A Dél‐Alföldi régió innovációja: Lehet‐e válasz a specializáció? Maróti Péter igazgató Dél‐alföldi Regionális Innovációs Ügynökség
A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE: “Messzelátó tudomány: felelős válaszok a jövőnek” Baja, 2014. november 19.
Maróti Péter • Okleveles vegyész‐közgazdász, tanár • Több mint 10 éve foglalkozik innováció támogatásával – – – – – –
MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Swedish Match Hungária Pick Szeged Zrt. BIOPOLISZ Kft. Dél‐alföldi Regionális Innovációs Ügynökség (2011‐től igazgató) HUNINNO Egyesület – elnök
• A Dél‐alföldi Regionális Innovációs Díj kuratóriumának tagja
Tartalom • S3 ‐ Smart Specialisation: EU és Magyarország • Eredmények • Lehet‐e válasz a specializáció és ha igen miért nem…
Az S3 háttere: Európa 2020 stratégia K+F/innováció stratégiai célok: Az EU (köz‐ és magánforrásból származó) GDP‐jének 3%‐át a kutatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani. (Eddig: 1,8% volt) Az új kohéziós politika értelmében a régióknak és a tagállamoknak négy fő, a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló területre kell fókuszálniuk az uniós támogatásokat: • Kutatás és innováció • Információs és kommunikációs technológiák • A kis‐ és középvállalatok (kkv‐k) versenyképességének javítása • Az alacsony szén‐dioxid‐kibocsátású gazdasági modellre való áttérés EU 2020 stratégia prioritásai: – Intelligens növekedés (tudásra és innovációra épülő gazdaság), – Fenntartható növekedés (erőforrás‐hatékony, környezetbarát és versenyképes gazdaság), – Inkluzív (befogadó), azaz minden társadalmi rétegre kiterjedő növekedés (nagyarányú foglalkoztatás, valamint gazdasági, társadalmi és területi kohézió).
Az EU tagállamok innovációs teljesítménye
Forrás: Innovation Union Scoreboard, 2014
S3 stratégia alkotás – A stratégia szerepe •
Az intelligens szakosodási stratégia (smart specialisation strategy, S3) a térségek tudásalapú fejlődésének a szükségletek, kihívások figyelembevételére építő cél‐ és eszközrendszere egy olyan strukturális átalakulás érdekében, amely kiaknázza a perspektivikusan érvényesíthető erősségeket, versenyelőnyöket és potenciális kitörési pontokat.
•
Entrepreneurial discovery process (EDP): A térségi gazdaság és társadalom változásainak folyamatos és módszeres érzékelésével és elemzésével, az érintettek széles körének aktív részvételével, vállalkozói szemmel, a kockázatokat vállalva hoznak meg a térség szempontjából tartós fejlődést eredményező, a jövő innovációival kapcsolatos jelenbeli döntéseket.
Célja: A legnagyobb potenciállal bíró helyi sajátosságok azonosítása, amelyek alapján meghatározhatók a nemzeti, régiós és megyei prioritások.
•
Az EDP vezet el a strukturális átalakuláshoz.
•
Az S3 stratégiák elkészítése a Strukturális Alapok 2014‐2020‐as forrásfelhasználásának előzetes feltétele
Magyarország vállalásai 2020‐ra
‐ A K+F ráfordítások GDP‐hez viszonyított arányának (GERD/GDP) 2020‐ra 1,8%‐ra való növelése . Jelenleg a hazai érték 1,2%; az uniós átlag 1,9%, 2020‐ra 3,0%) ‐ A vállalati ráfordítások (BERD) aránya érje el az összes K+F ráfordítás kétharmadát, vagyis a vállalati ráfordítások GDP arányosan (BERD/GDP) 1,2%‐ra emelkedjenek 2020‐ig
Dél‐Alföld: Nem tudás‐ és technológia‐intenzív régió (OECD)
Befektetés a jövőbe: Nemzeti Kutatás‐fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 Helyzetkép •
Problémák: – a hazai kutatóhelyek és vállalatok között erőtlen az innovációs kapcsolat, – a KKV‐k együttműködése a nagyvállalatokkal gyenge – a kezdő vállalkozásokat segítő kockázati tőke és inkubáció jelenléte nem jelentős, a jó ötlettel rendelkező startup és a spin‐ off cégek idő előtt megszűnnek. – Kevés az innovatív kisvállalat, a hazai középvállalati szektorban kevés a piacvezérelt kutatás‐fejlesztés. •
Erősségek: – Képzett, kiemelkedő tudományos teljesítményre képes kutatók (nemzetközi szinten) –
Egyes szegmensekben erősödik az egyetemi‐vállalati együttműködés
–
Kutatói elit felhasználja a nemzetközi forrásokat, infrastruktúrát, adatbázisokat
–
Tőkeerős, modern KFI infrastruktúra a nagyvállalatoknál
–
Réspiacot megtalált nagy növekedési képességű, saját high‐tech fejlesztést végző vállallatok megjelenése
Befektetés a jövőbe: Nemzeti Kutatás‐fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 A KFI Stratégia beavatkozási logika szerinti célrendszere: • Nemzetközileg versenyképes tudásbázisok fejlesztése • Hatékony tudásfelhasználási folyamatok indukálása • Intenzív tudásáramlás generálása, (innovációs szolgáltatások kiépítése, valamint együttműködések és hálózatok dinamizálása). A megvalósítást a következő horizontális célkitűzések egészítik ki: • Intelligens szakosodás ösztönzése a régiókban; • Fenntartható és egyenlő esélyeket teremtő eszközrendszer működtetése; • Stabil finanszírozási feltételek biztosítása; • A tudás és technológia társadalmi megismertetése és elismertségének erősítése; • Globális társadalmi kihívásoknak megfelelés; • Stabil és innováció‐barát gazdasági és szabályozási környezet.
Nemzeti KFI Stratégia 2020‐ra, a stratégia hét esztendeje alatt Magyarországon: +30 nagyobb kutatási és technológiai fejlesztési műhely „lép be” a világelitbe; +30 globális nagyvállalati K+F központ telepedik meg / erősödik meg; +30 K+F intenzív makroregionális középvállalat termel és szolgáltat; +300 KFI‐ és növekedésorientált kisvállalat (ún. „gazella”) találja meg globális piaci számításait; +1000 innovatív start‐up vállalkozás jut az induláshoz szükséges jelentős támogatáshoz (a teljes időszakban); a már megtelepedett, illetve megtelepedő globális nagyvállalatokat hazai döntéshozatali központú innovatív beszállító cégek szolgálják ki.
S3 stratégia alkotás Magyarország – az eddigi eredmények 2013. március
2013. november
Intelligens szakosodás a régiókban Azonosítani a régió egyedi jellemzőit és értékeit • Versenyelőnyök feltárása • Kiválóságra épülő jövőkép mögé felsorakoztatni a regionális szereplőket és erőforrásokat Továbbá: • A regionális innovációs rendszerek megerősítése • A tudásáramlás maximalizálása (régión belül és kifelé) • Az innováció előnyeinek elterjesztése a régió gazdaságában
2014. nyár‐ősz
2014.11.05‐én a Kormány elfogadta a Nemzeti Kutatási és Intelligens Szakosodási Stratégiát 2014.11.16‐án benyújtásra került az Európai Bizottsághoz
A hazai intelligens szakosodási stratégiák területi szintjei ‐ Országos (Nemzeti Kutatási és Intelligens Szakosodási Stratégia) ‐ Regionális (NUTS‐2) ‐ Megyei (NUTS‐3)
A Nemzeti Kutatási és Intelligens Szakosodási Stratégiában meghatározott nemzeti prioritások Szektorális prioritások: • Egészséges társadalom és jólét • Fejlett jármű‐ és egyéb gépipari technológiák • Tiszta és megújuló energiák • Fenntartható környezet • Egészséges helyi élelmiszerek • Agrárinnováció Horizontális prioritások: • Infokommunikációs technológiák • Befogadó és fenntartható társadalom, élhető környezet Intelligens technológiák Nemzetközi kutatási infrastruktúrák (Extreme Light Infrastructure)
Intelligens technológiák a Dél‐Alföld megyéiben Technológia
Csongrád megye
Fotonika, lézertechnológia
X
Különleges anyagok, korszerű anyagok
X
Bionika
X
Korszerű szénhidrogén technológia
X
Korszerű csomagolástechnikai technológiák
X
Vegyipar
X
Építőipar
X
Logisztika
X
Kreatív ipar
X
Nem gépipari fémfeldolgozás
Bács‐Kiskun megye
Békés megye
X
X X
X
X
K+F beruházások vállalkozási szektorban a Dél‐ alföldön 2008‐2013 (millió Ft) 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2008. év
2009. év
2010. év
Bács‐Kiskun megye
Békés megye
Forrás: KSH
2011. év Csongrád megye
2012. év
2013. év
Akkreditált Innovációs Klaszterek Magyarországon
ERŐSSÉGEK Hazai és nemzetközi viszonylatban is jelentős K+F kompetenciák Jelentős K+F kiadások Nagy számú technológiai innováció Nagy létszámú kutatói gárda A régió átlagos tudományos teljesítménye nemzetközi összehasonlításban jó, néhány területen (pl. az egészségiparhoz kapcsolódóan) kiemelkedő eredményeket ér el Erős forrásabszorpciós képesség Jól képzett munkaerő a kulcságazatok területén Kiépültek az innovációs együttműködéseket leghatékonyabban megvalósító hálózatos elven működő szervezeti formák (klaszterek) Kiemelkedő jelentőségű kutatói bázisok (pl. SZTE, MTA SZBK, KEFO, BAY-BIO, GK) Létrejön az Európai Unió tudományos nagyberuházása, az ELI-ALPS Feldolgozóipari tradíciók az élelmiszeripar (hungaricumok) és a gépipar területén Nemzetközileg is jelentős logisztikai szerep, a régiót érinti számos transz-európai közlekedési vonal
GYENGESÉGEK
Az innovációhoz kapcsolódó szervezetek és hálózatok működése koordinálatlan
A valós eredménnyel záródó végigvitt innovációs folyamatok aránya alacsony
Egyes kulcságazatok esetében a régió ipara nem megfelelően teljesít
Nagyvállalati szereplők hiánya a régiós gazdaságban
A régió elérhetősége bizonyos (pl. közúti, légi) közlekedési módokon korlátozott
A régió kompetenciáihoz képest kevés az innovációs és K+F beruházás a vállalkozói szektorban, az akadémiai szféra túlsúlya a K+F+I területén
Nem kellően rugalmas a képzési rendszer
Az innováció finanszírozásának nem pályázati (grant) jellegű formái (pl. kockázati tőke) kis mértékben vannak jelen a régióban
Nagy gazdasági fejlettségi különbségek a régiót alkotó térségek között
Magasan kvalifikált munkaerő megtartásának képessége alacsony
Országos összehasonlításban alacsony átlagjövedelmek
Az S3 megjelenése a hazai támogatási struktúrában Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) – KMR nem pályázhat ‐ 2. prioritás: K+I: 1687,9 M EUR – 85% intenzitás ‐ 7. prioritás: pénzügyi eszközök: 2353,2 M EUR – 95% intenzitás Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) ‐ 3. prioritás: KFI és intelligens szakosodás növelése a humán területeken – 898,3 M EUR Vidékfejlesztési Operatív Program (VP) ‐ 1. prioritás; M01 intézkedés: Tudástranszfer és innovációs intézkedések – 25,3 M EUR
Megoldás‐e a specializáció? Ha igen, miért nem: ‐ Az S3 gondolat jól igazán a fejlett régiókban működik (forráskoncentráció, kiválóságon alapuló gazdaság) ‐ Egyes priorizált ágazatok mögött nincs valós ipar pl. lézeres ágazat ‐ Támogatási rendszer és az S3 kapcsolata még mindig homályos ‐ Közgazdászok még most dolgoznak a lehetséges hatások elemzésével ‐ Befektetők számára kockázatos iparágak is megjelennek ‐ Oktatás/ képzés: egyre kisebb a természettudományos/ mérnöki pálya népszerűsége
Megoldás‐e a specializáció: igen… ‐ ‐ ‐ ‐
Nincs más út! Kellően kiszélesített országos priorizálások 2 évente felülvizsgálható hatások – beavatkozás ‐ új irányok A felsőoktatás specializációja
‐ Dél‐alföld: ‐ Csongrád: Tudásipar; high‐tech iparágak megtelepülése; nagy hozzáadott értékű termékek/ szolgáltatások; új iparági rétegek megjelenése; multiplikátor hatások (Science Park); makrotérség/ Európa szintű tudáscentrumok kialakulása (ELI ALPS)
‐ Bács‐Kiskun: jól fejlődő mezőgazdaság és ipar, erős ipari szereplőkkel; beszállítók sikeressége; új tudáscentrumok kifejlődésének lehetősége
‐ Békés: agrárinnováció , gépipar – követő innovációkkal a tradicionális szektorok megújítása
Köszönöm a figyelmet!
Maróti Péter igazgató Dél‐alföldi Regionális Innovációs Ügynökség www.darinno.hu
