A DEBRECZENI MÁRTON MEZŐGAZDASÁGI ÉS FÖLDMÉRÉSI SZAKKÉPZŐ ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
1
Tartalom BEVEZETÉS .............................................................................................................. 5 I.1. Az SZMSZ célja, tartalma
5
I.2. Jogszabályi háttér
5
I.3. Az SZMSZ hatálya
7
INTÉZMÉNYI ALAPADATOK .................................................................................... 7 II.1. Intézményi azonosítók
7
II.2. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 8 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai .................................................................. 8 II.3. Az intézmény tevékenységei (Ámr. 13.§ (1) bek c) pont)
10
II.4. Vezetői kompetenciák
11
II.5. Általános pedagógiai folyamatok
15
SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ....................................................................................... 17 III.1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése, engedélyezett létszáma, feladata
18
III.2. Vezetők közötti feladatmegosztás 19 II.2. 1. Igazgató ................................................................................................................................................ 19 III.2.2. Általános és nevelési igazgatóhelyettes ................................................................................................ 19 III.2.3. Szakmai igazgatóhelyettes.................................................................................................................... 20 III. 2.4. Gazdasági vezető ................................................................................................................................. 21 III.2.5. Gyakorlati oktatásvezető ...................................................................................................................... 21 III.2.6. Szakmacsoportos képzésben vezető ..................................................................................................... 22 III.2.7. Helyettesítés rendje .............................................................................................................................. 22 III.3. A gazdasági szervezet felépítése és feladata
23
III.4. Pedagógusok közösségei 24 III.4.1. Nevelőtestület ....................................................................................................................................... 24 III.4.2. Szakmai munkaközösségek .................................................................................................................. 26 III.4.3. Egy osztályban tanító pedagógusok közössége .................................................................................... 27 III.4.4. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok- teamek ......................................................................... 28 III.4.5. Mérés-értékelés csoport (MÉCS): ........................................................................................................ 28 III.4.6. Belső Ellenőrzési Csoport (BECS): ...................................................................................................... 29 III.4.7. Fegyelmi bizottság ............................................................................................................................... 29 III.5. A pedagógus 29 III.5.1. A pedagógus feladatai .......................................................................................................................... 29 III.5.2. Közalkalmazotti munkaviszonyából és pedagógus beosztásából adódó általános elvárások: .............. 32 III.5.3. A pedagógust munkakörével kapcsolatos jogok ................................................................................... 35 III.5.4. A szakoktató speciális feladata: ............................................................................................................ 36 III.5.5. Az osztályfőnök feladata: ..................................................................................................................... 36 III.5.6. A diákönkormányzatot segítő tanár feladata ........................................................................................ 37 III.5.7. Ifjúságvédelmi felelős feladata: ............................................................................................................ 37 III.5.8. Fejlesztő pedagógus feladata: ............................................................................................................... 38 III.5.9. Rendszergazda feladata: ....................................................................................................................... 38
2
III.6. Tanulók közösségei 39 III.6.1. Diákönkormányzat ............................................................................................................................... 39 III.6.2. A tanulók képzési típus szerinti nagyobb közösségei: .......................................................................... 40 III.6.3. Osztályközösségek: .............................................................................................................................. 40 III.6.4. Sportkör: ............................................................................................................................................... 41 III.6.5. Szakkörök: ............................................................................................................................................ 41 III.7. Szülői szervezetek (közösségek) 42 III.7.1. Szülői Munkaközösség (SZMK): ......................................................................................................... 42 III.8. Egyéb Iskolai Szervezetek 42 II.8.1. Intézményi tanács: ................................................................................................................................. 43 III.9. A Kapcsolattartás rendje 43 III.9.1. A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje: ............................ 43 III.9.2. A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje ............... 44 III.9.3. A referencia intézményi szakmai munkacsoport együttműködésének formái, kapcsolattartása .......... 45 III.9.4. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje ................................................................................................................................................ 45 III.9.5. Az intézményi szakkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje ..... 46 III.9.6. A vezetők és az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája ........................... 46 III.9.7. A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formája ..................................................... 46 III.10. Az Iskolai további szervezeti egység közötti kapcsolattartás rendje (R. 4. § (1) bek. e) pont) 47 III.10.1. Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei .................................................................................. 47 III.10.2. Pedagógusok közösségei – szülői szervezetek (közösségek) ............................................................. 47 III.10.3. A referencia intézményi tevékenységgel összefüggő kapcsolatok ..................................................... 48 III.10.4. Kapcsolat a külső gyakorlati helyekkel .............................................................................................. 48 III.11. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 48 III.11.1. Gyermekjóléti szolgálat ...................................................................................................................... 48 III.11.2. Egészségügyi szolgálat, iskolaorvosi ellátás: ..................................................................................... 49 III.11.3. A foglalkozás egészségügyi szolgáltatás: ........................................................................................... 49
IV. MŰKÖDÉS RENDJE .......................................................................................... 50 IV.1. Az intézmény működési rendje 50 IV.1.2. Pedagógusok munkarendje ................................................................................................................... 50 IV.1.3. Az intézmény tanulóinak munkarendje: ............................................................................................... 50 IV.2.1. A tanév munkarendje: .......................................................................................................................... 51 IV.2.2. A tanítási nap rendje............................................................................................................................. 51 IV.2.3. Iskolai tanműhely-tanpékség, gyakorlókert működése, rendje: ........................................................... 52 IV.3.A tanulói gyakorlatok rendje a szakképzés területén 52 IV.3.1. Szakképzés ........................................................................................................................................... 52 IV.3.2. A tanüzem, a gyakorlókert dolgozóinak munkarendje: ........................................................................ 52 IV.3.3 Szünetek, tanítás nélküli munkanapok: ................................................................................................. 53 IV.4. A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel 53 IV.4.1. A beléptetés rendje ............................................................................................................................... 53 IV.4.2. Hivatalos ügyintézés az iskolában: ....................................................................................................... 55 IV.5. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái 55 IV.5.1. A tanulók részvétele ............................................................................................................................. 55 IV.5.2. Tanórán kívüli tevékenységek köre ...................................................................................................... 55 IV.5.3. Tantárgyi korrepetálások, fejlesztő pedagógiai foglalkozások ............................................................. 55 IV.5.4. Szakköri, diákköri foglalkozások ......................................................................................................... 56 IV.5.5. Kirándulások, színház, tárlat, múzeum stb. látogatása ......................................................................... 56
3
IV.5.6. Sportkör ................................................................................................................................................ 56 IV.5.7. Tömegsport .......................................................................................................................................... 57 IV.5.8. Testedzés .............................................................................................................................................. 57 IV.5.10. Külföldi utazások tanulókra és alkalmazottakra vonatkozó közös szabályai ..................................... 57 IV.5.11. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ........... 58 IV.6. A tanulókkal szembeni fegyelmi eljárás rendje 58 IV.6.1. Fegyelmi bizottság ............................................................................................................................... 59 IV.6.2. A fegyelmi bizottság tagjai .................................................................................................................. 59 IV:6.3. A fegyelmi bizottság tevékenysége ...................................................................................................... 59 IV.6.4. A kizárás szabályozása ......................................................................................................................... 59
IV.6.5. EGYEZTETŐ ELJÁRÁS SZABÁLYAI (R. 53-54. §) .................................... 60 IV.6.6. A fegyelmi eljárás (R. 56-57. §): 60 IV.6.7. Oktatásügyi közvetítő eljárás: .............................................................................................................. 61
IV.6.8. A FEGYELMI HATÁROZAT, A FEGYELMI HATÁROZAT KIHIRDETÉSE, VÉGREHAJTÁSA: ................................................................................................... 63 IV.6.9. Jogorvoslati eljárás: .............................................................................................................................. 63
IV.6.10. A TANULÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE: ............................................ 64 IV.7. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje
64
IV.8. A könyvtár működési szabályzata
66
IV.9. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás (Tpr. 29. § (3) bek.): 66 IV.9.1. Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje ..................................................................... 66 IV.9.2. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje ................................................................. 66 IV.9.3. Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje .............................................. 67 IV.10. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 67 IV.10.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ....................... 67 IV.11.2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje ................................. 68 IV.11. Intézményi védő, óvó előírások (R. 4. § (1) bek. m) pont) 68 IV.11.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje...................................................................... 68 IV:11.2. A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén .................. 68 IV.11.3. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők .................................................... 69 IV.11.4. Riadó elrendelése, végrehajtása ......................................................................................................... 70 IV.12. Egyéb kérdések 71 IV.12.1.A kereset kiegészítés feltételei ............................................................................................................ 71 IV.12.2. Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai ...................... 72 IV.12.3. Szakképző iskola esetén a munkaruha kihordási idejének, tisztán tartásának jogszabályoktól eltérő szabályozása ..................................................................................................................................................... 72 IV.12.4. Intézményi dokumentumok nyilvánossága ........................................................................................ 72
V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .................................................................................. 72 V.1. A SZMSZ hatálybalépése
72
V.2. A SZMSZ felülvizsgálata
73
V.3. Fenntartói jóváhagyó nyilatkozat
74
4
VI. MELLÉKLETEK .................................................................................................. 75 1. számú melléklet
75
2.számú melléklet
75
3.számú melléklet
75
4 .számú melléklet:
76
Bevezetés A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 24.- 25. § ban valamint a 20/2012. EMMI rendeletben kapott felhatalmazás alapján a Debreczeni Márton Mezőgazdasági és Földmérési Szakképző Iskola belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. (R. 4. §)
I.1. Az SZMSZ célja, tartalma
A SZMSZ célja, hogy a jogszabályba foglalt jogi szabályozások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben, és a közoktatási intézményben biztosítsák a TISZK együttműködési megállapodás alapjain álló szervezeti és működési szabályzatban, és minőségirányítási kézikönyvben rögzítettek érvényesülését. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, TISZK együttműködési megállapodásban foglaltakkal, a TISZK SZMSZ-ében rögzítettekkel, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.
I.2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok:
a nemzeti köznevelésről szóló 2012. évi CXC. (XII. 29.) törvény (továbbiakban: Knt.) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVI. törvény a közoktatásról szóló 1993 évi LXXIX. törvény (kifutó képzések egyes eseteiben) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (kifutó képzések egyes eseteiben)
5
a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (továbbiakban: R.) 326/2013. EMMI rendelet a 368/2011. Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (államháztartás részét képező intézmények számára) (13. § szól az SZMSZ kötelező elemeiről) (továbbiakban: Ámr.) a 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet
További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok:
az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy felügyeleti szerv által jóváhagyott SZMSZ-ban részletezni kell (Ámr.368/2011. 13.§) a Magyar Köztársaság költségvetéséről, az államháztartásról szóló mindenkor hatályos törvények a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Kormány rendelet; illetve annak melléklete, különös tekintettel a III. részre (Glosszárium) a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet (A kerettantervek képezik a mellékleteket) 23/2013. (III.29.) Az EMMI rendelet mellékletei (A kerettantervek) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelmény moduljairól szóló 217/2012 (VIII.9.) Kormány rendelet a földművelési ágazathoz tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló 8/2008. (I.23.) FVM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet (TKr.) a 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről az egyes oktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 73/2013. Kormány rendelet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel
6
a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a diákigazolványról szóló 17/2005. (II.8.) Korm. rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 328/2009. Kormány rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet
I.3. Az SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit, a TISZK együttműködés keretében, az intézmények közötti együttműködésből, az intézmények közötti átlépésből adódó helyzetekre, tevékenységekre. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. A SZMSZ előírásai érvényesek továbbá a referencia intézményi működéssel kapcsolatos rendezvényeken résztvevő vendégekre, pedagógusokra, szülőkre, látogatókra.
Intézményi alapadatok II.1. Intézményi azonosítók a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l)
Név: Debreczeni Márton Mezőgazdasági és Földmérési Szakképző Iskola Székhely: 3533 Miskolc, Bolyai Farkas út 10. Telephely: Kertész gyakorló terület, Miskolc, Csorba telep Az intézmény törzskönyvi azonosítója (PIR): 823511 Államháztartási azonosító szám (ÁHTI): 342495 Alapító okirat kelte: 2013.07.25. Alapító okirat azonosítója: AszF/885/1/2015 Az alapítás időpontja: 2013 OM azonosító: 029340 Nyilvántartási szám: 05-0167-04 Statisztikai számjele: 15823515-8532-321-05 Adóalanyiság áfa körbe tartozó
7
m) n) o) p) q) r)
Gazdálkodási besorolása: önállóan működő és gazdálkodó Adószám: 15823515-2-05 Bankszámlaszám: 10027006-00333733-00000000 Felnőttképzési tevékenység nyilvántartási száma E-000427/2014. Vizsgaszervezési jogosultság: az alapító okirat alapján Felnőttképzési nyilvántartás: 05-0167-04
II.2. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: - az alapító okirat - a szervezeti és működési szabályzat - a pedagógiai program - a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkatervei (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok. Az intézmény alap illetve kiegészítő dokumentumainak elkészítése előtt helyzetelemzést végzünk. Az ebben megfogalmazottaknak megfelelően fogalmazzuk meg a stratégiai és operatív dokumentumainkat. Az elvárások alapján dolgozzuk ki az intézményi dokumentumokat, munkaterveket, határozzuk meg a sikerkritériumokat” Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. A pedagógiai program elkészítése során figyelembe vesszük korábbi eredményeinket, elemezzük azokat, ha szükséges fejlesztési terveket készítünk. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: - Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat.
8
-
-
-
-
Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,
-
a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,
-
a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,
-
a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,
-
a középszintű érettségi vizsga témaköreit.
-
a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.
A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában nyomtatott formában, továbbá elektronikusan, a tanáriban, az iskolai könyvtárban az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben, bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya a tanáriban elektronikus formában elérhető a tantestület számára. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és a tanári, titkársági hirdetőtáblán is el kell helyezni. Egyéb dokumentumok
9
Iskolánk rendelkezik továbbképzési tervvel, melynél figyelembe vesszük az intézmény szükségleteit, és az egyéni életpályát is. A tervben leírtakat intézményünk igyekszik követni. Beiskolázási terv Az intézményi tervek a munkatársak bevonásával készülnek. Ezt segíti az iskolai közösségek együttműködése, hatékonysága
II.3. Az intézmény tevékenységei (Ámr. 13.§ (1) bek c) pont) Az iskola közfeladatai: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7.§. alapján létrejött köznevelési intézmény (szakközépiskola, szakiskola) amely nevelő – oktató munkát folytat. Alapfeladatai: szakközépiskolai nevelés – oktatás, szakiskolai nevelés – oktatás, felnőttoktatás, a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók nevelése – oktatása, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése – oktatása, Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés – oktatás. Típusa: Összetett iskola Alaptevékenysége: szakképző iskolai nevelés – oktatás szakiskolai nevelés – oktatás, felnőttoktatás, Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés – oktatás, szakképző tevékenység, szakmai előkészítés az első négy évfolyamon, szakmai vizsga utáni felkészítés az érettségi vizsgára, felkészítés érettségi vizsgára, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Államháztartási szakágazati besorolása: 853200 Szakmai középfokú oktatás Az alaptevékenységek kormányzati funkció szerinti megjelölése Kormányzati funkciószám 081043 082042 082043 082044
Kormányzati funkció megnevezése Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme Könyvtári szolgáltatások 10
092221 092222
092223
092231 092232
092260 092270 092290 095020 096015 096025
Közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban Sajátos nevelés igényű tanulók közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatásának szakmai feladatai a szakképző iskolákban Nemzetiségi tanulók közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatásának szakmai feladatai a szakképző iskolákban Gimnázium és szakképző iskola tanulóinak közismereti és szakmai elméleti oktatásával összefüggő működtetési feladatok Szakképző iskolai tanulók szakmai gyakorlati oktatásával összefüggő működtetési feladatok Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
Alaptevékenységet kiegészítő, végezhető tevékenységek: 955937-2 Máshová nem sorolható egyéb felnőttoktatás: tanfolyamok szervezése, oktatás 856099-2 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Vállalkozási tevékenység (Ámt. 46.§ (2) bek ) Az intézmény az államháztartási törvényben foglaltaknak megfelelően vállalkozhat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az alaptevékenységét és ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését. A vállalkozási tevékenységének felső határa az intézmény módosított kiadási előirányzatainak a 30%-a
II.4. Vezetői kompetenciák A tanulás-tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában megjelenő nevelési-oktatási alapelvek, célok és feladatok meghatározásában. A jogszabályi lehetőségeken belül a helyi tantervet a kerettantervre alapozva az intézmény sajátosságaihoz igazítja. A tanulást, tanítást egységes, tervezett pedagógiai folyamatként kezeli.
11
Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje a tanulási eredményekre vonatkozó deklarált céljait. Az intézményi kulcsfolyamatok irányítása során elsősorban a tanulói eredmények javítására helyezi a hangsúlyt. A tanulói kulcskompetenciák fejlesztésére összpontosító nevelő–oktató munkát vár el. Az intézményi működést befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az intézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen a tanulás és tanítás szervezésében és irányításában. A kollégákkal megosztja a tanulási eredményességről szóló információkat, a központi mérési eredményeket elemzi, és levonja a szükséges szakmai tanulságokat. Beszámolót kér a tanulói teljesítmények folyamatos mérésén alapuló egyéni teljesítmények összehasonlításáról, változásáról és elvárja, hogy a tapasztalatokat felhasználják a tanuló fejlesztése érdekében. Irányításával az intézményben kialakítják a tanulók értékelésének közös alapelveit és követelményeit, melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg. Irányításával az intézményben a fejlesztő célú visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába. A fejlesztő célú értékelés megjelenik a vezető saját értékelési gyakorlatában is. Irányítja a tanmenetek kidolgozását és összehangolását annak érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a helyi tanterv követelményeinek teljesítését valamennyi tanuló számára. Működteti a tanulási-tanítási, módszerek beválásának vizsgálatát. Nyilvánossá teszi az eredményes, hatékony nevelési-oktatási módszereket és eljárásokat, kollégáit biztatja azok tanulási-tanítási folyamatba való bevezetésére. Irányítja a differenciáló, az egyéni tanulási utak kialakítását célzó tanulástámogató eljárásokat, a hatékony tanulói egyéni fejlesztést. Gondoskodik róla, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulók speciális támogatást kapjanak. Nyilvántartja a korai intézményelhagyás kockázatának kitett tanulókat, és aktív irányítói magatartást tanúsít a lemorzsolódás megelőzése érdekében. A változás stratégiai vezetése és operatív irányítása A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az intézmény külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat. Szervezi és irányítja az intézmény jövőképének, értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek megismerését és tanulási-tanítási folyamatokba épülését. Az intézményi jövőkép, és a pedagógiai program alapelvei, célrendszere a vezetői pályázatában megfogalmazott jövőképpel fejlesztő összhangban vannak. Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat, konstruktívan reagál rájuk, ismeri a változtatások szükségességének okait. A változtatást, annak szükségességét és folyamatát, valamint a kockázatokat és azok elkerülési módját megosztja kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ ad. Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és végrehajtani. Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását.
12
Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a belső és a külső intézményértékelés eredményét. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása Ismeri a szakmai önértékelés modelljeit és eszközeit, felhasználja az eredményeit. Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák véleményére. Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri erősségeit és korlátait. Önértékelése reális, erősségeivel jól él, hibáit elismeri, a tanulási folyamat részeként értékeli. Az önreflexió során felülvizsgálja, elemzi egy-egy tevékenységét, döntését, intézkedését, módszerét, azok eredményeit, következményeit, szükség esetén változtat. Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külső értékelések, saját és mások tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti. A tanári szakma és az iskolavezetés területein keresi az új szakmai információkat és elsajátítja azokat. Folyamatosan fejleszti vezetői felkészültségét, vezetői képességeit. Hiteles és etikus magatartást tanúsít. (Kommunikációja, magatartása a pedagógus etika normáinak megfelel.) A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban. Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázat tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a nevelőtestület és valamennyi érintett számára. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása A munkatársak felelősségét, felhatalmazást ad.
jogkörét
és
hatáskörét
egyértelműen
meghatározza,
A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai munkakörébe, majd a továbbiakban a leadott döntési- és hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja. Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában (az országos önértékelési rendszer intézményi adaptálásában) és működtetésében; Részt vállal a pedagógusok óráinak látogatásában, megbeszélésében. A pedagógusok értékelésében a vezetés a fejlesztő szemléletet érvényesíti, az egyének erősségeire fókuszál. Támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében. Ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére Alkalmat ad a pedagógusoknak személyes szakmai céljaik megvalósítására, a feladatok delegálásánál az egyének erősségeire épít. Aktívan működteti a munkaközösségeket, az egyéb csoportokat (projektcsoport például intézményi önértékelésre), szakjának és vezetői jelenléte fontosságának tükrében részt vesz a team munkában.
13
Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket. A megosztott vezetés céljából vezetői tanácsadó csoportot működtet (törzskar, tágabb körű vezetés – például munkaközösség-vezetők, egyéb középvezetők, szülői képviselők stb. bevonásával). Rendszeresen felméri, milyen szakmai, módszertani tudásra van szüksége az intézménynek. A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy állítja össze, hogy az megfeleljen az intézmény szakmai céljainak, valamint a munkatársak szakmai karriertervének. Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit. Rendelkezik humánerőforrás kezelési ismeretekkel, aminek alapján emberi erőforrás stratégiát alakít ki. Változások alkalmával (bővítés, leépítés, átszervezés) személyesen vesz részt az intézményi folyamatok, változások alakításában, irányításában. Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja az intézmény munkatársait és partnereit. A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel. Mások szempontjait, eltérő nézeteit és érdekeit figyelembe véve hoz döntéseket, old meg problémákat és konfliktusokat. Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és választ ad kérdéseikre. Kellő tapintattal, szakszerűen oldja meg a konfliktushelyzeteket. Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a tanulási folyamatot támogató rend jellemzi (például mindenki által ismert és betartott szabályok betartatása). Támogatja, ösztönzi az innovációt és a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény működését befolyásoló jogi szabályozók változásait. A pedagógusokat az őket érintő, a munkájukhoz szükséges jogszabály-változásokról folyamatosan tájékoztatja. Az érintettek tájékoztatására többféle kommunikációs eszközt, csatornát (verbális, nyomtatott, elektronikus, közösségi média stb.) működtet. A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, szakszerű kommunikáción alapul. Hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználást valósít meg. (egyenletes terhelés, túlterhelés elkerülése, stb.) Hatáskörének megfelelően megtörténik az intézmény mint létesítmény, és a használt eszközök biztonságos működtetésének megszervezése (például tanműhelyek, sportlétesítmények eszközei, taneszközök). Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra. A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs eszközöket, csatornákat működtet. Szabályozással biztosítja a folyamatok nyomon követhetőségét, ellenőrizhetőségét.. 14
Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt Személyesen közreműködik az intézmény partneri körének azonosításában, valamint a partnerek igényeinek és elégedettségének megismerésében. Személyesen részt vesz a partnerek képviselőivel és a partnereket képviselő szervezetekkel (például DÖK, iskolaszék, intézményi tanács, szülői szervezet, gyakorlati oktatóhelyek, kamara) történő kapcsolattartásban. Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a fenntartóval az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében
II.5. Általános pedagógiai folyamatok Tervezés: Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködésünk Megtörténik a tanfelügyeleti ellenőrzések eredményeiből, a korábbi fejlesztési terv felülvizsgálatából, valamint a további ellenőrzésekből, intézkedési tervekből származó információk feldolgozása, értékelése, a tapasztalatok beépítése az önértékelést követő ötéves intézkedési tervbe. Az éves munkatervünk összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. Intézményünk stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek Az operatív tervezésünk a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető Megvalósítás: A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. Intézményünk éves terveinek gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik. Intézményünk nevelési - oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását. Az intézményi pedagógiai folyamatok a személyiség - és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják. Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek. A tanév végi beszámolók megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése. A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez A stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott célok, feladatok, - a csoport, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók adottságait figyelembe véve –megjelennek a pedagógus tervező munkájában és annak ütemezésében. A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak. A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban Ellenőrzés: Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést 15
végzünk. Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőrzünk. Azonosítjuk az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat A tanulási eredményeket folyamatosan követjük, elemezzük, szükség esetén korrekciót hajtunk végre. Az ellenőrzések eredményeit felhasználjuk az intézményi önértékelésben Az önértékelésben érintett pedagógus az ellenőrzések megállapításainak (erősségek, fejleszthető területek) megfelelően önfejlesztési tervet készít, a szükséges feladatokat ütemezi és végrehajtja. Értékelés: Az értékelés tények és adatok alapján tervezetten és objektíven történik Az intézményi önértékelés elvégzésére munkacsoportot szervezünk Az önértékelés során tények és adatok alapján azonosítjuk a nevelési - oktatási tevékenységgel és a szervezet működésével összefüggő erősségeket, fejleszthető területeket. Az önértékelési folyamatban felhasználjuk a munkatársak, szülők, és a külső partnerek (fenntartó és más partnerek) elégedettségméréseinek eredményeit. Az ellenőrzések során született eredményeket elemezzük és értékeljük. Intézményünkben a nevelési- oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik. A tanulók értékelése az intézményünk szabályzó dokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények alapján folyik. A tanulói teljesítményeket dokumentáljuk, elemezzük, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsoljuk, szükség esetén fejlesztési tervet készítünk. A pedagógiai programnak és az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető. A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolunk a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének, valamint a gyakorlati képző- és munkahely képviselőjének Korrekció: A stratégiai és operatív dokumentumaink elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása. Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása. Ezt követően a mérési-értékelési eredmények függvényében szükség esetén korrekciót végzünk A nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgáljuk a stratégiai és operatív terveinket, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására. A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata intézményünknek.
16
Szervezeti felépítés (Ámr. 20.§ (2) bek e) pont)
Igazgató
Belső ellenőrzés
Általános igazgatóhelyettes I.
Gazdasági vezető
Fejlesztőpedagógus Titkárság
pedagógus
Gyakorlati
Szakmai igazgatóhelyettes II.
oktatásvezető
Mérés értékelés csoport
ppedagóguspedagó gus
Közismereti képzés munkaközösségei
Gondnok
Gazdasági ügyintézők
Osztályfőnökök
Közismereti tanárok
Szakmai munkaközösség
Szakmai tanárok
Technikai dolgozók, Porta
17
Szakoktatók
III.1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése, engedélyezett létszáma, feladata Vezetők, vezetőség - Igazgató, - Általános és nevelési igazgatóhelyettes I., - Szakmai igazgatóhelyettes II., - Gazdasági vezető, - Gyakorlati oktatás vezető, - Szakmacsoportos képzésben vezető. Vezetőségi megbeszélések: Az intézmény vezetősége hetenként egy alkalommal vezetőségi megbeszélést tart. Ezen a vezetőség tagjai kötelesek részt venni. Kéthetente igazgató tanácsi értekezletet tart iskolánk. Ezen esetekben szélesebb kört érintő tárgyban tart megbeszélést a vezetőség. A vezetőség megbeszélésein tanácskozási, vagy véleményezési joggal megjelenhetnek előzetes meghívás alapján az egyes érintett témák, területek felelős beosztottjai is. A vezetőség üléseiről feljegyzés készülhet, amennyiben határidőre végrehajtandó feladat kerül meghatározásra, arról írásbeli feljegyzés készül. Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról. Vagyonnyilatkozat: Az intézményben az alábbi munkatársak jogszabályban írtak szerinti tartalommal és formában vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni. Ezen személyek az Intézményben: -
Intézményvezető Általános és nevelési igazgatóhelyettes I., Szakmai igazgatóhelyettes II., Gazdasági vezető,
A vagyonnyilatkozatokat az előírt formában az Iskola hivatalos helyiségében (az igazgatói iroda páncélszekrényében), illetéktelenek számára nem hozzáférhetően helyezik el, az Intézményvezető vagyonnyilatkozatát a fenntartó őrzi.
18
III.2. Vezetők közötti feladatmegosztás (R. 4. § (1) bek. e-f) pont, 188§) II.2. 1. Igazgató Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, aki képviseli az intézményt, és e minőségben teljes körű szakmai teljesítési igazolási és aláírási jogosultsággal rendelkezik. Az intézmény határozatlan időre kinevezett pedagógusa, akinek határozott idejű vezetői megbízást a Földművelésügyi Minisztérium vezetője adja. Munkáltatója a Földművelésügyi Miniszter. Közvetlen felettese a Földművelésügyi Minisztérium Agrár Szakoktatási Főosztály vezetője. Munkakörét alapvetően a Köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVI. törvény és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet határozza meg. Vezetői munkájában köteles figyelembe venni a mindenkor hatályos jogszabályokat, a fenntartó rendeleteit, határozatait, valamint szakmai koncepcióit. Munkaköri leírását a Földművelésügyi Minisztérium Szakképzési Osztálya állítja össze. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, irányításáért, takarékos gazdálkodásért, az Alapító Okiratban megjelölt feladatok megvalósításáért, az intézmény pedagógiai-szakmai munkájáért, a tanügyigazgatási nyilvántartások vezetéséért, az ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerek működtetéséért, a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermek-, és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért, a tanulói balesetek megelőzéséért, a tanulói jogok biztosításáért, az iskola stratégiai és operatív dokumentumainak elkészíttetéséért, a kezelt személyes és különleges adatok védelméért, a munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályok betartatásáért.
III.2.2. Általános és nevelési igazgatóhelyettes Az igazgató általános helyettese, az igazgatót tartós távolléte esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti, aláírási jogkörrel rendelkezik. Fő feladatköre az iskola általános képzésének, nevelési munkájának, a hozzá tartozó közismereti tantárgyak munkaközösségeinek szervezési, vezetési feladatainak összefogása, tervezése, irányítása, ellenőrzése és értékelése, kapcsolattartás az általános képzést irányító minisztériumokkal és háttérintézményekkel. Az iskola tanügyi dokumentációjával kapcsolatos feladatok összefogása, tervezése, irányítása, ellenőrzése, a központi elektronikus nyilvántartási rendszerek iskolai működtetése, Felelős a nevelő-oktató munka rendjéért, az általános képzés törvényes megszervezéséért, az iskola hatékony és szakszerű pedagógiai munkájáért és ellenőrzéséért, a napi munkaszervezési feladatok megvalósításáért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a diák önkormányzati tevékenységért, az iskola mérési és értékelési rendszerének működtetéséért, szervezi a kompetenciaméréseket és az érettségi vizsgákat, felvételi eljárást. Felelős a humán erőforrás fejlesztésének menedzseléséért, a tankönyvrendelés és biztosítás szabályszerű lebonyolításáért, valamint a szülői szervezetekkel, intézményi tanáccsal és iskolaszékkel való kapcsolatfenntartásért, az iskola
19
propagálásáért, a szakmai kiadványokban való megjelenésekért, a végzős tanulók felsőoktatási továbbtanulási tájékoztatásáért, az után követés megszervezéséért. Az iskolai oktató-nevelő munkával kapcsolatos nyilvántartások törvényes, szakszerű és pontos vezetéséért, vezettetéséért, az elektronikus adatbázisok nyilvántartásáért, dokumentáció kezeléséért, a tantárgyfelosztás, központi statisztikák, az érettségivel kapcsolatos elektronikus anyagok, bizonyítványok nyilvántartásáért, az iskolai éves munkarend kialakításáért, közzétételéért, a napi iskolai munkarendváltozások közzétételéért, a tanügyigazgatási dokumentációk szabályszerű vezetéséért, kezeléséért, irattárazásáért, a sajátos nevelési igényű tanulók pedagógiájáért, az ifjúságvédelmi tevékenységért, a jogszabályi változások követéséért, információátadásért. Az általános, illetve a szakmai igazgatóhelyettes szervezi, vezeti az iskola stratégiai és operatív dokumentumainak kialakítását.
III.2.3. Szakmai igazgatóhelyettes A szakmai igazgatóhelyettes az igazgatót az általános és nevelési igazgatóhelyettes együttes távolléte esetén teljes felelősséggel helyettesíti, aláírási joggal rendelkezik. Fő feladatköre az iskola szakmai képzésének, nevelési munkájának szervezési, vezetési feladatainak összefogása, tervezése, irányítása, ellenőrzése és értékelése, a szakmai képzés folyamatos fejlesztése, menedzselése, a szakmai munkaközösség tevékenységének irányítása. Felelős a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás rendjéért, összehangolásáért, minőségéért, feltételeinek biztosításáért, valamint a szakképzéssel kapcsolatos speciális szakmai munkáért, kertész gyakorlókert rendjének és tisztaságának ellenőrzéséért, az iskolai gyakorlókert területeinek hasznosítási rendjének kialakításáért, ellenőrzéséért, a szakmai képzésben illetékes kamarával, szakmai szövetségekkel, egyesületekkel való kapcsolattartásért, a felnőttképzési vizsgák szervezéséért, a vizsgák adminisztratív és elektronikus feladatainak ellátásáért, a szakmai bizonyítványok nyilvántartásáért, a felnőttképzési szervezetekkel való kapcsolattartásért, a beiskolázási feladatok szervezéséért, irányításáért, az általános iskolákkal való kapcsolattartásért, a nyitott napokkal, a pályaválasztási börzékkel kapcsolatos feladatok ellátásáért, az iskola propagálásáért, a szakmai kiadványokban való megjelenésekért, a felnőttképzéssel kapcsolatos feladatok elvégzéséért, a szakmai vizsgák lebonyolításáért,a pályaorientációs, szakmai előkészítő és alapozó oktatás szervezéséért, a szakmai képzés pedagógiai dokumentumainak vezettetéséért és ellenőrzéséért, a szakmai képzésben résztvevő tanulók egészségügyi alkalmassági vizsgálatainak megszervezéséért, a szakmai elektronikus adatbázisok nyilvántartásáért, dokumentáció kezeléséért, az iskolarendszerű szakmai vizsgák megszervezéséért, a szakmai képzés tárgyi feltételeit fejlesztő pályázatkészítésért, az iskolafejlesztő pályázatok kezeléséért a szakmai tanárok továbbképzéséért, az iskola elméleti, gyakorlati képzéséhez kapcsolódó munka-, tűz-, és környezetvédelmi feladatok összefogásáért, koordinálásáért. Gondoskodik a tanulók egészségének és testi épségének védelméről, balesetek megelőzéséről, ellenőrzi a munkavédelmi vezető kapcsolatos feladatát.
20
Közreműködik az iskola nemzetközi kapcsolatainak szervezésében, a külföldi szakmai gyakorlatok szervezésében, a hozzá kapcsolódó pályázatok elkészítésében, lebonyolításában, az iskola szakmai rendezvényeinek szervezésében. A szakmai és az általános igazgatóhelyettes szervezi, vezeti az iskola stratégiai és operatív dokumentumainak kialakítását. Részt vesz az iskolai oktató-nevelő munkával kapcsolatos nyilvántartások törvényes, szakszerű és pontos vezetésében, vezettetésében, a tantárgyfelosztás, központi statisztikák, a statisztika elkészítésében, az iskolai éves munkarend kialakításában. Kapcsolatot tart a szakmai képzést vezető, felügyelő minisztériumokkal és háttérintézményeivel, a gyakorlati képzésben részvevő gazdálkodó szervezetekkel.
III. 2.4. Gazdasági vezető A gazdasági igazgatóhelyettes az igazgatót a vezetési hierarchia sorrendjében helyettesíti, gazdasági ügyekben az igazgató megbízásából képviseli az intézményt. Fő feladatköre a gazdasági csoport munkájának irányítása, szervezése, ellenőrzése, a jogszerű, törvényes, takarékos gazdálkodási rend kialakítása, a működőképesség mindenkori fenntartása. Ellenjegyzői feladata során köteles ellenőrizni, hogy az utalványozó az arra jogosult személy volt-e, a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll-e, vonatkozó jogszabályokat, belső utasításokat betartották-e. Felelős az iskola éves költségvetésének megtervezéséért, végrehajtásáért, ellenőrzéséért és értékeléséért, a féléves és éves gazdasági beszámolók elkészítéséért, a vagyongazdálkodásért, a vagyonkezelésért és a vagyonvédelemért, a hatékony munkaerő- és bérgazdálkodásért, a jogszabályi változások rendszeres figyelemmel kíséréséért és betartatásáért, az intézmény gazdálkodását érintő helyi szabályozatok elkészítéséért és naprakészen tartásáért, a kifizetések időben történő teljesítéséért, az iskola tárgyi feltételrendszerének fejlesztéséért, a pályázatok gazdasági ügyintézéséért, a folyamatba épített belső ellenőrzés megvalósításáért, a munkavédelmi a tűzvédelmi valamint az ÁNTSZ előírások megtartásáért. Részt vesz a pályázatok készítésében, elszámolásában. Munkája eredményességének érdekében együttműködik a gazdasági-, a munkavédelmi-, a törvényességi-, és műszaki belső ellenőrökkel. III.2.5. Gyakorlati oktatásvezető A gyakorlati oktatásvezető az igazgatót a vezetési hierarchia sorrendjében helyettesíti. Fő feladatköre a szakmai gyakorlatok iskolai és iskolán kívüli megszervezése, irányítása, ellenőrzése különös tekintettel az élelmiszeripari szakmára. Felelős az élelmiszeripari szakmai képzésben résztvevő üzemekkel és vállalkozásokkal való kapcsolattartásért és a velük való szerződéskötés előkészítéséért, a gyakorlati képzés tárgyi és humánerőforrás feltételrendszerének fejlesztéséért, a szakmai gyakorlatokon a munka-, tűz- és
21
környezetvédelmi előírások betartásáért és betartatásáért, a tanulói munkahelyi balesetek megelőzéséért, a gyakorlaton az egységes oktatási és nevelési eljárások teljesüléséért, a gyakorlati képzés pedagógiai dokumentumainak vezettetéséért, ellenőrzéséért, a szakmai gyakorlati vizsgák rendjéért, lebonyolításáért, a nyári összefüggő szakmai gyakorlatok megszervezéséért és a résztvevő tanulók munkájáért, az iskolai tanpékség működéséért, a pék tanműhely rendjének és tisztaságának ellenőrzéséért, az iskolai tanműhely területeinek hasznosítási rendjének kialakításáért, ellenőrzéséért, a szakmai képzésben illetékes kamarával, szakmai szövetségekkel, egyesületekkel való kapcsolattartásért, a felnőttképzési vizsgák szervezéséért, a vizsgák adminisztratív és elektronikus feladatainak ellátásáért, a szakmai bizonyítványok nyilvántartásáért, a felnőttképzési szervezetekkel való kapcsolattartásért, a beiskolázási feladatok szervezéséért, irányításáért, az általános iskolákkal való kapcsolattartásért, a nyitott napokkal, a pályaválasztási börzékkel kapcsolatos feladatok ellátásáért, az iskola propagálásáért, a szakmai kiadványokban való megjelenésekért. Részt vesz a felnőttképzéssel kapcsolatos feladatok elvégzésében, a szakmai vizsgák lebonyolításában. Gondoskodik a szakmai képzésben résztvevő tanulók egészségének és testi épségének védelméről, balesetek megelőzéséről, ellenőrzi a munkavédelmi vezető kapcsolatos feladatát. III.2.6. Szakmacsoportos képzésben vezető A szakmai igazgatóhelyettest, annak távolléte esetén, a kertész gyakorló területen helyettesíti. Fő feladatköre az iskola mezőgazdasági szakmai képzésében, a szervezési, vezetési feladatainak összefogása, tervezése, irányítása, ellenőrzése és értékelése, a kertészeti feladatok, a termelés folyamatos fejlesztése, menedzselése, a kertészetben dolgozók tevékenységének irányítása. Felelős a kertész gyakorló területen az oktatás összehangolásáért, a kertészetben folyó szakmai munka minőségéért, feltételeinek biztosításáért, valamint a szakképzéssel kapcsolatos speciális szakmai munkáért, kertész gyakorlókert rendjének és tisztaságának ellenőrzéséért, az iskolai gyakorlókert területeinek hasznosítási rendjének kialakításáért, ellenőrzéséért. A vezetők közötti feladatmegosztást a mindenkor érvényes munkaköri leírások részletesen tartalmazzák. Helyettesítés rendje (R. 4. § (1) bek. f) pont) (ezen belül a helyettesítő közalkalmazott felelősségének, intézkedési jogkörének meghatározása)
III.2.7. Helyettesítés rendje Mindazon időben, amikor az intézményben tanulók tartózkodnak, a vezetői feladatok ellátását biztosítani kell.
22
Az intézmény vezetője és helyettesei közül legalább egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia. A helyettesítés sorrendjét a vezetők fejezet felsorolás szerinti sorrendje határozza meg. Amennyiben a vezetőség tagjainak mindegyike egyidejűleg hivatalos, vagy más elfoglaltsága, akadályoztatása miatt nem tud az intézményben jelen lenni, úgy helyettesítésre a Közalkalmazotti Tanács elnöke lesz jogosult, ha ő is akadályoztatva van, az intézményvezető külön írásbeli megbízása alapján, a lehető legmagasabb besorolású, vagy beosztású közalkalmazott lesz a helyettesítésre jogosult. Ha az intézményben rendezvény van, a vezetői feladatokkal az igazgató megbízhatja az intézmény valamelyik tanárát. Ha nem a vezetőség tagja jár el helyettesként, jogköre kizárólag az intézmény biztonságos működésével, a tanulók és a munkavállalók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A vezetőség tagjai helyettesként való eljárása a saját feladatkörükben történik, az intézményvezetői jogkörökből a fegyelmi eljárás megindítása, kinevezés és közalkalmazotti jogviszony megszüntetése feladatait nem gyakorolhatják.
III.3. A gazdasági szervezet felépítése és feladata (Ámr. 13. § (1) bek.)
A pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatköre, munkaköre (Ámr. 13.§ (5) bek) Az intézményben a pénzügyi gazdasági feladatokat a gazdasági vezető irányítása alá tartozó, két munkatárs látja el. Munkakörük főkönyvi könyvelő, analitikus könyvelő, pénztáros, ügyintéző. Munkakörüket munkaköri leírásuk tartalmazza.
A szervezeti egység vezetőjének azon jogosítványai, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el
A költségvetés tervezésével és a végrehajtásának jogszerű és szakszerű voltával kapcsolatos felelősség a gazdaság vezetőt terheli, ezen körön belül tartozik minden szükséges információt, adatot összegyűjteni, illetve a fenntartónak továbbítani határidőben, a jogszabályok által meghatározott mértékben teljes körűen.
A költségvetés tervezéséhez szükséges adatok szolgáltatása, és a működés során különleges előírások, feltételek A gazdasági vezető irányításával készülnek el az iskola munkatervének megfelelő költségvetési tervezetek, és a költségvetési mérlegbeszámoló jelentések.
23
Gondoskodik arról, hogy a jóváhagyott költségvetési kereten belül az iskola működésének pénzügyi feltételei biztosítottak legyenek, illetve gondoskodik a bérek és egyéb járandóságok, kifizetések időbeni folyósításáról, a bérgazdálkodásra vonatkozó szabályok maradéktalan betartásával. Előkészíti a beszerzéseket és szerződéseket. A gazdasági vezető intézkedik az iskola zavartalan működéséhez szükséges eszközök beszerzéséről. A gépek berendezések és felszerelések folyamatos karbantartását saját munkaerővel vagy idegen kivitelezővel elvégeztetik, ellenőrzik. Feltárják a balesetveszélyes területeket és intézkednek az azonnali helyreállításról. Kiemelten foglalkoznak a vagyonnyilvántartással, a vagyonmegőrzéssel, a vagyonvédelemmel. Gondoskodnak az elhasználódott és feleslegessé vált eszközök jogszabály szerinti selejtezéséről, értékesítéséről. Az utalványozási jogot az iskola igazgatója gyakorolja, távollétében az általános és a szakmai igazgatóhelyettes, az ellenjegyzést a gazdasági vezető végzi.
A belső ellenőrzési kötelezettség, az ellenőrzést végző személy, egység vagy szervezet jogállása, feladatai. (370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről) A belső ellenőrzési kötelezettséget a belső ellenőrzési szabályzat határozza meg.
III.4. Pedagógusok közösségei A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása (R. 4. § (1) bek. h) pont) (ezen belül a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések) III.4.1. Nevelőtestület A nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelő oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottja. A részmunkaidőben az intézményben tanító pedagógus a nevelőtestület tagja. A nevelőtestület döntési jogköre az intézmény nevelési és oktatási kérdéseire, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekre, valamint más jogszabályokban meghatározott kérdésekre vonatkozik. A nevelőtestület jogkörébe tartozik: - a pedagógiai program és módosításának elfogadása, értékelése; 24
-
a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók készítése, elfogadása; a továbbképzési program elfogadása; a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; a házirend elfogadása; a tankönyvtámogatás módjának meghatározása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt.
A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt az egyes pedagógusok megbízatásának elosztása előtt, a munkaközösség vezetők, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása és a megbízás visszavonása előtt. Az iskola tanárai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat. Intézményen belül munkaközösségi megbeszéléseken, intézményen kívül a jó gyakorlatok megosztásával. Szükség esetén az intézmény belső tudásmegosztást szervez, melyen az iskola munkatársai megoszthatják kollégáikkal a továbbképzések tapasztalatait. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére tagjaiból bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre vagy a diákönkormányzatra. Az így megbízott a feladatát a legjobb tudása szerint köteles ellátni. A tevékenységüket testületként végzik, arról feljegyzést, jegyzőkönyvet vesznek fel. Egyebekben működésükre a nevelőtestület működésére vonatkozó szabályok az irányadóak. A nevelőtestület jogkörét átruházza a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben a fegyelmi bizottságra, a tankönyvtámogatással kapcsolatos kérdésekben a diák szociális és tankönyv támogatás ügyével is foglalkozó iskolaszékre, intézményi tanácsra az éves szakmai ellenőrzési terv elkészítését, elfogadását és végrehajtását a szakmai munkaközösségre. A nevelőtestület a tanév folyamán a munkatervben meghatározott módon rendes és rendkívüli értekezleteket tart.
25
Az óraadó tanárok a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben nem rendelkezik szavazati joggal (kivéve a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása).
III.4.2. Szakmai munkaközösségek Szakmai munkaközösség megalakításához legalább öt azonos műveltségi területen, tantárgycsoportban dolgozó vagy azonos pedagógiai feladatot ellátó pedagógus szükséges. A szakmai munkaközösség szakmai módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösség gondoskodik a pedagógusok nevelő – oktató munkájának szakmai segítéséről. A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése. Iskolánkban öt munkaközösség működik. A szakmai munkaközösség vezetőjét az iskola igazgatója bízza meg, legfeljebb öt évre, a munkaközösség kezdeményezése alapján. Működésük célja: - az oktató-nevelő munka fejlesztése, - a pedagógusok továbbképzésének segítése, - az iskolavezetés munkájának segítése, szaktanácsadás, - a szakmai ellenőrzés megszervezése. A szakmai munkaközösség dönt szakterületén: - működési rendjéről és munkaprogramjáról, - a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, - az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. A szakmai munkaközösség véleményezi: - a taneszközök, tankönyvek segédkönyvek és tanulmányi segédletek, ruházati és más felszerelések kiválasztását, - a pedagógiai programot, - a továbbképzési tervet, - az iskolai fejlesztési terveket, - a felvételi követelményeket, - a tanulmányok alatti vizsgák részeit, feladatait, - a tanulók osztályba vagy csoportba történő beosztásának meghatározását, - a szakterületét érintő kérdéseket, a tantárgyfelosztást. A munkaközösségek feladata: - egységes nevelési - oktatási célkitűzések meghatározása - az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelése, módszertani eljárások fejlesztése, - az öntevékeny szakmai továbbképzés elősegítése, - bemutató órák szervezése, - egységes követelmények és értékelés kidolgozása, 26
-
szakmai, illetve érettségi vizsgák tételeinek kialakítása, a tanulók tudásának eredményfelmérése, a belső tudásmegosztása tanulmányi versenyek szervezése, tanulók felkészítése versenyekre, pedagógiai, módszertani kérdések megvitatása közösségi élet fejlesztése, a szakterületen belüli külső, bel- és külföldi kapcsolatok kiépítése, fejlesztése, a szakterület tárgyi feltételeinek tervszerű fejlesztése, ehhez pályázati úton anyagi erőforrások gyűjtése, a meglévő felszerelések, berendezések állagmegóvása, őrzése, az éves tervekben meghatározott munkaközösségi ülések tartása, javaslat tétel a munkaközösség vezető személyére, a szakterületükre vonatkozó munka végrehajtásának, minőségének ellenőrzése, szakmai tankönyvek kiválasztása a pályakezdők segítése a gyakornokok segítése.
A nevelőtestület átruházza a munkaközösség szakterületére vonatkozóan az éves szakmai munkaterv elkészítését, elfogadását és végrehajtását, értékelését. A tantervhez szükséges tankönyv és taneszköz meghatározását. A munkaközösség vezetője a tanév félévi és a tanévzáró értekezletén beszámol az átruházott jogkörben hozott döntésekről. A szakmai feladatok megvalósításához a nevelőtestület tagjaiból álló, felkészült csoportok intézkedési tervet készítenek. Az iskolavezetés számít az egyes csoportok munkájára, segíti az együttműködésüket. Az intézményben működő munkaközösségek és munkacsoportok: Osztályfőnöki munkaközösség Humán (magyar nyelv és irodalom és történelem, könyvtár) munkaközösség Idegen nyelvi (angol, német) Természettudományi (matematika, fizika, informatika, biológia, egészségtan, földrajz, rajz, vizuális kultúra, kémia, testnevelés) munkaközösség Szakmai munkaközösség Mérés- és értékelés csoport (MÉCS) Belső Ellenőrzési Csoport (BECS) Referenciaintézményi munkacsoport Alkalmi munkacsoportok III.4.3. Egy osztályban tanító pedagógusok közössége Ez a közösség készíti elő a nevelőtestület döntését a tanuló magasabb évfolyamba lépése kérdésében. Átruházott jogkörben dönt a tanuló magatartás és szorgalom jegyének meghatározásáról.
27
A nevelőtestület átruházza az egy osztályban tanító pedagógusokra minden tanítási évben, az osztályozó vizsgákra való bocsátás tekintetében való döntést.
III.4.4. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok- teamek Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására, a pályázatok megvalósítására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot, teamet az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. Jelenleg a referencia intézményi feladatok megvalósítására működik iskolánkban egy szakmai csoport. A csoport tagja négy fő. a) A team feladatai: - A referencia intézményi működéshez szükséges dokumentumok összeállítása, az eljárásrendek kialakítása, a folyamatos értékelés, korrekció. - Részvétel a leendő partnerek felkutatásában, partnerlista készítése. - A referencia intézménnyel kapcsolatos feladatok koordinálása, a megvalósításban való aktív részvétel. - A működéshez szükséges feltételek (személyi, tárgyi, dokumentációs) tervezése. - Az intézményhez érkező igények alapján tervezi, szervezi, irányítja a látogatásokat, részt vesz a példaértékű gyakorlatok bemutatásában. - A referencia intézményi munkák értékelése, a szükséges fejlesztések, módosítások elvégzése. b) A team vezető feladatai: - A team munkájának irányítása, összehangolása, a megvalósításban való részvétel, a megbeszélések vezetése, a munka ellenőrzése. - A csoporton belüli munkamegosztás kialakítása, betartatása. - A referencia intézményi szerepből adódó eredmények, információk ismertetése. c) A tagok feladatai: - A szolgáltatási dokumentációk elkészítéséért (szolgáltatási terv, kommunikációs terv, dokumentációk). - A referencia intézménnyel kapcsolatos látogatások előkészítéséért, a tervezett programok megvalósításáért. III.4.5. Mérés-értékelés csoport (MÉCS): A mérés-értékelés csoport koordinálja, segíti az iskolánkban folyó kompetenciafejlesztést. Éves munkaterv alapján dolgoznak, a fejlesztést - a munkaközösség vezetők bevonásával - a tantestület minden tagja végzi. A csoport 4 főből áll.
28
Feladatai: Tanulóink alapvető készségeinek, képességeinek felmérése, fejlesztése matematika, illetve szövegértés, szövegalkotás kompetencia területen Az iskolai szintű kompetenciamérések – bemeneti-, kimeneti mérések- megszervezése, lebonyolítása, az eredmények értékelése a 9. évfolyamon Értékeli a helyi mérésen elért eredményeket, tanulónként, osztályonként elemzi, ezek felhasználásával készülnek el az egyéni fejlesztések tervei A 10. évfolyam fejlesztendő feladatainak meghatározása A tantestület tájékoztatása a fejlesztések eredményeiről, a fejlesztendő területek meghatározása Az országos kompetenciamérés eredményeinek elemzése, értékelése A fejlesztést szolgáló adatbank létrehozása, folyamatos karbantartása, bővítése. Munkájukat a tanév végén értékelik. III.4.6. Belső Ellenőrzési Csoport (BECS): Az intézményi önértékelés tervezését, koordinálását, támogatását és ellenőrzését végző pedagógusok az intézményvezető által kijelölt, a feladat ellátásához szükséges jog-és felelősségi körrel felruházott csoportja.
III.4.7. Fegyelmi bizottság A tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálása és a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság tagjai: elnök, aki az igazgató által megbízott pedagógus az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus a diákönkormányzat képviselője az osztályfőnök A bizottság a félévi illetve az év végi nevelési értekezleten köteles beszámolni a munkájáról.
III.5. A pedagógus III.5.1. A pedagógus feladatai: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása. Alapvető feladta továbbá a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, a különleges bánásmódot igénylő tanuló, vagy tanulócsoport számára hosszabb távú fejlesztési tervet(ket) dolgozzon ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítsa Az általános pedagógiai célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat egységben kezeli.
29
Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. A tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakít ki. A tanuló(k) személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli és a személyiség fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik. Felismeri a tanulók tanulási, vagy személyiségfejlődési nehézségeit. Feladata, hogy a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön a nevelést, oktatást segítő szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek felzárkóztatását segítse. Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli a saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását. Alapos és korszerű és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, taneszközöket alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli. Figyelmeztet az on-line információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módjára. Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják. A tantárgy sajátosságaihoz illeszkednek alkalmazott korszerű módszerei. Ismeri a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz. A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző. Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi. Alkalmazza a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket. A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg az órán alkalmazott módszereket. Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában. Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA-ciklus. Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítetik. A rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően használja. Fogalomhasználata pontos, következetes. Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt). Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással. Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból (pl. a gyakorlati képzőhelyeken) megszerzett tudására. Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein. Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket. Felismeri a tanulók tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra. Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására. Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra. A tanulást, képzést támogató környezetet teremt például a tanterem, gyakorlati terem elrendezésével, a taneszközök, gyakorlati eszközök használatával, a diákok döntéshozatalba való bevonásával. Tanítványaiban igyekszik kialakítani az önálló ismeretszerzés, kutatás igényét. Ösztönzi a tanulókat az IKT-eszközök hatékony használatára a tanulás folyamatában. Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára. Feladata különösen, hogy
30
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Az intézményi, osztálytermi, gyakorlati képző- és munkahelyi konfliktusok megelőzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel. Jól ismeri a szaktárgy tantervi, szakmai és vizsgakövetelményeit, és képes ezek figyelembevételével és saját tanulócsoportjának ismeretében következetesen alkalmazni. A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközöket (kérdőíveket, tudásszintmérő teszteket, gyakorlati tudást mérő feladatokat) készít. nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön a nevelést oktatást segítő szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek felzárkóztatását segítse, segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, előmozdítsa a tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit. egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a tanulókat, a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, a diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel, nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében, a gyermek testi – lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka-, és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával, a tanulók, és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, az ismereteket tárgyilagosan sokoldalúan közvetítse, oktató munkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, céljainak megfelelően, változatosan választja meg a különböző értékelési módszereket, eszközöket. A tanulás támogatása érdekében az órákon törekszik a folyamatos visszajelzésre. Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek, 31
-
-
-
-
-
-
Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti. Önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek elősegítik a tanulók reális önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését. részt vegyen a számára előírt pedagógus továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, a szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában, a megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető, tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatát maradéktalanul teljesítse, pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadó órákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, megőrizze a hivatali titkot, hivatásához méltó magatartást tanúsítson, a tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel, az együttműködés, kommunikáció elősegítésére a lehetőségekhez, igényekhez mérten online közösségeket hozzon létre, tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz, kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi, tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését, értékteremtő, tevékeny, követendő mintát mutasson a diákoknak a digitális eszközök funkcionális használatának terén, közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, köteles a tanuló balesetet annak megtörténte esetén az iskola vezetőjének, a munkavédelmi vezetőnek azonnal bejelenteni, a házirend maradéktalan betartása és az egységes nevelési eljárások betartása. A pedagógus az óraközi szünetben az ügyeletesi teendőket vagy a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el, az intézményi tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi.
III.5.2. Közalkalmazotti munkaviszonyából és pedagógus beosztásából adódó általános elvárások: 32
Példamutató magatartásával és megjelenésével segíti az iskola oktatási és nevelési céljainak megvalósulását. Nyomon követi a munkakörével kapcsolatos pályázati felhívásokat, segíti ezek elkészítését. A Debreczeni Márton Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát (SZMSZ), és az iskolai házirendet betartja és betartatja. A tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. Figyel az iskolai élet problémáira, a pedagógus- és diákközösség tagjainak pedagógiai, emberi nehézségeire, segíti a helyes kibontakozást, a hibák felszámolását. A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. Szaktárgyától függetlenül kötelessége az általa tanított tantárgyak nyújtotta nevelési lehetőségeket kihasználni, az emberi tisztességre, becsületességre, hivatástudatra, valamint a helyes és szép magyar beszédre és írásra nevelni. Felismeri a tanulók tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra. Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással. A tanóra védelme, a munkafegyelem megtartása alapvető kötelessége. A hiányzásokat az óra elején regisztrálni kell, a hiányzások adminisztrációja alapvető elvárás. Részt vesz az előírt orvosi vizsgálatokon. Az iskolai rendezvényeken, értekezleteken külön felkérés nélkül aktívan vesz részt, és a rábízott feladatokat legjobb tudása szerint látja el. Munkavégzését érintő minden felmerülő kérdésben közvetlen feletteséhez, illetve az igazgatóhoz fordulhat.
A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: pedagógiai munkáját éves szinten, tematikus egységekre és órákra bontva megtervezi, a célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai és szakmai programját komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét, tudatosan tervezi a tanóra céljainak megfelelő módszereket, taneszközöket, többféle módszertani megoldásban gondolkodik. az órát/foglalkozást a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel, a tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt, használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. terveit az óra eredményességének függvényében felülvizsgálja alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik,
33
kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására, pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA-ciklus a szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, taneszközöket alkalmaz, az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják, felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában, a tantárgy sajátosságaihoz illeszkednek alkalmazott korszerű módszerei tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására, alkalmazza a differenciálás elvét. célszerűen használja a digitális, online eszközöket, a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, A pedagógus részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti, tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, oktatástámogató eszközökről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
34
szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
A pedagógus a heti munkaidejéből 32 órát (kötött munkaidő) a tanév elején elfogadott munkatervben meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni. A teljes munkaidőből 22 – 26 órában tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A fennmaradó kötött munkaidőben tehetséggondozást, felzárkóztatást végez, eseti helyettesítést lát el, felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevekénységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, továbbá - munkáltató rendelkezései szerint - ellátja azokat a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő feladatokat, amelyek igénylik a pedagógus szakértelmét, így különösen: részt vesz a nevelőtestület munkájában, az iskola kulturális és sportéletének megszervezésében, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában. A fennmaradó munkaidejének (8 óra) beosztását, felhasználását maga dönti el. III.5.3. A pedagógust munkakörével kapcsolatos jogok: -
-
-
személyét, mint a pedagógus közösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék; a pedagógiai program alapján megválassza az ismereteket, a tananyagot, a nevelés – oktatás módszereit megválassza; a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza a tankönyveket, taneszközöket, segédleteket; az előzőek betartása mellett saját világnézete és értékrendje szerint végezze munkáját anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené, vagy késztetné a tanulót; hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, információkhoz; szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutató munkában; részt vegyen a közneveléssel kapcsolatos testületek munkájában; az iskolai könyvtáron keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket; munkájukhoz az iskola a tanáriban biztosít számítógépet, a titkárságon nyomtatási illetve saját kódjukon fénymásolási, a munkaközösségek legalább egy laptopot, valamint pendrive-ot kapnak, melyet munkájukhoz használhatnak; a pedagógus igazolvány által nyújtott kedvezményeket igénybe vegye; a Nemzeti Pedagógus Kar érdekvédelmi szervéhez, vagy az oktatási jogok biztosához forduljon.
35
III.5.4. A szakoktató speciális feladata: -
a gyakorlóhelyek felszerelésének, a szerszámoknak és gépeknek célszerű és biztonságos használata, a tanulók munka-, tűz- és környezetvédelmi és baleset megelőzési foglalkozásainak rendszeres megtartása, igazolása, baleset esetén elsősegélynyújtás és a bejelentési kötelezettség teljesítése, a tanulók rendszeres, szakszerű foglalkoztatása, oktatása, munkájuk értékelése, az évközi és év végi gyakorlati vizsgák feladatainak előkészítése, a tanműhely gazdaságos tevékenységének kialakításában való közreműködés, a tanműhely területén folyó oktatás során a balesetek megelőzése végett fokozott felügyelet ellátása.
III.5.5. Az osztályfőnök feladata: -
-
-
-
együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását, koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat, szükség esetén összehívja az osztályban tanító pedagógusok közösségét, aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, iskolaorvos, gyógytestnevelő, gyermekvédelmi felelős), figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát az egy osztályban tanító tanárok közössége elé terjeszti, szülői értekezletet, fogadóórát tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, kiemelt felelősséggel ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat, az osztálynapló, a törzskönyv naprakész, precíz vezetését, a félévi és év végi pontos statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt, kiemelt felelősséggel figyeli, összesíti a tanulók hiányzását, az előírásoknak megfelelő jelzéseket, feljelentéseket megteszi, saját hatáskörében - indokolt esetben - évi három nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását, figyelemmel kíséri osztálya kötelező orvosi vizsgálatát, tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét,
36
-
külön foglalkozik a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával, a tehetséges tanulók fejlesztésével.
III.5.6. A diákönkormányzatot segítő tanár feladata: -
-
-
-
a diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár - akit a diákönkormányzat ajánl erre a feladatra az igazgatónak - támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az e pedagógus támogatásával és közreműködésével is érvényesítheti jogait, és fordulhat az iskola igazgatójához. elősegíti, hogy az SZMSZ, a házirend, a szociális juttatások, a szabadidős programok megvitatása és vélemény alkotási illetve egyetértési jogát a diákönkormányzat gyakorolhassa szükséghez képest, legalább havonta egy alkalommal részletes tárgyalást folytat a diákönkormányzat vezetőjével megszervezi, az igazgató által a tanulóifjúságnak az iskola helyzetéről szól éves tájékoztató beszámolását, feladata az iskola diákönkormányzat működtetése, a demokratikus iskolai közélet, a gyermeki jogok iskolán belüli érvényesítésének biztosítása, a nevelőtestület és a gyermekközösségek igényeinek összehangolása, gondoskodik a diákönkormányzat éves munkatervének elkészítéséről, szervezi, irányítja a diák önkormányzati választásokat, javaslatot tesz a nevelőtestületnek a diákönkormányzat hatáskörének meghatározására, szervezi és irányítja a diákközgyűlés összehívását, lebonyolítását, biztosítja a diákönkormányzat hatáskörébe utalt döntések előkészítését, szükség szerint képviseli a diákönkormányzat érdekeit, segíti az iskola pedagógusainak és tanulóinak szabadidő szervezéssel, közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját, a pedagógiai programhoz kapcsolódóan a tanórán kívüli foglalkozások előkészítése, szervezése a környezeti neveléssel összefüggő tevékenység segítése. (erdei iskola, táborok stb.), a pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős tevékenység előkészítése, szervezése, ezekről tájékoztató nyújtása, az iskola hagyományainak keretébe tartozó foglalkozások előkészítése, szervezése, az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatai kiépítésének és a partneriskolákkal való együttműködés segítése, a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, hirdetése.
Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak: III.5.7. Ifjúságvédelmi felelős feladata:
37
-
-
-
-
-
az osztályokat felkeresve, tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá az iskolán kívül milyen gyermek és ifjúságvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel; az osztályfőnökök értesítése alapján segít az osztályfőnöknek a tanulók rendszeres hiányzásait figyelemmel kísérni, felvenni a kapcsolatot a lakóhely szerint illetékes kormányhivatallal, jegyzővel, járási hivatallal a hiányzás megszűntetése céljából; a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert hátrányos helyzetű tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében megismeri a tanuló családi környezetét, gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot; a tanuló anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál vagy rendeletében meghatározott szervnél, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására; éves egészségnevelési tervet készít és megszervezi a tanulók egészségnevelését és drogmegelőzését, szükség esetén illetékes szakemberek bevonásával.
III.5.8. Fejlesztő pedagógus feladata: -
-
a sajátos nevelési igényű tanulók pedagógiai fejlesztő munkájának megszervezése, a tanulók ellátásának folyamatos nyilvántartása és nyomon követése, kapcsolattartás a szakértői és rehabilitációs bizottságokkal, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal; a sajátos nevelési igényű tanulók folyamatos fejlesztése, tanulmányaik figyelemmel kísérése.
III.5.9. Rendszergazda feladata: -
az intézményi számítógépes rendszer folyamatos, zökkenőmentes működtetése, az intézményben található számítógépek állagának figyelemmel kísérése, szükséges javítások elvégzése, a szoftverek, egyéb programok jogtisztaságának biztosítása, az informatikai szabályzat gondozása, betartása, betartatása, folyamatos informatikai segítségnyújtás az iskola alkalmazottai számára, informatikai eszközök biztosítása rendezvényekre, oktatástechnikai eszközök nyilvántartása, fejlesztése, kezelése, a pedagógusok továbbképzésének megszervezése az info-kommunikációs ismeretek elsajátításának terén, kapcsolattartás az informatikai rendszerben részt vevő szervezetekkel.
38
III.6. Tanulók közösségei III.6.1. Diákönkormányzat A diákönkormányzat a tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök érdekképviseleti szerve. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulói jogok figyelemmel kisérésére, valamint a tanulói kötelezettségek végrehajtásának és a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai Diákönkormányzat vezetőségét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákközgyűlés választja. A Diákönkormányzat vezetőségében a tanulók képzési típus szerinti nagyobb közösségei legalább egy-egy fővel képviseltetik magukat. A vezetőség egy elnökből, egy elnökhelyettesből és három tagból áll. Ez a vezetőség irányítja a diákok önkormányzati munkáját. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. Az iskolai Diákönkormányzatba a fogadó intézményből kihelyezett osztályok is küldöttet delegálnak. Munkáját a szervezeti élettel kapcsolatos kérdésben önállóan, más kérdésekben az iskolaszékkel, igazgatóval, tantestületével és az osztályok önkormányzati szervével együttműködve végzi. A Diákönkormányzat számára az iskola biztosítja a működéshez szükséges eszközök, helyiségek használatát, a konferenciákon, képzéseken való részvételt, melynek költségeit az iskola téríti. A Diákönkormányzat a képviselőjével részt vesz az Önkormányzat Diák Küldött Közgyűlésén. A diákönkormányzat a szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Megtagadni akkor lehet, ha az jogszabályellenes, illetve ellentétes az iskolai szabályzatokkal (SZMSZ, házirend, Pedagógiai Program) A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt - saját működéséről; - a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról; - hatáskörei gyakorlásáról; - a Debreczeni Márton Napok programjáról; - a diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról, működtetéséről. Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt; - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt; - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; - a házirend elfogadása előtt; - a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál; - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához; - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez;
39
-
az iskolai sportkör, a könyvtár működési rendjének megállapításához; az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához.
Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az évi diákközgyűlés összehívását a Diákönkormányzat vezetője kezdeményezi a munkatervében és a tanév helyi rendjében meghatározott időben. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti. A Diákönkormányzat vezetője a közgyűlésre meghívhatja a társintézmények Diákönkormányzatának vezetőjét. A diákközgyűlés küldöttközgyűlésként működik. Az évi rendes diákközgyűlésen a Diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez. A diákközgyűlés napirendi pontjait a megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. III.6.2. A tanulók képzési típus szerinti nagyobb közösségei: -
szakmai képzésben résztvevők; szakközépiskolai képzésben résztvevők; sajátos nevelési igényű tanulók.
Ezen közösségek véleményezési joga a kizárólag őket érintő kérdésekre terjed ki, véleményezési jogukat a csoportba tartozó DÖK vezetőségi tagok útján képviselhetik. III.6.3. Osztályközösségek: Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére – a DÖK -be, valamint közösségi munkájának szervezésére tisztségviselőket választhatnak. Egy osztály a tanulók nagyobb csoportjának minősül. Az osztály tisztségviselői: - megbízásos: - kötelezően választott: -
választható:
- osztályonként két hetes, - DÖK képviselő, - osztálytitkár, - gazdasági felelős, - öko-felelős 40
- sportfelelős, - egészségügyi felelős.
III.6.4. Sportkör: Az iskolában működő iskolai sportköri feladatok célja a tanulók fizikai, sportági képzése, edzése, egészségük megszilárdítása, a sportolási igény felkeltése, a sport eszközeivel hozzájárulni a tanulói személyiség alakításához. A sportköri feladatokat a testnevelő tanárok látják el, működésüket a természettudományi munkaközösség munkaterve tartalmazza. Tanulói igény szerint a tornaterem minden délután igénybe vehető tanári felügyelettel. Az igényeket a Diákönkormányzat az iskolavezetés felé közvetíti. Vezetőjét az iskola igazgatója bízza meg a pedagógusok közül. A sportköri foglalkozások rendjét minden évben a természettudományi munkaközösség állítja össze. A sportkörök működéséhez szükséges feltételeket az iskola biztosítja. A mindennapos testedzés feladataira, az iskolák által szervezett helyi és intézmények közötti sportversenyek, rendezvények költségeire (nevezési díj, szállásköltség, utazás, sportlétesítmények belépőjegyére (uszoda), sporteszközök beszerzésére szükséges anyagi fedezetet a fenntartónktól kérjük. III.6.5. Szakkörök: Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére szakkörök működnek. A szakkört az intézmény vezetője által megbízott felnőtt dolgozó irányítja. A szakkör vezetője naplót vezet a foglalkozásokról. A szakkörökre a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a szakkör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. A foglalkozások a tanítási időn kívül szervezhetők, és 1-2 órán át tartanak. A foglalkozások tárgyát a szakköri munkaterv tartalmazza. A munkatervet, valamint a szakkör működési rendjét a tagság készíti el és azt az igazgató hagyja jóvá. A szakkört irányító felnőtt dolgozó, akit az igazgató bíz meg, szakköri naplót vezet az előírások szerint. Az indítandó szakkörök számát a diákok érdeklődése és az iskolai lehetőségek szabják meg. A diákok a DÖK, az Iskolaszék, a szülői szervezetek útján írásban kérhetik újabb szakkörök beindítását minimum 8 fő igénye alapján az iskola igazgatójától, aki a lehetőségeket figyelembe véve dönt a szakkör elindításáról.
41
III.7. Szülői szervezetek (közösségek) Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet (közösséget) a SZMSZ véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel (R. 4. § (5) ) A szülői szervezet (közösség) részére további jogok megállapítása (Knt. 74.§, R. 119.§) III.7.1. Szülői Munkaközösség (SZMK): A Szülői Munkaközösség (SZMK) tagjait az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók szülei választják meg nyílt szavazással, szótöbbséggel, osztályonként két tagot választhatnak. Az SZMK a munkarendjét maga állapítja meg, saját munkaterve alapján működik. Vezetője a Szülői Munkaközösség elnöke, akit az SZMK tagjai választanak szótöbbséggel, nyílt szavazáson. Az SZMK kezdeményezheti az iskolaszék létrehozását, dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az iskolaszékben. A szülői munkaközösség munkáját az igazgató által megbízott pedagógus koordinálja, aki évenként, illetve feladatoktól függően, információt ad a Szülői Munkaközösségnek az iskola helyzetéről, a tanulókat érintő juttatásokról, és mindenről, mely az iskola működését érinti. Az SZMK folyamatosan figyelemmel kíséri az iskola működését, különösen azon intézkedéseket és döntéseket, amelyek a tanulókat érintik, a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Közreműködik az iskola nem tanítási órákon szervezett programjai létrehozásában. Az SZMK elnöke vagy tagjai a tanulókat érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője meghívás alapján tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Munkatervi ütemezésen túl rendkívüli választmányi értekezletet kell összehívni, ha azt nagy horderejű rendkívüli esemény, vagy ha a szülői munkaközösségi tagok legalább 20 %-a kéri. Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg: - képviseli a szülőket a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, - véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, - véleményezheti a szülői értekezletek napirendi pontjait, - véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, - véleményét ki kell kérni (írásban) a szülőket anyagilag érintő ügyekben. -
III.8. Egyéb Iskolai Szervezetek
42
II.8.1. Intézményi tanács: Az iskolában működő intézményi tanács létrehozását a nevelőtestület, az iskolai szülői munkaközösség, a diákönkormányzat, az intézményfenntartó, a történelmi egyházak, a települési önkormányzat, a helyi gazdasági kamara képviselőinek kezdeményezésére hoztuk létre. Az intézményi tanács tagjai: - a nevelőtestület, - az iskolai szülői munkaközösség, - a diákönkormányzat, - a városi önkormányzat, - az agrárkamara, - a történelmi egyház egy – egy képviselője. Az intézményi tanács dönt a működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása előtt.
III.9. A Kapcsolattartás rendje III.9.1. A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje:
Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció. Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel. A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban eljutnak a munkatársakhoz. Az intézményben működő alkalmazotti közösségek részére a működésükhöz szükséges feltételeket az intézmény biztosítja, így különösen helyiség használatot, telefonhasználatot, valamint az iskola rendelkezésére álló egyéb eszközök használatát – pl. fénymásoló, fax, biztosítja a feladataik elvégzéséhez szükséges mértékben, térítés nélkül. Biztosítja a jogszabályokban és kollektív szerződésben írt munkaidő-kedvezmény igénybevételét. A közalkalmazotti közösségek, képviselőjük útján közvetlenül az intézményvezetőnek, vagy az általa megbízott helyettesének, írásban vagy szóban terjeszthetik elő javaslataikat, vagy véleményüket az intézményben az alkalmazottak közösségeit érintő kérdésekben.
43
Jogosultak arra, hogy a felvetéseikre 30 napon belül a vezetőségtől érdemi választ kapjanak, amelynek elmaradása esetén a jogszabályban írt jogorvoslattal, vagy intézkedés iránti kérelemmel élhetnek a megfelelő hatóságnál, vagy fenntartónál. Amennyiben írásban terjesztik elő a véleményüket vagy javaslatukat, úgy ugyancsak írásbeli válaszra tarthatnak igényt, ennek elmaradása akkor lehetséges, ha a vezetőség a kérelmüknek helyt ad, és a szükséges intézkedést meghozza. Amennyiben a jogszabályban írt jogosultságaikat a szakszervezet vagy a Közalkalmazotti Tanács jogkörébe tartozó kérdésekben a munkajogi kapcsolatok körében gyakorolják, úgy azt az erre irányadó törvényi szabályozás szerint tehetik meg. A kapcsolattartás formái: - Nevelőtestületi értekezlet - Tanévnyitó értekezlet - Félévi nevelési értekezlet - Osztályozó konferencia - Tanévzáró értekezlet - Kibővített vezetőségi értekezlet - Munkaközösség vezetői értekezlet - Osztályfőnöki értekezlet - Alkalmazotti értekezlet - Egy osztályban tanító pedagógusok értekezlete Az éves munkatervben megjelöltek szerint, átlagosan havi egy alkalommal, de szükség szerint nevelőtestületi értekezletre esetenként teljes körű alkalmazotti értekezletre, félévente legalább két alkalommal munkaközösség vezetői értekezletre kerül sor. Szükség esetén a feladatok fontosságának függvényében rendkívüli értekezlet hívható össze. Az értekezleteket a feladatoknak megfelelően az érintetteknek tartjuk. Az értekezletekről hitelesített jegyzőkönyv vagy feljegyzés készül. Az értekezletek tervezett időpontjait az iskola éves munkatervében a nevelőtestület határozza meg. III.9.2. A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje: Az intézményben meglévő szakmai munkaközösségek félévente két alkalommal megbeszélést tartanak munkatervük szerint. A szakmai munkaközösségek vezetői az e körben az SZMSZ-ben irt tevékenységük eredményét a félévi és év végi beszámolóban teszik a pedagógusok számára hozzáférhetővé.
44
III.9.3. A referencia intézményi szakmai munkacsoport együttműködésének formái, kapcsolattartása: A team tagok egymással rendszeresen tartják a kapcsolatot. Ezek a következők lehetnek team megbeszélések, személyes találkozók, telefonos egyeztetések, elektronikus levelezés szükség szerint. A csoport a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel is tart kapcsolatot. Tájékoztatja őket a feladatokról, azok megoldásáról, bevonja a pedagógusokat a megvalósításba. Évenként értékeli munkáját, melyről beszámol a testületnek. A külső intézményekkel megbeszélések, személyes találkozók, telefonos egyeztetések, elektronikus levelezés útján tart kapcsolatot, szervezi a munkát.
III.9.4. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje (R. 4. § (2) bek. c) pont): (Ezen belül diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. Az iskola a diákönkormányzat működéséhez - a tanév helyi rendjében módon és a diákönkormányzattal kötött megállapodás szerint - tanítási idő után egy tanterem használatát, az iskolarádió működtetését, az iskolarádió helységének szabad használatát, faliújság elhelyezési lehetőségét valamint a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékű pénzeszközök feletti rendelkezési jogot biztosít. A diákönkormányzat működéséhez szükséges tárgyi feltételeket az intézmény térítés nélkül biztosítja. A diákönkormányzat képviselőjének, illetve a diákképviselőknek jogukban áll, hogy a tanulókat bármilyen módon érintő kérdések tekintetében közvetlenül az intézmény vezetőjéhez, a diákönkormányzatot segítő pedagógushoz forduljanak írásban vagy szóban. Joguk van arra, hogy felvetett kérdéseikre érdemi választ kapjanak azon formában, amelyben ők maguk azt előterjesztették. A diákönkormányzat képviselői meghívást kapnak azon vezetőségi értekezletekre, amelyeken a tanulóifjúság fontos kérdéseit tárgyalják. A diákönkormányzat vezetőségének képviselője tagja az iskola Fegyelmi bizottságának. A Diákközgyűlés évente egy alkalommal ülésezik, amelyen az iskola vezetői is részt vesznek. A Diákönkormányzat a munkatervben meghatározottak szerint, általában évente legalább négy alkalommal ülésezik.
45
III.9.5. Az intézményi szakkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje (R. 4. §): A sportkörbe, szakkörbe való jelentkezést a tanuló az intézményvezetőnél tartozik bejelenteni a korábban meghatározottak szerinti időben. A szakkör működését, az azon való részvételt az intézményvezető jogosult ellenőrizni maga vagy megbízottja útján. A szakkör – sportkör felnőtt vezetője működésének biztonságos fenntartása érdekében közvetlenül az intézményvezetőjéhez- vagy megbízottjához jogosult fordulni, és érdemi intézkedést kérni. A szakkör felnőtt vezetője a szakkör működéséről felvetett naplót havonta köteles bemutatni az intézmény vezetőjének, vagy megbízottjának, a jelenlét és működés áttekintése miatt. A kapcsolattartás módjai:
- munkaterv - féléves beszámoló - éves beszámoló - munkaközösség-vezetői értekezlet
III.9.6. A vezetők és az iskolai szülői kapcsolattartás formája (R. 4. § (1) bek. g) pont):
szervezet
(közösség)
közötti
A Szülői szervezet vezetője vagy tagja igényét bejelentheti a nevelőtestület ülésén való részvételre, amelyről az intézményvezető határoz. Az intézményvezető – vagy az általános igazgatóhelyettes – a SZMK-t köteles rendszeresen tájékoztatni a tanulókat érintő kérdésekről, az intézmény pedagógia programjáról, annak változásáról, a tanulók által használható, a nevelésüket, képzésüket segítő, általuk igénybe vehető lehetőségekről, tanórán kívüli foglalkozásokról, ösztöndíjakról, külföldi utazásokról, más az iskolait kiegészítő képzésekről, foglalkozásokról. Az SZMK évente legalább kétszer ülésezik. III.9.7. A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formája (R. 4. § (1) bek. g) pont): Az intézményi tanács évente legalább két alkalommal tart értekezletet. A tanács értekezletének összehívását legalább két tag bármikor kezdeményezheti. Az intézményi tanács ülésein a vezetőség képviselteti magát. Az igazgató az üléseken egyben a fenntartót is képviseli. Az intézményi tanács elnöke a nevelőtestületi nyitó és zárértekezletekre a tanulók záróvizsgáinak meghallgatására meghívást kap.
46
III.10. Az Iskolai további szervezeti egység közötti kapcsolattartás rendje (R. 4. § (1) bek. e) pont) Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: - alkalmazotti közösség, - a gyakorlókert dolgozói közössége, - pedagógusok közösségei, - tanulók közösségei - szakmai munkaközösségek - külső gyakorlóhelyek - szülői munkaközösség, - intézményi tanács, - diákönkormányzat, - osztályközösségek III.10.1. Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei Az iskola pedagógusai meghívást kapnak a Diákközgyűlésre és a Diákönkormányzati ülésekre. A pedagógusok és tanulók közösségei együtt vesznek részt az iskolai ünnepélyeken, a hagyományőrző rendezvényeken, az egészségfejlesztő sportnapokon. Kapcsolattartás módja:
- osztályfőnöki óra - tájékoztatás az ellenőrző könyvön keresztül - DÖK gyűlés - diákközgyűlés - faliújság, iskolarádió, iskola web lapja - osztályrendezvények
III.10.2. Pedagógusok közösségei – szülői szervezetek (közösségek) Kapcsolattartás módja:
- SZMK értekezlet - szülői értekezlet - fogadóóra - félévi és év végi bizonyítvány - tájékoztatás az ellenőrző könyvön keresztül - egyéni beszélgetés - telefon, illetve levél - iskolai rendezvények
47
III.10.3. A referencia intézményi tevékenységgel összefüggő kapcsolatok A referencia intézményi tevékenységek szervezésekor telefonos, személyes megbeszélések, e – mail, tájékoztató anyagok küldése. Az intézményi látogatások, a szolgáltatások biztosítása alkalmával a vendégek, látogatók kapcsolatba kerülnek - a nevelőtestülettel, - a tanulók kisebb közösségével - az intézmény dolgozóival III.10.4. Kapcsolat a külső gyakorlati helyekkel Kapcsolattartás módja:
- nevelő testületi értekezlet - szülői értekezlet - tájékoztatás az üzenő füzeten keresztül - egyéni beszélgetés - személyes találkozás - telefon, illetve levél, e-mail - iskolai rendezvények - osztályrendezvények
A kapcsolattartásra a megfelelő alkalmakkor illetve szükség szerint kerül sor. Rendszeresen tarjuk a kapcsolatot a gyakorlati oktatás vezető, az igazgató látogatásain keresztül.
III.11. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja (R. 4. § (1) bek. i) pont) Az iskola partnerlistáján rögzített külső szervezetekkel tart kapcsolatot. A pedagógiai programunkban megfogalmazott célokkal, feladatokkal összhangban, a vezetés irányításával azonosítottuk a külső partnereinket, meghatároztuk köztük a kulcsfontosságúakat. A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára. Ilyen partnerek többek között: felettes szervek, nevelési-szakmai szervezetek, a gyermekjóléti szolgálat, az intézményegészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató, gazdálkodó szervek, szakmai szervezetek, érdekképviseleti szervezetek. A kapcsolattartás partnereinkkel személyesen, telefonon, e-mailben, vagy levélben történik. Ezeken a csatornákon valamint honlapunkon, Facebook oldalon történik az információáramlás. Az intézmény azonosított partnerlistával rendelkezik. III.11.1. Gyermekjóléti szolgálat:
48
Az iskola együttműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében, és megszüntetésében, az ifjúságvédelmi feladatok végrehajtása érdekében a tanulók lakóhelye szerinti illetékes gyermekjóléti szolgálattal illetve a gyermekvédelmi rendszerekhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az együttműködés elsődlegesen a preventív feladatokra terjed ki, de a szociálisan, mentálisan vagy egészségkárosító szokások miatt veszélyeztetett tanulók érdekében esetmegbeszéléseken és közös intézkedések kezdeményezésében is együttműködnek. Az igazgató gondoskodik az ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek megteremtéséről. Az Intézmény vezetője a nevelőtestület, a diákönkormányzat, a szülői közösség, az osztályközösség, a tanuló vagy szülője megkeresésére, minden a résztvevők által indokoltnak ítélt esetben, amikor a tanulókat veszélyeztető okot észlelnek, a tanuló tekintetében eljárni illetékes gyermekjóléti szolgálatot megkeresi, és azzal együttműködve törekszik a tanulót veszélyeztető körülmény feltárásban és megszüntetésében, minden az intézkedési körébe jogszabály által meghatározott esetben. III.11.2. Egészségügyi szolgálat, iskolaorvosi ellátás: Az egészségügyi felügyeletet egy iskolaorvos és egy védőnő látja el. A védőnő és az iskolaorvos hetente egyszer a kiírás szerint tartózkodik az iskolában. Feladatuk orvosi rendelés megtartása, ezen belül a tanulók pályaalkalmassági vizsgálatának elvégzése, a tanulók rendszeres orvosi vizsgálata, egészségügyi törzslapok vezetése, a tanulók általános egészségügyi ellenőrzése. Iskolaorvosunk végzi a szakképzésbe belépők alkalmassági, illetve a szakképzésben részt vevők időszakos orvosi vizsgálatát. Feladatuk ellátására az iskola egy orvosi szobát biztosított a szükséges felszereléssel. Az orvosi rendelőbe a tanulók csak az iskolaorvos, vagy a védőnő hívására léphetnek be, ott felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak. Az iskolaorvos a szakrendelőkkel folyamatos kapcsolatot tart, szükség szerint gondoskodik a tanulók szakrendelésre való beutalásáról, megszervezi az egészségügyi szűrővizsgálatokat. Az iskolaorvos végzi a szakképzésbe belépők egészségügyi alkalmassági vizsgálatát, a szakképző évfolyamon tanulók időszakos orvosi vizsgálatát. III.11.3. A foglalkozás egészségügyi szolgáltatás: Az iskola dolgozói részére foglalkozás egészségügyi szolgáltatást végez. Felvételkor vizsgálják a munkavállalók egészségügyi alkalmasságát, majd ellenőrzik azt időszakos és rendkívüli vizsgálatok keretében. Évente munka-alkalmassági vizsgálatot tartanak. Vezetik az egészségügyi törzslapokat, rendelési idejük az iskola titkárságán megtalálható.
49
IV. Működés rendje (Ámr. 13.§ (2) bek) IV.1. Az intézmény működési rendje (R. 4. § (1) bek. a) pont):
IV1.1. A vezetőknek az intézményben való benntartózkodási rendje: Igazgató, vezetőség: Minden nap: 7.30-15.40 óráig Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 óra 30 perc és délután 15 óra 30 perc között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodni. A vezetők órarendi - oktatási tevékenységének időbeosztása megegyezik a tanári, illetve szakoktatói munkabeosztással. IV.1.2. Pedagógusok munkarendje: A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési igazgatóhelyettesek állapítják meg az intézmény órarendjének függvényében.
rendet
az
A pedagógus köteles 7 óra 30 perctől 13 óra 30 percig a munkahelyén tartózkodni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 30 percig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt a tanóra elhagyásért, vagy a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra megtartására. A tanórák, órák elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg, úgy köteles a tanmenet szerint előrehaladni. IV.1.3. Az intézmény tanulóinak munkarendje: Az intézményi házirend tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók munkarendjének részletes szabályozását.
50
A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. A házirendet - az intézmény vezetőjének előterjesztésére a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározottak egyetértésével. IV.2.1. A tanév munkarendje: A tanév rendjéről a jogszabályok évenként rendelkeznek. E rendelkezés alapján a tanév helyi rendjét a nevelőtestület tanévenként a munkatervben, időtervben határozza meg. A szorgalmi idő két félévre oszlik, annak időbeosztását, a tanítási napok számát, a vizsgaidőszakot a mindenkor a folyó tanév rendje határozza meg. A szorgalmi idő befejezését követő első munkanapon kezdődhet az összefüggő szakmai gyakorlat az éves munkatervben meghatározott rend szerint. Szorgalmi időben - az első és az utolsó tanítási nap között tanítási óra, illetve tanítási nap csak rendkívül indokolt esetben maradhat el, fenntartói engedéllyel. A referencia intézményi szerepünkből adódó szolgáltatói feladatainkat úgy szervezzük, hogy azok a programok a tanítási rendet ne zavarják. A tervezett programokat az éves munkatervben rögzítjük. A tanítási idő védelme érdekében, amennyiben az iskolában bombariadó van, akkor a tanulók és dolgozók nem távozhatnak el. A tanulók tanári, oktatói felügyelet mellett a menekülési terv szerint kötelesek távozni az épületekből és elhagyni az iskola területét illetve rendben gyülekezni a kijelölt helyen. Amennyiben a rendőrség és a tűzszerészek a rendes munkaidőn belül megállapítják, hogy az épületben tovább folyhat a tanítás, akkor a félbeszakadt órával folytatódik az aznapi tanítás. Ha a bombariadó olyan időpontban történik, amikor már nem lehet a tanítást folytatni, akkor az elmaradt órákat ugyanazon a héten, szombati napon a tanítás rendje szerint pótolni kell. IV.2.2. A tanítási nap rendje: A tanítás helye az iskolai épület, a sportpálya, a tanpékség, a gyakorló kert, valamint a szakmai oktatás céljára kijelölt munkahely, üzem vagy egyéb gazdálkodó szervezet telephelye. A képzést - az elméleti és gyakorlati oktatás hetenkénti váltakozásával, illetve a heti gyakorlati napok beiktatásával kell megszervezni. Az elméleti, gyakorlati oktatás éves rendjét az iskolai munkatervben, a tantárgyfelosztás mellékleteként, rögzítjük. Az iskola a tanulók számára az órarend szerinti tanítás megkezdése előtt 1 órával nyitva áll, és munkanapokon, este 16.00 óráig, hétfőn és csütörtökön 20.30 óráig tart nyitva. Az elméleti és gyakorlati tanítási órák száma együttesen a napi 8 tanítási óránál nem lehet több. Egy tanítási óra időtartama 45 perc. Az óraközi szünetekre biztosítani kell a szüneti fegyelem ellenőrzését.
51
A gyakorlati képzés szervezhető - a jogszabályban előírt feltételek megléte esetén - iskolai vagy gazdálkodó szervezet által fenntartott gyakorlóhelyen. A szakmai képzésben résztvevő tanulók számára a gyakorlatokon az órák 60 percesek. Fiatalkorú tanuló esetében a gyakorlati képzési idő a napi 7 órát, nagykorú tanuló esetén a napi 8 órát nem haladhatja meg. A gyakorlati foglalkozások során szünetet, ebédszünetet biztosítunk. A reggeli nyitva tartás kezdetétől az ügyeletes nevelők beérkezéséig, a portás, illetve a takarítók később az ügyeletes nevelők, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. IV.2.3. Iskolai tanműhely-tanpékség, gyakorlókert működése, rendje: A Debreczeni Márton Mezőgazdasági és Földmérési Szakképző Iskola részét képezi a gyakorlókert, és a tanpékség, amelyben a tanulók szakmai gyakorlati oktatása folyik. A tanműhely feladata: A tanulók tanmenet szerinti gyakorlati képzése, szakmai vizsgáztatása. Felnőtt képzésben résztvevők szakmai gyakorlati képzése, vizsgáztatása. Felnőtt oktatásban résztvevők szakmai gyakorlati képzése, vizsgáztatása. Az oktatás célját szolgáló termékek előállítása, és az ehhez szükséges anyagok beszerzése. Az előállított termékek értékesítése. A tanműhely éves előirányzott pénzügyi tervének megvalósítása. A tanműhely tevékenységéhez kapcsolódó adminisztrációt a szakmai igazgató helyettes irányítása mellett a szakoktatók, a tankerti ügyintéző és a gazdasági iroda végzi.
IV.3.A tanulói gyakorlatok rendje a szakképzés területén IV.3.1. Szakképzés: Moduláris képzés esetén évfolyamtól függően 8 órás gyakorlatok, melyek 60 percesek. Az előrehozott valamint duális szakképzés esetén a gyakorlatok idejét a helyi tantervben rögzítettek szerint alakítjuk. A kilencedikes tízedikes évfolyam tanulóinak gyakorlata szakmától függően 6-7 óra, a tizenegyedikes tanulóké 7-8 órás. A gyakorlati foglalkozások órái 60 percesek. A Csorba telepi gyakorlókert 7.30-től, az iskolai tanpékség 6.30 órától tart nyitva. Az iskolai tanpékségünk gyakorlata 6-13 óráig tart, a külső képzőhelyek a működésükhöz illeszkedően tartják a gyakorlati foglalkozásokat. IV.3.2. A tanüzem, a gyakorlókert dolgozóinak munkarendje: A gyakorlókertben dolgozók munkaideje: 7-15 óráig tart. 52
Az éjszakai portások munkaideje munkanapokon 15-07 óráig tart. Hétvégeken 7-7 óráig, előzetes beosztás alapján. Az iskolai tanpékségben dolgozó szakoktató munkaideje 6-13.30 óráig tart. Az iskolai portások munkarendje: Az iskolában 24 órás portaszolgálat működik, a gondnok beosztása alapján. A dolgozók és a tanulók kötelesek tanév kezdetén munkavédelmi és tűzvédelmi oktatáson részt venni. Az új dolgozók munkába állás előtt munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásban részesülnek, ennek hiánya esetén nem állhatnak munkába. A dolgozók az előírt orvosi vizsgálaton kötelesek megjelenni. Munkaszüneti napokon, tanítási szünetben az iskola dolgozói, illetve külső személyek csak igazgatói engedéllyel tartózkodhatnak az iskolai tanműhely területén (kivétel az arra a napra beosztott dolgozó). Az iskola területére bejövő gépkocsik csak a kijelölt parkolóban tartózkodhatnak. (Kivétel a célfuvar) A gyakorlókert területén a dolgozó mezőgazdasági jármű üzemeltetése esetén köteles a KRESZ szabályait betartatni és fokozottan ügyelni a balesetek megelőzésére. A gyakorlókert feladatainak elvégzéséért és a gyakorlókert rendjének betartásáért a szakmai igazgató helyettes felelős. Az iskolai tanpékség feladatainak elvégzéséért és a tanpékség rendjének betartásáért a gyakorlati oktatás vezető a felelős. IV.3.3 Szünetek, tanítás nélküli munkanapok: Szorgalmi időben a szünetek időtartamát a tanév rendjéről szóló rendelet tartalmazza. A gyakorlati képzésben tanulmányi szerződéssel rendelkező tanulót tanévenként 30 nap oktatási szünet illeti meg, melyet az iskolai szünidőben egybefüggően kell kiadni.
IV.4. A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel (R. 4. § (1) bek. c) pont): Idegenek az iskolába nem léphetnek be, nem tartózkodhatnak az iskola területén. Nem engedhetők be az iskola területére az ügynöki, kereskedelmi tevékenységet folytató személyek. Az iskola kapuit becsukva, zárva kell tartani. IV.4.1. A beléptetés rendje
53
Az előre megbeszéltek szerint érkező személy(ek) nevét az iskola dolgozója leadja a portán, érkezéskor a portás telefonon jelzi az iskola dolgozójának, hogy a várt személy megérkezett és az egyeztetett helyszínre (helyiségbe) felengedi a beléptetési adminisztráció után. Az egyéb iskolába belépni szándékozó személyek esetén a portás meggyőződik arról, hogy akihez a látogató érkezik, vagy hivatali ügyintézés esetén annak helyettese az intézményben tartózkodik, amennyiben a látogató az intézményben még nem járt úgy gondoskodik arról, hogy a keresett személyt biztonságosan megtalálja. A beléptetéskor a portás a belépési naplóba bejegyzi a bejövő személy nevét, honnan jött, a belépés időpontját. A belépési napló kezelése: - a gondnok nyitja meg és zárja le, kézjegyével hitelesítve, - az első oldalán az iskolába való belépés és benntartózkodás mindenkor érvényes rendje található. Az iskolába érkező személyek tartózkodási helye ügyintézéskor titkárság, irodák, tanári, könyvtár. Várakozás esetén az igazgatói iroda előtti emeleti aula részen tartózkodhatnak. A kertészetben vásárolni kívánók előzetes egyeztetés után a megbeszélt vezető, szakoktató kíséretével tartózkodhatnak a gyakorló területen. A megvásárolt termékeket csak szállítólevéllel vihetik ki a területről. Az iskolával jogviszonyban nem állók köre, aki, engedéllyel vagy közvetlenül belépnek az iskolába: Engedéllyel: - a tanulók szülei egyedi esetben, - pályaválasztás céljából érkező szülők, tanulók. Közvetlenül: - rendőrség, tűzoltóság, mentők - iskolai rendezvényre hívott vendégek, résztvevők - előzetesen egyeztetett időpontban: - a FM képviselői - az EMMI, a kormányhivatal, képviselői - a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatósága képviselői, - az ASZIH munkatársai, - a szakmai kamarák, szövetségek, társiskolák, gyakorlati képzést biztosító gazdálkodási egységek képviselői, - az Oktatási Hivatal megbízottja, - szaktanácsadó, - szakértő, - vizsgabiztos,
54
-
előre meghirdetett szülői értekezletre jövő szülők, postás, futárszolgálat, személygépkocsik csak az iskola parkolójában tartózkodhatnak.
IV.4.2. Hivatalos ügyintézés az iskolában: Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik hétfőtől-csütörtökig reggel 7óra 45 perctől- 8 óráig, illetve 13-15 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.
IV.5. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái (R. 4. §): IV.5.1. A tanulók részvétele: A tanuló tanórán kívül iskolai keretek közt, vagy az iskola irányításával iskolán kívül folyó tevékenységekben vehet részt. A tanulók valamely intézmény, szervezet, egyesület, vállalat (ifjúsági vagy művelődési házak, tanfolyamok, színház, művészeti csoport, sportegyesület) munkájában - amennyiben az oktatási időt is érinti - az osztályfőnök javaslata alapján az igazgató engedélyével vehetnek részt. A részvételhez a szülő beleegyezése szükséges. A tanulók részvétele a tanórán kívüli foglalkozásokon önkéntes. A felvétel után év végéig köteles a tanuló a foglalkozásokon részt venni. Erre a beiratkozás előtt fel kell hívni a tanuló figyelmét. IV.5.2. Tanórán kívüli tevékenységek köre: Tanórán kívüli foglalkozásnak tekinthető a szakkör, a könyvtári foglalkozás, a diáksportkör, tömegsport-foglalkozás a napi rendszeres testedzéshez, a tanulmányi-, szakmai-, kulturális verseny, sportvetélkedő és azokra való felkészítés, növényismeret gyakorlása, diáknap, szakmai nap, sportnap, DÖK programok valamint azok, amelyeket az iskolai szervezetek az elfogadott éves munkatervükben megterveztek. Kezdeményezők köre: A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a DÖK, a tanulói szakszervezet, a nevelőtestület, a szülői munkaközösség, továbbá más szervezetek kezdeményezhetik. IV.5.3. Tantárgyi korrepetálások, fejlesztő pedagógiai foglalkozások: Tanévenként az igények és lehetőségek összehangolása után a munkaközösség-vezetők javaslata alapján kerül az ütemterv elkészítésére. A foglalkozások meghatározott helyen és 55
időben hetenkénti rendszerességgel folynak. Szakmai vizsgára történő felzárkóztató vagy felkészítő foglalkozásokat elsősorban a gyenge előképzettségű és az előírt tananyag elsajátításában lemaradást mutató tanulók részére kell szervezni. Az iskola SNI-s illetve Nevelési Tanácsadói szakvéleménnyel rendelkező tanulói egészségügyi/pedagógiai habilitációs-rehabilitációs fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. IV.5.4. Szakköri, diákköri foglalkozások: A foglalkozások a tanítási időn kívül szervezhetők, és 1-2 órán át tartanak. A foglalkozások tárgyát a szakköri munkaterv tartalmazza. A munkatervet, valamint a szakkör működési rendjét a tagság készíti el és azt az igazgató hagyja jóvá. A szakkört irányító felnőtt dolgozó, akit az igazgató bíz meg, szakköri naplót vezet az előírások szerint. A Pedagógiai Program alapján indítandó szakkörök számát a diákok érdeklődése és az iskolai lehetőségek szabják meg. IV.5.5. Kirándulások, színház, tárlat, múzeum stb. látogatása: Foglalkozási időn túl bármikor, oktatási idő alatt csak az intézmény igazgatójának előzetes engedélyével szervezhető. A tanév során tervezett osztálykirándulások időpontját minden vonatkozó tanév előtt augusztusban a nevelőtestület meghatározza, a munkatervben rögzíti. A tanulmányi kirándulás, az üzemek és a kulturális intézmények látogatása az iskolai munkaterv, továbbá az osztályfőnökök és a tanárok tanmenetének szerves része. A kirándulásokat a diákképviselőkkel, a szülői munkaközösségekkel közösen, a tanulók és a szülők elfogadható kérésének, javaslatainak figyelembevételével kell megszervezni. Két vagy többnapos kirándulás csak tanítás nélküli munkanapokon, illetve tanítási szünetekben szervezhető, a nem az iskola munkatervében szervezett kirándulás felelőssége a szervezőt terheli. Az iskola által szervezett kirándulások, látogatások alkalmával annyi kísérő tanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulóként legalább 2 főt. A kirándulásokra el kell vinni az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelést. A kirándulások költségeit úgy kell megállapítani, hogy a szülőket csak a legszükségesebb mértékben terhelje. IV.5.6. Sportkör: Az iskolában működő iskolai sportkör célja a tanulók fizikai, sportági képzése, edzése, egészségük megszilárdítása, a sportolási igény felkeltése, a sport eszközeivel hozzájárulni a tanulói személyiség alakításához. Tanulói igény szerint a tornaterem minden délután igénybe vehető tanári felügyelettel. Az igényeket a Diákönkormányzat az iskolavezetés felé közvetíti.
56
IV.5.7. Tömegsport: A tömegsport célja a tanulók érdeklődési körének figyelembevételével a testnevelési tantervi feladatok megvalósítása. A foglalkozások keretén belül történik az iskola lehetőségeinek és hagyományainak megfelelően kialakult sportágakban a házi versenyek és az iskolák közötti versenyek, bajnokságok lebonyolítása. IV.5.8. Testedzés: A mindennapos testedzés megszervezéséről a heti 5 óra, szakképzés esetén 3 óra órarendbe történő állításával gondoskodunk. E mellett az iskolai sportkör és tömegsport, valamint a "nyitott tornaterem" keretében gondoskodunk a rendszeres testedzésről. IV.5.9. Gyógytestnevelés, könnyített testnevelés: A 20/2012. évi EMMI rendelet 142.§- a alapján azon tanulók számára, akiknek az egészségi állapota indokolja, iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelés órára osztjuk be. Ezeket az órákat lehetőség szerint a többiekkel együtt, azonos csoportban szervezzük. A könnyített, és gyógy testnevelési foglalkozásokat úgy biztosítjuk, hogy a mindennapos testnevelés esetükben is megvalósuljon. Az orvosi szűrővizsgálatot május 15.-éig végezzük el. A vizsgált tanulókról iskolánk nyilvántartást vezet, melyben rögzítjük a felvételi állapotot, az ellenőrző vizsgálatok eredményét. A rendeletek figyelembe vételével intézményünk a kijelölt gyógy-testnevelőkkel együttműködve szervezi meg a gyógytestnevelési foglalkozásokat. A gyógytestnevelési foglalkozások az arra kijelölt intézményekben kerülnek megtartásra. Felmentjük a tanulót a testnevelés órai foglalkozások alól, amennyiben mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb szakorvos által megállapított egészségkárosodása, állapota nem teszi lehetővé a testnevelés órán való részvételét. IV.5.10. Külföldi utazások tanulókra és alkalmazottakra vonatkozó közös szabályai: Tanítási idő alatt vagy azon kívül a tanulók, szorgalmi időben a közalkalmazottak minden olyan egyéni és csoportos utazásához, amelynek célja külföldön tanulmányok folytatása, tanulmányút, szakmai gyakorlat, a külföldi továbbképzésen, tudományos, művészeti vagy egyéb kulturális rendezvényeken való részvétel, az iskola igazgatójának engedélye szükséges. A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet az utazó csoport vezetője az utazás előtt két hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell: a külföldön tartózkodás időpontját, útvonalát, szálláshelyét, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanáraik nevét.
57
A tanítási idő alatt tervezett utazás céljára az alkalmazottak részére, amennyiben szükséges a szabadságot, a tanulók részére a tanításban való távolmaradást az igazgató az érvényes jogszabályok, rendelkezései szerint jogosult engedélyezni. A tanulmányutakhoz az igazgató engedélyével az iskola mikrobusza igénybe vehető. Az igazgató szorgalmi időben történő három napon túli külföldi távollétéhez a munkáltató engedélye szükséges. IV.5.11. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok (R. 4. § (1) bek. j) pont): Minden évben megszervezzük hagyományos rendezvényeinket, programjainkat A tanítási év során felmerülő megemlékezések, ünnepélyek, hagyományőrző rendezvények az alkalom jellegétől függően lehetnek - az iskola működésével kapcsolatos rendezvények, - tanévnyitó ünnepély, - szalagavató ünnepély, - ballagás, - egyéb kulturális sportrendezvények, - pályaválasztási napok, - karácsonyváró mulatságok, - Debreczeni Márton Nap, - állami nemzeti ünnepek - névadó személyéhez kötődő megemlékezések. Az iskolai ünnepélyek és megemlékezések tartalmukban és külsőségeikben szolgálják a nevelési célokat, elősegítik az iskola hírnevének öregbítését. Az első tanítási napon tanévnyitó, az utolsó tanítási napot követő héten pedig tanévzáró ünnepély tartható. Az iskolai ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagjának megjelenése kötelező. Meghívandók köre: Szülői munkaközösség, Gazdálkodó szervek képviselői. A megtartott ünnepélyeket, megemlékezéseket az osztályfőnök az osztálynaplóba bejegyzi.
IV.6. A tanulókkal szembeni fegyelmi eljárás rendje A büntetés során a fokozatosság elvét betartjuk, kivéve azon súlyos eseteket, amikor a vétség nem arányos az alacsonyabb fokozatú büntetéssel. A büntetésekről a tanulóközösséget, a nevelőtestületet folyamatosan tájékoztatjuk.
58
IV.6.1. Fegyelmi bizottság: A tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálása és a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület fegyelmi bizottságot hoz létre. IV.6.2. A fegyelmi bizottság tagjai:
elnök, aki az igazgató által megbízott pedagógus az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus a diákönkormányzat képviselője az osztályfőnök
IV:6.3. A fegyelmi bizottság tevékenysége: A bizottság a félévi illetve az év végi nevelési értekezleten köteles beszámolni a munkájáról. A fegyelmi büntetések általános szabályozása a nemzeti köznevelési törvény alapján (1) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. (2) A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba vagy iskolába, e) kizárás az iskolából, f) kizárás az iskolából felfüggesztve legalább 3 hónapra (3) Tanköteles tanulóval szemben a (2) bek. e)-f) pontjában és az (5) bek. e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére 15 napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal 7 napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A (2) bek. d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A (2) bek. c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. IV.6.4. A kizárás szabályozása (R. 55. §)
59
(1) Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat a középiskola utolsó évfolyamának vagy a szakiskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. (2) A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. (3) A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti. IV.6.5. Egyeztető eljárás szabályai (R. 53-54. §) célja: a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében, megelőzi a fegyelmi eljárást, de nem kötelező a lefolytatása, csak akkor van rá lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél – kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő –, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló – kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő – egyetért, harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja, ha az egyeztető eljárás eredményre vezet (írásbeli megállapodás jön létre a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél között), e megállapodás mellékelésével bármelyik fél kezdeményezésére a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra az eljárást fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás lefolytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása is az intézmény feladata, az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló egyaránt elfogad. IV.6.6. A fegyelmi eljárás (R. 56-57. §): A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén – ha a fegyelmi vétséggel érintett gyakorlati képzés folytatója nem az iskola – a gyakorlati képzés folytatóját (gazdálkodó szervezet) értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gyakorlati képzés folytatója a szabályszerű értesítés ellenére, valamint a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő különkülön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja.
60
A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gyakorlati képzés folytatóját érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról feljegyzést kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az eset leírását és a meghozott fegyelmi határozatot. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. IV.6.7. Oktatásügyi közvetítő eljárás: Az R. 62. §-a alapján: (1) Ha a nevelési-oktatási intézmény a tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet konfliktuskezelési szaktanácsadótól, valamint az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól (2) Az oktatásügyi közvetítő (a továbbiakban: közvetítő) a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelmények szerint közreműködik a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek tiszteletben kell tartania az eljárásban résztvevők emberi méltóságát, és biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el. (3) A közvetítőt a fenntartó egyetértésével az intézményvezető kéri fel és bízza meg írásban, a közvetítő e tevékenysége körében nem utasítható. (4) Az egyeztetési eljárás dokumentációjának elkészítéséért a közvetítő felel. (5) Az eljárás sikere érdekében a közvetítő előkészítő üléseket tarthat. (6) A közvetítő nem járhat el, ha a) valamelyik felet képviseli, b) a felek bármelyikének a Ptk. szerinti hozzátartozója,
61
c) a felek bármelyikével vagy az érintett köznevelési intézménnyel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban áll, ide nem értve a fegyelmi jogkör gyakorlójától kapott felkérést, a vele kötött megbízási jogviszonyt, d) az ügyben egyébként érdekelt, elfogult. (7) Az összeférhetetlenségről a közvetítő köteles a feleket a felkérést követően haladéktalanul tájékoztatni. (8) A közvetítőt – ha a felek az írásbeli megállapodásban másképpen nem rendelkeztek – titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll. A közvetítőt az egyeztetési eljárás tárgyában későbbi fegyelmi, hatósági, bírósági, eljárásba nem lehet tanúként megidézni. (9) Ha az oktatásügyi közvetítésre az egyeztetési eljárás keretében kerül sor, a megállapodás akkor jön létre, ha a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló között a kötelességszegéssel okozott kár megtérítése vagy a káros következményeinek egyéb módon való jóvátétele, enyhítése tekintetében azonos álláspont alakul ki. (10) Az egyeztetési eljárás végén a megállapodás kötelező elemeként a) az egyeztetési megbeszélés helyét, idejét, b) az eljáró közvetítő, a sérelmet elszenvedő fél, a kötelességszegő tanuló, a képviselő, és az egyeztetési megbeszélésen részt vevő személyek nevét, lakcímét, c) a kötelességszegés rövid összefoglalását, d) a sérelem jóvátételének módját, határidejét, e) az eljárási költség viselését (amennyiben megállapodás nem született, a felmerült eljárási költségeket a felek fele-fele arányban viselik), f) a megállapodásra vonatkozó nyilvánossági szabályokat, g) a felek, – kiskorú kötelességszegő esetén – a szülő és a közvetítő aláírását írásban kell rögzíteni. (11) A megállapodásban vállalt kötelezettségek nem ütközhetnek jogszabályba, a kötelességszegéssel arányban kell állniuk, és nem sérthetik a kötelességszegő tanuló emberi méltósághoz való jogát, valamint más alapvető jogait. (12) A közvetítő a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló között létrejött megállapodás egy-egy példányát a sérelmet elszenvedő félnek és a kötelességszegő tanulónak vagy a jelen lévő képviselőjüknek átadja. (13) Az egyeztetési eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a sérelmet elszenvedőnek azt a jogát, hogy a fegyelmi eljáráson kívül a bűncselekményből, szabálysértésből származó igényét egyéb eljárás keretében érvényesítse. (14) Az egyeztetési eljárás azon a napon fejeződik be, amikor a) a sérelmet elszenvedő fél vagy a kötelességszegő tanuló kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését, b) a sérelmet elszenvedő fél vagy a kötelességszegő tanuló az egyeztetéshez való hozzájárulását visszavonta, c) az egyeztetési eljárásra rendelkezésre álló 15 nap eredménytelenül telt el, vagy d) megállapodás született.
62
IV.6.8. A fegyelmi határozat, a fegyelmi határozat kihirdetése, végrehajtása: Az R. 58. §-a és az Nkt. 58. § (13) bekezdése alapján: (1) A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. (2) A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. (3) A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. (4) Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. (5) A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. (6) A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. (7) Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. IV.6.9. Jogorvoslati eljárás: Az R. 59. §-a alapján: (1) Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. (2) A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. Iskolánk (elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója) a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles azt továbbítani a Földművelésügyi Minisztérium Szakképzési Osztályához (másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója) A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani
63
kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. IV.6.10. A tanuló kártérítési felelőssége: Az Nkt. 59. §-a és az R. 61. §-a alapján: (1) Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. (2) Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére. (3) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelésioktatási intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – egyhavi összegének 50 %-át, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – öt havi összegét. (5) Az iskola, a gyakorlati képzés szervezője a tanulónak a tanulói jogviszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. (6) Ha a szakképző iskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének vagy a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
IV.7. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje (R. 4. § (1) bek. b) pont): A nevelő oktató munka belső ellenőrzésének a célja, hogy figyelemmel kísérje a pedagógiai munka megvalósítását, segítséget adjon az egyes feladatok megvalósításához, a tapasztalatok alapján lehetővé tegye a szükséges korrekciókat, ellenőrizze és számon kérje a feladatok végrehajtását. Az iskola éves munkatervében egy tanévre megtervezi a szakmai ellenőrzést. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés célját, formáját, módszerét, az ellenőrzésben részt vevők körét, az ellenőrzött szakterületeket, az ellenőrzés tapasztalatainak ismertetési módját.
64
Alkalomszerűen is történhet ellenőrzés a problémák feltárása, és a napi felkészültség felmérése érdekében. Az igazgató, illetve helyettesei jogosultak előzetes bejelentés nélkül órát látogatni illetve ellenőrizni. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésére jogosultak: - igazgató - igazgatóhelyettesek - munkaközösség-vezetők, - gyakorlati oktatásvezető, - az igazgató megbízása, felkérése alapján külső szakértő A belső ellenőrzés formái: - tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, - tanulói munkák ellenőrzése, tudás mérés és vizsgák szervezése, - adminisztratív munkák ellenőrzése, közokiratok vezetésének vizsgálata, - szakértői szakmai ellenőrzés megbízás szerint, - a mérés értékelési rendszer eredményeinek felhasználása. A belső ellenőrzés célja: - eredményesség, hatékonyság, probléma feltárása, - tájékozódás, segítségnyújtás, - feladatok, utasítások végrehajtásának ellenőrzése, - tapasztalatok felhasználása új módszerek kialakítására. Az ellenőrzési tervben nem szereplő vizsgálatokat, óralátogatásokat, tudás méréseket, vizsgák szervezését az igazgató rendelheti el a tanulók érdekében - lehetőség szerint az ellenőrzés megkezdése előtt 7 nappal. Az igazgatóhelyettesek a felügyeleti területükön az éves ellenőrzési tervnek megfelelő teljes körű ellenőrzésre jogosultak. Fontos ellenőrzési terület a közokiratok nyilvántartása, pontos naprakész felelősségteljes vezetése. A szakmai munkaközösség vezetők működési területükön az éves ellenőrzési terv alapján vizsgálják: - a tantervi fegyelem betartását, - a tantervi követelmények megvalósulását, - a pedagógiai elvek érvényesülését, - a tanítással kapcsolatos adminisztrációt. Az ellenőrzések tapasztalatainak értékelése: Az ellenőrzést végzők tapasztalataikról rendszeresen beszámolnak az igazgatónak. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése minden ellenőrzésnél személyre szólóan az érdekelttel történik. Az igazgató a tanév végi átfogó értékelésében elemzi az ellenőrzési terv megvalósulását. 65
IV.8. A könyvtár működési szabályzata (R. 4. § (2) bek. g) pont): (lásd ... számú melléklet) Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiséggel, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel. Intézményünk jól felszerelt könyvtára a kor kihívásainak megfelelően segíti az információhoz való ingyenes hozzáférést papíralapon és digitális úton egyaránt. Iskolánk dolgozói és tanulói a könyvtári szabályzat betartása mellett ingyenesen használhatják illetve kölcsönözhetik a szak-és szépirodalmat, az audiovizuális anyagot, a folyóiratokat, böngészhetnek interneten. A könyvállomány fejlesztése a gyűjtőköri szabályzatban foglaltak szerint történik. A könyvtár közösségi térként is működik: könyvtárhasználati órák mellett lehetőség nyílik tanulmányi versenyekre, kézműves-és fejlesztő foglalkozásokra, zenehallgatásra, filmnézésre. Könyvtárunk nyitva tart minden hétköznap 8 órától 14 óráig.
IV.9. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás (Tpr. 29. § (3) bek.): IV.9.1. Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje: Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatójának jóváhagyásával a szakmai munkaközösségek készítik el a megbízott tankönyvfelelős koordinálásával. Az iskola minden év február 15-ig a tankönyvrendelést előkészíti. A kiegészítő megrendelést a beiratkozás után, vagy szeptemberben az alaprendelésekkel azonos módon kell megtenni. A köznevelési törvény (2011. évi CXC. törvény) 46. § (5) bekezdése alapján az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre. IV.9.2. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje: Felmérés hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást 66
iskolai könyvtárból, könyvtárszobából valamint itt kell fölmérni a normatív kedvezményre való jogosultságot. A felmérés határideje: november 15. illetve folyamatosan a tanév végéig. Szülők tájékoztatása Az iskola tájékoztatja a szülőket a normatív kedvezmények igénybevételének lehetőségéről, további kedvezmények lehetőségéről, valamint kikéri véleményüket a tankönyvellátás rendjéről. A feladat felelőse: az igazgató.
IV.9.3. Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje: A tankönyvfelelős felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. A normatív kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb a tanév végéig be kell adni. Újonnan beiskolázott tanulók esetében legkésőbb szeptember 30.-ig, illetve a beiratkozást követő két héten belül. Az igazoló okiratokat a tankönyvfelelős fénymásolatban csatolja az igénylőlaphoz. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Iskolánk tanulóinak többsége ingyenes tankönyvre jogosult. Mivel a normatív támogatás összegéből nem tudjuk a szükséges tankönyvek mindegyikét biztosítani, ezért tanulóink számára a könyvtárból tartós tankönyveket, illetve használt tankönyveket is kölcsönzünk.
IV.10. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje IV.10.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje: Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések
67
az október 1-jei pedagógus és tanulói lista Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. IV.11.2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje: Iskolánkban nem használunk elektronikus naplót. Az elektronikus formában elkészített tanuló nyilvántartást félévente kinyomtatjuk, és aláírt lepecsételt formában tároljuk. Az elektronikusan készült dokumentumokat iskolánk szervergépén, valamint a vezetők számítógépén tároljuk. Az adatok, iratok tárolásával kapcsolatos feladatok az iratkezelési szabályzatban találhatóak.
IV.11. Intézményi védő, óvó előírások (R. 4. § (1) bek. m) pont) IV.11.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje (R. 4. § (1) bek. l) pont): Az egészségügyi felügyeletet egy iskolaorvos és egy védőnő látja el. Feladatuk orvosi rendelés megtartása, ezen belül a tanulók rendszeres vizsgálata, egészségügyi törzslapok vezetése, a tanulók általános egészségügyi ellenőrzése, a szakmai képzésben résztvevők alkalmassági, és időszakos orvosi vizsgálata. Erre a célra az iskola egy orvosi szobát biztosított a szükséges felszereléssel. Az iskola működése során az ÁNTSZ előírások maradéktalanul betartásra kerülnek. Tanévenként az iskolában sor kerül minden tanuló belgyógyászati, szemészeti fogászati vizsgálatára. IV:11.2. A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (R. 168.-169.§): Az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó szabályokat. Az igazgató felelős a munkavédelmi szabályzat korszerűsítéséért, folyamatos karbantartásáért, az abban foglaltak betartása ellenőrzésének megszervezéséért, az érintésvédelmi, illetve a tűzvédelmi vizsgálatok elvégzéséért. Az igazgató rendszeresen ellenőrzi és ellenőrizteti az intézmény területén a munkakörülményeket, a biztonságtechnikai jellemzőket, a munkavédelmi előírások betartását, 68
a gépek és kéziszerszámok állapotát és gondoskodik a gépek, berendezések időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatának elvégzéséről, betartja és betartatja a tanulókra vonatkozó munkabiztonsági szabályokat. Köteles gondoskodni arról, hogy a tanulók az előírt munkavédelmi oktatáson részt vegyenek. Szükség esetén elrendeli a soron kívüli munkavédelmi oktatást. A tanulók számára munka-, tűz- és környezetvédelmi oktatást kell tartani minden tanév kezdetén az első osztályfőnöki órán, testnevelési órán, az első gyakorlati foglalkozáson valamint kémia és fizika kísérleti óra, sportfoglalkozás, tanulmányi kirándulás és tábor megkezdése előtt, amit jegyzőkönyvben kell rögzíteni, és azt a résztvevők aláírásukkal igazolják. Az oktatást a szakmai gyakorlaton félévente meg kell ismételni. Az új munkafolyamatok előtt a speciális munkavédelmi eljárásokat, veszélyforrásokat a tilos és elvárható magatartásokat ismertetni, tudatosítani kell. Arra kell törekedni, hogy a tanult ismeretek a tanulók életformájává és mindennapi gyakorlatává váljanak. A munkavédelmi oktatás megtartása és az azon való részvétel kötelező. Az oktatás megtörténtét írásban rögzíteni kell. A pedagógusok kötelesek a tanulók egészsége és testi épsége érdekében betartani és betartatni a tantárgyak oktatására vonatkozó munkabiztonsági előírásokat. A vezetők és alkalmazottak kötelesek mindent megtenni a balesetek megelőzése érdekében. Baleset esetén a sérült illetve a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a sérült közvetlen felügyeletét ellátó személynek (tanár, szakoktató) haladéktalanul jelenteni, aki a tudomására jutott balesetet az intézményvezetőnek vagy helyettesének, illetve a munkavédelmi megbízottnak köteles azonnal jelenteni, majd azonnal meg kell kezdeni az elsősegélynyújtást. További bejelentést súlyosabb baleset esetén a Földművelésügyi Minisztérium felé kell jelenteni. Egészségügyi károsodás esetén értesíteni kell az ÁNTSZ-t. A tanulói balesetekről tanulói baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek öt évig nem selejtezhetők. A jegyzőkönyvek a munkavédelmi szabályzatban foglaltaknak megfelelően készül, egy példányt a tanulónak, illetve a dolgozónak kell átadni. A munka-, tűz és környezetvédelmi oktatás megtartása, a baleseti jegyzőkönyvek vezetése és az ezzel kapcsolatos adminisztráció a munkavédelmi és tűzvédelmi megbízott feladata. A balesetekről a jogszabályban írt módon nyilvántartást kell vezetni a munkavédelmi megbízottnak. A tanulók által nem vagy csak felügyelet mellett használható eszközök listáját a 20/2012. EMMI rendelet 170. §-a tartalmazza. IV.11.3. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők (R. 4. § (1) bek. n) pont): Rendkívüli eseményen kell érteni minden olyan eseményt, amelynek bekövetkeztét előre nem lehet látni (tűz, árvíz, belvíz, földrengés, bombariadó). 69
Rendkívüli esemény esetén haladéktalanul értesíteni kell a gondnokot, illetve az intézmény vezetőjét. IV.11.4. Riadó elrendelése, végrehajtása: Rendkívüli esemény bekövetkeztekor az iskolában való benntartózkodás rendje szerint illetékes első számú vezető riadót rendel el. A rendkívüli eseményt, a riadót két percen túli, szaggatott csengőjelzéssel (azonos a tűzriadó jelzéssel), kolomppal, iskolarádión, vagy hangosbeszélőn keresztül bemondott szöveggel, vagy élőszóval kell jelezni! A kiürítés folyamatos, pánikmentes végrehajtásának érdekében a megadott jelre a tantermekben és tanműhelyekben lévő tanulók, tanárok és szakoktatók, szakmunkások felügyelete mellett fegyelmezetten, gyorsan elhagyják a tantermeket, tanműhelyeket. A tanárok, szakoktatók, szakmunkások, munkahelyi vezetők ellenőrzik a tanulók és a dolgozók létszámát, ha hiányzik valaki, azonnal jelezni kell a legközelebbi vezetőnél, aki továbbítja az információt a riadó végrehajtásával megbízott vezetőnek. A dolgozók (tanulók) a kiürítés végrehajtásának megbízott vezető utasításainak betartása mellett kötelesek a további intézkedésig a kijelölt gyülekezési helyen tartózkodni. A helyiségek elhagyása előtt a foglalkozást vezető tanárok, szakoktatók, szakmunkások, illetve az ott dolgozók kötelesek a helyiséget áramtalanítani (gépek, berendezések, készülékek kikapcsolása). Az épületek áramtalanítása a gondnok feladata. A tantermek, helyiségek ajtajait nyitva kell hagyni. A gázcsapok elzárása a gondnok feladata. A lefújásra két percen túli egyhangú csengőjelzés, az iskolarádión bemondva, vagy a hangosbeszélőn keresztül bemondott szöveggel, élő szóval, a tanulók elfoglalják helyeiket az iskolában, tanműhelyben, a dolgozók a kiürítést elrendelő utasítására kötelesek a munkahelyükre visszatérni. Bombariadó esetén a bejelentést követő magatartás és az ezt következő intézkedések megtétele: Az a dolgozó (tanuló), aki az iskolaépületben, tanműhelyben lévő személyek, berendezések, gépek, anyagok, eszközök, szervek ellen irányuló robbantási, vagy egyéb fenyegetésről telefonon, vagy más módon tudomást szerez, az alábbi intézkedéseket kell megtennie: -
-
a bejelentést tevő személyt lehetőleg anélkül, hogy gyanút fogna, beszéltetni kell. lehetőség szerint meg kell tudni, hogy a bejelentett eseménynek mi volt az oka (tanulmányi, gazdasági, politikai stb.) meg kell figyelni a bejelentést tevő személy (felnőtt, tanuló) beszédmodorát, hanghordozását, milyen egyéniség (primitív, intelligens), gyermek, tanuló, felnőtt, férfi vagy nő. mikor és hol következik be a veszélyt okozó esemény? amennyiben a bejelentést fogadó távbeszélő állomásra magnetofon van csatlakoztatva, a bejelentő hangját rögzíteni kell.
70
Az a személy, aki az információt kapta, köteles értesíteni a Miskolc Városi Rendőrfőkapitányságot. Az iskolavezetést, a benntartózkodás rendje szerint illetékes első számú vezetőt a bejelentésről a rendőrség értesítésével lehetőleg egy időben kell tájékoztatni. A rendőrség felé tett bejelentésnek tartalmaznia kell: - A bejelentés pontos helyszínét (iskola neve, kerület, utca, házszám) - Mi van veszélyben, milyen káreset történt, vagy történhet - Emberélet van-e veszélyben - Tűz keletkezhet-e - Robbanásveszély áll-e fenn A rendkívüli eseményről értesítendő szervek telefonszámai: Rendőrség központi ügyelet 107 Vasgyári Rendőrőrs 339-754 Tűzoltóság 105, 112 Mentők 104 A bombariadó oktatásával kapcsolatban elhangzottak és a vonatkozó szabályok betartása mindenkire nézve kötelező. IV.11.5. Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje (a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet) : Katasztrófa esetén haladéktalanul értesíteni kell a gondnokot, illetve az intézmény vezetőjét. Katasztrófa esetén a - riadó elrendelése, végrehajtása – címszó alatt leírtak alapján kell eljárni. A kiürítés a tűzriadó terv előírásai szerint történik.
IV.12. Egyéb kérdések (R 4.§ 1) u pont) IV.12.1.A kereset kiegészítés feltételei: (kollektív szerződés hiányában, Kt. 118. § (10) bek.) A dolgozóknak adható juttatásokat a kollektív szerződés tartalmazza. Meghatározott távollétek: - állampolgári kötelezettségek teljesítése (pl. bíróság előtti tanúként történő meghallgatás), - legalább két munkanap közeli hozzátartozó halála [139. § (2) bek.] esetén, - kötelező orvosi vizsgálat teljes időtartama, - véradás miatt távol töltött idő teljes időtartama, - munkaszüneti nap miatt (125. §) kiesett idő,* - a szabadság időtartama, 71
-
szoptatási munkaidő-kedvezmény [138. § (5) bek.] ideje, az iskola által támogatott továbbképzés, hivatalos távollét időtartama
IV.12.2. Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megállapításának szabályai (Knt. 46. § (9)-(12) bek.):
megillető
díjazás
Azon dolgok tulajdonjogát, amelyeket a tanuló a tanulói jogviszonyával kapcsolatosan állított elő, és az előállításhoz a szükséges anyagi és egyéb feltételeket az iskola biztosította, az iskola tulajdonjogába kerül. Ettől eltérően külön megállapodásba lehet rendelkezni. A tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulók esetében a fenti rendelkezések nem alkalmazhatók. IV.12.3. Szakképző iskola esetén a munkaruha kihordási idejének, tisztán tartásának jogszabályoktól eltérő szabályozása (az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet 6. § (1) és (4) bek): (Kollektív szerződés szabályozza, jogszabály szerint.) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség (2007. évi CLII. Törvény (Vnyt.)) Egyéb, jogszabály vagy intézményi ellenőrzés alapján az SZMSZ-be tartozó kérdés. IV.12.4. Intézményi dokumentumok nyilvánossága (R. 8. § (3)-(5) bek.): (Ezen belül a nevelési illetve pedagógiai program, a házirend és a SZMSZ közzétételének módja, a megtekinthetőségükkel és a további tájékoztatás biztosításával kapcsolatos szabályozás.) Az intézményi alapdokumentumok, így különösen a Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei, a Házirend, a Pedagógiai Program, a Kollektív Szerződés, a Közalkalmazotti Tanács Szabályzata, az Intézményi Tanács Szabályzata nyilvános, és a mellékletek kivételével az igazgatói irodában nyomtatott formában, intézmény könyvtárában, tanári szobájában, tankertészetében elektronikusan kerül elhelyezésre. A fenti dokumentumok minden érintett számára szabadon megtekinthetőek a könyvtárban, az igazgató irodájában, a hivatali időben, abból jegyzet készíthető, illetve másolatot igényelhető. A betekintési jogát senkinek, aki a jogosultságát valószínűsíti, nem lehet korlátozni. A Pedagógiai Program, az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend megtalálható az iskolai honlapunkon.
V. Záró rendelkezések V.1. A SZMSZ hatálybalépése
72
A SZMSZ 2015. év szeptember 1. napján, a Földművelésügyi Minisztérium jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti az előző SZMSZ.
V.2. A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Miskolc, 2015. szeptember 1. P.H. …………………………………. igazgató
A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény diákönkormányzata 2015. szeptember 1.-án tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.
…………………………………………. Diákönkormányzat vezetője
A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményi tanács 2015. szeptember 1-én tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az intézményi tanács egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.
………………………………………… Intézményi tanács képviselője
73
A Szervezeti és Működési Szabályzatot a szülői szervezet (közösség) 2015. szeptember 1.-én tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.
………………………………………………. Szülői szervezet képviselője
A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2015. szeptember 1-én elfogadta.
…………………………...…… hitelesítő nevelőtestületi tag
………………………………… hitelesítő nevelőtestületi tag
V.3. Fenntartói jóváhagyó nyilatkozat A Vidékfejlesztési Minisztérium a Debreczeni Márton Mezőgazdasági és Földmérési Szakképző Iskola szervezeti és működési szabályzatának módosítását jóváhagyja. Miskolc, 2015. P.h. ……………………………….
74
VI. Mellékletek 1. számú melléklet: Adatkezelési szabályzat (Iratkezelési szabályzat hiányában, Kt. 2. számú melléklet 6. pont)
2.számú melléklet: Munkaköri leírás minták Pedagógus, osztályfőnök, könyvtáros, gazdasági ügyintéző
3.számú melléklet: Tankönyvellátás rendje: A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdése alapján normatív támogatásban részesülhet az a tanuló aki: tartósan beteg [szakorvos igazolja vagy a magasabb összegű családi pótlék], szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmivagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd[szakorvos igazolja], •három vagy több kiskorú, vagy eltartott gyermeket nevelő családban él [a megállapított családi pótlék igazolja], •nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult [a megállapított családi pótlék igazolja], •rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő [az erről szóló határozat igazolja]. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult az a tanuló, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 130%-át. (Az öregségi nyugdíj minimális mértéke 2015-ben: 28500 Ft/hó) A hatályos tankönyvrendelet értelmében az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. (Illetve amennyiben ezek az igénylés pillanatában még nem állnak rendelkezésre, akkor nyilatkozni kell arról, hogy a bemutatás legkésőbb október 1-ig megtörténik.) A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. 75
Amennyiben nem jogosult ingyen tankönyvre a tanuló, úgy rendkívüli esetben szülő/gyám kérvényezheti a tanuló tankönyveinek könyvtárból való ellátását, melyet az iskola igazgatójának kell címezni. A felmérés alapján lehet megállapítani, hogy hány tanuló - jogosult normatív kedvezményre - igényel és milyen támogatást a normatív támogatáson fölül. A felmérés csak olyan adatokat tartalmazhat, amelyek nem esnek a közoktatási tv. 2. sz. mellékletében fölsoroltak közé, illetve a szülő hozzájárulásával kezel az intézmény (22. § (2) – (3) bekezdés. Tájékoztatás A felmérés alapján az igazgatót tájékoztatási kötelezettség terheli. Tájékoztatást kell kapnia a - a nevelőtestületnek, - az iskolaszék / szülői munkaközösségnek - a diákönkormányzatnak A tájékoztatás határideje november 30. illetve a tanév végéig.
4 .számú melléklet: Könyvtári szabályzat Az iskolai könyvtár feladata A neveléshez, tanításhoz és a tanuláshoz, az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, a szükséges dokumentumok többszörözése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tájékoztatás nyújtása mindezekről valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, könyvtárhasználati órák tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre, ill. mindaddig, amíg az adott tantárgyat tanulja, kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetője (könyvtáros) rendszeres kapcsolatot tart fenn több iskolai könyvtárral és együttműködik az iskola székhelyén működő közkönyvtárral. Az iskolai könyvtár működéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros-tanár a felelős. A könyvtáros tanár nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi, részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza.
76
Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzatban található gyűjtőköri leírás alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának és az iskola pedagógiai programjának figyelembe vételével történik. A könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladataihoz szükséges pénzügyi, tárgyi feltételeket az éves intézményi költségvetés alapján kell kialakítani, meghatározni. Az iskola igazgatója gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai, tárgyi feltételek meglétéről. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtáros a felelős, ezért csak a beleegyezésével lehet a könyvtár részére a könyvtári keretből dokumentumot vásárolni. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a gyűjtőköri leírás alapján a könyvtáros feladata. A tankönyveket külön gyűjteményként kell kezelni. A könyvtári állomány védelme A könyvtáros a rábízott könyvtári állományért, rendeltetésszerű működtetéséért az intézmény által megfelelően biztosított személyi és tárgyi feltételek esetén belül anyagilag és erkölcsileg felelős. Az állomány ellenőrzése Az állományellenőrzést a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM számú együttes rendelet és az ezt kiegészítő együttes irányelv alapján kell végrehajtani. A könyvtár revízióját az igazgató rendeli el, kivéve, ha személyi változás történik, ekkor az átadó vagy átvevő kezdeményezi. A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltételek biztosításáért az igazgató a felelős. Állományellenőrzéskor a gyűjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással. Az állomány jogi védelme A könyvtáros anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény korszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. Így hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumot senki nem vásárolhat. Szaktanári beszerzés esetén az állományba vétel csak a számla és a dokumentum együttes megléte alapján történhet. A könyvtáros felelősségre vonható a dokumentum és/vagy eszközök hiányáért, ha bizonyíthatóan nem tartotta meg a könyvtár nyilvántartási, kezelési, használati és működési szabályait, kötelességszegést követett el, a leltározáskor mutatható hiány túllépte a megengedett mértéket. A könyvtáros hosszantartó betegsége (akadályoztatása) esetén a könyvtárosi munkát ellátó helyettes részarányos anyagi felelősséggel tartozik. A tanulók tanulóviszonyát, a dolgozók munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. Amennyiben ezt elmulasztják, a kiléptetést intéző személyt terheli az anyagi felelősség. Az állomány fizikai védelme A tűzrendészeti szabályok szigorú betartásával, a bejáratnál kézi tűzoltó készülék elhelyezésével.
77
A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A szolgáltatások használóinak körét az iskola igazgatója bővítheti. A könyvtár használata ingyenes. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál az iskolai nyilvántartási adatokkal dolgozik. - név (asszonyoknál születési név), - születési hely és idő, - anyja neve, - állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, - személyi igazolvány vagy útlevél száma. Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: - tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, - tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, - könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, - könyvtári dokumentumok kölcsönzése, - számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása (pl.: számítógép-használat, INTERNET elérés) - tájékoztatás nyújtása más könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról, azok elérésének segítése, - részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, - közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros-tanárral egyeztetniük kell. A könyvtárhasználat módjai - helyben használat, - kölcsönzés, - könyvtárközi kölcsönzés, 78
-
csoportos használat
Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: - a kézikönyvtári állományrész, - a külön gyűjtemények: audiovizuális (A V) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad: - az információk közötti eligazodásban, - az információk kezelésében, - a szellemi munka technikájának alkalmazásában, - a technikai eszközök használatában. Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával szabad kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. A könyvtárból egy alkalommal egy dokumentum kölcsönözhető egy hét időtartamra. A kölcsönzési határidő három alkalommal meghosszabbítható egy újabb hétre. Indokolt esetben (pl. versenyre, pályázatra való felkészülés) maximum három dokumentum adható ki. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. A könyvtárral szemben fennálló tartozás ideje alatt kölcsönzés nem vehető igénybe. Az iskolából távozó, illetőleg végzős tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat a tankönyvtári szabályzat tartalmazza.
A pedagógusok által kölcsönözhető dokumentumok száma nincs korlátozva. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Részben kölcsönözhetők, pl. a folyóiratok, szótárak vagy az 1-1 példányban található dokumentumok. A részben kölcsönözhető dokumentumok esetén a kölcsönzési időt minden esetben a könyvtáros és az olvasó megállapodása határozza meg. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: - kézikönyvek, - számítógépes szoftverek - muzeális értékű dokumentumok,
79
-
a csak egy példányban létező speciális tárgyú könyvek.
A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, vagy elveszíti a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető (a napi értéke alapján). A kár megtéríthető úgy is, hogy egy másik, kifogástalan példányt hoz helyette. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez illetve a szüleihez fordulhat. A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell. Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására a könyvtári nyitva tartás szerint kerül sor. A könyvtáros tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. Könyvtári nyitva tartás Az iskolai könyvtár nyitvatartási napjait az éves munkatervben félévenként határozzuk meg. A kölcsönzési időről a könyvtár bejáratánál kifüggesztett információkból és az iskola honlapjáról tájékozódhatnak a tanulók. A szokásos nyitva tartás: Hétfő: 8-14h. Kedd:8-14h. Szerda:8-14h. Csütörtök:8-14h. Péntek:8-10h.
Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata 1. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri alapelvei 1.1. Általános alapelvek 80
Követendő alapelv, hogy a gyarapítás és apasztás folyamatosságával és helyes arányainak biztosításával érhető el a gyűjtemény kívánatos összetétele, informatív értéke, használhatósága. Az iskolai könyvtár állományának értékorientáltnak kell lennie, nem csorbulhat a minőségelvűség. Értékes szépirodalmat, a tudományos elvárásoknak megfelelő ismeretközlő irodalmat, forrásokat gyűjthet csak az iskolai könyvtár. A gyűjtemény építése során nem korlátozza a különböző dokumentumtípusok beszerzését, amelyek a tananyag hatékonyabb elsajátításához hozzájárulhatnak. Arányosan gyűjti a különböző tantárgyak tanulásához, tanításához nélkülözhetetlen dokumentumokat. Alapvető szempont, hogy a könyvtár az adott tantárgy, ill. szaktárgy alapját képező tudományterület kiadványait enciklopédikus szinten gyűjtse. A nyelvi határok vonatkozásában alapvetően a magyar nyelven megjelent források jellemzőek. Az idegen nyelvű dokumentumok szerepe főként az idegen nyelvek oktatásában jelentős. 1.1.1. A főgyűjtőkörbe tartoznak: - Az általános és a szaktárgyak szaktudományainak összefoglaló segédkönyvei, kézikönyvei, segédletei, - a különböző tantárgyak és szaktárgyak tanulói munkáltatásához szükséges ismeretközlő és szépirodalmi források, - a tantervek által meghatározott tananyag elsajátításához nélkülözhetetlen ismeretközlő és szépirodalmi dokumentumok, - a házi és ajánlott irodalom, - a világ- és a magyar irodalom tananyag által meghatározott szerzői művei, - a pedagógia és pszichológia enciklopédikus jellegű munkái, - tanári segédkönyvek, kézikönyvek, - az iskolában használt tankönyvek, tartós tankönyvek, módszertani segédanyagok, - iskolatörténeti dokumentumok, - helytörténeti dokumentumok, - az iskolában folyó munkát szabályozó és támogató jogszabályok, tervezési és oktatási segédletek, kiadványok, - az iskola belső oktatási és szervezeti dokumentumai, - a könyvtári szakirodalom és segédletek. 1.1.2. A mellékgyűjtőkörbe tartoznak: - a pedagógia határtudományainak összefoglaló munkái, - a tanítási órán kívüli foglalkozásokhoz kötődő ismerethordozók.
81
2. Gyűjtőköri leírás Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai szempontból - Írásos nyomtatott dokumentumok: Könyv és könyvjellegű kiadványok /segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv/ Periodikumok /hetilap, folyóirat/ - Audiovizuális ismerethordozók Hangzó dokumentumok /magnókazetta, CD-lemez/ Hangos-képes dokumentumok, videofelvétel - Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók /CD-ROM, multimédia CD/ - Egyéb dokumentumok /kéziratok, pedagógiai program, oktatócsomagok/ 3. A gyűjtemény tartalmi összetétele Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjt. Teljességgel egyetlen tantárgy, szaktudomány irodalmát sem gyűjti. Ugyanakkor törekszik, hogy megfelelő válogatással lefedje a tantervek által meghatározott tartalmakat. Az iskolában oktatott közismereti tárgyak forrásait középszinten gyűjti elsősorban. Teljességre törekvően gyűjti a tanított szakmák középszintű szakirodalmát. 4. Az iskolai könyvtár állományrészei kézikönyvtár, kölcsönzési állomány: ismeretközlő irodalom, kölcsönzési állomány: szépirodalom, pedagógiai gyűjtemény, könyvtári szakirodalom, helytörténeti gyűjtemény, időszaki kiadványok gyűjteménye, nem nyomtatott dokumentumok gyűjteménye, /audiovizuális és számítógéppel olvasható ismerethordozók/, 4.9. iskolai ünnepélyek, megemlékezések gyűjteménye, 4.10. tankönyvtár, 4.11. egyéb /zenemű, - hangtár, nyelvi gyűjtemény/. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8.
82
Az állomány tartalmi bemutatása 4.2. Ismeretközlő irodalom /kézikönyvtár és kölcsönözhető állományrész/ Beszerzési példány 1
A gyűjtés terjedelme
A gyűjtés mélysége
Kis-, közép és nagyméretű alap-, közép- és teljességre törekvően felsőszintű általános lexikonok és általános enciklopédiák A tudomány, a kultúra, a hazai és egyetemes 1 válogatva művelődéstörténet alapszintű és középszintű elméleti és történeti összefoglalói Életrajzi lexikonok, ki kicsodák 1 teljességgel Egy nyelvű és többnyelvű szótárak, /értelmező tanulócsoporto teljességgel, teljességre szótárak, helyesírási szótár, idegen szavak szótára, nként törekvően etimológiai, nyelvtörténet, szinonimaszótár, mindenkinek tájszótár/ A tanított idegen nyelvek nagyszótára, kéziszótára, kisszótára A tantárgyakhoz kapcsolódó tudományok 1 válogatva segédkönyvei /szaklexikonok, enciklopédiák, kronológia, határozók, fogalomgyűjtemények, középszintű szakirányú segédkönyvek/ A tantárgyak szaktudományi elméleti és történeti 1 teljesség idényével összefoglalói középszintű válogatva Munkáltató eszközként használatos művek 1 válogatva középszintű A tantárgyakban való elmélyülést, a tananyag 1 válogatva kiegészítését szolgáló ismeretterjesztő művek középszintű Pályaválasztási útmutatók, felvételi 1 válogatva követelményeket tartalmazó kiadványok Az iskolában oktatott nyelvek tanításához 1 válogatva felhasználható idegen nyelvű segédletek Az iskolának helyet adó település helytörténet, 1 válogatva ismereti formái Az iskolatörténettel, az iskola életével, ifjúsági 1 teljességgel szervezeteivel, névadójával foglalkozó dokumentumok
83
4.3. Szépirodalom A tantervi és értékelési követelmények által meghatározott antológiákat, házi olvasmányokat, szerzői életműveket teljességgel, a tanulók személyiségfejlődését, olvasóvá nevelését előmozdító értékes irodalmat pedig kellő válogatással kell gyűjteni az életkori sajátosságokat figyelembe véve. A gyűjtés terjedelme és szintjei Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a világés a magyar irodalom bemutatása A helyi tanterv által meghatározott házi és ajánlott olvasmányok A tananyagban szereplő klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei A nemzetek irodalmát reprezentáló klasszikus és modern antológiák Nevelő célzattal ajánlható, esztétikai értéket képviselő, de a tananyagban nem szereplő klasszikus és kortárs alkotók művei. Regényes életrajzok, történelmi regények különösen a tananyag mélyebb, élményszerű megismeréséhez
A beszerzési példányszám 1 5 tanulónként, ill. 10 tanulónként 1
A gyűjtés mélysége a teljesség igényével kiemelt teljességgel válogatással válogatással erős válogatással
1
erős válogatással
4.4. Pedagógiai gyűjtemény - a pedagógia és határtudományai alapvető segédkönyvei /pedagógiai lexikonok, pszichológiai szakszótár, enciklopédia, fogalomtárak/, - egyetemes és magyar neveléstörténeti összefoglalások, - a családi életre neveléssel, személyiség formálással kapcsolatos művek, - tanulás módszertani munkák, - közoktatás politikai alapdokumentumok - a szociológia, oktatásügyi, statisztika, jog és a közigazgatás művei - szakstatisztikák, oktatási jogszabályok 4.5. Könyvtári szakirodalom /a könyvtáros tanár segédkönyvtára/ - az iskolai könyvtárral kapcsolatos jogszabályok, irányelvek, módszertani kiadványok, - a könyvtár-szakmai munkához szükséges tájékoztató segédletek /általános-, pedagógiai-, tantárgyi bibliográfiák/ ajánló irodalomjegyzék, - az állománygondozáshoz szükséges alapjegyzékek, - könyvtár-pedagógiával kapcsolatos módszertani anyagok, - könyvtártani összefoglalók, a könyvtári feldolgozó munkához szükséges szabványok, táblázatok, segédletek, szakmai kézikönyvek 4.6. Iskolatörténeti gyűjtemény
84
Elemei: - az iskola történetére és életére vonatkozó különböző dokumentumok iskola pedagógiai dokumentumai, - az iskola névadójáról szóló források, ill. a névadó életműve 4.7. Időszaki kiadványok /periodikumok, évkönyvek, gyűjtemények/ Tartalmi csoportjai: - a tantárgyi programok követelményeihez kapcsolódó szakfolyóiratok, ismeretterjesztő, irodalmi folyóiratok, számítástechnikai folyóiratok, - tanügyigazgatással kapcsolatos folyóiratok - pedagógiai és tantárgymódszertani lapok, - könyvtári, könyvtár-pedagógiai szaksajtó, - évkönyvek 4.8. Audiovizuális dokumentumok és számítógéppel olvasható ismerethordozók: A tantárgyi programoknak megfeleltetett nem nyomtatott dokumentumokból válogatva. A tananyag szemléltetését, többoldalú bemutatását, interaktív elsajátítását, a közhasznú, közérdekű tájékozódást segítő anyagok gyűjteménye. Főbb elemei: - a különböző tantárgyak tananyagának hatékonyabb elsajátításához, a tantervek által meghatározott videofilmek, CD-lemezek, multimédia CD-k, számítógépes programok, oktatócsomagok. 4.9. Muzeális gyűjtemény: A muzeális értékű állományt az iskola köteles épségben, hiánytalanul megőrizni. Az 1945 előtti gyűjtemény nem selejtezhető. 4.10. Tankönyvtár A törvényi rendelkezések által az iskolai könyvtár feladatkörébe utalt ellátási feladat miatt a könyvekre vonatkozó szabályok érvényesek. Az iskola részére a központi költségvetésből juttatott tankönyvtámogatás 25%-át tartós tankönyv, továbbá a tanulók által alkalmazott segédkönyvek vásárlására kell fordítani.
Katalógusszerkesztési szabályzat A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: - raktári jelzet - bibliográfiai és besorolási adatokat
85
-
ETO szakjelzeteket tárgyszavakat
A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: - főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat - szerzőségi közlés - kiadás sorszáma, minősége - megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve - oldalszám + mellékletek: illusztráció, méret, sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám - megjegyzések - kötés: ár - ISBN szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: - a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév, vagy a mű címe) - cím szerinti melléktétel - közreműködői melléktétel - tárgyi melléktétel Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetek biztosítják. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmak tartalmi elkülönítését ETO-szakrendi jelzetek biztosítják. A művek az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a polcokon elrendezésre. Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint: - könyv Formája szerint: /folyamatosan készülő, kiegészülő/ - digitális nyilvántartás
Tankönyvtári szabályzat 86
Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátásról - a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény - 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Közoktatási Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszerében a http://www. tankonyv.info.hu/ webcímen. A tankönyvellátás A tanulók tankönyvének rendelése, beszerzése, iskolánkhoz való kiszállítása a hatályos jogszabályok alapján történik. A tankönyvellátásban közreműködő állami szervezet a a KELLO-n keresztül lát el. Az ingyenes tankönyvi ellátás: Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet, vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. A tanuló köteles jelezni a következő évre vonatkozó ingyen tankönyvtámogatásra való igényét és jogosultságát legkésőbb folyó év június 15.-ig. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét. A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 87
A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: - az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) - összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október) - összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig) - listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról Kártérítés iskolai tulajdonú tankönyv esetén: Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni, és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv tanulmányai befejezéséig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros feladata. Vitás esetben az igazgató dönt. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, vagy elveszett, illetve megrongálódott a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát, a megrongálás mértékének arányában meg kell térítenie: Tényleges használat alatt azt értjük, hogy a könyvet rendszeresen, a tanórai felkészüléshez használja a támogatott tanuló így, ha a tanuló az első évfolyamos magyar irodalmi szöveggyűjteményét az első évben használta, és utána magánál tartja, mert egy későbbi vizsgához az szükséges, az egy évnyi tényleges használatnak minősül. A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: - az első év végére legfeljebb 25 %-os - a második év végére legfeljebb 50 %-os - a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os - a negyedik év végére 100 %-os lehet. Módjai: - ugyanolyan könyv beszerzése - anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára Meg kell téríteni a tankönyv árát: - ha elveszik - megrongálódik
88
Nem kell megtéríteni a tankönyv árát: - tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenés esetén A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A kár megtérítése alól a tanuló illetve a szülő akkor mentesül, ha igazolja, hogy három egymást követő hónapon keresztül a családban az egy főre eső jövedelem a mindenkori minimális öregségi nyugdíj mértékét nem éri el. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható. Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei (Tankönyvpiac rendjéről szóló 2011. évi 37. törvény 8/E) Iskolánk végzett tanulói tanulmányaik befejezése után, a használati idő elteltével, tankönyveiket írásos kérelem alapján megvásárolhatják. A tankönyvekért fizetendő ár a kártérítési összeggel egyezik meg.
89
