A desztalinizáció kísérlete Jugoszláviában 1

Balogh A drás

Hi du iste ek, sziá i tigrisek éves. ELTE, Új- és Jele kori Eg ete es Törté eti Ta szék, Budapest,

.

Juhász József

A desztalinizáció kísérlete Jugoszláviában1

A

jugoszláv desztali izá ió - a kezdődött, a ikor Josip Broz Tito pártfőtitkár-kor á fő Jugoszlávia álla i függetle ségé ek egvédése és saját sze él es hatal á ak egőrzése éljá ól sze befordult Sztáli al, aki válaszul a Ko u ista és Mu káspártok Tájékoztató Irodájá Ko i for , I for üro keresztül kizárta Jugoszláviát a születő szo ialista tá oról. Persze ez a külpolitikai szakítás2 ö agá a véve ég e változtatta eg a szovjet i tára kiépített Tito-rezsi jellegét: supá eg fajta „ e zeti sztáli izus jött létre. Sőt az első eg -két eszte dő e ég fokozódott is a diktatúra o ása. A elgrádi vezetők első reak iói ug a is a függetle ségük védel e ellett) Moszkva megbékítésére irá ultak, ezért a viszál re dezésé ek re é é e szerették vol a e izo íta i, hog ők tová ra is a „szo ialista építés helyes szovjet útját járják. Ezt utatta Jugoszláv Ko u ista Párt JKP . július -28-i V. kongresszusa, amely elutasította ug a a Ko i for vádjait, de agát Sztáli t és a Szovjetu iót közvetle ül e tá adta, sőt teljese sztáli ista szelle ű pártprogramot fogadott el. Ezt mutatta a párt Közpo ti Bizottságá ak . ja uár 30-i plé u a, a el a válság ól való kiutat ég az ad i isztratív feg ele szigorításá a és a kollektivizálás g orsításá a látta. S ezt utatta a té leges vag állítólagos Ko i for -szi patizá sok szá ára az adriai Goli Otoko az ige kifejező evű „Kopár-szigete júliusá a felállított i ter álótá or, a el re a ko f3 liktus évei alatt tö i t ezer politikai fogl ot szállítottak. A sztáli ista Szovjetu iótól való elszakadás tehát eglehetőse sztáli ista ódo kezdődött. Té leges irá váltásra, a párt a vetett épi izalo egerősítésére alkal as új esz ék eghirdetésére sak a viszál elfajulása utá szá ták el agukat, a ikor felis erték, hog él és hossza tartó ko fliktusra kell erendezked iük, s az ország i de erőforrását eg „i perialista álla kapitaliz ussá fajult ürokratikus rezsi elle i védekezésre kell fordíta iuk. Az -es évek elejé íg i ősítették a Szovjetu iót, ivel a Jugoszlávia elle i ko i for ista kampá g ökereit a szovjet re dszer etatista elfajulásá a , a párt és az álla összefo ódásá a , és az íg létrejött pártálla i struktúrák társadalo feletti ural á a találták eg. Ez a radikális ideológiai írálat azo a legiti á iós válság a sodorta Készült a Politikatörté eti I tézet „Desztali izá ió és refor ok Közép-Kelet-Európá a . e zetközi ko fere iájá . . . elha gzott előadás alapjá . 2 Részletese e lásd JUHÁS), József: A Ko i for és Jugoszlávia. IN: MAJOROS, Istvá – FARAGÓ, Gábor – FORGÓ, )solt – HÁDA, Béla – MADARÁS), Anita (szerk.): Há orúk, ékék, terroristák: “zékely Gá or éves. ELTE BTK Új- és Jele kori Eg ete es Törté eti Ta szék, Budapest, 2012, 319-328. 3 A tá ort - a horvát köztársasági igazgatás alá hel ezték köztörvé esek szá ára fe tartott ü tetői tézetké t, de valójá a az egész fe állása alatt -ig) tartottak ott politikai elítélteket is. 1

277

Juhász József: A desztali iziá ió kísérlete Jugoszláviá a

agát a JKP-t is, hisze eg effajta Szovjetu ió e aradhatott tö é a szo ializ us i taországa Jugoszlávia szá ára – holott a partizá há orú és az álla i újjászervezés idejé , egésze -ig i de e a szovjet példát követték. Az terészetese fel se erülhetett, hog teljese hátat fordítsa ak az - közötti tradí ió ak – ehel ett lázasa keres i kezdték a sztáli iz ussal sze eállítható szo ialista esz éket, s lázasa ig ekeztek izo ygat i a hazai közvéle é és a N ugat előtt a el től tá ogatást re éltek a Moszkvával sze e i elle álláshoz , hog a jugoszláv rezsi hiá a eg párti, égis ás, mint a szovjet. E ek sorá a párt képzette és ideológiai kérdésekre fogéko a vezetői Milova Djilas, Edvard Kardelj, Mosa Pijade, Boris Kidri felfedezték a szo ializmus „“ztáli előtti u kásö kor á zati tradí ióit és egg őzték Titót, hog a jugoszláv szocializmusnak azokhoz kell visszakanyarodnia. Eze útkeresés sorá for álódott ki a titoiz us i t eg sajátos refor ko u ista ideológiai irá zat és politikai pra is, a el a Mar hoz és Lei hez való visszatérés jeg é e akarta revideál i Sztáli t. Ezáltal az 1950-60-as évek e képes volt ad i izo os pozitív i pulzusokat Jugoszláviá ak sőt a refor okat i spiráló hatása révé ás szo ialista országok ak és ko u ista pártoknak is), iköz e a rá jelle ző spe ifiku ok ellett u kásö igazgatás, piacszo ializ us, új falupolitika, föderaliz us, el e kötelezettség4 i dvégig egőrizte a ar iz us és a le i iz us 5 i de lé eges attri útu át a tikapitalizmus, „proletárdiktatúra , internacionaliz us, aufklériz us st . és a sztáli iz us tö fo tos jellegzetességét pl. a vezér sze él i kultuszát . Az útkeresés sorá ki o takozó refor korszak kezdetét a u kásta á sok létrehozásáról szóló . jú iusi törvé hez, sú spo tját az -as évek ásodik feléhez . júliusi gazdasági refor , . júliusi rio i pártplé u , az -től ki o takozó „horvát tavasz , a végpo tját pedig a re dpárti kurzust elindító . de e eri karag org evói pártplé u hoz köthetjük. Ez a refor periódus e volt persze töretle , e volt e tes a egakadásoktól, 6 de egészé e véve elBár e tartozik a desztali izá ió szűke vett elpolitikai te atikájához, feltétle ül eg kell említe ü k az el e kötelezettséget, i t a titoiz us eg ik legfo tosa „ árkajelét”. A Szovjetu iótól való elszakadás ak fo tos ele e volt ug a is az ország külpolitikai újra-pozí io álása, azok ak az új alapelvek ek és g akorlat ak a egtalálása, a el ek eltértek a szo ialista tá oro elüli álla közi kapsolatok hivatalos doktrí ájától („proletár i ter a io aliz us . Ez lett az I diával és Eg ipto al közöse kialakított el e kötelezettség. Részletese e lásd JUHÁS) József: Az útkeresés évtizede – Jugoszlávia külpolitikája az -es évek e . IN: GECSÉNYI Lajos – I)SÁK Lajos (szerk.): Magyar törté ettudo á y az ezredforduló : Glatz Fere . születés apjára. ELTE Eötvös Kiadó – MTA Társadalo kutató Központ, Budapest, 2011, 735-741. 5 Noha a titoiz us ideológiája ol kor élt a Le i által élese írált a ar ho-szi dikalista és „ aloldali ko u ista irá zatokra e lékeztető érvekkel ta á sko u iz us, szakszervezeti elle zék st . , valójá a i dig ragaszkodott emcsak Marxhoz, hanem Leninhez is. 6 Az jú iusá a ol látvá osa eghirdetett refor politika elle t o dásai és korlátai emsak törté el i távlat ól o dhatók jól látható ak, ha e ige korá , ár az . ja uári Djilas-üg sorá eg utatkoztak. Ez volt az új útra tért Jugoszlávia első elpolitikai válsága, a el áris egakasztotta a reformfolyamatot ár akkor ég sak át e etileg , világosa eg utatva a refor ok határait és a titoiz usra i dvégig jelle ző ideológiai és politikai korlátokat. őszé Djilas ikksorozatot jele tetett eg a Bor a . pártlap a és a JKS) el életi fol óiratá a , a Nova Misao-ban. Kez4

278

Balogh A drás


.

o dhatjuk, hog ezt a két évtizedet a reformpolitika do i álta, s e e a két, re é keltő évtized e való a voltak törekvések a szovjet típusú álla szo ialista re dszer radikális egújítására, a sztáli ista politizálás ázisát képező etatista alapstruktúrák áttörésére. A társadal i-gazdasági szerkezet teki teté e a vállalati u kásö igazgatás evezetése, a pia i irá ultságú gazdaságirá ítási refor és a kollektivizálás feladása képezte a refor politika fő sapásirá ait. A vállalatok u kásigazgatásáról szóló . jú ius -i törvé az álla i tulajdo társadal asításá ak esz éjé ől kii dulva a tulajdo osi jogok g akorlását a kollektíva által választott u kásta á s kezé e adta. Az ö igazgatás jogköre, i téz é ei, törvé i sza ál ozása késő szá tala változtatáso esett át, de ezt az alaplogikát i dvégig egtartotta. Az ideológia és a valóságos g akorlat persze ige essze estek eg ástól. Ezt ost i s ódu k részletez i,7 ezért rövide sak a it jeg ez é k eg, hog a vállalat tová ra is pártálla i kör ezet e volt eág azva, a i eleve korlátozta a első de okrá ia lehetőségeit, ráadásul a dolgozók érdekeltsége e a vállalat hosszú távú fejlődéséhez kötődött, ha e ahhoz hog rövid távo , a íg ott dolgoz ak, i él ag o sze él i jövedel et érje ek el. Ezért a u kásta á sok i ká a munkavállalói-érdekvédel i üg ek e voltak aktívak érkérdések, u kakörülé ek, a közvetle fő ök egválasztása st . , a vállalat általá os üg ei e pedig re dre jóváhag ták azt, a it a e edzs e t sokszor külső, politikai vag a kihitelezői o ásra eléjük terjesztett. De ielőtt erő e üres for alitás ak iősíte é k az egész u kásö igazgatási kísérletet, e árt fig ele e ve ü k, hog való a kialakult eg sajátosa jugoszláv vállalati odell, izo os érdekérvé esítési képességekkel és jellegzetes irá ítási e ha iz usokkal, olyannyira, hog ez a odell ég az utódálla ok re dszerváltás utá i privatizá iós g akorlatát is képes volt efol ásolni. Az ö igazgatás evezetése szorosa összekap solódott a pia i szo ializ us esz éjével. Íg ár de e erétől kezdték eépíte i a gazdaságirá ítási e ha iz us a a pia i eszközöket, a közpo ti tervezést pedig eg re i ká keretsza ál ozássá alakították. A sorsdö tő lépést e e a fol a at a az . július 24-26-i törvé ek alkották. Ez volt az eg etemes szocializmus-törté et eg ik legradikálisa gazdasági refor ja, a el ől késő ug a sokat visszavettek, de det e e ütközött elle állás a, sőt írásait soka az . ove eri pártko gresszuso eghirdetett új esz ék kifejtésé ek teki tették. Á a ikor élese e kezdte írál i az átalakulás lassúságát és a „ éptől elszakadt vezető réteg életvitelét, s a ikor az „álla elhalásá ak fol a atához kap solódóa a párt „elhalásá ak a szükségességéről írt, éles kritikát kapott vezetőtársaitól. A ikkek e Dilas a g ors és radikális refor ok idealista híveké t utatkozott eg, ezért sak idő kérdése volt, hog sze e kerüljö Titóval és a vezér ögött felsorakozó „ egfo tolta refor er pártvezetőséggel. Íg e soda, hog a KB . ja uár -17-i plé u a a ézeteit a ar holi erális elhajlás ak i ősítette, őt agát pedig i de politikai fu k iójá ól leváltotta de sze él i sza adságától akkor ég e fosztották eg . Tito akkori a az átalakítás lelassítása ellett dö tött, eg részt ert Sztáli halála utá a jugoszláv-szovjet kap solatok javulásá ak re é é e e akarta tová él íte i a két ország közötti politikai és ideológiai szakadékot, ásrészt ert ko szolidál i akarta a VI. ko gresszus által izo os fokig dezorie tált pártot. 7 Lásd erről JUHÁS) József: A jugoszláv ö igazgatási odell. Múltu k / -3, 276-293.

279


a el alapjai a érvé e aradt, és jele tős érték e pia osította a jugoszláv gazdaságot külö öse az áru- és a unkaerőpia egtere tésével, valamint a külgazdasági itással . A refor ak voltak egatív következ é ei az i flá ió és a u ka élküliség övekedése, a akrogazdasági irá ítás kezdeti drasztikus egg e gülése, az alig közepese fejlett jugoszláv gazdaság kiszolgáltatása a világpia i kihívások ak , ug a akkor őtt a ter eléke ség és az életszí vo al, s javult a gazdaság alkal azkodóképessége. Radikálisa egváltozott a rezsi agrárpolitikája. A Szovjetu iótól való távolodás kezdeti periódusá a a Tito-kor á zat ég felpörgette a kollektivizálást, áfola dó a kulák arátság vádját, a el ek következté e - fordulójára a ezőgazdasági földterületek k . %-a a tsz-ek irtoká a került. A paraszti elle állás azo a túlságosa erős volt ahhoz, hog fig el e kívül hag hassák 1950 ájusá a pl. a osz iai Cazi ska Kraji á a parasztfelkelés tört ki , ráadásul a kollektivizálás keltette káosz ak is szerepe volt a a a ko i for ista lokád és az 1950-es és -es aszál ellett, hog ige súl ossá vált az élel ezési hel zet. Végül elátták a kollektivizálási politika zsákut ás jellegét, s elő felfüggesztették azt, eltörölve a kötelező eszolgáltatást, ajd az . ár ius -i dekrétummal teljese ás irá t sza tak az agrárpolitiká ak. Hozzáláttak a tsz-ek átszervezéséhez és ege gedték a tagság ak a kilépést úg , hog hog tíz hektárig a agánirtokok ag ságát e i e a i álták agával vihette a eadott földjét. E ek hatására a tsz-ek tö sége egszű t, a eg aradtak ö igazgató agrárvállalatokká váltak, a ezőgazdaság szo ializálásá ak alapvető eszközeivé pedig a társadal i szektor és az eg é i gazdaságok kooperá iója, vala i t a ter őföldek álla i felvásárlása vált. Szá os ok ál fogva ez a odell se vált alkal assá a falu „szo ialista átalakítására , de kétségtele , hog külö öse az -ös gazdasági refor utá a el eg ütt járt a ezőgazdasági eruházások övelésével és az eg é i gazdálkodás korlátai ak e hítésével tö ered é t hozott a ezőgazdaság fejlesztésé e , i t a szo ialista agrárpolitikai odellek túl o ó tö bsége. A politikai re dszer teki teté e a sztáli ista g akorlattól való eltávolodás első ko ol jelét az . jú ius -4-i pártplé u képezte. Mi t ár utaltu k rá, az 1944-45-ös egtorlások utá vala el est e hülő diktatúra -től is ét felerősödött, s ez úja ezúttal elsősor a a Ko i for -szi patizá sok és a kollektivizálással sze eszegülő parasztok elle irá uló tisztogatásokhoz vezetett. Az . jú iusi plé u viszo t ár a tisztogatások túlzott értékéről és törvé tele eszközeiről eszélt, s részleges a esztiát re delt el. Az új kor á zati stílus következő fo tos jele a párt politikai szerepé ek új felfogását eghirdető . november 2-7-i VI. pártko gresszus volt iszeri t az operatív álla igazgatási tevéke ségről fokozatosa át kell tér i az ideológiai evelő u kára ,8 valamint a 8 A ar i Ko u isták Szövetségé ek evét felújítva ekkor evezték át a pártot szövetség ek Jugoszláv Ko u isták Szövetsége, JKS) . Az -as VII. ko gresszuso pedig új pártprogra ot fogadtak el, amel a aga korá a sok előre utató ele et tartal azott, s kiváltotta a e zetközi komu ista ozgalo úja a ti-titoista ka pá át. Pl. a ko u ista és u káspártok . ove eri oszkvai világértekezlete elítélte „a e zetközi opportu iz us jugoszláv válfaját, a ely a ai revizio-

280

Balogh A drás


.

kor á zati de e tralizá ió irá á a utató . ja uár -i alkot á yreform. Ezek alapjá Jugoszláviá a is egkezdődött a rezsi felpuhulása: a „proletárdiktatúra fu k ióit etöltő épi de okratikus álla (ahogy akkoriban Jugoszláviá a is evezték fokozatosa veszített kezdeti despotikus karakteré ől és eg fajta pragmatikus-pater alista jellegű ürokratikus autokrá iává alakult át. Persze ez a fol a at se volt g ors és eg e es vo alú. Mi t ár utaltu k rá, az 1954. ja uár -17-i KB-plé u pl. a legradikálisa refor ideológus ak, Milova Djilas ak a leváltásával egakasztotta a refor okat, s jóllehet voltak pozitív lépések a következő tízeg éhá év e is az . ár ius -i e zetiségpolitikai párthatározat, az . ár ius -i a esztia, az útlevél- és kultúrpolitika fokozatos li eralizálása , úja politikai e hülésről igazá ól sak az . július 1-i rio i plé u utá eszélhetü k. Ekkor ukott eg Aleksa dar Ra kovi , a elüg i apparátusok két évtizede át rettegett ura, ekkor határozták el az UBDA felszá olását,9 s ekkor kerültek a pártvezetés e eg értel ű ár sak át e eti fölé e a refor erek. Az új kurzus fo tos jele volt a kor á zati re dszer szá os ele é ek átalakítása - között. Az álla izto ság szervezeti refor ja ellett idesorolhatjuk azokat az alkot á ódosításokat, a el ek az eredetileg, 1945- e szovjet i tára létrehozott for ailag föderatív, valójá a ige e tralizált jugoszláv szövetségi álla ot való a de e tralizálták, 10 idesorolhatjuk a pártvezetés szerkezeti átalakítását,11 a el ek következté e a föderalizálódás kezdett ehatol i a párt a, s végül idesorolhatu k eg idő e késő i, de logikájá a a refor kurzushoz köthető és ár akkor elhatározott ese é t, a Tito sze él éhez kötött hatal i pozí iók a pártel öki és a köztársasági el öki poszt egszüntetését -ban.12 isták ’el életei ek’ tö é y kifejezője. (A e zetközi ko u ista ozgalo doku e tu ai. Budapest ., . old. Ez a ko fliktus ár e fajult el a ira, mint az 1948-as, s az 1960-as évek elejé gyorsa le se gett végérvé essé tette, hog Jugoszlávia e fog visszatér i a szovjet tá or a. 9 A titkosszolgálati fu k iók ellátására a partizá -főpara s okság eg ik részlegé ek ki ővítésével 1944- e létrehozták a Népvédel i Osztál t O)NA , a el et - a kettéválasztottak Álla iztonsági Igazgatósággá UDBA, UDB és Kato ai Elhárítássá KOS . - a felszá olták „a párt- és álla i szervek fölé őtt UDBA-t, a i persze e a politikai re dőrség i téz é é ek a felszá olását jelentette, ha e túlhatal á ak a egszü tetését és a fokozotta politikai elle őrzést lehetővé tevő átszervezést. Ettől kezdve evezték SDB- ek Álla izto sági Szolgálat a föderalizált elüg i isztériu i struktúráko elül . 10 A Jugoszláv Szo ialista Szövetségi Köztársaság JS)S)K föderatív szerkezetének végső for áját az . fe ruár 21-i alkot á rögzítette. Eszeri t a föderá iót hat széleskörű ö állósággal író köztársaság Bosz iaHer egovi a, Horvátország, Ma edó ia, Mo te egró, Szer ia és Szlové ia , vala i t az elvileg Szer iához tartozó, de a szer tagköztársasági alkot á . ár ius -i ilosevi si ódosításáig té legese sake köztársasági jogosítvá okkal re delkező két tarto á Koszovó és a Vajdaság alkotta. 11 1966- a a pártfőtitkári posztot kettéválasztották a stratégiai dö tések e illetékes el öki és az operatív feladatokat ellátó végrehajtó titkári fu k iókra, - között a IX. és X. pártko gresszus közötti periódus a pedig e létezett Közpo ti Bizottság se , ha e a párt országos vezetését a paritásos felépítésű El ökség látta el. Ez a JKS) tagszervezetei ek eg e lő ará ú képviseletet iztosított és tagjait a pártko gressszust egelőző regio ális pártértekezleteke választották eg az országos pártko gresszus ak sak utólagos hitelesítési joga volt . -ben visszaállították a KB-t, az El ökséget pedig a ak végrehajtó szervévé i ősítették át. 12 A pártvezetői jogkör utá a JKS) KB El ökségét, az álla fői és hadsereg-főpara s oki jo-

281


A refor ok azo a Jugoszláviá a is elakadtak. Külö féle okok ól a Varsói Szerződés sehszlovákiai i terve iója által kiváltott külpolitikai félele , a Pra iskör13 és az . jú iusi elgrádi diáklázadás által repreze tált új aloldali kritikák, az év végi pristi ai al á a io alista tü tetés ár - a egtört a refor le dület, 1971- e pedig a változásokat addig tá ogató Tito politikát váltott és ekövetkezett a re dpárti fordulat. A de e er -3-i karag org evói plé u véget vetett a „horvát tavasz ak , széleskörű tisztogatásokat eli dítva Horvátország a , őszé pedig sorra váltották le a szer , vajdasági, szlové és a edó refor politikusokat. Ne tértek vissza ug a az - előtti „ra kovi si idők , a reformokat inká sak leállították és e vissza si álták, de ezzel a fordulattal a jugoszláv szo ializ us elvesztette a korá a rá való a jelle ző viszo lagos rugal asságot és alkal azkodó-képességet. E e a fordulat a szerepet játszottak a refor évek izoos té leges egatívu ai a pia elvű gazdasági refor által túlságosa is eg övelt szo iális feszültségek, az ö igazgatási re dszer g e ge teljesít é e a akrogazdasági irá ítás teki teté e , a horvát és az al á szeparatiz us fel ukka ása , a el ek a szo ializ us eg e lőség-esz é e és/vag Jugoszlávia álla i eg sége felől ézve való a pro le atikusak voltak a i t azt az utá i ese é ek is eg utatták . Ezek a egatívu ok és pro lé ák szi te pá ikreak iót váltottak ki a sú svezetés e és a partizá ge erá ió a , külö öse a ak időse , de politikailag ég i dig do i á s körei e , akik között ráadásul soka voltak főleg a fegyveres testületek e a e tralizált álla irá t elkötelezette szer ek és o te egróiak. De a Tito-vezetés és a ögötte felsorakozó hatal i elit, a „politokrá ia féltette persze a saját hatal i o opóliu át és privilegizált szo iális hel zetét is, a i ráutatott a jugoszláv ö igazgatási politika kon ep io ális pro lé áira, súl os első elle t o dásaira. A JKS) ug a is az ö igazgatás-esz é t elsősor a legiti á iós ideológiaké t kezelte, ezért a refor okat sak kis érték e sepegtette külö öse , ha éppe e kellett sze e éz ie vala il e súl os go ddal , ol a érték e , a e ire feltétle ül szükséges ek látta a társadal i izalo fe tartásához. Vagyis az eg pártre dszer „fokozatos ö felszá olásaké t fogta fel az egész refor politikát, a el et sak a társadalo érettségé ek és a szo ialista viszo ok egszilárdulásá ak ará á a lehet végrehajta i s a fol a at végpo tja e is a tö pártrendszer lett volna, hanem az „ö igazgatói pluraliz us . Ezért a JKS) és sze él szeri t aga Tito i dig ö agá ak tartotta fe a „társadal i érettség egállapításá ak kizárólagos jogát, s ég a legjo korszaká a is eg aradt sztáli ista iskolázottságú aufkléristá ak: i dig ö aga akarta eldö te i, hog ikor és il e társadal i változások szükségesek vag lehetségesek Jugoszláviá a . Il e for á a gosítvá ok pedig a JS)S)K El ökségét testületileg illették eg. Mi dkét i téz é paritásos alapo épült fel a ol föderális eg ség i deg iké ől eg -eg fő , s a pusztá szi olikus el öki tisztségeke az el ökségi tagok előre eghatározott rotá iós sorre d e éve te váltották eg ást. Il e forá az -as évekre való a létrejött a kollektív vezetés, a el eg e ek ellett a JKS) keretei között kialakult kvázi-pluraliz uso , eg fajta et oregio ális jellegű „ yol pártre dszere alapult (noha a JKS) szervezeti sza ál zata hivatalosa i dvégig a „de okratikus e traliz uso ” alapult . 13 A Pra is . fol óirat körül kialakult, szelle ileg a ag ar Luká s-iskolával roko ítható radikális ar ista filozófusok és társadalo tudósok soportja.

282

Balogh A drás


.

JKSZ- e és agá a Titó a volt izo os prag atiz us és változóképesség külööse , ha vala il e ag o társadalmi vagy gazdasági ké szerrel sze esült, ill. ha e érezte veszél e az eg párti hatal at és az ország eg ségét – de sohasem tudta átlép i a Ru i o t. Ne volt, e lehetett képes valóra válta i a it ideológiailag hirdetett (a nyugati kapitalizmus és a szovjet etatiz us közötti utópisztikus har adik utat , szo iálde okratizálód i pedig nemcsak hogy nem tudott, de nem is akart és persze a ipoláris világre d is egésze ás e zetközi kör ezetet jelentett, i t két évtizeddel késő a re dszerváltás időszaka . Más erő pedig e volt, a el kiké szeríthette vol a a következetes refor okat, hisze az e volt feltétele a ugati tá ogatás ak,14 az országo elül pedig e voltak a ti-titóista tömegmozgalmak.15 Végső soro azt o dhatjuk, hog a jugoszláv refor korszak izo os értelemben tö et jele tett az eg szerű desztali izá ió ál legalá is ha desztali izá ió sak korlátozott refor okat értü k, eg fajta kor á zati él- és ódszerváltást, a el a e tralizált álla szo ializ us alapjait e éri tve hajtott végre izo os fokú gazdaságpolitikai korrek iót, ill. szü tette eg a hatalo g akorlás sztáli i despotiz usát: az éleződő osztál har ideológiájával „igazolt konep iós pereket, a vezérkultusszal párosuló eg sze él i vezetést, a per a e s és tö eges repressziót . N ugodta eszélhetü k deszovjetizá iós kísérletről, legalá is a a az értele e , hog a kor á zati stílusváltás Jugoszláviá a szorosa a összekap solódhatott a szovjet odell, a e tralizált álla szo ializ us strukturális egrefor álására tett pró álkozásokkal. Jugoszlávia ug a is e volt a szovjet tö része, ezért a refor törekvéseit sza ada a határozhatta meg, i t a Szovjetu ió hatal i érdekei és legiti á iós egfo tolásai által közvetle ül korlátozott szo ialista álla ok. S végered é e az álla szervezetet föderalizáló alkot á ódosítások, a pia orie tált gazdasági refor , az ö igazgatási politika által a re dszer e evitt ö kor á zati és érdekképviseleti ele ek, az új falupolitika, a pártföderalizálódás te de iája, vala i t a i de api élet sza adságfokát Bár a Sztáli al való szakítás utá eg ideig soka látták Titó a a „ko u iz us Luther Márto át , Jugoszlávia e az alter atív szo ializ us- odellje iatt kapott ugati politikai és komoly gazdasági tá ogatást. Az ország ugati „hideghá orús hasz álati értéke valójá a az európai szovjet efol ás sökke tésé e játszott szerepé e rejlett, ahhoz pedig éppúg e volt élkülözhetetlen a demokrá ia, i t ahog a N ugat sok ás szövetségesé ek eseté e se . 15 Még a titói Jugoszlávia legsúl osa elpolitikai krízisét kiváltó -es horvát refor ozgal at (MASPOK, „horvát tavasz ) sem nevezhetjük a ti-titoistá ak, ert legalá is aráig – a nacionalista jele ségek sűrűsödéséig és a párttól függetle politikai szervezetek egjele éséig vag is az egyfajta e zeti pártké t fellépő kulturális szervezet, a Mati a Hrvatska aktivizálódásáig és a zágrá i diákszervezetek ö állósodásáig, a el eket a köztársasági vezetés tolerált – Tito és a horvát refor politikusok íztak eg ás a és ezt a horvát közvéle é is íg tudta. Ez rá utat arra a Hitlerrel és Sztálinal való sze eszegülésre, vala i t a refor korszakra visszavezethető jele ségre, hog Jugoszláviáa a ko u iz us ak ag o volt és tová kitartott a legiti itása, i t a kelet-közép-európai álla ok a . Az -as évek jugoszláv refor erei ek zö e, politikusok és értel iségiek egyará t, ég hitt eg Tito által egsze él esített jugoszláv perspektívá a a egrefor ált, de okratikus szo ialista és föderatív Jugoszláviá a , eltérőe a re dszerváltó ge erá iótól, a el ek ai strea -je ár polgári átalakulás a és e zetálla ok a go dolkodott, s Jugoszláviá ak legfelje i t laza ko föderatív keret ek látta értel ét. 14

283


ag a eg övelő li eralizált kulturális és útlevél-politika való a jele tőse átalakították a titói Jugoszláviá ak eredetileg a sztáli i i ták alapjá létrehozott teljes gazdasági, társadal i és politikai i téz é re dszerét. A szovjet odell alapstruktúráját persze e haladták eg; a i törté t, hog a e tralizált pártálla hel é létrejött eg de e tralizált-félpia i pártálla , eg fajta „poli e trikus etatiz us , ahog déli szo szédai k ál evezték. Ez sok sze po t ól pozitív külö séget jele tett a szo ialista tá or tipikus állapotaihoz képest és e erileg élhető é tette a rezsi et – de az eg pártre dszer ek és az álla gazdasági túlhatal á ak a fe aradása iatt a jugoszláv odell se válhatott a szovjet modell alter atívájává, e lehetett tö , i t a szovjet típusú re dszer féligeddig egrefor ált a kádári Mag arországhoz vag Te g Hsziao-pi g Kí ájához – nem a maihoz – haso lítható változatai ak az eg ike.16 Ráadásul azt is el o dhatjuk, hog a jugoszláv refor korszak izo os értele e kevese et jele tett a desztali izá ió ál. Ug a is egésze Tito haláláig . ájus -é , évese hu t el fe aradt a sze él i hatalo , a ak i de a tide okratikus következ é ével és jól is ert kultikus külsőségeivel eg ütt. Sőt a pártel ök-álla fő halálával se került apire dre a „detitoizá ió . Azt sak a re dszerváltás előszele hozta eg, de addig, az -as évek végéig i de politikus legiti á iója a titoiz us irá ti hűsége alapult. Igaz, Tito uralma a kezdeti despotikus hatalo g akorlás ól idővel eg fajta autoriter dö tő íráskodássá szelídült, s az is igaz, hog az et ikailag re dkívül heterogé ország a az ő sze él es épszerűsége és a külö öző hatal i té ezők közötti eg e súl ozása fontos sta ilizáló és i tegráló fu k iót töltött e. 17 De ez e változtat azo , hog a sze él i hatalo struktúrái leszűkítették a refor politika esélyeit, hiszen eleve kizárták a té leges a izo os fokú li eralizá ió és de e tralizá ió túl e ő politikai demokratizálás lehetőségét. Végül érde es felhív u k a fig el et a jugoszláv fejle é ek és a keletközépeurópai desztali izá ó közötti kap solatra, Jugoszláviá ak a desztali izá iós fol aatok ei dításá a játszott szerepére. utá a szovjet vezetést egyebek ellett az i dította a kelet-közép-európai változtatásokra, hog szeretett volna ki ékül i a jugoszlávokkal a i a Hrus sov és Bulga i Ca ossa-járásá ak eredé eké t kiadott . jú ius -i Belgrádi N ilatkozattal lé egé e eg is törté t . A ékülés azo a feltételezte az utá i ko i for ista ka pá a főszerepet vállalt kelet-európai vezetők eltávolítását, vag legalá háttér e szorí16 Ráadásul az ország relatív elő ei a szo ialista tá or álla aihoz képest e sak a refor politiká ól fakadtak, ha e jele tős rész e a ugati segítség ől, a el külö öse a leg eheze , -1955 közötti időszak a volt ag ará ú. Az ország akkor összese i teg ettó illió dollár i kato ai és gazdasági tá ogatást kapott, főleg az Eg esült Álla októl kora eli árfol a o szá ítva – vagyis a donáió a Marshall-terv kereté e az eg es álla ok ak szétosztott tá ogatásokhoz volt érhető . 17 Még az -90-es évek fordulójá is előfordult, hog az auto ó iáért tü tető koszovói al á ok vag a ékét követelő szarajevóiak os ákok, szer ek, horvátok eg ará t Tito-szi ólu ok alatt vo ultak fel. Azóta pedig egjele t a jugo osztalgia, s a ak kereté e vég e e t a Tito-kultusz részleges újjáépülése. Lásd pl. REPE, Božo: Slovenci i Tito u proslosti i danas. IN: Tito – vidjenja i tumacenja. Zbornik radova. ur. Olga Manojlovic PINTAR. INIS-AJ, Belgrád, 2011. 262-273.

284

Balogh A drás


.

tását. Tito világossá tette pl., hog i daddig e ékül a ag ar párttal, a eddig a Rajk-per korifeusa, Rákosi áll az MDP élé . E ellett a korszak kelet-középeurópai refor ko u istáira i spirálóa hatottak a külö utas jugoszláv szo ializ us esz éi, a elgrádi vezetés pedig kifejezette törekedett az ö igazgató odell pozitív e po álására, a sztáli iz us alter atívájaké t való általá os elfogadtatására. Akkori a Belgrád ag re é eket táplált a szo ialista tö átalakulása irá t, s a frisse „reha ilitált és ige a i iózus Tito pedig sze élyesen is nagy elá al vetette ele agát a desztali izá ió üg ei e. A jugoszláv vezetők azt reélték, hog a változások legalá is e híthetik a Jugoszláviára ehezedő keleti o ást, de talá lehetővé tehetik azt is, hog Jugoszlávia visszatérje a ko uista pártok és a szo ialista álla ok saládjá a. Ne a e tralizált szovjet tá or a, ha e eg ol a politikai közösség e, ahol Belgrádhoz közeled é ek a szovjet efol áso lazíta i akaró álla ok, s ezáltal Jugoszlávia visszaszerezhet é azt a ha gadó szerepet, a el et a épi de okrá iák között -ig élvezett. E ől fakadt, hog az S)KP XX. ko gresszusa utá i periódus a Jugoszlávia ige aktíva viselkedett, a i t azt pl. a ag ar ’ ese é ei ől jól is erjük.18 Ezzel sze e a desztali izá ió -as évek eli korszakát illetőe il e szoros összefo ódásról ár e eszélhetü k. Akkori a a jugoszláv kap solat ak se Moszkva, sem a kelet-közép-európai refor erek e tulajdo ítottak ol a ag jele tőséget, mint 1955-56- a , és az új külpolitikai horizo tok Belgrád sze é e is leértékelték a kis szo ialista álla okat. Időköz e ug a is Jugoszlávia végleg a tö ö kívüliség a for álisa éppe Belgrád a , az . szepte er -6-i alapító értekezlettel útjára i dított el e kötelezett ozgalo irá á a fordult, ezért akkori a ár kevés é a i io álta a keleti kap solatokat, Jugoszláviá ak a szoialista közössége elüli regio ális vezető szerepét vag az ö igazgató odell általá os ideológiai elfogadtatását. Il e for á Belgrád szi patizált ug a az as évek refor jaival és ig ekezett jó kap solatokat kiépíte i a korszak reformkommu istáival főleg az -as Dubček-kor á zattal ,19 de mivel időköz e letett arról, hog egváltoztassa, „saját képére for álja szocialista partereit, kise aktivitást utatott, mint az 1950-es évek közepé . Irodalom A. SAJTI E ikő: Josip Broz Tito. IN: POLONYI Péter – A. SAJTI E ikő: Mao – Tito. Pannonica, Budapest, 2000. BILANDZIC, Dusan: Hrvatska moderna povijest. Golden marketing, )ágrá , 1999. CALIC, Marie-Janine: Geschichte Jugoslawiens im 20. Jahrhundert. C. H. Beck, Mü he , 2010. Lásd erről KISS József – RIPP )oltá – VIDA Istvá szerk. : Top secret I-II. (Magyar-jugoszláv kapcsolatok 1956, 1956-1959). MTA Jelenkor-kutató Bizottság , Budapest, 1995-1997. 19 Ig ekeztek jó kap solatokat kialakíta i Ceauses u Ro á iájával is, de elsősor a e a Ceauses urezsi kezdeti és szolid li eraliz usa iatt láttak pote iális szövetségest Ro á iá a , hanem Bukarest ö álló külpolitikája és Szófia elszigetelésé e való esetleges felhasz álhatósága iatt Jugoszlávia és Bulgária ug a is tö ször vitá a keveredett eg ással a a edó -kérdés apropójá . 18

285


DJILAS, Milovan: Tito – kritikai életrajz. é.h. . FEJTŐ Ferenc: A épi de okrá iák törté ete. Magvető, Budapest, 1989. JELAVICH, Barbara: A Balká törté ete II. kötet . Osiris-2000, Budapest, 1996. KRAUSZ Ta ás – SZIGETI Péter szerk. : Álla szo ializmus – értel ezések, viták, ta ulságok. L’Har atta – Esz élet Alapítvá , Budapest, 2007. LAMPE, John R.: Yugoslavia as History – Twice there was a Country. Cambridge Univ. Press 1996. (Jugoslavija kao istorija – Bila dvaput jedna zemlja. Dan Graf, Belgrád .) LYDALL, Harold: Yugoslav Socialism: Theory and Practice. Clarendon - Oxford Univ. Press, New York, 1984. MANOJLOVIC-PINTAR, Olga (szerk.): Tito – vidjenja i tumacenja. Zbornik radova. INIS-AJ. Belgrád, 2011. MUJEZINOVIC, Dzevad (szerk.): A JK“Z a e zetközi u kás ozgalo a -1968 - Dokumentumok. Fóru , Újvidék, 1968. PASIC, Najdan (szerk.): A szo ialista ö igazgatás Jugoszláviá a . Fóru , Újvidék, 1976. PETRANOVIC, Branko: Istorija Jugoslavije 1918-1988 III. kötet . Nolit, Belgrád, 1988. PETRANOVIC, Branko – ZECEVIC, Momcilo (szerk.): Jugoslavija 1918-1988. Tematska zbirka dokumenata. Rad. Belgrád, 1988. RAMET, Sabrina P.: The three Yugoslavias: state-building and legitimation 1918-2005. Bloomington, Indiana Univ. Press, 2006. RIDLEY, Jasper: Tito – A Biography. Constable & Robinson Limited, 1994. RUSINOW, Dennison: The Yugoslav Experiment 1948-1974. Univ. of California Press, Berkeley, 1977. STOJANOVIC, Sta islav főszerk. : A Jugoszláv Ko u ista “zövetség törté ete. Fóru , Újvidék, 1985.

286

A desztalinizáció kísérlete Jugoszláviában 1

Recommend Documents