Debreczeni Márton Mezőgazdasági és Földmérési Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013

Debreczeni Márton Mezőgazdasági és Földmérési Szakképző Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2013.

1

Tartalomjegyzék 1.Bevezető .................................................................................................................................. 4 1.1 Az intézmény bemutatása................................................................................................. 4 1.2. Törvényi háttér ................................................................................................................ 5 1.3. Stratégia, küldetésnyilatkozat.......................................................................................... 6 2. Nevelési program ................................................................................................................... 8 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................................................................................................... 8 2.1.1. Intézményi sajátosságok ........................................................................................... 9 2.2. A személyiségfejlesztéssel, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok . 9 2.2.1. Iskolai hagyományok ............................................................................................. 17 2.2.2. A tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai ............................................................................................................................ 18 2.3. A pedagógusok helyi feladatai ...................................................................................... 19 2.4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............. 21 2.4.1. A kiemelt figyelmet igénylő, különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló (SNI, BTMN) felzárkóztatását, együttnevelését segítő program ..................................... 21 2.4.2. A tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............................... 23 2.4.3. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység .......................................................................................................................................... 23 2.4.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása...................................................................... 24 2.4.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................. 28 2.5. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ................................ 28 2.6. A szülők, tanulók, az iskola és a pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei.......................................................................................... 29 2.7. Egészségfejlesztési program ......................................................................................... 30 2.8.1. Egészségnevelési program ..................................................................................... 31 2.7.2 Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás .................................................................. 37 2.7.3. Drogstratégia .......................................................................................................... 39 2.8. Környezeti nevelési program ........................................................................................ 39 2.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ............................................................ 42 2.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja ........................................................................... 42 2.10.2. Az értékelés rendje ............................................................................................... 43 2.9.3. A vizsgatárgyak részei és követelményei ............................................................... 44 2.10. Az iskolaváltás, valamint a tanulók átvételének szabályai ......................................... 44 2.11. A felvételi eljárás különös szabályai ........................................................................... 44 2.12. Iskolai szolgáltatások .................................................................................................. 45 2.14. Iskolai közösségek....................................................................................................... 47 2.15. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munka megvalósításának tárgyi feltételei ........................................................................................ 51 2.15.1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke ..................................................................................... 53 3. Az iskola helyi tanterve ........................................................................................................ 54 3.1. Az iskola képzési rendje ................................................................................................ 54 3.1.1. A képzés szerkezete, oktatott szakmák, irányok, specialitások ............................. 54 3.2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tanagyag és követelményei .................................. 58 3.2.1. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ........ 60 3.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei ...................................................................................................................................... 61 3.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .. 62 2

3.4.1. A 9-10. évfolyamon pedagógiai feladatainak megvalósítása ................................. 62 3.4.2. A 11-12. évfolyamon pedagógiai feladatainak megvalósítása ............................... 63 3.5. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ......................................................... 63 3.6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei ................... 65 3.6.1. Az iskolai írásbeli, szóbeli beszámoltatások. A beszámoltatások formája, rendje, korlátai .............................................................................................................................. 66 3.6.2. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai................................................................................................................. 68 3.7. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérési, értékelési rendszere 69 3.7.1. A tanulói munka értékelésének, ellenőrzésének rendszere .................................... 69 3.8. A tanulók teljesítményének, magatartásának, szorgalmának értékelése, minősítése. A jutalmazás és fegyelmezés elvei ........................................................................................... 78 3.9. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei ........................................ 81 3.10. Projektoktatás .............................................................................................................. 81 3.11. A moduláris oktatásnál az egyes modulok értékelése, minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe ......................................................... 81 3.12. Mindennapos testnevelés............................................................................................. 81 3.13. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................. 81 3.14. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................... 82 3.15. A középszintű érettségi vizsga témakörei ................................................................... 82 3.16. Szakmai program szakközépiskolában és szakiskolában ............................................ 82 4. Záró rendelkezések ............................................................................................................... 86 4.1. A program hatálya, hatályba lépése .............................................................................. 86 4.2. A felülvizsgálat rendje .................................................................................................. 86 4.3. Intézményvezetői aláírás, bélyegzőlenyomat ................................................................ 87 4.4. Intézményi tanács véleménye ........................................................................................ 88 4.6. Szülői szervezet és DÖK véleménye ............................................................................ 88 4.7. A nevelőtestületi véleményezést, elfogadást igazoló dokumentum .............................. 89

3

1.Bevezető 1.1 Az intézmény bemutatása Iskolánk két elődiskola (Debreczeni Márton Középiskola és Szakképző Intézet, és a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola összevonásával) 2000. augusztus 1jén kezdte közös működését. A Debreczeni Márton Középiskola és Szakképző Intézetet 1954-ben alapították, az északi régió vájár szakmunkásképzése céljából. Az 1960-as évektől kezdődően vasas, illetve villamos szakmák oktatásával bővült az iskola profilja. 1990 szeptemberétől szakmunkáscélú szakközépiskolai képzés indult erősáramú berendezésszerelő szakmában. 1991 szeptemberétől szakmunkások 3 éves gimnáziumi képzését végzi, 1992-től már 4 éves gimnáziumi képzést is folytatott. 1993 szeptemberétől szakmunkások szakközépiskolája 2 éves intenzív nappali tagozatú oktatását kezdte. 1994 szeptemberétől villamos energetikai szakmacsoportos technikusi alapozó képzést indított. Tanulói gyakorlati képzése egyrészt saját tanműhelyeikben történt, másrészt gazdálkodó egységeknél. 1996 szeptemberétől elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban világbanki képzés indult. 1998 szeptemberétől az informatikai szakmacsoportban is folyik világbanki képzés. Ekkortól már a szakmai képzés is átalakult, csak két éves általános alapozás után történik. A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola 1981 augusztusában alakult. Azóta dísznövénykertész, általános kertész, erdész, húsfeldolgozó, tejtermékgyártó, élelmiszertartósító, sütőipari termékgyártó, molnár szakmunkások képzését végezte. Az elméleti képzés az iskola épületében történt. A mezőgazdasági szakmák gyakorlati oktatása az iskola által működtetett tangazdaságokban történt: a dísznövénykertészek és általános kertészek képzését a Csorba-tó mellett, a Sajó partján lévő tangazdaságban oldotta meg. Sajnos az erdész és az élelmiszeripari szakmák oktatásához saját tanüzemmel nem rendelkezett. Kezdetben nagy vállaltoknál (ÁHV, Magyar Hűtőipar, MSV, KSV, Tejipari Vállalat, Borsodi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság és később a Miskolci Malomipari Vállalat) történt a képzés. A rendszerváltozásból adódó gazdasági-társadalmi átalakulások a nagyvállalatokra épülő szakmunkásképzést alapjaiban változtatta meg. A vállalatok megszűnése, átalakulása azonban iskola tanulóképzésében érezhető visszaesést nem hozott, mert kisüzemekben, vállalkozóknál, az “utód-cégeknél” biztosítani tudta valamennyi ide jelentkező tanuló képzését. 1981 szeptemberétől levelező tagozaton működött a Szakmunkások Szakközépiskolája. Ez a képzés 2002-ben megszűnt, mivel a hallgatók a közlekedés miatt nem tudtak kijárni az új iskola épületébe. 1996 szeptemberében a mezőgazdasági szakmacsoportban világbanki tantervek alapján oktatott osztály indult. Az 1997/98-as tanévtől a fenntartó engedélyével nyolc szakmában (dísznövénykertész, általános kertész, húsfeldolgozó, pék, erdész, tejtermékgyártó, élelmiszertartósító, molnár) már az új, NAT szerinti oktatást vezette be. A tanulók két évig csak általános műveltséget alapozó elméleti ismereteket szereztek, újabb egy, két, illetve három év alatt az OKJ szerinti szakmai képzésben részesültek. Az 1998/99-es tanévtől már minden szakmában, minden iskolában ilyen formában folyik az oktatás. 4

A Debreczeni Márton Szakképző Iskolában 2000-től szakmacsoportos alapozó képzés folyik mezőgazdasági, élelmiszeripari, informatikai és elektronika – elektrotechnika szakmacsoportban. 2004. szeptemberétől a Szakiskolai Fejlesztési Programban készült tantervek szerint tanítunk két 9, illetve 10. évfolyamos osztályunkban. 2005 szeptemberétől a HEFOP 3.1.2. pályázat, a TIOK program keretében kidolgozott kompetencia alapú modulokat alkalmazzuk 2-2 osztályunkban szövegértés-szövegalkotás, matematikai-logika, szociális kompetencia, életpálya-építés, idegen nyelvi, valamint informatikai kompetencia területen. 2004 szeptemberétől a Szakiskolai Fejlesztési Program keretében szakmára felkészítő évfolyamot indítottunk. 2008 szeptemberétől az új moduláris szerkezetű OKJ szerinti szakmai képzés indult meg iskolánkban is. 2009 szeptemberétől a TÁMOP 3.1.4. program keretében a kompetencia alapú oktatás elterjesztése három, kilencedikes osztályban, összesen hat tanulócsoportban történik szövegértés-szövegalkotás, matematikai-logika, szociális kompetencia, életpálya-építés kompetencia területeken. E mellett megszereztük a referencia intézményi előminősítést. Készülünk a referencia intézményi minősítés megszerzésére szövegértés-szövegalkotás, matematikai logika területen. Ehhez, valamint a referencia intézményi feladatok megvalósításához kapott iskolánk a megvalósított TÁMOP 3.1.7 pályázat keretében segítséget a 2011/2012 tanévben. A HEFOP 3.1.2. és TÁMOP 3.1.4. pályázatok sikeres lezárását követően iskolánkban minden pedagógus rendelkezik kellő módszertani ismeretekkel, melyekkel oktatási folyamatunk színesebbé, eredményesebbé tehető. A TISZK rövid bemutatása A Miskolc megyei jogú város Közgyűlése a 1362009. (II.8) határozatának értelmében 2009. szeptember 1-től a Berzeviczy Gergely Szakközépiskola (mint fogadó iskola), a Debreczeni Márton Szakképző Iskola és a Fáy András Szakközépiskola (mint küldő iskolák) intézményeinek együttműködésével létrehozta a Gálffy Ignác Térségi Integrációs Szakképző Központot. Cél, hogy a fejlesztés hatására létrejövő korszerű intézményhálózat biztosítsa a szakképzés hatékony működtetését, lehetővé téve a szakképzés összehangolását térségi és regionális szinten. 2010-től a TISZK működése miatt iskolánk élelmiszeripari szakképzése jogilag átkerült a Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakképző Központba. 2013. július 28.-án élelmiszeripari tanulóink tanulói jogviszonya visszakerült iskolánkba. Ezzel együtt vállaltuk, hogy a TISZK fenntartási időszakában az indikátorokat biztosítjuk a pályázathoz.

1.2. Törvényi háttér    

1993. évi LXXIX. többször módosított törvény a közoktatásról 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 20/2012. évi EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5

 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről (193. § 12. b) bekezdése)  229/2012. évi Korm. rend. a Köznevelési törvény végrehajtásáról  Nemzeti Alaptanterv 110/2012. Korm. rend. a NAT kiadásáról, bevezetéséről, alkalmazásáról  Módosított Kerettantervi rendelet 28/2000.(IX. 21.) OM  23/2013. (III.29.) Az EMMI rendelet mellékletei (A kerettantervek)  51/2012. évi EMMI rendelet a kerettantervekről  100/1997.(VI. 13.) módosított Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról  150/2012. évi Korm. rendelet az OKJ-ról  20/2007. évi SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatásról  51/2010. FVM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről  41/2013 VM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről Iskolánk, 2013. augusztus 1.-től a Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartás alá került. Az átvétellel együtt kifutó rendszerben a korábbi képzéseink, feladataink is megmaradtak. Iskolánk továbbra részt vesz a Gálffy Ignác TISZK munkájában, biztosítja az indikátorokat.

1.3. Stratégia, küldetésnyilatkozat Hitvallásunk: „Nem lehet valakit valamire megtanítani, csak hozzásegíteni ahhoz, hogy a tudást maga szerezze meg.” (Galilei) Mi személyiségközpontú iskolát szeretnénk, ahol:          

fontos a tanulási szükségletek tudatosítása, igényei változtatása, a tanár-diák közösen, együtt tanul, az iskola légköre toleráns, az a törekvés, hogy egyetlen gyerek se vesszen el, a gyerekeknek lehetősége van sikereket elérni, a tanulás személyi – tárgyi feltételei jók, és folyamatosan fejlődnek (közelednek az ideálishoz) a tanulók alap és kulcskompetenciái fejlődnek új tanulási módszerek, modern eszközök segítik a tanulási folyamatot, az iskolából kikerülő diákok meg tudnak a felelni a munkaerő-piaci igényeknek, a szülőkkel és a partnerintézményekkel hatékony az együttműködés.

Nevelési elveink:    

A tanulói képességek, kompetenciák fejlesztése. Az önálló tanulási kezdeményezések segítése. Az önállóságra nevelés. Az egyéni bánásmód érvényesítése.

Küldetésnyilatkozatunk Elsődleges célunk 6

 

tanulóink ismereteinek, kompetenciáinak minőségi fejlesztése, a tanterv követelményeinek sikeres teljesítése. gyermekeinket szeretettel oktatni – nevelni, személyiségüket tiszteletben tartva képességeik maximumához eljuttatni őket.

Testületünk mindennapi munkáját áthatja, hogy  hiszünk a gyermekekben, az együtt végzett munka örömében  hiszünk abban, hogy értékeink megőrizhetőek és átadhatóak, képesek vagyunk eredményesen és elismerésre méltóan dolgozni.  megismerjük tanulóink személyiségét, egyéni sajátosságait  megértetni igyekszünk a tananyagot, segítünk a lényeg kiemelésében  igyekszünk tanulóinkat sikerélményhez juttatni, pozitívan értékelni  a törekvés, hogy gyermekeink jól érezzék magukat nálunk Jövőképünk: Olyan iskola megteremtése, melyben:  magas színvonalú oktatás-nevelés valósul meg  a jelen és a jövő szakmai – társadalmi kihívásainak, elvárásainak eleget tesz  tanulóink, a szülők, a partnerek megelégedettek munkánkkal  a hagyományokat megőrizve, de új tartalommal bővülve folyik a nevelés – oktatás. Testületünk  ismeri és állandóan fejleszti önmagát  ismeri és pozitívan alakítja a közösséget, amelyben él  minden iskolai jelenséget igyekszik észlelni, keresi annak okát, motívumát  alkot és alkotni tanít. Törekszünk arra, hogy intézményünk demokratikus szellemű, nyitott, aktivitásra késztető munkahely legyen, s az innovatív pedagógusokkal, korszerű konvertálható tudás közvetítésére alkalmassá váljon.

7

2. Nevelési program 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelveink:  elsődlegesen a személyes példamutatás,  a munka szeretete, tisztelete,  a közös munka, a kezdeményezés, a kreativitás,  egymás megbecsülése, tolerancia, a másság elfogadása,  felelős közösségi, állampolgári magatartás, hazafiság  a kompetencia alapú oktatás bevezetése, elterjesztése  a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése  esélyegyenlőség biztosítása  IPR módszerek alkalmazásával a hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyeinek javítása  alkotó pedagógiai klíma megteremtése. Értékként fogadjuk el, hogy  a gyerekek képesek a tanulásra, ebben segítenünk, támogatnunk kell őket. Célunk, hogy  megfelelően motiváljuk diákjainkat,  állandóan fejlesszük a teljesítményüket, az önértékelésüket, sikerekhez juttassuk őket,  a pozitív eredményeket vegyük észre, dicsérettel jutalmazzuk,  tanításunk, nevelésünk során minden módszer alkalmazható legyen,  a pedagógus szerepe az osztályban legyen segítő és támogató,  a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességeket fejlesszünk,  a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat kompetencia alapú oktatás bevezetésével is segítsük,  a digitális írástudás terjesztését szorgalmazzuk,  a tanulók képességeit, kulcskompetenciáit egyénre szabottan fejlesszük,  nevelőtestületünk módszertani kultúrája szélesedjen,  önálló intézményi innovációkat valósítsunk meg, ezeket kövessük nyomon,  szoros kapcsolatot alakítsunk ki a TISZK keretein belül és egyéb partnereinkkel,  olyan légkört alakítsunk ki, amelyben: - a gyerekek törekvéseit nem korlátozzuk, - fejlesztjük tudásukat, készségeiket, - segítjük a megértést, - a gyerekeket buzdítjuk, támogatjuk, - nincs félelem, - a szülőkkel folyamatosan segítjük egymást.

8

2.1.1. Intézményi sajátosságok Nevelési-pedagógiai célkitűzéseink Iskolánk pedagógiai célja, hogy a fiatalok kellő szaktudás birtokában igényes, kreatív, vállalkozó szellemű, autonóm személyiségként jussanak el a felnőtt kor küszöbére. Célunk, hogy minden gyerekünk személyiségét minél teljesebben kibontakoztassuk, próbáljunk eljuttatni mindenkit képességei maximumához. Nevelési céljainkat kifejezően Dorothy Kalte fogalmazta meg. Álljon itt mottóul: „Ha a gyerekek kritizálva élnek, megtanulnak megbélyegzettnek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, megtanulnak veszekedni. Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, megtanulnak szégyenlősek lenni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, megtanulják bűnösnek érezni magukat. Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, megtanulnak bízni. Ha a gyerekek dicsérve élnek, megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, megtanulnak hittel élni. Ha a gyerekek méltányosságban élnek, megtanulják az igazságosságot. Ha a gyerekek megerősítve élnek, megtanulják magukat szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, megtanulják megtalálni a szeretetet a világban!”

2.2. A személyiségfejlesztéssel, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Nevelési-személyiségfejlesztési, közösségfejlesztési terv A személyiség általunk elfogadott definíciója: külső hatásokra kialakult belső feltételeknek és öröklött adottságoknak az egyénen belül kialakult olyan egyedi, megismételhetetlen integrációja, amely meghatározza a környezethez való alkalmazkodást, viszonyulást. Oktató-nevelő munkánk alapvető feladata a tanulók személyiségfejlődésének segítése. Munkánkat négy kompetencia terület mentén végezzük:  Az értelem kiművelése (kognitív kompetencia)  Segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia)  Egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia)  A szakmai képzés és annak alapozása (speciális kompetencia) 9

Az értelem kiművelése (kognitív kompetencia) Tanulási motívumok fejlesztése Célunk, hogy iskolánkban a nevelő-oktató munkát úgy szervezzük, hogy a következő tanulási motívumok kialakuljanak, fennmaradjanak:    

megismerési vágy, felfedezési vágy, alkotásvágy, a tanulási teljesítményvágy.

 A megismerési vágy alapját jelentő kíváncsiság fenntartásához az iskola változatos, gazdag, fejlesztő programokat kínál, amelyben minden tanuló megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, felhasználva az egyes tantárgyak nyújtotta lehetőségeket is.  Feladatunk, hogy minden tanuló mélyebben érdeklődjön egy-két tantárgy iránt.  Tanulóink munkáiból iskolai kiállításokat rendezünk. ∆ Sikerként értékeljük, ha azokon a városi, megyei, országos versenyeken, amelyeken iskolánk hagyományosan részt vesz, minden évben tudunk versenyzőt indítani. ∆ Minden évben tudunk a tanulói munkákból kiállítást rendezni.  A felfedezési vágy kialakításához, fenntartásához  a tananyagból kiválasszuk azokat a részeket, melyek alkalmasak önálló feldolgozásra, felfedező tanulásra, projekt munkára ezeket gondosan előkészítjük. Ezen tevékenységek során, diákjainkat sikerélményhez juttatjuk. ∆ Célunkat akkor érjük el, ha tanulóinkat sikerül bevonni az egyes anyagrészek önálló feldolgozásába, az anyaggal kapcsolatos kutatásokba. ∆ Tantárgyi eredményeik javulnak. ∆ Az országos kompetenciaméréseken tanulóink a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfeleljenek.  A tanulási teljesítményvágy felkeltéséhez, fenntartásához  Igyekszünk differenciált feladatok elé állítani tanulóinkat, amelyek sikerélményhez juttatják őket, minimálisra csökkentve a tanulási kudarcaikat. ∆ Sikernek tekintjük, ha az évek óta magas bukási arányok folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak. ∆ Az országos kompetenciaméréseken tanulóink a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfeleljenek.  Az alkotás vágyának kialakítása, fenntartása a fejlesztő, a szimulációs játékok során történhet. A tanulási folyamatba ezeket a játékokat rendszeresen beépítjük. A játékokat később valós alkotó jellegű feladatok, projektek váltják fel.  Tanórán kívül rendezvényeinken, más intézmények alkotó jellegű programjain való részvételre sarkalljuk diákjainkat.  Rendszeresen szervezünk témaheteket, három hetet meghaladó projekt heteket. ∆ Sikerként értékeljük, ha egy-egy tanulónk részt vesz a rendezvények valamelyikén. ∆ Sikerként értékeljük, ha egy-egy témahét, illetve projekthét megrendezésre kerül. Iskolai életünket úgy alakítjuk, hogy minél több szociális kontaktusra, kötődésre, kommunikációra legyen lehetőség.

10



Feladatunk, hogy a szülőkkel, partnereinkkel együttműködve gazdag, változatos, fejlesztő hatású tevékenységet működtessünk, amelyben mindenki megtalálja a kedvére való elfoglaltságot. A tanulói érdeklődésnek megfelelően indítunk színjátszókört, szervezünk szakköröket, tánc és énekkari és sportfoglalkozásokat. ∆ Sikernek tekintjük, ha tanulóink mindegyike az általunk szervezett programok, szakkörök, foglalkozások legalább 10 %-án részt vesz. Kognitív (értelmi) képességek fejlesztése Ezen a területen az alábbi területek fejlesztését tűzzük ki célul:  megismerés  kognitív kommunikáció  gondolkodás  tanulási képességek.  A megismerés folyamatában feladatunk, hogy tanulóink képesek legyenek megfigyelésre, mérések, kísérletek elvégzésére, értelmezésre, indoklásra, bizonyításra, értékelésre. A fenti lépések elsajátítására minden tantárgy keretében mód nyílik. ∆ Minden tanulónk a tanévenként legalább egy kísérletet végezzen el, ennek eredményét elemezze, értékelje, a statisztikai adatokat értelmezze, egy projektmunkában részt vegyen.  A kognitív kommunikáció fejlesztésére minden tantárgy keretében találhatunk módot. E téren fejlesztendő területek:  beszéd és beszédértés,  írás, értő olvasás, szövegfeldolgozás, fogalmazási képesség.  ábraolvasás, ábrázolás, (szemléltető ábrák, rajzi vázlatok készítése, modellek használata)  a nyelvtudás (olvasás, szövegtanulás), Sikernek tekintjük, ∆ ha a három alaptantárgyban a bukási arányok a nálunk töltött évek alatt csökkennek. ∆ tanulóink legalább negyede rendszeresen látogatja a könyvtárunkat, forgatja a folyóiratokat, lexikonokat. ∆ az országos kompetenciaméréseken tanulóink a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfeleljenek.  A gondolkodás területén  A viszonyítást, az összehasonlítást, a csoportosítást, a rendszerezést a tantárgyak tanulása során rendszeresen gyakoroltatjuk.  Igyekszünk a tanulók többségénél kialakítani az általánosítás képességét.  Problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére a felfedező tanulás nyújt lehetőséget, ezért rendszeresen ilyen feladatok elé állítjuk tanulóinkat. ∆ Sikerként tartjuk számon, ha tanulóink nagy része (legalább 50%-uk) képes az egyes tantárgyakon belüli összefüggések, a különböző tantárgyak közötti összefüggések felfedezésére, egy-egy konkrét probléma megoldására, egy- egy projekt megvalósítására.  A tanulási képességek fejlesztése terén alapvető feladatunk, hogy tanulóinkat megtanítsuk tanulni, valamint folyamatosan ösztönözzük őket a tanulásra. 11

    ∆ ∆

Ennek érdekében rendszeresen használtatjuk, gyakoroltatjuk az alapvető tanulási módokat és azok legfontosabb változatait. A tanulásszervezés során minden tantárgyban kiaknázzuk azon lehetőségeket, amelyek az értelmező tanulásra, az elmélet és a gyakorlat összekapcsolására adnak lehetőséget. A 2009/2010-ben megvalósított TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében saját innovációt dolgoztunk ki „Tanuljunk tanulni” címmel. Az innovációnk az EDUCATIO honlapján található. Szakközépiskolai osztályainkban három napos tanulási módszereket fejlesztő tréninget tartunk. Szakiskolai osztályainkban ez a trénig tanulás tanulása néven tantárgyként beépül az óratervbe. Sikerként könyveljük el, ha a különböző tréningeken részt vevő diákjaink a megtanult módszereket más tanítási órákon is alkalmazzák Az országos kompetenciaméréseken tanulóink a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfeleljenek.

Segítő életmódra nevelés (Szociális kompetencia) E téren nevelési célunk:  a szociális kompetencia fejlődésének elősegítése,  a pozitív egyéni értékrend és képességrendszer kiépülésének segítése.  A szociális kompetenciaterület egyes moduljainak különböző tantárgyakba való beépítése (osztályfőnöki, biológia, földrajz, történelem) Célunk továbbá, hogy a segítés sokféle lehetőségét, módját kínáljuk, olyan légkört alakítsunk ki és tartsunk fenn, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés.  Feladatunk a tapasztalati szociális kompetencia kialakulásának elősegítése (megfelelő szociális szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek és ismeretek elsajátítása). Elengedhetetlen pedagógusaink személyes példamutatása. ∆ Siker, ha tanulóink viselkedése, megjelenése megfelel az általunk elvárt normáknak. Tanítási órákon az elvárt felszereléssel jelennek meg. A magatartás, és a szorgalom jegyeik átlaga nem romlik.  Feladataink közé tartozik, hogy elősegítsük a kötődési képesség kialakulását. ∆ Elérjük, hogy tanulóink legalább egy pedagógushoz kötődjenek, aki „gondjaiba veszi” őket. Ehhez nyújt lehetőséget, segítséget a helyi tantervünkbe épített mentálhigiéné, valamint tanulás-tanítás stúdium. Szükség esetén pszichológus, képzett szakember segítségét vesszük igénybe.  A közösségi nevelés területén segítjük a csoportképzési és működtetési elvek érvényesülését.  A tanulók közösségi nevelését szolgálják a különböző évfordulók, ünnepek megtartása, az évfolyam szintű programok, a szakmák szerint rendezvények. Olyan társas tevékenységeket (beszélgetés, vita, színházlátogatás, kiállítások megtekintése) szervezünk, amelyben diákjaink számára lehetőség nyílik a szociális kommunikációra is.  Tanórai keretekben jó alkalom a közösségek fejlődésére a csoportmunka, a projekthét. Segítik a közösség formálást a témahetek, csapatsportok, szakkörök, különböző foglalkozások is. Törekedünk arra, hogy a csoport a pozitív hatásokat erősítse. 12



Az SNI-s tanulók integrált nevelésére minden szinten fel kell készítenünk a közösséget.  A másságot mindenki fogadja el.  Iskolánk, pedagógusaink feladata a demokráciára nevelés. E feladat megvalósításához a történelem, az irodalom, az állampolgári ismeretek tantárgyak anyagaiból meríthetünk anyagot. ∆ Sikerként értékeljük, ha osztályaink jó közösséggé válnak. ∆ Ugyancsak siker, ha amatőr színjátszó csoport, szakkörök, sportkörök működnek.  A családi életre nevelés fontos feladata iskolánknak.  Bemutatjuk a különböző családmodellek jellemzőit.  Feladatunk, hogy tanulóink képesek és alkalmasak legyenek többgyermekes demokratikus családi életre. ∆ Ezeknek a céloknak a megvalósulását az iskolai évek alatt nem mérhetjük. Sikerként így azt könyveljük el, ha maximum 0,5 % azon tanulóinknak az aránya, akik családalapítás miatt nem fejezik be tanulmányaikat.  A szociális attitűdök kialakítása, a szociális képességrendszer fejlesztése fontos nevelési feladat. E téren feladatunk az alábbi készségek fejlesztése:  kapcsolatképző és – ápoló  kötődésképző és - ápoló  empatikus készség  tolerancia készség  érdekelemző készség  szociális értékelés (elismerés-bírálat készsége)  siker- és kudarcfeldolgozó készség  konfliktuskezelő készség  vitakészség  alkalmazkodási készség  szervezőkészség 

Feladatunk, hogy dominánsan pozitív légkört alakítsunk ki és tartsunk fenn az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, mely segíti a fenti készségek kialakulását. Az értékelések során is a pozitív kicsengés domináljon. Fontos pedagógusaink személyes példamutatása. ∆ Sikerként könyveljük el, ha tanulóinknak a nálunk eltöltött idő során legalább három készségük látványosan, mérhetően javul.  Érdekérvényesítő képesség, együttműködés, a versengés képességének fejlesztése  Munkánk során tanulóink érdekérvényesítő képességét is fejlesztjük. Erre jó lehetőséget ad a Diákönkormányzat működése. Diákjainknak tisztában kell lenniük a különböző érdekekkel (közérdek, közös érdek, eltérő érdek érdekütközés), tudniuk a különböző érdekeket összeegyeztetni.  A segítő együttműködési képesség fejlesztésének leghatékonyabb iskolai eszköze a kooperatív tanulás.  A különböző szociális kompetenciák fejlesztése révén fejlő empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó készség  Feladatunk az egészséges versengés képességének kifejlesztése. ∆ Sikerként értékeljük, ha mindenki részt vesz legalább egy nem kötelező sport-, tanulmányi-, illetve egyéb versenyen. 13

∆ Ugyancsak eredmény, ha minden évben legalább két osztályversenyt szervezünk.

Egészséges és kulturált életmódra nevelés (Személyes kompetencia) Az embernek önmagával harmóniában kell élnie. Ennek feltétele, hogy testileg-lelkileg egészséges legyen, meg tudja őrizni, helyre tudja állítani jó közérzetét, védeni tudja önmagát. Ennek érdekében az iskolai nevelés során fokozott figyelmet fordítunk tanulóink egészséges és kulturált életmódra való nevelésére. Célunk:  a személyes kompetenciák  a személyes motívumok  a személyes képességek fejlesztése. Fontos célunk  az énfejlődés segítése,  a deviáns magatartás elkerülése  A személyes motívumok (önkiszolgálási, önvédelmi, szuverenitási, önértékelési) fontos szerepet játszanak az életmód szabályozásában. Az önkiszolgálási motívumok közé tartoznak a biológiai szükségletek, a komfortszükséglet, a mozgásszükséglet, az élményszükséglet. Ehhez:  Egészséges tanulási környezet teremtünk.  Folyamatosan biztosítjuk a testi- lelki egészség kialakulásának feltételeit.  Felhívjuk a figyelmet a káros szenvedélyek, függőségek romboló hatására.  Évente egy alkalommal a szülőknek is szervezünk szakemberek segítségével tájékoztatást, hogy képesek legyenek a szenvedélybetegségek tüneteit felismerni, részt vegyenek a megelőzési programban. 

A tanulók mozgásszükségletének kielégítésére is figyelünk. Feladatunk, hogy a sportolás, a versenyek széles választékát kínálva kialakítsuk a rendszeres testedzés, sportolás, természetjárás, a harmonikus, esztétikus mozgás iránti igényt.

∆

Sikerként értékeljük, ha tanulóink az iskolai testnevelési órákon aktívan vesznek részt. Az iskolai testnevelés órákon kívül legalább 20 %-uk sportoljon, használja ki az iskola által nyújtott lehetőségeket.



Olyan szokásokat, attitűdöket alakítunk ki, amelyek igényes esztétikus élmények keresésére és létrehozására késztetnek. E feladat megoldására elsősorban a művészeti tantárgyak (ének-zene, vizuális kultúra, magyar irodalom) oktatásában, valamint tanórán kívüli tevékenységünk során nyílik mód.

∆

Helyes és társadalmilag elfogadott lesz viselkedési és öltözködési kultúrájuk. Különböző rendezvényeken való megjelenésük megfelelő. Évente legalább egy színházi előadáson, kiállításon vesznek részt, a kötelező olvasmányokon kívül legalább egy könyvet elolvasnak



Az önvédelmi motívumok (az egészségvédő és identitásvédő motívumok) fejlesztése során feladatunk az egészséges életmódra való nevelés, valamint a konfliktuskezelés. ∆ Sikernek tartjuk, ha képesek a konfliktusok kezelésére, megoldására. 14



Teendőink a szuverenitás motívumainak (a szabadságvágy, az önállósulási és öntevékenységi vágy, döntési képesség, cselekvési készség) fejlesztése területén  Megismertetjük tanulóinkat a szabadságnak, mint értéknek sokféle értelmezésével.  Segítjük diákjaink önállósulási, öntevékenységi vágyát, önállósságának folyamatos, fejlesztését.  Különös figyelmet fordítunk az átlagtól eltérő gyerekekre, serdülőink konfliktusaira, problémáira. ∆ Sikerként értékeljük, ha diákjaink képesek önállóan helyes döntésre. Záróvizsgán, érettségi vizsgákon való szereplésük bizonyítsa fejlődésüket (legalább közepes átlagot érjenek el.) ∆ Képesek képességüknek, érdeklődésüknek megfelelő pályaválasztásra.  ∆

Az önértékelési motívumok (az önbecsülés, az önértékelés, az ambíció) fejlesztését feladatválasztásunkkal, motiválásunkkal, értékelésünkkel biztosítjuk. Sikerként értékeljük, ha tanulóink legalább 80 %-a lesz eredményes a tanulásban, a gyakorlati munkában, vagy más területen. Tizedik osztály végére a hátrányaik csökkennek.

 A személyes képességek fejlesztése E területen az önkiszolgálási, a szuverenitási, az önvédelmi és az önreflexív képességek fejlesztése a cél.  Az önkiszolgálási képességek terén az egészséges és kulturált életmód, a testi képességek fejlesztése a feladatunk. Biztosítjuk a minél gazdagabb diáksportköri életet, a rendszeres mozgás lehetőségét (túrák, kirándulások, városi sport rendezvények). E feladatok megoldásában támogat az iskolai ISK. Kihasználunk minden más lehetőséget a testi képességek fejlesztésére (műsorok, kiállítások, nyílt napok). ∆ Diákjaink életmódja, személyes higiéniája pozitív irányban változzon. 

Feladatunk az önkifejezés az önkifejezési tevékenységek gyakoroltatása. Erre helyi tantervünk szinte minden tantárgya módot és lehetőséget ad. ∆ Minden évben, minden évfolyamnak teremtünk alkalmat, hogy tanórán, vagy azon kívül, (például az iskolai műsorokra való felkészülés során) tanulóink előadói, műértelmező képessége fejlődjön. Minden tanulónk évente legalább egy projekt munkában részt vesz.



Az önreflexív képességek (az önértékelés, az önmegismerés és az önfejlesztés) kialakítására minden tantárgy keretében mód nyílik.  Az önértékelés fejlesztésére a tanulói teljesítmények önértékelése során adódik lehetőségünk.  Az önmegismerésre, az önértékelésre jó alkalmat nyújtanak a három napos tréningek, az osztályfőnöki órák, a pályaorientációs foglalkozások. ∆ Ismerjék adottságaikat, tudjanak azokon változtatni. Ismerjék az önfejlesztés módjait, lehetőségeit, és kialakuljon bennük ennek igénye. Képesek legyenek adottságaiknak megfelelő szakmát választani.

Speciális kompetenciák (A szakmai képzés alapozása) A speciális kompetenciák fejlesztése a szakmai képzés célja. Ide tartozik az alkotóképesség, a szabályhasználat fejlesztése, valamint a tehetséggondozás. 15

Feladatunk:  Feltárjuk az alkotó tevékenységre alkalmas tananyagokat, alkalmat találnunk (szakkörök, tanórán kívüli tevékenységek, iskolarádió, iskola újság), amelyek az egyéni képességek, a kreativitás kibontakozását lehetővé teszik.  Az életpálya-építés kompetenciaterület egyes moduljait szakmai előkészítő tantárgyakba illesztjük. ∆ Évente legalább egy iskolaújság kerül kiadásra az iskolarádióban tartalmas műsorok hangzanak el. Minden évben szakmai bemutatót, vásárt rendezünk tanulóink munkáiból. Minden évben indulnak szakkörök a tanulók igényei alapján. 

A tapasztalati alkotóképesség fejlesztését olyan feladatokkal biztosítjuk melyek a szabályalkotás, szabályhasználat, a tervezés és a tervhasználat képességét is fejlesztik.  Házi dolgozatok, kiselőadások, pályázatok, modellek, illetve különféle termékek elkészítését tűzzük ki feladatként.  Alkalmazzuk a projekt munkát. ∆ Évente legalább egy alkalommal minden tanuló képessége szerint kapcsolódjon be a szaktantárgyi házi dolgozatok, kiselőadások, projekt munkák készítésébe. ∆ Minden nálunk végzett tanuló ismerje az Internet és a könyvtár használatának lehetőségeit, módját.

Szakmai képzés Célunk a szakmai követelményeknek való megfelelés.  Olyan szakembereket képezünk, akik igényes, önálló, minőségi munkavégzésre alkalmasak, nagy a kötelességtudatuk, szorgalmasak, kitartóak, céltudatosak. Feladatunk  Az élethez igazodó, korszerű, mobilizálható ismeretek nyújtása.  A szakma legújabb eredményeivel, a szakirodalommal megismertetjük diákjainkat. ∆ Képesek legyenek tanulóink többszöri szakmaváltásra. Tudják, hol találhatnak információkat szakmájukkal kapcsolatban. A szakmai orientációs és alapozó tantárgyakat mindenki legalább elégséges szinten sajátítsa el. Többségük ettől jobb eredményt érjen el. ∆ Szakmai vizsgákon való szereplésük legyen sikeres, legfeljebb 5% legyen a bukás. Szakmai versenyeken minden évben indítunk versenyzőt, közöttük legyen, aki szakmunkásvizsgát szerez már a versenyen. A szakmai elméleti tantárgyak, alapozó tárgyak, a gyakorlati képzés eredményei (félévi, év végi) átlagban legalább közepesek legyenek. 

Olyan alapképzést nyújtunk, mellyel tanulóinkat alkalmassá tesszük a munkaerőpiac diktálta változásokra, az esetleges pályamódosításra, önmenedzselésre.

∆ Közel 80 %-uk rendelkezzen azokkal a képességekkel, amelyek segítik őket a későbbi szakmaváltásban. ∆ Szakmai alapozó tantárgyakat legalább közepes szinten ismerjék. ∆ A közismereti képzésben tanultakat tudják alkalmazni a szakmai-elméleti, gyakorlati képzés során.  Segítsünk tanulóinknak olyan pályát választani, ahol várhatóan boldogulni fognak. ∆ Tanulóink sikeresen válasszanak szakmát, legfeljebb 15 %-uk módosítson eredeti elképzelésén még a tanuló évek alatt.

16

∆ További siker, ha tanulóink életpályájának nyomon követése során azt tapasztaljuk, hogy legalább 50 %-uk tartósan abban a szakmában dolgozik, amelyet nálunk tanult, illetve ha szakmaváltásra kényszerült, akkor eredményes legyen. 

Kialakítjuk azokat az új emberi értékeket, melyek segítségével a vállalkozói szemlélet és gondolkodásmód létrejön. ∆ Merjenek vállalkozni, legyenek kreatívak, kezdeményezők. Munkájukban legyenek önállóak, kitartóak. 

Felkészítjük fiataljainkat a munkahelyi beilleszkedésre, a munkahely változtatásra, a lehetséges munkanélküliségre. Olyan ismeretekhez, álláskeresési technikákhoz juttatjuk őket, amelyek segítségével képesek lesznek munkaviszonyt létesíteni, felismerik ennek jogi lehetőségeit, buktatóit.  Megismertetjük tanulóinkat a továbbképzési, átképzési lehetőségekkel. ∆ Legalább 60 %-uk a szakmájában tudjon elhelyezkedni, képes legyen beilleszkedni a munkahelyén, az ott végzett munka öröm legyen számukra.

2.2.1. Iskolai hagyományok Ápoljuk eddigi hagyományainkat, és újabb rendezvények szervezésével tesszük színesebbé, színvonalasabbá az iskolai életet.  Hagyományosan megrendezzük minden év októberében az új kilencedikesek „gólyaavató” napját.  Minden évben a téli szünet előtti héten megrendezzük pályaválasztási kiállításunkat. Itt mindenki megtekintheti a nálunk oktatott szakmák bemutatóját.  A téli szünet előtti utolsó hetekben rendezzük meg a “Karácsonyi népszokások” című projekthetünket. Ezen a héten tartja iskolánk a nyílt napját.  Hagyományos karácsonyi ünnepségünk az iskolai fenyőünnepély. E programokra tanulóink műsorral készülnek.  Rendszeresen részt veszünk a város, a megye más intézményei által rendezett pályaválasztást segítő kiállításokon.  A DÖK vezetésével az osztályok mikulásnapi programokat szerveznek.  Több éve tartunk Bálint napi műsorokat, programokat.  Áprilisban, a tavaszi szünet előtti napokban szervezzük meg a Debreczeni Márton napokat. E napon a Diákönkormányzat különböző versenyeket, bemutatókat tart.  Minden évben megrendezzük a végzősök szalagavatói és ballagási ünnepségét.  Hagyományosan az írásbeli érettségi vizsgák első napján iskolai sportvetélkedőt tartunk. Ezen kívül is szervezünk iskolai sportnapokat, melyek számát, tartalmát bővíteni szeretnénk. Helyi sportvetélkedők szervezésével is gazdagítjuk programjainkat.  Osztályaink évente két napot vehetnek igénybe kirándulásra, kihasználva a minisztérium által biztosított kedvezményes lehetőségeket.  Igyekszünk minden tanulónkat a Parlamentbe, illetve más budapesti kiállításra eljuttatni.  Sikeresek iskolai tantárgyi versenyeink, vetélkedőink, szakmai pályázataink.  Iskolánk mellett működő a Debreczeni Márton Diákjaiért Alapítvány, anyagi eszközeit szeretnénk növelni.  Hagyományosan minden évben a végzősök ballagási ünnepségén kerül kiosztásra a Debreczeni Márton Díj, illetve a Debreczeni Márton Oklevél legsikeresebb tanulóinknak.  Minden tanévben megrendezzük tanulóink iskolai tantárgyi vetélkedőit, a legjobban részt vesznek a városi, megyei, országos versenyeken.  Különféle témaheteket szervezünk diákjaink részvételével munkaközösségi keretekben. 2010-ben valósult meg először a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében a háromhetet 17

   

meghaladó projekt „Tanulj a jövődért, légy te is szakember” címmel. Ennek évenkénti megvalósítását tervezzük. Ezt intézményi innovációként az EDUCATIO honlapján közzétettük. Minden évben megtartjuk a munkaközösségek által szervezett témaheteket, a környezetvédelmi hetet, az egészségfejlesztési hetet, a magyar kultúra hetét, szakmai hetet, idegen nyelvi hetet. Gondot fordítunk a tanulók kommunikációs fejlesztésére a tanítási órákon, esetenként tanórán kívüli formákban is. Nemzeti ünnepeinket, a jeles napokat méltó módon köszöntjük. DM klubfoglalkozásokat szervezünk, heti rendszerességgel a tanulók által is fontosnak tartott programokkal (egészségfejlesztés, önismeret, filmvetítés).

2.2.2. A tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A nevelőmunkának szerves részét képezi a tanórán kívüli tevékenység. A tevékenységformák szervezésekor, megválasztásakor meghatározó a tanulók érdeklődése, igénye, életkori sajátossága. A foglalkozások szervezését igényelhetik a tanulók, a szülői munkaközösség, a nevelőtestület vagy iskolán kívüli szervezet. A foglalkozásokra a jelentkezés önkéntes, de a jelentkezés után a részvétel kötelező. Törekednünk kell arra, hogy ezek a programok elégítsék ki az egyéni érdeklődést, a szabadidő hasznos eltöltését, az önművelést. Szakkörök, korrepetálások, versenyek  Szeretnénk bővíteni a tehetséggondozó szakkörök körét, ahol differenciált foglalkozások keretében készítjük fel tanulóinkat a különböző tantárgyi, illetve műveltségi versenyekre.  Segítenünk kell tanulóinkat a különböző pályázatok, pályaművek elkészítésében.  Igény szerint számítástechnikai foglalkozásokat, nyelvtanfolyamokat szeretnénk tartani.  Nem szabad azonban megfeledkeznünk a hátrányos helyzetű gyerekekről sem. Számukra felzárkóztató foglalkozásokat, korrepetálásokat szervezünk.  A különböző vizsgákra (szakmunkásvizsga, érettségi vizsga, javítóvizsga) felkészítő foglalkozásokat, konzultációkat tartunk.  Terveink között szerepel tánccsoport, irodalmi színpad létrehozása, működtetése, melyhez megfelelő szponzorokat keresünk.  Iskolánkban rendszeresen tartunk közismereti, szakmai versenyeket, vetélkedőket. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulóink eljutnak a városi, megyei, országos versenyekre, ahol szép eredményeket érnek el.  Sikeresek a helyi szakmai, közismereti pályázatok. Eredményes tanulóinkat igyekszünk jutalmazni. Szabadidő  A tanórán kívüli tevékenységnek fontos elemei a színház-, mozi- és tárlatlátogatások, a tanulmányi, szakmai kirándulások, melyek nevelési céljaink elérésében segítenek. Szakmai kirándulásokra évente két napot biztosítunk minden osztályunk számára.  Osztálykeretben, évfolyam illetve iskolai szinten különböző összejöveteleket, csoportépítő tréningeket tartunk.  A tanórán kívüli nevelés helyi színtere, a kulturális élet központja a könyvtár, illetve az iskolai klub.  Elkezdtük egy DM Klub működtetését. A programok kialakításánál tanulóink javaslatait is figyelembe vesszük. 18

 Megkezdődött egy iskolaújság beindítása, ami nem könnyű feladat.  Kiállításokat, vásárokat szervezünk diákjaink által készített termékekből.  Régi célunk egy rendszeres, szórakoztató- informáló profillal működő iskolarádió létrehozása.  Nagy sikernek örvendeznek a különböző témák köré szervezett iskolai témahetek, projekthetek (környezetvédelmi, egészségfejlesztési, szakmai).  Nagy hangsúlyt fektetünk tanulóink kommunikációs készségének fejlesztésére. A fejlesztéseket a kidolgozott jó gyakorlatunkban megfogalmazott célok – feladatok alapján végezzük. Módszerek Olyan módszereket alkalmazunk, melyek a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelő. Minden módszert jónak tartunk, ami eredményre vezet (Pl.: játékok, modellezés, megfigyelés, kísérlet, terepgyakorlatok, tanulói gyűjtőmunka, kreatív tevékenység, kooperatív tanulási technikák, művészi kifejezés). Az elmúlt évek pályázatai során pedagógusaink komoly módszertani képzéseken vettek részt. Az itt elsajátított módszereket (pl. projekt módszer, kooperatív technikák, csoport és páros munkák, témahetek) is alkalmazzuk a mindennapi munkánk során. A referencia intézményi működésünk keretében az érdeklődő intézményeknek ajánljuk az elsajátított, általunk használt újszerű módszerek alkalmazási lehetőségének megismertetését. Iskolai közösségi szolgálat Iskolánk a 2012 szeptemberétől indult osztályok esetében a szakközépiskolai képzésben résztvevő tanulóinak megszervezi az érettségi követelményekben előírt 50 órás közösségi szolgálat teljesítésének lehetőségét. A szolgálat szervezését iskolánk ifjúságvédője koordinálja. A szolgálat tejesítése során iskolánkban legfeljebb 5 órás előkészítő foglalkozást, valamint szintén legfeljebb 5 órás záró foglalkozást szervezünk. A közösségi szolgálat során tanulóink naplót vezetnek, melyben rögzítik, hol, mikor, milyen tevékenységet folytattak. A közösségi szolgálatok tekintetében egy óra 60 perces foglalkozást jelent, melybe az utazás időtartalma nem számít bele. Egy-egy alkalommal minimum egy, legfeljebb három órás tevékenység végezhető. A feladatot tanulóink együttműködési megállapodás keretében végzik. A választható tevékenységeket az alábbi területeken ajánljuk tanulóinknak:  kulturális és közösségi,  környezet és természetvédelmi  szociális és jótékonysági.

2.3. A pedagógusok helyi feladatai Közalkalmazotti munkaviszonyából és pedagógus beosztásából adódó általános elvárások:  Példamutató magatartásával és megjelenésével segíti az iskola oktatási és nevelési céljainak megvalósulását.  Nyomon követi a munkakörével kapcsolatos pályázati felhívásokat, segíti ezek elkészítését.  A Debreczeni Márton Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát (SZMSZ), és az iskolai házirendet betartja és betartatja.  A tanulók emberi méltóságát és jogai tiszteletben tartja.

19

       

Figyel az iskolai élet problémáira, a pedagógus- és diákközösség tagjainak pedagógiai, emberi nehézségeire, segíti a helyes kibontakozást, a hibák felszámolását. Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. Szaktárgyától függetlenül kötelessége az általa tanított tantárgyak nyújtotta nevelési lehetőségeket kihasználni, az emberi tisztességre, becsületességre, hivatástudatra, valamint a helyes és szép magyar beszédre és írásra nevelni. A tanóra védelme, a munkafegyelem megtartása alapvető kötelessége. A hiányzásokat az óra elején regisztrálni kell, a hiányzások adminisztrációja alapvető elvárás. Részt vesz az előírt orvosi vizsgálatokon. Az iskolai rendezvényeken, értekezleteken külön felkérés nélkül aktívan vesz részt, és a rábízott feladatokat legjobb tudása szerint látja el. Munkavégzését érintő minden felmerülő kérdésben közvetlen feletteséhez, illetve az igazgatóhoz fordulhat.

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,  tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,  szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,  osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév kezdetén, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre  Közvetlen és gyakorlati vezetője a rábízott osztálynak, segíti a tanulóközösség kialakulását  Tevékeny szervezője az egyéni és közösség fejlődésének, segítője az önismeret és az önnevelés kibontakozásának

20

            

Elősegíti a tehetséges tanulók érvényesülését, csökkenti a tanulási nehézségekkel küzdők hátrányát Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

2.4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 2.4.1. A kiemelt figyelmet igénylő, különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló (SNI, BTMN) felzárkóztatását, együttnevelését segítő program Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:  különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: - sajátos nevelési igényű gyermek tanuló - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló Sajátos nevelési igényű az a gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem,- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakérzői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolatai problémákkal, tanulási magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos technikákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

21

Az iskolánkba jelentkező kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanulók döntő többsége a pszichés fejlődés zavaraival (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, figyelemyavar) küzd, valamint beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, tehát BTMN-es gyermek. Ezen gyermekek oktatása,- nevelése integrált formában történik. Célok, feladatok  A tanulási hátrányokkal küzdő tanulók felmérése  A tanulási nehézségekből adódó hátrányok csökkentése, leküzdése  Az SNI, BTMN tanulók beilleszkedésének segítése, az optimális létszámarány figyelembevételével (osztályonként 15%)  A szakvéleménnyel nem rendelkező, de szakvéleménnyel nem rendelkező tanulók kiszűrése, a szükséges szakértői vélemények beszerzése  A szakértői bizottság által kijelölt fejlesztési javaslatok figyelembevételével, a gyermekek, tanulók egyéni fejlesztési terveinek elkészítése határidőre  A különleges bánásmód érvényesítése a tanórán és a tanórán kívüli fejlesztő foglalkozásokon egyaránt  Korszerű pedagógiai módszerek és tanulásszervezési eljárások, a kooperatív tanítási technikák alkalmazása  Az SNI, BTMN tanulók integrációjának segítése: elfogadás, érzékenyítés A szakértői bizottság által tett felmentési javaslatokat, minden esetben a szülővel, tanulóval, valamint az adott tárgyat tanító szaktanárral és fejlesztő pedagógussal történő együttes konzultálást követően, közösen érvényesíttetjük. Általános pedagógiai alapelvek:  a képesség és a személyiségfejlesztés egyensúlyának megteremtése, a szociális érzelmi és társadalmi kompetenciák fejlesztésén keresztül  a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók igényeinek figyelembe vételével, az esélyegyenlőség megteremtése  elengedhetetlen a nevelő oktató munka gyakorlatközpontúsága  a motiváló tanulóbarát környezet megteremtése  fontos a szülőkkel való kapcsolattartás kiépítése, a folyamatos tájékoztatás lehetőségeinek megteremtése A kiemelt figyelmet igénylő, különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos feladatok: Iskolánkban a fejlesztési feladatokat, az általános igazgatóhelyettes irányításával főállású fejlesztő pedagógus heti huszonnégy órában látja el. A fejlesztő munka lépései:  A fejlesztésre szoruló tanulók létszámának feltérképezése  Statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek határidőre való ellátása  A felülvizsgálatokkal kapcsolatos adminisztratív feladatok határidőre történő elvégzése  A fejlesztő foglalkozásokon részt vevő gyerekek csoportjainak kialakítása, a foglalkozások beosztásának elkészítése a központi órarend alapján  A tanulók év eleji állapotának felmérése, az egyéni fejlesztési tervek elkészítése az NTK hatályos rendelkezései, valamint a szakértői véleményben foglaltaknak megfelelően.  Az egyéni fejlesztési tervek, év közbeni felülvizsgálata

22

 A tanulók iratanyagának gondozása: értékelés, egyéni fejlesztési tervek, csoportnaplók, egyéni fejlesztő naplók vezetése  A szakértői bizottság által kiadott érvényes szakértői véleményben foglaltaknak megfelelően az értékelés és minősítés folyamata alóli felmentési javaslatok, érvényesítése a már korábban megfogalmazott gyakorlat alapján

2.4.2. A tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Figyelembe vesszük, tanulóink közötti felkészültségbeli, fejlődési, adottságbeli, érdeklődési, tanulási stílusbeli különbségeket. Törekszünk a teljesítményben még meg nem mutatkozó tehetségek felismerésére is. Nemcsak a kiemelkedő képességek feltérképezése és fejlesztése a cél, hanem a személyiség egészének a formálása. A tehetséggondozás feladatait az osztályon belüli és osztályközi kiscsoportok szervezésével oldjuk meg. Az anyagi lehetőségeket figyelembe véve tehetséggondozó szakköröket, felkészítő foglalkozásokat szervezünk. Támogatjuk a tehetséges tanulók más intézmény által kínált programjaiban való részvételét. Felhívjuk a figyelmüket a különböző versenyekre, bemutatkozási lehetőségekre. Iskolai kiállításokat rendezünk, amelyen minden diákunk megismerheti munkájukat. A versenyekre felkészítő foglalkozásokat tartunk, a verseny költségei alól mentesítjük diákjainkat. Kihasználunk minden pályázati lehetőséget, mellyel segíthetjük fejlődésüket. Fontos, hogy a tehetséggondozásban is érvényesüljön az esélyegyenlőség elve: azokat az SNIs tanulókat is célirányosan fejlesszük, akik valamely részterületen tehetségesnek mutatkoznak. ∆ A tehetséges tanulók megkapnak minden lehetőséget a versenyeken való megmérettetésre. A résztvevőket jutalmazzuk. A célok megvalósításához szükséges, hogy a napi munkánk során is alkalmazott, a tehetséggondozásban nélkülözhetetlen sokszínű tevékenységformákat biztosítsuk. Ezek a tevékenységformák lehetnek: • Differenciált tanulásszervezés • Kooperatív technikák alkalmazása • Projekt-módszer alkalmazása • Tevékenységközpontú pedagógiák • A személyre szabott tanítás-tanuláselőtérbe helyezése • Fejlesztő értékelés alkalmazása • A tapasztalatszerzés, az ismeretszerzés lehetőségeinek kiszélesítése IKT eszközök használatával

2.4.3. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Iskolánkban igen magas azon tanulók száma, akik beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködnek. A probléma feltárása részben folyamatos, részben az általános iskola előzetes jelzése alapján azonnali. Elsődleges célunk, hogy azon tanulók esetében ahol még nem ismert a beilleszkedési illetve magatartás zavar oka, először saját eszközeinkkel igyekezzünk ezen okokat feltárni. Amennyiben szükséges azonnal szakember segítségét tudjuk igénybe venni (pszichológus, szociálpedagógus, nevelési tanácsadó) A tanulmányaik sikeres befejezése érdekében a következő segítséget kínáljuk számukra:  az osztályfőnök segítségével, az iskola pszichológusa külön, személyesen foglalkozik ezekkel a tanulókkal 23

    

tanulási módszertani tréningeket, egészségfejlesztési, önismereti, személyiségfejlesztő tréningeket szervezünk az ifjúságvédelmi felelős személyes kapcsolatot tart, rendszeresen foglalkozik az ezt igénylőkkel lehetőséget kínálunk a fejlesztő pedagógus felzárkóztató óráin való részvételre külön feladatokkal látjuk el őket a problémás gyerekeket szűrésekre, fejlesztésekre küldjük a szakmai szolgáltató intézményekbe.

Célok, feladatok  A beilleszkedési, magatartási zavarokkal küszködő tanulók felmérése  A szakvéleménnyel nem rendelkező, de beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő tanulók kiszűrése és a szükséges szakértői vélemények beszerzése  A szakértői bizottság által javasoltak figyelembe vételével a fejlesztések megvalósítása.  Az egyéni bánásmód érvényesítése a tanórákon és a tanórán kívüli fejlesztő foglalkozásokon egyaránt.  A fennálló zavarok pedagógiai úton történő csökkentése, kompenzáló technikák elsajátítása, az ismeretek rögzítésével az alkalmazási lehetőség elsajátítása.  Korszerű pedagógiai módszerek és tanulásszervezési eljárások, a kooperatív tanítási technikák alkalmazása.  A hátrányos és halmozottan hátrányos, valamint az SNI-s tanulók integrációjának segítése: elfogadás, érzékenyítés.  IPR rendszer működtetése.  Fejlesztő értékelés megvalósítására törekszünk.  Képesség-kibontakoztató program alkalmazása.  Motiválást segítő differenciált tanulásszervezés alkalmazása.  Kooperatív tanulásszervezés és differenciált rétegmunka alkalmazása a tanórák megfelelő arányában. Munkánkat akkor tartjuk sikeresnek, ∆ ha a hozzánk került és a fejlesztésben részt vett tanulók 60%-ánál a nálunk töltött idő alatt súlyosabb fegyelmi vétség nem fordul elő, illetve a beilleszkedésük egy adott osztályközösségbe probléma mentessé válik. ∆ A fejlesztésben részt vett tanulók 60%-a sikeres szakmai illetve érettségi vizsgát tesz. ∆ Az iskolai méréseken problémásnak ítélt gyerekek 60%-ánál egy éven belül megtörténnek a szakértői vizsgálatok ∆ A gondozásba vett tanulók felülvizsgálata rendszeresen, az előírt időben megtörténik.

2.4.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A nevelési- és oktatási intézmény feladatai a gyermek és ifjúságvédelem területén:  a tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárása, ellensúlyozása, a káros hatások megelőzése,  kapcsolattartás a nevelési tanácsadókkal, a gyermekjóléti szolgálattal, indokolt esetben eljárás kezdeményezése a gyermekvédelemmel foglalkozó hatóságokkal,  a szülő figyelmének felhívása a rendkívüli támogatások lehetőségére,  segítségnyújtás,  a polgármesteri hivatalok tájékoztatása, a gyermek veszélyeztetettségéről, a családok nehéz helyzetéről.

24

A legfontosabb feladatunk, hogy megfelelően megismerjük a tanulók családi hátterét, anyagi helyzetét, megteremtsük a lehetőséget, hogy bizalmas beszélgetést tudjunk kezdeményezni. Halaszthatatlan feladat a kapcsolatfelvétel azokkal a gyermekvédelemmel foglalkozó intézményekkel, ahol kezdeményezni lehet azokat az intézkedéseket, amelyek az intézményünkön belül rendelkezésünkre álló pedagógiai eszközökön és anyagi lehetőségen túl segítséget nyújthatnak a gyermekeknek és szüleiknek. Pedagógusaink az eredményes munka érdekében felvállalják:  a családi szocializáció hiányából adódó többlet feladatokat  a családdal való kapcsolattartást  a gyerekek személyiségfejlődési, magatartási zavarainak javítását. Az ifjúságvédelem minden pedagógus feladata, ennek koordinálását az ifjúságvédelmi felelős végzi. Az ifjúságvédelmi felelőst a nevelőtestület tagjai közül- a nevelőtestület véleményének meghallgatása után- az igazgató bízza meg. Munkáját munkaterv alapján, az osztályfőnökökkel, a szülői munkaközösséggel, az iskolaszékkel és a diákönkormányzattal együttműködve végzi. Az ifjúságvédelmi felelős munkájáról rendszeresen tájékoztatja a nevelőtestületet. Kiemelt feladatok az ifjúságvédelem területén:  Év eleji, illetve folyamatos adatgyűjtés (a hátrányos, a veszélyeztetett, a problematikus, potenciálisan veszélyeztetett, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nyilvántartása)  Szociometriai felmérés, szociális háttérvizsgálat  Javaslattétel segélyre, ingyenes tankönyvhasználatra  Szükség esetén jellemzés készítése  Fokozott törődés a problémás tanulókkal  Kapcsolattartás az illetékes önkormányzatokkal, iskolai védőnővel, családsegítőkkel  Preventív tevékenység (káros szenvedélyek megelőzése, egyéb felvilágosító munka)  A tanulók tanórán kívüli elfoglaltságának figyelemmel kísérése  Az állami gondoskodásban részesülőkkel megkülönböztetett bánásmód Az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök feladatai:  Tájékoztatás, felvilágosítás - Tudja a problémával küzdő gyerek, szülő hová-, kihez fordulhat gondjával.  Tájékozódás - A segítségre szorulók körének feltérképezése.  Nyilvántartják a veszélyeztetett és hátrányos helyzetben, valamint az állami gondoskodásban részesülők körét.  Szorgalmazzák a veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet megszűntetését, a tanulók szociális támogatását.  Felzárkóztatás, hiányosságok (nevelési, műveltségbeli) pótlása.  Beilleszkedési és magatartászavarral küzdők segítése.  A tanulók mulasztásának figyelemmel kísérése. (A mulasztás okainak vizsgálata)  Tanulmányi előmenetel fokozott követése.  A képzőhelyek megnyerése a veszélyeztetett és hátrányos helyzetűek patronálására.

25

 Együttműködés a gyermekvédelemmel foglalkozó hatóságokkal, szervezetekkel, személyekkel (nevelési tanácsadó, rendőrség, alapítványok társadalmi szervezetek, gyermekjóléti szolgálat.)  Felvilágosítás, preventív tevékenység: Ismeretnyújtás az élvezeti szerek hatásáról, szervi és szociális következményeiről.  Rendszeres kapcsolattartás a családdal, a kollégiumi nevelőkkel, nevelőszülőkkel, családsegítőkkel.  Szabadidős tevékenységek figyelemmel kísérése, szervezése, melynek célja tartalmas időtöltés biztosítása, közösségfejlesztés testi-lelki kondicionálás.  Támogatják a szülői munkaközösséget az ifjúság védelmét szolgáló feladatok megoldásában.  Együttműködés a TISZK-ben alkalmazott szakemberekkel: iskolapszichológus, fejlesztőpedagógus, szociológus, képzésszervező, pályaorientációs szakember. A gyermek és ifjúságvédelmi munkát segítő módszerek:  A továbbképzések, esetmegbeszélések, tapasztalatcserék fejlesztő tréningek önsegítő, támogató csoportok szervezése.  Újabb fejlesztő technikák elsajátítása, gyakorlása.  Speciális tanácsadó stratégiák (pl. aktív hallgatás, „fejlesztő beszélgetés” eredményes „én” közlés) alkalmazása.  Nagyobb empátia, érzelmi odafordulás (a személy igenlése).  Kommunikációs és konfliktuskezelő képességek fejlesztése.

26

Az ifjúságvédelmi munka kapcsolatrendszere:

Gyermekjóléti Szolgálat

Szakszolgálat

Ügyészség Egészségügyi szolgálat

Járási Gyámhivatal Bíróság

Háziorvos Járási Hivatal Iskolaorvos Védőnő

Rendőrség Ifjúságvédelmi Osztálya Családsegítő

Nevelési Tanácsadó

Egyházak

Gyermek és ifjúságvédelmi felelős / felelősök

Diákönkormányzat

Osztályfőnök

Tanuló

Szaktanárok

Szakoktató

Család

Alapítványok

Szülői munkaközösség

Nevelőszülők Kollégium 27

2.4.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolánk az oktató nevelő munka mellett az arra rászoruló tanulói számára az iskolai munkájukat segítő lehetőségeket is kínál. Annak érdekében, hogy gyerekeink fejlődése sikeres legyen, igyekszünk a szociális hátrányaikat csökkenteni. Intézkedések a hátrányok csökkentése érdekében:  Az arra jogosultaknak a törvényben foglaltak alapján ingyenes tankönyveket biztosítunk.  Azon hátrányos helyzetű tanulóinknak, akik nem jogosultak az ingyenes tankönyvekre, az iskolai könyvtár állományából tartós használatra tankönyvek biztosítunk.  Azon gyerekek számára, akiknél a bemeneti méréseink alapján nem érték el a minimális szintet, fejlesztő foglalkozásokon való részvételt javasolunk. Fejlesztő pedagógusunk segítségével célzottan tudjuk a hiányzó képességeket fejleszteni.  Az elmúlt évek során megismert, kipróbált módszerek (differenciált fejlesztés, egyéni fejlesztés, páros illetve csoport munka, projekt munka) alkalmazásával a tanórákon is külön figyelmet tudunk fordítani az arra rászoruló diákoknak.  Pedagógusaink szinte minden tantárgyból felzárkóztató foglalkozásokat tartanak. Az ezeken részt vevőknek kis csoportokban van lehetőségük a tananyag pótlására, elmélyítésére.  Az osztályfőnökök, az ifjúságvédő, a védőnő személyes foglalkozások, beszélgetések alkalmával igyekeznek segíteni a gyerekek szocializációját.  A TISZK által foglalkoztatott szociális pedagógushoz, pszichológushoz, pályaorientációs szakemberhez is fordulhatnak tanulóink.  Kedvezményes étkeztetést biztosítunk azoknak, akik erre jogosultak.  A szociálisan hátrányos tanulóink számára a második szakma megszerzése esetén a tandíjat mérsékeljük. Halmozottan hátrányos diákjaink számára a második szakma megszerzése is ingyenes.

2.5. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Diákönkormányzat Az iskolai diákönkormányzat (DÖK) működését egy patronáló tanár segíti. A vezetőség hat vezetőségi tagból, egy elnökből és helyetteséből áll. Rendszeresen tartanak megbeszéléseket, melyen számba veszik lehetőségeiket, erőforrásaikat. Minden iskolai rendezvény, szabadidős esemény szervezésében, koordinálásában részt vesznek. A tevékenységi körük széles, melyet szeretnének folyamatosan bővíteni.  Hangsúlyt fektetünk arra, hogy a diákok jobban megismerkedhessenek jogaikkal és kötelességeikkel.  A vezetőségi tagok vezetőképző táborban, tanfolyamokon tanulták, hogyan tudják feladataikat minél jobban ellátni. Fontos információkat kaptak, melyeket az önkormányzati tagok útján a teljes diáksággal megismertetnek.  Tervezzük, hogy ezeket a továbbképzéseket folytatjuk, kibővítjük, hogy minél hatékonyabb munkát tudjon a diákönkormányzat végezni, minél pezsgőbb diákéletet tudjon szervezni.  A tanulók szervezett véleménynyilvánításuk és tájékoztatásuk legfontosabb fóruma az éves diákközgyűlés. További fórumok:  osztály-gyűlés  diákszociális ügyek intézésekor a fegyelmi bizottságban való képviselet  képviselet az intézményvezetőségi, nevelőtestületi és szülői értekezleteken  részvétel az iskolaszék, az alapítvány, az iskolatanács munkájában. 28

A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata alapján végzi munkáját.

2.6. A szülők, tanulók, az iskola és a pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A szülőkkel való kapcsolattartás nagyon fontos az iskola életében. Ennek segítségével harmonikusabbá tehető az iskola működése. A szülő joga, hogy  megismerje az iskola nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, SZMSZ-ét tájékoztatásban részesüljön az abban foglaltakról,  gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. A szülők és a tanárok illetve a diákok érdekeit egyaránt szolgálja a lehető legteljesebb mértékű tájékoztatás, a korrekt információáramlás. A továbbiakban is nagy hangsúlyt kívánunk fektetni a szülők tájékoztatására. Ennek eszköze többek között az ellenőrző, a levél, a telefon, az internet útján történő értesítés, valamint a személyes találkozás. Ellenőrző Az ellenőrző a szülő tájékoztatását szolgálja, egyben hivatalos dokumentum, amelybe az érdemjegyek és a hiányzások kerülnek bejegyzésre. Szükség esetén az osztályfőnök külön értesíti a szülőket a gyermeke tanulási vagy magatartási problémákról, az ellenőrzőn keresztül. Telefonos kapcsolat Minden szülőt – a házirendre hivatkozva – megkérünk, gyermeke hiányzásának első napján értesítse az iskolát a hiányzás okáról és várható időtartamáról. Az iskola a tanítási idő után üzenetrögzítő működtetésével biztosítja a szülők számára, hogy információikat eljuttassák hozzánk. Pedagógusaink többsége személyes mobiltelefonján is módot ad a szülőknek a kapcsolattartásra. Internetes, e-mail-es kapcsolat Iskolánk e-mail címe nyilvános, az érdeklődő szülők ezen is elérhetnek bennünket. Szülői értekezlet Minden félévben egyszer szülői értekezletet tartunk, ahol az osztályfőnökök tájékoztatják a szülőket az iskolai programokról, az adott osztály aktuális problémáiról. Ekkor személyesen is mód nyílik arra, hogy az egyes tanulókról, a felvetődő problémákról beszélgessenek. Esetenként központi szülői értekezleteket is tartunk, melyen az egész iskola életét átható eseményekről tájékoztatjuk a megjelent szülőket. Fogadóóra Személyes találkozásra az alábbiak szerint van lehetősége a szülőknek gyermekükről, az iskola életéről tájékozódni:  Minden tanár hetente egyszer tanítási időben fogadja a szülőket. Ennek idejéről az ellenőrzőben tájékoztatjuk a szülőket.  Az osztályfőnökök, szaktanárok a fogadó órák időpontjától eltérő, előre egyeztetett időpontban is lehetőséget adnak a személyes találkozásokra. Szülői Munkaközösség Az egyes osztályok szülői munkaközösségi tagjainak részvételével alakul iskolánk szülői munka közössége. Minden félévben legalább egyszer, a szülői értekezlethez kapcsolódóan 29

üléseznek. A munkaközösség vezetését segíti a tantestület egy megbízott tagja. A munkaközösség munkájában esetenként az igazgató is részt vesz. Feladatuk az iskola életének segítése. Munkájukat saját működési szabályuk alapján végzik. Iskolaszék Munkáját működési szabályzatuk alapján végzik. Az igényeknek megfelelően, iskolai feladatok megvitatásával és egyes kérdések eldöntésével segítik az iskolai munkánkat. Többek között:  Az iskolai osztályok létszámának túllépését minősítik.  Pályázatokon való részvételünket véleményezik  Az egyes iskolai dokumentumokról véleményeket fogalmaznak meg.  Az iskolai tankönyvtámogatás elosztására tesznek javaslatot.  Az iskolában alkalmazott tankönyveket, taneszközöket értékelik. Iskolatanács Munkáját saját működési szabályzata alapján végzi. Az igényeknek megfelelően az iskola életével kapcsolatos kérdések megvitatásával, javaslatok készítésével segítik az iskolai munkánkat. Diákjaink szülei az iskola életében részt vesznek. Vannak szülők, akik segítenek az iskolai kirándulások megszervezésében, az iskola illetve az osztályok díszítésében, komfortosabbá tételében. A szülők különböző társadalmi fórumokon, médiában képviselik az iskolát, az iskola tanulóinak, pedagógusainak érdekeit. Továbbra is szeretnénk bevonni a szülőket a munkákba, hogy az eddigiekhez hasonlóan segítsék a fejlődésünket. Az iskola munkájáról kérdőívek segítségével mondhatnak véleményt. Ezek összegezéséről, a szülők elvárásairól, a tanulók körében végzett felmérések eredményeiről iskolánk különböző rendezvényeken keresztül tájékoztatja a szülőket. Ezekre a rendezvényekre szakértők is meghívást kapnak. Ők szakszerű tájékoztatást nyújtanak az érdeklődő szülőknek, hozzátartozóknak. Iskolánk továbbra is szeretne szülői fórumokat, tájékoztató rendezvényeket szervezni. Kívánatos ezek számát növelni. Akár évfolyamonként is, a gyerekek életkorának megfelelő témákkal kapcsolatos előadásokat tartani.

2.7. Egészségfejlesztési program Bevezetés A nevelési-oktatási intézmények sokrétű feladatai között egyre kiemelkedőbb hangsúlyt kapnak a tanulók egészségének fejlesztésével összefüggő feladatok. A 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet konkrétan meghatározza, hogy minden gyermeknek részesülnie kell a teljes testi-lelki jóllétet, egészséget, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységben. A tradicionális egészségnevelés lényege az egészség megőrzését célzó tevékenység volt, ami csupán megfelelő információk átadását jelentette az egyén optimálisnak tekintett egészségi állapotának megőrzéséhez. Az egészségnevelés átalakulása során a hangsúly áttevődött az életmód megváltoztatására, az információk egyszerű átadásán túl, korszerűbb módszertani eszközöket felhasználva mutatja meg a helyes döntési lehetőségeket az egyének az egészsége megtartása érdekében. Az egészségfejlesztés újabb szemlélet módosulást feltételez: az adott egyén egészségi állapotát veszi alapul, az egyén és az egészségfejlesztő kölcsönös együttműködésére épül, aminek az a célja, hogy az egyén jól érezze magát. Az Ottawai Charta (Ottawa, 1986.) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztés folyamat, ami képessé teszi az embereket arra, hogy egészségüket fokozottabban tartsák kézben illetve javítsák azt. 30

A jóllét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie azonosítani és megvalósítani célkitűzéseit, kielégíteni szükségleteit, megváltoztatni a környezetét, vagy alkalmazkodni ahhoz. Az egészséget a megfogalmazás szerint a mindennapi élet erőforrásaként és nem életcélként kell értelmezni. E pozitív fogalom hangsúlyozza a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket, aminek következményeképp az egészségfejlesztés csupán részben az egészségügy kötelezettsége. A tanulók egészségének, biztonságának védelmével kapcsolatos feladatokat meghatározó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 41./ 128. §-a meghatározza, hogy az oktatási intézmény által működtetett egészségfejlesztés olyan folyamat, aminek eredményeképpen az intézményben végzett tevékenységet, programot, működést az intézmény életében való részvételt úgy kell befolyásolják a pedagógusok, hogy az a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. A rendelet meghatározza azt is, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani olyan egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, mint az  egészséges táplálkozás  a mindennapos testnevelés, testmozgás  testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése  a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése  a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás  személyi higiéné

2.8.1. Egészségnevelési program Helyzetértékelés Intézményünkben folyó teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi tanulóink biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait és teljes egészében beilleszthető iskolánkban megvalósuló átfogó prevenciós programokba. Iskolánk közvetlen környezete a természet közelsége miatt igen szerencsésnek tekinthető. A város peremén, erdővel övezett domboldalon épült intézményünk. Az épületet nagy udvar veszi körül. Fái között vannak környezeti értéknek tekintendő koros tölgyek. Az udvar növényzetének ápolása kiemelt feladat. A virágosítási munkákat évről-évre a kertészeti szakmákat tanuló diákok látják el. Az intézmény épülete körüli növényzet jó állapotú, gondozott, kellemes, megnyugtató színteret biztosít a szabadban megtartott tanítási órákhoz, a szünetekben való kikapcsolódáshoz, a tanórán kívüli tevékenységekhez, az iskolai ünnepségekhez. A sportpálya lehetőséget biztosít a testnevelés órák és sportfoglalkozások szabadban való megtartásához. Az intézmény épülete biztosítja a megfelelő feltételeket a benne dolgozó diákok és felnőttek munkavégzéséhez. Az osztálytermek és a különböző helyiségek világítása jónak mondható. A mosdók állapota az alapvető feltételeknek megfelel. A tantermek ablakai, szellőztetése korszerűsítésre szorul. Rendelkezünk ebédlővel, konyhával, iskolai büfével is. Tágabban értelmezett környezetünk környezetszennyezés nyomait.

már

több

szempontból

is

magán

viseli

a

Iskolánk egészségfejlesztő munkájában iskola-egészségügyi szolgálat: iskolaorvos, iskolai védőnő vesz részt. Tanulóink fogorvosi ellátását iskola-fogorvosi szolgáltatás biztosítja. Az iskola-egészségügyi tevékenység elsősorban megelőző jellegű. Ez azt jelenti, hogy a feladatok nem elsősorban a gyerek betegségének gyógyítása, hanem a betegségek megelőzésének köréhez tartozó tevékenységek ellátása.

31

Folyamatosan követik, dokumentálják a tanulók egészségi állapotát. A 10. és 11. évfolyamon alapszűrő vizsgálatokat végeznek:  testi fejlődés ellenőrzése (magasság, testtömeg, mellkörtérfogat)  pszichomotoros, mutális, szociális fejlődés nyomonkövetése  érzékszervek szűrése (látás, színlátás, hallás)  mozgásszervek szűrése  vérnyomásmérés Elvégzik a szakmai előalkalmassági vizsgálatokat, ellátják a pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatait. Ellátják a testneveléssel, sporttal kapcsolatos iskola egészségügyi feladatokat. Az intézményben szakszerű elsősegélynyújtásra is szükség lehet. Mindennapos feladataik közé sorolható a krónikus beteg tanulók állapotának fokozott ellenőrzése, kiemelt gondozása. Az egészségfejlesztéshez pedagógusaink megfelelően képzettek, felkészültek erre a feladatra. Többségük rendelkezik az „Életvezetési ismeretek” című akkreditált pedagógus továbbképzéssel. Korábbi pályázataink keretében kollégáink 44 személyiségfejlesztést, egészségfejlesztést célzó óra teljes tematikáját dolgozták ki. Egészségnevelés órákat a védőnő illetve külső előadók is rendszeresen tartanak. A védőnői egészségnevelési munkaterv vázlata: 9. évfolyam:  Serdülőkori változások  Egészséges táplálkozás, táplálkozási devianciák  Személyi és környezeti higiéné  Dohányzás, alkohol, drog  Korai szexualitás, szerelem  SZTB-k (szexuális úton terjedő betegségek)  Fogamzásgátlás  A mell és a here önvizsgálata  Zaklatás, nemi erőszak, deviáns szexuális magatartásformák  Elsősegély nyújtási alapismeretek 10. évfolyam:  Egészséges életmód, táplálkozás  Dohányzás, alkohol, drog  Személyi és környezeti higiéné  Szexualitás, korai szexuális élet  SZTB-k (szexuális úton terjedő betegségek)  Fogamzásgátló módszerek  H1N1-el kapcsolatos óra  Zaklatás, nemi erőszak, deviáns szexuális magatartásformák 11. évfolyam:  Családi életre nevelés, családtervezés (pozitív, negatív)  Szexuális úton terjedő betegségek  Mell és here önvizsgálata  Dohányzás, alkohol, drog  Abortusz  A fogamzásgátlásról  Családi életre nevelés, családtervezés, a magzat méhen belüli fejlődése 12. évfolyam:  Családi életre nevelés, családtervezés 32

     

Szexuális úton terjedő betegségek Mell és here önvizsgálata Egészség, betegség Abortusz A fogamzásgátlásról Családi életre nevelés, családtervezés, a magzat méhen belüli fejlődése

Ezen kívül az osztályfőnökök által külön kért egészségfejlesztéssel kapcsolatos témák. Lehetőség szerint diákjainknak az utolsó évükre átfogó képet kapnak ezen témákban. Az egészségnevelés színterei egyrészt a tanítási órák, másrészt a különböző, tanítási órákon kívüli tevékenységek. A biológiai órákon tanulóink alapvető ismereteket szerezhetnek saját testük felépítéséről és működéséről. Az általános műveltséget megalapozó 9. és 10. osztályok tantervében kéthetente egy egészségfejlesztés óra van beépítve. Fontos színterei az egészségnevelésnek az osztályfőnöki órák. Az egészséges életmód részét képező mozgás lehetőségét a testnevelési órák teremtik meg. A testnevelés órákon mind a szakképző, mind a szakközépiskolai osztályok esetében a testnevelési munkaközösség tagjai minden év elején és év végén elvégzik a tanulók fizikai állapotnak mérését, alkalmazva a Hungarofit tesztet (Cooper teszt, helyből távolugrás, fekvőtámasz, felülés, törzsemelés). Az év eleji és év végi eredmények összehasonlítása is megtörténik. A felmérés eredményének összehasonlító elemzése alapján, osztályonkénti fejlesztési tervet dolgoznak ki a kollégák. Külön elbírálásra kerülnek az esetleges felmentési kérelmek, amelyek alapján teljes, részleges felmentésben részesülhet a tanuló, vagy könnyített testnevelés órán vehet részt. A városi szinten kijelölt gyógytestnevelő kollegákkal, a testnevelés munkaközösség vezetője folyamatos kapcsolatot tart, figyelemmel kísérve a gyógytestnevelésre járó tanulók óralátogatásait, illetve fejlődését. A 2012/13-as tanévben a kilencedik évfolyamon bevezetésre került a mindennapos testnevelés, ami nagyban hozzájárulhat a felnövekvő nemzedék egészségének megtartásához. Ezeken kívül bármely másik tanítási óra is alkalmat ad arra, hogy fejlesszük tanulóink egészségkultúráját, gyarapítsuk egészséggel kapcsolatos ismereteiket. A tanítási órákon kívül egészségnevelésre.

tevékenységek is

számtalan lehetőséget

teremtenek az

Minden évben szervezünk egészségfejlesztési témahetet. Ezt a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében átdolgoztuk, továbbfejlesztettük és intézményi innovációként az EDUCATIO honlapján közzétettük Egészség 7 kreatívan. Témáját az egészségfejlesztési csoport tagjai az aktuális problémák figyelembe vételével alakítják. A hét programjait tanórákon illetve tanórán kívüli keretekben szervezzük. Szintén saját innovációnk az egészségtábor programja és az erdei tábor a kompetenciaalapú oktatás jegyében. (Szintén megtalálható az EDUCATO honlapján)

Kihasználva a természet közelségét évente legalább egy alkalommal szervezünk sportnapot, amelyen minden tanulónk az egész napot szabadban, szervezett mozgással tölti. A kiemelkedően jó magaviseletű tanulmányi átlagú és az iskolai színtereken aktívan szereplő diákjainknak módunkban áll évente Életmódtábort szervezni, melyben az egészséges életvitel, egészségnevelési témák is nagy hangsúlyt kapnak. 33

Osztályaink évente legalább egyszer kiránduláson vesznek részt. Az osztálykirándulások is lehetőséget adnak a pozitív életvitel kialakítására. A biztonságos hazai vérellátáshoz évente 500.000 egység vérre van szükség. Ehhez évente közel félmillió önkéntes embertársunk véradományát, önzetlen segítségét várják a gyógyulásra váró betegek. Iskolánk is bekapcsolódott a Magyar Vöröskereszt által szervezett véradásba és minden évben helyet biztosít ehhez. Sok 18 év feletti diákunk és dolgozóink is szívesen segítenek. Az elsősegély nyújtási alapismeretek átadására egyrészt a biológia órák egészségtani témaköreinél kerül sor, másrészt a védőnő által követett egészségfejlesztési munkaterv szerves részeként is előkerül. Lehetőségünk nyílt a bűnmegelőzési téma osztályfőnöki órákon való áttekintésére is. Rendszeresen ellátogatnak hozzánk a rendőrség munkatársai, hogy szakszerű foglalkozásaikkal segítsék bűnmegelőző munkánkat.

Intézményünk közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során tevékenyen együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Amennyiben a tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni vagy a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, megkeresi a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatot, vagy más az ifjúságvédelem területén működő szervezetet, hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésekre. Célok, feladatok, kritériumok Az egészségnevelés helyzetének értékelése során meghatározzuk: ● legfontosabb céljainkat, o a célok eléréséhez szükséges feladatokat, ∆ a feladatok teljesítését igazoló kritériumokat.

● o ∆ ● o

Törekszünk az iskola épülete körüli növényzet ápolt parkká fejlesztésére. Szakmai gyakorlat keretében tavasszal növényeket ültetünk diákjainkkal az iskola közvetlen környezetében. Évente egyszer dísznövénykertész szakmát tanuló diákjainkkal a virágtartókba, ládákba lágyszárú növényeket ültetünk.

∆

Figyelünk az osztálytermek megfelelő szellőztetésére. Az órát tartó tanár rendszeresen figyelmezteti a heteseket a szellőztetésre. Az ügyeletes tanár ellenőrzi azt. Az órák frissen szellőztetett osztályteremben kezdődnek.

● o ∆

Igyekszünk változatos, eredményes módszereket találni az órai egészségneveléshez. Az újonnan kidolgozott egészségfejlesztési-órák tematikáit kipróbáljuk, használjuk. Ezeknek az óráknak a módszerei beépülnek a mindennapi tanítási folyamatokba.

●

Az iskolaorvos, iskolai védőnő és az iskola-fogorvosi ellátás célja, hogy segítse tanulóinkat abban, hogy ismerjék pillanatnyi egészségi állapotukat, fejlődésüket, felismerjék betegségüket, megfelelő orvosi, egészségügyi ellátást kapjanak, tisztában legyenek azzal, hogy egészségileg alkalmasak-e a választott szakmára.

34

o

∆

●

o

● o ∆ ● o ∆ ● o ∆ ● o ∆

Az iskolaorvos hetente kétszer rendel az iskolában, az iskolai védőnő hetente három nap itt van, teljesíti az alapvető egészségügyi, baleset ellátási feladatokat, egészségnevelési órákat tart több témakörben is. A szakközépiskolás tanulók egészségügyi szűrése a 9. és 11. évfolyamon történik. Az általános műveltséget megalapozó osztályok 9. és 10. évfolyamán is végeznek szűrővizsgálatokat. A szakképzős osztályok 11., 12., és 13. évfolyamán is történik egészségügyi szűrővizsgálat. Az iskola-fogorvosi ellátás során minden tanulónk évente két szűrővizsgálaton vesz részt. Fogorvosi ellátásra a tanulóinkat a fogorvosi rendelőben fogadják. Feladatuk teljesítettnek tekinthető, ha minden tanuló részt vesz a kötelező szűrővizsgálatokon, szükség esetén (betegség, baleset) rögtön alapvető orvosi ellátásban részesül, problémáikra, kérdéseikre orvosi tanácsokat, útbaigazítást kapnak, szükség esetén a megfelelő szakrendelésre irányítják őket. Az egészségvédelmi munkában részt vevő minden felnőtt – a tanító pedagógusok, osztályfőnökök, az ifjúságvédelemmel foglalkozó pedagógus, védőnő, az egészségügyi ellátást biztosító dolgozók – közös célja az, hogy diákjaink tudják, hogy problémáikkal hová, kihez fordulhatnak. Ehhez alapvetően fontos, hogy minden tanuló kötődjön legalább egy felnőtthöz az iskolában, akinek gondjait, problémáit őszintén feltárhatja, akitől tanácsokat kaphat, vagy információkat arra, hogy hová forduljon további segítségért. Közös feladatunk az őszinte, közvetlen légkör megteremtése a tanulók és felnőttek között. Pontos, konkrét információk, elérhetőségek, telefonszámok, biztosítása a problémákkal küzdő tanulók számára. A biológia órákon célunk, hogy a tanulók szerezzenek alapvető ismereteket saját testük felépítéséről és működéséről. Az órákon nagy hangsúlyt helyezünk az emberi szervezet felépítésének és működésének megismerése mellett a gyakori betegségek megismerésére, elkerülésük, kezelésük módjainak megismerésére. Az egészségtani ismereteket számon kérjük. Az osztályfőnöki órák alkalmat adnak az egészséges életvitel gyakoroltatására, a családi életre való felkészülésre. Változatos módszerek használatával gyakoroltatjuk a különböző élethelyzeteket, megismertetjük a pozitív családmodellt. Tesztekkel mérjük fel a tanulók egészségkultúráját. Eredménynek tekintjük, ha a tanulók 90%-a 60% fölött teljesít. Minden osztályfőnöki munkatervben szerepeljenek célkitűzések az egészséges életmódra nevelés terén. Változatos módszerek alkalmazásával igyekszünk sikeresen teljesíteni ezeket a célokat. Minden évfolyamon legalább három osztályfőnöki órának az egészséges életmódra nevelés legyen a témája. Az egészséges életvitel kialakításában fontos szerepe van a rendszeres mozgás igényének. A mozgásigény kielégítésének egyik színtere a testnevelés óra. Feladatunk, hogy minden lehetőséget megragadjunk arra, hogy tanulóink aktívan vegyenek részt az órákon. Teljesítettnek tekintjük feladatunkat, ha a tanév folyamán a felmentést kérő tanulók létszáma észlelhetően csökken. 35

Az egészségfejlesztés kiemelt feladatai Az egészséges táplálkozás Intézményünk konyhája csak a melegítőkonyhai feladatokat látja el, így az élelmiszer alapanyagok beszerzésének a helyi alapanyag termeléssel és előállítással való összehangolására kevéssé van közvetlen módunk. A közétkeztetést igénybe vevő tanulóknak és felnőtt dolgozóknak az ételek minőségére, összetételére vonatkozó véleményét az egészséges táplálkozás alapelveivel összehangolva rendszeresen továbbítjuk az étkeztetést biztosító cég felé. Iskolánk pék szakmát tanuló diákjainak egy része szakmai gyakorlatát az intézményben működő pékségben tölti. Az általuk előállított sütőipari termékek az iskola többi tanulója számára megvásárolhatók. Emellett működik még az intézményben üdítő italokat árusító italautomata. Mindennapos testnevelés, testmozgás A program célja, hogy a rendszeres testmozgással segítse elő a tanulók testi-lelki egészségének fejlődését. Korunk embere a technika folyamatos fejlődésével párhuzamosan egyre inkább mozgásszegény életmódot él. Ez a változás nem csak a fizikai képességek hanyatlásához, a szellemi teljesítmény romlásához vezet, hanem jó néhány betegség kialakulását is jelentősen elősegíti. A rendszeres iskolai testmozgás jótékonyan hat a tanulók egészségére, fejleszti fizikai képességeiket, elősegíti a szociális kompetenciák fejlődését. A mozgás öröme és a sikerélmény megélése pozitív hatással van a személyiség fejlődésére. Az iskolai sport célja, hogy biztosítsa tanulóink számára a tanórán kívüli mozgás lehetőségét. o A sport foglalkozásainak szervezése úgy történik, hogy mindennap biztosít valamilyen lehetőséget a mozgásra. Az atlétika foglalkozásokon a gyors, állóképes tanulók mozgásigényének a kielégítése a feladat. A kispályás labdarúgás foglalkozásain háziversenyek szervezése, a jobb képességű tanulókból iskolaválogatott összeállítása, versenyeztetése történik. A kondicionáló terem foglalkozásain a tanulók fittségének fokozása a feladat. A hétvégi sportolási lehetőséget a havi rendszerességgel szervezett túrák biztosítják. ∆ Eredményesnek tekintjük az ISK működését, ha éves szinten a tanulók 10 %-a részt vesz a foglalkozásokon. A tanév első osztályfőnöki óráin minden osztályban megtörténik a házirend és az alapvető balesetvédelmi és tűzvédelmi, közlekedésbiztonsági szabályok megismerése. Az első testnevelés, kémia, gyakorlati szakmai órákon is megelőzi az aktív munkát azoknak az alapvető szabályoknak a megismerése, amik a balesetek megelőzését és a tanulók testi épségének fenntartását célozzák. A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése. A nevelési-oktatási intézményben folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a tanuló esetében a környezethez történő alkalmazkodást, felkészítsen és megoldási stratégiákat kínáljon a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljon a személyiséget érő változásokra.

36

Kiemelt figyelmet fordítunk a magatartási függőség és a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának megelőzésére. Mindennapi munkánk során egyre gyakrabban találkozunk olyan tanulókkal, akik napi rendszerességgel, hosszú órákon át számítógép előtt ülnek, főleg interneteznek, illetve az internet bizonyos kapcsolatteremtésre alkalmat adó lehetőségeit használják. Az osztályfőnöki órák témakörei közé beépítjük azokat is, amik ezekkel és más hasonló viselkedési addikciók témaköreivel foglakoznak. Amennyiben felismerjük a tanulón viselkedési függőség jeleit felvesszük a kapcsolatot a szülőkkel, hogy felhívjuk a problémára a figyelmüket. Szükség esetén az iskolában dolgozó szakemberek (iskolapszichológus, iskolai védőnő) segítségét is felajánljuk. Intézményünkben, valamint az intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény hatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék, energiaital nem árusítható. Az intézményben, valamint az intézményen kívül, a tanulók részére szervezett rendezvényeken alkohol és dohánytermék nem fogyasztható. Fokozottan figyelünk a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére, ennek során indokolt esetben együttműködünk az iskola-egészségügyi szolgálattal. A bántalmazás és az iskolai erőszak mellőzése Iskolánk kiemelt figyelmet fordít a nevelési-oktatási intézményben megjelenő bántalmazás és agresszió megelőzésére, továbbá a bántalmazott tanulók beilleszkedésének elsegítésére, amik során indokolt esetben együttműködünk az iskola-egészségügyi szolgálattal. Abban az esetben, ha a pedagógus a tanuló bántalmazását vagy deviáns viselkedési formákat észlel az adott osztály vagy tanulócsoport nevelésében, oktatásában közreműködők bevonásával esetmegbeszélést kezdeményez, majd a pedagógusokkal közösen feltárja azokat a lehetséges okokat, amelyek a viselkedés sajátos formájához vezethettek. A konfliktusban érintett gyermekek, tanulók az iskolapszichológus kiemelt segítségében részesülnek. Amennyiben az érintett gyermek, tanuló vagy tanulók csoportja vonatkozásában a viselkedési problémák ismétlődő jellegűek, az intézmény vezetője értesíti az iskolapszichológust és egyúttal meghatározza azt az időpontot, amikor a tanuló köteles a pszichológus tanácsadásán részt venni.

2.7.2 Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás Az elsősegély nyújtási alapismeretek átadására egyrészt a biológiai órák egészségtani témakörénél kerül sor, másrészt a védőnő által követett egészségfejlesztési munkaterv szerves részeként is előkerül. A személyi higiéné A személyi higiéné fenntartása alapvető elvárás minden intézményünkbe járó tanulónkkal szemben. Az osztályfőnöki órák, a biológia órák ide vonatkozó témakörei illetve a védőnői foglalkozások lehetnek a szinterei azoknak a beszélgetéseknek, amik célja az alapvető higiéniai elvárások egyeztetése illetve a figyelem felhívása azokra a következményekre, amiket a higiénia hiánya okozhat. Hosszú távú stratégiai céljaink

37

Az iskola legyen az élet, a tanulás, a munka egészséges színtere. Biztosítson olyan fizikai és pszichoszociális környezetet, amely támogatja a tanulók és az iskolában dolgozó felnőttek egészségét. Egészségnevelő, egészségfejlesztő munkánk hosszú távú célja:  Tanulóink ismerjék testük alapvető felépítését és működését.  Legyenek tisztában saját egészségi állapotukkal.  Egészséggel kapcsolatos ismereteik folyamatosan bővüljenek, korszerűsödjenek.  Ismereteikre támaszkodva tudják megvédeni magukat a divatos, reklámozott, de egészségüket károsító anyagoktól, tevékenységektől.  Alakítsák ki és gyakorolják az egészséges életvitel készségeit, magatartásmintáit, alakítsák ki egészségmegőrző szokásaikat.  Fejlődjön önismeretük, tudják kezelni testi és lelki fejlődésüket.  Segítjük tanulóinkat abban, hogy testi és lelki egészségük harmóniáját megteremtsék.  Készüljenek fel a stressz hatásainak feldolgozására.  Legyenek képesek nemet mondani a káros szenvedélyekre és igent mondani az egészségre. Céljaink közül nagyrészt azoknak a megvalósulását tudjuk konkrétan mérni, amelyet az ismeretszerzésre, megismerésre vonatkoznak. Az, hogy tanulóink mennyire váltak képessé a saját egészségüket meghatározó tényezők felügyeletére és egészségük folyamatos javítására, majd felnőtt életük során dől el. A korábbi években többször sikerült pályázatok elnyerésével egy hetes erdei iskolát szervezünk. A következő években is szeretnénk ezt a gyakorlatot folytatni. Szintén a korábbi évek hagyománya, hogy tanulóink részt vesznek a városi vöröskeresztes vetélkedőkön. A továbbiakban is tervezzük diákcsoportok indítását egészség megőrzés témájú versenyeken. Különös gondot fordítunk azoknak a pályázatoknak a figyelemmel kísérésére, amelyek az egészségneveléshez kapcsolódnak. Önértékelés során kérünk visszajelzést a kitűzött célok eléréséről, a feladatok megvalósításáról, a továbbfejlődés irányairól, lehetőségeiről. Az egészségfejlesztési program tervezése, végrehajtása, értékelése A programot a nevelőtestület megbízása alapján az egészségfejlesztési munkacsoport készíti el az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével. A nevelőtestület a program megismerését követően véleményezi, elfogadja azt. Az egészségfejlesztési program végrehajtásában az intézmény diákjai, nevelőtestülete, az iskola-egészségügyi szolgálat munkatársai vesznek részt. Az intézmény vezetője a saját pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján kívül csak olyan, az intézménnyel jogviszonyban nem álló szakember vagy szervezet programjait, alkalmazásában álló munkatársát vonhatja be tanórai vagy egyéb foglalkozás, vagy egyéb egészségfejlesztési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, aki vagy amely rendelkezik minőségbiztosított egészségfejlesztési, prevenciós programmal és az egészségpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával. Emellett az intézmény vezetője az egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál beszerzi: a) az intézményben dolgozó iskolapszichológus b) az iskola-egészségügyi szolgálat c) a helyi Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata – Kábítószerügyi Egyeztető Fórum véleményét.

38

2.7.3. Drogstratégia Iskolánk három évben részt vett az ISM, SZMM pályázatán. E munka során kialakítottuk, fejlesztettük drogstratégiánkat. A drogstratégia elkészítése előtt helyzetelemzést készítettünk, egy kérdőív kitöltetése, beszélgetések a tanulókkal. Az elkészített felmérések adatai megdöbbentőek, figyelemfelkeltőek, felhívják figyelmüket arra, hogy gyerekeink kiemelten veszélyeztetettek. A szülők alacsony iskolázottsága, az ebből következő magas munkanélküliség, már sejteti, a családok tartós és súlyos értékválságát. Az értékszocializáció torzulása általános társadalmi jelenség. Ami azonban a felmérésből kiderül az az, hogy tanulóinkat ez a folyamat fokozottan érinti. Ennek kompenzálása az iskolára hárul, és ennek egyik alappillére a jó és hatékony drogstratégia. Munkánk során nem csak a legális, és illegális drogok (iskolai megjelenése) elleni mindennapi harcot, az ismeretterjesztést tartjuk fontosnak, hanem a tejes személyiség fejlesztését, a „nemet mondani tudás” módszereinek gyakorlását, elsajátítását. A felmérésből egyértelműen kitűnik, hogy tanulóin alulmotiváltak, ennek köszönhetően magas a hiányzások aránya, a lemorzsolódás illetve a bukások száma is. A drogprevenciós munkán túl, de azzal párhuzamosan igyekszünk megtanítani gyerekeinket a helyes konfliktuskezelésre, hiszen ezzel nem csak az agresszióval szemben nyújthatunk alternatívát, hanem a droghasználattal szemben is. A számadatok ismeretében a jövőben még nagyobb hangsúlyt fektetünk a felvilágosításra, a pozitív személyiségjegyek erősítése, illetve a komplex prevencióra. Fontos feladatunk továbbá iskolánk és a szülők közötti együttműködés ez irányú erősítése is, hiszen a prevenció elsődleges közege – mint a szocializáció elsődleges színtere, mely értéket teremt és közvetít – a család kell, hogy legyen. Tapasztalataink szerint életkori sajátosságaik alapján a kortárscsoportok normarendszere gyakran erősebben hat, mint a család által közvetített attitűd, így a megfelelni akarás gyakran negatív hatást vált ki a labilis lelkialkatú, illetve a perifériára került fiatalokban. Évről-évre nő a durva agresszív fiatalok száma. Az osztályközösségen belül a konfliktusok alkalmával a „bandaelv” érvényesül, viselkedésükben csatlakoznak a negatív mintát nyújtó társaikhoz. A helyes magatartás, a szorgalmas tanulás, a mások segítése „ciki”, így gyakran a pozitív gondolkodású diákjaink sem mutatják ilyen irányú hajlandóságukat, tartván a retorziótól. Ezek alapján legfőbb feladataink diákjainkat megtanítani a helyes és helytelen közötti különbségtételre, és a pozitív mintakövetésre való készség kialakítása. Iskolánk teljes drogstratégiája külön dokumentumban található.

2.8. Környezeti nevelési program Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere. A pedagógiai program és annak mellékletei tartalmazzák azokat a törvényi kereteket, illetve települési és iskolai dokumentumokat, amelyeket a környezeti nevelési program elkészítésekor figyelembe vettünk. Helyzetelemzés, helyzetkép Az iskola működése környezeti nevelési szempontból (hagyományaink):  Tanórai kereten belül külön tantárgy a környezetvédelem a 9. osztályos szakiskolai tanulók számára.  Szakmunkástanulóink képzésébe szintén beépült a környezetvédelem. 39

    





Tantárgyi órák lehetőségeinek kihasználása (elsősorban biológia, kémia, fizika, földrajz). A „Föld napján” az egész iskolát megmozgató vetélkedő, illetve akció szervezése. Megemlékezés un. jeles napokról (pl. „Állatok világnapja”) A természettudományos tanórai munkaközösség évente pályázatot ír ki diákjaink számára, melynek választható témái környezetvédelmi témákkal is foglalkozik. Erdei iskolai program szervezése- az intézmény szűkös anyagi erőforrásai és tanulóink nagy többségének hátrányos szociális helyzete miatt pályázati lehetőségek kihasználásával tudjuk megvalósítani, eddig három alkalommal sikerült. Évek óta sikeresek a környezetvédelmi hetek. A hét programjait aktuális problémák köré csoportosítva szervezzük. A környezetvédelmi hét projektet a 2009/10 tanévben a TÁMOP 3.1.4. pályázat megvalósítása során, készülve a referencia intézményi szerepre, jó gyakorlatként az Educatio szolgáltatói kosarába is feltettük. A kidolgozott, a szolgáltatói kosárba feltöltött jó gyakorlatunkat ajánljuk az érdeklődő iskoláknak.

Erőforrások Iskolánk tantestülete rendelkezik azzal a felkészültséggel, amivel programunkat meg tudjuk valósítani. Ebben a munkában számítunk a diákönkormányzatra, a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók, a képzőhelyek, valamint a szülők segítségére is. Anyagi erőforrások csak nagyon szűkös keretből biztosíthatók. A komolyabb költségvetésű táborok, erdei iskolák szervezéséhez pályázatok biztosíthatják az anyagi fedezetet.

A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai keret A tanórákon kihasználjuk a témák adta lehetőségeket a környezeti nevelésre. Nem hagyományos tanórai keret Rendhagyó tanórák természeti környezetben (pl. biológia órán növény meghatározás erdei környezetben), tanulmányi kirándulások, múzeumlátogatások, üzemlátogatások, erdei iskola. Az erdei iskola és annak programja a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében iskolai innovációként az EDUCATIO honlapján közzétett. Tanórán kívüli programok Versenyek, kirándulások, túrák szervezése, sportnap keretében tanösvény bejárása, jeles napok, kiállítás szervezés, faliújság készítés, plakát, dekorációs verseny osztályok számára. Környezetvédelmi hete szervezünk, melynek során tanórán illetve tanórán kívül is felhívjuk tanulóink figyelmét környezetünk védelmének fontosságára, arra mit tudunk tenni annak érdekében, hogy környezetünk tisztább, egészségesebb legyen.

40

Alapelvek, jövőkép Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy tanulóink a környezetét szerető, arra vigyázó felnőttek legyenek. Alapelvünk a környezeti nevelés során, hogy  Tanulóink ismeretei bővüljenek és kompetenciái fejlődjenek  Alakuljon ki bennük a tiszta, egészséges környezet igény  A környezettudatos szemlélet kialakítása Hangsúlyozzuk:  a természetvédelem, a fogyasztási szokások fontosságát,  a saját település (környezet) értékeinek megismerését és megőrzését,  a saját település (környezet) gondjainak megismerését,  a hulladék kezelés korszerű módozatainak megismerését. Általános alapelvként fogadjuk el és fogadtassuk el diákjainkkal, hogy az ember maga alkotta környezetével és kultúrával része a többi élőlénnyel és élettelennel együtt a természetnek. Céljaink a környezeti nevelés terén  Környezet, illetve természetvédelmi problémák megismertetése. ○ Szaktárgyi órák lehetőségeinek kihasználása. ∆ Több környezeti nevelési tartalom a tanórákon ○ A természettudományos tanári munkaközösség évente pályázatot ír ki ebben a témakörben. ∆ 20-25 igényes pályamű elkészülése. ○ Jeles napokról való megemlékezés, környezetvédelmi akciók interaktív formában (vetélkedő, verseny, környezetszépítési akciók, plakátkészítés stb.) ∆ Tanulóink egyre többen vegyenek részt ezeken az rendezvényeken. ○ Évente legyen környezetvédelemmel foglalkozó film vetítése (szakórán vagy osztályfőnöki órán). ∆ Évente legalább egy film bemutatására sor kerül, melyet megbeszélés követ. 

Erdő élővilágának megismerése, helyi természetvédelmi értékek megőrzése. ○Túraszervezés ∆ A túrák legyenek rendszeresek szakkör vagy iskolai tömegsport keretén belül (évente legalább három). ○ Tanösvény megismerése ∆ Évente egy tanösvény bejárása sportnapon a nem végzős osztályok részvételével. ○ Szabadban tartott tanórák lehetőségeinek rendszeres kihasználása. ∆ Minél több tanuló szerezzen tapasztalatot, ismereteket természetes környezetben.



Barátságosabb, tisztább iskolai környezet kialakítása. ○ Évente osztályok közötti osztálydíszítési és tisztasági verseny hirdetése a DÖK bevonásával. ∆ Javul az iskolai környezet állapota, az osztályok 50-60%-a aktívan részt vesz a versenyen. ○ Az osztálytermekben zöld növények elhelyezése, ezeknek a tanulók által történő ápolása, gondozása. ∆ A termek 50-60%-a virágos legyen és a tanulók gondozzák a növényeket.



Zöldítés, virágosítás ○ A szakmunkás osztályok palántákat ültetnek az iskola ablakaiba, parkjába. ∆ Évente legalább egyszer történjen meg a beültetés. 41



A tanulók problémamegoldó gondolkodásának, önálló ismeretszerzési képességeinek fejlesztése. ○ Szakkönyvek, folyóiratok, CD, videó anyagok beszerzése, Internet hozzáférés biztosítása. ∆ Évente három, négy szakkönyvvel, videóval, illetve CD anyaggal bővüljön a szakirodalom. Egyre több tanuló (legalább 20%) használja a szakirodalmat hagyományos és multimédiás eszközöket.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek A környezeti nevelés lehetőségei tanórákon:  Környezetvédelem (9. osztályban)  Szakmai orientációs órákon  Magyar nyelv és irodalom (művekben megjelenő természeti és környezeti értékek, harmonikus kapcsolatok ábrázolása)  Történelem  Idegen nyelv (jól megválasztott szövegek feldolgozásával a tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére, ismerjék meg más népek kulturális értékeit, hagyományait)  Testnevelés  Fizika  Kémia  Biológia  Földrajz  Matematika (tudjanak összehasonlító táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni, következtetéseket levonni)  Ének (a természet zenei ábrázolásának módjai)  Vizuális kultúra (a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségei, természetben való rajzolás öröme)  Osztályfőnöki óra (az éves órakeretből legalább három óra témája a környezeti nevelés) A szakképző évfolyamok feladata, hogy a tanulók megfelelő környezetvédelmi ismeretekkel rendelkezzenek, ismerjék a szakmájukhoz kapcsolódó környezetbarát technológiákat, sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat. A már évek óta sikeresen működtetett környezetvédelmi hét programját a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében jó gyakorlattá nyilvánítattuk, és az EDUCATO honlapján közzétettük.

2.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 2.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 64.65.§-a alapján a következő vizsgák szervezhetők:  osztályozó vizsga,  különbözeti vizsga  javító vizsga  pótló vizsga Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik, 42

 

akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

2.10.2. Az értékelés rendje A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához, ha  felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,  engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,  a megengedettnél többet mulasztott, nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,  a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában szervezett beszámoltató vizsga is. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha  a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,  az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, augusztus 15étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. 43

Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. A vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A vizsga követelményei: minden tantárgynak van írásbeli és szóbeli vizsgarésze is. Gyakorlati vizsgarészt a szakképzés adott tantárgyainál kell szervezni. Részeit, különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató bízza meg

2.9.3. A vizsgatárgyak részei és követelményei Az osztályozó vizsga tantárgyanként és évfolyamonkénti követelményei megegyeznek az adott évfolyam tantárgyi követelményeivel, amelyeket az iskola Pedagógiai Programja tartalmaz. Különbözeti vizsgánál a más iskolából, illetve osztályból átvett tanulók számára – ha szükséges – különbözeti vizsgát írunk elő, amire az adott szaktanár készíti fel a tanulót, és az adott munkaközösség bonyolítja le a vizsgát. Javító vizsgánál az adott tantárgy éves követelményei az irányadóak.

2.10. Az iskolaváltás, valamint a tanulók átvételének szabályai Másik középiskolából való átvétel feltételei: - a szülőnek az igazgatóhoz írásbeli kérelmet kell benyújtani - iskolán belüli tagozatváltáshoz szintén az igazgatónak kell írásbeli kérelmet benyújtani Előzetes egyeztetés során kell megvizsgálni, hogy az átvétel mely évfolyamra és szakra lehetséges, illetve mely tantárgyakból kell különbözeti vagy osztályozó vizsgát tenni a tanulónak. Az átlépésről az igazgató dönt. Az átlépéshez szükséges osztályozó vagy különbözeti vizsgákkal kapcsolatos szabályokat a tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzat tartalmazza. (2.10. fejezet.)

2.11. A felvételi eljárás különös szabályai A középiskolai felvételi eljárás menetrendjéről, a betartandó határidőkről minden évben az EMMI által kibocsátott, a tanév rendjéről szóló rendelet intézkedik. Felvételi vizsgát nem szervezünk. A felvétel elbírásánál a tanulók 5., 6., 7. osztály év végi, és a 8. osztály félévi érdemjegyeit összesítjük úgy, hogy a magatartás, szorgalom illetve készségtárgyak jegyeit nem számítjuk. A szakmai képzésbe történő beiskolázáshoz orvosi egészségügyi alkalmasság is szükséges.

44

2.12. Iskolai szolgáltatások Iskolánk az oktató-nevelő munka mellett tanulói számára az iskolai munkájukat segítő különféle szolgáltatásokat is biztosít. Az általunk kínált szolgáltatásokat különböző területekre vonatkoznak. Egészség megőrzés A 18 év alatti tanulóinknak a balesetbiztosítás és a fogmegtartó kezelés ingyenes. Évente általános egészségi állapot felmérést tartunk. A szakképző évfolyamokra jelentkezőknek egészségügyi alkalmassági vizsgálatot végzünk. Szakképzés Iskolánk szakmai képzésére felvett tanulóinak szakmai gyakorló helyet biztosítunk. A szakképző évfolyam tanulói számára munka-, vagy védőruhát, ingyenes étkezést vagy étkezési hozzájárulást biztosítunk. Azon diákjainkkal, akik külső képzőhelyen teljesítik a gyakorlati képzés követelményeit, tanulószerződést kötnek a vállalatok. Jutalmazás Karácsony előtt a szorgalmas, jó közösségi munkát végző, jó magaviseletű, hátrányos helyzetű tanulóinkat egyszeri segélyben részesítjük. A végzős tanulóink közül a kimagasló tanulmányi eredményt elérőknek, a példás közösségi munkát végzőknek Debreczeni Márton Díjat, Debreczeni Márton Oklevelet, könyvjutalmat adományozunk. Tanév végén a jó tanulmányi eredményű és közösségi munkát végző tanulóink a tanévzáró ünnepélyen könyvjutalomban részesülnek. Iskolán kívüli rendezvényeken, versenyeken résztvevő tanulóink számára utazási, étkezési támogatást biztosítunk. Étkeztetés, büfé, mezőgazdasági termékek A meleg étkeztetést a Kaffka Margit Általános Iskola konyhája biztosítja, a mi konyhánk melegítő konyhaként működik. Az ebédet egy hónapra előre rendelik a gyerekek. Lehetőség van arra is, hogy tanulóink ne egy hónapra, hanem rövidebb időre rendeljenek ebédet. A térítési díjhoz a törvény, illetve az önkormányzat kedvezményeket biztosít. Az arra jogosultak ingyenesen vehetik igénybe az étkezést. Büfé nem működik az intézményben, helyette a saját üzemeltetésű látványpékségünk termékeit kínáljuk önköltségi áron diákjainknak. Ital és csoki automata került beállításra központi épületünkben, mely szintén rendelkezésére állnak. A tankertben előállított palántákat, növényeket, virágkötészeti kompozíciókat tanulóink kedvezményes áron vásárolhatják meg. Tanórán kívüli foglalkozások Egyéni fejlesztések Tanulóink problémáikkal az iskolai fejlesztő pedagógus, ifjúságvédő, pszichológus, szociális pedagógus, pályaorientációs szakember segítségét vehetik igénybe.

45

Szakkörök, felzárkóztató foglalkozások Tanulóink számára igény szerint különféle szakköröket, vizsgákra, versenyekre felkészítő foglalkozásokat szervezünk. Az arra rászoruló gyerekek hiányosságaikat felzárkóztató foglalkozásokon pótolhatják. Könyvtár, Internet használat Gyerekeink számára a tanórai foglalkozásokon túlmenően is biztosítjuk a könyvtár, valamint az informatikai tantermek használatát. Az úgynevezett könyvtárhasználati órák keretében a gyerekek megtanulják, hogyan kell viselkedni a könyvtárban, hogy történik a beiratkozás, milyen könyvtári egységek találhatók, milyen rendszerben történik a könyvek raktározása, mi a katalógus, milyen adatok szerepelnek rajta. A nevelő-oktató munka során sok olyan házi feladatot kapnak a gyerekek, amikhez anyagot kell gyűjteni, fontos a kutakodás a szakirodalomban. Ilyenkor ismét az iskolai könyvtárat igénybe veszik. A lyukas órák, szünetek hasznos eltöltésére is jó hely a könyvtár. Ilyenkor újságokat olvashatnak a diákok, videózhatnak, zenét hallgathatnak, halkan beszélgethetnek, ki-ki érdeklődése szerint. Az iskolai ünnepségek, rendezvények lebonyolítására is segítséget ad a könyvtár. Folyamatosan bővítjük a könyv, illetve CD, DVD állományunkat. Egyre több kötelező olvasmány van meg videón, melyet tanulóink megnézhetnek. Évről-évre „tartós” tankönyveket szerzünk be, s a rászoruló, vagy később jövő gyerekek ebből az állományból jutnak hozzá a szükséges tankönyvekhez. Diákjaink szeretnek a könyvtárba járni, jól érzik itt magukat, szívesen veszik igénybe a könyvtár szolgáltatásait. A számítógépeket az Internetet tanulóink tanórai, illetve tanórán kívüli keretekben használhatják. Tanítási órákon a tanmenetnek megfelelően, más tantárgyi órákon előzetes egyeztetés alapján szaktanári felügyelettel dolgozhatnak a gépeken. A TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében teljesítettük azt a vállalásunkat, hogy az órák 25%-án IKT eszközöket alkalmaznak a szaktanárok. Ezt a továbbiakban is fenntartjuk. Tanórán kívüli keretekben, projektmunkákhoz, órára, vizsgákra, pályázatokra való felkészüléshez szaktanári felügyelettel használhatják az informatika szaktantermeket. Informatikai foglalkozást heti egy alkalommal tartanak kollegáink, melyeken az érdeklődőknek segítenek az ECDL vizsgákra történő felkészülésben is. Sportélet Kiemelt és fontos feladat az iskolai sportélet színvonalas megszervezése, a tanulók testiszellemi edzettségének fejlesztése, fenntartása. Törekednünk kell nemcsak az egészség, hanem a fittség elérésére, ez többet, teljesebbet jelent az egészségnél. A fittségre törekvő tanuló a teljesítőképesség fejlesztését célozza meg. Ez a cél feltételez edzést és egészséges életmódot. Az iskolai sportélet szervezése, lebonyolítása az iskolai sportkör feladata. Támogatjuk, segítjük tanulóinknak más intézmények, sportegyesületek által szervezett szabadidős programjain való részvételét. Ha a tanuló fejlődésére ez káros hatással van, az iskola nem járul hozzá a szabadidős tevékenység további folytatásához.  Jelenleg atlétika, természetjárás, kispályás labdarúgó, testépítő sportcsoport működik iskolánkban.  Felkészítjük tanulóinkat a városi versenyekre, ahol eredményesen szerepelnek. Részt veszünk az atlétika és a kispályás labdarúgó versenyeken.

46

 Célunk, hogy minden tanulót bevonjunk a sportéletbe, ezért a város és más iskolák által szervezett tömegsport rendezvényeken igyekszünk minél nagyobb számban részt venni, és minél jobb eredményeket elérni.  A hagyományokhoz híven iskolai sportrendezvényeket is tartunk (Madarak és fák napja, sport nap). Ezek körét a jövőben bővíteni szeretnénk.  Tovább folytatjuk a havonta egy alkalommal szervezett természetjárást.  Tervezzük a tanulásban és a sportban kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók jutalmazását. Szolgáltatás  Iskolánk előminősített referencia intézményként vett részt a TÁMOP 3.1.7 pályázatban. A pályázat megvalósítása során sikeresen készültünk a referencia intézményi feladatok ellátására. Szolgáltatásként kínáljuk az érdeklődő intézmények számára az általunk kidolgozott jó gyakorlatokat, az alkalmazott módszereket, mentori támogatásunkat, bemutató foglalkozásokat, segítségünket egy belső innováció megvalósításához. A szolgáltatást iskolánk szolgáltatási, kommunikációs terve, eljárása alapján nyújtjuk az érdeklődőknek. Kommunikációs csatornáink  faliújság  plakátok, szórólapok  iskolarádió  honlap  e-mail  DÖK  személyes találkozások

2.14. Iskolai közösségek Szülői munkaközösség A szülők és az iskola együttműködése nagyon fontos az eredményes nevelési oktatási folyamat megvalósulásához. Az iskola megadja a lehetőséget, hogy diákjai megszerezzék azokat az alapismereteket, amelyek az intézmény elhagyása után hasznukra válhatnak. Gyermekeink érdekében a családnak is szerepet kell vállalni a nevelésben. Ezért fontos a szülői munkaközösség megalakítása és hatékony működtetése. E kapcsolat révén  megismerik a gyerekek jellemét, megértésük legegyszerűbb eszközeit,  azokat a módszereket, melyek a közösségbe való beilleszkedést, az iskolai és az otthoni munkát érdekessé, hasznossá, vonzóvá teszik,  ötleteket, tanácsokat adnak, kapnak nevelési problémáik megoldására.  kölcsönösen felhívjuk a figyelmet a fiatalokat érintő kérdésekre, az aggasztó jelenségekre. Reméljük, hogy őszinte kapcsolatunk révén sok gyereket tudunk helyes útra téríteni, illetve azon megtartani. Az iskola vezetősége szeretné elérni, hogy a szülők bizalommal legyenek és minden iskolai gondjukat tárják fel vagy a vezetőség vagy az osztályfőnök, illetve a szaktanárok előtt. Együtt keressünk kiutat a feltárt problémák megoldására.

47

Tudnunk kell azonban, hogy minden iskolai igyekezet ellenére nincs az az iskola, amelyik az elkényelmesedett, ellustult, szellemileg és erkölcsileg igénytelenné vált gyermekből olyan embert nevelne, aki megállja helyét a munkában. Kérjük ezért a szülők támogatását nevelő munkánkhoz! A szülői munkaközösség főbb tevékenységi területei:  A szülők tájékoztatása az iskolai nevelés kérdéseiről.  A szülők mozgósítása a nevelő oktató munka támogatására, az iskola céljainak, kulturális, sport és egyéb programjainak megvalósításához, a tárgyi, egészségügyi és egyéb feltételek fejlesztéséhez Szükség esetén:  Vegyenek részt a szülői értekezleteken, fogadóórákon.  Nyújtsanak segítséget a tanulmányi kirándulások lebonyolításához, az iskolai kulturális rendezvények lebonyolításához, legyenek aktív résztvevői a szervezőgárdának (szalagavató, báli programok, sportrendezvények).  A szülői munkaközösség segítséget nyújt a szülők nevelési kérdéseinek, problémáinak megoldásában.  Programot szervez aktuális témák ismertetésére, előadások keretében egészségnevelési tanáccsal látja el a szülőket. Célunk szülő, tanár, diáktalálkozók szervezése a tanulók jobb megismerése és a közös összefogás érdekében. A megvalósítás folyamata:  Az osztály szülői értekezleteken a szülők megválasztják a szülői munkaközösség tagjait.  Az iskolai szülői munkaközösség tagjai üléseiken megvitatják az aktuális problémákat, feladatokat. Kiemelten foglalkoznak családvédelmi feladatokkal is.  A szülői munkaközösség megválasztja az iskolaszék tagjait.

Iskolaszék A közoktatásról szóló LXXIX. törvény 59.§ 2.)-a értelmében iskolánkban a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék alakult 1995-ben. Az iskolaszék tíz főből áll. Összetétele: három pedagógus, három szülő, három diák, valamint a fenntartó képviselője. A tagok közül hármat iskolánk nevelőtestülete titkos szavazással választott meg. Egyet a fenntartó bízott meg. Ketten (a kamarák képviselői) iskolánk felkérésére vállalták a tagságot. A felkérésre a nevelőtestület javaslata alapján került sor. A szülők két képviselőjét az iskolánkban tanuló gyerekek szülei közül választották. A diákönkormányzat képviselőit a diákönkormányzat választja. Iskolaszékünk munkájában meghívottként, tanácskozási joggal, alkalmanként részt vesz az iskola igazgatója, gazdasági vezetője. Az iskolaszék működését az alakuló ülésen titkosan, kétharmados többséggel megválasztott elnök irányítja. Munkáját az ugyanilyen módon megválasztott titkár segíti. Az iskolaszék munkáját működési szabályzata alapján végzi. Az iskolaszék rendszeresen ülésezik. A tagok a napirendi pontokhoz tartozó anyagokat előre megkapják, illetve ezeket az ülés kezdete előtt egy héttel az iskola hirdetőtábláján megjelentetik. 48

Iskolánk kapcsolatai

 Rendszeres kapcsolatot tartunk fenntartónkkal a Vidékfejlesztési Minisztériummal, az Agrárszakképzési Iskolák Hálózatával. Feltétlenül fontosnak tartjuk a rendszeres információcserét és együttműködést, hogy fenntartónk minél pontosabb képet kaphasson az iskolánkban folyó munkáról, nehézségeinkről, sikereinkről.  Üzemekkel, gazdálkodó egységekkel folyamatosan napi kapcsolatot tartunk. A közös célok, sikerek érdekében az együttműködés során feladatunk:  a szerződésben szabályozott gyakorlati oktatás feltételeinek megteremtése,  a folyamatos, rendszeres információ- és tapasztalatcsere,  a vállalkozói szféra minél nagyobb mértékű bevonása a szakképzésbe,  a kamarákkal való szoros együttműködés megvalósítása.  A szülői házzal való kapcsolatunk folyamatos, tudatos, előre tervezett. Ehhez nagy segítséget ad az iskolaszék, valamint a szülői munkaközösség.  Kapcsolatot teremtetünk és tartunk a felsőfokú képzést végző iskolákkal, intézményekkel annak érdekében, hogy tehetséges fiataljaink fel tudják mérni mit érnek, mit várnak el tőlük, mire vállalkoznak az egyes intézményekbe való jelentkezéskor.  Rendszeres kapcsolatot alakítunk ki az általános iskolákkal, más középfokú képzést végző iskolákkal annak érdekében, hogy tanulóik minél szélesebb körben ismerjék meg és válasszák az általunk oktatott szakmákat.  Továbbra is fenntartjuk, illetve bővítjük a kapcsolatokat a közművelődési intézményekkel, kulturális és sportegyesületekkel, melyek az iskolán kívüli nevelés lehetőségeit biztosítják.  Rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a B-A-Z. Megyei Munkaügyi Központtal, illetve azok kirendeltségeivel, a megyei Agrárkamarával, és a BOKIK-kal. Tőlük sok hasznos információhoz juthatunk, segítik tanulóink pályaválasztását, együttműködve tudjuk az új szakmák kialakítását megszervezni.  Fontos, hogy rendszeres kapcsolatunk legyen a B-A-Z. Megyei Pedagógiai Szakmai Szakszolgálati Közművelődési és Sport Intézettel, valamint a Miskolc Városi Pedagógiai Intézettel. Tőlük sok hasznos tanácsot, információt kapunk, segítséget kapcsolatok építésében.  Kapcsolatot építünk helyi, megyei, országos szinten általános, illetve középiskolákkal annak érdekében, hogy megismertessük velük iskolánk sikeres fejlesztő munkáját. Ajánljuk számukra a szolgáltatásinkat, a jó gyakorlatainkat, az általunk alkalmazott módszerek bemutatását.  A TÁMOP 3.1.7. pályázatban részt vett intézményekkel is keressük a kapcsolatot, igyekszünk hálózati együttműködést kialakítani, hogy ezzel is megismerjük, segítsük egymás munkáját, kicseréljük tapasztalatainkat.  Kapcsolatot tartunk a szakmai szolgáltató szervezetekkel, hogy segíthessük egymást a referencia intézményi feladatok megvalósításában, jó gyakorlataink karbantartása, kialakítása során.  Rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a B-A-Z. Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályával.  Gyermekvédelmi munkánkhoz, osztályfőnöki munkánkhoz elengedhetetlen, hogy a nevelési tanácsadókkal, családsegítő szolgálatokkal, a rendőrségek ifjúságvédelmi osztályaival, a helyi polgármesteri hivatalok jegyzőivel a mentálhigiénés gondozást végző intézményekkel folyamatos kapcsolatot tartsunk fenn. Bízunk abban, hogy nemcsak a zavartalan működés feltételeit tudjuk együttesen megteremteni, hanem a fejlesztések anyagi fedezetét is! Kiemelkedően fontos, hogy teljes figyelmünket az általunk kitűzött célok, a szakképzés minél magasabb szinten történő megvalósítására tudjuk fordítani!

49

50

2.15. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőoktató munka megvalósításának tárgyi feltételei Iskolánk Miskolc peremén a hajdani virágzó bányatelepülésen Perecesen található. Az épület 1952-ben készült, azóta is iskolaként működik. Az iskola a perecesi hegy tetején, erdei környezetben helyezkedik el. Az iskola épülete 8.135 m2 területű, tanműhellyel, konyhával színpaddal egybeépített étkezdével, tornateremmel, sportudvarral felszerelve. Az épületet körülölelő udvar 16.418 m2, sportudvar 4.050 m2 területű. Iskolánkhoz tartozik egy 575 m2 területű fiú kollégium, melyet 22.573 m2 udvar fog közre.

Elméleti képzés Az elméleti oktatáshoz az iskola központi épületében 37 tanterem ebből: 3 szaktanterem 3 számítástechnikai tanterem 1 multimédiás terem 1 tornaterem 1 konditerem 2 sportudvar áll rendelkezésünkre. Az utóbbi évek sikeres pályázatainak köszönhetően szertáraink szépen gyarapodnak, számtalan korszerű taneszköz segíti az oktatást. Rendelkezünk egy korszerű analitikai laborral, melynek segítségével a szakmai elméleti, gyakorlati képzést magas szinten végezhetjük. Kialakítottunk egy kis tanpékséget. Az itt készült termékeket tanulóink az iskolai büfében megvásárolhatják. Iskolánkban 18.198 kötetes könyvtár segíti tanulóink, tanáraink mindennapi munkáját, felkészülését. Könyvtárunkban 9698 db szépirodalmi kötet, 18500 db szakmai könyv, 5542 db tankönyv, 410 videokazetta, 297 cd-rom, 74 dvd, 25 oktató szoftver található. Könyveink széles választékban állnak tanulóink, tanáraink rendelkezésére. Az elmúlt évek során a pályázatok támogatásának köszönhetően a könyvtári könyvek, oktató filmek, szoftverek száma jelentősen megnőtt. Jól felszerelt klubszoba is segíti a tanulók szabadidős tevékenységét. Karbantartás Az iskola épülete 1952-ben épült. A bányászat virágzása idején folyamatosan biztosított volt az épület karbantartása. Sajnos az utóbbi években a szűkös költségvetés nem teszi lehetővé a szükséges mértékű felújítást. Az épület homlokzati részén a vakolat sérült, a tető javításra szorul, az elektromos hálózat elavult. Bízunk benne, hogy ennek javítására is sor kerül. Az üvegházak karbantartása folyamatosan zajlik. A Csorba tó melletti területünkön mindkét oktatási célú épület felújításra került. A virágházak felújítása, átalakítása folyamatosan történik. Iskolánk oktatási eszközökkel való ellátottsága jó. Szertárainkban a törvényben előírt szemléltető eszközök, oktatási segédanyagok túlnyomó többsége megtalálható. Iskolánk taneszközeinek összefoglaló listája a mellékletben található.

Gyakorlati képzés

Agrárszakmák 51

Dísznövénykertész, kertész, virágkötő-berendező, gazda Jelenleg kertész képzést folytatunk, valamint a 3 éves előrehozott szakképzés keretében gazdákat képezünk. A gazda kiemelten támogatott szakma, így tanulóink tanulmányi ösztöndíjban részesülnek. A kertészek gyakorlati oktatását saját tankertünkben végezzük. A dísznövénykertész, kertész tanulók képzése a Csorba-tó melletti 60 hektáros gyakorlóterületen folyik. A gazda tanulók a kertészeti gyakorlati ismereteket szintén a gyakorló kertben sajátítják el. Az állattenyésztési ismeretek oktatása mezőgazdasági vállalkozóknál történik. A gyakorlóhely a város centrumától 7 km-re van, ezért a tanulókat naponta saját autóbusszal szállítjuk ki. A Csorba-tó melletti gyakorlókertben 3 db összesen 270 m2 fűtött üvegházban palántanevelés folyik, 400 m2-es fűthető duplafalú fóliasátorral bővíthető. Konyhakerti zöldségféléket megközelítőleg 2 hektáron termesztünk. Körülbelül 10 hektárt telepítettünk be gyümölcsfákkal és szőlővel. A területen előállított termények a város konyháin kerülnek felhasználásra, illetve értékesítjük őket. A terület legnagyobb részén (40 ha) gabona, illetve szántóföldi növénytermesztés történik. A fennmaradó részen mikro-parcellás termesztésben fűszernövényekkel és más különleges növényekkel ismerkedhetnek meg tanulóink. A föld megműveléséhez erő- és munkagépek, valamint kerti kisgépek állnak rendelkezésünkre, melyet a pályázati lehetőségek, szakképzési támogatások kihasználásával folyamatosan igyekszünk korszerűsíteni, bővíteni. Igyekszünk a gyakorlati képzés tantervi követelményeit maradéktalanul megvalósítani tangazdaságunkban. Amennyiben erre nincs mód, cseregyakorlatokat szervezünk. Itt tapasztalatokat szerezhetnek tanulóink, ismereteik bővülhetnek, megismerkedhetnek más gazdasági egységeknél folyó munkákkal, a növénytermesztés nagyüzemi módszereivel. Sajnos lehetőségeink szűkülnek, de törekednünk kell arra, hogy tanulóink eljussanak jól működő gazdaságokhoz a képzés ideje alatt. Tanulóink munkájával elégedettek megrendelőink, szívesen hívják őket, vásárolják az általuk termesztett növényeket, illetve az általuk készített virágdíszeket. A szakoktatók és az elméletet oktató tanárok a szakmai munkaközösségen belül a felmerülő problémákat megbeszélik, igyekeznek megtalálni a tanulóknak legjobban megfelelő megoldásokat. Miután több tanár elméletet és gyakorlatot is tanít, az elmélet és gyakorlat összhangja jól megvalósítható.

Erdészeti szakmák Az erdészeti szakmák közül a három éves előrehozott szakképzési formában erdészeti szakmunkás képzés folyik iskolánkban. A gyakorlati képzés az ÉSZAKERDŐ Zrt. Fónagysági Oktatási Központjában történik. A tanulók utaztatásáról, étkezéséről a gyakorlóhelyen az ÉSZAKERDŐ Zrt. gondoskodik, valamennyi tanulóval tanulószerződést kötnek. Az elméleti oktatást is az ÉSZAKERDŐ Zrt. szakemberei végzik.

Élelmiszeripari szakmák 52

A TISZK megalakulása miatt ezek a szakmák jogilag a Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakképző Központba kerültek. A képzés jelenleg is iskolánkban történik. Pék, pék – cukrász, sütő – cukrász technikus, húsipari termékgyártó Az élelmiszeripari szakmákat tanuló diákjaink szakmai képzése jól felszerelt kft-k üzemegységeiben, magánvállalatoknál, illetve egyéni vállalkozóknál folyik. Jelenleg 4 élelmiszeripari szakmában több élelmiszeripari vállalkozónál, Kft-nél folyik gyakorlati képzés. Évek óta foglalkozik tanulóink képzésével a Tanoda Kft, Ceres Zrt, Berek Rolád, Sajóhús Kft, Zserbó Cukrászat, AgrárCoop Kft. Valamennyi képzőhely tanulószerződést köt tanulóinkkal. A képzés tárgyi feltételei a nagyvállalatoknál és a Kft-k üzemegységeinél korszerűek, jók. Képzett szakemberek, szakoktatók foglalkoznak tanulóinkkal, akik hagyományokkal rendelkeznek a gyakorlati képzésben. A tantervi előírásokat teljesítik. Tanulóink munkájával elégedettek a képző vállalatok. Szívesen fogadják gyerekeinket. A képzőhelyek arra törekszenek a gyakorlati képzés során, hogy maguknak neveljék ki a szakember utánpótlást. A tanulók a gyakorlati képzés során a napi üzemi termelést ismerhetik meg. Az első évfolyamos pék, pék-cukrász, tanulók gyakorlati képzése részben a tanpékségünkben történik. Az előrehozott 3 éves szakképzés keretében pék szakmát tanuló diákjaink teljes gyakorlati képzése kispékségünkben történik. Itt kisüzemi körülmények között ismerhetik meg a szakma alapfogásait. A termelő üzemekben a nagyüzemi körülményeket tapasztalják meg tanulóink, megkönnyítve ezzel a későbbi munkába állásukat. A képzőhelyekkel rendszeres kapcsolatot tartunk, segítjük egymás munkáját, a felmerülő problémákat együtt oldjuk meg.

Informatikai szakmacsoport Az informatikai szakmák elsajátítására minden lehetőségünk adott. Jelenleg 3 számítógépes kabinetben folyik a csoportos oktatás. A multimédiás gépeken a számítógépes alapismereteken túl a szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentáció, adatbázis kezelés is a tananyag része. A gépek helyi hálózatba vannak kötve, az Internet-elérés is biztosított. Ez a szakmacsoportos képzés már csak kifutó rendszerben működik iskolánkban.

2.15.1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke Az iskolai pedagógiai munka megvalósításához szükséges taneszközök jegyzéke a Pedagógiai Programunk külön fejezetében található.

53

3. Az iskola helyi tanterve 3.1. Az iskola képzési rendje 3.1.1. A képzés szerkezete, oktatott szakmák, irányok, specialitások Iskolánkban élelmiszeripari és mezőgazdasági szakmacsoportban folyik a képzés, nagy hagyományokkal, tapasztalatokkal rendelkezünk. Mind a két szakmacsoportban több szinten oktatunk. Kifutó rendszerben informatika szakmacsoportos szakközépiskolai képzés is történik iskolánkban. Minden évben figyelmet fordítunk a diákok kommunikációs képességeinek fejlesztésére, a témahetek megtartására. Szakközépiskolai képzés Szakközépiskolai képzésünk négy évfolyamos. A képzés a kerettanterv alapján módosított világbanki tantervek alapján folyik. Szakközépiskolai képzés mezőgazdasági, élelmiszeripari, informatika szakmacsoportban történik. Az általános képzés mellett tanulóink szakmai orientációs, illetve alapozó képzésben részesülnek. Figyelembe véve tanulóink összetételének változását a képzés során kompetencia alapú fejlesztéseket is végzünk. A kilencedik évfolyam élelmiszeripari szakmacsoportos osztályában felmenő rendszerben szövegértés – szövegalkotás, valamint matematika kompetencia területen teljes lefedettségben kompetencia alapú tananyagok alapján tanítunk. Szociális, valamint életpálya-építés kompetencia területen osztályfőnöki, történelem, illetve szakmai orientációs tantárgyak keretében fejlesztjük célirányosan tanulóink kompetenciáit. Tervezzük a kompetencia fejlesztés bővítését, az új pedagógiai módszerek testületen belüli további terjesztését, alkalmazását. A szakközépiskolai képzés célja, hogy konvertálható ismereteket nyújtson felsőfokú tanulmányok folytatásához, a gyors munkaerő-piaci irányultságú szakképzéshez, az életpályán többször szükséges szakmaváltáshoz. 2013 szeptemberétől új, egységes kerettantervek alapján indulnak a szakközépiskolai képzéseink mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatokban. 2014.-től a földmérési, kertészeti ágazatban is indulnak képzéseink. A képzés központilag kiadott tantervek alapján történik, melybe helyi sajátosságainkat is beépítettük. Az átalakult szakközépiskolai képzés célja a szakmai érettségire, szakirányú felsőfokú továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítés, a közismereti képzés mellett. Négy évfolyama van, az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett, a technikus képzés egy tanéves követelményeit sajátítják el. A 12. évfolyamot követően az OKJ szerinti szakmai képzésbe léphetnek tanulóink. (12. évfolyamhoz, illetve érettségihez kötött szakmákat választhatnak). A képzés érettségi vizsgával zárul. Érettségi vizsgát 2005-től két szinten (közép és emelt) tehetnek diákjaink. Az érettségi feljogosítja a legjobbakat egyetemeken, illetve főiskolákon való továbbtanulásra. Az átalakult szakközépiskolai képzésben érettségiző tanulók az ágazati szakmai érettségi végzettséggel betölthető munkakörök az élelmiszeripari ágazatban 3113/8 számú élelmiszer laboráns, mezőgazdasági ágazatban 6130 számú vegyes profilú gazdálkodó, a kertészeti ágazatban ,a földmérési ágazatban

54

Akik nem a felsőfokú továbbtanulást választják, technikusi szakképesítést szerezhetnek, ágazati érettségivel egy tanév, ágazaton kívüli képzés esetén két év alatt. Újabb 1 év tanulással szaktechnikusok lehetnek. Ezek, az OKJ szerinti szakmák (az igény és a jelentkezők számának függvényében) a következők: Mezőgazdasági ágazatban:  Mezőgazdasági technikus  Kertészeti szaktechnikus  Parképítő és fenntartó technikus Élelmiszeripari ágazatban:  Élelmiszeripari technikus  sütő és cukrászipari szaktechnikus  hús és baromfiipari szaktechnikus  tartósítóipari szaktechnikus  tejipari szaktechnikus Annak sincs akadálya, hogy tanulóink más ágazatba tartozó szakmákat sajátítsanak el. Szakiskola A „hagyományos” szakiskolás tanulóink két évig általános műveltséget alapozó képzésben részesülnek, majd szakmai képzésben folytatják tanulmányaikat. Tanulóink az első két évben szakmai orientációs képzést is kapnak, két szakmacsoportban (mezőgazdasági, élelmiszeripari). Az általános műveltséget magalapozó képzés a kerettantervhez igazított helyi tantervek alapján történik. Tanulóinknak tartunk tanulást segítő tréninget, részt vesznek mentálhigiénés, informatikai, környezetvédelmi, élelmiszeranalitikai képzésben és nyelvtanulásra is módjuk nyílik. Iskolánkban angol és német nyelvoktatás folyik. A kilencedik évfolyam két osztályában felmenő rendszerben szövegértés – szövegalkotás, valamint matematika kompetencia területen teljes lefedettségben kompetencia alapú tananyagok alapján tanítunk. Szociális, valamint életpálya-építés kompetencia területen osztályfőnöki, történelem, illetve szakmai orientációs tantárgyak keretében fejlesztjük célirányosan tanulóink kompetenciáit. Tervezzük a kompetencia fejlesztés bővítését, az új pedagógiai módszerek testületen belüli további terjesztését, alkalmazását. A képzés célja, hogy tanulóink általános műveltségét növeljük, a nyolc év alatt felhalmozódott hiányosságokat pótoljuk, alkalmassá tegyük diákjainkat a további, szakmai képzésre. Célunk, hogy a legrátermettebbek különbözeti vizsga letétele után bekapcsolódhassanak a szakközépiskolai képzésbe. Szakképzés Tanulóink a tizedik osztály elvégzése után mindkét szakmacsoportban a moduláris szerkezetű OKJ szerinti szakmákból választhatnak, szakmai képzésük szakmától függően két-három évig tart. A szakmai képzéseket igény szerint, fenntartói engedéllyel indítjuk még egy, illetve két évig. Szakmai kínálatunk a következő: Mezőgazdasági szakmacsoportban:  kertész  erdészeti szakmunkás  gazda 55

Élelmiszeripari szakmacsoportban:  húsipari termékgyártó  pék  pék-cukrász Ezekre a szakmai képzésekre olyan tanulók jelentkezését is várjuk, akik korábbi tanulmányaikat nem iskolánkban folytatták. A szakmai képzésekre való felvétel egészségügyi alkalmassági vizsgálathoz, iskolai végzettséghez, illetve bemeneti kompetenciák meglétéhez kötött. A képzés központi programok alapján történik, helyi sajátosságokkal kiegészítve. A képzés szakmai vizsgával zárul. Az alapozó szakaszban elkezdett kompetencia fejlesztéseket folytatjuk, az elsajátított bevált módszereket a szakképző évfolyamon is alkalmazzuk. Az elméleti oktatás az iskola központi épületében zajlik. A gyakorlati képzés a mezőgazdasági szakmák esetében az iskola gyakorlókertjében, élelmiszeripari szakmákban jól felszerelt részvénytársaságoknál, vállalkozásoknál, és az iskolai tanpékségben történik. Előrehozott szakképzés 2012. szeptemberétől 3 éves előrehozott szakképzés is történik iskolánkban:  gazda,  erdészeti szakmunkás és  pék szakmákban. Az előrehozott szakképzésben részt vevő tanulóknak már a kilencedik évfolyamon oktatunk szakmai elméleti, gyakorlati ismereteket. E-mellett a közismereti tantárgyak keretében a képességeiket fejlesztjük. A szakmai gyakorlati képzés a gazda és a pék szakmák esetében saját gyakorlókertünkben, illetve tanpékségünkben történik. Az erdészeti szakmunkás tanulók gyakorlati képzése az Északerdő Zrt. Fónagysági Oktatási Központjában zajlik együttműködési megállapodás alapján. Az itt tanuló diákjainkkal az Északerdő Zrt tanulószerződést köt. A 10. évfolyamtól kezdődően a tanulók vállalkozásoknál tanulják a szakma gyakorlati tudnivalóit. A képzésben résztvevőkkel a képző cégek tanulmányi szerződést kötnek. A gazda szakképesítés megszerzése kiemelten támogatott, így az ide beiskolázott tanulók, tanulmányi eredményeiktől, igazolatlan hiányzásaiktól függően tanulmányi ösztöndíjban részesülnek. A képzés szakmai vizsgával zárul. A szakmai vizsga letétele után a legjobbaknak lehetőségük van a szakközépiskolai képzésbe különbözeti vizsga letétele után bekapcsolódni. Duális szakképzés 2013. szeptemberétől iskolánkban is indulnak a 3 éves duális szakképzések az alábbi szakmákban, az igényeknek megfelelően: Mezőgazdasági ágazatban:  gazda  kertész  dísznövénykertész  virágkötő és virágkereskedő  mezőgazdasági gazdaasszony – falusi vendéglátó további 1 év tanulással a következő ráépülések választhatóak:  biogazdálkodó 56

 gyógy- és fűszernövénytermesztő  virágdekoratőr  zöldség- és gyümölcstermesztő Az élelmiszeripari ágazatban választható szakmai képzések:  pék  húsipari termékgyártó  édesipari termékgyártó  élelmiszeripari szakmunkás A képzésbe az általános iskolát végzett tanulók léphetnek, ha egészségügyileg alkalmasak. A képzés közismereti és szakmai elméleti, illetve gyakorlati oktatást foglal magában. A képzés központi tantervek alapján történik, melybe a helyi sajátosságainkat is beépítettük. A képzés szakmai vizsgával zárul, mely után a tanulók különbözeti vizsga letételével szakközépiskolai képzésben érettségit szerezhetnek. Alapfokú iskolai végzettség hiányában a szakiskolába történő felvétel feltétele:  a 16. életév betöltése és  a HÍD program teljesítése. HÍD programok: Iskolánk a Szakiskolai Fejlesztési Program keretében 2004. óta fejleszt olyan tanulókat, akik betöltötték a 16. életévüket, de nem fejezték be az általános iskolai tanulmányaikat, illetve akik rendelkeznek általános iskolai végzettséggel, de nem kerültek felvételre. Hosszú évek óta szerzett tapasztalataink alapján indítjuk a HÍD I., ill. a HÍD II. programot. A programokat délelőtti időszakban arányosan elosztva tartjuk. HÍD II. Ebbe a képzési formába olyan 15. életévüket betöltött tanulókat várunk, akik nem fejezték be általános iskolai tanulmányaikat, de legalább 6. évfolyamról szóló bizonyítvánnyal rendelkeznek (abban a tanévben, amelyben betöltötte 15. életévét). A képzés központi tantervek alapján történik. A programban tanulóinkat tanulásra motiváljuk, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat látunk el, egy szakma elsajátításához szükséges ismereteket, készségeket fejlesztünk, részszakképesítés megszerzésére készítünk fel. A HÍD II. program záróvizsgával zárul, a sikeres komplex szakmai vizsga teljesítésével részképesítést szereznek. E-mellett tanúsítványt kapnak, mely alapfokú végzettséget tanúsít és középiskolában történő továbbtanulásra jogosít. Fejlesztési Programokban való részvételünk hatásai: Szakiskolai Fejlesztési program  a 2004/2005 tanévben két szakiskolai 9. osztályunkban a programban kidolgozott új tantervek alapján folytatjuk a képzést.  a 2004/2005 tanévben egy éves felkészítő évfolyamot indítunk a képzésből kimaradt, hátrányos helyzetű gyerekeknek. A képzés a programban kidolgozott tantervekkel történik. Az egy éves felkészítés után tanulóink egyes OKJ-s szakmai képzésekben folytathatják tanulmányaikat.

57

HEFOP 3.1.2  A 2005/2006. tanévtől a HEFOP 3.1.2. pályázat során Térségi Iskola és Óvoda Központok program keretében 2-2 tanulócsoportban teszteltük a központilag kidolgozott kompetencia alapú tananyagokat. A tapasztalataink alapján több modult azóta is használunk a napi tanítási munkánk során.  A 2007/2008 tanévtől kezdődően a kompetencia alapú tananyagok intézményi szintű elterjesztése, multiplikációja. TÁMOP 3.1.4.  A 2009/10 tanévtől a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében a kompetencia alapú fejlesztés szakközépiskolában történő elterjesztését vállaltuk négy kompetencia területen. TÁMOP 3.1.7.  A 2012.-ben elnyert TÁMOP 3.1.7. pályázatban felkészültünk a referencia intézményi működésre, jó gyakorlataink átadására. Vállalt referencia területünk: a kompetencia alapú fejlesztés szövegértés – szövegalkotás valamint matematika logika kompetencia területen. A szakmai referencia team irányításával, koordinálásával, aktív részvételével valósítjuk meg vállalt feladatainkat, kínáljuk szolgáltatásainkat. A szolgáltatások között szerepel nemcsak a jó gyakorlatok átadása, hanem bemutató órák tartása, mentoraink által nyújtott személyes támogatás, illetve a jó gyakorlatok teljes dokumentációjának átadása. A szolgáltatásunkat az elkészült szolgáltatási, kommunikációs tervek, eljárások alapján kínáljuk az érdeklődőknek. A jövő feladata, hogy az előminősítés, és a felkészülés után a referencia intézményi minősítésen is megfeleljen iskolánk, így minősített referencia intézmény lehessen. Oktató-nevelő munkánk követelményrendszerét a helyi tantervekben fogalmaztuk meg, illetve központi tantervek alapján dolgozunk. Ezek a központi tantervek módot adnak arra, hogy helyi sajátosságainkat beépítsük tanterveinkbe, a gyengébb tanulóinkat is felkészítsük az érettségire és a szakmai vizsgára. Ennek érdekében egyre többen kezdik alkalmazni a pályázatok megvalósítása során megismert módszereket.

3.2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tanagyag és követelményei Helyi tantervek A szakközépiskolai képzésben az Oktatási és Kulturális Minisztérium által a „Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyamai számára” néven (2/2008 OKM rendelettel beépítve a 17/2004.3.sz mellékletébe) kiadott KHF 2965/5/4 nyilvántartási számú kerettantervek alapján készült helyi tantervek alapján oktatjuk tanulóinkat. Helyi tanterveink a kerettantervek és az érettségi vizsgakövetelmény alapján átdolgozott világbanki tantervek. A tanterveket a munkaközösségek évente felülvizsgálták, beépítik a helyi sajátosságokat. A 2009/10 tanévtől az élelmiszeripari szakmacsoportos szakközépiskolai osztályunkban a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében az Educatio Kht által készített modulok alapján kompetencia alapú oktatást vezettünk be teljes lefedettséggel szövegértés – szövegalkotás, részben az életpálya építés, szociális kompetencia területen. Ezek a kerettantervek az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kerültek kiadásra. 2013. szeptembertől a szakközépiskolai képzéshez az 51./2012. EMMI rendelet által kiadott kerettanterveket használjuk. A szabad órakeret terhére helyi sajátosságokat építettünk be. 58

A szakmai órák tervezése a 14/2013 NGM rendeletben megjelent szakmai kerettantervek alapján történt. A szakiskolai képzésben az Oktatási és Kulturális Minisztérium által a „Kerettanterv a szakiskolák 9-10. évfolyamai számára” néven (2/2008 OKM rendelettel beépítve a 17/2004.3.sz mellékletébe) kiadott KHF 2965/5/5 nyilvántartási számú kerettantervek alapján készült helyi tantervek alapján oktatjuk tanulóinkat. Helyi tanterveiket a kerettanterv alapján kerültek felülvizsgálatra. Két10. évfolyamos osztályunkban a Szakiskolai Fejlesztési Program során kidolgozott tantervek alapján tanítunk. Tizedikes szakiskolai osztályunkban az Educatio Kht által kidolgozott tananyagokat alkalmazzuk teljes lefedettséggel szövegértés – szövegalkotás, valamint matematika kompetencia területen. A szociális, valamint az életpálya építés kompetencia terület egyes moduljait beépítettük ezen osztályok tanterveibe. Ezek a kerettantervek az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kerültek kiadásra. Vannak osztályok, csoportok, ahol a TIOK pályázatban kidolgozott-kipróbált, a TÁMOP 3.1.4. során is tanított modulok egy részét is alkalmazzuk. A tanulók fejlesztését a pedagógusaink által kidolgozott különböző témahetek, hagyományos projektjeink tanórai, illetve tanórán kívüli kereteiben is végezzük. A szakmai képzés helyi tantervei az FVM által kiadott 8/2008 rendelet alapján, valamint a kiadott központi programok alapján készültek. A központi programokba beépítettük a helyi sajátosságokat. 2008. szeptemberétől a szakképzők 11. évfolyamán az új moduláris felépítésű szakmákra kidolgozott központi programok alapján készített helyi programok alapján végezzük a szakmai képzéseket. Az előrehozott szakképesítéshez a 20/2010. OKM rendelet valamint a 17/2004. OM rendelet módosításában kiadott közismereti tanterveket alkalmazzuk. A képzés szakmai elméleti-gyakorlati programja az FVM által kiadott 8/2008. rendelete alapján készült. A képzésre kialakított helyi tanterveinkbe beépítettük az iskolai sajátosságokat. A duális szakképzés közismereti óráihoz az 51./2012. EMMI rendelet által kiadott kerettanterveket használjuk. A szakmai órákat a 14/2013 NGM rendeletben megjelent szakmai kerettantervek alapján a központilag kiadott tanterveket alkalmazzuk a szabad órakeretek terhére sajátosságainkat építjük be helyi tanterveinkbe. A HÍD II programok esetében a közismereti képzéshez az 51./2012. EMMI rendelet által, erre a programra kiadott speciális tanterveket alkalmazzuk, az itt tanuló diákjainkat egy részképesítés megszerzésére is felkésztjük, 14/2013 NGM rendeletben megjelent szakiskolai kerettantervekből készített helyi tanterveink alapján. Helyi tanterveinket külön fejezetben helyeztük el.

59

Óratervek A felmenő évfolyamokon a közoktatási törvény által biztosított kötelező és választható órák alapján számítottuk az iskolai órakeretet, valamint az egyes osztályok óratervét, a csoportbontásokat. A szabadon választható órák keretét tanulóink sajátosságait figyelembe véve csoportbontásokra használtuk fel. 2013 szeptemberétől induló képzéseink óraterveit a kerettantervben ajánlottak szerint, a helyi sajátosságainkat figyelembe véve alakítottuk ki. A köznevelési törvényben biztosított órakeret terhére az egyes osztályokban csoportbontásokat építettünk be a következő tanítási órákra: magyar, matematika, tanulásmódszertan, informatika, és idegen nyelv. Egyes osztályaink két szakmásak, szakmacsoportosak. Erre az alacsony jelentkezési arány miatt van szükség. Az itt jelentkező többlet csoportbontásokat is a biztosított órakeret terhére tesszük meg. Szakközépiskolai osztályainknál külön óratervek készültek az egyes ágazatokra. A szakiskolai képzésben a törvény által biztosított órakeret terhére tanulás módszertani foglalkozásokat építettünk be. Óraterveink a Pedagógiai Program külön fejezetében találhatóak. A képzéshez engedélyezett összes óraszám tervezése Az egyes évfolyamokon a Köznevelési Törvényben előírtak szerint alkalmazzuk a kötelező óraszámokat. Éves órakeretünk az indítható osztályoktól, indított szakmáktól függően változik.

Az érettségi vizsgára felkészítés Érettségi vizsgára tanulóinkat a következő tantárgyakból készítjük fel: magyar, történelem, idegen nyelv (angol, német), matematika, fizika, kémia, biológia, informatika, valamint szakmai orientációs tantárgyak (mezőgazdasági, élelmiszeripari, informatikai, valamint szakmai tantárgyak). A kötelező érettségi tantárgyakon kívül választott tantárgyból felkészítő foglalkozásokat szervezünk tantárgyanként heti plusz egy óra erejéig a 11. és 12. évfolyamon amennyiben a jelentkezők száma eléri az 5 főt. Emelt szintű érettségi vizsgára is igyekszünk a jelentkezőket felkészíteni. Felkészítő foglalkozásokat szervezünk (csoportonként heti 1 órában) a 11. és 12. évfolyamon, amennyiben a jelentkezők száma legalább 6 fő. Az egyes tantárgyakban előírt tananyagot, a részletes követelményeket a pedagógiai programunk külön fejezetébe rendeztük.

3.2.1. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tanulók az idegen nyelv terén választhatnak, eldönthetik, hogy angol vagy német nyelvet tanulnak. A választást a jelentkezési lapon kell rögzíteni, ami a beiratkozáskor véglegesül. A 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire való felkészüléshez a tanuló választhat fakultatív tantárgyat, de a csoport indításához szükséges minimális létszám 6 fő. Az egyéb tantárgyaknál akkor lesz választási lehetőségük a tanulóknak, ha erre a kerettantervek lehetőséget adnak. A tanuló számára a pedagógusválasztás csak csoportbontásban tanított órák esetén van, amennyiben a csoportszervezés szabályait, létszámát, és az órarendet ez nem befolyásolja. Minden esetben igazgatói engedély szükséges. Korrepetálást, érettségire illetve szakmai vizsgára való felkészítést igény szerint tarthatnak a szaktanárok. Tehetséggondozás, versenyre való felkészítés egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás keretében történik. 60

Választható tanórán kívüli foglalkozások a sportköri foglalkozások (labdarúgás, konditermi foglalkozás, természetjárás). Szakkörök igény szerint működnek: Házi versenyek: - Sportversenyek - Nyelvi versenyek - Helyesírási verseny - Szavaló verseny - Versíró verseny - Projekt hetekhez köthető pályázatok, versenyek

3.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánk a helyi tanterveit, a képzési formákat, a pályázat keretében történő fejlesztéseket, valamint tanulóink anyagi helyzetét figyelembe véve választja ki az alkalmazott tankönyveket, taneszközöket. Az alapozó képzés során a Mozaik, az Apáczai, a Nemzeti Tankönyv kiadó könyveit használjuk. Iskolánk csak olyan tankönyveket alkalmaz, melyeket az Oktatási Miniszter tankönyvvé nyilvánított. A szakmai képzésekhez az FVM VKSZI által kidolgozott tankönyveket biztosítjuk diákjaink számára. A kompetenciafejlesztésekhez az Educatio Kht által kidolgozott munkatankönyveket használjuk. Ezek ára nem teszi lehetővé, hogy minden évben, minden diákunk számra új munkatankönyvet biztosítsunk. E miatt az egyes tankönyveket többször is használjuk, a szükséges részeket fénymásolatban kapják kézhez tanulóink, illetve elektronikus úton dolgozhatnak belőlük a tanítási órákon. A duális képzéshez szükséges közismeretis tankönyveket az akkreditált tankönyvek közül választjuk. A 2013. szeptemberben induló szakközépiskolai képzéshez a minisztérium által jóváhagyott tankönyvekből választjuk ki a megfelelőket. Az iskolai tankönyvek, taneszközök kiválasztása az egyes munkaközösségek feladata. Új tankönyveket csak az igazgató jóváhagyásával felmenő rendszerben történő bevezetéssel alkalmazunk. A taneszközök kiválasztásánál az alábbi szempontok szerint döntünk:  a tankönyv, taneszköz hatékonyan segítse a helyi tanterv megvalósítását  előnyben részesítjük a több éven keresztül használható eszközöket  az iskolai könyvtár állományából a tanórai foglalkozásokra is tudjunk eszközöket biztosítani  a taneszközök ára ne terhelje indokolatlanul a szülőket. Vannak tantárgyak, melyekhez a tanítási órákra az iskolai könyvtárból biztosítunk tankönyveket. Ezek ára olyan magas, hogy megvételükkel nem tudjuk, nem akarjuk a szülőket terhelni. A tankönyvek beszerzését iskolánk pedagógusa végzi. Iskolánk tanulóinak többsége ingyenes tankönyvre jogosult. Számukra használt tankönyveket is tudunk biztosítani. Az iskolai könyvtárfejlesztésre biztosított keretből iskolánk tankönyveket is vásárol, annak érdekében, hogy az arra rászoruló, de ingyen tankönyvre nem jogosult tanulóinknak tartós tankönyvet tudjunk kölcsönözni. 61

Az iskolai tankönyvtámogatás keretösszegét az iskolaszék javaslata alapján osztjuk szét tanulóink között.

3.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi hagyományokból adódó lehetőségekre és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határozzuk meg a különböző évfolyamokon és tagozatokon.

3.4.1. A 9-10. évfolyamon pedagógiai feladatainak megvalósítása A hozzánk kerülő tanulóink nagy része jelentős szociális hátránnyal és nagymértékű tanulásbeli hiányosságokkal kezdi meg középiskolai tanulmányait, ami sok esetben lehetetlenné teszik akár egy szakma elsajátítását is. Ezért elsősorban ezeknek a hiányosságoknak a kompenzálására fordítunk kiemelt figyelmet, hogy megalapozzuk azokat a kompetenciákat, amelyek az eredményes tanuláshoz és szakmaszerzéshez szükségesek. Célunk szakképzésben a szakmaszerzéshez szükséges ismeretek elsajátíttatása, alkalmassá téve őket a munkaerőpiacon való helytállásra, további szakmák megtanulására. Szakközépiskolában felkészítés az érettségire, a legjobbaknak lehetőséget adva a továbbtanulásra is. Kiemelt feladatainknak tartjuk a következőket:  tantárgyi felzárkóztatás  figyelemkoncentráció fejlesztés  részképességek fejlesztése  kötelesség és felelősségtudat kialakítása  akarat, kitartás, mint pozitív tulajdonságok előtérbe állítása  helyesírási készség fejlesztése  verbális emlékezet fejlesztése  szövegértés, helyesírás fejlesztése  matematikai képességek fejlesztése  a tanulás iránti motiváltság felkeltésével a korai iskolaelhagyás megakadályozása,  illetve jelentős csökkentése További feladataink meghatározása:  kulturált viselkedés kialakítása, ami nyilvánuljon meg trágármentes beszédben, másokkal szembeni tiszteletben  legyenek képesek segítséget nyújtani az arra rászorulóknak  mintákat adunk az ismeretszerzésben a feladat-és problémamegoldáshoz  kialakítjuk és bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat  segítünk választ adni erkölcsi és életvezetési problémáikra  az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni  az önismeret alakításával a fejlesztő értékelés és önértékelés képességét fejlesztjük  a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása, melynek fontos része a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az erőszakmentesség, az empátia, az emberi méltóság tisztelete, a felelős párkapcsolatok kialakítása

62

3.4.2. A 11-12. évfolyamon pedagógiai feladatainak megvalósítása Tanulóink egy része a 11. évfolyam végén szakmát szerezve fejezi be tanulmányait. Nagyon fontos, hogy úgy lépjenek ki a munka világába, hogy a munkaerőpiacon helyt tudjanak állni, és az élethosszig tartó tanulás megalapozásával képessé váljanak újabb ismeretek elsajátítására, ne a munkanélküliek számát szaporítsák. A szakközépiskolai tagozaton tanulók érettségi vizsgával fejezik be tanulmányaikat. Számukra is kiemelt feladat az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása. Ezen kívül fontos hangsúlyt kell, hogy kapjon a pályaválasztás, pályaorientáció, illetve a továbbtanulás lehetősége. Feladataink:  a lemorzsolódás megakadályozása  a megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése  alapismeretek rendszerezése, tantárgyi követelmények kiszélesítése, elmélyítése  általános műveltség megalapozása  az önálló tanulás – ami élethosszig tartó – képességeinek kialakítása, megerősítése  szakmai orientáció, a szakmai tudás megalapozása  a záróvizsgákra történő eredményes felkészítés  a munkába állásra történő felkészítés  a szociális és életviteli kompetenciák kiemelt megerősítése, hogy felelős, törvénytisztelő, az életben sikeres felnőtt állampolgárokká váljanak  felelősen alakítsák saját természeti és társadalmi környezetüket  legyenek tisztában az egyén és közérdek, többség és kisebbség fogalmával és ezek fontosságát a közösséghez, illetve az egymáshoz való viszonyulásban értsék, alkalmazzák  legyenek tisztában jogaikkal, de tudják kötelességeiket is  a mindennapi életvitelhez fontos ismeretekben – gazdasági, pénzügyi, környezetvédelmi, egészségügyi – is legyenek jártasak

3.5. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Felvételi eljárás Iskolánkba tanulóink az általános iskolai tanulmányaik befejezése után kerülnek. Kivételt képeznek a felkészítő évfolyamra, valamint a HÍD programra felvett tanulók. A szakközépiskolába, valamint a duális szakképzésre az EMMI és az Oktatási Államtitkárság által meghatározott általános felvételi eljárás keretében vesszük fel tanulóinkat. Felvételi vizsgát nem szervezünk. Az általános iskolában elért eredmények súlyozott átlagának figyelembe vételével alakítjuk ki az iskolai sorrendünket. Szakmai képzéseinkre saját tanulóink február folyamán jelentkeznek. A más iskolából hozzánk jelentkező tanulók minden év áprilisában adhatják be jelentkezéseiket. Nekik május hónap során tartunk felvételi elbeszélgetést. A szakmai képzésbe bekapcsolódás feltétele az egészségügyi alkalmasság. A pályaalkalmassági vizsgálatot iskolaorvosunk végzi. A felvételi eljárások során elbeszélgetünk leendő tanulóinkkal, érdeklődünk terveikről, elképzeléseikről. A felvételi eljárás során figyelmet fordítunk azokra a gyerekekre, akiknek a testvérei már iskolánkban tanulnak, tanultak. Azok közül a tanulók közül, akik már voltak iskolánk tanulói azok visszavételére van mód, akik iskolai munkájukkal, magatartásukkal korábban nem sértették iskolánk szabályait. Két azonos eredményt elérő tanuló közül, amennyiben választanunk kell a halmozottan hátrányos helyzetű jelentkező kap lehetőséget a felvételre.

63

A tanév közben érkező gyerekek esetében tanköteles tanuló felvételét csak a szülő, gondviselő jelenléte alapján tudjuk intézni. A felvétel szempontja a korábbi években elért eredmények, a tanuló korábbi magatartása, hiányzásai. Elutasító határozatunk ellen a Vidékfejlesztési Minisztérium Szakképzési Osztályának vezetőjének címzett, iskolánkhoz benyújtott fellebbezéssel élhetnek. Tanulói jogviszony A tanulóink tanulói jogviszonya felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvételről az iskola igazgatója dönt. Tanulóink beiratkozásához szükséges iratok:  személyi igazolvány,  előző iskolai tanulmányaikat, végzettségüket igazoló okmányok,  diákigazolvány megrendeléséhez szükséges okmányiroda által kiállított adatlap  az ingyenes tankönyvre jogosultak esetében a jogosultságot igazoló iratok, a kérelem  a mindenkori áraknak, rendeleteknek megfelelően a diákigazolvány térítési díja, a balesetbiztosítás megkötéséhez szükséges díj.  a duális szakképzésbe bekapcsolódó tanulók esetében szükséges feltétel a 14. életév, és az egészségügyi alkalmasság. Tanulóink tanulói jogviszonya megszűnik, aki:  más iskolában folytatja tanulmányait, az átvétel napjával,  a tankötelezettség megszűnése után szülői hozzájárulással leszámol, a leszámolás napjával (nagykorú tanuló esetén írásban bejelenti, hogy kimarad),  fegyelmi határozattal, a határozat jogerőre emelkedésének napjával,  nem tanköteles tanuló esetén, ha 30 óránál többet mulaszt igazolatlanul,  szakközépiskolában az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján (kivéve, ha a tanuló a szakképzésben kíván továbbtanulni),  a szakképzésben tanuló diákok esetében:  ha a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján,  ha a tanuló nem jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján,  ha a tanuló egészségileg alkalmatlanná vált és nem tudunk számára megfelelő szakképesítést ajánlani, A tanulmányaikat megszakító tanulók tanulói jogviszonya a megszűntető határozatban rögzített nappal szűnik meg. Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, vagy fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltották. Iskolánkban az egyes évfolyamokon belül a továbbhaladás feltételei:  Tanulóink magasabb évfolyamon csak akkor folytathatják tanulmányaikat, ha a megelőző évfolyamot sikeresen befejezték. Az egyes tanulók év végi osztályzatait a nevelőtestület az osztályozó értekezleten véglegesíti, dönt a magasabb évfolyamra lépéséről, a vizsgára bocsátásról. A külső gyakorlóhelyen tanuló diákok gyakorlati érdemjegyeit a képzőhely állapítja meg. 64

      

 





A magántanulók továbbhaladásának feltétele a sikeres osztályozó vizsga letétele. 2012/2013. tanévtől javítóvizsgát legfeljebb 3 tantárgyból tehetnek tanulóink. Pótvizsgát azon tanulók tehetnek, akik arra jelentkeztek. Akik nem nyilatkoztak a javítóvizsgára való jelentkezésről, tanulmányaikat az évfolyam ismétlésével folytathatják. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból távol maradt, illetve az előírt időpontig nem tette le. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha azt a gyakorlati képzés szervezője engedélyezte. Egyedi elbírálás alapján dönt iskolánk a szakközépiskolából a szakképzésbe átlépésről. A szakiskolai szakképzésből a szakközépiskolai képzésbe történő áthelyezés egyedi kérelmek alapján, az előírt különbözeti vizsgák sikeres letétele után lehetséges. A félévi, év végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak, ha: - magántanuló - a 20/2012. EMMI rendeletben, SZMSZ-ben meghatározott hiányzásokat túllépte A félévkor, év végén nem osztályozható tanulók esetében iskolánk félévi, év végi osztályozó vizsgák letételére kötelezi a mulasztókat. Az évvégén hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók számára a továbbhaladás feltétele a sikeres az osztályozó vizsga. Osztályozó vizsga letételét a tantestület engedélyezi. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást és az iskola eleget tett a meghatározott (legalább 2 szülői) értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie. Az általános műveltséget megalapozó képzésben résztvevő tanulóink 10. osztály végén iskolai záróvizsgát tesznek. A vizsga három tantárgyból kötelező (magyar, matematika, történelem), emellett minden diákunk egy választható tantárgyból ad számot tudásáról. A szülő kérésére egy alkalommal bármelyik évfolyam megismételhető.

3.6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei Az iskola törekvése, a szülők és a diákok igénye egyaránt, hogy a tanulók teljesítményének értékelése objektív, a tanuló életkori sajátosságait figyelembe vevő legyen. A tanulók osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy a tanulmányok alatti vizsgán nyújtott teljesítménye alapján állapítjuk meg. a tanulmányok alatti vizsgák a következők:  osztályozó vizsga,  különbözeti vizsga,  pótló vizsga,  javító vizsga. A szülők tájékoztatása a gyermekeik eredményeiről a 2.6. pontban felsorolt formákban történhet. 65

Az iskola által számon kérhető követelmények részletesen a helyi tantervekben kerültek meghatározásra. Munkaközösségeink az egyes tantárgyakra minimum követelményeket is meghatároztak. Ezek évente felülvizsgálatra kerülnek. A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató írásos szülői kérelemre mentesíti:  az érdemjeggyel, osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, e helyett szöveges értékelési minősítést írunk elő  egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből (a gyakorlati képzés kivételével) az évfolyam minősítés alól Érettségi vizsgán – a vizsgaszabályzat alapján – azon tantárgyak helyett, melyekből felmentést kapott más tantárgyat választhat, írásbeli vizsga alól felmentést kérhet.

3.6.1. Az iskolai írásbeli, szóbeli beszámoltatások. A beszámoltatások formája, rendje, korlátai Az ellenőrzés, az ismeretek számonkérésének formái Szóbeli felelet Minden tanulónak félévente legalább egy alkalommal lehetőséget biztosítunk ismereteinek szóbeli kifejtésére. Az SNI-s tanulók esetében figyelembe vesszük a nevelési tanácsadó által tett javaslatokat. Írásbeli felelet Írásbeli ellenőrzésre sor kerülhet egy – két, vagy több tanítási óra anyagából. Az ellenőrzés anyagát figyelembe véve határozzuk meg az írásbeli számonkérés idejét. Az írásbeli dolgozatok száma egy tanítási napon a kettőt nem haladhatja meg. A rövid dolgozatok megírására előzetes egyeztetés nélkül is sor kerülhet. A dolgozatot a megírástól számított két héten belül a pedagógus kijavítja és kiosztja. Témazáró dolgozat Az egyes témák lezárását követően kerül sor a témazáró dolgozatok megírására. Témazáró dolgozat írására csak előzetes egyeztetés után kerülhet sor. Az írás időpontját legalább egy héttel korábban ismertetni kell a tanulókkal. A témazáró dolgozat írása előtt a tanítási órán összefoglalást tartunk. Egy tanítási napon maximum két témazáró dolgozat íratható. Az egyes tantárgyakból félévente iratható témazáró dolgozatok száma maximum a tantárgy éves óraszáma plusz kettő. A témazáró dolgozatok érdemjegyét a féléves, éves értékelésnél súlyozottan (kétszeres szorzó) számítjuk. A dolgozatot a megírástól számított két héten belül a pedagógus kijavítja és kiosztja. Projekt munkák A kompetencia alapú fejlesztése során tanulóink projekt feladatokat is kaphatnak. Ezek értékelése az projekt munka kiadása során kiadott, megbeszélt szempontok alapján történik.

66

Záróvizsgák Az iskolai záróvizsgákat a tanulmányok alatti vizsgák szabályai szerint szervezzük. A vizsgák konkrét időpontjáról, az elsajátítandó ismeretekről tanulóinkat legalább két héttel korábban értesítjük. Kisérettségik A „kisérettségik” szervezésekor az érettségi vizsgákra előírt szabályokat alkalmazzuk. A vizsgák konkrét időpontjáról, az elsajátítandó ismeretekről tanulóinkat legalább két héttel korábban értesítjük. Szakmai és érettség vizsgák A szakmai és érettségi vizsgákat a rendeletekben meghatározottak szerint szervezzük. Ezeket a vizsgákat azon tanulók kezdhetik meg, akik az előírt tanulmányi követelményeket teljesítették és erről bizonyítvánnyal rendelkeznek. Osztályozó vizsgák Iskolánk magántanulói félévkor és tanév végén osztályozó vizsgán adnak számot tudásukról. A félévi, év végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell a tanulónak tennie, ha:  felmentettük a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  hiányzásai meghaladják a 250 órát,  szakképesítés felkészítő szakmában az elméleti tanítási órák 20%-át (Nkt. 5 § (1) d) pontjában),  pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak 20-20%-át (KT 27 § 2), 29 § 1))  egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át és e-miatt teljesítménye tanítási év közben nem volt osztályozható. Osztályozó vizsgának számít szakképzésben szervezett beszámoltató vizsga is. A vizsgáról a vizsga előtt legalább két héttel minden érintettet írásban értesítünk. A megjelent tanulók az egyes tantárgyakból írásbeli vizsgát tesznek. Ennek eredményétől függetlenül - az írásbelik után - a tanulók három fős szakmai bizottság előtt szóban is beszámolnak. Osztályozó vizsgán a tanuló a félév, illetve a tanév követelményeiből ad számot, ezek iskolánk helyi tantervében megtalálhatóak. A vizsgára felkészüléshez a szaktanárok ismertetik a gyerekekkel az elsajátítandó tananyagot. Különbözeti vizsgák A képzési formát, szakképesítést váltó tanulók számára évente legalább két alkalommal szervezünk különbözeti vizsgákat. A különbözeti vizsga letételére kötelezetteket határozatban értesítjük kötelezettségükről, illetve a vizsga időpontjáról. A különbözeti vizsga követelményeiről tájékoztatjuk az érintetteket. A vizsga anyaga az előírt tantárgy megfelelő évfolyamos követelménye, a helyi tantervekben foglaltaknak megfelelően. A felkészüléshez tanáraink egyénenként is segítséget nyújtanak. A különbözeti vizsgákat az osztályozó vizsgákhoz hasonlóan bonyolítjuk. Pótló vizsga Pótló vizsgát, azon tanulók tehetnek, akik a vizsgáról nekik fel nem róható okból elkéstek, távol maradtak, illetve engedéllyel távoztak. A pótló vizsga letételének időpontjáról szóban, illetve írásban (amennyiben nincs az adott vizsgaidőszakban lehetőség a pótlásra) tájékoztatjuk tanulóinkat. A követelmények az eredeti vizsga követelményeivel azonosak. Javító vizsga Javító vizsgát tanulóink tanév végén az alábbi esetekben tehetnek: 67

a tanév végén (legfeljebb három tantárgyból) elégtelen osztályzatot szereztek,  az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számukra felróható okból elkésnek, távol maradnak, engedély nélkül távoznak,  osztályozó, különbözeti vizsgán legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot szereztek,  szakmai gyakorlatból, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt írásban engedélyezte. A javítóvizsgák időpontját iskolai munkatervünkben rögzítjük, erről a tanulókat tanév végén szóban tájékoztatjuk, majd a nyári szünet idejére, az iskola kapujára kifüggesztjük, a honlapra feltesszük. Az érdeklődőket telefonon is tájékoztatjuk. A vizsga követelményei az adott tantárgy, adott évfolyamos követelményeivel azonosak. 

A Tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. EMMI rendeletben foglaltaknak megfelelően bonyolítjuk. Ennek szabályozása a 2.9. alatt található.

3.6.2. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Házi feladat A házi feladat a folyamatos tanulásra nevelésnek és az önálló tanulási képességfejlesztésének legfontosabb és leggyakrabban alkalmazott pedagógiai eszköze. A meghatározásánál e két funkciót kell figyelembe venni. Tanulóink számára pedagógusaink házi feladatot adnak, annak érdekében, hogy az iskolában tanultakat az otthoni munka során elmélyíthessék. A házi feladatnak szervesen kell kapcsolódni az órán tanultakhoz. A sikeres tanulói teljesítés érdekében fontos a tanári segítségnyújtás, a pontos feladatkijelölés, egyértelmű utasítások adása. Az önálló ismeretszerzést, információfeldolgozást kívánó feladatoknál gondoskodni kell arról, hogy a tanár által megjelölt források, segédeszközök minden tanuló számára rendelkezésre álljanak. Mindkét esetben lényeges a feladat elvégzéséhez szükséges időtartam megállapítása, amelynek meghatározásához a tanulócsoportba tartozó diákok közül az átlagos képességű gyerek számára szükséges időt kell figyelembe venni. A napi írásbeli és szóbeli házi feladat elkészítésének időtartama tantárgyanként ne haladja meg átlagosan a napi 30 percet. Az ennél hosszabb időt igénybe vevő feladatok elvégzésére legalább egy hetet kell a tanulónak biztosítani. A házi feladat kijelölésében fontos elv, hogy az órai tananyaghoz kapcsolódik, pontosan megjelöltek a felhasználható segédeszközök (tankönyv, feladatgyűjtemény, munkafüzet, órai jegyzetek, Internet, stb.), az elkészítés határideje, formája és a minimum terjedelme, valamint az ellenőrzés és értékelés formája, módja. A házi feladat rendszeres ellenőrzése minden pedagógus feladata. A szóbeli és írásbeli házi feladatok arányát az tantárgyak követelményei határozzák meg. A legoptimálisabb órarend elkészítésével igyekszünk a tanulók terhelését egyenletessé tenni, hogy mindenki a képességeinek megfelelően készülhessen a tanórákra. Hétvégére, hosszabb, több napos szünetekre az egyik óráról a másikra adottnál ne legyen több házi feladat. Tanulóink ismereteinek elmélyítésére szorgalmi feladat adható, melynek megoldása nem kötelező. A szorgalmi feladatok megoldását a szaktanár a tanuló értékelésekor figyelembe veheti. Tanulóink számára házi dolgozat, kutatómunka, projekt munka elkészítése is feladatként adható. Ezek elkészítésére megfelelő időt biztosítunk. Az elkészítés során kollégáink

68

konzultációs lehetőséget biztosítanak. Tanulóink rendelkezésére áll a könyvtár, valamint a számítástechnikai szaktantermeink.

3.7. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérési, értékelési rendszere Az értékelés és az ellenőrzés bár különbözik egymástól, mégis egymással szorosan összefügg. Ezért az értékelési rendszerünket az ellenőrzési rendszerrel együtt dolgozzuk ki. Értékelési alapelveink a következők:  Legyen értékelésünk objektív, érvényes, reális, összehasonlítható.  Feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgyak jellegének.  Sokoldalú, változatos értékelési formákat alkalmazzunk.  Az értékelés legyen személyre szóló, motiváló hatású, kiszámítható, következetes.  A követelményrendszer, s az értékelés legyen nyilvános, mindenki által követhetőkövetendő.  Értékelésünkben domináljon a pozitívum, motiváló hatású legyen, az értéket, a személyiséget tartsuk tiszteletben.  Legyen számon kérhető, dokumentálható.  Az értékelés szakmai és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár, a vezető felel.

3.7.1. A tanulói munka értékelésének, ellenőrzésének rendszere Az értékelés célja:  Viszonyítás o a pedagógiai célokhoz (egyéni fejlődés, személyiségfejlődés), o a tanulási követelményekhez, o a társakhoz, az önmagához mért változáshoz.  Kialakítani az önértékelési képességet. Értékelésünk az értékelő személye és az értékelés célja szerint lehet külső illetve belső értékelés. Külső értékelésünk lehet:  Központi, állami mérések (OECD, PISA, OH)  Helyi, önkormányzati mérések,  Felvételi vizsgák, nyelvvizsgák, más külső vizsgák és ezek elemzései  Különböző versenyek eredményei és ezek elemzései Belső értékelésünk lehet:  Vezetői  Csoportos, munkaközösségi  Egyéni Mihez viszonyítunk az értékelés során:  Normához – Azt vizsgáljuk, hogy milyen mértékű az elsajátítás az elvárásokhoz, a követelményekhez képest.  Kritériumokhoz – Arra figyelünk, hogy elérte- e a tanuló a kitűzött célokat.  Önmagához – A tanulók önmagukhoz történt fejlődésének a mértékét vizsgáljuk. Az értékelés funkciói:  Visszacsatolás a tanulásról, a tanulóról. Ez a funkció elsősorban a pedagógusnak szól, 69

 

arról, hogy a tanuló hol tart a tanulásban. Minősítés a tanulóról, az elért eredményekről. Ez a funkció elsősorban a tanulónak szól, arról, hogy az ismereteket milyen szinten sajátította el. Tájékoztatás a tanuló által elért eredményekről. Ez a funkció elsődlegesen a szülőknek szól gyermekük teljesítményéről.

Az értékelés módszerei:  Megítélés(megfigyelés) – elfogadhatónak vagy elfogadhatatlannak ítéljük a tanuló teljesítményét.  Becslés (feleltetés, szóbeli vizsgák)– egy elképzelt skálán helyezzük el a tanulót teljesítménye alapján.  Mérés – mérőeszközzel mérünk és egy rögzített skálán helyezzük el a tanulót teljesítménye alapján.  Megerősítés – fontos mozzanata a mérésnek, lehet piros pont, osztályzat, dicséret szóban vagy írásban, jutalom. A módszerek közül pedagógusaink az adott osztály, csoport illetve tanuló számára a leghatékonyabbat, a leginkább ösztönzőt választják. Az értékelés fajtái:  Diagnosztikus értékelés - Szükség szerinti gyakorisággal, tanulás hatékonyságának érdekében alkalmazzuk. Ezt az értékelést a fejlesztések előtt végezzük, annak érdekében, hogy lássuk, honnan indulunk (előzetes helyzetfeltárás a tanuló tudásáról).  Formatív értékelés - A tanítás-tanulás folyamatában; a hibák, nehézségek feltárása érdekében, a fejlesztést, a formálást szem előtt tartva alkalmazzuk.  Szummatív értékelés – Lezárás, minősítés. Ezt az értékelési fajtát a tanulási folyamat szakaszaiban, az egyes témakörök, egységek végén, félévkor, évvégén alkalmazzuk.  Elemző követő teljesítménymérő - Az eredmények tanulságait visszacsatoljuk a nevelési – oktatási folyamatba.  Kompetencia mérés – A képzés során előírt kompetenciák meglétének mérése.  Önértékelés  A projektek értékelése Az értékelés formái:  Személyes, verbális értékelés: Jellege: korrigáló, segítő orientáló, tanácsadó.  Írásbeli, szöveges értékelés: Jellege: visszacsatoló, tanácsadó, ösztönző, a tanulási folyamatba épített (szöveges, egyedi, vagy egységes)  Osztályozás: Jellege: viszonyító, minősítő, mérő, ösztönző, motiváló.  Kompetencia mérőlap: Jellege: a képzésben előírt kompetenciák meglétét, mérőlap segítségével  Önértékelés: Jellege: a tanuló önmaga értékeli az elért teljesítését  Projekt munkák értékelése: Jellege: a tanulók által készített projektek értékelése, a projekt készítésének folyamatában való részvétel.

70

A folyamaton belüli formatív értékelés, a tanuló önmagához mért fejlődésének értékelése nem lehet érdemjegy, annak fejlesztőnek, segítőnek, motiválónak kell lenni (szóbeli-, szöveges értékelés). Osztályzattal a normához, a kritériumokhoz való viszonyítás során értékelünk. Az osztályzat az értékelés folyamatában központi szerepet tölt be. Az értékelés folyamán tanulóink önmagukat és társaikat is értékelik. A tanult anyagokat csak az után értékeljük, hogy a tanuló már megértette. Tanulóink a tanulási folyamat során tisztában legyenek azzal, mi a feladatuk, mikor, mit milyen formában ellenőrzünk, értékelünk A tanulók munkáját naponta, hetente értékeljük, a tudásszintet egy-egy anyagrész (téma) után, a továbbhaladás lehetőségét félévente, évente, illetve vizsgák alkalmával. A havonta szerzendő érdemjegyek száma tantárgyanként minimum egy (írásbeli, szóbeli). A projekt munkák alkalmazásával, ezek értékelése is megjelent iskolánkban. Ennek során értékeljük a csoport egészének, a csoporttagok munkáját, az előkészítést, a végrehajtást és a produktumot. Az értékelés során a tanulók a saját, társaik illetve a csoportok munkáját is értékelik. Az elvégzett feladatok értékelése érdemjeggyel is történhet. A kapott érdemjegyeket a tanulók éves, féléves munkájának értékelésébe teljes értékűen beszámítjuk. A projekt értékelésének szempontjait a projekt indítása előtt tisztázzuk a résztvevőkkel. A témahetek, projekthetek szervezése során a tanulók teljesítményét, produktumait a projektek munkákhoz hasonlóan értékeljük. A csoportmunkában, páros munkák során a tanulók teljesítményének értékelése szóban a munkák elvégzése után történik. Értékelhetjük a közös munkát érdemjeggyel is. Kaphatnak a csoporttagok az elért teljesítményéért azonos osztályzatot, de lehet, differenciáltan is értékelni. Az osztályozás elveit a feladat kiadásakor tisztázzuk. A kapott érdemjegyek a tanuló éves, féléves munkájába teljes értékűen beszámításra kerülnek. A szakmára felkészítő évfolyamon a szakmacsoportra jellemző bemeneti kompetenciák folyamatos fejlesztése során minden kompetencia mérése előre kidolgozott mérőlap segítségével történik. A tanuló és a pedagógus külön-külön méri a kompetenciák meglétét, azonosan szerkesztett mérőlapok alapján. Azokban az osztályainkban, amelyekben a szövegértés – szövegalkotás kompetencia területen teljes lefedettséggel alkalmazzuk az Educatio Kht által kidolgozott tananyagokat a magyar tantárgy keretében, ott a tanulók teljesítményét egyetlen érdemjeggyel értékeljük. A többi kompetencia területen az egyes modulok értékelése a programcsomagokban ajánlottak szerint történik. Az elért eredmények beépülnek a tanuló félévi, év végi eredményeibe. Helyi tanterveinkben a szakmai orientációs tantárgyakat több tantárgyra, elméleti és gyakorlati foglalkozásokra bontottuk. Ezek értékelése szétbontott tantárgyanként történik. A kapott osztályzatok a naplóba is így kerülnek. Félévkor, év végén is tantárgyanként értékelnek szaktanáraink. A félévkor, tanév végén kapott érdemjegyekből az osztályfőnök a szaktanárokkal egyeztetve egyetlen osztályzatot alakít ki, az egyes tantárgyak óraszámának arányában. Az ellenőrzőbe, a bizonyítványba, az anyakönyvbe ez az osztályzat kerül. Értékelés a tanulási- tanítási folyamatban:  Új ismeretekhez, készségekhez szükséges előfeltételek megléte. A mérés diagnosztikus, a mérőeszközt a pedagógus állítja össze, hisz neki fontos tudni, honnan indulnak tanítványai (nem lehet osztályzat, helyette pontokban vagy százalékban mérünk). 71

      

Kompenzációs szakasz. Ebben a szakaszban a tanulók hiányosságainak csökkentésére kerül sor, az értékelés formatív, nem lehet osztályzat. Az előfeltételek megléte. Ebben a fázisban újra diagnosztikus értékelést végzünk, mely nem lehet osztályzat (helyette pontokban, százalékban értékelünk). Az új téma feldolgozása, ismeret átadás, készségalakítás folyamata ennek során felmérjük hová jutottak tanulóink az új ismeretek elsajátításával. A folyamatnak ebben a szakaszában formatív értékelést alkalmazunk, mely nem lehet osztályzat. Kompenzációs szakasz. Itt fogjuk a lemaradó tanulókat egyénileg, differenciáltan fejleszteni, formatív illetve diagnosztikus értékelést végzünk, mely nem osztályzat. Az elsajátított új téma, ismeret, készség mennyire felel meg a követelményeknek. Ezen a ponton lezáró értékelést végzünk, mely osztályzattal történik. Kompetenciamérés Projekt munkák értékelése.

A tanulói méréseket meghatározó alapelveink:  A tantárgyak, témakörök meghatározása  A mintaválasztás elveinek a tisztázása  A háttéradatok  A feladatok meghatározása, szerkesztése  A nyilvánosságra hozatal  Az elvárt megoldások pontos ismerete  Kidolgozott útmutató, javítókulcs  Egységesen szerkesztett tanári-tanulói kompetencia mérőlapok  Az értékelési folyamat ismerete A mérések jelentősége, hatása: A tanulók számára:  A tanulókat ösztönzi a tanulásra, szembesíti őket a követelményekkel, önmagukhoz viszonyított jobb eredmény elérésére késztet.  Tapasztalathoz juttatja a tanulókat a vizsgaszituációban való helytállásról, az arra való készülésről. A pedagógus számára:  Tükröt mutat az értékelés realitását illetően; figyelmeztet a túlzott szigorra csakúgy, mint a megengedhetetlen mértékű liberalizmusra.  Hozzájárul a pedagógus énképének, szakmai hitelességének, testületi státuszának korrekciójához, aktualizálásához. Az értékelés fontos színterei a vizsgák: A vizsgák szerepe kettős: a tanulók teljesítményének minősítése és az oktatás tartalmának szabályozása. Formái:  külső (ha külső intézmény vagy személy vizsgáztat),  belső Szintjei:  egyszintű (pl.: állami nyelvvizsga)  kétszintű Az ellenőrzés, értékelés, minősítés eszközrendszere:  feladatlapok  diagnosztizáló mérés  témazáró feladatok 72

                  

szóbeli számonkérés tesztek tudáspróbák feladatsorok szorgalmi feladatok záróvizsga kis érettségi vizsgák érettségi vizsgák szakmai vizsgák beszámolók házi dolgozatok kis előadások üzemlátogatások projekt munkák a munkafolyamatok elvégzése versenyek, vetélkedők javítóvizsgák, osztályozó vizsgák különbözeti vizsgák tanári, tanulói kompetencia mérőlapok

Az iskolánkban alkalmazott folyamatos mérések:  bemeneti mérés (kilencedik évfolyamon)  tanév eleji felmérés  témakör előtti felmérés  témákat lezáró értékelés  projektek értékelése  kimeneti mérés (egyes fejlesztések után)  10. évfolyamos záróvizsga  12. évfolyamos „kis érettségi” vizsga  érettségi vizsgák  szakmai vizsgák  felvételi elbeszélgetések  a tanulók fizikai állapotának mérése  speciális mérések (személyiségfejlesztéshez, iskolai önértékeléshez kapcsolódó)  pályázatokhoz kapcsolódó mérések  szociometriai mérések A tanulók ellenőrzését, értékelését, minősítését végzik:  a szaktanárok  a szakoktatók  az osztályfőnökök  a nevelőtestület  a minőségirányítási csoport  a vizsgabizottságok, kérdező tanárok  a nevelőtestület által felkért, megbízott személyek  felkért, megbízott külső szakemberek  a tanulók, szülők elégedettségi kérdőívek alapján Ahhoz, hogy alapelveink megvalósulhassanak, a tanév elején az egyes tantárgyak követelményeit világosan meg kell fogalmaznunk és a tanulók tudomására hoznunk. Az egyes tantárgyak követelményrendszerét minden tanár köteles betartani. 73

Az értékelés formái:  Személyes, szóbeli értékelés történik:  a tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad  a tanár megragadja a tanórán kívüli lehetőségeket is (szakkör, korrepetálás, tehetséggondozás)  szaktanárok által az évközi érdemjegyek és az osztályzatok megállapításakor  fogadóórákon  szülői értekezleten az osztályfőnök által  az osztályfőnök az osztályban tanító tanárok véleményét is közvetíti a magatartás- és szorgalomjegyek kapcsán  osztályfőnök által a naplók és az ellenőrzők havi felülvizsgálatakor  iskola által szervezett programok értékelésekor (kirándulás, színházlátogatás, iskolai műsor, vetélkedők stb.)  DÖK előtt  tantestület előtt (szélsőséges esetekben)  az igazgató vagy igazgatóhelyettesek, a fegyelmi bizottság képviselője által (kiemelkedő eredmények, illetve fegyelmi vétségek kapcsán) 

Szöveges értékelés írásban:  szaktanár vagy osztályfőnök által, félévente illetve szükség esetén (kiemelkedő teljesítmények, illetve problémás tanulók esetén)  bejegyzések az ellenőrző könyvbe  dicséretek illetve elmarasztalások beírása az ellenőrző könyvbe  szaktanárok dolgozatokra írt véleményei  külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, rendőrség, bíróság, pályázatok)



Értékelés és minősítés  A szaktanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik a saját értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások követelményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket. Az ismertetésnek legyen írásbeli dokumentuma (pl.: lediktálás a füzetbe). A szaktanárok a tanulók teljesítményét tanév közben érdemjegyekkel értékelik (1-5), félévkor és tanév végén osztályzatokkal minősítik (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen).  Tanév végén a fejlődési tendencia figyelembevételével az egész tanévben nyújtott teljesítmény értékeljük.  A tanév elején és végén is megtörténik a tanulók fizikai állapotának mérése testnevelés órákon a Hungarofit teszt segítségével. A tanév eleji és tanév végi adatok összehasonlító elemzését, értékelését a testnevelés munkaközösség tagjai végzik el. Az eredmények alapján fejlesztési terveket készítenek.  Nem osztályozható a tanuló, ha a törvényben meghatározott, megengedett hiányzást túllépte.  Az egyes tantárgyak évközi számonkérésének módjait a helyi tanterv tartalmazza.  Az érdemjegyekhez és az osztályzatokhoz szóbeli értékelés is társul.  A félévi osztályzat az ellenőrző könyvbe, az év végi a bizonyítványba kerül.  Szóbeli feleletek értékelésekor a nyelvi kifejezőkészség is legyen szempont.  A tanórai aktiválást és a plusz munkát külön értékeljük.  Az érdemjegy minimális száma: havonta 1.  A magyar nyelv és irodalom tantárgyat szakiskolában külön osztályozzuk. 74

   

Az egészségfejlesztés, a tanulásmódszertan tantárgyakat érdemjeggyel nem értékeljük, csupán szövegesen (részt vett, megfelelt, jól megfelelt). A szakiskolai szakmai orientációs tantárgyak esetében az elméletet és a gyakorlatot külön érdemjeggyel értékeljük. A félévi értesítőbe és az év végi bizonyítványba a két jegyből képzett egy érdemjegy kerül. A szakközépiskolai szakmai orientációs, illetve alapozó tantárgyakat modulonként külön értékeljük. A félévi értesítőbe és az év végi bizonyítványba a rész jegyekből képzett egy érdemjegy kerül. A szakmára felkészítő évfolyam tanulóinál a bemeneti kompetenciák meglétét mérjük, kompetencia mérőlapok segítségével. Ők tanév végén kompetencia bizonyítványt kapnak.

Az értékelés nyilvános fórumai:  havi versenyek, vetélkedők, aktuális versenyek, a PP. VI. pontja tartalmazza  bemutatóórák, nyíltórák, tanórán kívüli foglalkozások  speciális tantárgyi felmérések lehetősége külső illetve belső szervezésben  értékelés az egész diákközösség előtt (tanévzáró-, tanévnyitó ünnepélyek, iskolai rendezvények)  értékelés a nevelőtestület előtt (tantestületi értekezletek, iskolai események)  iskolai szervezésű versenyek, vetélkedők  szakköri-, osztály,- napközis munkák  projektmunkák bemutatása Az értékelés alkalmai: Elméleti oktatás Folyamatos szóbeli és írásbeli ellenőrzés, órán való aktivitás, órai munka értékelése, témazáró dolgozat, tematikus tesztek, feladatlapok, félévkor és év végén írásbeli teszt (hatékonysági vizsgálat) Gyakorlati oktatás Munkafolyamatok, munkadarabok értékelése folyamatosan az év során, félévi és év végi vizsgamunkák értékelése a szakmák sajátosságainak megfelelően. A gyakorlati munkák során havonta érdemjegyet kapnak tanulóink. A projektmunkák folyamatának, az elkészült projektek értékelése (önértékelés, társak és a pedagógus értékelése). Kompetenciamérések A szakmára előkészítő évfolyam tanulóinak az egyes projektek befejezése után, tanulói önértékelés, és tanári kompetenciamérés történik. Az iskolánkba érkező kilencedikes tanulóink a tanév kezdetekor bemeneti, a tanév végén kimeneti kompetenciamérésen vesznek részt. Projekt munkák elkészítése során A tanulók által készített projekt munkák készítése során, illetve a munka végén magának a projektnek az értékelése. Magatartás, szorgalom Érdemjeggyel, osztályzattal (az osztályfőnök, az osztályban tanító pedagógusok, az osztálydiákbizottságok véleménye alapján). A magasabb évfolyamba lépés feltétele 75

Az adott évfolyamra vonatkozó tantervi minimumkövetelmények teljesítése. Az előkészítő évfolyam tanulói esetében a bemeneti kompetenciák megszerzése. Félévi, év végi érdemjegyek megállapítása A tanulók félévi, év végi érdemjegyeinek megállapítása az osztályozó konferencián történik. A döntés előtt a szaktanár javaslatot tesz, az osztályfőnökkel előzetesen egyeztetve. Az osztályozó értekezlet dönt - az osztályfőnök észrevétele alapján - az érdemjegyről abban az esetben, ha a javasolt érdemjegy és az osztályzatok összhangja nem biztosított, vagy a szaktanár nem akart, tudott dönteni. A tanulók teljesítményének rendszeres értékelése a tantárgyat tanító szaktanár joga és kötelessége. A tanulói teljesítmények értékelésének alapja a tanórákon nyújtott teljesítmény, az írásbeli dolgozatok eredményei és az év végi záróvizsgák eredményei. Az egyes témazáró dolgozatok, az év végi záróvizsgák, az osztályozó vizsgák, a javító vizsgák érdemjegyeinek meghatározására a munkaközösségek által meghatározott ponthatárok alapján történik. A kis érettségi vizsgák értékelése az érettségi vizsga szabályzat alapján történik. Év végi elégtelen osztályzatok esetén:  A tanuló tanév végén javítóvizsgát tehet, amennyiben a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott,  szakmai gyakorlatból, amennyiben azt a gyakorlati képzés szervezője írásban engedélyezte. Vizsgák: Iskolánk a javító vizsgákat évente egy alkalommal, a tanév megkezdése előtt bonyolítja. Osztályozó vizsgákat félévente szervezünk. Különbözeti vizsgákat a tanév során többször szervezünk, amennyiben arra szükség van. A különböző vizsgáknál a helyi tanterv követelményei a mérvadók. Javító, osztályozó, különbözeti, beszámoltató, köztes vizsgán az akkor nyújtott teljesítményt kell figyelembe venni.  Javítóvizsgát akkor tehetnek tanulóink, ha tanév végén szándékukról nyilatkoztak.  Osztályozó vizsgát az a tanulónk tehet, akinek hiányzása a törvényben előírt hiányzást meghaladta és a nevelőtestület számára engedélyezte e vizsgát.  Különbözeti vizsgát az a tanulónk tehet, aki más iskolából került hozzánk, illetve magasabb képzési formába lép és a továbbhaladás feltétele e különbözeti vizsga megléte.  Köztes vizsgát az előbbiektől eltérő esetekben szervezhet iskolánk. Szakiskolai tanulóink számára a 10. évfolyam végén májusban iskolai záróvizsgát szervezünk. Szakközépiskolai tanulóinknak  a 12. évfolyamon „kis érettségi” vizsgát majd  érettségi vizsgát szervezünk. Szakképző iskolai tanulóink számára a képzési idő végén szakmai vizsgát szervezünk. Az érettségi, illetve a szakmai vizsgákon a központi vizsgakövetelmények az irányadóak. A vizsgákon a nyújtott teljesítményt vesszük figyelembe. A szakmai, az érettségi vizsgákon az országosan egységes vizsgakövetelményeket alkalmazzuk. A vizsgák megszervezését, lebonyolítását, a vizsgázók teljesítményének értékelését, a vizsgára való jelentkezést, az ügyvitelre vonatkozó teendőket a 76

vizsgaszabályzatokban foglaltaknak megfelelően végezzük. A szakiskolások iskolai záróvizsgáján a helyi tantervi követelmények az irányadóak. A vizsgán matematika, magyar, történelem tantárgyakból kötelezően és egy általuk választott tantárgyból adnak számot tudásukról tanulóink. A matematika, magyar vizsga írásbeli, az elégtelen osztályzatot szerzett tanulóink szóban javíthatnak. Osztályzat javítási lehetőséget minden tanulónk kap, aki nem elégedett írásbeli eredményeivel. Választott tantárgy bármelyik két évig tanult tárgy lehet. A választott tantárgyból a vizsga történhet, írásban vagy szóban (a munkaközösségek megállapodásától függően). Az írásbeli feladatokat, a szóbeli tételeket a munkaközösségek készítik, egységesek minden osztályban. Követendő elvünk, hogy a helyi záróvizsgán szerzett érdemjegy nem ronthatja az egész éves munka alapján kialakult teljesítményt.

Az értékelés elvei a szakmára felkészítő évfolyamon Az értékelés alapelvei:  kompetencia-alapú  teljesítménykritérium-alapú (a kidolgozott mérési eszközökön alapul)  projekt-produktumra épülő  individualizált o figyelembe kell venni a tanuló egyéni igényeit, haladási adottságait, o a teljesítményeket egyénileg, eltérő időpontban is mérhetik o a törvényben előírt valamennyi kompetenciát mérni kell  szöveges formájú  az értékelés szempontjai a tanuló és a tanár számára egyaránt azonosan értelmezhetők  a tanulói önértékelést is figyelembe veszi Kompetencia mérés folyamata A mérési eszközök meghatározottak:  rendszeres visszacsatolás az egyes projektfeladatokban Önellenőrző lapok segítségével,  értékelés a projekt végén az adott projektnek megfelelő Tanulói és Tanári teljesítményértékelő lapon,  az évfolyam elvégzése, ha az OKJ-ban bemeneti feltételként meghatározott valamennyi kompetenciával rendelkezik, és ezt az egyéni portfóliójával igazolja. A mérés - értékelés  A tanuló mérése előre megadott teljesítménykritériumok alapján történik,  Ahány kompetenciát tartalmaz a kompetencia profil táblázata, kompetenciamérés szükséges.

77

annyi

3.8. A tanulók teljesítményének, magatartásának, szorgalmának értékelése, minősítése. A jutalmazás és fegyelmezés elvei Alapelvek Az értékelés helyi rendszerén belül a magatartás és a szorgalom értékelésekor kiemelt fontosságúnak tartjuk a következőket:  segítse az iskola nevelési és oktatási céljainak elérését  segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is  az értékelés általában a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon  mindig legyen személyre szabott. A magatartás és a szorgalom értékelésének módja Az osztályfőnök összegzi az osztály és a kollégák javaslatait. Lényeges különbség esetén osztályfőnöki óra keretében (különös problémás esetekben az osztályt tanító tanárok megbeszélésén) megvitatja azokat. Végleges döntést az osztályfőnök hoz. Ha nem sikerül közös minősítést kialakítani, az osztályfőnök az osztályozó konferencia segítségét kérheti. A tanuló magatartását és szorgalmát félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. Az év végi minősítés az egész évre szól. A magatartás és a szorgalom minősítése között csak nagyon indokolt esetben lehet egy fokozatnál nagyobb különbség. A magatartás értékelése Az értékelés szempontjai:  Megfelelés az iskolai követelményeknek  Házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok betartása és betartatása  Szükség esetén aktív kiállás a rendbontók, fegyelmezetlenek ellen az iskolai viselkedés megtartásáért  A közösség és annak tagjaihoz való viszony  Beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének elősegítése  Aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megoldásában  Segítőkészség a problémák feltárásában, megoldásában  Megfelelés az általános viselkedési normáknak - Udvarias, figyelmes viselkedés - Kultúrál hangnem minden körülmények között Az értékelés skálája: Példás: Az a tanuló, aki az elbírálás minden szempontjának megfelel. Magatartása példamutató, közösségi munkában aktív, tisztelettudóan viselkedik Jó: Az a tanuló, aki a kisebb hiányosságok, kifogások mellett felel meg. Nem részesült írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmező intézkedésben. Önként nem vállal feladatot, de a rábízottat elvégzi, hibáit belátja, kész arra, hogy javítson rajtuk. Változó: A házi rendet megszegi, nem vállal feladatot, a közösségbe nehezen illeszkedik be. Nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni. Nem részesült igazgatói szóbeli figyelmeztetésben. Rossz: Közösségromboló, környezetét szándékosan rongálja, tiszteletlen nevelőivel, társaival szemben. A követelményeknek sorozatosan nem felel meg vagy magatartásával kapcsolatban olyan súlyos kifogás merült fel, hogy igazgatói intésben vagy fegyelmi eljárás után büntetésben részesült. 78

A szorgalom értékelése Az értékelés szempontjai:  A motiváltság Követelmények:  A tudás megszerzésének igénye  Az egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény.  A tanulás folyamata Követelmények:  Jó idő- és munkaszervezés  Kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés  Fegyelmezett, aktív tanórai tevékenység Többletek: tanulmányi versenyek, szakkörök, pályázatok Az értékelés skálája Egy tantárgyi bukás nem kizáró ok (a példás kivételével) egyetlen szorgalmi minősítésnek sem, az osztályfőnök mérlegeli a bukás körülményeit. Kettő vagy több tantárgyi bukás esetén a szorgalmi minősítés változónál jobb nem lehet. Példás: Képességeinek megfelelően tanul, rendszeresen végez gyűjtőmunkát, részt vesz szaktantárgyi versenyeken. Jó: Szorgalmasan tanul, de képességei alapján jobb eredmény érhetne el, nem elég önálló. Változó: Ha nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni, felkészülése rendszertelen, teljesítménye ingadozó, feladatvégzése pontatlan. Hanyag A tantervi minimumot segítség ellenére is alacsony szinten teljesíti, órákon inaktív, a követelményeknek nem is próbál megfelelni. Az eszközrendszer használata a tanév során a célok és feladatok megvalósításának megfelelően kerül alkalmazásra. Az egységes pedagógiai eljárás érdekében, testületi konszenzus alapján fogalmazódott meg, hogy a megállapított érdemjegyekben milyen magatartás formáknak kell tükröződniük.

Fegyelmező intézkedések Fontosnak tartjuk a pozitívumok erősítését, s nem a büntetési eszközök alkalmazásától várjuk a nevelés eredményességét. A fegyelmező intézkedések alapjai: Fegyelmező intézkedésre azon tanulóinkkal szemben kerül sor, akik a házirendben, a közoktatási törvényben megfogalmazottakat megszegik, valamint az alapvető erkölcsi normák ellen vétenek. Büntetésben részesülnek azon tanulóink, akik  a tanulmányi kötelezettségeiket folyamatosan nem teljesítik,  a házirend előírásait megszegik,  igazolatlanul mulasztanak,  agresszíven, tiszteletlenül viselkednek társaikkal, nevelőikkel szemben. 79

A fegyelmezések alkalmai: osztály, diákönkormányzat, iskolaközösség, tantestület előtti. Alkalmazott módok:  beszélgetés, figyelmeztetés,  különböző egyedi programok megvonása,  jelzés a szülő felé szóban, írásban,  szaktanári, szakoktatói, osztályfőnöki,  igazgatói, tantestületi elmarasztalás,  egyeztető eljárás,  fegyelmi felelősségre vonás. A fegyelmi felelősségre vonás előtt, amennyiben ez releváns, megkísérelünk egyeztető eljárást kezdeményezni, annak érdekében, hogy a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő között megállapodás jöjjön létre a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás szabályait az SZMSZ-ben részletezzük. A büntetés során a fokozatosság elvét betartjuk, kivéve azon súlyos eseteket, amikor a vétség nem arányos az alacsonyabb fokozatú büntetéssel. A büntetésekről a tanulóközösséget, a nevelőtestületet folyamatosan tájékoztatjuk.

Kiemelkedő teljesítmények értékelése Fontos szempont, hogy a jutalmazás egyénre szabott és motiváló hatású legyen. A jutalmazás alapjai:  kimagasló tanulmányi eredmény  jó tanulmányi eredmény  versenyeken való eredményes részvétel  közösségért végzett tevékenység  iskolai rendezvényeken kiemelkedő szereplés  kiemelkedő sportteljesítmény  az iskolai életben aktívan szerepet vállaló osztályok, tanulóközösségek  minden olyan tevékenység, amely az iskola hírnevét öregbíti A jutalmazás alkalmai: osztály, diákönkormányzat, iskolaközösség, tantestület előtti. A jutalmazás formái:  szaktanári, szakoktatói, osztályfőnöki,  igazgatói, tantestületi dicséret,  minden karácsonykor az Élelmező Oktatási Alapítvány egyszeri jutalomban részesíti az arra érdemes tanulókat,  tanév végén a Debreczeni Márton Diákjaiért Alapítvány díjat ad át az év végzős tanulói közül a legsikeresebbeknek  tanév végén oklevél, jutalom könyvek  a képző vállalatok jutalmai  más egyéni és csoportos jutalmak (oklevél, közös színház, mozi látogatás, kirándulás, apró ajándékok)  Évente egy osztályunk elnyeri "a legjobb közösség" címet. A jutalmazásokról a tanulóközösséget, a nevelőtestületet folyamatosan tájékoztatjuk. 80

3.9. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei Szakmai csoportok esetén a törvényi létszám előírások alapján történik. Az óratervek tartalmazzák csoportbontásokat, ami nálunk általában idegen nyelvből, informatikából, és tanulás módszertanból, vagy lehetőség szerint magyar nyelvből és matematikából történik. A bontás névsor, szintfelmérés, vagy a tanult nyelvek alapján történik. Itt van lehetősége a tanulóknak a tanárválasztásra a létszámok függvényében. Több szakmás, több szakmacsoportos osztályokban a szakmai tárgyak szerint történik a bontás, illetve a szakmai gyakorlatos órákon létszámtól függően.

3.10. Projektoktatás 3.11. A moduláris oktatásnál az egyes modulok értékelése, minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe A szakmai képzésben a 2008/2009-es tanévtől kezdődően moduláris rendszerben folyik az oktatás felmenő rendszerben. A modulok tantárgyakra lettek bontva, a szaktanárok a tantárgyakat értékelik. Az egyes modulok tantárgyanként akár több év anyagában is benne lehetnek. A modulok teljes egészében történő értékelésére csak a szakmai vizsgán kerül sor.

3.12. Mindennapos testnevelés Iskolánk a mindennapos testnevelésre vonatkozó törvényi kötelezettségét az órarendbe épített testnevelés órákkal biztosítja. A testnevelés órákat azokon a napokon tudjuk az órarendbe építeni, amikor tanulóink az iskolában közismereti, szakmai elméleti képzésen vannak. A szakmai gyakorlati képzést külső cégeknél végző tanulók esetében a gyakorlatos napokon ezt a feltételt nem tudjuk teljesíteni. Egyedi esetekben módot adunk az egyes szakosztályokban rendszeresen sportoló gyerekek számára, két testnevelés óra kiváltására.

3.13. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A közoktatási törvény 41.§-ának 5) rendelkezik a tanulók fizikai állapotának méréséről. Iskolánkban az egységes mérés és értékelés az alábbiak szerint történik minden évben: I. Az AEROB állóképesség mérése Hungarofit teszt segítségével: Cooper teszttel II. Az erő-állóképesség mérése: 1. helyből távolugrás 2. hasonfekvésből törzsemelés 3. hanyatfekvésből felülés 4. fekvőtámaszban karhajlítás III. Szűrések gerinc problémákra: az éves iskolaorvosi vizsgálat alkalmával. Szükség esetén biztosítjuk a gyógytestnevelési órákon való részvételt. Felméréseinket ősszel és tavasszal végezzük, az értékelésre júniusban kerül sor. A tanulók fejlődését számítógépen is nyilvántartjuk, értékeljük. Felelősek a testnevelő tanárok.

81

3.14. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések  Útravaló Ösztöndíjprogram  Infrastruktúra és hozzáférés  Korrepetálás Iskolánkban ezt a területet külön szabályozzuk a 2003. CXXV. Törvény szerint.

3.15. A középszintű érettségi vizsga témakörei Az 100/1997. sz Kormányrendelet melléklete meghatározza az érettségi vizsgák részletes követelményeit. Az itt meghatározottak alapján iskolánk készíti iskolánk az egyes tantárgyak középszintű érettségi vizsgáinak témaköreit. Ezeket tanévenként a munkaközösségek felülvizsgálják és a szükséges változtatásokat beépítik. A témaköröket az érettségi követelmények elé csatoljuk.

3.16. Szakmai program szakközépiskolában és szakiskolában Iskolánk az elmúlt évtizedekben folyamatosan figyelemmel kísérték a közismereti oktatás, valamint a szakképzési rendszer változását. Folyamatosan pályáztunk. Ennek hatására oktató – nevelő munkánk folyamatos átalakítása folyik. A 2003-ban meghirdetett Szakiskolai Fejlesztési program A és C komponensében iskolánk sikeres pályázata révén részt vett. E program új szakmai fejlesztéseket (taneszköz, módszertan, képzési forma) hozott iskolánk életébe. Az 1/2005. OM rendelet megjelenésével a szakképzésben újra óriási változás történt. A moduláris rendszerű, korszerűsített képzési jegyzék szerinti szakmai képzés 2008. szeptemberétől indult iskolánkban. A HEFOP 3.1.2. és a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében kompetencia alapú fejlesztéseket, új, korszerű pedagógiai módszerek bevezetését valósítottuk meg. 2008/2009-es tanévtől iskolánk, mint küldő iskola a Gálffy Ignác TISZK tagja lett. A TISZK a Berzeviczy Gergely Szakképző Iskola és Szakképző Központ, mint fogadó iskola, a Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola, mint küldő iskola és iskolánk együttműködéseként jött létre. A 2011-12 tanévben a TÁMOP 3.1.7. pályázat segítségével készültünk a referencia intézményi működésre, a szolgáltatói szerepre. A közeljövő feladata a minősítés megszerzése a kompetencia alapú fejlesztések területén. Az iskolaszerkezet átalakítása  Iskolánkban a 9-10. osztály képzését az 1997/98-as tanévben beindítottuk, ezzel egy időben elkezdjük felkészíteni tanulóinkat a szakmai képzésre.  Az 1998/99-es tanévtől folyamatosan indítjuk a 9-10. osztályosok képzését. A kétéves szakmai orientációs képzés után a már meglévő szakmai profilunkban OKJ szerinti szakmák képzését indítjuk. Meg kell találnunk annak lehetőségét, hogy minden hozzánk került tanuló szakmát tanuljon. Azok számára is tudunk szakmát ajánlani, akik a 10. évfolyam követelményeit nem teljesítették.  2012. szeptembertől előrehozott szakképzési formában indult pék, erdészeti szakmunkás, gazda tanulóink képzése.  2013. szeptembertől szakiskolai képzésünk gyökeresen átalakul. Minden szakmában 3 éves duális szakképzési formában indulnak szakmai képzéseink, felmenő rendszerben.  Érettségizett tanulóink számára a következő szakmai képzést kínáljuk: mezőgazdasági ágazatban: 82

parképítő technikus  parképítő és fenntartó technikus élelmiszeripari ágazatban:  élelmiszeripari technikus  sütő-cukrász szaktechnikus  hús és baromfiipari szaktechnikus  tejipari szaktechnikus  tartósítóipari szaktechnikus Általános iskolát végzett tanulók számára: mezőgazdasági ágazatban: - dísznövénykertész - gazda - kertész - erdészeti szakmunkás - virágkötő, virágkereskedő további 1 év tanulással az alábbi ráépüléseket kínáljuk:  biogazdálkodó  gyógynövény- és fűszernövény termelő  virágdekoratőr  zöldség- és gyümölcs termelő élelmiszeripari ágazatban: - pék - húsipari termékgyártó - édesipari termékgyártó - élelmiszeripari szakmunkás  HÍD programok Fenntartói engedéllyel, igény alapján indítjuk a HÍD I., illetve HÍD II. programot. A HÍD I. programban a jelentkezők arányában az alábbi részképesítéseket építjük a képzési programba:  kerti munkás  parkgondozó  kertépítő fenntartó  virágbolti eladó  virágkötő Gálffy Ignác TISZK keretében:  bolti hentes  csontozó munkás  húskészítmény gyártó  mézeskalács készítő  sütőipari és gyorspékségi munkás  zöldség és gyümölcsfeldolgozó 

Szakképzési kínálatunkat igény esetén az alapító okirat módosítása után bővíteni tudjuk.  Szakképzésünket rugalmassá tesszük, igyekszünk alkalmazkodni a munkaerőpiac igényeihez, de ehhez több segítséget várunk a kamaráktól, illetve a régióban működő munkaügyi központoktól. Célszerű megvalósítanunk iskolánkon belül a többszintű szakmai képzés lehetőségét.  A szakközépiskolai osztályainkban érettségiző tanulóink számára újabb vonzó, a munkaerőpiac igényeihez kapcsolódó szakmai képzéseket tervezünk, kívánunk indítani.

83

 Folyamatosan keressük az újabb szakmák oktatásának lehetőségét a kevésbé vonzóak helyett.  Szeretnénk megoldani a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink felzárkóztatását, a szakképzésbe való bekapcsolását. Ennek érdekében kihasználunk minden pályázati lehetőséget. Két PHARE pályázat keretében tananyagokat fejlesztettünk, próbáltunk ki, amellyel a hátrányos helyzetűek esélyeit növelhettük. A PHARE HU 0008 pályázatunkban 120 órás tanár továbbképzési programot dolgoztunk ki. A programok testületünk módszertani megújulását szolgálta. A HEFOP 3.1.2, a Szakiskolai Fejlesztési Program valamint a TÁMOP 3.1.4. pályázat további segítséget adott a hátrányos helyzetű fiatalok szakképzésbe történő bekapcsolásához és a terület módszertani képzéséhez.  A szakiskolai fejlesztési program A és C komponensének megvalósítására pályázati támogatást kaptunk. A program keretében 2004/2005 tanévtől két 9. osztályunkban az új korszerű tananyagok alapján oktatjuk diákjainkat. 2004/2005 tanévtől szintén pályázati támogatással egy éves felkészítő évfolyamot szervezünk a képzésből kimaradt hátrányos helyzetű tanulóknak. A HEFOP 3.1.2. pályázat támogatásával kompetencia alapú programcsomagokat teszteltünk, értékeltünk. A kipróbált modulok egy részét a pályázat lezárása után is alkalmazzuk a mindennapi munkánkban. A TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében újabb osztályokban, újabb kollégák bevonásával terjesztjük a kompetencia alapú oktatást iskolánkban.  A TÁMOP 3.1.7. pályázat megvalósítása után, a referencia intézményi minősítés elnyerésével, már nemcsak iskolánkban, hanem más intézményekben is szeretnénk népszerűsíteni, terjeszteni a kompetencia alapú fejlesztéseket, szolgáltatások nyújtásával segíteni a munkájukat.  Állandóan figyeljük a különböző pályázati lehetőségeket, mert fejlődni, gyarapodni pályázati támogatással tudunk. Partnereinkkel jó kapcsolatot alakítottunk ki, ők a konzorciumi partnereink különböző pályázatokban.  Kihasználjuk a decentralizált pályázati források lehívására szolgáló lehetőségeket.  Évek óta készítjük Miskolc virágosításához az egynyári palántákat. E feladat minél jobb ellátása érdekében gyakorlókertünkben a fólia sátrakat, üvegházakat átalakítjuk, fejlesztjük. Korszerűsítettük, hatékonyabbá tettük a fűtésrendszert.  Az Agrokultúra Kft-vel együttműködést építettünk ki. Ennek keretében a város konyháira a gyakorlókertben zöldségféléket termelünk, palántákat készítünk.  Szántóföldünkön az Agroker Kft-vel együttműködve termelünk különféle szántóföldi növényeket.  Célunk egy jól működő partnerkapcsolat kialakítása külföldi iskolával, hogy tudjunk közösen pályázni az Európai Uniós forrásokra. Ehhez szükséges a nyelvi képzés színvonalának emelése, a tanulók jobb motiválása.  Az új típusú képzéshez szükséges ismereteket, tapasztalatokat pedagógusaink önképzések, átképzések, továbbképzések keretein belül sajátították el. A képzésekhez a HEFOP, TÁMOP pályázatok támogatást nyújtottak. További pályázati lehetőségek állnak rendelkezésünkre a TISZK fejlesztését szolgáló TÁMOP pályázat támogatásával. Testületünk IPR képzésben i s részesült pályázati támogatással.  A továbbképzési keretünk terhére, majd a Szakiskolai Fejlesztési Program támogatásával majd minden kollégánk alapszintű számítástechnikai ismereteket szerzett, a négy illetve hét modulos ECDL vizsgát tett.  Rendszeresen támogatjuk, illetve szervezzük a testület továbbképzését a kollegák egyetemi végzettségének megszerzését.

84

A szakképesítés tartalmi és vizsgáztatási követelményeit az illetékes szakminisztériumok határozzák meg mind az általános, mind a középiskolai végzettség megszerzése, mind az érettségi vizsga utáni képzés esetén. A jelenlegi iskolaszerkezet, az alapműveltségi, az érettségi vizsga utáni szakképzés lehetővé teszi tanulóink számára az átjárhatóságot, az esélyegyenlőséget, a tanulók pályamódosítását. A 2013. szeptembertől induló képzések is biztosítják az iskolán belüli átjárhatóságot. A központi tantervek alkalmazása az egyes szakközépiskolai osztályok közötti átjárhatóságot is biztosítják. A szakiskolai átjárhatóságot az eltérő szakmai képzés tanév közben nehezíti, a 10. évfolyamtól csak szakmaváltással valósítható meg.

Céljaink:

 Képzésünk rugalmasan alkalmazkodjon a munkaerőpiac igényeihez, fel kell készülnünk a duális rendszerű szakképzésre.  Csökkenteni a lemorzsolódást, különös a szakképző évfolyamokon.  Szakközépiskolánál az egyetemeken, főiskolákon továbbtanulók arányát növelni szeretnénk.  Nyitottak legyünk a gazdálkodó szervezetek szakember- és utánpótlási igényeinek kielégítésére, új szakmák képzésének beindítására.  A szakképzés magas szintű megvalósítása érdekében szorosan együttműködünk a gazdálkodó szervezetekkel.  A meglévő gyakorlati képző helyek képzési színvonalának ellenőrzése, folyamatos emelése, új képzőhelyek bevonása a szakképzésbe.  A képzés szakmai felügyelete és a munkaerőpiac igényeinek ismerete érdekében élő kapcsolatot tartunk a Megyei Munkaügyi Központtal és a Gazdasági Kamarákkal (BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Ipari és Kereskedelmi, valamint az Agrárkamarával).  Az oktatás színvonalának emelése érdekében újabb szaktantermeinket szeretnénk továbbfejleszteni. Ennek anyagi hátterét pályázatok illetve szponzorok útján tudjuk előteremteni.  További mezőgazdasági gépek beszerzését tervezzük, hogy a csökkenő gyereklétszám ellenére el tudjuk végezni a tankertben adódó munkákat  Termékeink minél jobb értékesítése érdekében a Búza téri piacon saját stand vagy pavilon kialakítására törekszünk. Bővíteni igyekszünk az eladható termékeink körét, keressük annak a lehetőségét, hogy a szülők, a gazdálkodó egységek közvetlenül tőlünk vásároljanak.  Évek óta aktív szerepet vállalunk Miskolc Város parkosításában. Kompetenciánkat figyelembe véve továbbra is tudunk feladatot vállalni a palánták nevelésében, illetve a kiültetésekhez a palánták előkészítésében egyes virágedények beültetésében, nevelésében. Célunk, hogy az iskolai fóliaházak korszerűsítésével a városi virágosításhoz szükséges növényanyagot iskolánk elő tudja állítani. Az Agrokultúra Kft-vel kialakított kapcsolatot továbbra is fenntartani, segíteni a városi konyhák zöldségfélékkel való ellátását.  Törekszünk az oktatás színvonalának és az előállított növények minőségének emelése érdekében kapcsolatok kialakítására jól működő kertészetekkel, botanikus kertekkel. Újra ki kell alakítanunk a cseregyakorlatok rendszerét, ennek anyagi hátterét meg kell teremtenünk.  Távlati célunk, hogy a kertész osztályoknak külföldi szakmai gyakorlatokat szervezhessünk, mely a szakmai fejlődésük szempontjából elengedhetetlen lenne. Sajnos erre jelenleg nincs mód, ehhez partnereket, támogatókat keresünk. 85

 Az iskolában működő tanpékségünk nagyon sikeres, tervezzük a termékek skálájának bővítését. Keressük a pályázati lehetőségeket a berendezések fejlesztésére, bővítésére.  Iskolánk felnőttképzésre akkreditált intézmény, vizsgaszervezési jogosultsággal rendelkezik a mezőgazdasági, élelmiszeripari képzésekre. Célunk, hogy bővítsük a felnőttképzési tevékenységünket. Az átalakítás hosszú és nehéz folyamat, csak fokozatosan valósítható meg, melynek során elképzeléseink a megváltozó körülmények hatására módosulhatnak, változhatnak. A szakképzési feladataink, és terveink megvalósításához, a képzés magas színvonalú folytatásához erőforrásokra van szükségünk. Ezek lehetnek szellemi és anyagi eredetűek.  Iskolánkat, szakmáinkat minden fórumon népszerűsíteni kell. Szeretnénk, ha többen jelentkeznének iskolánkba és nőne a szakképző évfolyamon tanulók létszáma.  A szellemi eredetű erőforrásokat tanáraink át- illetve továbbképzésével, folyamatos önképzéssel tudjuk biztosítani.  Törekszünk a tanüzemek gazdaságos működtetésére. Új értékesítési lehetőségeket kell keresnünk a megtermelt termékek számára.  Együttműködés kialakítására törekszünk más iskolákkal, intézményekkel. Folytatjuk, illetve fejlesztjük a városnak és más intézményeknek végzett bérmunkákat, mellyel nemcsak bevételeinket gyarapítjuk, de kitűnő lehetőség kínálkozik arra, hogy a tanulók szakmai ismereteiket a gyakorlatban alkalmazzák, törekedjenek a minőségi munkára, az elvárásoknak megfelelő munkavégzésre.

4. Záró rendelkezések 4.1. A program hatálya, hatályba lépése Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezeti be. A pedagógiai programot 5 évre tervezzük, évente értékeljük a célok és a követelmények megvalósulását. A pedagógiai program hatályba lépése: 2013.09.01.

4.2. A felülvizsgálat rendje Felülvizsgálatát az alábbi esetekben tartjuk indokoltnak:  Közoktatás szabályzatának változásai.  A helyi önkormányzat feltételrendszere és koncepciója  Profilváltás  Újabb tantárgyak emelt szintű tanítása, vagy a meglévők eltörlése  Tantervmódosítás  A helyi tantervi követelmények átértékelése  Szülők indokolt kérésére  A tanulói összetétel mennyiségi és minőségi mutatóinak változásai  Személyi és tárgyi feltételek módosítása  Igazgatóváltás esetén 102.§, 104.§, 107.§ Az intézményvezető által jóváhagyott pedagógiai programunkból egy-egy példányt biztosítunk a fenntartó által megjelölt minden szervnek, személynek. Intézményünkön belül egy példányt helyezünk el a könyvtárban, ahol minden pedagógus, tanuló, szülő és minden érdeklődő számára elérhető lesz. 86

Egy-egy példányt az igazgatóhelyettesi és az igazgatói irodában fogunk elhelyezni, hogy pedagógusaink napi munkájukban segítse. Az elfogadott pedagógiai programot a könnyebb kezelhetőség érdekében CD-n is hozzáférhetővé tesszük. A pedagógiai programot a honlapunkon is megjelenítjük. Fontos, hogy a szülők, jelenlegi és leendő tanulóink, a szülői munkaközösség tagjai a diákönkormányzat vezetői, rendelkezzenek pontos információkkal iskolánk érték-, cél- és követelményrendszeréről, az értékelési módjairól, a házirendről, ezért számukra egy rövidített változatot biztosítunk. A pedagógiai programunkat a Köznevelési Törvényben előírtaknak megfelelően a Diákönkormányzattal, a szülői szervezetekkel és az intézményi tanáccsal véleményeztettük, javaslataikat a készítés során figyelembe vettük. A programot a nevelőtestület megvitatta, majd elfogadta, az elfogadás tényét aláírásukkal hitelesítették, melyet csatolunk.

4.3. Intézményvezetői aláírás, bélyegzőlenyomat

Tóth Lászlóné igazgató

87

4.4. Intézményi tanács véleménye Az intézményi tanács 2013. augusztus 29.-én tartott gyűlésén a Pedagógiai Programot véleményezte.

Miskolc, 2013. augusztus 29. Bálintné Fecskó Ágnes az intézményi tanács elnöke

4.6. Szülői szervezet és DÖK véleménye

A Diákönkormányzat a 2013. szeptember 5.-én tartott gyűlésén a Pedagógiai Programot véleményezte.

Miskolc, 2013. szeptember 5. Bartók Zsolt a DÖK munkáját segítő tanár

A szülői szervezet véleményezte.

a 2013. augusztus 29.-én tartott gyűlésén a Pedagógiai Programot

Miskolc, 2013. augusztus 29. Vasók Gyuláné a szülői szervezet munkáját segítő tanár

88

4.7. A nevelőtestületi véleményezést, elfogadást igazoló dokumentum

A Debreczeni Márton Szakképző Iskola nevelőtestülete a Pedagógiai Programot a 2013. szeptember .-én tartott nevelőtestületi értekezletén véleményezte és elfogadta. Az iskola intézményvezetője a programot jóváhagyta.

Tóth Lászlóné igazgató

89

Függelékek?

90

ÓRATERVEK

91

Virágkötő, virágkereskedő óraterve (34 215 4) Tantárgyak Kommunikáció - Magyar nyelv és Irodalom Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret ( 1 fizika, 1 kémia, 1 biológia, 1 földrajz) Testnevelés Osztályközösség-építő Program Informatika

Óraszámok évfolyamonként 9 10 11 36 hét 36 hét 32 hét Össz. 3 (+1) 2 (+1) 1,5 (+1,5) 6,5 2 2 3 (+1) 7,0 2 1 1 (+1) 4,0 2 1 3,0 4 (+1) 4,0 3 3 3 9,0 1 1 1 3,0 1 (+1) 1 (+1) 2,0

Összes közismeret

18

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Növényismeret és -kezelés Virágkötészet Virágeladás alapjai Virágkereskedelem Vállalkozási ismeretek

0,5

Szakmai elmélet

7,5

9,0

11,0

3 (+1) 4,5 (+1,5) 2

3 5 (+1) 4 4 (+1)

3 (+1) 5,5 (+1,5)

2 3 2

11

2 2 2 3

9,5

2 0,5 2 2 1,5 3

1348

0,5 2,0 0,5 6,0 7,0 4,0 4,5 3,0 27,5

18 64 16 208 244 144 156 96

Szakmai gyakorlat

9,5

16

14,5

Mindösszesen:

35,0

36,0

35,0

106,0

A szabad órakeret terhére szétosztott órák Kommunikáció - Magyar nyelv és Irodalom Idegen nyelv Matematika Természetismeret Informatika

3 3

Óraszámok évfolyamonként 9 10 11 36 hét 36 hét 32 hét Össz. 1 1 1,5 3,5 1 1,0 1 1,0 1 1,0 1 1 2,0

Összes közismeret

3

2

3,5

8,5

Összes szakmai elmélet

0

0

0

0,0

Növényismeret és -kezelés gyakorlat Virágkötészet gyakorlat Virágkereskedelem gyakorlat

1 1,5

1 1,5

Összes szakmai gyakorlat

2,5

2

2,5

2,0 4,0 1,0 7,0

Mindösszesen:

5,5

4

6

15,5

92

1 1

228 240 140 108 144 312 104 72

38,5

9,0 15,0 6,0 7,0 3,0 40,0

Növényismeret és -kezelés gyakorlat Virágkötészet gyakorlat Virágeladás alapjai gyakorlat Virágkereskedelem gyakorlat Vállalkozási ismeretek gyakorlat

Mindösszesen

946 312 518 216 240 96

1382 3676

Dísznövénykertész óraterve (34 622 1) Tantárgyak Kommunikáció - Magyar nyelv és Irodalom Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret ( 1 fizika, 1 kémia, 1 biológia, 1 földrajz) Testnevelés Osztályközösség-építő Program Informatika

Óraszámok évfolyamonként 9 10 11 36 hét 36 hét 32 hét Össz. 3 (+1) 2 (+1) 1,5 (+1,5) 6,5 2 2 3 (+1) 7,0 2 1 1 (+1) 4,0 2 1 3,0 4 (+1) 4,0 3 3 3 9,0 1 1 1 3,0 1 1 2,0

Összes közismeret

18

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Gazdálkodási alapismeretek Növénytan Termesztési ismeretek Műszaki alapismeretek Munkavállalói ismeretek Dísznövénytermesztés 1. Dísznövénytermesztés 2. Műszaki ismeretek Dísznövénytermesztés 3.

0,5

Szakmai elmélet

6,5

11

9,5

2 0,5 1 1 2 1

1

1 1

4 4 1 6,5

11,0

9,0

1348

0,5 2,0 0,5 1,0 1,0 2,0 2,0 1,0 5,0 4,0 1,0 6,5 26,5

18 64 16 36 36 72 72 36 180 144 36 208

Szakmai gyakorlat

10,5

14

16,5

Mindösszesen:

35

36

35

106

A szabad órakeret terhére szétosztott órák Kommunikáció - Magyar nyelv és Irodalom Idegen nyelv Matematika Természetismeret Informatika

1 2,5 (+1) 3,5 4,5 (+1,5)

7 (+1) 7 (+1) 3,5 12 (+2,5)

Óraszámok évfolyamonként 9 10 11 36 hét 36 hét 32 hét Össz. 1 1 1,5 3,5 1 1,0 1 1,0 1 1,0 1 1 2,0

Összes közismeret

3

2

3,5

8,5

Összes szakmai elmélet

0

0

0

0,0

Termesztési ismeretek gyakorlat Dísznövénytermesztés 1. gyakorlat Dísznövénytermesztés 2. gyakorlat Dísznövénytermesztés 3. gyakorlat

1 1,5

Összes szakmai gyakorlat

2,5

2

2,5

2,5 7,0

Mindösszesen:

5,5

4

6

15,5

2,5

1 1 2,5

93

228 240 140 108 144 312 104 72

38,5

1,0 2,5 3,5 11,5 7,0 3,5 12,0 41,0

Gazdálkodási alapgyakorlatok Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek gyakorlat Dísznövénytermesztés 1. gyakorlat Dísznövénytermesztés 2. gyakorlat Műszaki ismeretek gyakorlat Dísznövénytermesztés 3. gyakorlat

Mindösszesen

918 32 90 126 414 252 112 384

1410 3676

Gazda óraterve (34 621 1) Tantárgyak Kommunikáció - Magyar nyelv és Irodalom Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret ( 1 fizika, 1 kémia, 1 biológia, 1 földrajz) Testnevelés Osztályközösség-építő Program Informatika

Óraszámok évfolyamonként 9 10 11 36 hét 36 hét 32 hét Össz. 3 (+1) 2 (+1) 1,5 (+1,5) 6,5 2 2 3 (+1) 7,0 2 1 1 (+1) 4,0 2 1 3,0 4 (+1) 4,0 3 3 3 9,0 1 1 1 3,0 1 (+1) 1 (+1) 2,0

Összes közismeret

18

11

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Állattartás Növénytermesztés Kertészet Műszaki ismeretek Gazdálkodási ismeretek

0,5

1 1 1 1

1 1 1 2,5 (+1,5) 1

Szakmai elmélet

4,5

6,5

9,5

2 0,5 2 1 2 (+1) 2

9,5

1348

0,5 2,0 0,5 4,0 3,0 4,0 3,5 3,0 20,5

18 64 16 136 104 136 126 100

Szakmai gyakorlat

12,5

18,5

16

Mindösszesen:

35

36

35

106

A szabad órakeret terhére szétosztott órák Kommunikáció - Magyar nyelv és Irodalom Idegen nyelv Matematika Természetismeret Informatika

Összes közismeret

3,5 3,5 4 3,5 3,5 4,5 (+0,5) 3,5 (+1,5) 3,5 5 (+1) 2 3,5 (+0,5) 3 (+1) 1 1,5 (+0,5) 1,5

Óraszámok évfolyamonként 9 10 11 36 hét 36 hét 32 hét Össz. 1 1 1,5 3,5 1 1,0 1 1,0 1 1,0 1 1 2,0

3

Kertészet Műszaki ismeretek

2

3,5

8,5

1 1,5

Összes szakmai elmélet

0

1,5

1

Állattartási gyakorlatok Növénytermesztési gyakorlatok Kertészeti gyakorlatok Műszaki ismeretek gyakorlat Gazdálkodási ismeretek gyakorlata Kiegészítő tevékenységek

0,5 0,5 1,5

-0,5 -0,5 -0,5

0,5 1

Összes szakmai gyakorlat

2,5

0,5

1,5

0,0 0,5 2,0 0,5 1,0 0,5 4,5

Mindösszesen:

5,5

4

6

15,5

0,5 1 0,5

94

228 240 140 108 144 312 104 72

38,5

11,0 11,5 12,0 5,5 4,0 3,0 47,0

Állattartási gyakorlatok Növénytermesztési gyakorlatok Kertészeti gyakorlatok Műszaki ismeretek gyakorlat Gazdálkodási ismeretek gyakorlata Kiegészítő tevékenységek

Mindösszesen

2,5

700 380 396 412 198 140 102

1628 3676

Pék szakképzés óraterve (34 541 5) Tantárgyak

9 36 hét

Óraszámok évfolyamonként 10 11 36 hét 32 hét

3 2 2 2 4 3 1 1

2 2 1 1

1,5 3 1

3 1 1

3 1

Összes közismeret

18

11

9,5

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Szakmai számítás Vállalkozás és kereskedelem Tésztakészítés és gépei Tésztafeldolgozás és gépei Kelesztés és gépei Sütés és berendezései Mézeskalács készítés és eszközei

0,5

Kommunikáció - Magyar nyelv és Irodalom Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret ( 1 fizika, 1 kémia, 1 biológia, 1 földrajz) Testnevelés Osztályközösség-építő Program Informatika

Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat 1 Élelmiszervizsgálat gyakorlat Szakmai gyakorlat 2 Szakmai gyakorlat 3 Szakmai gyakorlat 4 Szakmai gyakorlat 5 Szakmai gyakorlat 6

2 0,5 1,5 8 (5,5+2,5)

1

1

2

1

3 (2+1) 6 (3,5+2,5) 1 (0,5+0,5)

1 (0,5+0,5) 2 (1+1) 2 (1,5+0,5)

10,0

13,0

9,5

1

1

2 4

2

4

2

2

2

2

1

2

2

1

2

2

1

2

Szakmai gyakorlat Összefüggő nyári gyakorlat

7 140

12 140

16

Mindösszesen:

35

36

35

A szabad órakeret terhére szétosztott órák Kommunikáció - Magyar nyelv és Irodalom Idegen nyelv Természetismeret Matematika Informatika

9 36 hét 1

Óraszámok évfolyamonként 10 11 36 hét 32 hét 1 1,5 1

1 1 1

1

Összes közismeret

3

2

Tésztakészítés és gépei Tésztafeldolgozás és gépei Mézeskalács készítés és eszközei Kelesztés és gépei Sütés és berendezései Szakmai számítás

1

0,5

Összes szakmai elmélet

1,5

3,5

1 0,5 1 1

2

Mindösszesen Össz. 6,5 7,0 4,0 3,0 4,0 9,0 3,0 2,0

228 240 140 108 144 312 104 72

38,5

1348

0,5 2,0 0,5 3,5 3,0 11,0 6,0 2,0 2,0 2,0 32,5

18 64 16 122 104 396 216 68 64 64

4,0 4,0 8,0 6,0 5,0 5,0 3,0 35,0 280

1196 280

106

3676

Össz. 3,5 1,0 1,0 1,0 2,0

8,5 1,0 1,0 0,5 1,0 1,0 0,5

1,5

5,0

1

Élelmiszervizsgálat gyakorlat Szakmai gyakorlat 3

1

Összes szakmai gyakorlat

1

0

1

1,0 1,0 2,0

5,5

4

6

15,5

Mindösszesen:

95

1132 136 128 280 208 172 172 100

Húsipari termékgyártó szakképzés óraterve (34 541 3) Tantárgyak Kommunikáció - Magyar nyelv és Irodalom Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret ( 1 fizika, 1 kémia, 1 biológia, 1 földrajz) Testnevelés Osztályközösség-építő Program Informatika

Óraszámok évfolyamonként 9 10 11 36 hét 36 hét 32 hét Össz. 3 2 1,5 6,5 2 2 3 7,0 2 1 1 4,0 2 1 3,0 4 4,0 3 3 3 9,0 1 1 1 3,0 1 1 2,0

Összes közismeret

18

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Munkavédelem, tűzvédelem és higiénia Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Szakmai számítás Szakmai technológia Szakmai gépek

0,5

Szakmai elmélet

11

9,5

2 0,5

1348

0,5 2,0 0,5 2,0 2,5 2,5 12,5 3,0 25,5

18 64 16 70 88 84 436 104

0,5 0,5 1,5 3,5 1

7,0

9,0

9,5

3 6 1

14 2

14 2

Szakmai gyakorlat Összefüggő szakmai gyakorlat

10 140

16 140

16

3,0 34,0 5,0 42,0

Mindösszesen:

35

36

35

106

A szabad órakeret terhére szétosztott órák Kommunikáció - Magyar nyelv és Irodalom Idegen nyelv Természetismeret

5

Óraszámok évfolyamonként 9 10 11 36 hét 36 hét 32 hét Össz. 1 1 1,5 3,5 1 1

Összes közismeret

2

Szakmai számítás Szakmai technológia

1,5

Összes szakmai elmélet

1,5

1

2,5

5,5

1

1,5 1

1

2,5

2,5 2,5 5,0

Géptani gyakorlat

1

1

Összes szakmai gyakorlat

1

1

0

2,0 2,0

4,5

3

5

12,5

Mindösszesen:

96

228 240 140 108 144 312 104 72

38,5

2 1 4 2

Élelmiszervizsgálat gyakorlat (iskolai) Technológia gyakorlat Géptani gyakorlat (iskolai)

1,5

Mindösszesen

880 108 1168 172

1448 280 3676

Élelmiszeripari szakmacsoport óraterve Szakközépiskola Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és allamp. Ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek (Rajz és vizuális kultúra) Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

Óraszámok évfolyamonként 9 10 11 12 36 hét 36 hét 36 hét 32 hét 5 5 4 4 3 3 4 4 3 3 4 4 3 3 3 3 1 1 2 2 2 2 2 1 2 2 1 2 1 1 1 1 1 1 1 5 5 5 5 1 1 1 1

Összes közismereti tárgy

29

Munkahelyi egészség és biztonság Élelmiszeripari műveletek és gépek Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat Laboratóriumi alapismeretek Laboratóriumi alapismeretek gyakorlat Élelmiszeripari anyagismeret Élelmiszeripari technológiák Élelmiszer-kémia Mikrobiológia Élelmiszeripari vállalkozások A működtetés gyakorlati feladatai

0,5

Összes szakmai tárgy

Mindösszesen: A szabad órakeret terhére szétosztott órák (évfolyamonként 4 óra) Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és allamp. Ismeretek Biológia - egészségtan Kémia Művészetek Informatika

Összesen

29

27

24

1,5

1,5

3,5 1,5

4 1

1,5

1

0,5

1

2,5

1,5 2,5

3

1,5 1,5 1,5 0,5

6

7

8

11

35

36

35

35

Óraszámok évfolyamonként 9 10 11 12 36 hét 36 hét 36 hét 32 hét 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

4

97

4

4

4

Összesen Össz. 18,0 14,0 14,0 12,0 1,0 7,0 5,0 5,0 3,0 2,0 4,0 20,0 4,0

488 344 344 312 32 172 176 176 108 72 104 520 104

85,0

2952

0,5 7,5 5,5 0,0 4,0 0,0 4,0 5,5 1,5 1,5 1,5 0,5 32,0

18 112 156 0 106 0 144 80 54 54 0 0 724

3676

Össz. 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 1,0 3,0

16,0

HÍD II A (húskészítmény-gyártó) Tantárgyak

Összesen

9 36 hét 4 4 4 3 4 1 2 1 2 2

10 35 hét 3 3 3 2 2 1 2 1

Összes közismereti tárgy

27

17

Munkavédelem, tűzvédelem, higiénia Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Élelmiszervizsgálat gyakorlat Szakmai technológia és szakmai gépek I. Szakmai technológia és szakmai gépek II.

0,5 0,5 0,5 1 1,5

0,5

Szakmai elmélet

4

3,5

35,5 18 18 53,5 141,5 266,5

Szakmai gyakorlat I. Szakmai gyakorlat II.

2 2 4

2 10,5 12,5

142 439,5 581,5

33

2415

Kommunikáció és anyanyelv Élő idegen nyelv Matematika Társadalom és jelenkor-ismeret Természetismeret Alapvető munkavállalói és életpálya építési modulok Testnevelés és sport Osztályfőnöki (osztályközösségépítő program) Osztályfőnöki Informatika

Szakmai gyakorlat nyári gyakorlat (9. évfolyam után)

105

Mindösszesen:

35

A szabad órakeret terhére szétosztott órák Természetismeret Informatika

Összes közismeret

0,5 2,5

Óraszámok évfolyamonként 9 10 Össz. 36 hét 35 hét 1 1 2 2 3 0 3

Munkavédelem, tűzvédelem, higiénia Szakmai technológia és szakmai gépek I. Szakmai technológia és szakmai gépek II.

0,5

0,5 0,5 0,5

Szakmai gyakorlat

0,5

1,5

Mindösszesen:

3,5

1,5

2013-14-ben a Szakmai gyakorlat II.-ből heti 0,5 óra az iskolában megtartva

98

249 249 249 178 214 71 142 71 72 72 1567

0,5 1 0,5 2 0 5

HÍD II A (kerti munkás) Tantárgyak

Összesen

9 36 hét 4 4 4 3 4 1 2 1 2 2

10 35 hét 3 3 3 2 2 1 2 1

Összes közismereti tárgy

27

17

Növénytani ismeretek Műszaki alapismeretek Munkavállalói ismeretek Kerti munkák

1 1 0,5 1,5

1,5 1,5 1 1,5

Szakmai elmélet

4

5,5

88,5 88,5 53 106,5 336,5

Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek gyakorlat Kerti munkák gyakorlat

1 1 2 4

4 3 3,5 10,5

176 141 194,5 511,5

33

2415

Kommunikáció és anyanyelv Élő idegen nyelv Matematika Társadalom és jelenkor-ismeret Természetismeret Alapvető munkavállalói és életpálya építési modulok Testnevelés és sport Osztályfőnöki (osztályközösségépítő program) Osztályfőnöki Informatika

Szakmai gyakorlat nyári gyakorlat (9. évfolyam után)

105

Mindösszesen:

35

A szabad órakeret terhére szétosztott órák Természetismeret Informatika

Összes közismeret

249 249 249 178 214 71 142 71 72 72 1567

Óraszámok évfolyamonként 9 10 Össz. 36 hét 35 hét 1 1 2 2 3 0 3

Növénytani ismeretek Műszaki alapismeretek Kerti munkák

0,5

0,5 0,5 0,5

Szakmai elmélet

0,5

1,5

0,5 0,5 1 2

Mindösszesen:

3,5

1,5

5

2013-14-ben a Szakmai gyakorlat II.-ből heti 0,5 óra az iskolában megtartva

99

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK

100

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI Témakörök 1. Magyar nyelv 1.1. Ember és nyelv

1.2. Kommunikáció

1.3. A magyar nyelv története

1.4. Nyelv és társadalom

1.5. A nyelvi szintek

1.6. A szöveg

1.7. A retorika alapjai

1.8. Stílus és jelentés

Követelmények A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya. Nyelvcsalád, nyelvtípus. A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció interdiszciplináris jellege. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A nyelvhasználat, mint kommunikáció. Kommunikációs funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció. Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom. Nyelvművelés. Társadalmi és területi nyelvváltozatok. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelvűség. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat. Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia. A szöveg és a kommunikáció. A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Szöveg a médiában. A nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai. Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat.

2. Irodalom 2.1. Szerző, művek 2.1.1. Életművek a magyar irodalomból

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila.

101

Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között. Memoriterek. 2.1.2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése. Memoriterek. 2.1.3. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel). 2.1.4. A kortárs Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól irodalomból napjainkig tartó időszakból. Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés. 2.1.5. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője. 2.1.6. Színház és dráma Színház és dráma különböző korszakokban. 1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliere, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája. 2.1.7. Az irodalom Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór. határterületei Az adaptáció – irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban. A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja. Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek. Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai. 2.1.8. Regionális Interkulturalitás. kultúra A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. Kisebbségi irodalmak. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása. 2. 2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és motívumok különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése. 2.2.2. Műfajok, poétika Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása. 2.2.3. Korszakok, A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a stílustörténet szimbolizmusig. TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2. Témakörök Az ókor és kultúrája

A középkor

A középkori magyar

Vallás és kultúra az ókori Keleten. A demokrácia kialakulása Athénban. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. Az antik hitvilág, művészet, tudomány. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői. A nyugati és a keleti kereszténység. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. A középkori városok. Egyházi és világi kultúra a középkorban. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. Az oszmán birodalom terjeszkedése. A magyar nép őstörténete és vándorlása.

102

állam megteremtése és virágkora

Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

Magyarország a Habsburg Birodalomban

A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945től a rendszerváltozásig

A jelenkor

A mai magyar társadalom és életmód

A honfoglalástól az államalapításig. Az Árpád-kor. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején. A Hunyadiak. Kultúra és művelődés. A nagy földrajzi fölfedezések és következményei. Reformáció és katolikus megújulás. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. Művelődés, egyházak, iskolák. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom és következményei. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A reformkori művelődés, kultúra. Polgári forradalom. A szabadságharc. A kiegyezés előzményei és megszületése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék. A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban. Az USA és az 1929–33-as gazdasági válság. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920–30-as években. A második világháború előzményei és jelentős fordulatai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői. A szocialista rendszerek bukása. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és következményei. A Horthy-rendszer jellege, jellemzői. A művelődési viszonyok és az életmód. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. Magyarország részvétele a világháborúban. A német megszállás, a holocaust Magyarországon. A szovjet felszabadítás és megszállás. A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése és működése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői. A rendszerváltozás. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái. Az európai integráció története. A „harmadik világ”. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés. A globális világ kihívásai és ellentmondásai. Alapvető állampolgári ismeretek. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. A magyarországi roma társadalom. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.

103

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI Témakör

Követelmények

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok). Logika Logikai műveletek A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása. Fogalmak, tételek, A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Bizonyítások Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. a matematikában A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása. Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása. Kombinatorika Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása. Gráfok A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. Gráfelméleti alapfogalmak. 2. Számelmélet, algebra Számfogalom A valós számkör. A valós számok különböző alakjai. Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága. Számrendszerek, a helyiértékes írásmód. Számelmélet Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma. A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Egyszerű oszthatósági feladatok. Algebrai kifejezések, Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. műveletek Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása. Hatvány, gyök, Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű logaritmus hatványok). A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. Egyenletek, Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. egyenlőtlenségek Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egyszerű egyenlőtlenségrendszerek. 3. Függvények, az analízis elemei Függvények A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. függvények grafikonjai, Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyök-függvények, függvényfordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus transzformációk függvények, abszolútérték függvény) és egyszerű transzformáltjaik: f(x) + c, f(x + c), c · f (x), f(c · x) Függvények jellemzése Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás. Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat Kamatos kamat számítása. 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, Térelemek távolsága, szöge. ponthalmazok Nevezetes ponthalmazok. Geometriai Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok. transzformációk Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Hasonló alakzatok tulajdonságai.

104

Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban. Síkgeometriai alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör

Térbeli alakzatok Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás Vektorok

Trigonometria

Koordináta-geometria

Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra – alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik. Alaptulajdonságok. Szabályos sokszögek. A kör és részei. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp. Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. Testek felszínének és térfogatának számítása. Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlóság arányának viszonya. A vektor fogalma. Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása. Szögfüggvények fogalma. Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között. Szinusztétel, koszinusztétel. Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük.

5. Valószínűségszámítás, statisztika Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás. Valószínűség-számítás Valószínűség fogalma. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel. IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI Témakörök

Követelmények

3. Témák Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelő-dés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika

Például: a vizsgázó személye, családi élet. Például: a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, vásárlás. Például: az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás. Például: a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás. Például: diákmunka, pályaválasztás. Például: napirend, kedvenc ételek. Például: színház, mozi, kedvenc sport. Például: tömegközlekedés, utazási előkészületek. Például: népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.

FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

105

Témakör 1. Mechanika A dinamika törvényei

Mozgások

Munka és energia

Követelmények A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők összegzése. Newton törvényeinek értelmezése. Kényszererők felismerése konkrét példákban. Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása konkrét példákra. Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben. Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek esetében. Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése. Egyszerű gépek működésének leírása. A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak alkalmazása, a mozgás viszonylagossága. Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása. Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása. Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése. A szabadesés és a függőleges hajítás leírása. Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői. E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra. A súrlódás jelensége. A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban. A matematikai inga és az időmérés kapcsolata. A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása. A longitudinális és transzverzális hullám leírása. A hullámjelenségek felismerése és leírása. A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín) összekapcsolása fizikai jellemzőivel. Állóhullámok felismerése. A munka és a teljesítmény. A hatásfok. A mozgási energia. Az emelési munka, a helyzeti energia. A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia. A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.

2. Hőtan, termodinamika Állapotjelzők, Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk. termodinamikai Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála. egyensúly Avogadro-törvény, anyagmennyiség. A termikus egyensúly értelmezése. Hőtágulás Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása. Folyadékok hőtágulásának leírása. A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége. Összefüggés a gázok Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása. állapotjelzői között p-V-diagramok értelmezése. Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban. Az állapotegyenlet ismerete. A kinetikus gázmodell A hőmozgás értelmezése. Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján. Termikus és A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása. mechanikai A belső energia értelmezése. kölcsönhatások A térfogati munka értelmezése. A termodinamika I. főtétele és jelentősége, egyszerű alkalmazások. Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése. A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének megkülönböztetése. HalmazállapotA halmazállapotok tulajdonságainak ismerete. változások Olvadás és fagyás. Párolgás és lecsapódás. Forrás. E folyamatok energetikai vizsgálata.

106

A termodinamika II. főtétele 3. Elektromágnesség Elektrosztatika

Az egyenáram

Magnetosztatika. Egyenáram mágneses mezője

Az elektromágneses indukció A váltakozó áram

Elektromágneses hullámok

A fény

A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében. A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége. A levegő páratartalma. A légkört érő káros behatások és következményeik. A II. főtétel szemléltetése mindennapi példákon. A hőerőgépek hatásfokának korlátai. Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása. A töltésmegmaradás törvénye. A Coulomb-törvény ismerete. Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség. Többlettöltés fémen, alkalmazások. A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete. Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés. Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása egyszerű esetekben. Az egyenáram munkája és teljesítménye. Az egyenáram hatásai, alkalmazások. A galvánelem és az akkumulátor. Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása. Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások. A Föld mágnessége, az iránytű használata. A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses indukcióvektor és a mágneses fluxus. Az elektromágnes, gyakorlati alkalmazások. A Lorentz-erő. A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye. Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál. A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és áramerősség. A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében. Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor). A rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása. Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia). Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete. Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete. Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési sebessége. A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye. A fénytörés, a Snellius–Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelensége. Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek. A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció). Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása. A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete. Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma. Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg, a fényképezőgép működésének alapelvei.

4. Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom, molekula, ion, elem fogalma. Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel. Az atom szerkezete Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis alapján. Az elektron töltése és tömege. Rutherford szórási kísérlete és atommodellje. A kvantumfizika Az energia kvantáltsága, Planck-formula. elemei A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettős természete. A vonalas színképek keletkezésének ismerete. Az elektron kettős természete. A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége.

107

Az atommagban lejátszódó jelenségek

Sugárvédelem

Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe. Az atommag összetétele. Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában. A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idő, aktivitás. Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége, előnyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal. Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája. A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei.

5. Gravitáció, csillagászat Gravitáció Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége. A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei. A mesterséges égitestek mozgása. Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése. A gravitációs gyorsulás mérése. A csillagászat A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése. elemeiből A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal. A Tejútrendszer, galaxisok. Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet. A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei. 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Személyiségek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampčre, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curiecsalád, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete. Elméletek, A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása. felfedezések, Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe. találmányok Newton munkásságának jelentősége: ,,az égi és földi mechanika egyesítése”, a newtoni fizika hatása. A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron, belső égésű motor, a röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk – összekapcsolás a megfelelő nevekkel. A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika között. Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai. KÉMIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI Témakör

Követelmények

1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok

Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében. Az atomszerkezet kiépülésének törvényszerűségei. Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a periódusos rendszer alapján. A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák. A periódusos rendszer használata a tulajdonságok meghatározásához. Molekulák és összetett ionok Egyszerű szervetlen és szerves molekulák, valamint az ammónium- és az oxóniumion szerkezete. A molekulák és a megismert összetett ionok összegképlete, a megismert molekulák szerkezeti képlete. Halmazok Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítő részecskék szerkezete

108

A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly

Reakciótípusok

Protonátmenettel járó reakciók Elektronátmenettel járó reakciók A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása

Tudománytörténet

közötti kapcsolat értelmezése modellek alapján. Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különböző szempontok (pl. komponensek száma, halmazállapot, homogenitás) szerint. Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai. Egyszerű kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok értelmezése. Sztöchiometriai és egyszerűbb ionegyenletek felírása, rendezése. A termokémiai fogalmak és törvények ismerete, alkalmazásuk egyszerűbb esetekben. A reakciók végbemenetelének feltételei. A reakciósebességet befolyásoló tényezők. A dinamikus egyensúly értelmezése a megismert reakciókra. Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat. Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek értelmezése. A kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok (pl. irány, reakcióhő, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint. A megismert anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis, oxidálószer, redukálószer stb.). A megismert kémiai folyamatok besorolása különböző reakciótípusokba (pl. protolitikus, redoxi stb.). A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók értelmezése egyszerűbb, illetve tanult példák alapján (pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis). A redoxi-reakciók értelmezése (elektronátmenet, oxidációsszám-változás). A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata (galvánelem, elektrolizáló cella működése). A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közötti összefüggés. Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására. A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok). Korróziós jelenségek, korrózióvédelem. Az elektrolízis során végbemenő elektródfolyamatok felírása és értelmezése a keletkező termékek ismeretében. Az elektrolízis mennyiségi törvényei. A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brönsted, Avogadro).

2. Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek A megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak szerkezete magyarázata az általános kémiai ismeretek alapján. (az atom-, a molekula- és a halmazszerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szabályok alkalmazása fizikai tulajdonságai és ezek a megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak anyagszerkezeti értelmezése magyarázatára. Az elemek és vegyületek Megismert elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai alapján. kémiai sajátságai Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján és a tapasztalatok anyagszerkezeti értelmezése. A természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek alkalmazása. A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése. Képlet- és adatgyűjtemény, szaklexikon önálló használata. Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai alapján. A képlet alapján a megismert vegyületek besorolása a megfelelő rácstípusba és főbb tulajdonságaik jellemzése. A megismert vegyületek képleteinek, a reakciók reakcióegyenleteinek felírása. Az elemek és vegyületek A megismert elemek előfordulásának formái.

109

előfordulása Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Az elemek és vegyületek jelentősége

Tudománytörténet

Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és módjai. Annak ismerete, hogyan kell felelősségteljesen használni a környezetben előforduló elemeket és szervetlen vegyületeket. Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani hatása, gyógyító, károsító hatása. A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelőzés módjai. Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai. A környezetszennyezés okai, környezetvédelem. A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác).

3. Szerves kémia A szerves vegyületek A szerves anyag fogalma. szerkezete és csoportosításuk A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések szerint. A funkciós csoport fogalma. A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint. A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása. A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve. A főbb vegyületcsoportok általános képlete. A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció. Szerkezeti képlet írása. Az izoméria különböző típusai, annak példával történő illusztrálása. A konstitúciós izomerek felismerése. A szerves vegyületek fizikai Megismert vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és halmazszerkezeti tulajdonságai értelmezése. A szerves vegyületek kémiai A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós csoportok alapján. sajátosságai A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása a megismert vegyületek példáján. Egyszerű kísérletek elvégzése leírás alapján, ezek eredményének értelmezése. A szerves vegyületek A legismertebb szerves vegyületek előfordulási területei. előfordulása A szerves vegyületek A mindennapi életben fontos vegyületek felhasználása, élettani, gyógyító, jelentősége károsító hatása (pl. drogok). Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai, megújuló energiaforrások. A szerves vegyületek Az egyes szerves vegyületcsoportok legismertebb tagjai, laboratóriumi és ipari laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és előállítási módjai. előállítása Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, E. Fischer, F. Sanger, A. Nobel). 4. Kémiai számítások Általános követelmények

Az anyagmennyiség Az Avogadro-törvény

Az SI-mértékegységek használata. A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz. A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése. A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közti összefüggések (moláris tömeg, sűrűség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk. Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvényből következő összefüggések (gázok moláris térfogata, sűrűsége, relatív sűrűsége) alkalmazása egyszerűbb feladatokban. Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának alkalmazása egyszerűbb feladatokban.

Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) A képlettel és A vegyületek összegképlete és százalékos összetétele közötti kapcsolat és reakcióegyenlettel annak alkalmazása. kapcsolatos számítások A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján egyszerűbb számítási feladatok

110

megoldása. A reakcióhő és a képződéshők közötti kapcsolat és alkalmazása, a reakcióhő alkalmazása egyszerű kémiai számítási feladatokban. Az egész értékű pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása. A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat alkalmazása.

Termokémia Kémiai egyensúly, pH-számítás Elektrokémia

BIOLÓGIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI Témakör 1. Bevezetés a biológiába A biológia tudománya Fizikai, kémiai alapismeretek

Követelmények A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer fogalma. A szerveződési szint fogalma. A diffúzió, az ozmózis, a felületi kötődés és a katalízis biológiai jelentősége, feltételei.

2. Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves A C, H, O, N, S, P szerepe az élő szervezetben. alkotóelemek: A H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, HCO3–, CO32–, NO3– ionok természetes előfordulásai. Elemek, ionok A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentősége az élővilágban. Szervetlen molekulák A lipidek oldódási tulajdonságait, a zsírok és olajok, a foszfatidok, az epe biológiai Lipidek szerepe. Szénhidrátok A fontosabb szénhidrátok természetes előfordulása, tulajdonságai. Fehérjék A fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezete és aminosav sorrend. Nukleinsavak, nukleotidok A fehérjék és az esszenciális aminosavak biológiai szerepe. A DNS információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerepe. Az anyagcsere folyamatai: Az élőlények felépítő és lebontó folyamatainak kapcsolata (fototrófok, Felépítés és lebontás kemotrófok, autotrófok és heterotrófok). Az endo- és exocitózis. kapcsolata Lényegük (reduktív, energia-felhasználó) és helyük. Felépítő folyamatok A fotoszintézis szerepe a földi életben, alapfolyamatai. Lebontó folyamatok A biológiai oxidáció lényege, bruttó egyenlete. Az erjedés lényege, felhasználása. Sejtalkotók Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat. (az eukarióta sejtben) A biológiai hártyák (membránok) szerepe, felépítésük általános elve. A passzív és az aktív szállítás. Állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben. A sejtek osztódási ciklusa. Mitózis és a meiózis. Sejtválasz külső és belső ingerekre. 3. Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek: Vírusok Fepítésük, biológiai, egészségügyi jelentőségük. A járványok. Önálló sejtek: Baktériumok A baktérium és az eukarióta sejt szerveződése. A baktériumok jelentősége; anyagcseréjük. Egysejtű eukarióták Testszerveződésük és felépítő anyagcseréjük példákon. Többsejtűség Az öt regnum elkülönítésének alapja. Gombák, növények, Az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusai (sejttársulás, sejtfonal, állatok elkülönülése teleptest). Sejtfonalak A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása. Teleptest és álszövet A teleptest és az álszövet jellemzői. Szövetek, szervek, A növényvilág fejlődésének hajtóerői. Evolúciós „újítások'’ a harasztoknál, a szervrendszerek, testtájak nyitvatermőknél és a zárvatermőknél. A testfelépítés az életmód és a környezet kapcsolata (szivacsok, laposférgek, gyűrűsférgek, rovarok, lábasfejűek, a gerincesek nagy csoportjai – halak,

111

Viselkedés 4. Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás

A táplálkozás

A légzés

Az anyagszállítás

A kiválasztás

A szabályozás

Az idegrendszer általános jellemzése

kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök). Növényi szövettípusok működései, mikroszkópos képük. Felépítésük és alapfunkcióik. Fás szár. A virág biológiai szerepe, része, típusai. A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása. Állati szövettípusok, működésük, mikroszkópos képük. A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalma. Életkörülmények és szaporodási mód kapcsolata. Regeneráció. Reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. A homeosztázis fogalma, jelentősége. A bőr funkciói, részei. Ápolása, védelme. A csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsolataik. Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója. A vázizom felépítése. Az agykérgi funkciók szerepe. A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei. A táplálkozás jelentősége, folyamatai. Az emésztőrendszer részei, funkciói. A máj szerepe. A fog részeit, a szájápolás higiéniája. A bélbolyhok helye, működése. A bélperisztaltika. Az éhség-, szomjúságérzet. A tápanyagok természetes forrásai, hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk következményei. Az étrend változása tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól függően. Az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályai. A légzőrendszer szervei, funkciói. A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései. A gége részei, a hangszalagok szerepe. A vér szén-dioxid koncentrációjának szerepe. A légzőrendszert károsító tényezők és a légzőrendszer gyakori betegségeit fölismerésük, kezelésük. A vér, szövetnedv, nyirok összetétele, fő működéseik. A vérzéscsillapítás módja. A vérszegénység lehetséges okai. A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata. A szív, a koszorúerek felépítése és működése. Vérnyomás, pulzus. Befolyásoló élettani hatások. A véreloszlás megváltozásának élettani funkciója. Az életmód és a táplálkozás hatása. Sebellátás. A kiválasztás funkciója, a vizeletkiválasztó rendszer főbb részei. A vizelet összetételét és mennyiségét befolyásoló tényezők. Vesekőképződés megelőzése, művesekezelés. A szabályozás a vezérlés és a visszacsatolások. Az idegsejt felépítése és funkciója. A receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger, típusai (mechanikai, kémiai, fény, hő). A szinapszis fogalma, a serkentő vagy gátló hatás magyarázata. A reflexív és a reflexkör fogalma. Hierarchikus felépítés. A gerincvelő főbb funkciói. Az agy főbb részei. A bőr és a belső szervek receptorai. Az érzékszervek működésének általános elvei. A szem részei, ezek működése, látáshibák, korrigálásuk. A pupilla, akkomodációs és szemhéjzáró reflex, a távolságészlelés. A külső-, közép- és belső fül része, működései. A nyúltvelői kemoreceptorok szerepe. A szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepe. Az akaratlagos mozgások szerveződése. A motiváció szerepe. A kisagy fő funkciója, az alkohol hatása. A vegetatív működés fogalma, a szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolás

112

Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai

Hormonrendszer, hormonális működések

Immunrendszer, immunitás

Szaporodás és egyedfejlődés

következményei. Az öröklött és tanult magatartásformák Öröklött és tanult elemek az emberi viselkedésben. A tanulás és az érzelmek kapcsolata. A tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során. Lorenz bevésődésre vonatkozó kísérletei. Megerősítés, szokás, függőség kialakulása. Vonzódás és taszítás, ezek formái, a csoportok közötti taszítás (agresszió) és altruizmus megnyilvánulásai. Ézelmi és értelmi fejlődés kapcsolata. Életmód, stresszbetegségek. Fájdalomcsillapítás. Az idegrendszer néhány betegsége. A pszichoaktív szerek főbb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességei. A hormonrendszer működésének lényege és szabályozása. A neurohormonális rendszer. Az inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin termelődési helye és hatása. A női nemi ciklus során végbemenő hormonális, és testi változások. A hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjai. A cukorbetegség. Antitest, antigén, immunitás. Az immunrendszer jellemző sejtjei. A gyulladás. Az immunizálás, a kötelező védőoltások. Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentősége. Az AB0 és Rh-vércsoportrendszer. Rh-összeférhetetlenség Vérátömlesztés, véradás, szervátültetés. A láz és a lázcsillapítás módjai. Az allergia és a környezetszennyezés közti kapcsolat. A férfi és női nemi szervek felépítése, működése, a megtermékenyítés. Az ivar meghatározottságának szintjei. Az ember magzati fejlődésének, születésének és posztembrionális fejlődésének fő szakaszai. Az öregedés során bekövetkező biológiai változások. Az emberi élet vége. A családtervezés módjai, a terhességmegszakítás lehetséges következményei. A meddőség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások. Etikai problémáka (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Várandósság, terhesgondozás. Nemi úton terjedő betegségek megelőzése.

5. Egyed feletti szerveződési szintek Populáció A populáció fogalma. Növekedési modellek, korfák. A környezet fogalma, időbeli és térbeli változása. Tűrőképességi görbék és indikáció. A territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalma, a párosodási rendszerek (csoportszerveződés) típusai. A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és növényi példákkal. Életközösségek A flóra és fauna és az életközösség (élőhelytípus) fogalma. (élőhelytípusok) Térbeli és időbeli mintázatok, az emberi hatás felismerése. Egy tó feltöltődésének folyamata. A gyomnövény fogalma. Bioszféra, A bioszféra fogalma. A Gaia-elmélet. globális folyamatok Civilizációs ártalmak, a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozások. Globális és helyi problémák. Az ökológiai válság társadalmi és gazdasági összefüggései. Ökoszisztéma Az ökoszisztéma fogalma. Az életközösségek anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemzői.

113

Környezet- és természetvédelem

A szén és az oxigén körforgása. (Biogeokémiai ciklus.) A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek. A védett területek típusai. Hazánk nemzeti parkjai. A környezetvédelem a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalma. A légszennyezés forrásai, az üvegházhatás. A lehetséges teendok. A vizek tisztulása, tisztítása. Hagyományos és ,,alternatív” energiaforrások. A talaj romlásának, illetve javításának folyamata. A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módja.

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalma. A DNS bázissorendje, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója valamint a tapasztalható jelleg közötti általános összefüggés. A mutáció fogalma, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai. Mutagén hatások, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségei. Kromoszóma-mutációk, kockázati tényezők. A génműködés szabályozásának fogalma. A daganatos betegségek és a kockázati tényezők. Mendeli genetika A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmai. Az öröklésmenetek alaptípusai. A humángenetikai sajátos módszerei (családfaelemzés). Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában. A génkölcsönhatás és a génkapcsoltság. Öröklodo mennyiségi tulajdonságok és hajlamok. Populációgenetika és Az ideális és a reális populáció fogalma, a mutációk, a szelekció szerepe, kapcsolat evolúciós folyamatok a fajkeletkezés elméletével. A természetes szelekció darwini modellje. A populáció nagyságának természetvédelmi jelentősége. Adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatok Az evolúció közvetlen bizonyítékai. A klón fogalma. Biotechnológai módszerek. Néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érv. Genetikai tanácsadás. Biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke. A Human Genom Program célja. A bioszféra evolúciója A fizikai és kémiai evolúció fogalma. Az emberszabású majmok és az ember vonásai. Az emberi faj egysége. FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK) ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI Témakör

Követelmények

1. Térképi ismeretek A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai. A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása. Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és -számítás. Az űrtérképezés gyakorlati jelentősége. Földrajzi és környezeti elemek azonosítása űrfelvételeken. 2. Kozmikus környezetünk A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Nap. A Föld mozgásai és azok következményei. A helyi és a zónaidő számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása. Az űrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai. 3. A geoszférák földrajza A kőzetburok Tájékozódás a földtörténeti időegységekben, főbb eseményeikben. Égitestünk gömbhéjas szerkezete.

114

A levegőburok

A vízburok

A talaj

A kőzetlemezek és mozgásuk következményei. A Föld nagyszerkezeti egységei. A belső és külső erők felszínformáló szerepe, a felszínformák. A leggyakoribb ásványok és kőzetek felismerése, gazdasági hasznosíthatóságuk. A légkör szerkezete, anyagi felépítése. A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerűségeik, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások. Az időjárási elemek szerepe a felszínformálódásban. Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Az időjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata. A légkör szennyeződésének okai és a szennyezettség következményei. A vízburok tagolódása és a víz körforgása. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, gazdasági jelentőségük. A felszíni és felszín alatti víztípusok, hasznosíthatóságuk lehetőségei. A vízgazdálkodás főbb tevékenységei. A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ill. az egész bolygóra kiható problémái, megoldási lehetőségek. A víz és a jég felszínformáló tevékenysége. A talaj természeti és gazdasági jelentősége, a talajpusztulás és következményei.

4. A földrajzi övezetesség A szoláris és a valós éghajlati övezetek. A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérő vonásai, a gazdálkodás jellemzői, a környezeti problémák. A függőleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata. 5. Népesség- és településföldrajz A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti következményei. A népesség szerkezete. A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a területi megoszlás különbségei. Az urbanizáció és a népességmozgások vonásai és következményei. Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk okai. 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A világgazdaság ágazati felépítése. A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók. A fejlettség területei különbségei. A piacgazdaság működésének elve. A jelentősebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi tevékenységek és szervezetek. A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem főbb irányai, résztvevői. A globalizáció. Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján. A gazdasági A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok változása. ágazatok A gazdasági szerkezetváltás folyamata. A mezőgazdaság termelés jellemzői. Az energiagazdaság és az ipar jelentősége, átalakulási tendenciái. Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminőséggel. 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzőik szerint. A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérő és változó szerepük a világgazdaságban. A különböző egyedi szerepköröket betöltő országcsoportok és országok földrajzi jellemzői. 8. Magyarország földrajza Magyarország földrajzi helyzete. Hazánk természeti adottságai és erőforrásai, a medence-jelleg érvényesülése. Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség nemzetiségi

115

összetételének változásai és következményei a Kárpát-medencében. Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. A gazdaság fő ágai, ágazatai, területi és szerkezeti átrendeződése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma. A hazai tájak és régiók eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági képének bemutatása. Hazánk környezeti állapota, legfőbb természeti, kulturális és környezeti értékei, gazdasági eredményei. A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzői. 9. Európa regionális földrajza Európa természeti és társadalmi-gazdasági képe. Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzői. Az európai országok szerepe a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Társadalmigazdasági adottságaik közös és eltérő vonásai, jellemzői. Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, működésének jellemző földrajzi vonásai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei. A környezeti problémák területi jellemzői, a megoldásukra tett törekvések Európában. 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzői, tipikus tájaik. Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok. Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes földrészeken. 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-gazdasági okai. Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire. INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI Témakör 1. Információs társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban

Közhasznú magyar információs adatbázisok Jogi és etikai ismeretek Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban

Követelmények Informatikai alapfogalmak. Információs rendszerek szakszerű leírása, elemeinek pontos meghatározása. Dokumentumok választása informatikai eszközök segítségével. Annak ismerete, hogy az információ áru, hogy az információs rendszerekben, de akár csak egy címlistában is hatalmas érték lehet. Keresés számítógépes katalógusokban és adatbázisokban. Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások alapjainak ismerete. Ismerje az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásait és hatását a mindennapi életben, munkában, szórakozásban stb. Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait.

2. Informatikai alapismeretek – hardver A számítógépek felépítése, A Neumann-elvű számítógépek. funkcionális egységei, azok főbb A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák típusai, főbb jellemzői jellemzői és feladataik. A számítógép üzembehelyezése A számítógép főbb egységeinek felismerése és funkciói. Legfontosabb részeinek összekapcsolása és üzembehelyezése. 3. Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb Az operációs rendszer részei. Az operációs rendszer funkciói.

116

feladatai

Könyvtárak (mappák) létrehozása, másolása, törlése, átnevezése. Keresés a háttértárakon. Az adatkezelés szoftver és hardver Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az operációs rendszer eszközei segédprogramjai. Állományok típusai Állománykezelés (létrehozás, másolás, törlés, átnevezés, nyomtatás). Hálózatok működésének alapelvei, Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása. Hozzáférési jogok, felhasználási területei adatvédelem. 4. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztési alapfogalmak

Szövegjavítási funkciók

Táblázatok, grafikák a szövegben

5. Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata. Táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban

Táblázatformázás

Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel

Szövegszerkesztő program indítása. Szöveg beolvasása és kimentése. Nyomtatás. A munkakörnyezet és a nézet beállítása. A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, -javítás. Karakterformázás, bekezdésformázás, felsorolás, számozás, tabulátorok használata. Oldalformázás. Keresés és csere funkciója. Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés. Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, elválasztás. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorbarendezés. szegélyezés. Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe és formázása. A program indítása, a munkakörnyezet beállítása. Táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor). Táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása. Adattípusok. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás. A cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény. Karakter-, cella- és tartomány-formázások. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése. Cellák és tartományok másolása. Egyszerű táblázat készítése. Diagramtípus kiválasztása. Diagramok szerkesztése. Tantárgyi feladatok megoldása.

6. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs. Adatbázis-kezelő program Adattípusok. interaktív használata Adatbevitel, adatok módosítása, törlése. Adatbázisok létrehozása, karbantartása. Alapvető adatbázis-kezelő Lekérdezések, függvények használata, keresés, válogatás, szűrés, rendezés, műveletek összesítés. Képernyő és nyomtatási Képernyő és nyomtatási formátumok tervezése és készítése. formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Levelezési rendszer használata. Állományok átvitele, WWW, keresőrendszerek, távoli adatbázisok használata. Weblap készítés Hálózati dokumentumok szerkezete, Weblap készítése Webszerkesztővel: szöveg, kép, ugrópont bevitele. Formázási lehetőségek. 8. Prezentáció és grafika Prezentáció

Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang …) és formázása.

117

Grafika 9. Könyvtárhasználat Könyvtárak Információkeresés

Grafikai eszközök használata. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása, képek beillesztése. A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói. Dokumentumtípusok. Tájékoztató eszközök. Katalógusok, számítógépes információkeresés. TESTNEVELÉS ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

Kompetenciák/ Témakörök 1. Elméleti ismeretek A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód

Követelmények

Tájékozottság a helyi tantervben szereplő sportágak jelentősebb hazai eredményeiről. A legnevesebb magyar olimpiai bajnokok sportágai és eredményei. A testi fejlődés legfontosabb életkori mutatóinak alakulása.

Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése. Testi képességek A kondicionális alapképességek értelmezése. Az erőfejlesztés szabályai. Gimnasztika A bemelegítés szerepének értelmezése. Gyakorlatok javaslata a képességek fejlesztésére és a testtartás javítására. Atlétika A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok. Torna A női és férfi tornaszerek. A legfontosabb baleset megelőző eljárások. Ritmikus gimnasztika Az RG versenyszámai. Mozgás és zene kapcsolata. Küzdősportok, Küzdőjátékok felsorolása különböző életkorú tanulók részére. önvédelem Úszás Az úszás higiénéjének ismerete. Az úszás az emeber életében. Testnevelés és Labdajáték előkészítő játékok felsorolása. sportjátékok Egy választott sportjáték játékszabályainak értelmezése. Természetben űzhető Egy választott sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, sportok kerékpár, természetjárás, evezés). 2. Gyakorlati ismeretek Gimnasztika Leányok: kötélmászás állásból teljes magasságig mászókulcsolással. Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig. 48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása. Atlétika Egy választott futószám bemutatása Futások 60 méteres síkfutás térdelőrajttal. Lányok minimum idő: 9,8 sec. Fiuk minimum idő: 8,8 sec. 2000 m síkfutás. Minimum idő: lányok: 10,30 perc, fiúk 9,00 perc. Ugrások Egy választott ugrószám bemutatása Magasugrás választott technikával. Lányok minimum magasság: 110 cm. Fiúk 125 cm. Távolugrás választott technikával. Lányok minimum 330 cm. Fiúk 410 cm. Dobások Kislabdahajítás vagy súlylökés választott technikával.

118

Minimum szintek: Lányok: Kislabda hajítás: 20 m, súlylökés: 5,5 m. Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 4 kg. Fiúk: Minimum szintek: Kislabda hajítás: 30 m, súlylökés 7,5 m. Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 6,00 kg. Torna A talaj- és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer kötelezően választható. Talajtorna Öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és bemutatása, kötelező elemek felhasználásával Szekrényugrás Egy tanult támaszugrás bemutatása. Lányok 4 részes széltében állított, fiúk 5 részes hosszában felállított szekrényen. Felemáskorlát Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása kötelező elemek felhasználásával. Gerenda Öt különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával . Ritmikus gimnasztika Különböző elemekből álló összefüggő szabad gyakorlat bemutatása (a gyakorlat ideje 35-45 sec), javasolt elemek felhasználásával. Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása. Gyűrű Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával. Nyújtó Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával. Korlát Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával. Küzdősportok, Grundbirkózás, értékelés a grundbirkózás szabályai szerint. önvédelem Judo gurulás előre. Úszás Egy választott úszásnemben 50 m úszás. Egy további úszásnemben 25 méter leúszása. Testnevelés és Egy sportjáték választása kötelező. sportjátékok Kapuralövés gyorsindítás után (társtól visszakapott labdával labdavezetés, passzív védő Kézilabda mellett beugrásos lövés). Távolbadobás tetszőleges lendületszerzéssel kézilabdával. Lányok: minimum 15 méter, fiúk 21 méter. 7 méteres büntető dobás. Kosárlabda Mindkét oldalra végrehajtott, félpályáról kétkezes mellső átadás a büntető vonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után futás a kosár felé, a visszakapott labdával labda leütés nélkül fektetett dobás. Büntetődobás egy vagy két kézzel. Labdarúgás Labdaemelgetés váltogatott lábbal. Minimum: Lányok: 4, fiúk 8 db. Slalom labdavezetésből kapuralövés. (Slalompálya hossza 10 méter, 5 kapu egyenlő távolságra, lövés 10 méterről kézilabda kapura.) Összetett gyakorlat: falra rálőtt és visszapattanó labda kapura lövése Röplabda Kosárérintés és alkarérintés fej fölé folyamatosan. Minimum szint: kosárérintésnél 5, alkarérintésnél 4 db érintés. Nyitás választott technikával. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI Témakörök 1. A mezőgazdasági termelés jelentősége, főbb ágazatai

Követelmények középszinten

Ismerje a hazai mezőgazdasági termelés történetét, hagyományait,jelenét. Ismerje a növénytermesztési, állattenyésztési, kertészeti ágazatok összetételét, jelentőségét, a termesztett és tenyésztett fajokat. 2. A mezőgazdasági termelés főbb ökológiai tényezői

119

A mezőgazdasági termeléskörnyezete Éghajlattani ismeretek

Agrometeorológiai ismeretek

Talajtan

Talajjavítás és talajvédelem

Talajművelés, talajművelési rendszerek Talajhasználat Tápanyag-utánpótlás Szaporítás Növényápolás Betakarítás, tartósítás, tárolás 4. Műszaki alapismeretek Anyagismeret Gépelemek Belső égésű motorok Mezőgazdasági erőgépek 5. Gazdálkodási ismeretek A vállalkozás alapjai

A gazdálkodás feltételei A gazdálkodás eredménye 6. Állattenyésztési alapismeretek Az állattenyésztés élettani alapjai

Az állattenyésztés alapfogalmai Értékmérő tulajdonságok A tenyésztés folyamata

Szaporítás

Ismerje az élettelen és élő környezeti tényezők szerepét. Ismerje az éghajlatot jellemző számértékeket. Jellemezze Magyarország éghajlati főkörzeteit. Definiálja az agrometeorológia feladatát. Értékelje az időjárási tényezők növények életében betöltött szerepét. Ismerje a talajok keletkezési folyamatát. Értelmezze a talajok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait. Osztályozza és jellemezze a hazai talajok fő típusait. Ismerje a talajjavítás jelentőségét, módjait. Jellemezze a talajpusztulás formáit és az azok elleni védekezés módszereit. Különböztesse meg a talajművelési alapműveleteket, a talajművelő eszközök munkáját. Ismerje a vetésváltás fogalmát, feladatát, jellemzőit. Ismerje a tápanyag-utánpótlás jelentőségét. Csoportosítsa és jellemezze szerves- és műtrágyákat. Ismerje a szántóföldi és a kertészeti növények generatív és fontosabb vegetatív szaporítási módjait. Ismerje a szántóföldi és a kertészeti növények ápolásának fontosságát, csoportosítsa és nevezze meg a legfontosabb eljárásokat. Ismerje a legfontosabb gazdasági növényeink betakarítási módját. Ismerje a mezőgazdaságban használt fémes és nemfémes anyagokat, valamint az alkalmazott üzem- és kenőanyagokat. Ismerje a mezőgazdasági erő- és munkagépeket felépítő fontosabb gépelemek feladatát, felépítését. Értse a belső égésű motorok működési elvét, ismerje a főbb szerkezeti elemeiket. Ismerje a mezőgazdasági erőgépek főbb szerkezeti egységeit. Ismerje az üzleti vállalkozásokformáit, az alapítás feltételeit, megszüntetésének módjait, valamint az alkalmazotti munkaviszonnyal kapcsolatos szabályokat, előírásokat. Csoportosítsa a mezőgazdasági termelés erőforrásait. Értelmezze a termelés és a piac összefüggéseit, a marketingszemléletet. Ismerje a ráfordítás, hozam, költség, önköltség, árbevétel, jövedelem fogalmát. Nevezze meg a testtájakat. Ismertesse az egyes fajok emésztőkészülékének faji sajátosságait. Jellemezze a hím- és a női ivarszervek felépítését, működését. Ismerje az állatok tenyésztésével és rendszerezésével kapcsolatos alapfogalmakat. Definiálja a külső és belső értékmérő tulajdonságokat. Ismerje a tenyészcél kitűzésének, a fajta, típus megválasztásának szempontjait. Különböztesse meg és ábrázolja a tenyésztési eljárásokat. Ismerje a gazdasági állatok szaporításának alapjait, fontosabb fogalmait. Ismerje az ivarzás tüneteit és a vemhesség jeleit. Csoportosítsa a termékenyítés módszereit. Sorolja fel az ellés szakaszait. Ismerje az ellésre/fialásra történő előkészületeket. Ismerje az újszülött és az anya ápolásának feladatait.

120

Elhelyezés, ápolás 7. Kertészeti alapismeretek Kertészeti növények felépítése, életjelenségei, rendszertana, védelme

Ismerje gazdasági állataink jellemző elhelyezési formáit és ápolását.

Ismerje a kertészeti növények felépítését. Ismerje a kertészeti növények fejlődését, szaporítását. Ismerje a kertészeti növények rendszertanát. Ismerje a legfontosabb növényeket károsító élő szervezetek életfeltételeit, károsításukat. Ismerje a növényvédelmi módokat és a környezetvédelem szerepét a növényvédelemben. A kertészeti termesztés tárgyi Ismerje a kertészeti termesztésben előforduló termesztő-berendezéseket, feltételei kiegészítő építményeket, termesztőedényeket, kertészeti szerszámokat. Gyümölcstermesztési alapismeretek Ismerje a gyümölcstermesztés történetét, jelentőségét, jelenlegi helyzetét. Ismerje a gyümölcstermő növények szaporítási módjait, botanikai felépítését, ökológiai igényeit és a termesztés általános folyamatait. Szőlőtermesztési alapismeretek Ismerje a szőlőtermesztés történetét, jelentőségét, jelenlegi helyzetét. Ismerje a szőlő szaporítási módjait, botanikai felépítését, ökológiai igényeit és a termesztés általános folyamatait. Zöldségtermesztési alapismeretek Ismerje a zöldségtermesztés történetét, jelentőségét, jelenlegi helyzetét. Ismerje a zöldségnövények szaporítási módjait, botanikai felépítését, ökológiai igényeit és a termesztés általános folyamatait. Dísznövény-termesztési Ismerje a dísznövénytermesztés történetét, jelentőségét, jelenlegi alapismeretek helyzetét. Ismerje a dísznövények szaporítási módjait, botanikai felépítését, ökológiai igényeit és a termesztés általános folyamatait. ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI Témakörök Nyersanyagok feldolgozása az élelmiszeriparban: Növényi eredetű nyersanyagok és élelmiszerek Állati eredetű nyersanyagok és élelmiszerek Víz Élelmiszeripari környezete: Környezetvédelem Környezeti ártalmak Környezetgazdálkodás Tápanyagok Szénhidrátok Zsírok Fehérjék Élelmiszertechnológiai adalékok Ízesítők Színezékek Tartósítószerek Állományjavítók Mikroorganizmusok hasznos tevékenységei a különböző élelmiszeripari ágazatokban Irányított erjedések Áramlástani alapfogalmak, áramlástani törvények Közegek fogalma, felosztása Csővezetékek jellemzői Folytonossági törvény Bernoulli-egyenlet

Követelmény középszinten Csoportosítsa az élelmiszeripari iparágakat. Ismerje az élelmiszer alap-, adalék- és segédanyag fogalmát. Ismerje a növényi és állati eredetű nyersanyagokat. Ismerje a növényi és állati nyersanyagokat feldolgozó iparágakat és az előállított élelmiszereket. Ismerje az ivóvíz jellemzőit. Ismerje a környezet és környezetvédelem fogalmát, feladatait. Sorolja fel a környezeti ártalmakat. Ismerje a talaj-, a víz- és levegővédelem fontosságát, a hulladékgazdálkodást. Ismerje a szénhidrátok, fehérjék és zsírok táplálkozásban betöltött szerepét. Ismerje a tápanyagok összetételét, csoportosítását. Jellemezze tulajdonságaikat. Ismerje az élelmiszeradalékok csoportjait, azok jellemzőit és jelentőségét.

Ismerje a mikroorganizmusok okozta hasznos elváltozásokat.

Ismerje az áramlástanban használt mértékegységeket. Ismerje az áramló közeg jellemzőit és törvényeit. Jellemezze az ideális és reális közegeket. Tudja az áramlás jellegét, a határréteg fogalmát. Definiálja a viszkozitás fogalmát és típusait. Végezzen számításokat a tanult képletek alapján:

121

- átlagos áramlási sebesség, - térfogatáram, tömegáram meghatározására, - a Re szám meghatározására. Ismerje a folyadékok és gázok szállítására alkalmazott gépek elvi Folyadékok és gázok szállítása Szivattyúk és léggépek működését, felépítését, csoportosítását, alkalmazási területeit. Ismerje a szétválasztó műveletek fogalmát, az alkalmazás területeit. Szétválasztó műveletek és gépek Gravitációs ülepítés Tudja a szétválasztó műveletek törvényeit, a szétválasztó műveletek Centrifugális ülepítés gépeinek működési elvét. Szűrés Válassza ki a megfelelő szétválasztó műveletet. Préselés Végezzen számításokat a tanult képletek alapján: Passzírozás - a gravitációs és centrifugális ülepítés idejének, sebességének meghatározására, - centrifuga jelzőszám meghatározására. Ismerje a műveletek alkalmazási területeit. Homogenizáló műveletek Keverés Ismerje a homogén anyag fogalmát, a homogenizáló műveletek célját, Emulgeálás berendezéseinek működési elvét. Aprítás műveletei és berendezései Értse a homogenizálás törvényszerűségeit. Ismerje a hőtani alapfogalmakat, a műveletek célját, alkalmazásának Hőtani műveletek és gépek Hőterjedési módok lehetőségeit. Hőcserélés Ismerje a hőtani műveletekhez használt gépek és berendezések működési Bepárlás elvét. Hőkezelés, sterilezés, pasztörözés Elemezze a hőtani műveletek folyamatát, a hőcserélés anyag- és Előfőzés, főzés hőmérlegét. Sütés, pörkölés Tudjon számításokat végezni a hővezetés, hőáramlás, hőátbocsátás Hűtés, fagyasztás képleteivel. Anyagátadási műveletek és gépek Ismerje az anyagátadási műveletek célját, az alkalmazás lehetőségeit. Molekuláris és áramlásos diffúzió Tudja az anyagátadási műveletek törvényszerűségeit, a berendezések Állandósult és nem állandósult működési elvét. anyagátadás Magyarázza a műveletek során bekövetkezett változásokat. Fázisok, fázistörvény Tudja kiszámítani a szárítás anyagmérlegét. Szárítás, kondicionálás Diffúziós lényerés Kristályosítás Fermentálás

122