A dél-dunántúli régió szőlő-bor ágazatának innovációs stratégiájához

A dél-dunántúli régió szőlő-bor ágazatának innovációs stratégiájához

I. munkafázis:

HELYZETELEMZÉS

Készítette: PTE TTK SZBI

PÉCS 2010. május

TARTALOMJEGYZÉK

Oldalszám

I. Irodalmi áttekintés

3

II. Helyzetelemzés

21

1. Az ágazat gazdasági helyzetének és innovációs kapacitásának bemutatása

21

2. Térségi, szakágazati és európai uniós stratégiák, szabályozások, szakpolitikák ismertetése

25

3. Folyamatban lévő beruházási és fejlesztési projektek és főbb ágazati kulcsszereplők felsorolása és ismertetése

27

III. SWOT elemzés

30

IV. Mellékletek

32

2

Szőlő-bor ágazati innovációs program

I. Irodalmi áttekintés A, Innováció Az innováció fogalma szó szerinti értelemben újítást jelent1. Mai közgazdasági értelmezését először J. A. Schumpeter adta 1930-ban2, kifejtve, hogy az egyszerű újratermelést új kombináció alkalmazása a fejlődés vonalára lendíti át. Későbbi műveiben ezt nevezte innovációnak.

Ezek alapján Bucsy László innováció fogalom meghatározásai: „ Innováción az új technika, az új irányítási módok, az új piacok, az új nyersanyagok, az új termékek (gyártmányok), az új termelésszervezés és az eddigi ember-gép kapcsolatok mellett súlyozottan az ember- ember kapcsolatok egymásra hatásának kifejezését és visszacsatolás eredményeinek értékelését nevezhetjük. Innovációs rendszeren az előbbi folyamatos és ugrásszerű fejlődés olyan szabályozott rendszerét érthetjük, amelyben a „rendszer” korlátaival képes az előirányzott gazdaságossággal az innovációt befogadni, abszorbeálni és realizálni.”1 Oslo kézikönyv 2005. évi 3. kiadás meghatározása3: „ Az innováció −új vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, −új marketing- módszer, vagy −új szervezési- szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben, vagy külső kapcsolatokban.” A hangsúlyt a tudástranszferre és az innovációs vállalati kapcsolatokra helyezi. Az innovatív gazdasági környezet és az innovatív vállalkozás jellemzőit Harry Nyström a következők szerint mutatja be4 (Táblázatból kiemelve): „ Innovatív mozzanatok a külső környezetben: − − − −

Gyors és nem folyamatos technológiai változás. Aktív szabadalmi védelem. Erős verseny. Változó fogyasztói kereslet.

Innovatív mozzanatok a belső környezetben:

3

− Nyitott és rugalmas kutatási- fejlesztési politika. (Diverzifikáló és offenzív technológiai alapú politika. Külső orientáció és összekapcsolódó technológia alkalmazás). − Nagymértékben formalizálatlan és nyitott vállalati struktúra. (Nagy szervezeti rugalmasság és változatosság. Rugalmas termelési erőforrások.) − Új termékek nagy hányada. − Nyitott és rugalmas marketing stratégia. − Nem szelektív marketing technika.” A nemzeti innovációs rendszer (NIR) és a regionális innovációs intézményrendszer áttekintését nyújtja Dr. Buzás Norbert innovációs képzési jegyzete5, mely szerint a NIR szűkebb értelmű definíciója „azokat a szervezeteket és intézményeket foglalja magában amelyek a kutatásban és az új tudományos eredmények kiaknázásában részt vesznek. Ilyenek a K+F részlegek, a K+F kutatóintézetek, a műszaki intézetek, az egyetemek, a technológiai transzferszervezetek.” Tágabb értelemben azonban a nemzeti innovációs rendszerek „magukba foglalják a gazdasági struktúra és az intézmények mindazon részét, amelyek érintik a tanulást, a tudás elsajátítási folyamatát, továbbá a kutatást és a kutatási eredmények hasznosítását. Így beleértendő a termelési, az oktatási, a marketing és a pénzügyi rendszer is.”

A regionális innovációról a következőket írja:

− ösztönzése alapvetően háromféle módon történhet 1. A régió innovációs képességének növelésével. 2. Az innováció regionális feltételeinek javításával. 3. A vállalkozások innovációra való ösztönzésével.

− a regionális Innovációs Stratégia (RIS): 1. Innováció orientált gazdaságfejlesztési akció programokat fogalmaz meg. 2. Elkészítéséhez elemezni kell a régiót érintő iparági trendeket a meglévő gazdasági szerkezetet és humán erőforrás készletet, valamint fel kell mérni a régióban lévő vállalkozások innovációs szükségleteit. 3. Az igényeket szembesíteni kell a regionális gazdaság lehetőségeivel. 4. A stratégia legfontosabb célja a vállalkozások innovációs potenciáljának növelése.

4

A regionális intézményrendszer csúcsán- megfogalmazása szerint- a Regionális Innovációs Ügynökség áll, melynek feladatai: − − − − −

Kutatás- fejlesztési koncepciók kidolgozása. Kutatás- fejlesztési információs rendszer kiépítése. Kutatás- fejlesztési tanácsadó rendszer működtetése. Decentralizált támogatási források kezelése. A K+F eredmények hasznosulásának segítése.

Összegzés: Innovációnak tehát nem a szűken értelmezett technikai „találmányok jellegű” újításokat, hanem a beszerzéstől az értékesítésig minden termelési, szolgáltatási, szervezési, forgalmazási, gazdálkodási folyamat megújítását és ez által értékesebb eredményét, végtermékét értjük összhangban az eredeti és az Oslo kézikönyv megfogalmazásával. Hasonlóképpen szélesen értelmezzük az innovatív szervezet fogalmát Nyström belső környezetre vonatkozó leírása szerint. Talán a NIR definíciójánál is tágabb a résztvevők, együttműködők lehetséges köre, hisz jelenlétük, akcióba vonhatóságuk nem közömbös a sikeres és gyors innováció szempontjából, például: −Beruházási szállítók: Építési vállalkozások, tárolótartály gyártók, hűtés és klíma szerelők, hordó gyártók és kádárok, szaporítóanyag termelők, gépgyártók és kereskedők. −Anyag és eszközszállítók: Növényvédőszerek, szerves és műtrágyák, borkezelési anyagok, mikrobiológiai készítmények, csomagoló anyagok, tisztítószerek, karbantartási és javítási anyagok. −Speciális szolgáltatók: Talaj, - növény és - borászati laboratóriumok, növényorvosi hálózat, grafikusok, reklámcégek, borászati tanácsadók, műszaki tervezők, pályázatírók, gazdasági tanácsadók. −Kereskedelmi partnerek: Borszaküzletek, kereskedőházak, áruházláncok, külkereskedők, szállítmányozó cégek. −Ismeretterjesztők, a nyilvánosságot biztosítók: Szakkönyv kiadók, vásárok és kiállítások, rendezvényszervezők, utazási irodák. −Érdekképviseletek, egyesületek: Kamarák, kertbarát körök, borklubok. 5

−Tudásközpontok és K+F szervezetek: Középfokú szakképzők, felsőoktatási intézmények, kutató intézetek, technológiatranszfer központok. Az ágazat tudásközpontjai, szőlészeti- borászati szakiskolák, FSZ képzés, PTE Szőlészeti és Borászati Intézete. −Nem utolsó sorban a szűken vett ágazat képviselői: Szőlészeti, borászati vállalkozások, szőlőtermelők, borászatok, felvásárlók, (köztük volt nagyüzemek maradványai), sikeresen fejlődő középüzemek, helyüket kereső kistermelők és külföldről érkezett befektetők, szakcégek. −Az ágazat egyesületi szervezetei, képviseletei: Borvidéki Tanácsok, Hegyközségek, Borutak, Pannon Borrégió Egyesület.

B, Stratégiák, helyzetértékelések

Az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetei, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az uniós csatlakozásra való felkészülés jegyében két tanulmányt készített6,7 1998-ban. Az első tanulmány a HNT információira építve jelezte, hogy az ország szőlőterülete 90.000 ha, , de kénytelen volt a földnyilvántartás adatait szerepeltetni, 1998 (FÖMI) statisztikai adat hiányában:

Borvidék megnevezése

Megye, ország megnevezése

Borvidéki Szőlőterület/ha

Megyei Szőlőterület/ha

Baranya

1661 1868 3529

4828

Tolna

2284 3121 5405

6222

Somogy

3140 3140

5904

Régió

12074

16954

Ország

93595

126373

Mecsekaljai Villányi- Siklósi

Szekszárdi Tolnai

Dél- Balatoni

6

Javasolták az Unió hármas prioritásának figyelembe vételét: − a termelés mennyiségi szabályozása, − a bor minőségének javítása, − a bormarketinggel kapcsolatos feladatok. Kérdőíves felmérés alapján prioritási sorba rendezve felvázolták a fejlesztési és támogatási feladatokat. Fejlesztési prioritások: 1. A szőlő-bor vertikum gazdasági helyzetének javítása. 2. Hazai piacszabályozás. 3. Ültetvénytelepítés gazdaságossági- versenyképességi szempontok szerint. 4. Ültetvénytelepítés az ökológiai adottságok szerint. 5. Borászati technológia fejlesztése. 6. Hazai bormarketing. 7. Exportmarketing. 8. Szőlészeti technológia fejlesztése. 9. Termékfejlesztés. 10. Információs rendszer fejlesztése. 11. Az ültetvények területi szerkezetének szabályozása.

Támogatási sorrend: 1. Ültetvénytelepítés differenciált támogatása termőhely szerint. 2. A magyar borok piacra jutását elősegítő export marketing. 3. A meglévő ültetvények korszerűsítésének támogatása. 4. Az eredetvédelem rendszerének kialakítása. 5. A borászati technológia fejlesztése. 6. Belföldi marketing tevékenység. 7. A szőlészeti technológia fejlesztése. 8. Az információs rendszer kialakítása és működtetése. 9. A borászati termékek fejlesztése. 10. Szaktanácsadás fejlesztés. 11. Kedvezőtlen termőhelyű, korszerűtlen ültetvények felszámolása. 12. Intervenciós támogatások. Az Európai Unió szőlőtermesztési zónarendszere három fő zónát ( A, B, C ) különböztet meg. A javaslat B II zóna kialakítását kezdeményezte, javasolva B I zónába sorolását az korábbi B zónás területeknek.

A Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar Ökonómiai és Szervezési Intézet 1999-ben SAPARD támogatással elkészítette a Dél- Dunántúl Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési programjait8. Megállapították, hogy a bor tárolótér Tolnában fele,

7

Somogyban kétszerese a szükségesnek. Az öt borvidék termőhelyi adottságai kedvezőek. A privatizáció eredményeként helyben történik a feldolgozás Szekszárdon, Villányban, Siklóson és Balatonbogláron, a színvonal és a marketing is sokat javult. ( A Tolnai és Mecsekaljai borvidék lemaradt a fejlődésben.) A Pezsgőkészítés központja Pécsett és Balatonbogláron volt. ( Előbbi már akkor jelentéktelen mennyiséget gyártott.) A turizmus kapcsán kiemeli a Villány- Siklósi Borút sikerét és a szárnybontogatást a többi borvidéken.

A régió fejlesztésének 7 prioritását határozták meg: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Az agrárstruktúra korszerűsítése. A környezet és a tájvédelmet szolgáló mezőgazdaság. A vidéki foglalkoztatás bővítése, a gazdaság diverzifikálása. A falusi térségek ill. a vidéki infrastruktúra fejlesztése. A vízgazdálkodás fejlesztése. Falufejlesztés, vidéki építészeti és kulturális örökség védelme. A humán erőforrás fejlesztése.

1.1.3. Alprogram: A szőlő és borgazdaság fejlesztése − − − − −

a szőlőültetvények arányának növelése 20.000 hektárig a minőségi borok készítésére alkalmas fajták aránynövelése termesztéstechnológia váltás, hektáronkénti 5000 körüli tőkeszám a borászati technológia fejlesztése a bor származás – és eredetvédelmi rendszerének bevezetése

Javaslatokat tesznek az erózió elleni védekezésre, vízelvezetésre, a közlekedési utakra, 200 ha anyatelep és 1000 ha törzsültetvény telepítésére. (A területi előirányzatok a tényadatok tükrében túlzottak.)

3.3. Termékpályák fejlesztése, komplexitásának fokozása − bor kannába, palackba töltése − a termelés, a feldolgozás és az értékesítés vertikális integrációja (termékpályás szövetkezetek)

6.3. A borutak speciális turistavonzó hatása nemzetközileg is kiemelkedő

Az Európai Unióba történő belépés előfeltétele volt a szőlőterületek pontos és részletes felmérése, ezért került sor a 2001. évi összeírásra9.

8

Több éves bizonytalanság után így kaptunk viszonylag pontos képet szőlőültetvényeinkről. Kiderült, hogy a földnyilvántartás 126.373 hektárjával szemben 93.032 ha szőlőterülettel rendelkezik az ország, ahogy azt a hegyközség becslése alapján már sejtettük. Régiónkra vonatkozó fontosabb adatok 2001.:

Borvidék megnevezése

Megye, Ország megnevezése

Borvidékbe sorolt szőlőterület/ha

Megyei szőlőterület/ha

Baranya

936 1892 2828

3205

Tolna

2304 3145 5449

5502

Somogy

2875 2875

4018

Régió

11152

12725

Ország

78652

914211 930322

Mecsekaljai Villányi

Szekszárdi Tolnai

Balatonboglári

2

1 ültetvény méretű ( 500 m feletti) 2 összes betelepített terület

A felmérés, az ültetvények számán, területén és a termő szőlő területén kívül további 20 szempont alapján, összesen 84 ismérv szerint történt. Így részletes képet kaptunk az ültetvények jellegéről, életkoráról, fajtaszerkezetéről, állapotáról, ökológiai adottságairól, művelésmódjáról, támaszrendszeréről. Az adatok településenként, borvidékenként, megyénként és országosan is összesítésre kerültek. A legfrissebb mellbevágó statisztikai adatok és az EU tagság várhatóan közeli időpontja, 2002-ben kikényszerítette a Nemzeti Borstratégia elkészítését. A munka koordinálását a HNT vállalta. A Nemzeti Borstratégia téziseiben10 2022-ig próbálták a követendő utat és elérendő célt kijelölni. Az ágazati szereplők fogjanak össze, vállalva azt is, hogy egyes szereplőknek bizonyos érdekei sérülhetnek. A közösen hozott döntéseket egyhangúan támogatva kell a kormányzat elé terjeszteni, hogy sok érdekcsoporttal tárgyalva ne hozzanak rossz döntést.

9

Célok 2022-re:

összes szőlőterület termő terület tőkeszám termésátlag lé kinyerés hazai átlagfogyasztás

75 000 ha 60 000 ha 4500 tőke/ha 7,5 t/ha 0,65 l/kg 32 l/fő

import, csak palackos export

15 % 19,27 %

export saját termelésű belker

Saját bor

hordós palackos hordós palackos

40 % 60 % 40 % 60 %

fogyasztásra belföldre exportra

293E hl 2471E hl 564E hl

Teljes magyar borszektor Import bor

3328E hl 436E hl

Borfogyasztás belföldön

3200E hl

Javaslatok, megállapítások:

− − − −

a borvidékek számát felére kell csökkenteni, a hazai piac nem bővül, az export csökken, egyes termelők fejlődése mellett az ágazat átlaga romlik, az országos célkitűzésekhez igazodva megindult regionális szinten is az útkeresés és szervezkedés az ágazat érdekérvényesítésének erősítésére.

A régiós összefogás kiteljesülését akadályozta, hogy a Balaton imázs teremtő és piacbefolyásoló erejében bízva a Balatonboglári Borvidék a tervezett Balatoni Borvidéki Régióhoz kívánt csatlakozni. Ezért a Pannon Borrégió Egyesületet Baranya és Tolna megyék borvidékeinek összefogására hozták létre 2003 tavaszán11. A Balatoni Borvidéki Régió egy évvel később 2004-ben alakult meg.

10

A Pannon Borrégió Egyesület fontosabb céljai: − − − − − − − −

a négy borvidék összefogása, a pannon táj és környezet védelme, a térségfejlesztési programok összehangolt megvalósítása, az ökológiai alapokra építő minőségi bortermelés, közös marketingtevékenység és piaci fellépés, a kulturális örökség ápolása, a lehetséges finanszírozási források feltárása, felhasználása, az EU-hoz való eredményes kapcsolódás, nemzetközi együttműködések.

A Pannon Borvidéki Régió szabályzatát 2008-ban fogadták el és hirdették ki (8. melléklet). A DDRFÜ kezdeményezte Regionális innovációs stratégia készítését. Felkérésére a Regionális Borászati Szakbizottság a következőkben határozta meg feladatainkat a Nemzeti Borstratégián belül12: − Szakmai továbbképzési rendszer színvonalának javítása a meglévő intézményi háttérre alapozottan (SZBKI, szakközépiskolák, Egyetem); − Ehhez kapcsolódóan regionális ágazati szaktanácsadási rendszer létrehozása, összefüggésben egy központi hatósági (OBI akkreditált) és az azt kiegészítő területi labor hálózat kialakításával; − Integrációs modell megteremtése, integrációk létrehozásának előmozdítása; − Technikai, technológiai fejlesztések elősegítése, elsősorban integrációkra alapozottan (kamattámogatásos hitelkonstrukciók alkalmazásával); − Regionális agrárinformatikai rendszer kialakítása, összefüggésben a környezetkímélő szőlőtermesztéssel, valamint széleskörű, piaci alapú szakmai adatbázis és információs portál létrehozása; − Eredetvédelmi rendszer kidolgozása és működtetése mindegyik borvidéken; − Regionális bormarketing alapjainak megteremtése; − Regionális borúthálózat elemeinek fejlesztése, a megbízható, minősített szolgáltatásokkal rendelkező, egymást kiegészítő borúti kínálat megteremtése; − A Pannon Borrégió Egyesület, mint szakmaközi szervezet fejlesztése. Az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, Pécs javaslatában megjelölte a támogatandó tevékenységeket13: − Ökológiai adottságok jobb kihasználása: támogatható rekonstrukciós megoldások keresése, ültetvényszerkezet javítása, birtok -és üzemméret növelése, régi fajták és eljárások megőrzése. Kutatási eredmények felhasználása az innovációs folyamatban. − Feldolgozóipari háttér megteremtése. Üzemek korszerűsítése. Működő vállalkozások segítése. Termelői, beszerzői és értékesítési integrációk. − Hagyományőrzés, tárgyi értékek megóvása, közösségi programok. − Turizmus és a gasztronómia. − Vidékfejlesztés: öko- és környezettudatos gazdaságfejlesztési irányzatok, infrastruktúrafejlesztés.

11

− Oktatás, továbbképzés: szaktanácsadási költségek térítése, laborháttér megteremtése, agrometeorológiai hálózat, szakiskolai és tanfolyami képzési programok. − Érdekvédelem: szakmai együttműködés, eredetvédelem. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. koordinálásával 2003-ban elkezdődött a Regionális Innovációs Stratégia összeállítása14. A munka eredményeként javasolt intézkedéscsomag a következő célokat tűzte ki:

6.1, Intézkedés: Termelői, beszerzői, értékesítési integrációk kiépítése a dél-dunántúli szőlőbor ágazatban. Komponensek: 1. Pinceszövetkezet létrehozásának ösztönzése a közös szőlőfeldolgozásra. 2. Integráció létrehozásának ösztönzése a közös értékesítésre. 3. Borászati melléktermékek együttes kezelésére, lepárló létesítésére létrejött integrációk támogatása. 4. Borászati integrációk létrehozását népszerűsítő intézkedések. 6.2. Intézkedés: Környezetkímélő szőlőtermesztés elterjedését elősegítő agrár-informatikai fejlesztés a Dél-dunántúli Régió borvidékein 6.3. Intézkedés: Borászati eredetvédelmi rendszer kidolgozása, elterjesztése és működtetése regionális szinten a Dél-dunántúli Régió borvidékein. Komponensek: 1. Regionális eredetvédelmi szabályzatok kidolgozása. 2. Regionális Borminősítő Bizottság kiépítése.

6.4. Intézkedés: A dél-dunántúli borút hálózat fejlesztése. Komponensek: 1. Hatékony Borút Menedzsment. 2. Borúti termékfejlesztés. 3. PR (külső-belső) kapcsolattartás.

Helyzetelemzésünk szempontjából Tompa Imre cikkének15 az első fele figyelemre méltó. VPOP forrásból bemutatja a hazai szőlőfeldolgozók és borászatok üzemméretét 2003 évi állapot szerint:

12

Üzemméret

Üzemek száma/ db

<80 hl 80-500 hl 500-1 000 hl 1 000-10 000 hl 1 000-20 000 hl 20 000 hl<

10 462 2 111 156 199 18 17

összesen

12 962

Közvélemény kutatásokra és szociológusokra hivatkozva megállapítja, hogy nagyon szűk a polgári középosztály „az a szociológiai fedezet, ami a fejlett Euro-atlanti társadalmakra jellemző modern minőségi borkultúrát hordozza. Az Európai Bizottság 2005-ben közzétett adatai szerint „Magyarországon… az ötödik legalacsonyabb, 5910 euró volt az éves átlagbér 2002-ben… miközben az átlagbér a mai 25 tagállamban elérte a 26850 eurót.” „ A növekvő import és a csökkenő export okán mindenki ezen a több sebből vérző belső piacon próbál boldogulni egy negatív árversenyben, egyre jobb és egyre olcsóbb borokkal, miközben a szőlő önköltsége egyre nő.” Kopcsay László elemzésének megállapításai az elmúlt évtizedre és a jövőre vonatkozóan16: − „Az élelmiszer kereskedelem átalakulása befejeződött, egy tucat multinacionális élelmiszerkereskedelmi hálózat tartja a kezében a forgalom jelentős részét. A beszállítók rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe kerültek,”a termelők csak rendkívül kis haszonnal, vagy akár a ráfizetést is vállalva tudnak megjelenni a szupermarketek polcain árujukkal.” − „Tovább nehezíti a termelők helyzetét, hogy a borászatban is megjelentek a kereskedelmi márkák.” − „Nemcsak az Unió borpiacát, de az Unión kívüli országok piacait is pillanatok alatt átrendezte az új versenyzők megjelenése, s a folyamat egyenlőre megállíthatatlannak látszik: egyre tovább csökken a magyar borkivitel.” − „2000-től a bor jövedéki terméknek minősül,… a törvény a gazdákra óriási terheket rótt, miközben eredeti célkitűzéseit nem teljesítette.” − „Az állam a kezdeti sikerek ellenére nem folytatta a kollektív marketing programját.” − „Az állami tulajdon megszűnt, a szövetkezeti tulajdon mariginizálódott, meghatározóvá vált a magántulajdon.” − „A privatizáció következtében a törpebirtok nagyság vált meghatározóvá.”

13

− „Globalizált világunkban jelentős export csak nagy szervezetek által valósulhat meg… Először meg kell teremteni a homogén árualapot, amely jelenleg még nem létezik.” − „Megszámlálhatatlanul sok szervezet, egyesület, szövetség van a mai borászatban, ennek ellenére a szakma érdekérvényesítő képessége kifejezetten gyenge. Jól tükrözi ezt a közösségi marketing megvalósítása körüli bonyodalmak sokasága.” (A nehezen életre hívott Magyar Bormarketing Kft. tevékenysége is ellehetetlenült napjainkra.)

Harsányi Gábor doktori disszertációjában az ágazat cégeit korábbi elemzésekre hivatkozva négy csoportba sorolva jellemzi17:

− A nagyok (mintegy 10 cég) −jelentős tőkeerő −számottevő export −hazai piacot felölelő értékesítési csatornák −termelés saját vagy termeltetett alapanyagból −fejlett technológia −jó minőségű és prémium minőségű termékek −külföldi tulajdon esetén versenyelőny a tulajdonos országában − A borászat éllovasai −kis tőkeerő −kiemelkedő termékminőség −folyamatos javuló technológia −proaktív piaci magatartás −magas értékesítési árak −borturizmus lehetőségeinek kihasználása −dinamikus fejlődés − Közepes forgalmú cégek (utódvállalkozások) −gyakran elavult technológia −viszonylag magas csoportlétszám − Őstermelői vállalkozói réteg −tovább feldolgozóknak szállítók −kannás bor értékesítők

14

Sidlovits Diána dolgozatában részletes elemzést írt 2008-ban az ágazat hazai és nemzetközi helyzetéről, jóval túllépve szorosan vett témájának határait18. Magyarországon 120 000 szőlőtermesztő és 13 000 borászati vállalkozás működik a világ szőlőtermésének 1,2 %-át, bortermelésének 1,5 %-át adva. Borfogyasztásunk 3 millió hl, míg a világ 235 millió hl-t fogyaszt. Exportunk 2005-ben 600 ezer hl, mindössze ötöde a 25-30 évvel korábbinak. Részletes elemzést ad a multi cégek áruházláncairól. A forgalmazásért az árjegyzéki ár 39-54 %-át kérik el a termelőtől. Az árukínálatot a következőképpen mutatja be:

Palackonkénti ár/Ft

Polci kínálat

Tényleges forgalom

300 alatt

5%

32 %

300-800 között

33 %

58 %

800-2000 között

44 % 10 %

2000 felett

18 %

A sajátmárkás nyomott áru borok arányát 10-15 %-ra becsüli. Elítéli az imázs romboló árak alkalmazását: Egri Bikavér 360 Ft, 5 puttonyos aszú 999 Ft A teljes kínálatból 90 %-kal részesednek borvidékeink, régiónk képviselete ebből a következő: Villányi Borvidék Balatonboglári Borvidék (korábban Dél-Balatoni) Szekszárdi Borvidék Tolnai Borvidék Pécsi Borvidék (korábban Mecsekaljai

15 % (kiugró) 6 % (átlag feletti) 6 % (átlag feletti) 2 % (nagyon alacsony) 1 % (elenyésző)

Borászati üzemeinket 3 nagy csoportba sorolja: 1. csoport: szőlőültetvény tulajdonosok és márkaépítők 2. csoport: felvásárló koordinátorok és szövetkezetek 3. csoport: kis és közép borászatok („függetlenek Követendő példaképként bemutatja a francia szakmaközi szervezetek tevékenységét, szerepüket a felvásárlási árak, a szerződések tartalma alakításában. A vertikális koordináció fő problémái hazánkban a következők: − A termelők tárgyalóerejének nem megfelelő hatékonysága. − Jelentős bizonytalanság, a kiszámíthatóság hiánya. − A termelés jövedelmezőségének csökkenése.

15

A magyar felvásárlók saját munkájuk javítása helyett a felvásárlási árak csökkentésével próbálják eredményességüket javítani.

Javaslatait 5 csoportba foglalja: 1, Export − specialitások, magas minőség vagy jó minőség, nagy mennyiség, − nagyobb termelési struktúrák kialakítása a telepítéstől a feldolgozáson át a piacra jutásig, − a hegyközségi szervezet szakmaközi szervezetté alakítása, − a közösségi marketing tevékenység javítása, − az uniós programok nemzeti önrészének biztosítására pénzügyi alap felállítása, − az uniós támogatási jogcímek szőlő- borászat specifikus meghatározása, − a termelői önrész biztosítása a programokhoz, a 8 Ft-os forgalomba hozatali járulékból. 2, Belföld − rendszeres időközönkénti panel jellegű felmérés a fogyasztói megismerésére, időben történő követésére, − a disztribúciós csatornák részletes megismerése, jellemző alakulása.

magatartás

3, Jogszabályi környezet − nem kivágásra, hanem a szőlőültetvények modernizációjára kell több hangsúlyt fordítani, − a védett eredetű borok szabályozása, − az eredetvédelem egyéb eszközeinek alkalmazása, − a névhasználati visszaélések kezelésére alap elkülönítése, − a magyar borok eredetvédelmének uniós szintű erősítése. 4, Irányítási struktúrák −stratégiai és marketing szövetség a szőlőtermelők és felvásárlók között, −a termelési cél pontos körülhatárolása, −a termelési cél függvényében történő ültetvény -és fajtaszerkezet alakítás, −az együttműködések szabályozásával gondot kell fordítani a felvásárlási ár kialakítási módjára, a jövedelem elosztásra, a garanciarendszerre és újratárgyalhatóságra, −a szőlőtermelők érdekképviseletének erősítése, −a minőség irányítására szakmaközi keretszerződések, −a hegyközségi szervezet bővített jogosultságainak törvényi megalapozása.

16

5, Kutatási feladatok −birtokszerkezet átalakulásának kutatása, a folyamat befolyásolása, −a végrehajtott technológiai fejlesztések hatékonysága, újabb fejlesztési célok, −a szakmaközi szervezetek bevezetésének vizsgálata, −Európai piacépítési modellek tanulmányozása, −a borminőség fejlesztésére, ellenőrzésére és a borászati kutatások vitelére közösen fenntartott laboratórium üzemeltetése.

Horváth Csaba a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkára „Tények, feladatok, kihívások, kitörési pontok” alcímű cikkében a következőkre hívja fel a figyelmet19. A szakma 2007-ben 100 %-ban lehívta a szerkezetátalakítási támogatást 1300 ha ültetvény megújítására. Az EU borpiaci reformja Magyarország szempontjából pozitív eredményekkel zárult. ”A Brüsszeliek által 2009-re megajánlott 12,4 millió € helyett 16,8 millió € -val indulunk és 2015-re 29,1 millió €-ig tornázhatjuk fel a büdzsét.” A mustjavítás terén elfogadható kompromisszum született. „Hatalmas feladatot jelent majd az eredetvédelmi rendszer átalakítása.” „Az uniós szinten öt évre hirdetett 400 ezer hektáros átgondolatlan ültetvénypusztítás egy 175 ezer hektáros szabályozott területcsökkentéssé szelídült.” „Sajnos a magyar állam sokat tesz azért, hogy a szokásos adótörvények mellett (pl.: őstermelők adószámmal való ellátása) más eszközökkel is dezintegrálja a szőlészeti-borászati szakigazgatási infrastruktúrát, és nehéz helyzetbe hozza a hegyközségeket, a kutatóbázisokat, a borellenőrzési hálózatot. Elsősorban a források indokolatlan szűkítése, másod sorban a folyamatos előkészítetlen átszervezések révén sikerült mindezt elérni.” „a korábbi 50 hektárról 500 hektárra emelkedett a hegyközség alakítás alapfeltétele.” „Az állam [a hegyközségeknek] az államtól átvett közigazgatási feladatok ellátásának költségeit már csak 40 %-ban ellentételezi.” „2005-ről 2006-ra megháromszorozódott a behozott borok mennyisége és a 2007. évi I-IX. havi előzetes jelentés további növekedést mutat” ”a beérkezett borok 72,6 %-a olasz eredetű. Az olaszországi behozatal majd 70 %-a 0,34 €/liter átlagárú hordós bor.” „Két éves vajúdás után megtörtént a forgalomba hozatali járulék első befizetése, mely alapot adhat a tényleges bormarketing beindítására.”

17

Sztanev Bertalan 2008-ban készült tájékoztató cikkében az EU borpiaci reformjának végrehajtására készült nemzeti támogatási programok költségvetését mutatja be. Magyarország költségvetési előirányzata20: 2009. évre 2010. évre 2011. évre 2012. évre 2013. évre 2014. évtől

16 816 ezer € 23 014 ezer € 23 809 ezer € 29 455 ezer € 29 081 ezer € 29 103 ezer €

Az Unió költségvetésében összesen rendelkezésre álló 5,3 milliárd €-ból a következő arányt képviselik az egyes támogatási célok. Egységes támogatási rendszer (vidékfejlesztés). Promóció a harmadik országok piacán. Szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállása. Szüreti biztosítás. Beruházások. Melléktermék lepárlás. Szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlás. Sűrített szőlőmust használata. Szőlőültetvények támogatással történő kivágása. Összesen:

3% 16 % 38 % 1% 11 % 11 % 5% 6% 9% 100 %

A borpiac középtávú kilátásait elemzi Radóczné Kocsis Teréz 2008-ban21. Bemutatja a termelés és fogyasztás globális alakulását. A termelés 1995 és 2007 között folyamatosan 1020 %-kal meghaladja a fogyasztást, a fogyasztás 2000-ig stagnált, azóta évi 1 %-os növekedést mutat. A nagy európai bortermelő országokban folyamatos a fogyasztás visszaesése, máshol növekedés tapasztalható. „Az ellentétes hatásokat összegezve 2006 és 2011 között a világ borfogyasztásában 10-11 %-os növekedésre számítanak a Vinexpo 2008ban készült tanulmánya szerint.” ”Az USA-ban a fejenkénti borfogyasztás növekedése három fő körülménynek, a nagy borászati vállalatok marketingkampányainak, a borfogyasztás pozitív egészségügyi hatásairól szóló reklámoknak és a fiatalok alkoholválasztási szokásainak köszönhető.” „A világ szőlőterületének majdnem 50 %-a (3,8 millió hektár) az EU-27 tagállamaiban található, innen származik az előállított borok 60-65 %-a (160-180 millió hektoliter) „ a telepítési jogok korlátozása csak 2015-ig marad érvényben, bár tagállami döntés alapján ez 2018-ig még fenntartható. Ettől az időponttól kezdve azonban az új telepítések tiltása megszűnne, ami teret engedne a versenyképesebb ültetvényméretek kialakulásának. A hazai kilátásokról a következőket írja:

18

„A magyar boriparban igen alacsony a külföldi tőke részaránya.” „A hazai borszektor egyik erőssége lehetne, hogy kiterjedt belső piacra termel, az importbor mennyisége azonban az EU csatlakozás óta töretlenül nő.” „A magyar borok kiszorulása a nemzetközi piacokról az EU tagság ellenére is majdnem folyamatos.” „A felerősödött kivágási szándék érezhető. 2007-ben a kivágási támogatásokat 2000 hektárra hirdették meg, az MVH-hoz beérkezett kérelmek azonban 4000 hektárt fedtek le.” „Jelenleg mintegy 25 ezer hektárnyi olyan ültetvény lehet az országban, amelyek azonnali cseréjére lenne szükség.” „…a jelenlegi borszőlő terület 76 ezer hektárra csökkenhet.” „Az import bor a mai szintnél magasabbra (a belső fogyasztás akár 20 %-ára) emelkedhet.” „Ha meg akarják fékezni az ültetvényterület csökkenését, javítani szükséges a termelés jövedelmezőségét.” „Az elaprózott termelés helyett hatékony struktúrákat indokolt létrehozni a vertikális koordináció erősítésével.” „A termékpálya szereplőinek össze kell fogniuk az eredetvédelmi rendszer átalakítására, közös bormarketing programok kidolgozására.” A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felelős vezetői rádöbbenhettek arra, hogy az elmúlt 5 évben követett irányvonal hibás és 2010-ben elkészítették az „Agrárkutatásfejlesztési és innovációs stratégia” című döntés előkészítő anyagot22.

Általános célként tűzték ki: − − − − − − −

az állami döntések segítését, a hatékonyságot és versenyképességet, a termelői integrációs rendszerek fejlesztését, a gazdaságos hozamokat és minőséget, a fogyasztók védelmét, az export lehetőségek kihasználását, az innovatív és piacképes termékeket.

Kutatás módszertani ajánlásaik: − − − − − −

hatékony modellüzemek létesítése, kutatási intézményrendszer fejlesztése, tudásközpontok, agrárműhelyek működtetése, kutatási eredmények hasznosítása, termelő vállalkozások bevonása a kutatásokba, nemzetközi és nemzeti programokban való részvétel.

19

Technológia fejlesztés és ökonómia terén kiemelik: − − − −

a fenntarthatóságot, a környezetkímélő technológiákat, a felszín alatti vizek védelmét, a környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági tartamkísérleteket, a gazdaságos termesztést és hozamokat, − az energiahatékonyságot és, − az üzemhatékonyságot (méret és jövedelemtermelő képesség).

A kertészeti kutatás stratégiai területei: − − − − − − − − − − − − − − −

termőhely vizsgálat, agroökológia, génforrás kutatás, vírusmentes központi törzsültetvények, klónszelekció, különös tekintettel a hungarikumokra, termőhelyi fajtaválaszték kutatás, fajta specifikus művelésmód, mennyiség-minőség, borászati technológia, verseny és piacképes termékek, rezisztencia nemesítés, génbankok fenntartása, csemegeszőlő nemesítés, csemegeszőlő technológia, eredetvédelmi rendszer, szaktanácsadási módszerek fejlesztése.

Információink szerint a Central European Management Intelligence (CEMI) 2008-2009ben készített a Pannon Borrégió megrendelésére egy régiós stratégiát, amely annak ellenére, hogy valószínű díjazták a megrendelők munkáját, azt a saját tulajdonának minősíti, forrásként való felhasználását engedélyhez köti, így egy feltételezhetően azóta sem hasznosult titkos stratégiával szegényebbek vagyunk. (idézetlen mű)

Összegzés: Az elmúlt 10-12 éves időszak térségi, illetve ágazati problémáira rávilágító elemzések és a kibontakozást segíteni kívánó javaslatok, elkészült stratégiák komoly támpontot nyújtanak jelen munkánkhoz. Áttekintésük segíti a kritikus pontok feltárását és kérdéseink megfogalmazását a mai helyzetre vonatkozóan. Számtalan megállapításuk mai is helytálló, feladatunk végrehajtása során hasznosítható. Az irodalmi hivatkozások a 9. mellékletben találhatóak.

20

II. Helyzetelemzés Első lépésként megkerestük a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát, hogy információs rendszerük adatbázisa alapján minél pontosabban felmérhessük a szőlő-bor ágazat jelenlegi dimenzióit régiónk 5 borvidékén. A kért adatokat rendelkezésünkre is bocsátották, segítségükért köszönetünket fejezzük ki. Második feladatként tájékozódó kérdéseket állítottunk össze, amelyek felhasználásával a Borvidéki Tanácsok vezetőivel készítettünk interjút, hogy mind az 5 borvidék sajátos gondjait és igényeit feltárhassuk. Köszönjük a következő tisztségviselőknek-akik egyben különféle típusú termelő vállalkozások képviselőiként is ismerik a problémákat-az őszinte véleménynyilvánítást és javaslatokat: Bakó Attila titkár, Pécsi Borvidéki Tanács Bock József elnök, Villányi Borvidéki Tanács Cziráki Imre elnök, Balatonboglári Borvidéki Tanács Heimann Zoltán elnök, Szekszárdi Borvidéki Tanács Schmidt Győző elnök, Tolnai Borvidéki Tanács A borvidékek bemutatásához felhasználtuk intézetünk (PTE TTK SZBI) és korábbi társintézetünk Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsony (PEAC SZBKI) adatbázisát. Badacsonyi kollégáinknak külön köszönjük önzetlen segítségüket. Az ágazat regionális szereplőinek adatbázisát megkíséreltük összeállítani korábbi nyomtatott ismertetők és az interneten jelenleg fellelhető nyilvános honlapok felhasználásával. A borvidékenként elkészült adatbázisok még esetlegesek, több ponton hiányosak, a legfontosabb szereplők ismertetésére értékelésünkben kitérünk.

1. Az ágazat gazdasági helyzetének és innovációs kapacitásának bemutatása

Az ágazatot régiónkban a múlt század nyolcvanas éveiben két nagyüzem uralta, a balatonboglári állami gazdasági és a pécsi székhelyű borgazdasági kombinát, mindkét üzem jelentős saját szőlő területtel rendelkezett és integrálta a Dél-Dunántúl négy megyéjének termelőit, döntően termelő szövetkezeteket, néhány állami gazdaságot és kistermelőket. A privatizáció nem volt sikeres a 90-es években. Somogyban a szőlőterületeket kiosztották, maradt a saját szőlőterület nélküli BB zRt, válságokat, tulajdonosváltásokat megélve. A Pannonvin Rt négymegyés szervezete széthullott, pécsi borászata, palackozója bezárt, maradványa Siklós térségében vegetál, villányi egysége ugyan összezsugorodva, de sikeres fejlődésnek indult Csányi Sándor érdekeltségeként. Az ágazat innovációs kapacitásának alapját képező szőlőültetvény háttér - borvidéki bontásban - a HNT adatbázisok alapján került összeállításra. Az 1.1. melléklet a szőlő 21

ültetvényfelület nagyságáról, a 1.2. melléklet a terméseredményekről, az 1.3. és 1.4. mellékletek a fajtaszerkezetről, az 1.5. melléklet az ágazat szereplőinek számáról ad képet. A szőlőültetvények területe, termésadatai és fajtacsoportok szerinti megoszlása vonatkozásában az ország valamennyi borvidékének adatait a 4.1.-4.3. mellékletek mutatják be. A borvidékekbe sorolt településeket, azok ökológiai adottságait és történeti hátterét ismerhetjük meg a 2003-2004-ben „A magyar borvidékek komplex stratégiai programjának megalapozása” című projekt keretében készült anyagból (2.1. – 2.5. mellékletek). Borvidékenként vázolva a mai helyzet a következő: A Balatonboglári Borvidéken működik az egyetlen nagyüzem BB zRt, mellette két középüzem erősödött meg, a Garamvári Szőlőbirtok és a Konyári Pincészet. A kisebb borászatok közül kiemelkedő a Bujdosó Pincészet. Tucatnyi kisebb vállalkozás (Légli, Buzássy, Podmaniczky, Katona, Öregbaglas) próbál fejlődésnek indulni, borászatának fejlesztésével, a borturizmusba történő bekapcsolódással. Utóbbi lehetőség viszonylag idényszerű, kapcsolódva a balatoni turizmushoz. Mintegy 3000 kisebb szőlőtermelő a felvásárlóknak kiszolgáltatva igyekszik a rentábilis szőlőművelést fenntartani. A termésátlag még országosan kiemelkedő, de a közös műveléssel, a szolgáltatások, elsősorban a növényvédelem minőségével gondok vannak. Jellemző mutatók: Szőlőterület Átlagos birtoknagyság Átlagtermés Hegyközségi tagok száma Borászatok száma Bortermelők aránya Palackozók aránya

3259 ha 0,94 ha 11,0 t/ha 3738 589 15,8 % 1,6 %

A gazdasági helyzet legkritikusabb pontja a felvásárlási ár, amely az utóbbi években már nem fedezi a költségeket. A BB zRt mellett a Varga Kft és a Danubiana Bt a legfontosabb szőlő felvásárlók. Elsősorban a fehér bort adó szőlők keresettek, ebben szerepe van a pezsgőkészítésnek is, jellemzően kitűnnek illatosságukkal, könnyedségükkel. A Pécsi Borvidéken egyetlen nagy és középüzem sem működik. A Pannonvin központja Pécsett csak ingatlan hasznosítással foglalkozik. Az évszázados pezsgőüzem szépen felújítva, időszakosan, minimális termelést folytat, szőlészeti-borászati tevékenységét Zala megyébe tette át. A volt Belvárdgyulai Termelőszövetkezet folyamatosan építi le szőlészetét és borászatát. Igazán csak 6-7 kisüzemről lehet beszélni, ezek a Lisicza Borház, a Hárs testvérek pincészete, Andreas Ebner pincészete, az elsősorban szőlőoltvány termesztésben érdekelt Somogyi Borház, ötödikként a könyvkiadó tőkéből rohamos fejlődésnek indult Mathias Borház. Két sikeres vállalkozás működik Mecseknádasdon, a Wekler család pincészete és az Indivinum Kft, utóbbiak a Szekszárdi Borvidéken rendelkeznek szőlőterületekkel. A pici termelők is nagy számban törekszenek a borként történő értékesítésre. Ez is közrejátszik

22

abban, hogy a felvásárlási árak problémaköre itt kisebb jelentőségű. A borvidék - elsősorban a pécsi területek beépülésével- országosan is a legkisebbek közé került. A borvidékekbe tartozik a PTE Szőlészeti és Borászati Intézetének szőlőterülete, és így a hegyközségi tagok között is szerepel, bár jelenleg fő feladata a kutatás és az oktatás. Jellemző mutatók: Szőlőterület Átlagos birtoknagyság Átlagtermés Hegyközségi tagok száma Borászatok száma Bortermelők aránya Palackozók aránya

786 ha 0,53 ha 6,5 t/ha 1577 1064 67,5 % 4,3 %

Kritikus pontok az igen alacsony átlagos birtokméret és az alacsony átlagtermés. A két borút egyesület mind a forgalom, mind az ismertség növelésében nagy szerepet játszhat. A Szekszárdi Borvidéken a privatizáció során egyetlen középüzem számára nyílt fejlődési lehetőség, ez a Liszt Pincészet, melyet a Szekszárdi Mg zRt új tulajdonosa példaszerűen korszerűsített. A gyorsan fejlődő kisüzemek száma jelentős. Elsőként az év borászaként ismert Vesztergombi Ferencet és Takler Ferencet említenénk. A sikeres borászatok közül még kiemelhető a Heimann, a Mészáros, a Bodri, a Dúzsi, és a Szent Gaál Pincészet. A szakértelem és a jó borminőség számos apró borászat sikerének az alapja. A borászati háttérrel nem rendelkező szőlőtermelők vörösbor készítésére alkalmas terméséből válogatnak a helyi borászatok is, de a régión kívüli felvásárlók viszik el a szőlőtermelő üzemek termésének jelentős részét. Jellemző mutatók: Szőlőterület Átlagos birtoknagyság Átlagtermés Hegyközségi tagok száma Borászatok száma Bortermelők aránya Palackozók aránya

2397 ha 1,06 ha 8,0 t/ha 2533 1270 50,1 % 3,8 %

A fejlődés később indult be, mint Villányban, de napjainkra felgyorsult. Elsősorban a kiváló minőségű vörösborok a borvidék erősségei. A befutott borászatok jó árfekvésben és sikeresen értékesítik termékeiket.

A mai Tolnai Borvidék területén korábban is jelentős volt a szőlőtermesztés, de a borászati végtermék előállító üzemek hiányoztak. Ma is helyi és régión kívüli felvásárlók számára értékesítik a szőlő nagyobb részét. Megtelepült viszont két külföldi érdekeltségű középüzem,

23

a Danubiana Bt és az Eurobor Kft, amelyek saját területtel is rendelkeznek és igen jelentős exportot bonyolítanak le. Részben a termelőszövetkezeti és állami gazdasági szőlészetek utódlásával létrejött új borászati vállalkozások lassan megerősödnek, némelyikük üzemmérete is jelentős, pl.: a Völgységvin, Weinhaus Kft, Vitis Kft, Szabó Gábor, Szabó János és Bajor László borászata. A borút egyesület megalakulásával a kisebb termelők ismertsége és eladási lehetősége is javult. Jellemző mutatók: Szőlőterület Átlagos birtoknagyság Átlagtermés Hegyközségi tagok száma Borászatok száma Bortermelők aránya Palackozók aránya

2720 ha 2,00 ha 7,9 t/ha 1420 688 48,5 % 2,8 %

A felvásárlás vonatkozásában Tolna helyzete hasonlít Bogláréhoz. Kedvezőbb az üzemnagyság, de alacsonyabb az átlagtermés, így a jövedelmi helyzet itt sem lehet jobb. A magyar ABC sorrendjében a Villányi Borvidék az utolsó, de tudvalevő ma az ország legsikeresebb borvidéke. Az év borászai között négyük is szerepel: Bock József, Gere Attila, Polgár Zoltán és Tiffán Ede. Igaz ugyan, hogy valódi középüzemnek csak a Csányi zRt, a Szársomlyó Kft és a Vylyan Kft tekinthető, az őket követő kisüzemek is nagyon megerősödtek. Fentieken kívül kiemelhető pincészetek: Sauska, Wunderlich, Günzer Zoltán, Günzer Tamás, Keller, Mayer, Szende, Jekl és Kecskés. Rajtuk kívül igen széles tábora van a sikeres kisborászatoknak, amit a virágzó villány-siklósi borút is tanúsít. A szőlő- és bortermelés mellett a vendéglátás és a szállodai tevékenység is megjelent több üzem profiljában. A borvidék siklósi térsége jelentős lemaradásban van, pedig a harkányi gyógy turizmussal összefogva adottak volnának a nagy lehetőségek. Jellemző mutatók: Szőlőterület Átlagos birtoknagyság Átlagtermés Hegyközségi tagok száma Borászatok száma Bortermelők aránya Palackozók aránya

2593 ha 1,24 ha 7,9 t/ha 2241 1678 74,9 % 14,9 %

A bortermelők aránya itt a legmagasabb, a birtoknagyság közepes, a palackozással is foglalkozó borászatok a hegyközségi tagok 14,9 %-át teszik ki, 333 vállalkozás foglalkozik palackozással is.

24

1.2. A múlt század 80-as éveiben két erős innovációs szervezet működött a régióban. Balatonbogláron 70 felsőfokú végzettségű szakember dolgozott. Ez óriási innovációs erőt jelentett a helyi szőlő-bor ágazat fejlesztésében. Munkájuk a magas termésátlagokban, a fajtaszerkezetben még mindig visszatükröződik. Pécsett a Pannonvin keretében működött ekkor a Dél-Dunántúlt felölelő termelési rendszer és a kutatóintézet is. Együttes szellemi kapacitásuk hasonló lehetett a Balatonboglárihoz. A két termelési rendszer lefedte a régió és Zala Megye szőlőtermesztő nagyüzemeit. Így terjedhettek el széles körben az okszerű és korszerű termesztési módszerek. A Somogy megyei innovatív nagyüzem felszámolásával óriási veszteség érte a régió szőlészetét és borászatát. A pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet helyzete válságos időszakok után 2000-ben stabilizálódott. A 2003 év végéig tartó 4 éves időszakban mind a technológiai eszköztár, mind a kutatás műszerparkja jelentősen gyarapodott, korszerűsödött. 2004-től megszorítások sorozata következett, amely a PTE keretei között is folytatódott. A tíz fős létszámveszteség ellenére a tudományos fokozattal rendelkező kutatók száma megduplázódott, nőtt a szellemi kapacitás. Ez a létszám azonban nem elegendő a kutatás és az oktatás egyidejű vitelére. A PTE, mint jelenlegi anyaintézmény számos olyan tanszékkel rendelkezik, amely bekapcsolódhat az ágazat kutatási témáiba. Független intézményként is több sikeres, közös kutatási projekt valósult meg. A Kaposvári Egyetem speciális profiljánál fogva talán a Regionális és Vidékpolitikai Tanszék segíthetné ágazati innovációs törekvéseinket. A mezőgazdasági tárcának Baranyában 3, Tolnában 2, Somogyban pedig csak 1 szakképző iskolája maradt. Villányban magas színvonalú szőlész-borász szakképzés folyik, illetve 2009től a PTE-n szőlész-borász felsőfokú szakképzés indult. Az egyik tolnai és a megmaradt kaposvári szakiskolában lehetőség volna a megyei igényeket kielégítő szak indítására.

2. Térségi, szakágazati és európai uniós stratégiák, szabályozások, szakpolitikák ismertetése 2.1. Az eddig elkészült gazdaságfejlesztési és innovációs terveket irodalmi áttekintésünkben ismertettük. A 6. számú irodalom javaslatai ma is helytállóak, kivéve a telepítések támogatását. A 8. számú irodalom esetében a terület 20 000 hektárig való növelése, a 200 ha anyatelep és 1 000 ha törzsültetvény létesítése mai szemmel túlzott. A 10. számú irodalom számszaki adatai a jelen helyzetre pontosak, 2022-re vonatkozóan a mai várakozásaink kedvezőtlenebbek. A borvidékek számának felére csökkentésére máig nem volt kezdeményezés. A 11. számú irodalomban szereplő egyesületi célkitűzések ma is helytállóak, ugyanaz elmondható a 12-es és a 13-as számú irodalomban foglaltakról is.

25

A Regionális Innovációs Stratégiába (14. számú irodalom) ma valószínű egészen más intézkedési javaslatok kerülnének jelen munka eredményeként. Ez nem jelenti az akkori intézkedés tervezetek helyességének kétségbe vonását. Egyedül a pinceszövetkezeti gondolat megvalósíthatóságát kérdőjelezik meg régiónk szakemberei. 2.2. Az EU borpiaci reformja taglalja az alkalmazható támogatási célokat (20. számú irodalom), amelyekhez a nemzeti programoknak is igazodniuk kell. Változó jogi környezet és hatása: Az uniós támogatási rendszer átalakítása jelentős változásokat nem hozott. A bortermelő országok többsége elvetette az egységes támogatási rendszer alkalmazását. Pozitívnak ítélhető a beruházások támogatása, de ezen belül kedvezőtlen, hogy a borászati fejlesztésekre, gépesítésre csak 22% fordítható és 78% maradt az ültetvényekre. Jónak ítélhető az, hogy kevesebb támogatás jut borlepárlásra. Régiónkat nem érinti a harmadik országok felé történő értékesítés támogatása, és az ültetvény kivágás jutalmazása sem. Szakmailag vitatható a sűrített must használatának támogatása. Az elmúlt évtizedekben alig volt szükség mustjavításra szakszerű szőlőtermesztés mellett. A melléktermék lepárlás támogatása sem minősíthető közvetlen termelői érdeknek. Borászati előírások: Az eredetvédelmi rendszer és így a borok osztályozása is változott a 479/2008 EK rendelet alapján, amely 3 borkategóriát különböztet meg: − oltalom alatt álló eredet megjelöléssel rendelkező bort, − oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező bort (ebben a kategóriában az új rezisztens fajták borai is forgalmazhatók), és − asztali bort. A feltételek nem szigorúbbak a korábban előírtaknál, csak alkalmazkodni kell az új követelményekhez és el kell készíteni a termékleírásokat. A must cukortartalmának emelése 1,5 alkohol térfogat % -nak megfelelő mértékig engedélyezett, ez elfogadható, „eléri a szakmailag szükséges minimumot” (Horváth Csaba, HNT). Fontos szakágazati dokumentumok az évente készülő borvidéki szerkezet átalakítási tervek, melyek az ültetvények fajta- és technológiai jövőképét irányozzák elő. A Borvidéki Hegyközségi Tanácsok által készített anyagokat 3. mellékletként csatoltuk. Valamennyi régiós borvidék támogatja a fajtaváltást, az ültetvénytelepítést, a támrendszer építést és a támrendszer korszerűsítést. Az alkalmazható szőlőfajták három körét szabályozza a Dél-Balatoni és a Szekszárdi Borvidék terve, tehát megkülönbözteti az ajánlott, az engedélyezett és a kísérleti fajták körét. Utóbbiak hungarikumok, valamint francia és olasz fajták kipróbálását kezdeményezik. A Pécsi- és Tolnai Borvidék terve kísérleti fajtákat nem jelöl meg, a Villányi Borvidék terve pedig csak ajánlott fajtákat tartalmaz. Az ültetvény

26

szerkezetre vonatkozó legfontosabb ismérvek, a tőszám és a sortávolság esetében, közepesen szigorú szabályozást alkalmaz. Pécs és Villány 3300 tőke/ha és 3,0 m maximális sortáv a megengedett. A fajtaváltás és ültetvény áttelepítés esetében min. 3300 tőkehelyet ír elő a három másik borvidék, de a sortávolságnál engedékenyebb: Dél-Balaton 3,2 m, Szekszárd és Tolna 3,5 m. A támrendszer létesítése és korszerűsítése esetén mind a három helyen a minimális értéket írják elő 2380 tőke/ha és 3,5 m sortávolság. Fontos és teljesen időszerű innovációs és kutatásfejlesztési szakpolitikai dokumentum a 22. számú irodalom, amely a kertészeti kutatás stratégiai területére is részletesen kitér. A helyzet- és trendelemzést próbáltuk alátámasztani a 15-19. és 21. számú irodalmak ismertetésével. Ezek az anyagok részben a helyzet országos megítélésének is forrásai. A térség gazdaságfejlesztési szakembereivel való konzultáció követelményeinek a borvidékek felelős vezetőivel készült interjúkkal kívántunk eleget tenni. Az interjúk során feltett kérdések listáját tartalmazza az 5.1. melléklet. A kérdésekre adott válaszok az 5.2-5.6. mellékletekben szerepelnek.

3. Folyamatban lévő beruházási és fejlesztési projektek és főbb ágazati kulcsszereplők felsorolása és ismertetése. 3.1. Az ágazat szempontjából jelentős az ültetvény korszerűsítésre igénybe vehető szerkezetátalakítási támogatás. A kutatás-fejlesztési és innovációs beruházások között, örömünkre helyt kapott a Baross Gábor Programban a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének laboratóriuma, amely régi igénye a régió üzemeinek. A gépbeszerzés és technológiafejlesztés lehetőségei ma korlátozottak, elsősorban a tőkeerős cégek saját erős beruházásaira számíthatunk. 3.2. Az ágazat országos és regionális szereplőiről megkíséreltünk egy adatbankot létrehozni, így: − − − − −

a hegyközségi szervezetről (6.6. melléklet) a régió borútjairól (6.7. melléklet) a régió 5 borvidékének vállalkozásairól (6.1. – 6.5. mellékletek) a régió szakmai oktatási intézményeiről (6.8. melléklet) az ágazat országos és regionális kutatóhelyeiről (6.9. melléklet).

3.3. A borvidékek meghatározó szereplői: 3.3.1. Dél- Balatoni Borvidék: − Balatonboglári Borgazdasági zRt. Érdekeltségi területe a Törley csoporton belül a BB pezsgők fejlesztése és forgalmazása, amelyet sikeresnek ítélhetünk.

27

− Garamvári Szőlőbirtok St. Donátus Pincészet. Széles fajtaválasztékra építve reduktív fehérborok és érlelt vörösborok gazdag választéka mellett gyöngyöző bor is szerepel kínálatukban a tudatos termékfejlesztés eredményeként. − Konyári Pincészet. A világfajták mellett a régi magyar fajták: Csókaszőlő, Csomorika, Gohér, új Olaszrizling szubklón, Hárslevelű és Furmint. − Bujdosó Szőlőbirtok és Pincészet. Kiváló minőségű borokat készít, elsősorban a klasszikus francia fajtákra építve. Sikeresen egészíti ki tevékenységét vendéglátással. − Légli Szőlő és Bortermelő Gazdaság. Elsősorban fehér borok széles választékával és eredményes marketing tevékenységével tűnik ki. − A borvidék lehetőségeit meghatározzák a nagy felvásárlók. A BB zRt mellett a Varga Kft és a Danubiana Bt a jelenlegi kulcsszereplők.

3.3.2. Pécsi Borvidék: − A legnagyobb területtel rendelkező Belvárdgyulai Mezőgazdasági zRt esetében a szőlő és bortermelés nem súlyponti ágazat, fejlesztésével nem foglalkoznak. − A PTE TTK Szőlészeti és Borászati Intézete az ágazati innováció legfontosabb bázisa a régióban és országosan is. A szőlészeti vonal eddig is nagyon jelentős volt, az akkreditált borászati laboratórium belépésével a bortermelők igényei is kielégíthetőek lesznek. A régióban 23 tájkísérletük van jelenleg folyamatban, amelyről táblázatos összeállítást csatolunk (7. melléklet). − Somogyi Tibor a szaporítóanyag termesztésben országosan élenjáró vállalkozása mellett pécsi látványpincéjével a borászok között is sikeresen debütált, borszőlő ültetvényei a Pécsi és a Villányi Borvidéken találhatóak. − A Hárs testvérek pincészete a biotermesztés egyik helyi úttörője, de a hungarikumokkal is intenzíven foglalkoznak. − A kisebb pincészetek közül egyre több tűnik ki kiváló boraival. Innovatív törekvései miatt kiemelhető az Ebner borház, a Lisicza Borház, az Eberhardt Pincészet és újabban a Wekler Családi Pince. − A Hetényi Pincészet szőlőterületei Szekszárdon találhatók, de a Pécs-Mecseki Borút innovatív szereplőjeként feltétlenül említést érdemel. − A borvidéken két borút is működik. 3.3.3. Szekszárdi Borvidék: − A Szekszárd zRt nemcsak területi méretével, de borászatának példás fejlesztésével is kiemelkedik. A vörösbor készítés több technológiáját alkalmazzák és eredményességét értékelik. − Az Aranyfürt Mg Szövetkezetnél érzékelhetőek a megújulási törekvések. − Takler Ferenc, az év borásza cím elnyerésén túl méreteivel, borminőségével, és tevékenységének kiszélesítésével is kitűnő pincészetet irányít fiaival. − Vesztergombi Ferenc az igen nagy borok készítőjeként tűnt ki, méltán kapta meg az év borásza címet. Vállalkozása is sikeresen fejlődik.

28

− A Mészáros Borház szintén magas minőségi követelményt állít maga elé. Kiváló boraival, borturizmusban betöltött szerepével, és közösségszervező törekvéseivel példát mutat. − A Heimann Családi Birtok nemcsak borai minőségével, de innovatív arculatépítésével, eredményes marketing tevékenységével is kitűnik. Szőlészeti vonalon feltétlen kiemelendő sikeres honosítási tevékenységük és a Kadarka szelekció értékelési fázisában végzett munkájuk. − Duzsi Tamás szerepe a rosé borok megalkotásában és térhódításában elévülhetetlen, de vörös boraival is igen magas minőségi szintet képvisel. − A Bodri Pincészetről elmondható, hogy minden vonatkozásban innovatív, gyorsan fejlődő vállalkozás. − A Szent Gál Pincészet intenzív marketing tevékenységével, borvacsorák szervezésével hívja fel magára a figyelmet.

3.3.4. Tolnai Borvidék: − A Danubiana Bt külföldi tulajdonú vállalkozás, bonyhádi üzeme élenjár a kiváló minőségű reduktív fehérborok készítésében, sikeresen alkalmazza a melegítéses vörösbor készítési eljárást, termékei jelentős részben exportra kerülnek. A termeltetésfelvásárlás szerződéses kapcsolatrendszerében, a szüret szervezésében figyelemre méltó eredményeik vannak. − Az Eurobor Kft szintén külföldi tulajdonú üzem, gyakorlatilag exportra termel jelenleg. Korszerű berendezések és technológiák alkalmazásával példát mutat. − Szabó Gábor Pincészete Bonyhádon komoly üzemmé nőtte ki magát. Fejlesztési törekvéseik támogatásra érdemesek. − Szintén jelentős méretű üzem a Völgységvin zRt Lengyelen, számos innovációs lehetőséggel. − Több régión kívüli társaság és magáról keveset eláruló helyi vállalkozás érdekelt a felvásárlásban a Danubiana Bt mellett. A szőlőtermelők érdekképviseletének megszervezése kívánatos volna irányukban. − Figyelemre méltó a Lajkó István vezette csemegeszőlő termesztő üzem Dunaföldváron. A technológia folyamatos fejlesztése mellett sikeres a honosítási tevékenységük, és az új nemesítésű csemegeszőlők kipróbálása, fajtaértékelése terén végzett munkájuk. 3.3.5. Villányi Borvidék:

− A Csányi Pincészet ZRt a volt borkombináti borászati üzemet teljesen átépítette, berendezéseit korszerűsítette, a szőlőterületeket újratelepítette. − A Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet tudatos telepítéssel és pincetervezéssel egyedi készítésű borok előállítását tűzték ki célul. A könnyed, gyümölcsös boroktól a nehéz, érlelt borokig széles kínálatot alakítottak ki. Marketing tevékenységére nagy súlyt helyez. − Bock József, nemcsak mint év borásza ismert, a nemzetközi szereplésre is nagy gondot fordít. Igazán nagy borok előállítója és forgalmazója. Üzemét és ültetvényeit

29

−

−

− − − −

folyamatosan fejleszti, a vendéglátás irányába is színvonalas nyitást hajtott végre. Több kutatási programban működött közre, pl.: rezveratrol, Botrytis témákban. Gere Attila pincészete is a legkorszerűbbek közé tartozik, a technológia fejlesztésére nagy gondot fordít. Borai méltóak az év borásza cím birtokosához. Elsőként foglalkozott a régi magyar vörösborszőlő fajták újbóli termesztésbe vonásával. Egyre nagyobb szőlőterületet von be biotermesztésbe. Keresi a szőlőtörköly és a szőlőmag optimális hasznosításának lehetőségeit. A panzió építésben úttörő szerepet vállalt, üzemét sikeresen diverzifikálja. Polgár Zoltán a legelső villányi vállalkozók és az év borászainak egyike. Széles fajtapalettával és borkínálattal dolgozik. A borturizmusnál bővebben értelmezett ökoturizmus megvalósításán fáradozik. Folyamatban van a Pécsi Borvidéken 4 hektár rezisztens szőlőültetvény létesítése a pécsi intézettel együttműködésben. Elsőként kezdeményezte bortrezorok kialakítását és a tagtoborzást. Tiffán Edét szakmai igényessége szintén az év borászává tette. Mind a termesztési, mind a borászati technológia területén minőségre törekszik. A termeléskorlátozás és az eredetvédelmi szabályozás élharcosaként is elismerést érdemel. A Wunderlich Pincészet nemcsak látványpinceként, turisztikai célpontként is érdekes. Az elmúlt időszakban eredményes vörösbor erjesztési kísérleteket folytattak. A legfiatalabb, de jelentős vállalkozás a Sauska Pincészet. Korszerű berendezéseivel az innovációs tevékenység egyik bázisa lehet. A borvidék siklósi térsége fejlődésben jelentősen lemaradt a Villányitól. Talán legjelentősebb és leginnovatívabb vállalkozását Fontányi József jegyzi. Műanyag boros tartályok gyártásával és forgalmazásával hozzájárult a térség borászatainak technológiai fejlesztéséhez.

III. SWOT-elemzés Erősségek: −Kiváló természeti adottságok. −Öt országosan ismert borvidék. −Az ország jelenleg legerősebb Szőlészeti Borászati (Kutató) Intézete. −A villányi borászok és a Villányi Borút ma a legsikeresebbek között van hazánkban. −A borkultúra mély gyökerei. −A borturizmust segítik a villányi, harkányi és balatoni szálláshelyek. −Helyi hordógyártó cégek. −A TOP 25 régiós borverseny kiváló lehetőség a borrégió megismertetésére. −A Régiós bormagazin negyedévente megjelenik. −Az elsők között alakult meg a Pannon Borrégió.

30

Gyengeségek: −Nincs nemzetközi ismertség. −Nincs finanszírozási forrása a kutatásnak. −Az érdekérvényesítő képesség - megfelelő szervezet hiányában- nagyon gyenge. −Tőkeszegény vállalkozások. −A falusi térségekből menekül a munkaerő. −Túlzott adminisztrációs teher. −Hatalmas és drága közigazgatás. −A Pannon Borrégió még nem kellően ismert. −Kevés az igazán exportképes mennyiséggel rendelkező üzem. −Alacsony szinten áll a termelési integráció. −Szinte teljesen hiányoznak a kereskedelmi célú társulások. −Idegenforgalmi, vendéglátási ismeretek hiánya. Lehetőségek: −A biotermesztés terjedése. −A minden borvidéken megalakult borút egyesületek tevékenysége. −A régiós összefogás új dimenziókat jelenthet az árukínálat területén. −A megépült 6. számú autópálya javíthat 4 borvidék közlekedési helyzetén. −A fiatal termelők megtartása. −A borturizmus támogatása. −Az idegenforgalom más területeivel való összefogás. −Régiós termékcsalád kialakítása. −A közösségi marketing eszközeinek kihasználása. −A borminősítés regionális szintre telepítése. Veszélyek: − A kutatóintézet kis csapata nem képes egyidejűleg ellátni, a kutatási, oktatási, tanácsadási és technikai működtetési feladatokat. − A szőlőtermelők kiszolgáltatottsága különösen a Balatonboglári és Tolnai borvidéken. − A vidéki munkaerő kínálat gyors csökkenése, kevés képzett szakember. − A tartós jövedelemhiány a tevékenység megszűntetéséhez vezethet. − A demográfiai tendenciák tovább romlanak. − A válságból való kilábalás évekre elhúzódhat. − A kistermelők versenyhátránya az értékesítésben. − Az import túlzott méretűvé válhat. − A fogyasztói lojalitás csökkenhet a hazai áruk iránt. − Gazdasági válság okozta piacszűkülés.

31