A Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület és az „URB” Rumunka gondozásában A főpályázó: a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület kiadásában
A kiadvány az IPA 2010/254-981 számú Európai Közösség IPA pályázati támogatásával készült.
Megjelent: 500 példányban Belső kiadvány Arculatterv: Gembela Zsolt Nyomdai előkészítés: Rácz Aladár Közösségi Ház Nyomdai munkálatok: ROBINCO Kereskedelmi Kft.
Zabrana mržnje- krivičnih djela: pravo i praksa Mađarski krivični Zakon (Btk.) kaže slijedeće: ako netko huška na mržnju protiv neke nacionalne, etničke, rasne ili vjerske zajednice ili grupe istih može se kazniti s tri godine zatvora (269. paragraf). Korištenje simbola samovoljnog sustava kažnjava se s novačnom kaznom (269/B paragraf). Pod ovim se podrazumijeva kukasti križ, strijelasti križ i srpi čekić. 1 Temeljem Btk. 174/B. paragrafa kažnjava se osoba ako nekog zlstavlja zbog stvarne ilil zamičljene naionalne, etničke, rasne ili vjerski pripadnosti: "Ako netko nekog zastavlja zbog stvarne ilil zamišljene nacionalne, etničke rasne ili vjerske pripadnosti, odnosno nasilno ili pod prijetnjom ga natjerava da nešto napravi ili ne nepravi ili podnosi, ostvaruje krivično djelo i može se kazniti s pet godina zatvora.2 Dok Btk. 174/ B paragraf (1) stavak nasilje protiv zajednice kažnjava pet godina zatvora, dotle Btk. 174/B. paragraf (2) stavak određuje zatvor od dvije do osam godina zatvora ako zločin se izvede s oružjem(a), naoružano(b), uz znatnu uvredu interesa(c), s tlačenjem povređene osobe(e), grupo ili (f) sukrivično. Osim toga kako je to ECRI naglasio pojedini paragrafi Btk. uvažeći i one koje su povezani s ubojstvom i teškom ozljedom čovjeka izričito dozvoljava sucima da rasuđivanjem odlučuju o težni presude ako krivično djelo ili slučaj izveden je s "gnusnim povodom". Za podano izvršeno ubojstvo čovjekan 3 i za tešku tjelesu povredu 4 ikazna je teža. Sudac može uzeti u obzir rasističke motivacije počinitelja kao jedan pozdani uzrok i to ima pravo koristiti kao otežavaju činjenicu ali je u svezi s tim ECRI izrazio zabrinutost. ECRI izražava zabrinutost da određeni dio pravnog akta posebno ne spominje rasističku nakanu kao povod podane forme te da u mađarskom pravu nema takve opće odredbe temeljem kojeg rasistička nakana smatrala bi se otežavajućim faktorom u svezi krivićnih djela. ECRI je istaknuo da kao "rezultat ovog praktički nije moguće pratiti krivična djela u Mađarskoj s rasističkim nakanama".5
1 Kukasti križ bila je simbolika nacionalno socijalističke stranke za vrije II. svjetskog rata, srp i čekić bila je simbolika komunizma 2 Btk 174/B paragraf: nasilje protiv zajednice 3 Temeljem Btk. 166 paragrafa (1) i (2)(c) poglavlja ako netko nekog ubije ostvaruje krivično djelo i kažnjava se od pet do 15 godina zatvara, ali kazna je stroža, može trajati od 1o. do 2o. godina ili doživotno ako ubojstvo je izvršeno podano i ciljano. 4 Temeljem Btk. 17o paragrafa (1) i (3) stavka ako netko poremeti zadravstveno stranje ili tjelesnu čitavost neke osobe i ako je to u trajariju manje od 8 dana onda se to može kazniti sa zatvorom od dvije godine, sa javnim radom ili sa novčanom kaznom ali ako je tjelesna povreda učinjena zlonamijerno ilil ciljano kazna može biti i tri godine zatvora. Slično Btk-u 17o. paragrafu (1) i (3) stavka ako tjelesna povreda traje više od 8 dana kazna može biti i 3 godine ali ako je ta povreda učenjena zlonomjerno ili ciljano onda zbog tog zločina osoba se može kazniti i sa pet godina zatvara. 5 U 2009, ECRI Izvješće o Mađarskoj (četvrti ciklus monitoring), CRI (2009) 3, 2009. 24. veljače 14. stranica.
Tablica broj 1. sumira te slučajeve temeljem kojih policija na osnovu istrage i određenih dijelova Btk. karakterizirala je ta djela kao zločin-mržnje.
Btk
2004
2005
2006
2007
2008
2009
7
7
8
9
12
6
269 paragraf huškanje protiv zajednice
17
4
5
5
5
6
269/B paragraf uporaba samovoljnih relikvija
66
57
82
64
207
70
174/B. paragraf, nasilje protiv člana zajednice 6
(SS-značka, kukašti križ)
Izvor: Državna policijska Uprava
Izvor podataka u tabeli dala je Državna Policijska Uprava. Te podatke policija tretirala je kao događaje s rasističkim nakanama te je i istražila temeljem toga. Ti statistički podaci međutim nisu u skladu s izvješćima civilnih udruga koji su informirali znatno većem broju takvih zbivanja. 7 Odbor UN-a protiv rasne diskriminacije (CERD) -uz prisustvo nezavisnih članova koji su bili u Odboru protiv svih oblika rasne diskriminacije ( u čemu je unutra i Mađarska) - opominje da mali broj prijava protiv rasne diskriminacije, manjkavost slučajeva u svezi istim u pojedinim državama ne mora značiti obvezatno da je takvih slučajeva malo, već nam govori o tome zločine takve naravi relativno malo njih i na manjkavosti pravnog sustava u svezi s tim: "To može pokazati da oštećene osobe ne dobiju potrebne informacije o svojim pravima, da se boje od negativnih reagiranja društva i odmazde, nemaju dvoljna materijalna stredstva za osiguranje sudskog procesa, ne vjeruju policiji, pravnim tijelima te ni ustanovne ne obraćaju dovoljne pažnje takvim rasističkim zločinima ili nisu dovoljno informirani. " 8 Amnesty International izrazio je zabinutost zbog toga što i strah može utjecati na to da mali je broj prijavljenih slučajeva zločina -mržnje u Mađarskoj. Primjerice radi otac nožem ubijenog Roma lipnja 2oo8. godine izjavio je Amnesty Internationalu:
6 2010. godine naslov sa "nasilje protiv člana zajednice etničke, nacionalne, rasne i vjerske" promijen je na "nasilje protiv člana zajednice". 7 ECRI Treće izvješće o Mađarsdkoj, prihvaćen o5. prosinca 2oo3. CRI (2oo4) 25, 1o.str. 8 CERD 31. br. Opći prijedlozi, 1A(b)
"Svatko se boji. Dakle nije bitne kakve se strašne stvari događaju to data osoba ne smije prijaviti jel se plaši." H. Jozsef otac ubijenog dječaka lipnja 2oo8. u naselju Fenyeslitke. To su priznali i stručnjaci da unatoč zločina-mržnje u pravnom reguliranju EU država postoji razlika između prakse i stvarnosti glede procjene toga.9 U svezi mađarskog pravnog sustava i prakse istog civilne su udruge pokazale na proturječnost,10o te je i Ombudsman manjina pri parlamentu rekao da ustanove nisu dovoljno pripremljene na istragu zločina-mržinje.11 Tko odlučuje o pravnom vrednovanju zločina? U Mađarskoj u pravom krugu policija vrednuje o pravnom statusu zločina. Svaka policijska Postaja ima jedno istražiteljsko tijelo -tzv. Odjel zločina - i rukovoditelj istog odgovoran je za procjenu da li je dati incident protiv važećih pravila te odlučuje o pravnom statusu zločina. Nakon toga što je policija završila s istragom, temeljem podataka i činjenica odlučuje o tome hoće li ili ne podići optužbu. Nakon toga što policija dostavi prijedlog o podizanju optužbe, tužitelj poslije razmatranja datog slučaja odlučuje o tome hoće li podić obtužbu ili će prekinuti pravni proces. O podizanju optužbe zadnju riječ ima pravo kazati tužitelj ali prema jednom analitičaru 12 tužitelj obično slijedi odluke policije u svezi datim slučajem. Tijekom istrage uloga tužitelja je kontraliranje slučaja. Pod ovim se podrazumijeva da tužitelj mora osigurati upoznavanje s osdnovnim informacijama te i to da sve ovo ide pod kontrolom pravnih regula. Tužitelja treba informirati o tijeku istrage i on je obvezatan voditi istragu od samih početaka. O tome međutim da Tužiteljstvo ima dovoljan kapacitet za istragu eventualnih zličina-mržnje Amnesty-International informiran je tako da nemaju specijalne odjeli unutar svoje strukture koji bi istražili slučaje, zločine takve pirode. 13 Kako utvrđuju zločin? Nema posepnog postupka u mađarskom pravnom sustavu glede određenja toga da li je neki zločin rasističke nakane ili nije. Nedalje unutar policije ne postoje posebni odjeli ili jedinice s kompetencijama i stručnim znanjem u svezi zločina-mržnje.14 Nepostojanje odrednica glede rasističkih motivacija jedan je od uzroka da je mali broj poznatih zbivanja odnosno nakane istih zločina-mržnje u Mađarskoj.15 Kakvi podati stoje na raspolaganju u svezi zločina-mržnje? Prilikom izrade stručnih programa protiv zločina-mržnje važnu ulogu dobije pri tome postojeći podaci temeljem kojih mogu se odrediti tendencije te i mjera opasnosti zajednica u državi. Ti su podaci također važni glede zaštote povrđene osobe, u pomoći uajednice i u izradi
9 Goodey J, "Racist Crime in the European Union: Historical Legacies, Knowledge Gaps, and Policy Development" In: Goodey J. Aromaa K (ured.) 10 Pismo TASZ-a glavnom javnom tužitelju u svezi Btk. 174/B. 14. travnja 2o1o. g. 11 Izvješće o radu Ombudsmana za manjine 2oo8. g. 12 Papp A., "Human Rights and Ethnic Data Collection in Hungary" Human Rights Review (2oo8)9. 118. str. 13 Interju Amnesty International s predstavnikom najvišeg Tužiteljstva, o3. veljače 2o1o. Bp. 14 Pismo voditelja Odjela žrtava Amnesty International 15 Papp A. "Human Rights and Ethic Data Collection in Hungary" Human Rigths Review (2oo8)9.
programa za potporu. 116Unatoč tome temeljem informacija u mađarskom krivičnom zakonodavstvu ne mogu se evindentirati grupe koje su u opasnosti jel podaci ne pokazuju da žrtva kojoj zajednici ili grupi pripada. Manjkavost priznanja rasističke motivacije "Iznimo je teško identificiranje i vrednavanje zločina " Jannine Bell 17 Obveza policije u Mađarskoj je i preuzimanje žalbe, istraga slučaja, konstatiranje i sprječavanje zločina.18 Unatoč tome da postoje pravne odredbe u svezi zločinom-mržnje Mađarska je dobila kritike da ne sprovodi te pravne formule. Mali broj krivičnih postupaka rasističke nakane je zbog toga što policija, sud, tužiteljstvo ustračava se izviditi i utvrditi rasistčku motivaciju nasilnih i ne nasilnih dogođaja glede Roma.19 ECRI tako vidi da mađarske vlasti obično ne žele priznati rasističku i antisemitističku nakanu tih napada. 20 U trećem izvješću o Mađarskoj ECRI ustanovio je da policija i tužiteljstvo takva zbivanja smatra običnim krivičnim djelom.21 Odvjetnici 22 koji brane žrtve Rome i više aktivista 23 koji štite ljudska prava izjavili su Amnesty Internationalu, da policija često puta od samih početaka istrage isključuje mogućnost rasističke motivacije. U svezi s tim zabrinutost je izrazio i Ombudsman manjina. "Razumijem da je teško dokazati rasističku motivaciju krivičnog slučaja, ne u posljednjem reda zbog toga jel počinitelji negiraju rasističku nakanu ili tijekom istrage mijenjaju svoje mišljenje ali ne bi trebalo isključiti već u smaom početku istrage". dr. Miklos Karpati pravni zastupnik žrtava iz Tatarszentgyorya
24
PRIJEVREMENE BILJEŠKE U Pečuhu 18. 11. 2oo8. preko prozora bacali su ručnu granatu u jednu obiteljsku kuću. Dva Roma u tom napadu izgubili su svoje živote. Glasnogovornik Policije Baranje istog dana izjavio je MTI-u da su žrtve Romi, međutim policija temeljem onformacije nije tretirala taj napod rasističkim zločinom. Ombudsman za manjine je izjavio da isključiti odmah rasističku nakonu zloćina ne možemo te da je ovakvo tretiranje slučaja neprihvatljiv. Voditelj Državne policije priznao je prijevremensku izjavu glasnogovornika policije. 25 EBESZ među ostalim predlože državama posebice službenim vlastima da pogotovo u svezi zločin-mržnje protiv Roma naprave slijedeće: -izradu programa u svezi efikasne zaštite Roma i Sinti da bi politički postupak policije bio 16 EBESZ-ODIHR , Combating Hate Crimes in the OSCE region, Varšava, 2oo5. 26. str. 17 Bell, J. Policing Hatred: Law Enforecement Civil Rigths, and Hate Crime, New York University, 2oo2. 12. str. 18 Oakley, R. "Policing Racist Crime and Violence, A Comparative Analysis", EUMC o9. 2oo5. 19 Oakley, R. "Policing Racist Crime and Violence, A Comparative Analysis", EUMC 16. o9. 2oo5. 20 ECRI, Drugo izvješće o Mađarskoj, prihvaćen 18. srpnja 1999. CRI (2ooo) 5,6 str. 21 ECRI, Treće izvješće o Mađarskoj, prihvaćen 5. 2oo3. CRI (2oo4 25, 1o, 19. str. 22 Intervju Amnesty International s dr. Miklos Karpati, 29. o1. 2o1o. Bp. i sa dr. Arpad Csonka o5. o2. 2o1o. Salgotarjan i sa dr. Marton Udvary 24. o4. 2o1o. Bp. 23 Intervju Amnesty International s Viktorjom Mohacsi 29. o1. 2o1o. Bp. 24 Izvješće o radu Ombudsmana za manjine 2oo8. 25 Izvješće o radu Ombudsmana za manjine 2oo8. 79. str.
uspješan u borbi protiv zločin-mržnje -izredu edukacijskih programa i praktičnih uputa -dokumentiranje svih oblika i slučaja diskriminacije 26
SMJERNICE Zbog toga da bi "sve napravili za izviđenje nakana rasističkih zločia te da bi registrirali da li je u tom zločinu i rasistički motiv" 27 policija prije svega mora konstatirati slučaj te eventualne rasističke motivacije. EUMC posmatrački Centar u usporednoj studiji pod naslovom: Nasilje i rasistički zločini te upravljanje s istim unutar policije 28 reako je da postoji više načina evidentiranja, to su slijedeći: -bilo tko ili osoba s uvredom dostavlja podatki a rasističkog nakani -smjernice izrađene unutar policije
PODACI Temeljem međunarodnih normi o zaštiti osobnih podataja policija u Mađarskoj ne simje samovoljno registrirati nikakve podatke o etničkoj pripadnosti date osobe. 29 Temeljem Zakona o osobnim i imim podacima specifičan je podatak nacionalno i etničko podrijetlo i rasa. Međutim ne bi trebali tako tumačiti taj zakon da bi to onemogućilo klasifikaciju spalnih i etničkih podataka. Radi primjera slični eurposki zakoni razlikuju prikupljanje podataka osobnog i anonimnog karaktera. 30 Što više okvirni Ugovor Savjeta EU o podacima poziva pozornost da mogu se prikupljati i koristiti i analizirati podaci o rasnoj pripadnosti ali samo onda ako to ide u korist sprečavanja zločina i u korist opće sigurnosti31. Kao sudionik ICERD strukture Mađarska se obvezala da će spriječiti rasnu i etničku diskriminaciju te da će se suprostaviti protiv pojedinih oblika negativne diskriminacije. Zbog toga Odbor UN-a protiv rasne diskriminacije zbog toga moli države da "njihovi izvještaji sadrže demografske podatke stanovništva"32. Te međunarodne i regionalne obveze nisu isključivog karaktera. Europska Komisija glede prikupljanja podataka u skladu EU principa jednakosti kaže: "Naprotiv nekih vjerovanja europski i međunadordni zakoni ne sprječavaju u svakom smislu prikupljanje podataka u svezi diskriminacije". 33 Nadalje temeljem međunarodnih pravnih normi kada je to moguće obvezatne pravne regule moraju se tretirati u nekoj koheziji.34 S drugim riječima rečeno Mađarska nije sprječena u prikupljanju rasnih i etničkih podataka u svezi diskriminacije, što više međunarodne obveza Mađarske izričito zahtjevaju registriranje takvih podataka.
26 Rješnje EBESZ 3/2oo3. Akujski plan za poboljšanje položaja Roma i Sinti, EBESZ Savjet ministara, Maastricht 2oo3, 4/2oo3 EBESZ Rješenje, tolerancija, diskriminacija, EBESZ, Maastricht 2oo3. 27 ECtHR, Stocia kontra Rumunjska, presuda 119. paragraf 28 Oakley R, Policing Racist Crime and Violence, A Comparative Analysis, EUMC o9. 2oo5. 29 Papp A Human Rights and Ethnic Data Collection in Hungary, Human Rights Review (2oo8) 9. 30 Grey Z. The importance of ethnic data for promoting the right to education, in Minority Group, State of the Worlds Minorities and Indigenous People 31 Ugovor EU Savjeta o zaštiti osoba tijekom kompjutorske prerade podataka, 9. pogl. (2a) 32 CERD 4. Opća preporuka, Demographic Composition of the population (Demografska struktura pučanstva) 25/o8/1973. 33 Timo Makkonen, Measuring Discrimination: Data Collection and the EU Equality Law, EU Komisija 2oo7. 72.str 34 Vidi Ugovor iz Beča, obično se tretira temeljem međunarodnih obveza.
EDUKACIJA ECRI predložio je mađarskim službenim vlastima izobrazbu policijskog kadra i programa glede što efikasnijeg djelovanja protiv diskriminacije i ljudksi jednakosti. 35 Temeljem EUMC Izvješda iz 2oo5. godine edukacija policajaca u svezi zločina-mržnje koncentrirala se na tzv. "romski zločine" a ne na zločine, i nasilje protiv Roma.36 Nastavni plan policijske Više Škole na srednjoj razini formulirala je predmete u svezi tolerancije i ljudskih prava. Istovremeno jedna civilna udruga, MHB (Helsinški Odbor) u Mađarskoj izjavila je u svezi edukacije policijske Više Škole Amnesty Internationalu da temeljem prikupljenih informacija policija nije bila uključena u nikakvu edukaciju protiv zločina-mržnje u osmom mjesecu 2o1o. godine. Mađarske civilne organizacije više puta su pozvali pozornost na manjkavost edukacije u svezi zločina-mržnje, zadnji puta činili su to glede nasilja na Rome. TASZ, Udruženje za slobodna prava veljače 2o1o. molio je više tužiteljstvo da da opće upute glede Btk. u svezi nasilja protiv zajednice, člonka 174/B. zbog toga da bi dobio službeno pravno tumačenje što se zločina-mržnje tiče. Više tužiteljstvo u pismenom odgovoru rekao je da nema potrebe za davnjem pravnog tumačenja u svezi Btk 174/B paragrafa jel važeća pravila daju dovoljnu podlogu za tumačenje istih.37 Reagurajući na to pismo TASZ je istaknuo da policija i tužiteljstvo glede dokumentiranih slučajeva rasisitčke, antisemitičke, homofobne nakane ne uvažava objektivacije zločina-mržnje (Btk. 174/B paragraf nasilje protiv uajednice i 269 paragraf, huškanje protiv zajednice). Dokumentirani slučajevi od strane TASZ i nekih drugih (vidi 7. poglavlje) civilnih organizacija pokazaju da službene vlasti često puta ne vide točno rasističku motivaciju u smaom zločinu, ne vide unatoč tome da kod tih događanje nedvojbena je glede napada na žrtve vjerska, etnička, seksualna pripadnost istih. U nekim slučajevima policija je na samom početku krivo procjenula datu objektivnost i tek je nakon reagiranja civilnih organizacija prestrukturirala događaj u zločin-mržnje i počela istragu temeljem toga. "Pripremljenost službenih kompetentnih vlasti koji rade protiv zločina nije zadovoljavajuće unatoč tome što kod nas sve jača mržnja rasističkog, etničkog, vjerskog karaktera protiv zajednica manjina" Balazs Denes, predsjednik Udruženja za slobodna prava.
PROPUST TIJEKOM ISTRAGE, OPTUŽBE I POSTUPKA Temeljem međunarodnih pravnih regula Mađarska neovisno o integritetu osoba, u skladu s opće ljudskom paradigmama dužna je osigurati sigurnost osoba koje su pod kompetencijom istih. Zbog toga dužna je stvarati takve odredbe koje će osigurati istragu te i kazniti na odgovarajući način počinitelje, ne državne aktere, i platiti odštetu žrtvama, uvažeći u to i mogućnost pravnog lijeka. Te odredbe moraju biti i preventivnog karaktera. Ova obveza zahtjeva bezodulačno reagiranje policije, tužiteljstva i suda u slučaju takvih napada. 38 ECRI je izjavio da u slučaju incidenta rasističkog karaktera, prijave istog (prema definiciji ECRI takov incident koji ili sama uvređena osoba ili netko drugi smatra rasističkim) policija 35 ECRI Drugo Izvješće o Mađarskoj, 18. o7. 1999. CRI (2ooo) 5, 8. točka 36 Oakley R. Policing Racist Crime and Violence, A Comparative Analysis, EUMC, o9. 2oo5. 27.str. 37 Tužitelja Ured Balazs Denes, TASZ pismo predsjedniku, 2010. 2. travnja 38 Vidi: CERD Opća preporuka 2.7. Diskriminacija protiv Roma
dužna je istražiti rasistčki karakter sučaja. 39 Kao što smo to ranije (6.poglavlje) razjasnili glede zločina-mržnje u Mađarskoj policija ima kritičnu ulogu i to kao "vratar" krivičnog postupka. Pošlo u svezi zločina-mržnje u krivičnom postupku tužitelj mora svjedočiti razloge mržnje a zadatak policije je jako važan jel policija je obvezatna prikupiti dokaze u svezi istim. Zadatak policija je dvojak: mora istražiti zašto i kako se dogodilo. UBOLJSTVO U TATÁRSZENTGYÖRGYU U ranim satima 23. veljače 2oo9. u Tatarszentgyorgyu (Peštanska županija) ubili su sva čovjeka. Žrtve su bile: 27. godišnji Cs. Robert muškara i njegov 4 godišnji sin R. Obojicu su ubili kada su pokušali pobjeći od napadača koji su Molotov koktel bacili u njihovu kuću koja je izgorjela. Direktor NNI izjavio je da ima sličnosti između napada u Tatarszentgyorgyu i nekih drugih serijskih napada protiv Roma. Na samom početku policija je taj slučaj tretirala kao običan vatreni sučaj što prema njima uzrakovan je neprovilnom mrežom struje. 40 P. Martonne susjed obitelji čula je pucnavu i zvala hitnu pomoć policiju i vatragasce. Navodno policiajci koji su bili na licu mjesta izjavili su ozljede oca is sina nastale od vatre, odnosno od detonacije a ne od pucnjave.41 P-nč izjavila je Amnesty Internatinalu da je upitala vatrogasce jesu li čuli pucnjavu. Kasnije, akon seciranja potvrđeno je da su otac is sin umrli od ozljede metaka. Na smaom početku poličija je slučaj smatrala nesrećom a ne zločinom. Rukovoditelj policije županije Pešt 23-eg veljače ujutro izjavio je da požar koji je uzrakavao smrt dva čovjeka nastao je situacijom kratkog spoja u električnom sustavu. Istog dana oko 9.3o sati Viktoria Mohacsi u to vrijeme zastupnica u parlamentu EU pojavila se na licu mjesta te nazvala NNI maleći njih za urgiranje glede tog slučaja. Isljednici u kratkom vremenu stigli su u Tatarszentgyorgy i a mjestu tragedije našli su boce kojih su napravljeni Molotov-kokteli, našli su sačme i patrone. 42 Istog dana modificirali su policijski Zapisnik, seciranje je potvrdilo da su Roberta i njegovog sina ubili. Nezovisna žalbena organizacija u 11-om mjesecu 2oo9. izjavila je da policiji nisu dovoljno oprezno osigurali mjesto zločina i s ovim su teško povredili ustavno pravo žrtava. Voditelj Državne policije Jozsef Bencze veljače 2o1o. izdao je Rješenje u kojem je opravdao stajalište Nezavisne žalbene organizacije i izjavio da protiv dva policajca koji su odgovorom za propuste u Tatarszentgyorgy pakrenut će se postupak.43 Detalje o postupku protiv policajaca nismo saznali. Žalbu o3. ožuljka 2oo9. godine u ime životnog saputnika Cs Roberta Renate priložila je Viktoria Mohacsi zbog načina rada policije u Tatarszentgyorgyu. Temeljem te predane žalbe policija nije osigurala mjesto zločina te nije koristila dakaze, one koje su članovi obitelji i susjedi našli na mjestu zločina. Policija te dokaze nije željela ni evidentirati. Nezovisno 39 Obrazloženje ECRI 11. protiv rasizma i rasne podjele (Explantory Report to ECRI General Policy Recommendation No11 on combating racism and racial discrimination in policing) 66. poglavlje, tumaženje Opće preporke 11. koje predlože da osiguraju policije uvjete za temeljnu istragu protiv rasizma. i predlože da kod običnih zločina pogledaju rasne okolnosti. 40 EBESZ-ODHR, Adressing Violence, promoting integration. Field assessment of violent incidents against Roma in Hungary 12.str. 41 ERRC, TASZ, NEKI Izvještaj 23.o2. 2oo9. o slučaju u Tatarszentgyorgyu nakon ubojstva dva čovjeka, o radu i okolnostima istrazitelje svibanj 2oo9. Bp 7,5 str. 42 ERRC, TASZ, NEKI, Izvještaj 23. o2. 2oo9. u radu u svezi ubojstva dva čovjeka u Tatarszentgyorgyu, Bp. 43 ERRC, TASZ, NEKI javna Izvješća, Nakon godinu dana voditelj Države policije u svezi dvojnog ubojstva priznao je negiranje prava žrtava za pošteni postupak (Hungarian Head of Police Acknowledges violation of the vctim s right ti fair procedure on year after the double murder committed in Tatarszentgyorgy) 18. o2. 2o1o. http://errc.org/cikk.php.cikk?3064(mađarski tekst na web)
Žalbeno tijelo temeljem analize izjavilo je da policija u početku tretirala je slučaj kao nesreću a ne kao zločin. Isto je tijelo izjavilo da ti propusti otežavali su efikasnu istragu slučaja i s ovim prekršeno je temeljno pravo žrtava.44 Tijelo je to istražilo jesu li policajci napravili sve u okvirama svojih obveza i zadataka, te jesu li ispravno osigurali mjesto zločina i sošli su do zaključka da je policija samo djelomično izvršila svoj zadatak. Istovremeno rečeno je i to da policija-temeljem izjave vatrogasaca i liječnika-lokaciju tretirala kao mjesto požara. Unatoč tome da su policajci našli dovoljne dokaze i registrirali u zapisniku policija nije pokrenula istnažni postupak čto se i zakonom propisuje. Visoki dužnosnik Policije župaje Pest Amnesty Internationalu izjavio je slijedeće: "Pogreška je napravljena tamo... zbog ćega smo voditelja na licu mjesta pozvali na odgovornost... de je policajac nije uvažio jedno iznimno važno kriiminalističko pravilo, to da ako vremenske prilike i osvjetlenje nije povoljni istraga se mora privremeno obustaviti. No ali ovoj puta nisu obustavili istragu na licu mjesta unatoč tome da se već nije moglo vidjeti, bio je mrak. Ako bi to policajac obustavio i ne bi naputili lokaciju policajci, onda bi se već prilikom izlaska sucnca obistinilo kakvi su dakaz tamo... Da bi se policajac na licu mjesta unatoč tome da se već nije moglo vidjeti, bio je mrak. Ako bi to policajac obustavio i ne bi naputili lokaciju policajci, onda bi se već prilikom izlaska sucnca obistinilo kakvi su dakaz tamo... Da bi se policajac držao tog pravila onda se ta pogreška ne bi dogodila, zbog čega su datog policajca pozvali na odgovornost i lokacija ne bi ostala sat i pol bez kontrole." Manjak izričito u svezi zločina-mržnje tijekom postupka Mađarska policija ne koristi poseban postupak u slučaju gdje ima takvih značajki da u pozodini zločina je mržnja. Manjkavost posebnog postupka postavlja pitanje da li je policija sposobna i ima li dovoljan kapacitet za istraživanje zločina s rasističkim obiležjem odnosno ne ostavlja li mimo pozornosti neke moguće rasističke motivacije. Opće Upute ECRI pod projem 11 ističe da temeljna istraga zahtjeva specijalan pristup u vezi rasističkih incidenata, s potražnjom i ispitivanjem svjedoka, eventualnim kontaktom s rasističkim grupama te i odgovarajući pristup sa povređenim osobama. 45 Unatoč tome predstavnik policijske Postaje peštanske županije u intervjuu rekao je da prilikom istrage zločina-mržnje ne posebne metodike te pristup je isti kao i kod ostalih zločina. 46 "Ako se ralizira jedan zločin, započinje istraga na listu mjesta, policije temeljem kriminalističkih pravila napravit će neophodnu istragu, dokumentira tamo, registrira podatke i tragove. Ukoliko opća slika, podaci, dokazi te na osnovi prikupljenih podataka na licu mjesta može biti rasističke naravi, ili je dotičan građanin pretrpio napad zbog svoje manjinske pripadnosti, pripada li on poljacima, romima, rumunima, slovacima, njemcima, ili kojoj drugoj narodnosti policija to službeno progoni."
44
Nezavisno Žalbeno tijelo, 366/2oo9. (o1.11.) Stajalište, br. 1o1/2oo9.Pan) Explanatory Report to ECRI General Policy Recommendation No 11 on combating racism and racial discrimination in policing, 66. 46 Amnesty International, Intervju sa policijom peštanske županije 26. o3. 2o1o. Bp. 45
Zastupnik Policije peštanska županije Temeljem istraživanja Amnesty International u Mađarskoj da bi jedan zločin jedno nasilje protiv članova date zajednice (Btk. 174/B kažnjava se na osnov toga) tretiralo kao nasilje rasističke naravi tijekom istrage dokazi moraju potvrditi da je napad izveden i zbog etničke, nacionalne, rasne, vjerske pripadnosti. Zastupnik Višeg tužiteljstva u intervjuu Amnesty Internationalu rekao je da glede toga ili žrtva ili počinitelj moradokazati, izjaviti da je krivično djelo motivirano nacionalnom, vjerskom, rasnom ili etničkom pripodnošću.47 Čini se međutim kada je riječ o - stvornoj ili zamišljenoj - etničkoj pripadnosti žrtve, policija radi takvim pravnim okvirima ako se to strogo tijesno podrazumijeva onda može utjecati na policiju da tijekom istrage koncentriraju na rasističku motivaciju. Što više direktno pozivanje na svjedočene žrtve ili počinitelja suprotno je s međunarodnim normama, temeljem kojeg svaki je incident rasističke naravi ako to povređena osoba ili bilo tko drugi tako misli.48 "Kod nas na policiji nije evidentirano da tko je Rom i tko nije. Kod nas su samo žrtve, počinitelji i svjedoci. Tijekom krivičnog postupka nisu Romi, Židovi i tako dalje." 49 Zastupnik Policije peštanske županije Međutim Mađarska policija može konstatirati rasistčku motivaciju jednog zločina i onda (Btk 174/B paragraf) ako se poziva na dokaze temeljem kojih može utvrditi istu nakanu. Eventualan znak rasističke motivacije može biti i to ako žrtva sebe određuje ćlanom jedne date zajednice. Policija kaže da to nije česti slučaj: "Ja sam više od 2o. godina policijac i iskreno ću kazati ne sjećam se kada je romska žrtva i pripadnik date manjinske zajednice izjavila da je napad protiv njega izveden zbog njegove navionalne ili etničke pripadnosti. To jednostavno nije karakteristično, nije ni bilo a nije ni sada karakteristično... Taj dio o diskriminaciji zbog toga je unutra etničkom kodeksu policije jel želimo zadovoljiti europskim normama. Policijski časnik se uopće ne bavi s manjinskom pripadnošću žrtve, niti ima pravo za to. Postoji samo jedna stvar: osoba koja je povređena. Ni sam ne znam koje razredno je pitanja etnička podrijetlost žrtve. Ne analiziramo ni to tko je Židov, Njemac, Rumunj, Jermen ili Rom. Sa svim našim snagama, temeljem krivičnog Zakona vodimo istragu protiv počinitelja krivičnih djela neovisno o etničkoj pripadnosti istih." Zastupik Policije peštanske županije Amnesty International izražava zabrinutost zbog toga što policija ne obraća posebnu pozornost na etničku pripadnost žrtava i na to da nedostalak edukacije unutar policije otežava efikasnu istragu. EUMC predložio je državama da u policijskom formularu prijava uvede i pitanje koje će se odnositi na rasističku motivaciju zločina.50 Predstavnik Policije peštanska županije kaže da prilokom prijave postoje točna metodička pravila što treba i što ne treba registrirati i to veći dio policajaca poznaje. Prema informacijama Amnesty International ne postoje formulari za registriranje zločina rasističke naravi, koji bi sadržali te pokazatelje temeljem čega policija mogla bi istražiti zločine takvog
47
Amnesty International, Intervju sa policijom peštanske županije o3. o2. 2o1o. Bp. Prepuruka ECRI br 11. o barbi protiv rasizma, 14 odjelak: Oakley R. Policing racist crime and violence a comparative analysis EUMC o9. 2oo5. 8. 1. (f) preporuka 49 Intervju Amnesty international s zastupnikom Policije peštanske županije 26. o3. 2o1o. Bp. 50 Oakley R. Policing racist crime and violence a comparative analysis EUMC o8. o9.2oo5. 8.1.(g) prijedlog 48
karaktera i takvih motivacija. Glede svrsishodne istrage međunarodne organizacije za zaptitu ljudskih prava a i ECRI ili EBESZ_OHHIR51 te i policijski stručnjaci52 smatraju iznimno važnim usmjeravanje us vezi zločina-mržnje. Takva usmjeravanja moraju u sebi nositi uzroke, razboge rasnih, etničkih vjerskih predrasuda te i pravila temeljem kojih treba informirati nadležne i konzultacije s odgovorajućim tijelima. Žrtvoma zločina-mržnje činovnički kadar-posebice istražitelji na licu mjestaznače prvobitnu povezanost sa službenim tijelima. EBESZ-ODIHR ištiče, pošto su policajci u "zoni fronta" potrebno je: -razumjeti o čemu se razlikuje zločin-mržnje od ostalih zločina koje nisu motivirane predrosudema te de takve zločine moraju tretirati ozbiljno -razumjeti važnost komunikacije policije i žrtve odnosno to da utječe na istragu ako žrtva govori o tome ili ne, plaši se od policije, ima li osjećaj stida ili ne ili vjeruje u ozbiljnosti istrage ili ne. 53
POSTUPAK K. M. K. M. je romska obitelj. Temeljem informacije NEKI obitelj je stanovao u tzv. društvenoj kući, čemu je zajedno sa susjedimasastavno dio bio i vrt. Navodno jedan od susjeda obitelj K. M. 2oo8. godine izultirao zbog njihove romske pripadnosti. Djeca su boala napustiti kuću njih je to i psihički pogodilo. Susjed je njih navodno "prljavim ciganima" nazvao, jednom prilikom je muža fizički inzultirao, gurnuo ga uz staklena ulazna vrata pri čemu dobio ozljede na glavi. Jednom je pak navodno kod ulaza u kuću te obitelji bacio mačji izmet. Nakon toga obitelj K.M. prijavio je susjeda kod policije te je protiv njega pokrenut službeni postupak. Policija je brzo završila postupak rekavši ne može su potvrditi krivično djelo. Pravni zastupnik žrtve priložio je žalbu protiv rješenja i molio tužiteljstvo za nastavak istrage. Pravni zastupnik žrtve među ostalim rekao je i to da policija uopće nije analizirala rasistčku motiv u tijeku istrage. Ćalba je tako, pozivajući se na Btk. 174/B paragraf predložila da se taj slučaj smatra zločinom-mržnje. Tužiteljstvo idbio e taj zahtjev rekavši da postupak susjeda nije etnički motiviran već e radi o suprotnosti da susjeda. UPOTREBA RASISTIČKO MOTIVIRANIH DOKAZA NA SUDU Kao što je to ranije (5.poglavlje) rečeno mađarski krivičnopravni Zakon sadrži konkretne elemente zločina-mržnje (u to se podrazumijeva i 174/B paragraf) te dozvoljava sudu uvažavanje rasističkih elemenata kod nekih zločina-ubojstvo, teška tjelesna ozljedatošnije sud prilikom dodjele kazne ima pravo uvožiti i te elemente.54 U tom slučaju mora se dokazati motivacija počinitelja. Pošlo je dokazati ovo komplicirano za tužitelja, neki od njih među njima 51
Obrazlozenje i tumačenje borba prativ rasisma i etničke diskriminacije, ECRI br. 11. EBESZ-ODIHR, Podupiranj, integracije, suzbijanje nasilja, istragu u Mađarskoj 5ostr. 52 Bell J. Policing Hatred: polic Bias Units and the construction of hate crime, in Perry, Barbara (ured) hate and bias crime A reader 2oo3, 431-432str. 53 EBESZ: "Combating hate crimes on the OSCE region", Beč, 2oo5. 37.str 54 ECRI Izvještaj o Mađarskoj 2oo9 (četvrti monitoring ciklus) CRI 2oo9 24.o2. 2oo9. 14.str
i dr. Andras Kadar (odvjetnik ljudskih prava, kopredsjednik helsinškog Odbora) mišljenja je da u Mađarskoj policija i tužiteljstvo često puta bira lukšu stazu i karakterizira zločin takve namjere kao da to nije povezano s etnicitetom, jel suprotno je lakše dokazati. Mađarske vlasti da bi osigurali odgovarajuću zaštitve protiv nasilja i diskriminacije moraju detaljno razatkriti rasističku motivaciju tih događaja. Obveza je službenih vlasti zaštita ljudi od rasistiškog nasilja i protiv drugih oblika diskriminacije te is spječavanje tih zbivanja. Službene vlasti da bi izvršile svoje obveze imaju pravo i na prikupljanje podataka glede izrade programa protiv ljudkse diskriminacije. Nije jednostavno dokazati rasističku motivaciju: "Galvni je razlog tome da na motivaciju obično moramo dokazom argumentirane posljedice dostaviti. U tom slučaju (sZIGETVAR, VIDI DOLJE) POČINETELJI BILI SU MLADI, IZMEĐU 18 I 21. g. Takvo je ponašanje jako karakteristično za počinetelje te dobi. Vrlo je teško bilo razlikovati da ono što su napravili tinedžerskog je karaktera ili je rasističkin." dr.Bela Wirth predsjednik Suda Baranje Znajući poteškoće s kojima se službene vlasti součavaju prilikom suprostavljanja sa zločinom-mržnje, međunarodne, organizacije istakli su potrebitost takvih mjera koje će poboljšati efiknost istrage tih zločina. CERD je istaknuo važmost međunarodnih strategija, takvih gdje obređivačku ulogu dobiju smjernice borbe protiv rasizma mržnje stranaca te da ovo bude praksa i u sudskim procesima.55 U poboljšanju stanja Roma i Sinti u prostorima EBESZ ista je organizacija predložila da članice "države (među njima i Mađarska) trebaju izraditi (uz tjesnu suradnju s međunarodnim i romskim civilnim organizacijama) kodeks ponašanja, upute istih i edukacijske programe radi toga da bi teorija prava bila presađena u stvarnost. 56 EBESZ-OHRID 2o1o. predložio je prikupljanje podataka u svezi rasističkim zločinima zbog toga da bi te etničko motivirane nakane sud moga koristiti i prihvatiti. Svaki časnik policije mora biti spreman napraviti prve korake tijekom istrage ali smjernice mogu uputiti dati slučaj istražnoj grupi 57 Mađarske vlasti dužne su kod eventualnih zločina rasistčkog karaktera sprovesti efikasnu i temeljitu istragu. Vlasti da bi izvršile svoje obveze glede zločina rasističkog karaktera moraju poduzeti racionalne poduhvate prilikom registriranja dokaza te dužne su sprovesti takav proces gdje će se čuvati ljudska prava i odluke neće biti pristrane. 58 SZIGETVARI SLUČAJ U gradu Szigetvaru 22. siječnja 2oo8. g. jedno petočlano društvo napalo je majku i kćer koji 55
CERD Preporuka br. 31 1/2/B 5 (i) Plan djelovanja na području EBESZ u svezi poboljšanja stanja Roma i Sinti, Maastricht, 1-2. 12. 2oo3. 57 EBESZ-OHRD : Police and Roma and Sinti: Practices in building trust and understanding, Beč 2o1o. 58-59str. 58 58 Sud ljudskih prava EU, Nachova i drugi kontra Bugarska, Odluka Savjeta o6.o7.2oo5. 43577/98 i Shanaghan kontra Velika Britanija (no 37715/97) 2oo1. 56
su išli prema doma. Mladi ljudi sa svojim bakandžama željeznim džonom udarali su nogom majku i kćer. Policija rasistički motiv počela je istražiti tek nakon toga što su to žrtve potaknuli. Dr. Bela Wirth predsjednik Suda Baranje za Amnesty Internatinaol rekao je slijedeće: "Kada je policija prvi puta saslušala dotične osobe nije to uradila povezano s ovim dogođajem (nasilje - protiv članova zajednice) već haranjem. Tek nakon što su dva počinetelja ponosno pričali policiji da je to bilo rasistički motivaran čin tek je onda policija prekinula saslušanje i pozvala odvjetnike. Nakon konzultiranja s odvjetnicima počinetelju opozvali su svoje izjave i negirali su rasistički motiv rekli su željeli su samo nekog pretući. Istraga je pokazala mladi su došli u Szigetvar da pretukli Rome. Temeljem istrage pokazalo se i to da su mladi nosili takvo odijelo koje naginje desno orientiranim ideologijama i jedan među njima nosio je na leđima tetoviranje sa protu romskim stihovima.59 Temeljem Btk. 174/B protiv njih zbog nasilja protiv zajednice podignita je optužba. Međutim 11.27.2oo8. Sud grada Pečuha u odluci izreklo je tjelesnu povredu (17o.paragraf) i zulumćarenje (271.par). Prema informacijama Amnesty International Sud je smatrao važnim promjenu mišljenja počinitelja, svjedočenje svjedoka te na osnovu toga rasističku motivaciju smatrali su neosnovanim. Tužitelj se želio protiv te odluke jel bio je uvjerenja da tijekom istrage dobili su dovoljne dokaze o rasističkim motivacijama. Sud drugog stupnja 28. travnja 2oo9. izjavio je o zločinu da su počinetelji ostvarili nasilje protiv zajednice te ih je proglosio krivim. Prilikom te odluke sud je razmatrao sve dokaze istovremeno, podrazumijevajući i izjave iz drugih izvora i ostale dokaze.
PROPUST GARANTIRANJA PRAVNOG LIJEKA Poznato je da nakon zločina žrtve doživljavaju niz fizičkij i psihičkih nezgoda, što više poremećuje im se i materijalno stanje.60 Međunarodne norme obvezuju države da osiguraju odgovarajuću odštetu žrtvama zločina, ne samo zbog toga da bi podmirili nego i zato da bi im pružili rehabilitaciju te dostupnost pravnom lijeku i pravnom sustavu. UN radi primjera, žrtvama temeljem deklaracije o osnovnim pravima čovjeka i o teorijama istih poziva pozornost članica država da osiguraju žrtvama zločina slijedeće: 1. dostupnost pravnog lijeka i pravnih struktura 2. odštetu za načinjem štetu, podrazumijevajući i poštenu i ravnomjernu odštetu 3. materijalnu, lječničku, psihološku i socijalnu potporu DOSTUPNOST SUSTAVU PRAVOSUĐA Temeljem normi UN i EU usluge žrtvama moraju osigurati svu dostupnost pravnih sustava, u svim elementima istih, i u procesu nakon istrage te i tijekom sudske parnice.61 Važan je čimbenik kod ovavih događaja uputa i potpora plicije što može utjecati na žrtve da bi prijavili zločin-mržnje te i da bi svjedočili kod vakvih incidenta.62 59
Intervju Amnesty international sa Tužiteljom Baranje, o8.o2. 2o1o. Pečuh UN Office for drug contol and crime prevention: handbook on the use and application of the declaration of basic principles of justice for victims of crime and abuse of power New York 1999. 61 Upute Savjeta ministara EU Rec (2oo8) 8. o potpori žrtvama (Council of Europe Commitee of ministers recommendation to member states (2oo6) 8 on assistance to crime victims 5.2 Deklaracija UN 6.načelo 62 Oakley R. Policing Racist Crime and Violence, A Comparative Analysis EUMC 2..5, 21. str. 60
Države članice moraju osigurati žrtvama dostupnost relevantnim informacijama, te treba žrtve informirati o uslugama koje mogu koristiti i o tijeku istrage i sudskog procesa. 63 Osim toga žrtve treba upoznati i sa svojim pravima u tim procesima, o odšteti te o tome kako sve to mogu koristiti. Treba informirati žrtve i o tijeku istrage, te i o - izuzev ako on to ne žele hapšenju odnosno puštanje na slobodu optuženika.64 Tijekom sudskog postupka u svezi zločina žrtve članove obitelji istih treba informirati o ulozi i kompetencijama procesa te na njihov zahtjev i o donešenim odlukama. Potporu i po potrebi i zaštetu treba osigurati žrtvama tijekom cijelog postupka i nakon toga. Mišljenje i stajolište žrtava na odgovarajuću način treba dostaviti u svakoj fazi postupka, tamo gdje to pozevano snjihovim osobnim interesima i provima koje proizlozi iz zakona. Žrtvama i njihovim obiteljima treba dati potporu i zaštiti u svim segmentima postupka i nakon toga.65 Savjet ministara EU u Preporuci (2oo6) 8. te UN u temeljim deklaracijama o potpori žrtvama u Priručniku (u daljnjem tekstu Priručnik) govori o potrebi edukaciji policajaca. Priručnik UN-a poziva pozornost na to da unutar policije nije na odgovarajućoj razini edukacijau svezi nasilnih zločina. U ranijim periodima dogodilo se da policija nije dovoljno oprezno i sa dovoljno empatije kontaktirala žrtve i izgubila je njihovo povjerenje u krivičnom postupku. 66 Ovakva edukacija mora stići i do teritorija kao što su traume žrtava, empatija prema njima i do nekih drugih pokazatelja. Prema informacijama Amnesty International djelatnici policije, referenti datog područja ne dobiju specijalnu edukaciju glede toga. 67 U Mađarskoj u podizanju optužnice protiv onih koji su napali članove neke zajednice mali je broj sudskih postupaka poglavito u usporedbi s onim što u svojim izvješćima civilne organizacije tvrde.68 Temeljem informacije Višeg Tužiteljstva 2oo9. godine bilo je 6 podizanja optužnice na osnovi Btk. 174/B paragrafa (nasilje protiv članova zajednice), 2oo8. godine osam, 2oo7. g. šest, 2oo6. g. 2, 2oo5. g. četiri. To je zabrinjavajuće jel vjerojatno žrtve nisu prijavile sve nasilne činjenice ili ne mogu doći do informacija. U svezi napada rasističkih motivacija jedan dio žrtava ne želi prijaviti slučaj jel policija i tužiteljstvo ne uzima u obzir rasističku motivaciju zločina.69 ECRI u Izvještaju o Mađarskoj 2oo9. g tvrdilo je da nekim prilikama, i onda kada su dokazi bili čvrsti glede rasističke motivacije sudovi su tretirali zločin kao da je to uzrokovan nekim konfliktom a rasističkim nakanama. 70 U Mađarskoj zakon71 propisuje da Služba žrtava pravnu pomoć je dužna dati žrtvama ukoliko to žrtva u roku od 6 mjeseci nakon zločina to zatraži. Ta je pravna pomoć besplatna za me čije je mjesečni prihod manji od 48o eura.72 U toj potpoti je unutra i pravni savjet i potporada bi žrtva mogla dobiti adekvatnu pravnu pomoć. 63
Vidi pozivanje u 48. i.n. na Rješenje Suda EU Vidi, Rec (2oo6) 8. Preperuka državama članica 6. 65 Savjet Ministara EU Rec (2oo6) 8.prijedlog državama članica 5.2 odjelak 66 Handbook on the use and application of the basic principles of justice for the Victims of crime and abuse of power 67 Pismo odjela žrtava Amnesty Internationalu 27. o5. 2o1o. 68 Organizacija za desegregaciju, koju je vodila Viktoria Mohacsi zastupnica EU parlamenta 2oo8 i 2oo9 o roku od 18 mjeseci registrirala je oko 5o napada a ERRC više od 4o napada gdje su znakovi bili jasni glede rasisitičke motivacije 69 U 2009, ECRI Izvješće o Mađarskoj (četvrti ciklusu monitoring), CRI (2009) 3, 2009. 24. veljače ECRI, Treće izvješće o Mađarskoj, koji je usvojen 2003. 5. prosinca, CRI (2004) 25, 10. stranica. 70 ECRI Izvješće o Mađarskoj (4. monitoring ciklus) CRI (2009) 3, 24.02. 2009. i treće izvješće, prihovaćeno 05. 12. 2009. CRI (2009) 3. 02. 24. 2009. 22. odjelak 71 Zakon 2005. CXXXV. o potpuri žrtava 72 Gornji limit kriterija 2006. g. 64
Više romskih žrtava i obitelj istih s kojima bio upućen koju pravnu pomoć može koristiti. Zbog toga unatč tomed da je zakonski određeno obvezatno podujuranje žrtava, ti ljudi ne mogu lako doći do pravne pomoći. Na rješnje te problematike, na pomoć pro bonopozvali su pozornost i civilne udruge koje rade u korist zaštite ljudskih prava. Da bi to stvarno funkcionirslo potrebno bi bilo izrada takvog sustava gdje bi u kratkom vremenskom roku nakon prijave zločina informirali žrtve da kakvu pomoć mogu koristiti. Ovaj slučaj dobro ilustrira situaciju kada žrtva nije dobila odgovarajuću pomoć tijekom istrage zločina. U naselju Fenyeslitke 15. lipnja 2008. g. jedan 40.godišnji muškarac u jednoj gostionici smrtno je ozljedio dječoka H.K. od 14 godina i njegovog bratića čiji život uspjeli su spasiti. U obrazloženju Suda županije Szabolcs-Szatmar-Bereg rečeno je da je do konfilkto sošlo zbog toga što su dva mlada čovjeka u gostionici leđom bila okrenuti počinitelju kod pulta. N.F. i H.K. odlučili su otići iz gostipnice i navodno u vratima H.K. nešto je rekao počinitelju „ako želiš nešto diđi van“. Nakon toga muškarac je izvadio opružni nož dimenzije 11x2,5 cm s kojim je sa tri boda smrtno ozljedio H.K. Život N. F. spasili su liječnici brzom intervencijom. Obitelji N.F. i H.K. navodno nisu dobili odgovarajuću pomoć i savjete tijekom istrage. Imali su pravnog zastupnika, to sz za njih osigurali suradnici zaklade za desegregaciju. Otac H.K. izjavio je Amnesty Internationalu da je on tijekom postupka pokušao istaći rasistički motiv počinitelja ali je to sud odbio. Pravni zastupnik žrtve rekao je Amnesty Internationalu da su dva svjedoka izjavili, čuli su kada je počinitelj rekao „meni ni jedan Rom ne smije okrenuti leđa.“ Sudac u obrazloženju rekao je da je teško bilo rekonstruirato motivaciju.
ODŠTETA I UBLAŽAVANJE ŠTETE Europska Konvencija o odšteti žrtava određuje smjernice glede toga. Žrtve i članoci obitelji istih imaju pravo na odštetu ovismo o mjeri ngativnih zbivanja. To se može odnositi na liječnje u bolnici, na traškove pokopa, na dopunu manjeg prihoda date osobe i članove njgove obitelji i na neke druge stvari. U Mađarskoj žrtve zločina ili njegovi peposredni članovi obitelji imaju pravo na novčane potporu i pravnu pomoć. Povod toga zakon CXXXXV. 2oo5. g. o državnoj odšteti žrtava. Novčana pomoć treba podmiriti traškove žrtava u svezi stanovaja, odjevanja, prehrane, putovanja, liječnja i pokopa. Slučaj u Tatarszentgyorgyu Obitelji J. Renata - zajedno je živjela s ubijenimCs. Robert veljače 2oo9. u Tatarszentgyorgyu ( vidi slučaj u 7-om poglavlju) - porudili su spihološku pomoć i osštetu. Međutim obitelj bez oca i sa četvorogodišnjim sinom izjavio je da nisu dobili odgovarajuću pravnu pomoć od države. Roditeljima Cs. Robert čija je kuća bila pored kuće Roberta nikakvu pomoć nisu pomudili. Obitelj dobio je od Romske državne samouprave novčanu pomoć te je lokalna samouprava podmirila traškove pokopa. Prilikom posjeta Amnesty International veljače 2o1o. g. izjavili su, imaju osjećaj da više nitko ne brine njima. Rekli su i to da njihova djeca noću još uvjek strahuju.
Slučaj u Tatarszentgyorgyu Obitelji J. Renata - zajedno je živjela s ubijenimCs. Robert veljače 2oo9. u Tatarszentgyorgyu ( vidi slučaj u 7-om poglavlju) - porudili su spihološku pomoć i osštetu. Međutim obitelj bez oca i sa četvorogodišnjim sinom izjavio je da nisu dobili odgovarajuću pravnu pomoć od države. Roditeljima Cs. Robert čija je kuća bila pored kuće Roberta nikakvu pomoć nisu pomudili. Obitelj dobio je od Romske državne samouprave novčanu pomoć te je lokalna samouprava podmirila traškove pokopa. Prilikom posjeta Amnesty International veljače 2o1o. g. izjavili su, imaju osjećaj da više nitko ne brine njima. Rekli su i to da njihova djeca noću još uvjek strahuju. SLUČAJ U KISLETI Napad u Kisleti - deveti i ujedno zadnje uboljtsvo protiv zajednice Roma - obvezao je državu, a država je tu obvezu ispunila tako da žrtvama, obitelji B.M. pružio je psihološku i novačnu potporu. Beslatnu pravnu pomoć nije država dala već civilna udruga ZZakloda za desegregaciju.
NOVČANA, LIJEČNIČKA, PSIHOLOŠKA I SOCIJALNA POTPORA "Više puta sam uzimao lijekove. Jednom sam bio i u bolnici. Iskreno kažem i dan danas razmišljam u saboubojtsvu. Ne mogu to istjerati iz glave. Ali tamo su 4 djece, jedino me ovo sprječava. Ne znam koliko dugo mogu još izdržati, suicid mi se vrti u glavi. Pokušao sam više puta željenice. Iznimno je to teško meni ali i mojoj ženi te naravno i cijeloj obitelji." Otac ubijeog dečka od 14. g. u Fenyeslitki (Slučaj vidi 8. poglavljanje) UN u Priručniki o uporabi deklaracije o cilju programa kaže siljedeće: "potpora žrtvama u obradi emocionalne traume, sudjelovanje u krivičnom postupku, u procesu odštete, u upravljanju problematike žrtave." SLUČAJ H.K. I N.F. Služba za potporu žrtava primio je na sebe traškove pokopa u slučaju Fenyeslitke gdje je ubijen H.K. (vidi opis slučaja u sudskom postupku). Otac ubijeng dečka H.K. rekao je Amnesty Internationalu da još uvijek pati od traume, ima suicidne nakane zbog smrti svog sina ali nije dobio psihološku pomoć.
POTOUNI NEDOSTATAK POTPORE P. CS. i njegova supruga u gradu A. 27. svibnja 2oo9. g. usred noći probudili su se da neki stranac ušao je u njihov stan preko prozora. Amnesty International informirali su o tomeda je muškarac sa britvom napao romsku obitelj želeći im posjeći vrat. Prilikom toga apadač napravio 7 reza na grkljanu P. CS. Na taj napad probudili su se i roditelji P. CS. - koji u istoj kući žive s bračnim parom - koji su zvali policiju i hitnu pomoć. Te navodno zvali su brata P.CS. koji kada je stigao već je bilo tuče u kući Prema riječima obitelji napadač bio je visok i fizički jak. Nakon tog slučaja suprugu i P. CS. prebacili su o bolnicu gdje su dobili liječničku pomoć. Poslije toga vraćajući se kući svjedočili su na policiji. Muškara koji je napao P.Cs. isto je ozljeđen, i njega su prebacili u bolnicu. Uzevši u obzir ozljede muškarca policija pokrenula postupak i protiv ozljede napadaču. Dok je to izvješće pisano istraga bila je još u tijeku. Temeljem izjave žrtava nisu ih informirali o pravnoj i inoj potpori. PRAĆENJE ZLOČINA MRŽNJE Kao država članica u ICERD-u mađarske službene vlasti dužne su pozitivne mjere učinitu za suzbijanje diskriminacije. Jedan od najvažnijih preduvjeta u izradi djelotvorne prevencije i prihvaćanje istih su informacije o zločinu-mržnje da kojih se dolazi sa stalnim praćenjem date situacije. 73 Odboer protiv rasne rasne diskcriminacije predlozžio je članicama država ICERDa da oni sakupljaju statističke podatke širokih razmjera ili druge informacije o rasističkim akcijama, gogađajima, procesima, presudama, žalbama te o odšteti žrtava takvih zbivanja neovisno o tome jesu li isti dobili novčanu pomoć od države ili nisu.74 Tomu slično i ECRI je te predložio da policija i druge službene vlasti prikupljaju informacije o zločine-mržnje. Osim toga ECRI predložio je i to da službene vlasti u borbi protiv zločina naprave registar koji će sadržati informacije koje su povezane s istragom, o podizanju optužbe i o mjeri kazne.75 U Mađarskoj glavni tužitelj prikuplja podatke u svezi pojedinim paragrafima krivičnog Zakona. Međutim podacima su i informacije o broju završenih postupaka gdje je došlo do podizanja optužbe i ti postupci gdje su rezultate svrtali u "ostaku" kategoriju. Međutim nema podataka o tome što bi identificirao stvarno pripadanje nekoj grupi koja je bila u ulozi žrtve. Da bi mogli cijeniti one odredbe mađarskog krivičnog Zakone koje se odnose na zločinmržnje službene vlasti i policija podatke treba prikupljati o povodu tih slučajeva gdje je došlo do podizanja optužbe i tome ako nije sošlo do toga onda i o razlozima istih. 76 Podatke treba kategorizirati glede grupa žrtava. EUMC pozvao je pozornost EU država u svezi rasističkih zločina, da uvode jednomisleni i lako pregledni sustav koji će imati takve statističke podatke koji će pratiti rasističke zločine u sustavu pravosuđa od policije do suda.77 Zastuprištvo temeljnih prava (preuzeo je ulogu EUMC) 78 u izvještaju iz 2oo7. g. Mađarsku je 73
EBESZ-ODIHR, „Combating Hate Crimes in the OSCE region, Varšava 2005. 14.str. Preporuka CERD XXXI. o sprječavanju rasne diskriminacije u sutavu pravosuđa 75 Opća preporuka ECRI br. 11. o borbi protiv rasizma i rasne diskriminacije 76 Drugo Izvješće ECRI o Mađarskoj prihvaćen 18.07. 1999. CRI (2000) 77 EUMC Rasizmom i mržnja stranaca u državama EU Tendencije, prakse 2002. (Racism and xenophobia in the EU Member Stets Trends and developments and good practices in 2002, 2002. 89.str 78 U ožuljku 2007. ulogu EUMC preuzeo je Zastupništvo temeljnih prava 74
uvrstio u države članice EU koje raspolažu s organičenim mehanizmima glede evidentiranja rasisitčkih zločina.79 Amnesty International je mišljenja da nedostatak etničkih podataka sprječava Mađarsku u tome efikasno spriječi zločin-mržnje , podrazumijevajući i zločine protiv Roma.
79
Zastupništvo temeljnih prava, Izvještaj o rasizmu u državama EU, 2007. Beč, 121.str.
VIOLENT ATTACKS AGAINST ROMA IN HUNGARY PROHIBITION OF HATE CRIMES: LAW AND PRACTICE The Hungarian Criminal Code criminalizes incitement to hatred against any national, ethnic, racial group or certain groups of population (Article 269), which is punishable with imprisonment up to three years. The use of “symbols of despotism” such as a swastika, an arrow-cross, hammer and sickle80, etcetera are punishable with a fine (Article 269/B). Article 174/B of the Criminal Code criminalizes assaults committed because of a victim’s actual or perceived belonging to a national, racial, ethnic or religious group: “Any person who assaults another person for being part, whether in fact or under presumption, of a national, ethnic, racial, [or] religious group, or certain groups of the population, or compels him by applying coercion or duress to do, not to do, or to endure something, is guilty of a felony punishable by imprisonment for up to five years.”81 While under article 174/B (1) such assaults are punishable by up to five years’ imprisonment, under 174/B (2) such crimes are punishable by between two to eight years if the crime is committed: a) by force of arms; b) with a deadly weapon; c) causing a substantial injury; d) with cruelty towards the injured party; e) in groups; f) in a crimina conspiracy. In addition, as ECRI noted, some articles of the Criminal Code, including those covering murder or grievous bodily harm, expressly grant judges discretion in the sentencing of offenders to take account the offender’s “base motivations”, where these are alleged. The sentence for homicide82 and bodily harm83 with a “base” motivation is higher than for homicide and bodily harm without such motivation. While a judge may consider racist motivation as a “base motivation” which constitutes an aggravating circumstance, ECRI has raised a concern that, racial motivation is not specifically mentioned in the law as a form of “base” motivation and that Hungarian law does not include general provisions under which, for all ordinary criminal offences, racist motivation constitutes an express aggravating circumstance. ECRI has noted that: “as a result, it is practically 84 impossible to monitor the situation with respect to racially motivated offences in Hungary. ” Table 1 summarizes the number of cases in which the police investigation established the commission of a crime punishable under provisions of the Criminal Code that specifically address crimes motivated by hatred.
Arrow-cross was a symbol of Hungarian national-socialist party from the World War II period; hammer and sickle is a symbol of communism. Article 174/B of the Criminal Code: Violence Against a Member of a Community. If a person commits a homicide, he shall be punished with imprisonment of 5 to 15 years, but if the homicide is committed for a base reason or purpose, it is punishable with imprisonment from 10 to 20 years, or life imprisonment. (Article 166, Section 1 and 2c of the Criminal Code) If someone causes bodily harm that heals within eight days, he shall be punished with imprisonment up to two years, public la bour, or a fine, but if the offence is committed for a base reason or purpose, it is punishable with imprisonment up to 3 years. (Article 170, Section 1 and 3 of the Criminal Code). Similarly, if a person causes grievous bodily harm, he shall be punished with imprisonment up to 3 years, but if the offence is committed for base reason or purpose, it is punishable with imprisonment of 1 to 5 years. (Article 170, Section 2 of the Criminal Code). ECRI 2009 Report on Hungary, Fourth monitoring cycle, 24 February 2009, p. 14 80
81
82
83
84
Table 1 Criminal Code Article 174/B Violence against member of a community85
2004 7
2005 7
2006 8
2007 9
2008 12
2009 6
Article 269 Incitement to hatred against a community
17
4
5
5
5
6
Article 269/B Use of symbols of despotism (SS-symbol, swastika, etc.)
66
57
82
64
207
70
Source: Hungarian National Police
These statistics from the Hungarian National Police of crimes which police investigated and identified as motivated by hatred appear to be at odds with the higher number of such incidents of violence committed mainly 86 against members of Roma community reported by NGOs. However, the Committee on the Elimination of Racial Discrimination (CERD), the body of independent experts that monitors states implementation of the ICERD, to which Hungary is a party, warned that in general, the absence or small number of complaints, prosecutions and convictions relating to acts of racial discrimination in a country may not necessarily indicate a low number of hate crimes, but may rather reflect underreporting and structural shortcomings of a criminal justice system: “It may also reveal that victims have inadequate information concerning their rights, or that they fear social censure or reprisals, or that victims with limited resources fear the cost and complexity of the judicial process, or that there is a lack of trust in the police and judicial authorities, or that the authorities are insufficiently alert to or aware of offences involving racism.”87 Amnesty International is concerned that fear may be a contributing factor to underreporting of hate crimes in Hungary. For example, a father of a Romani boy who was stabbed to death in Fényeslitke in June 2008 told Amnesty International: Everyone is afraid. So no matter what harsh things happen to you, you don’t dare tell the story because you are scared.” József H., father of Romani boy, K.H. who was stabbed to death in Fényeslitke in June 2008
It has been recognized by the experts on hate crime that despite legislation being in place in the EU member 88 states there is a gap between the law and the actual prosecution of raciallymotivated crimes. The gap between 89 the legislation and its implementation in practice in Hungary has been identified by NGOs as well as the Parliamentary Commissioner of the Rights of National and Ethnic Minorities who observed in 2008 that the law 90 enforcement authorities were not prepared to investigate hate crimes.
WHO DECIDES ON THE LEGAL CLASSIFICATION OF THE CRIME? In Hungary, the initial decision makers on the legal classification of the offence are police officers. There is an investigative body at each police station – a crime department – whose head is responsible for deciding whether a given incident violates any section of the Criminal Code, and for determining the classification of the offence. Once the police finish the investigation, they decide – based on the information, data and facts collected – whether the case is suitable for indictment. After the police issue the indictment proposal, the prosecutor 85
The title of the article: “Violence against a member of a national, ethnic, racial or religious group” was amended in February 2010 to: “Violence against member of a community” 86 ECRI, Third Report on Hungary, Adopted on 5 December 2003, CRI (2004) 25, p. 10 87 CERD General Recommendation No. 31 – I, A 1 (b) 88 Goodey, Jo, “Racist Crime in the European Union: Historical Legacies, Knowledge Gaps, and Policy Development”. In: Goodey, J & Aromaa, K, 2008, p. 18. 89 Response of Hungarian Civil Liberties Union to the Prosecutor General on the issue of guidelines on applicability of Section 174/B of the Criminal Code. 14 April 2010. 90 5 Report on the Activity of the Parliamentary Commissioner for the Rights of National and Ethnic Minorities 2008.
examining the case decides whether to bring charges or discontinue the case. The final decision on the 91 indictment of the defendant is within the discretion of the prosecutor, but according to an analyst , he/she usually follows the police’s determination of the nature of the criminal offence in question. During the investigation, the role of the prosecutor is to provide oversight. This should involve control over the direction of the investigation; ensuring that the investigation covers essential facts; and ensuring that the investigation is carried out in accordance with the law. The prosecutor should thus be informed about the progress of the investigation and direct the case from an early stage of investigation. However, when it comes to the capacities of the prosecutors to oversee the investigation of crimes that might be racially motivated, Amnesty International was informed that there are no specific units within the prosecution service which focus on hate crimes, and the prosecutors do not receive an in-service training on racially motivated crimes.92
HOW IS A CRIME ESTABLISHED? There is no specific procedure in the Hungarian criminal justice system to guide a determination of whether a crime was racially motivated. Neither are there special units with an expertise and competency over raciallymotivated (and other hate) crimes within the Hungarian police.93 The lack of clear guidelines for the establishment of racial motivation is considered to be one of the causes for the low number of recognized racially motivated 94 crimes in Hungary.
WHAT DATA ARE AVAILABLE ON HATE CRIMES? When it comes to developing a policy response for addressing hate crimes, it is important to have data available that would identify the trends and assess the vulnerability of individual communities in the country. This information is also important for the development of victim protection and assistance programmes and community support95. However, from the data collected within the Hungarian criminal justice system it is not possible to identify the vulnerable groups as the data do not show to which group or community the victim belonged, or was perceived to belong to.
FAILURE TO ACKNOWLEDGE RACIAL MOTIVATION “[The] task of classifying and identifying... is a powerful one.”96 Jeannine Bell
The role of the police in Hungary includes the recording, investigating and establishing of crime, as well as crime prevention.97 Despite the existing legal provisions on hate crime, Hungary has been criticized for failing to implement the provisions. The low levels of prosecutions of racially-motivated crimes have been attributed to the reluctance of the police, prosecutors and courts to investigate and acknowledge racial motivation in violent and 98 nonviolent crimes against Roma. ECRI has repeatedly found the Hungarian authorities to be unwilling to acknowledge the racial and anti-Semitic motivations of attacks, which leads to the infrequent prosecution of these attacks as hate crimes.99 In its third report on Hungary, ECRI noted that the police and the prosecutors preferred 100 to consider such offences as common offences.
91 92 93 94 95 96 97 98 99
Papp, A. “Human Rights and Ethnic Data Collection in Hungary”, in: Human Rights Review (2008) 9, p. 118. Amnesty International Interview with the representatives of the Office of the Prosecutor General, Budapest, 3 February 2010. Letter of the Head of the Department for Crime Prevention and Victim Support to Amnesty International, 27 May 2010. Papp, A, “Human Rights and Ethnic Data Collection in Hungary”, in: Human Rights Review (2008)9. OSCE 2005, Combating Hate Crimes on the OSCE Region, p 26. Bell, Jeannine, “Policing Hatred: Law Enforcement, Civil Rights, and Hate Crime,” New York University, 2002, p.12. Oakley, R, “Policing Racist Crime and Violence: A comparative study”. EUMC, 2005. Oakley, R, “Policing Racist Crime and Violence: A comparative study”. EUMC, 2005 p. 16. ECRI, Second Report on Hungary, Adopted on 18 June 1999, CRI (2000) 5, p.6.
100
ECRI, Third Report on Hungary, Adopted on 5 December 2003, CRI (2004) 25. p. 19
101
102
Lawyers who represented Roma who were victims of attacks, as well as human rights activists told Amnesty International that the police frequently excluded the possibility that the crime had been committed with racist motivation from the outset of an investigation. This concern has also been raised by NGOs and the Parliamentary Commissioner for the Rights of National and Ethnic Minorities.103 “I understand that it may be difficult to prove racial motivation of crimes, not least because the offenders either deny it or change their statements, but it should not be excluded at the initial stage of investigation.” Miklós Kárpáti, legal representative of the victims in Tatárszentgyörgy
“OVERHASTY REMARKS” On 18 November 2008 a hand grenade was thrown through the window of a family house in Pécs. Two Romani adults who lived in the house were killed as a result of the attack. The spokesperson for the Baranya County Police Headquarters told the news agency MTI on the same day that the victims were Roma, but that according to the information from the investigation at the time, the police did not consider that the attack was motivated by the victims’ ethnicity. The Parliamentary Commissioner for the Rights of National and Ethnic Minorities expressed the opinion that the immediate exclusion of a racist motive in such a serious crime was unacceptable. The national police commander acknowledged that the police spokesperson had been “overhasty” in his remarks. 104 In order to strengthen the response of the law enforcement agencies to hate crimes, and crimes against Romani communities in particular, the OSCE recommends that states among other things: develop policies and procedures to ensure an effective police response to racially motivated violence against Roma and Sinti people; � elaborate practical guidance manuals and training programmes; 105 � document all types and cases of discrimination. �
GUIDELINES In order to take “all reasonable steps to unmask any racist motive and to establish whether or not ethnic hatred or prejudice may have played a role in the event”106 the police first need to be able to record an incident and include possible indicators of racial motivation. According the comparative analysis of the European Monitoring Centre on Racism and Xenophobia (EUMC) Policing Racist Crime and Violence,107 recording practices can vary – and can be based on: � any racist characteristics or motives reported by the victim or any other party; � indicators established by the police officer.
DATA In line with international standards on the protection of personal data, the police in Hungary are obliged to refrain from “any kind of involuntary official classification of ethnicity” of individual victims and perpetrators of crime.108 Under the Hungarian Data Protection Act, “sensitive data” are understood as “personal data revealing racial, national or ethnic origin”. However, standards intended to protect personal privacy should not be read to prevent authorities from collecting data that are disaggregated by ethnicity and gender. For example, the European data protection laws distinguish
101
Amnesty International interview with Miklós Kárpáti, Budapest, 29 January 2010; Árpád Csonka Salgótarján5 February 2010; Márton Udvary, Budapest, 24 March 2010. 102 103 104
Amnesty International interview with Viktória Mohácsi, 29 January 2010 Report on the activity of the Parliamentary Commissioner for the Rights of National and Ethnic Minorities, 2008. Report on the activity of Parliamentary Commissioner for the Rights of National and Ethnic Minorities 2008. p. 79
105
Decision No. 3/2003, Action Plan on Improving the Situation of Roma and Sinti, OSCE Ministerial Council. Maastricht 2003; Decision No. 4/2003 Tolerance and Non-discrimination, OSCE Ministerial Council. Maastricht 2003. 106 107 108
Stoica v. Romania Oakley, R, “Policing Racist Crime and Violence: A comparative study”. EUMC, 2005 pp. 11-16. Papp, A. “Human Rights and Ethnic Data Collection in Hungary” ”, in: Human Rights Review (2008)9.
109
between the collection of individual personal data and anonymous aggregate data. Moreover, the Council of Europe's Convention on Data Protection explicitly provides that the collection of personal data on racial origin and the like may be routinely collected and processed when necessary for the protection of public safety 110 or the suppression of crime. As a state party to CERD, Hungary has undertaken to prevent all forms of racial or ethnic discrimination and to address incidents of discrimination when they do occur. To do so effectively, it must collect data in a form that enables it to identify and address discrimination. To that end, the Committee on the Elimination of Racial Discrimination asks states to 111 report "relevant information on the demographic composition of the population." These international and regional obligations are not contradictory. As a European Commission report on data collection in the context of implementing the EU equality law stated: "[c]ontrary to widespread belief, the international, European and national rules on the protection of privacy data do not categorically prevent the collection of data in relation to discrimination." 112And under customary international principles governing the interpretation of treaties, binding international instruments should be read in harmony 113 whenever possible. In short, European privacy standards do not prevent Hungary from collecting disaggregated data on racial and ethnic discrimination, and Hungary's international obligations require the collection of these data.
TRAINING ECRI has recommended that Hungarian authorities continue and further develop police training in order to combat prejudice, raise awareness and to ensure equal treatment of groups in society.114 According to the 2005 EUMC report on Policing Racist Crime and Violence, police training in Hungary on hate crimes focused on Roma cultural characteristics and “Roma criminality” rather than specifically on racist crime and violence against 115 Roma. Curricula at the Police Academy and medium-level in-service police training currently include subjects related to human rights and tolerance. However, the Hungarian Helsinki Committee (HHC), an NGO working among other things in the area of police training and accountability, told Amnesty International that according to information available to them as of August 2010 there was no specific training for the police on hate crimes. The lack of guidelines and training on hate crimes has been raised by Hungarian NGOs consistently and reiterated in the aftermath of the series of violent attacks against the Romani community. In an effort to receive an authoritative interpretation of the legal provisions on hate crimes, the Hungarian Civil Liberties Union (TASZ) requested in February 2010, that the Prosecutor General provide an interpretation of Article 174/B of the Criminal Code which deals with violence against a community. In response the Office of the Prosecutor General stated their view that there was no need for issuing a general guideline on the implementation of Article 174/B as the 116 current legislative provisions adequately covered it. TASZ argued that it had documented cases in which police and prosecutors failed to take into account racist, anti-Semitic, homophobic or other motivations fuelled by hatred and had failed to apply the law (Article 174/B on the crimes against community and Article 269 incitement against a member of a community). The cases documented by TASZ, as well as other NGOs (see chapter 7 below) illustrate that officials often failed to recognize racial motivation in crimes, in spite of the fact that it was highly likely that the perpetrators attacked the victims because of their ethnicity, religion or sexual orientation, or that the police initially qualified the crimes as not motivated by hatred and only investigated the possible hate motivation after being pressured to do so by human rights NGOs. “[T]he law enforcement authorities are not sufficiently prepared to investigate hate crimes, while the spread of hatred against racial, ethnic, religious groups and other minorities can be strongly felt.” Balázs Dénes, Chair of the Hungarian Civil Liberties Union
109
Gray, Z., “The importance of ethnic data for promoting the right to education”, in: Minority Rights Group, State of the World’s Minorities and Indigenous Peoples 110 111 112
Council of Europe, Convention for the Protection of Individuals with regard to Automatic Processing of Personal Data, Art. 9(2a) 6 CERD, General Recommendation No. 4, Demographic composition of the population, 25/08/1973. Timo Makkonen, Measuring Discrimination. Data Collection and the EU Equality Law, European Commission, 2007, p. 72.
113
See: Vienna Convention on the Law of Treaties, Vienna, 23 May 1969, generally understood as reflective of customary international law. 114 115 116
ECRI, Second Report on Hungary, p.8. Oakley, R,: “Policing Racist Crime and Violence: A comparative study”. EUMC, 2005. p. 27 Letter of the Head Prosecutor to Balázs Dénes, the Chari of Hungarian Civil Liberties Union. 2 April 2010.
FAILURE TO INVESTIGATE, PROSECUTE AND PUNISH Hungary is bound under international human rights law to ensure the security and personal integrity of persons within its jurisdiction, without any discrimination and otherwise in a manner that is consistent with respect for human rights. It is required to adopt measures to prevent, investigate, punish and ensure reparation, including redress, for racially motivated attacks by non-state actors. These obligations require, among other things prompt action by the police, the prosecutors and the judiciary in the event of such attacks.117 ECRI has stated that as soon as a racist incident (which it defines as an incident which is perceived to be racist by the victim or any other person) is reported, the police must be required to pursue that line of investigation thoroughly.118 As noted above (chapter 6), in hate crime cases in Hungary the police play a critical role as the criminal justice gatekeeper. In the prosecution of hate crime cases, since the prosecutor needs to provide evidence of a haterelated motivation, the ability of the police to secure and provide such evidence is essential for the hate crimes to be established. The police task is thus twofold: investigate what happened and why it happened.
TATÁRSZENTGYÖRGY KILLING In the early morning of 23 February 2009 a double murder was carried out in Tatárszentgyörgy (Pest County). The victims were a 27-year-old man, Róbert Cs. and his four-year-old son Robika who were both shot dead when they attempted to escape a house set on fire by Molotov cocktails. The Director of the National Bureau of Investigation (NBI) said that there were similarities between this attack and the other attacks within the series of crimes committed against Romani communities. However, the initial police investigation treated the case as a fire caused by an improper, illegal connection to the power grid. 119 Mrs. Márton P., a neighbour of the Cs. family heard the shots being fired and called the ambulance, police and fire services. The police officers who lead the on-site investigation reportedly claimed after the initial examination that the injuries were not caused by shootings but by an explosion triggered by the fire. 120 Mrs. Márton told Amnesty International that the fire fighter who arrived at the scene questioned her about whether she heard shots or an explosion and that she had confirmed that she had heard shots. The autopsy later confirmed that the victims in fact died of gunshot wounds. During the initial investigation, the police treated the case as an accident not as a criminal offence. In the morning of 23 February the Pest County Police Headquarters issued a public statement in which they stated that the fire in Tatárszentgyörgy, in which two people died, was caused by a short-circuit. At about 9:30am, Viktória Mohácsi, then a Member of the European Parliament, arrived at the scene and called on the NBI to intervene in the case. The NBI investigators arrived to the Tatárszentgyörgy in a short time, and found the bottles used for the Molotov cocktails, as well as lead shot and shot cartriges. 121 On the same day, the police report was changed after the results of the autopsy which confirmed that Róbert Cs. and his son were shot dead. The Independent Police Complaints Board (IPCB) issued hanged and thus violated the victims’ rights to fair proceedings guaranteed by the Constitution. The head of the National Police, József Bencze issued an administrative decision in February 2010 in which he approved the findings of the IPCB 117
See: CERD, General Recommendation No. 27, Discrimination against Roma.
118
Explanatory Report to ECRI General Policy Recommendation No 11 on combating racism and racial discrimination in policing at paragraph 66, relating to paragraph 11 of the General Police Recommendation which recommends authorities “To ensure that the police thoroughly investigate racist offences, including by fully taking the racist motivation of ordinary offences into account”. 119
OSCE-ODIHR, “Addressing violence, promoting integration. Field assessment of violent incidents against Roma in Hungary”. p. 12.
120
ERRC, TASZ, NEKI, “Report on the circumstances of the double murder committed at Tatárszentgyörgy on 23 February 2009 and conduct of the acting authorities“., 7 May 2009, Budapest. p. 5. 121
ERRC, TASZ, NEKI, “Report on the circumstances of the double murder committed at Tatárszentgyörgy on 23 February 2009 and conduct of the acting authorities“
and noted that internal disciplinary procedures had been initiated against two police officers who were held accountable for the failures.122 Details of the disciplinary procedure were not made public. The complaint to the IPCB was filed on 2 March 2009 by Viktória Mohácsi, on behalf of Róbert’Cs.’s partner, Renáta, against the manner in which the police conducted the on-site investigation in Tatárszentgyörgy. The complaint alleged that the police did not secure the crime scene and were unwilling to take into account and record crime-related pieces of evidence found by the family and neighbours at the scene. The IPCB concluded that the police initially treated the murder as an accident and failed to secure the crime scene. The IPCB found that these failures had hindered the investigation and led to a serious violation of the rights of the victims. 123 The IPCB investigated whether the police fulfilled its obligation under the law to secure the scene which is a precondition for effectiveness of the investigation, and concluded that the police met this obligation only partially. According to the IPCB the police treated the incident as a fire based on information gathered at the scene and information given to them by the fire brigade and the physician on duty. Despite having detected and recorded pieces of evidence and circumstances raising suspicion of a crime, the police officers failed to initiate a crime scene investigation. The senior police officer of the Pest County Police told Amnesty International: “[T]he major mistake was made – for which we held… the lead scene investigator] responsible –… was that [he] disregarded a very important rule of investigation: If the visibility and weather conditions are not satisfactory they have to suspend the scene investigation. He did not suspend the investigation in spite of the fact that it was still dark and the visibility conditions were not good. Had he done so and the police securing the scene had not left the scene they would have seen the pieces of evidence at the scene as the sun rose… If he had complied with this rule, the mistake of leaving the scene unattended for 90 minutes would not have happened, for which he was held responsible.”
NO SPECIFIC PROCEDURES FOR HATE CRIMES INVESTIGATION The Hungarian police do not use special procedures for cases in which there is an indication that the crime under investigation is motivated by hatred. This raises concerns in particular about the capacities and ability of the police to investigate racially induced violence thoroughly and not to overlook possible racial motivation. The explanatory memorandum to ECRI’s General Policy Recommendation no. 11 outlines that such investigation would require among other things a specific approach to identification and questioning of witnesses, 124 identification of possible links with organized racists groups, and sensitivity towards the victim. Despite this recommendation, according to an interview with a representative of Pest County Police, an investigation into possible hate crimes does not involve any specific approach and does not differ from investigation of any other crime.125 “If a crime happens, based on the rules of criminal investigation the police carry out the necessary investigative steps at the scene and collect, record and document all evidence. And if based on the whole picture, based on all materials, evidence and documents collected at the scene it can be established that the motivation might be racist or the victim was attacked because the victim belongs to an ethnic minority – because he is a Roma, Romanian, Slovak or German, etcetera – in that case the police would initiate an ex-officio investigation into the motivation of the perpetrator.” A representative of Pest County Police
According to Amnesty International’s research, in Hungary in order for an incident to be considered a crime of violence against a community (punishable under Section 174/B of the Criminal Code), or a crime aggravated by a “base reason” (such as racial motivation), some evidence of the element that the crime was motivated by the belief that the victim belonged to an ethnic, racial, national or religious group or other community would need to be raised at some point during the investigation. In an interview with Amnesty International, representatives of the Office of the Prosecutor General considered that this evidence would require either the victim to state that he or 126 she has been attacked because of their ethnicity, or the perpetrator to give this as a reason for the attack. However, the police operate in a legal framework that can be interpreted restrictively when it comes to the identification of ethnicity of the victim – whether real or perceived – which might affect the readiness of the
122
ERRC, TASZ, NEKI “Hungarian Head of Police Acknowledges violation of the victim’s right to fair procedure one year after the double murder 123 124 125 126
Independent Police Complaint Board, Opinion no. 366/2009 (Nov. 11), Ref. no. 101/2009/Pan. Explanatory Report to ECRI General Policy Recommendation No 11. para 66. Amnesty International interview with the Pest County Police., Budapest 26 March, 2010. Amnesty International interview with the Deputy Prosecutor General of the Republic of Hungary, Budapest , 3 February 2010.
police officers to focus on possible racial motivation during the investigation. Moreover. reliance on the victim or perpetrator only is not consistent with international standards under which a racially-motivated incident is one perceived to be racist by the victim or any other person.127 “[T]he police do not and cannot register who is Roma and who is not Roma. We have only perpetrators, victims and witnesses. In the criminal justice system we don’t have gypsies, Jews etcetera.”128 A representative of Pest County Police
However, the Hungarian police may establish the racial motivation of a crime or an offence of violence against a community (Art. 174/B of the Penal Code) based on other available evidence supporting racial motivation. An indicator of a possible racial motivation might be the victim’s self-identification as a member of community. However, according to the police themselves, this is not very common: “I have been a police officer for over 20 years and I would need to think really hard to find a case during my career when a victim claimed in his complaint that he had been attacked because he belonged to a community. This simply wasn’t typical and still isn’t. This has never been a problem in Hungary… Even the anti-discrimination clause in the Ethical Code [of the police] was included to comply with European…[standards]…The police officer is not interested in the ethnic background of the victim—he cannot be interested. There is only one thing on his mind: the victim…which ethnic group the victim belongs [to] is a low-level issue for him. We don’t examine whether someone is Jewish, German, Romanian, Armenian or Romani. There is only one thing: the victim. And we do everything in our power with the vigour of the Criminal Code to catch the perpetrator, regardless of the ethnic origin of the victim.” A representative of Pest County Police
Amnesty International is concerned that the police’s lack of particular attention to and recording of the ethnicity of the victim, coupled with lack of guidelines and training, could be an obstacle in examining possible motivation of bias for the crime. The EUMC has recommended that states include on standard crime report forms a question asking whether the crime is racially-motivated.129 According to a representative of the Pest County Police, in Hungary, when a person makes a complaint, “there are detailed methodological rules describing what a complaint must include and most of our colleagues know these, so they register all of these necessary data.” However, according to information received by Amnesty International there is no ‘racial incident form’ that would outline indicators to assist Hungarian police with the identification and investigation of raciallymotivated crimes. Guidelines on the investigation of a hate crime are considered vital for an effective investigation both by international human rights agencies such as ECRI or OSCE-ODIHR130, and experts on policing.131 These guidelines should involve a list of criteria to help police officers to identify whether a crime was motivated by racial, religious or other identity-based prejudice; rules on notification of police officers’ supervisor; and consultation with a specialized unit. The law enforcement officers – notably the on site police investigators – are the primary contact points for many victims of hate crime. The OSCE-ODIHR emphasizes that being ‘in the front lines’, the police officers need to: � Understand how hate-motivated crimes differ from similar crimes that are not motivated by bias and to take such reports seriously; � Understand how police/victim interaction can influence whether a victim reports a hate crime or not (due to fear of police, embarrassment, or belief that the incident will not be taken seriously).132
127
ECRI: General Policy Recommendation No 11 on combating racism and racial discrimination in policing , paragraph 14; EUMC: “Policing Racist Crime and Violence”, recommendation 8.1 (f). 128 129
Amnesty International interview with the Pest County Police., Budapest 26 March, 2010. EUMC: “Policing Racist Crime and Violence”, recommendation 8.1 (g).
130
Explanatory Report to ECRI General Policy Recommendation No 11 on combating racism and racial discrimination in policing; OSC EODIHR, “Addressing violence, promoting integration. Field assessment of violent incidents against Roma in Hungary”. p. 50 131
Bell, Jeannine, Policing Hatred: Police Bias Units and the Construction of Hate Crime, in: Perry, Barbara (Ed.) ,Hate and Bi as Crime. A Reader., 2003, pp. 431-432. 132 OSCE 2005, Combating Hate Crimes on the OSCE Region, p. 37.
M.K.’S CASE M.K. and her family are all Romani. According to information received from the NGO, NEKI, the family lived in a house divided into several flats and shared a common garden with neighbours. In 2008, one of the neighbours had reportedly been harassing them on several occasions because of their Roma origin. The children were psychologically affected and were afraid to leave the flat. The neighbours reportedly called them “dirty Gypsies”, placed cat droppings in front of their entrance and once attacked the husband physically, pushing him into a glass window which resulted in him incurring serious injuries. After this incident M.K.’s family reported the harassment to the police and an official procedure started. The victims were offered legal aid by NEKI, which represented them during the proceedings. The police soon closed the investigation, saying that no crime could be established. The legal representative of the victims lodged a complaint against the decision and asked the prosecutor to order a renewal of the investigation. She also pointed out that the police completely neglected the motives behind the actions and did not examine the racial motivation at all. The complaint therefore included a request to extend the investigation to a hate crime under Article 174/B of the Criminal Code. The prosecutor’s office dismissed the complaint stating that the reason for the incidents was not the victims’ ethnic origin but animosity originating from a dispute between neighbours.
USING EVIDENCE ON RACIAL MOTIVATION IN COURT As noted above (chapter 5), the Hungarian Criminal Code includes specific hate-motivated offences (e.g. violence against a member of a group Article 174/B), and contains provisions which permit judges to take into account racial motivation as an aggravating circumstance in sentencing for some crimes, including murder and grievous bodily harm (on grounds of “base motivation”).133 In such cases the motivation of the perpetrator needs to be proved. As proof of such motivation can be a difficult hurdle in a prosecution, some, including András Kádár (a human rights lawyer and the co-chair of HHC) believe that police and prosecutors in Hungary instead frequently opt for categorizing a crime under a provision of the criminal code that is easier to substantiate in a court of law: “’Bodily harm’ instead of ‘violence against a member of an ethnic group’ is a safer option.” With a view to ensure protection from violence and discrimination, the Hungarian authorities need to meet their obligation to unearth racist motives in appropriate circumstances. The duty to prevent and protect people from racist violence and other forms of discrimination includes the duty to adopt such measures as data collection for the purposes of development of policies that will prevent the occurrence of such violations of human rights. Proving racial motivation is not easy: “The main reason for this is that motivation usually needs to be concluded from other evidence. In this case [Szigetvár, described below], the perpetrators were young, between the ages of 18 and 21. And such behaviour is very typical of teenagers…It was very hard to differentiate whether what they did was some kind of youngsters’ behaviour [or it was racially motivated.]” The Appellate Judge of the Baranya County Court, Béla Wirth
Recognizing the difficulties that law enforcement agencies face when dealing with hate crimes, international human rights bodies emphasize the need for guidelines and measures that would enable effective investigation of these crimes. CERD underscored the need for states to establish national strategies aimed at the elimination of structural racial discrimination which would include guidelines for prevention, recording, investigation and prosecution of racist or xenophobic incidents.134 In its Action Plan on Improving the Situation of Roma and Sinti in the OSCE Area, the OSCE has recommended that Participating States (of which Hungary is one) “[e]laborate, where appropriate and in close partnership with international organizations and Roma NGOs,… codes of conduct, practical guidance manuals and training programmes” in order to translate the existing legislation into practice. 135 The OSCE-ODIHR recommended in 2010 that such Guidelines related to racially motivated crimes should ensure that “evidence of the element of ethnic motivation is properly collected so that it can be presented and admitted at court. While all front-line police officers should be able to conduct initial investigations, the guidelines may foresee 136 that they refer the cases to special investigation staff…”
133 134 135 136
ECRI 2009, Report on Hungary, Fourth monitoring cycle, 24 February 2009, p. 14. CERD General Recommendation No. 31 - I/2/B 5 (i) OSCE: “OSCE Action Plan on Improving the Situation of Roma and Sinti in OSCE Area”. 1 – 2 December 2003, Maastricht. OSCE-ODIHR: “Police and Roma and Sinti: Good Practices in Building Trust and Understanding”, Vienna 2010. pp. 58-59
In order to meet the obligation to carry out a thorough and effective investigation into crimes with a possible racial motivation, the Hungarian authorities have to take reasonable steps to collect and secure the evidence, discover the truth in a manner that respects and protects human rights and deliver fully reasoned, impartial and objective decisions.137 The following case is an example of one in which the first instance court excluded the aspect of racist motivation for the crime, although it had been identified in the context of the investigation and the indictment (which charged the suspects under Article 174/B with violence against a member of community).
SZIGETVÁR CASE On 22 January 2008, a Romani woman and her daughter were attacked by a group of five young people on their way home in Szigetvár. The attackers kicked the victims with their steel boots. The police started looking into a possible racial motivation only after the suspects raised it themselves. The Appellate Judge of the Baranya County Court, Béla Wirth told Amnesty International in March 2010: “When the police initially interrogated the perpetrators [they] did not suspect them of this offence [violence against a member of group], they were suspected of public nuisance. [It was only when…] the two perpetrators told the police with pride… that [racial motivation] was the reason why they committed the offence… [A]t that point, the police suspended the interrogation and called their lawyers in.” Once the perpetrators consulted their lawyers, they withdrew their initial statements that they assaulted the women because they were Roma, and claimed that they simply wanted to beat somebody up. The investigation concluded that the suspects had come to Szigetvár to attack Roma. According to the results of the investigation, the suspects wore clothes that revealed their inclination to far-right ideologies, and one of them had a poem with a strong anti-Roma language tatooed on his back.138 They were indicted under Article 174/B for violence against a member of a community. However on 27 November 2008, the Pécs City Court found them guilty of causing bodily harm (Article 170) and public nuisance (Article 271). According to information available to Amnesty International, the Court heavily relied on the changed statements of perpetrators and the statements of witnesses from which it concluded that racial motivation could not be substantiated. The prosecutor appealed the verdict, convinced that the investigation had revealed substantial evidence that the case involved a racial motivation. On 28 April 2009, the Second Instance Court re-qualified the crime and found the defendants guilty of violence against a member of a community. In its decision, the court took into consideration all the evidence together, including both statements and other sources of evidence.
137
Nachova and Others v. Bulgaria [GC], nos. 43577/98 and 43579/98, § 145, ECHR 2005/VII; Shanaghan v. the United Kingdom, judgement of the European Court of Human Rights, no. 37715/97, § 90, ECHR 2001-III. 138
Amnesty International interview with the Baranya County Prosecutor, Pécs, 8 February 2010.
FAILURE TO PROVIDE REMEDIES It is widely recognized that following a crime, victims may suffer a range of physical and psychological effects and their financial situation may also suffer.139 International standards require states to ensure adequate reparation to victims of crime, in an effort to ensure not only restitution but also compensation, rehabilitation, access to justice and redress. The UN Declaration of Basic Principles of Justice for Victims of Crime and Abuse of Power (Declaration), for example calls on states to ensure victims of crime: 1. access to the mechanisms of justice and to redress; 2. reparation for the harm suffered, including fair and just compensation; 3. material, medical, psychological and social assistance.
ACCESS TO JUSTICE Both UN and Council of Europe standards alike indicate that support services should cover all stages of the 140 criminal justice process: during and after the investigation and any legal proceedings. Adequate advice and support from the police to the victims is considered to be an important factor that can contribute to the willingness 141 to report or to act as witness to hate crimes incidents. States should ensure that victims have access to information of relevance to their case and necessary for the protection of their interests and the exercise of their rights. It should include information on the services available to them, and on the investigation and criminal justice processes.142 The victims should be further advised on their rights in these processes and to reparation, as well as on how to access these services and rights. He or she should be informed about the progress of the investigation and, unless they request not to receive it, on the detention or release of a suspect.143 �
During legal proceedings related to the crime, the victim and their family should be informed of their role and the scope, timing and, upon their request, the progress and the disposition of such proceedings. They should be provided with assistance and when appropriate protection both throughout such proceedings, and after them. The views and concerns of victims should be presented and considered at appropriate stages of the proceedings where their personal interests are affected, in a manner that is consistent with the rights of the accused to a fair trial. �
Support, assistance and protection measures should be offered to the victim and their family where appropriate, not only during all stages of the criminal justice process, but even after the case has been closed. 144 �
The Recommendation (2006) 8 of the Committee of Ministers of the Council to member states on assistance to crime victims and the UN Handbook on the Use and Application of the Declaration of Basic Principles of Justice for Victims of Crime and Abuse of Power both highlight the need for training for the police. The UN Handbook warns that lack of adequate training regarding the impact of violent crime on victims and methods of ensuring that victims are informed of their rights have in the past led in several countries to situations in which “police have often been insufficiently sensitive when coming into contact with emotionally distraught victims, which has
139
UN Office for Drug Control and Crime Prevention: Handbook on the Use and Application of the Declaration of Basic Principles of Justice for Victims of Crime and Abuse of Power. New York, 1999. 140
Council of Europe Committee of Ministers Recommendation to member states (2006)8 on assistance to crime victims at 5.2; Principle 6 of the UN Declaration of Basic Principles of Justice for Victims of Crime and Abuse of Power. 141 142
Oakley, R.: “Policing Racist Crime and Violence: A comparative study”. EUMC, 2005, p. 21. See case law of the European Court of Human rights cited at endnote 48 infra.
143
See Paragraph 6 of Council of Europe Committee of Ministers Recommendation to member states (2006)8 on assistance to crime victims. 144
5.2.
Council of Europe Committee of Ministers Recommendation to member states Rec (2006)8 on assistance to crime victims at paragraph
impaired victim satisfaction and undermined the confidence of victims and their willingness to participate in the 145 criminal justice process.” The training should cover areas such as the trauma of victimization, empathizing with victims, as well as special needs of victims due to the nature of the harm inflicted or factors such as race, ethnic origin, colour, sex, and so on. According to the information available to Amnesty International however, there is no 146 special training for the victim support officers within the police. In Hungary, the number of indictments and convictions on charges of an attack against community appears quite low in comparison to the number of reports of such attacks reported by NGOs.147 According to the data provided by the Office of the Prosecutor General, there were six indictments under Article 174/B (violence against a member of a community) in 2009. In 2008 there were eight, in 2007 six, in 2006 two, in 2005 four and in 2004 five indictments under this provision. This raises concerns about possible underreporting of crimes motivated by hatred and also concerns about victims’ access to justice. Underreporting of racially-motivated crimes is considered to be an outcome of several factors including the reluctance of some victims to pursue the issue, as well as the failure of the police and the prosecutors to take into account the racist motive of offences. 148 In its 2009 periodic report on Hungary, ECRI reported that “in some instances, even when there was strong enough evidence of racist motivations to support an indictment for racist violence, the offence was finally treated by the courts as having arisen solely out of a conflict situation rather than as having had racist motivations.”149 150
The law in Hungary provides for legal aid to individuals who are acknowledged as victims by the victims support service and who apply for such service within six months of the date of the crime. Legal aid is provided free of charge to those whose income falls below €480151. The aid involves legal advice and assistance to help the victim to get the remedy for the crime. Many of the Romani victims of crime and their family members whom Amnesty International spoke to in Hungary were not aware of their entitlement to legal aid services. Thus despite the provision in the law, legal assistance does not appear to be easily accessible to the victims of hate crimes. The need to address this problem and make legal aid more accessible to the victims has been emphasized by Hungarian NGOs involved in providing pro bono legal aid. This would require an efficient system of informing the victims of what services are they entitled to shortly after they report the crime, and assisting them in applying for these services. The case below illustrates a situation of a victim who has not been provided with appropriate assistance during the investigation of a crime.
LACK OF SUPPORT IN ACCESS TO JUSTICE On 15 June 2008, a 14-year old Romani boy K.H. and his cousin F.N. were stabbed by a 40-year old man following a verbal argument in a pub in a village of Fényeslitke. According to the judgment of the first instance court in Szabolcs-Szatmár-Bereg County, the man started an argument with the victims because he resented the fact that F.N. had turned his back to him while the man was standing at the bar. K.H. and F.N. decided to leave the pub. Once they reached the door, K.H. allegedly told the man: “If you want something, let’s go out.” The man took out a 11 cm-long and 2.5 cm-wide pocket knife and stabbed K. H. three times in the chest. He then stabbed also F.N. in the chest and fled. K.H. died at the scene as a result of the stab wounds. F.N. suffered life-threatening injuries but timely professional medical treatment prevented his death. F.N.’s and K.H.’s families were reportedly not provided with adequate advice and support during the investigation. The legal assistance they received during the trial of the accused was provided for free by the NGO, Movement for Desegregation Foundation. The legal representative of K.H.’s family alleged that racial motivation was not pursued during the investigation. 145 146
Handbook on the Use and Application of the Declaration of Basic Principles of Justice for Victims of Crime and Abuse of Power , p. 64. Letter of the Head of the Department for Crime Prevention and Victim Support to Amnesty International. 27 May 2010.
147
The Movement for Desegregation Foundation, an NGO led by a former Member of the European Parliament Viktória Mohácsi, registered about 50 attacks, and the European Roma Rights Centre (ERRC) recorded more than 40 attacks with a strong indication of racial motivation over an 18-month period in 2008 and 2009. 148
ECRI 2009, Report on Hungary, Fourth monitoring cycle, 24 February 2009, p.aragraph 22; ECRI, Third Report on Hungary, Adopted on 5 December 2003, CRI (2004) 25. para 19 149 150 151
European Commission against Racism and Intolerance 2009 Report on Hungary, para 22. Act on Crime Victim Support and State Compensation. The income ceiling for eligibility of legal aid as of 2006.
During the trial, the offender admitted that he was guilty and he claimed he suffered a temporary memory loss due to the combined effect of alcohol and his medication. He also claimed that he saw deformed faces who wanted to kill him. In the verdict, the first instance court stated that “during the court proceedings no evidence was revealed that would have suggested the conflict was racially motivated” and sentenced the offender to 11 years’ imprisonment on 2 June 2009. The verdict was upheld by the second instance court in October 2009. When interviewed by Amnesty International, the father of K.H. said that he attempted the raise the issue of racial motivation of the offender during the trial phase but it was not accepted by the court. The victim’s legal representative told Amnesty International that he identified two witnesses who claimed they heard the offender saying he would carry out the crime because “No Roma should turn his back on him”. The judge said it was hard to reconstruct the motivation. Amnesty International is concerned that the case illustrates the impact of inadequate support and assistance for the victim throughout the criminal proceedings on their right to access justice and redress.
REPARATION AND COMPENSATION Under the European Convention on the Compensation of Victims of Violent Crimes (1998), victims who sustained serious bodily injury or impairment of health directly attributable to an intentional crime of violence, or the dependants of persons who have died as a result of such crime are entitled to compensation that shall cover, according to the case, at least the following items: loss of earnings, medical and hospitalization expenses and funeral expenses, and, as regards dependants, loss of income. In Hungary, a victim of crime or their direct relative may apply for monetary compensation, compensation and legal aid under the Act on Crime Victim Support and State Compensation (CXXXV/2005). The monetary aid should cover a victim’s extraordinary expenses in connection with housing, clothing, nutrition and travel, medical and funeral expenses.
TATÁRSZENTGYÖRGY CASE The family of Renáta J., the partner of Róbert Cs. and the mother of the four-year-old Robika who were killed in Tatárszentgyörgy in February 2009 (see the case described in Chapter 7), were offered psychological support and received financial compensation. However, they told Amnesty International that they did not receive adequate advice and support from the state to help them to access the remedy. The parents of Róbert Cs., whose house was next to Róbert’s, were not offered any psychological support. The family received monetary aid from the National Roma self-government and the mayor to cover funeral expenses. During Amnesty International‘s visit in February 2010 they told Amnesty International that they felt abandoned by the authorities. They said their children were still terrified during the night.
KISLÉTA CASE The family of M.B. – victim of the killing in Kisléta (the last killing within the series of the nine attacks against Romani communities) – received monetary support as well as psychological support available through the state. The legal assistance received by the family was arranged free of charge by an NGO, Movement for Desegregation Foundation, not by the state.
MATERIAL, MEDICAL, PSYCHOLOGICAL AND SOCIAL ASSISTANCE “I took the medication several times. I was also in the hospital once. Honestly, I must say that I am considering suicide even to this day. I cannot get it out of my head. But I have four children, and that is what keeps me from doing it. I don’t know for how long I can put up with this. I think of committing suicide more and more often. I tried several times. I went to the railway. It is very difficult for me, but for my wife as well, and of course for my whole family.” Father of a Romani a 14-year old boy who was stabbed in village Fényeslitke in 2008 (see case in Chapter 8, section Access to Justice)
The UN’s Handbook on the Use and Application of the Declaration defines the goals of victim assistance programmes: “assist victims in dealing with emotional trauma, participating in the criminal justice process, obtaining reparation and coping with problems associated with the victimization.”
K.H. AND F.N. CASE The public Victim Support Service paid the funeral-related expenses of the family of K. H., the victim of the
Fényslitke stabbing (see the case described in the section Access to Justice of this chapter). The father of K.H. who was killed told Amnesty International that he was suffering from trauma and was suicidal after his son’s death but had received no psychological counseling.
ZERO SUPPORT On 27 May 2009 in the town of A., C.P. and his wife were woken up in the middle of the night when a stranger entered their house through the window. They describe how the man attacked the Romani couple with a razor, and attempted to cut C.P.’s throat. C.P. told Amnesty International that he was cut in seven places. The attack also woke up C.P.’s parents who also lived in the house; they called an ambulance and the police. They reportedly called a brother of C.P. who arrived at the house while the confrontation was ongoing. According to the Romani family, the attacker was tall and physically strong. After the incident, C.P., his wife and his child were taken to hospital where they received treatment. On the way home, they were taken to the police station, where they gave statements to the police. The man who attacked C.P.’s family was injured during the fight and was taken to the hospital after the incident. Taking into account his injuries, the police have also started an investigation into an alleged assault carried out by C.P’s family against the man. At the time of writing of this report both cases were under investigation. The victims of the razor attack were allegedly not informed of their rights to legal and other assistance.
MONITORING HATE CRIMES As a state party to CERD, the Hungarian authorities are obliged to adopt positive measures designed to eradicate discrimination. A key precondition for the development and adoption of effective preventative measures is information on the existence and extent of hate crimes, derived through – among other things – a system of data collection and through monitoring.152 The Committee on the Elimination of Racial Discrimination has recommended that state parties to ICERD collect “comprehensive statistical or other information on complaints, prosecutions and convictions relating to acts of racism and xenophobia, as well as on the compensation awarded to the victims of such acts, whether such compensation is paid by the perpetrators of the offences or under State compensation plans financed from public funds.”153 Similarly, ECRI has suggested that such monitoring requires the police and other authorities receiving reports of racist incidents to “gather detailed information on each report”, as well as the prosecuting authorities and the courts to set up monitoring systems that “include readily available information on investigations carried out, charges brought and sentences handed down in these cases.” 154 The Office of the Prosecutor General in Hungary collects data on proceedings under individual articles of the Criminal Code – the data include numbers of halted investigations, numbers of cases in which an indictment was prepared by the prosecutor, and numbers of cases where there the conclusion of the investigation was classified as “other”. The data, however, do not identify the group or community which the victim belonged to or was perceived to belong to. To effectively evaluate the application of the hate crime provisions in the Hungarian Criminal Code, the authorities would need to collect data on the number of incidents reported to the police in which hate might have been a motive, the number of hate crime offences prosecuted and the outcome of such cases, as well as the reasons for non-prosecution of such crimes (under hate crime provisions or at all).155 The data should be disaggregated by the group affected by the crimes. The EUMC called on the EU member states to “install a reporting system for racist crimes that is clear, consistent and accessible” and that involves maintaining statistics on the treatment of the racist crime in the criminal justice system from the police to the courts”.156 In a report in 2007, the Fundamental Rights Agency (which took over the role of the EUMC)157 identified Hungary among the EU member 158 states that have a ‘limited’ data collection mechanism in place to record racist crime. Amnesty International considers that this lack of disaggregated data may be an impediment to the effective prevention of hate crime, including against Roma, in Hungary. 152
OSCE: “Combating Hate Crimes on the OSCE Region”. OSCE-ODIHR, Warsaw, 2005, p. 14.
153
CERD General Recommendation XXXI on the prevention of racial discrimination in the administration and functioning of the criminal justice system. 154 155 156 157 158
ECRI General Policy Recommendation No 11 on combating racism and racial discrimination in policing. ECRI 1999 Second Report on Hungary. EUMC 2002 Racism and Xenophobia in the EU Member States: Trends, Developments and Good Practice in 2002, p. 89. 132 As of March 2007, EUMC was replaced by European Union Agency for Fundamental Rights (FRA).
European Union Agency for Fundamental Rights 2007. Report on Racism and Xenophobia in the Member States of the EU, Vienna, p. 121.
ERŐSZAKOS TÁMADÁSOK A ROMÁK ELLEN MAGYARORSZÁGON A GYŰLÖLET-BŰNCSELEKMÉNYEK TILALMA: JOG ÉS GYAKORLAT A Magyar Büntető Törvénykönyv (Btk.) kimondja, ha valaki valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (269. §). Az önkényuralmi jelképek használata pénzbüntetéssel büntetendő (269/B §). Ezek közé tartozik a horogkereszt, a nyilaskereszt és a sarló-kalapács.159 A Btk. 174/B. §-a szerint büntetendő az, ha valaki mást bántalmaz az áldozat tényleges vagy vélt, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz való tartozása miatt: “Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt bántalmaz, illetőleg erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. 160 Amíg a Btk. 174/B. §-ának (1) bekezdése a közösség elleni erőszakot öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti, a Btk. 174/B. §-ának (2) bekezdése értelmében a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt (a) fegyveresen, (b) felfegyverkezve, (c) jelentős érdeksérelmet okozva, (d) a sértett sanyargatásával, (e) csoportosan, vagy (f) bűnszövetségben követik el. A fentiek mellett, mint azt az ECRI megjegyezte, a Btk. bizonyos paragrafusai, beleértve azokat, amelyek az emberöléssel vagy a súlyos testi sértéssel kapcsolatosak, kifejezetten lehetővé teszik a bírák számára, hogy saját mérlegelésük szerint minősített esetként vegyék figyelembe az ítélet kiszabásánál, ha felmerül, hogy a bűntettet „aljas indokkal” követték el. Aljas indokkal elkövetett emberölésért161 és súlyos testi sértésért162 súlyosabb büntetés jár, mint amikor eme bűncselekményeket aljas indok nélkül követik el. Bár a bíró figyelembe veheti még az elkövető rasszista motivációját, mint az aljas indok egy formáját, és ezt súlyosbító körülményként számíthatja be, az ECRI azonban aggályosnak találta, hogy a jogszabály vonatkozó része külön nem említi a rasszista indíttatást, mint az aljas indok egyik formáját, és nincs a magyar jogrendben olyan általános rendelkezés, amelynek alapján a faji 159
A nyilaskereszt a magyar nemzeti-szocialista párt jelképe volt a második világháború alatt; sarló-kalapács pedig a kommunizmus szimbóluma. 160 A Btk. 174/B. §-a: közösség elleni erőszak. 161 A Btk. 166. §-a (1) és (2)(c) bekezdése alapján aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel b ntetendő, viszont a b ntetés t z évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést aljas indokból, illetőleg célból követték el. 162 A Btk. 170 §-a (1) és (3) bekezdése alapján aki más testi épségét vagy egészségét sérti és a sér lés vagy a betegség nyolc napon bel l gyógyul, két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzb ntetéssel b ntetendő, azonban ha a testi sértést aljas indokból vagy célból követik el, a b ntetés három évig terjedő szabadságvesztés. Hasonlóan, a Btk. 170 §-a (1) és (3) bekezdése alapján, ha a testi sértéssel okozott sér lés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövetőhárom évig terjedő szabadságvesztéssel b ntetendő, de ha a testi sértést aljas indokból vagy célból követik el, a b ntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedőszabadságvesztés.
indíttatás kifejezetten súlyosbító körülmény lenne a közönséges bűncselekmények esetében. Az ECRI megjegyezte, hogy „ennek eredményeként gyakorlatilag lehetetlen a faji indíttatású bűncselekmények figyelemmel kísérése Magyarországon”.163
Az 1. számú táblázat összefoglalja azon esetek számát, amelyekben a nyomozás alapján a rendőrség a bűntettet gyűlölet-bűncselekménynek minősítette a Btk. valamelyik rendelkezése alapján. 1. számú táblázat Btk. 174/B. § Közösség tagja elleni erőszak164
2004 7
2005 7
2006 8
2007 9
2008 12
2009 6
269 § Közösség elleni izgatás
17
4
5
5
5
6
269/B § Önkényuralmi jelképek használata (SS-jelvény, horogkereszt, stb.)
66
57
82
64
207
70
Forrás: Országos Rendőr-főkapitányság A táblázatban feltüntetett adatok az Országos Rendőr-főkapitányság által szolgáltatott statisztikai adatok azon bűntettek vonatkozásában, amit a rendőrség rasszista indíttatású bűncselekménynek minősített és aszerint vizsgált. Ez azonban ellentmond a civil szervezetek által készített jelentéseknek, melyek sokkal nagyobb számú ilyen jellegű incidensről számolnak be.165 Az ENSZ Faji Diszkrimináció Ellenes Bizottsága (CERD) – független szakértőkből álló, a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény (melynek Magyarország is részese) végrehajtását felügyelő bizottság – arra figyelmeztetett, hogy általában a faji megkülönböztetéssel kapcsolatos panaszok, eljárások és ítéletek hiánya, vagy kis száma egy országban nem feltétlenül azt jelenti, hogy kevés a gyűlölet-bűncselekmények száma, hanem inkább azt tükrözi, hogy a gyűlöletbűncselekményeket kevesen jelentik be, és rámutat a büntetőjogi rendszer szerkezeti hiányosságaira: „Ez azt mutathatja, hogy a sértettek nem részesülnek megfelelő tájékoztatásban a jogaikról,
163
ECRI 2009-es jelentése Magyarországról, (negyedik ellenőrző ciklus), CRI (2009)3, 2009. február 24. 14. oldal. 164
A rendelkezés c mét "nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak”-ról a"közösségnek tagja elleni erőszak" -ra módos tották 2010. februárjában. 165 ECRI, Harmadik jelentés Magyarországról, elfogadva: 2003. december 5., CRI (2004) 25, 10. oldal.
vagy, hogy a társadalmi helytelenítésétől vagy megtorlástól tartanak, illetve hogy a korlátozott anyagi forrásokkal rendelkező sértettek félnek a bírósági eljárás költségétől és összetettségétől, vagy, hogy nem bíznak a rendőrségben és az igazságügyi hatóságokban, illetve, hogy a hatóságok nem fordítanak kellő figyelmet a rasszista bűncselekményekre vagy nem eléggé tájékozottak”. 166 Az Amnesty International aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a félelem is szerepet játszhat abban, hogy a gyűlölet-bűncselekményeket kevesen jelentik be Magyarországon. Például, a 2008 júniusában Fényeslitkén agyonszúrt roma fiú édesapja azt nyilatkozta az Amnesty
International-nek: „Mindenki fél. Tehát nem számít, milyen durva dolgok történnek valakivel, akkor sem meri elmondani a történetet, mert fél”. H. József, a Fényeslitkén 2008 júniusában leszúrt roma fiú, H. K. édesapja Azt elismerték a szakértők, hogy a gyűlölet-bűncselekmények jogi szabályozása ellenére az EU-tagállamokban különbség van a jog és a tényleges gyakorlat között a faji indíttatású bűncselekményeket illetően.167 A magyar jogszabályok és azok gyakorlati végrehajtása közötti különbséget észlelték a civil szervezetek,168 valamint 2008-ban a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa is megállapította, hogy a bűnüldöző hatóságok nincsenek megfelelően felkészülve a gyűlölet-bűncselekmények kivizsgálására.169 KI DÖNT A BŰNCSELEKMÉNY JOGI MINŐSÍTÉSÉRŐL? Magyarországon elsőként a rendőrség dönt egy bűncselekmény jogi minősítését illetően. Minden rendőrkapitányságnak van egy nyomozó szerve – az úgynevezett bűnügyi osztály – és ennek a vezetője felel annak eldöntéséért, hogy az adott incidens a hatályos büntető törvénykönyvbe ütközik-e, és meghatározza a bűncselekmény jogi minősítését. Miután a rendőrség befejezte a nyomozást, a beszerzett információk, adatok és tények alapján eldönti, hogy alkalmasnak véli-e, hogy az ügyben vádemelésre kerüljön sor. Miután a rendőrség vádemelési javaslatot tesz, az ügyész áttanulmányozza az ügyet és eldönti, hogy vádat emel vagy megszünteti az eljárást. A vádemelésről a végső döntést az ügyész hozza meg, de egy elemző170 szerint az ügyész általában követi a rendőrség döntését a kérdéses bűncselekménnyel kapcsolatban. A nyomozás során az ügyész szerepe a vizsgálat felügyelete. Ez magában foglalja, hogy az ügyésznek biztosítania kell, hogy a vizsgálat kiterjedjen az alapvető tényekre és felügyelnie kell, hogy a vizsgálatot a törvény rendelkezéseit betartva
166
CERD 31 sz. Általános ajánlása– I, A 1 (b). Goodey, J., “Racist Crime in the European Union: Historical Legacies, Knowledge Gaps, and Policy Development”. In: Goodey, J & Aromaa, K.(Szerk) 2008. 18. oldal. 168 A TASZ Legfőbb Ügyésznek c mzett a Btk. 174./B §-ának értelmezése tárgyában rt válaszlevele, 2010. április 14. 169 Beszámoló a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tevékenységéről, 2008. 170 Papp A., “Human Rights and Ethnic Data Collection in Hungary”, Human Rights Review (2008) 9, 118. oldal 167
végezzék. Az ügyészt ezért tájékoztatni kell a nyomozás menetéről, és ő irányítja a nyomozást már a korai szakaszától kezdve. Azonban azzal kapcsolatban, hogy az ügyészségnek van-e kapacitása az esetlegesen rasszista indíttatású bűncselekmények kinyomozásának felügyeletére, az Amnesty International úgy értesült, hogy nincsenek speciális egységek az ügyészségen belül, amelyek külön a gyűlölet-bűncselekményekkel foglalkoznának, és az ügyészek nem részesülnek gyakorlati képzésben a rasszista indíttatású bűncselekményekkel kapcsolatban.171 HOGYAN ÁLLAPÍTJÁK MEG A BŰNCSELEKMÉNYT? Nincs külön eljárás a magyar büntetőjogi rendszerben annak meghatározására, hogy egy bűncselekmény rasszista indíttatású-e vagy sem. Továbbá nincsenek rasszista indíttatású (és más gyűlölet-) bűncselekményekkel kapcsolatos szakértelemmel és kompetenciával rendelkező speciális egységek a magyar rendőrségen belül.172 A rasszista motivációra vonatkozó egyértelmű iránymutatások hiánya az egyik oka annak, hogy a felismert rasszista indíttatású bűncselekményeknek alacsony a száma Magyarországon.173 MILYEN ADATOK ÁLLNAK RENDELKEZÉSRE A GYŰLÖLETBŰNCSELEKMÉNYEKET ILLETŐEN? A gyűlölet-bűncselekmények ellen való fellépést célzó szakpolitikai programok kidolgozásánál fontos szerepet kapnak a rendelkezésre álló adatok, amelyek alapján tendenciák határozhatók meg és felmérhető a közösségek veszélyeztetettsége az országban. Ezen adatok szintén fontosak a sértettek védelme, a közösség segítése, és a támogatási programok kidolgozása érdekében.174 Ennek ellenére, a magyar büntetőjogi rendszerben gyűjtött adatok alapján nem lehet azonosítani a veszélyeztetett csoportokat, mivel az adatok nem mutatják, hogy az áldozat valójában vagy vélelmezetten melyik közösséghez vagy csoporthoz tartozik.
A RASSZISTA MOTIVÁCIÓ ELISMERÉSÉNEK HIÁNYA „A [bűncselekmény] azonosítása és minősítése [...] rendkívül nehéz feladat”.175 Jeannine Bell A rendőrség feladatai közé tartozik Magyarországon a panasz felvétele, az ügy kivizsgálása, a bűncselekmény megállapítása, és a bűnmegelőzés.176 Habár léteznek gyűlöletbűncselekményre vonatkozó jogi rendelkezések, Magyarországot bírálat érte, hogy a meglevő rendelkezéseket nem hajtja megfelelően végre. A 171
Az Amnesty International interjúja a Legfőbb Ügyészség képviselőivel, Budapest, 2010. február 3. A Bűnmegelőző és Áldozatseg tő Osztály vezetőjének az Amnesty International-hoz intézett levele. 173 Papp A., “Human Rights and Ethnic Data Collection in Hungary”, Human Rights Review (2008) 9. 174 EBESZ-ODIHR, Combating Hate Crimes in the OSCE region, Varsó, 2005, 26. oldal. 175 Bell, J., “Policing Hatred: Law Enforcement, Civil Rights, and Hate Crime,” New York University, 2002, 12. oldal. 176 Oakley, R, “Policing Racist Crime and Violence, A Comparative Analysis”, EUMC, 2005. szeptember. 172
rasszista indíttatású bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárások alacsony száma részben annak köszönhető, hogy a rendőrség, az ügyészség és a bíróság vonakodik attól, hogy kivizsgálja és megállapítsa a rasszista motivációt az erőszakos és nem erőszakos romák elleni bűncselekmények esetében.177 Az ECRI úgy találta, hogy a magyar hatóságok rendszerint nem hajlandóak elismerni a támadások rasszista vagy antiszemita indíttatását.178 A Magyarországról szóló harmadik jelentésében az ECRI megállapította, hogy a rendőrség és az ügyészség az ilyen cselekményeket inkább közönséges bűncselekményként kezeli.179 A romák elleni támadások áldozatait képviselő ügyvédek180 és több emberi jogi aktivista181 is azt nyilatkozta az Amnesty International-nek, hogy a rendőrség gyakran a nyomozás kezdetétől fogva kizárja a rasszista motiváció lehetőségét. Ezzel kapcsolatban a civil szervezetek és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa is kifejezte aggodalmát.182 „Megértem, hogy nehéz a bűncselekmények rasszista motivációját bebizonyítani, nem utolsósorban azért, mert az elkövetők vagy tagadják a rasszista indíttatást vagy változtatnak a vallomásukon erre vonatkozólag, de a rasszista motivációt nem kellene már a nyomozás kezdeti szakaszában kizárni”. dr. Kárpáti Miklós, a tatárszentgyörgyi áldozatok jogi képviselője
„ELHAMARKODOTT MEGJEGYZÉSEK” 2008. november 18-án kézigránátot dobtak be egy családi ház ablakán Pécsett. A házban lakó két roma életét vesztette a támadásban. A Baranya Megyei Rendőrfőkapitányság szóvivője aznap azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy az áldozatok romák, azonban a nyomozás akkori információi alapján a rendőrség nem kezeli a támadást rasszista indíttatású bűncselekményként. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa kifejtette, hogy a rasszista indíték azonnali kizárása az ilyen súlyos bűncselekményeknél elfogadhatatlan. Az országos rendőrfőkapitány elismerte, hogy a rendőrségi sajtószóvivő elhamarkodott kijelentést tett. 183 A bűnüldöző szervek a gyűlölet-bűncselekmények, különösen a roma közösségek ellen elkövetett bűntettek elleni fellépésének megerősítése érdekében az EBESZ többek között azt javasolja az államoknak, hogy: � dolgozzanak ki programokat és eljárásokat a romák és szintik elleni rasszista indíttatású erőszak elleni hatékony rendőri fellépés biztosítása érdekében; � dolgozzanak ki gyakorlati iránymutatásokat és képzési programokat;
177
Oakley, R, “Policing Racist Crime and Violence, A Comparative Analysis”, EUMC, 2005. szeptember,16. oldal 178 ECRI, Második jelentés Magyarországról, elfogadva: 1999. július 18, CRI (2000) 5, 6 oldal. 179 ECRI, Harmadik jelentés Magyarországról, elfogadva: 2003. december 5. 2003. CRI (2004) 25, 10. oldal 19. oldal. 180 Az Amnesty International interjúja dr.Kárpáti Miklóssal, Budapest, 2010. január 29; aldr. Csonka Árpáddal, Salgótarján, 2010. február 5; dr. Udvary Mártonnal, Budapest, 2010. március 24. 181 Az Amnesty International interjúja Mohácsi Viktóriával, 2010. január 29. 182 Beszámoló a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosának Tevékenységéről 2008. 183 Beszámoló a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosának Tevékenységéről 2008. 79. oldal.
� dokumentálják a diszkrimináció minden típusát és esetét.184 IRÁNYMUTATÁSOK Annak érdekében, hogy „minden ésszerű lépést megtegyenek a rasszista indíték felderítéséért és, hogy megállapítsák, hogy etnikai gyűlölet és előítélet játszott-e szerepet a bűncselekmény elkövetésében”185 a rendőrségnek először is rögzítenie kell az esetet és az esetleges rasszista motiváció jeleit. Az Európai Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja (EUMC) A rasszista bűncselekmények és erőszak rendőri kezelése186 című összehasonlító elemzése szerint többféle nyilvántartási gyakorlat lehetséges, a következők alapján: � a sértett vagy bármely más személy által jelentett rasszista indíttatás vagy arra utaló jel; � a rendőrség által meghatározott mutatók. ADATOK A személyes adatok védelmére vonatkozó nemzetközi normákkal összhangban, a rendőrségnek Magyarországon tartózkodnia kell a bűncselekmények áldozatainak és elkövetőinek „bármilyen önkényes hivatalos etnikai besorolásától”.187 A magyar adatvédelmi törvény szerint „különleges adatnak” minősül a „faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra vonatkozó személyes adat”. Azonban a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat nem lenne szabad úgy értelmezni, hogy azok megakadályozzák a hatóságokat az adatok etnikai és nemi bontásban történő gyűjtésében. Például, az európai adatvédelmi törvények különbséget tesznek a személyes adatok és a névtelen összesített adatok gyűjtése között.188 Sőt, az Európa Tanács adatvédelmi egyezménye kifejezetten kitér arra, hogy faji származásra vonatkozó és a hasonló különleges személyes adatok rendszeresen gyűjthetőek és feldolgozhatóak, ha ez a közbiztonság vagy a bűncselekmények megelőzése érdekében szükséges.189 Mint az ICERD részes állama, Magyarország vállalta, hogy megakadályozza a faji vagy etnikai diszkriminációt és fellép a hátrányos megkülönböztetés egyes esetei ellen. Ahhoz, hogy ezt hatékonyan tegye, adatokat kell gyűjteni olyan formában, amely lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy felismerjék a diszkriminációt és fellépjenek ellene. E célból az ENSZ faji diszkrimináció elleni bizottsága arra kéri az államokat, hogy „jelentéseik tartalmazzanak a lakosság demográfiai összetételére vonatkozó információkat.”190 Ezek a nemzetközi és regionális kötelezettségek nem zárják ki egymást. Mint az Európai Bizottság adatgyűjtésre vonatkozó jelentése az EU 184
3/2003 számú EBESZ határozat, Cselekvési terv az EBESZ-ter letén élő romák és szintik helyzetének jav tására, EBESZ Miniszteri Tanácsa, Maastricht 2003; 4/2003 EBESZ határozat, Tolerancia és Diszkriminációmentesség, EBESZ Miniszteri Tanácsa, Maastricht 2003. 185 ECtHR, Stocia kontra Románia, Ítélet, §119. 186 Oakley, R, “Policing Racist Crime and Violence, A Comparative Analysis”, EUMC, 2005. szeptember. 187 Papp A., “Human Rights and Ethnic Data Collection in Hungary”, Human Rights Review (2008) 9. 188 Gray, Z., “The importance of ethnic data for promoting the right to education,” in Minority Rights Group, State of the World’s Minorities and Indigenous Peoples. 189 Európa Tanács, Egyezmény az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, 9. cikk (2a) bekezdés. 190 CERD, 4. számú Általános ajánlása, “Demographic composition of the population” (A lakosság demográfiai összetétele), 25/08/1973.
esélyegyenlőségi szabályozása végrehajtásának összefüggésében kimondta: „a széles körben elterjedt hittel ellentétben, a személyes adatok védelméről szóló nemzetközi, európai és nemzeti jogszabályok nem akadályozzák feltétlenül a diszkriminációval kapcsolatos adatgyűjtést”.191 Továbbá az egyezmények értelmezésére vonatkozó nemzetközi szokásjog elvei szerint, amikor csak lehetséges, a kötelező erejű nemzetközi egyezményeket egymással összhangban kell értelmezni.192 Más szóval, az európai adatvédelmi normák nem akadályozzák Magyarországot a faji és etnikai diszkriminációval kapcsolatos, lebontott adatok gyűjtésében, sőt, Magyarország nemzetközi kötelezettségei megkövetelik az említett adatok összegyűjtését. KÉPZÉS Az ECRI azt ajánlotta, hogy a magyar hatóságok folytassák és fejlesszék tovább a rendőröknek szóló képzőprogramokat az előítéletek leküzdése, a probléma tudatosítása és a társadalmi csoportok egyenlő bánásmódjának biztosítása érdekében.193 A rasszista bűncselekmények és erőszak rendőri kezeléséről szóló 2005-ös EUMC jelentés szerint, a gyűlöletbűncselekményekkel kapcsolatos rendőrképzés Magyarországon elsősorban a romák kulturális jellemzőire és a „cigánybűnözésre” összpontosított, nem pedig a rasszista bűncselekményekre és a romák elleni erőszakos bűntettekre.194 A Rendőrtiszti Főiskola és a jelenlegi állomány részére tartott középszintű képzés tanterve tartalmaz tantárgyakat az emberi jogok és a tolerancia témájában. Ugyanakkor a Magyar Helsinki Bizottság, egy civil szervezet, amely többek között a rendőrségi képzésekkel és a rendőri elszámoltathatósággal foglalkozik, azt nyilatkozta az Amnesty International-nek, hogy a rendelkezésére álló információk szerint 2010 augusztusában a rendőrség nem részesült külön képzésben a gyűlöletbűncselekményekkel kapcsolatban. A magyar civil szervezetek többször próbálták felhívni a figyelmet a gyűlöletbűncselekményekkel kapcsolatos képzés és iránymutatások hiányára, legutóbb a roma közösség elleni erőszakos támadássorozatot követően. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azt kérte 2010 februárjában a Legfőbb Ügyésztől, hogy adjon általános érvényű iránymutatást a Btk. közösség tagjai elleni erőszakról szóló 174/B §-ának jogi értelmezésével kapcsolatban, hogy hivatalos értelmezést kapjon a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos jogi rendelkezésekről. Válaszlevelében a Legfőbb Ügyészség azt írta, hogy véleménye szerint nincs szükség általános iránymutatás kibocsátására a Btk. 174/B §-ának végrehajtásával kapcsolatban, mert a hatályos jogszabályi rendelkezések kellő támpontot nyújtanak a jogszabály értelmezésére.195 A TASZ erre reagálva rámutatott, hogy dokumentált eseteket, amelyekben a rendőrség és az ügyészség a rasszista, antiszemita, homofób vagy egyébként gyűlölködő indítékot figyelmen kívül hagyva, elmulasztja alkalmazni a 191
Timo Makkonen, “Measuring Discrimination: Data Collection and the EU Equality Law,” Európai Bizottság, 2007, 72. oldal 192 Lásd Bécsi Egyezmény a szerződések jogáról. Általában úgy értelmezik, hogy a nemzetközi szokásjogot t krözi. 193 ECRI, Második jelentés Magyarországról, elfogadva: 1999. július 18, CRI (2000) 5, 8. pont. 194 Oakley, R, “Policing Racist Crime and Violence, A Comparative Analysis”, EUMC, 2005. szeptember. 27. oldal. 195 A Legfőbb Ügyészség Balázs Dénesnek, a TASZ elnökének c mzett levele, 2010. április 2.
gyűlöletbűncselekményi tényállásokat (Btk. 174/B § a közösség tagjai elleni erőszak és a 269 § közösség elleni izgatás). A TASZ és más civil szervezetek által dokumentált esetek (lásd 7. fejezet) rámutatnak arra, hogy a hatóságok gyakran nem ismerik fel a rasszista motivációt a bűncselekményekben, annak ellenére, hogy az esetekben eléggé valószínű volt, hogy az elkövetők az áldozatokat etnikai hovatartozásuk, vallásuk vagy szexuális irányultságuk miatt támadták meg. Egyes esetekben pedig a rendőrség először hibásan minősítette az eseteket, és csak az emberi jogi civil szervezetek felhívása után minősítették át az ügyeket gyűlölet-bűncselekménnyé, és terjesztették ki a nyomozást a gyűlölet indítékra. “A bűnüldöző hatóságok felkészültsége a gyűlölet-bűncselekmények nyomozása kapcsán nem kielégítő, miközben hazánkban egyre erősebben érzékelhető a faji, etnikai, vallási és kisebbségi csoportok elleni gyűlölet terjedése”. Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért elnöke
MULASZTÁSOK A NYOMOZÁS, A VÁDEMELÉS, ÉS A BÜNTETÉS SORÁN Magyarország a nemzetközi emberi jogi egyezmények alapján köteles biztosítani a joghatósága alá tartozó személyek biztonságát és személyes integritását megkülönböztetés nélkül, összhangban az emberi jogok tiszteletével. Ezért köteles olyan intézkedéseket hozni, amelyek megakadályozzák, kivizsgálják, és büntetik a nem-állami szereplők által elkövetett a rasszista indíttatású támadásokat és az áldozatoknak jóvátételt biztosítanak, beleértve a jogorvoslati lehetőséget is. Ezek a kötelezettségek megkövetelik többek között a rendőrség, az ügyészség és a bíróság haladéktalan fellépését az ilyen támadások esetén.196 Az ECRI kifejtette, hogy amint egy rasszista incidenst (az ECRI definíciója szerint olyan incidens, amelyet a sértett vagy bármely más személy rasszistának érzékel) bejelentettek, a rendőrség köteles az eset rasszista jellegét alaposan kivizsgálni.197 Amint azt korábban (a 6. fejezetben) kifejtettük, gyűlölet-bűncselekmények esetében Magyarországon a rendőrség játszik kritikus szerepet, mint a büntető igazságszolgáltatás „kapuőre”. Mivel a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárásokban az ügyésznek bizonyítania kell a gyűlölet indítékot, a rendőrség feladata létfontosságú, hiszen a rendőrségnek kell biztosítania és megszereznie a gyűlölet-bűncselekmények megállapításához szükséges bizonyítékokat. A rendőrség feladata tehát kettős: ki kell vizsgálnia, hogy mi történt, és hogy miért történt. 196
Lásd: CERD 2.7 számú Általános ajánlása, “Romák elleni diszkrimináció”. Az ECRI 11. számú, a rasszizmus és a faji megk lönböztetés ellen a rendfenntartás ter letén folytatott k zdelemről szóló általános ajánlásához tartozó magyarázat, (Explanatory Report to ECRI General Policy Recommendation No 11 on combating racism and racial discrimination in policing ) 66. bekezdése, az Általános ajánlás 11. bekezdésének magyarázata, amely azt ajánlja a hatóságoknak, hogy „biztos tsák, hogy a rendőrség alapos nyomozást folytasson a rasszista bűncselekmények esetében, többek között azáltal is, hogy a közönséges bűncselekmények faji ind tékait teljes mértékben figyelembe veszi”. 197
TATÁRSZENTGYÖRGYI GYILKOSSÁG 2009. február 23-án a kora reggeli órákban kettős gyilkosságot követtek el Tatárszentgyörgyön (Pest megyében). Az áldozat egy 27 éves férfi, Cs. Róbert és a négyéves fia, R., mindkettőjüket akkor lőtték agyon, amikor megpróbáltak elmenekülni a Molotov-koktélok által felgyújtott házukból. Az NNI igazgatója azt nyilatkozta, hogy hasonlóságok álltak fent a tatárszentgyörgyi támadás és a roma közösség tagjai ellen elkövetett bűncselekmény-sorozat támadásai között. Azonban a rendőrség a nyomozás kezdetén tűzesetként kezelte az ügyet, amit eredeti álláspontjuk szerint a szabálytalanul bekötött áramvezetékek okoztak.198 P. Mártonné a Cs. család szomszédja lövéseket hallott és kihívta a mentőket, a rendőrséget és a tűzoltóságot. A helyszíni vizsgálatot vezető rendőrök állítólag kijelentették az elsődleges vizsgálataik alapján, hogy nem lövés, hanem a tűz miatti robbanás okozta a sérüléseket.199 P.-né elmondta az Amnesty International-nek, hogy a helyszínre érkezett tűzoltó megkérdezte őt, hogy hallott-e lövéseket vagy robbanást, mire ő megerősítette, hogy hallott lövéseket. Utóbb a boncolás megállapította, hogy az áldozatok lőtt sebeikbe haltak bele. A nyomozás kezdeti szakaszában a rendőrség balesetként és nem bűncselekményként kezelte az ügyet. Február 23-a reggelén a Pest Megyei Rendőrfőkapitányság nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentette, hogy Tatárszentgyörgyön a tüzet, amelyben két ember meghalt, rövidzárlat okozta. Körülbelül reggel 9:30-kor Mohácsi Viktória, akkori európai parlamenti képviselő is megjelent a helyszínen, és felhívta az NNI-t és kérte az intézkedésüket az ügyben. A nyomozók rövidesen megérkeztek Tatárszentgyörgyre, és megtalálták a Molotov-koktélos üvegeket, söréteket, és a töltényhüvelyeket.200 Ugyanezen a napon módosították a rendőrségi jegyzőkönyvet, miután a boncolás eredménye megerősítette, hogy Róbertet és fiát agyonlőtték. A Független Rendészeti Panasztestület 2009 novemberében kiadott állásfoglalása szerint a rendőrök nem biztosították megfelelően a bűncselekmény helyszínét, és ezzel súlyosan megsértették az áldozatok tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jogát. Az Országos Rendőr-főkapitány, Bencze József, határozatot bocsátott ki 2010 februárjában, amelyben jóváhagyta a Független Rendészeti Panasztestület megállapításait, és kijelentette, hogy két rendőr ellen, akiket felelősnek tartanak a mulasztásokért, belső fegyelmi eljárás indult.201 A fegyelmi eljárás részleteit azonban nem hozták nyilvánosságra. A panaszt a Független Rendészeti Panasztestületnek 2009. március 2-án Cs. Róbert élettársa, Renáta nevében Mohácsi Viktória nyújtotta be, a rendőrség által Tatárszentgyörgyön végzett helyszínelés módja miatt.
198
EBESZ-ODIHR, Addressing violence, promoting integration. Field assessment of violent incidents against Roma in Hungary, 12. oldal. 199 ERRC, TASZ, NEKI, Jelentés a 2009. február 23-án, Tatárszentgyörgyön történt kettős gyilkosság kör lményeiről és az eljáró hatóságok munkájáról, Budapest, 2009. május 7, 5. oldal. 200 ERRC, TASZ, NEKI, Jelentés a 2009. február 23-án, Tatárszentgyörgyön történt kettős gyilkosság kör lményeiről és az eljáró hatóságok munkájáról, Budapest, 2009. május 7, 5. oldal. 201 ERRC, TASZ, NEKI nyilvános közleménye, Egy évvel a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság után, az országos rendőrfőkapitány elismerte az áldozatok tisztességes eljáráshoz való jogának megsértését (Hungarian Head of Police Acknowledges violation of the victim’s right to fair procedure one year after the double murder committed in Tatárszentgyörgy). 2010. február 18, http://www.errc.org/cikk.php?cikk=3064 (a magyar nyelvű változat elérhető a NEKI weboldalán).
A panaszbeadvány szerint a rendőrség nem biztosította a helyszínt, és az áldozatok családja és szomszédjai által a helyszínen talált és bűncselekményre utaló bizonyítékokról sem voltak hajlandók tudomást venni a rendőrök, és azokat nem akarták nyilvántartásba venni. A Független Rendészeti Panasztestület vizsgálata eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a rendőrség kezdetben balesetként kezelte a gyilkosságot, és nem biztosította a bűntett helyszínét. A Panasztestület megállapította, hogy a nyomozás kezdeti szakaszában elkövetett mulasztások akadályát képezhették az eredményes nyomozásnak, ezáltal megvalósult az alapjog sérelme.202 A Panasztestület azt vizsgálta, hogy a rendőrök eleget tettek-e az általánosan előírt intézkedési kötelezettségüknek, megfelelően biztosították-e a cselekmény helyszínét, amely előfeltétele a vizsgálat hatékonyságának, és arra a következtetésre jutottak, hogy a rendőrség a helyszín biztosítására vonatkozó kötelezettségeinek csak részben tett eleget. A Panasztestület szerint a helyszínt a rendőrség az eljárás kezdetén – a tűzoltóság és az ügyeletes orvos megállapításai alapján – tűzeset helyszíneként kezelte. Annak ellenére, hogy a rendőrök bűncselekmény gyanúját keltő nyomokat, illetve körülményeket észleltek és jegyzőkönyveztek, mégsem kezdeményezték a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti nyomozati szemle megtartását. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság egy magas rangú tisztje a következőket nyilatkozta az Amnesty International-nek: „A hiba ott történt, amiért a helyszíni szemlebizottság vezetőjét felelősségre is vontuk… hogy figyelmen kívül hagyott egy nagyon fontos kriminalisztikai szabályt, hogy amennyiben nem megfelelőek az időjárási és látási viszonyok, abban az esetben fel kell függeszteni a szemlét. Na, most itt nem függesztették fel a szemlét, annak ellenére, hogy sötét volt és nem voltak megfelelőek a látási viszonyok. Ha ő ezt felfüggeszti és a helyszínt nem hagyják el a helyszínt biztosító rendőrök, akkor már ott rögtön kiderült volna, ahogy jött fel a nap, hogy milyen nyomok vannak… Ha ezt a szabályt betartotta volna, akkor nem történhetett volna meg az a hiba, ami miatt őt felelősségre is vonták, hogy másfél óráig felügyelet nélkül maradt a helyszín”.
KIFEJEZETTEN A GYŰLÖLET-BŰNCSELEKMÉNYEK VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK HIÁNYA A magyar rendőrség nem alkalmaz különleges eljárást olyan ügyekben, ahol arra utaló jelek vannak, hogy a vizsgálat alatt levő bűncselekmény gyűlölet által motivált. A különleges eljárás hiánya megkérdőjelezi, hogy a rendőrség képes-e és van-e kellő kapacitása a rasszista indíttatású erőszak alapos vizsgálatára, illetve, hogy nem hagy-e figyelmen kívül lehetséges rasszista motivációt. Az ECRI 11. számú Általános Ajánlása kiemeli, hogy az alapos nyomozás rasszista incidensek esetén speciális megközelítést igényel a tanúk felkutatását és kihallgatását, a szervezett rasszista csoportokkal való lehetséges kapcsolatok kutatását, valamint a sértettel szemben tanúsított érzékenységet illetően.203 Ennek ellenére, a Pest Megyei Rendőrfőkapitányság egyik képviselője egy interjúban az nyilatkozta, hogy 202
F ggetlen Rendészeti Panasztest let, 366/2009 (nov.1) számú állásfoglalás ( gyszám: 101/2009/Pan.). Explanatory Report to ECRI General Policy Recommendation No 11 on combating racism and racial discrimination in policing, 66. bekezdése. 203
Magyarországon a gyűlölet-bűncselekmények vizsgálatánál nem alkalmaznak semmilyen különleges megközelítést, és az nem különbözik más bűncselekmények vizsgálatától.204 „Ha megtörténik egy adott bűncselekmény, elindul egy helyszíni vizsgálat, a rendőrség a kriminalisztika szabályai szerint elvégzi a halaszthatatlan nyomozati cselekményeket, ott dokumentál, adatot és nyomokat rögzít. Amennyiben az összkép, a beszerzett adatok, a bizonyítékok, a helyszínen begyűjtött dokumentumok alapján megállapítható, hogy az adott esetben a motiváció lehet rasszista, vagy azért érte támadás az adott polgárt, mert az valamelyik kisebbséghez tartozik, legyen roma, vagy román, szlovák, német nemzetiségű vagy bármilyen más, azt a rendőrség hivatalból üldözi”. Pest Megyei Rendőr-főkapitányság képviselője
Az Amnesty International kutatása alapján, Magyarországon annak érdekében, hogy egy esetet a közösség tagjai elleni erőszakos bűncselekménynek (amely a Btk. 174/B §-a alapján büntetendő), vagy aljas indokból (mint például a rasszista motiváció) elkövetett bűncselekménynek minősítsenek, a nyomozás során fel kell merülnie annak, hogy a bizonyítékok egyes elemei arra utalnak, hogy az áldozat etnikai, faji, nemzeti vagy vallási csoporthoz, vagy más közösséghez való tartozása szerepet játszott a bűncselekmény elkövetésében. Egy Amnesty International-nek adott interjúban a Legfőbb Ügyészség képviselője úgy vélte, hogy ez azt jelenti, hogy vagy az áldozatnak kell felhoznia, hogy az elkövető az etnikai hovatartozása miatt támadta meg őt, vagy az elkövetőnek kell erre utalnia a vallomásában.205 Azonban úgy tűnik, hogy amikor az áldozat – vélt vagy valós – etnikai hovatartozásáról van szó, a rendőrség olyan jogi kereteken belül működik, amit ha túlságosan szűken értelmeznek, akkor befolyásolhatja a rendőrök hajlandóságát, hogy a lehetséges rasszista motivációra összpontosítsanak a nyomozás során. Sőt, az áldozat vagy elkövető vallomására való kizárólagos hagyatkozás a nemzetközi normákkal ellentétes, amelyek szerint minden incidens rasszista indítékú, ha azt a sértett vagy bármely más személy rasszistának érzékeli.206 „Nálunk a rendőrségen nincs nyilvántartva, hogy ki a roma, és ki a nem roma. Nálunk csak elkövetők, sértettek és tanúk vannak. A büntetőeljárásban nincsenek cigányok, zsidók és így tovább”.207 Pest Megyei Rendőr-főkapitányság képviselője
Azonban a magyar rendőrség egy bűncselekmény rasszista motivációját vagy közösség tagja elleni erőszak tényállását (Btk. 174/B §) megállapíthatná más rendelkezésre álló, a rasszista motivációt alátámasztó bizonyíték alapján is. Az esetleges rasszista motiváció jele lehet, ha az áldozat önmagát egy közösség tagjaként azonosítja. Azonban a rendőrség szerint ez nem túl gyakori:
204
Amnesty International interjúja a Pest Megyei Rendőrséggel, Budapest 2010. március 26. Amnesty International interjúja a Legfőbb-Ügyészséggel, Budapest , 2010. február 3. 206 Az ECRI 11. számú Átalános ajánlása a rasszizmus és a faji megk lönböztetés ellen a rendfenntartás ter letén folytatott k zdelemről, 14 bekezdés ; Oakley, R, “Policing Racist Crime and Violence, A Comparative Analysis”, EUMC, 2005. szeptember, 8.1 (f). ajánlása. 207 Amnesty International interjúja a Pest Megyei Rendőrséggel, Budapest 2010. március 26. 205
„Én most már több mint húsz éve rendőr vagyok, és megmondom őszintén, hogy nagyon meg kéne erőltetni a gondolataimat, hogy találjak olyan esetet, amikor maga a roma sértett, vagy a kisebbséghez tartozó személy a panaszában azt adja elő, hogy őt azért érte sérelem, mert ő egy kisebbséghez tartozik. Ez egyszerűen nem jellemző, nem volt jellemző és most sem az nálunk… Még a diszkriminációra vonatkozó rész is azért került bele a rendőrségi etikai kódexbe, mert szeretnénk megfelelni az európai [normáknak]…Maga a rendőrtiszt nem foglalkozik az adott sértett etnikai hovatartozásával- nem is foglalkozhat vele. Egy dolog van előtte: a sértett… Nem is tudom hányadrendű kérdés, hogy a sértett milyen etnikumhoz tartozik. Nem vizsgáljuk azt sem, ha valaki zsidó, német, román, örmény vagy éppen roma származású. Csak egy dolog létezik, a sértett. És minden erőnkkel a büntetőtörvénykönyv szigorának megfelelően elfogjuk az elkövetőket és felelősségre vonjuk őket, a sértett etnikai hovatartozásától függetlenül”. Pest Megyei Rendőr-főkapitányság képviselője
Az Amnesty International aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a rendőrség nem fordít különös figyelmet az áldozat etnikai hovatartozására és annak rögzítésére, ami hozzáadva az iránymutatások és képzés hiányához, akadályozhatja az esetleges előítélet motiválta bűncselekmények kivizsgálását. Az EUMC azt javasolta az államoknak, hogy a rendőrségi feljelentés formanyomtatványa tartalmazzon egy kérdést arra vonatkozólag, hogy a bűncselekmény rasszista indíttatású volt-e.208 A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság képviselője szerint a feljelentés megtételekor „részletes metodikai szabályok vannak arra, hogy mi az, amit egy feljelentésnek tartalmaznia kell; a legtöbb kolléga ismeri ezeket a szabályokat, és így rögzítik az összes ilyen szükséges adatot”. Az Amnesty International rendelkezésére álló információ szerint azonban nincs „rasszista incidenst rögzítő formanyomtatvány”, amely tartalmazná azokat a mutatókat, amelyek segítenék a magyar rendőrséget a rasszista motivációjú bűncselekmények azonosításában és kivizsgálásában. A hatékony nyomozás érdekében a nemzetközi emberi jogi intézmények, mint az ECRI vagy EBESZ-OHHIR209, és a rendészeti szakértők210 egyaránt létfontosságúnak tartják a gyűlöletbűncselekmények kivizsgálására vonatkozó iránymutatást. Az ilyen iránymutatásnak magába kell foglalnia a bűncselekmények faji, vallási, vagy egyéb identitásra épülő előítéletben rejlő indítékainak felismerését segítő ismérvek felsorolását, a feletteseknek való jelentésre vonatkozó szabályokat, és az erre szakosodott egységgel való konzultációt is. A gyűlölet-bűncselekmények áldozatai számára a bűnüldöző hatóságok tisztviselői – 208
Oakley, R, “Policing Racist Crime and Violence, A Comparative Analysis”, EUMC, 2005. szeptember, 8.1 (g). ajánlása. 209 Az ECRI 11. számú, a rasszizmus és a faji megk lönböztetés ellen a rendfenntartás ter letén folytatott k zdelemről szóló általános ajánlásához tartozó magyarázat, (Explanatory Report to ECRI General Policy Recommendation No 11 on combating racism and racial discrimination in policing ); EBESZ-ODIHR, Az erőszak lek zdése és az integráció előseg tése. Romák elleni erőszakos incidensek helysz ni vizsgálata Magyarországon (Addressing violence, promoting integration. Field assessment of violent incidents against Roma in Hungary), 50 oldal. 210 Bell, J., Policing Hatred: Police Bias Units and the Construction of Hate Crime, in: Perry, Barbara (Szerk.) Hate and Bias Crime. A Reader, 2003, 431-432 oldal
különösen a helyszínelő nyomozók – jelentik az elsődleges kapcsolatot a hatóságokkal. Az EBESZ-ODIHR hangsúlyozza, hogy mivel a rendőrök vannak a „frontvonalban”, szükséges hogy: � megértsék, miben különböznek a gyűlölet-bűncselekmények a hasonló olyan bűncselekményektől, amelyeket nem előítélet motivált, és hogy az ilyen jelentéseket komolyan vegyék; � megértsék, hogy a rendőrség és az áldozat közötti kommunikáció miként befolyásolja, hogy a sértett bejelentést tesz-e a gyűlölet-bűncselekményről, vagy sem (ilyen befolyásoló tényező a rendőrségtől való félelem, a szégyenérzet, vagy az a meggyőződés, hogy az ügyet nem veszik majd komolyan).211 K. M. ÜGYE K. M. családja roma. Egy civil szervezettől, a NEKI-től kapott információk szerint a család egy többlakásos társasházban lakott, amihez a szomszédokkal közös kert tartozott. 2008-ban az egyik szomszéd állítólag többször zaklatta őket cigány származásuk miatt. A gyerekeket ez pszichikailag érintette, és féltek elhagyni a lakást. A szomszéd állítólag "koszos cigányoknak" nevezte őket, macskaürüléket helyezett a bejárati ajtajuk elé, egyszer pedig fizikailag is rátámadt a férjre és nekilökte egy üvegablaknak, aminek eredményeként a férj súlyos sérüléseket szenvedett. Ezután az incidens után K.M. családja feljelentette a szomszédot zaklatásért a rendőrségen, és hivatalos eljárás indult az ügyben. Az áldozatoknak a NEKI jogi segítséget nyújtott és képviselte őket az eljárás során. A rendőrség hamar lezárta a vizsgálatot, mondván, hogy nem lehet megállapítani bűncselekmény elkövetését. Az áldozatok jogi képviselője panaszt nyújtott be a határozat ellen, és arra kérte az ügyészséget, hogy rendelje el a nyomozás folytatását. A jogi képviselő emellett arra is rámutatott, hogy a rendőrség teljesen figyelmen kívül hagyta a tettek mögött rejlő indítékot, és egyáltalán nem vizsgálta a rasszista motiváció lehetőségét. A panasz ezért tartalmazta a nyomozás kiterjesztésére irányuló kérelmet is, hogy az esetet a Btk. 174/B §-a alapján gyűlölet-bűncselekménynek minősítsék. Az ügyészség elutasította az erre vonatkozó kérelmet, mivel az ügyész szerint a szomszéd cselekedetének oka nem az áldozatok etnikai származása volt, hanem a szomszédok közötti vitából származó ellenségeskedés. A RASSZISTA MOTIVÁCIÓRA VONATKOZÓ BIZONYÍTÉKOK FELHASZNÁLÁSA A BÍRÓSÁGON Amint azt az előzőekben (az 5. fejezetben) említettük, a magyar büntető törvénykönyv gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó konkrét rendelkezéseket tartalmaz (ezek közé tartozik például a közösség tagjai elleni erőszak 174/B §), valamint lehetővé teszi, hogy a bírák minősítő körülményként vegyék figyelembe a rasszista indíttatást bizonyos bűncselekményekre – például emberölés és súlyos testi sértés – vonatkozó büntetések kiszabásánál (az aljas indokból történő elkövetés miatt).212 Ezekben az esetekben az elkövető motivációját be kell bizonyítani. Mivel a motiváció bizonyítása bonyolult feladat az ügyész számára, néhányan, köztük dr. Kádár András (emberi jogi ügyvéd és a Helsinki Bizottság társelnöke) úgy gondolja, 211
EBESZ: “Combating Hate Crimes on the OSCE Region”, Bécs, 2005, 37 oldal ECRI 2009-es jelentése Magyarországról, (negyedik ellenőrző ciklus), CRI (2009)3, 2009. február 24, 14. oldal. 212
hogy a rendőrség és az ügyészek Magyarországon gyakrabban választják a könnyebb utat, és olyan bűncselekménynek minősítik az ilyen eseteket, amit könnyebb alátámasztani a bíróságon: az etnikai csoport tagja elleni erőszak helyett a testi sértés „biztonságosabb megoldást” jelent. A magyar hatóságoknak, annak érdekében, hogy megfelelő védelmet biztosítsanak az erőszak és a diszkrimináció ellen, teljesíteniük kell azon kötelezettségüket, hogy a rasszista indítékot megfelelő körülmények között felfedjék. A hatóságoknak kötelessége megvédeni az embereket a rasszista erőszaktól, és a megkülönböztetés egyéb formáitól, valamint megakadályozni az ilyen eseteket. A hatóságok e kötelezettsége magában foglalja olyan intézkedések meghozatalát, mint például az adatgyűjtés, amely segítheti az ilyen jellegű emberi jogi sérelmek elleni programok kidolgozását. A rasszista motiváció bizonyítása nem egyszerű: „Ennek a fő oka az, hogy a motivációra általában egyéb bizonyítékokból kell következtetni. Ebben az esetben [Szigetvár, lásd lent] az elkövetők fiatalok voltak, 18 és 21 éves kor között. És az ilyen magatartás nagyon jellemző tizenévesekre ... Nagyon nehéz volt különbséget tenni, hogy amit csináltak az valamiféle tinédzseri huligánkodás volt [vagy pedig rasszista cselekedet]”. dr. Wirth Béla, a Baranya Megyei Bíróság elnöke
Felismerve azokat a nehézségeket, amivel a bűnüldöző szervek szembesülnek a gyűlöletbűncselekmények elleni fellépés során, a nemzetközi emberi jogi szervezetek az olyan iránymutatások és intézkedések szükségességét hangsúlyozzák, amelyek lehetővé teszik a bűncselekmények eredményes kivizsgálását. A CERD kiemelte az olyan nemzeti stratégiák fontosságát, melyeknek célja a strukturális faji megkülönböztetés felszámolása, amely magában foglalja a rasszista és idegengyűlölő incidensek megelőzésére, nyilvántartására, kivizsgálására és bűnvádi eljárás alá vonására vonatkozó iránymutatásokat. 213 A romák és szintik helyzetének az EBESZ térségében történő javítását célzó cselekvési tervében az EBESZ azt javasolta, hogy a tagállamok (köztük Magyarország is) „fejlesszenek ki, (ha helyénvaló, szoros együttműködésben a nemzetközi szervezetekkel és roma civil szervezetekkel) [...] magatartási kódexeket, gyakorlati útmutatásokat és képzési programokat” annak érdekében, hogy a meglévő jogszabályokat átültethessék a gyakorlatba.214 Az EBESZ-OHRID azt javasolta 2010-ben, hogy az ilyen rasszista indíttatású bűncselekményekkel kapcsolatos iránymutatásoknak biztosítaniuk kell, hogy „az etnikai motivációval kapcsolatos bizonyítékokat megfelelően összegyűjtsék, hogy azokat a bíróság elé lehessen tárni, és azokat a bíróság elfogadhassa. Bár minden rendőrtisztnek képesnek kell lennie a nyomozás első lépéseinek megtételére, az iránymutatások előirányozhatják az ilyen ügyek erre szakosodott nyomozócsoporthoz történő utalását [...]”.215
213
CERD 31. számú Általános ajánlása - I/2/B 5 (i). EBESZ: Cselekvési terv az EBESZ-ter letén élő romák és szintik helyzetének jav tására, Maastricht , 2003. december 1 – 2. 215 EBESZ-ODIHR: “Police and Roma and Sinti: Good Practices in Building Trust and Understanding”, Bécs, 2010., 58-59 oldal. 214
A magyar hatóságok kötelesek az esetleges rasszista motivációjú bűncselekmények esetében alapos és hatékony vizsgálatot lefolytatni. Ahhoz, hogy eleget tegyenek e kötelességüknek, a hatóságoknak ésszerű lépéseket kell tenniük a bizonyítékok rögzítése és biztosítása, valamint az igazság kiderítése érdekében olyan eljárásban, amely tiszteletben tartja és védi az emberi jogokat, és képes alaposan megindokolt, pártatlan és objektív döntések meghozatalára.216 A következő eset példa arra, hogy az elsőfokú bíróság nem állapította meg a rasszista motivációt, annak ellenére, hogy mind a nyomozás eredménye, mind a vádirat tartalmazta azt (a perben a gyanúsítottak ellen a Btk. 174/B §-a alapján közösség tagja elleni erőszak miatt emeltek vádat). A SZIGETVÁRI ÜGY 2008. január 22-én Szigetváron egy hazafelé tartó roma asszonyt és lányát megtámadta egy öt fiatalból álló csoport. A támadók acélbetétes bakancsaikkal rugdosták az áldozatokat. A rendőrség csak azután kezdte el vizsgálni az esetleges rasszista motivációt, miután maguk a gyanúsítottak vetették azt fel. A Baranya Megyei Bíróság elnöke, dr. Wirth Béla 2010 márciusában azt nyilatkozta az Amnesty International-nek: „Amikor a rendőrség először kihallgatta az elkövetőket, nem ezzel a bűncselekménnyel [közösség tagjai elleni erőszak], gyanúsították őket, hanem garázdasággal. [Csak akkor amikor ...] két elkövető büszkén mesélte a rendőröknek[...], hogy [a rasszista motiváció] volt az oka annak, hogy elkövették a bűncselekményt [... E]zen a ponton a rendőrség felfüggesztette a kihallgatást, és behívta az ügyvédjeiket”. Miután az elkövetők tanácskoztak az ügyvédjeikkel, visszavonták eredeti vallomásukat, hogy a két nőt azért bántalmazták, mert romák, és azt állították, hogy egyszerűen csak meg akartak verni valakit. A nyomozás megállapította, hogy a gyanúsítottak azért jöttek Szigetvárra, hogy romákat verjenek. Az nyomozás eredménye szerint, a gyanúsítottak olyan ruhát viseltek, amelyből kiderült, hogy hajlandóságot mutatnak szélsőjobboldali ideológiák iránt, és egyiküknek erősen roma-ellenes vers volt a hátára tetoválva.217 A Btk. 174/B §-a alapján közösség tagja elleni erőszakért emeltek ellenük vádat. Azonban 2008. november 27-én meghozott döntésében a Pécsi Városi Bíróság testi sértésért (170. §) és garázdaságért (271. §) találta őket bűnösnek. Az Amnesty International információi szerint a Bíróság nagy jelentőséget tulajdonított az elkövetők megváltoztatott vallomásainak és a tanúk nyilatkozatainak, és következésképp a rasszista motivációt nem találta bizonyítottnak. Az ügyész fellebbezett az ítélet ellen, mert meg volt győződve, hogy a nyomozás kellő bizonyítékot tárt fel a rasszista motivációt illetően. 2009. április 28-án, a másodfokú bíróság átminősítette a bűncselekményt, és az elkövetőket közösség tagja elleni erőszak bűntettében nyilvánította bűnösnek. A határozat meghozatalakor a bíróság az összes bizonyítékot együtt vette figyelembe, beleértve a vallomások mellett a más forrásból származó egyéb bizonyítékokat is.
216
Emberi Jogok Európai B rósága, Nachova és mások kontra Bulgária, Nagytanács Ítélete, 2005. július 6, 43577/98 és 43579/98 szám, és Shanaghan kontra Egyes lt Királyság (no 37715/97), 2001 217 Amnesty International interjúja a Baranya Megyei Ügyészséggel, Pécs, 2010. február 8.
A JOGORVOSLAT BIZTOSÍTÁSÁNAK ELMULASZTÁSA Széles körben elismert, hogy egy bűncselekményt követően, az áldozatok egy sor fizikai és pszichológiai sérülést szenvednek, sőt pénzügyi helyzetük is megsínyli a történteket.218 A nemzetközi normák arra kötelezik az államokat, hogy biztosítsanak megfelelő jóvátételt a bűncselekmények áldozatainak, nemcsak azért, hogy kárpótolják őket, hanem annak érdekében is, hogy biztosítsanak számukra kártérítést, rehabilitációt, valamint hozzáférést az igazságszolgáltatáshoz és jogorvoslati lehetőséghez. Az ENSZ a bűncselekmények és a hatalommal való visszaélés áldozatainak nyújtandó igazságszolgáltatás alapelveiről szóló deklarációja például felszólítja az államokat, hogy biztosítsák a bűncselekmények áldozatai részére a következőket: 1. az igazságszolgáltatási és a jogorvoslati mechanizmusokhoz való hozzáférést; 2. jóvátételt az elszenvedett károkért, beleértve a tisztességes és arányos kártérítést; 3. anyagi, orvosi, pszichológiai és szociális segítséget. AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS Mind az ENSZ, mind az Európa Tanács normái szerint a áldozatsegítő szolgáltatásoknak ki kell terjedniük a büntető igazságszolgáltatási folyamat összes szakaszára, beleértve a nyomozás alatti és utáni szakaszt, valamint a bírósági eljárást.219 A rendőrségtől kapott megfelelő tanácsadás és támogatás fontos tényező, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy az áldozat kész legyen jelenteni a gyűlöletbűncselekményeket, valamint tanúvallomást tenni az incidensekkel kapcsolatban.220 � A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az áldozatok hozzáférjenek az ügyük szempontjából fontos, érdekeik védelme és jogaik gyakorlása szempontjából szükséges információhoz. Tájékoztatni kell őket a rendelkezésükre álló szolgáltatásokról, a nyomozás és a büntetőeljárás folyamatáról.221 Ezen kívül, az áldozatokat tájékoztatni kell az ilyen eljárásokkal kapcsolatos jogaikról, a jóvátételi eljárásról, valamint arról, hogy miként élhetnek ezekkel a szolgáltatásokkal és jogokkal. Tájékoztatni kell az áldozatot a nyomozás menetéről, valamint – kivéve, ha nem kéri – értesíteni kell a gyanúsított letartóztatásáról és szabadon bocsátásáról is.222 � A bűncselekménnyel kapcsolatos bírósági eljárás során az áldozatokat és családtagjaikat tájékoztatni kell az eljárás szerepéről és hatásköréről, az eljárás megkezdéséről, valamint kérésükre, az eljárás menetéről és a meghozott intézkedésekről. Segítséget és szükség esetén védelmet kell nyújtani az áldozatoknak az egész eljárás folyamán, és annak lezárulása után is. 218
UN Office for Drug Control and Crime Prevention: Handbook on the Use and Application of the Declaration of Basic Principles of Justice for Victims of Crime and Abuse of Power. New York, 1999, 219 Európa Tanács Miniszteri Bizottsága Rec (2006)8. számú ajánlása a tagországok számára a bűncselekmények áldozainak történő seg tségnyújtásról (Council of Europe Committee of Ministers Recommendation to member states (2006)8 on assistance to crime victims) 5.2; Az ENSZ a bűncselekmények és a hatalommal való visszaélés áldozatainak nyújtandó igazságszolgáltatás alapelveiről szóló deklarációja, 6. elv. 220 Oakley, R,. “Policing Racist Crime and Violence, A Comparative Analysis”, EUMC, 2005., 21. oldal. 221 Lásd fent a 48. végjegyzetben a hivatkozást az Európai Emberjogi B róság esetjogára 222 Lásd Európa Tanács Miniszteri Bizottsága Rec (2006)8 számú ajánlása a tagországok számára a bűncselekmények áldozatainak történő seg tségnyújtásról, 6.
Az áldozatok véleményét és aggályait megfelelő módon elő kell terjeszteni, és azokat figyelembe kell venni az eljárás minden olyan szakaszában, amely személyes érdekeiket érinti, összhangban a vádlottnak a tisztességes eljáráshoz való jogával. � Támogatást, segítségnyújtást és védelmet kell biztosítani az áldozatnak és családjának, ahol ez szükséges, nemcsak a büntetőeljárás minden egyes szakaszában, hanem még az után is, hogy az ügyet lezárták.223 Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága (2006) 8. számú ajánlása, valamint az ENSZ a bűncselekmények és a hatalommal való visszaélés áldozatainak nyújtandó igazságszolgáltatás alapelveiről szóló deklarációjának alkalmazásáról szóló Kézikönyv (továbbiakban ENSZ kézikönyv) egyaránt kiemeli a rendőrségi képzések szükségességét. Az ENSZ-kézikönyv felhívja a figyelmet arra, hogy a rendőrség nem megfelelő képzése az erőszakos bűncselekmények áldozatokra kifejtett hatása, és az áldozatok megfelelő tájékoztatását illetően, a múltban számos országban azt eredményezte, hogy „amikor a rendőrség az érzelmileg felkavart áldozatokkal kapcsolatba került, gyakran nem kellő érzékenységgel járt el, ami elégedetlenné tette az áldozatokat, aláásta bizalmukat és emiatt nem akartak részt venni a büntetőeljárásban”.224 Az ilyen képzésnek ki kell terjednie az olyan területekre, mint például az áldozattá válás traumája, az áldozatokkal való empátia, valamint az áldozatok speciális, az elszenvedett sérelem természetéből vagy más tényezőkből, – mint például a faji vagy etnikai származás, bőrszín, vagy nem – fakadó igényei. Az Amnesty International számára rendelkezésre álló információk szerint azonban, a rendőrségen dolgozó áldozatvédelmi referensek nem részesülnek ilyen speciális képzésben.225 Magyarországon a közösség tagjai elleni támadások esetében született vádemelések és ítéletek száma meglehetősen csekély a civil szervezetek által jelentett támadások számához képest.226 A Legfőbb Ügyészség által szolgáltatott adatok alapján, 2009ben hat vádemelés történt a Btk. 174/B §-a alapján (közösség tagjai elleni erőszak). 2008-ban nyolc, 2007-ben hat, 2006-ban kettő, 2005-ben négy, 2004-ben öt esetben emeltek vádat e rendelkezés alapján. Ez aggodalomra ad okot, mivel feltehető, hogy az áldozatok nem jelentik be a gyűlölet-bűncselekményeket, illetve, hogy nem kellően férnek hozzá az igazságszolgáltatáshoz. A rasszista indíttatású bűncselekmények esetében a feljelentések elmaradása többek között annak az eredménye, hogy az áldozatok egy része vonakodik az eljárástól, valamint annak, hogy a rendőrség és az ügyészség nem veszi figyelembe a bűncselekmények rasszista indítékát.227 Az ECRI 2009-es Magyarországról szóló jelentésében azt 223
Európa Tanács Miniszteri Bizottsága Rec (2006)8 számú ajánlása a tagországok számára a bűncselekmények áldozainak történő seg tségnyújtásról, 5.2.bekezdés. 224 Handbook on the Use and Application of the Declaration of the Basic Principles of Justice for the Victims of Crime and Abuse of Power. 225 A Bűnmegelőzési és Áldozatseg tői Osztály vezetőjének az Amnesty Internationalhoz c mzett levele, 2010. május 27. 226 2008-ban és 2009-ben 18 hónap leforgása alatt a Mozgalom a Deszegregációért Alap tvány, Mohácsi Viktória, az Európai Parlament volt tagja által vezetett civil szervezet mintegy 50 támadást regisztrált, valamint az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) több mint 40 olyan támadást gyűjtött össze , ahol erős jelek utalnak a rasszista motivációra. 227 ECRI 2009-es jelentése Magyarországról, (negyedik ellenőrző ciklus), CRI (2009)3, 2009. február 24. valamint ECRI Harmadik jelentés Magyarországról, elfogadva: 2003. december 5., CRI (2004) 25, 10. oldal.
állította, hogy „bizonyos esetekben, még akkor is, amikor szilárd bizonyíték állt rendelkezésre a rasszista indítékról a rasszista erőszak miatti ítélet alátámasztására, a bíróságok úgy kezelték a bűncselekményt, mintha az kizárólag valamely konfliktushelyzet eredménye lett volna, nem pedig rasszista indíték állt volna a hátterében”.228 Magyarországon törvény229 írja elő, hogy az áldozatsegítő szolgálatnak jogi segítségnyújtást kell biztosítania az általa áldozatként elismertek részére, amennyiben ezt a szolgáltatást a bűncselekmény elkövetéstől számított hat hónapon belül az áldozat igényli. A jogi segítségnyújtás ingyenes azoknak, akiknek a havi jövedelme nem éri el a 480 eurót.230 A támogatás magában foglalja a jogi tanácsadást és a segítségnyújtást az áldozat számára, hogy az elszenvedett bűncselekmény miatt jogorvoslatot kapjon. Több roma áldozat és családtagja, akivel az Amnesty International beszélt Magyarországon, nem volt tisztában a jogsegélyszolgálathoz való jogosultságáról. Így annak ellenére, hogy törvénybe van foglalva, a gyűlölet-bűncselekmények áldozatai nem jutnak könnyen jogi segítséghez. E probléma megoldásának szükségességét és az áldozatok jogi segítségnyújtáshoz való hozzáférésének elősegítését hangsúlyozták a pro bono segítséget nyújtó magyar jogvédő civil szervezetek is. Ehhez szükség lenne egy olyan rendszerre, amely röviddel a bűncselekmény bejelentése után, hatékonyan tájékoztatná az áldozatokat, hogy milyen szolgáltatásokra jogosultak, valamint segítené őket a szolgáltatások igénylésében. Az alábbi ügy jól illusztrálja azt az helyzetet, amikor az áldozat nem kapott megfelelő segítséget a bűncselekmény kivizsgálása során. A TÁMOGATÁS HIÁNYA AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉST ILLETŐEN 2008. június 15-én egy 40 éves férfi egy fényeslitkei presszóban – szóváltást követően –leszúrt egy 14 éves fiút, H. K.-t, és unokatestvérét. A Szabolcs-SzatmárBereg megyei elsőfokú bíróság ítéletének indoklása szerint, a férfi azért keveredett szóváltásba a fiatalokkal, mert nem tetszett neki, hogy azok hátat fordítottak neki, amikor a pultnál állt. N. F. és H. K. úgy döntöttek, hogy elindulnak kifelé a presszóból, de H. K. az ajtóból állítólag visszaszólt a férfinak, hogy „ha akarsz valamit, gyere ki”. A férfi elővett egy 11 cm pengehosszúságú, 2,5 cm pengeszélességű rugóskést, amellyel H. K-t három esetben, majd. N. F.-t is mellkason szúrta, és a helyszínről elmenekült. H. K. a helyszínen életét vesztette. N. F. életveszélyes sérüléseket szenvedett, amely az időben érkezett szakszerű orvosi ellátás nélkül a halálához vezetett volna. N. F. és H. K családja állítólag a beszámolók szerint nem kapott megfelelő tanácsadást és segítséget a nyomozás alatt. Jogi képviseletük ugyan volt a tárgyalás során, de azt egy civil szervezet, a Mozgalom a Deszegregációért Alapítvány biztosította számukra. 228
ECRI 2009-es jelentése Magyarországról, (negyedik ellenörző ciklus), CRI (2009)3, 2009. február 24, 22. bekezdés. 229 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak seg téséről és az állami kárenyh tésről 230 A jogi támogatáshoz való jogosultság jövedelem kritériumának felső határa 2006-ban.
H.K. családjának jogi képviselője állítása szerint a rasszista motivációt nem vizsgálták ki a nyomozás során. A tárgyalás folyamán az elkövető beismerő vallomást tett, de alkohol és gyógyszer hatása miatti emlékezetkiesésre hivatkozott, valamint azt is előadta, hogy torz arcú alakokra emlékszik, akik meg akarták őt ölni. Az ítéletében az elsőfokú bíróság úgy vélte, hogy a “bíróság az eljárás során nem tárt fel egyetlen olyan bizonyítékot sem, amely az etnikai alapon kialakuló konfliktusra utalt volna, és a vádlottat 11 év fegyházbüntetésre ítélte 2009. június 2-án. Az ítéletet a másodfokú bíróság 2009 októberében jóváhagyta”. H. K. édesapja az Amnesty International-nek azt nyilatkozta, hogy ő megpróbálta az elkövető rasszista motivációját felhozni a bírósági tárgyalás során, de azt nem fogadta el a bíróság. Az áldozat jogi képviselője azt nyilatkozta az Amnesty International-nek, hogy két tanú is azt állította, hogy hallották, amikor az elkövető azt mondta a fiataloknak, hogy neki „egy roma se fordítson hátat”. A bírói indoklás szerint nehéz volt rekonstruálni a motivációt. Az Amnesty International aggodalmát fejezi ki ezen ügy miatt, amely megfelelően szemlélteti, hogy a büntetőeljárás során az áldozat nem kap megfelelő támogatást és segítséget ahhoz, hogy gyakorolhassa az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréshez és a jogorvoslathoz való jogát. JÓVÁTÉTEL ÉS KÁRENYHÍTÉS Az erőszakos bűncselekmények áldozatainak kártalanításáról szóló európai egyezmény alapján azok az áldozatok, akiknek szándékos és erőszakos bűncselekmény következményeként testi épsége, egészsége súlyosan károsodott, valamint az így elhunyt sértett családtagjai pénzügyi segélyre és kárenyhítésre jogosultak, amelyeknek, az esettől függően, legalább a kiesett keresetre, az orvosi és kórházi ellátás, illetve a temetés költségeire, valamint, a családtagok esetében, az elveszett jövedelemre kell kiterjedniük. Magyarországon a bűncselekmény áldozata, vagy közvetlen családtagjai pénzügyi segélyt, kárenyhítést és jogi segítségnyújtást igényelhetnek, a Bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény alapján. A pénzügyi segélynek fedeznie kell az áldozat lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel és utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadásait. A TATÁRSZENTGYÖRGYI ESET J. Renáta családjának – aki a Tatárszentgyörgyön 2009 februárjában meggyilkolt Cs. Róbert élettársa és a négy éves Robika édesanyja (lásd a leírt esetet a 7. fejezetben) – ajánlottak fel pszichológiai támogatást és a család kárenyhítésben is részesült. Ugyanakkor azt nyilatkozták az Amnesty International-nek, hogy nem kaptak megfelelő tájékoztatást és segítséget az államtól a jogorvoslathoz fűződő jogukat illetően.
Cs. Róbert szüleinek, akiknek a háza Róbertéké mellett volt, azonban nem ajánlottak fel semmilyen lelki támogatást. A család az Országos Cigány Önkormányzattól kapott pénzügyi támogatást, valamint a helyi Polgármesteri Hivatal fedezte a temetés költségeit. Az Amnesty International látogatása során 2010 februárjában azt mondták a delegációnak, úgy érezték, magukra hagyták őket a hatóságok. Elmondták, hogy gyermekeik még mindig rettegnek az éjszaka folyamán. A KISLÉTAI ESET A kislétai támadás – a kilencedik, és egyben utolsó gyilkosság a roma közösségek tagjai ellenelkövetett támadássorozatban – áldozatának, B. M.-nek a családját az állam mind pénzbeli, mind pszichológiai támogatásban is részesítette. A család ingyenes jogi védelmét azonban nem az állam, hanem egy civil szervezet, a Mozgalom a Deszegregációért Alapítvány vállalta. PÉNZÜGYI, ORVOSI, PSZICHOLÓGIAI ÉS SZOCIÁLIS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS „Gyógyszert szedtem be, többször is. Egyszer kórházban is voltam. Az az igazság, őszintén megmondom, a mai napig az öngyilkosság van a fejemben. Nem tudom kiverni a fejemből. De ott van a négy gyerek, az, ami még visszatart. De hogy meddig fogom még ezt bírni, azt nem tudom. Egyre többet gondolok az öngyilkosságra […] Megpróbáltam többször is a vasútnál. Nagyon, nagyon nehéz ez nekem, de a feleségemnek is, meg természetesen az egész családnak”. A Fényeslitkén leszúrt 14 éves fiú édesapja (Az ügyet lásd fent a 8. fejezetben, a Igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés szakaszban)
Az ENSZ-kézikönyv a deklaráció alkalmazásáról a következőképpen határozza meg az áldozatsegítő programok céljait: „segítségnyújtás az áldozatoknak az érzelmi trauma feldolgozásában, a büntetőeljárásban való részvételükben, jóvátételhez való hozzájutásukban, és az áldozattá válással járó problémák kezelésében”. H. K. ÉS N. F. ESETE Az áldozatsegítő szolgálat átvállalta a temetéssel járó költségek kifizetését a Fényeslitkén leszúrt H. K. családjától (lásd az eset leírását e fejezetben az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés jogára vonatkozó szakaszban). Az elhunyt H. K. édesapja elmondta az Amnesty International-nek, hogy ő a traumától még mindig szenved, és öngyilkossági hajlamai vannak a fia halála miatt, de nem részesült pszichológiai tanácsadásban.
A TÁMOGATÁS TELJES HIÁNYA 2009. május 27-én A. városban. P. Cs. és felesége arra ébredt az éjszaka közepén, hogy egy idegen bemászott a házukba az ablakon keresztül. Az Amnesty International-t arról tájékoztatták, hogy egy férfi borotvával támadt rá a roma házaspárra, és megpróbálta elvágni P.Cs. torkát. P. Cs. azt nyilatkozta az Amnesty
International-nek, hogy hét vágás is érte a nyakát. A támadásra P. Cs. szülei – akik a házaspárral élnek egy házban – is felébredtek, akik kihívták a mentőket és a rendőrséget. Majd állítólag P. Cs testvérét is felhívták, aki mire megérkezett, már dulakodás volt a házban. A család elmondása szerint a támadó magas, és fizikailag erős volt. Az esetet követően P. Cs.-t, feleségét és gyermekét kórházba vitték, ahol ellátták őket. Hazafelé bevitték őket a rendőrségre, ahol tanúvallomást tettek. A férfi, aki rátámadt P. Cs. családjára szintén megsérült a dulakodás során, őt is kórházba vitték az eset után. Figyelembe véve a férfi sérüléseit, a rendőrség P. Cs. családja ellen is vizsgálatot indított, a támadó ellen elkövetett állítólagos testi sértés miatt. Amikor ez a jelentés íródott, a nyomozás az ügyben még mindig folyamatban volt. A borotvatámadás áldozatainak elmondása szerint nem tájékoztatták őket a jogi segítségnyújtáshoz és egyéb támogatáshoz való jogaikról sem.
A GYŰLÖLET-BŰNCSELEKMÉNYEK FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE ICERD részes államaként a magyar hatóságok kötelesek pozitív intézkedéseket hozni a diszkrimináció felszámolására. Az egyik legfontosabb előfeltétele a hatékony megelőző intézkedések kidolgozásának és elfogadásának a gyűlöletbűncselekmények létezésére és mértékére vonatkozó információ, amit többek között adatgyűjtéssel és az esetek folyamatos figyelemmel kísérésével szerezhető meg.231 A Faji Diszkrimináció Elleni Bizottság azt ajánlotta az ICERD-ben részes államoknak, hogy azok gyűjtsenek „átfogó statisztikai adatokat, vagy egyéb információkat a rasszizmussal és az idegengyűlölettel kapcsolatos cselekményekről szóló panaszokról, eljárásokról és ítéletekről, valamint az ilyen cselekmények áldozatainak kárenyhítéséről, függetlenül attól, hogy az ilyen bűncselekmények elkövetői fizettek-e kártérítést, vagy a közpénzekből finanszírozott állami program részeként kaptak kárenyhítést”.232 Hasonlóképpen az ECRI is azt javasolta, hogy mivel a gyűlöletbűncselekmények figyelemmel kísérése azt szükséges teszi, a rendőrség és azok a hatóságok, melyek jelentést kapnak, gyűjtsenek „részletes információkat az összes [rasszista incidenssel kapcsolatos] bejelentésről”. Emellett az ECRI azt is javasolta, hogy a bűnüldöző hatóságok és a bíróságok hozzanak létre nyilvántartási rendszereket, „amelyek azonnal rendelkezésre álló információkat tartalmaznak az elvégzett vizsgálatokról, vádemelésekről és a kiszabott büntetésekről ezekben az esetekben”.233 Magyarországon a legfőbb ügyész gyűjti össze a büntető törvénykönyv különböző §aival kapcsolatos eljárásokról szóló adatokat. Ezen adatok közé tartozik a megszüntetett vizsgálatok száma, azoknak az ügyeknek a száma, melyben vádemelést történt, valamint azon esetek száma, ahol a nyomozás eredményét „egyéb” kategóriába sorolják. Azonban nincs arra vonatkozó adat, ami azonosíthatná a vélt vagy valós közösséghez vagy csoporthoz tartozást, amelynek az áldozat a tagja volt. 231
EBESZ-ODIHR, “Combating Hate Crimes in the OSCE region”, Varsó, 2005, 14. oldal. CERD XXXI . számú Általános ajánlása a faji diszkrimináció megelőzéséről a b ntetőjogi rendszerben 233 Az ECRI 11. számú, a rasszizmus és a faji megk lönböztetés ellen a rendfenntartás ter letén folytatott k zdelemről szóló általános ajánlásához. 232
Ahhoz, hogy értékelni tudják, hogy a magyar büntető törvénykönyv gyűlöletbűncselekményekre vonatkozó rendelkezéseit eredményesen alkalmazzák-e, a hatóságoknak adatokat kellene gyűjtenie a rendőrségnek jelentett olyan esetek mértékéről, amelyben a gyűlölet lehetett az indíték, a gyűlölet-bűncselekmények számáról, ahol vádemelés történt, a bírósági tárgyalások kimeneteléről ezekben az esetekben, valamint ha nem történt vádemelés (a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó vagy egyéb rendelkezések alapján), akkor annak indokairól.234 Az adatokat pedig a bűncselekmények által érintett csoportokra vonatkozóan kellene lebontani. Az EUMC felszólította az EU tagállamait a rasszista bűncselekményekkel kapcsolatosan, hogy azok „vezessenek be egyértelmű, következetes és könnyen hozzáférhető nyilvántartási rendszert, amely olyan statisztikai adatokat tartalmaz, amely nyomon követi a rasszista bűncselekményeket a büntető igazságszolgáltatási rendszerben, a rendőrségtől a bíróságig”.235 Az Alapjogi Ügynökség (amely átvette az EUMC a szerepét,)236 egy 2007-ben kiadott jelentésében Magyarországot az EU tagállamai közül a „korlátozott” adatgyűjtési mechanizmussal rendelkezők közé sorolta, a rasszista bűncselekmények nyilvántartását illetően.237 Az Amnesty International úgy véli, hogy az etnikai adatok hiánya akadályozza Magyarországot abban, hogy hatékonyan megelőzze a gyűlölet-bűncselekményeket, beleértve a romák sérelmére elkövetett bűncselekményeket.
234
ECRI, Második jelentés Magyarországról, elfogadva: 1999. július 18, CRI (2000). EUMC, “Rasszizmus és Idegengyűlölet az Európai Unió tagállamiban,: Tendenciák, Fejlemények és Legjobb Gyakorlatok 2002-ben” (Racism and xenophobia in the EU Member States: Trends and developments, and Godd Practices in 2002 ) 2002, 89. oldal. 236 2007 márciusában az EUMC-t felváltotta a Európai Alapjogi Ügynökség. 237 Európai Alapjogi Ügynökség, Jelentés a Rasszizmusról és Idegengyűlöletről az Európai Unió tagállamaiban, 2007. Bécs, 121. oldal. 235
UVOD:
Romska populacija u Srbiji i dalje se nalazi u nezavidnom položaju. Kao naugroženija i najmarginalizovanija nacionalna manjina suočava se i danas sa nizom prepreka koje nastavljaju da onemogućavaju njen razvoj. Problemi sa kojima se pripadnici romske nacionalne zajednice u Srbiji danas, prisutni su u svim oblastima, u skoro svakom aspektu javnog i privatnog života, počevši od nemogućnosti ispunjavanja osnovnih potreba, kao što su adekvatna zdravstvena zaštita, osnovno obrazovanje i socijalna pomoć, pa sve do barijera na koje nailaze u pristupu tržištu rada. Rome karakteriše značajno viša stopa siromaštva, nezaposlenosti i bolesti u odnosu na ostatak stanovništva u Srbiji. Budući da nisu dovoljno prisutni u politici i institucijama, mali je broj onih koji mogu da zastupaju interese same romske zajednice. Broj pripadnika romske nacionalne zajednice predstavlja predmet polemike više godina unazad. Osnovni razlozi za ovakvu nesigurnost jesu nedostatak dokumentacije, neregistrovano stanovanje i opšte nepoverenje između vlasti i Roma. Procene stvarnog broja Roma su različite; nedavna istraživanja pokazuju da u naseljima širom zemlje živi najmanje 270 000 Roma.i Međutim, često se navodi procena da u Srbiji ima između 450 000 i 500 000 Roma.ii Ovo neslaganje oko tačnog broja Roma, kao i izraženo odstupanje između zvaničnih i široko prihvaćenih brojki, predstavlja dobar primer stepena marginalizacije i otuđenja romske populacije u Srbiji. Da bi se ilustrovao današnji težak položaj romske populacije u Srbiji, bilo bi dobro podsetiti se najrelevantnijih činjenica. Brojke su zastrašujuće: između 35% i 60% romske dece nije upisano u školu, dok između 60% i 80% Roma nema završenu osnovnu školu. Ovakav trend vodi ka tome da manje od jednog procenta Roma završi više ili visoko obrazovanje. Cifre nisu bolje ni u ekonomskom aspektu, budući da skoro polovina romske populacije živi u siromaštvu, dok se procenjuje da oko dve trećine dece iz romskih naselja živi ispod granice siromaštva. Nešto manje od jedne trećine romskih žena je zaposleno. Danas između 60% i 80% Roma živi u nehigijenskim izolovanim naseljima, od kojih 70% čine neformalna naselja. U Srbiji živi i oko 45 000 interno raseljenih lica (IRL) romske nacionalnosti. sa Kosova, dok je samo oko polovina njih (23,164) zvanično registrovana kao IRL. Statistike o prosečnoj starosti Roma možda najbolje ilustruju njhov položaj: prema nezavisnim procenama, manje od jednog procenta Roma živi duže od 60 godina. U nezvaničnim procenama navodi se da je procenat Roma među povratnicima po ugovorima o readmisiji dramatično visok – kreće se od 60 do 80%. Navedeni problemi ne postoje nezavisno jedan od drugog: međusobno se prepliću, pri čemu je najizraženija duboko ukorenjena i sistematska diskriminacija sa kojom se Romi suočavaju u odnosima sa državnom administracijom, budućim i sadašnjim poslodavcima, davaocima usluga i privatnim licima. Kratak pogled na neke uporedne cifre omogućava da se stekne sažeta slika ovog problema: romska populacija je oko 7,5 puta izloženija siromaštvu
u odnosu na ostatak stanovništva u Republici Srbiji, stopa nezaposlenosti u romskoj zajednici je četiri puta veća od nacionalnog proseka. Još jedan od ključnih elemenata koji romskoj populaciji onemogućava pristup socijalnim službama, jesu poteškoće sa kojima se mnogi Romi suočavaju u dobijanju ličnih dokumenata koji su neophodni za potpuno ostvarivanje njihovih prava. Ovaj nedostatak pristupa ličnim dokumentima dovodi do toga da su mnogi Romi u Srbiji de-facto bez državljanstva: oni ne mogu u potpunosti ostvariti svoja prava koja im kao građanima pripadaju.
DISKRIMINACIJA: Diskriminacija je svaka diferencijacija koja za sobom povlači dovođenje u podređen položaj i koja nema nikakvo realno opravdanje. Diskriminacija je bezrazložno drugačije postupanje prema osobi ili grupi osoba koji se nalaze u istoj, sličnoj ili uporedivoj situaciji. Uprkos modernim stremljenjima da se prevaziđu pojave diskriminacije i etničke distance prema svim manjinama, i dalje jedan od najčešćih vidova diskriminacije predstavlja dikriminacija na osnovu nacionalne pripadnosti, usmerena ka pripadnicima romske nacionalne manjine. Kada je diskriminacija Roma u pitanju, ona se uočava na svakom polju društvenog života, ali su ipak najozbiljniji oni vidovi koji se odnose na pristup obrazovanju, zdravstvenim servisima, stanovanju i zapošljavanju. Kada legislativa, politike i zakoni i/ili praksa čine da Romi budu “manje jednaki” u odnosu na drugu, neromsku populaciju diskriminacija može imati mnoge oblike. Pored toga što zbog nižeg stepena obrazovanja imaju manje mogućnosti za zaposlenje, čak i u suprotnom, tj. ukoliko Rom koji traži posao ima potreban nivo obrazovanja, postoji ustaljeno mišljenje poslodavaca šta i gde Romi mogu da rade. Tako su “romski “ poslovi oni koje niko drugi neće čistači, skupljači, fizički radnici… Oblici diskriminacije:
može biti otvorena, očita (laka za otkriti), ali isto tako i vrlo suptilna (teška za otkrivanje)
Ovi oblici diskriminacije, vrlo su otporni i lako mogu mutirati, menjati se (kada zaustavite jedan oblik diskriminacije, on se može povratiti u drugom obliku). Diskriminacija prema Romima opstaje jer se diskriminatorno ponašanje najčešće ne prijavljuje zbog straha od daljeg šikaniranja i osvete. Pored toga, postoji visok stepen nepoverenja u rad sudova kao i strah da će samim tim što su Romi, ponovo biti diskriminisani u sudskom procesu. Pored toga, nisu zanemarljivi ni troškovi sudskog procesa koje siromašni Romi nisu u stanju da podnesu.
PITANJE IDENTIFIKACIJE pripadnika romske nacionalne zajednice je ključno, krucijalno pitanje. Prikupljanje etničkih podataka nije zabranjeno u Srbiji, ali ono se preporučuje (sa zaštitom ličnog identiteta!) Samoidentifikacija vs. identifikacija od strane drugih lica Za samoidentifikaciju je važno:
Participacija predstavnika Roma i NVO je vrlo bitna Kampanje za povećanje svesnosti ohrabruju samoizražavanje etničkog porekla Postojanje odvojenih pitanja o državljanstvu i etničkom poreklu Dopuštenje za više pitanja etničkog karaktera
NADGLEDANJE / MONITORING
Grafik: Holističko nadgledanjediskriminacije
Nadgledanje -monitoring - pojam koji opisuje aktivno sakupljanje, verifikaciju i neposredno korišćenje informacija sa ciljem ukazivanja na problem kršenja ljudskih prava. Uključuje sakupljanje informacija o incidentima, posmatranje različitih događaja (izbori, suđenja, demonstracije, i td.), posećivanje terena i mesta kao što su zatvori, izbeglički kampovi, diskusije sa predstavnicima državnih organa sa ciljem dobijanja informacije o načinu sprovođenja zakona i zakonskih akata na terenu Termin nadgledanje/monitoring obuhvata prikupljanje podataka na terenu, njihovu obradu i verifikaciju.
PRAĆENJE I IZVEŠTAVANJE O DISKRIMINACIJI - Kada govorimo o sistemu praćenja i izveštavanja? Sistem praćenja i izveštavanja o slučajevima diskriminacije podrazumeva: •
Utvrđene mehanizme praćenja/monitoringa – metode i tehnike,
•
Kvalitetne indikatore (objektivni, merljivi, validni...),
•
Uspostavljen dogovor stakeholdera oko ključnih indikatora koji se prate,
•
Uniformnost u prikupljanju i obradi podataka,
•
Kontinuitet i stabilnost u izveštavanju,
•
Uniformnost forme izveštavanja,
•
Transparentnost izveštaja itd
PRIMER SISTEMA PRAĆENJA I IZVEŠTAVANJA: •
Osnovni monitoring mehanizam - mreža romskih organizacija –organizovanih u nekoliko lokalnih koalicija (ukupno xx organizacija)
•
Koalicije su formalno organizovane radi realizacije lokalnih akcionih planova zapošljavanja/obrazovanja
•
Predstavnici romskih nvo, a i predstavnici vlasti, medija i civilnog sektora, obučeni su za sticanje znanja za konkretno prikupljanje releventnih informacija na terenu
•
Obuci je prethodila sveobuhvatna analiza relevantnih propisa, definisanje metodologije monitoringa i izrada priručnika za monitoring
•
Rezultati monitoring aktivnosti sistematično se opisuju u npr dva godišnja izveštaja, a potom distribuiraju i predstavljaju prilikom održavanja dva nacionalna okrugla stola i dve konferencije za štampu
Analiza sistema praćenja i izveštavanja o diskriminaciji u obrazovanju i zapošljavanju: 1.Da li postoji sistem praćenja i izveštavanja o diskriminaciji u vašoj državi? 2.Kako biste ga okarakterisali: razrađen, nepotpun, kvalitetan, dosledan, stabilan ili...? 3.Na čemu se zasniva sistem praćenja i izveštavanja – izveštaji kojih insitucija/organizacija? 4.Koja je dinamika praćenja i izveštavanja? 5.Koji indikatori se upotrebljavaju?
ANTIDISKRIMINACIONI MEHANIZMI U REPUBLICI SRBIJI •
Zakon o zabrani diskriminacije usvojen je u Srbiji 26. marta 2009, a stupio je na snagu 27. aprila 2009.
•
Dana 5. maja 2010, u Skupštini Srbije izabrana je Poverenica za zaštitu ravnopravnosti
•
Strategija za unapređenje položaja Roma- uključuje mere (akcioni plan ) u oblastima obrazovanja, zapošljavanja,raseljenih lica, ličnih dokumenata, socijalnog osiguranja i socijalne zaštite,
•
Kancelarija za ljudska i manjinska prava podignuta je na nivo Ministarstva
MONITORING / PRAĆENJE DISKRIMINACIJE U OBLASTI ZAPOŠLJAVANJA ROMA: Monitoring predstavlja kontinuirano praćenje rezultata i napretka u sprovođenju strategija, javne politike, primene zakona ili druge aktivnosti koja za cilj ima neku društvenu, političku, ekonomsku ili kulturnu promenu. Vrši se na osnovu unapred definisanih indikatora, što podrazumeva poređenje informacija prikupljenih tokom perioda sa unapred definisanim kriterijuma. Predloženi indikatori se mogu podeliti na: •
kvantititvne i kvalitativne (brojčani i ne brojčani)
•
subjektivne (formiraju na osnovu stavova bilo ispitanika bilo stručnjaka) i činjenične (čija vrednost se formira na osnovu statističkih podataka, materijalnih izvora ili nekog drugog činjeničnog izvora)
•
proste (mere jednu dimenziju) i sintetičke (mere najmanje jednu dimeziju diskriminacije).
Model monitoringa se formuliše tokom procesa planiranja, a sprovodi tokom implementacije promene i to kontinuirano što omogućava revizije i inovacije. Monitorng nije sam sebi svrha, on je sastavni deo evaluacije koja koristi informacije dobijene kroz proces monitoringa (nadgledanja) kako bi se utvrdili: •
značaj (da li je aktivnost dovoljno relevantna za postizanje cilja),
•
učinak (da li se dobijaju očekivani rezultati) i
•
uticaj (da li je došlo do poboljšanja) implementiranih projektnih aktivnosti u odnosu na planirane ciljeve iz iz njih izvedenih rezultata.
Model monitoringa diskriminacije u zapošljavanju treba da počiva na sledećim principima: objektivnost, sistematičnost, opštost, proverljivost, preciznost, participativnost i uporedivost. Kada diskriminacija postoji, nadziranje/monitoring može biti zasnovan na:
– Manjem pristupu edukativnim uslugama/uslugama institucija zapošljavanja – Manjem kvalitetu edukativnih usluga/usluga institucija zapošljavanja – Manjim razvojnim i edukativnim ishodima, kao i ishodima vezanim za zapošljavanje IZBOR METODA I TEHNIKA za praćenje diskriminacije u zapošljavanju ili bilo kojoj drugoj oblasti društvenog života Roma, ZAVISI OD: 1. raspoloživih resursa (vremena, znanja, novčanih sredstava..), 2. ciljne grupe / grupe korisnika, 3. vrste podataka koje ćemo prikupljati, 4. od toga KO će prikupljati podatke, 5. raspoloživosti izvora informacija i podataka i od 6. kada i kako ćemo koristiti izvore podataka. Uloga kvantitativnih i kvalitativnih podataka i metoda: ova podela je važna da ne bismo mešali “kruške i jabuke”; u svakoj evaluaciji i jedan i drugi pristup su nužni i međusobno se dopunjuju; ove metode se međusobno ne isključuju i najbolje ih je koristiti kombinovano. •
•
Kvantitativni podaci,pristup i metode: odnose se na brojčana, količinska merenja; dobijamo podatke ŠTA i KOLIKO od planiranih aktivnosti je realizovano u analiziranom periodu, ŠTA (KOLIKO) je registrovano kao značajna teškoća u realizaciji...KO (KOLIKO) u posmatranom periodu je npr. Korisnika diskriminisano na razgovoru za posao, bilo ne(zadovoljno) nekim uslugama, nije realizovalo svoje obaveze...KADA je npr. došlo do zastoja, pada interesovanja korisnika, porasta motivacije zaposlenih...KOLIKO ČESTO se registruju pojedine specifične teškoće/ za KOLIKO % je premašena neka budžetska linija, KOLIKO je povećan obuhvat korisnika, KOLIKO je podrška nekom servisu uticala na smanjenje troškova budžeta... Osnovni istraživački postupci su: PREBROJAVANJE, RAČUNANJE (KALKULACIJA) I TUMAČENJE (INTERPRETACIJA). Statistička obrada nam pomaže jasnije prikazivanje brojčanih podataka i utvrđivanje povezanosti i razlika među različitim pojavama. Kvalitativni podaci, pristup i metode: odnose se na sve što nije moguće pretvoriti u brojčane pokazatelje; omogućavaju dublje razumevanje predmeta praćenja, odnosno analizu razloga (uzroka) koji stoje u osnovi uspešnosti ili neuspešnosti u realizaciji aktivnosti, npr. o Zašto je došlo do kašnjenja u realizaciji aktivnosti, zašto se neke aktivnosti odvijaju planski i bez zastoja – koji i kakvi faktori pospešuju uspešnu dinamiku? o Zašto su pojedini korisnici zadovoljni servisom, a drugi ne, zašto su neki segmenti servisa dobar odgovor na lokalne potrebe? o Šta je u osnovi pada motivacije zaposlenih, da li je (ne)uspešnost u ostvarivanju akcionog plana najvećim delom uslovljena ljudskim faktorom? o Zašto se neke teškoće ponavljaju?...
Osnovni istraživački postupci su: OPIS (NARATIVNA DESKRIPCIJA) i TUMAČENJE (INTERPRETACIJA). Metode su brojne i raznolike, a najvažnije ćemo predstaviti.
POTENCIJALNI INDIKATORI / pokazatelji koji se mogu pratiti: •
Procenat Roma i ne Roma (3-6 godina starosti) uključenih u predškolske institucije
•
Procenat Roma i ne Roma koji su uključeni u ne segregaciono školsko okruženje (mešoviti razredi u okviru redovnih škola)
•
Procenat Roma i ne Roma koji redovno pohađaju osnovnu školu
•
Broj/odnos broja jedinica (lekcija ili poglavlja u knjigama) u kojima su Romi predstavljeni na afirmativan način vs. negativan način
•
Procenat Roma i ne Roma uključenih u programe zapošljavanja itd
MDG (Millenium Development Goals indicators) indikatori: •
Ukoliko vaša država učestvuje u UNICEF MICS (Multiple Indicator Cluster Survey) studiji (poput Srbije, Makedonije, B & H, Albanije, Crne Gore...)
•
Koristite ih za monitoring MDG indikatora za Rome i ne Rome – MICS studije sadrže indikatore ne samo u oblasti obrazovanja, već i za zdravlje i stanovanje
Kada država usvoji određene standarde vezane za postignuća u obrazovanju (za najraniji uzrast, obavezno školovanje i srednje škole) procenat Roma i ne Roma koji zadovoljavaju te standarde
KAKO? ...prikupiti informacije o primerima/slučajevima diskriminacije u zapošljavanju u mojoj zemlji? Sakupljajte nove podatke pomoću: upitnika, anketa, intervjua, grupnih intervjua, fokus grupa, radionice, posmatranje, direktan uvid, analiza dokumentacije, fotografija, video zapisa, SWOT analize, PESTEL analiza... Jako je važno voditi računa o KONTEKSTU u kom se praćenje radi, a tu se pre svega misli na: kulturne norme, vrednosti, političku situaciju, verske institucije, obrazovne, kulturne institucije, NVO, medije... IZVORI PODATAKA: Za potrebe monitoringa potrebno je uspostaviti neke nove izvore za prikupljanje podataka i njihovo arhiviranje. Uvek je dobro zapitati se: Koji su vama dostupni izvori podataka o slučajevima diskriminacije u zapošljavanju u vašoj zemlji? SREDSTVA VERIFIKACIJE: Na koji način biste dokumentovali primere diskriminacije u zapošljavanju u vašoj zemlji? Uvek je dobro zapitati se: Šta vam je sve potrebno za kvalitetan izveštaj?
ZAKLJUČAK: Obzirom na težak položaj Roma koji su mahom nastanjeni na prostoru centralne i jugoistočne Evrope na inicijativu Svetske banke, Fonda za otvoreno društvo i Evropske komisije, period od 2005. do 2015. godine proglašen je Dekadom Roma: Dekada Roma je razvojni program koji ima za cilj da doprinese bržem poboljšanju socijalno-ekonomskog statusa romske populacije i smanjenju njenog siromaštva. Osnovni princip Dekade je uključivanje predstavnika romske zajednice u planiranje i realizaciju svih mera. Posle tri godine od zvani_nog početka implementacije Dekade, u Srbiji su realizovani pojedini projekti, programi i mere predviđene NAP-ovima, ali nije uspostavljen stabilan i održiv sistem finansiranja iz budžeta Republike Srbije za implementaciju NAP-ova kao ni iz budžeta lokalnih samouprava za finansiranje lokalnih akcionih planova (LAP). U Srbiji, još uvek ne postoji posebno oformljeno telo čije su nadležnosti, jasno definisane samim tim ne postoje ni mehanizmi sprovođenja akcionih planova, na nacionalnom i lokalnom nivou. Ne postoje ni indikatori za procenu uspešnosti implementacije i praćenja sprovođenja NAP-ova, kao ni mehanizami za reviziju usvojenih dokumenata na osnovu pokazatelja o dosadašnjoj realizaciji. Pitanje sistemskog rešavanja problema Roma shvaćeno je kao nešto što je nametnuto spolja, a ne kao istinska potreba u procesu modernizacije društva i pored svih prava zajamčenih zakonskim aktima, čak i u slučajevima kada se izrade strategije i akcioni planovi za Rome, njihovo sprovođenje i dalje je neefikasno a strategije i akcioni planovi najčešće ostaju mrtvo slovo na papiru. Za zaista dobar monitoring slučajeva diskriminacije, važno je da imamo: raznovrsnost izvora informacija, raznovrsnost u interpretaciji dobijenih podataka/rezultata (timski rad, uključenost što većeg broja ljudi...), raznovrsnost metoda/tehnika (METODA TRIANGULARNOSTI = kaže da podaci i zaključci treba da se dobiju pomoću najmanje tri različite međusobno nezavisne metode kako bi bili sigurni da su kvalitetni) i raznovrsna sredstva verifikacije.
UPITNIK 1: Namenjen za samoprocenu stepena diskriminacije Pred vama se nalazi upitnik koji obuhvata različite grupe pitanja i zahteva odgovaranje zaokruživanjem samo jednog od više ponuđenih odgovora, odnosno ponuđene ocene na skali. Upitnik je potpuno anoniman i svi podaci će biti korišćeni isključivo u istraživačke svrhe. Ukoliko postoje pitanja na koja ne želite da odgovorite, nemojte zaokruživati ništa. Molimo vas da na pitaja na koja dajete svoje odgovore odgovarate iskreno jer od toga zavise rezultati i kvalitet istraživanja, kao i buduće akcije koje će biti osmišljene u skladu sa njima. POL: M
Ž
STAROST: ____________ godina STRUČNA SPREMA: ___________________ ZANIMANJE: ___________________________ TRENUTNI RADNI STATUS: a) zaposlen – puno radno vreme b) zaposlen - privremeno c) nezaposlen d) penzioner e) nešto drugo: _______________
1. Šta misliš da je najvažnije uraditi da bi se unapredio položaj Roma u Srbiji? ___________________________________________________________________________ ___ Molimo te rangiraj po važnosti oblasti društvenog života u kojima je potrebno unaprediti položaj Roma upisivanjem brojeva od 1 do 7 (1 – najvažnije a 7 – najmanje važno):
Zdravstvo Obrazovanje Politički aktivizam Socijalna zaštita Stanovanje Zapošljavanje Mediji I dodaj ako imaš nešto _____________________
2. Koji su po tvom mišljenju najveći problem sa kojima se suočavaju Romi u Srbiji? (navedi bar dva problema) ___________________________________________________________________________ _ ___________________________________________________________________________ _
3. Da li si ti nekada bio/la diskriminisan/a? DA
NE
NE ZNAM
Ako je vaš odgovor DA, opišite situaciju u kojoj ste se osećali diskriminisano: ___________________________________________________________________________ _ ___________________________________________________________________________ _
4. Da li je neko iz tvoje porodice nekada bio diskriminisan? DA
NE
NE ZNAM
Ako je vaš odgovor DA, opišite situaciju u kojoj se neko iz vaše porodice osećao diskriminisano: ___________________________________________________________________________ _ ___________________________________________________________________________ _
5. Da li znate kome možete da se obratite ako osetite da ste doživeli diskriminaciju vi ili neko iz vaše porodice? DA
NE
NE ZNAM
Ako je vaš odgovor DA, napišite kome biste se obratili: ___________________________________________________________________________ _ 6. Da li ste se nekad osetili manje vrednim (neshvaćenim, izolovanim) u okruženju ili društvu zbog neke od Vaših karakteristika kao što su:
Da
Ne
Nemam stav
a a a a a a
b b b b b b
c c c c c c
(odgovorite na svaku tvrdnju zaokruživanjem da, ne, nemam stav) 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6.
Različita visina, debljina, frizura, boja kože Različite kulturne navike Različit ukus (muzički, knjižnjevni, hrana, odevanje) Različiti uzori (javne i istorijske ličnosti) Različita verska shvatanja Nešto drugo (upisati) →
7. Vašu socijalnu situaciju najbolje opisuje sledeći iskaz: (zaokružiti jedan od ponuđenih odgovora) Aktivno i punopravno učestvujete u svim društvenim zbivanjima
a
Učestvujete u društvenim zbivanjima kad god to objektivno možete
b
Učestvujete u društvenim zbivanjima po sopstvenom izboru
c
Osećate se marginalizovano i društveno izolovan/a
d
Nešto drugo (upisati) →
f
8. Da li u slobodnom kretanju osećate probleme ograničenog pristupa nekim javnim mestima (dom zdravlja, saobraćajnica, pozorište, park, pijaca, obdanište, restoran...), zbog:
Da
Ne
Ne znam
8.1.
Nepostojanja ili prevelike udaljenosti
a
b
c
8.2.
Nepostojećeg ili neadekvatnog transporta do tamo
a
b
c
8.3.
Neredovnog ili potpunog neodržavanja tih objekata
a
b
c
8.4.
Nepostojećeg pristupa
a
b
c
8.5.
Neadekvatnog ponašanja osoblja
a
b
c
8.6.
Nešto drugo (upisati) →
a
b
c
9. Da li ste zadovoljni stepenom ličnog uticaja na:
Da
Ne
Ne znam
Donošenje odluka u oblastima javnih politika (zdravstvena, socijalna, obrazovna, ekološka...)
a
b
c
9.2.
Sprovođenje donetih odluka u praksi
a
b
c
9.3.
Pokretanje i planiranje akcija
a
b
c
9.4.
Nešto drugo (upisati) →
a
b
c
Da
Ne
Ne znam
a
b
c
a
b
c
9.1.
10. Da li ste nekada, zbog dešavanja u Vašem okruženju, prepoznali kod sebe neka od navedenih osećanja: 10.1.
Izolovanost
10.2.
Distancu
10.3.
Neprijatnost, stid ili strah
a
b
c
10.4.
Inferiornost
a
b
c
10.5.
Nekonkurentnost
a
b
c
10.6.
Nešto drugo (upisati) →
a
b
c
Hvala što ste popunili upitnik! UPITNIK 2: Namenjen za procenu stepena diskriminacije od strane zaposlenih u ustanovama
Pred vama se nalazi upitnik koji obuhvata različite grupe pitanja i zahteva odgovaranje zaokruživanjem samo jednog od više ponuđenih odgovora, odnosno ponuđene ocene na skali. Upitnik je potpuno anoniman i svi podaci će biti korišćeni isključivo u istraživačke svrhe. Ukoliko postoje pitanja na koja ne želite da odgovorite, nemojte zaokruživati ništa. Molimo vas da na pitaja na koja dajete svoje odgovore odgovarate iskreno jer od toga zavise rezultati i kvalitet istraživanja, kao i buduće akcije koje će biti osmišljene u skladu sa njima. Opština: ______________________________________ __________________________________________ POL: M godina
Ustanova:
Ž
STAROST: ____________
STRUČNA SPREMA: ___________________ ___________________________
ZANIMANJE:
1. Zaokružite vaš odgovor: 1uopšte se ne slažem
2uglavn om se ne slažem
3nisam sigurna/ an (nešto između)
4uglavno m se slažem
5- u potpun osti se slažem
Romi su neodgovorni
1
2
3
4
5
Romska deca ne vole da uče
1
2
3
4
5
Romi ne vole da rade
1
2
3
4
5
Romi su u najvećoj meri odgovorni za situaciju u kojoj se nalaze
1
2
3
4
5
Romi su brižni roditelji
1
2
3
4
5
Rome zanimaju jedino igra i pesma
1
2
3
4
5
Rome treba zaštiti od svih oblika diskriminacije
1
2
3
4
5
Romi su jednako profesionalni na poslu kao ostatak populacije
1
2
3
4
5
Romi su jednako pouzdani prijatelji kao i bilo ko drugi
1
2
3
4
5
Romi ne rade ništa da izađu iz siromaštva
1
2
3
4
5
Potpuno mi je u redu da imam saradnika Roma
1
2
3
4
5
Svi Romi treba da žive u posebnim, njihovim, naseljima
1
2
3
4
5
Romi vole da žive u nehigijenskim naseljima
1
2
3
4
5
Potpuno mi je u redu da mi nadređeni (na pr. šef/ica) bude Rom
1
2
3
4
5
Većina Roma ima problema sa licnom higijenom
1
2
3
4
5
Bilo bi mi neugodno da koristim istu prostoriju za rad sa Romima
1
2
3
4
5
Romi treba da imaju ista prava kao i ostatak populacije
1
2
3
4
5
Romi
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
1
2
3
4
5
Romi ne žele da se integrišu u društvo
1
2
3
4
5
Delio/la bih kancelariju sa kolegom/inicom koji je Rom/Romkinja
1
2
3
4
5
Romi su diskriminisani na poslu
1
2
3
4
5
Potrebno je uvesti dodatne mere kako bi se Romi zaposlili
1
2
3
4
5
Moja ustanova se prema Romima kao i prema svima drugima
1
2
3
4
5
Romi su naši dragoceni saradnici
1
2
3
4
5
su po prirodi isti kao i svi drugi ljudi
Romi smatraju da je obrazovanje nevažno Prava Roma su manje važna u odnosu na se država trenutno suočava
roblem sa kojima
2. Koliko često ste u poslovnim/ saradničkim odnosima sa Romima? o o o
Često sarađujem sa Romima Retko sarađujem sa Romima Nikada nisam sarađivao sa Romima
3. Kako biste ocenili svoj stav prema Romima? o o o o o
Veoma tolerantan Uglavnom tolerantan Neutralan Uglavnom netolerantan Veoma netolerantan
4. Da li vaša Ustanova ima neki specifičan program/pristup namenjen Romima? DA
NE
NE ZNAM
Ako je vaš odgovor DA, opišite: ___________________________________________________________________________
5. Da li ste čuli za Dekadu Roma?
DA
NE
NE ZNAM
6. Da li znate šta je to pozitivna diskriminacija / afirmativna mera?
DA
NE
NE ZNAM
7. Da li vaša Ustanova može da ponudi neki program koji bi doprineo boljem položaju Roma? DA
NE
NE ZNAM
Ako je vaš odgovor DA, opišite: ___________________________________________________________________ Hvala što ste popunili upitnik!
INTRODUCTION:
The situation of the Roma population in Serbia continues to be unenviable. Like the most endangered and marginalized ethnic minority, it faces many obstacles which hinder its development.
The problems which the members of the Roma national community in Serbia face are present in all areas, nearly in all aspects of public and private life, from personal needs not being met, like proper health protection, general training or social support to the obstacles of getting onto the labour market.
The Roma, as compared to the majority of Serbian population, can be characterized by a significantly multiple degree of impoverishment, starting out from being unemployed to diseases. As they are not properly and in adequate numbers represented in politics and in institutions, the number of Roma people who would serve the interests of the Roma communities themselves is low.
For long years the subject of our discussion has been the proportion of representatives of the Roma ethnic community. The basic reasons for the insecurity are the documentation, the lack of residential registration, the general mistrust between the Serbs and the Roma.
The estimates of the proportion of the Roma are different, the latest surveys show a minimum of 270 000 Roma people living in the settlements of the country. According to frequently mentioned surveys, however, their number in Serbia is between 450 000 and 500 000. The difference in the exact number of the Roma, as well as the difference between the public official number and the proportion accepted in a wider sense are both good examples of the degree of marginalization and alienation of the Roma population in Serbia.
To illustrate the serious situation of the Serbian Roma population nowadays, it is considered adequate to refer to the most relevant facts. The numbers are terrifying: between 35%-60% of the Roma children do not attend school, while between 60%-
80% of the Roma people have not completed primary school. This trend leads to less than one per cent of the Roma to complete a secondary or a higher level. The figures are not any better from an economic point of view, as about half of the Roma population lives under the poverty threshold. Less than a third of Roma women have workplaces. Today, 60%-80% of the Roma live in unhygienic, isolated settlements, 70% of which do not form the regular, formal settlements. In Serbia, about 45 000 people of the Roma ethnic group from Kosovo live domiciled all around (DAA) , while only about half of them (23.164) are registered. Perhaps the best illustration of their situation is the population’s average age: according to independent data, the percentage of the returned Roma, on basis of the contracts on re-administration is dramatically high, moves between 60%- 80%. The data shown are not independent from one another: they are overlapping; and consequently the most deeply-rooted and systematic discrimination is present which the Roma people face meeting the representatives of the state administration, their present and future employers, the service providers and the individual people. The brief revision of some comparative data makes it possible to create a unified picture of the problem: in the Serbian Republic the Roma population is exposed to poverty in an approximately 7.5 times greater number than the other population, the unemployment among the Roma is 4 times as high as the national average. One of the key factors, which make it impossible for the Roma population to get a place at the social services, is the existing hardship most of the Roma face at the issuance of their personal documents, which are essential for them to exercise their rights. In Serbia, this lack of obtaining their personal documents leads to the Roma people factually being without citizenship: they cannot entirely realize their due citizenship rights.
DISCRIMINATION:
Each differentiation is called discrimination, which implies a subjected situation, and for which there is no realistic explanation. Discrimination against people or groups of people, which can be in the same, similar or equal situation, unreasonably implements a different procedure.
In spite of the modern efforts to make the phenomenon of discrimination and ethnic segregation towards all minorities outdated, the most common forms of discrimination are still defined on the basis of belonging to a nation/ethnic group, and is directed towards the Roma ethnic minority. Roma discrimination is met in all spheres of the society, but the most serious forms are related to access to education, health care, habitability and employment.
When legislation, politics and the laws and/or the practice make it possible that the Roma, in relation to other non-Roma population, are “less equal”, many forms of discrimination can be realized. In addition to getting less opportunities when taking up jobs, due to their lower level of education, on the other side it is also there, that is, when a Roma person with an appropriate level of education wishes to get an employment, the employer has an agreed opinion on what it would be that Roma people could do and where that would be. Thus “Roma” work is understood as something that other people do not undertake: cleaning, gathering things, physical work ... Forms of discrimination: - may be open, obvious (easily recognizable) - on the other hand very refined (hardly recognizable) These forms of discrimination are very resistant and can mutate, change easily (if a form of discrimination is curbed, it may return in another form). The discrimination of the Roma will subsist, because discriminative behavior is not reported for the fear of further harassment and revenge. In addition to this, a great deal of mistrust and fear can be observed in the work of the courts, when at court they are again discriminated because they are Roma. It also must be considered that the cases at the court are expensive and poor Roma people cannot bear their costs. THE QUESTION OF IDENTITY is an important, crucial question for the Roma ethnic minority. In Serbia gathering ethnic data is not forbidden, it is even recommended (with the protection of the person’s identity!).
Identity of the self and indentification by other persons Important at declaring the identity: - Participation of the Roma representatives and the NVO’s is very important, - Campaigns aiming at increased awareness encourage self expression of the people of ethnic origin, - The presence of separate questions concerning citizenship and ethnic origin, - The possibility of more questions of ethnic character.
IMPACT ASSESSMENT / MONITORING
Graphics: The holistic impact assessment of discrimination
PERSONAL EXPERIENCES What do Roma people say about their personal experiences HOLISTIC CONTROL
SYSTEMS What do laws, regulations, programmes contain, what happens in certain legal cases
MEDIA How do media represent the Roma and the Roma question
Impact assessment – monitoring – is a notion which defines the active data collection, authentication, and direct utilization of information, in order to point out the problem of the violation of human rights. It icludes data collection about the incidents, the examination of different events (elections, judgements, demonstrations, etc.), inspections of prisons and refugee-camps, discussions with representatives of state organs to gain information this way about the implementation of the law and legal regulations. The term ’impact assessment/monitoring’ includes data collection in the country, also data procession and verification.
MONITORING DISCRIMINATION AND REPORTS When can we talk about a monitoring and reporting system? In case of discrimination the monitoring and and reporting system contains: - Defined tracing/monitoring mechanisms – methods and techniques, - Quality indicators (indexes) (they are objective, measurable, legally effective...), - In case of the key monitoring indicators, the realization of the agreement with the stakeholders (partners ), - Unified data collection and procession, - Transparency of the reports, etc).
EXAMPLES OF MONITORING AND REPORTING SYSTEMS: - The basis of the impact assessment mechanism – the network of Roma organizations – in several local federations (20 /XX/ organizations altogether) - The federations are formally involved in the local action plans of employment/education - Through their education/training, the Roma NVO’s (organizations), the representatives of the power, the media and the civil sector obtained knowledge to gather concrete, relevant information in the field
- Their education was preceded by a comprehensive analysis of the relevant regulations, the definition of the methods of the impact assessment and the elaboration of the impact assessment manual. - The results of the impact assessment activity, for example, have been described in two reports per year, then delivered and presented at two national round table discussions and two press conferences.
Analysis of the educational and employment discrimination monitoring and reporting system: 1. Is there a discrimination monitoring and reporting system in your country? 2. How would you decribe it: complete/well worked-out, incomplete, of quality, consistent, stable or...? 3. What is the monitoring and reporting system based on – which institutions’/ organizations’ reports does it contain? 4. What is the pacing of monitoring and reporting? 5. What kind of indicators (indexes) do they use? ANTIDISCRIMINATIONAL MECHANISMS IN THE SERBIAN REPUBLIC - The law prohibiting discrimination in Serbia was created on 26th March 2009, and ratificated on 27th April 2009. - In the Serbian Skupština (Parliament) the Envoy of the protection of equal rights was appointed on 5th May 2010. - The development strategy of the situation of the Roma people contains measures (action plan)– in the field of education, at undertaking employmnet, in case of re-domiciled persons, about obtaining personal documents, health care and social security/protection. - At ministry level, an office for the protection of human and minority rights has been established.
IMPACT ASSESSMENT / MONITORING THE DISCRIMINATION OF THE ROMA WHILE TAKIN UP EMPLOYMENT: The impact assessment continuously monitors the application of strategies, official policies and laws or other activities, which result in social, political, economic, as well as cultural changes. It should be carried out on basis of predetermined indicators by we mean the comparison of all the information gathered by predetermined indexes in the given time period. Probable division of the suggested indexes: - quantitative and qualitative (having and not having a direct number)
- subjective (formed on the basis of the opinion of people questioned or of the experts) and based on facts (the significance of which is formed on statistical data, material sources or other factual sources) - simple (measuring one dimension only) and artificial (measuring at least one dimension of the discrimination). The model of the impact assessment is worded at the planning process, and continuously carried out while applying the change implementation (model), which makes revision and the introduction of innovations possible. Impact assessment is not an end in itself, it is part of the evaluation, which uses the information gained in the impact assessment process (control, supervision) to find out its…: - significance (to reach the goal, is this activity significant?) - performance (have we received the expected results) and - impact (improvement can be seen) in relation to the planned objectives and the results obtained when utilizing the model of the project.
The impact assessment on employment discrimination model is based on the following: objectivity, regularity, generality, verifiability, accuracy, participity and comparison. In case of discrimination checking/monitoring can be based on the following: Lesser access opportunity to the services of educational/ employment agencies - Lower quality opportunity to the services of educational/ employment agencies - Lesser opportunity connected to results in training and education, as well as results of employment METHODS AND TECHNIQUES Follow-up of the discrimination of the Roma while taking up employment or any other segment of their social life DEPENDS on: 1. the available resources (time knowledge, financial means...), 2. target group /users' group, 3. the types of data to be collected, 4. WHO is collecting the data, 5. available pieces of information and sources, and 6. when and how the original data are used. -
The role of quantitative and qualitative data and methods: this division is important so as not to mistake «an apple for a pear »; in each evaluation it is important to apply one and the other, and they complement each other; these methods do not exclude each other and it is best to use them combined.
- Quantitative data, their application and methods: they refer to figures, the quantities involved in the survey; to the obtained data of the planned activities in the time period analysed: WHAT and HOW MANY/MUCH, e.g.: WHAT (HOW MANY/MUCH) was registered during implementation as significant hardship... In the examined time period, during taking up employees WHO discriminated (HOW MANY) would-be-employees; was dissatisfied with some services, did not fulfill their duties... etc. WHEN e.g.: disruption occured, the users’ interest lowered, or there was a rise in the motivation of the employees... HOW OFTEN were specific hardships registered, their budget was exceeded by HOW MANY %, by HOW MUCH grew the number of the users, HOW MUCH a certain service was effective on the reduction of the expences... The basic steps for the research are the following: ENUMERATION, CALCULATION AND INTERPRETATION. Statistical data processing aims at the clear presrentation of figures and identifying the differences between the different phenomena. - Qualitative data, their application and methods: they refer to all the information that cannot be converted to numerical indicators; they provide a greater understanding for tracing the object, also the analysis of the cause (and effect), which come from the success or failure of the activities to be implemented, such as: - Why did a delay occur at the implementation of the activities, why do certain activities go planned and without interruptions– what factors speed up successful implementation? - Why are certain users satisfied, and others not, with the services; why are some segments suitable for satisfying local demands? - What serves as a basis for the motivation of the employees, are criteria of the human factor mostly responsible for the success/failure of the implementation of the action? - Why do certain difficulties reoccur?... Basic research procedures: DESCRIPTION (NARRATION AND DESCRIPTION) and the EXPLANATION (INTERPRETATION). The methods are numerous and different, the most important being: POTENTIAL INDICATORS / indicators that can be followed: - The percentage of the Roma and non-Roma enrolled into pre-school institutions (from 3 to 6 years of age) - The percentage of the Roma and non-Roma classified into non-segragated school surroundings ( mixed classes at school) - The percentage of the Roma and non-Roma regularly attending primary school - Number/relation of units of study (lessons, or sections/chapters of coursebooks), in which the Roma are introduced affirmatively (supportingly), or in a negative manner
- The percentage of the Roma and non-Roma involved into the employment programme, etc.
MDG (Millenium Development Goals) indicators: - If your country is involved/takes part in the INICEF MICS (Multiple Indicator Cluster Survey) study (research) (like Serbia, Macedonia, Bosnia-Hercegovina, Albania, Montenegro...) - use them for monitoring the MDG as indicators of the Roma and the nonRoma - MICS studies contain indicators not only in the field of education, but also of health care and habitabilization If a country accepts the specified standards and also meets them, the success related to education and the statistical data (earliest age, compulsory school attendance, and secondary school) will get closer to each other between the Roma and non-Roma. HOW?...to gather the concrete examples/cases of the information about discrimination in employment situations in my country? The new data are to be collected: with the help of questionnaires, interviews, group interviews, focus groups, workshops, observation, direct inspection, analysing documents, photos, video-shots, SWOT analysis, PESTEL analysis... . It is vitally important to watch the CONTEXT in which the monitoring is done, first of all the following have to be considered: cultural norms, values, political situation, status of religious affairs, education, cultural institutions, NVO's, media... SOURCES OF THE DATA: To carry out monitoring, for gathering and archiving data some new sources are necessary. It is always good to ask: In cases of discrimination in employment situations in your country, what source data are available?
THE TOOLS OF VERIFICATION: How would you document the examples of discrimination occurring in employment situations in your country? It is always good to ask: What is necessary to make a quality report?
SUMMARY:
Considering the hard situation of the Roma living in the regions of Central and SouthEast Europe, on the initiative of the World Bank, the O p e n Society F o u n d a t i o n, and the European Committe, the period from 2005 to 2015 was declared the ’Roma Dekada’ (Decade): the objectve of the Roma Dekada development programme is to improve the social and economic situation of the Roma population and to reduce their poverty.
The basic principle of the ’Dekada’ is to involve the representatives of the Roma communities in the planning and implementation of each measure. In Serbia, three years after the official beginning of the implementation, certain projects, programmes and measures described by the national action plan (NAP) were realized; but a stable and sustainable financing system could not be created within the budget of the Serbian Republic for the NAP implementation, nor within the budget of the local governments for the implementation of the local action plans (LAP). In Serbia, neither has a separate/ independent board been established, the competency of which would be clearly stated, nor have the mechanisms been created that are necessary for the realization of the national and local action plans.
The indicators have not been created which are necessary for the process of the successful implementation and the monitoring of the NAP implementation, nor have the mechanisms necessary for the revision of the documents accepted on the basis of the indicators realized so far. The solution of the regular problems of the Roma is considered as something coming from outside and not as a real need for the modernization process of the society. Modernization has been realized neither in case of the rights guaranteed by legal regulations, nor in the preparation of the Roma strategy and action plans, their realization is ineffective, while the strategies and action plans remain a written promise only. In case of discrimination, for really good monitoring the following are necessary: different informational sources, diverse interpretation of the gained data/results (team-work, involving people in the greatest possible number, etc.) diversity of the methods/technique (TRIANGULAR METHOD = says data and conclusions should be obtained/drawn by the application of at least three individual and independent methods to make certain they are of high quality) and by making use of the different tools of verification.
Questionnaire No. 1: On application of discrimination-stage self-esteem Before you, there is a questionnaire containing different grouped questions and demands, we are asking you to circle only one answer among the answers offered or one estimate offered on the scale. The questionnaire is completely anonymous, all given data are only used for research purposes. Should you come across questions you do not wish to answer, please do not circle anything. We are also asking you to give honest answers to the questions, because the success and the quality of the research, as well as taking the next measures all depend on this, as they are meant to be realized in accordance with the outcome. SEX: M
F
AGE: ____________ years SKILLED/TRAINED IN: ___________________ JOB: ___________________________ PRESNT STATUS: a) b) c) d) e) 11.
employed – full time employed – presently, temporarily unemployed retired other: _______________ How do you think the situation of the Roma in Serbia could be improved? ______________________________________________________________________________
Please make an order with the numbers from 1 to 7 (1 – the most important, 7 – the least important), judging its importance in the social situation, mark where there could be a step forward in the situation of the Roma people: – Health, social security – Education – Political activity – Social protection – Accomodation – Getting a job – Media – Write if you find something else important: _____________________ 12. In your opinion, which are the greatest problems the Roma in Serbia face? (write at least two problems) ____________________________________________________________________________ Have you ever been discriminated? YES
NO
I DON’T KNOW
If your answer is YES, please write down the situation in which you felt discriminated: ____________________________________________________________________________ Has anyone in your family been discriminated? YES
NO
I DON’T KNOW
If your answer is YES, please write down the situation in which one of your family members was discriminated: ____________________________________________________________________________ Do you know who to turn to if you feel you or a family member of yours were discriminated? YES
NO
I DON’T KNOW
If you answered YES, please write down who to turn to: ____________________________________________________________________________
13. Have you ever felt inferior (not understood, segregated) in your environment, or int he society due to your characteristicd, like: (for all statements please respond by circling Yes or No or Not taken standpoint)
Yes
No
Not taken standpoint
6.1.
Different height, being fat, hair-do, colour of the skin
a
b
c
6.2.
Different cultural customs
a
b
c
6.3.
a
b
c
6.4.
Different examples/idols (public figures and historic figures)
Different tastes (in music, literature, eating, dressing)
a
b
c
6.5.
Different religious concepts
a
b
c
6.6.
Other (please write) →
a
b
c
14. Your social situation is best defined by the following declaration: (circle one of the answers offered) I actively partake as a member with equal rights in each social move.
A
I partake in social moves whenever I have the opportunity.
B
I partake in social moves if I personally choose to.
C
I feel marginalized (of second imortance) and a social outcast.
D
Something different (please write) →
F
15. You feel you are hindered in your free movement when you enter a public place (like doctor’s surgery, transport, theatre, park, market, day care centre, restaurant, etc.) for some reason: 8.1.
It is non-existant, or because the distance is too big
8.2.
It is non-existant, or because transportation there is not suitable
8.3.
Due to the unsystematic and incomplete maintenance of the buildings in question
8.4.
Due to impossible access
8.5.
Due to the staff’s inadequate treatment
8.6.
Something different (please write) →
16. You are satisfied that you can have a personal effect on: 9.1.
9.2.
decisions to be made in the field of politics (health care, social and educational affairs, ecology, etc.) the practical effectuation of the decisions made
9.3.
launching the planning of actions
9.4.
something different (please write) →
17. It happened that you felf some of the feeings listed, due to events in your environment:
Yes
No
I don’t know
a
b
c
a
b
c
a
b
c
a
b
c
a
b
c
a
b
c
Yes
No
I don’t know
a
b
c
a
b
c
a
b
c
a
b
c
Yes
No
I don’t know
10.1.
Being isolated
10.2.
Keeping distance
10.3.
Awkwardness, shame or fear
10.4.
Inferiority
10.5.
Lack of competitiveness
10.6.
Something differen (please write) →
Thank you for answering the questionnaire!
a
B
c
a
b
c
a
b
c
a
b
c
a
b
c
a
b
c
Questionnaire No. 2: For the estimation of the institutional employees’ discrimination-stage Before you, there is a questionnaire containing different grouped questions and demands, we are asking you to circle only one answer among the answers offered or one estimate offered on the scale. The questionnaire is completely anonymous, all given data are only used for research purposes. Should you come across questions you do not wish to answer, please do not circle anything. We are also asking you to give honest answers to the questions, because the success and the quality of the research, as well as taking the next measures all depend on this, as they are meant to be realized in accordance with the outcome. District: Sex: M
Institution: F
AGE: ____________ years
SKILLED/TRAINED IN: ___________________
JOB: _______
8. Please circle your answer: 1– absolut ely do not agree
2– usuall y do not agree
3 – not sure (someth ing in betwee n)
4– usually agree
5– absolut ely agree
The Roma are irresponsible
1
2
3
4
5
Roma children do not like to study
1
2
3
4
5
Roma people do not like to work
1
2
3
4
5
The Roma are first of all responsible for the situation they are living in
1
2
3
4
5
The Roma are caring parents
1
2
3
4
5
Roma people are only interested in dance and singing
1
2
3
4
5
Roma people have to be protected from all forms of discrimination
1
2
3
4
5
The Roma, just like other folks, are equally professional in their workplaces
1
2
3
4
5
The Roma are reliable friends, just like anybody else
1
2
3
4
5
The Roma don’t do anything to get away from poverty
1
2
3
4
5
It is completely right to have a Roma colleague
1
2
3
4
5
All Roma people should live in a separate settlement
1
2
3
4
5
Roma people like to live in unhygienic settlements
1
2
3
4
5
It is completely right to have a Roma superior
1
2
3
4
5
Most Romas have a problem with personal hygiene
1
2
3
4
5
I would feel uncomfortable if I shared the room where I work with Roma people
1
2
3
4
5
The Roma should have equal rights, just like the ones other nationalities have
1
2
3
4
5
The Roma are naturally the same as any other people
1
2
3
4
5
The Roma think that education is not important
1
2
3
4
5
The rights of the Roma are less important now regarding the present state of the country
1
2
3
4
5
The Roma do not wish to integrate into society
1
2
3
4
5
I would share my office with a Roma colleague (either male or female)
1
2
3
4
5
The Roma are subject to discrimination in their workplaces
1
2
3
4
5
Auxiliary measures must be taken for the employment of the Roma
1
2
3
4
5
The attitude of my institution to the Roma is the same/equal as to any other individuals
1
2
3
4
5
The Roma are our valuable workforce
1
2
3
4
5
9. How often are you in a collegial relationship with Romas? o o o 10.
How would you evaluate your personal opinion of the Roma? o o o o o
11.
I often work together with Romas I rarely work together with Romas I never work together with Romas
Vera tolerant Usually tolerant Neutral Usually intolerant Very intolerant Does your institution have a specific programme prepared for the Roma? YES
NO
I DON’T KNOW
If your answer is YES, describe it: ___________________________________________________________________________ 12.
Have you heard about the ‘Roma Dekada’?
YES
NO
I DON’T KNOW
13.
.Do you know what positive discrimination is?
YES
NO
I DON’T KNOW
14.
Can your institution offer a programme which can lead to the improvement of the situation of the Roma? YES
NO
I DON’T KNOW
If your answer is YES, describe it: ___________________________________________________________________________ _ Thank you for answering the questionnaire!
BEVEZETŐ:
A szerbiai roma népesség helyzete továbbra sem irigylésre méltó. Mint a legveszélyeztetettebb és marginalizált nemzeti kisebbség, ma is egy sor akadállyal találja magát szembe, amelyek gátolják fejlődésében.
A problémák, amelyekkel ma a roma nemzeti közösség tagjai Szerbiában szembesülnek, minden téren jelen vannak, a közélet és a magánélet majd minden megnyilvánulásában, a személyes szükségletek kielégítetlenségétől kezdve, mint amilyen a megfelő egészségügyi védelem, általános képzés és a szocális segély, egészen a munkaerőpiacra való jutás akadályáig, amelyekkel szembesülnek.
A romákat, a szerbiai többségi lakossághoz viszonyítva, jelentősen többszörös elszegényedési fokozat jellemzi az állásnélküliségtől a betegségig bezáróan. Tekintettel arra, hogy nincsenek megfelelően, és eléggé képviselve a politikában és az intézményekben, kevésnek mondható a számuk, amelyek magának a roma közösségnek az érdekeit szolgálják. Vitánk tárgyát több évre visszamenően a roma nemzeti közösség képviseleti számaránya képezi. Az ilyen bizonytalansági alapvető okok a dokumentáció, a lakhatási nyilvántartás hiánya, a szerbek és a romák közötti általános bizalmatlanságnak tudhatók be.
A romák számarányának meghatározása tekintetében a becslések különbözőek; a legutóbbi felmérések szerint az ország helységeiben legkevesebb mint 270 000 roma él. A gyakran feltüntetett becslések szerint azonban Szerbiában számuk 450 000 és 500 000 ezerre tehető. A romák pontos számát illető eltérés, valamint a kinyilvánított hivatalos és a szélesebb értelemben elfogadott számarány közötti eltérés jó példája a szerbiai roma népesség marginalizálódási és elidegenedési fokozatának. Hogy a szerbiai roma népesség mai nehéz helyzetét illusztrálhassuk, jónak tartanánk a legrelevánsabb tényekre való hivatkozást. A számok ijesztőek: a roma gyermekek 35%-60% között nincsenek beiratva az iskolába, míg a romák 60%-80% között nem rendelkeznek általános iskolai végezettséggel. Eme trend ahhoz vezet, hogy egy százaléknál is kevesebb roma végezhessen el magasabb, vagy felsőbb iskolai képzést. A számadatok gazdasági tekintetben sem jobbak, tekintettel arra, hogy a roma népesség közel fele a szegénységi küszöb alatt él. A roma nők közül kevesebb mint egyharmaduk rendelkezik munkahellyel.
Ma a romák 60%-80%-a higiénétől mentes, izolált településeken él, amelyeknek 70%-a nem képezi a formális településeket. Szerbiában, a Koszovóból származó roma nemzetiség közül, közel 45 000 széttelepített személy (SZSZ) él, míg azoknak csak közel a felét (23.164) tartják nyilván. A roma lakosság átlagéletkora vélhetően legjobban illusztrálja helyzetüket: független adatok szerint a visszatért romák százaléka, a readminisztrációról szóló szerződések alapján, drámain magas, 60%80% között mozog. A feltüntetett adatok nem függetlenek egymástól: egymást átfedik, melynek kapcsán legerőteljesebben a mélyen meggyökeresedett és sziztematikus diszkrimináció van jelen, amellyel a romák az állami adminisztrációval, a jövőbeli és a jelenlegi mukaadókkal, a szolgáltatókkal és magánszemélyekkel találják szembe magukat. Néhány összehasonlítási adat rövid áttekintése lehetővé teszi, hogy e problémáról egységes képet alkossunk: a Szerb Köztársaságban a roma népesség a többi népességhez viszonyítva közel 7,5-szer nagyobb számban van kitéve a szegénységnek, a roma közösség állástalansága négyszer magasabb a nemzeti átlagnál. A kulcselemek egyike, amely a roma népességnek nem teszi lehetővé, hogy a szocális szolgálatoknál helyet kaphassanak, azok a fennálló nehézségek, amelyekkel sok roma szembesül a személyi okmányok kiadásánál, amelyek joggyakorlásukhoz elengedhetetlenül szükségesek. Ez a személyi okmányokhoz való hozzáférési hiány Szerbiában elvezetett ahhoz, hogy a romák de-facto állampolgárság nélküliek: nem tudják teljes egészében megvalósítani azokat az állampolgári jogokat, amelyek megilletik őket. DISZKRIMINÁCIÓ:
Diszkriminációnak nevezünk minden egyes differenciálást, amely maga után vonja az alárendelt helyzetet, és amelynek nincs semmilyen reális magyarázata. A diszkrimináció, személyek, vagy személyek csoportja iránt, amelyek ugyanazon, hasonló, vagy egyenlő helyzetben vannak, indokolatlanul más eljárást valósít meg.
A modern törekvések ellenére, hogy minden kisebbség irányába a diszkrimináció és az etnikai távolságtartás jelensége túlhaladottá váljon, továbbra is a diszkrimináció leggyakoribb formáit a nemzeti hovatartozás alapja határozza meg, s a roma nemzeti kisebbség felé irányul. Amikor a romák diszkriminációjáról van szó, azzal a társadalmi élet minden terén szembesülünk, de mégis csak azok a formák a legkomolyabbak, amelyek az oktatási hozzáférhetőséghez, az egészségügyi ellátáshoz, a lakhatósághoz és mukavállaláshoz viszonyulnak.
Amikor a törvényhozás, a politika és a törvények és/vagy a gyakorlat a romák más, nem roma populáció viszonylatában lehetővé teszik, hogy “kevésbé legyenek egyenlők”, a diszkriminációnak sok formája valósulhat meg. Amellett, hogy alacsonyabb fokozatú iskolázottságuk révén kevesebb lehetőség adódik számukra munkába álláskor, még ellentétesen is, azaz, amikor megfelelő színvonalú képzettséggel rendelkező roma kíván elhelyezkedni, a munkaadó megállapodott véleménye szerint mi lenne az, és hol, amit a romák elvégezhetnének. Így hát “roma” munkának azt nevezzük, amelyeket senki sem vállal el: takarítás, gyűjtögetés, fizikai munka... A diszkrimináció formái: - lehet nyílt, nyilvánvaló (könnyen felismerhető) - de ugyanakkor nagyon kifinomult (nehezen felismerhető) A diszkrimináció ilyen formái nagyon ellenállók és könnyen mutálódnak, változhatnak (ha a diszkrimináció egyik formáját megfékezik, az más alakban visszatérhet). A romák iránti diszkrimináció fennmarad, mert a további zaklatástól és bosszútól tartva a diszkriminatív viselkedés nem kerül bejelentésre. Emellett a bíróságok munkáját illetően nagyfokú bizalmatlanság és félelem figyelhető meg, mivel romák, a bírósági perekben ismét diszkriminálják őket. Emellett nem hagyható még számításon kívül, hogy a bírósági perek költségesek, amelyeket a szegény romák nem viselhetnek. AZ ÖNAZONOSSÁG KÉRDÉSE a roma nemzeti kisebbség szempontjából fontos, kruciális (döntő) kérdés. Szerbiában az etnikai adatok gyűjtése nem tiltott, ajánlják is (a személy identitásának védelmével!).
Önazonosság és más személyek általi identifikáció Az önazonosság kinyilvánításakor fontos: - A roma képviselők és a NVO részvétele igen fontos - Az etnikai származásúak önkifejezését bátorítják a fokozatosabb tudatosság kialakítására irányuló kampányok - Az állampolgárságra és az etnikai származásra vonatkozó különálló kérdések megléte - Több etnikai jellegű kérdés lehetősége
HATÁSVIZSGÁLAT / MONITORING
Grafika: A diszkrimináció holisztikus hatásvizsgálata
SZEMÉLYES TAPASZTALATOK Mit mondanak a romák személyes tapasztalataikról HOLISZTIKUS ELLENŐRZÉS
RENDSZEREK Mit tartalmaznak a törvények, szabályzatok, programok, mi történik egyes jogi esetekben
MÉDIÁK Miképpen képviselik a médiák a romákat és a roma kérdést
Hatásvizsgálat – monitoring – olyan fogalom, amely leírja az információ aktív adatgyűjtését, hitelesítését és közvetlen felhasználását abból a célból, hogy rámutasson az emberi jogok megsértésének problémájára. Magában foglalja az incidensekről szóló adatgyűjtést, különböző események (választások, ítéletek, demonstrációk, stb.) vizsgálatát, terepszemlét tart a börtönökben, a menekülttáborokban, megvitatása állami szervek képviselőivel információ szerzés céljából, hogy ily módon információkhoz jusson a törvény és a törvényes előírások végrehajtásáról. A hatásvizsgálat/monitoring szakkifejezés magában foglalja a vidéken történő adatgyűjtést, azok feldolgozását és hitelesítését.
A DISZRKIMINÁCIÓ KÖVETÉSE ÉS JELENTÉSEK Mikor beszélhetünk követési és jelentési rendszerről? A diszkrimináció esetében a követési és jelentési rendszer tartalmazza: - Meghatározott követési/monitoringi mechanizmusokat - módszereket és technikákat, - Minőségi idnikátorokat (mutatókat) (objektívak, mérhetők, joghatályosak...), - A kulcsfontosságú követési indikátorok esetében stakeholderekkel (partnerekkel) való megegyezés megvalósítása, - Egységes adatgyűjtés és feldolgozás, - A jelentések transzparenitása (átláthatósága), stb.
KÖVETÉSI ÉS JELENTÉSADÁSI RENDSZER PÉLDÁI: - A hatásvizsgálati mechanizmus alapja – a roma szervezetek hálozata – több helyi szövetségben (összesen XX szervezet) - A szövetségek a helyi munkavállalás/tanulás akciós terveibe fomálisan szerveződnek - A roma NVO (szervezetek), a hatalom, a mediák és a civil szektor képviselői képesítésük során tudást nyertek a területen való konkrét releváns információk összegyűjtésére - A képesítést a releváns előírások átfogó elemzése előzte meg, a hatásvizsgálat módszerének meghatározása és a hatásvizsgálati kézikönyv kidolgozása.
- A hatásvizsgálati aktivitás eredményei pl. évi két jelentésben kerülnek leírásra, ezt követően szétküldik, két nemzeti kerekasztal és két sajtótékoztató megtartásakor mutatják be
Az oktatási- és munkavállási diszkrimináció követési és jelentésadási rendszerének elemzése: 6. Az önök országában van-e diszkriminációs követési és jelentésadási rendszer? 7. Hogyan jellemezné: kidolgozott, nem teljes, minőségi, következetes, stabil vagy...? 8. Min alapszik a követési és jelentésadási rendszer – mely intézmények/szervezetek jelentéseit tartalmazza? 9. Milyen a követési és a jelentésadás ütemezése? 10. Milyen indikátorokat (mutatókat) használnak fel? ANTIDISZKRIMINÁCIÓS MECHANIZMUSOK A SZERB KÖZTÁRSASÁGBAN - A diszkriminációt tiltó törvényt Szerbiában 2009. március 26-án hozták meg, 2009. április 27-én emelkedett jogerőre. - A Szerb Skupština-ban (Parlamentben) 2010. május 5-én egyenlőségi jogok védelmi megbízottja kinevezésére került sor - A romák helyzetének fejlesztési stratégiája – az oktatás területén, munkavállaláskor, szétköltözött személyek esetén, személyi okmányokról, betegbiztosítás, szociális védelemnyújtásról szóló intézkedéseket tartalmaz (akciós terv), - Minisztériumi szinten emberi és kisebbségi jogvédő hivatalt állítottak fel.
HATÁSVIZSGÁLAT / A ROMÁKAT MUNKAVÁLLALÁSKOR ÉRT DISZKRIMINÁCIÓ KÖVETÉSE: A hatásvizsgálat folyamatosan követi a stratégiák, a nyilvános politika, a törvények alkalmazását, vagy egyéb aktivitásokat, amelyek társadalmi, politikai, gazdasági, illetve kulturális változtatást eredményeznek. Előre meghatározott mutatók alapján végzendők, amely alatt értendő az előre meghatározott kritériumok szerinti, az adott időszakban összegyűjtött információk összehasonlítása. A javasolt mutatók feloszthatósága: - mennyiségi és minőségi (számszerinti és anélküliek) - szubjektívek (a kikérdezettek, vagy a szakemberek véleménye alapján alakulnak ki) és tényeken (amelyeknek jelentősége a statisztikai adatokon, anyagi forrásokon, vagy másmilyen tényforrás alapján alakul ki) nyugszik
- egyszerűek (egy dimenziót mérnek fel) és mesterségesek (legalább a diszkrimináció egyik méretét felmérik). A hatásvizsgálat modelljét a tervezési folymatkor szövegezik meg, és a változási implementáció (modell) alkalmazása során hajtják folyamatosan végre, amely lehetővé teszi a revíziót és újítások bevezetését. A hatásvizsgálat nem öncélú, az evaláció (értékelés) részét képezi, amely a hatásvizsgálati (ellenőzési, felügyeleti) folyamatban szerzett információkat használja fel, hogy megállapítást nyerhessen: - jelentősége (a cél elérése tekintetében kellően fontos-e az
aktívitás)
- teljesítménye (a várt eredményeket kaptuk-e meg) és - hatása (javulás figyelhető-e meg) a projekt modelljének felhasználásakor a tervezett célok és a belőlük kapott eredmények viszonylatában.
A munkavállalási diszkriminációs hatásvizsgálatú modell a következő elveken alapul: objektivitás, rendszeresség, általánosság, ellenőrizhetőség, precizitás, participitás és összehasonlítás. Diszkrimináció esetén az ellenőrzés/monitoring a következőkön alapulhat: Az oktatási/ és a munkaközvetítői irodák szolgáltatásaihoz való kisebb hozzáférhetőség lehetősége - Az oktatási/ és a munkaközvetítői irodák szolgáltatásaihoz való kisebb minőség lehetősége - Kisebb fejlesztési és oktatási eredményekhez, valamint a munkavállalási eredményekhez kötött lehetőség A MÓDSZEREK ÉS TECHNIKÁK A romák munkavállaláskor, illetve társadalmi életük bármely más területén ért diszkrimináció követése FÜGG: 1. a rendelkezésre álló erőforrásoktól (időtől, tudástól, pénzügyi eszközöktől...), 2. célcsoport / a felhasználók csoportja, 3. az összegyűjtendő adatok fajtái, 4. ebből KI gyűjti az adatokat, 5. a rendelkezésre álló információk és források, és 6. mikor és hogyan használjuk fel az eredeti adatokat. -
Mennyiségi és minőségi adatok és módszerek szerepe: fontos ez a felosztás, hogy ne keverjük össze «a hamut a mamuval»; minden evalációban fontos az egyik és a másik alkalmazása, és egymást kiegészítik; ezek a módszerek egymást nem zárják ki, de legjobb, ha kombináltan alkalmazzuk őket. - Mennyiségi adatok, alkalmazásuk és módszerek: a számbeliségre, a felmérés mennyiségére vonatkoznak; a tervezett aktivitásokra az elemzett időszakban megvalósult a MIT és a MENNYI adatait kapjuk meg, a MIT (MENNYI)
regisztráltak a megvalósítás során, mint jelentős nehézséget... A vizsgált időszakban a munkafelvételkor KI (MENNYI) munkabalépőt diszkriminált; elégedetlen volt némely szolgáltatással, nem valósította meg a kötelezettségeit... MIKOR pl. fennakadás állt elő, a felhasználói érdeklődés lanyhulása, a foglalkoztatottak motiváltságának növekedése volt megfigyelhető... MILYEN GYAKRAN regisztrálják a specifikus nehézségeket/ HÁNY %-al lépték túl a költségvetést, MENNYIVEL nőtt a felhasználók nagysága, MENNYIVEL hatott valamely szolgálatnak a költségvetési kiadások csökkentésére... Az alapvető kutatási lépések a következők: MEGSZÁMOLÁS, SZÁMÍTÁS (KALKULÁCIÓ) ÉS MEGMAGYARÁZÁS (INTERPRETÁCIÓ). A statisztikai feldolgozás a számszerű adatok világosabb bemutatására és a különböző jelenségek közötti különbségek megállapítására szolgál. - Minőségi adatok, alkalmazásuk és módszerek: minden olyanra vonatkoznak, amit nem lehet számszerű mutatókká átalakítani; lehetővé téve a tárgy követésének mélyebb megértését, illetve a ok (okozat) elemzését, amelyek a megvalósulandó aktivitások sikerességéből, vagy sikertelenségéből tevődnek össze, mint pl. - Az aktivitások megvalósításakor miért állt elő a késlekedés, egyes aktivitások miért folynak tervezetten és szünet nélkül – milyen tényezők gyorsítják a sikeres ütemezést? Egyes felhasználók miért elégedettek, mások meg miért nem a szolgálatokkal, a helyi szükségletek kielégítésére a szolgálatok némely szegmense miért megfelelő? - Mi képezi alapját a foglalkoztatottak motiváltságának, az akciós terv megvalósításának siker(telenség)ét legnagyobb részt emberi tényezők feltételei szabják meg? - Egyes nehézségek miért ismétlődnek meg?... Alapvető kutatási eljárások: LEÍRÁS (NARRATÍV DESKRIPCIÓ) és a MAGYARÁZAT (INTERPRETÁCIÓ). A módszerek számottevőek és különbözőek, a legfontosabbakat bemutatjuk. POTENCIÁLIS INDIKÁTOROK / követhető mutatók: - Az iskola előtti intézményekbe besorolt romák és nem romák százaléka (3-tól 6 éves korig) - A nem szegregált iskolai környezetbe (vegyes iskolai osztályok) besorolt romák és nem romák százaléka - Az általános iskolát rendszeresen látogató romák és nem romák százaléka - Tanegységek (leckék, vagy a tankönyvek fejezetei) száma/viszonylata, amelyben a romák afirmativ (igazoló), vagy negatív módon kerülnek bemutatásra - A foglalkoztatási programba stb. bekapcsolt romák és nem romák százaléka
MDG (Millenium Development Goals indicators) indikátorok: - Amennyiben az országa részt vesz az INICEF MICS (Multiple Indicator Cluster Survey) stúdiumban (kutatásban) (Szerbiához, Macedoniához, BoszniaHercegovinához, Albániához, Montenegróhoz hasonlóan...) - Használja fel őket az MDG monitoringjaként a romák és nem romák indikátorául - MICS stúdiumok nem csak oktatási területen való indikátorokat tartalmaznak, hanem egészségügyi és lakhatásiakat is Ha egy ország elfogadja a meghatározott standardokat, az oktatáshoz kapcsolódó sikerek (a legkorábbi életkor, kötelező iskolalátogatás és középiskola) e standardoknak eleget tevő romák és nem romák százaléka HOGYAN?... országomban összegyűjteni a foglalkoztatás során előállt diszkriminációról szóló információk példáit/ eseteit? Az új adatokat gyűjtse össze: kérdőív, interjú, csoportos interjú, fokuszált csoport, műhelyek, megfigyelés, közvetlen betekintés, a dokumentumok elemzése, fényképek, video-felvételek, SWOT elemzése, PESTEL elemzés... segítségével. Nagyon fontos a KONTEXTUST (SZÖVEGÖSSZEFÜGGÉST) számon tartani, amelyben a követés folyik, s itt elsősorban a következőkre kell gondolni: kulturális normák, értékek, politikai helyzet, vallásügyi helyzet, oktatás, kulturális intézmények, NVO, médiák... AZ ADATOK FORRÁSAI: A monitoring elvégzéséhez, az adatgyűjtéshez és archiválásukhoz szükséges néhány új forrás. Mindig jó feltenni a kérdést: Az ön országában a foglalkoztatás során ért diszkriminációs esetekkor milyen forrásadatok állnak rendelkezésre?
A VERIFIKÁCIÓ (IGAZOLÁS) ESZKÖZEI: Az ön országában a foglakoztatáskor ért diszkrimináció példáit milyen módon dokumentálná? Mindig jó feltenni a kérdést: Mi szükséges egy minőségi jelentés elkészítéséhez?
ÖSSZEFOGLALÁS: Tekintettel a Közép- és Dél-kelet Európa térségeiben élő romák nehéz helyzetére a Világbank, N y í l t Társadalom A l a p í t v á n y és az Európai Bizottság kezdeményezésére a 2005-től 2015-ig tartó időszakra Roma
Dekada-nak lett nyilvánítva: a Roma Dekada fejlesztési program célja, hogy a roma népesség szociális és gazdasági helyzetének javításához és szegénységének csökkentéséhez vezessen.
A Dekade alapelve, hogy a roma közösség képviselőit vonja be minden egyes intézkedés tervezésébe és megvalósításába. Az implemtáció hivatalos kezdetétől eltelt három év elteltével Szerbiában egyes projektek, programok és a NAP-ban előirányzott intézkedések megvalósítására került sor, de a NAP implemtációjához szükséges Szerb Köztársaság költségvetéséből nem létesült stabil és fenntartható finanszirozási rendszer, valamint a helyi önkormányzatok kölstégvetéséből sem a helyi akciós tervek (LAP) megvalósításához. Szerbiában a mai napig nem valósult meg különálló testület létrehozása, amelynek illetősége világosan megfogalmazott lenne, s ezzel együtt nemzeti és helyi szinten nem valósultak meg az akciós programok levezetéséhez szükséges mechanizmusok sem.
A sikeres implemtáció folyamatához és a NAP végrehajtásának kíséretéhez szükséges indikátorok nem jöttek létre, valamint az eddigi megvalósított mutatók alapján elfogadott dokumentumok revíziójához szükséges mechanizmusok sem. A romák rendszeres problémáinak megoldását úgy ítélték meg, mint kivülről jövőt, és nem mint a társadalom modernizációs folyamatához valós szükségletet, és törvényes előírásokkal garantált minden egyes jog, még csak a roma stratégia és akciós tervek kidolgozása esetén sem, azok végrehajtása nem hatékony, míg a stratégiák és akciós tervek írott malaszt maradnak csupán. A diszkrimináció esetében egy valóban jó monitoringhoz szükségesek: különféle információs források, a kapott adatok/eredmények sokféle interpretálása (teammunka, minél nagyobb számban emberek bevonása...), a módszerek/technika sokfélesége (TRIANGULÁRIS MÓDSZER = kimondja, hogy az adatokat és a következtetéseket legalább három egymástól különböző, egymástól független módszer alkalmazásával nyerjük, hogy biztosak lehessünk abban, hogy minőségiek) és a verifikáció (igazolás) különböző eszközeinek a felhasználásával.
1. sz. KÉRDŐÍV: A diszkriminációs fokozatú önbecsülés alkalmazására Önök előtt van egy különböző csoportos kérdéseket és követeléseket tartalmazó kérdőív, a több ajánlott válasz, illetve a skálán lévő felajánlott becslések közül csak egy válasz megadását kérjük bekarikázni. A kérdőív teljesen anonim, minden kapott adat kutatási célból kerül felhasználásra. Amennyiben olyan kérdések is felmerülnek, amelyekre nem kíván választ adni, azt ne karikázza be. Arra kérjük, hogy a megválaszolandó kérdésekre adott válaszaik legyenek őszinték, mert ettől függ a kutatás eredményessége és minősége, valamint az elkövetkező intézkedések megtétele, amelyek ezzel összhangban valósulnak meg. NEME: F N KORA: ____________ év SZAKKÉPESÍTÉSE: ___________________ FOGLALKOZÁSA: ___________________________ JELENLEGI BEOSZTÁSA: f) g) h) i) j) 18.
munkaviszonyban lévő – teljes munkaidőben munkaviszonyban lévő – ideiglenesen munkanélk li nyugd jas egyéb: _______________ Mi a véleménye, hogyan lehetne a szerbiai romák helyzetén javítani? ______________________________________________________________________________
Kérj k rangsorolja 1-től 7-ig terjedő (1 – legfontosabb, a 7 legkevébé fontos) számokkal, jelölje a társadalmi helyzet fontosságára való tekintettel, hogy hol történhetne előrelépés a romák helyzetében: – Egészség gy – Oktatás – Politikai aktivitás – Szociális védelem – Lakás gy – Munkába állás – Médiák – Írja hozzá, ha mást k ván megjelölni: _____________________ 19. Véleménye szerint, melyek a szerbiai romák legnagyobb gondjai? (legalább két problémát jelöljön meg) ____________________________________________________________________________ Volt már diszkriminálva? IGEN
NEM
NEM TUDOM
Amennyiben a válasza IGEN, írja le a helyzetet, amelyben diszkriminálva érezte magát: ____________________________________________________________________________ Családjából volt valaki diszkriminálva? IGEN
NEM
NEM TUDOM
Amennyiben a válasza IGEN, rja le a helyzetet, amikor családja valamelyik tagját diszkrimináció érte: ____________________________________________________________________________ Tudja-e kihez kell fordulnia, ha úgy érzi, hogy Önt, vagy családja valamelyik tagját diszkrimináció érte? IGEN
NEM
NEM TUDOM
Amennyiben válasza IGEN, írja le kihez fordulna: ____________________________________________________________________________
20. Érezte magát alacsonyabb rendűnek (meg nem értettnek, elkülönítettnek) környezetében, vagy a társadalomban az Ön jellegzetességei miatt, mint amilyenek: (minden állításra igen, nem, nincs állásfoglalásom bekarikázásával válaszoljon)
Igen
Nem
Nincs állásfoglalásom
6.1.
Különböző magasság, kövérség, frizura, bőrszín
a
b
c
6.2.
Különböző kulturális szokások
a
b
c
6.3.
Különböző ízlések (zenei, irodalmi, étkezési, ruházkodási)
a
b
c
6.4.
Különböző példaképek (közszereplők és történelmi szereplők)
a
b
c
6.5.
Különböző vallási felfogások
a
b
c
6.6.
Valami más (beírni) →
a
b
c
21. Szociális helyzetét leginkább a következő nyilatkozat érzékelteti: (az ajánlott válaszok közül egyet karikázzon be) Aktivan és teljes jogúan részt vesz minden egyes társadalmi megmozdulásban
A
A társadalmi megmozdulásokban, amikor csak lehetősége adódik, részt vesz
B
A társadalmi megmozdulásokban saját választása szerint vesz részt
C
Marginizáltnak (mellékesnek) érzi-e magát és társadalmilag kirekesztettnek
D
Valami más (beírni) →
F
22. Érzi, hogy szabad mozgásakor belépését valamely nyilvános helyen korlátozzák (orvosi rendelőben, közlekedésben, színházban, parkban, piacon, napközi otthonban, étteremben…) valami miatt: 8.1.
Nem létező, illetve nagy távolság miatt
8.2.
Nem létező, illetve az odáig történő nem megfelelő szállítás miatt
8.3.
Az adott épületek rendszertelen és nem teljes körű fenntartása miatt
8.4.
A lehetetlen bejutás miatt
8.5.
A személyzet nem megfelelő bánásmódja miatt
8.6.
Valami más (beírni) →
23. Elégedett, hogy személyes hatással lehet a: 9.1.
9.2.
Politikai területen hozandó határozatokra (egészségügy, szociálisügy, oktatásügy, ökológia…) A meghozott intézkedések gyakorlati megvalósítására
9.3.
Akciók tervezésének elindítására
9.4.
Valami más (beírni) →
Igen
Nem
Nem tudom
a
b
c
a
b
c
a
b
c
a
b
c
a
b
c
a
b
c
Igen
Nem
Nem tudom
a
b
c
a
b
c
a
b
c
a
b
c
24. Megtörtént, hogy a környezetében történő események miatt felismerte a felsorolt érzések valamelyikét: 10.1.
Elszigeteltséget
10.2.
Távolságtartást
10.3.
Kellemetlenséget, szégyent, vagy félelmet
10.4.
Alsóbbrendűséget
10.5.
Versenyképtelenséget
10.6.
Valami mást (beírni) →
Köszönjük, hogy kitöltötte a kérdőívet!
Igen
Nem
Nem tudom
a
B
c
a
b
c
a
b
c
a
b
c
a
b
c
a
b
c
2. sz. KÉRDŐIV: Az intézményekben foglalkoztatottak diszkriminációs fokozatának becsléséhez Önök előtt van egy különböző csoportos kérdéseket és követeléseket tartalmazó kérdőív, a több ajánlott válasz, illetve a skálán lévő felajánlott becslések közül csak egy válasz megadását kérjük bekarikázni. A kérdőív teljesen anonim, minden kapott adat kutatási célból kerül felhasználásra. Amennyiben olyan kérdések is felmerülnek, amelyekre nem kíván választ adni, azt ne karikázza be. Arra kérjük, hogy a megválaszolandó kérdésekre adott válaszaik legyenek őszinték, mert ettől függ a kutatás eredményessége és minősége, valamint az elkövetkező intézkedések megtétele, amelyek ezzel összhangban valósulnak meg. Járás:
Intézmény:
NEME: F N
KORA: ____________ év
SZAKKÉPESÍTÉSE: ___________________
FOGLALKOZÁSA: _______
15. Válaszát karikázza be: 1egyáltalán nem egyezek bele
2általában nem egyezek bele
3 –nem vagyok benne biztos (valami köztes)
4 - általában egyetértek
5teljesen egyetértek
A romák felelőtlenek
1
2
3
4
5
A roma gyerekek nem szeretnek tanulni
1
2
3
4
5
A romák nem szeretnek dolgozni
1
2
3
4
5
Elsősorban a romák felelősek azért a helyzetért, amiben élnek
1
2
3
4
5
A romák gondos szülők
1
2
3
4
5
A romákat egyedül a tánc és az ének érdekli
1
2
3
4
5
A romákat meg kell védeni a diszkrimináció minden formájától
1
2
3
4
5
A romák, a többi népességhez hasonlóan, munkahelyeiken egyformán profik
1
2
3
4
5
A romák megbízható barátok, mint bárki más
1
2
3
4
5
A romák nem tesznek semmit azért, hogy kilábaljanak a szegénységből
1
2
3
4
5
Teljesen rendjén való, hogy roma munkatársam van
1
2
3
4
5
Minden romának különálló településen kell élnie
1
2
3
4
5
A romák szeretnek nem higienés településeken élni
1
2
3
4
5
Teljesen rendjén való, hogy főnököm roma legyen
1
2
3
4
5
A romák többségének problémája van a személyi higiénéval
1
2
3
4
5
Kellemetlenül érezném magam, ha a helységet, ahol dolgozom, a romákkal együtt használnám
1
2
3
4
5
A romáknak egyenlő jogokkal kell rendelkezniük, mint amilyenekkel a más népesség tagjai rendelkeznek
1
2
3
4
5
A romák természetüknél fogva ugyanolyanok, mint bármely más ember
1
2
3
4
5
A romák úgy vélik, hogy az oktatás nem fontos
1
2
3
4
5
A romák jogai kevésbé fontosak az ország pillanatnyi helyzetére való tekintettel
1
2
3
4
5
A romák nem kívánnak a társadalomba integrálódni
1
2
3
4
5
Megosztanám az irodámat roma kollegával/kolleginával
1
2
3
4
5
A romákat munkahelyeiken diszkrimináció éri
1
2
3
4
5
A romák foglalkoztatására kiegészítő intézkedéseket kell foganatosítani
1
2
3
4
5
Intézményem a romákhoz, mint minden más egyénhez, egyformán viszonyul
1
2
3
4
5
A romák értékes munkatársaink
1
2
3
4
5
16. Milyen gyakran van a romákkal munkatársi viszonyban? o o o
Gyakran dolgozom együtt romákkal Ritkán dolgozom együtt romákkal Soha nem dolgoztam együtt romákkal
17. Hogy értékelné saját véleményét a romák irányába? o o o o o
Nagyon toleráns Általában toleráns Semleges Általában nem toleráns Nagyon nem toleráns
18. Az Ön Intézményében van-e a romák számára készített specifikus program? IGEN
NEM
NEM TUDOM
Amennyiben az ön válasza IGEN, akkor azt írja körül: ___________________________________________________________________________ 19. 20.
Hallott a Roma Dekadáról? IGEN Tudja, mi a pozitív diszkrimináció? IGEN
21.
NEM
NEM
NEM TUDOM
NEM TUDOM
Az ön intézménye tud olyan programot felajánlani, ami a romák helyzetének javításához vezet? IGEN
NEM
NEM TUDOM
Amennyiben az ön válasza IGEN, akkor azt írja körül: ____________________________________________________________________________ Köszönjük, hogy kitöltötte a kérdőívet!
