A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése. Kecskemét, Kerekegyháza, Ballószög és Helvécia településeken

A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése Kecskemét, Kerekegyháza, Ballószög és Helvécia településeken

2005. december – 2006. január Kecskemét és Térsége Társult Települések Szennyvízcsatorna és Tisztítótelep Tulajdonközössége képviseletében Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata; 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ _________________________________________________ 3 1. RÉSZ __________________________________________________________________ 7 SZEMÉLYES LAKOSSÁGI MEGKÉRDEZÉS ___________________________________ 7 1.1

Bevezetés _________________________________________________________ 9

1.1.1

A kutatás célja __________________________________________________ 9

1.1.2

A kutatás módszertana __________________________________________ 10

1.1.3

A minta ______________________________________________________ 11

1.2

Eredmények ______________________________________________________ 13

1.2.1 1.3

2

Általános környezetvédelmi megközelítés ___________________________ 13

Csatorna- és szennyvízhálózat kiépítése _______________________________ 27

1.3.1

Informáltság a projektről_________________________________________ 27

1.3.2

Egyéni vélemény a csatorna- és szennyvízhálózat kiépítéséről ___________ 43

RÉSZ________________________________________________________________ 55

TELEFONOS LAKOSSÁGI MEGKÉRDEZÉS__________________________________ 55

3

2.1

Bevezetés ________________________________________________________ 57

2.2

Környezetvédelmi kérdések _________________________________________ 57

RÉSZ________________________________________________________________ 62

Döntéshozók megkérdezése __________________________________________________ 62 4

Mellékletek ____________________________________Hiba! A könyvjelző nem létezik.

Kecskemét és Térsége Társult Települések Szennyvízcsatorna és Tisztítótelep Tulajdonközössége képviseletében Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata; 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ


A kutatás során 827 főt kérdeztünk meg a négy vizsgált településen. Válaszaik alapján a következő összefoglaló megállapításokat tehetjük: –

a megkérdezettek nem tudják pontosan, mit jelent az ISPA/Kohéziós Alap kifejezés, de mintegy 40%-uk hozzá tudja rendelni a szót a csatorna- és szennyvízhálózat kiépítéséhez;

–

a döntő többség (95%) hallott már arról, hogy nála is kiépül a szennyvízhálózat, legkevésbé Helvécia lakossága informált, de az ottani átlag is kimagaslóan jó (91%);

–

általában véve arról szeretne az érintett lakosság mielőbb információt kapni, hogy mikor kezdődnek a munkák;

–

a megkérdezések alapján a polgárok elsősorban a rácsatlakozás díjáról, a munkák megkezdésének időpontjáról és a beruházás költségéről szeretnének többet tudni;

–

a beruházásról eddig kapott tájékoztatással a lakosság „többnyire elégedetlen”;

–

a legkevésbé a közlekedési korlátozások érdeklik a megkérdezetteket – feltételezhető, hogy amint akuttá válik ez a kérdés, már nem lesznek ilyen elfogadóak;

–

a megkérdezettek jelentős része szerint a beruházás a lakosság hozzájárulásából valósul meg (88%), részben EU-s támogatással (53%), részben pedig önkormányzati pénzből (43%);

–

a lakosság nagy része rá kíván csatlakozni a hálózatra (82%), a legkevesebben Kecskeméten (74%), a legtöbben Ballószögön (95%) nyilatkoztak így;

–

a megkérdezettek 20%-a úgy nyilatkozott, ismeri a fizetendő csatornadíj havi összegét, ami minden második válaszoló szerint nagyobb lesz az eddigi szállítási költségeknél;

–

ugyanígy biztos emelkedésre számítanak a helyiek az elkövetkező években a szennyvíz havi díjának tekintetében (50%), de további 40% szerint valószínűleg nőni fog a díj;

–

véleményünk szerint a megkérdezettek a beruházás előnyét még nem látják: a legfontosabbnak a lakosok nagy részének nem sokat mondó „hozzájárul a környezet megóvásához” állítást választották, míg a saját életükre kiváltó hatásokat nem tudták értékelni.

A korosztályok szempontjából a leginkább tájékozottak és legelfogadóbbak értelemszerűen a középkorúak voltak, akik a háztartásukba várták a szennyvízhálózat kiépítését. A kevés fiatal (18-24 éves) – akit meg tudtunk kérdezni –, általában a szülői házban lakott, így nem nagyon Kecskemét és Térsége Társult Települések Szennyvízcsatorna és Tisztítótelep Tulajdonközössége képviseletében Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata; 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

foglalkozott ezzel a projekttel. Érdekes ugyanakkor az idősek (60+) hozzáállása a témához, akik jellemzően öregnek érezték már magukat ahhoz, hogy belevágjanak ebbe a munkába. Így esetükben a témák iránti érdeklődés is szignifikánsan alacsonyabb volt a középkorúak körében mért értékeknél. Kecskemét Mi jut eszébe az ISPA szóról? (tud

Kerekegyháza

Ballószög

Helvécia

63%

6%

16%

33%

96%

93%

100%

91%

Mikor kezdődnek a munkák? (tudja)

25%

60%

25%

26%

Milyen forrásból – önrész?

86%

92%

92%

85%

Milyen forrásból – EU támogatás?

76%

28%

38%

33%

Milyen forrásból – önkormányzati

48%

32%

44%

41%

8%

19%

21%

8%

2,0

2,9

2,2

2,2

87%

56%

37%

46%

41%

22%

17%

23%

74%

65%

73%

59%

85%

68%

59%

44%

Rá kíván csatlakozni? (biztosan)

74%

89%

95%

87%

Ismeri-e a bekötést követő díjat?

24%

15%

22%

14%

mondani valamit) Hallott-e a szennyvízhálózat kiépítéséről? (igen)

forrás? Milyen forrásból – állami támogatás? Mennyire elégedett a tájékoztatás1

sal? (átlag)

Több információ – beruházás költsége? Több információ – közlekedési korlátozás? Több információ – rákötés időpontja? Több információ – rácsatlakozás díja?

(igen)

1

Átlag ötös skálán: 1=teljesen elégedetlen, 5= teljesen elégedett


Várhatóan a havi díj az eddigi költ-

20%

36%

47%

36%

45%

58%

50%

44%

21%

28%

28%

39%

18%

10%

22%

39%

54%

72%

67%

69%

ségekhez képest biztosan nő? A díj havi díja az elkövetkező években biztosan nő? Mennyire fontos a beruházás – kényelmesebbé teszi a hétköznapokat? Mennyire fontos a beruházás – csökkenti a szennyvíz költségét? Mennyire fontos a beruházás – hozzájárul a környezet megóvásához?

Mindezek alapján úgy véljük, hogy a nagyon pozitív rácsatlakozási hajlandóságot a további erőteljes kommunikációval kell és érdemes fenntartani. Az egyelőre érezhető pozitív hozzáállás azonban bármikor negatívvá válhat – elegendő néhány véleményvezér a településen, aki megelégelte a kevés tájékoztatást, és máris futótűzként terjedhetnek a „rémhírek”. Véleményünk szerint, a fentiek alapján, akár minimális mennyiségű, de folyamatos informálással elérhető, hogy az amúgy kevés negatív hangvétel még tovább csökkenjen, a pozitívak pedig erősödjenek. A legfontosabb információk, melyeket a lakossággal mielőbb tudatni szükséges: –

a beruházások várható megkezdésének ideje,

–

a munkálatok várható befejezése,

–

a munkálatok idején a lakosok saját élete, életvitele hogyan és mennyire lesz akadályoztatva (és itt nem csak a közlekedési problémákra gondolunk, hanem pl. a ház előtti kertek felásására stb.),

–

a költségek megoszlása és mértékének kommunikálása,

–

a beruházó és a beruházásban résztvevők, többek között az ISPA/Kohéziós Alap megismertetése.

Mindezek megtartása mellett, mivel a polgárok nagyon involváltak a témával kapcsolatban, úgy véljük elérhető a lakosok széleskörű tájékoztatása, a projekt pozitív fogadtatása, és a lakosok elégedettsége a beruházással kapcsolatosan.


1. RÉSZ SZEMÉLYES LAKOSSÁGI MEGKÉRDEZÉS


A KUTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI

A KUTATÁS TÉMÁJA:

A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A CSATORNA- ÉS SZENNYVÍZHÁLÓZAT KIÉPÍTÉSÉNEK LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE

A MEGKÉRDEZÉS HELYE:

KECSKEMÉT, BALLÓSZÖG, HELVÉCIA, KEREKEGYHÁZA

A MEGKÉRDEZÉS IDEJE:

2005. DECEMBER 6. – 2006. JANUÁR 7.

A MEGKÉRDEZÉS MÓDJA:

SZEMÉLYES INTERJÚ (F2F)

A MEGKÉRDEZETTEK SZÁMA:

827 FŐ


1.1. Bevezetés 1.1.1. A kutatás célja A Ferling PR & Communications Kft. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából – a Kecskemét város agglomerációjának csatornázási és szennyvízkezelési programja, PR és tájékoztatási tevékenység tender kertében – közvélemény-kutatást végzett Kecskemét, Kerekegyháza, Ballószög és Helvécia lakossága körében abból a célból, hogy felmérje a lakosság környezetvédelmi témákkal, valamint a tervezett csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésével kapcsolatos véleményét, attitűdjeit. Az elsődleges cél tehát annak kiderítése volt, hogy a lakosságot mennyire foglalkoztatják az alábbi témakörök, milyen véleménnyel vannak róluk: –

a világ és közvetlen környezetünk környezeti állapota;

–

napi környezetvédelmi tevékenységek, informáltság;

–

a környezet megóvásának fontossága;

illetve –

az ISPA/Kohéziós Alap ismertsége;

–

a szennyvízhálózat kiépítési tervének ismertsége, lakossági fogadtatása;

–

a Projekttel kapcsolatban mennyire ismerik, és hogyan fogadják a várható díjemelést;

–

milyen a rákötési szándék;

–

a projekttel kapcsolatos problémák, félelmek, kérdések összegyűjtése;

–

a lakosság várható hozzáállása a munkálatokhoz.

A tanulmány, mint kutatási jelentés a vizsgálathoz használt kérdőív szerkezetéhez hasonlóan épül fel, az abban elkülönülő témaköröknek megfelelő logikával tagoltan.


1.1.2. A kutatás módszertana A vizsgálatot Survey-módszerrel, azaz standardizált kérdéssorral, személyes megkérdezés technikájával végeztük Kecskemét, Ballószög, Helvécia és Kerekegyháza területén a felnőtt (18 évesnél idősebb) lakosság körében. A kérdőívet a Ferling PR készítette el Megbízó jóváhagyásával. A kérdőívben – a személyes megkérdezés technikájának minden előnyét kihasználva – a legtöbb kérdésfajta (eldöntendő kérdések, feleletválasztós kérdések, több válasz lehetőségét megadó kérdések, skálás értékeléssel megválaszolható kérdések, nyitott és félig nyitott kérdések) előfordult, így biztosítva a kutatás érvényességének kritériumait. A mérés érvényessége azt jelenti, hogy a kérdezés, adatgyűjtés során a kérdező személy és a válaszadó között kölcsönös megértés áll fenn, ami a kommunikáció során használt fogalmakat illeti. Így elkerülhetők az esetleges félreértések, és a kutatás eredményessége szempontjából biztosak lehetünk abban, hogy valóban azt mértük, amit eredetileg mérni szerettünk volna. A vizsgálat módszere alapján azt mondhatjuk, hogy a másik általában elvárt, a kutatással szemben állított szempont, a megbízhatóság kritériuma is teljesült. A megbízhatóság azt jelenti, hogy a vizsgálat elegendő mintaelemet vizsgált meg az alapsokaságból ahhoz, hogy a megfigyelésekből számított becsléseket az alapsokaságra vonatkoztathassa. A kérdőíves módszer megbízhatósága általában véve is magas, hiszen jellemzően nagy minta elemszámon végzik az ilyen felméréseket. A jelenlegi vizsgálat minta elemszáma 827 fő, amely esetében annak esélye, hogy a valóságos megoszlások és adatok eltérnek a mintában megfigyeltektől, azaz a mintavételi hiba mértéke alacsony, 95%-os szignifikancia szint mellett legfeljebb 3,5%2. Természetesen a különböző almintán a hiba értéke egyre magasabb, hiszen minél kisebb almintákat vizsgálunk, az érték egyre nagyobb lesz. Így az egyes települések esetében a hibahatár mértéke a következő: –

Kecskeméten legfeljebb 5% (4300 fő)

–

Kerekegyházán legfeljebb 6,5% (320 fő)

–

Ballószögön és Helvécián legfeljebb 10% (225 illetve 301 fő).

2

A mintavételi hiba 50%-os megoszlás esetében a legnagyobb, tudniillik ilyenkor a legnagyobb a tévedés lehetősége. Az alapsokaságot tekintve ez a jelenlegi vizsgálat esetében tehát legfeljebb háromezer fő. Kecskemét és Térsége Társult Települések Szennyvízcsatorna és Tisztítótelep Tulajdonközössége képviseletében Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata; 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

1.1.3. A minta A kutatás reprezentatív, egyszerű véletlen kiválasztás módszerével, 827 fős mintán készült. A reprezentativitás alapján az alapsokaság minden egyes elemének egyenlő esélye volt a mintába kerülni. A mintába került megkérdezettek kiválasztása úgy alakult, hogy az érintett települések minden, csatornázásra kijelölt utcájába elmentünk, s ott véletlen kiválasztással indulva, a piackutatásban használatos úgynevezett „lóugrás” módszerrel választottuk ki a megkérdezett háztartásokat. A minta statisztikai összetételét a következő táblázatban foglaltuk össze: A minta eloszlása

fő

%

Nem Férfi

422

51

Nő

405

49

18-24 év

18

2

25-39 év

190

23

40-59 év

369

45

60-

250

30

Kecskemét

402

49

Kerekegyháza

225

27

Ballószög

100

12

Helvécia

100

12

827

100

Életkor

Település

Total 1. tábla

A minta statisztikai összetétele


A válaszadók mind 18 év felettiek voltak, akik semmilyen formában nem vettek vagy vesznek részt az ISPA/Kohéziós Alap-projektben (kettő megkeresett volt, aki benne volt a projektben, velük nem készült interjú). A három környező településen 5% alatti volt az elutasítás aránya, ami azt mutatja, hogy a lakosok igen involváltak a kutatási kérdésben. Kecskeméten ez az arány némileg rosszabb volt, ott megközelítőleg minden ötödik megszólított személy utasította vissza a válaszadást.


1.2. Eredmények 1.2.1 Általános környezetvédelmi megközelítés3 Ebben a fejezetben a lakosságnak a környezetről és a környezetvédelemről alkotott általános képét foglaljuk össze, valamint az általuk legfontosabbnak tartott problémákkal kapcsolatos társadalmi felelősségérzetüket vizsgáljuk meg. Korábbi nyilvános kutatásokból tudjuk, hogy a környezet- és természetvédelem az emberek számára elsősorban a hulladékkezelését jelenti – ez alatt értjük a szemétszállítást, a veszélyes hulladékok kezelését, de pl. a szelektív hulladékgyűjtést is. A lakosság számára a környezetvédelem, mint fogalom nem feltétlenül azonos a szakemberek által használt kifejezéssel, általában az emberek a saját maguk világára, érzelmeire és értékeire vetítik ki a környezetvédelmet is. Ennek átlátása és megértése feltétlenül fontos a jelen kutatási adatok értelmezése előtt. Szintén fontos továbbá megérteni a környezetvédelemhez való hozzáállás pszichológiáját is. Ma nagyon divatos tevékenység a környezet védelme, így a polgárok is pontosan tudják, hogy egy olyan témáról van szó, ami mellé állni lehet, sőt illik. Magyarán: mindenki érzi és tudja, hogy társadalmi elvárás a környezetvédelem; ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ezért vajmi kevesen tesznek is ténylegesen. Ehhez elég körülnézni az országban, vagy kimenni az utcákra. De érdekes meghallgatni azokat a véleményeket, amelyeket a megkérdezettek az interjúk alatt meséltek el spontán – természetesen nem magukról, hanem a szomszédokról. Főleg a három környező településen volt általános, hogy mindenki arról panaszkodott, hogy a szomszédja nem szippantja ki szennyvízét, hanem azzal locsol nyaranta – ezzel fertőzve egyrészről a talajt, másrészről elviselhetetlen bűzt teremtve az egész környéken. De volt olyan interjúalany Kecskeméten, aki a környezetvédelem fontosságáról beszélt, miközben a kerítése elé kettő használt akkumulátor volt ledobva a rengeteg kacat közé.

3

Az összes kérdéshez tartozó részletes táblázatok a Mellékletben találhatók!


Ezek mind-mind nagyon fontos mellékinformációk a környezetvédelemmel kapcsolatos kutatási eredményekhez, amelyek nélkül ugyanis azt hihetnénk, hogy Magyarország a környezetvédelem paradicsoma. Elsőként a környezet állapotáról kérdeztük az interjúalanyokat. Általános vélemény, hogy mindenki viszonylag jónak tartja a környezetét közvetlen lakókörnyezetében, ugyanakkor rossznak Magyarországon vagy a világ egészét tekintve. Jellemző adat, hogy a személyes megkérdezés során senki nem nevezte – a 827 megkérdezett közül – kiválónak a környezet állapotát Magyarországon vagy a világ egészét tekintve. Az „ítéletet” környezetünkről egy ötfokozatú skálán kellett megadni az iskolai osztályzatnak megfelelően úgy, hogy 1 jelentette a „nagyon rossz”, 5 a „kiváló” értéket. Ez alapján a környezet állapota ugyanolyan rossz Magyarországon, mint a világ egészén, és közepes szintre értékelték a közvetlen lakókörnyezetükben.

3,1 2,5

átlag

2,5

1

1,5

2

Magyarországon

2,5

3

világ egészén

3,5

4

4,5

5

közvetlen környezetben

1. ábra Milyennek ítéli a környezet állapotát …-n ? N=827 fő Az értékeket megvizsgáltuk úgy is, hogy külön bontottuk a válaszokat nemi, életkori és lakhely szerinti különbségekre. Ez alapján átlag felett tartották jónak a környezetet MagyarorKecskemét és Térsége Társult Települések Szennyvízcsatorna és Tisztítótelep Tulajdonközössége képviseletében Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata; 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

szágon a férfiak, a 25-39 évesek, valamint kiugróan magasan értékben a Ballószögön és Helvécián lakók. Ez utóbbiak esetében az átlag 3,0 volt (szemben az összátlag 2,5-ével). nagyon

nem tudja/ nincs

TOTAL

kivá-

(fő)

lónak

827

0%

7%

41%

37%

7%

2,5

7%

férfi

422

0%

9%

44%

35%

7%

2,6

6%

nő

405

0%

5%

38%

39%

8%

2,4

9%

18-24 éves

18

0%

0%

47%

40%

0%

2,5

13%

25-39 éves

190

0%

11%

43%

37%

8%

2,6

1%

40-59 éves

369

0%

8%

43%

37%

6%

2,6

7%

60 év felett

250

0%

4%

36%

38%

9%

2,4

13%

Kecskemét

402

0%

2%

48%

32%

12%

2,4

5%

Kerekegyháza

225

0%

2%

21%

68%

2%

2,2

7%

Ballószög

100

0%

29%

37%

16%

6%

3,0

13%

Helvécia

100

0%

16%

60%

9%

2%

3,0

12%

Magyarországon

TOTAL

jónak közepesnek rossznak

rossz

átlag

válasz

NEM

ÉLETKOR

LAKÓHELY

2. tábla Milyennek ítéli a környezet állapotát Magyarországon? Mindez a világ egészét tekintve úgy alakult, hogy kevesebben tartják „jónak” a környezet állapotát, viszont valamennyivel többen „közepesnek” – így pontosan ugyanolyan átlagot ért el, mint Magyarország. Átlag felett tartják jónak a világ környezetét a 18-24 év közöttiek, a ballószögiek és a helvéciaiak, viszont átlag felett tartják nagyon rossznak Kecskeméten. Ugyanakkor fontos információ az is, hogy a 60 év felettiek 26%-a, míg a helvéciaiak 30%-a nem tudott erre a kérdésre semmit se válaszolni.


világ egészén

TOTAL (fő)

kiválónak jónak közepesnek rossznak nagyon rossz átlag

nem tudja/ nincs válasz

827

0%

3%

44%

29%

9%

2,5

15%

férfi

422

0%

3%

47%

28%

8%

2,5

14%

nő

405

0%

3%

42%

29%

9%

2,5

16%

18-24 éves

18

0%

14%

30%

43%

0%

2,7

13%

25-39 éves

190

0%

2%

49%

36%

9%

2,5

4%

40-59 éves

369

0%

4%

47%

27%

9%

2,5

13%

60 év felett

250

0%

1%

38%

26%

9%

2,4

26%

Kecskemét

402

0%

2%

31%

40%

15%

2,2

13%

Kerekegyháza

225

0%

1%

75%

12%

2%

2,8

11%

Ballószög

100

0%

8%

33%

33%

6%

2,5

19%

Helvécia

100

0%

7%

40%

21%

2%

2,7

30%

TOTAL

NEM

ÉLETKOR

LAKÓHELY

3. tábla Milyennek ítéli a környezet állapotát a világ egészét tekintve? Bármilyen rossz is a világ és az ország környezeti állapota, azért saját kis környezetünket jobbnak és lakhatóbbnak ítéljük meg. Olyannyira, hogy ha minimálisan is, de elhangzottak olyan vélemények, amelyek „kiválónak” tartják a szűk pátriájuk környezeti állapotát. Átlag felett tartják azt „kiválónak” a legfiatalabbak (18-24 év közöttiek) – vagyis ők még reménykednek egy szebb jövőben. Viszont átlag felett tartják nagyon rossznak a saját közvetlen környezetüket a kecskemétiek.


közvetlen

TOTAL (fő)

kiválónak jónak közepesnek rossznak nagyon rossz átlag


827

1%

29%

48%

15%

5%

3,1

3%

férfi

422

1%

32%

48%

14%

4%

3,1

1%

Nő

405

0%

27%

47%

16%

6%

3,0

4%

18-24 éves

18

6%

31%

43%

9%

0%

3,4

12%

25-39 éves

190

2%

39%

41%

13%

4%

3,2

0%

40-59 éves

369

0%

29%

51%

15%

5%

3,0

0%

60 év felett

250

1%

22%

49%

16%

5%

3,0

7%

Kecskemét

402

1%

31%

37%

20%

8%

3,0

2%

Kerekegyháza

225

0%

14%

69%

12%

1%

3,0

3%

Ballószög

100

2%

43%

41%

8%

3%

3,3

3%

Helvécia

100

0%

44%

49%

5%

0%

3,4

2%

TOTAL

NEM

ÉLETKOR

LAKÓHELY

4. tábla Milyennek ítéli a környezet állapotát közvetlen lakókörnyezetében? Viszonylag sokan (27% nagyon, további 27% meglehetősen) aggódnak a környezeti problémák miatt. Hogy mindez a valóságban hogyan testesül meg, a következő kérdéseknél látni fogjuk.


4%

7% 27%

7%

28% 27%

nagyon

meglehetősen

közepesen

kicsit

egyáltalán nem

NT/NV

2. ábra Ön személy szerint mennyire aggódik a környezeti problémák miatt? N=827 fő A leginkább a 60 év felettiek, és a Kerekegyházán élők aggódnak a környezeti problémák miatt, ugyanakkor erős érdektelenség figyelhető meg ebben a témában a 25 év alattiak és a kistelepülésen élők körében. Ez a tendencia nem újdonság: tudjuk, hogy a környezetvédelem iránti érdeklődés a mi kultúránkban nyugatról terjed kelet felé, azon belül is a nagyvárosoktól a kistelepülések felé.


TOTAL (fő)

nagyon meglehetősen közepes kicsit egyáltalán nem átlag


827

27%

27%

28%

7%

4%

3,7

7%

férfi

422

25%

26%

32%

7%

3%

3,7

7%

Nő

405

29%

28%

24%

7%

4%

3,8

6%

18-24 éves

18

0%

39%

27%

21%

0%

3,2

13%

25-39 éves

190

28%

36%

26%

4%

1%

3,9

5%

40-59 éves

369

25%

24%

35%

9%

3%

3,6

4%

60 év felett

250

31%

24%

19%

7%

7%

3,7

12%

Kecskemét

402

23%

36%

27%

5%

4%

3,7

5%

Kerekegyháza

225

54%

20%

12%

3%

3%

4,3

8%

Ballószög

100

8%

21%

38%

19%

5%

3,1

10%

Helvécia

100

2%

12%

56%

16%

5%

2,9

9%

TOTAL

NEM

ÉLETKOR

LAKÓHELY

5. tábla Ön személy szerint mennyire aggódik a környezeti problémák miatt? A környezetvédelemmel kapcsolatosan az általunk felsorolt lehetőségekkel az alábbi sorrendben éltek a megkérdezettek: –

zöldterület létesítése (virágok, fák, bokrok, füvesítés) mintegy 80%-ban;

–

energiatakarékos háztartási készülékek vásárlása mintegy 40%-ban;

–

energiatakarékos izzók (villanyégők) használata 39%-os arányban;

–

házi/kerti komposztálással 25%-os arányban;

–

a szelektív hulladékgyűjtéssel megközelítve 20%-os arányban;

–

természetes anyagok használata 20%-os mértékben.


Talán néhány pontban vitatkozhatnánk az egyes értékekkel (pl. a kistelepülések esetén a szelektív hulladékgyűjtéssel), de mindenesetre a sorrend mutatja a környezetvédelem egyes pontjaihoz való hozzáállást lakossági szinten. Véleményünk szerint a korábban már tárgyalt társadalmi elvárásnak való megfelelési vágyat mutatja a következő kérdésre adott válasz is, ami alapján minden második polgár folyamatosan odafigyel napi tevékenysége közben a környezet védelmére.

2%

7%

54%

37%

mindig

esetenként

soha

NT/NV

3. ábra Napi tevékenysége közben tudatosan figyel-e környezete védelmére? N=827 fő Átlag felett állítják a 60 év felettiek (56%) és a kerekegyháziak (79%) azt, hogy mindig odafigyelnek a környezet védelmére. Viszont átlag felett mondják azt a 18-24 évesek (13%), hogy sosem figyelnek erre oda. Talán megdöbbentő, hogy pont a fiatalok nem figyelnek erre, bár szerintünk ez inkább azt mutatja, hogy a fiatalok közelebb állnak ebben a témában az őszinte véleményalkotáshoz. Mindenesetre láthatjuk, hogy a lakosok pozitívan fogadnak minden olyan kezdeményezést, amelynek zászlaján a környezetvédelem áll. Ugyanígy jó eredményeket ért el az, hogy mennyire figyelnek oda a megkérdezettek a Földdel kapcsolatos környezeti hírekre.


2%

4%

47%

47%

mindig

esetenként

soha

NT/NV

4. ábra Odafigyel-e a Földünk környezeti állapotáról szóló hírekre, tudósításokra? N=827 fő TOTAL (fő) mindig esetenként soha

nincs válasz

827

47%

47%

2%

4%

férfi

422

49%

45%

1%

4%

nő

405

44%

50%

2%

4%

18-24 éves

18

29%

58%

0%

13%

25-39 éves

190

50%

49%

1%

1%

40-59 éves

369

45%

51%

2%

3%

60 év felett

250

48%

41%

3%

8%

Kecskemét

402

34%

62%

2%

2%

Kerekegyháza

225

75%

21%

1%

3%

Ballószög

100

33%

49%

5%

13%

Helvécia

100

47%

47%

2%

5%

TOTAL

NEM

ÉLETKOR

LAKÓHELY

5. tábla Odafigyel-e a Földünk környezeti állapotáról szóló hírekre, tudósításokra? Kecskemét és Térsége Társult Települések Szennyvízcsatorna és Tisztítótelep Tulajdonközössége képviseletében Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata; 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

Nagyon érdekes kérdés volt a következő, ahol azt kellett kiválasztani a megkérdezetteknek, hogy melyik fontosabb az alábbi négy jellemző közül: –

a termék megbízhatósága,

–

a termék olcsósága,

–

a termék környezetbarát jellege, valamint

–

a termék minősége.

Részben meglepetés, részben nem, hogy a legfontosabb a termék minősége lett, a legkevésbé fontos pedig az, hogy a termék olcsó legyen. Egyrészről furcsa az eredmény egy olyan országban, ahol a kereskedelmi márkák részaránya dinamikusan emelkedik, ahol gombamód szaporodnak az újabbnál újabb filléres diszkontok, ahol az akciós termékek elfogadottsága 88%-os, és a végtelenségig folytathatnánk a sort. Az Élelmiszer című szaklap 2005. decemberi számában azt olvashattuk, hogy „a fejlődés ellenére a magyar piac még mindig szélsőségesen árérzékeny” és „a fogyasztói elégedettség más szempontjai kevésbé fontosak”. A magyar fogyasztók márkák iránti lojalitása még a kelet-közép-európai átlagtól is messze elmarad. Mégis, mi magyarok, ahol csak lehet, titkoljuk, hogy fontosnak tartjuk az olcsóságot, hogy nem engedhetjük meg magunknak az átlagnál magasabb árat, sőt gyakran még az átlagosat sem. Mégis másnak, „gazdagabbnak” szeretnénk mutatni magunkat, és eltitkoljuk az idegen kérdezőbiztos előtt, hogy ha nem is szeretjük, de kényszerűségből elfogadjuk az olcsóságot, és nem nézzük a minőséget. Egyedül Ballószögön és Helvécián vélték úgy a megkérdezettek, hogy az, hogy a termék olcsó, fontos szempont a vásárlásnál, és az összátlag 3,7-es értékével szemben 4,3-es fontosságot tulajdonítottak neki.


3,7 4,3 átlag

4,5 4,6

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

jó minőségű legyen

megbízható legyen

környezetbarát legyen

olcsó legyen

5. ábra Mennyire fontos Önnek egy termék vagy szolgáltatás megvásárlásakor, hogy …? N=827 fő Vegyes képet mutat annak megítélése, hogy ki a felelős a környezet megóvásában. Érdekes, hogy a két fő-felelősnek a mindenkori kormányzat mellett az üzleti szférát találták a megkérdezettek, míg azonos eredménnyel állnak mögöttük a helyi önkormányzat és a lakosság.

3,3 4,2 4

átlag 3,9

4,2

1

1,5

2

2,5

3

mindenkori kormány

helyi önkormáyzat

üzetli szféra

civil szervezetek

3,5

4

4,5

lakosság

6. ábra Ön szerint a környezetünk megóvásában mennyiben felelős a…? N=827 fő Kecskemét és Térsége Társult Települések Szennyvízcsatorna és Tisztítótelep Tulajdonközössége képviseletében Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata; 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

A nyolcadik kérdésben a környezet védelmében létrejött kezdeményezések fontosságát osztályozták a megkérdezettek – szintén ötfokozatú skálán. A válaszadók fontosnak (4,3) tartják ezeket a kezdeményezéseket: 36% nagyon fontosnak, további 48% pedig fontosnak. Átlag felett tartották fontosnak a kerekegyháziak, míg átlag alatt a Helvécián lakók. TOTAL

közepesen

kevéssé fontos

egyáltalán

átlag nincs válasz

nagyon fontos

fontos

827

36%

48%

4%

3%

1%

4,3

7%

férfi

422

36%

50%

4%

2%

1%

4,3

7%

nő

405

37%

47%

4%

4%

0%

4,3

8%

18-24 éves

18

28%

41%

0%

0%

0%

4,4

30%

25-39 éves

190

40%

52%

3%

3%

0%

4,3

1%

40-59 éves

369

38%

50%

6%

3%

0%

4,3

5%

60 év felett

250

32%

45%

3%

3%

2%

4,2

15%

Kecskemét

402

37%

50%

6%

1%

0%

4,3

5%

Kerekegyháza

225

44%

50%

0%

0%

0%

4,5

6%

Ballószög

100

24%

46%

5%

8%

0%

4

17%

Helvécia

100

30%

40%

7%

12%

2%

3,9

9%

(fő)

TOTAL

fontos

nem fontos

NEM

ÉLETKOR

LAKÓHELY

6. tábla Ön mennyire tartja fontosnak a környezetünk védelme érdekében létrejött kezdeményezéseket? Az eddigi környezetvédelmi kérdésekre adott válaszokat gyengíti és az általunk felvázolt kutatói szkepticizmust erősíti az, hogy a megkérdezettek alig 4%-a vett már részt többször is valamilyen környezetvédelmi eseményen, további 2% pedig egyszer (ez mindösszesen 52 fő a 827-ből), a fennmaradó 87% soha. 6% pedig nem válaszolt erre a kérdésre.


4%

6%

2%

88%

több alkalommal

egyszer

soha

NT/NV

7. ábra Részt vett-e már valamilyen környezetvédelmi eseményen, rendezvényen? N=827 fő Átlag felett vettek részt sokszor a kecskemétiek környezetvédelmi rendezvényen, de például a 18-24 év közöttiek közül senki sem vett részt több alkalommal is. A felsorolt események listája elég széleskörű, de egy-két kivétellel mind a gyerekekhez vagy az iskolához kötődnek. Ilyen kivétel pl. az autómentes nap, amit az 52 válaszadó 16%-a (8 fő) jelölt meg. A leggyakoribb rendezvény azonban mégsem ez, hanem 29%-os (15 fő) arányban említett valamilyen iskolai rendezvényt, míg 12% (5 fő) említette a parkgondozást. További spontán említett rendezvények: –

etológus előadás (1 fő)

–

gyerekpályázat (1 fő)

–

helyi rendezvény (2 fő, Helvécia)

–

honvédségi rendezvény (2 fő)

–

játszótérépítés, -gondozás (1 fő)

–

képviselővel megbeszélés (1 fő)

–

közgyűlés (1 fő)

–

lakossági fórum (1 fő)

–

lomtalanítás (2 fő)

–

média által szervezett rendezvény (1 fő)


–

óvodai rendezvény (1 fő)

–

papírgyűjtés (2 fő)

–

pedagógusként iskolai eseményen (1 fő)

–

szemétgyűjtés (2 fő)

–

temetőgondozás (2 fő)

–

elemgyűjtés (1 fő)

–

parlagfű irtás (1 fő).

Ezek mellett megneveztek olyan „érdekes” rendezvényeket is, amelyeket a válaszadó otthon rendezett, vagy amelyik „úgy rémlik neki, hogy környezetvédelmi volt”.


1.3. Csatorna- és szennyvízhálózat kiépítése 1.3.1. Informáltság a projektről A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítése és az azzal kapcsolatos információk már egyértelműen konkrétabb témának tűntek a megkérdezettek szemében, olyannyira, hogy sokan igen részletesen fejezték ki véleményüket a kérdésekkel kapcsolatban. Nézzük mindezeket különkülön. Az ISPA/Kohéziós Alap ismerete nem volt általános, bár az „Alap” kifejezés segített egy kicsit a meghatározásban. A leginkább Kecskeméten tudták valamihez kötni a kifejezést, de így is az összes megkérdezett több mint 60%-ának semmi nem jutott eszébe az ISPA/ Kohéziós Alap szavakról.

3% 38%

59%

semmi

beruházó

nincs válasz

8. ábra Mi jut eszébe arról a szóról, hogy ISPA/Kohéziós Alap? N=827 fő A megkérdezettek mintegy 38%-a tudott mondani valamit a kérdésre, amit az ábrán összesítetten „beruházóként” jelöltünk. Azért döntöttünk ezen elnevezés mellett, mert aki tudott egyáltalán valamit mondani, azok mind arra gondoltak, hogy egy beruházási alapról van szó. Kecskemét és Térsége Társult Települések Szennyvízcsatorna és Tisztítótelep Tulajdonközössége képviseletében Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata; 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

A megfogalmazások igen széles palettán futottak: a többség az EU-hoz kötötte, de voltak olyanok is, akik egyszerűen „beruházási alap”-ként, „pénzt adó alapként”, „EU beruházási alapként” definiálták az ISPA/Kohéziós Alapot. Alapvetően azt mondhatjuk, hogy a válaszadók közül senki sem tudta pontosan vagy jól definiálni az ISPA/Kohéziós Alapot. A legtöbben Kecskeméten ismerték tehát beruházóként, de Helvécián is tízből három válaszoló tudott valamit az ISPA/Kohéziós Alapról. Ugyanakkor pl. Ballószögön igen minimális volt az ismertség: ott a megkérdezettek alig 6%-a tudott erre a kérdésre érdemben válaszolni. Nemi megoszlás alapján a férfiak (42%) közül valamennyivel többen rendelkeztek információval az alapról, mint a nők (34%). Értelemszerűen a beruházással foglalkozók azok, akik többé-kevésbé figyelemmel kísérik az eseményeket, így ez lehet az oka annak, hogy a középkorú népesség (25-39 és a 40-59 évesek) tagjai viszonylag magas arányban, szinte minden második megkérdezett hallott már valamit az ISPA/Kohéziós Alapról.

TOTAL (fő)

semmit (%)

beruházó (%)

nem tudja/ nincs válasz (%)

827

59%

38%

3%

férfi

422

56%

42%

1%

nő

405

62%

34%

4%

18-24 éves

18

72%

28%

0%

25-39 éves

190

48%

49%

3%

40-59 éves

369

54%

44%

2%

60 év felett

250

74%

23%

3%

Kecskemét

402

35%

63%

1%

Kerekegyháza

225

89%

6%

5%

Ballószög

100

81%

16%

3%

Helvécia

100

65%

33%

2%

TOTAL

NEM

ÉLETKOR

LAKÓHELY

7. tábla Mi jut eszébe arról a szóról, hogy ISPA/Kohéziós alap? Kecskemét és Térsége Társult Települések Szennyvízcsatorna és Tisztítótelep Tulajdonközössége képviseletében Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata; 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

Lényegesen megnyugtatóbb képet mutat az, hogy mennyien tudnak arról, hogy kiépítik a szennyvízhálózatot az utcájukban. Bátran mondhatjuk, hogy a lakosok tisztában vannak a várható beruházással, s tudják, hogy hamarosan csatornázás lesz náluk. Viszont az is igaz, hogy igen kevés információval rendelkeznek a projekttel kapcsolatban, s sokakat felzaklatott, hogy a munka megkezdésének időpontjáról senki nem mond nekik semmi konkrétumot.

3%

2%

95% igen

nem

nincs válasz

9. ábra Hallott-e arról, hogy utcájában hamarosan kiépítik a szennyvízhálózatot? N=827 fő Az egyes kvóta szerinti bontásban sem tudunk lényeges különbségeket tenni, bár kiemeljük, hogy pl. Ballószögön egy olyan válaszadóval sem találkoztunk, aki ne hallott volna a csatornázás híréről. Ebből a szempontból a „leggyengébben” Kerekegyháza és Kecskemét „teljesített”, de ezen településeken is bőven 90% feletti a projekt ismertsége. A nemek körében semmilyen statisztikai hibahatár felett levő különbség nincs a csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének ismertségében, de ugyanez mondható el a kor szerinti megoszlás esetén is – itt csupán annyit érdemes megjegyezni, hogy a „legkisebb” értéket a 60 év felettiek körében mértünk (93%). Kecskemét és Térsége Társult Települések Szennyvízcsatorna és Tisztítótelep Tulajdonközössége képviseletében Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata; 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

TOTAL

nem tudja/ nincs

igen

nem

827

95%

3%

2%

férfi

422

94%

4%

2%

nő

405

96%

3%

1%

18-24 éves

18

100%

0%

0%

25-39 éves

190

95%

3%

2%

40-59 éves

369

97%

2%

1%

60 év felett

250

93%

6%

2%

Kecskemét

402

96%

3%

1%

Kerekegyháza

225

93%

4%

3%

Ballószög

100

100%

0%

0%

Helvécia

100

91%

5%

5%

(fő)

TOTAL

válasz

NEM

ÉLETKOR

LAKÓHELY

8. tábla Hallott-e arról, hogy utcájában hamarosan kiépítik a szennyvízhálózatot? A legnagyobb problémánk a terepmunka során a következő kérdéssel volt. A lakosság érezhetően bosszúsan és feszülten fogadja, hogy miközben már – állításuk szerint – több éve fizetik a Lakáskasszának a részleteket, addig szinte semmilyen információt nem kapnak arról, hogy mikor is kezdődnek a munkák. Ennek eredményeképpen a megkérdezettek 65%-a nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy tudja-e, várhatóan mikor kezdődnek a munkák. Az eredmény ugyanakkor egy településnek, Kerekegyházának köszönhető, ahol kiugróan sokan feltételezték, hogy mikor is kezdődik a munka – e nélkül lényegesen rosszabb lett volna az arány, ugyanis a másik három településen a tudatlanság foka egyformán gyenge volt. A munkák megkezdésének időpontjával kapcsolatos információ-hiány talán az egyik legjelentősebb eleme annak, hogy az emberek elégedetlenek a tájékoztatással. Mindez egész egyszerűen visszavezethető a saját életvitelükre. Ugyanis tisztában vannak azzal, hogy a munka jelentősen felborítja majd az életüket, főleg a hétköznapjaikat. Egyesek arra panaszkodtak, hogy Kecskemét és Térsége Társult Települések Szennyvízcsatorna és Tisztítótelep Tulajdonközössége képviseletében Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata; 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

nem tudják, hogy tavasszal beültessék-e a járda és az út közötti részt virággal, vagy felesleges, mert a munkagépek úgyis felássák azt. Mások attól tartanak, hogy a kerítésen belül is munkák lesznek, ami miatt a veteményesük sorsa válik kérdésessé. Amit mindezzel hangsúlyozni szeretnénk: a munkakezdés időpontjával járó információ-hiány nem elsősorban a csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésével kapcsolatosan jelent problémát, hanem átvitt értelemben. A lakosok nem tudnak tervezni, nem látják előre a jövőjüket, s nekik ez jelenti a legnagyobb hátrányt. Ezt azonban rávetítik a projektre, így ez mindenképpen negatív irányba mozdítja el a munka teljes megítélését.

1% 34%

65%

igen

nem

nincs válasz

10. ábra Ön tudja-e, hogy mikor kezdődnek a munkák? N=787 fő


TOTAL

nem tudja/ nincs

igen

nem

787

34%

65%

1%

férfi

399

36%

63%

1%

nő

388

33%

66%

1%

18-24 éves

18

18%

82%

0%

25-39 éves

180

34%

65%

1%

40-59 éves

357

39%

61%

0%

60 év felett

231

30%

69%

1%

Kecskemét

386

25%

74%

1%

Kerekegyháza

210

60%

39%

1%

Ballószög

100

25%

73%

2%

Helvécia

91

26%

74%

0%

(fő)

TOTAL

válasz

NEM

ÉLETKOR

LAKÓHELY

9. tábla Ön hogy tudja, várhatóan mikor kezdődnek a munkák? Annak pontos megítélése, hogy mikor is kezdődnek a munkák, igen vegyes volt. A döntő többség értelemszerűen 2006-ra teszi a várható kezdést (a válaszolók közel háromnegyede), azon belül is főleg az első félévre. Voltak azonban olyanok is, akik szerint 2007ben (17%) indul el a földmunka, de volt 2010-es, kissé pesszimista említés is (1%). Település szerinti megoszlásban –

Kecskeméten (98 fő válasza alapján) a megkérdezettek kb. 85%-a4 2006-ra (ezen belül 2006 tavaszára – közel 30%), 5%-a 2007-re voksolt. 1% volt, aki azt mondta, hogy ha

4

Nyitott kérdésről volt szó, vagyis a válaszadók spontán mondták meg, hogy szerintük mikor is kezdődnek a munkák. Így a válaszok között a „jövőre”, „1 év múlva”, „1-2 éven belül” megjegyzések is előfordultak – ezért írtuk a körülbelül 82%-t. Kecskemét és Térsége Társult Települések Szennyvízcsatorna és Tisztítótelep Tulajdonközössége képviseletében Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata; 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

mindenki befizeti a ráeső részt, míg további 1% szerint „hamar”. Érdekes, hogy 7% szerint a földmunkák még 2005-ben megkezdődnek. –

Kerekegyházán (128 fő válasza alapján) a megkérdezettek mintegy 65%-a tippelt 2006ra, minden negyedik válaszoló (24%) pedig 2007-re.

–

Ballószögön (25 fő válasza alapján) a nagy többség (93%) szerint 2006-ban indulnak meg a gépek a faluban a csatornázás megkezdéséért.

–

Helvécián (23 fő válasza alapján) voltak a leginkább szkeptikusok az emberek a munka megkezdésével kapcsolatban: alig 50% véli úgy, hogy már 2006-ban nekiáll a beruházó a munkának; a másik 50% szerint mindez csak 2007-ben fog megtörténni.

Ugyanakkor nem csak az időponttal kapcsolatosan merült fel információ-hiány a megkérdezettek körében. Ugyanígy szórt volt annak az ismerete is, hogy vajon milyen forrásból valósul meg a beruházás. Természetesen a döntő többség a saját önrészt említette meg, de szintén magas volt az EU támogatása is. Valamennyivel kevesebben vélték úgy, hogy az önkormányzat is hozzájárul a projekthez, ugyanakkor az állami szerepvállalást igen kicsinek vélték ebben a munkában.

88% 90% 80% 70% 60% 50%

53% 43%

40% 30%

13%

20%

4%

10% 0% önkormányzati

központi

EU-s

önrész

nem tudja

11. ábra Ismerete szerint milyen forrásból valósul meg a beruházás? N=787 fő (több válasz is megadható volt!) Kecskemét és Térsége Társult Települések Szennyvízcsatorna és Tisztítótelep Tulajdonközössége képviseletében Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata; 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

Érdekes különbségeket lehet megfigyelni a forrás-meghatározás nemi megoszlásában: a megkérdezett nők jóval kisebb arányban választották az önrészen kívüli lehetőségeket, rendre majd tíz százalékponttal a férfiak értéke alatt. Értelemszerűen a legfiatalabb válaszadók voltak a legkevésbé tájékozottak, de azért az idősebbek körében is igen szórtak voltak a válaszok. Ez főleg az EU-s támogatásra igaz: újra a két szélsőérték okozott meglepetést. Az, hogy a 60 év felettiek nem említették olyan nagy arányban spontán az Uniót, talán még érthető – ami roszszabb eredménynek számít, az a 18-25 év közöttiek körében említett viszonylag alacsony Európai Uniós említés. A lakóhelyek körében az önkormányzati támogatás Kecskeméten a legmagasabb, az állami támogatásra a legtöbben Ballószögön szavaztak, míg Kerekegyházán rendre a legalacsonyabb értékeket mondták a megkérdezettek – ez alól egyedül az önrész vállalása volt a kivétel, hiszen ez a négy település közül itt volt a legmagasabb. TOTAL

önkormányzati

állami központi

Európai Uniós tá-

lakossági hozzájá-

nem tudja/ nincs

(fő)

támogatás

támogatás

mogatás

rulás (önrész)

válasz

787

43%

13%

53%

88%

4%

férfi

399

46%

16%

58%

89%

4%

nő

388

39%

9%

48%

88%

5%

18-24 éves

18

20%

25%

33%

75%

12%

25-39 éves

180

47%

13%

59%

93%

1%

40-59 éves

357

43%

12%

60%

91%

4%

60 év felett

231

40%

11%

40%

82%

7%

Kecskemét

386

48%

8%

76%

86%

6%

Kerekegyháza

210

32%

19%

28%

92%

3%

Ballószög

100

44%

21%

38%

92%

5%

Helvécia

91

41%

8%

33%

85%

0%

TOTAL

NEM

ÉLETKOR

LAKÓHELY

10. tábla Ismerete szerint milyen forrásból valósul meg a beruházás? Kecskemét és Térsége Társult Települések Szennyvízcsatorna és Tisztítótelep Tulajdonközössége képviseletében Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata; 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

A fentiek alapján talán nem meglepő, hogy a megkérdezettek az eddig kapott tájékoztatással nem igazán elégedettek. Hangsúlyozzuk, hogy a legnagyobb problémájuk azzal volt, hogy szinte semmit nem tudnak a kezdési időpontról. Az elégedettség 2,3-es értéke (többnyire elégedetlen) elsősorban ennek köszönhető, de természetesen azt is mutatja, hogy a lakosok úgy érzik, semmibe veszik az ő érdeklődésüket a beruházással kapcsolatban. Az általános vélemény inkább az volt, hogy nagyon kevés információt kapnak és kaptak a készülő munkáról. Ezt bizonyítja az is, hogy a megkérdezettek 30%-a elégtelent (teljesen elégedetlen) adott a tájékoztatás eddigi szintjére, s mindössze 2% ötöst (teljesen elégedett). Összességében minden második válaszoló volt teljesen vagy többnyire elégedetlen a tájékoztatással.

2,3

1

2

3

4

5

átlag

12. ábra Mennyire elégedett Ön a beruházásról eddig kapott tájékoztatással? N=787 fő Érdekes az eddigi felbontásokhoz viszonyítva is, hogy szinte az összes szegmens azonos véleményen volt, egyedül a lakóhely esetében látható különbség, ott viszont jelentős. Kecskeméten az átlag alatti az „elégedettség” a tájékoztatással kapcsolatban (2,0), míg Kerekegyházán jelentősen jobb a helyzet, közel közepes elégedettséggel (2,9). Ennek megfelelően Kerekegyházán viszonylag kedvező érdemjegyeket kapott az információ-szolgáltatás: minden ötödik ember többnyire elégedett a tájékoztatással, és mindössze minden tizedik teljesen elégeKecskemét és Térsége Társult Települések Szennyvízcsatorna és Tisztítótelep Tulajdonközössége képviseletében Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata; 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

detlen. Ez utóbbi arány ugyanakkor Ballószögön háromszor, Kecskeméten és Helvécián négyszer ekkora; míg a pozitív értékek aránya alig éri el a tíz százalékot. A nemi és a kor szerinti megoszlás körülbelül azonos, egyedül a láthatóan érdektelen fiatalok nem tartoznak a tájékoztatással szemben oly kritikusak közé (esetükben közel 30%-os az erre a kérdésre nem válaszolók aránya). TOTAL

teljesen

többnyire

közepesen

többnyire

teljesen elé-

(fő)

elégedett

elégedett

elégedett

elégedetlen

gedetlen

787

2%

10%

28%

24%

30%

2,3

férfi

399

4%

10%

28%

25%

30%

2,3

nő

388

0%

11%

29%

23%

30%

2,2

18-24 éves

18

0%

17%

42%

11%

0%

3,1

25-39 éves

180

1%

11%

29%

25%

31%

2,2

40-59 éves

357

3%

7%

31%

26%

30%

2,3

60 év felett

231

2%

13%

24%

21%

32%

2,2

Kecskemét

386

2%

6%

22%

31%

36%

2,0

Kerekegyháza

210

1%

20%

46%

12%

11%

2,9

Ballószög

100

5%

8%

17%

24%

33%

2,2

Helvécia

91

5%

8%

26%

21%

41%

2,2

TOTAL

átlag

NEM

ÉLETKOR

LAKÓHELY

11. tábla Mennyire elégedett Ön a beruházásról eddig kapott tájékoztatással? Habár a többség hangsúlyozta, hogy a saját költségeikkel kapcsolatban kaptak korábban tájékoztatást, azért Magyarországon a költségek irányába mindig fokozott figyelem tapasztalható. Ennek tudható be, hogy leginkább ezek a kérdések állnak a figyelem központjában (bár fontos megjegyezni, hogy ezt az értéket egyértelműen a kecskemétiek húzták fel ilyen mértékben az első helyre!), majd rögtön ez után következik a kezdés dátuma. Érdekes ugyanakkor, hogy a


legkevesebb információt a közlekedési korlátozásokról igénylik a megkérdezettek, bár ennél a kérdésnél is kiugrik a megyeszékhelyi válaszolók viszonylag magas aránya. A következő ábra azt mutatja meg, hogy a négy prompt felsorolt lehetőség közül melyikről mennyien szeretnének részletes felvilágosítást.

73%

80%

70%

68%

70% 60% 50% 40%

31%

30% 20% 10% 0% rácsatlakozás díja

rákötés időpontja

beruházás költsége

közlekedési korlátozás

13. ábra Miről szeretne részletes tájékoztatást? N=787 fő A rácsatlakozás díjáról szóló további információk iránti igény nem mindenkinél ugyanakkora: láthatóan, ahogy csökken a település nagysága, rendre úgy csökken a díj iránti információéhség is. Ugyanakkor ezt a mondatot meg is fordíthatjuk: minél kisebb egy település, lakosai annál inkább tájékozottak a rácsatlakozás díjáról, így arra vonatkozóan már nem igényelnek további információt. A rácsatlakozás díjára elsősorban tehát Kecskeméten (85%) kíváncsiak a települések közül, míg a legkevésbé Helvécián (44%), ahol a megkérdezettek állításuk szerint tisztában vannak a költségekkel. Kicsivel több információt várnak el a férfiak a díjjal kapcsolatban, mint a nők, ugyanakkor az életkorban ennél a kérdésnél nem látunk jellemző megoszlást (az eddigiek alapján nem meglepő, hogy azért a legfiatalabbak kilógnak ebből a sorból).


Rákötés díjáról

TOTAL részletes tájékozta-

csak a legfontosabb információkat vá-

nem várok tájékoz-

nem tudja/ nincs

tatást

válasz

(fő)

tást várok

787

73%

14%

7%

6%

Férfi

399

76%

14%

7%

4%

Nő

388

69%

14%

8%

9%

18-24 éves

18

58%

13%

12%

17%

25-39 éves

180

74%

11%

8%

7%

40-59 éves

357

73%

17%

6%

4%

60 év felett

231

71%

12%

7%

10%

Kecskemét

386

85%

7%

4%

4%

Kerekegyháza

210

68%

19%

5%

8%

Ballószög

100

59%

16%

16%

10%

Helvécia

91

44%

31%

15%

10%

TOTAL

rom el

NEM

ÉLETKOR

LAKÓHELY

12. tábla Miről szeretne több információt kapni – a rácsatlakozás díjáról?


A rácsatlakozás időpontjára a férfiak, a 25-59 évesek, a kecskemétiek és a ballószögiek kíváncsiak az átlagnál jobban. Ez utóbbiak olyannyira, hogy lényegesen többen vágynak részletes információra, mint a korábban bemutatott rákötés díjára. Mint olvashattuk, Helvécián szeretnének a legkevésbé további információkat a rácsatlakozás díjáról, így nem meglepő, hogy lényegesen magasabb az érdeklődés szintje ezen a településen is a rákötés időpontjára. A két falu lakosai úgy fogalmaztak: szerintük már kellő információval rendelkeznek a költségekről, most már azt szeretnék tudni, mikor kezdődnek a munkálatok.

Rákötés időpontjáról

TOTAL részletes tájékozta-



nem tudja/ nincs

tatást

válasz

(fő)

tást várok

787

70%

20%

6%

4%

Férfi

399

72%

21%

5%

2%

Nő

388

68%

18%

7%

6%

18-24 éves

18

40%

30%

12%

17%

25-39 éves

180

76%

16%

5%

3%

40-59 éves

357

73%

19%

6%

2%

60 év felett

231

63%

23%

7%

7%

Kecskemét

386

74%

19%

5%

2%

Kerekegyháza

210

65%

21%

6%

8%

Ballószög

100

73%

14%

6%

6%

Helvécia

91

59%

28%

10%

3%

TOTAL

rom el

NEM

ÉLETKOR

LAKÓHELY

13. tábla Miről szeretne több információt kapni – a rákötés időpontjáról?


Beruházás költsé-

TOTAL

részletes tájékoz-

géről

(fő)

tatást várok

787

68%

Férfi

399

nő

csak a legfonto-

nem várok tájé-

nem tudja/ nincs

koztatást

válasz

18%

9%

5%

69%

21%

7%

3%

388

67%

15%

11%

7%

18-24 éves

18

58%

13%

12%

17%

25-39 éves

180

71%

14%

11%

4%

40-59 éves

357

67%

21%

8%

3%

60 év felett

231

66%

18%

9%

7%

Kecskemét

386

87%

7%

4%

2%

Kerekegyháza

210

56%

27%

9%

8%

Ballószög

100

37%

40%

16%

8%

Helvécia

91

46%

26%

23%

5%

TOTAL

sabb információkat várom el

NEM

ÉLETKOR

LAKÓHELY

14. tábla Miről szeretne több információt kapni – a beruházás költsége? A beruházás költsége is az érdeklődés középpontjában áll, alig elmaradva az előző kettő tárgyalt szemponttól. E tényező elsősorban újra a kecskemétiek kíváncsiságának a középpontjában áll, míg a ballószögiek a legkevésbé, de még a helvéciaiak is majdnem fele annyira érdeklődnek a beruházás költsége iránt. Ugyanakkor nincs jelentős különbség e költségelem iránti további érdeklődés tekintetében sem a férfiak és a nők, sem pedig az egyes korosztályok esetében.


A megkérdezettek a közlekedési korlátozásokkal kapcsolatban igényeltek a legkevésbé további információt: itt újra a kecskemétiek azok, akik többen szeretnének hallani ezekről a jövendőbeli problémákról is, míg a másik három településen a megkérdezettek alig ötöde szeretne ezekről információt kapni.

Közlekedési korlá- TOTAL részletes tájékozta-



nem tudja/ nincs

tatást

válasz

(fő)

tást várok

787

31%

43%

21%

5%

Férfi

399

30%

46%

20%

3%

Nő

388

31%

40%

22%

7%

18-24 éves

18

24%

34%

25%

17%

25-39 éves

180

34%

43%

18%

5%

40-59 éves

357

31%

49%

17%

3%

60 év felett

231

27%

35%

29%

9%

Kecskemét

386

41%

44%

13%

2%

Kerekegyháza

210

22%

48%

20%

10%

Ballószög

100

17%

41%

33%

8%

Helvécia

91

23%

31%

44%

3%

tozások

TOTAL

rom el

NEM

ÉLETKOR

LAKÓHELY

15. tábla Miről szeretne több információt kapni – a beruházással járó közlekedési korlátozások? További spontán válaszokat is vártunk a megkérdezettektől: mindössze 3%-nyian fogalmaztak meg további kérdéseket a projekttel kapcsolatban. Ezek azonban javarészt az időponthoz kötődnek: nem csak a kezdésről, hanem a várható befejezésről is szeretnének tudni a lakosok. Ugyanakkor szórványosan olyan kérdések is felmerültek, mint hogy fog történni a


helyreállítás (mind az utcában, mind a kocsibejáró esetében) vagy hogyan fogják megoldani a munkák ideje alatt az eső elvezetését. Ez, a spontán kérdések ilyen méretű hiánya mindezen túl mutatja azt is, hogy valójában a lakosok nem éreznek lényeges problémát vagy bajt a csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésével kapcsolatban. Sőt: pozitív a hozzáállás, várják és szeretnék a bevezetését. A problémás hangsúly egy lényeges pontban fogalmazható meg: az emberek nem tudják, hogy mikor kezdődnek el a munkák, erről ritkán ellentmondó híreket kapnak, miközben az első határidők már rég leteltek. Dühöt vagy elkeseredést nem éreztünk a lakosok körében, bár mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy ez bármikor megváltozhat.


1.3.2. Egyéni vélemény a csatorna- és szennyvízhálózat kiépítéséről A megkeresett alanyok döntő többsége rá kíván csatlakozni a kiépítendő csatorna- és szennyvízhálózatra. A nemleges válaszok jelentős részét a hatvan év feletti idősek adták, akik indoklásaikban két fő tényezőt helyeztek előtérbe: egyrészről az árat, másrészről a saját korukat. A települések közül a legnagyobb rácsatlakozási kedv Ballószögön tapasztalható, ahol 95%-os a biztos belépők aránya; ugyanakkor lényegesen rosszabb a kép Kecskeméten, ahol ez az arány alig 74% (igaz, némileg javítja a képet, hogy további 13% valószínűleg be fog csatlakozni).

1%

8%

5%

4%

82%

biztosan

valószínűleg igen

valószínűleg nem

biztosan nem

NT/NV

14. ábra Rá kíván-e csatlakozni a szennyvízhálózatra? N=787 fő Mint az ábra, és a 16. számú tábla is mutatja, a jelentős többség (90%) biztosan vagy nagy valószínűséggel rá fog csatlakozni a kiépülő hálózatra. Mindössze 6% azok aránya, akik nem szeretnének, és 4% bizonytalan. Ez a bizonytalanság (leszámítva a 18-24 év közöttieket, akik nem igazán involváltak a téma iránt) a legerősebben a 60 év felettiek körében, valamint Kecskeméten figyelhető meg. Maga az elutasítás is ebben a két szegmensben a legerősebb, bár itt megemlíthető Kerekegyháza is, ahol Kecskeméthez hasonlóan szintén 6%-os az elutasítás szintje. Kecskemét és Térsége Társult Települések Szennyvízcsatorna és Tisztítótelep Tulajdonközössége képviseletében Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata; 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

TOTAL

nem tudja/ nincs

biztosan

valószínűleg igen

valószínűleg nem

biztosan nem

787

82%

8%

1%

5%

4%

férfi

399

84%

8%

1%

4%

3%

Nő

388

80%

7%

1%

7%

5%

18-24 éves

18

77%

11%

0%

0%

12%

25-39 éves

180

88%

5%

0%

3%

4%

40-59 éves

357

88%

6%

2%

3%

2%

60 év felett

231

69%

11%

1%

11%

7%

Kecskemét

386

74%

13%

1%

6%

5%

Kerekegyháza

210

89%

1%

1%

6%

3%

Ballószög

100

95%

2%

0%

2%

2%

Helvécia

91

87%

5%

3%

3%

3%

(fő)

TOTAL

válasz

NEM

ÉLETKOR

LAKÓHELY

16. tábla Rá kíván-e csatlakozni a szennyvízhálózatra? Nézzük az elutasítás legfőbb okait. A legtöbben (43%) a költségeket említették okként, vagyis hogy a bekötés túlságosan drága. Ez az indok elsősorban Kecskeméten és Helvécián hangzott el azok körében, akik nem akarnak rácsatlakozni a hálózatra. A további számos ok között igen sok olyan van, ami szintén az anyagiakhoz köthető (ezek aránya meghaladja a további tíz százalékot): –

„a fizetési feltételektől függ” – 3%;

–

„ha nem kell fizetni” – 2%;

–

„a költségektől függ” – 5%;

–

„önrész függvénye” – 1%;

–

„támogatás mértéke, önrész mértéke” – 1%.


Szintén ide sorolhatók a 60 év felettiek közül azok, akik az alacsony nyugdíjukat (2%) vagy egyszerűen öregségüket hozták fel érvként (újabb 2%). Az elutasítók között persze vannak olyanok is, akiknek a jelenlegi derítőjük pontosan megfelel a célnak, vagy úgyis ritkán hívnak szippantós autót, így nem akarnak csatornát (1%). További 1%-nak a kiépített jelenlegi is elfogadható. 3% a közeljövőben akarja eladni a házát, így ezért nem akar újítani. 5% csak akkor lép be, ha kötelezővé teszik, illetve tipikus magyarként csak akkor, ha mindenki belép (1%). Voltak érdekes vélemények is: Kecskeméten néhányan a régi sérelmeik miatt nem akarnak belépni (1%), míg szintén Kecskemétről voltak 1%-nyian, akik nem tudták elképzelni mindennek a technikai megvalósítását, és ezért nem akartak csatlakozni. Minden negyedik elutasító pedig egyszerűen nem is fogalmazott meg érvet a nemleges válaszára (26%). Az előző fejezetben tárgyalt ismeretek hiányosságát erősíti tovább az is, hogy mindössze a megkérdezettek ötöde tudta azt, hogy mennyi lesz a szennyvíz havi díjának az összege (talán ez az egyedüli kérdés, ahol 0% volt a nem válaszolók aránya!). Akik igennel válaszoltak, azoknak egy része elmagyarázta, hogy a havi díj hogyan számítható ki (vagyis így tudták a fizetendő díjat), míg a kisebbik rész konkrét, fix összegeket említett.

0%

20%

80%

igen

nem

NV

15. ábra Ismeri-e a bekötést követően fizetendő szennyvíz havi díjának összegét? N=658 fő Kecskemét és Térsége Társult Települések Szennyvízcsatorna és Tisztítótelep Tulajdonközössége képviseletében Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata; 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

A férfiak közül határozottan többen állították, hogy ismerik a majdani fizetendő összeget, és az átlag feletti ez az érték a 40-59 év közöttiek körében is. Szintén átlag felett válaszoltak igennel a kecskemétiek valamint a ballószögi kérdezettek. Kerekegyházán és Helvécián ugyanolyan alacsony szinten van azok aránya, akik tudnának valamit a fizetendő díjról. nem tudja/ nincs

TOTAL (fő)

Igen

nem

658

20%

80%

0%

férfi

343

22%

78%

0%

nő

315

17%

82%

1%

18-24 éves

14

11%

89%

0%

25-39 éves

164

18%

82%

0%

40-59 éves

318

24%

76%

0%

60 év felett

163

13%

85%

2%

Kecskemét

289

24%

76%

0%

Kerekegyháza

190

15%

84%

1%

Ballószög

95

22%

78%

0%

Helvécia

84

14%

86%

0%

TOTAL

válasz

NEM

ÉLETKOR

LAKÓHELY

17. tábla Ismeri-e a bekötést követően fizetendő szennyvíz havi díjának összegét? Érdekes eredményt hozott ugyanakkor az a jövőbeli várakozás, ami a feltételezett és a jelenlegi ár összehasonlítására vonatkozott. Személy szerint azt vártuk, hogy általános vélemény lesz az, hogy „biztosan magasabb lesz” a várható díj, mint az eddigi, ennek ellenére ezen vélemény aránya mindössze 31% volt, ami jónak nevezhető. Persze ha összeadjuk a két „magasabb” értéket (biztosan és valószínűleg magasabb lesz), akkor már 60%-ot kapunk, ami már jelzi a lakosok megszokott pesszimista hangulatát. Kecskemét és Térsége Társult Települések Szennyvízcsatorna és Tisztítótelep Tulajdonközössége képviseletében Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata; 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

Itt is hangsúlyosabban fogalmaztak a férfiak, akik többen vélték úgy, hogy áremelkedés lesz. A korosztályok közel azonos véleményen voltak, míg a települések közül Ballószög emelkedik ki drasztikusan a költség-emelkedés pártiak köréből; de szintén magas ez az érték a másik két kistelepülésen is. Érdekes: Kecskemét most jelentősen átlag alatt „teljesített”. Az áremelkedésre voksolók jellemzően két nagy részre bonthatók: (1) azokra, akik úgy vélik, hogy mindent csak azért csinálnak ebben az országban, hogy több pénzt vegyenek el a polgároktól, és (2) azokra, akik eddig nem ürítették hivatalosan a derítőjüket, vagyis ingyenes volt a szennyvíz.

18% 30%

4%

8% 11% 29%

biztosan magasabb

valószínűleg magasabb

ugyanakkora

valószínűleg kevesebb

biztosan kevesebb

NT/NV

16. ábra Hogyan fog alakulni a várható díj az eddigi költségekhez képest? N=658 fő


TOTAL biztosan maga-

valószínűleg

ugyanakko-

valószínűleg

biztosan keve-

átlag

(fő)

sabb lesz

magasabb lesz

ra lesz

kevesebb lesz

sebb lesz

658

31%

29%

11%

8%

4%

3,9

Férfi

343

33%

25%

10%

7%

4%

3,9

Nő

315

28%

34%

11%

9%

3%

3,9

18-24 éves

14

11%

26%

23%

0%

0%

3,8

25-39 éves

164

28%

32%

12%

7%

3%

3,9

40-59 éves

318

32%

27%

11%

10%

3%

3,9

60 év felett

163

32%

31%

8%

5%

7%

3,9

Kecskemét

289

20%

29%

17%

15%

4%

3,5

Kerekegyháza

190

36%

32%

6%

1%

2%

4,3

Ballószög

95

47%

27%

7%

2%

3%

4,3

Helvécia

84

36%

28%

6%

8%

6%

4

TOTAL

NEM

ÉLETKOR

LAKÓHELY

18. tábla Hogyan fog alakulni a várható díj az eddigi költségekhez képest? Már a kutatói várakozásnak megfelelően alakult a további várható események megítélése az árakkal kapcsolatban: az elkövetkező évekre a döntő többség áremelkedést vár, és mindössze 1% azok aránya, akik szerint valószínűleg csökkenni fog az ár. Beszédes adat: 0% szerint fog biztosan csökkeni. Az átlag felett feltételezték az áremelkedést a 40 év felettiek, valamint a kerekegyháziak. Viszont jelentősen az átlag alatt számoltak a biztos áremelkedéssel a kecskemétiek és a 40 év alattiak.


3%

1% 0% 7%

50% 39%

biztosan nő

valószínűleg nő

ugyanakkora

valószínűleg csökken

biztosan csökken

NT/NV

17. ábra Mit gondol, a szennyvíz havi díja az elkövetkező években változni fog-e? N=658 fő TOTAL

valószínűleg csök-

Biztosan nő

valószínűleg nő

nem változik

658

50%

39%

3%

1%

férfi

343

50%

40%

2%

0%

nő

315

49%

39%

4%

1%

18-24 éves

14

15%

51%

17%

0%

25-39 éves

164

43%

46%

3%

2%

40-59 éves

318

54%

38%

3%

0%

60 év felett

163

51%

35%

3%

1%

Kecskemét

289

45%

43%

4%

1%

Kerekegyháza

190

58%

33%

2%

0%

Ballószög

95

50%

40%

0%

2%

Helvécia

84

44%

42%

3%

0%

(fő)

TOTAL

ken

NEM

ÉLETKOR

LAKÓHELY

19. tábla Mit gondol, a szennyvíz havi díja az elkövetkező években változni fog-e? Kecskemét és Térsége Társult Települések Szennyvízcsatorna és Tisztítótelep Tulajdonközössége képviseletében Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata; 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

A következő kérdés a beruházás fontosságára vonatkozott. Itt azonban némi ellentmondást véltek a válaszadók, emiatt az egyik válasz kevésbé egyértelműen értékelhető. A kérdés úgy szólt, hogy mennyire fontos a beruházás abban, hogy csökkenti a háztartás szennyvízköltségeit. Miután korábban olvashattuk, hogy a válaszadók mintegy 60%-a szerint nemhogy csökkentené, hanem növelni fogja a szennyvízcsatorna kiépítése a költségeket, így a válaszok ennek megfelelően kissé visszásan alakultak. A „kényelmesebbé teszi a hétköznapokat” állítással a többség egyetértett, 26% szerint nagyon fontos, további 37% szerint emiatt fontos a beruházás. Ezt átlag felett vélték a nők (31 és 34%), a 25-39 év közöttiek (35 és 29%), és érdekes módon a Helvécián lakók (39 és 28%). Jelentősen átlag alatt gondolták így ugyanakkor a megyeszékhelyen élők, ahol alig 21% szerint nagyon fontos és 27% szerint fontos ez a tényező.

7%

3% 26%

9%

18%

37%

nagyon fontos

fontos

közepes

kevéssé

egyáltalán nem fontos

NT/NV

18. ábra Ön szerint elsősorban miért fontos a beruházás – kényelmesebbé teszi a hétköznapokat? N=658 fő Mindössze minden ötödik megkérdezett (19%) számította a fentiek miatt nagyon fontosnak azt a szempontot, hogy a beruházás által csökken a háztartás szennyvíz-költsége. Persze a Kecskemét és Térsége Társult Települések Szennyvízcsatorna és Tisztítótelep Tulajdonközössége képviseletében Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata; 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

nem fontos kategóriák itt sem mutattak nagy arányt (sőt, kisebbek voltak, mint a hétköznapi kényelem esetében), viszont minden negyedik válaszoló elutasította ezt a kérdést (27%). 19%

27%

6% 30%

6% 12%

nagyon fontos

fontos

közepes

kevéssé


NT/NV

19. ábra Ön szerint elsősorban miért fontos a beruházás – csökkenti a szennyvíz-költséget? N=658 fő

A jelentős többség a mindenhol említhető környezeti szempontot tartotta a legfontosabbnak: 63% szerint nagyon fontos, míg további 31% szerint fontos. Átlag feletti fontosságot tulajdonítottak ennek a szempontnak a nők, a 25-39 év közöttiek, valamint a Kerekegyházán lakók. 2%

1% 0%

3%

31%

63%

nagyon fontos

fontos

közepes

kevéssé


NT/NV

20. ábra Ön szerint elsősorban miért fontos a beruházás – hozzájárul a környezet megóvásához? N=658 fő Kecskemét és Térsége Társult Települések Szennyvízcsatorna és Tisztítótelep Tulajdonközössége képviseletében Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata; 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

Legvégül a közös felelősség-vállalásról kérdeztük az interjúalanyokat. Az ilyen jellegű összefogásnak nagy hagyománya vagy kultúrája egyelőre nincs Magyarországon, ennek ellenére a megkérdezettek döntő többsége pozitívan állt a várható problémák és kellemetlenségek elé. Úgy vélték, a fejlődés érdekében nekik lakosoknak is tenniük kell valamit, és az önrész befizetése mellett az elvárható, hogy néhány hétig-hónapig nehezebben tudjanak élni, mozogni vagy közlekedni a mindennapjaikban. A következő három ábra az egyetértés mértékét mutatja be az egyes prompt említett tényezők esetében.

6%

3%

7% 44%

40%

teljesen egyetért részben nem ért egyet NT/NV

részben egyetért egyáltalán nem ért egyet

21. ábra A terület fejlődése érdekében áldozatokat kell hoznia a lakóközösségnek N=827 fő


3% 2%

8%

49%

38%



22. ábra A szennyvíz beruházási munkákkal járó kellemetlenségeket ellensúlyozza a fejlesztés végeredménye. N=827 fő

2%2%

6%

28%

62%



23. ábra A beruházási munkákkal elengedhetetlenül együtt jár a gyalogos- és járműforgalom korlátozása, de a végeredmény érdekében elfogadható az ezzel járó kellemetlenség

N=827 fő


Természetesen különbséget kapunk az egyetértés mértékével az alapján, hogy a válaszoló egyáltalán hallott-e arról, hogy kiépítik a szennyvízhálózatot az utcában, vagy rá kíván-e csatlakozni. Lényegesen magasabb az egyet nem értők aránya azok körében, akik nem hallottak még a munkáról, ez főleg a „beruházási munkákkal elengedhetetlenül együtt jár a gyalogosés járműforgalom korlátozása, de a végeredmény érdekében elfogadható az ezzel járó kényelmetlenség” állítás esetén figyelhető meg. Ezzel a jellemzővel a beruházásról nem hallók alig 41%-a ért teljesen egyet az össz-átlag 62%-hoz képest. A további kereszttáblák semmilyen szignifikáns eltérést nem mutattak, így nem tudunk különbséget tenni a válaszoknál a bevezetés mellett döntők és elutasítók esetében.


2. RÉSZ TELEFONOS LAKOSSÁGI MEGKÉRDEZÉS


A KUTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI

A KUTATÁS TÉMÁJA:

A KÖRNYEZETVÉDELEM LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE

A MEGKÉRDEZÉS HELYE:

KECSKEMÉT, BALLÓSZÖG, HELVÉCIA, KEREKEGYHÁZA

A MEGKÉRDEZÉS IDEJE:

2005. DECEMBER 6–27.

A MEGKÉRDEZÉS MÓDJA:

TELEFONOS INTERJÚ (CAPI)

A MEGKÉRDEZETTEK SZÁMA:

300 FŐ


2.1. Bevezetés A személyes lakossági megkérdezéssel párhuzamosan egy 300 fős telefonos megkérdezés is zajlott a környezetvédelemmel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében. Itt kifejezetten azokat a lakosokat kérdeztük meg, akik már rá vannak kötve a csatorna- és szennyvízhálózatra. Ez alapján a telefonos lekérdezés alapsokaságát a kecskeméti lakosság 50%-a adta (kb. ilyen mértékű a csatornázottság Kecskeméten). Tőlük az előző fejezetben ismertetett kérdőív első tíz kérdését kérdeztük meg. Ezek egyesített értékelését a következőkben mutatjuk be. Némileg más eredményeket kaptunk, mint a személyes megkérdezés esetén, ennek oka az első részben tárgyalt társadalmi megfelelés, ami telefonban még fokozottabb (hisz nincs személyes „ellenőrzése” a válasznak).

2.2. Környezetvédelmi kérdések A személyes megkérdezés eredményeit erősíti meg a telefonos kutatás első két értéke: a magyar környezet állapotának átlag-értéke 2,6 (majdnem közepes), a világ egészét tekintve 2,5 (a közepes és a rossz érték felén) – hasonlóan az első részben tapasztaltakhoz. A telefonos megkérdezésnél azonban a saját lakókörnyezet környezeti állapotát némileg jobbnak érezték (3,4-es átlaggal az ötös skálán). nincs

kiválónak

jónak

közepesnek

rossznak

nagyon rossz

átlag

Magyarországon

1%

5%

59%

27%

8%

2,6

1%

A világ egészén

0%

9%

38%

31%

10%

2,5

12%

Közvetlen nyezet

kör-

válasz

0% 12%

38%

34%

13%

4%

3,4

20. tábla Milyennek ítéli meg a környezet állapotát? N = 300 fő


Lényegesen többen aggódnak telefonon a környezeti problémák miatt: személytelen körülmények között (vagyis amikor nem áll fenn szemkontaktus) a megkérdezettek több mint háromnegyede igencsak aggódik Földünk környezeti problémái miatt.

5%

0%

5%

15%

52% 23%

nagyon

meglehetősen

közepesen

kicsit

egyáltalán nem

NT/NV

24. ábra Ön személy szerint mennyire aggódik a környezeti problémák miatt? N=300 fő A megkérdezettek leginkább az energiatakarékos izzókkal illetve a zöldterület létesítésével éltek, mint környezetvédelmi „eszköz”, ugyanakkor a házi komposztálás a telefonos válaszolóknál az utolsó helyen végzett. Látható, hogy akik telefonon az állították, hogy energiatakarékos izzót vásároltak, azok mind energiatakarékos háztartási gépekkel is dolgoznak. mindig

esetenként

soha

Nem válaszolt

Természetes anyagok

46%

41%

12%

1%

Zöldterület

58%

22%

20%

0%

Energiatakarékos izzók

63%

25%

13%

0%

Házi komposztálás

24%

10%

65%

1%

Szelektív hulladékgyűjtés

32%

36%

32%

0%

Energiatakarékos gépek

63%

25%

12%

0%

21. tábla Élt-e már Ön az alább felsorolt lehetőségek közül valamelyikkel? N=300 fő Kecskemét és Térsége Társult Települések Szennyvízcsatorna és Tisztítótelep Tulajdonközössége képviseletében Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata; 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

Szintén kiugróan magas azok aránya, akik napi tevékenységük során tudatosan figyelnek a környezetvédelemre, és szinte nulla azok száma, akik sohasem figyelnek erre. TOTAL (fő)

mindig

esetenként

soha

300

81%

17%

2%

22. tábla Napi tevékenysége közben tudatosan figyel-e környezete védelmére? N=300 fő Ugyanígy horribilisen magas számot kaptunk azok körében, akik odafigyelnek a Földdel kapcsolatos hírekre, információkra. TOTAL (fő)

mindig

esetenként

soha

300

76%

23%

2%

23. tábla Odafigyel-e a Földünk környezeti állapotáról szóló hírekre? N=300 fő A már korábban értelmezett „olcsóság-minőség” kettősség még fokozottabban jelenik meg a telefonos kutatásnál, bár az értékek közel azonosak a személyes megkérdezéshez. Egyedüli jelentős kiugrás a környezetbarát jelleg fontosságánál figyelhető meg, ami alapján a telefonon válaszoltak között ez a tényező a legfontosabb egy termék megvásárlásánál. Látható, milyen fontos tényezőnek vélik a megkérdezettek a környezetvédelmet, mint szempontot – még ha saját maguk nem is élnek úgy.

3,6 4,8 átlag

4,4 4,7

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

jó minőségű legyen

megbízható legyen

környezetbarát legyen

olcsó legyen

23. ábra Mennyire fontos Önnek egy termék vagy szolgáltatás megvásárlásánál? N=300 fő Kecskemét és Térsége Társult Települések Szennyvízcsatorna és Tisztítótelep Tulajdonközössége képviseletében Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata; 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

Az eddigiek alapján talán nem is meglepő, hogy a „telefonosak” úgy vélték, az általunk felsoroltak mind-mind felelősek a környezet megóvásáért: a legnagyobb arányban a lakosok (ami szintén nem meglepő a fenti, termékvásárlásra adott válasz alapján), de szinte az összes többi szereplő nagyobb értéket kapott, mint a személyes vizsgálatnál.

4,2 4,4 4,7

átlag 4,3 4,2

1

1,5

2

2,5

3

3,5

mindenkori kormány

helyi önkormáyzat

üzetli szféra

civil szervezetek

4

4,5

5

lakosság

24. ábra Ön szerint a környezetünk megóvásában mennyire felelősek? N=300 fő Ismét azt mondhatjuk, hogy így nem meglepő, hogy a személyesen válaszolóknál sokkal fontosabbnak tartották a környezeti kezdeményezéseket, a válaszok átlaga alapján ezek a kezdeményezések nagyon fontosak (4,6-os átlaggal).

nagyon fontos

fontos

közepesen fontos


átlag

nincs válasz

67%

24%

5%

2%

4,6

2%

24. tábla Ön mennyire tartja fontosnak a környezetünk védelme érdekében létrejött kezdeményezéseket? N=300 fő


Azért a nem oly tökéletes állapotot jól tükrözi, hogy a telefonon válaszolók sem tömeges résztvevői a környezetvédelmi eseményeknek: állításuk szerint 26%-uk volt már ilyen rendezvényen.

több alkalommal is

egyszer

soha

nincs válasz

15%

11%

73%

1%

25. tábla Részt vett-e már valamilyen környezetvédelmi rendezvényen? N=300 fő


3. RÉSZ Döntéshozók megkérdezése


A kérdőívet a kutatás ideje alatt a négy település véletlenül kiválasztott képviselői körében is lekérdeztük (13 fő). A kérdésekre adott válaszokat nem fogjuk részleteiben ismertetni, hiszen olyan kisszámú megkérdezés volt ez csupán, ahol egy válaszoló véleménye 6-7%-os eltérést okozhat. Így inkább csak a döntéshozók véleményének alakulását ismertetjük. A megkérdezett képviselők – hasonlóan a lakossági megkérdezéshez – úgy vélték, hogy a környezet állapota a közvetlen környezetükben a legelfogadhatóbb (bár ők általában „rossznak” tartották azt), míg a világ egészén a legrosszabb. Azonban oly kis mértékben különböznek a megítélések a három helyszín között, hogy tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy mind Magyarországon, mind a világon, mind a közvetlen lakókörnyezetükben rossznak tartják a környezet állapotát a képviselők. Jellemzően meglehetősen aggódnak (4,33) a környezeti problémák miatt a képviselők: a többség az ötfokozatú skálán (ahol 1 jelentette, hogy „egyáltalán nem aggódik”, 5 pedig hogy „nagyon aggódik) a 4-et jelölte be, de néhányan nagyon (ötös) is aggódnak. A képviselők a környezet védelme érdekében a leginkább az energiatakarékos izzók vásárlásában mutatnak példát, de szintén kiemelkedő a zöldterület létesítésében való részvétel vagy az energiatakarékos háztartási készülékek vásárlása. Ritkábban vesznek részt a megkérdezett döntéshozók a szelektív hulladékgyűjtésben, a természetes anyagok használatában vagy a házi/kerti komposztálásban. A képviselők állítják, ha tehetik, odafigyelnek a környezet védelmére (a többség mindig, és csupán egy képviselő mondta, hogy sosem figyel oda), és még többen figyelnek oda Földünk környezeti állapotáról szóló hírekre, tudósításokra. Egy szolgáltatás vagy termék megvásárlásánál – ahogy már korábban is látszott – a legkevésbé az fontos, hogy a termék olcsó legyen. Ugyanakkor a termék megbízhatósága, jó minősége és környezetbarát jellege egyformán fontos a képviselők számára. Ugyanúgy, mint a lakosság válaszainál, talán kicsit ellentmond ennek a környezetbarát-fontosságnak az, hogy a természetes anyagok használata az előbbi kérdések során igen kevés említést kapott. Kecskemét és Térsége Társult Települések Szennyvízcsatorna és Tisztítótelep Tulajdonközössége képviseletében Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata; 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

Számunkra nagyon érdekes eredményt hozott a felelősség vállalása a környezet megóvásával kapcsolatban. A képviselők szerint ugyanis a két legkevésbé felelős szerv a civil szervek és a helyi önkormányzatok – a saját felelősségvállalás kérdése, annak megítélése alacsonyabb az átlagnál. A leginkább felelősnek a lakosságot jelölték meg a képviselők, majd az üzleti szférát (!), harmadik helyen pedig az államot, a mindenkori kormányt. Ugyanakkor a környezet védelme érdekében létrejött kezdeményezéseket fontosnak tartják a megkérdezett döntéshozók (vagyis az ötfokozatú skálán 4,42-es átlaggal közepesen nagyon fontosnak és fontosnak). A vizsgálatba került helyi véleményvezérek fele már több alkalommal is részt vett valamilyen környezetvédelmi eseményen, rendezvényen, míg a másik fele nem. Az említések között találkoztunk parkosítással, szemétszedéssel, erdősítéssel, parlagfű-irtással, füstmentes nappal, Föld-napja rendezvénnyel és hulladékgyűjtéssel. Feltehetően ezek helyi kezdeményezések voltak, így ebben a képviselők kellő példát nyújthattak a lakosoknak. Az ISPA/Kohéziós alap szóról 3 főnek nem jutott eszébe semmi (egyikük szerint azért nem, mert még nem olvasta el a tájékoztatót). Akik tudták, azok válaszai a következők voltak: –

fejlesztés

–

környezetvédelmi alap

–

beruházások

–

UNIO-s támogatás

–

csatornázás

–

pályázatok

–

csatornahálózat

–

vidékfejlesztés

–

támogatások

–

csatornaberuházás

–

lakossági beruházás.


Lényegesen pozitívabb képet mutatnak a csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésére vonatkozó válaszok. Az összes megkérdezett képviselő hallott már arról, hogy településén kiépül a szennyvízhálózat, és egy kivételével mindannyian tudták, hogy mikor kezdődnek a munkák. A kivételt képező képviselő szerint „már évek óta nem történik semmi”, így a munkák megkezdése szerinte igen kétséges. A többiek 2006-ra (főleg tavaszra) taksálták a munkák megkezdését, bár volt egy 2007-es vélemény is. A képviselők szerint a projektet Európai Uniós támogatás és lakossági hozzájárulás biztosítja elsősorban, de alig kevesebben említették az önkormányzati pénzeket. A legkevesebb döntéshozó az állami támogatás mellé tette a voksát abból a szempontból, hogy forrást biztosít-e vagy sem. A beruházásról kapott tájékoztatással közepesen elégedettek a képviselők; egyes vélemények szerint semmi információt nem kapnak (elsősorban a helvéciai képviselők), míg mások szerint minden tájékoztatást megkaptak már (kecskeméti döntéshozók). Ennek megfelelően – és talán mert a részletes információk feldolgozására úgysem lenne idejük – csupán csak a legfontosabb tájékoztatást várják el a projekttel kapcsolatban. A felsorolt információk (rákötés költsége és díja, rákötés ideje, a közlekedési korlátozások) között nem éreznek különbséget a megkérdezettek, így mind a négy esetben közel azonos átlaggal várják el a döntéshozók a projekttel kapcsolatban a tájékoztatást. A további kérdésekkel kapcsolatos válaszokat nagyban határozta meg az, hogy a megkérdezettek nagy része már korábban rácsatlakozott a hálózatra. Ennek megfelelően csak azok a képviselők válaszolhattak érdemlegesen, akik adott utcában vagy településen lakott. A megkérdezett képviselők fele állította, hogy ismeri a szennyvíz bekötése után fizetendő díjat, ami az így válaszoltak szerint valószínűleg kevesebb lesz, mint az eddigi szállítási költség. Optimista vagy politikusi nézetet mutatja az is, hogy a döntéshozók szerint a csatorna díja a következő években nem fog változni.


A beruházás fontos a képviselők szerint is. Válaszaik alapján elsősorban a környezetvédelmi szempontból lényeges a projekt, az összes képviselő szerint ez nagyon fontos szempont (5,0). A másik két szempont (kényelmesebb hétköznapok és csökkenő költségek) ugyanolyan értékben számít fontos szempontnak (4,2 körüli átlaggal) a megkérdezetteknek. Végül a képviselők maximálisan egyetértettek a felsorolt állításokkal: –

az összes megkérdezett döntéshozó teljes mértékben egyetért azzal, hogy a közlekedési korlátozások okozta problémákat ellensúlyozza a végeredmény;

–

mindössze egy kivétellel értenek teljesen mértékben egyet a képviselők azzal, hogy a munkák okozta kényelmetlenséget ellensúlyozza a projekt;

–

végül csak nagyon kicsit lemaradva, de magas értékkel értenek egyet a megkérdezettek azzal, hogy a település fejlődése érdekében a közösségnek is áldozatokat kell hozni.

Pécs, 2006. január 26.

Ferling József

dr. Orosdy Béla

projektigazgató

közvélemény-kutatási szakértő


A csatorna- és szennyvízhálózat kiépítésének lakossági megítélése. Kecskemét, Kerekegyháza, Ballószög és Helvécia településeken

Recommend Documents