A Budavári Önkormányzat Kulturális, Oktatási és Sport Bizottsága

1

Szilágyi Erzsébet Gimnázium 1016 Budapest Mészáros u. 5-7. OM azonosító: 035219

A SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Az alapító okirat alapján készült, mely a Budavári Önkormányzat 90/14/2003. (IV.24.) Kt.sz. határozatával került jóváhagyásra. Elfogadta: A Szilágyi Erzsébet Gimnázium nevelőtestülete A Budavári Önkormányzat Kulturális, Oktatási és Sport Bizottsága "Egy nemzet nagysága a kiművelt emberfők sokaságában rejlik." Széchenyi István

Kifutó pedagógiai program azokon az évfolyamokon, akik tanulmányaikat 2012-ben vagy előtte kezdték.

2

BEVEZETŐ Iskolánkat 1881-ben alapították. Eötvös József és Trefort Ágoston minisztersége alatt nemcsak a kötelező népoktatás hálózata, hanem magasabb szintű középiskolák telepítése is megtörtént. Ebbe a sorba tartozott a budai Várban alapított iskola, az 1936 óta új épületben elhelyezkedő Szilágyi Erzsébet Gimnázium is, amely nyolcosztályos szerkezetben működött hosszú évtizedeken át. Ehhez a formához tért vissza iskolánk 1993. szeptemberében. Nyolc éven keresztül tartó egységes, ám belülről differenciált képzéssel szeretnénk eljuttatni tanítványainkat az egyetemi tanulmányok megkezdéséhez, vagy a munkába álláshoz szükséges szintre. Az oktatás három szakaszra tagolódik. Az első két év (5. és 6. osztály) a készségek (nyelvi, matematikai) fejlesztése. Hetediktől tizedik osztályig szaktudományok oktatása történik. A kilencedik évfolyamtól a humán érdeklődésűek vagy latint tanulnak tovább, mely tárgy hetedik-nyolcadikban mindenkinek kötelező,vagy magyar irodalomból és történelemből kapnak magasabb óraszámot, a reálérdeklődésűek óraszáma pedig emelkedik matematikából. A tizenegyedik-tizenkettedik osztályban továbbtanulásra készítünk fel, és ilyenkor bővül a humán vagy reálérdeklődés szerinti orientáció. Az idegen nyelvek oktatása már az ötödik osztályban magas óraszámmal kezdődik. A gimnáziumi tanulmányok során három nyelvet kell tanulni. A latin mellett két élő idegen nyelvet tanulnak diákjaink. Választási lehetőség van: francia, német, olasz, angol és spanyol nyelvből. (Az orosz nyelvet jelenleg csak szakköri szinten oktatjuk.) Negyedik évtől (nyolcadik osztálytól) számítástechnikát oktatunk minden tanulónak. Tekintettel a korosztály nagy mozgásigényére, kezdetben magasabb óraszáma van a testnevelés tantárgynak is. Tanulóink egészséges fejlődését segítik a sí-, kerékpár- és kajaktúrák és a természetjáró szakosztály kirándulásai. A jelentkezők központi írásbeli felvételi vizsgát tesznek anyanyelvből és matematikából. Az eredményesen szereplők felvételi beszélgetésen vesznek részt. A vizsgán az általános iskola első négy osztályának anyagából adunk feladatot. Olyan jó képességű, kreatív, 10 éves tanulók jelentkezését várjuk, akik örömmel tanulnak, s akiket szüleik is ösztönöznek az igényes szellemi fejlődésre. A túljelentkezés másfél- kétszeres. Az iskola eredményes oktatását bizonyítja a jó felvételi arány a felsőoktatásban, a nyelvvizsgázók nagy aránya és az OKTV-n és egyéb országos versenyen elért eredmények. Szakköri lehetőségek: színjátszó kör, énekkar, természetjáró-, kosárlabdaröplabda, számítástechnika-, matematika-, fizika szakkör, ÖKO-kör, Tudós Klub, nyelvi szakkörök Az igényeknek megfelelően felzárkóztatás illetve tehetséggondozás is van.

3

Magyarország első UNESCO-iskolája a Szilágyi Erzsébet Gimnázium, így külföldi kapcsolataink folyamatosak és sokfélék. Diákcseréket bonyolítunk és országismereti túrákat szervezünk. A diákcserék némelyike több mint húsz éves múltra tekint vissza. Körkérdést intézett az Akadémia a külföldön élő magyar tudósokhoz, hogy mi az a magyar hozomány, amelynek sikereiket köszönhetik. Mindenki a régi magyar nyolcosztályos középiskolát nevezte meg. Ez is mutatja, milyen lehetőségek rejlenek ebben az iskolatípusban. A nyolcosztályos gimnázium a tehetséges gyermekekért jött létre. Nem hagyja ellustulni az értelmes tanulókat, mert kihasználja képességeiket, megfelelő követelmények elé állítva őket.

4

1.

HELYZETELEMZÉS

A Szilágyi Erzsébet Gimnázium jelenleg 16 osztállyal működik, nyolcosztályos rendszerben, tehát minden évfolyamban két párhuzamos osztály van. A tanulólétszám 500 fő körüli. A 2005-ben az Országos Közoktatási Intézet kiadott egy tanulmányt, A középiskolai munka néhány mutatója címmel. Ebben különféle szempontok alapján értékelték az iskolák teljesítményét, és a számadatokat besorolták kiváló, jó, átlagos és gyengébb kategóriákba. Az egyetemi felvételi arány alapján JÓ a Szilágyi teljesítménye 33.7 ponttal ( ebbe a kategóriába 30-39 pont közt tartoznak a gimnáziumok), az írásbeli felvételiken nyújtott teljesítmény alapján a KIVÁLÓ kategóriába került az iskola 8.8 ponttal ( 8 feletti pontszám alapján), a nyelvvizsgák aránya alapján a KIVÁLÓ kategóriába került az iskola 88.1% ponttal ( a 80 % fölötti teljesítményt sorolják ide), az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken elért eredmények alapján a KIVÁLÓ kategóriába sorolták a gimnáziumot 137.5 ponttal ( a kategóriához szükséges 100 pont fölötti eredményt 1999-2004-es időszakban 22 iskola érte csak el ), az egyéb versenyek alapján KIVÁLÓ kategóriába sorolták az iskolát 188 ponttal ( a 100 fölötti pontszám alapján). 1.1

SZOCIOKULTURÁLIS HÁTTÉR

Jó képességű tanulókat veszünk fel iskolánkba, de egy-két év után már nagy különbségek adódnak a teljesítményekben. Ennek oka a tanulók munkához való hozzáállásának állandó változása. A családok jövedelmi helyzete igen változatos. A mostohább anyagi körülmények között lévő szülők gyermekeit igyekszünk segíteni. Az iskola alapítványa: Szilágyi Erzsébet Gimnázium Alapítványa Budapest támogatja a rászorulók kirándulását, diákcseréjét, táborokon való részvételét, a jó tanulókat ösztöndíjjal segíti. Az önkormányzat, a szülői ház, valamint a tantestület álláspontja egységes abban a tekintetben, hogy igényes, szellemi fejlődésre ösztönző, jó iskolát szeretnénk. 1.2.

AZ ISKOLA TÖRTÉNETE

1881 szeptemberében Póra Ferenc három osztállyal és 147 növendékkel megnyitotta a budai polgári leányiskolát a Várban, a domonkosok régi kolostorának helyén álló budai főgimnázium épületében. Az oktatás csak délelőtt folyt a legkiválóbb nevelőkkel. Az iskola tekintélye évről évre nőtt. Baráti Lajos kiváló történész, zeneértő tanár szervezte meg az iskol a első énekkarát. 1886-tól kezdve rendezte a híres tavaszi hangversenyeket.

5

Az 1887-88-as tanévtől kezdve a fővárosi tanács a fővárosi polgári leányiskolák új ta nterv ét vezette be. 1887-ben az I. kerületben lakó szülők kérelemmel fordultak a Fővárosi Tanácshoz, melyben sürgették a várbeli polgári leányiskola egy felsőbb leányiskola ötödik és hatodik osztályával való bővítését. Pénzügyi akadályok miatt az iskola továbbfejlesztési terve csak 1892-ben vált valóra. Póra Ferenc és tanártársai nevelési elve a cs ele kvő ifj úsá g volt. Az évenként rendezett iskolai ünnepélyen kívül kirándulásokat szerveztek. A hazafias nevelés is fontos helyet foglalt el munkájukban. 1892-93-as tanévtől a polgári leányiskola átalakult végre 6 osztályú felsőbb leányiskolává. Az iskol a neve ettől kezdve Budapest Fő és Székvárosi I. kerületi nyilvános községi felsőbb leányiskola. "A felsőbb leányiskola célja, hogy társadalmunk női tagjai élethivatásukra szükséges általános műveltséget szerezhessenek." A következő tárgyakat tanították: hit- és erkölcstan, magyar nyelv és irodalom, német nyelv és irodalom, történelem, földrajz, számtan és mértan, természetrajz, vegytan, természettan, gazdaságtan, egészségtan, a neveléstan alapfogalmai, ének rajz, írás, női kézimunka és testgyakorlás. Az iskola a növendékek továbbtanulásának lehetőségét is megadja, az 189596-os tanévtől a VI. osztályt jó eredménnyel végzők felvételt nyerhettek tanítóképző intézetekbe. Ugyancsak szakiskolába vagy szaktanfolyamra való átlépést is a VI. osztály elvégzése után javasolták. Az 1893-94. tanévtől bevezették az ellenőrző könyvecske használatát, hogy a szülői ház és az iskola között szorosabb kapcsolatot létesítsenek. 1901-ben a minisztérium ismét új tantervet léptetett életbe. A tantervváltoztatás egyik célja a túlterhelés megszüntetése, a másik pedig a felsőbb leányiskola teljes függetlenítése minden irányban. 1905-ben Póra Ferencnek a közoktatásügy terén szerzett érdemei elismeréséül a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozták. Igazgatóként és tanárként példamutató tevékenységet folytatott az intézet létrehozásától kezdve. Nagy felkészültséggel tanította a magyar nyelvet és irodalmat, a német nyelvet és irodalmat és a neveléstant. Mint kiválóan képzett pedagógus, nevelőtársainak és az ifjúságnak eszményképévé vált, s igen szerették a nagy tudású és művelt férfiút, aki az iskolán kívüli művelődés terjesztésében is fontos szerepet vállalt. Póra Ferenc igazgatósága alatt kialakult az iskola hagyományos nevelésrendje. Az előírt tantárgyakon kívül gondoskodott kezdő és haladó fokon az angol nyelv tanításáról. Megkezdődött a különzenei oktatás az intézetben külön csoportokban. Próbálkoztak majolikafestéssel is. 1897-től tánctanfolyamot is tartottak okleveles tánctanítók vezetésével az őszi és téli szezonban.

6

Az iskolai ünnepélyek is bővültek, április 11-én minden évben megemlékeztek az 1848-as törvényekről, s 1905-től kezdve október 6-át is megünnepelték. 1896-ban a millenniumi ünnepségek voltak a legfontosabbak, 1906-ban II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala alkalmával a kuruc korról való megemlékezés. 1908-tól május hónapban békenapot is tartottak. Erzsébet királyné mindig kitüntetően érdeklődött az iskola iránt. A királyné 1898-ban történt halála után minden évben Erzsébet napján (november 19-én) iskolai ünnepélyt tartottak, amely alkalmakkal az iskolai énekkar, a szavalók és színjátszók mutatták be tudásukat. Ezek nagyon nagy közkedveltségnek örvendtek, ebből nőtt ki 1922-től, amikor az iskola felvette a Szilágyi Erzsébet nevet, a híres Erzsébet-napi ünnepély hagyománya. 1990-től kezdve a hangversenyeket már a Budai Vigadó (Corvin tér) épületében tartották meg nagyszámú közönség jelenlétében. 1907-től kezdve az iskola végzett növendékei 5 évenként találkozókat tartottak, az iskola hagyományainak így vetették meg az alapját, hiszen ezek az összejövetelek az összetartozás és az iskolához kapcsolódó hűség szép megnyilvánulásai voltak. Póra Ferenc halála után a székesfőváros tanácsa 1908. november 25-én Bellaágh László székesfővárosi magyar-német szakos főreáliskolai rendes tanárt bízta meg az intézet igazgatásával. Az intézet nevelési főcélja továbbra is a "szív és a jellemképzés maradt". Az 1911-12-es tanévtől kezdve már olyan tekintélyes az iskola, hogy az egyetem gyakorló tanárjelölteket is beosztott a nevelőkhöz magyar-történelem, magyar-latin, történelem-földrajz, magyar-francia, mennyiségtan-természettan tantárgyakból. 1912-től Wolf Ágoston lett az intézet vezetője. Az ő igazgatósága alatt ment végbe az 1916-17. tanévben a felsőbb leányiskolának leánygimnáziummá való átszervezése. Az új szervezésű leánygimnáziumnak négy éves tanfolyamát alakították ki. Feladata az volt, hogy a leányoknak olyan nőnevelő irányú magasabb általános műveltséget adjon, amely egyenlő értékű a főgimnáziumokéval, és a leányokat arra jogosítja, hogy a tudományegyetemeken folytathassák tanulmányaikat. A növekvő tanulólétszám következtében úgy segítettek a tanteremhiányon, hogy a gyakorló iskolát a Tárnok u. 5. számú telken emelt barakképülettel bővítették. Az 1917-18. tanévben már 16 osztály volt 574 tanulóval. Az 1919-20-as tanévben folyt le az első érettségi vizsga. A két osztályban 53 tanuló érettségizett. Az 1920-21. tanévben meteorológiai állomás jön létre az iskolában. Az 1921-22. tanévtől kezdve különös gonddal készítették elő az iskolai kirándulásokat. A cél Budapest és a vidék megismerése volt.

7

1924 áprilisában két hetes olaszországi utat szerveztek 57 tanuló, nyolc tanár + 7 szülő részvételével. Jelentős ez a kirándulás, mert megvetette alapját a gimnázium külföldre szervezett kirándulásainak, amelyek évtizedeken keresztül nagy sikerrel mentek végbe és napjaink gyakorlatának is részei. 1924-34 között Hollósy Béla igazgatósága alatt megalakult az Isk ola tá rs i Szövets ég, amely a volt növendékek egymáshoz és az iskolához fűződő kapcsolatait ápolta. 1925-ben az Erzsébet-napi ünnepélyen felavatták az új intézeti zászlót - fehér alapon - a magyar korona és a főváros címere volt kihímezve. Fellendült az iskolai sportélet . Úszóversenyeken és atlétikai bajnokságon első helyezéseket értek el. Új sportpályát kaptak a Bécsikapu tónál. 1926-27-ben ismét olaszországi tanulmányutat szerveztek Velence-FirenzeRóma-Nápoly-Palermo-Taormina útvonalon. Az iskola nevelési elveiben a modern nyelvek oktatása került a középpontba. A művészeti tárgyakkal a hivatalos tantervi előírásnál is alaposabban foglalkoztak. Ápolták a Hunyadi hagyományokat. Kiemelkedő volt az énekkari kultúra fejlődése . Sztojanovits Adrienne mindinkább a Kodály Zoltán által kibontakozó népdalkultúrának szolgálatába állította az énekkart. Első nagy sikere Kodály: Villő című leánykarának előadása volt. Kodály nagyra becsülte és fontosnak tartotta Sztojanovits Adrienne munkásságát, és 1929-ben új darabot írt Pünkösdölő címmel, amelyet Sztojanovits Adriennek és énekkarának ajánlott. Az énekkar 1929. április 14-én mutatta be a kórusművet a Zeneakadémián óriási sikerrel. Ezzel országos hírűvé vált a Szilágyi Erzsébet leányiskola zene i nevelése. A világhírű zeneszerző Toscanini Budapesten járt, és Kodály kíséretében meglátogatta iskolánkat, részt vett Sztojanovits Adrienne énekkari próbáján, és a legnagyobb elragadtatással értékelte a látottakat. 1931. márciusában bécsi hangversenykörútra indult az énekkar, melyről elismerően nyilatkoztak az újságok. Ez után a siker után Klebelsberg Kunó kultuszminiszter dicsérő és köszönő iratban nyilatkozott a kórusról és vezetőjéről. 1932-33-as tanévben Kodály Zoltán 50. születésnapján új módszerrel mutatták be az iskolának dedikált Pünkösdölőt. Dienes Valéria, az Orchestikai Iskola igazgatója komponált hozzá mozdulat-művészeti játékot. Kiemelkedő sikert aratott Wéber Edit tanárnő által vezetett tá nc ka r a Városi Színházban rendezett sportünnepélyen, nagyszerű táncaival. Hollósy Béla 1934-ben bekövetkezett halála után Korompay Sándor vette át az intézet igazgatását. Működése egészen 1945-ig tartott. A várbeli iskola szűknek bizonyult, a várva várt új iskolaépületben (a Mészáros utcában) az 1936-37. tanévben kezdték meg a tanítást. Az épületet a kiváló Weichinger Károly és Hübner Tibor műépítész tervezte.

8

Az épületben énekterem, orvosi rendelő, ifjúsági könyvtár, oszlopos szülői fogadóterem, tanári könyvtár, igazgatói, tanári szoba, rajzterem, vegytani és természettani előadótermek voltak találhatók szertárakkal és tanári szobákkal, valamint tornaterem öltözőkkel. Itt tovább folytatták a szép eredményeket hozó munkát. A magyar nyelv tisztaságáért és a helyes magyar beszédért indítottak küzdelmet. Szépkiejtési versenyen második díjat szereztek. Az Éneklő Ifjúság versenyén a 713 diák közül 409-en vettek részt a karénekben. Az idegen nyelvek tanítása magas színvonalon folyik, a német és francia rendkívüli tárgyak mellett görö g nyelvi tanfolyamot is igényelnek a tanulók szülei. Majd rendkívüli olasz nyelvi tanfolyam is nyílik. 1942-ben a rendkívüli tárgyak közé bevonul a finn. Vívásban, atlétikában, teniszben szép eredményeket érnek el. A második világháború utolsó éveiben, (1944-ben) az épület hadikórház. Az 1943-44. tanév, 44-45. tanév is rendkívüli háborús szünetekkel tarka. Több intézménynek adott otthont az iskola. A háborús nehézségek elmúltával megindult lassan a munka. 1945. május 4-én Verebély Ferenc igazgató vette át az intézet irányítását. Megnyílt a dolgozók gimnáziuma is, amely 10 évig működött. Az új iskola reform következtében a gimnázium alsó osztályai a nyolc évfolyamos általános iskola felső tagozatává váltak. A Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium négy osztályos iskola lesz, megkezdődik az angol nyelv oktatása is. Egy ideig még a né francia, olasz és latin nyelv tanítása is folyik. met A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) keretében iskolai diákszövetség alakul. Újjászervezik a szülői munkaközösséget. Az énekkar vezetését Szőnyi Erzsébet veszi át (az iskola volt tanulója). Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen fra nc iá bó l az iskola tanulója nyer els ő helyezést, orosz nyelvből első és második helyezést. Megkezdődött a fil mokta tá s . Az iskolák államosításának következtében a Szilágyi Erzsébet Gimnázium a főváros kezeléséből állami kezelésbe ment át. A négyosztályos leánygimnáziumban első ízben nyílt meg a humanisztikus osztályok mellett reáltagozatú osztály . Az iskola újjászervezését és irányítását a minisztérium dr. Bálint Bélára bízta, aki az intézményt gyakorló gimnáziummá fejlesztette. Központi feladat volt az ideológiai, természettudományi és orosz nyelvi képzés színvonalának az emelése. Az orosz és latin nyelv tanítása folyamatosan megy tovább, a többi idegen nyelv oktatása szünetel. Az 1952-53. tanévben az iskola hivatalosan is állami gyakorló gimnáziummá alakult. Szépkiejtési versenyeket tartanak.

9

Az önképzőkör, a szakkörök és a színjátszó kör nagy segítséget nyújtanak az Erzsébet napi ünnepségek előkészítésében és rendezésében. 298 jelölt gyakorolt az iskolában. 168 tanuló tett érettségi vizsgát. Az 1953-54. tanévben újbó l bevezették az angol nyelv tanítását. Kiemelkedően színvonalassá vált a magyar nyelvi és irodalmi, valamint az idegen nyelvi órák tartása. Az iskolai ankétokon neves személyek vesznek részt: Móricz Virág, Áprily Lajos, Tamási Áron, Hegedűs Géza, Molnár Imre, Szabó Lőrinc, Genthon István. Az 1959-60. tanévben 18 osztály működött 668 tanulóval, az orosz nyelven kívül tanultak latint, németet, angolt, franciát és olaszt. 1963-ban elsőként az országban UNESCO iskola lett a Szilágyi Erzsébet Gimnázium és megindult az azóta is folyamatos diákcsere. 1974-94-ig, húsz éven át Dr. Fekete Ivánné volt az iskola vezetője és irányítója. Nevelési céljai : fejleszteni a növendékek világnézeti és erkölcsi tudatosságát, közéleti érdeklődését, magasabb szintre emelni érzelmi kultúrájukat, szélesíteni és elmélyíteni műveltségüket. Hangsúlyozódott az osztályfőnöki tevékenység fontossága . Az osztályfőnöki munkaközösség összehangolt tevékenysége: a személyiség megismerése, a közösségfejlesztés, a munkára nevelés, a szülői házzal való kapcsolat erősítése. Az igazgató fő törekvése az id egen nyelv oktatás színvonalának további emelése , az ehhez szükséges feltételek megteremtése volt. A korábban szigorúan csak az UNESCO támogatásával megvalósítható diákcserék mellett más szervezési formák - utazási irodák által szervezett csoportos utazások, meghívásra történő csoportos utak, valamint a hagyományos UNESCO-cserék mintájára, de alkalmi szerveződéssel megvalósuló diákcserék nagymértékben kibővítették a tanult nyelvek gyakorlásának lehetőségeit, és ugyanakkor a családokkal való közvetlen kapcsolat révén hozzájárultak a résztvevők világismeretének kitágulásához, továbbá az Európa egyesülésére irányuló törekvések érzelmi megközelítéséhez is. Iskolánk a cserepartnereken kívül az eltelt húsz év alatt sok külföldi delegációt is fogadott (amerikai, belga, dán, finn, francia, olasz), akik tanórákat is meglátogattak, beszélgettek a diákokkal. A sokoldalú nevelőmunkát segítette és segíti az intézmény UNESCO asszociált iskola volta is. 1963 óta folyik kulturális diákcsere a strassbourgi Fustel de Coulanges Gimnázium növendékeivel, majd 1979-től a Düsseldorf melletti Heiligenhausban lévő középiskola diákjaival. Mindezek kiegészülnek olasz, dán, holland, erdélyi cserekapcsolatokkal. Az UNESCO célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredményeiért a párizsi UNESCO-központ díszoklevelet és emlékplakettet adományozott az intézménynek. Köszönet illeti dr. Szalontay Károlynét, elhunyt volt kollégánkat,

10

aki hosszú évekig irányította az iskola UNESCO-munkáját, és ragyogó sikereket ért el növendékeivel. Nagy súlyt helyezett az iskola a testi nevelésre is. Az elmúlt években, ma is, nagyon sok tanulónk sportol rendszeresen. Évente megrendezték a testnevelők a különféle házi versenyeket. Az oktató munka színvonalának állandó emelkedését tükrözik a jó felvételi eredmények. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen több első helyezést értünk el, elsősorban nyelvekből. A Szilágyi Erzsébet Gimnázium mindig nagy jelentőséget tulajdonított a zene, közös éneklés nevelőerejének. Kórusunk Csík Miklós karnagy vezetésével nagyon sokat dolgozott, kiemelkedő eredményeket ért el. Különböző versenyeken, találkozókon több díjat, dicsérő oklevelet szerzett. Minden évben jelentős esemény volt az énekkar hangversenye (100-120 fővel), sokat szerepeltek diákjaink különböző társadalmi megmozdulásokon, ünnepségeken. A rádióban is gyakran csendült fel a szilágyisták hangja, szinte minden évre esik egy rádiófelvétel. 1979-től kezdődően az énekkar nyolc alkalommal nyerte el az ÉV KÓRUSA címet. Az Éneklő Ifjúság központi hangversenyein minden alkalommal arany oklevelet kapott. Sok sikeres kóruscserét bonyolítottak le - Belgium, Anglia, Németország (Hamburg, Hannover) ismét Belgium - majd Skóciában Aberdeenben részt vettek a Nemzetközi Ifjúsági Zenei Fesztivál kéthetes programján. Az 1979-80-as tanévtől fokozatosan bevezetett gimnáziumi nevelés és oktatás terve lehetővé tette a tanterv szabadabb kezelését. Alapvető változásnak tekinthető a fakultációs tárgyak bevezetésének rendszere. A legsikeresebbnek az idegenvezetés fakultáció bizonyult, évente 20-25 tanuló szerezte meg az idegenvezetői igazolványt. 1991-ben az Utazás és Turizmus fakultációs program bevezetésére került sor. A tárgy oktatása az American Express Foundation kezdeményezésére a világ tíz országában, köztük Közép-Kelet-Európában Magyarországon a mi iskolánkban indulhatott először. Az Iskolafejlesztési Alapítvány volt a program hazai gondozója. A program új szemléletet jelentett a turizmus oktatásában. Ezeket a gyakorlati képzéseket az a rendelkezés szüntette meg, mely csak 6. tantárgyként tette lehetővé ezen tárgyakból az érettségi vizsgát. Az elmúlt években nagyon eredményes volt a matematika fakultáció, nagyon kevés kivétellel a diákok felvételt nyertek egyetemekre és főiskolákra. A fakultáció mellett szakkörök, színjátszó kör és énekkar működik.

11

1994-2004-ig Schneider Istvánné matematika-fizika szakos tanár vezette az intézményt, mely 1993-tól visszatért a nyolcévfolyamos gimnáziumi rendszerhez. A nyolcévfolyamos rendszer előnye a tananyag jobb elosztásának lehetősége tanulóink nem olyan időszakban váltanak iskolát, a mikor a prepubertás, vagy a pubertás időszakában vannak az osztályközösségek összekovácsolódása a nyolc év alatt A vezetőtanárok száma egyre nagyobb. Elsősorban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem számára biztosítjuk a tanárjelöltek gyakorlatát, de az ELTE TTK, ELTE BTK és az ELTE TKF számára is. Versenyeredményeink kimagaslóak. A felvételi dolgozatok átlaga szerint is egyre jobb helyezést érünk el a középiskolák rangsorában. Az utóbbi 10 évben a 151. helyről a 70. helyre ugrottunk, pedig a későbbi eredményben még csak két olyan év került beszámításra, amikor a nyolc évfolyamos gimnáziumban végzett diákok felvételiztek. 1.3.

AZ ISKOLA EREDMÉNYEI

Tanulóink minden évben részt vesznek az Oktatási Minisztérium által meghírdetett valamint a minisztérium által szakmailag támogatott versenyeken, és azokon szép eredményeket érnek el. A nagygimnazisták legfontosabb megmérettetése az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV), a kisgimnazisták az általános iskolások számára kiírt versenyeken indulnak. Az egyéb országos versenyek közül kiemelkedik az Arany Dániel Matematikaverseny, a Varga Tamás Matematikaveseny, a Zrínyi Ilona Matematikaverseny, a Nemes Tihamér Országos Számítástechnikai Tanulmányi Verseny, az általános iskolások nyelvi versenyei, a „Nyelvünkben élünk” magyar nyelvi kommunikációs verseny, a Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei Helyesírási Verseny, az Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny, a „Szép Magyar Beszéd” verseny, az Ábel Jenő országos latin nyelvi verseny, az Öveges József Fizikaverseny, a Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny, a Curie Kémia Verseny, a Lóczy Lajos Középiskolai Földrajzi Tamulmányi Verseny. Természetesen részt veszünk a kerületi és budapesti sportversenyeken is. 1.5. AZ ISKOLA FUNKCIÓJA 1.5.1. A Közoktatási Törvény többször módosított (1993. évi LXXIX. törvény) alapján biztosítani kell - az általános műveltségi anyag és az erkölcsi értékek átadását

12

tanulóinknak - a professzionalizációt, a munkaerőképzéshez az alapok megadását - a képességeknek és érdeklődésnek megfelelő továbbtanulásra és pályaválasztásra való felkészítést. 1.5.2. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és a Nemzetközi Egyezmény a Gyermekek Jogairól (kihirdetve 1991. évi LXIV. törvénnyel) című deklaráció előírásai, valamint az 1994. december 18-án megalkotott Diákjogi Charta és a 31/1997. Gyermekvédelmi Törvény alapján biztosítani kell: - tanulóink szocializációját, személyiségformálását és személyiségüknek teljes körű kibontakozását - a gyermekvédelmet 1.5.3.

Figyelembe kell venni a Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete 216/1997. (VI. 26.) Kt. sz. határozatát és a Budavári Önkormányzat feladatvállalási, működési és fejlesztési tervét, minőségbiztosítási programját mellyel elfogadta a kerület oktatási koncepcióját, valamint a társadalmi környezet (kerület, szülők, gyerekek) igényeit: - továbbtanulási esélyek növelése (segítségadás, tehetséggondozás) - az anyanyelv és idegen nyelvek magas szintű oktatása - a számítógépes ismeretek biztosítása - a magyar és egyetemes kultúra megismertetése, védelme, továbbfejlesztésére való nevelés

1.5.4. A Nemzeti alaptanterv (130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet) a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról kiadott 28/2000 (IX.21.) OM rendelet, valamint a 24/1997. (VI. 6.) Alapvizsgarendelet és a 100/1997. (VI. 13.) Érettségi vizsgaszabályzat előírásait és módosításait figyelembe véve kell elkészíteni a helyi tanterveket. Jelen pedagógiai program a fenti előírások és az iskola eddigi dokumentumai alapján készült.

13

2.

NEVELÉSI - PROGRAM

2.1.

PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, KÖZVETÍTENDŐ EGYETEMES ERKÖLCSI ÉRTÉKEK: - humanizmus, szeretet, együttérzés - a kreatív tudás, önállóság, önfejlesztés, önismeret, műveltség - helyes magyarságtudat, hazaszeretet - kulturális tolerancia - akarat és szilárd jellem: tisztesség, önfegyelem, megbízhatóság, megértés, türelem, bizalom, felelősség - az emberi élet és a környezet védelme - Az ENSZ által meghirdetett Tanulás a Fenntarthatóságért Évtizede (2005-2014) jegyében azonosulunk a fenntarthatóság pedagógiája értékeivel. Mindennapjainkban pedagógiai közösségi és intézményi szinten egyaránt innovatív módon jelenítjük meg az Ökoiskolák eszmerendszerét

2.2.

CÉLJAINK ÉS KIEMELT FELADATAINK, személyiségfejlesztés feladatai is egyben. -

amelyek

a

esélyteremtés, esélyegyenlőség biztosítása az oktatás minőségének garantálása a nevelés szerepének erősítése

Amit mindig szem előtt kell tartanunk: Hozzánk abban az életkorban lépnek be a gyerekek, amikor egyéniségüknek, jellemvonásaiknak még csak a váza van készen. Erősen függnek is még nevelőiktől (elsősorban osztályfőnöküktől), akiknek személyes hatása rájuk (és közvetve szüleikre) nézve óriási lehet. Ezért a nyolc évfolyamos gimnázium mint iskolatípus a nevelés legjobb kilátásaival kecsegtet. Tudnunk kell azonban, hogy sokkal nagyobb a felelősségünk is. Visszamutogatás nélkül, nekünk kell a ránk bízott kisgyerekekből érett és erkölcsös ifjakat formálni. Számolnunk kell továbbá azzal, hogy a pedagógiai hatásrendszer elemei az iskolán kívül elsősorban a család, de a tömegközlés is. Ezek az elemek együttesen nevelnek Az iskolának a karmester szerepét kell betöltenie ebben a rendszerben. 2.2.1 Erkölcsi nevelés terén: - alapvető társadalmi normákat felismerő, elfogadó és az emberi értékekre érzékeny emberré nevelés - egymás megértése, elfogadására, megbecsülésére, tiszteletére és szeretetére nevelés

14

- a társakért érzett felelősség kialakítása - az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység növelése az akaraterő (a munkában, tanulásban, sportban való kitartás) fejlesztése - mértékletességre törekvés - igazságosság, becsületesség - összefogás, tartalmas emberi kapcsolatok kiépítésének és megtartásának képessége (Szilágyisok összetartására nevelés) - helyes viselkedéskultúra és az alkalomhoz illő megjelenés tudatosítása (a tisztelet megadása mindenkinek, köszönés) - reális nemzeti büszkeség, nemzeti identitástudat kialakítása 2.2.2. Érzelmi, akarati nevelés terén: - reális önismeret, önértékelés, önbecsülés, önkritika, dönteni tudás kialakítása (önbizalomhoz segíteni minden gyereket) - rendszeresség, kötelességtudat elsajátítása - a bírálat elviselésének megtanulása - a személyiség-fejlesztés tudatos irányítása az iskolában és a családok ösztönzése ennek az irányításnak segítésére (az értelmes életben való hit) - a jó értelemben vett önmenedzselés kialakítása 2.2.3. Értelmi nevelés terén -logikus, rugalmas, fegyelmezett gondolkodásra nevelés -önálló, kreatív gondolkodásmód kialakítása -a családi értékek felismerésére nevelés (a pénz szerepének túlbecsülése ellen - a boldogságot inkább jelentő erkölcsi értékek felmutatása) -megfelelő beszédkultúra, az anyanyelv minél teljesebb értékű ismerete -kommunikációs képesség fejlesztése: - metakommunikáció - számítógépes kommunikáció - vizuális kommunikáció -az önművelés igényének, szokásának kibontakoztatása, a tanulók önálló ismeretszerzésének lehetőségét biztosítva a tanítási órán is -az egyetemes emberi kultúra megfelelő ismerete (lássák és őrizzék országunk hagyományait, de legyenek fogékonyak az új, és más országok tapasztalatainak befogadására) - lehetőleg két idegen nyelvből középfokú állami nyelvvizsga letétele - szakemberré válásra nevelés, a személyiség kiteljesítése révén

15

2.2.4. Esztétikai nevelés terén: - az esztétikailag értékes és értéktelen megkülönböztetése - szépérzék és igényesség kialakítása szűkebb és tágabb környezete iránt (tiszta iskola) - alkotó és befogadó jellegű esztétikai készség fejlesztése 2.2.5. Az egészséges életmódra nevelés terén: - megfelelő testi, lelki, szociális nevelés (agresszivitás elleni küzdelem) - családi életre nevelés (biztonságos, őszinte, harmonikus családi háttér igényének kialakítása) - káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése - a mindennapos testedzés beépítése az életrendjükbe - tiszta környezet iránti igényesség megtartása - környezettudatos életvitelre való nevelés: ismerje az emberi tevékenységek okozta környezetet károsító folyamatokat, azok megelőzésének és megszüntetésének lehetőségeit. Összefoglalva: Boldog, önmagával elégedett, munkaszerető, általánosan művelt, idegen nyelveket beszélő és minden értelmiségi pályára alkalmas fiatalok nevelése a célunk. Növendékeink többségét az egyetemi és főiskolai továbbtanulásra készítjük fel, ez a munkánk elsődleges feladata. Valószínűleg nem lesz - hisz nem lehet - 100 %-os a továbbtanulók aránya. Ez azonban nem tekinthető veszteségnek, mint ahogyan ma sem az. Iskolánk tovább nem tanuló diákjait is alkalmassá kell tenni az értelmiségi életvitelre, az alkotó, értékeket teremtő munkára, közéletiségre. Magasabb szintre kell azonban emelnünk iskolánkban a nevelés és oktatás egységét. E kettő szorosan összefügg, szétválaszthatatlan egymástól. Tudatosan ki kell használni az ismeretek elsajátításának nevelési lehetőségeit a tanórán és azon kívül. Gyermekközpontú iskola szeretnénk lenni, amelyben a tanári és tanulói jogok és kötelességek összhangban vannak. A tanulót partnerként kell tekinteni a nevelési-oktatási folyamatban, tisztelnünk kell egyéniségét, de követelnünk kell tőle saját érdekében, s akkor a tanár iránti tisztelet is természetes lesz. 2.2.6. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMUNK Az egészségnevelés színterei: biológiaóra  a védőnő az egészségvédelemmel foglalkozó előadásai osztályfőnöki órán

16

 drogstratégiai program megvalósítása a Kompánia Alapítvány segítségével  a Nevelési Tanácsadó által kínált lehetőségek  mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programok 2.2.6.1.Egészségnevelés a biológiaórán Cél: Olyan tudat kialakítása a felnövekvő generációkban, tanulókban, melynek nyomán: -látják a bioszféra és egészségük sérülékenységét, a felelőtlen emberi magatartás, a rossz szokások következményeit -tudatosul bennük, hogy mit szabad és mit kell tenni szervezetük egészségének megőrzéséért, a betegségek megelőzéséért -elsajátítják az egészségvédő magatartás szokásrendszerét -törekednek mikrokörnyezetükben a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésére, ill. csökkentésére -kialakul bennük az egészséget károsító hatások elhárításában való aktív részvétel igénye -számukra az egészség mindennél fontosabb megőrzendő érték lesz -megismerik a veszélyes anyagoknak (alkohol, nikotin, drog, gyógyszer) az emberi szervezetre gyakorolt hatását. Az Egészségtan modulban előforduló követelményeket nem egy tömbben, hanem a megfelelő tárgyi fejezeteknél dolgozzuk fel (így hatékonyabb is a feldolgozás!): 6. osztály: 7. osztály:

Hazai és távoli tájak élővilága és környezetvédelme Rendszertan (Növény- és állatrendszertan) .Az ember egészségére ható élőlények megemlítése és az emberre való hatása (pl.: baktériumok, gombás fertőzések, bélférgek stb.) Vírusok hatása az emberre

8. osztály: 9. osztály :

Urbanizáció hatásai az emberre (Ökológia) „Embertan” keretén belül:  az egészséges életvitel kialakítása

17

 egészséges életmód megőrzése  szervrendszerek és szervek leggyakoribb változásainak felismerése, betegségtünetek  betegségek megelőzésének lehetőségei  betegápolás, csecsemőgondozás  mentális fejlődés útja, lelki egészség  elsősegélynyújtás legfontosabb lépései  beteg – orvos kapcsolat (orvosi terület)  szenvedélyek, szenvedélybetegségek, megelőzés  kábítószer prevenció  posztembrionális fejlődés, testi fejélődés, kamaszkor, konfliktusok – kezelésük  testedzés egészségmegőrző szerepe  helyes testkép kialakítása  fogamzásgátlás típusai, terhesség  orvosi szűrések szerepe  AIDS – HIV fertőzés  pszichoszomatikus betegségek  veszélyes foglalkozások, rizikófaktorok  gyógyítás fejlődése az ókortól napjainkig, modern orvoslás 11. osztály: Genetika  örökletes emberi betegségek okainak felismerése  genetikai szűrővizsgálatok jelentősége  genetikai hátterű betegségek, rendellenességek gyógyítása, elfogadása, „kezelése” , megelőzése Az emelt szintű érettségire való felkészítés óráin tovább foglalkozunk az ismeretek bővítésével (11.o.-12.o.). Elsősegély-alapismeret szakkört is tartunk az érdeklődő tanulóknak, igény esetén. 2.2.6.2. Egészségfejlesztés a védőnő előadásai segítségével 5. osztályban: helyes táplálkozás, életmód, gyümölcsök, vitaminok (rajzok készítése) 6. osztályban: fertőző betegségek és szövődményeik, megelőzés lehetősége, higiéné, védőoltás, élettani változások serdülő korban

18

7. osztály: elsősegélynyújtás oktatása 9 és 7 fős csoportban, 3-3 alkalommal, csecsemőápolás 8. osztály: a hepatitisz "B" fertőzésről, a fertőzés következményeiről, megelőzés lehetősége 11.és 12. osztály: szűrések fontossága, a TBC-ről, daganatokról, lányoknak a mell önvizsgálatának oktatása (film), fiúknak a here önvizsgálat oktatása (film) Személyes problémák alkalmi megbeszélése (kb. évente 40 alkalommal). 2.2.6.3. Drogstratégiai program 2.2.6.3.1.Célunk a tanulók életvezetési stílusát úgy alakítani, hogy képessé váljanak az antihumánus szenvedélyek tudatos elutasítására. Csökkenjenek az ártó tényezők, a droghívó szignálok, és erősödjenek a személyiségfejlesztő hatások. 2.2.6.3.2. A fenti célok megvalósításának színterei: 2.2.6.3.2.1.Tanórai foglalkozások Mivel iskolánk nyolc évfolyamos gimnázium, külön kell választani az 5-8. és a 912. évfolyamokat. Az alsóbb osztályokban minden nap, illetve majdnem minden nap van testnevelés óra. Itt a mozgás, testedzés igényének felkeltése elsődleges. A 9-12-es évfolyamok, ahol már kevesebb a testnevelés óra, a tanítás előtti és délutáni sportkörökkel (futball, kosárlabda) egészül ki a testmozgásra szánt idő. A szaktárgyi és osztályfőnöki órákon az egészséges életmód kialakítása, mentálhigiéné döntő helyet foglal el. A biológia tanárok a tudományosan megalapozott drogismeret birtokában részt vállalnak a drogok veszélyeinek megismertetésében. Az osztályfőnöki órák programjában szerepel az iskolaorvos és védőnő előadása meghatározott egészségügyi témában, meghívott orvos előadása a szenvedélybetegségekről. Drámapedagógiai foglalkozások az 5. és 6. évfolyamosoknak kis csoportban , melynek célja az önismeret fejlesztése.. A Kompánia Alapítvány munkatársaival kapcsolatunk folyamatos. A 9 és 10. évfolyamon önismereti foglalkozásokat tartanak 4-4 alkalommal. A 11. és 12. évfolyamon beszélgetés gyógyult drogossal meghívott pszichológus közreműködésével, vagy részvétel a HÁLÓ Mozi programjaiban.

19

2.2.6.3.2.2. Tanórán kívüli foglalkozások Iskolánkban a következő személyiségfejlesztésében: Színjátszó kör Iskolai énekkar Szakkörök Tudós Klub Öko-kör Elsősegély-szakkör Nyelvi szakkörök Sportköri munka Sporttáborok

színterek

jelentősek

a

tanulók

- színjátszóverseny

- kosárlabda, röplabda - iskolai bajnokság - kerékpártúrák külön kicsiknek – nagyoknak - vízi túrák külön kicsiknek – nagyoknak - sítúrák külön kicsiknek – nagyoknak - síoktatás - balatoni tábor

Művészeti és hagyományőrző tábor - zebegényi művészeti tábor (a tanulók ötödét mozgatják meg, kerámia, agyagozás, néptánc, színjátszás, fényképezés, előhívás, filmezés témákban) Vándortábor ÖKO-tábor : - gyakorlati foglalkozások a természetben környezetünk jobb megismerése és védelme érdekében Minden szinten a pedagógusok személyisége, magatartása a minta, értékátadó ereje van. 2.2.6.3.2.3.Az Iskolai Diákbizottság programjában szerepel: -vetélkedő az 5-7 évfolyamnak környezetvédelem, egészségvédelem legális, illegális drogok témakörben. -táncos rendezvények garantáltan drogmentesen, bizonyítva, hogy drogok (alkohol, cigaretta) nélkül is lehet jót bulizni! -az iskolarádióban – interjú külső szakemberrel.

20

2.2.6.3.3.A drogkoordinátor feladatai: Segítse az igazgatót, az iskolavezetést, osztályfőnököket, működjön együtt a tanárokkal. Folyamatosan tájékoztassa kollégáit (prospektusok, filmek stb.). Küldjön tanártréningre egy-egy tanárt. Álljon kapcsolatban az osztályfőnökökkel, jelzésekre várva. Folytasson egyéni beszélgetéseket problémás gyerekekkel. Az egy közösséget érintő problémákat beszéljen meg 2-3 fős tanár csoportokkal. Tartson kapcsolatot az iskolaorvossal, védőnővel, a Gyermekjóléti Szolgálattal. Szükség esetén vegye igénybe segítségüket, küldjön gyerekeket az önismereti Pszichodráma Csoportba. 2.2.6.4.A Nevelési Tanácsadó által kínált lehetőségek  Önismeretei pszichodráma csoport, 14-17 éves fiúk és lányok részére.  Beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő tanulók fogadása.  Osztályfőnöki órák tartása kezdő osztályfőnököknél, a közösségformálás segítése céljából.  Logopédia.

2.2.6.5. A mindennapos testedzés feltételeinek biztosítása és tanulóink fizikai állapotának mérése 2.2.6.5.1. A mindennapos testedzés célja :  A mérések által bizonyítottan gyenge fizikai teherbíró képességekkel rendelkező ifjúság számára lehetőséget biztosítani, és motivációs bázist kiépíteni e téren a képességeik fejlesztéséhez.  A testi deformitások megelőzése, a meglévő elváltozások állapotának javítása szakszerű gyógytestneveléssel. A tanulók számára biztosított lehetőségek:       

10-12 éves korig mindennapos kötelező órarendbe iktatott testnevelésóra heti háromszor egy óra gyógytestnevelés heti egyszer 1 óra gyógyúszás heti kétszer 2 óra röplabda szakosztályi foglalkozás heti kétszer 2 óra kosárlabda szakosztályi foglalkozás heti egyszer 1 óra aerobic kosárlabda tömegsport foglalkozások kis és nagygimnazisták számára

21

 kerületi és budapesti diákolimpiákon részvétel atlétikában, úszásban, kosárlabdában, és az erre felkészítő edzések Rekreációs programok:  Sítáborok 10-18 éves tanulóink számára  Evezős vizitáborok 10-18 éves tanulóink számára  Kerékpártúrák 10-18 éves tanulóink számára Mindhárom esetben külön csoportot alkotnak az 5.-7. évfolyam tanulói és a 8.12. évfolyam diákjai. A foglalkozásokon az iskola tanulólétszámának kb. 30%-a vesz részt. Célunk, az ifjúság motiválásán keresztül, a szívesen mozgó, sportoló diákok számának növelése. 2.2.6.5.2.A tanulók fizikai állapotának mérése A mérések célja : - A tanulók általános fizikai teherbíró képességének vizsgálata, e képességek területén mutatkozó hiányosságok feltérképezése, a fejlesztő, felzárkóztató programok megtervezése. - A Közoktatási Törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettség fejlesztése. A mérések gyakorisága : A méréseket tanév elején szeptemberben és tanév végén májusban végezzük. A teszt megnevezése : Az Oktatási Minisztérium Testnevelési Bizottsága által készített tesztsor. Motoros tesztek fajtái, és az általuk vizsgált képességek:  ülésben előrenyúlás – hajlékonyság  helyből távolugrás – az alsó végtag dinamikus erejének mérése  sit-up teszt (felülések) – hasizom erőállóképessége  függés hajlított karral – a kar és a váll izomerejének állóképessége  10 x 5 méteres ingafutás – futási sebesség, fürgeség  állóképességi ingafutás – kardio-respiratorikus állóképesség A tesztek értékelése: Az értékelés a Testnevelési Bizottság által kidolgozott táblázatok alapján történik. Az eredmények országos adatbázisba való eljuttatása :  az iskolaorvoson keresztül

22

 Dr. Maxin Imre egyetemi docensen keresztül, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karára 2.2.7. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMUNK 2.2.7.1. Alapelvek, célok: Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. Általános célok, értékek:  az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt  a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés  a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése 2.2.7.2. Tanórai keretek Magyar nyelv és irodalom A tanulók  ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását  ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket  ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását  legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre  erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük  tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére  sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit

23

A tanulókban  alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség  növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával  fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével Történelem A tanulók  értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet  lássák a történelmi események összefüggéseit, logikáját  a gazdasági-társadalmi változásokból tudjanak következtetéseket levonni  tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására  ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete  legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni  értsék meg az egész világot érintő problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében A tanulókban  alakuljon ki a magyarságtudat, erősödjön a hazaszeretet  fejlődjön demokratikus öntudatuk, az aktív állampolgárság igénye  tudatosuljon, hogy mit jelent lojális állampolgárnak lenni, a megszerzett ismereteiket jól tudják alkalmazni konfliktusok kezelésében, döntési helyzetekben, és tudatosuljon a felismerés, hogy a világban zajló változásokért minden ember felelős a saját életén keresztül Hon és népismeret A tanulók  ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit  ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök) Idegen nyelv A tanulók  váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével  legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit

24

 tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit  legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni  állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön A tanulókban  alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben  fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika A tanulók  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával  tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni  logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön  tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait  váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására  ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni  Legyenek képesek reális becslésekre  Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban  alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás  alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Környezetismeret A földrajz és biológia tárgyak tantervébe integrálva Természetismeret A földrajz és biológia tárgyak tantervébe integrálva

25

Fizika A tanulók  váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára  ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit  ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat  tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra  mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni  ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá  ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók  ismeretrendszerének, világképének és képességeinek (anyagok megkülönböztetése, mennyiségi következtetések, becslések, kreativitás, rendszerszemlélet, határozott véleményalkotás, kommunikációs képességek, manuális készségek, együttműködés, figyelem, nyitottság a közvetlen és tágabb környezet felé…) fejlesztése  ismerjék meg a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen és szerves anyagok részecskeszintű szerkezetét, tulajdonságait, előfordulását, fontosságát, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatátukat  a biológiai rendszerekben résztvevő anyagok és lejátszódó folyamatok megértése segítse egészséges életmódjuk kialakítását: az egészséges táplálkozás, a testi és lelki higiénia tudatos vállalását, az élővilág egészének tiszteletét  az emberi szervezetre káros anyagok és ezek szervezetre gyakorolt hatásainak megismerése járuljon hozzá ahhoz, hogy tudatosan és határozottan tartózkodjanak ezek alkalmazásától  megértsék azt, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján  ismerjék fel saját mindennapi életükben a helyi és a globális környezeti problémákat, keressék a megoldást a gondokra, ismerjék a fenntartható fejlődés alapelveit, s ezt építsék be környezettudatos életmódjukba

26

Földrajz A tanulók  szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről  érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit  értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket  értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet  ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit  ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban  a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény  alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére  fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia A tanulók  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit  ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket  legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően  ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat  legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére  sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban  alakuljon ki ökológiai szemléletmód  alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség

27

Egészségtan A tanulók  ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait  sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat  ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében A tanulókat  ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására  segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában  segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében Ének-zene A tanulók  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát  ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait  fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban  vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét  tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek  fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra A tanulók  ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát  ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit  ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére  Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira  ismerjék a természetes alapanyagok használatát  legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak  legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni  legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően  ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését  tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre  kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket

28

Filozófia A tanulók  értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és természet egységének megbomlása  lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomrajutása  érzékeljék, hogy hogyan alakult ki a mai társadalmak manipulált fogyasztása  legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban  véleményezze az értékrend-változás negatív következményeit  értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha észszerűen használjuk azokat, és tisztelettel közelítünk hozzájuk Etika A tanulók  legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák  tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni  mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk A tanulókban  alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek  alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban  fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért Tánc és dráma A tanulók  tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel  legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.)  természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül  sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók  legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni

29

 legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására  ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket  használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre  futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket  rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen  szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket  ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások)  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével  a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit Testnevelés A tanulók  fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket  győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve  legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében  értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes  igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek  sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat A tanulókban  tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását  alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására  segítse az egészséges napi-, heti-, évszakos életritmus kialakulását

30

2.2.7.3. A nem hagyományos tanórai formák Művészeti tábor és a karácsonyi vásárra való készülődés Természetes anyagokkal hagyományőrző kézműves foglalkozásokkal környezetbarát díszítő és ajándéktárgyakat készítenek diákjaink, miközben a természetes anyagokat és technikákat tanulmányozzák (nemezelés, papírmerítés, gyertyamártás…), ezzel megismerve az emberi alkotásban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket. Múzeumlátogatás, múzeumi óra Történelmi filmklub Történelmi kirándulások A nyolcosztályos képzésben részt vevő diákoknak 7. osztályban eredi iskolát szervezünk május hónapban, környezetvédelmi témában. Diákpályázatokon veszünk részt (pl. Élő örökségünk, Helyi érték – helyi tanterv, Földtani örökségünk, Gondolat-ébresztő, Természet Világa diákpályázata). Akciókat szervezünk környezetvédelmi témákban (pl. hagyományosan a gyerekek gyűjtőmunkájával emlékeztek meg március 22-én a VÍZ VILÁGNAPJÁRÓL.)2005-ben és 2006-ban Öko-heti versenyekkel, kiállítással és rendezvényekkel emlékeztek meg a Föld napjáról. Megoldottuk a papír szelektív gyűjtését és elszállítását. Környezet- és természetismereti versenyeken, vetélkedőkön indítjuk tanítványainkat (pl. országos: Herman Ottó, Kitaibel Pál, Bugát Pál, Less Nándor, Curie, Balogh János, regionális: Árokszállásy Zoltán, megyei: Diószegi Sámuel, Bókay Árpád), rajz- és fotópályázatokon veszünk részt. 2.2.7.4. Taneszközök Ismerethordozók tanulók számára : Viszonylag nagy számban: Varga Zoltán: Állatismeret, Seregélyes-Simon: Növényismeret Az iskolai könyvtárban a csoportmunkához használhatóan (néhány példányban):

31

határozók, ökológiai (terep- és laboratóriumi) vizsgálatok elvégzéséhez kiadványok, térképek (pl. turistatérképek), ismeretterjesztő kiadványok (pl. nemzeti parkokról, tájakról, helyi értékekről) Tanárok számára : Szakmai-módszertani kiadványok, különös tekintettel a környezeti nevelésben nem hagyományos tantárgyakat tanítók segítésére (pl. Nádai Magda: Földanyai gondok, Történelem) A tanároknak szükségük van továbbképzésre, nevelésben megfelelő tudatossággal vegyenek részt.

hogy a környezeti

Eszközök: Multimédiás segédanyagok, videofilmek, Internet-hozzáférés – ezek használatához szükséges hardverek (laptop, projektor, tv, videó). Vízvizsgálati és egyéb terepi mérőkészletek (pl. környezetanalitikai kofferek) BISEL-méréshez felszerelés. Távcsövek, mikroszkópok (lehetőség szerint sztereo-mikroszkóp is legyen közte), digitális és tükörreflexes fényképezőgép, videokamera, meteorológiai állomás.. Transzparens- és diasorozatok, faliképek, plakátok 2.3.

KÖVETELMÉNYRENDSZERÜNK

A speciális területek követelményeit az SZMSZ és a Házirend részletesen szabályozza. A szaktárgyi követelmények a tantervekben fogalmazódnak meg. 2.3.1. A tanulókkal szemben támasztott követelmények: A tanulók váljanak képessé: - szorgalmas tanulásra, úgy, hogy igényességre és egyre nagyobb önállóságra törekednek (hiányzás csak indokolt esetben) - a Házirend magatartás, szorgalom és viselkedéskultúrával kapcsolatos kívánalmainak betartására - viselkedéskultúrájukat az erkölcs és az illem normái jellemezzék (egymás megbecsülése, felnőttek iránti tisztelet, udvariasság, türelmesség, kultúrált szép magyar beszéd általánossá válása, durvaságtól mentes társaskapcsolatokra való törekvés, étkezési és higiéniai előírások betartása, a környezet rendje, tisztasága és a közös tulajdon védelme)

32

- öltözködésükben legyenek mértéktartók és ezzel kapcsolatban is tartsák be a Házirend előírásait (ünnepi öltözék, testnevelési felszerelés) Ezen felvázolt alapvető kívánalmak betartásáért elsősorban az osztályfőnökök, de természetesen az iskola minden pedagógusa és végső soron maguk a tanulók is felelősek. Így válhatnak szokássá, meggyőződéssé és legideálisabb esetben magatartássá. Hisszük, hogy ez a cél nem illuzórikus és idővel ténylegesen realizálható eredménnyé válik. 2.3.2. A nevelőtestület számára támasztott követelmények: Az előbbiekben vázolt tanulói személyiséget csak hasonló tulajdonságokkal rendelkező pedagógus képes alakítani. Olyan pedagógus, aki - biztos szakmai tudással és pedagógiai, módszertani, didaktikai kultúrával rendelkezik és azt fejleszteni, korszerűsíteni igyekszik: - tiszteli kollégáit és együttműködik a szülőkkel - tervszerű munkát végez, munkájában igényes, pontos fegyelmezett, tudatában van munkája jövőformáló szerepének - okosan szereti tanítványait, igyekszik minél több értéket közvetíteni (mind tanítványaival, mind önmagával szemben szigorú) - nevelőmunkájában a gyermekcentrikusság, tolerancia, egyéni bánásmód, türelem tükröződik, képes megbocsátani, konfliktusmegoldó készséggel rendelkezik. - igyekszik a többi pedagógussal együtt a jó tanári közösség kialakítására és egymáshoz közelít magatartási és tanulmányi elvárások állítás (csak egységes követelményrendszer hatékony) 2.3.3. Elvárások a szülőkkel szemben: - kísérje rendszeresen figyelemmel gyermeke iskolai eredményeit - működjön együtt az iskolával a közös nevelési célok megvalósításában - tudásának, foglalkozásának megfelelően segítse az iskolát, ha lehetősége adódik. 2.4.

TEVÉKENYSÉGRENDSZERÜNK A NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI Az iskolai tevékenységrendszernek a személyiség sokoldalú fejlesztésén kell alapulnia. A tartalmi tényezők megállapításakor egyrészt figyelembe kell venni a gyermekek fejlődés-lélektani jellemzőit, másrészt számolni kell az egyes életkorok sajátosságaival, teljesítőképességeivel.

33

Iskolánk tevékenységrendszerét három fő terület összpontosítjuk: - Tanítási - tanulási tevékenység - Az egészséges életmódra irányuló tevékenység - A tanórán kívüli nevelési-oktatási tevékenység

kimunkálására

Az iskola pedagógiai munkájában a legfontosabb a tanítás-tanulás tevékenysége, amelynek középpontjában a motiváló tényezők állnak. Különböző tanulás-lélektani vizsgálódások azt bizonyítják, hogy a gyermekek tanulását elsősorban a pozitív megerősítés (dicséret) segíti elő. A sikerélmény kitartó tevékenységre sarkall és teljesítményképes tudást eredményez. A magasabb évfolyamokon segíteni kell a tanulók továbbtanulási céljait megtalálni, mert a határozott jövőkép szintén erős motiváló tényező. Az iskolának le kell mondania arról az illúzióról, hogy "kész" tudást adjon. Feladata, hogy szilárd alapokat teremtsen, tegye nyitottá, fogékonnyá az értékek befogadására a fiatalokat és kreatívvá a szerzett készségek alkalmazásában. Minden ez irányú tevékenységet a szemléletesség, a cselekedtetés, az önálló munkáltatás és differenciáltság hasson át! 2.4.1. Tanítási-, tanulási tevékenységek 2.4.1.1 A speciális tanulási tevékenységek köre évfolyamonként: 5.-6. évfolyam:

Anyanyelvi és számolási készségek megerősítése. Az első élő idegen nyelv tanulásának megkezdése. Ezenközben a tanulási tevékenységnek céltudatos tevékenységgé kell alakulnia Tantárgyi kötődés erősítésével a későbbi pályaválasztást segítjük elő.

7.-8. évfolyam: Latin nyelv és számítástechnika valamint a természettudományi tárgyak megjelenése. Megfigyelések írásbeli lejegyzésének képessége. Értelmezési képességek fejlesztése törvények, szabályszerűségek megismerésével. Indoklási, bizonyítási képesség fejlesztése. A tanári vázlat tanulói jegyzeteléssel bővül. 9.-10. évfolyam: szaktudományok oktatása folyik, második élő idegen nyelvet is oktatunk. Tananyag önálló feldolgozása is lehet utólagos megbeszéléssel, konzultációkkal, de előre megadott szempontok szerint. A szövegértési és

34

szövegalkotási képesség intenzív fejlesztése mind szóban, mind írásban. Az elvont gondolkodásmód továbbfejlesztése, a problémamegoldó képesség kiemelt fejlesztése. Informatikai képesség fejlesztése - könyvtár - személyi számítógép - internet 11.-12. évfolyam: Elmélyülés a szaktudományokban, a felvételire való felkészülés. Minél több egyéni munka. 2.4.1.2. Tehetséggondozás (részben itt használjuk fel az egyéni foglalkozásra szánt időkeretet) A mi iskolatípusunk épp azért jött létre, hogy tehetséges gyerekek ne kallódjanak el. A tehetséggondozásban a pedagógusok szerepe nagy hatású. Például az a gyerek, akit a pedagógusok "lebecsülnek" rosszabbul, akit "túlbecsülnek" jobban teljesít. A tehetséges gyermekekkel, fiatalokkal rendszeresen foglalkozni kell. Adottságaikat a tanítási órákon felfedezzük, majd továbbfejlesztjük szakkörökön, versenyelőkészítő foglalkozásokon, fakultáción. Idézzük most Szentgyörgyi Albertnek idevonatkozó gondolatát: "Táplálni kell őt könyvekkel, külön feladatokkal, gyakorlatoztatni kell az agyát, hogy tudjon futni, de nem szabad belőle extra valakit csinálni, mert az elrontja. És vigyázni kell, hogy el ne nyomjuk! Van egy téveszme, hogy a lángelmét nem lehet elnyomni, az utat tör magának. Csudát tör utat! Nincs könnyebb dolog, mint egy lángelmét elnyomni, mert az nagyon érzékeny. Azt úgy el lehet fújni és taposni, mintha ott sem lett volna." 2.4.1.3. A lemaradók segítése a felzárkózásban (részben itt használjuk fel az egyéni foglalkozásra szánt időkeretet) - a társaik segítségét igénybe véve - tanári irányítással - tanári korrepetálással

35

2.4.2. Egészséges életmódra nevelés 2.4.2.1. Személyi higiénés nevelés 5.-6. osztály:

Erősíteni kell a testápolást, azon belül a tisztálkodást, bőrápolást, haj-, kéz-, körömápolást, a szájhigiéniát. A kislányokat fel készíteni a menstruációra és az ezzel járó tisztálkodásra, viselkedésre. Időjárásnak megfelelően, rétegesen öltözködjön. Minden nap tiszta fehérneműt hordjon. Ismerjék a mozgás fontosságát és a helyes étkezési szokásokat.

7.-8. osztály:

Tudatosuljanak a testápolás alapvető szabályai, tisztálkodási eszközök használata. Tanulják meg testük működését, a nemi szervek felépítését, tisztántartását. Legyen fogalmuk a fogamzásgátlásról, a menstruációról és a szexuális élet higiéniájáról. Tudjanak önállóan az időjárásnak megfelelően öltözködni. Ismerjék a dohányzás, alkohol, drogfogyasztás veszélyeit. Legyen igényük a rendszeres testmozgás.

9.-12. osztály:

Sajátítsa el, hogy miért és hogyan kell testünket ápolni. Helyesen és megfelelően használja a kozmetikai szereket. Legyen tisztában a helytelenül alkalmazott kozmetikai szerek ártalmaival. Tudja a menstruáció jelentőségét, a fogamzást, a fogamzásgátlást, a szexuális élet alatti viselkedés szabályait, higiéniáját. Készüljön fel a terhességre, házasságra, tudja, hogy mi vár rá. Tudják a férfiak és a nők élettani különbségeit. Alakuljon ki a felelősségtudat a szexuális életre. Tudja nemi betegségek tüneteit. Legyen tisztában az AIDS terjedésével, megelőzésével. A szenvedélybetegségekhez vezető dohányzás, alkohol és drogfogyasztás következményeinek ismerete. A rendszeres testmozgás fontosságát nem csak ismerik, hanem a testmozgás igényükké vált. Helyes táplálkozási ismeretekre tegen szert..

36

2.4.2.2. Környezeti higiénés nevelés: 5.-6. osztály:

Tartson rendet szűkebb-tágabb környezetében. Óvja környezete tisztaságát. Ismerje a szelektív szemétgyűjtés fogalmát. Törekedjen az újrahasznosított papírok használatára. Érezze fontosságát az állatok téli etetésének, a nemzeti parkok jelentőségének, védelmének. Legyen tisztában a levegő, víz, a talaj szennyező anyagaival, ezek káros hatásaival. Ismerje fel az ember és természet környezetkárosító hatásait, a megelőzés és a megoldás lehetőségeit. Kiránduláskor környezetbarátként viselkedjen.

7.-8. osztály:

Legyen tisztában a zajártalommal, megelőzésével. Értékelje a házkörüli munkát. Tudatosuljon az egyén és a társadalom felelőssége az egészséges környezet megvalósításában. Országjárás kultúrája.

9.-12. osztály:

Felelősségérzet a Föld élőlényei, az élet tisztelet iránt. Legyen tisztában az állat- és növényvédelem fontosságával. Alkalmazni tudja az ember és természet környezetkárosító hatásainak megelőzését és megoldás lehetőségeit.

2.4.3. A tanórán kívüli oktatási-, nevelési tevékenység Célja: - a személyiségfejlődés elősegítése - pihenés, regenerálódás biztosítása - szórakozás, játék biztosítása - művelődés biztosítása Ezekhez kapcsolódjanak élmények, az érzelmi élet fejlesztése és a társas kapcsolatok alakítása. Tevékenységi területek: - Szakkörök - matematika-, számítástechnika-, színjátszó-, természetjáró szakkör, elsősegélyszakkör, öko-szakkör - Énekkar - Tehetséggondozás - Számítástechnika-terem használat

37

- Sportkör, tömegsport (kosárlabda, kézilabda, aerobik) - Táborok (művészeti-, sí-, biciklis-, vízi-, vándortábor, balatoni tábor). - Diákcserék (német, francia, olasz, holland, spanyol, erdélyi). - Tanulmányi kirándulások. Az alsó három évfolyam számára erdei iskola. - Hagyományos programok - tanévnyitó, tanévzáró - gólyabál - nemzeti ünnepek - szalagavató bál - farsang - ballagás - Erzsébet-nap - Karácsonyi koncert és vásár - ökohét - Tanulmányi versenyeken való részvétel (iskolai, kerületi, országos) - Sportversenyeken való részvétel (iskolai, kerületi, budapesti) Szülői értekezleten (különösen az alsóbb évfolyamokban) fel kell hívni a figyelmet a szabadidő-irányítás felelősségére a szülői ház részéről is. 2.4.4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés alapszintje az osztály, a tanítási órák, osztályfőnöki órák, osztálykirándulások. Az iskola közösségéhez való tartozás szintjei: minden szabadidős program, táborok, iskolai versenyek, szakkörök, színjátszás, diákcserék, amelyen több osztály, több évfolyam is részt vesz. A közösségfejlesztést segítik az iskola hagyományai, hagyományos rendezvényei . Feladatok- - tudatos osztályfőnöki tevékenység - a hagyományos programok megszervezése, bővítése

38

2.4.5. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Azon osztályokban, ahol ilyen problémákkal küzdő tanulók vannak mikrotestületi értekezleteken beszélik meg a pedagógusok a közös fellépés, cselekvés és segítés módozatait. 2.4.6. Gyermekvédelmi feladatok Az iskola gyermekvédelmi felelőse az osztályfőnökkel együttműködve figyeli és segíti a bizonytalan családi háttérrel rendelkező tanulókat gondoskodik a későn felszínre kerülő beszédhiba, diszlexia, diszgráfia felméréséről és kezeléséről gondoskodik előadások szervezéséről a szenvedélybetegségek megelőzésének témakörében (pl. Kompánia Alapítvány) 2.4.7. Szociális szolgáltatások - étkezési lehetőség - ebédelés alatti ügyelet - rendszeres egészségügyi vizsgálatok, iskolaorvosi szolgálat - napközi és tanulószoba nincs, arra igény eddig nem mutatkozott 2.5.

ESZKÖZRENDSZER A megválasztott módszerek összhangban vannak a nevelői szabadsággal, az eszközök használata pedig egyrészt a pedagógiai kultúráltság, másrészt rendelkezésre álló feltételek függvénye. Pedagógusaink hatékonyan használják meglévő audiovizuális eszközeinket. Magnók, videók, írásvetítők elegendő mennyiségben, de nem mindig megfelelő minőségben állnak rendelkezésre. 2005 őszén a számítástechnika terembe korszerű gépek, monitorok kerültek, és 2 nyelvi laborral is gazdagodott iskolánk. A számítógép-és internet-használat rendszeressé vált. Feladataink:- A szaktantermek felszereltségének bővítése (az eszközellátottság nem megfelelő) és tanulókísérleti eszközök beszerzése. - Sportszer-ellátottság is hiányos, új eszközöket kell beszerezni, illetve a régieket javítani. - A tanári és tanulói könyvtár és a videotár-kezdemény egyesítése, olvasóterem létrehozása.

39

Probléma, hogy nincs az egész iskola befogadására alkalmas díszterem, klub. Különösen télen, amikor az udvar nem használható, nincs elegendő tornaterem. 2005-ben a Magilla kondícionáló terem bérleti szerződése lejárt, a helyiségben jelenleg korszerű edzőterem kialakítása van folyamatban.. 2.5.1. Részletezve az egyes tantárgyak eszközigénye Több tantárgy tanításához igény: - valamennyi tanterem felszerelése multimédiás eszközökkel - könyvtárfejlesztés: 10-14 éves korosztály olvasmányai ill. szakirodalom - tantermek kézikönyvtárral való felszerelése (kb. 30 kötet) - videotár fejlesztése, DVD-tár kialakítása - oktatóprogramok (CD-ROM-ok) beszerzése - korszerűbb táblák Irodalom: - oktatást segítő Cd-k, videótár bővítése, kötelező- és ajánlott olvasmányok könyvtári beszerzése több példányban, szakkönyvek, új tankönyvcsaládok példányainak beszerzése Mozfókép és médiaismeret: - videokamerák, vágóasztal a mozgókép- és médiaismeret tanításához Történelem: - magyar nyelvű falitérképek Matematika: - szemléltető eszközök Informatika: - a számítógépterem folyamatos karbantartása, korszerűsítése Biológia: - kémiai anyagok a tanulókísérletekhez -

szövettani, szervszövettani metszetek, ill. kivetíthető, diaképes metszetek - szétszedhető modellek (szem, bőr stb.) - rovarok testtájai modell - virág modell - egyszikű, kétszikű változatban - vérnyomásmérő és sztetoszkóp (egészségtanhoz)

40

- elsősegélynyújtási alapeszközök (egészségtanhoz) - a dohányzás hatását benutató modell - tenyészkeret - készlet a levegő elemzéséhez Nyelvek: - a legújabb nyelvkönyvek, munkafüzetek, hanganyagok, tanári kézikönyvek, munkafüzetek a tanítás élvezetessé tétele ill. a témák naprakészsége érdekében - kétnyelvű és egynyelvű szótárak - nyelvtani összefoglalók, tesztgyűjtemények - szöveggyűjtemények - idegen nyelvű irodalmi művek, mese-gyűjtemények - írásvetítőhöz fóliák - szemléltető eszközök az alsóbb évfolyamokba: bábok, óra.... Latin: - ezek mellett múzeumi műtárgymásolatok Kémia: - demonstrációs kísérletekhez szükséges eszköz és vegyszerkészlet - modellkészletek - oktató cd-k - modellkészlet Fizika: - víz és gáz vezetékek felújítása, ill. kisfeszültségű vezetékek kialakítása a tanulóasztalokhoz. - szemléltető, kísérleti eszközök, tanulókísérleti eszközök nagy mennyiségben (részletezve a tantervben) - projektor, laptoppal - internet-kapcsolat Földrajz: - térképek (30 db) - transzparens sorozatok (7 db) Testnevelés: - az eszközök folyamatos fejlesztése, a konditerem felszerelése Életvitel és gyakorlati ismeretek: - kabinet berendezése az ételkészítési munkálatok végzésére - textíliák, varrógép - elsősegélynyújtáshoz segédanyagok, szemléltető eszközök - KRESZ-hez szemléltető táblák

41

- kerékpár szereléséhez eszközök Vizuális kultúra: - művészettörténet diasorozat - vágóprogram, kamerák - az informatikai háttér fejlesztése Ének-zene: - CD-k - a zongora rendbehozatala Könyvtár: A tanári és diákkönyvtár egyesítése és korszerű felszerelése az iskola I. szintjén. 3.

A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT ALAPJAI Az 1998-ban először megfogalmazott pedagógiai programunk az 1992-óta folytatott fejlesztő tevékenységünk eredményeként jött létre. Így a minőségbiztosítás azon rendszerelemeit határoztuk itt meg, amelyek már funkcionálnak az intézményben, kiegészítve és egységesítve azokat a partnerközpontúság jegyében.

3.1.

AZ ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZER

3.1.1 Ellenőrzés Az ellenőrzés történhet szóbeli röpdolgozat, házi dolgozat íratásával.

feleltetéssel,

nagydolgozat,

Megállapodott a testület abban, hogy szóbeli feleltetésre nagy szükség van a tanulók kifejező képességének fejlődése érdekében, de nem minden tárgyban azonos súllyal és rendszerességgel. Magyarból, történelemből, nyelvekből szinte minden órán kell feleltetni, reál tárgyakból is, de itt a pontozásos osztályzat – kialakításnak gyakoribb a lehetősége. Kevesebb a szóbeli feleltetés matematikából, inkább csak a tételek bizonyítására szorítkozik, ami fontos a megértés ellenőrzése miatt. Számítástechnikából szinte csak gyakorlati számonkérés van. Nagydolgozat írására (egy héttel előbb bejelentve azt a tanulóknak) legalább annyiszor kerül sor az év során, mint a tantárgy heti óraszáma.

42

Röpdolgozatot iratunk, ha a tananyagban részösszefoglaláshoz jutunk, vagy ha ellenőrizni akarjuk, hogy értik-e tanulóink a tananyagot. Mivel a dolgozatírásnak csak akkor van értelme, ha a tanuló és a tanár számára is gyors visszajelzést ad, nem fordulhat elő, hogy két kijavítatlan dolgozat után harmadikat is irat a pedagógus. A javításnak 15 munkanapon belül meg kell történnie. Házi dolgozatot (évi egy alkalommal) felsőbb évfolyamokon magyar irodalomból iratunk, de más tantárgyból is lehet, szorgalmi feladatként. A házi feladatokat, ha nem is minden alkalommal, és nem is azonos mélységben, de rendszeresen ellenőrizzük, hogy diákjaink tudják, jól dolgoztak-e és érezzék, nem lehet hanyagolni a házi feladatok elkészítését, mert az hozzátartozik a tanulási, gyakorlási folyamathoz. A füzeteket az alsóbb évfolyamokban félévente egyszer mindenképpen ellenőrizzük. Később, ha már kialakult az elvárásoknak megfelelő füzetvezetés, szúrópróbaszerűen, illetve a feleléssel párhuzamosan nézzük át a diákok füzetét. A tanár által direkt módon nem közvetített tudást az Erzsébetnapi pályázatok kiírásakor és értékelésekor ellenőrizzük, vagy kiselőadások alkalmával. Sok tanuló számára inspiráló, ha plusz tudását bemutathatja, ezért dicséretet, osztályzatot kap. (Ez a gyengébb eredményt elérők javításának is lehetőséget kínál.)

3.1.2. Mérés Teszt jellegű mérést a nyelvtanárok alkalmaznak gyakrabban, ha a felkészítésben közelednek a nyelvvizsgához, de számítástechnikában, kémiában és történelemben is alkalmazzuk ezt a mérési módot. Általában azonban dolgozatot iratunk. Évfolyamokra kiterjedő dolgozatot, egységesen a 9 év vége felé történelemből iratunk, felkészítve diákjainkat ezzel az érettségi írásbelire. A 11. évben próba érettségi van történelemből.

43

A 12. évfolyamon magyarból és matematikából tartunk próba érettségit. Sok esetben azonos tanár tanítja egy évfolyam mindkét osztályát, így hasonló dolgozatot irat, de itt sem azonosat, mert akkor órarendi változtatást kellene végrehajtani. A dolgozatok javításánál alkalmazott pontozási rendszerünk az évek során kialakult, közelít az érettségi követelményekhez. Ha átfogó dolgozatot iratunk, lehet enyhébben osztályozni. Ha egyszerűbb a téma, kisebb tudásanyagot ölel fel, szigorúbb a mérce. A dolgozatokat a tanárok állítják össze. Külső mérés ritkán van: a versenyek, érettségi, ill. egy-egy felmérés, amihez csatlakozunk, ha úgy látjuk, érdemes.Természetesen az Országos Közoktatási Intézet felmérésein rendszeresen részt vesznek a diákok. Helyzetfeltáró mérést akkor alkalmazunk, ha a tanulók hanyagolják a tárgyat. Ilyenkor jó ütköztetni őket saját nem megfelelő teljesítményükkel, tehát jó, ha maguk javítják a saját dolgozatukat, vagy füzetet cserélve egymásét korrigálják.

3.1.3. Értékelés Ha csak lehet, szövegesen is értékeljük a tanulói teljesítményt. Különösen szóbeli feleleteknél és félévkor, év végén, ügyelve arra, hogy értékelésünk ne legyen sértő, segítse a tanulót hibái kiküszöbölésében, ösztönözzön a jobb munkára, vagy dicsérjen. Tantárgyanként minimum 3 jegyet adunk egy félévben. Osztályozzuk: - a tanuló tudását, teljesítményét - konkrét tananyag elsajátítását -

órai közreműködést (együttműködés, vitakészség, véleménynyilvánítás)

- nehéz kérdéseknél, problémánál gondolkodást, ügyes megoldást

44

aktivitás, a

logikus

- házi feladatokat, a feleletbe beszámítva, vagy különösen jó, vagy hanyag -

kiselőadásokat

-

szorgalmi feladatokat

-

könyvtárhasználatot, kutatómunkát

-

versenyeredményeket

-

gyűjtőmunkát

ha

A félévi osztályzatot a kapott jegyek alapján, nem szigorúan a matematikai átlag szerint alakítjuk ki. Kétes esetben döntő a nagydolgozat eredménye. Az év végi osztályzatok kialakításánál a második félév kissé nagyobb súllyal esik a latba. Mind a félévi, mind az év végi osztályzatoknál figyelembe vesszük a tanuló önmagához viszonyított fejlődését, igyekezetét, de a folyamatos „lustaságot” is. Az órai munkát szövegesen és pontozással is értékelhetjük. Ha az írásbeli munka, dolgozat kisebb része nem önállóan született, akkor ezt a részt kihagyjuk az értékelésből. Nagyobb lélegzetű kollektív munka minden résztvevő számára elégtelen. A diákok a magatartás- és szorgalmi jegyek értékelésében részt vesznek. Az iskola vezetése a pedagógiai munkát az óralátogatások alkalmával, osztályozó konferenciákon, mikrotestületi értekezleten, valamint a félévi és év végi értekezleteken értékeli. Sajnos a neveléssel elért emberi értékek nehezebben mérhetők, pedig a legfontosabbak.

45

Óra elemzési szempontok (önellenőrzéshez is) 1.

A munka megszervezésének módja (frontális, csoport és egyéni munka aránya) 2. A szaktárgyi pontosság, a szaknyelv használata, a téves megjegyzések korrigálása 3. Az alkalmazott szemléltetés minősége, az eszközhasználat formái 4. Az órát vezető tanár kérdés-kultúrája (a megfigyelésre, a felfedeztetésre és a problémamegoldásra irányító kérdések minősége) 5. A tanári magyarázat világossága, érthetősége és az anyanyelv használatának szakszerűsége 6. A jó és a gyenge tanulók arányos aktivizálása, a differenciálás mértéke (a tehetséggondozás és felzárkóztatás aránya) 7. Az órai feladatmegoldások nehézségi foka és a házi feladatok illeszkedése az órai munkához 8. Értékelési lehetőségek kihasználása (szóbeli, írásbeli) 9. A tanulók viselkedési kultúrájának fejlesztésére adódó alkalmak kihasználási aránya 10. Az óra hangulata 3.1.4. Dokumentálás és visszacsatolás A jegyeket a szaktanár beírja a naplóba, havi rendszerességgel akkor is, ha önálló osztályozó füzetet vezet. A dolgozatírás tényét a naplóban rögzítjük. Ezután a tanulókkal beíratjuk az ellenőrzőbe az osztályzatokat. Az ellenőrzőket legalább 3 havonta megnézi az osztályfőnök, egyezteti, hogy a beírt jegyek összhangban vannak-e a naplóval. A gyengén álló tanulók szüleit írásban is értesítjük, legkésőbb az esti fogadó órák előtt. Az írásbeli munkákat a tanév végéig megőrzi a szaktanár, majd a nagydolgozatokat leadja az iskolatitkárnak, aki azokat még egy évig megtartja. A nagydolgozatok javításánál a részpontszámokat is feltüntetjük, a hibákat egyértelműen jelöljük, hogy mind a gyerek, mind a szülő számára egyértelmű legyen. A tanuló és az osztály a dolgozatjavítási órán értesül a dolgozat értékelésének módjáról, a ponthatárokról a kiemelkedő eredményekről és

46

a gyakori hibákról, majd minden diák kézbe kapja dolgozatát. Ha kérdése van, felteheti a szaktanárnak. A szülő az ellenőrző útján értesül az osztályzatokról, de fogadóórán meg is tekintheti a dolgozatot. A munkaközösségek megbeszélik a javítás általános elveit. Közös dolgozat esetén az eredményeket is összehasonlítják. Az érettségi értékelésénél figyelünk az ott megadott pontozásra, a pontok osztályzatra való átváltására. Az eredményből pedig okulunk, a későbbiekben felhasználjuk. Az érettségi elnökök elismerése biztató, az építő bírálatot megszívleljük, odafigyelünk az észrevételekre. Az eredmények dokumentálását, a naplókat az igazgatóhelyettesek félévente kétszer ellenőrzik. Az igazgató az év végén a bizonyítványok aláírásakor a naplókat és az anyakönyveket is átnézi és az esetleges hiányosságokat az osztályfőnökökkel javíttatja. 3.1.5 Egyéb 1.

Az iskola versenyezteti részeként.

tanulóit, a tehetséggondozás

2.

Házi versenyeket általában tanítási idő alatt tartani nem lehet a tanítási óra védelme miatt, annak ellenére, hogy a verseny fontos része a tanításnak, tanulásnak is. Kivétel csak az, ha a versenyfeladatot minden tanuló megoldja.

3.

Versenyeken a tantárgyban jeles vagy jó eredményt elért tanuló vehet részt.

4.

Délután rendezendő versenyek napján a tanuló csak 12 óráig köteles a tanítási órákon részt venni. Aki magasabb fordulóba jutott, vagy OKTV szintű versenyen vesz részt (11., 12. évfolyamon ), a verseny napján hiányozhat.

5.

Sporttáborba, diákcserére csak az a tanuló mehet, akinek részvételéhez az osztályfőnök hozzájárult.

47

fontos

6.

3.2.

Sporttáborokat általában csak tanítási szünetben lehet rendezni. Az igazgató engedélyezheti a tábor tanítási napra eső meghosszabbítását indokolt esetben. Év elején a tantestület megállapodása alapján csak korlátozott napot lehet igénybe venni.

A MAGATARTÁS ÉS A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE

3.2.1. A magatartást minősítő osztályzat tartalma A magatartás osztályzat megállapításakor figyelembe kell vennünk: - a tanulónak az iskolaközösség egészéhez és egyes tagjaihoz való viszonyát, - a házirend előírásainak betartását, - milyen jutalmazásban vagy büntetésben részesült az előző félév folyamán. "Példás” a magatartása annak, akinek viselkedése iskolán belül és kívül egyaránt pozitív példaként állítható (a környezete) társai elé. Fegyelmezett, betartja az iskola házirendjét és másokat is erre ösztönöz. Igyekvő, szívesen vállal feladatokat és azokat megbízhatóan elvégzi. Tevékenységében figyelembe veszi mások érdekeit is, jó szándékú, becsületes, segítőkész, udvarias. A félév során említésre méltó büntetésben nem részesült, igazolatlan óráinak száma nem haladja meg a hármat. "Jó" az a tanuló. aki beilleszkedik a közösségbe, annak munkáját nem hátráltatja alkalmanként kisebb feladatokat igyekezettel teljesít. Viselkedése fegyelmezett, komolyabb elmarasztalásban a félév során nem részesült, igazolatlan óráinak száma nem több hatnál. "Változó" minősítést kapjon az a tanuló, aki tudatosan nem árt a közösségnek vagy társainak, de számítani nem lehet rá, tartósan nem képes magát fegyelmezni. A házirend előírásait hiányosan teljesíti, a közös tevékenységekben való részvétele ingadozó, társaival illetve tanáraival szemben időnként figyelmetlen, udvariatlan. "Rossz" magatartású az a tanuló, aki szándékosan árt a közösségnek, illetve egyegy társának. A házirend előírásait folyamatosan megszegi vagy egy-egy

48

alkalommal durván vét az ellen. (Tanáraival, társaival tapintatlan, goromba.) Fegyelmezetlenségén változtatni, hibáit kijavítani nem igyekszik. Valamilyen súlyos büntetési fokozata (igazgatói intő, rovó) van, illetve 10 óránál több az igazolatlan mulasztása. 3.2.2. A szorgalmat minősítő osztályzat tartalma A szorgalom elbírálásánál azt kell figyelembe venni, hogy a tanuló teljesítménye, munkafegyelme és órai aktivitása mennyire felel meg a képességeinek. "Példás" a szorgalma annak a tanulónak, akinek tanulmányi munkájában megmutatkozik a tudásszerzés igénye, munkáját egyenletesen, pontosan, megbízhatóan végzi. Határozott érdeklődése van, s az érdeklődési körébe tartozó tantárgyakban esetenként többet nyújt a kötelezőnél. Munkáját önállóság jellemzi. "Jó" szorgalmú az a tanuló, aki az órán figyel, rendszeresen és megbízhatóan dolgozik, de a szorosan vett iskolai tananyagon túl érdeklődést nem mutat. "Változó" osztályzatot kapjon az a tanuló, akinek a tanulmányi munkában való részvétele ingadozó, állandó ösztönzést igényel. Az órákon a figyelme észrevehetően elkalandozik. Az egy vagy több tárgyból bukott tanuló szorgalom érdemjegye nem lehet változónál jobb. "Hanyag" az a tanuló, aki tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait (gyakran) nem végzi el. Munkáját érdektelenség, közöny jellemzi.

49

3.3. AZ ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS FORMÁI, RENDJE, SZEREPE, KORLÁTAI ÉS A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SÚLYA Az írásbeli beszámoltatás célja: a.) a szaktanár fel tudja mérni a képességek és készségek, a tárgyi tudás meglétét, fejlődését; b.) értékelés, visszajelzés a tanulónak az általa megszerzett és alkalmazott tudásról; c.) módot ad a szaktanárnak, hogy teljesítse osztályzatadási kötelezettségét. Az iskolai írásbeli beszámoltatás lehet: 1. Témazáró dolgozat Ebben a diák egy nagyobb időszak, témakör tanulmányairól ad átfogó képet. A feladat jellegéből adódóan: - a dolgozat megíratását összefoglaló, rendszerező óra előzi meg; - a dolgozatírás időpontját egyeztetni kell a tanulócsoporttal, törekedve arra, hogy minden tanuló jelen legyen e megmérettetésen; - figyelni kell a diákok terhelhetőségére is: egy tanulóval egy tanítási napon egy témazáró dolgozat íratható, ezért annak megbeszélt időpontját legalább egy héttel az írás előtt rögzíteni kell a haladási naplóban; - a dolgozat elkészítésére hosszabb felkészülési, kidolgozási időt kell biztosítani (1-2 tanítási óra); - a munkák elbírálásakor törekedni kell a minél objektívebb értékelésre, esetenként „javítókulcs” használatára, melyet a diákokkal ismertetni kell; - a dolgozatokat a megíratásukat követő 15 munkanapon belül ki kell javítani és írásban osztályzattal értékelni; - minden tanulónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kijavított dolgozatát megtekinthesse, az értékelés elveit megismerhesse, esetleges kérdéseit a javítással és értékeléssel kapcsolatban feltehesse; - a megtekintés után a tanulók dolgozataikat visszaadják - egyéves megőrzésre - a szaktanárnak. 2. Röpdolgozat Az aktuális tananyag vagy kisebb tananyagegység átfogó számonkérése céljából írja a tanulócsoport, a szaktanár belátásától függően előre bejelentett időben vagy meglepetés szerűen. Jellegéből adódóan: - időtartama a kitűzött feladatoktól függ (maximum 1 tanítási óra); - a munkák elbírálásakor törekedni kell a minél objektívebb értékelésre, esetenként „javítókulcs” használatára, melyet a diákokkal ismertetni kell; - a dolgozatokat a megíratásukat követő két héten belül ki kell javítani és írásban osztályzattal értékelni; - kijavított és írásban értékelt munkáját a tanuló visszakapja és megtarthatja.

50

3. Tanórai ellenőrző dolgozat Az aktuális tananyag, a megtanult házi feladat ellenőrzésére, mérésére szolgál. Ebben egy vagy több kijelölt feladat megoldásáról adnak számot az erre kiválasztott tanulók. (Írásbeli feleltetés.) A feladat jellegéből következik: - egyik óráról a másikra íratható, bejelentési kötelezettség nélkül, „meglepetésszerűen” is; - nem kíván hosszú felkészülési és kidolgozási időt; - javítása, értékelése csak általános pedagógiai elveket követhet (legyen korrekt, érthető, elfogadható); - kívánatos egy héten belül a javítás és értékelés; - kijavított és írásban értékelt munkáját a tanuló visszakapja és megtarthatja. 4. Iskolai szintfelmérő dolgozat A szakmai munkaközösségek joga, hogy a kitűzött vizsgákra való készülést és tárgyi tudást előzetes írásbeli felmérésekkel is segítse, mérje. Ezek a záróvizsgák sikerességét szolgálják. Ezért előzetes ismétlés és felkészítés után a tanulóktól számonkérhető az alsóbb évfolyamok tananyaga is. Az iskolai szintfelmérő dolgozat: - idejét, tartalmát, javításának és értékelésének módját a szakmai munkaközösség határozza meg (egységes útmutató - objektív elbírálás); - ideje előre tervezett, amit az érintettekkel időben ismertetni kell (éves tervezés); - minden tanulónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kijavított dolgozatát megtekinthesse, az értékelés elveit megismerhesse, esetleges kérdéseit a javítással és értékeléssel kapcsolatban feltehesse; - a megtekintés után a tanulók dolgozataikat visszaadják a szaktanárnak. 5. Központi szintfelmérő dolgozat - a „Tanév rendje” rendelet tartalmazza a megíratásának időpontját és körülményeit; - értékelése központi utasításoknak megfelelően történik; - eredményének a tanév végi osztályzatba való beszámítása a nevelőtestület döntésétől függ; - az érintetteket időben tájékoztatni kell a rendelet előírásairól, az értékelés szempontjairól; - minden tanulónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kijavított dolgozatát megtekinthesse, az értékelés elveit megismerhesse, esetleges kérdéseit a javítással és értékeléssel kapcsolatban feltehesse; - a megtekintés után a tanulók dolgozataikat visszaadják a szaktanárnak. 6. Házi dolgozat - előre megbeszélt határidőre beadandó írásbeli feladatmegoldás; - a diák tudja, hogy a tanár a beadott munkáját elbírálja esetenként osztályozza is; 51

- lehet kötelező vagy fakultatív (szorgalmi) feladat. A nagyobb írásbeli dolgozatok (témazáró dolgozatok; központi szintfelmérő dolgozatok) tervezett időpontját a tanmenetek ill. az iskolai szakmai munkaközösségi tervek is tartalmazzák, az egyéb ellenőrző és röpdogozatok kitűzésének idejéről és módjáról a szaktanár dönt. Minden számonkérés eredményét a szaktanárnak rögzítenie kell az osztályozó naplóban, a tanulónak az ellenőrzőben. Az írásbeli munkáknak a tanulók értékelésében betöltött súlyát a 3.1.1 Ellenőrzés c. fejezetben már részleteztük.

4.

AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE Az iskolába való belépés feltétele : helytállás a felvételi vizsga központi írásbeli és szóbeli részén. Anyanyelvből és matematikából van írásbeli felvételi, az első négy év anyagából. A szóbelin az olvasást, szövegértést és a logikus gondolkodást vizsgáljuk. Az iskolában eltöltött nyolc tanév alatt az oktató tanárok a munka közösségekkel egyetértésben végeznek rendszeresen különböző szintű felméréseket. Aki ezeket a felméréseket elfogadhatóan teljesíti, eljut az érettségiig. Nem kötjük külön vizsgához az egyes évfolyamon való továbbjutást. Fontos azonban, hogy minden tanuló szóban is számot adjon tudásáról, csak így tanulja meg ugyanis kifejezni magát. Az iskolából való kilépéskor az érettségi, felvételi ad visszajelzést a végzett munkáról. A versenyeredmények is jelzik a tehetséggondozás színvonalát. Átjárhatóság: kilépni a tanulók bármikor tudnak, mert nagyobb tudás birtokában vannak hasonló korú társaiknál. A belépés bármikor is történjék, felvételi vizsgához kötött. A tanulónak vizsgáznia kell magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, nyelvekből. Ha a tanuló nem azonos iskolatípusból jön, de jó képességű, bizonyos tárgyakból be kell számoljon 1-2 hónapon belül.

52

5.

TANTÁRGYSZERKEZET

Óraterv (Bevezetésre kerül a 2006-2007-es tanévben az 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben) 2012-től felmenő rendszerben az 5. és a 9. évfolyamtól a testnevelés óraszáma heti 5-re változik. Tantárgy neve magyar nyelv és irodalom történelem

5. évf. 5

6. évf. 4

7. évf. 4

8. évf. 4

9. évf.

10.évf.

11.évf. 12.év

4+1(H)

4+1(H)

5+2

5+2

2

2

2

2

2+1(H)

2+1(H)

3+2

3+2

1. élő idegen nyelv 2. élő idegen nyelv latin

5

4

4

4

4

4

3+2

3+2

-

-

-

-

4

4

4 +2

4+2

-

-

3

2

2 (H)

2(H)

+2

+2

matematika

4

4

4

3

3+2(R)

3+1(R)

3 +2

4 +2

fizika

-

-

2

2

2

2

2+2

+4

informatika

-

-

-

2

2

1+1

+2

+2

földrajz

1

2

2

2

1

2

+2

+2

biológia

-

2

2

1

2

2

2+3

+2

kémia

-

-

1

2

2

2

+2

+2

ének

2

2

1

1

1

1

-

1

testnevelés

5

4

3

3

3

3

2

2

rajz

2

2

1

-

-

-

-

-

művészettörténet mozgókép és média

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

1

-

-

1

-

53

filozófia

-

-

-

-

-

-

-

2

társadalomismeret osztályfőnöki

-

-

-

-

-

-

-

1

1

1

1

1

0.5

0.5

1

1

összóraszám

27

27+1

30

30

30.5+2

30.5+2

28+4

26+4

Óraterv (a 2003-2004-es tanévben kerül bevezetésre az 5. és a 9. évfolyamon Az óraszámot kötelező és választható részre a felsőbb évfolyamokon bontjuk, a választható óraszámot a kisszámok jelzik. A képzés szakaszai: I. 5. 6. évfolyam a készségek fejlesztése II. 7.10. „szaktudományok” oktatása III. 11.12. felkészítés a továbbtanulásra Az osztályokat az 5., 6., 7., 8. évfolyamban csak az különbözteti meg egymástól, hogy milyen élő idegen nyelvet tanulnak. A 9. évfolyamban a reál érdeklődésűek +2 órában matematikát tanulnak, a humán indíttatásúak pedig folytatják a latint, vagy történelmet és irodalmat hallgatnak magasabb óraszámban A humán tagozatot választó diákjaink részére 8 féléven át speciális kurzusok vannak, A 11-12. évfolyamban a választás szabadabb. A kis számok a táblázatban az emelt szintű érettségire való felkészítést jelentik. Emeltszintű érettségire az alábbi tárgyakból készítünk fel: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelvek és még két tantárgy, az a kettő, amelyikből abban az évben a legtöbb jelentkező van (tapasztalat alapján fizika és biológia). Csoportbontásban tanítjuk a nyelveket, a matematikát, informatikát, a testnevelést és 5-8. osztályban a magyar nyelvtant. Nem tanórai foglalkozások:

szakkörök színjátszókör énekkar tömegsport -

kosárlabda kézilabda aerobik

táborok természetjáró szakosztály

54

az

A táblázat hagyományos tantárgyak neveit tartalmazza, ugyanis az új tantárgyrészeket ezekbe integráltuk, melyet piktogramokkal jeleztünk a tantervekben. A nyelveknél a + 1 óra társalgást jelöl. Műveltségi területek: 1.) Anyanyelv és irodaom : - magyar nyelv tanterv szerint - irodalom tanterv szerint 2.) Élő idegen nyelv : első vagy második nyelvet.

élő idegen

az órarendben magyar nyelv és irodalomként szerepel nyelvként is kidolgoztunk minden

3.) Matematika: az óratervben is így szerepel. 4.) Ember és társadalom az óratervben történelem néven szerepel. A gazdasági ismeretek részt részben átvette a földrajz. Az emberismeretet részben a biológia. A hon és népismeret modult is a történelem integrálta. A társadaomismeretet: külön tantárgy

55

10.) Életvitel és gyakorlati ismeretek: 5.) Ember

és természet: - a természetismeret részt integráltarészben a biológia és egészségtan tantárgy, részben pedig a földrajz. - a fizika részt külön tárgyként tanítjuk - a kémia részt is külön tárgyként tanítjuk - a biológia és egészségtan tantárgy biológia néven szerepel

6.) A filozófia és etika külön tárgyként szerepel a 12. évfolyamon. 7.) Földünk és környezetünk : földrajz néven szerepel az óratervben. 8. ) Művészetek :

- ének-zene külön tantárgy - tánc: a testnevelés integrálta - dráma: az irodalom integrálta - vizuális kultúra: külön tantárgy - mozgóképkultúraés médiaismeret: külön tantárgy

9.) Informatika: külön tantárgy

- technika:

integrálta a fizika, kémia, rajz, földrajz, biológia, osztályfőnöki - háztartástan és gazdálkodás: külön tanterve van, de az órakeretet az osztályfőnöki órák adják - pályaorientáció: osztályfőnöki órán 11.) Testnevelés és sport : külön tantárgy. Helyi specialitás, külön tanterv szerint a latin, amelyet a NAT nem tartalmaz. Nagy a valószínűsége annak, hogy tanulóink nem kívánnak majd alapvizsgázni, mert mindannyian érettségi vizsgát tesznek. Ezért a 11. évfolyamban terveztünk kötelező tantárgyakat is. 6.

HELYI TANTERVEK Minden tanterv elkészítésénél alapvető felhasznált irodalom volt a 130/1995. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról és a 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról és iskolánk pedagógiai programjának kézirata.

56

6.1.

ÖNÁLLÓAN KÉSZÍTETT TANTERVEK

6.1.1.

Irodalom - az 1991-es saját tantervünk és az OKI 96 NTKIR 5-1071241930771 tanterv részletei. Átalakítva 2006-ban. Magyar nyelv – az Antalné dr. Szabó Ágnes és dr. Rátz Judit által írott Anyanyelvi nevelés az iskolák 5-12. évfolyamai számára című tanterv alapján kidolgozta: Liszka Gábor 1997-ben Módosítva: 2003-ban, kiegészítve 2006-ban 6.1.3. Történelem - az 1991-es saját tantervünk átdolgozása, ill. informatika anyagrész: OKI 96 NT KKÖ 6.1.3. ,7.1.2-7.1.4. Átalakítva 2003-ban, 2006-ban. 6.1.4. Matematika - az 1991-ben önállóan készített tanterv átdolgozása az új óraszámok által meghatározott feltételekhez. Átalakítva 2003-ban. 6.1.5. Biológia és egészségtan - felhasznált irodalom. Halász -Jámbor-Siposné- Vízvári: Ajánlás a helyi tanterv készítéséhez Jámbor Gyuláné: Jóváhagyott és javasolt tanterv a helyi tantervek készítéséhez, természetismeret Oláh Zsuzsa: Tantervjavaslatok a biológia I., II., III. o. gimnáziumi tankönyvekhez Pauz-NAT konform tantervek: Ember és természet Jámbor Gyuláné: Tantárgyi tanterv a kerettanterv alapján készülő helyi tantervekhez, biológia 7-10. osztály Fürstné dr. Kólyi Erzsébet: Nevelési és képzési program Átalakítva 2006-ban. 6.1.6. Német nyelv (első és második idegen nyelvként is) forrásként felhasználta a Katolikus Kerettantervet (Kecskeméti Piarista Gimnázium) 6.1.7. Fizika - az 1991-ben elkészített iskolai tantervünk átdolgozása Átalakítva 2003-ban. 6.1.8.

Latin nyelv - forrás:

N. Horváth Margit, Szőke Ágnes, Czeglédy Sándor munkái, akikkel együtt dolgozta ki a tanárnő az érettségi követelményeket.

6.1.9.

Filozófia - forrás: Áron László, Székely László munkája, akikkel együtt készítette a tanár úr az érettségi követelményrendszerét. Átalakítva 2003-ban. 6.1.10. Testnevelés - az 1991-es önálló tantervünk és a Pauz-NAT konform tantervek: Testnevelés alapján.

57

6.1.11. Osztályfőnöki 6.1.11.1.

Osztályfőnöki tanterv az életvitel és gyakorlati ismeretek nélkül felhasznált irodalom: Fürstné dr. Kólyi Erzsébet: Nevelési és képzési program Tanácskozás a pedagógiai program készítéséről (XII. ker. Ped. Szolgáltató Központ) Fehér könyv az oktatásról és a képzésről. Tanítás tanulás (kézirat) Tanári létkérdések RAABE 1. 2. kötet

6.1.11.2. Életvitel és gyakorlati ismeretek: Pauz NAT-konform tantervek ilyen című anyaga Christine Gensthaler: Háztartási ismeretek (tankönyv) 6.1.12 A humán tagozat tanterve – készítette Péterffy Mátyás 2006-ban 6.2. 6.2.1.

RÉSZBEN ADAPTÁLT TANTERVEK Francia nyelv -

az OKI 96 NT KFR 5-10. tanterve és Darabos Zsuzsánna 4 osztályos középiskolai tantervének felhasználásával készült.

6.2.2. Spanyol nyelv - az 5-12. évfolyam számára kidolgozott tanterv saját készítésű - a második idegen nyelvként kidolgozott adaptált, speciális az OKI 96 ZOM SP 9-12. sz. tanterv 6.2.3. Olasz nyelv

- az 5-12. évfolyam számára kidolgozott tanterv az 1991-ben készített tanterv korrigált változata, felhasználva az OKI 196 NYTOL-5-12 és OKI 196 ÚJROL 7-10. tanterveket. - a 9-12. évfolyam számára kidolgozott tanterv az OKI OLASZ FRI 97 sz. tanterv alapján készült.

6.2.4.

- az 5-12. évfolyam számára első élő idegen nyelvként kidolgozott tanterv a Kecskeméti Piarista Gimnázium Katolikus kerettantervét vette figyelembe - a második idegen nyelvként kidolgozott tanterv a Nemzeti Tankönyvkiadó tantervét vette alapul (Tóthné Szedő Eszter munkáját)

Orosz nyelv

6.2.5. Kémia -

az ELTE Kémia 7-10. című OKI által minősített tanterv (Dr. Rózsahegyi Márta és Dr. Wajand Judit munkája) átdolgozásával készült. Átalakítva 2003-ban, 2006-ban. 6.2.6. Ének-zene - az OKI által jóváhagyott B. Horváth Andrea kidolgozásában készült tantervi javaslat figyelembevételével íródott. Átdolgozva 2006-ban 6.2.7. Vizuális kultúra - Merényi György vizuális kultúra tanterve alapján készült 58

6.2.8. Mozgókép és médiaismeret – Készítette Laposa Beáta az OKI96NTKMM számon az Országos Közoktatási Intézet adatbankjában szereplő minősített tanterv felhasználásával 2006-ban

6.3.

ADAPTÁLT TANTERVEK

6.3.1. Informatika - OKI 96 NTKINF 6-10. Átalakítva 2003-ban. 6.3.2.

Angol nyelv - OKI 96 NTKAN 5-10. OKI 96 NTKAN 9-10.

6.3.3. Anyanyelv

6.3.4. Földrajz -

-

Antalné dr. Szabó Ágnes (ELTE BTK) Dr. Raátz Judit (ELTE TFK) Anyanyelvi nevelés az iskolák 5-12. évfolyama számára OKI 96 JGYTE 5-6. OK 86 MAM.FÖK. 7-10.

Átalakítva 2003-ban. 6.4.

AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, SEGÉDLETEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

TANULMÁNYI

A tankönyveket a munkaközösségek szabadon választják ki a tagok egyetértésével . Ezután a kiválasztott tankönyv használata minden tanár számára kötelező. 7.

AZ ISKOLA ÉLET ÉS MUNKARENDJE

A tanév rendjét rendelet írja elő. Az évnyitó értekezleten a tantestület az igazgató előterjesztése alapján meghatározza az éves munkatervet. Ez tartalmazza a tanításnélküli munkanapok kiválasztásának rendjét. Az iskola eddigi gyakorlata alapján, a szünetekben táborokat rendezünk. Nyáron: - sporttáborok: 2 vízitúra - balatoni sporttábor - ÖKO-tábor - természetjárók tábora - művészeti tábor - esetleg diákcserék Egyéb szünetekben: 2 biciklis tábor

59

2 sítábor a Koloszvári Báthory Líceum osztályaival diákcsere az érettségi szünet két napján, esetleg a hétvégét is hozzátéve, tanulmányi kirándulás osztálykeretben Az iskola térítéses szolgáltatást szülői kezdeményezés alapján biztosít, pl. angol nyelvi kurzust azoknak az alsó évfolyamban tanuló diákjainknak, akik angolt csak második élő idegen nyelvként tanulják, de alsó tagozatban már tanulták a nyelvet. Iskolai szolgáltatás még : könyvtárhasználati lehetőség számítógépterem használat sportkörök - kosárlabda röplabda aerobik Lásd még a tanórán kívüli oktatási-, nevelési tevékenységnél. 8. AZ ISKOLAHASZNÁLÓK KÖZÉLETÉBEN

RÉSZVÉTELE

AZ

ISKOLA

A tanulók a diákönkormányzat révén (a diákparlament határozatai alapján ) érvényesítik kívánságaikat. A diákönkormányzat elnöke és 2 tagja részt vesz az iskolaszék ülésein is. A tantestület évente 3-5 alkalommal, szükség esetén többször is, nevelőtestületi értekezleteken az igazgató vezetésével dönt az aktuális nevelési, oktatási kérdésekről. Az év elején közös munka eredményeként alakul ki az iskola munkaterve is. Az igazgató munkaügyi kérdésekben a Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezet véleményét kikérve dönt. Az iskola jövőjét illető stratégiai kérdésekben a munkaközösség vezetők és az igazgatóhelyettesek véleményét kikérve készíti elő a nevelőtestületi döntéseket az igazgató. A rendezvények szervezéséről a vezetőség a Kulturális Bizottsággal együtt dönt. A szülők az iskolaszéki üléseken, szülői értekezleteken, fogadóórán mondják el véleményüket. 9. A PEDAGÓGIAI FELTÉTELEI

PROGRAM

MEGVALÓSÍTÁSÁNAK

A pedagógiai program megvalósításához a személyi feltételek adottak. A Budavári Önkormányzat lehetőségei szerint igyekszik biztosítani a magas színvonalú oktatáshoz a megfelelő óraszámot és tanári létszámot. Mind az önkormányzat, mind a szülők sokat tesznek azért, hogy környezetünk egyre szépüljön, erről tanúskodnak az elmúlt évek felújításai.

60

A tárgyi feltételek hiányosságai megmutatkoznak a hiányzó eszközök listájából. A természettudományos tantárgyaknál a szemléltetés lehetősége nem mindig biztosított. Tanulói kísérleteket pedig alig lehet végeztetni. A tornatermi öltözők állapota nem méltó iskolánk eredményeihez és múltjához. A könyvtár területének bővítése megtörtént, az egész napos nyitva tartással pedig jobban szolgálja az oktatás céljainak megvalósulását.A jövőben számítógéppel felszerelve pedig korszerű információkat nyújthatna, ami most hiányzik. ECDL vizsgaközpont vagyunk, így szükséges a számítástechnika terem folyamatos korszerűsítése. A mai igények alapján a számítástechnika termen kívül is biztosítani kellene a tanulóknak az internetes hozzáférést. A nyelvi labor felszerelése mellett a számítástechnika terem is alkalmas nyelvi órák megtartására Nincs klubhelyiségünk. Klubot az udvar alatt elhelyezkedő pincében lehetne kialakítani, amennyiben megoldható lenne a szellőztetés és a szigetelés, valamint a fűtés. A sportudvar folyamtos fejlesztése egyre több teret ad a szabadidő hasznos eltöltésére., a mindennapos testedzésre.

61