1
A cs.és kir. 68. gyalogezred emlékhelyei Az 1866-os königgratzi csatát követően a 68. gyalogezred tisztjei elhatározták, hogy a hadjáratban elesett hősök számára egy emlékművet állítanak föl. Az emlékmű elkészítéséhez szükséges pénzt adományokból szedték össze, az ezred tisztjeitől, illetve azok családjától. Az elkészült obeliszk 7 méter magas lett, tetejét babérkoszorú díszítette. Az oszlop négy oldalára 1,42x0,87 méteres táblák kerültek név szerint felsorolva az elesetteket. Az ünnepéjes átadásra 1872 június 28-án került sor. Az obeliszket az akkor már megyeszékhely, Szolnok város főterén állították fel, az akkori piactéren, szemben a Városházával.
Az ünnepségen megjelent, az egykori dandárparancsnok, József királyi herceg, Robics Gábor vezérőrnagy, az ezred tulajdonosa is. Az avatóbeszédet Gammel Ferenc ezredes a tartalék ezred parancsnoka tartotta. Hubay Ferenc, Szolnok város polgármestere vette át a város nevében az emlékművet a felszentelést követően. A második táblára az 1878-as boszniai hadjáratban elesettek nevei kerültek, még 1879-ben.
2
A harmadik és a negyedik tábla viszont már kevésnek bizonyult az első világháború több ezer hősi halottja számára. Ezt az oldalt már csak egy tisztelgő felirat díszíti, emléket állítva a 68-as gyalogezred hőseinek.
Szolnok városa egészen 1960-ig a város főterén hagyta az emlékművet, csak a Kossuth tér rekonstrukciója miatt került a mai Eötvös térre az obeliszk. Ekkor már a babérkoszorúnak nyoma veszett, és a felíratok is eltűntek az oldallapokról. Lassan már senki sem tudta, hogy milyen emlékmű lehetett. 1998-ban Szolnok városa, a „Szolnok” Magyar Királyi Honvéd Hagyományőrző Alapítvány inspirálására Ragó Antal úr irányítása mellett az emlékművet felújítatta. Az újraszentelést Gacsári Kiss Sándor kanonok úr végezte.
3
A Honvédelmi Minisztériumot Fodor Lajos vezérezredes úr képviselte, és megemlékezésével kezdetét vette az azóta minden év szeptember 1.-ére a város napjára időzített emlékezés Fotó: U.Gy
Fotó: Dr Bíró Andor Az újra avatáson a „Szolnok” Magyar Királyi Honvéd Hagyományőrző Alapítvány díszőrein kívül, a 88. Könyű-vegyes zászlóalj katonái adtak díszőrséget, de jelen volt a Svéd, és az Osztrák hagyományőrző szövetség elnöke is kíséretével. A várost Kovács Líbor alpolgármester képviselte.
4
A Nové-Brckói emlékmű. Az emlékművet eredetileg az 1878 szeptember 17.-én a Nóvé-Brcka-i harcok során hősi halált halt Ulbrich János százados, a 7. század parancsnokának emlékére állíttatta, menyasszonya, Kreuzinger Berta. Az
emlékmű 2,5 méter magas
oszlop volt.
Fotó: 68-as Album. Az avatásra 1879 nyarán került sor, ahol az ezred II. zászlóaljának díszőrsége mellett Oreskovics alezredes, zászlóaljparancsnok tartotta az emlék beszédet. Az emlékművet 1900-ban az ezred tiszti alapjának költségére felújították. Az újjá épített obeliszk tégla alapon. Egy 1.4 méter magas vörös márvány piramis formájú obeliszk lett. A munkákat a 4. század katonái végezték el. Az emlékműre a következő felirat került: „ Dem im Gefechte bei Bracka am 17. september 1878 gefollenen tapferen Mameraden. Das infanterieregiment Nr 68” Az ünnepéjes avatásra szeptember 18.-án került sor. A felszentelést a helyi katolikus plébános végezte el. Az ezred tisztikara nevében Mayer Károly százados mondott beszédet, a 4. század díszőrsége mellett. / Vajon áll-e még az emlékmű ? / Emlékmű a belgrádi katonai temetőben. Az első világháború első halottjait a 68-as gyalogezred katonái adták, Kovács Pál gyalogos, Bizó Gábor gyalogos és veres Imre személyében. Ők 1914 július 29-én estek el a Száva hídnál. A gyalogezred halotti anyakönyvi kivonata annyit jegyez föl mindössze: „ Az ellenség a „ Buzma” őrség elleni támadása alkalmával elesett. Az eltemetés helye: a harcmezőn.”
5
Később a halottakat a belgrádi temetőben helyezték örök nyugalomra. Az emlékmű most is a belgrádi temetőben van.
Fotó:
HM
HIM
6
I. világháborús katonai temető Galíciában. Sok volt 68-as katona nyugszik benne. Fotó R.I.
Katonatemető a Hermadán 1917 tavaszán sok 68-as talált itt végső nyughelyet. Fotó: R.I.
7
Osztrák-Magyar katonatemető az Isonzónál. Fotó: R.I.
fotó: Dr Ravasz István
8
Az első világháború idején Szolnok városában is működött egy katonai kórház a frissen felavatott fiú gimnáziumban. Természetesen az itt elhunyt katonákat a város katona temetőjében helyezték végső nyugalomba. Az egykoron szépen kialakított parcellákra azonban a II. világháború során elesett katonákat temették el. Ez az áldatlan állapot 2002-ben szűnt meg, amikor a német katonákat exhumálták és a budaörsi központi temetőbe vitték. Ekkor adódott egy jó alkalom arra, hogy a „ Szolnok” Magyar Királyi Honvéd Hagyományőrző Alapítvány kezdeményezésére a HM. Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó Irodája és Szolnok Megye Jogú Város Önkormányzata a temetőrészt teljesen felújította, és 2003. szeptember 1-én felavatta. Az avatáson Iváncsik Imre a HM politikai államtitkára és Dr Holló József vezérőrnagy a HM HIM főigazgatója mondott beszédet.
fotó: Dr Bíró Andor
9
fotó: Dr Bíró Andor A volt 68-asok a „nagy háború” elmúltával is tartották egymással a kapcsolatot, hiszen az 1930-as évek közepén az ezred volt tisztjei a szolnoki emlékműre akkor íratták föl az első világháborúban hősi halált halt katonákra emlékező feliratot. Az ezred kétszeresen tiszti arany vitézségi éremmel kitüntetett tisztjének, Vági Imrének emlékművénél még az 1970-es években is találkoztak az egykori bajtársak, leróva kegyeletüket a kimagasló hős emléke előtt.
fotó: v Aranyosmaróty Vilmos
