A DEBRECENI TISZA ISTVÁN TUDOMÁNYOS T~RSAS.4G TÖRTÉNETHEZ Bakó Endre
1921 . november 16-án tartotta alakuló ülését a Debreceni Tisza István Tudományos Társaság. Sass Béla üdvözölte a megjelenteket, majd átadta az elnöki méltóságot Pokoly Józsefnek, az előadói tiszt betöltésére pedig Tóth Lajost javasolta, mint akik eddig az előkészítés munkájában tevékeny részt vettek".1 Pokoly József ismertette az ügy elő zményeit, s hangoztatta, hogy a társaság megalakítására most különösen nagy szükség van, mert minden lehet ő eszközt meg kell terémteni a nemzet kulturális erejének a fokozására . Pokoly professzor a lérehívandó társaság feladatául jelölte meg a debreceni, általában a tiszántúli tudományos és irodalmi ügyek felkarolását . Tóth Lajos ismertette az alapszabály-tervezetet, amelyet beható eszmecsere után az értekezlet elfogadott, a végleges megszövegezésére bizottságot küldött ki, végül a társaság kimondta megalakulását, s felhatalmazta az első közgyűlés összehívására az elnöklő Pokoly Józsefet .'- Az 1922 . január 19-én tartott ülésen elfogadták a véglegesen megszövegezett alapszabályokat és megválasztották az ideiglenes tisztikart, az április 22-én tartott közgyűlés 'megalkotta a közgyűlési, a választmányi és a szakosztályi ügyrendeket a Az alapszabályokat a belügyminisztérium némi módosítással május 6-án láttamozta és engedélyezte . Debrecen polgármesteri hivatala május 15-én vette nyilvántartásba.'Az 1922 . június 18-án tartott közgyűlésen, immár kiegészülve a pártoló tagokkal, befejeződött a szervezés . A közgyűlés Pokoly Józsefet választotta elnöknek, Tóth Lajost főtitkárnak. Az I. szakosztály elnöke Láng Nándor, titkára Szentpétery Imre, majd rövidesen Darkó Jenő, a II. szakosztályé Szontágh Félix, titkára Verzár Frigyes lett. Az 1923 . október S-án tartott 1 HBmL. XV. .11 . - No. 156 . 2-3, old. Az alakuló ülés jegyzőkönyve. (A továbbiakban HBmL. i. h.) . 2 HBmL, i. h. Az alakuló ülésen jelen voltak : Erdős József, Sass Béla, Zoványi Jenő, Csánky Benjámin, Varga Zsigmond, Iliyefalvi Vitéz Géza, Sz. Kun Béla. Tóth Lajos, Bacsó Jem ő, Haemdel Vilmos, Iványi Béla, B. Kun József, Kenézy Gyula, Verzár Frigyes, HuzelLa Tivadar, Szontagh Félix, Bellágh Imre (ilyen nevfi egyetemi tanár ¢i,em volt, ez nyilvánvalóan Bellák Sándor orvosprofesszor B. E.), Hüttl Tihamér, Láng Nándor, Pokoly József, Darkó Jenő, Tankó Béla, Milleker Rezső, Huss Richárd, Mitrovics Gyula, Szentpétery Imre, Hankiss János egyetemi már . 3 A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság Almanachja az 1921-1925 . évekről. (Szerk. : dr. Tóth Lajos) I, köt. Debrecen, 1925. (A továbbiakban : Alm. L). 4 HBmL, i. h. 1. old.
91
választmányi ülés megalkotta a Honismertető (Alföldkutató) Tudományos Bizottságot, elnökévé Milleker Rezs őt választotta, egyben létrehozta a választmány a Hortobágykutató Adminisztratív Bizottságot, melynek elnökévé 1923. december 11-én Hadházy Zsigmond főispánt választották. Bizottság 1923. december 12-én alakult A Nyírségkutató Adminisztratív meg Nyíregyházán s Az alapszabályok megállapítják a társaság nevét, székhelyét, célját pedig eképpen fogalmazzák meg : a . m űvelni a tudományt, ápolni a nemzeti irodalmat és művészeteket, különös tekintettel a nagy magyar Alföldre, közelebbről a tiszántúli hazarészre, Debrecen városára és környékére, mely területek természeti és társadalmi viszonyainak részletes tudományos feltárása, valamint feldolgozása a társaság legsajátosabb feladata ; b. az említett terület természeti és társadalmi viszonyaira jellemz ő adatok összegyűjtése és rendszeres gyűjteményben elhelyezése ; c. buzdítólag hatni a tudomány munkásaira az előbbi pontok alatt említett célok érdekében ; d. alkalmas eszközök felhasználásával terjeszteni a tudományt, a műveltséget és odahatni, hogy a nagy magyar Alföld és a tiszántúli hazarész a nemzeti lét újjáépítésében és fenntartásában az itteni rendelkezésre álló szellemi és anyagi erőforrásokhoz képest közreműködjék."s Elsősorban felolvasásokkal, jutalomdíjak kitű zésével óhajtják segíteni olyan önálló kutatás alapján felépülő tudományos munkák készítését és megjelenését, amelyek tárgyát a kutatók az Alföld s a tiszántúli hazarész földjeinek, talajának, éghajlatának, növény- és állatvilágának, lakosságának, s a lakosság történeti, néprajzi, nyelvészeti, gazdasági, műveltségi, egészségügyi stb. tárgyköréb ől veszik. A társaság e tudományos dolgozatokat önálló alakban vagy időközi közleményeiben tervezi publikálni és terjeszteni.' A tagságról rendelkező 4. paragrafus igen bonyolult, hiszen elöljáróban megkülönböztetett működő és pártoló tagokat, .majd a mű ködő tag kategóriát tovább bontja rendes tagokra (szakosztályonként legfeljebb hatvan), tiszteleti tagokra és kültagokra. A működő tagokat az egyes szakosztályok választják kétharmados többséggel . A rendes tagokat tudományos működés alapján, a tiszteletbeli tagokat a tudományos élet érdekében kifejtett érdemek alapján választhatják, a kültagok külföldi tudósok lehetnek. A pártoló tagok azok, akik a társaság élettevékenységét erkölcsileg és anyagilag előmozdítják . A pártfogó tagok a társaság céljaira hat éven át 5 Alm. I. 5. old. 6 A Debreceni Tisza István Tudamányos Társaság Alapszabályai . Debrecen, É, n. az eltérés, 8. old., illetve HBmL. i. h. 10-15. old. A két szöveg között nemcsak az meg 'a taghogy a nyomtatott forma koronában, a gépelvény pengőben határozza díjak összegét, hanem az ellőbbi 12, az utóbbi 11 pontból áll. Az utóbbiból hiányoznak az eredetileg 11 . pontban meghatározott átmensti intézkedések . Ezenkívül is tapasztalható több kisebb-nagyabb eltérés . Mivel a gépelt példány a frisebb, tanulmányunkban azt használjuk. Nem vettük figyelembe a társaság 1934ben - a polgármesteri hivatal kérésére - több pontom módosított, korszer űsített alapszabályait sem, mert csak a módosítások szövegezése áll rendelkezésünkre, áz ezek aliapján tisztázott új alapszabályok nem . 7 Az alakuló gyűlés jegyzőkönyve tudományos folyóiratról tesz említést : Amenynyibem a társaság megalakul, reménységünk lehet arra, hogy a társaság által kiadandó tudományos folyóirat céljaira a kultuszkormány részéről papír- és pénzsegélyt kapunk". Mindez mutatja, hogy a társaság felsőbb jóváhagyással, ha nem is felsőbb kezdeményezésre alakult meg . HBmL~ i. h. 2-3 . old.
92
évi 100 korona (5 pengő) tagsági díj fizet~ére kötelezik magukat, az örökös pártfogó tagok a 100 korona (5 pengő) pártfogói tagdíjat 3000 korona (100 pengő) lefizetésével vagy jogerős kötelező határozattal örökre biztosítják. Alapító tagoknak számítanak, akik a társaság céljaira legalább 10 000 korona (200 pengő) alapítványt tesznek. Pártoló tagok jogi személyek (hatóságok, egyesületek, alapítványok stb.) is lehetnek. A rendes tagok kötelesek voltak megválasztásuktól számított egy éven belül széküket tudományos értekezéssel elfoglalni . A pártoló tagok a rendes tagokhoz hasonlóan választók és választhatók voltak bizonyos meg szorító rendelkezésekhez képest, a tiszteleti és kültagok a zárt ülések ki' vételével székkel rendelkeztek . A voltaképpeni tudományos élet a szakosztályok kebelében folyt. Az első szakosztály a szellemi tudományokkal foglalkozott, a második a természettudományokat művelte. A szakosztályok élén a választott elnök és a titkár állt. Két tisztségviselő és még két tag a társaság választmányába hivatalból delegálva volt. Az egyesület legf őbb igazgatási szerve a közgyűlés, mely évente legalább egyszer ülésezett. A társaság működésének legfontosabb kérdéseiben (a választmány jelentésének elfogadása, a költségvetés, a zárszámadás, az alapszabályok módosítása, ügyrendi kérdések, a tisztségviselők megválasztása hármas jelölés alapján, tagfelvétel stb.) a közgyűlés volt hivatva dönteni. A közgyűlés akkor volt határozatképes, ha azon a társaság legalább húsz (később 50) tagja megjelent. Határozathozatalhoz általában kétharmados szótöbbség kellett. A választmány elnöke a társaság elnöke, jegyzője a társaság főtitkára volt, tagjai a tisztségvisel őkön és a szakosztályok két-két kiküldöttjén kívül a közgyűlés által választott öt működő és öt pártoló tag. A választmány tagjainak, a tisztségviselőknek a megbízatása hat évre szólt . A tisztségviselők sorába tartozott az ügyész, a pénztárnok és az ellenőr. Ez utóbbiakat a pártolö tagok sorából választották. Külön paragrafus intézkedett a társaság esetleges feloszlatásáról és az állami felügyeletről. Az alapszabátyokról elmondhatjuk, hogy azok korszerűek és demokratikusak voltak, s ami nem kevésbé fontos, megfeleltek a gyakorlat követelményeinek, szervezetileg biztosították a m űködőképesség feltételeit. De milyen tények, szükségletek motiválták a társaság létrehívását 1921 végén Debrecenben? Ügy véljük, három fő okot kell megneveznünk . Az első minden bizonnyal az, hogy az 1914-ben alapított debreceni állami egyetem a háború és a forradalmi események ellenére is továbbfejlő dött, tudományos ereje növekedett. 1921 novemberében megkezdte m űködését az orvostudományi kar. Erre az előkészületek már 1916-ban megindultak, több tanszék betöltése pedig 1918-ban történt meg. Végre 1919 őszén betöltötték a leíró tájbonctani, a gyógyszertani, a belgyógyászati, az elme- és idegkórtani, a gyermekorvostani, valamint a bőr- és nemikórtani tanszéket,$ s várható volt az önálló természettudományi kar megszervezése, de legrosszabb esetben a bölcsészettudományi - karon belüli megerősítése. Ugyanakkor központi épület hiányában az egyes fakultások, sőt tanszékek a városban szétszórtan helyezkedtek el. Jogos igény mutatkozott tehát a tanárok részéről az összefogásra, egymás megismerésére, annál is inkább, 8 Varga Zoltán : A debreceni tudományegyetemen története I. 1914-1944. Debrecen, 1961 . 8. old.
93
mert a városban az egyetemen kívül még számos tudós élt, alkotott, és még több középiskolai tanár végzett szerény, de folyamatos és értékes tudományos munkát. A társaság megalapítóit nyilván ösztönözték a német tudományszervezet és -politika 19. századi eredményei és modelljei : minden kisvárosi egyetem és régió létrehozta a maga tudományos szervezetét . Mivel a debreceni egyetem professzorai között nem akadt, aki valameddig ne látogatott volna német protestáns egyetemet, a példa természetes és vonzó volt. Jól gondolták a professzorok, hogy egy erős tudományos egyesület növeli az újonnan létesített egyetem tekintélyét és befolyását az országban, még inkább a régióban, a tiszántúli hazarészben. Könnyebben szerezhetnek munkájukhoz anyagi és erkölcsi támogatást, ha eleget tesznek egy bizonyos társadalmi igénynek. Jól látták azt is, hogy a kutatómunka egyes területei szoros kapcsolatot kívánnak a közvetlen környezettel, sőt nélküle elképzelhetetlenek . Ezt emeli ki érdemnek Pokoly József életrajzírója is : A debreceni és tiszántúli társadalom érdekl ődését, szeretetét és áldozatkészségét nehéz és zavaros időkben, egynehány kiváló egyetemi és egyetemen kívüli munkatárs önzetlen segítségével maradandótag biztosította." (Pokoly József egyébként már 1908-ban azt vallotta, hogy minden tudományosság csupán annyit ér, amennyit a gyakorlati életnek használ".)~ Am a politikai megfontolásokról sem szabad megfeledkeznünk . A társaság megkülönböztetett módon hangsúlyozta az ország nehéz helyzetét, s hogy kiemelkedés ebből a mostani rendkívül nehéz és szomorú helyzetből elsőrendűen a kultúra erejével, a kultúra fölényével lehetséges, vagyis, hogy mi azokat, akik felettünk, hazánk egyes, most elszakított részein uralkodni akarnak, kultúrában, tudományban és művészetben egyaránt felülmúljuk, mert ebben az esetben hiába minden békeszerződés, a természet örök és megváltozhatatlan törvényei alapján mi fogunk uralkodni felettük és nem ők felettünk . Ezt a nagy és nemes célt . . . óhajtja szolgálni tudományos társaságunk ."1o fgy fonódott össze az ésszerű törekvésekkel a kultúrfölény új erőre kapott teóriája. Nem kétséges persze, hogy a fogalmazásmód taktikai célokat is szolgált : a kurzus ezt a frazeológiát kívánta meg. Politikai gesztus Tisza István nevének felvétele is. Pokoly József az Alföld-kutatással foglalkozó társaság lényegével adekvátnak tartja Tisza István nevét, mert benne kristályosodott alakban jelent meg az alföldi magyar nép nemzeti jellemei' A progresszió tudatában természetesen ezzel ellentétben Tisza a feudális Magyarországot, a háborús kalandorságot szimbolizálta .
Pokoly József emlékezete. In : A Debreceni Tisza István Tudomá~nyos Társaság Emlékbeszédei . I. k. 2. sz. Debrecen, 1936 . 10 Alm . 1, 3 . old. 11 Révész L : i . m. 30 . old. 9 Révész Imre :
94
A szervezés, vezető ségválasztás utánl2 az érdemi tevékenység az 1922. november 12-én megtartott közgyűlésen kezdődött. Ekkor két előadás hangzott el. Barabási Kun József Gróf Tisza István és a tudomány, Belák Sándor A teória és az empíria az orvostudományban címmel tartott felolvasást. A közgyűléseken máskor is szerepeltek felolvasások, de a tudományos munka legf őbb színterei a szakosztályi keretek voltak. A szakosztályok évente általában három-négy felolvasó ülést tartottak, az első osztály rendszerint egy-két témát, a második három-négy témát tűzött napirende.la A tagság - elsősorban a pártoló tagok számának mobilitása miatt folyton változott, gyarapodott . 1923-tan az elnök és a főtitkár az jelenti a polgármesteri hivatalnak, hogy a működő tagok száma 45, a pártoló tagoké 170.1y Az 1928-as jelentés szerint a tagság száma 2611, egy másik jelentés arról ad számotl6 ugyancsak 1928-ból, hogy a tiszteletbeli tagok száma 25, az alapítóké 38, rendes tag 125, pártoló 123. Egy 1933-as jegyzőkönyv szerint az egyesület 140 tagot tart nyilván, ebből 43 alapító, 47 rendes, 50 pártoló .l' 1943-tan az első osztály tagjainak száma 44 (rendes tag 20, tiszteletbeli tag 19, levelez ő 5), a második osztályban 46 (rendes tag 29, tiszteletbeli 4, levelező 13), a harmadik osztályban 40 (rendes tag 32, levelező 8).18 Van olyan adat is, amely szerint 1942-ben a tagok száma 150, rendes tag az első osztályban 30, a másodikban 29, a harmadikban 32. Pártoló tag 285, összesen tehát 435.19 A pártoló tagok megnyerésére az anyagi támogatás reményében volt szükség. Ezt Tóth Lajos főtitkár nem is rejtette véka alá : Az a gazdasági depresszió, amely egész gazdasági életünkre ráfeküdt, természetesen tudományos társaságunk anyagi viszonylataiban is éreztette hatását . Tudományos társaságunk anyagi vonatkozásaiban majdnem kizárólag a Tiszántúl társadalmának áldozatkészségén épült. Amíly mértékben ennek a társadalomnak ( . . . ) az anyagi helyzete nehezedett, oly mértékben, sőt fokozott mércékben csökkent ennek a társadalomnak az áldozatkészsége is."~ Emiatt késlekedett több terv megvalósítása, megtört a kiadványok megjelentetésének folyamatossága . Gondot okozott az infláció növekedése is. Kezdetben 38 alapító, 59 örökös pártfogó tagot tartottak nyilván. Feltűnő, 12 A teljes tisztikar a következő volt: elnök Pokoly József, főtitkár Tóth Lajos, az I. osztály elnöke Láng Nándor, titkára Szentpétery Imre, a II, szakosztály elnöke Szontagh Félix, titkára Verzár Frigyes . A választmány tagjai : Belák Sándor, Benedek László, Csobám Endre városi főlevéltáron, Darkó Jen ő, Erdős József nyug. egy. tanár, pénztárnok Gaszner Géza tal~arékpénztár-igazgató, Iványi Béla, Kölcsey Sándor ügyvéd, Barabási Kun Jószef, Láng Nándor, Linderberger János apostoli kormányzó, címzetes püspök, Márk Endre nyug. polgármester, Milleker Rezső, Oláh Gábor író, Pap Károly, Pápay József, Pokoly József, Szomjas Gusztáv, Szomtagh Félix, Teghze Gyula, Tóth Lajos, ellenőr Vernényi Tibor bankigazgató, Verzár Frigyes . 1930, április 29-ig a két almanach minden felolvasást nyilvántart . 1933. közepéig az I. osztály 65 felolvasó&t tartott 130 tárggyal, a II. szakosztály 50 ülést, jóval nagyobb tárgyszámmal. Lásd : HBmL. i. h. 14 HBmL. :i. h. 4. old. 15 Uo. 5, old. 16 Uo. B. old. 17 Uo, 45~--46 . old. 18 Uo. 93. old. 19 Uo. 111-112 . old. 20 Alm . I. 4. old .
95
hogy mindkét tagság soraiban legalább fele arányban Békés községben lakó személyeket találunk. Ugyanakkor hatvan Szabolcs megyei község búzaadománnyal támogatta az egyesületet. Az egyetem tanárai majdnem kivétel nélkül önként vállalták, hogy évenként tíz aranykoronával járulnak hozzá a társaság működési költségeihez. Az első években 211 volt a pártfogó tagsági díjat fizetők száma. Az 1924. április 27-én tartott közgyű lés a pártfogó tagok évi díját öt aranykoronában, az örökös párfogókét egyszer s mindenkorra harminc koronában, az alapítókét egy alkalommal fizetendő százötven aranykoronában állapította meg. De ezek a díjak csak a megállapítás napjától voltak érvényesek, a régi tagok önkéntes felajánlás szerint rótták le tagdíj-kötelezettségüket . Kisebb-nagyobb adománnyal támogatta a társaságot egy sor Hajdú, Szabolcs vármegyei intézmény, és rendszeres államsegélyt folyósított a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1923-tól változó összegben. Hajdú, Szabolcs, Békés vármegye és Debrecen sz. kir, város viszonylag jelentősebb adományokat ajánlott fel .zl A némelykor milliós összegű koronák persze alig értek valamit . Tóth Lajos például adományként felajánlotta, hogy majd fedezi Jogképesség című dolgozata különlenyomatának költségeit, melyek csaknem 889 ezer koronára rúgtak.2z A társaságnak ingatlan vagyona nem volt, állandó helyiséget is csak az egyetem központi épületében kapott a harmincas évek elején . Vagyona 1924-ben összesen 8 millió 383 ezer korona, ugyanannyi teherrel a Debreceni Első Takarékpénztárnál, s abban az évben 5 millió 579 ezer korona forgalmat bonyolított le.~ 1928-ban a jövedelem 5 ezer 762 pengő, a kiadás 5 ezer 179 pengőim Az 1929. december 30-án kelt zárszámadás szerint 3 ezer háromszáz pengő volt a gazdálkodás összege, de az Alföldkutató Bizottságé majdnem ugyanannyi. 1931-ben 6270 pengő volt a fedezet, 6570 a kiadás. 1933-ra már csak 3800 pengős költségvetést terveztek, később még azt is mérsékelni kellett. Gaszner Géza pénztáros jelentésbe foglalta panaszát : . . . sajnos, pártfogó létszámunk erősen apad, kilépések, halálozás, elköltözés miatt 71-ről 60-ra, a tanári megajánlások 1932-ben az orvosi és jogi karról nem folytak be ." A jövedelmek bizonytalan voltára való tekintettel azt javasolta, hogy méltóztassanak a kiadványokat általában 1933-ra szüneteltetni" .~ Az 1935. június 2-án tartott közgyűlésen Darkó Jenő, az első osztály elnöke, mint a társaság helyettes elnöke tartott számvetést Fokoly Józsefre emlékezve, s feltett két fontos kérdést . Az első úgy hangzott : vajon helyes volt-e a társaság célkitűzése az induláskor? A másik : megfelelt-e a társaság eddigi működése a jogos reményeknek? Válasza értelmében Pokoly József alapkoncepciója helyesnek bizonyult, de a kitű zött 21 HBmL. i. h. 8-9 . old. 22 Alm. II. 13, old. 23 Alm. I. 13. old. A költségek a következők: előadási 138 600, általános 524 850, munkadíjak (gépírás, kézbesítés) 700 000, könyvkiadványok számlája 4 136 078 korona, összesen 5 579 578 korona . Az összeg a~agyságából következtethet ő, hogy az előadásokért tiszteletdíjat nem fizettek. 24 HBmL. i. h . 8. old. 25 Alm. II. 23. old. A Honismertető Bizottság 1931-ig önállóan kezelte a pénzt, ez azonban alapszabályba ütközött, tehát egységesítették. A városi számvev őség egyébként a társaság működését, gazdálkodását, adminisztrációját legtöbbször kifogástalannak találta . 26 HBmL. i. h. 33. old.
célokat a társaság legjobb igyekezete ellenére sem tudta mégvalósítani." Akadályozott bennünket elsősorban a rendelkezésre álló anyagi erő csekélysége . ( . . . ) Hátráltatólag hatott az is, hogy az a szoros és lelkes együttműködés, mely társaságunkat nemcsak Debrecen, hanem mondhatni az egész Tiszántúl művelt közönségével összefogta ( . . . ) az utóbbi időben mintha alább hagyott volna, bizonyára a legutóbbi évek súlyos gazdasági válsága ( . . . ) következtében ."z' A gazdasági válságból kilábaló ország kultuszkormányzata továbbra sem tudta számottevően istápolni a debreceni tudósok társaságát . Az 1936os bevétel nem érte el a 4 ezer pengőt, a kiadás a 7 ezret, a társaság állami segélyt nem kapott . A következő évben azonban a kultusz-tárca ezer pengőt adott, a bevétel azzal együtt haladta meg a 4 ezer pengőt, a kiadás a 2 ezret. 1938-ra a társaság csak 3 ezer pengő bevételt tervezett s° Az évtized két utolsó évére és a negyvenes évek elejére kevés adatunk van, ezekb ő l és a pártoló tagok számának emelkedéséb ől arra következtetünk, hogy mind a támogatások mértéke, mind a társaság bevétele emelkedett, majd a háború kiterjedésével párhuzamosan ismét csökkent. Mondhatjuk tehát, hogy a két világháború között Debrecenben egy tudós társaság zavartalan működéséhez nem voltak meg a .kedvező anyagi feltételek. A Tisza István Tudományos Társaság, mint utaltunk rá, eredetileg tudományos folyóiratot tervezett indítani, de az almanachból is csak két számra futotta. A vezetők ügyeskedése olykor átcsapott a kéregetés fogalomkörébe, csak így tudták előteremteni a minimális létfeltételeket. Ha lapot alapítani nem is, de lapra szert tenni tudott a társaság, méghozzá az 1927-ben megindult Debreceni Szemlére . Az évente tízszer olykor tizenkétszer - napvilágot látott tudományos folyóirat 1932-t ől számított a Tisza István Társaság fórumának. Erről az 1933-as főtitkári jelentés ekképpen számol be : Meágllapodás jött létre társaságunk és a Debreceni Szemle között már régebben felvet ődött kapcsolat részleteire nézve olyan értelemben, hogy a Szemle, mint társaságunk hivatalos lapja szerepel és a tagdíjukat fizető tagjaink tagilletményképpen kapják a Szemlét. Ezen értékes kapcsolatnak különösebben I. osztályunk látja nagy hasznát, azáltal, hogy a Szemlében leközölt előadásokról aránylag csekély költséggel rendelhető különlenyomatok, mint az I. osztály kiadványai jelennek meg. A választmány a társaság és a Debreceni Szemle közötti kapcsolat nagy fontosságának tudatában annak kimélyítését határozta el, és e célból kebeléből egy állandó
27 28 29 30
Uo . Uo. Uo . Uo.
53-58. old. 77 . old. 83 . old. 73 . old.
97
ötös bizottságot l~üldött $i a választmánynak a további lehetőségekre tssndő javaslattétel céljából ." 31 A Szemle és a társaság kapcsolata valóban gyümölcsözőnek bizonyult. Az >~tóbbi évi költséggetéséb ől 300 lengőket szánt a lapnak, ebből azanba~ 1936-pan 2$7, 1937-ben 2$0 peng ő lett.32 A Szemle felelős szerkesztője, HankisS János és felelős kiadója, Milleker Rezs ő a társaságnak is vezéralakjai voltak, a fúzióval két fontos érdeket egyeztettek össze. A. társaság érdemben nem befolyásolta a lap irányát, szerkezetét vagy tartalmát, némileg mégis mádositotta, mert a felolvasások szövegei, mint számbajöh~tő publikációk, a szerkesztő k rendelkezésére álltak . A Szemle 1932-től közölte a beszámolókat a társaság közgyűléseir ől, híradásokat tett közzé az egyes szakosztályok működéséről, így megbízható forrásanyagot örökítEtt át az utókorra . A tudós társaság komolyan vette regionális feladatát, a Debrecen - az Alföld- és a Tiszántúl-kutatást . Oda akarunk hatni - írja Tóth Lajos' a Tiszántúl társadalmához intézett felhívásában -, hogy Debrecen városa a nemzeti lét újjáépítésében egész szellemi erejével közreműktjdjék . . ." Sürgeti a decentralizációt : Hogy a nemzet összes erőinek egy központ felé való mesterséges irányítása, egy központba való mesterséges vonása ( . . . ), hogy ez a túlhajtott centralizáció milyen szerencsétlen következményekkel járhat : a nagy összeomlás és az azt követő események szemmel láthatólag megmutatták." Ugyanő később elnökként még határozottabban szállt síkra a decentralizáció mellett. Az 1930 . április 29-i közgyűlésen többek között ezeket mondta : Decentralizálni kell a kultúrát a lelkiekben és anyagiakban egyaránt. ( . . . ) A debreceni Tisza István Tudományos Társaság buszkén hivatkozhat arra ( . . . ), hogy amely tiszántúli városban megjelent, örömmel és szeretettel fogadták . Ezt a kapcsolódást kell a jövőben még intenzívebbé tenni, tudományos társaságunknak újabb és újabb híveket szerezni; a máris meglevő tudományos intézményeket céljainknak megnyerni, ahol pedig ilyen tudományos intézmények nincsenek : azokat megteremteni." Ha a tagság összetételét vizsgáljuk, az a céloknak megfelel ő, adekvát képet mutat . A rendes tagok létszáma, mint emlékezetes, maximálva volt 31 Uo. 77. old. Lásd továbbá Debreceni Szemle 1932. 1. (51) számának borítóját : A Tisza István Tudományos Társulat és a Debreceni Szemle együttműködését 1931 . december 12-én egyhangúlag elhatározta a Tisza István Tudományos Társaság választmánya. Ezzel a Tiszántúl kulturális életére nézve oly fontos eseménnyel nem lehet néhány sorban foglalkozna. De általában : ennek az együttműködésnek állandó tényekben kell megnyilatkoznia, nem szavakban és programokban . A két intézmény felfogása szerina, amelyek most egymásnak hivatalosan is kezet n3"újtottak, az együttműködés hasznát elsősorban minden magyar ember számára oly fontos Alföld-kutatásnak kell látmia. De éreznie kell a kooperáció áldását a Tisza Társaságnak is, amely ezentúl Szemlénken keresztül akarja biztosítani publicitását, kapcsolatát a művelt közönséggel ; úgyszintén Szemlénk is, amely ez új és aktuális feladataival még nélkülözhetetlenebbé akarja tenni magát olvasóközönsége számára. Az együttműködés megvalósításában oroszlánrésze van a Debrecen nevét viselő szemle mindenkori megért ő pártfogójának, Debrecen városának és mindenekelőtt a város polgármesterének, dr. Vásárt' Istvánnak" . 32 i. h. 83, old. 33 A társaságra vonatkozó utalásokat lásd : Debreceni Szemle 1927-1944 . Repertórium, Debrecen, 1979. 132 . old. 34 Alm. I. 15. old. 35. Alm, II, 4. old.
98
(szakosztályonként legfeljebb 60). Az alapító rendes tagok elsősorban az egyetem nyilvános, rendes, rendkívüli vagy magántanárai voltak. A választott rendes tagok sorában viszont kezdettől fogva ott találjuk néhány nagy név társaságában (mint amilyen Angyal Dávid, Györffy István, Gragger Róbert stb.) a debreceni egytemen kívüli tudósokat szinte hiánytalanul : Oláh Gábor, Zsigmond Ferenc, Zoltai Lajos, Ady Lajos, Csűrös Ferenc, Ecsedi István, Hoffer András, Nagy Jenő stb . A sárospataki (Harsányi István, Gulyás József), a nyíregyházi (Vietórisz József, Kiss Lajos), a berettyóújfalui (Nagy Géza) tudományosság képviselői sem hiányoznak a körből. Ha az előadók és a kiadványok címlistáit tanulmányozzuk, a színkép ennél is sokkalta gazdagabb, elsősorban a Honismertet ő Bizottság jóvoltából . A rétközi földműveléstől a hajdúszoboszlói földgázig, a szerencsi geológiai viszonyoktól Rudabányácska bányászatáig, Tokajtöl Szarvasig, Gönctől Hódmezővásárhelyig hálózták be a választott témák a képzeletbeli Tiszántúl-térképet . A társaság vezetői a regionális témákat megkülönböztetett elismerésben részesítették. Bodnár János főtitkár például az 1934. április 29-i közgyűlésen jelentésében méltatta az előadásokat. Különösen ki kell emelnünk - mondotta - azokat az előadásokat, amelyek városunk múltjának egyes fejezeteit tárták az érdeklődő közönség elé, és így erőteljes kapcsolatot létesítettek a társaság és Debrecen művelt társadalma között. E kapcsolatok ápolása továbbra is elsőrendű kötelesség."~ A társaság elmélyítette összeköttetéseit a környező megyékkel, különösen Szabolcs megyével, amit mutat az is, hogy a húszas években a szabolcsi községek egész sora ajánlott fel évi búzaadományt a társaság javára. 1927. február 15-én a társaság 15 tagú küldöttsége járt Nyíregyházán abból az alkalomból, hogy a Kállay Miklós, Vietórisz József és Mikecz Ödön nagyszerű irányítása alatt álló Bessenyei-kör a Tisza István Tudományos Társaság égisze alatt megalakítandónak vélte tudományos osztályát ."~ 1929. május 10-én ismét Nyíregyházán rendezett vándorgy űlést a társaság, a Bessenyei-kör meghívására . Az Almanachban kifejezésre juttatják, hogy a társaság a Tisza-melléki hazarész minden városával és kulturális tényezőjével igyekszik kapcsolatot létesíteni~ El is jutott Berettyóújfaluba, 39 később Budapesten is tartott vándorgyűlést a Tisza István Társaskör meghívására, amelyen a megnyitót maga Bethlen István tartottat'° Ugyanabban a beszámolóban olvasható, hogy a társaság a Kulturális Egyesületek Szövetségének felkérésére a Csokonai Körrel és az Ady Társasággal egyetértésben, felvette a kapcsolatot a kassai Kazinczy Társasággal, s a felvidékieket rövidesen vendégül látta Debrecenben a város kultúrközönsége . A tudományos munka, az előadások, a kiadványok szervezése a szakosztályok feladata volt. Mint ismeretes, eredetileg két szakosztály alakult. 1923. október 6-án a választmányi ülés - a közgyűlés határozata alapján - megalkotta a Honismertető (Alföldkutató) Tudományos Bizottságot. Az első szakosztály elnöke Láng Nándor, titkára Szerrtpétery Imre, majd rövidesen Darkó Jen ő lett. Láng Nándor Budapestre távozása, illetve nyu36 37 38 39 40
Debreceni Szemle 1934 . 5. (79) sz . (A továbbiakban : D. Sz .) D. Sz . 1927 . 2. (2) sz. 132, old. Alm. II . 18 . old. D. Sz . 1937 . 1-2. (106-107) sz . D. Sz . 1938 . II . (127) sz. 260-261. old.
99
Balomba vonulása után az elnöki teendőket Darkó Jenő látta el, titkárnak Zsigmond Ferencet választották, majd a harmincas évek elején Hankiss Jánost . Amikor Darkó Jenő a társaság elnökévé, Hankiss János főtitkárává emelkedett, Révész Imre lett az I. szakosztály elnöke, Bacsó Jenő az időközben kreált elnökhelyettesi posztot foglalta el, a titkári teendőket Szádeczky-Kardos Tibor vette át, helyettese Bartha Károly. Darkó Jenő 1940-bon bekövetkezett halála után a társaság elnökévé Bacsó Jenőt választották, Szádeczky-Kardoss Tibor pedig főtitkárrá avanzsált, az államtitkárrá előlépett Hankiss János helyére, aki az I. szakosztály helyettes elnökévé vonult vissza . A titkári teendőket Révész Imre mellett ezután egy évig Sztehló Zoltán vállalta, majd Flachbart Ernő személyében állítottak osztálytitkárt .41 Révész Imre 1943 . május 24-én kelt levelében az osztályelnöki tisztségről lemondott, helyére újból Hankiss Jánost választották Már a tisztségvisel ől~ névsora is tükrözi, de a működés tartalma és minősége csak megerősíti, hogy az első osztály vezetésében az egyetem konzervatív-liberális felfogású tanárai játszották a főszerepet, akik nem lépték át ugyan a polgári gondolkodásmód határait, az idealista világnézet korlátait, de nyitottak tudtak lenni a különböző, olykor szocialisztikus eszmék iránt is, noha természetesen a történelmi materializmus távol állt tőlük. Még egy fontos jellemzőjük : mindnyájan alkotó típusú tudósok voltak, akiket főképp tudományos eredményeik és nem politikai-ideológiai szolgálataik juttattak katedrához . Sikerült távoltartamuk a vezetést ől az olyan reakciós tudósokat, mint Haendel Vilmos, Mitrovics Gyula, vagy Huss Richárd. Jellemzi az osztály szellemét a tiszteletbeli tagok választása is. Akadtak közöttük nyilvánvalóan formális gesztusok. (Balogh Jenő, az MTA f őtitkára, Concha Győ ző, az MTA másodelnöke, Ravasz László református püspök, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter stb .), de számos más választás (Pauler Ákos, Némethy Géza, Fináczy Ernő, Melich János, Gombocz Zoltán stb.) arra utal, hogy a tudományos teljesítménynek volt a legfőbb rangja . Bizonyos alapvető politikai tényez őktől azonban nem függetleníthette magát a társaság : például az egyetemről kényszernyugdíjazott Zoványi Jenőt, jóllehet az alapításban része volt, végül nem hívták meg tagnak! Az I, osztály 1934 . március 13-ig 69 felolvasó ülést tartott 130 tárgygyal~ A rendelkezésre álló források szerint a társaság fennállása idején összesen körülbelül százhúsz felolvasó ülésen 240-250 tudományos munka került napirende.~ Az I. szakosztály 1923-tól 1944-ig nyolc teljes és egy csonka kötetet jelentetett meg, összesen hatvannégy önálló füzetet, ame41 Láng Nándor (1871-1952), az MTA tagja, kiváló ókortörténész, művészettörténész, Szentpétery Imre (1878-1950), az MTA tagja, az oklevéltan kiemelkedő művelője, Darkó Jen ő (1880-1940), az MTA tagja, a bizantinologia európai hír ű tudósa, Zsigmond Ferenc (1883-1945), az MTA tagja, a két világháború közötti időszak egyik legjelentősebb irodalomtörténésze, egyetemi magántaxisár, Hankiss János (1893-1959), Debreceni egyik legdina¢nikusabb irodalom- és kultúra szervezője, Révész Imre (1889-1967) egyháztörténész és történész, az MTA tagja, Bacsó Jeaiő (1877-1955) haladó gondolkodású jogtudós, Szádeczky-Kardoss Tibor (1898-?) jogtudós, Sztehlo Zoltán (1889-1975) jogtudós, Flachbert Ern ő (1897-1955), a nemzetközi jog kitűnő szakértője. 42 D. Sz. 1943. 7. (182) sz. 146, old. 43 D. Sz. 1944. 7. (193) sz. 44 HBmL, i. h. 24-30. nld. D. 5z . 45 D. Sz. 1941 ., 1942., 1943., 1944. számai
10 0
lyek közül az olyanok, mint Lóst'-Sehmidt Ede : A hortobágyi kőhíd építése Debrecen város mátai pusztáján, Pápay József : Északi-osztják medveénekek, Zoltai Lajos: Ötvösök és ötvösm űvek Debrecenben, Kovács Máté : Fazekas Mihály, a rokokó költ ő, és még számos kiadvány, legalább a füzetek fele, maradandó, sőt pótolhatatlan értékű munka! Az I. szakosztály 1936 januárban hit-, bölcselet- és társadalomtudományi, illetve nyelv-, irodalom- és történettudományi alosztályra tagolódott . Ezért vált szükségessé a helyettes elnöki és helyettes titkári funkció megteremtése 4s A II. osztály eredetileg az orvos- és természettudományok művelésére szerveződött. Első elnöke Szontagh Félix, titkára Verzár Frigyes. Ezt a kettőst az Orsós Ferenc-Bodnár János kett ős váltotta fel, mivel Szontágh Félix rövid időre a társaság elnöke, Verzár Frigyes főtitkára lett, majd amikor Verzár professzor elfoglalta baseli katedráját, Bodnár János lépett a. helyére, az ő utódja a titkári székben Bókay Zoltán . Őket Went István és Borsos-Nahtnebel Ödön követte, Went István kés őbb titkár volt, Benedek László az elnök, aztán Went István újra elnök, a titkári teendőket pedig Sántha Kálmán látta el. 't' A tisztségvisel ők névsora - csupa európai jelent őségű tudós - fémjelzi a szakosztály tevékenységét . Persze a szakosztály ügyelt arra, hogy gróf Teleki Pál vagy Klebelsberg Kunó tiszteletbeli tag legyen, ugyanakkor olyan nagy tudósok adtak fényt működésének,t's mint báró Korányi Sándor, Lenhossék Mihályt'$ sőt Szent-Györgyi Albert . A társaságnak egyébként Nobel-díjas tagja volt Adolf Butandt is.'° A II. szakosztály is számos tanulmányt, kísérleti eredményt publikált, de a dolgozatok közül kevés jelent meg önálló alakban. A dolgok természetéb ől következett, hogy egyik-másik munka néhány lap terjedelmű volt . Az évek során különböző vastagságú köteteket adtak !~i Verzár Frigyes, Orsós Ferenc, Bodnár János, Went István, Borsos-Nachtnebel ~5dön és Sántha Kálmán szerkesztésében. A kiadványok a IX. kötetig (1 . füzet) jutottak el, de 1942-ben kiadtak egy külön kötetet is, az úgynevezett Went István-emlékkönyvet.'1 1~ szaktudományok képvisel ői minő síthetnék hitelt érdeml ően a szakosztály tudományos tevékenységét, ám a nevek arra utalnak (például a későbbi Kossuth-díjasok névsora : Törő Imre, Went István, Lissák Kálmán stb.), hogy a szakosztály korszerű, sőt egyben-másban úttörő kísérleti eredményeknek adott fórumot, vállalta és elősegítette azt a tudományos 46 D. Sz. 1936. 10. (105) sz. 210. old. 47 Szomtagh Félix (1859-1929), a gyermekgyógyászati klinika els ő vezetője, Verzár Frigyes (1886-1979), az élettan és a kórtan világhírű művelő je, Orsós Ferenc (1879-1962), a kórbonctan tudósa, Bodnár János (1889-1953), az MTA tagja, kémikus és biokémikus, Bókay Zoltáa~ (1885-1955) gyermekgyógyász, neves tankönyvíró, Went István (1889-1963) Kossuth-díjas, rendkívül sokoldalú kutató, Borsos-Nachtnebel CSdön (1894-1951) neves daganatkutató, Benedek László (18 ő71944), az ideggyógyászati klinika első igazgatója, főleg piszichiátriával foglalkozott, Sántha Kálmán (1903-1956), az MTA tagja, Kossuth-díjas ideggyógyász, baloldali politikus. Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tiszteletbeli tag 1943. december 16-án tartotta székfoglaló előadását Debrecenben . 48 Alm. II. 16. old. 49 Debreczeni Képes Kalendáriom 1946. 57. old. 50 Adolf Butenandt a Kaiser Wilhelm Biokémiai Intézet igazgatója volt. D. Sz. 1943. 7. (182) sz. 51 A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság II. (Orvosi-természettudományi) osztályának munkái. Külön kötet. Debrecen, 1942. (Szerk . : Lissák Kálmán).
forradalmat, amely az egyes szaktudományokban végbement hazánkban is. Ezt az állítást annak ellenére kockáztatjuk meg, hogy akadt olyan közlemény, amely még 1931-ben is kétségbe vonta, cáfolni próbálta Einstein relativitás-elméletét, 52 méghozzá német szerző tollából . A természettudományos szakosztály figyelme egyébként is erő teljesen fordult a izémet tudományos élet eredményei felé, csak kisebb mértékben ismerték az angol-amerikai és elenyész ő arányban az összes többi nemzet tudományos eredményeit . Ennek főleg tradicionális-történelmi okai voltak, az ideológiai-politikai motivációk csak később, a harmincas évek végén erősödtek meg. A húszas-harmincas években ugyanis a német tudományosság élenjáró mind az elméletben, mind a gyakorlatban . Kevés külföldi tiszteletbeli tagja volt a társaságnak, 1938-tól kezdve csak finn és német tudósokat hívtak meg. A meghíváshoz szükség volt a belügyminiszter előzetes hozzájárulására. A Honismertető (Alföldkutató) Tudományos Bizottság elnöke mindvégig a rendkívül agilis Milleker Rezs ő volt sv Az ambiciózus professzor, aki a Földrajzi Társaság megbízásából több ázsiai expedíciót vezetett, gondoskodott róla, hogy életképes bizottság szerveződjék, részben országos szaktekintélyekből, részben tehetséges helyi kutatókból . A választmány külön Hortobágykutató Adminisztratív Bizottságot alkotott, melynek tagjai jószerint nyugalmazott és működő fő- és alispánokból kerültek ki. Ez a bizottság később magát száz tagúvá egészítve ki, jelent ős érdemeket szerzett az adományok gyűjtése körül. A Honismertető bizottság tagjai egyebekben a II. szakosztályt erősítették, felolvasó üléseiket is e szakosztály programjának keretében tartották, kiadványaik azonban külön sorozatot képeztek . A sorozatban megjelent néhány alapvető dolgozat, mert a vezetőség olyan szerzőket nyert meg, mint Rapaics Raymund, Bartucz Lajos, Györffy István, Kiss Lajos, Pávai Vajra Ferenc, Soó Rezső stb. Működését egészen 1934-ig folytatta, habár 1932-ben pénz hiányában felfüggesztette.~ Később, a III. szakosztály megalakítása után csak formálisan létezett . A bizottság az 1891-ben alapított Magyar Földrajzkutató Társaság Alföldkutató Bizottságát vallotta ősének, amely azonban soha nem tevékenykedett . Milleker Rezső a társaság közgy~Zlésén elmondott beszédében hirdette meg a bizottság programját, hangsúlyozva azt a nagy értéket ami a honismeret kiépítésében nemcsak a tudomány számára, hanem gazdasági és általános szociális téren is rejlik . Föltéve természetesen, hogy ez a megismerés nem pusztán történelmi. A röghöz való ragaszkodás tartalmát a történelmi és gazdasági erő knek együttesen összefogva kell megoldaniuk ." A honismertetés célja Milleker szerint : megismertetni a hazát s a megismerés által megszerettetni. Feltárja szétszórt munkákból és ismerteti . . , a szellemi és anyagi értékeket . . ., de nemcsak elméleti, tudományos módon, hanem mindig szem előtt tartva az élet követelményeit 52 Gerold van Gleich : A relativitáselmélet csillagászati kritériumai az újabb kutatások alapján. In: A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság II. osztályának kiadványai. IV. köt. 1. füzet. 1931 . (Szerk. : Bodnár János) . 53 1938-bar Oswals Streng és Yrjö Renquist finn, 1S4I-ben ~Volfgang Hentner és Wilhelm Trendelenbert, 1942-ben Erich Schütz, 1943-bar Hermann Rein és Adolf Butenandt német állampolgár meghívását engedélyezte a Belügyminisztérium. 54 Milleker Rézső a földrajz professzora volt, Hoffer András egyetemi magántanár, geológus. 55 HBmL. i. h. 24-30 . old .
102
is."~ Ha olyan elaborátumra utalunk, mint Rapaics Raymund : A Nyírség növértyföldrajzá, Kiss Lajos : A hódmezővásárhelyi szűcsmesterség stb. olybá tűrök, hogy a bizottság alapjábán véve eleget tett feladatának . 1934 őszén á társaság természétvizsgálö tagjai elhatározták, hogy kiválva a rnásódik osztályból, külön fnatematikai-természettudományi osztályt alapítanak. Az elnökség és a választmány hózzájárulásával megtörtént a III. osztály kiválása; s zárt ülésen elnöknek Milleker Rezső t, titkárnők berei Soó Rézsut, a növényfán prófesszorát válásztótták. L-1 III. szakosztály magába olvasztotta a Honismértető bizottságot és magát új tagokkal kiegészítve folytatta az Alföld természeti, néprajzi viszonyainak a kutátását. Szándékában állőtt saját; önálló folyóiratbán publikálni a tagok munkáit . Üléseit nünden hó első péntekjén tartotta az egyetem Földrajzi Intézetében, illetve a KV. tantétemben . A III. osztály folyóirata a Tisza, amely a VI. kötetig jutóit el. Atiükor Sóó Rezső Kolozsvárra került professzornak, , a titkári teendőket Hoffér András vette át: Noha az ósztályók viszonylagos önállóságot éheztek, az egyesület központi irányítása - bizonyos belső viták, ütközések ellenére - minden id őben érvényesült . A társaság első elnöke; akiiiék lelkében ttllájdonképpén áz alapítás góndo'lata megfogamzott ; Polcoly József .5' ~zabólesi középosztálybeli család leszármazottja, teólógiát végzett, Tisza Lajos nevelo"je, Tisza István egyik bizálinasa . Huszonkiléilc éves korában kinevezték a kolozsvári egyetem egyháztörténeti tanszékére, majd 17 év múltán, 1912-ben a débreceni Kollégium az egyetemes történelem új akadémiai tanszékére hívja, végül a debreceni egyetem a világtörténelmi tanszékre nyilvános rendes egyetemi tanárnak . ,;A szó lelkesít ő és gyújtó ereje nein volt hatálmábán . . . Debreceni tanárságának tizénnyólc esztendeje egészében véve a fokozatos visszavonulás korszaka volt" - írja röla Révész Imre. Nyílfari hirdette, hogy a jövő a szocializmusé, 59 de természetesen nem a lenini formációra gondolt . Legmaradandóbb álkotásának a Debreceni Tisza István Tudományos Társaság Iéttelüvása tekinthet ő, melynek 1922-t ől 1928-ig volt elnöke. Utódja, Szontagh Félix mindössze egy évig viselte az elnöki terheket (1928-29 .), ezért lényeges befolyást néni gyakorolt a társaságra.~~ Meghatározó egyéniség volt viszont Tóth Lájos,si az agilitásáról ismert jogászprofesszor, az MTA tagja. Konzervatív-liberális felfogású, a református egyháznak feltétlenül elkötelezett, kissé arisztokratikus személyiség volt, de a társaságot szívügyének tékintette. Dárkó Jenő 1936-tól 1940-ig töltötte be az elnöki tisztet.s' A sokoldalú 56 D. Sz. 1927. 4. (4) sz. A Debreceali Tisza Istváni Tudományos Társaság Bonismertet ő bizottságóniak kiadványai. 57 Polcoly József (1866-1933) . Fő mfive Az erdélyi református egyház története. I-V. köt. Bp. 1904-1905. 58 Révész L: i. m. 59 LJb. 13, old. 60 Szontagh Félix (1859-1929), a gyermekgyógyászati klinika első vezetője, előzőleg Budapesten kórházi főorvos. 61 Tóth Lajos (1878-1936) Kiskunhalason született földbirtokos családT~an, 28 édes korában hívták meg a kollégium jogakadémiájára a magyar osztrál~ . mggánjbgi tanszékre, 1914-ben pedig a debreceni egyetem hasanló tanszékére. Fő műve a Magyar magánjog több kötete, amely mégis befejezetlen maradt . 62 Lásd: 41. sz. jegyzetet.
tudóst foglalkoztatták a magyar had-, ős- és művelődéstörténet problémái is. Bár csöndes, halkszavú egyéniség volt, rendkívül célratör ően tudott dolgozni, így munkálkodott a társaságért is. Mint elnök főleg arra törekedett, hogy fokozza az érdekl ődést a tudományos munka iránt, és a vidék szellemi életét a társaság működési körébe kapcsolja. Halála után Bacsó Jenő jogászprofesszort választották meg elnöknek . A szocialista eszmék iránt megértést tanúsító tudós a nehéz háborús években mértéktartóan kormányozta a társaság életét, a tudományos egyesület mentes maradt az ordas eszmék" érintésétől, jóllehet idő közben tagja lett Csilléry András fogászprofesszor, egykori miniszter, most nagyhatású nyilasvezér. Bacsó Jenő a társaság mű ködését folytatni akarta a felszabadulás után is, s már 1945 . elején ilyen tartalmú bejelentéssel fordult a Nemzeti Bizottsághoz, amely a társaság további működésének engedélyezését javasolta azzal, hogy a belügyminiszter záros határidőn belül hívja fel a társaságot, hogy a demokrácia szempontjából nem kívánatos vezetőket és tagokat távolítsa el, és a társaság nevének megváltoztatását a közgyűlés hagyja jóvás' A belügyminiszter a társaság korábbi működését megvizsgálta és úgy találta, hogy az alapszabályok módosítása és az egyesület átszervezése szükségesnek látszik, ezért az egyesület önkormányzatát a tisztújító taggyűlésig felfüggesztette, s az egyesület ügyeinek intézésére, valamint az átszervezés végrehajtására Juhász Géza egyetemi tanárt miniszteri biztosnak kinevezte. Juhász Gézának az alapszabály módosítására, valamint az egyesület vezetőségének összetételére vonatkozóan tizenöt napon belül javaslatot kellett tennie . Sajnos, a javaslat tartalmát nem ismerjük, de azt 1946. április 3-án a belügyminiszter jóváhagyólag tudomásul vette, egyben utasította Juhász Gézát, hogy harminc napon belül hívja össze a közgyűlést, amely után az önkormányzatot vissza fogja állítania Jellemző az érthetetlenül nagy határidő-módosításokra, hogy a polgármesteri hivatal 1947. május 26-án adta ki az ügyiratot 30 napos határidőre Juhász Gézának.s' Az irattár 1947 . szeptember 22-én jelentette, hogy Juhász Géza a megbízatásnak nem tett eleget .s8 Juhász Géza a polgármesterhez 1948. február 27-én írott levelében azt állítja, hogy a társaság közgyűlését a rendelet értelmében az előírt időben összehívta, lefolyásáról jelentést küldött, és meglepve értesül róla, hogy a felterjesztés eltűnt a Belügyminisztériumból, ígérte, hogy az anyagot a másolatokból újból összeállítja és pótlólag megküldi e° Biztos, hogy a jelentés elkészült, mert a debreceni polgármesterhez a debreceni rend őrkapitányságról 1948 . április 28-i keltezéssel bizalmas levél érkezett, amely szerint a debreceni Tudományos Társaság vezetőségi tagjairól beküldött tisztikar névsorbáól kifogás alá esik : Simonffy Miklós, dr . Csire
63 Bacsó Jenő (1877-1955) . A kollégium jogakadémiájának 1913 óta, majd a debreceni egytemen ~a perjog taraára. 64 HBmL. i. h. 113, old. 65 Uo. 115. old. 66 Uo. 117. old. 67 Uo. 118. old. 68 Uo. 120. old. 69 Uo. 121, old.
104
Ferenc, dr . Verzár Gyula, Őry István, Makkai Sándor."'° Nyilvánvaló ezek után, hogy a hatalom szándékosan késleltette a társaság újjászerveződését.* Végül a Belügyminisztérium 1949 . augusztus 23-án feloszlatta a társaságot, Juhász Gézát felmentette megbízatása alól, s elrendelte az egyesület vagyontárgyainak, iratainak, pénzkészletének leltárba vételét. Az intézkedés beletartozott a háború előtti önkormányzatú mű velődési egyesületek felszámolásának országos folyamatába, olyannyira, hogy erre a polgármesteri hivatalban külön nyomtatvány volt rendszeresítve. Az indoklás politikai cinizmust tükröz .'1 Lefoglalták 'a társaság kiadványait, iktató-, kézbesítő- és postakönyveit . (Ingatlan- és készpénzvagyonnal nem rendelkezett.) A lefoglalt kiadványokat a hajdú megyei népm űvelési ügyvezető, az iratnyagot az egyetemi könyvtár igazgatója vette át.'Z Az egyetemi könyvtárban azonban jelenleg a dokumentáció nem található. A társaság tagjai közül sokan beléptek az Ady Társaságba,'3 annak még két évet engedélyezett az autonóm szervezeteket halálra ítélő kultúrpolitika . Pedig a társaság a Budapesten kívüli magyar tudományos egyesületek közül a legvirágzóbb, legtekintélyesebb volt . Kora társadalmi-ideológiai kereteit meghaladni nem volt képes, de azt józan ésszel nem is lehetett várni t őle. Az adott viszonyok között szelleme tisztességesnek mondható, eredményei vitathatatlanok . Ideje lenne végre részletesen megvizsgálni, hogy mit érnek az egyes szaktudományi munkák az objektivitás mérlegén! Contibution to the history of the István Tisza Scientific Society of Debrecen Endre Bakó The paper follows the history of the István Tisza Scientific Society of Debrecen (1921-1949) from its foundation till its break-up . The Society was established by lectures of the state university of Debrecen under the leadership of József Pokoly, in order to study sciences, patronize literature and the arts, with special emphasis on the region east of the River Tisza and on Debrecen. The Society stood on conservative-liberal grounds, and whilst bearing the name of István Tisza, the approach in its activities was more progressive than his spirit, and real scientific archivements were their highest assets. Scientific work was going on in sections and, during its operation, in the so-called Committee for the Study of the Great Hungarian Plain. In the thirties a third section was formed. Section I studied the humanities section II dealt with medicine, and the goal of section III was research in mathematics and natural sciences . The society, with its membership maximized, organized lectures and pub fished transactions . The bu k of the publications are valuable, long-lasting works especially essential for research on Debrecen> also resulting from the fact that the Society was striving to win the support of scientists outside the university, as for example Lajos Zoltay, and to invite them as members. The paper characterizes the chairmen of the Society (József Pokoly, Félix Szontagh, Lajos Tóth, Jenő Darkó, Jenő Bacsó), and with the aid of archive sources proves that the Society intended to continue its work under a new board, changing its name after 1945, but had no possibilities to carry this out and was finally dissolved by the Minister of the Interior . 70 Uo . 122. old. A tisztújító közgyűlés 1947. május 13-án volt . Tiszteletbeli elnökének Bacsó Jenőt, elnöknek Sántha Kálmánt, főtitkárnak Flachbart Ernőt választották. Lásd ; Debreczeni Képes Kalendáriom 1948 . 157. old . 71 Uo . 123, old. A lefolytatott vizsgálatból az állapítható meg, hogy az egyesület működését szünetelteti, az ~aLapszabá),yban el őírt célját és eljárását nem tudja betartani, illetve az alapszabály szerinti hivatását és kötelességét nem tudja teljesíteni, mert az ehhez szükséges anyagi előfeltételekkel nem rendelkezik . . ." . 72 Uo. 125. és 129. old. 73 Tóth Béla : Az Ady Társaság a felszabadulás után . HB . Napló, 1974 . jún. 30 .
10 5
