A DEBRECENI VÁSÁROK VONZÁSKÖRZETE A XV111-XIX. SZÁZAD FORDULÓJÁN Danhó Imre
Az árucsere gazdasági-társadalmi körülményeinek, hatásainak, széleskörű összefüggéseinek vizsgálata az utóbbi időben a történelmi kutatások érdeklődésének előterébe került.l Különösen elmondható ez a néprajzról, ahol a ko rábbi érthetetlen elhanyagoltsággal szemben napjainkban egy eddig soha nem látott érdeklődés támadt az árucsere (illetve ezen belül a vásárok, piacok) néprajza iránt.2 Az árucsere általános történelmi, aztán néprajzi kutatása összefüggésben áll az ezekben a tudományágakban figyelembevett új szempontokkal (társadalomtörténet) és alkalmazott módszerekkel (életmódkutatás), valamint kutatási viszonyulásokkal (funkcionalizmus, struktualizmus) . Általános jellemzésként elmondhatjuk, hogy a korábbi kutatás nem elégítette ki a jelenségeket társadalmi összefüggéseiben vizsgáló, egy-egy kor alapvető kérdéseire konkrét választ adni akaró, egzaktságratörekvő,újfajta tudományosságot . Ezért nemcsak új módszerek után kutatott, hanem olyan megfelel ő kutatási tárgyak után is, amelyek többszörös összetettségüknél, de méginkább általánosságuknál, az élet minden területére kiterjed ő reláciöiknál fogva a lehető legkönynyebben tudnak egyszerre mindenről felvilágosítással szolgálni; azaz koncentrált tárgykörök . Korábban a néprajztudomány a települést, az építkezést és a velük nemcsak összefüggő, hanem az el őz őekkel egynek vett lakásbelsőt, lakáskultúrát állította ilyen általános, az élet minden területére felvilágosítással szolgáló tárgykörnek. Sokszor idéztük Báthy Zsigmond idevonatkozó szavait : A lakóhelyek, telepek, főként pedig az épületek fejl ődésének tanulmányozása egyik legvonzóbb, legtanulságosabb és éppen ezért igen gyakori témája az ember tárgyi világával foglalkozó kutatásoknak . E fejlődés az emberi művelődés történetének legmegbízhatóbb tűköre : minden olyan lépés meglátszik benne, mely a művelődés útján előrehaladást jelent."3 Korunk tudományossága az árucsere kutatásában egy, a település, az építkezés, a lakberendezéshez hasonló, az emberi művelő déstörténet felő l legszélesebb skálán tájékoztató megbízható kutatási tárgykört vél felfedezni. Ennek a nagyjelentőségű felfedezésnek megfelel ően ezt a fontos tárgykört, más különböző tudományágak felől is igyekszik megközelíteni, felderíteni. Viszonylag legjárhatóbb az út a történettudomány, különösen a gazdaságtörténet oldaláról. Itt már a múltban is több eredményes kutatás folyt és sok nagyértékű feldolgozás készült, amelyek egy-egy kor, egy-egy ország vagy táj, esetleg város kereskedelmével foglalkoztak:~ De akadtak olyan munkálatok is, amelyek egy-egy áru kereskedelmét vizsgálták s Tekintettel arra, hogy ezek a történeti kutatások, illetve feldolgozások sok-sok, a néprajztudomány által is felhasználható adatot tartalmaz135
tak, szempontot vettek figyelembe, összefüggést tisztáztak, rendkívül hasznosak az életmód- és életmódváltozás-kutatással foglalkozó néprajztudomány számára is s A történettudomány mellett a földrajztudomány volt az, amely az árucsere vizsgálata tekintetében sok olyan kutatást végzett és feldolgozást készített, amik részben vagy olykor még egészben is nemcsak hasznosak, hanem elengedhetetlenül szükségesek is az árucsere néprajzát kutató- és feldolgozó etnográffa számárá. Éppen jelen dolgozatunk sajátos tárgyával - a vonzáskörzetek kérdésével - kapcsolatosan lényeges annak megemlítése, hogy például az egyes vásárhelyek, vásársávok kialakulásának, fejlődésének kérdéseivel a településföldrajz behatóan foglalkozott .' Mintahogy arról sem feledkezhetünk meg, hogy az egyes vásárhelyek, piacközpontok vonzáskörzetének megállapításával is eleddig leginkább a földrajztudomány foglalkozott .$ Magyar vonatkozásban ez különösen így van. Nálunk a piaci, vásári és természetesen egyéb vonzáskörzeti kérdésekkel Magyarországon főleg a földrajztudomány foglalkozott .9 Természetes, hogy szempontjaikat figyelembe vesszük, eredményeiket felhasználjuk és kutatásaink során igyekszünk azokat sajátos néprajzi szempontokkal, módszerekkel kiegészíteni . Tanulmányunk a debreceni vásárok vonzáskörzetével kíván foglalkozni. Nagy örömünkre szolgál, hogy ezen a téren is van érdemes el őkutatás, korábbi eredményes feldolgozómunka .i° Ezek a kutatások és feldolgozások kimondottan történelmiek, illetve gazdaságföldrajziak . Mi viszont tárgykörünket illetően még egy megkötéssel élünk ; a debreceni vásárok vonzáskörzetét nem ma, nem is a közelmúltban, hanem a XVIII-XIX. század fordulóján kutatjuk, kívánjuk felderíteni, a történeti néprajz módszerekkel, igényeinek megfelel ően . Miel ő tt elkezdenénk magának a szigorúan vett tárgyunknak a fejtegetését a szempontok és módszerek tisztázása végett szükséges néhány kitérést tennünk. Először is azt állapítjuk meg, hogy a vásárok és piacok mindig és mindenütt ott alakultak ki, ahol különböző földrajzi tájak és ezzel összefüggésben különböző termelési körzetek találkoztak, ahol folyami átkelőhelyek voltak, ahol fontos szárazföldi utak keresztezték egymást, ott, ahol egy-egy zárt földrajzi egység központját, végét, bejáratát stb. ; egyszóval hangsúlyos helyét találjuk . A vásár az ősi, a kezdeti árucsere-alkalom, és a piaca későbbi. A vásárok a növényi és állati biológiai periodizációhoz, az éghajlati viszonyokhoz és az időjárási viszonyoktól is függ ően az útviszonyokhoz is igazodva alakultak ki. A kezdeti vásárok kevert vásárok voltak, azaz mindent árultak, illetve vettek rajta, méghozzá igen hosszú ideig nem is pénzért, hanem cserébe . A vásár az áruk elkülönítése révén csak a fejlett társadalmakban differenciálódott aztán ; a vásár időpontjában (pontosan megjelölték a dátumát, tartamát), áruféleségekben (külön állat-, termény- és kézműves vásárok), vonzáskörzetében (országos vásárok, havi vásárok, heti vásárok -itt a havi, illet ő leg a heti jelzők nemcsak gyakoriságot, tehát időbeli meghatározottságot, hanem éppen a gyakoriságból is következő vonzáskörzetbeli különböz őséget is jelölnek) . A piacokat a város és a falu közti munkamegosztás hozta létre a városokban. A piacokon eredetileg jellegzetesen csak élelmiszert árultak, illetve vettek . Az árutermelés kibontakozásával és a vele párhuzamos társadalmi fejlődéssel a piacokon vagy legalábbis a hét egyik piacán mást is, nemcsak élelmiszert kezdtek árulni. Így alakultak ki az állatokat, majd a kézműves termékeket is árusító heti vásárok. A fejl ődés további szakaszán ezek közül a heti vásárok közül is kiemelkedett egy-egy, és ezek havi vásárok lettek. A piac és vásár, illetve a heti vásár és a havi vásár és még kés őbb a jelen136
tősebb haví vásárokból kinövő országos vásárok között végeredményében vonzáskörzetbeli különbségek vannak csak. A továbbiakra nézve éppen ezért egyöntetű en a vásárokról beszélünk, márcsak azért is, mert a piacok is fejlődésük egy bizonyos szintjén túl vásároknak nevezik magukat (heti vásár, havi vásár) . Talán annak megállapítása, hogy a különböző vásárok vonzáskörzeteikben különböznek egymástól, érthetővé teszi, hogy a vonzáskörzetek kutatása, a vonzáskörzetbeli összefüggések felderítése az árucsere kutatásának egyik kulcskérdése . Éppen ezért a vonzáskörzet fogalmával is kell egy kicsit foglalkoznunk ; elöljáróban. Korábban túl leegyszerűsítették a kérdést és nem vették figyelembe, hogy a vonzáskörzeteket nem lehet statikusan értelmezni . A vonzáskörzet mindenekelőtt kettős, aztán pedig egymást fedó és ami ugyancsak nem közömbös : változö is . Az, hogy a vonzáskörzet kettős, azt jelenti, hogy egy-egy vásárra nemcsak az áruk felhozatala, hanem a vevők összejövetele is jellemz ő. Van áru és van vevő vonzáskörzet is. Ez a kettő soha sem esík egybe, mindig kisebb-nagyobb eltérés van köztük . A vonzáskörzet kettősségét nagyon tanulságos térképen ábrázolni, mert pusztán az egyes tényezők felvázolásából számos lényeges összetevőre fény derülhet. A vonzáskörzetek fedésénél arra kell figyelnünk, hogy az egyugyanazon hely napi, heti, esetleg havi és országos vásárjára mennyiben azonos, illetve mennyiben más vonzáskörzetbeli meghatározók érvényesek . A vonzáskörzetek fedése mindig csak bizonyos mértékű, sohasem teljes . A vonzáskörök fedése különbözőségét az intenzitásbeli különbségek adják. Nagy eltérések is lehetnek a vásár gyakoriságától (és éppen ezért a rajta árult áruféleségek nagyobb tömege, nagyobb választéka stb.) függően. Mindezeket a tényezőket erősen befolyásolja az időpont is. Mendöl Tibor szerint például az úgynevezett vásárövek, amelyek a hegység és a síkság különböző termelési vidékeit választják el, illetve kötik össze nálunk csak a XIX. században bontakoztak ki.11 Érdekes éppen Debrecen vásáraival kapcsolatosan említ egy id őbeli momentumot Komoróczy György. 1592-ben - említi - Debrecennek már országos vására van, amelynek a jelent őségét az is fokozza, hogy a török politikai érintkezés határvonalán volt.'2 Vagyis vonzáskörzeti tényez ő lehet politikai, hadászati stb. időleges állapot is. Más és más ugyanazon vásáros hely vásárának vonzáskörzete télen, mint nyáron, de az adott időpont időjárásának alakulásától függ ően is (például áradás esetén a folyón túloldali vevők vagy árusok elmaradnak stb.) . Vagyis, amint látjuk, a vonzáskörzet tanulmányozása igen szerteágazó, sokmindenre figyelemmel kell hogy legyen. Itt említjük meg, hogy nemcsak a vonzáskörzet kettősségét, hanem a fedést, sőt az időbeli tényez ők vonzáskörzetbeli hatását is térképre lehet vinni. Ezek is sok tanulsággal bírnak, ugyanúgy, mint a vonzáskörzetek kettősségének kartografikus ábrázolása. Sőt, adódik itt még egy másik nagyszerű kartográfiai feladat is : az egyes áruféleségek vonzáskörzete kettősségének feltérképezése . Micsoda felismerésekhez vezetne például, ha elkészítenénk mondjuk az 1799 . évi Dénes-napi debreceni vásáron a cserépedény vonzáskörzetének kettős térképét; azaz annak a térképét, hogy honnan hozták, aztán pedig annak a térképét, hogy a vevők (hova valók) hova vitték a cserépedényt. Sajnos, a vonzáskörzetek térképezésével senki sem foglalkozott . Barabás Jenő is csak mellesleg jegyzi meg, hogy a vásárcentrumok kartográfiailag is értékelhet ők.~ A magyar vásárok kialakulása az előzőekben említett földrajzi tényez őkön kívül szoros összefüggésben van még a honfoglalást követő letelepedés137
sel, majd a kialakuló közigazgatási rendszerrel is. A nemzetségfői szálláshelyek mindegyike egyben vásárhely is volt. Még később, az egyházi szervezetben jelentős szerepet kapott helységek vásárhelyekké is váltak . Bár ennél a kérdésnél meg kell jegyezni, hogy egyházilag is csak olyan helyek váltak hangsúlyossá, nőttek központtá, amelyek már előzőleg földrajzi jelent őségük, energiájuk, illetőleg közigazgatási szerepük miatt kiemelkedtek szűkebb vagy tágabb környezetükb ől. A magyar vásárok eredete, legkorábbi története nagymértékben ismeretlen előttünk. A feudális királyság kialakulása, megerősödése után a vásártartás királyi jogot és királyi jövedelmet képzett. A feudalizmus fejlődése idején a király vásártartási jogot adományozott főuraknak, birtokos nemeseknek bizonyos általuk birtokolt vásárhelyekre vonatkozóan. A feudalizmus virágzása, majd a virágzást követő későbbi szakaszában tömegesen kaptak vásártartási jogot a kisebb, helyi jelentőséggel bíró helységek is, amelyekb ől éppen a vásártartási jog elnyerése révén alakultak mezővárosok. Történetkutatásunk nyomatékosan rámutatott a magyar város, közelebbről a mezővárosi fejl ődés és a vásártartás közötti szoros összefüggésre .l4 Mező városainkban a vásártartási jog és a vámjövedelem is általában a földesúré volt (és csak a járulékos jövedelmek illették a város közösségét) . De sok olyan eset is volt, hogy a vásártartási jog ugyan a birtokosé volt, de a vásárjövedelem egészérő l vagy valamennyi részéről lemondott a város javára . Azokban az esetekben, ahol a földesúr lemondott a vásárjövedelem egészéről vagy bizonyos részéről, ott a város taksájába beszámították a vásárjövedelemért járó pénzt, vagy ritkábban terményt . Több olyan eset is volt, ahol a mezőváros vagy más státusú város maga kapta meg a vásártartási jogot és teljes egészében az övé volt a vásárjövedelem is. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy vásárainkkal összefoglaló módon a magyar történettudomány mindmáig nem foglalkozott . Néhány vásárunknak megírták ugyan a történetét, de ezek elég szerény vállalkozások, kivétel nélkül kezdeményezések voltak ; nem alkalmasak arra, hogy rájuk épülve elkészülhessen a magyar vásárok történeti monográfiája.l5 Valamivel szerencsésebbek vagyunk néprajzi téren. Számos vásárunkról készült hosszabb-rövidebb néprajzi leírás . ló Ezek egyike-másika szükségszerűen rövid történeti bevezetést is tartalmaz, de ami lényegesebb, inkább csak a vásárok színes, kavargó világának ábrázolásai. Nem mentesek olykor-olykor a romantikától sem. A meglevő leírások, de főleg az újabb vizsgálódások alapján éppen napjainkban indul meg néprajztudományunkban is a vásárok kutatása és feldolgozása . l' Kimondottan a vonzáskörzetekkel néprajzi szempontból ugyancsak keveset foglalkoztak . 1842-ből ismerünk ugyan egy idevágó feldolgozást, azonban szű kszavúsága, területileg korlátozott volta és csak az áruféleségekre való tekintet miatt komolyan nem számolhatunk vele. l$ A debreceni vásárok nagyon híresek voltak és régmúltra tekintenek viszsza. Eredetük korai középkorba megy vissza és eléggé nem ismert . Szimics Mária kivételnek számító nagyszer ű történeti összefoglalása szerint a Zsigmond által 1405-ben adott első ismert debreceni vásárszabadalom már régebben meglevő állapotokat szentesített.l9 Debrecen gazdasági jelentőségére, dinamikus fejlődésére mutat, hogy már két évvel később, 1407-ben, újabb vásártartási jogot kapott . De talán még ennél a két, egymást gyorsan követő vásárszabadalom nyerésnél is jobban mutatja Debrecen erő teljes gazdasági fejl ődését az, hogy Szilágyi Erzsébet, Debrecen akkori földesura, 1466-ban példanél13 8
küli vásárszabadalmat szerzett a városnak. Azaz nem is a város egészének, hanem csak a Mester utcának, ami a kiváltság értelmében évente egyszer, január 10-én tizenöt napos vásárt tarthatott . A különös vásárszabadalom jelentőségét csak fokozza, hogy már a következ ő évben, 1467-ben, egy másik, hasonló vásárszabadalmat adott Debrecennek; azaz egy részének, azúttal az akkor Homok utcának nevezett, későbbi nevén Csapó utcának. Ez a példanélkül való vásárszabadalom azt jelentette, hogy egy településen belül három különböző vásár volt. Az egyik az eredeti, a régi vásár a település központjává váló piac-utcán, ami később hivatalos nevében is Piac utca lett, aztán a Mester utcán és harmadik a Homok utcán.° Debrecen vásárai a XV-XVII. században továbbfejlődtek. Ez a fejl ődés abban i megmutatkozott, hogy a vásár a XVIII. század elején, amikor a háborúságok már nem veszélyeztették, kiköltözött a város árkán kívülre (Küls ővásártér) . Jóval nagyobb, tágasabb helyre, mint amilyen a város belsejében volt. De nemcsak területileg nőtt a vásár. Számuk is emelkedett, a XVIII. század elején már évente hatot tartottak. Tekintve, hogy a debreceni vásárok időtartama 12-15 nap volt, ez azt jelentette, hogy Debrecenben a 365 napból 70-90 országos vásár volt. Ha ehhez hozzávesszük a heti vásárokat is, azaz további 52 vásárnapot, elmondhatjuk, hogy Debrecenben az év felében vásár volt. Talán ez a rendkívüli hosszú vásáridő is bizonyítja, hogy Debrecen életében a vásárok kiemelkedő jelent őséggel bírtak, valamint azt is, hogy óriási vonzáskörzettel rendelkeztek . A sok vásár azonban nem váltott ki egyenletes érdeklődést. Az adminisztrációja is sok munkát adott és még sem lehetett kell ően rendben tartani őket. Ezért 1747-ben rendezték a debreceni vásárok ügyét és számukat leszállították négyre .zl Ez az 1747-ben megmaradt négy debreceni vásár fejlődött aztán tovább, erősödött meg és vált a debreceni nagy szabadság" fogalmává. Az év első vásárja a Remete Antal napi vásár volt. Általában január 7-15-ig tartott. Az első öt napon (7-től 12-ig) volt a bőr-, gyapjú-, méz-, dió, továbbá toll-, iparcikk-, gabona- és egyéb terményvásár . A hatodik és hetedik napon (12-13-án) tartották a sertésvásárt, úgy azonban, hogy a hetedik napon (13-án) már megkezdődött a lóvásár, ami a hetedik és nyolcadik napon (13-14-én) volt. A két utolsó napon 14-15-én pedig a baromvásárt tartották. Ez volt a többi más három vásár beosztása is. Ilyen renddel folyt le a második, a Szent-György napi vásár (április 15-23, között), aztán a harmadik, a NagyBoldogasszony napi augusztus 5-13 . között és a negyedik, a Dienes napi, szeptember 30.-október 8. között .22 A vásárok ilyen fajta széthúzásá' igen kedvezett a vonzáskörzet kiszéleserdésének, mert távoli helyekről is kényelmesen el tudtak jönni a debreceni vásárokra. Még akkor sem történt nagy baj, ha nem értek ide mindjárt éppen az első napra. A korai, tehát még az 1747 . évi szabályozás előtti debreceni vásárok vónzáskörzetének kiterjedtségére, nagyságára néhány debreceni helynévb ől is következtethetünk. Igaza volt Townson Bobert angol utazónak, aki 1797-ben a város legfőbb nevezetességének a vásárokat mondta, mert messzi tájakra a vásárok vitték el Debrecen hírét. Ezekről a messzi tájakról, most számunkra, mint a debreceni vásárok vonzáskörzetéről adnak számot az ilyenfajta helyneveink : Tizenhárom város utca (a tizenhárom szepességi keresked ő városból jövő keresked ők utcája) . Jellemz ő erre a névadásra, hogy a későbbiekben Szepességi utca lett a neve . A Hatvan utca elnevezése is összefügg a vásárokkal, ugyanúgy, ahogy a levantei keresked őkre utaló Kandia és nyugatiakról emlékező Burgundia, nem is beszélve az általános ,Vendég utca elnevezésről.' 139
Bár meg kell jegyeznünk, hogy mind a Tizenhárom város, mind a Hatvan utca elnevezés eredetére, magyarázatára nézve vannak más álláspontok is. Különben a debreceni vásárok vonzáskörzetéről két tanulmány is készült. Tárgyuk szempontjából különös jelent őséggel bír Csathay Endre rövid dolgozata, amely éppen a XVIII-XIX. század fordulóján vizsgálta egykorú újságok (főleg a Magyar Kurir) hirdetései alapján a debreceni vásárok vonzáskörzetét.2' Csathay dolgozata annak ellenére, hogy nagyon adatgazdag, meghatározott szempontú, csak a debreceni vásárokon megjelen ő könyvkereskedőkről, a könyvkereskedőkhöz kapcsolódó irodalomtörténeti, művelődéstörténeti mozzanatokról szól. Így is esik azért néhány szó Kiss István és fia Kiss János, valamint Institoris pesti könyvkereskedőkön kívül Rosner kassai kalaposról, Valero pesti selyemárusról, a kassai Angliai félporcellánról" . Egy jóval későbbi, szinte napjaink debreceni piacainak vonzáskörzetéről szóló tanulmány eredményesen fordult az egyes áruféleségek, főleg élelmiszerek, Debrecenbe szállításának és Debrecenből (a vásárokról, illetve piacokról) való elszállításának térképes ábrázolásához.2g Eördögh tanulmánya hangsúlyozza a vonzáskörzetek fontosságát, kiderítésük és feldolgozásuk jelentőségét. Munkája módszertani vonatkozásai miatt is fontos . Eördögh Béla tanulmányával kapcsolatosan meg kell jegyeznünk, hogy az a napjainkban (1952-ben) vezetett és gondosan őrzött pontos adatokon, valamint személyes tapasztalatokon, közvetlén adatgyűjtésen alapul . Sajnálatos, hogy ilyen pontos adatok a korábbi időkből nem állanak rendelkezésünkre . A debreceni vásárok XVIII-XIX. századfordulói vonzáskörzetéről okmányos anyagból alig lehet valamit megtudni. A bizonyára vezetett, megvolt és talán ideig-óráig meg is őrzött, de aztán jelentéktelennek való látszata, minő sítése miatt kiselejtezett iratanyag (például vámkönyvek, hirdető könyvek stb.) adhatott volna ilyen természet ű felvilágosításokat. De hogy biztosan adtak volna-e teljes biztonsággal nem állíthatjuk. Hiszen ismerünk olyan feljegyzéseket, amelyekről joggal gondolhatnánk, hogy a. kereskedők, árusok, sőt talán a vevők lak-, származási helye felől tájékoztatnak és egyetlen idevonatkozó hasznosítható adatot, megjegyzést sem tartalmaznak . Ilyen iratanyag például a debreceni vásárok sátrainak több lajstroma, amely minden sátort nagy gonddal feljegyzett és megörökítette a sátor tulajdonosának vagy bérl őjének a nevét is, de csakis a nevét, semmi mást nem.2o Legfőképpen pedig a származási helyet nem, ami vonzáskörzet megállapítása szempontjából a legjelentő sebb adat. Így aztán a vonzáskörzet megállapításához sok, egyébként a vásárokról szóló feljegyzés nem használható. Hasonlóan alig nyújtanak érdemleges felvilágosítást a debreceni vásárok vonzáskörzetéről a vásár beosztásáról fennmaradt térképek sem. Ezeken általában summás : külföldi keresked ők", idegen takácsok" stb. feliratokat találunk.3o A debreceni vásárok vonzáskörzetére értékes adatokat találhatunx az 1781 . évi Remetei, másrészt az ugyanezen évi Szent György napi vásár árushelyeiről készített kimutatásban .31 Sajnos, az állatvásárokra vonatkozóan nem rendelkezünk hasonló leírásokkal, így az állatvásárra és a terményvásár vonzáskörzetének megállapításához más természetű forrásokhoz kell folyamodnunk. Annak hangsúlyozásával, hogy a fentiekben idézett kimutatás a debreceni vásárok vonzáskörzetét illetően egy bizonyos vonatkozásban önmagáért beszél, bővebb elemzést nem igényel, mégis szükséges néhány észrevételt ten nünk. Könnyen tehetjük ezt, mert a közölt árus-kimutatásból több következte14 0
tés vonható le, mint amennyire jelen dolgozatunkban vállalkozhatunk . Megállapíthatjuk belőle például, hogy a debreceni vásárokon árusításra került iparcikkek mintegy egyharmadban Debrecenből magából, az itteni és a közvetlen környékbeli (Böszörmény, Hadház, Szoboszló) műhelyekb ől kerültek ki, illetve helybeli keresked ők közvetítésével jutottak a vásárra. A saját termékeiket árusító mesteremberek mellett igen nagyszámú volt a keresked ő. A XVIII-XIX. század fordulójának debreceni vásárain megjelen ő és ott árusító keresked ők az ország északkeleti, északi és északnyugati részér ől, illetve az ezekkel a részekkel határos Alsó-Ausztriából, Morvaországból, Lengyelországból és Galíciából kerültek ki. A bemutatott kimutatás jól ábrázolja, hogy a debreceni vásárokban milyen nagy számban jelentek meg és ebből következően milyen nagy szerepük volt a szepességi, a gömöri, a tokaji, a kassai keresked ő knek, illetve mestereknek. Ha az árucikkek felől nézzük meg a kimutatást, azt állapíthatjuk meg, hogy a mindennapi élet szükségleteit biztosító áruk mellett a kényelmet, a fejlettebb életmód megkívánta luxus cikkeket" árusító kereskedők és készítő kézm űvesek is megtalálhatók voltak . Debrecen vásárkörzetének nagysága a szomszédságában levő helységek vásárait háttérbe szorította, jelentéktelenné tette. Legtöbbjük a debreceni vásár kiegészítő árusítási vagy vételi alkalma volt csak, a debreceni vásárokra jövő vagy a debreceni vásárokról már hazafelé menő árusoknak és vev őknek egyaránt . Akárcsak Derecske esetében is, ahol Osváth Pál még 1875-ben is panaszolta, hogy az iparra jótékony hatással volna a hétfői napon eső heti váBeretyóújfalu, kivált pedig Debreczen miatt eléggé ki nem sárja, de a vásár nőhette magát .az A debreceni piac- és vásár nagyságát, kiterjedt vonzáskörzetét egy, az árusítás módjában differenciáltságában is megmutatkozó tényező, a vásárterek specializálödása is megmutatja . Ahogy az az idézett lajstromból is szépen megállapítható. Erről a jelenségről írta Mendöl Tibor, hogy Debrecenben a piac részekre bomolva és árucikkek szerint specializálódva a nagyvárosias maggal szomszédos kis terekre és utcaszakaszokra szorult" .~ Ez a folyamat a XVIII-XIX. század fordulóján már javában tartott Debrecenben. Külön figyelmet kell szentelnünk a lajstromból is kiolvashatóan a XVIII-XIX. század fordulói debreceni vásárokon nagy számban megjelent közvetítő kereskedelmet (nagykereskedelmet) folytató örmény keresked őkkel. Különböz ő történelmi feldolgozásokból jól tudjuk, hogy a török hódoltság védszárnyai alatt, a XVI-XVII . században kereskedelmünket jelentős mértékben magukhoz ragadták a török világban kereskedő életmódot folytató különböző dél-európai népek (görögök, szerbek, macedónok stb.) . Mellettük legjelentősebb keresked őelem az örménység volt. Jellemző, hogy az örmények fő telephelyükről, az erdélyi Szamosújvárról is többen jöttek a debreceni vásárokra. Kádár József, Szamosújvár helytörténésze írta róluk, hogy az örmények legnagyobb része keresked ő. Ma leginkább hízott marhákkal, disznóval kereskednek . Egy része kalmár, nagy és kis boltos, sátoros és vándorkereskedő. Összejárták az ország összes vásárait, sőt külföldre, főleg Bécsbe is gyakran elmentek".~ Különösen ez a mozzanat világít rá kereskedelem-, áruközvetítő szerepükre . Debrecenben is, másutt is nemcsak árultak, hanem vásároltak is, hogy más vásárokon továbbadhassák az itt vásárolt árut. Az örményeken kívül már ekkor számottevő keresk.~dőréteg volt a debreceni vásárban a zsidóság is. Csak egy részük volt debreceni, többen közülük az ország más részeiből, a közeli Hadháztól Pestig valók voltak . A görög keresked ők
nem egy esetben féltékenyek voltak rájuk és különböző panasszal éltek ellenük. Mint 1771-ben is, amikor Verzár Istuán, Lászlóffy Antal és Sztankovics Márton görög kereskedők egyenesen a királyi biztoshoz folyamodtak egy hadházi zsidó ellen, aki állítólag pénzükkel megszökött, de aztán elfogták . A görögök azt kérték a királyi biztostól, hogy mindaddig tartassa fogva a hadházi zsidót, amíg tartozását ki nem fizeti .`' Hasonló feljelentések, kérések, egymás zaklatásai elég gyakran el őfordultak. A Debrecen vásárkörzetébe tartozó fontos vásárok - maguk is jeles vásárhelyek - közül néhányat külön is meg kell említenünk . Mindenek előtt Váradot. De a távolabbi Szatmárt is, amely még hivatalos ügyei intézésére is a debreceni vásár alkalmát vette igénybe. 1794-ben például, amikor Szatmárt nagy tűzvész pusztította el, Kassa városa 50 forint segítséget juttatott neki . A kassai tanács el őre tudatta a szatmári tanáccsal, hogy a pénzt a debreceni vásáron, a 13 városon, Encs Stefán kassai materialistánál kell keresni."~ Ez az idézet egyben Kassa fontos szerepére is rámutat. De tudunk arról is, hogy 1790-ben Szatmár városa az ügyintézéséhez szükséges papírt is á debreceni vásárban szerzi be .3' Kassa különben csak egy állomása volt a Debrecenbe és a Debrecenből észak felé irányuló kereskedelemnek . A Kassán felüli legközelebbi állomás Eperjes volt. Főleg a gyarmatáruk lerakodöhelye, ahonnan Bártfa érintésével Tarnow, Krakkö, Boroszló, Magdeburg, Danzig, Hamburg felé irányult aztán a kereskedelem .~R Bártfa városa különösen a borkereskedelemben volt érdekelt és már 1574-ben megkereste Debrecen tanácsát és bizonyítványt adott arról, hogy egy bizonyos Hankovszky nevű bártfai lakosnak Nagy Péter debreceni lakos keresztúri (Bodrogkeresztúr) és szántói (Abaújszántó) borokkal tartozik .39 Jelent ős szerepe volt a debreceni vásárok forgalma növelésében a közeli, sok mesteremberrel és kereskedővel bíró Károlynak, Nagykárolynak is. Egy 1766-ból származó irat pedig, amely megengedi, hogy a váradi, tokaji, szikszói, gyöngyösi és füredi kereskedők sátrai a vásár elmúltával megmaradjanak, tudósít az idézett lajstromban is szereplő Tokaj, Szikszó, Gyöngyös, Füred fontos szerepéről a debreceni vásárok életében s° Közülük Tokajjal később is foglalkozunk, ezúttal csak Gyöngyös - maga is rendkívül jelentős, kiterjedt közvetítő kereskedelmet lebonyolító helység, óriási vonzáskörzettel - nagyszerű kézművességgel, élénk kereskedelemmel rendelkezett már a XVIII-XIX. század fordulóján is yi A gyöngyösi keresked ők között sok görög, szerb és olyan szlovák is volt, akik nem voltak ugyan gyöngyösiek, de a gyöngyösi vásárok közvetítésével jutottak el Debrecen vásáraira. A debreceni vonzáskörzet északra, északnyugatra való kiterjedtsége különös jelentőséget biztosított a debreceni vásárokon a gömöri magyar és szlovák kézműveseknek, keresked őknek . A vándorló szlovák gyolcsosok ismert alakjai voltak messzi vidékeknek is. Még a távoli erdélyi vásárokon is előfordultak, ahogy arról éppen Torda vármegyével kapcsolatosan tudósítanak.y2 A gömöri helységek közül ki kell emelnünk Rozsnyót, ahonnan minden vásárra rendszeresen jöttek árulni a gyolcsosok .4~Rozsnyó mellett Rimaszombat, Pelsőc vásározóira kell még leginkább felfigyelnünk. Máshonnan is ismeretes, hogy a Rimaszombat környéki fazekashelyekről jövő gölöncsériek állandóan árusítottak a debreceni vásárokon (Poftár, Zsaluzsány). A jolsvaiak pedig kolompot hoztak, nemcsak Debrecenbe, hanem az egész Tisza-vidékre, Erdélybe, sőt a Regátba is.`4 A tömörből Debrecenbe és Debrecenből tömörbe irányuló vásári forgalom fő leg Eger vásárain keresztül bonyolódott le. Mágöcsi Gáspár egri főkapitány már 1566-ban parancsot adott az alája tartozó vámosoknak, de kü14 2
lönösen a maklári vámosoknak, hogy az Egerbe tartó debrecenieket ne háborgassák A közölt lajstromból is kitűnik, hogy a debreceni vásárokon fontos szerepe volt a pesti, budai, ó-budai kereskedőknek, árusoknak is. Nemcsak a rohamosan fejl ődő három város (Buda, Ó-Buda; Pest) iparát, hanem keresked őik révén a nyugati, főleg alsó-ausztriai árukat is közvetítették. Igen sok pesti, budai, óbudai kereskedőnek állandó sátra, ami még fontosabb, lerakata volt Debrecenben. A pesti keresked ők közül külön kell foglalkoznunk a kompaktor-könyvkereskedőkkel, akiknek a műveltség, a magyar irodalom közvetítésében a debreceni vásárokon keresztül betöltött szerepükről Csokonaitól, Kazinczytól és sokan másoktól tudunk4s Ahogy említettük az állat- és termékvásárok vonatkozásában nem áll rendelkezésünkre az idézett lajstromhoz hasonló anyag. Szabö István a tokaji vámkönyv elemzésével a XVI. század közepére vonatkozóan ugyan szépen igazolta, hogy a tokaji révén hozták a gömöri vasasok a vasat Debrecenbe, hogy Debrecen távolsági kereskedelme fő leg a tokaji réven át bonyolödott le.`' A tokaji rév a füredi révhez hasonlóan az állatkereskedelem vonatkozásában is fontos volt a debreceni vásárokra nézve. Így volt ez a későbbi időkben, a XVIII-XIX, század fordulóján is. Hogy milyen fontos útvonal volt a Debrecenbe és Debrecenbő l északra (Kassa, Eperjes, Bártfa, Tarnow, Krakkó) irányuló kereskedelem számára a Tokajt érint ő útvonal, bizonyítja Abaúj megye egy 1715-b ől származó kérelme, amelyben arra kéri Debrecen városát, hogy a Gönczy (Gönz) bereken keresztül készíteni szándékozott átjárások költségeihez segedelemmel járuljon hozz~' .ys Régebbről is ismert tény, hogy hazánkra, Debrecent is beleértve, egy keletről nyugat felé irányuló marhakereskedelem a jellemző.4° Ez a XVIII-XIX. század fordulói debreceni vásárokon úgy mutatkozott meg, hogy a debreceni és környékbeli (Böszörmény, Szoboszló, Derecske, Berettyóújfalu, Nánás) szarvasmarhák mellett a fölhajtás főleg a Szilágyság északi részéről, a Tasnád vidékéről, az Érmellékéről, Nagykároly-Szatmár vidékéről. származott . Ez a szarvasmarhatömeg egy része Tasnád híres szarvasmarha vásárain keresztül, már kereskedői közvetítéssel jutott el hozzánk.° Tasnád mellett a debreceni vásárokra való szarvasmarhafelhajtás szempontjából nagy jelent ősége volt a hatalmas nagykárolyi vásároknak is. Volt egy délkeleti irányultság is Szalonta, Arad, Zaránd vidékéről. Ezek a szarvasmarhák pedig Várad és Újfalu vásárainak érintésével jutottak el Debrecenbe, leginkább keresked ők közvetítésével . A többi állatfajtával is hasonló volt a helyzet. A debreceni XVIII-XIX. századfordulói lóvásárokra is jellemző volt, amit aztán későbbi időkre vonatkozóan ugyan idősb Móricz Pál írt le, hogy a helybeli és környékbeli (Szo boszló, Karcag, Füred, Böszörmény, Derecske) lovain kívül messzi, távoli vidékek lovai is megtalálhatók voltak . Például Máramarosból, az Erdélyi Mezőségr ől, Bonchidáról, sőt külföldről is, Bukovinából Csenovic környékéről is hajtottak lovat vásárainkra. A sertések többsége a Sárrétr ől származott ; Bajomból, Ladányból, Füzesgyarmatról, Földesről, egész Kornádi alól hajtották őket. A helybeli és környékbeli sertésfelhajtás is jelentős volt, de inkább szárnottevő volt a juh. A Hortobágy nyájai mellett a nagykunsági juhok ezreit hajtották fel egy-egy vásárra. Az állatvásárokban a XVIII-XIX. század fordulóján is már nagy szerepet játszottak az uradalmak. Az uradalmak megjelenése a vásárokon ~ együtt járva a nagykereskedők, nagyvágók, illetve iparcikk vonatkozásában a divat14 3
áru nagykeresked ők megjelenésével - megosztották a debreceni vásárok korábbi gazdasági- és társadalmi egységét . A debreceni vásárok XVIII-XIX. századi történetének az a legfontosabb mozzanata, hogy ez a gazdasági-társadalmi indítékú differenciálódás két, a későbbiek során mind élesebben különböző és egymástól elütő vásárra : paraszt és úri vásárra osztotta a debreceni vásárokat. A parasztvásárra a közvetlen árusítás és vétel, a kisszer ű kereskedés, a vásárban való személyes részvétel volt a jellemző. Az úri vásárt viszont a nagy mennyiségű áru, az uradalmi termékek, a termelvények széles köre, a személyes részvétel hiánya, a közvetítő személyek és szervezetek megjelenése jellemezte. A gazdag földbirtokosok, nagykeresked ők megjelentek ugyan a vásár időpontjában Debrecenben, de nem a vásárban tartózkodtak, hanem árujukat vagy vételi megbízásaikat ügynökeikre, keresked őikre bízva a vendégfogadókban idő ztek és szórakoztak. Az ilyenfajta üri vásárokhoz csatlakozóan formálódott a debreceni kulturális élet sok alakulása is, például a színészet. Errő l az úri vásárról festett nagyon élénk, sok tárgy- és ténybeli felvilágosítással is szolgáló képet az arany paraszt", a vásárokat nagyon is jöl ismerő, idősb Móricz Pál.'1 Móricz A debreceni vásár című elfeledett, de napjainkban újból kiadott leírásában leírta például, hogy amikor Gömörben jó makktermés volt Drashóczy vicispán lejött a debreceni vásárba, hogy pár ezer sertést összevegyen és lehozta magával conventios czigányait, Dombi Marczi prímással az élükön, hogy megmutassa az alföldi uraknak, miképpen huzzák Gömörben az igazi magyar nótát" . sz Móricztól tudjuk azt is, hogy a debreceni vásárba honnan jöttek és hová, milyen uradalmakba vittek állatokat és egyéb árut. Móricz észre is vette a debreceni vásár említett differenciáltságát, megosztottságát. A kifejezést - úri vásár - is tőle vettük. Egy helyen azt írja : Tul az uri vásáron kezd ődött a csizma-, szűr-, kalapvásár . . ."~ A terményvásárok szorosan kapcsolódtak az iparcikk- és az állatvásárokhoz. Főleg gabonát, kukoricát árultak rajtuk : leginkább szekerekről, zsákokból. Előfordult már a XVIII-XIX. század fordulóján is a mintából való árusí tás, de ez inkább csak a helybeliek között létrejött üzletek esetében volt jellemz ő. Később az uri vásárok" kialakulása idején azonban a nagybani eladásnál-vételnél általánossá vált. Búzát a debreceni gazdákon kívül leginkább Böszörményből, Nánásról, Derecskéről, Szoboszlóról, Kabáról hoztak a debreceni vásárokra. Rozsot Hadház, Újfehértó, Hosszúpályi, Léta szolgáltatott. Igen gyakori volt a kétszeres ; főleg Dorogról, Újvárosról, Mikepércsről, Bagosról, Hadházról hozták árusítani.54 Arpa a Nyírség déli településeir ől, tengeri Böszörmény, Nánás mellett Szovát, Tetétlen, Kaba, Nádudvar vidékéről származott leginkább. A káposztát Hadház szolgáltatta ss Gyümölcs-, zöldségféle Sámsonból, Böszörményből, Vámospércsről, Sárándról jött. A szárazfőzelék-félék nagy mennyiségben kerültek már a XVIII-XIX. század fordulóján is a debreceni vásárokra. Babot legtöbben Böszörményből, Hadházról, borsót Kabáról, Földesről, lencsét az Érmellékről, Diószegről, Mihályfalváról, Székelyhidáról, Almosdról, Bagamérból szállítottak . Bor leginkább az érmelléki bortermő helységekből jött ; Diószegről főképpen. De jelent ős mennyiségű volt a gyöngyösi közvetítéssel jövő gyöngyösi, abasári, visontai : az egriek által szállított egri és a tokaji, szerencsi, keresztúri, liszkai, mádi, pataki eredet ű hegyaljai bor is. Pálinkát a helybelin kívül a dél-szabolcsi falvak szolgáltattak ; főleg Kálló, Acsád, Adony, Bogát. A terményvásárokkal kapcsolatosan szükséges leginkább különbséget tenni a vásárok és a piacok között . A piacokon kevesebb a felhozatal és a hely144
belieken kívül inkább csak a legközelebbi helységek, a puszták lakói árulnak. jellemző a piacokra, ellentétben a vásárokkal, hogy tejárusító részlegük is van, valamint a friss kenyérárusítás . Mindkett ő már a XVIII-XIX. század fordulóján is megvolt. Tej- és tejféleségek, kenyérárusítás van ugyan a vásárokban is, de ott alkalomszerűen, a piacon viszont a piac természetéből következően - friss élelmiszerrel látja el a városi lakosságot - törvényszerűen . A vevők oldaláról vizsgálva meg most már a XVIII-XIX. század fordulójának debreceni vásárait, abból kell kiindulnunk, hogy a debreceni vásárra árut hozók a legtöbb esetben visszamenetben ' árut vittek magukkal. Ezek leg többször iparcikkek, használati tárgyak, anyagok voltak . El őfordult elég gyakran az is, hogy továbbadás céljából vittek haza a környékbeliek, de távolabbiak is különböző termékeket . Az árusításra vásárlók révén a debreceni vásárok fontos közvetít ő szerepet is töltöttek be . Például a felvidéki hámorokból vasárut hoztak a debreceni vásárba. A vasárut itt keresked ők vásárolták meg. Köztük több olyan is, aki tovább vitte árusítani Váradra, Szalontára, Békésre. A felvidéki vasasok visszafelé pedig rendszerint szalonnát, lisztet, büzát, füstölt húst vittek . Ezek egy részét már útközben eladták. A hazavitt áruk zömét aztán otthon adták el, egyrészt keresked őknek, akik megint továbbvitték és árusították. Így aztán általánosságban elmondhatjuk, hogy minden olyan helyet, ahonnan árusok jelentek meg a debreceni vásáron, a vevők oldaláról is vásáraink vonzáskörzetéhez tartozónak vehetünk. Eltekintve azonban most ettől, meg kell állapítanunk, amire különben korábban kevesen mutattak rá, hogy vevői oldalról a debreceni vásárok legfontosabb vonzáskörzete Debrecen maga volt. Innen került ki a legtöbb vevö . A debreceni vevők közül ebből a szempontból azok a fontosak, akik a vett árut nem adták tovább, hanem felhasználták és esetleg csak feldolgozva juttatták a város határain túlra. Az élelmiszerek esetében ez, a debreceni vásárlás természetes is, de magyarázatra szorul a legkülönfélébb anyagok vonatkozásában . Debrecen hatalmas, sok embert foglalkoztató, nagy területen elterjesztett munkákat készít ő kézművessége nyersanyagát a debreceni vásárokon szerezte be . Ez igen fontos mozzanat, mert a későbbiek folyamán, amikor a kézművességet a gyáripar váltotta fel és a kézmű vesség elsorvadt, Debrecenben pedig számottevő gyáripar nemalakultki, a debreceni vásárok megszűntek nyersanyagbeszerző alkalmak lenni. A nyersanyagvásárok áthelyez ődtek az ország más helységeibe, elsősorban Pestre . A vevőkörökben megnyilatkozó vonzáskörzetek kiterjesztésére, biztosítására vonatkozóan fontos tényez ő volt az árak befolyásolása. A debreceni árak nagy területen irányt mutatök voltak. Ellenben, ha a debreceni árakat más helyek hatóságai igyekeztek megváltoztatni, különösen leszorítani, akkor erőteljesen tiltakoztak. Mint 1770-ben is, amikor a debreceni csizmadia céh egyenesen a királyi biztoshoz folyamodott panasszal, Bihar és Zemplén megye limitációja ellen, kérve, hogy azok a limitációk ne vonatkozzanak rájuk, mert az anyagok drágák" és ha a limitációkban megszabott árakon kellene árusítaniuk, szükségre jutnának ~ Korábbról is van adatunk arról, hogy a debreceni áruk árát befolyásolni akarták a vevői vonzáskörzetben. 1696-ban a Szepesi Kamara rendelkezett a debreceni tanácsnak, hogy az eladás végett kiállított élelmi s öltözeti cikkeknek árát határozza meg és hirdesse ki, s a határozat áthágói ellen járjanak el" .s' Részletezve, idevonatkozó kutatásainkra támaszkodva megállapíthatjuk, hogy a XVIII-XIX. század fordulójának debreceni vásárain a vevőkör főbb vonásaiban a következ őképpen alakult. Szalonnát, füstölt húst, kolbászt, mézet, 10 $vkönyv 1974
14 5
viaszt, babot a gömöriek (rimaszombatiak, rozsnyóiak, pelsőciek) vásároltak leginkább. Sajtot, lencsét, zsírt, kölest a délnyírségi, nyugatszatmári falvak vásárlátogató népe. Bort a polgári, füredi, karcagi, kisújszállási, kunhegyesi és madarasi korcsmárosok. Gyapjút a pesti és temesvári keresked ők. A termelvények között különleges hely illette meg a fát, a faanyagot. Legtöbbje, óriási mennyiségben Máramaros megyéből származott . Kisebb részben tengelyen érkezett, jobbára a Tiszán Tokajig, Füredig, Polgárig úsztatva. A máramarosi favásározás különben szervesen beletartozott a Máramarosból kiinduló, az Alföld felé irányuló juh-, marha-, lókereskedésbe, gyapjúárusításba 5s A tutajokon állatokat is, de főleg gyapjút hoztak . Általános volt, hogy a tutajokkal párhuzamosan állatokat hajtottak a parton . Juhokat a hevesi községekből jövők, lovakat a nagykunságiak, különösen a túrkeveiek adtak-vettek. Szarvasmarhákat a környékbeli városokból jövők (Böszörmény, Hadház, Téglás, Mikepércs, Sáránd, Bagos, Pályi, Kaba, Szovát, Tetétlen, Földes, Sáp), sertéseket ugyancsak, de némi módosítással, mert sokat vásároltak itt a törökszentmiklósiak, szolnokiak, abonyiak is, a kereskedőkön kívül. Végezetre azt közöljük még, hogy a XVIII-XIX. század fordulóján milyen mértékben szerepeltek a különböző helységek a debreceni piacok, vásárok életében. Megállapításainkat számos szétszórt, különböző iratokban található szórványadat alapján tesszük meg. Napi körzeten (azaz a napi piacokon szerepeltek, főleg élelmiszert árultak vagy vettek) Mikepércs, Szovát, Hosszúpályi, Sámson, Derecske, Sáránd, Bagamér, Balmazújváros, Böszörmény, Szoboszló, Hadház, Bagos, Vértes, Nagy léta, Mihályfalva, Monostorpályi . A felsorolás egyben a fontossági sorrendet is mutatja. Hetivásáron (a kedden és szombaton tartottak) körzete, a napi körzeteken kívül : Nádudvar, Kaba, Téglás, Földes, Ladány, Nánás, Tépe, Újfehértó. Itt is a felsorolás rendje a fontossági sorrendet is jelenti. Országos vásárok (az évi említett négy alkalommal, a napi és a heti vásárok körzetén kívül) : Nagyvárad, Nagykároly, Szatmár, Nyírbátor, Miskolc, Gyöngyös, Tokaj, Szikszó, Szerencs, Máramarossziget, Nagybánya, Nyíregy háza, Nagykálló, Sárospatak, Kassa, Eperjes, Bártfa, Eger, Vác, Szentendre, Szolnok, Karcag, Nagyszalonta, Békés, Kunhegyes, Kunmadaras, Pásztó, Aszód, Pest, Buda, C5-Buda, Hatvan, Cegléd, Szamosúwár, Kolozsvár, Tasnád, Szeged, Temesvár, Zilah, Sarkad, Túrkeve, Gyula, Törökszentmiklós, Abony, Szentes, Kecskemét, Nagykőrös, Hódmezővásárhely, Győr, Berettyöújfalu. Az országos vásárokhoz csatlakozó külföldi helyek : Morvaország, AlsóAusztria, Galícia, Lengyelország; városok tekintetében : Brünn, Bécs, Tarnow, Krakkó . A külföldr ől jövő és a külföldre irányuló debreceni vásározás érdekes velejárója volt az idegen mértékek elterjedése és az idegen pénzfajták forgalomba hozása . Ez utóbbi ellen, amikor a magyar pénzforgalmat veszélyeztet ő mértékben elterjedt, rendszabályokat is hoztak . Így 1746-ban is, amikor a debreceni harmincad hivatalnak meghagyták, hogy bajor garast és lengyel aprópénzt ne fogadjon el as Megállapíthatjuk, hogy a XVIII-XIX. század fordulöjára a korábbi, a XVI-XVII. században oly jellemző levantei, balkáni, Konstantinápoly felé irányuló debreceni vonzáskörzet nagyon összeszugorodott, mondhatni megszűnt.
146
JEGYZETEK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10 . 11 . 12 . 13. 14. 15. 16. 17. 18 . 19 . 20 . 21 . 22. 23 . 24 . 25 . 26 . 27 . 28 . 29. 30 .
Ivanovics, 1958. 346-351.; Kiss, 1965 . 2. 263-267. ; Danizó, 1974. 207-223. Kiss, 1956 . ; Tárhány-Szűcs, 1958 . 4. 344-357. ; Dankó, 1965 . 169-185. Magyarság Néprajza . Szerk. : Czakó Elemér (1934) É. n. I. kötet. 124. Forman Riegelhaupt, 1970. 188-212. ; Bialy, 1968. 29-66. ; Pavkovic, 1972 . 97-102., Lewiczki, 1924 . Thallóczy, 1884 . 11-15. szám, Buthay, 1865. 11 . sz . Vö. : Kós, 1972 . 7-31 . Vö. : Mendöl, 1963. több helyét és Mahsay, 1848 . 49-54. Danhó, 1971 . 607-617.; Danhó, 1973. 155-167. Vö. : Márton, 1949. ; Giday, 1942 . ; Márton, 1942.; Tömöry, 1942 . ; Eördögh, 1953. 267276. ; Éliás, 1954. 725-733. Szimícs, 1938 ., Vö . : Márton, 1949 . de főleg Eördögh, 1953 . Mendöl, 1941 . 108. Komoróczy, 1942. 33 . Barabás, 1963. 167. Mályusz, 1953. ; Szűcs, 1955. ; Bácskai, 1955 . ; Mahhai, 1957. 463-478. Szimícs, 1938. Nagy Cziroh, 1965. 307-335. ; Csatfiai, 1960. 73-76. ; Ivanouics, 1958. ; Kiss, 1965 . 263-267. Sárándy, 1911 . 3-25. ; Kiss, 1946. ; Danhó, 1957 . 1-2. sz. 255-263.; Kirner, 1964 . ; Kós, 1969. 4. sz . 524-534. ; Gy őrffy, 1943 . 109-112 . ; Borsody Berilaqua, 1939 . ; Danhó, 1965 . 169-185. Kós, 1972 . és Danhó, 1963. Nagy, 1842 . Szimícs, 1938 . 91 . ; Komoróczy, 1942 . 96. Szimícs, 1938 . 10., Vö . : Danhó, 1972-1974. 207-223. Sőregí, 1939 . 152. lgy található ez a Debreczeni Képes Kalendáriom első, 1901 . évi számában az 1901 . évre vonatkozóan . Eltérések a naptári változásnak megfelel ően voltak más években. Balogh, 1958 . 23. ' Boldisár, 1934 . 84-88. Vö . Klimits, 1973 . I. sz . 62-64. Boldisár, 1934. Uo. Csatkai, 1960. Vö . : Eördögh, 1953 . HBmL . IV. A. 1015/1. - IV. A. 1013/s. 27. - IV. A. 101 . 8. - IV. A. 1001/8. Vö . : Komoróczy, 1971 ., DMA Tört . gy. Vásártérkép I/1. Hová való Kereskedő
Neve
A Varga színtől kezdvén az érző ház felé Paksi materialista Szathmári materialista Pesti materialista Pesti materialista Egri materialista Tokai materialista Temesvári materialista Szathmári materialista
Najman Mihály Koblicka Ventzel Jakób Fischer Jakób Fischer (két helyen) Joan Antoliohli Chrisof Petersen Franc Jekein Ejk István
A Híd mellett az érző Ház Végitől A Fejér Lö felé Miskolczi bnas Pesti materialista Egri Szabó Egri Szabó VáradiBádogos Kassai Csizmadia Kassai Csizmadia Kassai Csizmadia
Szementis István Fuksa János Barót József Reidl Filep Cári Mátyás Cap János Balas Adám Kövér Mihály
14T
'i
Debreczeni Kalapos Debreczeni Kalmár Debreczeni Kalmár Kassali Lakatos Debreczeni süveges Sternbergisüveges Kassai keszkenős Tiz apró schuszter sátor Pesti Szűcs Gyöngyösi Szűcs Mikolczi kesztüs Szolnoki kesztyűs Szolnoki kesztyűs Pesti materialista
Rátzkevi József Filep József Csikos Mihály Aszalai István Mészáros Sándor Schön János Wittenpam Kind Ignátz Préber Mátyás Richter Salamon Pramer János Holninger Henrich Kiser Pál
Az i5rző Ház sorján a Vendég Fogadó felé Debreczeniszücs Egri szűcs Szolnoki Strinflis Pesti materialista Debreczeni Csizmadia
Faber Venczel Leiter Josef Víderspann János Baugartner Lőrincz Váradi Sámuel
A Bencsih házhoz vivő uton Szamosújvári pokrócos Szamosújvári pokrócos Szamosújvári pokrócos Szamosújvári pokrócos Ebesfalvi pokrócos Egri Szüts Egri Szüts Pesti pipás
Márton András Marja Lukáts Keresztes Miklós Öreg Marai András Keresztes Miklós Stenadli György Dosztál Jakab Demeter István
A Baranyi Ház utján Tállyai Szüts Lőtsei Szüts Késmárki szüts Tokai Szüts Tokai Szüts Károlyi szüts Sáfránosok nyolc sátorral Szegediszüts
Porubszki Adám Stumpl András Nezen Mihály Stefankai János Daniel Kelner Kelner Szegey Antoni
A Kis Templom Sorján a Hid mellett el ől kezdvén Kádas utca szegeletein alól Miskoltzi Szüts Lőtsei Szüts Lőtsei Szüts Lőtsei Szüts Kassai Szüts Kassai Szüts Debreczeni Szütsök 14en .
Csavajda Hejfel Pá1 Daniel Haan Talai János Zölich János Kejszler Dániel
A Patinán fellyül levők a hid mellett Pesti materialista Pesti materialista Debreczeni Aran varrók Késmárki gombkötők Késmárki gombkötők Késmárki gombkötő 14 8
Rejszinger Gáspár Handler János Fekete Sámuel Ciszdorfer Sámuel Tóbiás Mauks Steinecher Antoni
Kassai gombkötő Debreczeni gombkötő Debreczeni gombkötő Debreczeni gombkötő Váczi és Debreczeni Tubákos Egri Fésüs Debreczeni bádogos Debreczeni bnas Debreczeni Ónas Mikolczi bádogos Késmárki Nadler Késmárki Nadler
Straser Christian Valdman Nebelán Miklós Pribék Márton Prokopi Jámbor Lakner Dávid Nigrini János Fazekas János Albert János Valdu János Penerschi Christian
A Kis Templom sorján a hid mellett Késmárki Nadler Kassai Nadler Miskolczi Nadler Szegedi materialista Szegedi materialista Egri materialista Karoli materialista Libeschbergi materialista Libeschbergi materialista Rimaszombati süvegesek Debreczeni süvegesek négyen Debreczeni bodnárok négyen
Stentzel Jákob Szatmári András Kirkhoff István Schicht Josef Pibler Josef Josef Ringelheim Bohm Jósef Trühmag Antal Trühmag Ventzel
A Templom bemenetelén Debreczeni Esztergályos Kassai Esztergályos Miskoltzi kötélverők hatan
Böszler Jákob Angerer György
A tulsó oldalon a Gombkötők végiben Kassai Esztergályos Aztán a Debreczeni Compactorok, Vidékiek a Kardos fele
Schultz Mihály
A Varga színtől lefelé menvén a házak alatt Debreczeni Vasárosok Auer János Debreczeni Vasárosok Böhm Gottfried Debreczeni Vasárosok Reidl Pá1 Pesti fátyolos Valeri Gy őri pántlikás Ketskés János Vacans hely Pesti fűszerszámos Schmid et Feiler Comp . Posonyi pántlikás Vachter Josef Vacans hely a Vári ház el őtt Üveg sátor Aradi paszomántos 5ifkó Jankó Pesti paszomántos Demeter János Pesti paszomántos Avora Demeter Pesti paszomántos Komotyán Demeter Tokai Selymes Hadsi Alexim Váradi paszomántos Koszta Rosoan Pesti paszomántos Lázár György A Dobozi Ház sorján a belső Sátorok, északi sor Budai Malosás Stankovits János Budai Malosás Jankovits György Vacans hely 149
Pesti pipás Pesti pipás Pesti pipás Pesti pipás Pesti pipás Váradi pipás Pesti pipás Pesti füszerszámos Váradi füszerszámos Váradi füszerszámos Pesti füszerszámos
Aron Dávid Náum Stefán Kiri Malovics Sámuel Jamey Mihály Stursan Demeter Naum Vertan Rejli György Mihalovicz György Popvits Polinka György
A Baranyi Háztól kijövő három ölnyi széles tér a Hidig Pesti füszerszámos Pesti füszerszámos Vacans hely Pesti füszerszámos Vacans hely Diószegi füszerszámos Vacans hely Pesti Graner Pesti Graner
Petrovics Elias Komló János János György Kiss Pál Stupitza Márton
A Dobozi Háztól a hidra menő ut Egri Graner Egri Graner A Debreczeni Kalmárok helye vacans. Debreczeni kalmár Még itt az őrz ő háznál marad hat üres hely.
Besunka János Popovíts Antal Schmid Mátyás
Déli sor a Hid mellett alól kezdve a Sánta köztől Budai Malosás Vacans hely Budai pipás Pesti pipás Pesti Malosás Budai Malosás Pesti Malosás Pestí Malosás Pesti Selymes Pesti Kordoványos Pesti Kordoványos Pestí Kordoványos Budai Kordoványos Pesti Kordoványos Pesti Kordoványos Pesti Kordoványos Pesti Kordoványos Vacans hely Pesti Graner Egri Graner Váradi Graner Vacans hely Bécsi Graner Vacans hely Debreczeni Graner Czengeri Josef
15 0
Miskovits Péter Simon Laskanicz Demeter Kolisán Csóka Antal Radits Pál Naum Csirke Filep István Domkovics Pire Tamás Tanay Ferkó Laszker Angalah Nano Tamás Lepori Tamás Síder Mihály Lösszer Antal Joan Demeter L ő szér Antal Biró Tamás, Lázár Márton Dallerdo Post Sebastian Iviring Leopold
A Sidók alól kezdve felfelé a Hid mellett Pozsonyi kereskedők 6-Budai kereskedők Ó-Budai kereskedő Posoni O-Budai 6-Budai kereskedő 6-Budai kereskedő Károlyi kereskedő Nicholsburgi keresked ő Nicholsburgi keresked ő Aszódi 6-Budai kereskedő 6-Budai kereskedő Aszódi Budaí Budai Budai
David, Keph, 1VIándel LöblJákób Abrahám Freystahl Monde Salamon Josef Salamon Wolf Markus Moses Lőbl Moses Mandel Samson Abely Companistája 2z előtte valónak David Móses Löbl Hersl Dávid Boszkonics Hersl Dávid Boszkonics Jákob Hersl Bernat Abel Jonas Moses Abraham Izrael
Kovács utca szeglettől felfelé a Hid mellett Gyöngyösi kerekedő Zimoni kerekedő Vasanc hely
Argihy Demeter Popovits Márton
Patika házhoz bejáró Ut Gyöngyösi kereskedő sz . Endrei kereskedő Gyöngyösi kereskedő
Tornai Demeter Emmanuel Kabücs Moszke Antal
Váczi Házhoz való ut Vacans helyek Miskolczi kereskedő Miskolczi kereskedő Ezután következnek két oldalon Artzal a Gyoltsosok Tokaiak, Miskolcziak
Sándor Tamás Rózsa István
A Templom Sorján Kádas Utcától felfelé a Házak alatt Vacans helyek Verzár István Gyöngyösi kereskedő Pesti keresked ő Vacans helyek
Jóvicz György Naum Siovszki
Az utra néző artzal Sátorok Szikszai keresked ő Miskolczi kereskedő Egri Gyoltsosok Vacans helyek Budai kereskedő Miskoltzi kereskedő Miskoltzi kereskedő Debreczeni apróbb kalmárok
Olasz Demeter Csákó Demeter Alexovits János Damjan András Pataki György Paraboszki Tamás
1781 . április 24 . Kűlső sátorok a sánc mellett Hova való
Keresked ő neve
Rozsnyói Gyolcsosok
Libiczei János Simuka Mátyás Baniczki Mátyás Farkas János Slejfer Jánosné Vas János Czilca György Dobos Dániel Wenczel János Gothard Kukel János Jasina Jánosné Munkácsi Dániel Stromp Dániel
A Csapszénen tul Hatvan felé Eperjesi Gyolcsos Kisszebeni gyolcsos Háber Albert . . . . . Ferenc Krausz György Szabó József Hodolka . . . . . . Eperjesi Gyolcsos Várallyai Gyolcsos Eperjesi Gyolcsos Eperjesi Gyolcsos Kassai Gyolcsos
Marcselko Dániel
A Kis Kapun tuti kertben a Sánc mellett lévő sátrak Bécsi Materialista Budai gyolcs áruló Szegedi Materialista Szathmári Materialista Egri Szabó Német Szathmári Materialista Vacans hely Debreczeni Csizmadia Pesti Nadler Pozsonyi keszkenős Pesti bőröket áruló Egri rostás Váradi Materialista Pesti Materialista Egri Máterialista Gyulai Materialista Pesti Materialista Szegedi Materialista Váradí Materialista
152
Höfner János Schmidt József Ejch István Kobolicska Venczel Venczel Kobolicska Schromer
Sommer Ferenc
A Sánc felől Morvai keszkenős Morvai keszkenős Morvai keszkenős Kassai Materialista Kassai Materialista Tokaji Materialista Csehországi üveges, porcellános Nagykárolyi materialista Bécsi gelencsér Nagyváradi Gelencsér Pesti Materialista Debreczeni Szücs Pesti Szücs Szegedi Szücs Pesti Szücs
Friman György Koor Antal Petterd Cristof Procop György Musi Károly Reiner Adám Dalcsdi Gáspár Fábel Venczel Hofmajer Strejczman Fany Stubelencz
Kővetheznek bellyebb az ut mellett a könyvkötők Pataki Könyvköt ő Pataki Könyvköt ő Pataki Könyvköt ő Károlyi könyvköt ő Miskolcziak (öten) Debreczeniek (tizenketten) Debreczeni borbély Kassai kalaposok (öten) Debreczeni borbély Szathmáriak, apró kalmárok Kassai lakatosok (ketten) Debreczeni borbélyok (hárman) Debreczeni szabók
Diószegi Sámuel Pap Sámuel Szabó János Pap Sámuel Szőnyi Sámuel, András Vég András
Uttal ellenbe Morvai keszkenős Morvai keszkenős Morvai keszkenős Nagyszombati keszkenős Egri keszkenős Pesti keszkenős Tokaji keszkenős Bécsi keszkenős Egri Szücs Egri Szücs Gyöngyösi Szücs Lipsiai musical intrument Csehországi materialista Bécsi materialista Kötélverők külföldi és ittvaló Mézeskalácsosok (öten) Debreczeni mézeskalácsosok (öten) Pesti materialista Pesti materialista Pesti materialista Itt közbe vannak a Strimflikötők, Schumacherek, Kassai csizmadiák, bádogos, kefecsináló sátorok. Schumacherek és Fésűsűk s pántlikások, strimfliköt ők Egriek és itt valók Debreczeni kalmár Pesti Tobakos
Volff János Koór József Primo Venczel Conca Péter Petters Christof Strenadl György Leitner Josef Knebl Mátyás Vincze Antal Rejsinger Gáspár Handler János Baumgarten Josef
Fülep Josef Kalmár Josef
Modri posztós Debreceni tobákos és bádogos Debreceni üveges Debreceni üveges Pesti üveges Komáromi Kalapos Debreceni kalapos DebreceniSzücsök Kassai szűcs Lőcseí sz űcs Késmárki szűcs Eperjesi kalapos Késmárki kalaposok
Kramerdinger Ignácz Lövel Lőrincz Pányszer Josef Zölich Jánosné Nizer Mihály Rocholcz Jánosné
A sánczal által ellent lévó Sátorok Késmárki kalaposok (összesen kilencen) Debreceni szappanosok (négyen) Aradi pokrócos Debreceni süveges és kalapos kalmárok (tizenketten) Rimaszombati süvegesek (négyen) Debreceni kalaposok Bécsi Galantéria Egri tükrös Pozsonyi keszkenős Pozsonyi keszkenős . . . . . . . Fabricans Pozsonyi Pesti Graner Pesti Graner Pesti Graner Pesti Graner ; Szamosújvári pokrócos Egri gombkötők (nyolcan) Debreceni gombkötő k (tizennyolcan) Debreceni Sátorok Egri kereskedő Egri Kereskedő Vacans hely Győri Csipkés Posonyi pántlikás Pesti Bernát Sátra Pesti Graner Szamosújvári pokrócos Debreceni sátorok Miskolci sátorok Egri sátorok Miskolczi Egri sátorok Egri sátorok Miskolci sátorok Miskolci sátor Tokaji keresked ő Kállai kereskedő
Májer András Jobicz W., Bak András Hacsi Pál
Fényes István Csengeri András Kenessey Mihály Lőrinczi János Ablonyoszki György Szilágyi Mihály Kecskés János Pájer Pecz Mátyás Bécsi Brejer András Bécsi Füfl Albert Bécsi Granden Josef Kovács Mátyás Süring Leopold Spák Sándor Kabai Sándor Csuka János Rákóczi István Lázár Márton Pataki György Rósa István Popovics Demeter
Szántai keresked ő Ungvári kereskedő Vacans hely Egri fűszeres Egri fűszeres Pesti kereskedő Váradi Kereskedő Pesti kereskedő Nagy Váradi kereskedő Pesti kereskedő Pesti kereskedő Pesti kereskedő ' Pesti kereskedő Pesti kereskedő Pesti keresked ő Pesti kereskedő Pesti kereskedő Budai kereskedő Budai kereskedő Böszörményi keresked ő Hatházi kereskedő Tokaji keresked ő Munkácsi kereskedő Mádi keresked ő Pesti gyolcsos Pesti gyolcsos Vacans hely Nagy Váradi Diószegi Pesti Pesti Budai Pesti Pesti Pesti Pesti Pesti kereskedő Pesti keresked ő Pesti kereskedő Pesti keresked ő Pesti kereskedő Pesti keresked ő Miskolci kesztyűs Kassai kesztyűs Kassai esztergályos Miskolczi Nádler Debreceni nádler Debreceni nádler Debreceni nádler Kassai nádler Késmárki nádler Kassai Nádler Kassai Nadler Rozsnyói Nadler Vacans helyek Gyöngyösi kereskedők Hatvani Fabricans Pesti Fabricans Vacans hely Gyöngyösi Gyöngyösi Gyöngyösi Egri sz űcs
Popovics Petrovics Miklós Demeter János Kozma Mihály Popovics Mánuel Rejh György Mihalovics György Malevics Sámuel Argilus Petrovics Illés Sider Demeter Csulák Antal Markó Mihály Csóka Antal Simon Laskovics Macel György Petrovics Popovics Kristóf Polák Antal Vidakovics János Zlachó Cristóf Kain zsidó Tamás Mihály Kiss Pál Lepsi Tamás Lidel Mihály Athanás Mano Trepkó Tamás Demeter János Denkovics Tamás Filep István Leitner Antal Aron Dávid
Richter Salamon Wittenbauer György Schulcz Mihály Kristóf Xtian Bibach Májre Xtian Szathmári András Szobrai Dániel
Jovicza György Szurmai Demeter Pataki János
Vacans hely Egri Szücs Egri Szücs
Afris Mihály Pap György
Gyolcsosok a Hatvan utca felé
Ebesfalvi örmény Vacans hely
Bogdány Simon
A kert felől
Miskolci bádogos Debreceni esztergályos Késmárki esztergályos Debreceni bádogos Debreceni czingisser Vacans hely Debreceni aranyvarró Miskolci Nadler Késmárki Nadler Késmárki nadler Késmárki nadler Késmárki nadler Pesti keresked ő Gyöngyösi kereskedő Szentendrei Szücs Gyöngyösi Szücs Miskolci szűcs Zimoni kereskedő Füredi keresked ő Pesti kereskedő Brassói görög
Albert János Böfler Jakab Angerer Györgyné Lászer Nigrini János Fekete József Stenczel Jakab
Emanuel Argilus Demeter Szent Tamás Rosa István Nammvorka György Vejnek Péter
A város felől Debreceni vasárus Aner János Tokaji vasárus Itt következnek a Kassai, Eperjesi csizmadiák Kassai Gyolcsos Késmárki Gyolcsos Késmárki Gyolcsos Szikszai gyolcsos Hász György Pesti gyolcsos Déva Tamás Pesti gyolcsos Szabó József Miskolci Gyolcsos Demeter Csákó Vacans hely Szoboszlai keresked ő Turnai János Tokai kereskedő Vulcsai Márton Tokai kereskedő Rósa György Aszódi zsidó b-Budai zsidó b-Budai zsidó b-Budai zsidó Pozsonyi zsidó 6-Budai zsidó Pozsonyi zsidó Pozsonyi zsidó Ezen tul vannak a Debreceni Gyolcsosok és Tokaiak, Miskolciak Debreceni Vasárus Reidl Pál Debreceni Vasárus Bőhm Gottfried Késmárki gyolcsosok (nyolcan)
Egri Gyolcsosok Egri Gyolcsosok Vacans hely Zsidók : Aszódi 6-Budai Aszódi Niclsburgi 6-Budai b-Budai 6-Budai O-Budai Niclsburgi Pesti kereskedő Vacans hely Tokaji keresked ő Pesti kereskedő Pesti kereskedő Pesti pamutos Tokaji selymes Vacans hely Pécskai kereskedő Szalontai kereskedő Pesti kereskedő Pesti kereskedő Pesti kereskedő 32. 33. 34. 35 . 36. 37. 38. 39. 40. 41 . 42. 43. 44. 45. 46 . 47. 48 . 49 . 50. 51 . 52 . 53 . 54. 55. 56. 57. 58. 59.
Csuka János Alexevics János
Demeter János Martin Demeter Györgyi János Hansz Alexi
HBmL . IV. A. 1013/I/b. 27. Osváth, 1875. 352 Mendöl, 1936, 13 . Kádár, 1903. 20. HBmL . IV . A. 1001/8. 1771 . szept. 8. Egy szatmári, 1893. 41 . Uo. : 20 . Tót1z, 1912 . III. 450. HBmL . IV . A. 1021/b. 70 . 1574 . szept. 7. HBmL . IV . A. 1001/8 . 40 sz . 1766. márt . 8. Vö . : Danhó, 1974 . Téglási, 1973 . 32 . Huntalvy, 1867 . 310-314. Aprólékos felsorolás a behozatali cikkekről Gömörbe" és ;,Gö mörb ől kihordott áruféleségekről" . Hunfalvy, 1867. 308-309. HBmL. IV. A. 1021/b. 49. sz. 1566. ápr. 29. Vö. : Csatfiai, 1960 . Szabó, 1934 . 89-97. HBmL. IV. A. 1021/ b. 1057 . sz. 1715. máj 9. Vö. : Danhó, 1963. 34 . Pesti, 1901 . I. 774. és VIII. 774. , Vö. : Danhó Imre : A berettyóújfalusi Artamonov. Hajdú-Bihari Napló, 1971, aug. 1. Móricz Pál 1826-ban született Taraczközben és 1903-ban halt meg Berettyóújfaluban . Vö. : Danhó, 1970 . 5-11 . Danhó, 1970 . 13 . Uo . : 22 . Giday, Debreceni Szemle. 1942. 204-254. Enyedi, 1962 . 404-431. HBmL. IV . A. 1001/8. 1770, szept. 1. HBmL. IV. A. 1021/b. 484. sz. 1696. nov. 12. Szilágyi, 1876. 446. HBmL. IV. A. 1021/b. 1746 . febr. 5.
157
