, hanem belől fehér, kívül pedig a kérget m utató rész —
fekete — ham unak bizonyult, törési
lapján is a fekete rész a kéregrészt, a belső fehér pedig a farészt m utatta. E lté rő a fej alatt elh elyezve v o lt fadarabnak omlási m aradványa, m ely erős két u jjn yi vastagon fedte a földet. Színe sárgásbarna, összeállása erős, darabokban k iem el hető, törési lapja
nem sík, hanem
lépcsőzetes, pudvaszerű, rostozottsága tisztán
kivehető, összenyom va azonban nedves ham um inőségű. Sajnos, hogy e sírüreg tartalom ra nézve egészen szegény. E g y középszerűen kifejlett csontváz, m elynek lábszárai félig felhúzva, kelet felé h a n y a tt feküdt. A csontváz egészen m állékony, összehorpadt, s eg y darabja sem lőn m egm en thető. F og aza ta s koponyaboltozat ból darabok ifjú
egyénre vallanak. A hulla
valószín űleg deszkára lett fektetve,
m ert a csontváz alatti ham u egynem űsége arra vall. M ellette semmi, sem edény, sem fegyver va g y festék nem találtatott, hacsak a fejen túl levő göringyek alatt nem rejlett valam ely
tárgy a vastag
h am urétegben. D e itt keresni már é le t
Levelezés. veszélylyel járt, m ert e szűk sírban ku tatva, egész testtel benn
57 k e lle tt feküdni,
s a fejen túl levő göringyek alul a h a m u t szedve, összeomlással fen yegetett. Valószínű, hogy em e főátm etszés vonalában előjött három
sírűrön kívül
job bra és balra több sír is létezik, hol azonban a föld föltárására szükség nem volt, azok szemlélődés alá nem is kerülhettek. D éva-V ányán, 1888 aug. 31.
D r . Frenyó P á l.
www.digisarret.hu Adószám: 18391833-1-04 * Ez a dokumentum a Sárréti Digitális Gyűjtemény Alapítvány [SDGYA] és az általa üzemeltetett Sárréti Elektronikus Könyvtár [SEK] gyűjteményéből származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentumok szerzőjét ill. tulajdonosát illetik, amennyiben a neve fel van tüntetve. A Sárréti Elektronikus Könyvtár üzemeltetője fenntartja magának a jogot, hogy ha kétség merül fel egyes dokumentumok szabad terjesztésével kapcsolatban, akkor azokat törli a SEK állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nemkereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző, illetve a tulajdonos engedélyét kell kérni!
* A digitális változatot készítette: Hajdú József, 2004
