A CTM tényleges használatának területi dimenziója - élet az ONEL ítélet után -

„A Danubia Szabadalmi és Jogi Irodában tartott előadás összefoglalója”

A CTM tényleges használatának területi dimenziója - élet az ONEL ítélet után dr. Gonda Imre főosztályvezető-helyettes Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Bevezetés 1. Előzmények – a használati kényszer indokai 2. Az ONEL ügy 3. A bíróság megállapításai 4. Következmények

INTA, 2013. január 24. Budapest

2

1. Előzmények A használati kényszer indokai • nem használt megjelölésre nem indokolt fenntartani a monopóliumot (versenyjogi gyökerek) • TRIPS 19. cikk • 2008/95/EK (IR): 10., 11., 12. cikkek • 207/2009/EK (KVR) használati kényszer „átszövi” a védjegyeljárásokat – lajstromozásra irányuló eljárás , felszólalás [ 15. és 43. cikkek ] – törlés, használat hiánya miatti megszűnés [51(1)a és 57(2) cikkek] – viszontkereset bitorlási perben [100. cikk] INTA, 2013. január 24. Budapest

3

1. Előzmények A BPHH (OHIM) jogértelmezése • KVR koegisztencia elve • használati kényszer a CTM és nemzeti védjegyrendszerek közötti egyensúly fontos eleme • BPHH jogértelmezése a CTM dominanciáját eredményezte – közös nyilatkozat (1 tagállam részén történő használat = belső piacon történő használat) – módszertani útmutató (Part 6., III. 3.2)


4

1. Előzmények Tanács és a Bizottság közös politikai nyilatkozata (1993) „use which is genuine … in a single country constitutes genuine use in the Community”


5

1. Előzmények A közös nyilatkozat a promócióban: CTMs shall be put to genuine use in the Community within a period of five years following registration (Article 15 CTMR). Genuine use may be found when the mark has been used in only one part of the Community, such as in a single Member State or in a part thereof. (BPHH Guidelines, Part 6, III. 3.2) INTA, 2013. január 24. Budapest

6

1. Előzmények KVR Preambulum • (2) bekezdés – belső piac fejlődése, torzításmentes verseny • (4) a tagállami határok alkotta akadályok lebontása, egységes belső piac erősítése és egységes jogszerzés e területen • (6) nemzeti rendszerek fennmaradása – koegzisztencia elvének rögzítése • (10) tényleges használat általános követelménye


7

1. Előzmények Ha a jogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg a közösségi védjegy tényleges használatát a Közösségben (…) [KVR 15. cikk] Tényleges tartalmat nem definiálja jogalkalmazás Jogértelmezés módszerei: - nyelvtani, - logikai, - rendszertani, - történeti INTA, 2013. január 24. Budapest

8

1. Előzmények Nyelvtani értelmezés - „a Közösségben” = egyetlen tagállam (vagy annak része)? - hasonló terminológiák a KVR-ben - 8(5) jóhírű CTM a Közösségben, nemzeti vj a tagállamban - 7(2) feltétlen kizáró okok, a Közösség egy részében Logikai értelmezés - EU méreteiben bekövetkezett változás 1994-hez képest - tagállamok száma 12 28, lakosság 365 505millió - legnagyobb összefüggő gazdasági terület, No.1. GDP, világgazdaság termelésének 21 %-át adja INTA, 2013. január 24. Budapest

9

1. Előzmények Rendszertani értelmezés - egységesség vs. koegzisztencia - „Közösség” kifejezés eltérő jelzős szerkezetben

Történeti értelmezés - preambulum – nem cél a nemzeti rendszerek kiváltása - 1994-ben nem volt előre látható a rendszer sikere - a jogalkotás során a használat területi dimenziója vitatott kérdés volt - közös nyilatkozat, mint a promóció eszköze INTA, 2013. január 24. Budapest

10

1. Előzmények Felborult egyensúly - CTM dominánssá vált a nemzeti védjegyekkel szemben - egyre gyakrabban alkalmazták a CTM-et a nemzeti védjegyek helyett is - a jogszerzés leggyakoribb akadálya tett a CTM, gyakran mesterséges konfliktusokat generálva Hatások - erősödő szakmai vita (regionális konferencia, ECTA, INTA) - Max Planck tanulmány egyik központi kérdésévé vált INTA, 2013. január 24. Budapest

11

2. Az ONEL ügy Az alap eljárás - 2009. július 27. – „OMEL” védjegybejelentés (35. 41. 45.) - korábbi védjegy – „ONEL” CTM (35. 41. 45.) - 2010. január 15. – BOIP elutasította a felszólalást, mert a korábbi CTM tényleges használata csupán Hollandiára nézve nyert igazolást - a felszólaló és a védjegybejelentő közötti jogértelmezési vita tárgya a KVR 15. cikke – „a Közösségben” - Gerechtshof te‘s-Gravenhage előzetes döntést kért


12

2. Az ONEL ügy A feltett kérdések • 1) Úgy kell-e értelmezni a [207/2009] rendelet 15. cikkének (1) bekezdését, hogy a közösségi védjegy tényleges használatának meglétéhez elegendő, ha a védjegyet egyetlen tagállamban használják, amennyiben e használat – ha nemzeti védjegyről lenne szó – az érintett tagállamban tényleges használatnak minősülne (lásd a [40/94] rendelet 15. cikkére vonatkozó, 10. sz. együttes nyilatkozatot és az OHIM előtti felszólalási eljárásra vonatkozó útmutatókat)? • 2) Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén sohasem tekinthető-e a közösségi védjegy egyetlen tagállambeli használata a [207/2009 rendelet] 15. cikkének (1) bekezdése értelmében vett Közösségen belüli tényleges használatnak?


13

2. Az ONEL ügy A feltett kérdések • 3) Ha a közösségi védjegy egyetlen tagállambeli használata sohasem tekinthető a Közösségen belüli tényleges használatnak, akkor milyen követelményeket kell támasztani az adott esetben a Közösségen belüli tényleges használat vizsgálata során – az egyéb tényezők mellett – a használat területi kiterjedtségével szemben? • 4) Vagy – az előzőektől eltérően – úgy kell-e értelmezni a [207/2099 rendelet] 15. cikkét, hogy a Közösségen belüli tényleges használat vizsgálata során az egyes tagállamok területének határai teljes mértékben figyelmen kívül maradnak (és például a piaci részesedést [a termékek piacát/földrajzi piacot] kell alapul venni)?”


14

2. Az ONEL ügy Észrevételek az eljárás során - 7 ország és a Bizottság tett észrevételeket - egyöntetű vélemény a mechanikus, leegyszerűsítő jogértelmezés elutasítása - a területi kiterjedés a használat vizsgálatának egyik szempontja, de nem az egyetlen - egy ország nem szükségképpen elegendő - közös nyilatkozat tartalma tekintetében eltérő értelmezések INTA, 2013. január 24. Budapest

15

2. Az ONEL ügy Eleanor Sharpstone főtanácsnok indítványa -

utal a bíróság korábbi ítéleteire, a területi kiterjedés nem az egyetlen szempont, azt elkülönülten nem lehet vizsgálni a nemzeti védjegy és a CTM használatának vizsgálati szempontjai nem azonosak (releváns terület eltérő) CTM-nél a tagállami határokat figyelmen kívül kell hagyni a Közösségen kívüli használat nem releváns érintett piac = belső piac PAGO ügyben más kérdésre kerestek választ


16

2. Az ONEL ügy Eleanor Sharpstone főtanácsnok indítványa -

-

-

CTM-et olyan vállalkozások számára hozták létre, akik a tevékenységüket rövid időn belül közösségi szinten kívánják folytatni (45) nem az számít, hogy a védjegyet egy vagy több tagállamban használták, hanem a használatnak van-e hatása a belső piacra a védjegyhasználat célja az kell legyen, hogy piaci részesedést tartson fenn vagy azt teremtsen Hollandia mellett azt is vizsgálni kell, hogy az érintett szolgáltatásokat ismertté teszik-e Hollandián kívül is ugyanakkor: a közös nyilatkozat és a BPHH módszertani útmutatója nem áll ellentétben az indítvánnyal INTA, 2013. január 24. Budapest

17

3. Az ítélet Alapvetések -

-

koegzisztencia: a CTM-et nem a nemzeti rendszerek felváltása céljából hozták létre, a rendszerek párhuzamosan működnek a CTM célja: lehetőséget teremteni az olyan bejelentőknek, akik az Unió egészére nézve kívánnak védjegyoltalmat szerezni amennyiben a használati kényszer nem érvényesül, akkor a védjegyjogosult megfosztja a versenytársakat a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló árujelzők használatától a CTM tényleges használatának eltérő megítélése jogbizonytalanságot eredményez


18

3. Az ítélet A tényleges használat vizsgálati szempontjai, ítélkezési gyakorlat (Ansul, Sunrider, Hiwat ügyek) -

-

a használat akkor tényleges, ha a védjegyet a rendeltetésének megfelelően használják a védjegyhasználat célja, hogy a védjeggyel ellátott áru vagy szolgáltatás piaci részesedését megtartsák vagy létrehozzák a használat igazolásának vizsgálatakor minden releváns körülményt értékelni kell, így különösen: használat területi - piac jellegzetességei kiterjedése egy - védjegyhasználat mértéke szempont , de nem elkülönülő - védjegyhasználat gyakorisága kritérium INTA, 2013. január 24. Budapest

19

3. Az ítélet A területi kiterjedés kérdése -

eltérő a nemzeti védjegy és a CTM területi hatálya, így a használati kényszer alapjául szolgáló referencia terület is eltérő a KVR szóhasználata („tagállamban”, „Közösségben”) azért eltérő, mert a tagállami referenciáknál a nemzeti védjegyről van szó területi kiterjedés vizsgálata nem lehet elkülönült a többi kritérium vizsgálatától Közösségen kívüli használat irreleváns a Közösség ≠ a tagállammal mégis a tagállamok területénekm összessége egybeesik a Közösséggel Σ: a tagállami határokat figyelmen kívül kell hagyni (44, 57) INTA, 2013. január 24. Budapest

20

3. Az ítélet A közös nyilatkozat joghatásának kérdése -

az ítélkezési gyakorlatból (Antonissen, Libertel, stb.) fakad, hogy a közös nyilatkozat nem része a másodlagos jognak a közös nyilatkozat preambuluma eleve korlátozza a hatályát BPHH módszertani útmutatója szintén nem minősül jogi normának mindezek ellenére a két dokumentum nem ellentétes a tényleges használat bíróság által kifejtett kritériumaival (45) Σ: A Tanács és a Bizottság közös nyilatkozata nem bír kötelező erővel (46)


21

3. Az ítélet További érdekességek -

-

A bíróság nem azonosult azon észrevételekkel, amelyek szerint egyetlen tagállam területén megvalósuló használat soha nem elegendő, mert ellenkező esetben a KVR 112(2)a értelmét veszítené [49-51] A bíróság azzal sem értett egyet, hogy a korábbi ítéletek (General Motors, Nieto Nuño, PAGO ügyek) miatt az egyetlen tagállamban történő használat feltétlenül elegendő [52-53] Σ: ésszerű elvárni, hogy a CTM-et a nemzeti védjegyhez képest nagyobb területen használják, de egyetlen tagállam is elegendő lehet, ugyanakkor előre absztrakt módon lehetelten meghatározni, hogy milyen területi kiterjedtség kell a tényleges használathoz [54-55] INTA, 2013. január 24. Budapest

22

3. Az ítélet A védjegy tényleges használatának kritériumai -

-

-

a védjegyet ténylegesen használják, ha alapvető rendeltetésének megfelelően és annak érdekében használják, hogy az árujegyzékében aminek része aa Közösségben földrajzi szereplő áruk vagy szolgáltatások tekintetében piaci kiterjedtség részesedést teremtsen meg, vagy tartson fenn a használat ténylegességének vizsgálatakor az összes releváns körülményt együttesen kell értékelni, különös tekintettel a piac jellegzetességeire, a védjegyhasználat mértékére és a védjegyhasználat gyakoriságára a tagállami határokat figyelmen kívül kell hagyni, a használatnak a Közösséget kell céloznia, de a kritériumok megvalósulása esetén akár egyetlen tagállam területe is elegendő lehet


23

4. Következmények Szakmai viták a bíróság ítélete elvetette a korábbi „mechanikus” vagy „leegyszerűsítő” jogalkalmazást (jogi formalizmust) és mindig az adott védjegyügy körülményeitől tette függővé a „ténylegesség” megítélését, ami többletfeladatokat eredményez a jogosultak, a kérelmezők és a hatóságok oldalán egyaránt - a mechanikus szemlélet mellőzése a bíróság ítéletének kritikáját eredményezte, a fő ellenérv, hogy az ítélet nem egyértelmű - többen a BPHH korábbi gyakorlatának megerősítését vélik felfedezni az ítéletben - további eszmecserék és intenzív viták várhatóak, ami a közösségi és a nemzeti jog alkalmazásának színtereire is kihatással lesz -


24

4. Következmények Hatósági reakciók - várhatóan az IP hivatalok meg fognak nyilvánulni a kérdésben és a gyakorlatukat az ítéletben foglaltakhoz igazítják - hivatali tájékoztatók és módosuló módszertani útmutatók várhatóak - fennáll az eltérő jogértelmezés veszélye, amit célszerűen el kellene kerülni - az egységes értelmezés egyik hatékony eszköze a BPHH konvergencia programja lehet, aminek célja egységes gyakorlat kialakítása és annak promóciója Európa szerte INTA, 2013. január 24. Budapest

25

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! www.sztnh.gov.hu [email protected]


26

A CTM tényleges használatának területi dimenziója - élet az ONEL ítélet után -

Recommend Documents