A deixis megjelenési formái a prozódiában Erdős Klaudia ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola
Bevezetés - deixis A deixis fogalma - ógör. deiktikos ‘mutatás’ - megnyilatkozás körülményeire mutat Típusok - személy-, hely- és idődeixis (Tátrai) - mód- és minőségdeixis (Tolcsvai) Levinson: szöveg- és szociális deixis
Bevezetés – személydeixis 1. A deiktikus elemek egocentrikus módon szerveződnek. deiktikus centrum központi személy a beszélő
Kanonikus és nem kanonikus szituációk.
Bevezetés – személydeixis 2. A deiktikus elemek nem minden esetben a beszélőt teszik a megnyilatkozás középpontjába. Lyons: deiktikus kivetítés. A rámutatás eszközei: - névmások (személyes, mutató, határozószói) - határozószók - lexikai és grammatikai lehetőségek pl. igei személyrag, birt. személyjel stb.
Deixis és prozódia „A deixis művelete során a beszélők folyamatosan elemzik, értelmezik a környezetüket, ezt beépítik a szövegvilágba, általában a nézőpont nyelvi reprezentáció által.” (Tolcsvai)
Milyen prozódiai eszközökkel segíti a beszélő a gyorsabb és hatékonyabb információfeldolgozást?
Nemzetközi szakirodalom
Dansellar és Lentz 1994: van összefüggés az információ jellege és a dallmastruktúra között Rump és Collier: összefüggés a dallamcsúcsok és a fókuszok között Birch és Clifton: dallam és diskurzus, régi és új ellentétpárja, fókusz Cornish: a deixis prototipikus célja, hogy a hallgató figyelmét új információra vagy a már ismert egy új aspektusára irányítsa. Kleibert, Bardovi és Harling: nyomaték jelentésmódosító szerepe, ha változik a beszéd ágense hangsúlyosabban ejtett személyes névmás
Cutler, Dahan és van Danselaar 1.
2.
3. 4.
Univerzális és nyelvspecifikus jegyek, de nem sikerült még kimutatni olyan szisztematikusan működő jegyet, ami egyértelműen mutatja a fókusz és a prozódia közti kapcsolatot. A beszélő az új információt hordozó elemet igyekszik kiemelni, amit leggyakrabban a hangsúllyal fejez ki. Régi-új ellentétpár alapján hangsúlyoz, a hallgató számára könnyebb megértés. A hangsúly kiemeli a fontos információkat, de rejtett tartalmakra is utalhat.
Magyar szakirodalom
É. Kiss 1992.: ige előtt állhat fókusz, főhangsúly helye Koutny 1998.: fókuszhelyek a magyarban Péteri 2006.: konvencionális intonációs minták, de pragmatikai szándék szerint variálható szupraszegmentumok Bóna és Imre 2007.: hangsúlyeltolódás nem feltétlenül zavarja a hallgatót Tátrai: deiktikus elem anaforikus funkcióban is
A vizsgálat célja szupraszegmentumok univerzális funkciói Hogyan jelölik a magyar beszélők a személydeixist?
Hipotézisek 1.
2.
A deiktikus helyzetben lévő elem a nemzetközi szakirodalom eredményeinek megfelelően realizálódik a kiejtésben. A hallgató figyelmének adott információra irányításakor a beszélő egyszerre több prozódiai elemet is használhat.
Anyag, módszer, adatközlők 10 felvétel a Beszélt nyelvi Adatbázisból: - 20 és 30 év közötti ép halló nők - 12-15 perc hosszú spontán dialógusok - a beszélgetések témái: aktualitások A megnyilatkozások elemzéséhez: PRAAT Személydeixist kifejező elemek vizsgálata
Erdemények 1. A deiktikus elemek megoszlása a deixis iránya szerint 600 500 400 db 300 200 100 0
E/1.sz E/2.sz E/3.sz T/1.sz 518
34
366
134
10
252
T/2.sz T/3.sz
db
A beszélő szignifikánsan többször utal E/1.sz-re és E/3.sz-re.
Eredmények 2. Hangsúlyos és hangsúlytalan elemek aránya 1000 800 600
Hangsúlyos (db)
400
Hangsúlytalan (db)
200 0 397
957
Nincs szignifikáns különbség az elemek megoszlásában, de tendenciaszerűen több a hangsúlytalan.
Eredmények 3. Kiemelt elemek száma típusonként 400
nyomaték
300
dallamcsúcs
200
szünet előtte szünet utána
100
szünet összes
0 355
151
100
61
161
42
nyújtás
A beszélő leggyakrabban hangsúllyal emeli ki a deiktikus elemet.
Eredmények 4. Kiemelt elemek megoszlása grammatikai kategóriák szerint 250 200
névmás
150
igei személyrag
100
személyjel
50
egyéb deiktikus elem
0 204
88
23
83
Eredmények 5. Hangsúlytalan elemek megoszlása grammatikai kategóriák szerint 800 600
névm ás
400
igei szem élyrag
200
szem élyjel egyéb deiktikus elem
0 148
606
127
39
Következtetések Igazolódtak a hipotézisek
- leggyakrabban
hangsúly - régi-új információ szerinti kiemelés
- A beszélő egyszerre több prozódiai elemet is használhat a deiktikus elem kiemelésére
Összefoglalás A magyar beszélők a nemzetközi eredményekhez hasonlóan jelölik a deixist és a hangsúly mellett változatosan alkalmazzák a prozódiai eszközöket.
A beszéd spontán jellegéből adódóan megfigyelhető, volt, hogy az artikuláció akkor vált élénkebbé, ha a beszélő olyan témáról beszélt, mely személyesen érintette. (emfatikus hangsúly) Jelen eredmények hasznosak lehetnek a prozódia szerepének mélyebb megértéséhez és olyan jelenségek, mint az új-régi információ ellentétének, fókusz, deixis és az irónia tanulmányozásához.
Köszönöm a figyelmet.
