A CET projekt 1. Időrendi áttekintés 2006-ban Budapest Főváros Önkormányzata (Önkormányzat) közbeszerzési eljárást kezdeményezett a nyertes ajánlattevő saját finanszírozásában megvalósítandó Közraktárak Épületegyüttes terveztetése, kivitelezése, határozott ideig történő teljes körű üzemeltetése, karbantartása valamint az Önkormányzat javára történő bérbeadása és a Közraktárak Épületegyüttes szabadtéri, bérbeadással nem érintett területeinek hasznosítása tárgyában.
A közbeszerzési eljárás megindítását követően több mint egy évvel, az Önkormányzat és a nyertes ajánlattevő, a Porto Investment Hungary Kft. (továbbiakban Porto Kft.) 2007 nyarán írta alá a Szolgáltatási Szerződést, amely 2008 nyarán lépett hatályba. Ezt követően a Porto Kft. elkezdte a projekt tényleges megvalósítását (bontási munkákat, az érintett telek kiszabályozását és az építési engedélyezési folyamat előkészítését és hatósági engedélyezését). A Közraktárak Épületegyüttes építési engedélye 2009. január elején vált jogerőssé és végrehajthatóvá. Az építési engedély jogerőre emelkedését követően az Önkormányzat átadta az építési területet Szolgáltatónak, majd elkezdődtek a kivitelezési munkák. A kiviteli munkák lassan befejeződnek és a felek között megtörténhet a műszaki átadásátvétel. A Közraktárak Épületegyüttes jogerős használatbavételi engedélye megszerzésének napjától számít a Szolgáltatási Szerződés szerinti 25. év szolgáltatói üzemeltetés.
2. A Szolgáltatási Szerződés struktúrája - a PPP struktúra A Szolgáltatási Szerződés egy úgynevezett Design/Tervezés, Finance/Finanszírozás, Built/Kivitelezés and Operate/Üzemeltetés DFBO PPP struktúra. A nyertes pályázó (Porto Kft.) kizárólag saját finanszírozásában valamint az ajánlattételi dokumentációjával összhangban − megtervezteti, kivitelezteti, − illetve a kereskedelmi üzemeltetés kezdőnapjától teljes körűen üzemelteti, karbantartja valamint ingatlanügynökként az Önkormányzat nevében bérbe adja a bérleményeket és a bérbeadással nem érintett területeket − hasznosítja a Közraktárak Épületegyüttest és kapcsolódó közterületeket.
A Közraktárak Épületegyüttes tulajdonjoga a Szolgáltatási Szerződés teljes futamideje alatt az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában marad. Szolgáltató az Önkormányzat kifejezett hozzájárulásával idegen (önkormányzati) tulajdonon végez beruházást, amelynek az ellenértékét a projekt megvalósítás napjától kezdve az Önkormányzat aktivál saját könyveiben. Az Önkormányzat az elvégzett szolgáltatásokért - Közraktárak Épületegyüttes megvalósítása (tervezés, kivitelezés stb.) valamint a kereskedelmi üzemeltetés kezdőnapját követően a teljes körű üzemeltetésért és karbantartásért - Szolgáltatási Díjat fizet Szolgáltatónak. 3. A helyszín - FERENCVÁROS A CET Budapest IX. kerületében, az úgynevezett Belső-Ferencvárosban fekszik, mely tekinthető a szűkebb értelemben vett belváros határaként is. A helyi önkormányzat által is támogatott, tudatos fejlesztések eredményeként a kerület példaértékű megújuláson esett át az elmúlt évtizedben. A példaértékű folyamat eredményeként jött létre a Ráday utca köré épülő szórakoztató és vendéglátó negyed – kiegészülve nemzetközileg is elismert kulturális pontokkal (Trafó, MÜPA, Iparművészeti Múzeum, Ráday Kultucca). 4. Közraktárak Épületegyüttes bérbeadás A Közraktárak Épületegyüttes bérbeadását a Porto Kft. végzi. Minden bérleményre külön pályázat kerül kiírásra. Az érvényes pályázat lezárását követően a Porto Kft. javasolja az Önkormányzatnak a vonatkozó bérleti szerződés megkötését az első helyezett (nem nyertes) pályázóval. Ezt követően az Önkormányzat saját döntése és kockázata, hogy megköti-e a bérleti szerződést a Szolgáltató által javasolt bérlővel vagy sem. 5. CET általános hasznosítási koncepció Néhány adat a CET-ről: − Beépített terület összesen: 30.000 m 2 − Hasznosítható (bérbeadható) terület: 12.000 m2 − Parkoló helyek száma: 250 db, 12 buszparkoló − 3 db személylift, 1 db teherlift és 3 db mozgólépcső − Beruházás összértéke: 31,7 millió EUR – MKB Bank Zrt. Finanszírozásával − Tervezett látogatószám: 2 millió fő/év Profilok megoszlása a CET-ben: − Vendéglátás – 2.500 m2 − Divat – 1.500 m2 − Élelmiszer, ital - 2.500 m2 − Könyv, mozi: - 1.000 m2 − Szolgáltatás: 700 m2 − Ipar- és képzőművészeti galériák, concept stores: 1.100 m2 − Kultúra, szórakoztatás, corporate rendezvények: 2.700 m2
2
A fő helyszín az általunk egyelőre csak nagyteremnek emlegetett rendezvényterem. 650 fő - illetve álló koncert esetén két és félszer ennyi ember - befogadására alkalmas, a külső tereivel együtt majd 3 000 m2 áll a programok rendelkezésére itt. Ez a terem alkalmas színházi előadások, klasszikus és könnyűzenei koncertek, filmfesztiválok, divatbemutatók befogadására. A terem speciális akusztikai burkolatot kap majd, és minden mobil lesz benne, a színpadtól a széksorokig.
A nagyterem mellett a CET-nek van még sok nem szokványos, kulturális rendezvényekre felhasználható külső és belső tere. Az egyik legérdekesebb a föld szintje alatt elhelyezkedő látványos piactér, remélem, hamarosan a barcelonai La Boqueria piachoz hasonlítjuk majd. A piactér kis boltjaiban – ezek építészeti remekek is, hiszen talán itt maradt meg a leglátványosabban a régi Közraktárak különleges hangulata - , a tőkehústól a pálinkáig a 3
pékségtől a rétes boltig, a kiváló magyar borokig a jellegzetes magyar termékeket között lehet nézelődni és vásárolni. Este, miután bezárnak az üzletek, a piactér rendezvények helyszínévé alakul. A pódiumon a legkülönfélébb műfajok váltják majd egymást, a stand-up comedy-től a kamaraesteken át az irodalmi rendezvényekig.
Szeretnénk egy színvonalas galériát működtetni, ahol nem csak a képzőművészet vagy a fotóművészet, hanem az építészet és a design is rendszeresen helyet kap. A CET szájában, az első emeleten fekvő könyvesbolt 800 négyzetmétert foglal majd el, benne irodalmi-könyves programok rendezésére alkalmas térrel. De inkubátorházként is működik a CET, mert építészeti és design irodák, kis galériák is várják az érdeklődőket.
4
Szerintem ma a budapesti kultúra egyik nagy hiánya, hogy szegmentálva léteznek a kulturális jelenségek - kevés kivétellel nincsenek igazán átjárások. A CET ezeknek a találkozásoknak, ezeknek az átjárásoknak a legnagyobb helyszíne lesz. A CET-ben lévő éttermek egyértelműen egy eddig Budapesten ilyen sűrű formában nem létező kulturális közösségi tér részei is. Állandó színterei lesznek hazai és nemzetközi gasztronómiai eseményeknek, együttműködve a kulturális eseményekkel, fesztiválokkal. A CET-ben megjelenő éttermek magas színvonala harmonizál majd a kulturális programok magas színvonalával. Hiszen ez a bérlők és a kultúraszervezők és a látogatók közös érdeke. És itt vannak a külső helyszínek: a CET szájánál levő hatalmas tér amelyen fesztiválok és vásárok és koncertek zajlanak majd.
5
A másik bejárathoz közel eső téren tervezzük a public art programjainkat, a szabadtéri kiállításainkat. Itt az idő, hogy a folyót a kultúra segítségével közösségi térként is értelmezhessük.
A CET a Duna mellett van, és ez az evidencia meghatározó a CET programjainak átgondolásakor. A budapestiek nagyon büszkék a Dunára, de mégsem úgy élik meg, mint egy használható teret, és ezen mi szeretnénk változtatni. A szurkolás a regattákon a CET nyári mindennapjaihoz tartozik majd. A sportesemények pedig nem szorítkoznak a vízi sportokra, adott esetben a városfutások kiindulópontjaként szolgálhat a CET, és biztosak vagyunk abban, hogy a bicikliseknek is kedvelt helye lesz. Bicikliút és futósáv is húzódik majd mellette.
6
Az utcaszinten kap helyet számos étterem, bár és kávézó, melyek változatos konyhával és hangulattal várják majd vendégeiket, akik a teraszokon megpihenve vagy a hatalmas üvegablakon kipillantva élvezhetik télen-nyáron a páratlan panoráma látványát.
6. Kulturális hasznosítás Szolgáltató a Közraktárak Épületegyüttes kulturális hasznosítását az Önkormányzattal szorosan együttműködve kívánja megvalósítani. A Kulturális Hasznosítási Program megvalósítását Szolgáltató nem közpénzből kívánja megvalósítani, a kulturális programok pénzügyi fedezetét elsősorban a program által elért bevételből (pl. jegyeladás) és külső szponzorok támogatásából kívánja megteremteni. A Közraktárak Épületegyüttes kulturális hasznosítása a CET projekt sikerének egyik legfontosabb eleme, hiszen a kulturális programok fogják meghatározni a CET igazi arculatát. A CET kulturális programjai azt a célt szolgálják majd, hogy Budapest a mainál még szerethetőbb, vonzóbb város legyen, ahol jobb élni és dolgozni és pihenni, mint pár hónappal ezelőtt volt. A CET kulturális-művészeti programjai elsősorban a minőségi közösségi együttlét élményének megteremtését szolgálják A CET tereiben olyan események zajlanak majd, amelyek örömöt és élményt adnak, és amelyek a budapestieket kreativitásra, részvételre ösztönzik. Szeretnénk, ha ezek az eseménynek minél nagyobb tömeget érnének el, és minél több embert vonnának be a nagyvárosi életformába. Ezt szolgálják a budapesti társasági élet CET-ben megjelenő hagyományos színterei is, a kávéházak, vendéglők, a kabaré, a piactér és a legkülönfélébb vásárok. A CET-ben folyamatosan megjelennek a Magyarországon eddig talán kevés figyelmet kapott, de szerte a világon sok embert vonzó új műfajok. Az utcazenészek, zsonglőrök, városi akrobaták, mutatványosok, élőszobrok, bábszínházak, utcaszínházak produkciói, a public art műfajok folyamatos élettel, vibrálással töltik meg a közösségi tereket az épületen belül és kívül. 7
Budapest a zene, a fesztiválok, a színházak városa, építészeti kincsei egyedülállóak. A CET kulturális programjaiban megjeleníti majd a sokszínű, klasszikus budapesti kulturális örökséget, e mellett külön figyelmet fordít a kortárs művészetekre és szeretné bemutatni a nagyvárosi szubkultúra néhány műfaját is. A főváros esemény naptárához igazodva, a nagy események befogadó helyszíneként és a saját fejlesztésű kulturális-művészeti programjaival szeretne jelen lenni a város életében. A CET kultúra fogalma tehát felöleli a mindennapi nagyvárosi élet kultúráját, amelybe a természeti és az épített környezethez fűződő kapcsolatunk is megmutatkozik. Budapest a víz, a Duna városa, még ha nem is éljük ezt meg mindennapjainkban. Ezen is változtatni szeretnénk. Budapest csodálatos elhelyezkedéséből és a CET különleges helyen lévő izgalmas épületéből természetesen következik, hogy az egyik fő feladat a Duna, a víz sokrétű jelentésének kulturális alapokon történő kibontása. A cél, hogy a Duna mindenki által elérhető és birtokba vehető városi térré váljon, és a víz bekapcsolódjon a városlakók életébe. Szeretnénk a CET melletti Dunát köztérré alakítani, ahol a vízi sportolás mellett olyan fontos közösségi-városi tevékenységek is zajlanak, mint a korzózás, a part menti kávéházakban időzés.
Kőrösi Orsolya CET kulturális programigazgató 2011. február 17. www.cet.blog.hu http://www.facebook.com/pages/CET-Budapest/122439431104428
8
