A Dél-alföldi Turisztikai Régió egészségturizmusának elemzése, fejlesztési lehetőségei

MISKOLCI EGYETEM – EGÉSZSÉGÜGYI KAR EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZŐ ALAPSZAK EGÉSZSÉGTURIZMUS-SZERVEZŐ SZAKIRÁNY

A Dél-alföldi Turisztikai Régió egészségturizmusának elemzése, fejlesztési lehetőségei

Konzulens:

Készítette:

Marien Anita

Feke Orsolya

Egyetemi tanársegéd

2015

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ..................................................................................................................... 1 1.1. Témaválasztás indoklása .................................................................................. 1 1.2. A kutatás módszerei.......................................................................................... 2 1.3. Kutatási célok ................................................................................................... 2 2. Az egészségturizmus ..................................................................................................3 2.1. Egészségturizmus értelmezése .......................................................................... 3 2.2. Az egészségturizmus formái ............................................................................. 4 2.2.1. Gyógyturizmus ........................................................................................... 4 2.2.2. Wellness-turizmus ...................................................................................... 5 2.2.3. Medical-wellness ....................................................................................... 5 2.2.4. Spa-koncepció ............................................................................................ 6 2.3. Egészségturizmus trendjei, piaci sajátosságai ................................................. 6 3. Versenyképesség ........................................................................................................9 3.1.Versenyképesség értelmezése ............................................................................ 9 3.2. Versenyképesség a magyarországi egészségturizmus tükrében ..................... 10 4. Dél-alföldi Turisztikai Régió egészségturizmusa ..................................................13 4.1. Általános jellemzők, adatok ........................................................................... 13 4.1.1. Természeti környezet ................................................................................ 13 4.1.2. Településszerkezet, népességi mutatók .................................................... 13 4.1.3. Közlekedés, megközelíthetőség ................................................................ 14 4.1.4. Általános gazdasági mutatók ................................................................... 15 4.2. Kereslet elemzése ........................................................................................... 16 4.2.1. Célcsoportok, motivációk ........................................................................ 16 4.2.2. Imázs ........................................................................................................ 16 4.2.3. Vendégforgalmi mutatók, vendégéjszakák alakulása .............................. 16 4.2.4. Fontosabb küldőországok, tranzitjelleg .................................................. 19 4.2.5. Átlagos tartózkodási idő .......................................................................... 20 4.3. Kínálat elemzése............................................................................................. 20 4.3.1. Természeti adottságok, vonzerők ............................................................. 21 4.3.2. Természetes gyógytényezők ..................................................................... 22

4.3.4. Gyógy- és wellness szolgáltatók, szálláshelyek ....................................... 23 4.3.5. Egyéb szolgáltatások, vendéglátás, gasztronómia .................................. 27 4.3.6. Szaktudás, nyelvismeret ........................................................................... 29 4.3.7. Szervezeti rendszerek ............................................................................... 29 4.4. Elosztási csatornák......................................................................................... 31 4.5. Dél-alföldi egészségturizmus SWOT-analízise .............................................. 32 4.5.1. Erősségek ................................................................................................. 32 4.5.2. Gyengeségek ............................................................................................ 33 4.5.3. Lehetőségek .............................................................................................. 34 4.5.4. Veszélyek .................................................................................................. 34 5. Fejlesztési programok - az egészségturizmus fejlesztése a Dél-alföldi Turisztikai Régióban ............................................................................................... 36 5.1 Széchenyi Terv ................................................................................................. 36 5.2. Nemzeti Fejlesztési Terv ................................................................................. 37 5.3. Dél-alföldi Turizmusfejlesztési Stratégia ....................................................... 37 5.4. Új Széchenyi Terv ........................................................................................... 38 5.5. Új Magyarország Fejlesztési Terv – Dél-alföldi Operatív Program ............. 38 5.6. Széchenyi 2020 ............................................................................................... 39 6. Hogyan tovább? Javaslatok .................................................................................... 41 7. Összefoglalás, zárógondolatok................................................................................43 8. Irodalomjegyzék ......................................................................................................44 9. Ábrák, táblázatok jegyzéke .................................................................................... 49 10. Mellékletek .............................................................................................................50 11. Köszönetnyilvánítás ............................................................................................... 53

1. Bevezetés 1.1. Témaválasztás indoklása Szakdolgozatomban a Dél-alföldi Turisztikai régió egészségturizmusával, helyzetének elemzésével és fejlődési lehetőségeivel foglalkozom. A téma aktualitását az egyre erősödő egészségtudatos életfelfogás, az egészségturizmus növekvő térhódítása és a régió kedvező adottságai adják. A magyarországi termálés gyógyvizek Európa szerte egyedülállóak, vízkészletének nagysága alapján hazánk az ötödik legnagyobb termálvízkinccsel rendelkező ország a világon. Előkelő helyezéséhez a választott régió is nagyban hozzájárul, hiszen a Dél-Alföld különösen szerencsés helyzetben van az egészségturizmusban hasznosítható természeti adottságokat illetően. Annak ellenére, hogy a régió megfelelő mennyiségű és minőségű vízbázissal rendelkezik – lehetőséget nyújtva az egészségturizmusban való kiemelkedésre -, helyzete arról tanúskodik, hogy sokszor nem tudnak élni a rendkívüli adottságok nyújtotta lehetőségekkel. Úgy tűnik, hogy az utóbbi időben ezt az állam és a szakma egyaránt felismerték, hiszen az egészségturizmust számos programban kiemelt területként kezelik. Véleményem szerint a Dél-Alföld természeti adottságai és azok mellé a megfelelően kiépített szolgáltatások fellendülést hozhatnak olyan térségek számára, amelyek gyógy- vagy termálvizeik révén kiemelkedő szerepet tudnának betölteni az egészségturizmusban, ezért úgy gondolom, hogy érdemes nagyobb figyelmet szentelni ennek a területnek. A dolgozat első részében az egészségturizmus értelmezésével, annak formáival, trendjeivel és piaci sajátosságaival foglalkozom, majd a versenyképesség elméleti

hátterének

bemutatásával

-

közben

kitérve

a

magyarországi

egészségturizmusban betöltött szerepére – folytatom az írást. Az ezt követő fejezetben már magát a Dél-alföldi Turisztikai Régiót elemzem, tulajdonképpen az általános makrokörnyezeti jellemzőkkel kezdve a kereslet és kínálat elemzése adja a dolgozatom magját, érintőlegesen kiegészítve az egészségturisztikai elosztási csatornákkal. A fejezet zárásaként a Dél-Alföld egészségturizmusára koncentráló 1

SWOT-analízist végzek, majd ezután a régió egészségturisztikai fejlesztésére irányuló programok kerülnek bemutatásra. A szakdolgozat lezáró szakaszában saját javaslataim megfogalmazására kerül sor, melyeket a régió egészségturisztikai elemzésénél kapott információk figyelembe vételével alkotok meg.

1.2. A kutatás módszerei Kutatásom középpontjában a Dél-Alföld egészségturizmusának vizsgálata áll, melyben a régió helyzetének elemzésére és fejlesztési lehetőségeire fókuszálok. Ennek elvégzéséhez első soron szekunder kutatásokból, tehát a témához kapcsolódó könyvrészletekből, jegyzetekből, tanulmányokból, kiadványokból, értekezésekből és különböző adatbázisokból szerzett információk álltak rendelkezésemre. A teljesség érdekében arra törekedtem, hogy mélyinterjú formájában elvégzett primer kvalitatív kutatásokból nyert adatok elemzésével tovább körvonalazzam a régió egészségturisztikai elemzését és lehetőségeit. Ennek érdekében a Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatósággal, a Dél-alföldi Termálklaszterrel illetve a Gyomaendrődi Üdültetési Szövetség Turisztikai Egyesülettel (GYÜSZ-TE) vettem fel a kapcsolatot. A kontaktszemélyek sikeres elérését és kérdéseim elküldését követően az Igazgatóság és a Termálklaszter vezetősége nem válaszoltak, viszont a GYÜSZ-TE

TDM

menedzserével,

Szarvas

Ildikóval

sikeres

mélyinterjút

készíthettem el.

1.3. Kutatási célok Kutatásaimhoz

kapcsolódóan

elsődleges

célkitűzésem

a

Dél-alföldi

egészségturizmus helyzetének felmérése, keresletének illetve kínálatának elemzése. További célom a régióban található gyógy- és wellness létesítmények és az általuk nyújtott szolgáltatások vizsgálata, valamint a szolgáltatók és szervezetek együttműködésének feltérképezése is. Mindezen túl a Dél-alföldi egészségturizmus fejlesztési lehetőségeinek feltárását, végül pedig saját javaslataim megfogalmazását tűztem ki célul.

2

2. Az egészségturizmus 2.1. Egészségturizmus értelmezése Az egészségturizmus meghatározása a mai napig hosszan vitatott kérdés. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az egészségturizmushoz többféle termék is tartozik, azonban ezek pontos meghatározásáról nem született megegyezés, mivel a nemzetközi piacon jelentős különbségek tapasztalhatóak mind a definíciók, mind pedig az egészségturisztikai gyakorlat tekintetében. Az egészségturizmus maga egy speciális termék, hiszen minősülhet klasszikus értelemben vett turisztikai terméknek, tehát saját akaratból történő utazásnak, emellett szoros kapcsolatban áll az egészségüggyel, ilyenformán orvosi előírásra történik az egészségturisztikai szolgáltatások igénybevétele. (KPMG Consulting, 2002) Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium irányadó definíciója szerint „az egészségturizmus a gyógy- és wellness-turizmust átfogó fogalom, a turizmusnak azon területét jelenti, ahol a turista utazásának fő motivációja az egészségi állapotának javítása és/vagy megőrzése, tehát a gyógyulás és/ vagy a megelőzés, és ennek megfelelően a célterületen tartózkodása alatt igénybe is vesz egészségturisztikai szolgáltatás(oka)t.” (ÖM, 2007, 9.oldal) Ezek alapján elmondható, hogy az egészségturizmuson belül két alszektort lehet elkülöníteni: a gyógyturizmust és a wellness-turizmust.(1. ábra)

3

1. ábra: Az egészségturizmus értelmezése forrás: Molnár, 2010, 28. oldal

2.2. Az egészségturizmus formái 2.2.1. Gyógyturizmus „A gyógyturizmus az állandó lakóhelyen kívül, gyógyüdülőhelyen vagy gyógyászati létesítményben való ideiglenes – de meghatározott minimális idejű – tartózkodás, amelynek célja orvosi gyógymódok alkalmazásával valamilyen meglévő betegség gyógyítása.” (Michalkó – Rátz, 2011, 14. oldal) A

gyógyturisztikai

létesítményekben

egészségügyi

és

turisztikai

szolgáltatásokat egyaránt kínálnak, de nem ugyanakkora arányban. A fő hangsúly ugyanis a gyógyászatot illeti meg, az általánosabb turisztikai szolgáltatások és vonzerők csak kiegészítő szerepet játszanak. A vendégek (betegek) az esetek döntő többségében orvosi előírás alapján veszik igénybe a szolgáltatásokat, amelyek – bár nem feltétele a gyógyturizmus meglétének – tipikusan valamely természetes gyógytényezőre építve jelennek meg a piacon.(KPMG Consulting, 2002) 4

2.2.2. Wellness-turizmus A wellness kifejezés a well-being (jól lenni) és a wholeness (teljesség) szavakból egyesített műszó, amely holisztikus értelemben foglalkozik az ember egészségével úgy, hogy a fizikai, biológiai és mentális egészség életmóddal történő kialakítását veszi alapul. (KPMG Consulting, 2002) Cooper (2015) publikálása alapján a wellness nem más, mint egy egészségtudatos meghosszabbítását

megközelítés, hangsúlyozza

mely

a

prevenciót

ellentétben

a

már

és

ezáltal

meglévő

az

élet

betegségek

kezelésével. Emellett a jó fizikai és mentális egészség körülményének, a jóllét betegségektől mentes, minőségi, egészséges állapotának írja le, amit legfőképpen az életmódunk változtatásához kapcsolódó cselekvőképesség révén - tehát megfelelő diétával, testmozgással és egészségtudatos szokásokkal - érhetünk el és tarthatunk fent. A wellness lényege tehát a testi, lelki és szellemi egyensúly megteremtése, fenntartása, ezáltal az egészség megőrzése. Ezek alapján elmondható, hogy a wellness-turizmus inkább az életstílus megváltoztatásához kapcsolódik, ahol az egészségmegőrzésen illetve prevención van a hangsúly, nem pedig egy-egy konkrét betegség gyógyításán. A wellness-turizmus összetett szolgáltatásait a turisták rendszerint önkéntesen, saját akaratukból, s általában saját költségeiken veszik igénybe, melyek között találhatunk aktív és passzív tevékenységeket egyaránt. (KPMG Consulting 2002)

2.2.3. Medical-wellness A medical-wellness egy újonnan kibontakozó trend az egészségturizmusban, amely –mint egyfajta iránymutatás- a gyógy- és wellness-turizmus ötvözetekét fogható fel. Az egészségturizmus ezen formája a wellness-szolgáltatások minőségbiztosítását orvosi háttérrel volt hivatva alátámasztani. Ilyen módon kiküszöbölhető, hogy a hangzatos „wellness” kifejezés csaknem bármilyen szolgáltatás előtagja legyen. A medical-wellness központi eleme az állapotfelmérés 5

orvosi eljárása, amit az orvos által javasolt terápiák és eljárások követnek, így tehát az újdonságot az orvosi kontroll és a programozottság képezi.(ÖM, 2007, 9. oldal)

2.2.4. Spa-koncepció A spa kifejezésnek többféle eredetet is tulajdonítanak, s fogalmi összetettségéből adódóan számos országban más-más tartalommal bír. ÉszakEurópában

a

melegvizes

élményfürdőt,

Közép-Európában

gyógyászati

szolgáltatásokat kínáló termálfürdőt jelenti, míg az USA-ban és Ázsiában minden olyan szolgáltató kaphat spa elnevezést, amely fizikai és/vagy mentális felfrissülést célzó szolgáltatásokat nyújt. Ezért a fogalmat a nemzetközi alkalmazhatósága érdekében általánosan, gyűjtőfogalomként használják, így spa-nak minősül minden olyan létesítmény, amely szolgáltatásaival a vendégeket megnyugtatja, felélénkíti, meggyógyítja, egészségesebbé és kiegyensúlyozottabbá teszi. (KPMG Consulting, 2002)

2.3. Egészségturizmus trendjei, piaci sajátosságai A civilizációs ártalmak és a túlhajszolt élet által okozott stressz miatt az egészséges életmód fontossága társadalmi szinten felértékelődött, s ennek következtében a gyógy-, termál- és wellness-turizmus kereslete világszerte növekedést mutat. Az ágazat dinamikus fejlődése a fiatal korosztály egyre erősödő egészségtudatosságának,

és

az

50

év

felettiek

egyre

növekvő

utazási

hajlandóságának is köszönhető. A hagyományos fürdők piaci pozíciója romlani látszik, hiszen a betegbiztosítók már nem csak a hagyományos gyógykezeléseket, hanem az egészségmegőrző utazásokat is támogatják.(Kiss – Török, 2001) A Turizmus Online című szakmai weblap a 2011-ben megrendezett Global Spa

Summit,

valamint

a

Chicago-ban

tartott

egészségügyi

turisztikai

világkonferencia mentén vázolja fel az egészségturizmus világtrendjeit. Ezek alapján a modern egészségturizmus legfőbb trendjei közé tartoznak az egészség felértékelődése, az intenzív innováció, a komplex kezelések nagy számmal való megjelenése, a design növekvő és meghatározó szerepe, valamint a fogyasztói 6

szokások életmódváltásra törekvő átalakulása is. A fogyasztók már nem csak kényeztetést és egzotikumot várnak el a szolgáltatásoktól, hanem valós eredményeket, hosszú távon is érezhető hatást, így az orvosilag alátámasztott, bizonyítékokon nyugvó kezelések és kúrák jelentősége növekszik. A wellness térhódításával semmi sem versenyezhet, még a gyógyturizmus sem, ugyanakkor – habár a gyógyvíz szerepe csökkenni látszik – a hagyományokra való hivatkozás és autentikusság mindig is a turisztikai marketing jelentős részét képezte. Smith és Puczkó (2014) könyve alapján, az idős utazók növekvő arányának köszönhetően az egészségturizmus minden desztináció alapjává váló termék lehet. A könyv szerint az „új” egészségturizmusban egyre több és több megkülönböztető szolgáltatás megjelenése várható, emellett új formák és csomagok keverednek a szolgáltatásokban és ezekkel párhuzamosan növekszik az elvárás az eredmények és az orvosi alátámasztás iránt, ami a gyógykezelések erősödését eredményezi. Az „új” egészségturizmus és szolgáltatásai egyre fenntarthatóbbá válnak, különösen mióta a szűrővizsgálatokat és életmód tanácsadást is annak részeként kezelik. A szakemberek, orvosok, hotelek, szolgáltatások stb. sokaságát az egészségturizmus stabil és összetett hálózatokra építve tartalmazza és fogja össze. A turisták motivációiban és kommunikációs magatartásukban bekövetkezett változásoknak köszönhetően a hagyományos csatornákon túl, a szegmentáció és a targetálás kerül leginkább középpontba. Az egészségturisztikai piacon a fogyasztók diszkrecionális jövedelmeik elköltésével gerjesztik a keresletet. Általánosan elmondható, hogy a keresletet motivációk sokrétűsége jellemzi és mivel térben és időben elkülönül a kínálattól, a bizalom meghatározó jelentőségű. A fogyasztók az időjárás, közbiztonság és a környezet változásaira érzékenyen reagálnak, az imázs pedig kiemelkedő fontosságú, ezért a meggyőzésükhöz speciális marketingstratégia szükséges, amely tudományosan megalapozott üzenetet hordoz. Az egészségturizmus piacát hosszabb tartózkodási idő és magasabb vendégköltés jellemzi, oldja a területi koncentrációt és a szezonalitás kevésbé érvényesül.

7

Ha kínálati oldalról vizsgáljuk az egészségturisztikai piacot, akkor megállapíthatjuk, hogy a nagy fürdők (pl. Széchényi fürdő, Lukács fürdő) vonatkozásában az oligopol piaci forma a jellemző. Egyébként, a vidéki kisebb szervezetek esetében monopolisztikus versenypiacról beszélhetünk. Az egészségturisztikai kínálat turisztikai terméke komplex szolgáltatási halmazt hordoz, amelynek kialakítása rendkívül tőkeigényes, emellett romlandó és nem utolsó sorban jelentős a magasan kvalifikált humánerőforrás igénye.(Hustiné, 2011)

8

3. Versenyképesség 3.1.Versenyképesség értelmezése A versenyképesség fogalma több oldalról közelíthető meg, a szakemberek mai napig számos elméleti vitát folytatnak az értelmezés kapcsán. A kifejezés napjainkra kulcsfogalommá vált, s a vállalatok versenyben való helytállása mellett egyre nagyobb szerepet kap a különböző területi egységek (pl. országok, régiók) versenye is. (Török, 2005.) A területi versenyképesség az ún. egységes versenyképességi definíció szerint: a vállalatok, iparágak, régiók, nemzetek és nemzetek

feletti

régiók

képessége

viszonylag

magas

jövedelmi

és

foglalkoztatottsági szint tartós létrehozására, miközben nemzetközi versenynek vannak kitéve. (Horváth 2003, Lengyel 2006) A versenyképességet tulajdonképpen két oldalról közelítik meg a szakértők, Török (2005) szerint például bemeneti és kimeneti oldalt különíthetünk el, ahol a bemeneti versenyképesség a feltételeket mutatja, míg a kimeneti versenyképesség a piaci pozíciót jelöli. Sziva (2010) megfogalmazásában az ex ante (bemeneti) oldal a fejlesztési szempontú versenyképességet jelenti, az ex post (kimeneti) oldalt pedig eredményszemléletű versenyképességként írja le. Sziva Ivett (2010) Turizmus Bulletinben megjelent cikkjében összefoglalóan kifejti, hogy a versenyképesség legfontosabb célja a helyi lakosság jólétének biztosítása, amely jelenti egyrészt a GDP-ben mérhető jövedelmet, másrészt olyan „lágy” tényezőket foglal magába, amelyek a jóllét (well-being) kérdéseihez köthetők. „Lágy” tényezőként a kevéssé mérhető, kvalitatív tényezőket, például környezeti minőséget, identitástudatot kell értelmeznünk. Leírja, hogy a helyiek jóléte akkor maximalizálható, ha a területen folyó termelés hatékonysága nő, és a megtermelt jövedelmek helyben tartása érdekében nő a helyiek foglalkoztatottsága. A jólét fenntartásához és a jólléti dimenzió biztosításához szükséges a fenntarthatóság elveinek érvényesítése.

9

A

turisztikai

desztinációk

versenyképességének

vonatkozásában

a

leggyakrabban használt és általánosan elfogadott meghatározás Ritchie és Crouch (2003) szerzőpárostól származik. Megfogalmazták, hogy egy turisztikai desztináció akkor versenyképes, ha az képes a turisztikai bevételek növelésére és folyamatosan (egyre több) látogató vonzására. Emellett a látogatóknak emlékezetes, megfelelő élmény(eke)t nyújt és mindebből profitot tud termelni úgy, hogy közben a helyi lakosság eddigi életszínvonala (jóléte) is minimum megmarad, de inkább emelkedik. Végül képesnek kell lennie arra, hogy mindezt megőrizze a jövő generációi számára (vagyis képes a fenntarthatóságra). (Papp, 2012)

3.2. Versenyképesség a magyarországi egészségturizmus tükrében A hazai egészségturizmus termálvízre alapozott turisztikai fejlesztését a különböző

nemzeti

fejlesztési

programok

(pl.

Széchenyi

Terv,

Nemzeti

Turizmusfejlesztési Stratégia) kiemelt területként kezelik. Ugyanakkor napjaink gyakorlott fogyasztóinak elégedettségéhez már nem elegendő csupán a tény, hogy egy víz kiváló minőségű. A versenyképességi modellek arra hivatottak, hogy szemléltessék azt a komplexitást, ami egy terület versenyképességének összetevőire jellemző. A legátfogóbb, mindenre kiterjedő modellt Ritchie és Crouch (1999) alkotta meg. (2.ábra) A szerzőpáros Porter gyémánt modellje alapján 36 elemet rendezett a következő öt fő komponensbe: 1. Alapvető erőforrások és vonzerők 2. Kiszolgáló tényezők és erőforrások 3. Desztináció menedzsment 4. Desztináció tervezés és fejlesztés 5. Minősítő és erősítő determinánsok

10

2. ábra: Egy turisztikai célterület versenyképességi modellje forrás: Ritchie – Crouch,1999, szerkesztette: Papp Zsófia Márta, 2013 A modell jól szemlélteti, hogy a versenyképességet nagyon sok tényező befolyásolja. Megfigyelhető az is, hogy az „alapozó sorban” található természeti adottságok a versenyképesség alapját jelentik, egyben nagyon kis részét képezik az egésznek. Ezért hát a turisztikai potenciál megítélésekor figyelembe kell venni azt a közgazdaságtanban jól ismert tényt, miszerint a kreált tényezőknek nagyobb a szerepe, mint az örökölt vagy eredeti tényezőknek. Ezek alapján elmondható, hogy még a nagyon gazdag természeti és kulturális adottságokhoz is feltétlenül szükséges a fogyasztói igényeket kielégítő mennyiségi és minőségi infrastrukturális ellátottság és szakmai színvonal. (Priszinger – Pénzes, 2009, Jancsik, 2007) A magyarországi egészségturizmus piaca folyamatosan bővül. A kereslet mellett a kínálat is növekszik, s mára már olyan szintű méreteket öltött, hogy a meglévő kereslet ellenére is csak azok tudnak fennmaradni, akik a célirányos fejlesztés mellett döntenek. (Priszinger – Pénzes, 2009) Jelenleg

Magyarország

komparatív

előnyét

az

adja,

hogy

adott

egészségturisztikai szolgáltatást hazánkban olcsóbban igénybe lehet venni, mint 11

más országokban. A jó versenyképesség eléréséhez elengedhetetlen a megfelelő célcsoport kiválasztása, majd a jól megfogalmazott pozícionálás és imázsépítés. Mivel ma még kevés olyan létesítmény van Magyarországon, amely arculata és szolgáltatásai alapján jól körülhatárolható pozícióval rendelkezne, a pozícionálás folyamatában olyan egyedi megkülönböztető jegyeket kell tudatosítani, amelyek alapján egyértelműen eldöntheti a fogyasztó, hogy a desztinációk miben nyújtanak mást és mást. A turisták imázs alapú döntéseket hoznak, és akkor választanak egy desztinációt utazásuk célpontjául, ha annak imázsa összecseng a keresleti igényeikkel. Ha tehát az egészség „divatos”, és Magyarország imázsát a keresleti igényeknek megfelelően az egészség köré építik ki, akkor előbb-utóbb Magyarország is „divatossá” fog válni.

Azonban ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, jól átgondolt, minden területre kiterjedő marketingstratégiára, imázsépítésre és az intézmények összefogására, koordinált cselekvésére van szükség.(Budai – Székács, 2001)

12

4. Dél-alföldi Turisztikai Régió egészségturizmusa 4.1. Általános jellemzők, adatok A

régió

általános

jellemzőinek

bemutatásához

a

makrokörnyezet

egészségturisztikai szempontból fontosabb tényezőit veszem alapul, így a régió elemzését a természeti környezet, településszerkezet, közlekedés-infrastruktúra illetve egyes népességi és gazdasági mutatók bemutatásával kezdem el.

4.1.1. Természeti környezet A Dél-alföldi Turisztikai Régió területi lehatárolását tekintve Bács-Kiskun, Csongrád illetve Békés megyéket foglalja magába és Magyarország területének csaknem egyötödét teszi ki. Északon a Közép-magyarországi- és az Észak-alföldi Régió, nyugaton a Duna, délen Szerbia Vajdaság tartománya, keleten pedig Románia határolja a Duna, Tisza, Maros és Körös folyók által szabdalt vidéket. A napsütéses órák száma Dél-Alföldön a legmagasabb, évről évre meghaladja a 2000 órát. Három nemzeti park is működik a régióban: a Kiskunsági Nemzeti Park, a Körös-Maros Nemzeti Park és a Duna-Dráva Nemzeti Park kis része. A Dél-Alföld síkvidéki jellege ellenére igen változatos, természeti és táji kincsekben gazdag adottságú terület, emellett gasztronómiai, kulturális és egészségturisztikai értékek, valamint hungaricumok sokszínűsége is jellemzi a régiót. (Albel – Tokaji, 2010)

4.1.2. Településszerkezet, népességi mutatók Erősen urbanizált térség, az országos átlagot erősen meghaladja mind a városok, mind pedig az ott lakók aránya. A KSH 2015-ös évi adatai alapján a régióban összesen 254 település található, ebből 54 város, közülük Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Kecskemét és Szeged megyei jogú városi ranggal rendelkezik. A régió lakónépessége 1 271 040 fő, eszerint az ország lakosságának 12,9%-a él a Dél-Alföldön. A térség az ország legkiterjedtebb tanyarendszerével rendelkezik, amely nem csak a településszerkezet meghatározó eleme, de a falusi turizmus szempontjából sem elhanyagolható. (KSH, 2015)

13

A népesség öregedése a Dél-alföldi Régiót sem kíméli, 2003 óta a 65 évesek és idősebbek száma és aránya már meghaladja a 0-14 évesek népességét. A régiók közül arányaiban itt él a legtöbb idős ember, amely tény a gyógyturizmus fejlődésének szempontjából kiemelkedő lehetőségeket biztosít. (Árpási, 2014)

4.1.3. Közlekedés, megközelíthetőség Egy régió megközelíthetősége, közlekedés-infrastruktúrájának fejlettsége az egészségturizmus szempontjából is nagy jelentőséggel bír. Közlekedés-földrajzi viszonylatban az országot nézve a Dél-Alföld határmenti, periférikus régió, s nemzetközi szinten a fejlett, nyugati térségekhez való távolsága miatt helyzete meglehetősen kedvezőtlen. Azonban a tranzitforgalom, a fő áramlási útvonalak tekintetében helyzete kedvezőnek mondható, hiszen a Nyugat-Európát (elsősorban Németországot és Ausztriát) a balkáni országokkal összekötő közutak és vasutak hálózata áthalad a régió területén. (Albel - Tokaji, 2010) A Dél-Alföldön több repülőtér is található, azonban az ország igazán jelentős, nemzetközi repülőterei a régiótól meglehetősen messze helyezkednek el. A Dél-alföldi vasúthálózat sűrűsége összességében kedvező, vízi közlekedés a Dunán és a Tiszán, valamint mellékágaikon lehetséges. Az M5-ös, 5-ös és 44-es számú főutak (a 47-es másodrendű főúttal kiegészülve) a fővárossal és a régió megyeszékhelyeivel is közvetlen összekötetést biztosítanak. Mivel az autópálya csak Szegedig épült ki, a Békés megyei városok, köztük az egészségturizmus szempontjából is jelentős települések a fővárostól csak nagyon nehezen, sok órás autózással közelíthetőek meg. (Molnár,2010) Mivel a Dél-Alföld a legnagyobb területű régiónk, az ország második leghosszabb főúthálózatát tudhatja magáénak, ugyanakkor a főútsűrűség itt a legalacsonyabb az összes hazai régió között, sajnálatos módon Békés megye az ország egyetlen olyan megyéje, ahol nincs egyszámjegyű főút. (Albel - Tokaji, 2010)

14

4.1.4. Általános gazdasági mutatók Gazdaságilag a régió az ország kevésbé fejlett térsége, 2013-ban az egy főre jutó GDP nagysága Bács-Kiskun megyében 2 204 ezer forint, Csongrád megyében 2 228 ezer forint, Békés megyében 1 754 ezer forint, jócskán elmaradva az országos átlagtól (2 943 ezer forint). A KSH adatai szerint 2015-ös év második negyedévében a foglalkoztatottság mértéke még mindig nem éri el, a munkanélküliség viszont továbbra is meghaladja az országos átlagot. Az elmúlt időszakban azonban az egy lakosra jutó regisztrált vállalkozásokat tekintve mindhárom megye az országos átlagnál magasabb mutatóval rendelkezett. 2015 első félévében a beruházások volumene Békés megyében nőtt a legnagyobb mértékben (58%-kal), ugyanakkor még így sem éri el az országos átlag szintjét. A régió ezen gazdasági mutatóit számszerűen az országos átlaghoz hasonlítva az 1. táblázatban szemléltetem.

BácsCsongrád Kiskun Egy főre jutó GDP (2013, ezer Ft) Foglalkoztatottság (%) Munkanélküliség (%) Egy lakosra jutó regisztrált vállalkozás (db) Egy lakosra jutó beruházás (ezer Ft)

Békés

Országos átlag

2204

2228

1754

2943

54,4

53,9

51,7

55,7

8,3

8,1

8,9

6,9

189

175

187

172

120

96

145

182

1. táblázat: A Dél-alföldi Régió megyéinek általános gazdasági mutatói forrás: KSH 2015-ös adatai alapján, saját szerkesztés

15

4.2. Kereslet elemzése A Dél-alföldi egészségturizmus keresleti oldalának elemzésekor kitérek a vendégforgalmi mutatók, belföldi és külföldi vendégéjszakák alakulására, az utazók nemzetiségére, átlagos tartózkodási idejére, illetve motivációikra. Továbbá fontosnak találtam szót ejteni a régió tranzitjellegéről és a turisták Dél-Alföldről alkotott imázsáról egyaránt.

4.2.1. Célcsoportok, motivációk Primer kutatásom alkalmával a Dél-Alföld célcsoportjaira és azok motivációira is fény derült. A Dél-alföldi egészségturizmus elsődleges célcsoportjai a senior korosztály illetve a kisgyermekes családok. Az idősek számára a pihenés mellett a gyógykezelések, a gyógyvíz egészségre gyakorolt hatása a fő motiváció, míg a családosok esetében első soron az élményszerzés lehet a döntő tényező (pl.: csúszdaparkok látogatásakor a gyerek, illetve a felnőttben is meglévő „gyermeki én” igényeihez igazodnak).

4.2.2. Imázs Ami a régió megítélését illeti, szakértői vélemény alapján a Dél-Alföld imázsa közepesnek mondható, ugyanis fogyasztói megítélése nem egységes, nincs kialakult, tiszta imázs a régióról. Interjúalanyom, Szarvas Ildikó véleménye szerint a Dél-Alföldet az utazók elsősorban a sokszínű gasztronómiai arcáról, az egészségturisztikai lehetőségeiről (gyógyvizek), valamint a jellegzetesen alföldi környezetben végezhető tevékenységekről (pl: lovaglás, túrák) ismerik.

4.2.3. Vendégforgalmi mutatók, vendégéjszakák alakulása Az elmúlt években a régió kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalma növekvő tendenciát mutatott, 2012-ben 1%-os, 2013-ban 2%-os, 2014-ben 3%-os növekedés volt tapasztalható az előző évhez képest. (KSH, 2015) 16

A Turizmus Magyarországon című kiadvány összefoglalása szerint 2014-ben a magyarországi összes vendégforgalom 6,3%-a és az összes vendégéjszakák 6,1%a a Dél-Alföldön realizálódott, amivel a kilenc turisztikai régió közül a hatodik helyet foglalja el a térség. A régió vendégéjszakái egyértelműen növekedő tendenciát mutatnak. Kiemelendő, hogy a 2014-es évben a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak számát tekintve az előző évhez képest összesen 14,83%-os növekedést regisztráltak, ami első sorban a belföldi vendégéjszakák 18%-os emelkedésének köszönhető. A tendenciákat a 2. táblázatban részletesen szemléltetem.

A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása a Délalföldi Turisztikai Régióban, 2012-2014 Vendégéjszakák száma

Változás az előző évhez képest (%)

Belföld

919 187

+2,58

Külföld

318 622

+1,36

Összesen

1 237 809

+2,26

Belföld

965 520

+5,04

Külföld

327 254

+2,71

Összesen

1 292 774

+4,44

Belföld

1 146 181

+18,71

Külföld

338 335

+3,39

Összesen

1 484 516

+14,83

Év

2012

2013

2014

2. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása a Dél-alföldi Turisztikai Régióban, 2012-2014 forrás: KSH 2012 és 2014 közötti adatai alapján, saját szerkesztés

17

A KSH 2013-as kutatása alapján 2012-ben összesen 28 település volt érintett a gyógyturizmusban a Dél-Alföldön. A vizsgált településeken a látogatottság éven belüli eloszlása kiegyenlítettebb az átlagosnál, így a vendégforgalmuk kevésbé koncentrálódik a főszezonra. A 2012-es évben a régió gyógyturizmusban érintett települései közül mindössze 5 olyan város volt, ahol a vendégéjszakák számának legalább 40%-át július-augusztus hónapokban regisztrálták. (3. ábra)

3. ábra: A Dél-Alföld gyógyturizmusban érintett településein regisztrált, főidényben eltöltött vendégéjszakák számának aránya, 2012 forrás: KSH 2012-es adatai alapján, saját szerkesztés

A régió leglátogatottabb települései 2012-ben Gyula, Szeged és Kecskemét voltak. (KSH, 2013) A Dél-Alföldön eltöltött vendégéjszakák számának több mint fele e három városban realizálódott. A leglátogatottabb települések sorrendjét és vendégéjszakáinak számát a 3. táblázatban foglaltam össze.

18

Dél-Alföld leglátogatottabb települései, 2012

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Város

Kereskedelmi és egyéb szálláshelyek vendégéjszakáinak száma

Gyula Szeged Kecskemét Kiskunmajsa Mórahalom Békéscsaba Orosháza Szarvas Hódmezővásárhely Szentes

335 648 279 596 129 410 82 755 62 697 46 948 44 381 38 167 36 428 27 997

3. táblázat: A Dél-Alföld leglátogatottabb települései a kereskedelmi és egyéb szálláshelyek vendégéjszakái alapján, 2012 forrás: KSH 2012-es adatai alapján, saját szerkesztés A régió alapvetően a belföldi vendégek érdeklődését váltja ki, az eltöltött vendégéjszakák alapján 2014-ben a régióban 77%-os belföldi, és 23%-os külföldi vendégforgalmat regisztráltak. A statisztikák szerint – a külföldi vendégéjszakák (4,4%-os) emelkedése ellenére - a Dél-Alföld egyre kevésbé részesedik a hazánkba több napra érkező külföldi vendégek arányából, 2012-ben a külföldi turisták 5,1%a, 2013-ban 3,6%-a, 2014-ben mindössze 3,2%-a kereste fel a régiót. (KSH, 2015)

4.2.4. Fontosabb küldőországok, tranzitjelleg A KSH 2014-es adatai alapján a Dél-Alföld legjelentősebb küldőpiacai: Németország, Románia, Szerbia, Ausztria és Olaszország. Habár az elmúlt évben a számuk csökkenni látszik, a legtöbb külföldi vendég Németországból érkezik. A román turisták évről évre emelkedő létszámmal látogatják a régiót, erősen megközelítve a német vendégek számát. A Dél-Alföldön 2014-ben a román és az osztrák vendégéjszakák száma emelkedett jelentősen.

19

Mivel a régió délen Szerbiával, keleten pedig Romániával határos, nem hagyható figyelmen kívül az erős határ menti és tranzit jellege. Sok külföldi a határon átlépve igénybe vesz néhány szolgáltatást, majd azonnal haza is utazik, tehát a vendégforgalom nem arányos a vendégéjszakák számával. A Dél-alföldi Régió esetében az eltöltött vendégéjszakák száma a kirándulók és tranzitutasok számához képest nagyon alacsony. Több 2006-ban elvégzett kérdőíves felmérés alapján következtetni lehet arra, hogy megfelelő szálláshelyfejlesztéssel és marketingmunkával potenciálisan további egy millió vendégéjszakát lehetne elérni. (Dél-alföldi Turizmusfejlesztési Stratégia, 2006)

4.2.5. Átlagos tartózkodási idő A

KSH

adatai

szerint

a

régióban

a

kereskedelmi

szálláshelyek

vendégéjszakáit alapul véve, a turisták átlagos tartózkodási ideje 2014-ben 2,4 éjszaka volt, ami az előző évhez képest 0,1%-os csökkenést jelent.

4.3. Kínálat elemzése A Dél-alföldi egészségturizmus kínálati oldalának alapját természetesen a régióban található nagy mennyiségű és kiváló minőségű termál- és gyógyvizek adják. Mint azt már tudjuk, ahhoz, hogy egy desztináció sikeres legyen a turizmusban, nem elegendő a természeti erőforrások megléte. Elengedhetetlen a kiszolgáló tényezők és erőforrások kialakítása, mint pl. az infrastruktúra vagy a különféle vállalkozások, melyek lehetővé teszik az adottságok kihasználását. Ezért dolgozatomban a Dél-alföldi Turisztikai Régió kínálati elemzésénél leginkább a természeti adottságokra, vonzerőkre, természetes gyógytényezőkre illetve a legjelentősebb gyógy-és wellness szolgáltatatókra és szolgáltatásaik körére térek ki. Emellett fontosnak tartom megemlíteni a térség vendéglátóhelyeit, gasztronómiáját, egészségturisztikai humánerőforrásának szakképzettségét és a szervezeti rendszereit egyaránt.

20

4.3.1. Természeti adottságok, vonzerők Az egészségturisztikai kínálat kialakításához nem elhanyagolhatóak az általános turisztikai vonzerők, amelyek kiegészítő termékként eredményesen kapcsolhatóak össze az egészségturizmussal. A Dél-alföldi Turizmusfejlesztési Stratégia (2006) a régió legfontosabb turisztikai vonzerőinek felsorolását a pusztákkal, illetve azok növény- és állatvilágával kezdi, ami nem meglepő, hiszen a Dél-Alföld

egyedülálló

tájképi

adottságokkal

rendelkezik.

Ugyancsak

a

legfontosabb vonzerők közé sorolja a kulturális turizmus attrakcióit (pl. a népi építészet remekeit, egyházi épületeket, múzeumokat, alföldi művészeteket, nemzetiségek hagyományait, rendezvényeket, fesztiválokat stb.), valamint a kiemelt szegedi, kecskeméti és gyulai konferenciatermeket is. Mindezen túl, a kerékpártúralehetőségek, horgászat-vadászat, falusi- és lovas turizmus egyaránt jelentős számú turistát vonzanak, amit csak tovább erősít az M5-ös autópálya nyújtotta tranzitszerep valamint az E75-ös és az 53-as főutak jelentősége is. Kiemelt turisztikai vonzerőt képeznek az egészségturizmus fényében a termál- és gyógyfürdők (pl. Gyula, Szeged, Mórahalom, Kiskunmajsa stb.) melyek alapvetően a régióban fellelhető termál- és gyógyvizekre építve nyújtják szolgáltatásaikat. Az egészségturizmus tekintetében a rétegekben rejlő termálvízkincs adja a régió egyik legfőbb értékét. Ami a gyógyvízlelőhelyeket illeti, a régió az ország egyik leggazdagabb térségének számít, egyes becslések szerint a magyar hévízkészlet 40%-a a Dél-Alföldön található. Közel ötszáz termálkút üzemel a régióban, melyekre az elmúlt évtizedekben a települések igyekeztek fürdőket építeni.

A

Dél-Alföldön

található

ásványvizek

zömében

az

alkáli-

hidrogénkarbonátos gyógyvizek közé sorolhatók, így elsősorban degeneratív mozgásszervi elváltozások, lágyrész reumatizmusok, műtétek és törések utáni állapotok illetve nőgyógyászati betegségek kezelésére javasolt kúrákra alkalmasak. A Dél-Alföld még magyar viszonylatban is igen magas geotermikus gradienssel rendelkezik, a mélyfúrások során már 400-500 méter után olyan rétegvízkészletre akadnak, amely hőmérsékleti alapon hévíznek tekinthető. Az itt található vizek tehát rendkívül magas hőmérsékletűek, mint ahogyan azt a 4. ábra is mutatja, a termális 21

vizeket adó kutak talphőmérsékletei 35-110 ˚C közötti értékeket vesznek fel, és ennek köszönhetően jelentősen kiszélesítik az alföldi vizek terápiás lehetőségeinek tárházát. (Albel - Tokaji, 2006)

4. ábra: Magyarország hévizeinek hőmérséklete forrás: VITUKI – MÁFI – Aquaprofit Rt., 2005

4.3.2. Természetes gyógytényezők Ami a természetes gyógytényezőkkel való ellátottságot illeti, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) nyilvántartásai alapján a 4. táblázatban szemléltetem a Dél-Alföld helyzetét. A régióban összesen 37 ásványvíz, 48 gyógyvíz és 1 gyógyiszap (Makón: marosi gyógygyiszap) is található. Ezek alapján az országban található ásványvizek 14,4%-a, a gyógyvizek 17,9%-a a DélAlföld rétegeiből származik. Gyógybarlanggal és gyógygázzal nem rendelkezik a térség. Egészen mostanáig a régió csupán egyetlen városa, Gyula büszkélkedhetett gyógyhely

minősítéssel,

azonban

a

22

minap

(2015.

november

5-én)

a

kiskunmajsai Jonathermál Zrt. vezérigazgatója és a város polgármestere együtt vehették át a gyógyhelyeknek járó díszoklevelet, így a Dél-alföldi gyógyhelyek száma immáron 2. (halasinfo.hu) Természetes gyógytényezők a Dél-Alföldi Régióban, 2015* Ásványvíz Gyógyvíz Gyógybarlang Gyógyiszap Gyógygáz Gyógyhely Bács24 18 0 0 0 0 Kiskun Csongrád 6 16 0 1 0 0 Békés 7 14 0 0 0 1 Dél37 48 0 1 0 2 Alföld Ország 257 268 5 5 2 20 összesen *Országos törzskönyvi nyilvántartás alapján, egy településen több gyógyforrás is szerepelhet

4. táblázat: Természetes gyógytényezők a Dél-alföldi régióban, 2015, forrás: ÁNTSZ 2015-ös nyilvántartásai alapján, halasinfo.hu, saját szerkesztés

4.3.4. Gyógy- és wellness szolgáltatók, szálláshelyek A régióban található természetes gyógytényezők hasznosítása első soron gyógy- és termálfürdőkben történik. A Dél-alföldi régióban összesen 18 gyógyfürdő található az országos törzskönyvi nyilvántartás adatai szerint. A DélAlföldön a regionális jelentőségű fürdők kínálata kiemelkedő. Molnár (2010) értekezése alapján a régióban 15 regionális jelentőségű termál- és gyógyfürdő üzemel. Nemzetközi jelentőségű fürdőnek minősül a gyulai Várfürdő, országos jelentőségűnek pedig Orosháza-gyopárosfürdői Gyógy- Park- és Élményfürdő, a szegedi Anna Gyógy- Termál- és Éményfürdő valamint a mórahalmi Szent Erzsébet Gyógyfürdő.(Albel – Tokaji, 2006, további forrás: datekla.eu) A Dél-alföldi Régió gyógy- és termálfürdő-kínálatát a 2. számú mellékletben található 5. táblázatban foglaltam össze. A régió fürdőinek szolgáltatásait tekintve, a KSH 2015-ös adatai szerint jelenleg 16 fürdőben vehető igénybe orvosi vizsgálat, 24 fürdőben érhető el gyógykezelés, 33 fürdő kínál egészségmegőrző (wellness) szolgáltatásokat, 22-ben 23

pedig szépészeti szolgáltatásokat is élvezhetnek a vendégek. A nemzetközi és országos jelentőségű fürdőkben jellemzően az élményelemek kaptak kiemelt szerepet, viszont a baba-barát szolgáltatásokra és az animációra kevés példa látható. A jelentősebb fürdőkben a térítéses, orvosi vizsgálaton alapuló kezelések és gyógyászati szolgáltatások magas színvonalon vehetőek igénybe, leginkább balneoés

fizikoterápia

területén,

mozgásszervi-,

nőgyógyászati-,

bőrgyógyászati

betegségek gyógyítására. Egyébként ezek a szolgáltatások a legtöbb fürdőben szakorvosi beutalókkal (OEP finanszírozottan) is a betegek rendelkezésére állnak. A Dél-Alföld szinte valamennyi fürdője nyújt valamilyen wellness-szolgáltatást, a legalapvetőbb masszázsok, szépészeti kezelések terén, ugyanakkor az innovatív kezelések csak a nagyobb fürdők kínálati palettáján jelennek meg. (Dél-Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete, 2012) A Dél-alföldi szállásadás nagyságát döntően a kereskedelmi szálláshelyek látogatottsága határozza meg, melyek tevékenységét az egyéb szálláshelyek egészítik ki. A régió szállodákkal való ellátottsága országos szinten kedvezőnek mondható, de panziókra is bőven akadhatunk. 2013-ban összesen 322 kereskedelmi szálláshely üzemelt a térségben, ami az ország összes kereskedelmi szálláshelyeinek 10,4%-át teszi ki. Az ország összes, kereskedelmi szálláshelyeken kiadható férőhelyeinek 8,2%-a található a Dél-Alföldön. Az egyéb (korábban magán) szálláshelyek kapacitását tekintve a régióban az ország egyéb szálláshelyeinek 4,1%-a volt megtalálható, kiadható férőhelyeik országos viszonylatban 4,6%-ot tesznek ki. (1. diagram)

24

A Dél-Alföldi kereskedelmi és egyéb szálláshelyek megoszlása, 2013 4.6

Kiadható férőhelyek

8.2 egyéb szálláshelyek 4.1

Működő egységek

kereskedelmi szálláshelyek

10.4

0

5

10

15

Országosan (%)

1. diagram: A magyarországi kereskedelmi- és egyéb szálláshelyek, azok kiadható férőhelyeinek Dél-alföldi érintettsége forrás: KSH 2013-as adatai alapján, saját szerkesztés A Dél-alföldi szálláshelyek többségét közepes kategóriájú szállás panziók, két-, három-csillagos szállodák adják. Az elvégzett mélyinterjú során megtudtam, hogy a régió területi kiterjedtségéhez mérten ritkának nevezhető a magasabb kategóriájú négy-csillagos, illetve wellness hotel kínálat, azon kevesek ugyanakkor kiemelkedő

minőségű

gyógyászati-,

és

wellness

szolgáltatásokkal

várják

vendégeiket. A medical wellness szolgáltatásokra ezidáig meglehetősen kevés példa volt látható, ugyanakkor az utóbbi időben komoly fejlesztések vették kezdetüket ezen a területen. (Dél-Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete, 2012) Az országos törzskönyvi nyilvántartás szerint jelenleg Magyarországon összesen 37 gyógyszálló üzemel, ebből összesen 3 található a Dél-Alföldön, a régió mindhárom megyéjében egy-egy. Kiskőrösön a Hotel Imperiál Gyógyszálló és Gyógyfürdő***, Szegeden a Hunguest Hotel Forrás Gyógy- és Wellness Szálloda****superior és Füzesgyarmaton a Thermal Hotel Gara Gyógy- és Wellness Szálloda*** várja vendégeit. (antsz.hu) Érdekesség, hogy a régió két minősített gyógyhelyén, Gyulán és Kiskunmajsán egyetlen gyógyszálló sem működik. A régióban található gyógyszállók és wellness szállodák számának és férőhelyeik alakulását a 6. táblázatban foglaltam össze. 25

A gyógyszállók és wellness szállodák, valamint férőhelyeik száma a Dél-alföldi régióban* Gyógyszállók Wellness szállodák év év Működő Férőhelyek Működő Férőhelyek egység (db) száma (fő) egység (db) száma (fő) 2 945 1 102 2001 2005 3 764 11 1295 2012 2012 *Megjegyzés: Wellness-szállodákról 2013. január 1-től a KSH nem közöl adatokat!

6. táblázat: A gyógyszállók és wellness szállodák, valamint férőhelyeik alakulása a Dél-alföldi Régióban (2001 és 2012, illetve 2005 és 2012 között) forrás: KSH 2001 és 2012 közötti adatai alapján, saját szerkesztés A gyógyszállók alakulását elemezve felfigyelhetünk arra, hogy a vizsgált bő évtized alatt a régió gyógyszálló-kínálata eggyel bővült, ugyanakkor a gyógyszállodai férőhelyek számában 19%-os csökkenés következett be. A wellness szállodák tekintetében dinamikusabb fejlődés volt tapasztalható, a működő egységek száma hét év alatt tizenegyszeresére, a férőhelyek száma pedig közel tizenháromszorosára nőtt. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) legfrissebb nyilvántartásai alapján a régióban összesen 32 szállodát találunk, melyeket besorolásuk szerinti lebontásban a 7. táblázatban szemléltetek.

Az MSZÉSZ tagszállodái a Dél-Alföldön, 2015 Szállodák Szobák Besorolás száma száma 4 78 *** superior 4 207 *** 10 878 **** superior 4 395 **** 10 492 nem minősített összesen 32 2050 7. táblázat: Az MSZÉSZ tagszállodáinak besorolás szerinti megoszlása a DélAlföldön forrás: MSZÉSZ 2015-ös adatai alapján, saját szerkesztés

26

A legújabb szállás-beruházások közül kiemelendő az Art Hotel Szeged**** (artszeged.accenthotels.com), a Grand Hotel Glorius Makó **** (glorius.hu), a tiszakécskei Barack Thermal Hotel & Spa**** (barackhotel.hu) illetve a mórahalmi Elixír Medical Wellness Hotel ***superior (elixirhotel.hu), melyek széles körű gyógy- és wellness szolgáltatásaikkal, az iparághoz illő minőségben színesítik a Dél-Alföld egészségturisztikai kínálatát. A Dél-Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesületének (2012) kutatása és primer kvalitatív kutatásom során egyaránt alátámasztásra került, hogy a DélAlföldön a desztinációs és szállodai programajánlókban jelentős szerepet kap a természeti aktivitás, viszont annak holisztikus jólléttel való összekapcsolása már sokkal kevésbé érzékelhető. A régió klinikai turizmusáról kevés információ áll rendelkezésre, ugyanakkor kutatások alapján arra lehet következtetni, hogy a magánszolgáltatók aktivitása a fogászat területén, a szegedi klinikák jelentősége pedig a külföldi betegek ellátásában, elsődlegesen a szemészet és a nőgyógyászat terén mutatott emelkedést. (Dél-Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete, 2012)

4.3.5. Egyéb szolgáltatások, vendéglátás, gasztronómia A Központi Statisztikai Hivatal 2014-es adatai szerint a Dél-alföldi vendéglátóhelyek száma csökkenni látszik az előző évhez képest. Míg 2013 júniusában 7296, a következő év decemberében már csak 6561 vendéglátóhely üzemelt a régióban, ami 10%-os csökkenést jelent. Ezek alapján az ország összes vendéglátóhelyeinek 12,3%-a található a Dél-Alföldön. 2013-as év végi adatok szerint a régió vendéglátó egységeinek 42%-át éttermek és büfék, 6%-át pedig cukrászdák alkották. (2. diagram)

27

A Dél-Alföld vendéglátó egységeinek típus szerinti összetétele, 2013. dec. 31

Étterem, büfé

9%

42% Cukrászda

43% Italüzlet, zenés szórakozóhely

6%

Munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetés

2. diagram: A Dél-Alföld vendéglátóhelyeinek típus szerinti megoszlása, 2013. december 31. forrás: KSH 2013-2014-es adatai alapján, saját szerkesztés A Dél-Alföld bővelkedik a hungaricumokban, melyeknek egyik része a hagyományokhoz és a kultúrához (pl. halasi csipke, a kalocsai hímzés és falfestés, a szegedi papucskészítés, hódmezővásárhelyi fazekasság), másik része a régió gasztronómiájához köthető. Ilyen termékek például a gyulai és csabai kolbász, a kecskeméti barack- és békési szilvapálinka, a kalocsai és szegedi paprika, de akár a makói hagyma is. A régióban 70 gasztronómiai rendezvényt találhatunk, melyekből 16 nemzetközi és 31 országos és régiós jelentőségű. Az ilyen rendezvények idején az éves viszonylatban kihasználatlan szálláshely kapacitások (főleg Baján, Békéscsabán és Kalocsán) igencsak szűkösnek bizonyulnak. (Albel – Tokaji, 2010) Az ilyen nagy ismertségnek örvendő gyulai-, csabai-, szegedi termékek fényében azonban elhalványul a helyi alapanyagokra, egészséges ételekre alapuló reformkonyha, s szintén hiány tapasztalható az ugyancsak helyi alapanyagokra épülő kozmetikumok terén is. (Dél-Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete, 2012)

28

4.3.6. Szaktudás, nyelvismeret Primer kutatásom alapján, a Dél-alföldi egészségturisztikai szektorban dolgozók szaktudása átlagosnak titulálható, hiszen általában az iskolában megtanultak szerint végzik el feladataikat, ugyanakkor ezen túl, csak nagyon kevés esetben bővítik ismereteiket. A nyelvismeret pedig összességében hiányosnak mondható.

4.3.7. Szervezeti rendszerek „A turisztikai desztinációs menedzsment – röviden TDM – azon tevékenységek összessége, amelyek egy turisztikai fogadótérség (desztináció) számára ahhoz szükségesek, hogy látogatókat vonzzon és számukra az ottani tartózkodás során tökéletes utazási élményt nyújtson úgy, hogy a látogatóforgalom gazdasági és környezeti hatásai a desztináció közössége számára előnyösek legyenek, ma és hosszú távon egyaránt.” (Lengyel, 2008. 10. oldal) A TDM célja egy versenyképes és fenntartható turisztikai rendszer kialakítása egy turistákat fogadó térségben, ezért elsődleges feladatkörét a desztinációban található termékek és szolgáltatások komplex termékké alakítása, a partnerek (önkormányzatok, vállalatok, szakmai- és civil szervezetek stb.) együttműködésen alapuló hálózatba szervezése és az értékesítési folyamatok megszervezése adja. (Lengyel, 2008, Víg, 2010) A TDMSZ honlapja szerint a régióban jelenleg összesen 8 regisztrált TDM szervezet működik. Bács-Kiskun és Csongrád megyében 2-2 (Baján, Kalocsán, Mórahalmon és Kistelken), Békés megyében pedig 4 (Gyulán, Gyomaendrődön, Szarvason és Orosházán). A klaszter egy olyan együttműködési hálózat, amelyet azért hívtak életre, hogy

térségi

összefogással

a

tagok

közös

érdekeinek

megvalósulása

előremozdulhasson. (Albel - Tokaji, 2006) A Dél-alföldi Termálklasztert 2004-ben alapították, gesztor szervezeteként pedig a Dél-alföldi Gyógy- és Termálfürdők Közhasznú Egyesületét hozták létre. A szövetség céljainak és tevékenységének meghatározása érdekében Albel – Tokaji szerzőpáros sorait idézem: „A 29

Termálklaszter tevékenysége és céljai közül a legfontosabb a dél-alföldi régió egészségturizmusának fejlesztése, népszerűsítése, sikeresebbé tétele a belföldi és a nemzetközi piacokon egyaránt. Segíteni az új egészségturisztikai kapcsolatok kialakulását,

együttműködni

egyéb,

a

termálvíz-hasznosításban

érdekelt

szakmákkal, régiós jövőképépítés, a munkahelyteremtéshez, valamint a megfelelő szakemberek képzéséhez való hozzájárulás. Mindezekkel a dél-alföldi kis- és közepes vállalkozások (fürdők, szállodák, vendéglátóhelyek, turisztikai szolgáltatók stb.) versenypozíciójának javítására hivatott.” (Albel – Tokaji, 2006, 108.oldal) A

Dél-Alföldi

egészségturisztikai

Termálklaszter

klaszter

a

legnagyobb

Magyarországon.

Tagjai

tagsággal közt

rendelkező

megtalálhatunk

nemzetközi és országos, illetve regionális és helyi jelentőségű intézményeket egyaránt. A Dél-alföldi Termálklaszter nagyon jól együttműködik és intenzív kapcsolattartást folytat a romániai és a vajdasági fürdőkkel, hiszen a földrajzi közelség, a közös múlt és a régió színes turisztikai kínálata révén jelentős lehetőségek rejlenek a határmenti turisztikai kapcsolatok fejlesztésében. Ezen túl az Észak-alföldi Termálklaszterrel is együttműködési megállapodást írtak alá az „Alföld Spa” márka jegyében. (Albel - Tokaji, 2010) A kedvező adottságok ellenére a Dél-alföldi egészségturizmusban rejlő lehetőségek még mindig kihasználatlanok. A régió iránti növekvő, bár még mindig meglehetősen csekély érdeklődés elsősorban nem a turisztikai attrakciók hiányának következménye, inkább az alapvető, öröklött infrastrukturális hiányosságok rovására írható. Az utóbbi évek fürdőfejlesztései eredményesen javítottak a gyógyturisztikai szolgáltatásokon, ugyanakkor az alap- és turisztikai infrastruktúra, valamint a települési környezet összehangolt fejlesztése sok esetben nem követte a fürdőfejlesztéseket. (Albel - Tokaji, 2010) Szarvas Ildikó elmondása szerint a Délalföldi régió abban az esetben lehet versenyképes (országos, akár nemzetközi összehasonlításban is), ha a szolgáltatók végre felismernék az együttműködésben rejlő lehetőségeket illetve „erőket” és a közös érdekeik érvényesítése érdekében közösen lépnének a piacra. Mint ahogyan az együttműködésekre irányuló kérdésemre adott válaszából kiderül, vannak ilyen irányú próbálkozások, viszont

30

sajnos még mindig nagy passzivitás tapasztalható a Dél-Alföldön, így nem lehet elmondani, hogy a régió egésze valóban értené az együttműködés lényegét.

4.4. Elosztási csatornák Az

egészségturizmusban

a

hagyományos

elosztási

csatornák

(pl.

utazásszervezők, internet, kiadványok, kiállítások és vásárok) mellett az egészségbiztosítók és az orvosok is kiemelkedő szerephez jutottak. (KPMG Consulting, 2002) Mint ahogy külföldön és Magyarországon, a Dél-Alföldön is a betegek általában orvosi rendelvényre, jelentős támogatással veszik igénybe a gyógyászati szolgáltatásokat, de a saját finanszírozás is felütötte a fejét. Az állami biztosítók kivonulása és a magánbiztosítók markáns megjelenése a jövőben az önfinanszírozás irányába fogja eltolni az arányokat. (ÖM, 2007) Jelenleg a gyógyító- és rehabilitációs ellátásban betöltött szerepük alapján a gyógyfürdő kezelések (9 db), gyógyúszás és gyógygázfürdő szolgáltatások árához társadalombiztosítási (TB) támogatás jár. Az egészségbiztosítás által támogatott kezeléseket

az

Országos

Egészségbiztosítási

Pénztárral

(OEP)

szerződött

szolgáltatónál vehetik igénybe a betegek, amennyiben azt az arra jogosult orvos vényen rendeli. (oep.hu) Az OEP nyilvántartása szerint a Dél-alföldi Régióban összesen 31 fürdő szerződött az OEP-pel. Az 5/2004. (XI. 19.) EüM rendelet 8. sz. melléklete alapján az OEP a különböző fürdőgyógyászati kezelések 50-, 70- és 85 %-át támogatja, a fennmaradó 50-, 30- és 15 % a betegeket terheli. A 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszást 100%-os támogatottsággal vehetik igénybe az érintettek. Mint már említettem, az önfinanszírozás folyamatosan erősödik az egészségturisztikai

szolgáltatásokat

tekintve.

A

magán

egészségpénztárak,

magánbiztosítók jelenléte és egyre erősödő helyzete a jobb minőség irányába mozdítja a fürdőket. (ÖM, 2007) Az ilyen egészségpénztárak a tagok részére olyan egészségturisztikai szolgáltatásokhoz nyújthatnak támogatást, amelyeket az OEP 31

nem, vagy csak részben finanszíroz. Ennek tekintetében a kínálati paletta meglehetősen széles, a gyógykezelésektől kezdve, a fitness-, wellness-kezeléseken át egészen akár a rekreációs- és gyógyüdülések támogatásáig terjedhet. (BorosMondok-Várhelyi, 2012)

4.5. Dél-alföldi egészségturizmus SWOT-analízise A továbbiakban a Dél-alföldi egészségturizmus helyzetét SWOT-elemzéssel mutatom be. Primer és szekunder kutatásaim során rendelkezésemre álló tényanyagok alapján kerülnek megjelenítésre a régió egészségturizmusának előnyei (erősségek), hátrányai (gyengeségek), további lehetőségei és azok a negatívumok, melyek veszélyt jelentenek erre az iparágra. A SWOT-analízis lényege, hogy az erősségeket arra használjuk fel, hogy – szem előtt tartva, leküzdve a gyengeségeket és elhárítva a veszélyeket – a lehetőségek kiaknázására törekedjünk

4.5.1. Erősségek A tény, hogy a napsütéses órák száma a Dél-Alföldön a legmagasabb, már önmagában is vonzó a turisták számára, ráadásul a régió egyedülálló tájképi adottságaival, hungaricumaival és a gasztronómiájával is csábítja a látogatókat. Földrajzilag kedvező logisztikai helyzete nagy mértékben hozzájárul a területen lezajló

jelentős

tranzitforgalomhoz.

Turizmusát

erős,

stabil

belföldi

vendégforgalom jellemzi, az egy lakosra jutó regisztrált vállalkozások az utóbbi időszakban nagyfokú erősödést mutattak. A Dél-Alföldön található hazánk egyik legnagyobb gyógy- és termálvízkincse, arról nem is beszélve, hogy az ország amúgy is kiemelkedő geotermikus adottságai itt méginkább érvényesülnek. Ezek fényében a régió vizeinek kémiai összetétele széles spektrumú hőmérséklettel párosul, ami különösen értékessé és egyedivé teszi a Dél-Alföld vízbázisú egészségturisztikai

kínálatát.

Regionális

jelentőségű

fürdőkínálata

kiemelkedőnek mondható, a jelentős fürdők illetve a gyógy-és wellness hotelek magas

színvonalú,

kimagasló

minőségű

gyógyászati-

és

wellness

szolgáltatásokat nyújtanak. A régióban az egyre erősödő önszerveződés is 32

megfigyelhető (pl. TDM szervezetek által), emellett a Dél-alföldi Termálklaszter tevékenysége is pozitív irányba billenti a térség egészségturizmusát (pl. román és szerb kapcsolatok ápolásával).

4.5.2. Gyengeségek A Dél-Alföld kitűnő természeti adottságai sajnos nem elegendőek a turisták vonzásához, ehhez szükség lenne a megfelelő infrastrukturális kiépítettségre is, ami a régióban igencsak hiányos. A Dél-Alföldön általános gazdasági fejletlenség, tőkehiány van jelen, ráadásul a fizetőképes kereslettől (leginkább Budapesttől és Nyugat-Európától) való nagy távolsága is megnehezíti helyzetét. A régió alapinfrastruktúrájának kiépültsége meglehetősen hiányos (pl. alacsony főútsűrűség, Békés megye az ország egyetlen olyan megyéje, ahol nincs egyszámjegyű főút), ezáltal a kisebb, de rendkívül értékes vízbázissal rendelkező települések megközelíthetősége is sokszor kritikán aluli. A Dél-alföldi Régió területi kiterjedtségéhez és egészségturisztikai potenciáljához képest kevés gyógyszállóval rendelkezik, a meglévők is csökkent férőhelyszámmal működnek és meglehetősen szerény a magasabb kategóriájú, színvonalas, mai igényeknek megfelelő négy csillagos és wellness szálloda- kínálat is. A meglévő egészségturisztikai szolgáltatások színvonala egyenetlen, minőségük eltérő, emellett az e területen dolgozók nyelvismerete is hiányosnak mondható. A helyi alapanyagokra épülő egészséges ételek és kozmetikumok jelentősége csökkent, holott

mindezek

nagymértékben

hozzájárulhatnának

a

régió

unikális

megjelenéséhez. Ugyancsak a Dél-Alföld gyengesége, hogy az együttműködésre irányuló intézkedések egyelőre csekély számmal jelennek meg és ennek a passzivitásnak köszönhetően komplex programcsomagok sem jöttek létre. Az egészségturisztikai

szolgáltatók

nagymértékben

függenek

az

OEP

támogatásoktól (50-85%-ot térítenek), emellett a nagyfokú specializáció hiánya (fürdők hiányosságai: pl. bababarát szolgáltatások, animáció, innovatív kezelések) is a régió gyengeségeinek táborát erősíti. Meglehetősen kevés medical wellness

33

szolgáltatást hoztak létre, hiszen a Dél-Alföldön az egészség holisztikus felfogása egyelőre még gyerekcipőben jár.

4.5.3. Lehetőségek Egyre

nagyobb

az

egészségturizmus

iránti

kereslet

(egészség

felértékelődése, több szabadidő, több diszkrecionális jövedelem, egészséges életre való nevelés…) valamint a természetes gyógytényezőkön, gyógyvizeken alapuló kezelésekre is egyre növekvő igény jelentkezik. A folyamatosan idősödő társadalom és az azzal járó kedvezőtlen egészségi állapot a gyógyturizmus jelentőségét

erősítheti.

Az

egyik

legkézzelfoghatóbb

lehetőséget

az

egészségturisztikai fejlesztésekre irányuló hazai és nemzetközi pályázatok növekvő száma és keretösszege adja. Gondolhatunk itt a medical-wellness és más új wellness irányzatok felé nyitásra vagy a közlekedés infrastruktúra fejlesztésére (pl. gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés) irányuló pályázatok kiírására, melyek nagyban hozzájárulhatnak a régió megközelíthetőségének javításához. A magán egészségpénztárak taglétszám-növekedése is kiugró lehetőségeket biztosít a Dél-Alföldi egészségturizmusnak, csakúgy, mint az egészség holisztikus felfogásának erősödése. A partnerség-építő projektek nagy számmal

való

megjelenése

is

nagyban

hozzájárulhatna

a

Dél-Alföld

egészségturizmusának fejlődéséhez, de arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy régió megyéiben növekvő beruházásokon túl, a más - egészségturizmussal összekapcsolható – turizmusformák (pl. konferencia-, vadász-, bor- és gasztronómiai turizmus stb.) erősödése is új utakat nyit meg a Dél-alföldi egészségturizmus számára.

4.5.4. Veszélyek A régió turizmusára nézve veszélyt jelenthet a közlekedés-infrastruktúra fejlesztésének

elhúzódása,

a

szélsőséges

időjárás,

esetleges

természeti

katasztrófák (pl. árvizek) megjelenése. Ugyancsak veszélyforrásként említhetjük a terrorcselekmények megjelenését, és az egyéb, közbiztonság romlásával járó 34

intézkedéseket is. Egészségturisztikai tekintetben hosszú távon számolni kell a természetes erőforrások kimerülésével és nagy figyelmet fordítani a felszíni- és felszín alatti vizek elszennyeződésének meggátlására. Veszélyt jelenthet az is, ha az egészségturisztikai termékek a specializáció helyett tömegtermékekké válnak. A régió versenyhátránya fokozódhat, számításba kell venni, a belföldi (első sorban a Nyugat-dunántúli Régió) és nemzetközi (Ausztria, Csehország, Románia) szintű versenytársak „elszívó” hatását. A szolgáltatók és a turisták számára egyaránt veszélyként

jelentkezik

az

egészségturisztikai

szolgáltatásokra

irányuló

támogatások szűkítése, szigorítása is (pl. az OEP fokozatos kivonulása a gyógyfürdőkezelések támogatásából). Megbecsülés hiányában a szakképzett egészségturisztikai dolgozók elvándorolhatnak, ezáltal a minőségi humánerőforrás hiányával állhat szemben a régió. A Dél-Alföld egészségturisztikai túlfejlesztése abban az esetben fenyeget, ha túlzott mértékben, csakis és kizárólag a gyógyturisztikai lehetőségekre építkeznek.

35

5. Fejlesztési programok - az egészségturizmus fejlesztése a Délalföldi Turisztikai Régióban Az egészségturisztikai fejlesztések elsődleges célja a kínálat nemzetközi versenyképességének és jövedelmezőségének javítása. Az ezredfordulót követő években, felismerve a régió rendkívüli adottságait, az egészségturizmus fejlesztése új lendületet vett. A Dél-alföldi turizmusfejlesztés első időszaka a regionális fejlesztési koncepció kialakításával indult meg, amit további akciótervek, operatív programok, projekt ötletek összegyűjtése követett. Ezekben a dokumentumokban egyértelműen meghatározták, hogy a régió egyedülálló természeti adottságain és kulturális örökségén alapuló turisztikai vonzerők, termékek és hálózatok fejlesztése döntő jelentőségű a Dél-Alföld fejlődési esélyeinek és versenyképességének tekintetében. (Albel-Tokaji, 2010) Az első elérhető fejlesztési forrásokat az ún. hazai forrásos pályázatok nyújtották, majd az európai uniós támogatások az előcsatlakozási PHARE program megjelenésétől váltak elérhetővé. A PHARE a Dél-Alföldön egy „Termálgyűrű” létrehozására illetve a Körös-völgyi holtágak rehabilitációjára nyújtott támogatást. (Albel – Tokaji, 2010)

5.1 Széchenyi Terv Az egyedülálló adottságokra épülő egészségturizmus fejlesztése az első Széchenyi Tervben kiemelt cél volt, melyet 2000-ben dolgoztak ki és a 2001-2006 közötti időszak kiemelt fejlesztéseit tartalmazta. A Dél-alföldi régióban 2000 és 2004 között 13 fürdő fejlesztése történt meg, melynek többségét a Széchenyi-terv forrásaiból finanszíroztak. Békés megyében több, mint 6 milliárd forint értékű egészségturisztikai

beruházás

történt,

leginkább

termál-

illetve

gyógyfürdőfejlesztésekre került sor. (Dél-alföldi Turizmusfejlesztési Stratégia, 2006) A Széchenyi-terv megvalósításával kapcsolatban azonban sok bírálat érte az akkori kormányt, miszerint a stratégiai célok szakmailag nem voltak kellőképpen

36

megalapozottak: a turizmus és egészségmegőrzés összefüggései és összehangolt fejlesztéseinek kérdései is tisztázatlanul maradtak. (Világgazdaság Online, 2010)

5.2. Nemzeti Fejlesztési Terv A palyazat.gov.hu oldalon tájékozódva megtudhatjuk, hogy a Magyar Kormány a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozott dokumentumait 2003-ban nyújtotta be az Európai Bizottságnak, melyekben a 2004-2006 közötti időszak prioritásait, fejlesztési célkitűzéseit és a megvalósítás kereteit fektették le. A támogatások egy részéből központi projektek valósultak meg, míg a források jelentősebb hányada Operatív Programok keretében, pályázati úton lett elérhető. A 2004-2006 közötti időszakban a Nemzeti Fejlesztési Terv regionális keretéből 25 turisztikai projekt megvalósítására került sor a Dél-Alföldön, mintegy 6,5 milliárd forintos támogatással (Albel-Tokaji, 2010)

5.3. Dél-alföldi Turizmusfejlesztési Stratégia A Dél-alföldi Turizmusfejlesztési Stratégia a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia céljaihoz és egyéb fejlesztési programokhoz illeszkedve jött létre és a DélAlföld turizmusának 2007-2013 közötti fejlődését alapozta meg. A régió egészségturizmusát érintő célok is megfogalmazásra kerültek, ilyen volt pl. a Jól pozícionált gyógyhelyek és wellness központok kialakítása, melynek keretében néhány nagy fürdő nemzetközi szintre hozását illetve a helyi-térségi jelentőségű fürdők minőségének javítását és felzárkóztatását tűzték ki. Ezeken túl az egészségturizmushoz kapcsolódó (gyógy és wellness profilú) szálláshelyek minőségi fejlesztését is számításba vették. Az egészségturizmus és az egészségügy szolgáltatóinak hatékony szakmai együttműködését is a célok között említik, csakúgy, mint a balneológiai kutatóközpont létrehozását is. A stratégia összesen 16 nagyprojektet tervezett, melyből 15 egészségturisztikai érdekeltségű. (Dél-alföldi Turizmusfejlesztési Stratégia, 2006)

37

5.4. Új Széchenyi Terv Tíz évvel az első Széchenyi terv megalkotása után létrehozták az Új Széchenyi Tervet. A program 2011-2013-as akcióterveiben található pályázatok 7 kitörési ponthoz alkalmazkodnak, melyek közül az első az egészségipar, aminek programjaként a Gyógyító Magyarország – Egészségipari Programot hozták létre. (Új Széchenyi Terv, 2011) A Dél-Alföldön az Új Széchenyi Terv keretében megjelent Kiemelt turisztikai termék- és attrakciófejlesztés című felhívás kapcsán 6 kiemelt turisztikai projekt nyert összesen mintegy 8,7 milliárd forintot. (szegedma.hu)

5.5. Új Magyarország Fejlesztési Terv – Dél-alföldi Operatív Program Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében Regionális Operatív Programok jöttek létre. A Dél-alföldi Operatív Program (DAOP) az Európai Unió közösségi céljaival és a nemzeti fejlesztési célokkal összhangban került megfogalmazásra, melynek tekintetében a régió fejlesztési stratégiájának jövőképe, hogy a Dél-Alföld váljon a „tudás és az egészség régiójává”. A program céljai között a fenntartható növekedés biztosítása, a foglalkoztatás bővítése, valamint a területi különbségek kiegyenlítése szerepel, melyek alapján 5 fő prioritási tengelyt határoztak meg:  1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés  2. prioritás: Turisztikai célú fejlesztések  3. prioritás: Közlekedési infrastruktúra-fejlesztés  4. prioritás: Humáninfrastruktúra-fejlesztések  5. prioritás: Térségfejlesztési akciók A Turisztikai célú fejlesztések intézkedései között a kulturális és szellemi értékekre épülő turizmus erősítését, a szálláshelyek minőségi és mennyiségi fejlesztését, a „Dél-Alföld Spa” egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztését valamint a desztináció

menedzsmentre

irányuló 38

feladatokat

kell

megemlítenünk.

A „Dél-Alföld Spa” koncepción, komplex fejlesztésén belül a meglévő egészségturisztikai létesítmények szolgáltatásainak minőségi továbbfejlesztésére, új gyógyászati központok létrehozására (a gyógyfürdővel rendelkező településeken), a meglévő gyógyászatok technikai eszközeinek korszerűsítésére, akadálymentesítésre illetve az ellátórendszer és a turisztikai szolgáltatók szoros együttműködésének egységes megjelenés, közös védjegy kialakításával történő – kiépítésére gondolhatunk. (DAOP, 2007) A Regionális Operatív Programok keretein belül 2011-13 között a Délalföldi Régióban mindössze 60 milliárd forint támogatás volt elérhető, melyből 34 milliárd forint gazdaság- és turizmusfejlesztésen belül került elkülönítésre. (palyazat.gov.hu)

5.6. Széchenyi 2020 2014-ben kezdetét vette a 2020-ig tartó pályázati időszak. A program célja – az előző évek fejlesztéseivel ellentétben – nem a leszakadt régiók felzárkóztatása, az új ciklusban az EU más célkitűzéseket állított fel, melyeket 11 pontban foglalt össze, hogy mind a 28 tagállam egy irányba fejlődjön tovább. (palyazat.gov.hu) Az Európai Bizottság, az Unió országai és a régiók partnerségi megállapodásokat és operatív programokat hoznak létre, amelyekben a beruházási prioritások és a fejlesztési igények megfogalmazására kerül sor. (Európai Bizottság, 2014) Mivel az egészségturizmus fejlesztése nem szerepel közvetlenül a célkitűzések között, az ilyen irányú fejlesztésekhez alsóbb utakon kell közeledni. Az egészségturisztikai fejlesztésére a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), annak is a Kulturális és természeti örökségek turisztikai hasznosítása néven futó intézkedése nyújt lehetőséget. A gyógydesztinációk azon elemei kerülhetnek fejlesztésre, amelyek nem elsősorban a gyógyhely alapját jelentő gyógy-szolgáltatást, hanem annak környezetét érintik, így a települések nemzetközileg is elfogadott gyógyhellyé válhatnak. (GINOP,2013)

39

Az európai uniós támogatásokat megalapozó források - első soron a GINOP turizmusfejlesztést

támogató

prioritásainak

szakpolitikai

megalapozó

dokumentumaként megalkották a 2014-2024-es időszakot átölelő Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepciót, melynek jövőképe szerint Magyarország 2024-re a az egészségturizmus több területén is Európa legnépszerűbb desztinációja kell, hogy legyen. (NTK 2014-2024, 2014)

40

6. Hogyan tovább? Javaslatok Ahogyan azt már említettem, Magyarország komparatív előnyét az adja, hogy az egészségturisztikai szolgáltatásait olcsóbban kínálja, mint más országok. Ez a Dél-Alföldön is így működik. Véleményem szerint a jó ár-érték arány előnyös lehet, azonban nem szabad az olcsóságot hangsúlyozni. Azt javasolnám, hogy inkább a minőségre kell helyezni a hangsúlyt, s emellé kell racionális árat társítani, máskülönben a régió imázsa eltorzult képet mutathat. A régió egészségturizmusa jelen pillanatban az idősek és a családosok igényeit elégíti ki. A családosok az élményfürdőket, családi wellness-t keresik, ugyanakkor a senior korosztály egészségi állapotából adódóan a gyógyászati szolgáltatások uralják a Dél-alföldi egészségturisztikai kínálatot. Úgy gondolom, hogy a medical-wellness és más, új wellness termékek felé való nyitás olyan egyedi lehetőségeket adna a régiónak, amelyekkel az eddigi célcsoportok megtartása mellett újak megnyerésére tehet szert. Ki kell hangsúlyozni a Dél-alföldi gyógyvizek unikális jellegét, az alföldi fürdőzési kultúrát és annak testi-lelki folyamatokra való hatását, illetve a régió által kínált élményszerzési lehetőségeket. Véleményem szerint a saját adottságokra alapozva kell meghatározni a régió üzenetét és azt, hogy a Dél-Alföld mit tud és mit szeretne nyújtani a turistáknak, ezáltal olyan embereket is a régióba csalogathatunk, akikkel alapvetően nem is számolnánk.

Ezek

a

termékek

akkor

járulhatnak

hozzá

a

Dél-Alföld

egészségturisztikai fejlődéséhez, ha a potenciális fogyasztók pontosan ismerik azok jelentését és lényegi elemeit. Ezért célszerűnek tartom az egészségturizmussal kapcsolatos marketingben a szakszerű, érthető és hiteles tájékoztatás erősítését, fokozott figyelemmel a fiatal korosztály megszólítására. Erre elsősorban a modern kor eszközeinek használatát javaslom (pl. az interneten vagy mobilapplikációkon keresztül),

de

gondolva

az

idősebb

korosztályra,

a

„hagyományos”

marketingeszközökről (pl. újság) sem szabad megfeledkezni. Érdemes lenne a Dél-Alföld településein található helyi alapanyagokra épülő termékekre (pl. kozmetikumokra) és egészséges ételekre nagyobb hangsúlyt 41

fektetni, USP-marketingben (Unique Selling Proposition = Egyedi Értékesítési Ajánlat) alkalmazni. A pozícionálás során ezekkel a termékekkel olyan egyedi kínálatot lehet megteremteni, amely csakis a régióra jellemző, ezáltal segítik a versenytársaktól való megkülönböztetést. Mindezen túl, javasolnám a Dél-Alföldi vizek gyógyhatására vonatkozó kutatások nagy számban való elvégzését, és az eredmények megfelelő kommunikálását a betegbiztosítók felé, akiket a célzott marketing hatására meg lehetne nyerni a páciensek anyagi támogatására. Mivel az egész régióra nézve kevés azon szálláshelyek száma, amelyekre azt lehetne mondani, hogy a mai kor színvonalának, igényeinek megfelelő, következő javaslatom a szálláshelyek minőségének javítására irányul. A minőségjavítás mellett érdemes lenne a gyógy- és wellness szállodák imázsának újraépítése a népszerűsítésük érdekében. Viszont ahhoz, hogy az egész régió megítélése is javulhasson, a különböző területen működő piaci szereplők összefogására és összehangolt marketing tevékenységére van szükség. A szolgáltatókkal meg kell értetni, hogy a fejlődés érdekében elengedhetetlen az érdekek összehangolása, ami után egy egységes, karakteres régiókép kialakításával együtt, egymást erősítve jelenhetnek meg a piacon és komplex programcsomagokat hozhatnak létre. A Dél-Alföld lemaradásának egyik legjelentősebb oka az infrastrukturális hiányosságoknak, főként a rossz megközelíthetőségnek tudható be, különösen Békés megyében. Ezért véleményem szerint lépéseket kellene tenni a megye gyorsforgalmi úthálózatba való bekapcsolására és az alsóbbrendű utak felújítására is. Végül, de nem utolsó sorban a Dél-alföldi egészségturisztikai szolgáltatásaok minőségi fejlesztésének érdekében célszerűnek tartom az e területen dolgozók nyelvtanulási és szakmai továbbképzési lehetőségeinek kiszélesítését, illetve azokon való részvételre irányuló ösztönzés hangsúlyozását.

42

7. Összefoglalás, zárógondolatok Egészségturizmus-szervezőként fontosnak tartottam a Dél-Alföldi Turisztikai Régió egészségturizmusának vizsgálatát, ugyanis a régió felemelkedéséhez a minőségi egészségturizmus ígéri az egyik legkedvezőbb lehetőséget. Kutatási céljaim eléréséhez primer- és szekunder kutatásokat egyaránt végeztem, melyek összefoglaló eredményeként egy átfogó képet kaptam a régió egészségturizmusáról. A Dél-alföldi egészségturizmus helyzetének felméréséhez és lehetőségeinek feltárásához a keresleti és kínálati oldal elemzését végeztem el, ennek eredményeit az átláthatóság érdekében SWOT-analízis segítségével szedtem egy csokorba. Adottságait tekintve, a Dél-Alföld az egészségmegőrző és gyógyulni vágyó turisták kiemelt desztinációjává válhat, azonban a megfelelő versenyképesség eléréséhez szükséges infrastruktúra-kiépítettség sok esetben hagy némi kívánnivalót maga után. A régióban található gyógy- és wellness létesítmények és az általuk nyújtott szolgáltatások vizsgálataként első soron a térség gyógy- és termálfürdőit valamint szálláshelyeit térképeztem fel. A szolgáltatások tekintetében a régió túlnyomórészt a gyógyturisztikai lehetőségeire épít, az egészségmegőrzés és holisztikus egészségfelfogás sokkal kevésbé jellemző. Ami az együttműködést illeti, a régióban jelentős hiányosságok tapasztalhatóak, ami nagyban megnehezíti a közös érdekek megvalósítását, így a térség versenyképességi mutatója sem mozdulhat előrébb. A kutatásaim során feltárt lehetőségek alapján saját javaslataimat fogalmaztam meg, melyek véleményem szerint gyakorlati hasznosításukat követően hozzájárulhatnak

a

Dél-alföldi

Turisztikai

fejlődéséhez.

43

Régió

egészségturizmusának

8. Irodalomjegyzék Könyvek, tanulmányok, cikkek: 1. Albel Andor – Tokaji Ferenc: Alföld Spa – Gyógyítás és wellness a Dél-Alföld termálfürdőiben, Dél-alföldi Gyógy- és Termálfürdők Közhasznú Egyesülete, Gyula, 2006 2. Albel Andor – Tokaji Ferenc: Turizmus a Dél-Alföldön - A turisztikai régió 12 éve: 1998-2010, Dél-alföldi Gyógy- és Termálfürdők Közhasznú Egyesülete, Gyula, 2010 3. Árpási Zoltán: Wellness turisztikai szolgáltatások fejlesztésének lehetőségei a Dél-alföldi Régióban, PhD értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő, 2014 4. Boros Szilvia – Mondok Anita – Várhelyi Tamás: Az egészségturizmus szolgáltatásai és menedzsmentje, Szolnoki Főiskola, 2012 5. Budai Zoltán - Székács Andrea: A magyar egészségturisztikai kínálat alakítása a különböző célcsoportok igényei szerint, Turizmus Bulletin, V. évfolyam 4. szám, 2001/4 6. Dél-Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete: Minősítési rendszer kidolgozása a termálfürdőkben, jelentés, Orfűi Turisztikai Egyesület, 2012 7. Dr. Lengyel Márton: TDM működési kézikönyv, Heller Farkas Főiskola, Budapest, 2008 8. Dr. Molnár Csilla: Az egészségturisztikai fejlesztések hatásai, különös tekintettel Kelet-Magyarországra, PhD értekezés, Széchenyi István Egyetem. Győr, 2010 9. Horvát Gyula: A magyar régiók versenyképessége. In Versenyképesség és kreativitás. V. Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program, Oktatási Minisztérium, Budapest, 2003 10. Hustiné, dr. Béres Klára: Fürdők és az egészségturizmus közgazdaságtana, jegyzet, Szent István Egyetem, Gödöllő, 2011 11. Jancsik András: A versenyképesség és annak fejlesztési lehetőségei turisztikai célterületeken. In: Kovács Z. Szabó L.: Menedzsment technikák a 21. században Pannon Egyetem, Veszprém, 2007 44

12. J.R. Brent Ritchie – Geoffrey I. Crouch: The Competitive Destination: A Sustainable Tourism Perspective, CABI Publishing, Wallingford (UK), 2003 13. J.R. Brent Ritchie – Geoffrey I. Crouch: Tourism, Competitiveness, and Societal Prosperity, Journal of Business Research, Calgary (Canada), 1999 14. Kiss Kornélia - Török Péter: Az egészségturizmus nemzetközi keresleti és kínálati trendjei; Turizmus Bulletin V. évfolyam 3. szám, 2001/3. 15. Központi Statisztikai Hivatal (KSH): 2013-2015 közötti idegenforgalmi statisztikai évkönyvek, kiadványok 16. KPMG Consulting: Az egészségturizmus marketingkoncepciója; Turizmus Bulletin VI. évfolyam 2. szám, 2002/2. 17. Lengyel Imre: A területi verseny és versenyképesség elméleti alapjai, In Horváth Gy. (szerk.): Régiók és települések versenyképessége Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, Pécs 2006 18. Malcolm Cooper: Current issues and emerging trends in medical tourism, Medical Information Science Reference (IGI Global), Hershey (USA), 2015. 19. Melanie Smith - László Puczkó: Health, tourism and hospitality: Spas, wellness and medical travel – Second edition, Routledge, London, 2014. 20. Michalkó

Gábor

-

Rátz

Tamara:

Egészségturizmus

és

életminőség

Magyarországon, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2011. 21. Önkormányzati Minisztérium (ÖM): Országos egészségturisztikai fejlesztési stratégia, Aquaprofit Rt., Budapest, 2007 22. Papp Zsófia: A turisztikai desztinációk versenyképessége – hogyan mérjük? Modellek és módszerek áttekintése in: Bajmócy Zoltán – Lengyel Imre – Málovics György (szerk.): Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 2012 23. Papp Zsófia Márta: Úton a versenyképes desztináció felé, PhD értekezés, Pannon Egyetem, Veszprém, 2013 24. Priszinger Krisztina – Pénzes Erzsébet: Fogyasztói magatartás a termálvízre alapozott turisztikai szolgáltatások tekintetében, A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet, 2009

45

25. Sziva Ivett: A turisztikai desztinációk versenyképessége. Egyedül miért nem, együtt mikor és meddig? Turizmus Bulletin, XIV. évfolyam 3. szám, 2010/3 26. Török Ádám: A versenyképesség értelmezései, különféle aspektusai és szintjei, meghatározó tényezői és mérésének módozatai, In Szentes T. (szerk.): Fejlődés, versenyképesség, globalizáció. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005 27. VITUKI –- MÁFI – AQUAPROFIT Konzorcium: A Fürdőfejlesztésekkel kapcsolatban a hazai termálvízkészlet fenntartható hasznosításáról és a használt vízkészlet fenntartható hasznosításáról és a használt víz kezeléséről szóló hidrogeológiai kutatás, Budapest, 2005 28. Víg Tamás: Fogalomjegyzék a TDM rendszer témakörhöz, Turizmus Bulletin XIV. évfolyam, 1-2. szám, 2010/1-2 Egyéb források: 29. Dél-alföldi Turizmusfejlesztési Stratégia 2007-2013, EuroSpa Hungary Kft., 2006 30. Európai Bizottság: Bevezetés az EU kohéziós politikájába a 2014-2020 időszakra vonatkozóan, 2014 31. Magyar Köztársaság Kormánya: Dél-alföldi Operatív Program (DAOP), 2007 32. Magyarország Kormánya: Új Széchenyi Terv, 2011 33. Nemzetgazdasági Minisztérium: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), stratégiai tervdokumentum, 2013 34. Nemzetgazdasági Minisztérium – Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal: Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció (NTK) – Erőt adó Magyarország – A versenyképes turizmus koncepciója 2014-2020, stratégiai tervdokumentum, 2014 Rendelet: 35. 5/2004.

(XI.

19.)

EüM

rendelet

az

orvosi

rehabilitáció

céljából

társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról, 8. sz. melléklet

46

Nyilvántartások: 36. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) nyilvántartásai: letöltés helye: https://www.antsz.hu/felso_menu/ugyfeleknek/termeszetes_gyogytenyezok kel_kapcsolatos/termeszetes_gyogytenyezokkel_kapcs_nyt.html, letöltés ideje: 2015. október. 05. 37. Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvántartásai 38. Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének nyilvántartása: letöltés helye: http://www.hah.hu/tagjaink/talalatok?filtered=1&reszl_tagtipus=1&reszl_re gio=3, letöltés ideje: 2015. november. 10. 39. Magyar Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség (TDMSZ) nyilvántartása: letöltés helye: http://www.tdmszovetseg.eu/tdm_szervezetek, letöltés ideje: 2015. október. 12. 40. Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nyilvántartása: letöltés helye: http://www.oep.hu/felso_menu/lakossagnak/szerzodott_szolgaltatok/gyogyf urdok.html, letöltés ideje: 2015. október. 24 Internetes források 41. artszeged.accenthotels.com letöltés helye: http://artszeged.accenthotels.com/hu/rolunk/minositeseink, letöltés ideje: 2015. november 10. 42. barackhotel.hu letöltés helye: http://www.barackhotel.hu/?sid=mhqndusodr08ef3oakan4kroj6, letöltés ideje: 2015. november 10. 43. datekla.eu letöltés helye: http://www.datekla.eu/index.php?cid=1041&ln=hu&id=26, letöltés ideje: 2015. október.10. 44. elixirhotel.hu letöltés helye: http://www.elixirhotel.hu/medical-wellness, letöltés ideje: 2015. november 10. 45. glorius.hu letöltés helye: http://glorius.hu/?_ga=1.244574533.1747934035.1447146872, letöltés ideje: 2015. november 10.

47

46. halasinfo.hu letöltés helye: http://halasinfo.hu/majsa-beelozte-halast-megkaptak-agyogyhely-minositest/, letöltés ideje: 2015. november. 6. 47. oep.hu letöltés helye: http://www.oep.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_magyarorszagon/gyogy szer_segedeszkoz_gyogyfuro_tamogatas/gyogyfurdo, letöltés ideje: 2015. október. 24. 48. palyazat.gov.hu letöltés helye: http://palyazat.gov.hu/nft, letöltés ideje: 2015. október. 26. letöltés helye: http://palyazat.gov.hu/szechenyi_2020, letöltés ideje: 2015. október. 26. letöltés helye: http://palyazat.gov.hu/toretlen_az_erdeklodes_az_uj_szechenyi_terv_irant_ masodszor_jart_del_alfoldon_az_orszagjaro_korut, letöltés ideje: 2015. október. 26. 49. szegedma.hu letöltés helye: http://szegedma.hu/hir/szeged/2012/09/a-del-alfoldi-regio87-milliardot-nyert-kiemelt-turisztikai-fejlesztesekre.html, letöltés ideje: 2015. október. 26 50. Turizmus Online letöltés helye: http://www.turizmusonline.hu/tt_egeszsegturizmus/cikk/vilagtrendek_az_e geszsegturizmusban, letöltés ideje: 2015. szeptember. 10. 51. Világgazdaság Online letöltés helye: http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/az-elsoszechenyi-terv-sok-biralatot-kapott-323172, letöltés ideje: 2015. október. 26.

48

9. Ábrák, táblázatok jegyzéke Ábrák: 1. ábra: Az egészségturizmus értelmezése ............................................................ 4. 2. ábra: Egy turisztikai célterület versenyképességi modellje ............................. 11. 3. ábra: A Dél-Alföld gyógyturizmusban érintett településein regisztrált, főidényben eltöltött vendégéjszakák számának aránya, 2012 ................ 18. 4. ábra: Magyarország hévizeinek hőmérséklete ................................................ 22. Táblázatok: 1. táblázat: A Dél-alföldi Régió megyéinek általános gazdasági mutatói ........... 15. 2. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása a Dél-alföldi Turisztikai Régióban, 2012-2014 ................. 17. 3. táblázat: A Dél-Alföld leglátogatottabb települései a kereskedelmi és egyéb szálláshelyek vendégéjszakái alapján, 2012 .................................... 19. 4. táblázat: Természetes gyógytényezők a Dél-alföldi régióban, 2015 ............... 23. 5. táblázat: A Dél-alföldi régió gyógy- és termálfürdői ...................................... 52. 6. táblázat: A gyógyszállók és wellness szállodák, valamint férőhelyeik alakulása a Dél-alföldi Régióban (2001 és 2012, illetve 2005 és 2012 között) ...................................... 26. 7. táblázat: Az MSZÉSZ tagszállodáinak besorolás szerinti megoszlása a Dél-Alföldön .................................................................................. 26. Diagramok: 1. diagram: A magyarországi kereskedelmi- és egyéb szálláshelyek, azok kiadható férőhelyeinek Dél-alföldi érintettsége ...................... 25. 2 .diagram: A Dél-Alföld vendéglátóhelyeinek típus szerinti megoszlása, 2013. december 31. ..................................................... 28.

49

10. Mellékletek 1. számú melléklet: Primer kvalitatív kutatás (mélyinterjú) vázlata Megkérdezett: Szarvas Ildikó, a Gyomaendrődi Üdültetési Szövetség Turisztikai Egyesület (GYÜSZ-TE) TDM menedzsere Időpont: 2015. október 15. A kutatás hátterének ismertetését követően az alábbi kérdéseket tettem fel: 1. Ön szerint milyen a Dél-Alföld megítélése, imázsa? 2. Mennyire látja a Dél-alföldi egészségturisztikai piacot versenyképesnek országos, akár nemzetközi összehasonlításban? Mik a régió eddigi lemaradásának okai? 3. Ön szerint mely célcsoportokat szolgálja ki leginkább a Dél-Alföld egészségturizmusa? Mi a fő motivációjuk? 4. Mit gondol a régió gyógyászati- és wellness szolgáltatásainak arányairól? Melyikre van nagyobb igény? 5. Véleménye szerint milyen a régió által kínált egészségturisztikai szolgáltatások, szálláshelyek minősége? 6. Mit gondol, milyen mértékű és minőségű a régió egészségturisztikai humánerőforrásának szakképzettsége (szaktudás, nyelvismeret)? 7. Milyen mértékű együttműködés tapasztalható a régióban? 8. Milyen kapcsolat van a Dél-alföldi RMI, a TDM-ek és a Dél-alföldi Termálklaszter között? Van-e együttműködés? 9.

Ön

szerint

milyen

kiaknázatlan

lehetőségek

vannak

a

régió

egészségturizmusában? 10. Hogyan lehetne sikeresebb a Dél-Alföld egészségturizmusa? Ön milyen irányú fejlesztésekre fókuszálna?

50

11. Egyetért-e az eddigi egészségturizmusra irányuló fejlesztési programokkal, irányokkal? 12. Ön szerint lehet-e tartani a régió egészségturizmusának túlfejlesztésétől? 13. Mit gondol, az egészségturizmus fejlődése valóban mentőöv lehet a Dél-Alföld turizmusa számára? 14. Ön szerint melyek azok az egyedi tényezők a Dél-Alföldön, amiket leginkább ki lehetne

hangsúlyozni

az

egészségturisztikai

célcsoportoknál

történő

pozícionálásnál? 15. Ön milyen marketingkommunikációs eszközök alkalmazásával lendítené fel a régió egészségturizmusát? 16. Ön szerint a jövőben elsősorban honnan számíthat egészségturisztikai fejlesztésekre irányuló támogatásokra, forrásokra a Dél-alföldi Régió? (Széchenyi Terv, EU, Operatív programok?) 17.

Ön

szerint

szükséges-e

nemzetközi

trendeknek

megfelelő,

komplex

létesítmények (pl. gyógy -, wellness szállodák) további létrehozása a régióban? Lenne-e rá kereslet? 18. Kit/kiket tekint a régió elsődleges versenytársának (országos, akár nemzetközi szinten)?

51

2. számú melléklet: A Dél-Alföldön található gyógy- és termálfürdők Dél-Alföld gyógy- és termálfürdői Algyő – Borbála Fürdő Ásotthalom – Ásotthalmi Strandfürdő Battonya – Battonyai Strand és Termálfürdő Békés - Békési Gyógyfürdő és Uszoda Békéscsaba - Árpád Gyógy- és Strandfürdő Csongrád - Városi Gyógy- és Strandfürdő Dávod - Dávodi Gyógy- és Strandfürdő Dévaványa - Strandfürdő és Gyógyászat Füzesgyarmat - Kastélypark Fürdő Gyomaendrőd - Liget Gyógyfürdő és Kemping Gyula – Várfürdő Hódmezővásárhely - Török Sándor Strandfürdő és Gyarmati Dezső Sportuszoda, Termál Kemping Kalocsa - Csajda Uszoda és Gyógyfürdő Kecskemét - Kecskeméti Fürdő Kecskemét – Kecskeméti Élményfürdő és Csúsztdapark Kecskemét-Ballószög - Aranykor Termálfürdő Kiskőrös - Gyógy- és Strandfürdő, Tanuszoda és Kemping Kiskunfélegyháza - Városi Strandfürdő és Sportuszoda, Városi Kórház-Rendelőintézet Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ Kiskunhalas - Halasthermál Termálfürdő Kiskunmajsa - Jonathermál Gyógy-és Élményfürdő Kistelek - Kisteleki Termálfürdő Kunszentmiklós – Miklóssy János Sportközpont Tanuszoda Lakitelek – Tősfürdő Makó - Makói Termál- és Gyógyfürdő Menzőkovácsháza - Borostyán Camping és Strandfürdő Mezőberény - Kálmán fürdő Mórahalom - Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő Nagybánhegyes - Temálfürdő és Kemping Nagybaracska – Termálfürdő Orosháza - Gyopárosfürdői Gyógy- Park- és Élményfürdő Szarvas - Szent Klára Gyógy- és Termálfürdő Szeged - Anna Gyógy- Termál- és Élményfürdő Szeged - Napfényfürdő Aquapolis Gyógyfürdő Szeged - Szegedi Partfürdő és kemping Szeged - Sziksósfürdő Strand és Kemping Szentes - Termál- Gyógyfürdő és Nappali Kórház Szentes – Szentesi Üdülőközpont Tiszakécske - Kerekdombi Termálfürdő Tiszakécske - Tiszaparti Gyógy- és Termálfürdő Tótkomlós - Rózsa Fürdő

5. táblázat: A Dél-alföldi régió gyógy- és termálfürdői forrás: Albel – Tokaji, 2006, www.datekla.eu, fürdők honlapjainak leellenőrzésével, saját szerkesztés 52

11. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy köszönetemet fejezzem ki mindazoknak, akik a szakdolgozatom megírásához hozzájárultak. Hálával tartozom konzulensemnek, Marien Anita tanárnőnek, aki a témaválasztástól kezdve egészen a szakdolgozat leadásáig segítette munkámat és nyújtott számos építő jellegű információt! Köszönet érte! A dolgozatom felépítésében nagy segítségemre volt Szarvas Ildikó, a Gyomaendrődi Üdültetési Szövetség Turisztikai Egyesület TDM menedzsere, akinek rendkívüli segítőkészségét és interjúkérdéseimre adott válaszait ezúton is köszönöm! Végül, de nem utolsó sorban szeretném kifejezni megbecsülésemet és szívből jövő szeretetemet családtagjaimnak, akik mindvégig támaszt nyújtottak a tanulmányaim során illetve a diplomamunkám elkészítésének teljes ideje alatt türelemről és megértésről tettek tanúbizonyságot azért, hogy ez a szakdolgozat létrejöhessen! Köszönöm!

53