Alapítási év: 2007 Kiadja: H-Média Bt. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Szer Felelős szerkesztő: Varga Géza kesztőség: 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c. E-mail:
[email protected] Tel./ Tördelés, nyomdai Fax: 76/476-115 Nyomda: előkészítés: dr. Potó István Mátyus Bt. Felelős vezető: Mátyus Gyula
Hírös Naptár www.hirosnaptar.hu
Értékőrző havilap 2010. július - augusztus
„Magyarországon legyünk európaiak, és Európában legyünk magyarok.” (Kodály Zoltán)
70
Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. ügy vezető igazgatója, producere 1940. augusztus 17-én született. Probstner Jánossal és Erdei Péterrel együtt azon kevesek közé tartozik, akik nemzetközi hírű intézmények alapítói lettek ebben a városban. A hunyadivárosi Miron-villában, illetve a Kerényi József által mellé álmodott falak között, az általa vezetett stúdióban készült filmek és rendezőik hetvennél több nemzetközi fesztiválon kaptak díjat, s a kecskeméti alkotásokat a világ számtalan országában vásárolták meg Japántól Kanadáig, Ausztráliától Finnországig. Mikulás Ferenc Balázs Béla-díjas, az Olasz Filmművész Szövetség „Max Massimino Garnier” díjának, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjének és a Bács-Kiskun Megyei Príma Díjnak, illetve az Európa Jövőjéért Díjnak birtokosa. Folytatás a 4. oldalon
Szekér Endre feleségével és gyermekeivel
A család a legfontosabb, a többi mit sem ér
75
Tudós irodalom történész, négy évtizeden át a Forrás szerkesztője, megszámlálha tatlanul sok cikk, tanulmány szerzője, könyvek
A kecskeméti építészet klasszikus korának kimagasló vezéralakja
75
„Alkotásai mindmegannyi diszei városunknak, a kifejlett müizlésnek és a tökélyre vitt szaktudásnak pedig elismerésre méltó eredménye” – méltatta a Kecskeméti Nagy Képes Naptár. Id. Zaboretzky Ferenc 1857ben született Budapesten. Építőmester apja építészi pályára szánta, nevelését céltu-
datosan ennek megfelelően irányította. Már középiskolás korában megismerkedett a szakma gyakorlati oldalával: az iskolai vakációk alatt egyrészt apja, másrészt a nagyhírű Diescher építész vállalatainál elsajátította a kőműves- és az ácsmesterséget. Később Steindl Imre műegyetemi tanár, a parlamenti épület alkotója irodájának munkatársa
lett. Itt avatták be a tervezés művészetébe.
Folytatás a 2. oldalon
LEÓ, A „ZENEBOHÓC”
60 éves a Leskowsky Hangszer gyűjtemény alapítója
60 Mikulás Ferenc
írója és lektora, számos elismerés birtokosa, így például Kecske mét díszpolgára. Önma gát azonban mindig tanárnak tartotta. Dr. Szekér Endre,
sokak Bandija, Bandi bácsija júliusban töltötte be a 75. életévét. Tanáraivaltanítványaival, pályatársaival-kollegáival „összeöregedve” ma sincs céltalan perce, órája. Rendületlenül olvas, leveleket ír, és persze dolgozik, most éppen a közeljövőben megjelenő új kötetéért, a Márairól szóló írásainak gyűjteményes kiadásáért aggódik. Boldogan tekint a körülötte forgolódó feleségére, közben mesél életéről és persze az igazán „fontos” dolgokról: a családról, gyermekei sikereiről, tündér-unokáiról. Folytatás a 2. oldalon
Id. Zaboretzky Ferenc
Célok és sikerek egy élet tükrében
3. évfolyam 4. szám
Már nem emlékszik pontosan, hogy Eötvös Gábor legendás „Van máááásik!” műsorszáma vagy egy híres szovjet zenebohóc varázsolta el annyira gyerekkorában, hogy otthon a család legnagyobb meg-
rökönyödésére kijelentette, ő bizony zenebohóc lesz. Ugyan a cirkusz porondja beteljesületlen álom maradt, de ha belegondolunk, a „zenebohócság” – ha nem is a szó szoros értelmében – valóFolytatás a 6. oldalon ra vált.
Leskowsky Albert szeretett hangszerei között
Források: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára • Filmkultúra • Katona József Könyvtár • Kecske méti Közlöny, 1935 • Kecskeméti Lapok, 1935 • Kecskeméti Nagy Képes Naptár, 1906-os évre • Lendvai Erzsi: Homokországról jut eszembe • Napút-évkönyv, 2006 • Szőlősgazdák Nagy Képes Naptára, 1906-os évre
Kecskeméti iparosok és kereskedők 1906-ban (alul, középen id. Zaboretzky Ferenc)
tották” – méltatta a Kecskeméti Közlöny. A századforduló előtti években, a ballószögi homokon Wéber Edével megalapította a híres helvéciai szőlőkultúrát. Ő maga Helvécián 30 holdat telepített be. A világháború alatt 400 ezer korona hadikölcsönt jegyzett. 1927-ig tevékenyen részt vett a város életében, ekkor szeretett felesége halála miatt kiköltözött helvéciai birtokára. Sokat gyengélkedett régi gyomorbajával. 75 éve, 1935. jú-
A kecskeméti építészet klasszikus korának kimagasló vezéralakja Folytatás az 1. oldalról
Közben a műegyetemen tanult, majd annak végeztével előbb egy vasútépítés, azután Pártos és Lechner műépítészeti cége megbízásából nagyobb vidéki építkezések művezetője lett. Részt vett a szegedi városháza, a zombori kaszárnya, a karlócai szerb gimnázium és teológia építésében, valamint ő irányította a kecskeméti városháza mun-
az Újkollégium, a reáliskola építése az ő nevéhez fűződik. „A kecskeméti építészet klasszikus korának kimagasló vezéralakjává nőtt meg rokonszenves alakja s alkotásaival együtt járt a megtiszteltetések egész sora: a róm. kat. Egyháztanács tagjává, a Népbank igazgatósági tagjává, a gyufagyár alelnökévé, számos részvénytársaság és szövetkezet igazgatósági tagjává válasz-
lius 3-án éjszaka 2 órakor halt meg. Aznap a Kecskeméti Közlöny nekrológjában ez állt: „Egyetlen sóhajjal vált meg az élettől, éppolyan csendben, amilyen szerény, egyszerű és minden hivalkodástól mentes volt az egész élete. Az alkotás korának egy darab Kecskemétje szállt vele sírba, búcsújánál megilletődötten, a nagy halottnak kijáró tisztelettel hajt fejet Kecskemét.”
Fényes talentumát a közért forgatta
75
nő szónok, a legkényesebb helyzetekben is pillanatok alatt föltalálta magát” – írta halálhírét közlő cikkében a Kecskeméti Közlöny. Iványosi Szabó László 1871-ben született régi kecskeméti családban. Középiskoláit a piaristáknál végezte, színjeles tanuló volt és kitüntetéssel szerezte meg a fővárosban az ügyvédi diplomát is. Pályáját mint jogakadémiai magántanár és ügyvéd kezdte. S bár irodája hamarosan híres lett, igazi működési területe mégis a közélet és az egyházi élet lett. A törvényhatósági bizottság tagja, számos társadalmi egyesület vezetője, a Katolikus Egylet elnöke Családi fotórészlet (az ülők közt bal oldalt Iványosi Szabó László)
„Kivételes képességű férfiú volt, aki vele született képességeit még állandó tanulással is öregbítette. Mint kitű-
2
volt, kormányfőtanácsosi címet is kapott. Révész István püspök legközvetlenebb bizalmi embereként a város katolikus életének irányítását is kézben tartotta. 1923 és 1932 között az egyházközség főgondnoka volt. Aktívan részt vett a piarista gimnázium új épületének, illetve a hetényegyházi templom felépítésében, és igen sokat tett az Angolkisasszonyok tanítóképzőjének és leánygimnáziumának fejlesztéséért is. Élete utolsó éveiben sokat betegeskedett. Erős szervezetét elhatalmasodó szívbaja 75 éve, 1935. július 4-én győzte le. „Iványosi Szabó László dr. szegény családból küzdötte fel magát fényes talentummal, lankadatlan buzgalommal és jeles polgári erényekkel” – méltatta a temetéséről hírt adó cikkében a Kecskeméti Lapok.
Gyermekként nagyapjával
kálatait is. Ez utóbbi alapkövébe be is vésték a nevét. Id. Zaboretzky Ferenc 1894-ben telepedett le Kecs keméten és egyremásra alkotta meg a város akkori legimpozánsabb épületeit. A konzervgyár, a vasgyár, a gyufagyár, a villanytelep, az árvaház, a Gazdasági Egyesület és a Kaszinó palotája, a katolikus bérpalota,
Gyermekkor
Folytatás az 1. oldalról
Értelmiségi családból származom. Édesapám gyógyszerész, nagyapám református lelkész, dédapám mérnök-tanár, Jedlik Ányos tanítványa volt, aki 48as főhadnagyként Világos után Pesten, az Újépületben, majd Kufsteinben raboskodott. Egész életemet befolyásolta ez a környezet, a kor, ezek az évtizedek. Mindkét nagyapám művészet-pártoló volt, egymással versben leveleztek. Tekintélyes könyvtáraikban sok időt töltöttem. Hálás vagyok nagynénéimnek is, akiktől első könyveimet (Új Idők Lexikona, Tolsztoj: Háború és béke, Swift: Gulliver utazásai) kaptam. Mesékre nem emlékezem, de arra igen, amikor Édesapám Arany János Fiamnak című versét fölolvasta nekem. Könnyű volt tehát belenőni az irodalomba! Gyerekként „átéltem” a második világháborút; láttam zsidóüldözést, a repülők ránk irányított géppuskázását. Édesapámat behívták katonának, szörnyű bombázások idején másokkal együtt én is rettegtem az óvóhelyen. A front közeledtekor Nyugatra menekültünk, eljutottunk Bécsig. A Pazmaneumban voltunk, s láttam, amikor az orosz katonák elhurcolták a magyar főtiszteket. Bécsből Budapestre jöttünk „haza” – nagynénémék lakásába. Beiratkoztam a budai ciszterci gimnáziumba, de közben váratlan örömünkre Édesapám hazaérkezett a nyugati fog-
ságból. Kiskunhalasra költöz- Tanítás tünk, Édesapám ott dolgozhatott mint gyógyszerész, majd Tanár lettem. Előbb Bugacon Kecskemétre jöttünk. tanítottam, ahol még nem volt villany, és két petróleumlámpa fénye mellett olvastam, azután Tanulmányok két évig Kecskeméten, a II. RáA körülmények hatalma kóczi Ferenc Általános Iskolá(Beauvoir szavaival) meg- ban, majd harminc évig, azaz határozta a család és az én közel fél-életen át a Katona sorsomat is. Két rokonomat József Gimnáziumban, végül meghurcolták a személyi kul- a Református Gimnáziumban. tusz idején, vagyonunkat el- Büszke vagyok tanítványaimra; vették, „osztályidegen” szár- én nagyon szerettem őket, és mazási kategóriába kerültem. ők is ragaszkodtak és ragaszÍgy nem vettek fel a gimnázi- kodnak ma is hozzám. Nemrég umba sem, ezért Kecskemét- az utcán megállított egy volt ről Pestre kellett mennem diákom és csillogó szemekkel református egyházi iskolába, idézte föl gyerekkori emlékeit, a Lónyayba. Aztán a kecske- hogy egyszer Csontváry-albuméti Katona József Gimnázi- mot vittem be az órára, hogy umban jelesre érettségiztem, Pestre jártunk színházba… de származásom miatt nem Egy tanár sose tudhatja, hogy javasoltak továbbtanulásra. mikor mit ad tanítványainak! Ennek ellenére vállaltam a felvételit, de „szakmailag megfe- Az irodalmár barátai lel, ideológiailag azonban kilátástalan” értékelést kaptam, A kecskeméti Forrás folyóirat és több ízben is elutasítottak. alapítója, és negyven éven át Végül a pesti Apáczai Cse- főszerkesztő-helyettese volre János Pedagógiai Főiskola tam. Nagyszerű élményekkel után az ELTE magyar–törté- gazdagodtam. Mint szerkesznelem szakára kerültem. Itt tő, megismerkedhettem Illyés szereztem diplomát, itt dok- Gyulával, Németh Lászlóval, toráltam magyar nyelvészet- Sütő Andrással, Alberto Moből Szathmári István profes�- raviával stb. Olykor így barátszor úrnál. (Az elnök Bárczi ságok is szövődtek. Illés EndGéza professzor volt.) Hálás rével évtizedekig, az ő haláláig vagyok egyetemi tanáraim- tartó nagyon különös, közenak, többek között Szathmá- li kapcsolatban voltam. Buda ri Istvánnak, Fábián Pálnak és Ferenccel sokban egyezünk a Nagy Miklósnak, akiktől kivá- külső világ, az emberek megítélésében. Közös bennünk ló útravalót kaptam.
Feleségével és unokáival
Sütő András dedikációja
Alberto Moraviával 1973-ban
A család a legfontosabb, a többi mit sem ér
az az alapvető morális tartás, amely Nagy László erkölcsébe kapaszkodik, a munka mellett talán ezért is találkozunk oly gyakran. Közel áll hozzám a legjobb levélíró, Ilia Mihály is, vele évtizedek óta levelezek. De a barátok közt említhetem még Vekerdi Lászlót, Pilinszky Jánost, Kántor Lajost, Faludy Györgyöt, Finta Józsefet, Fodor Andrást, Solti Kálmánt és a külföldre szakadtakat: Thinsz Gézát, Kabdebó Tamást, Sipos Gyulát, Czigány Lórántot és Ferdynandy Györgyöt is. Sok ezer kötetes könyvtáramban számtalan dedikációt őrzök tőlük.
Összeöregedve Az elmúlt évtizedekben tanárként, osztályfőnökként, szakkörvezetőként, és persze szerkesztőként sokakkal hozott össze az élet. S bár az idő múlik, egy-egy találkozás, telefon vagy levél láttán jó dolog megtapasztalni az egymás iránti töretlen tiszteletet, szeretetet. Az érettségi- és évfolyam-találkozókon egykori tanítványaimnak szoktam mondani azt, hogy összeöregedtünk. De ezt érzem akkor is, amikor a tíz évvel idősebb professzorommal, Szathmári Istvánnal, vagy egykori kollegámmal. Orosz Lászlóval beszélgetek.
tos mérnök-nagybátyám erős és szilárd hitére. Kisdiákként hallottam, és most is ott cseng fülemben Ravasz László kérdése: „Mi lenne, ha most és itt csöndben megjelenne Krisztus?” Azóta is figyelmeztető mérce ez számomra. De felnőttként is körbevettek Isten emberei. Üzenetnek véltem és ma is őrzöm a Kovács Bálint református lelkésztől kapott könyvjelzőt, amelyen egy szó áll: Jézus. És persze sokszor találkozok, beszélek papokkal, Jelenits atyával, Kiss Jánossal stb. A túlzott vallásosság sosem volt jellemző rám, de amikor a betegségben közel kerültem a halálhoz, Adyhoz hasonlóan megéreztem: „Csöndesen és váratlanul. Átölelt az Isten.”
Család
Életem és munkám nem jellemezhető csak adatokkal. Hisz fontosabb mindennél a családom: feleségem, Vetéssy Zsófia, akivel immár 43 éve derűsen, jól megvagyunk, fiunk, Zsolt, lányunk, Zsuzsa, unokáink, Dorka, Zita és Alíz. A távolabbi ősök és az én kis családom: erőt ad, éltet. Az irodalomnál erősebben. Szeretett családom, barátaim, írótársaim, tanítványaim (és könyveim) között élek. Emberek közt. Boldogan. Igen, részese lehettem annak a külöHitben nös pillanatnak, boldogságnak, melyről Kosztolányi ír a Hajnali Mindig voltak a környeze- részegségben: „Szóval bevallom temben olyanok, akik a hit néked, megtörötten / f öldig hajolútján segítettek. Gyermek- tam s mindezt megköszöntem.” ként rácsodálkoztam indulaVarga Géza
3
Mikulás Ferenc és Matolcsy György
Célok és sikerek egy élet tükrében Folytatás az 1. oldalról
– Milyen összegzést mondana erről a hetven évről? – Az életkorral párhuzamosan felgyorsul az idő, s míg gyermekkoromban csak vánszorogtak a napok, ma úgy érzem, ez a pár évtized gyorsan elrepült. A filmstúdióval kapcsolatban nagy vonalakban az valósult meg, amit elképzeltem, azzal a különbséggel, hogy mindezt időben hamarabb, s őszintén szólva kicsit kön�nyebbnek gondoltam. Ma már tudom, hogy egy-egy kiemelkedő siker önmagában semmit sem jelent. Minden elkövetkező alkalommal újból és újból neki kell feszülni a dolgoknak ahhoz, hogy az elképzeléseink hosszú távon végig vitt és széles körben elismert tevékenységet eredményezzenek. Így nézve az elmúlt közel negyven évben a stúdió élete egy folyamatos küzdelem volt.
4
– Emblematikusnak mondható ma már a „Magyar népmesék” sorozat, melyből eddig 89 epizód készült el. – A sorozat megszületésének körülményeihez annyit, hogy amint az saját neveltetésemben rám hagyományozódott, úgy a következő generációk életszemléletének alakításánál is fontosnak tartom azoknak az értékeknek a megőrzését, átadását, melyekbe mi magyarként beleszülettünk, s melyek a mai társadalom ke-
retein belül egyre nehezebben érvényesíthetők. Ezért is javasoltam annak idején a Magyar Televíziónak a nagyrészt eredeti gyűjtésből származó népmeséink animációs feldolgozását, amit később a „Mesék Mátyás királyról” sorozat és a „Mondák a magyar történelemből” is követett, de hasonló elgondolásból készítettünk kisfilmet a sámánizmusról vagy a székesfehérvári Szent István bazilikáról is. A Magyar népmesék sorozat különlegessége, hogy Szabó Gyula gyönyörű orgánumán megőriztük benne a magyar nyelv ízes fordulatait, s az adott tájegységre jellemző motívumvilágot, díszítőművészeti elemeket. A filmek többrétegűségét gazdagítja a népzenei hangulatot teremtő Kaláka együttes közreműködése is. Jövőre lesz negyvenéves a stúdiónk, s reményeink szerint addigra mind a száz epizód elkészül. – Mi az oka annak, hogy a stúdió tevékenysége nemcsak népmese-feldolgozások készítésére korlátozódott? – Kezdettől el akartam kerülni a „vidékiesség” csapdáját – bebizonyítva, hogy a fővároson kívül is lehet széles tematikájú, értékteremtő munkát végezni. A művészfilmek sorában kiemelkedő volt például az 1984-ben itt készült „Apokrif” című film,
amely Haris László és Orosz István munkája. Személyes indíttatásom és ebből következő ötvenhatos múltam társadalmi problémákkal foglalkozó művek létrehozására is ösztönzött. Főleg Szoboszlay Péter munkásságára gondolok itt, aki a hatalommal való visszaéléstől kezdve a hétköznapi fasizmusig számos témát dolgozott fel e témakörben. Külön kategóriát jelentenek az olyan önálló televíziós sorozatok is, mint például a „Vízipók-csodapók”. Folyamatosan kapcsolatot tartunk a külföldi (londoni, kölni, párizsi, müncheni, berlini, bécsi stb.) stúdiókkal, és vis�sza-visszatérően születnek kooprodukcióban készült filmjeink, mint például a „Majmok kastélya”. A bedolgozások, külföldi bérmunkák külön jelentőséggel bírnak abból a szempontból is, hogy az ebből képződött bevételnyereséget visszaforgatjuk saját filmjeinkre, saját sorozatainkra. Kezdettől jelzett, élő törekvésünk volt Kecskemétet az animációs filmek fesztiválvárosává tenni, aminek első rendezvénye végül 1985-ben volt, s melyet 2008-ban a világ legjobb 12 animációs fesztiválja közé választottak. Ma már a KAFF tizedik, jubileumi fesztiváljára készülünk, amely – egy párhuzamos rendezvénnyel – hetedik alkalommal lesz nemzetközi fesztivál.
– A stúdión kívül milyen személyes szálak fűzik Kecskeméthez? – A filmszakma előtt geodétaként dolgoztam, így részem volt a város arculatának kialakításában. Kerényi József tervezte a Hunyadiváros utcahálózatát, s én készítettem el a városrész alaptérképét, tűztem ki az utcák pontos helyét: azaz ugyanitt dolgoztam már a hatvanas években is. A filmstúdió helyén dűlőút és kukoricaföld volt, kicsit arrébb egy bolgárkertészet. A stúdió telkén lévő idősebb épületet a Miron család már jóval korábban felajánlotta az államnak, s én ennek a lépcsőjén ülve terítettem szét a munkalapjaimat. – Felvetődött, hogy a stúdióban készült filmek népszerű mesefiguráinak kiállításával játszótér épüljön a szomszédos parkban. – Életrevalónak tartom az ötletet, bizonyára sok látogatót vonzana. Csak hozzánk minden évben 70-80 gyermekcsoport érkezik, akik örömmel tekintenék meg ezt a szabadtéri mesevilágot, amely idővel Kecskemét, egyúttal a Hunyadiváros nevezetességévé is válhatna. Ennek kezdeményével stúdiónk kertjében már találkozhatunk. Vízipók vagy épp egy másik mesefigura társaságában kezdettől szívesen fényképezkednek a látogatóink. Azt gondolom, meg kell ragadni azokat a dolgokat, amelyek egyes-egyedül csak nálunk vannak. Kada Erika
Vallomások
Göcsei Rita, a Jézus Szíve Társaság általános elöljárója
60
Cserkészkép unokaöccsével és húgaival
„Hívő katolikus család negyedik gyermekeként Budapesten születtem 1950 tavaszán. Hatévesen éltem át a forradalmat, amelynek bukása után szüleim a disszidálás mellett döntöttek. Ők ugyanis azt akarták, hogy gyermekeik hitben nevelkedjenek, tanulhassanak, utazhassanak, hogy nyitott, szabad emberek legyenek. 1957 januárjában az utolsók között hagytuk el az országot. Bár kicsi voltam,
a Társaság a torontói leánycserkészcsapatot. Belépésem a cserkészetbe életem meghatározó, irányt adó döntése lett. A cserkészfogadalomban megfogalmazott szavak – Isten, haza, embertárs – lett az értékrendem. Baráti köröm ekkor alakult ki, sokakkal ma is tartom a kapcsolatot. Az évek folyamán egyre mélyült a barátság a Testvérekkel is. 1973-ban pedig átvehettem a parancsnokságot. Közben földrajz-szociológia szakon egyetemi diplomát szereztem és Kanada egyik legnagyobb élelmiszergyártó vállalatánál helyezkedtem el mint üzletkötő. A kereskedelmi légkört megszerettem, itt is sok emberrel találkozhattam. 1988-ban a Társaság újonnan átdolgozott rendi alapszabályát angol nyelvre fordítottam. Ez a munka mélyen megérintett. Láttam, hogy akiket ismerek, azok élik is a leírtakat: Jézus szeretetét sugározzák az emberek, a családok felé. Feltettem a kérdést magamnak: választhatja-e ezt az életformát egy mai modern nő? Boldog, kiegyensú lyozott, sikeres korszaka volt ez életemnek. Hosszas tusakodás után mégis igenné formálódott bennem a válasz, és 1990-ben beléptem a szétszóratás után újraindulhatott Társaságba. Az előbb említett értékrend az évek folyamán egy kicsit más sorrendet kapott: inkább embertárs, haza, Isten lett. Értékrendem
most helyreállt, Isten ismét az első helyre került. Az elmúlt húsz évben mindennapjaimat a közösség szolgálata töltötte ki, 2005-ben általános elöljáróvá választottak. Édesapám döntésemnek nagyon örült, azt mondta: „Oda kell menned, ahol szükség van rád!” 1992-ben magyarországi munkára kértek fel. Először csak egy évre szólt a kérés, de ma már véglegesnek látom. 1993-ban jöttem először Kecskemétre, kereskedelmi tapasztalataimat is fölhasználva azóta segítem a Korda Kiadó sajtóapostoli munkáját, a beszerzői-terjesztői feladatokat látom el. Rendszeres kapcsolatot ápolok a helyi (nem csak egyházi) iskolák vezetőivel, tanáraival, emellett a Főplébánia Karitász Csoportjának kuratóriumi tagjaként részt veszek a RÉV Szolgálat tevékenységében is. Az első években nehéz volt az alföldi levegőt megszokni, de mára már megszerettem a várost. Nagyon nagy hála van bennem. Hála a tegnapért, családomért, a Jézus Szíve Társaságáért, cserkészbarátaimért, munkatársaimért, s hogy mindazt, amit kaptam, most itthon is továbbadhatom. Egész életemet egy természetes folyamatnak látom. Ha egy-egy feladatnál akadt is nehézség, alapjában mindig boldog voltam. S lehet, olykor nem is tudtam róla, csendesen mindig velem volt az Isten.” Lejegyezte: Varga Géza
Családi fotó (az ülő sorban jobb szélen Göcsei Rita)
Négyévesen
mégis megmaradt bennem az út emléke. Nem kelthettünk feltűnést, ezért nem utazhattunk együtt. Előbb édesapám és a bátyám indult, édesanyámmal csak később követtük őket. A Fertő-csatornán keresztül ismerősök kísértek bennünket. Amikor átértünk a határon, egy kunyhóban húztuk meg magunkat, onnan az osztrák fináncok kísértek be a legközelebbi faluba. Az úton nem értettem a többiek szomorúságát. Én úgy tudtam, disznóölésre megyünk a csapodi rokonokhoz. Csak a határ túloldalán értettem meg szótlanságukat, bánatukat: ekkor mondták meg nekem, hogy szabad földre értünk. Fél évig Ausztriában várakoztunk, majd ismerőseink hívására Torontóba utaztunk. A kanadai városban sok magyar élt már akkor is, 49esek, 56-osak. Angol iskolába jártam, de mindennapjaimat a magyar jezsuiták által vezetett egyházközségen belül töltöttem. Itt ismerkedtem meg a Jézus Szíve Társasága (Népleányok) testvérekkel. A Magyarországon alapított kö zösség ebben az időben csak külföldön működhetett nyilvánosan. Torontóban óvodát üzemeltettek, s hogy legyen magyar könyv az ott élőknek, Korda Könyvesboltot nyitottak. Nagy élményt jelentett számomra, hogy az egyik nyári szünetben, alig 11 évesen már ott dolgozhattam. Ebben az időszakban alapította meg
5
– Érettségi után az NDK-ba kerültem, ahol hajógyártási technológusnak tanultam. Hajót ugyan ha kétszer láttam, de megtanultam németül és „belebotlottam” az akkor ott járó magyar zenészekbe – először Bergendyékbe –, majd jött a következő nagy dobás, az Omega. Az első kelet-németországbeli koncertjükre Benkő Laci vitt be, mint unokabátyját. Aztán később egyszer a repülőn éppen Illés Lajos mellett ültem, a magyar zenészek krémje valamilyen nagyszabású eseményre volt hivatalos az NDK-ba, aminek az lett a vége, hogy az iskola helyett velük tartottam, mert kellett a segítség. Persze ez csak amolyan „trógerságot” jelentett. Kitaláltam magamnak, hogy jó lesz nekem ez a „zenekörnyéki” élet. Aztán itthon is ezt folytattam egy ideig, így lehettem tanúja a magyar rockzene klasszikus tíz évének.
6
– Nem gondoltál arra, hogy magad is zenei tanulmányokat folytass? – A turnézás után visszamentem az NDK-ba. Hivatalosan nem voltam a hallgatója, de bejárkáltam a rostocki egyetemre. Ott volt egy egyház-
LEÓ, A „ZENEBOHÓC” 60 éves a Leskowsky Hangszer gyűjtemény alapítója Leskowsky Albert (Fotó: Kiss András)
Egy az ötven különleges kerékpár közül (Fotó: Kállai Erzsébet)
Folytatás az 1. oldalról
– Bár még kisgyerek voltam, amikor meghalt, maradtak emlékeim a gazdálkodó tiszaalpári nagyapámról, a jó öreg nagyon tudott énekelni, egy bendzsóval mulattak a barátjával együtt. Apámról már csak a halála után derült ki számomra, hogy valamikor dobolt egy tánciskolában, amit alig akartam elhinni, mert egyébként nem nézte túl jó szemmel, hogy a zenélés felé kacsintgatok, abban az időben „dörgött” ugyanis a rock and roll – meséli a nem túl erős családi „indíttatást” a zenélés irányába Leskowsky Albert. A sors könyve azonban – ha van ilyen – elkerülhetetlenül a zenét írta meg számára. Mert mi mással magyarázhatók azok a „véletlenek”, amelyek minden kitérő ellenére újra és újra ebbe az irányba sodorták?
zenei fakultás, ami valójában nem is működhetett, mert betiltották. Annyira nem figyeltek oda, hogy azt hitték, én is oda járok. Hihetetlen, hogy ott a könyvtárban az 1400 / 500-as évekből származó ősnyomatokat is a kezembe foghattam. Aztán elfogyott a pénzem és az idő is hűvösödni kezdett, úgyhogy hazajöttem. Ez ’74 ősze volt.
egy hangszerkereskedésnél. A határon kérdezték, hogy zenész vagyok-e, én kis túlzással azt válaszoltam, hogy igen és mindig átengedtek vám nélkül, mondván, hogy ezek ócska, régi hangszerek. Akkoriban az elektromos gitárra és hasonlókra „mentek rá”. Az egyik népzenei találkozón volt a gyűjteményem első kiállítása, majd miután a hangszereket felajánlottam a városnak, a Katona Emlékházban kaptam egy szobát. Tulajdonképpen innen – ez ’79-ben volt – számítom a gyűjtemény születését.
S mit hoz a sors? A Katona József Múzeumban, ahová álláskeresési szándékkel kopogott be Leskowsky Albert, éppen egy hangszertörténeti kiállításra készültek. Igaz, diploma nél- A gyűjtemény többször is vándokül csak egy hivatalsegédi állás rolt, a Katona Emlékház után jutott, amolyan mindenes, de a piarista gimnázium alagsora, gyorsan köztudomásúvá vált, majd a Zimay utcai ház követhogy a zene „bolondja”. kezett. S közben gyarapodott és gyarapodott: Leskowsky Albert – Hogyan kezdődött a hang- alapítványi támogatással Kubászergyűjtés? tól Észak-Koreáig bejárta a vilá– Ahogy volt egy kis pénzem got, hogy újabb és újabb különmár az NDK-ban is vásárol- legességeket hozzon magával. A tam hangszereket, de különö- Leskowsky Hangszergyűjtemény sen Prágában. Útközben ha- helyet adott számtalan zenei zafelé mindig megálltam ott rendezvénynek és kedvelt cél-
pontja lett az osztálykirándulásoknak, itt ugyanis – megelőzve a múzeumpedagógia mai trendjeit – már 20 évvel ezelőtt is üthették, fújhatták a gyerekek a hangszereket. – Sajnos, mára nagyon rossz állapotba került az épület, de a küzdelmet a feltételek javításáért most már átvette tőlem a gyűjtemény új vezetője, Szilágyi Áron, aki nagyon szépen viszi tovább és már kezdőként is nagyon jó. Nyugdíjasként is csinálok gyerekfoglalkozásokat és megvan még a biciklimániám is. Már vagy 50 régi kerékpár van a garázsomban. Most kórházba kell mennem, de utána ismét belehúzok, nem estem ki a lendületből. Nagyon örülök neki, hogy megértem ezt a kort, hiszen vannak jó néhányan, jó haverok, zenészek, akik, sajnos, már elmentek. Az egész élet egy ajándék, s az ember most látja csak, hogy mennyire az. Kállai Erzsébet
A MI EGYÜTTESÜNK EGY NAGYON-NAGYON JÓ CSAPAT… 30 éves a Renaissance Consort
30
évvel évvel ezelőtt, 1980-ban egy csapat frissen végzett – a szegedi zeneművészeti főiskoláról kikerült – kecskeméti fiatal kereste fel Pálinkás Albertet. Valahonnét tudták róla,
hogy igen magas hőfokon ég a régi, középkori zene iránti vonzalma, ismeri és játssza is azt. Mivel őket – név szerint Kuna Lajost, Keller Mihályt, Iglódi Évát, Hegedűs Juditot és Korb Gézát – szin-
– Nem volt könnyű dolgunk, hiszen Magyarországon csak akkoriban kezdett éledezni az érdeklődés a régi korok, a 15-17. század zenéi iránt – emlékszik vissza a kezdetekre Pálinkás Albert. – De ezidőtájt már ismertem Czidra Lászlót, aki nálunk e műfaj elindítója volt. Ő igyekezett minden hozzá fordulónak segítséget adni, s mivel úgy tartotta, a kotta közkincs, az ő jóvoltából mi is kottákhoz juthattunk. Így kezdtünk tehát muzsikálni. Kezdetben modern hangszereken játszottunk, hiszen más nem állt rendelkezésünkre. De mindannyian éreztük, hogy az lenne az igazi, a hiteles, ha a régi zenét régi hangszerekkel szólaltathatnánk meg. Ezért jelentett felbecsülhetetlen értéket az együttesünk számára, hogy a város
szellemi-kulturális életének meghatározó egyéniségeiből, alkotóiból, művészeiből megalakult társaság, a Bács-Kiskun Megyei Alkotók Köre és az akkori művelődési osztály jóvoltából hozzájuthattunk az első korhű – és amúgy igencsak drága – hangszerekhez. Ezeket használjuk a mai napig is, igaz azóta már sikerült bővítenünk a „hangszerparkunkat”. Amikor 1985-ben Czidra László és Benkő Dániel szervezésében (utóbbi akkor a régi zenei élet elismert alakja volt) létrejött az első hazai Régi Zenei Fesztivál Mihályiban, már számtalan – reneszánsz zenét játszó – zenekar közt adhattunk számot arról, mit is tudunk. Az itt kapott szakmai elismerés igazi áttörést hozott az együttes életében. További fesztivá-
a zenész barátokat, társakat, akikkel e három évtized alatt együtt muzsikáltunk. A nyitó koncerten – amelyen egyik alapítónkra, Keller Mihályra emlékeztünk kedvenc darabjainak felidézésével – a zenekar jelenlegi tagjai szerepeltek, míg a további alkalmakon az együttes korábbi tagjai és zenész barátaink is fellépnek majd velünk.
tén érdekelte ennek a kornak a zenéje, megkérték, hogy a továbbiakban muzsikáljanak együtt. Így alakult meg a Régi Zene Együttes, amely ma Renaissance Consort né- – Bizonyára nemcsak a reneszánsz zene iránti rajongás tarven ismert. totta össze az együttest három lok, fellépések, rádió- és tv- évtizeden át. felvételek követték egymást, – Bátran és vidáman merem és természetesen számtalan mondani, hogy a mi együttesünk egy nagyon-nagyon jó koncert is. csapat. Ha bármikor voltak is – A harmincéves jubileumot is nézeteltéréseink, azok a régi koncertsorozattal ünnepli az zene műfaji jellegéből adódegyüttes. Az első hangversenyt tak. A korabeli zenéről nem a Hírös Hét alatt hallhatta a készültek hangfelvételek, így a megszólaltatásuk nemcsak kecskeméti közönség… – Azt gondolom, visszaem bonyolult és nehéz, de igen lékezni jó dolog. A három változatos is lehet. Előfordult, évtizednyi közös muzsiká- hogy különbözőképpen láttuk, lás mindannyiunkat számta hogy is kellene egy darabot lan élménnyel gazdagított. A játszani. De ez a koncertjeinharmincéves Renaissance ken már soha nem hallatszott, Consort jubileumi koncert- hiszen mindig megtaláltuk a jein nemcsak a sokféle régi közös megoldást. S bár a zemuzsikát, különböző temati- nekar alapító tagjai közül már kájú – szerelemről, barátság- csak én játszom az együttesról, a reneszánsz költészetről, ben, a Renaissance Consort a korabeli társasági életről, már harminc éve zenél. Ha vígasságról szóló – zenéket bírjuk, akkor még nagyon soszeretnénk bemutatni, ha- káig muzsikálunk együtt… Fejes Maja nem meghívjuk mindazokat
TÁMOGATÓNK: Szilvási és Társa Bt.
Szil-Coop Bevásárlóközpont
6000 Kecskemét, Izsáki út 2. Tel.: 76/482-270, 76/481-707, 76/479-461
A Renaissance Consort
7
a E-m e.hu n l i n .h u .t-o k s ze k e s ze asfe w.sasf @s w szek eb: w W a s fe il: s
L Y H E D Ó A G F O E L
! K N U D FOGA
L E S I T EKKE
S
IC S É L Ü ÜD
, kkel e z í l, ri este rmekke m , t l ppa enciate árja Ön a l t er lv té újul , konf rnette g e e al nt lm áná nlatokk es wifi i t a s r 0 fő bejá ői ajá ingyen 6 ő a d m, s ren rker esküv essávú e a r P e t ő l i nos rokkal, sal, szé e ét 200 f céges t á l r a a s c s a A C ló bo ogadás ! a la rem, aládi é s f m l á ő e s c kiv vány e Étter 0f iate a 10 nferenc elyiség utal sfészek n l e h közü zetb fős ko s kert színe. i e a Sa e y k ő n y 80 140 f lis hel is me kör a re sségek , tői m, a á t h s a e é y e d f e on A ntere or és üvők i skem 3. c os k ülönleg r t e ö k l a á s K s y ü e . y k k ag vén ények, a m ínyenc 6000 salános u -567 ez n d v a z n e o orb rend Alsóc 6-76/507 -9451 lsős az étlap e k 3 e ge ndé atnak, d Tel.: 0 06-30/96 7-566 e v A szth tók. Mobil: 06-76/50 vála találha meg Fax:
m e r e t t szek É
Sasfé
ráig tartás: Nyitva nap 11 – 24 ó minden Turisztikai multimédiás DVD, amely szöveges információk, térképek, több mint ezer fotó és 13 videofilm segítségével mutatja be a város műemlékeit, múzeumait, természeti kincseit, speciális vonzerőit. A háromnyelvű (angol, német és magyar) kiadvány ismerteti a városban született, vagy egykor itt élt és alkotott hírességek életútját, valamint a Kecskeméten napjainkban működő intézmények, civil szervezetek, turisztikai szolgáltatók és cégek tevékenységét is.
8
HAMAR OSAN!
Kecskemét,
a tolerancia városa the town of tolerance die Stadt der Toleranz
Mindaz, amit Kecskemétrôl tudni érdemes!
Megvásárolható könyvesboltokban, ajándéküzletekben, köz intézményekben, illetve megrendelhető a kiadónál is:
Part Produkció
• 6000 Kecskemét, Tópart u. 8/c. Tel.: 76/476 -115 • E-mail:
[email protected]
Kéttemplom Ruhaszalon
Elegáns ruhák szép nőknek
Az Európai Unióban gyártott (német, francia, lengyel és magyar) ruházat 16 – 76 év közötti hölgyeknek — — — —
Exkluzív alkalmi, esküvői, estélyi és báli ruházat Ballagási és vizsgaruhák Komplék, bolerók, stólák nagy választékban Üzleti kosztümök
Budapest és Szeged után Kecskeméten is:
Kéttemplom Ruhaszalon
Kecskemét, a Kéttemplom köz és a Szabadság tér sarka. Tel.: 30/531-6369 Nyitva tartás: Hétfő – Péntek: 10 – 18 óra, Szombat: 10 – 13 óra
