A BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KONTROLLING KONCEPCIÓJA

A BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KONTROLLING KONCEPCIÓJA

Tartalomjegyzék I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ..........................................................................................................................3 II. BEVEZETŐ GONDOLATOK........................................................................................................................4 III. MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET ÉS STRATÉGIA............................................................................................4 IV. A KONTROLLING SZERVEZET FELADATAI .......................................................................................5 V. AZ INFORMÁCIÓIGÉNYLÉS KRITIKÁJA, AZ INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁS JÖVŐBELI RENDSZRE ...........................................................................................................................................................6 VI. A GAZDÁLKODÁS TERVEZÉSE ...............................................................................................................8 VII. A HALLGATÓKRÓL.................................................................................................................................10 VII.1. JELENTKEZŐK SZÁMA ...........................................................................................................................10 VII.2. A HALLGATÓI ALRENDSZER PÉNZÜGYI KERETEI....................................................................................11 VII.3. AZ OKTATÁS TELJESÍTMÉNYE ...............................................................................................................13 VII.4. A VÉGZETT HALLGATÓK .......................................................................................................................14 VII.5. A KOLLÉGIUMI ALRENDSZER.................................................................................................................14 VIII. HUMÁN KONTROLLING.......................................................................................................................16 VIII.1. LÉTSZÁM, KORFA, FLUKTUÁCIÓ...........................................................................................................17 VIII.2. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK........................................................................................................................19 VIII.3. DOKTORANDUSZOK FOGLALKOZTATÁSA .............................................................................................21 VIII.4. TUDOMÁNYOS ÉS NEMZETKÖZI TELJESÍTMÉNY ....................................................................................22 VIII.5. MENEDZSMENT KÖLTSÉGEK ................................................................................................................23 IX. LÉTESÍTMÉNYGAZDÁLKODÁS ............................................................................................................24 IX.1. TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉS IMMATERIÁLIS JAVAK ÁLLOMÁNYA ....................................................................26 IX.2. HASZNÁLT LÉTESÍTMÉNYEK ...................................................................................................................26 IX.3. BERUHÁZÁS, FELÚJÍTÁS, KARBANTARTÁS ..............................................................................................27 IX.4. ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEK ...................................................................................................................27 IX.5. A SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER KÖLTSÉGEI ...........................................................................................28 IX.6. TANTEREMHASZNÁLAT KÖLTSÉGEI ........................................................................................................30 X. KARI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK ............................................................................................................31 X.1. ÁLTALÁNOS NEM KARI EGYSÉGEK ...........................................................................................................31 X.1.A. BME-OMIKK......................................................................................................................................32 X.1.B. KÖZPONTI TANULMÁNYI HIVATAL ......................................................................................................32 X.2. TESTNEVELÉSI ÉS SPORT ALRENDSZER ....................................................................................................33 X.3. NYELVOKTATÁS ALRENDSZER .................................................................................................................33 X.4. NUKLEÁRIS TECHNIKA ALRENDSZER .......................................................................................................33 X.5. KÜLÖNTÁMOGATÁSOK ALRENDSZER .......................................................................................................33 XI. ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS...........................................................................................................................34 XII. LIKVIDITÁSMENEDZSMENT................................................................................................................34 XII.1. MARADVÁNYOK ...................................................................................................................................35 XII.2. KÖLTSÉGVETÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK .........................................................................................35 XII.3. BANKSZÁMLA EGYENLEGEK .................................................................................................................36 XII.4. BEFEKTETÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK ..............................................................................................37 XII.5. HALLGATÓI BEFIZETÉSEK ÉS SAJÁT BEVÉTELEK ...................................................................................39 XII.5.A. KÜLÖNELJÁRÁSI ÉS VIZSGAISMÉTLÉSI DÍJ .........................................................................................39 XII.6. EGYÉB SAJÁT BEVÉTELEK .....................................................................................................................42 XII.6.A. ÜZEMELTETÉSI, HASZNOSÍTÁSI JELLEGŰ BEVÉTELEK ........................................................................43 XII.6.B. VÁLLALKOZÁSI, K+F+I ÉS EGYÉB SAJÁT BEVÉTELES TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK .....44 XII.6.C. SZAKKÉPZÉSI BEVÉTELEK ..................................................................................................................45

2

I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A kontrolling koncepció célja, hogy kijelölje (és korábbi egyetemi dokumentumok alapján összegyűjtse) azon adatok körét, amelyek leginkább segíthetik a stratégiai szintű döntéshozatalt, meghatározza leolvasásuk gyakoriságát, rögzítse az adatgazdákat, az információk közzétételének időpontjait, helyét és érintettjeit. Miután egyes kontrolling feladatokat az egyetem szervezeti egységei eddig is elláttak, nincs szó egyébről, mint az adatkörök újragondolásáról, az adatgyűjtés és publikáció rendszerbe szervezéséről. Mindezt úgy, hogy a kontrolling feladatok ellátása az egyetemi adminisztrációt ne terhelje feleslegesen és kihasználja az informatikai alkalmazások által nyújtott lehetőségeket. A kontrolling koncepció nem szakadhat el a szervezet életciklusától és a szervezeti struktúra aktuális állapotától. Amellett, hogy a koncepciónak vannak állandó elemei, azt a szervezet aktuális állapotához, jelen esetben a 2008-2012-es rektori ciklusban várhatóan végbemenő folyamatokhoz kell igazítani. Miután a BME szervezeti működése erősen karközpontú, így az egyetemi szintű kontrolling is leginkább az egyes karoknak nyújthat segítséget azzal, hogy rendelkezésükre bocsátja azt a mutatószám-együttest, amelyből (vagy amelyet kiegészítve) kiválaszthatják a stratégiai célkitűzéseikhez felhasználni kívánt mutatókat. Az alábbiakban indoklás nélkül felsoroljuk azokat a területeket, amelyeken különféle mérési pontokat helyezünk el. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Ismertetjük a jelentkezők és a felvettek számát, mint a képzések népszerűségét alátámasztó és a finanszírozás alapját képező mutatókat. Elemezzük az oktatási szolgáltatások igénybevételét leíró adatokat. Megvizsgáljuk a hallgatói tanulmányi előrehaladás ütemét. Bemutatjuk a hallgatóknak történő szociális- és teljesítményalapú kifizetések alakulását. Nyomon követjük a HÖK támogatás felhasználását. A kollégiumi ellátás szervezésének hatékonyságát leíró mutatókat képzünk. Ismertetjük a végzett hallgatók jövedelmét. A humán kontrolling keretében az alkalmazotti létszámra, a korfára, a fluktuációra; a személyi juttatások alakulására; a doktoranduszok foglalkoztatásának mértékére; a tudományos-nemzetközi teljesítményre valamint a menedzsmentköltségekre fókuszálunk. Elemezzük a tárgyi eszközök állományváltozását, a létesítményekkel való ellátottságot, azok állapotát, árát. A beruházási, felújítási, karbantartási költségek mellett a projektek megvalósulását is nyomon követjük. Az energiaracionalizálás szükségességét alátámasztandó, koncentrálunk az üzemeltetési költségek, az energia és közmű fogyasztás alakulására. Segítjük a tanteremhasználat költségeinek arányos elszámolásához. Összegyűjtjük a szociális ellátórendszer költségeit. Külön elemezzük az általános költségeket, továbbá az OMIKK és a KTH feladatellátását leíró mutatókat. Tervezzük az állami feladatellátást finanszírozó költségvetésből származó bevételeket. A likviditásmenedzseléssel összefüggően elemezzük a befektetési tevékenységet, a bankszámlaegyenlegeket, a jelentősebb saját bevételeket és a maradványokat. Leginkább a pályázati tevékenységgel összefüggően foglalkozunk a saját bevételeket elősegítő megelőlegezésekkel. Vizsgáljuk az eredményességet jelentősen befolyásoló kintlévőségek állományt, alakulását.

3

II. BEVEZETŐ GONDOLATOK1 Arról, hogy mi a kontrolling2, definíciószerűen annyi mondható, hogy a kontrolling a tervezés, az ellenőrzés és az információ-ellátás összehangolásának eszköze. Magába foglalja a célmeghatározás, a tervezés és a kontroll (a szó irányítási és szabályozási értelmében) folyamatait a pénzügyek/számvitel és az előállítás/termelés területein. A kontrolling a profitorientált szervezeteknél alakult ki, és napjainkban is inkább a piaci szféra „sajátja”. A szervezeti kontrolling funkció témakörébe tartozó tevékenységek azonban eddig sem voltak ismeretlenek az egyetem működésében, csak legfeljebb nem így hívtuk a tervezést, irányítást, ellenőrzést segítő eseti vagy éppen rendszeres munkákat.3 Ha csak a fenti definícióra tekintünk, máris nyilvánvalóvá válik, hogy az egyetem menedzsmentjének foglalkoznia kell a kontrolling tevékenységgel, ugyanis a kontrolling funkciók ellátása nélkül ma már huzamosabb ideig egyetlen szervezet sem prosperálhat. A kontrolling segítséget nyújt ahhoz, hogy a felsőoktatási intézmények hallgatókért és erőforrásokért folytatott élesedő versenyhelyzetében az egyetem alkalmazkodni tudjon a változó körülményekhez, emelni tudja szolgáltatásainak színvonalát, csökkenő ráfordítások mellett növelje bevételeit.

III. MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET ÉS STRATÉGIA A stratégiaalkotás nem más, mint a szervezet külső és belső környezeti elemzése, és az elemzésekből következő választások, döntések sorozata. A stratégiai célok tekinthetők a kiinduló pontnak, minden más (így a kontrolling feladatok kijelölése) csak ebből következhet. A Műegyetem, és általánosságban az (állami) felsőoktatási intézmények működési környezetének bemutatására e koncepció csak korlátozott mértékben hivatott és képes.4 A költségvetési szervek gazdálkodása egyre bonyolultabb, különösen a felsőoktatási intézmények esetében, ahol a korábbi autonóm gazdálkodást és működést egyre több szabály korlátozza. Ezzel együtt – azokban az esetekben, ahol a vállalkozás szabadsága nőtt – szinte minden esetben bővült a korlátok köre is, így a jogi környezet nem csak „sűrűbb”, de egyre ellentmondásosabb is. A felsőoktatási, államháztartási, közalkalmazotti jogszabályok között nincs kellő összhang. Ha makrogazdasági szempontból kell vizsgálni az egyetem helyzetét, azt látjuk, hogy a 2008-2012-es rektori ciklusban helyzetünk várhatóan romlani fog. A magyar gazdaság látványosabb fellendülése nem várható, uniós pályázati forrásaink csökkennek.

1

Jelen koncepció erősen épít (több helyen szövegszerűen idéz) az Intézményfejlesztési Terv, a Költségvetés, tovább az egyetem vezetésének „hol tart ma az egyetem”, vagy „hogyan tovább” témájú munkáira, és kapcsolódik a Minőségfejlesztési Programban leírtakhoz. 2 A controlling és a kontrolling szavak egyaránt megtalálhatók a hazai forrásokban. Jelen koncepcióban, mint közkeletűvé vált idegen szót magyarosan, azaz a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük. 3 Például tipikusan humán kontrollingbeli tevékenységet végzett a Humánpolitikai Ad Hoc Bizottság. E munka eredményeképpen az egyetem a Humánpolitikai Kódexben megfogalmazott szabályok segítségével kívánt hatni a kari személyi politikák kialakítására. Amikor ez sem volt elégséges, akkor pedig a költségvetési algoritmusba épültek be olyan értéktámogatási elemek, amelyek ösztönzik a fiatalabb korosztály alkalmazását. 4 Ugyanakkor több tucatnyi szakirodalom témája a felsőoktatási intézmények szervezetének és működésének vizsgálata. Ezek közül elsősorban Szabó Tibor „Állami egyetem szervezetének és működésének elemzése és lehetséges fejlesztési irányai” című 2008-ban készült PhD értékezésében leírtakat vesszük alapul.

4

A makrokörnyezet elemzéséből nagyon nehéz egyértelmű következtetéseket levonnunk az állam, a minket felügyelő minisztérium (tulajdonos) egyetemmel kapcsolatos stratégiai elképzeléseire vonatkozóan. Ugyanakkor egy ekkora és ilyen eltérő területeken tevékenykedő egységekkel rendelkező intézménynél a stratégiaalkotás jórészt alulról, leginkább kari szintről építkezhet.5 Ha összeálltak a kari (divizionális) stratégiák, azokból, illetve ezeket kiegészítve lehet összeállítani az egyetemi stratégiát. A kontrolling abban segíthet az egyes karoknak, hogy rendelkezésükre bocsátja azokat a mutatókat, amelyekből (vagy amelyeket továbbiakkal kiegészítve) kiválaszthatják a stratégiai célkitűzéseikhez felhasználni kívántakat. A kidolgozott mutatók leginkább egyfajta ajánlások, az már a karok belügye, hogy ezek közül melyeket használják fel. A kontrolling abban segíthet az egyetemi vezetésnek, hogy rendszerezetten adja közre azon mutatók értékét, továbbá végez elemzéseket egyes kulcsterületek vonatkozásában, amelyek megjelentek, megjelennek az intézményfejlesztési tervben, a költségvetés tárgyalásakor vagy kiemelt programokban.

IV. A KONTROLLING SZERVEZET FELADATAI Az egyetem az OKM-mel kötött hároméves fenntartói megállapodásban vállalta, hogy „Kialakítja és bevezeti kontrolling – vezetői információs – rendszerét”. A kontrolling funkciók ellátására közvetlen főigazgatói irányítás alatt jött létre a Kontrolling Csoport.6 E szervezeti egység egyetemi szinten moderálja a rövid-, a közép- és a hosszú távú tervezés, a követés, a teljesítményértékelés és a visszacsatolás folyamatát, de természetesen lehetnek egyetemünkön is decentralizált (kari, szakterületi) kontrolling-egységek, kontrollerek.7 Ha számba vesszük az államháztartás számviteli rendszerének vezetői információk szolgáltatására való korlátozott alkalmasságát, valamint a stratégiakészítési és céllebontási folyamataink kuszaságát, azt találjuk, hogy a kontrolling rendszerünk koncepcionális megalapozása nem teremthető meg egykönnyen. Éppen ezért, ennek a dokumentumnak egyfajta koncepcionális összegző szerepet szánunk. Az összegzés során több (egymást átfedő) irányból áttekintjük az egyetem működését, és korábban elfogadott, vagy a jövőben figyelemmel kísérendő rendszerleíró mutatószámokat, paramétereket rögzítünk. 5

A „gyakorlatban decentralizálás” kívánalma mögött nyilván az lehet az egyik ok, hogy karaink helyzete, környezete olyannyira eltérő ma már, hogy a konfekcióválaszok végül senkinek sem állnak már jól. Egészen más állami és költségtérítéses hallgatói problémákkal küzdenek karaink; más szakterületi versenyhelyzetben vannak; teljesen más saját bevételeik aránya, azok szerkezete és trendjei. Például más és más helyzetben van az Építő- és Építészmérnöki Kar mint a Villamosmérnöki és Informatikai, vagy Vegyészmérnöki Kar. Míg az első kettő alapvetően kötődik a hazai beruházások alakulásához, az utóbbi kettő ahhoz kevésbé, inkább az új tendenciák, a K+F erősítésével tud versenyezni. Az adott kar által gyakorolt tevékenység külső helyzete pedig meghatározza, hogy az oktatás és képzés területén milyen fejlesztéseket, esetleg visszafejlesztéseket kell elvégezni a stratégia által felölelt időtávban. 6 Áttekintve néhány állami felsőoktatási intézmény kontrolling szervezetének feladatait úgy tűnik, hogy azok kivétel nélkül a BME Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság feladatai közé tartoznak. Az interneten a „kontrolling” szó és a „felsőoktatás” szó kapcsolatát keresve mindössze a Budapesti Corvinus Egyetem, a Semmelweis Egyetem és a Pannon Egyetem kontrolling szervezeteiről található információ.[Források: www.uni-corvinus.hu/index.php?id=8790, www.sote.hu/intezetek/?inst_id=193, http://biloba.hu/ime/2005_03_/24-26.pdf, http://web.uni-pannon.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=224&Itemid=0] 7 Az egyes karokon elképzelhető a kari vezetőt körülvevő profi stáb kialakítása. Azon felül, hogy e csapatokból valaki(k) elláthat(ják) a kari kontrolling feladatokat, az e fajta működés jelentős terheket vehetne le az oktatók-kutatók válláról, ugyanakkor megmaradna az az elv is, hogy nem sérül a kari szuverenitás, a kari stratégiák szabadon választhatók.

5

Miután intézményünk főtevékenysége az oktatás, az oktatásszervezés kontrollingjával kapcsolatos vezetői szintű igény, a pénzügyi-számviteli adatok mellett az oktatásszervezéssel kapcsolatos mutatószámoknak a jelen koncepcióba történő beépítését is megköveteli. Az egymást átfedő áttekintések irányai: • alrendszerek (a kari-, nem kari- és a hallgatói alrendszerek); • érintettek (hallgatók, oktatók-kutatók, más egyetemi polgárok); • tevékenységek (oktatás, kutatás, vállalkozás, finanszírozás); • szolgáltatások (például vagyon fenntartás, szociális ellátórendszer, kollégiumok). A fentiekkel összefüggésben a kontrollerek főbb feladatai: • A kontrolling koncepció kialakítása, folyamatos fejlesztése. • A kontrolling szemlélet és alapelvek közvetítése az egyetem munkatársai felé. • Egymás mellett élő nagyobb egységek világos működési rendjének kialakítása. • Részcélok és résztervek koordinációja. • Korszerűsítési programok keretében részvétel közép- és hosszú távú szakmai programok kidolgozásában. • A stratégia, a folyamatok és az eredmények átláthatóságának biztosítása. • Információ gyűjtés és ellátás a vezetői döntések meghozatalához. • A tervezés és az ellenőrzés folyamatainak koordinációja. • Az egyetem működésében érdekeltek elvárásainak, elégedettségének vizsgálata. Alapvetően nem tartozik a kontrollerek munkájához a külső irányultságú pénzügyi számvitel (könyvvitel, beszámoló-készítés); a belső ellenőrzés végzése; a pénzügyek kezelése; az adózási, vagy akár a kincstárnoki feladatok sem.

V. AZ INFORMÁCIÓIGÉNYLÉS KRITIKÁJA, AZ INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁS JÖVŐBELI RENDSZRE

Miután egyes kontrolling feladatokat az egyetem szervezeti egységei eddig is elláttak, nincs szó egyébről, mint az adatkörök újragondolásáról, az adatgyűjtés és publikáció rendszerbe szervezéséről. Az újraszervezés során felhasználjuk a koncepció kidolgozása előtti adatigénylésekre jellemző – példálózó jellegű – kritikákat: • Általánosságban igaz volt, hogy az adatkérő számtalan esetben nem tudta, hogy mit akart, így adatigényét nem specifikálta kellőképpen, vagy csak szakaszosan specifikálta. Így az adatkérés pontosítása plusz munkát, ugyanahhoz a feladathoz történő többszöri felesleges visszanyúlást eredményezett. Például, amikor hallgatói létszámra volt valaki kíváncsi, nem mondta meg, hogy csak az aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezők adataira kíváncsi. Ugyanakkor az OKM felé menő rendszeres létszámstatisztikák tartalmazzák a passzív jogviszonnyal rendelkezők adatait is, így az adatgazda joggal gondolhatta, hogy itt erről a hallgatói körről is szó van. Másik esetben nem tisztázta az adatkérő, hogy a saját bevételből vagy a költségvetési támogatásból finanszírozott oktatók létszámát szeretné tudni. Előfordult, hogy nem rögzítette az adatkérő, hogy az adatkérés időpontra vagy időszakra vonatkozik e. Például az adott napon állományban lévők létszámáról van szó, vagy időszaki átlagos statisztikai állományi létszámról. Amikor valaki a közalkalmazottak jövedelmére volt kíváncsi, nem volt tisztában vele, hogy mik a kereset és mik a jövedelem elemei, továbbá, hogy a közalkalmazottak jövedelme értelmezhető kizárólag a közalkalmazottként kapott 6

•

•

•

jövedelemként, vagy a közalkalmazotti jogviszonyból és a megbízási jogviszonyból származó jövedelmek összegeként is. Igaz, elsősorban nem a kontrolling témakörébe tartozik, de nem csak a szervezeten belül, hanem külső kapcsolatrendszerünkre is jellemzők az előzőek. Az OKM, mint fenntartó több esetben egyes kormányzati szervek „ügynökeként” jelentkezett, de az OKM-re specifikált adatlapokat rendszerint nem fordította le az egyes intézményekre. Így fordulhatott elő, hogy közalkalmazottak helyett a köztisztviselők létszámát kérték az egyetemtől, holott ilyenek az egyetemen nincsenek. Nem csak az OKM, hanem az egyes tanszékek pályázati projektjei kapcsán is előfordult, hogy a projektgazdák nem szűrték meg a közreműködő szervezet logikátlan adatkérését, hanem továbbították azt a GMF Gazdasági Osztályára, nem kevés többletmunkát okozva ezzel. Például miután a költségeket igazoló hitelesített bizonylat másolatokat a projektgazda elküldte, a közreműködő az eredeti bizonylatokat is kérte, végül azonban megelégedett egy listával a bizonylatokról és hozzá egy a hitelességet alátámasztó nyilatkozattal. Több esetben az adatkérő eltévesztette az adatgazdát. Előfordult például, hogy oktatói létszámokkal kapcsolatban a volt Oktatási Igazgatóság nyilatkoztatta a karokat, majd kiderült, hogy a létszámadatok nem stimmelnek a GMF nyilvántartásaival. Előfordult, hogy az adatkérő az igényét jól specifikálva, de ugyanazokat az adatokat két egymáshoz közeli időpontra is elő kellett állítani, amelyről később kiderül, hogy a dupla munka nem lett volna feltétlenül indokolt, ha az adatkérő közli, hogy mire kívánja az adatokat felhasználni.

A fentiekből okulva a kontrolling feladatok ellátása nem róhat felesleges többletterhet az adatgazdákra, azonban messzemenőkig ki kell elégítenie a döntéshozók igényeit. Ezen peremfeltételek figyelmen kívül hagyásával két hibát követhetünk el: (1) a döntéshozók úgy érezhetik, hogy a kontrolling mutatók a kérdéseikre nem adnak választ, így azokat nem fogják figyelembe venni, használni, (2) az adatszolgáltatók pedig úgy érezhetik, hogy a kontrollerek nem vették figyelembe az ő lehetőségeiket, véleményüket. A koncepcióban kijelölésre került adatszolgáltató szervezeteknek mindenkor illeszkednie kell az aktuális szervezeti felépítéshez. Ezért induló jelleggel a 2009-től érvényes új szervezeti struktúra szerint kerültek kijelölésre az adatszolgáltató szervezetek. A koncepció keretében tárgyalt mutatószámokat több esetben már „jól bejáratott” időpontokra vonatkozóan származtatjuk, néhány esetben új időpontokat jelölünk ki. A kontrolling információk megjelenítésére használt felületeken az adatokat, elemzéseket folyamatosan elérhetővé teszünk. Azonban minden évben a költségvetést tárgyaló szenátusi ülés után elkészülő összefoglaló éves kontrolling jelentésben az adatokat újra elővesszük, a legfontosabb tendenciákat bemutatjuk. A kontrolling feladatok hatékony ellátásában nagy szerep hárul az informatikai alkalmazásokra. Az üzleti intelligencia megoldások8 körébe olyan alkalmazások és technológiák tartoznak, amelyek célja, hogy a szükséges adatokhoz való hozzáférés biztosításával, ezen adatok megfelelő tárolásával, valamint sokoldalú elemzési lehetőségekkel támogassák a vállalati döntéshozatalt. Hosszú távon az informatikai megoldások az információ előállításának költségét is csökkenthetik.

8

Az informatika és a kontrolling kapcsolata mára nagyon széleskörű megoldási eszköztárat alakított ki. A tranzakciós rendszerekben (TPS, Transaction Processing System) tárolt adatokra vezetői információs rendszerek (MIS, Management Information System), döntéstámogató rendszerek (DSS, Decission Support System) és felsővezetői információs rendszerek (EIS, Executive Information System) összefoglalóan üzleti intelligencia megoldások (BI, Business Intelligence) épülnek.

7

Jelen koncepcióban meghatározott adatgyűjtések, elemzések információit a központi kontrolling portálon keresztül lehet elérni.9 Már az adatok rendszerezett formában történő közzététele is az adatigénylések csökkentését eredményezheti. Erről a felületről önmagában is letölthetők egyes információcsoportok, azonban ez a portál egyben kapu az intézményi Vezetői Információs Rendszerhez (VIR), a Költségvetési Információs Rendszer (KIR), valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium által a közeljövőben létrehozandó központi VIR-hez. Az egyetemi VIR-ben napi szinten frissülő és megjelenő adatkörökhöz10 lehetséges összetett jogosultságok hozzárendelése.11 A KIR-ben szereplő adatok jogosultjai a vezetői értekezlet tagjai + gazdasági dékánhelyettesek, a Portálra kitett adatokhoz pedig az egyetemen belül bárki hozzáférhet. Ahol megjegyezzük, hogy a költségvetés tervezésekor állnak elő a mutatók, ott azok publikálási helye alapesetben a KIR.

VI. A GAZDÁLKODÁS TERVEZÉSE12 Az egyetem belső és külső irányultságú költségvetési tervezése és beszámolása elkülönült egymástól. Míg a fenntartó állam által megkívánt adatszolgáltatás teljesítése hatalmas energiákat emészt fel, addig abból az egyetemi belső költségvetés érintettjei szinte semmit nem érzékelnek, döntéseikre a fenntartóval való ilyen jellegű kommunikáció alig van kihatással. A kontrolling szempontjából a számvitel elsődlegesen információ-szolgáltató funkciót tölt be. Az egyetem jogszabályban meghatározott könyvvezetési kötelezettségének megfelelően vagyoni és pénzügyi helyzetére kiható gazdasági eseményeiről a kettős könyvvitel rendszerében módosított teljesítés szemléletű nyilvántartást vezet (pénzforgalmi szemlélet). Ezen alapulva az egyetem költségvetési éves beszámolója valamennyi, a január 1. és december 31. közötti időszakban pénzügyileg teljesült gazdasági esemény/tranzakció összesített eredményét tükrözi. Ez összevethetetlen a tárgyévi tevékenység eredményességének megítélésére koncentráló gazdasági társaságoknál alkalmazott módszertannal (üzemgazdasági szemlélet). Míg a piaci szervezetek beszámolójának elemzéséből széleskörűen használható információk nyerhetők, a költségvetési szervek beszámolási kötelezettségének struktúrájában a cél nem a szerteágazó információszolgáltatás, hanem az államháztartási mérleg összeállításának egyszerűsítése.13 A költségvetési beszámoló adatait csak említés szintjén használjuk, inkább a belső, egyetemen belüli elszámolásokra, mutatókra koncentrálunk.

9

www.kontrolling.bme.hu Maga a VIR az integrált Gazdálkodás Irányítási Rendszerből (visszatekintő idősorok esetén az EGR-ből is), a Nexonból és a Neptun Rendszerből vesz át adatokat. 11 Például a dékán látja a karának az adatait, és lefúrhat az egyes tanszékek szintjére, de lefúrhatóság nélkül láthatja az egyetemi összesen adatot. A rektor látja minden kar adatait, lefúrhat tanszéki szintig. Az üzemeltetéssel foglalkozók minden kar üzemeltetéssel kapcsolatos adatát láthatják. 12 Ebben a fejezetben felhasználásra kerülnek az Andor Gy. – Csőke R. – Dér K. – Ormos M. – Pázmándi K – Szabó T. – Veres G. – Vő I.: Versenyt akadályozó tényezők a felsőoktatásban című tanulmányának Pénzügyi jellegű informálás a felsőoktatásban című fejezetében leírtak, valamint az IFT 2.12. fejezetében, a BME Költségvetésében, valamint a Gazdálkodási Szabályzatban foglaltak. [Forrás: www.gvh.hu/domain2/files/modules/module25/42703A21E6E2834C.pdf] 13 A költségvetési beszámoló részei: • könyvviteli mérleg, • pénzforgalmi kimutatás, • pénzmaradvány-kimutatás, előirányzat-maradvány kimutatás, eredmény-kimutatás, • kiegészítő mellékletek. Meg kell még említeni azt is, hogy a felsőoktatási intézmények által összeállított beszámolót nem kell auditálni, független könyvvizsgáló azt nem ellenőrzi, igaz az OKM és az ÁSZ – mint a tulajdonos képviselői – ellenőrzik azt. 10

8

A belső egyetemi költségvetés egyes részeit, az ott számított mutatókat, az egyes alfejezeteknél külön megemlítjük, itt csupán néhány gondolatban összefoglaljuk a belső gazdálkodás tervezésének, a költségvetés készítésének lényegét. 2005-től az egyetemi költségvetések klasszikus input-költségvetések, azzal, hogy a tárgyalásos részt „értéktámogatások”14 helyettesítik, illetve „tárgyalásos” elemek szinte kizárólag a felújítási források felosztásában, és az inputparaméterek kialakításában jelennek meg. A költségvetés tervezése során külön lépésként kerülnek meghatározásra az egyes alrendszerek főösszegei, működési keretei. Az alrendszeresítés lényege, hogy az alrendszer önmagában zárt, azaz nonprofit kell legyen, az alrendszeren belüli gazdálkodási egyensúlyt az alrendszert felügyelő testületeknek kell tartaniuk. Mindez nem zárja ki, hogy az alrendszer bevételi vagy költségoldalán kapcsolódjon a „nagy költségvetéshez”, a „nagy költségvetés” részeként viszont csak e kapcsolódási pontokkal foglalkozunk. A gazdálkodási koncepció lényegi része, hogy amennyire csak lehet, stabil gazdálkodási pályákra állítsuk alrendszereinket, cél, hogy az alsóbb szintű vezetők, döntéshozók középtávon világos gazdasági környezetben hozhassák meg döntéseiket. A személyi állomány és oktatási teljesítmény után kapott állami támogatás (finanszírozás, bevétel) szétosztása lényegében az alapján történik a karok között, hogy a karok mennyivel járulnak hozzá a támogatás nagyságához. Ennek megítélése a létszámra, a tudományos teljesítményre, valamint a saját és más kari szakokra oktatott – a rendelt normatívák és az átoktatás egyezményes mértékei szerinti – mennyiségekre alapozva történik. A kiadásként jelentkező költségek három fő csoportra oszthatók: (1) kari költségek (főleg bér), (2) általános költségek, (3) létesítményköltségek. Az általános költségek fedezik a KTH, OMIKK, Rektori Kabinet (RK), Ellenőrzési Csoport (ECS) és a GMF általános ügyviteli egységeinek működési és létesítményhasználati kiadásait. Az általános költségek az állami támogatás karok között történő szétosztásának mértékében, illetve saját bevételeik (5%-ának) arányában „terhelik” a karok költségvetéseit. A létesítményköltség a GMF létesítmény-fenntartással kapcsolatos egységeinek költségtervei szerint áll elő, ami aztán a kari létesítmény-használat alapján kerül felosztásra a karok között. A felosztás alapja nagyobb részben a használt terület, kisebb részben a teremhasználat, illetve egyéb, létszámra építő vetítési alapok. A sajátbevételes tevékenység hozzájárulása az egyetemi szintű általános költségekhez alapesetben a bevétel 5%-a. A karok egyéb céljainak, illetve kötelezettségeinek teljesíthetősége érdekében – kari hatáskörben – további, átlagosan 5-10%-os elvonás gyakorlata alakult ki. A költségvetés kari alrendszere mellett önálló költségvetése van a következőknek: KTH, OMIKK, GMF, RK, ECS, hallgatói alrendszer, testnevelés és sport alrendszer, nyelvoktatás alrendszer, nukleáris technika alrendszer, különtámogatások alrendszere. A GMF-en belül a létesítményekkel és az általános költségekkel kapcsolatos szervezetcsoportoknak külön is készül költségvetése, illetve az utóbbit kiegészítve a KTH, OMIKK, GMF, RK és ECS szervezeti egységek „kisköltségvetéseivel” alkotják a nem kari alrendszert, annak létesítményekhez és általános költségekhez kapcsolódó oldalait. A hallgatói alrendszer a HÖK és a Diákközpont támogatása mellett tartalmazza a hallgatói ösztöndíjakat, de ide tartozik a kollégiumok alrendszere is. Ez utóbbihoz kerülnek az állami kollégiumi és lakhatási támogatások, amelyeket a kollégiumok saját bevételei növelnek még, a költségoldalon pedig az ilyen célzatú hallgatói kifizetések és a kollégiumok fenntartási költségei állnak.

14

Külön paraméterezett kisköltségvetések, amelyeket a főáramtól eltérő elvek alapján paramétereznek és a végeredményt az adott szervezet költségvetéséhez adják.

9

A költségvetés bizonytalanságainak (bevételek ingadozása, közüzemi árváltozások) hatását a nem kari alrendszer létesítményekkel kapcsolatos oldala „viseli el”. Reményeink szerint a három-négy éves létesítmény-átalakítási program időbeli futásának ütemezésével kiegyensúlyozhatók lesznek a többi területen jelentkező ingadozások.

VII. A HALLGATÓKRÓL Jelen fejezetben nemcsak az aktuális hallgatókkal, hanem az intézménybe jelentkezőkkel, valamint a már végzettekkel kapcsolatos output mutatókon keresztül ragadjuk meg a hallgatói alrendszer és az egész egyetem gazdálkodást érintő kérdéseket. A jelentkezők és a végzett hallgatók kontrolling koncepcióban való megjelenését a szervezet és a környezet viszonyának erősítése indokolja. A hallgatói alrendszer területén a kontrolling azzal járulhat hozzá a felsővezetői döntések meghozatalához, hogy segít megtervezni (és elszámolni) a kari oktatási szolgáltatások iránti várható igény nagyságát, mely alapján tervezhetik a karok az oktatás-ellátási kapacitásukat. A kontrolling hozzájárul továbbá a befektetett oktatási és oktatásszervezési munka eredményének visszacsatolásához (ezt itt a hallgatói tanulmányi előmenetel, valamint a végzettek munkaerő-piaci sikerességén keresztül mérjük). Ezek mellett a kontrolling szerepet kap a hallgatókon keresztül történő normatív intézményfinanszírozás tervezésében is. Ebben a témakörben az adatgazda szerepét a KTH és a DIK tölti be, a GMF egyes egységei segítségével, Az adatok jogosultjai alapvetően a kari menedzsment és az EHK. A HÖK támogatásának felhasználásáról továbbra is kizárólag az Egyetemi Hallgatói Képviselet dönt, azonban a terv-tény összehasonlítások hangsúlyos szerepet kapnak.

VII.1. JELENTKEZŐK SZÁMA A lisszaboni stratégia célul tűzte ki, hogy az Európai Unió 2010-re a világ legfejlettebb térségévé váljon. Ennek egyik indikátora, hogy tízezer lakosra számítva a 20-29 éves korosztályból hány százalék rendelkezik matematikai, természettudományi vagy műszaki végzettséggel.15 2007-ben és 2008-ban a felsőoktatásban, és ezen belül a műszaki és természettudományi16 képzési területre is csökkent a jelentkezések száma. A felsőoktatás legfőbb merítési bázisául szolgáló érettségizők száma az elkövetkező évtizedekben csupán néhány ezer fővel csökken a jelenlegi szinthez képest, kis ingadozásokkal 70 ezer fő körül alakul majd.17 Éppen ezért indokoltnak tartjuk figyelemmel kísérni az egyetem – képzési területenkénti – népszerűségét, amelyet – a KTH adatszolgáltatása alapján18 – a nappali tagozatos alapképzésekre első helyen beadott jelentkezések számának és országos arányának változásával mérünk (összességében, illetve képzési területenként).19 A 15

Az Eurostat 2005. évi adatai szerint a 25 EU-tagállamban 5,1fő/1000fő aránnyal hazánk a 20. a tagállamok sorrendjében. A matematikai, műszaki és természettudományos hallgatók arányának növelése a felsőoktatásban, erre irányuló motivációs eszközök [Forrás: www.okm.gov.hu/doc/upload/200610/mtm_061010.pdf] 16 Az OECD Oktatási Körképének (Education at a Glance) 2007-es adatai szerint az OECD országok között a felsőfokú oktatásban Magyarországon a legalacsonyabb a természettudományos diplomák aránya, és a mérnöki diplomák tekintetében is a sereghajtók közé tartozunk. 17 Polónyi István: A hazai felsőoktatás demográfiai összefüggései a 21. század elején. Budapest: Felsőoktatási Kutatóintézet. Kutatás közben sorozat, 255. füzet, 2004. 18 Adatok közzététele a szokásostól eltérő plusz munkát nem igényel, az adatszolgáltatás időpontja minden év október 1-ig, a közzététel helye a Portál. 19 Az összes képzést, finanszírozási formát tekintve.

10

nappali tagozatos alapképzésekre első helyen beadott jelentkezések számát osztva a nappali tagozatra alapképzésre felvettek számával,20 a túljelentkezés mértékéről kaphatunk információt (összességében, illetve képzési területenként). Az alapképzések mellett az egyetem mesterképzéseinek népszerűségét is a mesterképzésekre első helyen jelentkezők száma, országos aránya, valamint a felvettek száma alapján mérjük (összességében, illetve képzési területenként).21 A felvettek száma esetén mind az alapképzést, mind a mesterképzést tekintve képzésenként megadjuk a jelentkezők felvételi pontszám szerinti gyakoriság-diagramjait, valamint a ponthatárokat, a felvettek átlagos pontszámát, illetve a pontszámok szórását (összességében, illetve képzési területenként).22

VII.2. A HALLGATÓI ALRENDSZER PÉNZÜGYI KERETEI A hallgatói alrendszer közvetlen költségvetési forrásból származó bevételei a hallgatói előirányzat (ösztöndíjak), a szintén normatív jellegű, de a kollégiumi al-alrendszerbe befolyó kollégiumi és lakhatási támogatás, valamint a HÖK-DIK támogatás is. Ahhoz, hogy az egyetemi költségvetési algoritmus alapját képező költségvetési támogatás becsülhető legyen, továbbá az előirányzatok tervezése és a velük való elszámolás gördülékenyen menjen, ismerni kell a március 15-i és október 15-i hallgatói (számított) létszámot szakonként, képzési területenként, karonként, normacsoportonként, képzési szintenként23, finanszírozási formaként, tagozatonként (nappali-részidős).24 Ezeket, ahogyan – hasonló bontásban – a passzív hallgatók létszámát is, a KTH adatszolgáltatása alapján közöljük.25 A HÖK-DIK támogatás döntő részének kiszámítását a TJSZ tartalmazza.26 Ez alapján az adott évi költségvetés tervezésekor felhasználjuk a KTH által megadott előző évi, valamint az azt megelőző évi nappali tagozatos hallgatók márciusi és októberi létszámának átlagát, továbbá a fenntartó által 20

Függetlenül attól, hogy esetlegesen passzív félévvel, félévekkel „indítják” tanulmányaikat, és csak egy évvel később kezdik el azokat. 21 A létszámkeret az adott évet megelőző harmadik évben megállapított új belépők létszámkeretének 35 %-a A mesterképzés államilag kihirdetett létszámkeretei: 2007 (300 fő), 2008 (3500 fő), 2009 (21900 fő), 2010 (15300 fő). Az államilag támogatott keretszámokat képzési területenként a Kormány határozza meg, és pályázati rendszerben osztja el. Pályázati szempontok: alapszakos felvételi rangsor, doktori iskolák eredményessége, OTDK – hallgatói teljesítmények. 22 Költségtérítéses, államilag támogatott és együtt. 23 Az OKM-mel kötött fenntartói megállapodásban vállaltuk, hogy növeljük a teljes hallgatói létszámon belül a mesterképzésben résztvevők arányát. 2007. 0

Célérték 2008. 3%

Tényadat 2008. 2,09%



24

Hallgatói létszámadatok az oktatási és a fenntartási normatíva számításakor játszanak szerepet. A tudományos normatíva nagyságát az oktatók, kutatók, doktoranduszok létszáma befolyásolja. 25 Adatok közzététele a szokásostól eltérő plusz munkát nem igényel, az adatszolgáltatás időpontja minden év április 15-ig és október 30-ig, a közzététel helye a Portál. 26 A TJSZ 32. § (3) bekezdése szerint „A hallgatói önkormányzat (HÖK) működés támogatási alapösszegét függetlenül az e ponthoz kapcsolódó vagy máshol megjelenő állami támogatási keretösszegtől, előirányzattól, az egyetemi költségvetés önálló, egyösszegű tételeként úgy kell meghatározni, hogy az előző éves alaptámogatási összeget kell a) a nappali tagozatos hallgatók éves összes száma, b) az egyetemi költségvetési támogatás éves főösszege és c) a kari költségvetési támogatás éves főösszege változásainak átlagával korrigálni. Mindhárom tényező éves változásának meghatározásakor a könyvelési, elszámolási jellegű időközbeni változásokkal értelemszerűen korrigálni kell. Az így meghatározott összeghez kell hozzáadni a 9. §(8) bekezdésben meghatározott keretösszeget.”

11

megadott (a GMF által nyilvántartott) előző évi, valamint az azt megelőző évi egyetemi éves költségvetési támogatás főösszegét, és a kari költségvetési támogatás éves főösszegének előző valamint azt megelőző értékét. A VIR-ben folyamatosan (átfogó) szervezeti egységenként, jogcímenként, jogcímcsoportonként összesen nyomon követhetők az ellátottak pénzbeli juttatásaként kifizetett összegek. Ezek kontrollja az éves költségvetési beszámolóban történik meg. Főcsoport

Közvetlenül központi költségvetési forrásból származó kifizetések

Alapítványi forrásból származó kifizetések Egyéb forrásból származó kifizetések

Alcsoport

Jogcímek Tanulmányi ösztöndíj Köztársasági ösztöndíj Teljesítmény alapú Egyetemi BME ösztöndíj mérlegelés Kari BME ösztöndíj Kari egyéb egyszeri ösztöndíj Egyetemi egyéb egyszeri ösztöndíj Rendszeres szociális ösztöndíj Rendkívüli szociális ösztöndíj BURSA intézményi ösztöndíj/támogatásból Alaptámogatás Szociális alapú mérlegelés Kulturális tevékenység támogatása Sporttevékenység támogatása Tankönyv és jegyzettámogatás Lakhatási támogatás Kollégiumi díj különbözet/visszaut/ Külföldi doktoranduszok ösztöndíja Nem előzi meg a kifizetést Külföldiek normatív támogatása intézményi teljesítmény vagy Külföldiek miniszteri ösztöndíja szociális alapú mérlegelés Egyéb intézményi ösztöndíj Az utóbbi években 16 alapítvány támogatását kezelte az Alapítványi forrásból egyetem, azonban az „élő” alapítványi kifizetési jogcímek száma származó kifizetések elenyésző. Ezért itt az alapítványok nem kerültek felsorolásra. Nyelvvizsgadíj visszatérítése Egyéb forrásból származó Gazdálkodó egység ösztöndíja kifizetések BURSA önkormányzati ösztöndíj

1. táblázat: Ellátottak pénzbeli juttatásai

A pénzforgalom tervezésével összefüggésben elmondható, hogy a hallgatói előirányzat folyósítása az államháztartásból származó források részeként egyenletesen, 12 részletben, az adott hónapban esedékes előirányzatok szerint történik, az azok terhére megvalósuló kifizetések időpontjait pedig rektori utasítás rögzíti. A HÖK-DIK támogatás felhasználásával kapcsolatban a költségvetés „csupán” annyit rögzít, hogy legalább harmada kötelezően felújításra, beruházásra fordítandó, míg a fennmaradó támogatási összeg biztosítja a HÖK működését annak Alapszabálya szerint. Az egyetemi szintű jogcímekhez tartozó keretek felhasználásáról az Egyetemi Hallgatói Képviselet, a kari szintű jogcímekhez tartozó keretek esetén a kari hallgatói képviseletek döntenek. Ugyanakkor a hallgatói menedzsmentet segítendő, a HÖK-DIK támogatás tervezésének, valamint az azzal való elszámolásnak – hasonlóan más alrendszerekben folyó terv-tény összehasonlításokhoz – meg kell történnie. Ennek keretében a HÖK adatszolgáltatása alapján a költségvetés tervezéskor és a beszámoláskor ki kell térni: • a várható saját bevételekre, tervcélonként lebontva; • a HÖK-DIK támogatásból fizetett 174 órásra számított közalkalmazotti létszámra; • a személyi jellegű kiadásokra; • az ingatlan beruházás, felújítás költségeire, programcélonként lebontva; 12

• • •

az egyéb tárgyi eszköz vásárlás költségeire, programcélonként lebontva; a főbb dologi kiadásokra, tervcélonként lebontva; a várható maradványokra.

A HÖK kezelésében lévő tárgyi eszközök, valamint a HÖK által használt területekre vonatkozó mutatókat a Létesítménygazdálkodás című fejezetben leírt módon származtatjuk. Hasonlóan, a hallgatói feladatellátásban résztvevő személyekre, a Humán kontrolling című fejezetben leírt mutatókat alkalmazzuk. A sportra fordított kiadásokat a Szociális ellátórendszer költségei című fejezetben ismertetjük.

VII.3. AZ OKTATÁS TELJESÍTMÉNYE Az alábbi – a KTH adatszolgáltatásán alapuló27 – mutatók a hallgatók tanulmányi, illetve az oktatók oktatási teljesítményének a megítélésében segíthetnek (az alábbi adatok az osztatlan, alapképzési, mester és PhD/DLA képzésekre vonatkoznak, minden esetben államilag támogatott és költségtérítéses bontásban is): • a kar által tanított o hallgatók száma (a költségvetés készítésekor, az ott használt módszertan szerint); o oktatási pontok mennyisége (a költségvetés készítésekor, az ott használt módszertan szerint); o teljesített és felvett kreditek aránya; o kurzusokat teljesítők kreditekkel súlyozott tanulmányi átlaga; • a kar szakjain tanuló o hallgatók száma (a költségvetés készítésekor, az ott használt módszertan szerint); o oktatási pontok mennyisége (a költségvetés készítésekor, az ott használt módszertan szerint); o aktív hallgatók száma (az OKM felé történő – költségvetés célzatú – adatközlés szerint); o hallgatók teljesített és felvett kreditek aránya (szakonként); o hallgatók esetén a n x 15 kredit előrehaladási kritériumot nem teljesítők aránya (szakonként);28 o hallgatók teljesített tantárgyainak súlyozott tanulmányi átlaga (szakonként); o hallgatók részvétele a BME (0 kredites) nyelvoktatásában (hallgató x heti óraszám szerint); o hallgatók részvétele a Nukleáris Technika Intézet kurzusain (hallgató x kredit szerint). • a kar nagycsoportos oktatási mennyisége (a költségvetés készítésekor, az ott használt módszertan szerint);

27

Ott ahol nem jelöltük meg, hogy a költségvetés kapcsán szükséges az adott mutatók származtatása, az egyetemi szöveges beszámolóhoz illeszkedve, április 15-ig állítja elő a KTH a mutatókat. Azok publikálási helye a Portál. 28 Megnézzük, hogy a nappali alapképzésen tanulók közül adott félévben egy kar által gondozott összes képzésén hány fő nem teljesített az n x 15 kreditet. Ezt a számot elosztjuk n félévvel korábban adott kar képzéseire felett hallgatók számával.

13

VII.4. A VÉGZETT HALLGATÓK A Diákközpont rendszeres – így plusz munkát nem igénylő – utókövetéses vizsgálatai a képzés hasznosságának megítélésén túl, többek között a végzettek munkába állásának (elhelyezkedés) idejét, a foglalkoztatottak arányát és a kereseteket veszik górcső alá. Ahhoz, hogy a képzések sikerességéről képet kaphassunk, ezen felmérések eredményeire támaszkodva29 a BME-n végzettek karonkénti kereseti, jövedelmi adatait elemezzük.30 Ahhoz, hogy meghatározhassuk az átlagos BME diploma értékét a bruttó átlagkeresetet összevetjük a teljes munkaidőben foglalkoztatott szellemi foglalkozásúak – KSH terminológia szerint számított – havi bruttó átlagkeresetével.31 A KTH által szolgáltatott intézményi létszámstatisztikák alapján tesszük közzé az adott naptári évre vonatkozóan a végzettek létszámát képzésenként, karonként, szakcsoportonként, képzési szintenként, finanszírozási formaként, tagozatonként.32

VII.5. A KOLLÉGIUMI ALRENDSZER 2006 óta a GMF Kollégiumok Osztálya biztosítja a kollégiumok fenntartásával, üzemeltetésével, gazdálkodásával és adminisztrációjával kapcsolatos feladatok ellátását. Ezzel a kollégiumok (beleértve a bérelt férőhelyeket is) üzemeltetési költségei elkülöníthetők lettek az igazgatási költségektől. Jelentősen kihat az alrendszer költségeire, hogy 2007-ben megkezdte működését a PPP konstrukcióban felújított Kármán Tódor Kollégium, 2008 májusától pedig szintén PPP rendszerben üzemel a Schönherz Zoltán Kollégium. A szálláshely szolgáltatás alapvető célja a férőhelyek ingadozó kihasználtságából eredő díjbevételkiesés minimalizálása. Fokozottan igaz ez a kollégiumok esetén, miután a kiadások szintje ingadozó kihasználtság mellett is lényegében változatlan.33 Éppen ezért, kollégiumonként és összevontan kontrolláljuk a kollégiumi férőhelyek kihasználtságát és a kihasználatlanságból származó időszaki kieső bevételeket. Ezeket a Portálon féléves zárójelentések formájában jelenítünk meg. Adatok/mutatószámok Mértékegység Számítás

Adott időszaki záró kollégiumi férőhely kapacitás [fő] (1)

Kollégiumban lakók adott időszaki záró létszáma [fő] (2)

Kollégiumok kihasználtsága

Kollégiumi térítési díj34

Kieső bevételek

[%] (3)=(2)/(1)

[Ft/fő/hó] (4)

[Ft] (5)=(4)x(1)x(3)

2. táblázat: Kollégiumi férőhelyek kihasználtsága

29

Ezen kontrolling adatok adatközlője a Diákközpont, az adatokat rendszerint december-február időszakban teszik közzé a www.sc.bme.hu/felmeresek oldalon. A Portálon link mutat az adatforrásra, az éves kontrolling jelentésekben az adatokat kivonatolt formában közzétesszük. 30 A jövedelmi adatok vizsgálatánál csak a munkaviszonyban, megbízási szerződéssel foglalkoztatottak és a vállalkozók önbevalláson alapuló adatait elemezzük, mivel a jövedelemmel nem, vagy csak részben rendelkezők torzítanák megállapításainkat. Egy adott évben végzettek esetén a végzés utáni év havi bruttó átlagkeresete, átlagjövedelme és a diplomaszerzés évét követő 2. év februári bruttó átlagkeresetét követjük figyelemmel. 31 A számítás módszertana és a tényleges adatok megtalálhatók a Központi Statisztikai Hivatal oldalán (www.ksh.hu). 32 Adatok közzététele a szokásostól eltérő plusz munkát nem igényel, az adatszolgáltatás időpontja minden év április 15-ig és október 30-ig, a közzététel helye a Portál. 33 A kollégiumban bentlakók nyilvántartása a KTH által kezelt Neptun rendszerben történik, a bentlakókról a kari hallgatói képviseletek döntenek, a bentlakók nyilvántartása a Kollégiumok Osztály feladata. Az adatok elsődleges érintettje az EHK. 34 A Térítési és Juttatási Szabályzat 1. számú melléklete rögzíti a táblázat I.-II. kollégium típusaiban szedhető kollégiumi térítési díj összegét. A számításokat itt az „alapdíj” összegével végezzük.

14

A kollégiumokkal kapcsolatos középtávú tervezéshez fontos ismerni a jelenlegi kapacitások kihasználtságát és a férőhelyek iránti igények alakulását. Ennek meghatározásához negyedéves bontásban nyomon követjük, és a Portálon közzé tesszük az alábbi táblázatban található mutatókat. Adatok/mutatószámok Nappali tagozatos hallgatók adott időszaki záró létszáma Kollégiumi ellátásra jogosult hallgatók száma35 Kollégiumi férőhely elnyerésére pályázatot beadó hallgatók száma Adott időszaki záró kollégiumi férőhely kapacitás Kollégiumban lakók adott időszaki záró létszáma Kollégiumi ellátásra jogosult hallgatók aránya Egy kollégiumi férőhelyre jutó kollégiumi ellátásra jogosult hallgatók aránya Egy kollégiumi férőhelyre jutó kollégiumi ellátásra jelentkező hallgatók aránya A kollégiumban lakó hallgatók kollégiumi ellátásra jogosult hallgatókhoz viszonyított aránya

[fő] [fő] [fő] [fő] [fő] [%] [%] [%] [%]

Képlet (1) (2) (3) (4) (5) (6)=(2)/(1) (7)=(2)/(4) (8)=(3)/(4) (9)=(5)/(2)

3. táblázat: Fenntartani szükséges férőhely kapacitás

Ahhoz, hogy a hosszú távon fenntartandó kollégiumokról, vagy a kollégiumokra fordítandó beruházási források felhasználási céljairól döntést lehessen hozni, a Kollégiumok Osztály adatszolgálgatása alapján, a költségvetési beszámoló összeállításakor, az éves pénzforgalmi kiadásaik alapján számítjuk egyes kollégiumonként az alábbi fajlagos mutatókat.36 Alapmutatók Férőhely [fő] Terület [m2] Dologi és beruházási kiadások [eFt] Ebből közüzemi kiadások [eFt] Személyi kiadások [eFt]

Férőhelyre eső számított mutatók Dologi kiadások/férőhely/hó [Ft] Közüzemi kiadások/férőhely/hó [Ft] Személyi kiadások/férőhely/hó [Ft] Összes kiadás/férőhely/hó [Ft]

Területre eső számított mutatók Dologi kiadások/nm/hó[Ft] Közüzemi kiadások/nm/hó [Ft] Személyi kiadások/nm/hó [Ft] Összes kiadás/nm/hó [Ft]

4. táblázat: Kollégiumok fajlagos mutatói

A naturáliák és a költség mellett, egy, a kollégiumi szolgáltatások minőségére utaló mutatót is figyelemmel kísérünk. A PPP keretében felújított kollégiumok esetén a hozzájuk kapcsolódó szerződésben leírt havi monitoring ellenőrzés eredményét (az üzemeltető adott hónapban elért pontszámát) a GMF Kollégiumok Osztály adatszolgáltatása alapján a következő hónap végéig a Portálon közzétesszük.37 Az alrendszer bevételeit tekintve jellemzően a férőhelyekhez tartozó állami normatív támogatásból, a férőhely bérlésre is fordítható lakhatási támogatásból valamint saját bevételből működik. Az állami támogatások kalkulálásához – a normatíva visszautalás elkerüléséhez – szükségesek e fejezet első táblázatában ismertetett létszámadatok. Ezt kiegészítik eseti céltámogatások (például PPP minisztériumi támogatás). A bevételek és kiadások tervezése alrendszer szintű költségvetési beszámoló és terv keretében történik. A fent felsorolt kontrolling információk felülete a Portál, a KIR és a VIR. Jelen koncepció egyéb fejezetben áttekintett adatok közül továbbiak megtalálhatók: 35

A Térítési és Juttatási Szabályzat tartalmazza a Kollégiumi elhelyezésre való jogosultság szabályait. A Kollégiumok Osztály pénzáramlásainak nyilvántartása kollégiumonként és a központi irodára vonatkozóan külön témaszámokon történik. A fajlagos költségek számításakor a központi költségeket az egyes kollégiumok esetén, azok férőhelyeinek arányában vesszük figyelembe. 37 A nem PPP kollégiumok monitoring rendszere jelenleg fejlesztés alatt áll. A rendszer bevezetése után a monitoring eredményeket a PPP kollégiumokhoz hasonló módon tesszük közzé. 36

15

• • • •

a kollégiumok szerződéseivel kapcsolatban a VIR közbeszerzési riportjaiban, a tételes kollégiumi beruházásokkal kapcsolatban a VIR ingatlan beruházási riportjaiban, a kollégiumi hasznosítási bevételekkel kapcsolatban a VIR saját bevételekkel foglalkozó riportjaiban, a kollégiumi alrendszer aktuális pénzügyi állapotával kapcsolatban a VIR kisköltségvetési riportjában.

VIII. HUMÁN KONTROLLING38 Miközben az intézményi személyi struktúra – a közalkalmazotti létből kifolyólag – meglehetősen merev, az egyetem pénzforgalmi kiadásainak legjelentősebb tétele, 51 %-a személyi jellegű kiadás.39 A legutóbbi évek költségvetéseibe olyan értéktámogatások épültek be, amelyek a Humánpolitikai Kézikönyvben foglaltaknál szigorúbb elvek mentén terelik a karokat az „egészséges” mértékű személyi állomány kialakításához. A 2009. évi költségvetés készítése során megtörtént az egyetem kari és nem kari alrendszerében dolgozók jövedelmeinek részletes összevetése,40 továbbá meghatározásra kerültek a nem kari munkatársak javadalmazásának fő szabályai. Miután az egyetem költségeinek jelentős része a nehezen alakítható személyi állományhoz kötődik, az állomány tudatos tervezése, a fluktuáció kezelése a karok fenntartásának, prosperitásának záloga. Ezen a területen a kontrolling abban segítheti a menedzsment döntéseit, hogy a foglalkoztatási tervek (munkaerő-szükséglet, kompetencia-tervezés, mérethatékony egységek kialakítása) összeállításához bemutatja a személyi állomány közép- és hosszú távon várható alakulását, ellenőrizhetővé teszi a kifizetések múltbeli és várható tendenciáit. A kontrolling segít tiszta képet teremteni a szervezet eredményességéhez való egyéni hozzájárulás mértékének meghatározásában is. Ezek azok az adatok, amelyek tipikusan szervezeti egység szinten ismertek, ezért is tipikusan a kari (még inkább tanszéki) szintű stratégiaalkotás témakörébe kell, hogy tartozzanak. A humán erőforrással kapcsolatos adatok gazdája többnyire a GMF, egy-két esetben a KTH és a Rekori Kabinet, valamint a karok. Az adatok elsődleges érintettjei többnyire a kifizetők, a menedzsment költségek esetén minden egyetemi polgár, a doktoranduszokkal kapcsolatos információknál az EHK. A humán kontrolling információk felülete vegyesen a Portál, a KIR és a VIR.

38

Jelen fejezet összeállításánál a belső szabályozásokon, elemző jellegű anyagokon túl a következő szakirodalmat felhasználtuk fel: Ambrus Tibor – Lengyel László: Humán controlling számítások, 2006. 39 2008-ban összességében 16,2 Mrd Ft-ot tettek ki a személyi jellegű kiadások (járulékkal együtt). 40 „A magasabb jövedelemkategóriákat tekintve a kari oldalon sokkal nagyobb a szóródás, mind az egyéneket, mind az egyének egymást követő éveit tekintve. A nagyobb szórás és a nagyságrenddel nagyobb mintaszám természetesen azt is hozza, hogy a kari oldalon vannak a kiugró éves jövedelmek. Ezt minden bizonnyal tovább erősíti, hogy a karokon a garantált illetményeken felüli jövedelmek leginkább valamilyen saját bevételes tevékenység eredményei, míg a nem karokon erőteljes a „csak kevéssé változó” jutalmazás. Ezt valószínűleg erősíti még, hogy a kari oldalon általános a jövedelmek magánvállalkozáson keresztüli kivétele is, így a kari és nem kari összehasonlítások ennyiből nem a valós képet mutatják, minden bizonnyal a magasabb kereseti kategóriáknál. A nem kari oldali „második vonal” viszont talán többet keres, mint a kari oldal arányos része. Az alsóbb kategóriáknál lényegében nincs eltérés.” Részletesebben lásd a 2009. évi költségvetésben.

16

VIII.1. LÉTSZÁM, KORFA, FLUKTUÁCIÓ Gazdálkodó szervezetenként a személyi állomány összetételének leírására, a várható tendenciák előrejelzésére az alábbi mutatókat adjuk közre. • A VIR-ben folyamatosan elérhető (átfogó) szervezeti egységenként és munkaköri csoportonként41 a közalkalmazotti jogviszony keretében adott napon foglalkoztatottak létszáma (tartósan távollévők nélkül, helyettesekkel). • Az egyetemi belső költségvetés tervezésekor, a január 1-jei tény adatok, az ott használt algoritmus módszertana és a GMF adatszolgáltatása alapján az egyes karokra vonatkozóan közreadjuk: o alkalmazottak számát, o az oktatók-kutatók számát, o a minősített oktatók számát,42 43 o a személyi állomány tudományos pontszámait, o az 1 kari alkalmazottra, oktatóra, kutatóra és minősített oktatóra jutó – normatívával súlyozott, illetve súlyozatlan – hallgatók számát,44 o az 1 kari oktatóra, kutatóra jutó nem oktatók, nem kutatók számát,45 o az 1 kari oktatóra, kutatóra eső kari összes bevétel nagyságát,46 o az „10/5/1” szabályt teljesítő tanszékek arányát.47 • Az egyetemi belső költségvetés tervezésekor, a január 1-jei adatok alapján kari átfogó és nem kari (átfogó) szervezeti egységenként közreadjuk: 41

Oktató, tanár, kutató, nem oktató, nem kutató. A tudományos fokozattal, illetőleg a mesterfokozattal rendelkező oktatókat és kutatókat nevezik minősített oktatónak. Mást tartalmaz a minősített fogalom az OKM-hez elküldendő egyetemi létszámstatisztika, valamint mást az egyetemi belső költségvetés kapcsán. • A hivatalos létszámstatisztika alapján tudományos címek és fokozatok: MTA rendes tagja, MTA levelező tagja, MTA doktora, tudományok kandidátusa, Doktor PhD, Mester (DLA), Dr. Ing., Dr. Univ. (1983-ig), Dr. Univ. (1984-től), Dr. Habil. • Az egyetemi belső költségvetés alapján minősített a Dr (Phd), Dr. Habil, MTA rendes tagja, Mester (DLA), mester(DLA)habil, MTA levelező tagja, MTA doktora, tudományok kandidátusa. • Az FTV alapján tudományos fokozatok: doktori fokozat (PHD), a tudomány(ok) kandidátusa, a tudomány(ok) doktora, művészeti területen mester (DLA) fokozat. Tudományos címek: Dr. habil, az MTA doktora, az MTA levelező tagja, az MTA rendes tagja. A címek bármelyikéhez az juthat, aki tudományos fokozattal rendelkezik. A dr. univ. megjelölést az a személy használhatja, aki 1984. szeptember 1-je után egyetemi tudományos fokozatot (doktor universitas) szerzett. Ugyancsak viselhető az 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmények alapján szerzett, illetőleg e nap előtt engedélyezett doktori cselekmények alapján később megszerzett egyetemi doktori cím. 43 Az OKM-mel kötött fenntartói megállapodásban vállaltuk, hogy növeljük a minősített oktatók/kutatók számának az oktatók/kutatók összlétszámához viszonyított arányát. Itt a nyers létszámot értjük alatta. 44 A mutatót a következőképpen származtatjuk. Az adott évi költségvetés készítésekor a kari alkalmazottak kategóriánkénti sapka nélküli létszámadataiból (pontjaiból) indulunk ki (MTA pontok nélkül), és ezt osztjuk az algoritmus „normatívával súlyozott”, illetve „sima” hallgatók száma mutató értékével. A 2007. évi költségvetés határozata alapján a „sapkázás” azt jelenti, hogy az alkalmazottak, az oktatók-kutatók és a minősített oktatók létszámadatait korrigálni kell úgy, hogy a kar által oktatott államilag támogatott hallgatók egyetemi aránya feletti kari létszámok csak 50%-os támogatásban részesüljenek. 45 A mutatót a következőképpen származtatjuk. Az adott évi költségvetés készítésekor (leghamarabb 2009 novemberében) a kari alkalmazottak sapka nélküli létszámadatából (pontokból) indulunk ki (MTA pontok nélkül), és ezt bontjuk fel oktató-kutató és nem oktató nem kutató állományra. 46 A mutatót a következőképpen származtatjuk. A költségvetés készítésekor a kari összes bevétel és az előző éves kari saját bevétel összegét osztjuk a sapka nélküli „oktató-kutató létszámmal”. 47 Az OKM-mel kötött 3 éves fenntartói megállapodásban az egyetem azt vállalta, hogy növeli a „10/5/1’ szabályt teljesítő tanszékék arányát. 42

2007. 88,,3%

Célérték 2008 91%

Tény 2008.12.31. 87%



17

a közalkalmazottak korfáját (azonosítva az átlag, módusz, medián értékeket), a nyugdíjasok és a következő 3 évben nyugdíjkorhatárt elérők arányát, az 55 éves kornál idősebb munkavállalók arányát munkakör csoportonként (oktató, kutató, vezető oktató, ügyviteli alkalmazott, együtt).48 A március 15-i és október 15-i létszámstatisztikák számítási szabályai szerint április 15-ig és november 15-ig a közreadjuk: o a tudományos fokozatú oktatók és kutatók létszámát és átszámított létszámát tudományos fokozatonként (tartósan távollévők nélkül, helyettesekkel, BME-hez leadott nyilatkozattal), o az adott költségvetési évben és az azt megelőző két évben fokozatot szerzett teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók számát, o az adott költségvetési évben odaítélt fokozatok számát, o az alábbi bontásban a foglalkoztatottak létszámadatait.49 o o o

•

Teljes munkaidős létszám [fő]

Részmunkaidős létszám [fő]

Összesen [fő]

Teljes munkaidősre átszámított összes létszám [fő]

Minősített egyetemi, főiskolai oktatók (tanársegéd, adjunktus, docens, egyetemi tanár) Nem minősített egyetemi, főiskolai oktatók Egyéb oktatók (nyelv-, testnevelő-, kollégiumi-, mestertanár, stb.) Kutatók (kutató professzor, tudományos tanácsadó, tudományos főmunkatárs, tudományos munkatárs, tudományos segédmunkatárs) Egyéb alkalmazottak Közoktatási feladatot ellátók

5. táblázat: Alkalmazottak oktatási, tudományos és fenntartási normatíva számításhoz szükséges létszámadatai

•

A költségvetési szöveges beszámoló készítésekor a GMF adatszolgáltatása alapján közreadjuk: o az alkotói szabadság intézményét igénybevevők számát;50 o a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak számát egyetemi közalkalmazott, külsős bontásban; valamint o a tartós foglalkoztatásra irányuló (azaz három hónapnál hosszabb időre szóló) megbízási szerződések arányát.

Az egyes szervezeti egységeknél, illetve gazdasági, ügyviteli jellegű munkakörök esetében régóta nagymértékű fluktuáció51 tapasztalható. A 2009. évi költségvetés előírja, hogy a nem kari egységek költségvetésének tervezésekor meg kell vizsgálni az előző évi fluktuáció mértékét és a megszűntetése érdekében tett intézkedéseket. Az alábbi táblázatban szereplő mutatók alkalmazásával – helyi szinten – történhet meg a fluktuáció szervezeti egységenkénti és 48

Az egyetem kinyilvánított célja, hogy 2015-re az oktatói-kutatói munkakörben foglalkoztatottak átlagéletkora az 50 évet ne haladja meg. 49 Az OKM-mel kötött fenntartói megállapodásban kötelezettséget vállaltunk arra, hogy növeljük a habilitált oktatók/kutatók számának az oktatók/kutatók összlétszámához viszonyított arányát. 50 Az OKM-mel kötött fenntartói megállapodásban kötelezettséget vállaltunk arra, hogy bevezetjük az alkotói szabadság intézményét és segítjük az oktatókat abban, hogy a minőségi egyetem fejlődése érdekében legyenek képesek igénybe venni azt. Az alábbi táblázatban az alkotói szabadságot igénybevevők száma látszik. 2007. 0 51

Célérték 2008. 1

Tényadat 2008. 5

Célérték 2009. 4

Célérték 2010. 6

A fluktuáció a munkaerőmozgás azon fajtája, amikor munkahely változtatás történik.

18

munkakörönkénti számbavétele,52 okainak megtalálása, annak csökkentése. A fluktuáció okaira magyarázat nyerhetők a nem kari egységeknél kötelezően bevezetendő kilépő interjúk alkalmazásával. Az alábbi mutatókat az éves kontrolling jelentésekben adjuk meg (átfogó) szervezeti egységenként, munkakörönként. Átlagos állományi létszám [fő] (1)

Belépők száma [fő] (2)

Kilépők száma [fő] (3)

Belépési forgalom [%] (4)=(2)/(1) x 100

Kilépési forgalom [%] (5)=(3)/(1) x 100

Munkaerő forgalom [%] (6)=(2+3)/1 x 100

6. táblázat: Fluktuációt leíró mutatók

Az oktatáshoz szükséges létszám meghatározásához javasoljuk felülvizsgálni a kötelező óraszámok rendszerét, továbbá javasoljuk karonként mérni a ténylegesen megtartott óraszámokat, az oktatónként teljesített hallgató x kredit mennyiségét. Ezek nélkül nem lehet létszám többletről vagy létszám hiányról beszélni.

VIII.2. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK Az egységenkénti jövedelmek tervezését és a felhasználások ellenőrzését segítjük azzal, hogy a VIR-ben napi szinten rendelkezésre bocsátjuk: • az egyetemtől különféle jövedelemben részesülő közalkalmazottak és más jogviszonnyal rendelkező személyek tárgyidőszakban szerzett kereseteit és jövedelmeit (7. táblázat); • az egyes (átfogó) szervezeti egységek által adott időszakban kifizetett személyi juttatásokat (7. táblázat); • a személyi keretek alakulását (8. táblázat); valamint • a közalkalmazotti összes jövedelem és az összes személyi juttatás forráscsoportonkénti bontását.53 Az alábbi táblázatban található kereset- és jövedelem adatok, valamint az előző fejezetben definiált átlagos statisztikai állományi létszám alapján, (átfogó) szervezeti egységenként valamint munkakörönként származtatjuk a közalkalmazottak havi átlagkeresetét, a tárgyidőszaki közalkalmazotti átlagjövedelmet, a közalkalmazottak tárgyidőszaki átlagjövedelmét.54

52

A forgalmi adatokon alapuló elemzésen túl a fluktuáció költségeit is célszerű felmérni. A fluktuáció költségei közé tartozik a munkavégzés alóli felmentés költsége, a kilépés költségei, a munkaerő kiválasztás, felvétel és betanítás költségei, beleértve a kilépő rutinos munkavállaló és belépő (esetleg gyakorlatlan) dolgozó teljesítménye közötti különbséget. Ez a számbavétel azonban aprólékos, csak a gazdálkodó szervezet szintjén megvalósítható munkát igényel 53 Költségvetési forrásból, pályázati forrásból, egyéb saját bevételből. 54 Az egyetem kinyilvánított célja, hogy 2015-re az oktatók-kutatók és más diplomások átlagkeresete haladja meg a szellemi munkakörben foglalkoztatottak országos átlagkeresetének háromszorosát.

19

Megnevezés Alapilletmény (Ft) 13. havi illetmény (Ft) Kereset-, illetmény-kiegészítés (Ft) Vezetői pótlék (Ft) Címpótlék (Ft) Egyéb pótlék (Ft) Túlóra- és műszakpótlék, helyettesítési díj (Ft) Jutalom (Ft) Közalkalmazotti összes kereset (Ft) Oktatói, kutatói ösztöndíjak (Ft) Jubileumi jutalom (Ft) Étkezési jegy (Ft) Szociális juttatás (Ft) Természetbeni juttatás közalkalmazottaknak (Ft) Közalkalmazotti összes jövedelem (Ft) Közalkalmazottaknak fizetett megbízási díj, szerzői díj (Ft) Felmentésre járó bér, végkielégítés, szabadságmegváltás, PÉP (Ft) Közalkalmazottak összes jövedelme (Ft) Külsősöknek fizetett megbízási díj, szerzői díj (Ft) Megbízási díj, szerzői díj, összesen (Ft) Természetbeni juttatás külsősöknek (Ft) Oktatói, kutatói ösztöndíjak (nem közalkalmazotti) (Ft) Emertius/ senior díj (Ft) Hallgatói/ doktoranduszi munkadíj (Ft) Egyéb juttatás (Ft) Összes személyi juttatás (Ft)

7. táblázat: Személyi jellegű kifizetések jövedelemelemenként

Éves költségvetési keret55 [Ft]

Teljesítés [Ft]

Egyenleg [Ft]

(1)

(2)

(3)=(1)-(2)

Kiadási kötelezettségvállalás [Ft] (4)

Maradvány (+), hiány (-) [Ft] (5)=(3)-(4)

Bevételi Kötelezettségvállalás [Ft] (6)

8. táblázat: Költségvetési forrásból rendelkezésre álló személyi juttatás, személyi jellegű egyéb és munkaadót terhelő járulék keretek az adott időpontban

A nem kari egységekre kialakított szabályozás keretében a 7. táblázatban található adatok alapján a szervezeti egységeknek a költségvetési személyi terveik készítése során személyenként (valamint személyi állományi csoportokhoz tartozó költségcsoportonként56) meg kell tervezniük a következő évi egyenértékes havi jövedelmeket és azok járulékkal növelt összegét.57 Ehhez segítségül és ellenőrzésül központilag rendelkezésükre bocsátjuk az előző évi tény adatokat (személyenként és szervezeti egységre összevontan), figyelembe véve az esetleges kormányzati döntések egyes személyi köröket érintő hatásait is.

55

Megelőlegezések és technikai keretek nélkül. Három vezetői-menedzseri-szakértői kör, nem vezetői-menedzseri-szakértői kör, egyéb bértömegnövelő „tényezők”. 57 Egy adott személy összes éves személyi juttatásának (alapilletmény, 13. havi illetmény, kereset-, illetménykiegészítés, vezetői pótlék, címpótlék, egyéb pótlék, túlóra, műszakpótlék, helyettesítési díj, jutalom, étkezési jegy, természetbeni juttatás , megbízási, szerzői díj, szociális juttatások és egyéb juttatások ) 15-öd részét vesszük, ami a 12 havi + 13. havi + kéthavi jutalom általánosnak tekinthető fizetési csomagot mintázza (ez állhat a legközelebb a „köznyelv” havi bruttó fizetés alatt értett fogalmához). 56

20

A BME költségvetése az egyes nem kari személyi csoportok premizálását a gazdálkodás hatékonyságán, eredményességén túl a kari jövedelmek alakulásához köti.58 Ezért a költségvetés tervezésekor közreadjuk néhány jellemző oktatói kategória jellemző egyetemi jövedelemadatait,59 valamint a kari száz legmagasabb jövedelmű munkatárs jövedelemének összesített változását. A kari oldalon elért jövedelmekkel kapcsolatban azonban megjegyezzük, hogy a személyi kifizetéseken túl igen jelentős a számla ellenében kifizetett jövedelmek értéke. Ezért a GMF adatszolgáltatása alapján az éves kontrolling jelentésben közreadjuk az oktatási-kutatási SZJ számon kifizetett dologi kiadások előző évre vonatkozó összegét.60 Az éves mérlegbeszámolók alapján megvizsgáljuk azt, hogy 1 Ft személyi juttatásra, hány Ft felhalmozási kiadás esik.61 Utóbbi mutatóval azt kívánjuk mérni, hogy mennyire tartja fontosnak az egyetem azt, hogy bevételeit az oktatást-kutatást támogató tárgyi eszközökre fordítsa, vagy inkább a pénz jövedelemként való realizálása a jellemző. Szintén megadjuk a személyi jellegű juttatások munkaadót terhelő járulékokkal növelt összegének a költségvetési kiadáson belüli arányát.62 A természetbeni juttatásokról kiadott főigazgatói körlevél meghatározza az egyes juttatások személyenként adó- és járulékmentesen adható mértéket. Az éves kontrolling jelentések keretében megvizsgáljuk, hogy ezen juttatási formákkal milyen mértékben élt az egyetem a teljes személyi kifizetésen belüli összesített arányukat tekintve.

VIII.3. DOKTORANDUSZOK FOGLALKOZTATÁSA A kari humán stratégia fontos eleme, hogy hol, milyen összetételű személyi állomány látja el az oktatási feladatokat. Az oktatásban vállalt szerepükből kiindulva vita tárgyát képezheti, hogy a doktoranduszokkal kapcsolatos mutatószámokat itt, a humán erőforrás számbavétele során,63 vagy a hallgatói alrendszer keretében vizsgáljuk. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az állami doktoranduszok számának BME-n belüli megoszlása nincs összhangban se a karok összes bevételével, se hallgatói, se oktatói létszámával. A költségvetésben rögzített követelmény, hogy a karok összes bevételének 2,5%-át64 az államilag támogatott doktorandusz hallgatók létszáma szerint kell megadni, eltérő doktorandusz normatívák esetén a létszámot a normakülönbségekkel korrigálva. Ezt összehasonlítjuk a hallgatói előirányzatban doktoranduszi ösztöndíjként megjelölt keretösszeggel.65 58

A prémium nagyságát korrigálni kell a kari oldal kiemelt munkatársainak előző éves jövedelemváltozása szerint. A kari oldali száz legmagasabb jövedelmű munkatárs előző éves összes jövedelmének megelőző évhez képesti változását kell tekinteni. 59 Legfelső és legalsó 5-5% adatai nélkül a tanársegéd, adjunktus, docens, egyetemi tanár, oktatók összesen, véletlen sorrendben, egyenértékes havi jövedelmek diagramja. 60 2008-ban 3,4 Mrd Ft került kifizetésre. 61 A központi költségvetési jelentés alapján a felhalmozási kiadás = felújítás + intézményi beruházási kiadások ÁFA nélkül + beruházások ÁFÁ-ja + központi beruházások + egyéb felhalmozási kiadások. 62 A költségvetési kiadás (vagy törvény szerinti kiadás) annyival kevesebb az összes kiadásnál, hogy nem tartalmazza a forgatási célú értékpapír vásárlására fordított összeget. 63 Igazodva a kari munkaerő-szükséglet kielégítéséhez a doktorandusz hallgatók adják azt a merítési bázist, amiből az egyetem tanársegédei és adjunktusai kikerülhetnek. A magas minőségű doktori képzés hosszabb távon elengedhetetlen feltétele a magas színvonalú oktatói és kutatói gárdának. 64 Itt a 2005-ben és 2006-ban alkalmazott 3 %-ot 2 %-ra kellett csökkenteni (2007-2008-ban) az állami normák jobb követése miatt. 65 Ez egyébként azt jelenti, hogy egyfajta értéktámogatásként jelenik meg az, hogy 2009-ben egy államilag támogatott doktorandusz garantált 900 E Ft normatívája (GTK-n 500e Ft.) helyett (az általános költségek levonása előtti

21

Amellett, hogy a VIR-ben a doktoranduszok létszáma folyamatosan elérhető lesz, igazodva a költségvetéshez (és az ott használt terminológiához), annak készítésekor származtatjuk: • az (államilag támogatott) doktoranduszok száma/oktatói-kutatói létszám66 mutatókat. A 2009. évi költségvetés bevezette a doktorjelölti ösztöndíj intézményét, rögzítette a 2009-ben ösztöndíjban részesíthetők minimális számát.67 A belső költségvetési beszámolóhoz igazodva bemutatásra kerül: • az előző évben doktorjelölti ösztöndíjban részesülők száma, • az előző évben doktorjelöltek részére kifizetett doktorjelölti ösztöndíj összege, valamint • a tárgyévi doktorjelölti ösztöndíjak karonkénti száma. A (doktorandusz) hallgatók feladatellátásba bevont szerepéről adhat képet – szintén a belső költségvetési beszámolóhoz igazodva – továbbá az egy (doktorandusz) hallgatóra eső hallgatói munkadíj nagysága.68

VIII.4. TUDOMÁNYOS ÉS NEMZETKÖZI TELJESÍTMÉNY69 A menedzsment döntések során a tudományos teljesítmény kontrollingja segíthet a kar számára a növekedési potenciált jelentő személyi állomány kialakításában, illetve az elismerhető, elismerendő kutatási teljesítmény meghatározásában. A karok K+F+I bevételeket tekintve eltérő stratégiákat követnek. Vannak karok, ahol jelentős saját bevétel származott a K+F+I jellegű pályázatokból, máshol a felhalmozódott tudás vállalkozási munkák keretében történő hasznosítása volt előtérben. Igaz, azt is ki kell emelni, hogy a K+F+I bevételek és a vállalkozási vagy egyéb saját bevételes tevékenység közötti határvonalat igen nehéz meghúzni, sőt, ez jelentősen változik az éppen érvényes adózási és egyéb vonatkozó jogszabályok alakulása szerint is. Jelen fejezetben nem pénzügyi mutatókra, hanem a kutató állomány minőségére, valamint az egyetemnek, mint kutatóegyetemek a produktumaira fókuszálunk. Az értékelést a KTH, valamint a GMF adatszolgáltatása alapján végezzük el.70 Az adatok elsődleges érintettjei a karok, a kontrolling információk felülete a Portál, a KIR és a VIR (részben pedig a BME hivatalos publikációs adatbázisa, a BME PA). Elősegítheti az egyetem elismert tudományos-nemzetközi teljesítményének növelését, a kutatóegyetemi jelleg erősödését: • ha az oktatók, kutatók létszámán belül növeli a minősített oktatók, kutatók részarányát; értelmezésben) 1,3 M Ft költségvetési támogatást kaptak a karok. A GTK-n arányosan kevesebb doktorandusz után járt a támogatás. 66 Korhatáron belüli, teljes állású. 67 (ÉMK 6, GPK 5, ÉPK 5, VBK 4, VIK 8, KSK 3, GTK 5, TTK 5) Kalkulációjának alapja a kari – egyetemi költségvetésben figyelembe vett – (sapkázott) „minősített oktatók” száma, egy adott karra minden megkezdett 15 után egy ilyen ösztöndíj jut. A tervek szerint éves szinten 40 főre részére bruttó 50 M Ft kerülne kifizetésre, ám a költségvetés belső támogatási logikája miatt a koncepció megvalósulása egyelőre kétséges. 68 2007. évben a felsőoktatásról szóló törvény módosításának következtében az egyetemi és doktorandusz hallgatók foglalkoztatására a korábban jellemző megbízási jogviszony helyett munkaviszony keretében nyílt lehetőség. 69 Megjegyezzük, hogy a K+F+I területen az egyetem stratégiai célkitűzése volt többek között, hogy a tudományos kutatás eredményességét a nemzetközi tudományos közéletben elfogadott scientometriai módszerekkel méri (kari, tanszéki oktatók-kutatók idézettség vagy impact factor szerinti értékelése stb.). (Ez a BME PA bevezetésével lényegében meg is történt.) 70 A KTH-n belül a Nemzetközi-tudományos Csoport intézi a TDK ügyeit, látja el az Egyetemi Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács (EHB/DT), a Tudományos Bizottság és a Tudományos Tanács titkársági feladatait.

22

•

• •

• • • • • •

ha nő a BME oktatóinak-kutatóinak nemzetközi rangú publikációs tevékenysége, annak hatása (Web of Science cikkek száma, azok idézettsége, valamint összegzett impakt faktora). (Az alábbi mutatókat a KTH adatszolgáltatása alapján közöljük, és ahol külön nem utalunk rá, ott az adatok az éves kontrolling jelentésben szerepelnek majd.) ha nő a beadott TDK dolgozatok és a konferencián részt vevő hallgatók száma;71 ha csökken az adott évben, az egyes doktori iskolákban doktori fokozatot szerzettek fokozatszerzési időátlaga;72 valamint ha nő az adott évben az egyes doktori iskolák nappali tagozatos doktoranduszainak fokozatszerzési aránya;73 ha nő a szakirodalmi, valamint művészeti alkotó tevékenység során létrehozott publikációk, cikkek, kiadványok és más alkotások száma;74 ha nő az adott évben szabadalmaztatott találmányok száma; ha nő a külföldi partnerekkel kötött oktatási-kutatási konzorciális megállapodások száma; ha nő az oktatók-kutatók nemzetközi mobilitása azáltal, hogy nő ki-be utazó oktatók-kutatók száma; ha nő a hallgatók nemzetközi mobilitása azáltal, hogy nő ki-be utazó hallgatók száma; ha nő az idegen nyelven felvett kreditek száma.75

VIII.5. MENEDZSMENT KÖLTSÉGEK A vállalkozások menedzsmentjével szemben elvárt, hogy tevékenységük eredményeképpen a tulajdonosi (részvényesi) érték növekedjen. Az államra gondolva már a tulajdonosi érték is nehezen értelmezhető, nemhogy a menedzsment szerepe annak növelésében. Fontos azonban megvizsgálni azt, hogy a változásokban, az elért eredményekben mi az egyetemi menedzsment szerepe, mekkora a menedzsment által hozzáadott érték? Az elért eredmények indokolják-e a menedzsment költségeit? Fontos kérdés továbbá, hogy mi tartozik a menedzsment költségei közé, és hogyan mérhető?76

71

Ezt kari bontásban tesszük közzé az adott évi TDK konferencia lezárását követő 7 napon belül a KTH adatszolgáltatása alapján. 72 A Szenátus 2009. májusi ülésére készített „Tájékoztató a doktori képzésről” című előterjesztésben használt módszertan szerint: a képzésbe való felvételtől a fokozatszerzésig. 73 A Szenátus 2008. júniusi ülésére készített „Beszámoló a doktori fokozatszerzésről” című előterjesztésben használt módszertan szerint: a t. és a t+5. év között fokozatot szerzett hallgatók aránya az t-5. és a t. év között felvett hallgatók számához képest (6 éves intervallumok 5 év eltolással). 74 Az OKM-mel kötött fenntartói megállapodásban vállaltuk, hogy növeljük a szakirodalmi, valamint a művészeti és mérnöki alkotó tevékenység során létrehozott publikációk, cikkek, kiadványok és más alkotások számát. 2006. 2592

2007. 2670

Célérték 2008. 2700

Tényadat 2008. 2711



75

Az utolsó négy mutató kapcsán az OKM-mel kötött fenntartói megállapodásban vállaltuk, hogy javítjuk az oktatókkutatók nemzetközi mobilitását. Mutató Nemzetközi mobilitás javítása. A) Javítja az oktatók-kutatók nemzetközi mobilitását, növeli az ilyen programokban résztvevők számát. Ki-be utazók száma: B) Javítja a hallgatók nemzetközi mobilitását, növeli az ilyen programokban résztvevők számát. Ki-be utazók száma: Növeli az angol nyelvű képzésben részt vevő hallgatók számát (hallgató x kreditben mérve)

2007.

Célérték 2008.

Tényadat 2008.

Célérték 2009.

Célérték 2010.

43 18

44 19

44 19

45 20

50 25

190 232

200 235

237 343

210 240

230 245

ref

ref+5%

ref+11%

ref+10%

ref+15%

76

Például: az ún. ROM (Return-on-Management) (menedzsment megtérülési index) indexszel, amely egyenlő Menedzsment által hozzáadott érték / Menedzsment költsége.

23

A menedzsment költségekről az éves kontrolling jelentésekben közlünk információkat, leghamarabb 2009-re vonatkozóan 2010 januárjában. Adatgazda a GMF. Alrendszer Kari alrendszer

Mutatószámok77 A kari alrendszer egy kari hallgatóra eső menedzsmentköltsége A kari alrendszer egy kari alkalmazottra eső menedzsmentköltsége

Nem kari alrendszer

A nem kari alrendszer egy nem kari alkalmazottra eső menedzsmentköltsége

Hallgatói alrendszer (beleértve a Kollégiumok Osztály is) Összesen

A hallgatói alrendszer egy hallgatóra eső menedzsmentköltsége Egy hallgatóra eső menedzsmentköltség Egy alkalmazottra eső menedzsmentköltség

Érintettek köre78, számolással kapcsolatos megjegyzések Dékán, dékánhelyettesek, hivatalvezető, kari szervezeti egység vezetők összes jövedelme.79 A hallgatókra vonatkozó mutató számításakor a költségvetési algoritmus főtáblájából indulunk ki. A kari hallgatónak a két egymást követő költségvetési év tavaszi illetve őszi félévére vonatkozó „kari állami hallgatók” mutató számának összegét, az alkalmazottak esetén pedig az adott év január 1-re vonatkozó alkalmazotti pontszámot (lényegében a közalkalmazottak 174 órára átszámított létszáma) tekintjük. Az összes menedzsmentköltség esetén pedig az adott funkciókat betöltő személyek éves személyi és járulék költségeit összegezzük. A rektornak, a rektorhelyettes(ek)nek, a főtitkárnak, az OMIKK és a GMF főigazgatójának, főigazgató helyetteseinek, a Belső Ellenőrzési Csoport, a GMF, a KTH és az OMIKK alá tartozó szervezeti egységek vezetőinek (osztályvezetők, igazgatók és helyetteseik) összes személyi és járulék költsége osztva a közalkalmazottak január 1-ei 174 órára átszámított létszámával. A HÖK menedzsmentjébe az Egyetemi Hallgatói Képviselet 16 tagját soroljuk. A költségek közé soroljuk a Neptun rendszeren keresztül számukra Egyetemi szintű jutalomként kifizetett összegeket, valamint a HÖK elnök, a Diákközpont igazgatójának és helyetteseinek, valamint a Kollégiumok Osztály igazgatójának és helyetteseinek összes személyi juttatását és annak járulékait. Itt a fentieken túl figyelembe vesszük a testnevelési és sport alrendszer, a nukleáris technika alrendszer és a nyelvi alrendszer vezetőinek és vezető helyetteseinek személyi jellegű költségeit, továbbá a szakszervezeti vezetők, az EHB/DT vezetőjének, a három állandó bizottság vezetőjének, illetve a Közalkalmazotti Tanács vezetőjének vezetői tevékenységével kapcsolatos személyi költségeit is. A létszám esetén az egyetem január 1jén 174 órára átszámított közalkalmazottainak számával számolunk.

9. táblázat: Menedzsmentköltségek alrendszerenként

A nem kari menedzsment költségeivel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a 2009. évi költségvetés kapcsán rendezésre kerültek a nem kari oldali vezetők-menedzserek-szakértők javadalmazási (beleértve a premizálást is) elvei is.

IX. LÉTESÍTMÉNYGAZDÁLKODÁS A klasszikus állami egyetemek fő bevételi forrásai a közvetlen pénzbeli állami támogatások és az állam által rendelkezésre bocsátott tárgyi eszközök. Az egyetem tárgyi eszköz állományának mérleg szerinti nettó értéke 2008. december 31-én 18 Mrd Ft volt.80 Ebbe az összegbe beletartozik az ingatlanok értéke is, azonban ez a Számviteli Politikában rögzítetteknek megfelelő értékelési mód nem tükrözi az egyetemi ingatlanvagyon valós piaci értékét. Egyes nagyvonalú becslések szerint ez az ingatlanvagyon több mint 100 Mrd Ft-os értéket képvisel. 77

A mutatók mindenképpen torzítanak, mivel a nevezett személyek összes – nem csak a vezetői – jövedelméből indulnak ki. További torzítás, hogy nincsenek benne a pozícióhoz kötött nem személyi jellegű jövedelmek, valamint a menedzsmenthez közvetlenül köthető kiadások (pl. személyi állomány költsége, folyó dologi költségek stb.). 78 Megjegyezzük, hogy az Egyetemen kiadott magasabb vezetői és vezetői megbízással rendelkezők száma legfeljebb az oktatói és kutatói munkakörben foglalkoztatottak heti munkaidejének a heti teljes munkaidővel történő elosztásával számított létszám 20 %-a lehet. A dékáni és karon kiadott vezetői megbízással rendelkezők száma a karon legfeljebb az oktatói és kutatói munkakörben foglalkoztatottak heti munkaidejének a heti teljes munkaidővel történő elosztásával számított létszám 15 %-a lehet. 79 A 2009. évi költségvetés tervezése kapcsán felmerült, hogy a karok saját belügye a dékánok, dékánhelyettesek, tovább a doktori iskolák vezetőinek vezetői tevékenységgel kapcsolatos díjazása, melyre utóbbiak esetén az EHB/DT tesz ajánlást. 80 A záró bruttó értéke 36,2 Mrd Ft.

24

A létesítményköltségek összes éves összegét a GMF ezekhez kapcsolódó alegységeinek költségvetései alapján határozzuk meg, ezt pedig a kari létesítményhasználat alapján vetítjük az egyes karokra. A kari létesítményhasználat 90%-a területalapon, 10%-a lélekszám alapján kerül vetítésre, a tanteremköltségeket pedig a tantermek kari foglalási adatai alapján kell az egyes karokra vetíteni.81 Az említett egységek leglényegesebb költségtételeit, valamint a tanteremhasznát mutatóit a következő fejezetekben tekintjük át. Hangsúlyozni kell, hogy az általános költségeket és a létesítményköltségeket nem csak az választja el, hogy logikusan más vetítési alapra helyezhetők. A fő különbség a választhatóságban van. Amíg az általános költségek mögötti szolgáltatásokat jórészt kötelező igénybe venni, ezzel együtt megtéríteni (a KTH szolgáltatásai vagy a GMF ügyvitelének döntő része egyetemi szinten szabályozott, kötelező eljárás), addig a létesítmények igénybevétele kari szinten dönthető el. Nyilván voltak és vannak létesítményválasztási korlátok, azaz szabadon nem lehet szemezgetni az egyetemi létesítmények közül, de azért állami szinten szokatlanul nagy szabadsággal alakíthatják karaink létesítményparkjukat. A 2009-2012-es költségvetési ciklusokra vonatkozó gazdálkodási koncepció egyik fő eleme éppen az, hogy a gazdálkodási ingadozásokat egy négyéves létesítmény-átalakítási program időbeli futásának ütemezésével kívánja egyensúlyozni. Éppen ezért a létesítménykoncepcióban tervezett nagymértékű beruházási munkálatok finanszírozása kapcsán merült fel, hogy a befektetések szintjét úgy kell kialakítani, hogy elkerülhető legyen az előirányzat számla indokolatlanul magas szabad egyenlege, viszont a napi likviditás biztosítása mellett a beruházásokra szükséges fedezet éppen a kellő időpontban rendelkezésre álljon. Itt a kontrolling azzal járulhat hozzá a felsővezetői döntések meghozatalához, hogy a pénzforgalom szigorúbb tervezése és az év végi maradványszint biztosítása mellett – együttműködve a létesítménygazdálkodásért felelős egységekkel – segít allokálni a beruházási, karbantartási projektekre fordítható összegeket, ellenőrzi a projektek időarányos állását. Ezen felül segít pontos képet adni a tárgyi eszközök állományáról, a létesítmények fajlagos üzemetetési költségeiről, azok minőségi állapotáról, megoldja a létesítményköltségek felhasználók felé történő szétterhelését. Ismét csak példálózó jelleggel, de a tanterem kihasználtság elemzésével a kontrolling segítheti a középtávon szükséges teremkapacitás kialakításával kapcsolatos kari és egyetemi döntéseket. Ebben a témakörben a tanteremhasználat kivételével az adatgazda szerepét kizárólag a GMF egyes osztályai töltik be. A tanteremhasználat költségeinek megállapításához szükséges tanterem foglaltsági adatok előállítása a KTH, továbbá a HSZK termek esetén a GMF TIO feladata. A tárgyi eszközök állományára, a használt létesítményekre, a beruházási, felújítási, karbantartási költségekre, az üzemeltetési költségekre vonatkozóan az információk napi szinten elérhetők a Vezetői Információs Rendszerben. A használt létesítmények állományára, a létesítményhasználat 81

A kari alrendszer létesítményköltségének kalkulációja szintén nem egyszerű feladat. Alapadatát a GMF létesítményekkel kapcsolatos alegységeinek (jelenleg: Üzemeltetési Osztály, Beruházási és Karbantartási Osztály, Telekommunikációs és Informatikai Osztály) összes éves költségei adják. Ebből levonjuk az itt keletkező saját bevételek rezsitérítés feletti részét, hiszen ezek feltehetően nem a kari létesítményhasználat miatt fellépő költségeket fedeznek. Levonjuk továbbá a más alrendszerek részéről történő keretátadásokat – mondván, ezek költségei annál az alrendszernél már betervezésre kerülnek, a legjelentősebb egyébként itt a kollégiumi alrendszer. Végül eltekintünk a következő évre tervezetten átvinni kívánt maradványtól is. A mindezek után kapott költségkeretet – egyenértékes területek alapján – a következő részekre bontjuk fel: karok, tantermek (központi), testnevelés és sport alrendszer (tornatermekkel), nyelvoktatás alrendszer, nukleáris technika alrendszer (tanreaktorral), hallgatói alrendszer, általános költségekhez tartozó nem kari egységek. (A létesítményköltségekhez tartozó egységek területeit itt azért nem kell figyelembe venni, mert éppen ezen egységek „okozta” költségeket osztjuk fel, így „önmaguk” területköltségeit így csak újra elosztanánk.)

25

összesített költségeire, valamint a teremhasználat költségeire vonatkozó adatok – miután a költségvetés kari alrendszerének bemenő adatai – a költségvetés készítése és ellenőrzése kapcsán kerülnek fel a Költségvetési Információs Rendszerbe.

IX.1. TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉS IMMATERIÁLIS JAVAK ÁLLOMÁNYA A tárgyi eszközök és az immateriális javak értékelési elveit az egyetem Számviteli Politikája tartalmazza. Állományuk számbavételekor az évek óta használt alábbi mutatószámokat követjük nyomon gazdálkodó és szervezeti egység bontásban, valamint az egyetemre összesítve. Az adatok megjelenítési helye a VIR, ahol a mutatószámok értékei folyamatosan, tetszőleges időszakra lekérdezhetők. Mutatószámok Nyitó bruttó érték (Ft) Időszaki összes növekedés (Ft)82 Időszaki összes csökkenés (Ft) Záró bruttó érték (Ft)83 Időszaki értékcsökkenési leírás (Ft) Eszközpótlási mutató (Időszaki értékcsökkenési leírás / záró bruttó érték (%) Záró nettó érték (Ft) Eszközök használtsági foka (Záró nettó érték / záró bruttó érték) (%) Eszköz megújítási mutató (%)84 Teljesen (0-ra) leírt eszközök (Ft)

Kijelölt eszköz csoportok Immateriális javak Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Gépek, berendezések és felszerelések Járművek Összesen

10. táblázat: A tárgyi eszközök és immateriális javak állományát leíró mutatószámok

IX.2. HASZNÁLT LÉTESÍTMÉNYEK A létesítmények természetüknél fogva nehezebben alakíthatók. A létesítményekkel kapcsolatos döntések hatásai csak jelentős késéssel jelentkeznek, így a rövidebb távú kari, tanszéki gondolkodás közepette háttérbe szorulnak. A hosszú éveken keresztül háttérbe helyezett és elhanyagolt ingatlan állománnyal kapcsolatban 2005 óta jellemző tendencia sajnos az egyetemet terhelő létesítményköltségek növekedése, amelyet tovább bontva az üzemeltetési költségek növekedését figyelhettük meg leginkább. Azért „sajnos”, mert egy ilyen létesítményköltség-növekedési tendencia éppenséggel még pozitív is lehetne, ha ezzel létesítményparkunk állapota javult volna. Ezzel szemben viszont inkább az a helyzet, hogy egyre rosszabb állapotú létesítményeinket üzemeltetjük egyre költségesebben. Az elkészült létesítménykoncepció leginkább ebből a csapdából kíván kiutat találni. Cél, hogy az egyetem számára a 2008-2012-es rektori ciklus végén jobb állapotú, de – legalább reálértékben – olcsóbban üzemeltethető létesítmények álljanak rendelkezésére.

82

Az időszaki összes növekedés és csökkentés tartalmazza a pénzforgalmi és a pénzforgalom nélküli változásokat is. Az OKM-mel kötött fenntartói megállapodásban az egyetem azt vállalta, hogy a vizsgált időszak végére (2010. december 31.) a tárgyi eszközök mérleg szerinti érétkét 17.314 M Ft-ról 17.839 M Ft-ra növeli. 2008. évi tényadat 17.952 M Ft. 84 (Felhalmozási kiadások + ÁFA nélküli felújítási kiadások)/elszámolt értékcsökkenés 83

26

Az egyes létesítmény kategóriák külön szorzóval rendelkeznek, amelyek segítségével egyenértékű85 területnagyság képezhető. Jelen koncepció keretében az átlagos létesítményköltséget (egyenértékű terület/összes terület) minden (átfogó) szervezeti egységre, valamint az egyetemre összesítve is megadjuk. Ezek az adatok folyamatosan elérhetők a VIR-ben, ahol a mutatószámok értékei tetszőleges napra lekérdezhetők, továbbá az adatok megjelennek a kari költségvetés forrásadatai között is, ahogyan az egyenértékes területekből való részesedés aránya is. Pályázatok kapcsán gyakori kérdés az egyetem akadálymentesített épületeinek száma, a kontrolling jelentésekben ezt is közöljük.

IX.3. BERUHÁZÁS, FELÚJÍTÁS, KARBANTARTÁS Visszautalva a fejezet elején becsült ingatlanvagyon nagyságára, éves szinten egyetemi forrásból központilag tervezett (kollégium) rekonstrukciós, energiaracionalizálási munkákra 2006-ban 860 M Ft-ot, 2007-ben 540 M Ft-ot, 2008-ban 1,1 Mrd Ft-ot költöttünk el, 2009-ben pedig 1,8 Mrd Ft-ot tervez elkölteni az egyetem, melyet éves szinten kiegészít egy kb. 250-300 mFt-os karbantartási keret. Ezt az összeget azért fontos megemlíteni, mert belőle ökölszabállyal is megadható az állagmegóváshoz, szinten tartáshoz szükséges éves karbantartási, felújítási, beruházási összeg. Ezzel szemben egy ekkora nagyságú ingatlanvagyon állapotának szinten tartásához évente 3-5 Mrd Ft-ra volna szükség. A munkák tervezése, irányítása a GMF Beruházási és Karbantartási Osztály felügyeletével zajlik. A tárgyidőszaki (bruttó) beruházási, felújítási86, karbantartási kiadások naponta frissítve elérhetők a VIR-ben, ahol a kiadásokat adott időszakra vonatkozóan (átfogó) szervezeti egységenként, ingatlanonként87, forrásonként és a tervektől való időbeli elmaradást nyomon követendő88 idősorosan is megjelennek. A Portálon félévente és az éves kontrolling jelentésekben jelenik meg a Központi Üzem által elvégzett karbantartási munkákat megrendelő munkalapokon, a karbantartási munkák minőségét értékelő osztályzatok átlagértéke.

IX.4. ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEK Az energia (ezek teszik ki az üzemeltetési költségek 2/3-át) és így az üzemeltetési költségek tervezése az időjárás kiszámíthatatlansága, valamint a nem várt áremelkedések miatt meglehetősen nehéz feladat. A költségek 2007-ben és 2008-ban tervezett 1,75 Mrd Ft-os (ebből megvalósult

85

Pince-0,25, alagsor és csarnok 2009-ben 0,7, átlagos létesítmény 1,0, kiemelt-1,6. Az egyenértékes súlyok a költségvetésben definiált „Hasznos/összes” szorzó, és az „Építészeti érték” szorzó alapján kerülnek meghatározásra. Az átlagos létesítmény állapot 2009 januárjában 0,71-1,19 között szóródott az egyes karok esetén. 86 A beruházássá, felújítássá minősítés elveit a Számviteli Politika tartalmazza. 87 Az ingatlanok esetében külön kerül kimutatásra a felújítás, beruházás bruttó értéke és nem aktivált ÁFÁ-ja. A karbantartási kiadások a számviteli szabályoknak megfelelően nem kerülnek aktiválásra az egyes ingatlanokra. 88 A beruházási, karbantartási munkálatok a mindennapi működés keretein túlmutató projektek keretében valósíthatók meg, melyek akár több hónapig elhúzódhatnak (gondoljunk csak az utólag megsemmisített karbantartási közbeszerzési eljárásra), átnyúlhatnak egyik évről a másikra is. Ahhoz, hogy ne kerüljön elkülönítésre indokolatlanul nagy beruházási jellegű forrás, indokolt a keretfelhasználás időbeli nyomon követése, a tervek és tények összevetése. Ugyanakkor az ún. projekt kontrolling ennél sokkal mélyebbre ható, a projektmunkát és a projektvezetőt támogató, a pénzügyi kontrollingot kiegészítő tevékenység.

27

kiadás 1,3 Mrd Ft) nagyságrendje miatt a tervezési pontatlanságok az egyetem teljes szervezetére kihatással lehetnek. A VIR-ben naponta frissülve elérhetők a bruttó és nettó közüzemi kiadások elsődleges költségviselő szervezet szerint és ingatlanonként. Itt a tervektől való időbeli elmaradást valamint a dinamikát nyomon követendő – idősorosan is megjelennek az adatok. A VIR-ben megjelenő költségek közül a következő felsorolásban dőlt betűvel jelzettek részletes tervezése és az azokkal való elszámolás az ÜZO kisköltségvetésén keresztül eddig is a költségvetési tervezés-beszámolás részét képezte: energia összesen (távhő-gőz, földgáz, villamosenergia), közmű összesen (víz, csatorna, szemétszállítás, szippantás, kéményseprés), telefon, internet, takarítás, rovarirtás, tűzvédelem, egyéb üzemeltetési költségek. A dőlt betűvel nem jelezett költségek tervezése, igaz nem részletesen, de szintén a GMF ÜZO és a GMF TIO költségvetésében kerül(t) megtervezésre. A költségvetési beszámolóhoz igazodva bemutatjuk az egy egyenértékű nm-re eső adott évben pénzforgalmilag teljesült éves közüzemi kiadások értékét kiadás fajtánként bontva. A GMF Telekommunikációs és Informatikai Osztály által üzemeltetett hálózatok használatát leíró mutatókat az Informatikai Stratégiában rögzített egyik célkitűzéshez, az információkhoz való hozzáférés esélyegyenlőségéhez, kapcsolódóan definiáljuk. Az informatikai hálózat esetén az éves kontrolling jelentésekben közöljük a vezeték nélküli felhasználók számát, a hálózati végpontok számát, az önálló adminisztrációt igénylő aktív eszközök számát (december 31-re vonatkozóan), valamint az adott évben javított kábelhálózati hibák számát. A telefonközpont üzemeltetése során figyelemmel kísérjük az adott évben a központba történő bejegyzések számát, valamint a kábelhibák javításának és a nyomvonal módosításának számát.

IX.5. A SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER KÖLTSÉGEI Amikor az egyetemi szociális ellátórendszer részének tekintett, a főtevékenységbe nehezen illeszthető szolgáltatásokról beszélünk, a kontrolling feladata bemutatni, hogy ezek a piacon milyen feltételekkel lennének megvásárolhatók, fenntartásuk, vagy kiszervezésünk milyen költségekkel, esetleg bevételekkel járna.89 Ezen szolgáltatások – azon túl, hogy az egyetemi polgárok felé irányuló jövedelem transzferként tekintendők – fenntartása tetemes ráfordítást igényel az egyetem részéről. A sportlétesítményekkel kapcsolatos – külön fejezetben részletezett – költségeken túl a többi terület költségei leginkább az Üzemetetési Osztály költségei között jelennek meg. Éppen ezért a költségvetés tervezésekor és beszámoláskor a szociális ellátórendszer költségeit az ÜZO-nak külön be kell mutatnia. A szociális ellátórendszerrel kapcsolatos kontrolling információk a Portálon kerülnek megjelenítésre, adatgazda a GMF, adatok érintettje minden egyetemi polgár.

89

A kollégiumok is jóléti célú intézmények, azonban az intézményi kapacitásakkreditáció a felsőoktatási intézmények számára előírja, hogy rendelkezzenek ilyenekkel. Így ezeket itt nem tekintjük.

28

Megnevezés Sportlétesítmények, sporttevékenység Üdülők, szatellit ingatlanok Gyermekintézmények Érdekképviseleti iroda Éttermek, büfék, szórakozóhelyek Orvosi ellátás

Kulcsterületek Lásd a Testnevelési és sport alrendszer fejezetben Üzemeltetési költségek, hasznosítási bevételek (részletesen lásd alul) Terület, közüzem, intézményi támogatás, „műegyetemi” gyerekszám Terület, költségvetési támogatás Terület, bérleti díj Terület, bérleti díj

11. táblázat: A jóléti, szociális célú ráfordítások

Üdülők, szatellit ingatlanok Jelenleg az egyetem az alábbi táblázatban található szatellit ingatlanokkal rendelkezik. A táblázat első felében találhatók az értékesítésre kijelölt ingatlanok.90 Ezeknél az ingatlanoknál fokozottan jelentkezik az értékesítéséig fellépő üzemeltetési költségek minimális szinten tartása. Ezért a fenntartására, üzemeltetésére fordított (nem hasznosítás estén fordítandó) – vállalkozó, bérlő részére tovább nem számlázott – költségeket, bérbeadásukból származó esetleges bevételeket összesítjük. Ingatlan megnevezése Irodaépület, lakóház (volt GAMESZ irodák épülete) „Horgásztanya” Beépítetlen terület (volt OMIKK ingatlan) Szolgáltató ház (volt OMIKK ingatlan) Mérőtelep „Anya” üdülő Kemping „Parti” üdülő „OMIKK” üdülő Sporttelep Budapest (Diószegi út, gyermekintézmények) Balatonfüred (Hotel UNI) Gödi Mérőtelep Balatonlellei Ifjúsági Tábor Törökbálint (DEPO II., raktárépület)

Cím

HRSZ.

Terület

1117 Budapest, Bartók Telek: 2549m2 5034/2 Béla út 15/c. Felépítmény: 409+44m2 2344 Dömsöd, Neptun Telek: 693m2 3333 sor 32. Felépítmény: 140m2 2623 Kismaros, Telek: 989m2 Börzsönyliget, 3427 Szerpentin u.78. 1011 Budapest. Telek: 469m2 14126/1 Gyorskocsi u. 5-7. Felépítmény: 3093m2 8174 Balatonkenese, Telek: 5992m2 7 Gesztenye fasor 14. Felépítmény: 1524m2 8630 Balatonboglár, Telek: 1099m2 2011 Dózsa György út 110. Felépítmény: 304m2 8630 Balatonboglár, Telek: 2237m2 1822 Csejtei u. 7. Felépítmény: 194m2 8630 Balatonboglár, Telek: 740m2 2024 Radnóti u. 8. Felépítmény: 233m2 8684 Balatonszárszó, Telek: 720m2 443 Berzsenyi Dániel u. 64. Felépítmény: 219m2 1116 Budapest, Telek: 13711m2 3972 Hauszmann Alajos u. 5. Felépítmény: 3417m2 További egyetemi szatellit ingatlanok

Művelési ág Iroda, egyéb épület Hétvégi ház, udvar Beépítetlen belterület Szolgáltató ház Mérőtelep Üdülő, udvar Üdülő, udvar Üdülő, udvar Üdülő, udvar Kivett sportcsarnok

Jelenleg alapítványi bérlésben. Jelenleg a bérlő üzemelteti. Jelenleg az ÉMK üzemelteti. Jelenleg a DIK üzemelteti. Értékesítésre előkészítendő.

12. táblázat: Az egyetem üdülői, szatellit ingatlanjai

90

A Szenátus 2009. március 30-án döntött az alábbi ingatlanok értékesítéséről, azzal, hogy az értékesítésből származó bevételeknek a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó része az Egyetem alapfeladataihoz kapcsolódó felújítási, beruházási - beleértve a PPP keretében megvalósuló fejlesztések törlesztő részleteit is - célra használható fel. A balatonkenesei Mérőtelep értékesítésének bevételét a gödi Mérőtelep felújításával, fejlesztésével kapcsolatosan lehet felhasználni azzal, hogy a bevétel felhasználásáról az itt meghatározott célon belül az Építőmérnöki Kar dékánja dönt

29

Gyermekintézmények A gyermekintézmények ma már az egyetemtől lényegében anyagilag független, alapítványi fenntartású intézmények. Az egyetem kizárólag a gyermekintézmények számára biztosított normatíva jellegű költségvetési támogatással számolt el a 2008. évi beszámoló keretében. Érdekképviseleti Iroda Az Érdekképviseleti Iroda működési költségeinek bemutatása a jövőben részét kell képezze az egyetemi költségvetési beszámolónak. Éttermek, büfék, szórakozóhelyek A vendéglátási célú létesítmények bérlői bérleti díjat fizetnek. Az éves kontrolling jelentésekben nyomon követjük a bérbe adott éttermek, büfék, szórakozóhelyek után adott évben összesen befolyt bruttó bérleti díj-bevételt, valamint a december 31-én üresen álló, nem hasznosuló területek nagyságát. Orvosi ellátás biztosítása Hasonlóan az előző csoporthoz, az éves kontrolling jelentésekben itt is megadásra kerül a bérbe adott orvosi célú helyiségek után adott évben összesen befolyt bruttó bérleti díj-bevétel, valamint a december 31-én üresen álló, nem hasznosuló területek nagyságát. A szöveges beszámoló alapján az éves kontrolling jelentésekben bemutatjuk a lakáscélú munkáltatói támogatásban (kölcsön) részesítettek számát. Az adósállomány összege évről-évre fokozatosan csökken, és egyidejűleg stagnál a Lakásépítési Alap számla maradványa.

IX.6. TANTEREMHASZNÁLAT KÖLTSÉGEI91 A tantermek körében megkülönböztetjük a kari/tanszéki kezelésű és a központi kezelésű tantermeket. A kari (tanszéki) termek ugyanolyan kari területnek számítanak, mint például egy oktató szobája. Egy helyiség egyenértékes besorolásából és alapterültének méretéből kiszámolható a kari létesítményköltségből arra eső hányad. A karok saját hatáskörben a kari területeket (így a kari tantermeket is) hasznosíthatják.92 Ellenben a központi férőhelyek használatának költsége a tényleges kari használat arányában allokálódik az egyes karokra. Az összes központi férőhelyre eső létesítményköltségből az összes férőhely x óra foglaltsági adat alapján, a költségvetés készítéséhez igazodva, tervezhető az 1 központi férőhely átlagos óradíja.93 94 Miután a költségvetés tervezésekor csak a tavaszi félév foglaltsági adatai ismertek, az őszi félév (és így a teljes tanterem költség) csak az előző tanév adatain alapuló becsléssel tervezhető. A költségvetés a tavaszi félév tényleges foglaltsági adatai alapján október 31-ig újraszámításra kerül. Ezért minden év márciusában és októberében tesszük közzé a tanteremhasználattal kapcsolatos mutatókat:

91

A tanteremhasználat elszámolásával 2008 decemberében, majd 2009 áprilisában (már az új költségvetéshez igazítva) a Gazdasági Dékánhelyettesi Értekezlet kérésére külön részletes anyag foglalkozott. 92 Az oktatási célú tanteremhasználat karok közötti elszámolását a 2007. évi költségvetés részletesen szabályozta. 93 A 2009. évi költségvetésben 93 terem, 10310 férőhely, 11643 nm-nyi 1-es besorolású terület. Az ezekre eső összes létesítményköltség tervezett összege 489 MFt. A 2008/2009. tanév foglaltságai adatai 12.494.574 férőhely x óra, alapján egy központi férőhely óradíja 39 Ft. 94 A Tárgyi Eszközök Kezelésének Szabályzatához kapcsolódóan minden évben kiadásra kerül a nem oktatási célú teremhasználat díjazásával kapcsolatos rendelkezések. Az óradíjak itt is rögzítésre kerülnek.

30

•

• • • • •

összes foglalt férőhely x óra (a központi tantermekre, oktatási félévenként és a teljes tanévre, szorgalmi időszaki, vizsgaidőszaki és egyéb foglalásokra bontva, karonként és egyetemi összesen); egy férőhely átlagos napi foglaltsága (központi tantermekre, 40 tanítási és vizsga hét, heti 5 nap alapján az összes foglalt férőhely x óra mutató alapján); nagyterem (150 fő feletti termek) foglalásokból való kari részesedés aránya (a központi tantermekre, teljes tanévre, szorgalmi időszaki foglalásokra, karonként); karok oktatási csoportméretének százalékos eloszlása (tanévre, szorgalmi időszaki foglalásokra, az összes tanteremre95) a kari oktatás átlagos csoportmérete; a tantermek átlagos kihasználtsága teremkategóriánként.

X. KARI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK A kari általános költségek megadása úgy történik, hogy vesszük a testnevelés és sport alrendszer, a nyelvoktatás alrendszer, a nukleáris technika alrendszer, a különtámogatások alrendszer és a nem kari alrendszer általános költségek oldalához rendelhető egységek (KTH, OMIKK, RK, ECS, valamint a GMF vonatkozó része, azaz a Gazdasági Osztály, a Jogi Csoport, a Kontrolling Csoport, a Közbeszerzési Csoport és a Főigazgatói Titkárság) éves egyetemi költségvetési támogatásait. Vesszük ezen alrendszerek, illetve szervezeti egységek kalkulált költségeit. Az így kapott alapösszeg egyes részeit azonban eltérő vetítési alapokon allokáljuk az egyes karokra: A nyelvoktatás alrendszer költségvetési támogatásának és létesítményköltségének felét a kari hallgatók heti óraszám alapján kalkulált nyelvi óramennyisége arányában. A nukleáris technika alrendszer költségvetési támogatásának és létesítményköltségének 20%-át a kari hallgatók felvett kreditjei alapján kalkulált tanulmányi mennyisége arányában. Az előző két pont feletti összeget pedig az egyes karok bevétele arányában.

X.1. ÁLTALÁNOS NEM KARI EGYSÉGEK Általános nem kari egységeknek nevezzük azokat az egységeket, amelyek nem létesítmény (infrastruktúra) fenntartással foglalkoznak. Azon túl, hogy egyéb fejezetek tartalmaznak minden nem kari általános egységre vonatkozó mutatókat, az OMIKK és a KTH feladatellátását részletesebben megvizsgáljuk.

95

Andor György: A BME karainak, illetve kari hallgatóinak költségelemzése (2005-2006) című munkájában leírt módszertan szerint járunk el. Figyelembe vesszük egy-egy kar teremkategóriánkénti összes foglalását (órában, valójában 45 perces tanórákban) és ezeket szorozzuk a terem-kategóriánként figyelembe vett létszámmal. Teremkategória 251-600 fő 121-250 fő 61-120 fő 37-60 fő 24-36 fő 11-23 fő

Figyelembevett létszám 400 fő 200 fő 100 fő 50 fő 30 fő 20 fő

31

X.1.a. BME-OMIKK A könyvtár jelen koncepcióban való részletesebb elemzését az teszi indokolttá, hogy mind a foglalkoztatott létszámot mind kisköltségvetés főösszegét tekintve96 a nem kari oldal második legnagyobb egysége a BME-OMIKK. Az elmúlt évek költségvetési határozatainak eredményeképpen a szervezet struktúrája átalakult, a személyi állománya csökkent, a tevékenységi köre tisztult. A létszámra, a költségekre és a bevételekre vonatkozó egyéb fejezetekben felsorolt mutatószámok értékeit az OMIKK esetében is megadjuk. Amellett, hogy az OMIKK 3-5 évente beszámol a Szenátus számára tevékenységéről azon felül – az OMIKK adatszolgáltatása alapján – az éves kontrolling jelentésekben figyelemmel kísérjük az alábbiakat: • beiratkozott felhasználók száma december 31-én; • adott évben kölcsönzött és helyben használt dokumentumok száma; • (kölcsönözhető) összállomány nagysága (db, ebből könyv, folyóirat és egyéb); • (elektronikusan) hozzáférhető folyóiratok száma; • adott évben beszerzett (magyar nyelvű és idegen nyelvű) könyvek darabszáma és értéke; • adott évben nyomtatott vagy elektronikus folyóiratok beszerzésére fordított összeg, ebből kari hozzájárulás nagysága.

X.1.b. KÖZPONTI TANULMÁNYI HIVATAL Az egyetem legfőbb vevőivel, a hallgatókkal való kapcsolattartás aktív színtereként a KTH mint igazi szolgáltató egység jelenik meg. Ezért fontos, hogy az ott folyó munkát a létszámra, a költségekre és a bevételekre vonatkozó egyéb fejezetekben felsorolt mutatószámok mellett az alábbi teljesítmény mutatókkal is nyomon kövessük:97 • adott oktatási félévben a hivatalt felkereső ügyfelek száma az alábbi csoportosításban: a hivatal információs csatornáján érkezett elektronikus levél, ügyfélhívóval kiszolgált ügyfelek, ügyfélhívó nélkül, de dokumentálhatóan kiszolgált ügyfelek; • elektronikusan elindítható ügytípusok száma; • az összes elektronikusan elindított ügyek száma az összes elindított ügy számához viszonyítva; • adott oktatási félévben a KTH 1 tanulmányi előadó munkatárásra jutó, a KTH adatkezelésében lévő hallgatói jogviszonyban lévő aktív és passzív (magyar és külföldi) hallgatók száma. A KTH 2002-es megalakulása óta fennáll az az adminisztrációt nehezítő helyzetet, miszerint bizonyos hallgatók (például a doktoranduszok vagy az OKJ-s képzéseken részt vevők) esetében továbbra is a dékáni hivatalok látják el a tanulmányi adminisztrációs feladatokat. A helyzet fennállásáig félévenként a Portálon közzétesszük a dékáni hivatalokban ellátott hallgatók létszámát.

96

2009. évi terv 148 fő és 900 M Ft-nyi kiadás. Megjegyezzük, hogy a KTH által elláttandó feladat volumene, az ügyfelek száma, a kiadott szabályzatoktól is függ, ha azok rosszul megfogalmazottak, vagy nem kellően publikáltak, vagy (felesleges) adminisztrációt írnak elő, az ügyfelek száma megnő.

97

32

X.2. TESTNEVELÉSI ÉS SPORT ALRENDSZER98 Függetlenül az egyetemi sportszolgáltatások nyújtásának és igénybevételének mikéntjéről mérni kell, hogy az intézmény éves szinten mekkora összeggel mekkora létszámú egyetemi polgár (továbbá külsős) sportolást támogatja.99 A sportszolgáltatások szervezésért felelős Testnevelés Központ és GMF adatszolgáltatási kötelezettsége kiterjed az alábbiakra: • az egyetem által biztosított sportolási lehetőségeket adott félévben igénybe vevők száma (hallgatók kari bontásban, munkatársak, külsősök), igénybevétel órában; • a sportszervezéssel foglalkozók bérköltségei; • a létesítményekre történő ráfordítás költségei; • a sportszolgáltatást igénybe vevők befizetései.

X.3. NYELVOKTATÁS ALRENDSZER A költségvetési beszámoló keretében át kell tekinteni a nyelvoktatási alrendszer saját bevételeit, maradványát és oktatási terhelésének változását (hallgató x kredit) karonként, valamint személyi állományának adott évi záró létszámát (egyenértékesre átszámítva, oktató, kutató, tanár és egyéb kategóriánként). (A 2009/10-es tanévtől új rendszer kerül bevezetésre, ezzel együtt a beszámolási szabályokon is változtatni kell.)

X.4. NUKLEÁRIS TECHNIKA ALRENDSZER A költségvetési beszámoló keretében át kell tekinteni a nukleáris technika alrendszer saját bevételeit, maradványát és oktatási terhelésének változását (hallgató x kredit) karonként, valamint személyi állományának adott évi záró létszámát (egyenértékesre átszámítva, oktató, kutató, tanár és egyéb kategóriánként).

X.5. KÜLÖNTÁMOGATÁSOK ALRENDSZER A Költségvetés keretében meghatározott különtámogatásokról a következő évben esedékes költségvetési beszámoló keretében be kell számolni az azt igényelő szervezeti egységnek.

98

Az alrendszer részletes leírása és magyarázata a 2008 decemberében módosított Intézményfejlesztési Terv (IFT) „Testnevelés és sport” fejezetében található. 99 2009-ben a Hauszmann utcai sporttelep valamint a Bogdánffy úti sporttelep közüzemi költségeire 76 M Ft-ot irányzott elő az egyetemi költségvetés. Ugyanerre az időszakra a Testnevelési Központ működésére 65 M Ft-ot szavazott meg a Szenátus. A MAFC (vitorlásteleppel együtt kalkulált) további támogatására – még aláírandó külön megállapodás alapján – évi 25 M Ft-ot helyezett kilátásba a Költségvetés. A hallgatói sporttevékenység támogatására ezen felül a hallgatói alrendszeren keresztül a sportnormatívából 9 M Ft, a HÖK működési költségeiből 5 M Ft-ot került ráfordításra. Éves szinten összesen: 180 M Ft.

33

XI. ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS Az egyetem nem rendelkezik önköltségszámítási szabályzattal.100 Ennek oka leginkább az, hogy az állami oktatás és a saját bevételes tevékenység az egyes karok szintjén (sőt, leginkább tanszéki szinteken) teljesen összeolvad, bár bevételeik pontosan elválaszthatóak, költségeik egyáltalán nem, főleg a létesítményköltségek és a személyi költségek keverednek.101 Így azután azt sem lehet megragadni, hogy milyen összegű keresztfinanszírozás lehet a kétfajta tevékenység között, ebből fakadóan pedig már eleve értelmetlen azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy érdemes lenne-e a saját bevételes tevékenységek profitjait részben elvonni. A megoldás alapvetően ugyan kényszerű: a kari saját bevételes tevékenység esetleges profitját az adott kar használhatja fel; de könnyen lehet, hogy e kényszer nélkül is ezt tartanánk elvszerű megoldásnak. Nonprofit állami státusunkat és a döntések minden szintjén megjelenő önállóságot összességében tekintve ugyanis igencsak nehéz lenne levezetni egy karok, szakok közötti belső transzferálás elvi alapjait. A közelítő önköltségszámítás egyetemen alkalmazott algoritmusa kimunkált,102 habár 2005-2006 után az önköltségek központi újraszámítása nem történt meg. Ezért az éves költségvetés elszámolásakor ismertetjük: • a BME-n egy átlagos hallgató x (felvett) kredit árát; • egyes karok hallgatóira eső (bér, létesítmény és általános) költségeket, melyet összevetünk a normákból (és a költségtérítésekből) kialakuló kari hallgatói költségekkel; • egy átlagos tanórára eső (bér, létesítmény és általános) költségeket.103

XII. LIKVIDITÁSMENEDZSMENT Míg a piaci szervezetek körében a működés mozgatórugója a profit, az egyetemen a saját bevételek esetében szó sincs a tulajdonos által hazavihető profitról. Miután a bevételek növekedésével párhuzamosan nőnek a költségek is, az előző fejezetekben az egyes tevékenységek, alrendszerek feladatellátásának bemutatása mellett ezért szántunk kiemelt szerepet a költség-kontrollingnak. Most alapvetően az intézmény finanszírozási forrásainak a számbavétele történik meg olyan módon, hogy a korábban már bemutatott költségek pénzforgalomra való kihatását is megvizsgáljuk. A 2009. évi egyetemi költségvetés készítésekor, lényegében a létesítménykoncepcióban tervezett nagymértékű beruházási munkálatok finanszírozása kapcsán merült fel, hogy a befektetések szintjét úgy kell kialakítani, hogy elkerülhető legyen az előirányzat számla indokolatlanul magas szabad egyenlege, viszont a napi likviditás biztosítása mellett a beruházások szükséges fedezete éppen a kellő időpontban álljon rendelkezésre.

100

Az önköltségszámítás az a tevékenység, amellyel megállapítható az előállított eszközök és a végzett szolgáltatások tényleges közvetlen önköltsége, előállítási költsége, és a tevékenységet terhelő egyéb (általános) költségek. Az önköltségszámítás hiányának okait részletesebben magyarázza a Melléklet a „A BME 2009–2012. évi költségvetésének alapelvei” című szenátusi előreterjesztéshez című anyag. 101 Az Állami Számvevőszék 2009 első félévében folyó ellenőrzése során kifogásolta az Önköltségszámítási Szabályzat hiányát. Előírta, hogy bizonyos tevékenységi körökre a szabályzatot el kell készíteni. 102 Andor György: A BME karainak, illetve kari hallgatóinak költségelemzése 2005-2006. 103 Egységesen megválasztott átlagos csoportméret szerint kalkulálva.

34

Megoldásként heti bontású likviditás terv készül,104 amelybe a gördülő tervezés módszertanát követve bejegyezzük az adott napi aktuális bankszámla egyenlegeket, a rendelkezésre álló ismeretek alapján a jövőre vonatkozóan a bevételi és kiadási kötelezettségvállalásokat (várható pénzmozgást), a múltra vonatkozóan pedig a tényleges pénzáramlásokat. A gördülő tervezés módszertanát tekintve egy heti felbontású, egyhónapos naptárat tolunk magunk előtt. Ebben a távolabbi időpontokra vonatkozó pénzáramlásokról nyilván kevesebb (így bizonytalanabb) információ áll majd rendelkezésre, de a kép az idő előre haladtával mindig tisztul, a múltra vonatkozó adatok tényadatok elemzése pedig a bizonytalanságot csökkentheti. Az egyes bevételeknek és kiadásoknak a pénforgalomra gyakorolt hatásit is figyelemmel kísérjük. Az egyes adatkörök esetén az adatgazda kivétel nélkül a GMF valamelyik szervezeti egysége, az adatok hozzáféréséhez való jogosultság szűkítése nem indokolt, az adatok megjelenítési helye a VIR és a Portál.

XII.1. MARADVÁNYOK Jellemző, hogy a december végi bevételeknek köszönhetően az egyetem számlapénz állománya megnő. Az év elején, lényegében a költségvetés elfogadásáig tartó időszakban a maradványok tulajdonosai megfontoltabbak, a pénzköltés „átlagos dinamikája” lassabb.105 Ez önmagában lehetőséget nyújt a befektetetett pénz volumenének növelésére. A költségvetés készítésekor bemutatjuk az egyetem bankszámlaegyenlegeivel szemben álló (és azzal megegyező összegű) előző évi maradványokat alrendszerenként és szervezeti egységenként.106

XII.2. KÖLTSÉGVETÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a 2008-2010-es időszakara az ún. fenntartói megállapodásban rögzítette a várható költségvétési támogatás sarokszámait. Az évente változó

104

A félreértések elkerülése érdekében rögzítjük, hogy itt nem a versenyszférában használt cash flow-kimutatásról beszélünk. A vállalkozások pénzáramlásainak elemzése során, a cash flow-kimutatás segítségével elsősorban arra keresik a választ, hogy a vállalkozás felhasználható pénzeszközei mely gazdálkodási területen képződnek, illetve azok felhasználása milyen célra történt. Ez a költségvetési intézmények esetében egyébként sem alkalmazható, ugyanis például a vállalkozási tevékenység kivételével nincs adózás utáni eredmény (helyette maradvány van) és nem értelmezhető a hitelképtelenség fogalma sem. 105 Idézet a költségvetésből: „2009-re mindösszesen – lásd „Maradványok az előző évről” című fejezet – 12 Mrd Ft maradványt hoztunk át. Az év során 8,7 Mrd-os átlagos értékű portfóliót tartottunk, emellett pedig 1-1,5 Mrd Ft nem lekötött (nem befektetett) számlapénzt, azaz nagyjából 10 Mrd-os átlagos „maradványról” beszélhetünk. Ennek ingadozása az év döntő részében a plusz-mínusz 2 Mrd-os sávban marad, és az év végi összeg jellemzően a legmagasabb, így évközi likviditásunk 8-12 Mrd Ft között ingadozott. 12 Mrd maradványunkból 9,3 Mrd a teljesen önállóan gazdálkodó alrendszerekben van (hallgatói, kari, testnevelés és sport, nyelvoktatás és nukleáris technika alrendszerek). Ez az első pillantásra hatalmas összeg nagyjából 80 tanszék és tucatnyi egyéb szervezet maradványa, azaz ilyen szervezeti egységenként átlagosan 100 M Ft-ra tehető. Tekintve, hogy ezek az egységek 25 Mrd körüli éves költségek mellett működnek, így éves gazdálkodási főösszegük 40%-ra tehető maradványuk, aminek persze döntő része valamilyen kötelezettséggel is terhelt, így inkább csak „forgótőkének” nevezhető. A fennmaradó 2,7 Mrd, ami a nem kari alrendszerben, illetve a Likviditási és Tartalék Alapban maradt meg, jelenti a BME tényleges maradványát.” 106 A költségvetés rögzíti, hogy „Amennyiben a 2009. évi költségvetésben tervezett bármely részlet évközi alakulása alapján arra lehet számítani, hogy a 2010-re átvinni tervezett 1,5 Mrd Ft nagyságrendű maradvány plusz-mínusz 10%nál nagyobb eltérést mutat, esetleg a 2010-ig tervezett ingatlanértékesítések bevételei tervei válnak irreálissá, a GMF létesítményekkel kapcsolatos egységeinek külön kezelt keretösszegeit kell már év közben – főigazgatói hatáskörben – korrigálni.”

35

támogatás nagyságát az intézmény által megjelölt teljesítménymutatókhoz kötötte. Ezeket az egyes fejezetekben ismertettük. A korábbi fejezetek szintén tartalmazták azokat a hallgatói, oktatói/kutatói létszámadatokat, amelyek alapján a fenntartó az intézmény normatív képzési, tudományos célú és fenntartói támogatását kalkulálja. A tervezett, valamint az év során összesen realizált költségvetési támogatás ismeretében meg kell határozni az 1 számított államilag támogatott hallgatóra eső átlagos költségvetési támogatás nagyságát.107 Az államháztartásból származó források nagy része közel egyenletesen, 12 havi részletben érkezik meg az egyetem előirányzat számlájára. Szintén az államháztartásból származó cél- és címzett támogatások108 teljesítményarányos finanszírozással (tehát a felhasználás feltételeinek teljesülésével) kerülnek az elszámolási számlára. Utóbbiak felhasználásának bemutatása az éves kontrolling jelentésekben történik meg.

XII.3. BANKSZÁMLA EGYENLEGEK A pénzforgalom eredője (az adott napi maradvány) az egyetem különböző bankszámláin (és a házipénztárakban) áll rendelkezésre, amelyek egyenlegeit (pénztárak összevonva) napi szinten (illetve a nem napi szintű egyenlegközlővel rendelkező számlák esetén az utolsó könyvelési időpontra vonatkozóan) nyomon követjük. Számla megnevezése Előirányzat felhasználási keretszámla Feladatfinanszírozási előirányzat felhasználási keretszámla (PPP) Bankkártya fedezeti számla (VIP) Fedezetbiztosítási számla Fedezetbiztosítási számla (Schönherz Koll.) Célelszámolási forintszámla Európai Uniós programok célelszámolási számla Céltartalék számla Pénztárak Napi könyvelésű tételek összesen Devizaszámlák (Volksbank) Devizaszámlák (Kincstár) Befektetett összeg Értékpapír számlán lévő, de be nem fektetett összeg Egyéb pénzeszközök összesen Mindösszesen

2009. május 11. 918 449 000 0 0 35 000 000 50 000 000 10 897 968 149 253 325 0 5 795 755 1 169 396 048 269 483 710 175 182 545 13 124 080 912 0 13 568 747 167 14 738 143 215

13. táblázat: Bankszámla egyenlegek (példaként látszanak egy adott nap záró egyenlegei)

A keretgazdálkodás következtében az (átfogó) szervezeti egységek számára a napi működéshez elengedhetetlenül fontos adat az adott időpontban rendelkezésre álló keretek kiadási jogcímek és források szerint (éves költségvetési támogatási keret, felhasználás, egyenleg, bevételi kötelezettségvállalás, kiadási kötelezettségvállalás, maradvány (+), hiány (-)), amelyek a VIR-ben folyamatosan nyomon követhetők. Devizaszámlák

107 108

Hallgatói létszámot a március 15.-ei és április 15.-ei számított hallgatói létszám átlaga adja. Állami PPP hozzájárulás és címkézett felújítási támogatás.

36

A Volksbanknál vezetett (közel 400 fő- és 1700 alszámla) devizaszámlák összesített egyenlege 2008-ban 420-820 M Ft között, míg a Kincstárban vezetett devizaszámlák egyenlege 20-193 M Ft között mozgott. A 10/2009. (III. 4.) számú Főigazgató Körlevél hatására elkezdődődött a futó projektek Volksbanknál történő devizaszámla egyenlegeinek Kincstárba való átterelése, az inaktív számlák megszűntetése, előirányzat számlára való beutalása.

XII.4. BEFEKTETÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK109 A befektetési döntések két területre irányulnak: hogyan döntsünk akkor, amikor közvetlenül vállalatokba kívánunk befektetni, illetve a tőkepiacon keresztül kívánunk hozam- és kamatjellegű pénzjövedelmekre szert tenni. Kamat- és hozamjellegű bevételek Az egyetem kezdetektől fogva élt az FTV110 változása révén 2006-tól adott lehetőséggel, mely szerint „A felsőoktatási intézmény a saját bevételéből és előző évi bevételi előirányzat maradványaiból átmenetileg szabad pénzeszközeit – amennyiben nincs lejárt kötelezettsége – a Kincstár hálózatában értékesített állampapírba fektetheti.”

millió

Az alábbi ábrákon az előirányzat felhasználási keretszámla (fő bankszámla) a napi záróegyenlegei láthatók, valamint a záróegyenleg és a befektetés állomány alakulása párhuzamosan. Anélkül, hogy itt részletesen elemeznénk a számlák egyenlegeit és forgalmát, elmondható, hogy az ábrákon jól látszik, hogy 2008-ban aktívabb befektetési tevékenységet végzett az egyetem mint korábban. 5 500

milliárd Ft

5 000

13

4 500

12 11

4 000

10

3 500

9

3 000

8 7

2 500 6

2 000

5

1 500

4

1 000

3 2 1

0

0

1. ábra: Előirányzat felhasználási keretszámla napi záróegyenlegei (2007.01.01.-2008.12.31.)

18 3. .0 6 0 9 0 2 .2 5 . 0 9 0 2 .2 . 0 0 9 0 1 .3 . 9 09 01.28 . 0 9 0 1 .2 9 . 0 9 1 2 .1 7 . 0 8 1 2 .1 2 . 0 8 1 0 .2 . 5 0 8 0 9 .2 . 4 08 09.2 . 2 0 8 0 9 .0 7 . 0 8 8 .2 .0 1 0 8 0 8 .2 6 . 0 8 0 7 .1 . 4 0 8 0 6 .0 . 7 08 05.0 . 4 0 8 0 4 .2 6 . 0 8 0 4 .1 6 . 0 8 0 3 .2 . 2 0 8 0 2 .2 . 0 0 8 0 2 .2 . 0 08 1.3 .0 6 0 8 0 1 .1 1 . 0 8 1 2 .2 . 9 0 7 1 2 .1 . 1 0 7 1 1 .2 . 8 0 7 1 1 .0 . 1 0 7 0 .3 .1 7 0 7 1 0 .1 2 . 0 7 1 0 .1 . 6 0 7 0 9 .2 . 4 0 7 0 7 .0 . 0 0 7 0 6 .2 4 . 0 7 0 4 .2 8 . 0 7 0 3 .2 8 . 0 7 0 1 .0 5 . 0 7 0 1 .0 . 2 0 7 0 1 .0 . 0 07 12.22 . 0 6 0 .1 .1 7 0 6 9 .2 .0 9 0 6 0 8 .0 5 . 0 6 0 7 .0 . 4 0 6 0 6 .1 . 4 06 05.2 . 0 0 6 0 5 .1 . 06

20 07 20 .01 07 .0 20 .0 2 07 2.0 20 .03 2 07 .02 20 .04 07 .0 2 20 .05 07 .02 20 .06 07 .0 20 .07 2 07 .0 2 20 .08 07 .02 20 .09 07 .0 2 20 .10 07 .02 20 .11 07 .0 20 .12 2 08 .0 2 20 .01 0 .0 20 8.0 2 2 08 .0 20 .03 2 08 .02 20 .04 08 .0 2 20 .05 08 .02 20 .06 08 .0 20 .07 2 08 .0 2 20 .08 08 .02 20 .09 08 .0 2 20 .10 08 .02 20 .11 08 .0 .1 2 2. 02

500

Banki záró

Befektetett

2. ábra: Az előirányzat felhasználási keretszámla és a befektetési számla záróegyenlegei (2006.05.10.-2009.03.18.)

Az egyetem portfoliójában – a Befektetési Tanács állampapírfajtákra és lejárati intervallumokra készített limitajánlása alapján – kétféle értékpapír, diszkontkincstárjegy és államkötvény található.111 A befektetési portfolió maximumát (9,68 milliárd Ft) 2008 végén érte el.112 A fenti 109

A 2006 óta végzett befektetési tevékenység során az egyetem folyamatosan megőrizte likviditását, lekötések felbontására nem került sor. Megjegyezzük, hogy a befektetési számlán lévő diszkontkincstárjegyekben lekötött összegek egy-két óra alatt felszabadíthatók, az előirányzat számlán aznap megjelenik az aktuális vételi árfolyamon jóváírt összeg, ha a Kincstár délután 1 óráig megkapja az átutalási megbízást. Az értékpapír-számláról történő átutalásnak nincsen költsége. Az esedékességhez közeledve az eredetileg várt hozam egyre nagyobb hányadát, utolsó egy-két hétben akár 95-97 %-át is megkapjuk értékesítéskor. (Vásárlás után csak a futamidő legelején történő eladáskor lehetséges, hogy nem csak várt hozamtól esünk el, de a vételár egy részét sem kapjuk vissza.) 110 A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 120. § (3). 111 Az elmúlt félév tapasztalatai alapján indokoltnak tűnik, hogy az állampapír-vásárlások körét (az államkötvényállományunk portfolióból történő fokozatos kikerülése mellett) bővítsük ki kamatozó kincstárjegyekre (névre szóló,

37

ábrákon azonosíthatók az előirányzat számla évenkénti legalacsonyabb egyenlegi (2007-ben 390 M Ft, 2008-ban 780 M Ft-os), amelyekből jól láthatók, hogy vannak még tartalékok a befektethető pénzmennyiség tekintetében. A befektetésből származó bevételek növelésének lehetőséget a (nagyon) rövid lejáratú113 lekötések szaporításában valamint az első és utolsó negyedévben történő aktívabb befektetési tevékenységben látjuk. Az egyetemi közvélemény befektetési tevékenységről történő tájékoztatás a Befektetési Tanács és a Szenátus számára készített időszaki jelentéseken keresztül valósul meg. Ezen jelentések alábbi mutatóit az éves kontrolling jelentések közzétesszük: • adott időszak pénzforgalmi hozam- és kamatbevételei; • adott időszakban a portfolió maximuma, minimuma, átlagos értéke instrumentumonkénti összetétele; • forgatási célú hitelviszonyt, valamint egyéb tartós részesedést megtestesítő értékpapírok mérleg szerinti értéke; • adott időszakban a diszkontkincstárjegyek átlagos futamideje. Társasági részesedések114 Piaci környezetben a befektetések alapcélja osztalékjellegű jövedelemáramlás biztosítása, azonban az egyetem esetében elsősorban az állami feladatok takarékos megoldása volt a gazdasági társaságokban való részvétel indoka. Az egyetem 2008. évi mérlegbeszámolójából gazdasági társaságokban levő részesedései nem kerültek kivezetésre, mert (az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elvárásai ellenére) megítélésünk szerint átadás-átvételi dokumentumok nélkül történő „kivezetés” nem felelne meg a Számviteli Törvényben rögzített valódiság elvének. Az egyetem közreműködésével alapított cégek jogi státuszát illetően jelenleg is folyik az egyeztetés az MNV Zrt-vel. Az egyeztetések eredményeképpen tud kialakulni az, hogy mely tulajdonolt szervezeteket érinti esetlegesen az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény. Azonban a részesedések értékesítéséből vagy osztalékból származó bevételt az egyetem az elmúlt időszakban nem tervezett, tekintettel arra, hogy ezeknek a szervezeteknek általában nincs, vagy nem jelentős a felosztható eredménye, vagy a társaság az elért eredményt fejlesztésre fordítja. Ezért az időszaki kontrolling jelentésekben a GMF adatközlése alapján mindössze az egyetem társasági részesedéseit ismertetjük.

egyéves futamidejű, fix kamatozású állampapír). Ennek mérlegelésében a Befektetési Tanács állásfoglalása lesz irányadó. A befektetésekből származó hozamok az alábbiak (forintban): Értékpapír csoport Diszkontkincstárjegy Államkötvény Összesen

2006. 70 823 527 42 517 244 113 340 771

2007. 308 895 635 122 075 075 430 970 710

2008. 2009. (becsült) 379 944 499 550 000 000 129 632 300 129 632 300 509 576 799 679 632 300

112

Ezt 2009 márciusában további 3 Mrd Ft-tal növeltük. A diszkontkincstárjegyek átlagos futamideje 2006-2008 között 5,7 hónap volt, a 2007-es átlagos 3,6 hónapról 2008-ra mintegy kétszeresére, 7 hónapra nőtt. Államkötvényt 3 éves és 5 éves lejáratra vásároltunk. A befektetési tevékenység intenzitásának növekedését az is jelzi, hogy 2006-ban 8, 2007-ben 15, 2008-ban pedig már 18 alkalommal változott a portfolió értéke, ekkor döntő többségében vásárlásra és/vagy újra befektetésre került sor. 113 Diszkontkincstárjegyek esetében két hét a vásárolható legrövidebb lejárat. 114 FTV 121. § (1) Az állami felsőoktatási intézmény - a saját bevételéből és tulajdonában lévő vagyonával - zártkörűen működő részvénytársaságot vagy korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, illetve ezekben szerezhet részesedést, feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulásnak nem része állami vagyon.

38

Szervezet Alapítás Cégjegyzékszám (törzs)tőkéjének éve névértéke (Ft)

Társaság

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Depo Logisztikai Központ Kft. INNOTECH Műegyetemi Innovációs Park Kft. Bioprocess Kft. (megszüntetés alatt) BME Szolgáltató Kft. Informatikai és Technológiai Innovációs Park Rt. BME Viking Zrt.

1976 1989 1989 1990 1996 2008

13-10-068691 01-09-064338 01-09-064110 01-09-069000 01-10-043294

273 846 154 97 580 645 5 090 000 3 000 000 20 000 000 5 000 000

Saját tőke értéke (Ft)115 349 490 000 166 490 000 n.a. 29 804c000 84 463 000 15 000 000

Állami (BME) BME tulajdonosi részesedés részesedés (%) névértéke (Ft) 3 560 000 1,30 60 500 000 62,00 5 090 000 100,00 3 000 000 100,00 1 668 000 8,34 15 000 000 100,00

14. táblázat: A BME alapítói/vagyonkezelői felügyelete alá tartozó gazdasági társaságok

XII.5. HALLGATÓI BEFIZETÉSEK ÉS SAJÁT BEVÉTELEK A hallgatóktól érkező bevételek körében különválasztjuk a különeljárási és vizsgaismétlési díjból a költségvetésben „forintra” betervezett összegeket, valamint az egyéb, a hallgatóktól érkező saját bevételeket. Ennek oka az első csoportra külön érvényes szenátusi határozatok és belső szabályzatok érvényesek.116

XII.5.a. KÜLÖNELJÁRÁSI ÉS VIZSGAISMÉTLÉSI DÍJ A különeljárási és vizsgaismétlési díj befizetések költségvetésben tervezett összegeit a következők szerint kell meghatározni. A 2009-re tervezett összege 428,4 M Ft. A további évek tervezett összegeinek megadásakor az előző éves tervezett összeget kell a nappali tagozatos hallgatók éves összes száma változásának, a hallgatói normatíva változásának, és az előző éves ténylegesen megállapított117 és tervezett összeg arányának átlaga szerint korrigálni. A VIR-ben (átfogó) szervezeti egységenként és képzésenként napi szinten nyomon követhetővé tesszük a hallgatói befizetéseket az alábbi bontásban. Költségtérítés [Ft]

Ismétlő Különjavítóvizsga eljárási díja díj [Ft] [Ft]

Hallgatói szolgáltatási díj [Ft]

Kollégiumi Képzési térítési hozzájárulás díj [Ft] [Ft]

Összes befizetés [Ft]

15. táblázat: Hallgatói befizetések

115

2007-es adatok Térítési és Juttatási Szabályzat 32.§. 117 Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelenleg érvényben lévő szabályozás értelmében a 2008. évi költségvetésbe forrásként betervezett, valamint a 2008. május 1. és 2009. április 30. között beérkezett térítések összevetésének és a különbözetek elszámolásának kell megtörténnie. Azonban a 2009. évi költségvetés a szabályozás olyan értelmű változatását rögzítette, hogy a 2009-be betervezett hallgató befizetésekből származó forrás fedezetét már a tárgyév alatt ténylegesen befolyt összegek adják. A 2009. január 1-április 30. közötti időszak átfedése karok és a HÖK számára többletterhet jelenthet. Amennyiben a tényleges összeg eltér az éves tervezett összegtől, a különbség kétharmada a HÖK-DIK következő évi támogatását változtatja meg azonos előjellel, míg egyharmadát a karok – éves bevételeik alapján utólag – befizetik vagy megkapják (ezzel az előző évről áthozott maradványt növelik vagy csökkentik). A HÖK-DIK támogatás ezen pont szerinti korrekcióját a következő évi támogatás kiszámításakor nem lehet figyelembe venni. 116

39

Jelenleg belső szabályozás és a karok által alkalmazott gyakorlat gátolja azt, hogy az egyetem hatékonyabban felléphessen a hallgatókra kirótt, de a hallgatók vagy a kötelezettségüket átvállaló jogi személyek (mondjuk költségtérítést fizető cégek) által meg nem fizetett kintlévőség állomány csökkentése érdekében.118 A VIR-ben az alábbi bontásban folyamatosan közöljük az (átfogó) szervezeti egységek és az egyes képzések hallgatói eredetű kintlévőség állományát. Le nem járt követelések [Ft]

[db]

1-30 napja lejárt [Ft] [db]

Lejárt követelések 31-60 61-90 91 napon napja lejárt napja lejárt túl lejárt [Ft] [db] [Ft] [db] [Ft] [db]

Összes Összes lejárt követelés követelés [Ft] [db] [Ft]

16. táblázat: A gazdálkodó szervezetek hallgatói eredetű kintlévőség állománya

Összességében a hallgatói befizetések nagyságát és dinamikáját az alábbiakban próbáljuk érzékeltetni.

118

Jelenleg lehetősége van a hallgatónak arra, hogy megszakítsa kapcsolatát az egyetemmel, anélkül, hogy az általa már igénybevett szolgáltatások ellenértékét megtérítené. Jelenleg a hallgatói eredetű követelések az EGR rendszerben nem találhatók meg, mert nem kerültek bejegyzésre. Még nem eldöntött kérdés ezen követelések előírása, bejegyzése a gazdálkodási rendszerbe, és az sem, hogyan kívánja az egyetem vevői eredetű tetemes követelésállományát újabb nagy mértékű – eddig láthatatlan – összeggel növelni, esetleg behajtani.

40

3. ábra: Egyes korábbi hallgatói befizetések, forintban

A külföldi hallgatók képzését 2009-ben még a KTH koordinálja. Ezt a szervező tevékenységet a karok a KTH-val (korábban a NOK-kal) kötött megállapodás alapján finanszírozzák, olyan módon, hogy a képzések éves becsült bevételei a karok részére a Likviditási és Tartalék Alapból megelőlegezésre kerülnek, míg a továbbra is a KTH-hoz érkező bevételeket az alapba kell átadni. A képzések számított díjbevételének, mint központosított saját bevételnek a beérkezéséig a kari hozzájárulás éves tervezett összege, negyedévenként a Likviditási és Tartalék Alapból kerül megelőlegezésre. A GMF adatszolgáltatása alapján az éves kontrolling jelentésben közreadjuk a képzésekből származó kari bevételeket és a KTH támogatásának karok közötti megoszlását.

41

XII.6. EGYÉB SAJÁT BEVÉTELEK Az egyetem hosszú évek óta a költségvetési támogatás mértékével megegyező saját bevétel szerző tevékenységet folytat, ráadásul minden érdemi felsőszintű koordináció nélkül. A kari saját bevételes tevékenységekből központilag 5 %-ot, a karokon kívül 15%-ot von el az egyetem (és ad vissza a költségvetésben meghatározott összegig).119 A saját bevételből meghatározott költségvetési keretet – amely évközben folyamatosan fog befolyni (hallgatói befizetések, kamatbevétel, rezsi) – a Likviditási és Tartalék Alapból előlegezzük meg. Az előlegek visszafizetése negyedévente az utolsó negyedévben pedig havonta történik elszámolás keretében Ezért a VIR-ben folyamatosan figyelemmel kísérjük a Likviditási és Tartalék Alap egyenlegének alakulását. A rezsi hátralékkal való korábbi féléves elszámolásokat felváltandó a VIR-ben folyamatosan nyomon követhető a tárgyidőszaki rezsi hátralék. Ahhoz azonban, hogy a megtérített rezsi mellett a hátralékot is meghatározhassuk szükséges a rezsi alapját képező saját bevételek számbavétele, ami az összes tárgyidőszaki saját bevétel rezsitérítési kötelezettség alól mentesített bevételek nélküli része. Az összes tárgyidőszaki saját bevétel számbavétele kategóriánként történik meg, így a VIRben folyamatosan megtalálhatók a vállalkozási tevékenységből származó, az innovációs járulék terhére megrendelt munkákból származó, a szakképzési hozzájárulásból származó, a pályázati támogatásból származó, az oktatási tevékenységből származó, a Likviditási és Tartalék Alapba kerülő, a hasznosításból származó és az egyéb tárgyidőszaki bevételek. A nagyarányú saját bevételes tevékenységekkel összefüggésben a követelések mérleg szerinti értéke tartósan magas szintet ért el.120 A le nem járt követelések és a szegmentált lejárt követelések121 állománya (db, Ft) a VIR-ben folyamatosan elérhető, a 16. táblázatban található bontásban. Az OKM-mel kötött fenntartói megállapodásban az egyetem azt vállalta, hogy a vizsgált időszakban a vagyongazdálkodását javítja azáltal, hogy az év végi követelésállományát és az összes pénzforgalmi saját bevétel arányát a 2007. évi szinten tartja.122 A saját bevételes tevékenységek beindításához szükséges saját forrás csak a keretelőirányzat felhasználási számlát terhelő megelőlegezéssel biztosítható. Éppen ezért a VIR-ben napi szinten elérhetők (átfogó) szervezeti egységenként a megelőlegezések állományát leíró mutatók (működési célú, pályázati célú megelőlegezés (devizás, HUF), összes megelőlegezés. A 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet előírásainak, valamint a PM Tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően a beérkezésekor nem azonosítható bevétel a függő bevétel számlán kerül nyilvántartásba. A függő bevételek állományának alakulása (200-300 M Ft) a GMF honlapján nyomon követhető.

119

Ha nem fedezi, akkor itt az értéktámogatások sajátos egyetemi formájával van dolgunk. 2008. évi záró követelésállomány (teljes egészében vevő követelés) 1,6 Mrd Ft, egy év alatt 10 %-kal növekedett. 121 A követelések, behajthatatlan követelések meghatározásának elveit a Számviteli Politika tartalmazza. 120 122

2006. 10,17%

2007. 11,17%

Célérték 2008. 10,17%

Tényadat 2008. 10,28%

Célérték 2009. 10,17%

Célérték 2010. 10,17%

42

Igaz, logikailag nem illik ide, de a követelések mellett az egyetem tartozásállományi is megvizsgáljuk. Az egyetem az OKM-mel kötött fenntartói megállapodásban azt vállalta, hogy a vizsgált fenntartási időszakban a lejárt esedékességű 60 napon túl meg nem fizetett év végi tartozásállománya és a tárgyévi pénzforgalmi saját bevétel arányát a 2007. évi szinten tartja.123 A kiemelkedő saját bevételek nagyságát és dinamikáját az alábbiakban próbáljuk érzékeltetni. Havi szakképzési bevételek 2007-ben és 2008-ban 350 000 000

Havi pályázati bevételek 2007-ben és 2008-ban 1 200 000 000

300 000 000

1 000 000 000

250 000 000

800 000 000

200 000 000

600 000 000 150 000 000

400 000 000

100 000 000

200 000 000

50 000 000

Jú li u s Au gu sz tu S s ze pt em be r O kt ób er N ov em be r D ec em be r

s áju M

2007-ben

2008-ban

Havi innovációs bevételek 2007-ben és 2008-ban

2008-ban

Havi vállalkozási bevételek 2007-ben és 2008-ban

450 000 000

400 000 000

400 000 000

350 000 000

350 000 000

Jú ni us

s

ili s

ciu ár

Áp r

M

r

br

Ja nu á

Fe

Au gu sz tu s Sz ep te m be r O kt ób er N ov em be r D ec em be r

s

us Jú li

áj us

ril is

Jú ni u

M

ciu s

Áp

M ár

r

ru ár

Ja nu á

Fe b

2007-ben

uá r

0

0

300 000 000

300 000 000

250 000 000

250 000 000

200 000 000

200 000 000

150 000 000

150 000 000

2007-ben

2007-ben

be r O kt ób er N ov em be r D ec em be r

Sz ep te m

us Jú li

Au

gu sz tu s

s

áj us M

2008-ban

Jú ni u

ril is Áp

ciu s M ár

r Ja nu á

Fe b

Au gu sz tu s Sz ep te m be r O kt ób er N ov em be r D ec em be r

s

us Jú li

áj us

Jú ni u

M

ril is Áp

M ár

Fe b

Ja nu á

ciu s

0

ru ár

50 000 000

0

r

50 000 000

ru ár

100 000 000

100 000 000

2008-ban

4. ábra: Egyes saját bevételek 2007-2008. évi dinamikája

XII.6.a. ÜZEMELTETÉSI, HASZNOSÍTÁSI JELLEGŰ BEVÉTELEK A GMF-fel szemben támasztott elvárás, hogy cost-centerként működjön: azaz minél kisebb költséggel, megbízhatóan, magas színvonalon. Az elmúlt évek azonban bebizonyították, hogy kedvező az egyetem számára, ha munkatársainak jól definiált csoportjai – lehetőleg a hatáskörükbe tartozó üzemeltetési költségek alacsonyan tartása mellett – főtevékenységként ellátják az egyetemi infrastruktúra hasznosítását is.124 Megjegyezzük, hogy saját bevételek ezen részét az egyetem az állami oktatási feladatok támogatásaihoz használja fel. A VIR-ben folyamatosan elérhető idősorosan és (átfogó) szervezeti egységenként, ahol lehet ingatlanonként is, szerepeltetjük az alábbi táblázatban található bontásban a nettó üzemeltetési, hasznosítási bevételeket. 123

2006. 0

2007. 0

Célérték 2008. 0

Tényadat 2008. 0

Célérték 2009. 0

Célérték 2010. 0

124

A GMF Üzemeltetési Osztály – mely 217 fős létszámával a karok középmezőnyébe lenne sorolható – 2005-2008ban évente a KSH által megadott infláció legalább háromszorosával, 700 M Ft feletti szintre növelte bevételeit. Ezzel az egyetemi összes üzemetetési, hasznosítási jellegű bevételekből 75 % feletti a részesedése. Egyetemi szinten egy-két kiugró hónaptól és rendkívüli tételtől eltekintve a nettó hasznosítási bevételek havi 40-60 M Ft-os sávban mozogtak 2008-ban.

43

Csoport

Alcsoport Egyetemi helyiségek Kollégiumok nyári hasznosítása Professzorok Háza Vendéglátó-ipari vállalatok bérleti díja Büfék bérleti díja

Helyiségbérlet Parkolási díj Reklámbevételek Eszköz bérbeadás, lízing Továbbszámlázott szolgáltatás

Rezsi költségek továbbszámlázása

Telefon Áram Víz, csatorna, szemét Távhő Rezsi Egyetemi dolgozók magáncélú telefonbeszélgetése Beléptető kártyák

17. táblázat: Üzemeltetési, hasznosítási jellegű bevételek (nettó Ft-ban)

XII.6.b. VÁLLALKOZÁSI, K+F+I

ÉS EGYÉB SAJÁT BEVÉTELES TEVÉKENYSÉGBŐL

SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK

A pályázati tevékenység aktivitásának és eredményességének megítélése céljából a VIR rendszerben folyamatosan nyomon követhetővé tesszük (átfogó) szervezeti egységenként: • A pályázati kötelezettségvállalások számát (adott napon futó pályázati projektek száma, lejárt elszámolási határidejű pályázati projektek száma; tárgyidőszakban beadott pályázatok száma, tárgyidőszakban szerződött új projektek száma). • A pályázati tevékenység bevételi forrásait (tárgyévi pályázati támogatás, saját forrás, egyetemtől kapott előleg, előző évi maradvány, összes forrás). • A pályázati tevékenység tárgyévi ráfordításait (személyi kiadás, személyi egyéb kiadás, járulék kiadás, dologi kiadás, hallgatói kiadás, működési kiadás, felújítás kiadás, beruházás kiadás, központi beruházás, felhalmozási kiadás, kiadási teljesítés, pénzeszköz átadás) • A pályázati célú megelőlegezések tárgyévi felhasználását (az egyetem által rendelkezésre bocsátott megelőlegezés állománya, egyetem által rendelkezésre bocsátott megelőlegezés felhasználása (személyi, dologi, hallgatói, felhalmozási kiadás), összes megelőlegezés állománya, összes felhasznált megelőlegezés). Az egyetemnek vállalkozási tevékenységéről az éves költségvetési beszámoló részeként eredménykimutatást kell készítenie, amely azonban a piaci szervezetek által készítendő eredménykimutatással nehezen hasonlítható össze.125 A VIR-ben azonban napi szinten, (átfogó) szervezeti egységenként elérhetők az adott év vállalkozási tevékenységére vonatkozó alábbi adatok.

125

Az egyetemnek adózási okokból nem célja, hogy vállalkozási tevékenységét ne eredményes tevékenységként mutassa be, mert a 217/1998 (XII. 30.) Korm. rendelet értelmében az eredményét a tárgyévben vagy az azt követő évben oktatási-kutatási célra felhasználhatja.

44

Megnevezés Jóváírt nettó árbevétel Belső alvállalkozó Szervezeti egység bevétele Felújítási kötelezettség Beépített anyagok, eszközök értéke Árbevétel felhasználható része Tanszéki átcsoportosítások Tanszéki rezsitérítés Tanszéki értékcsökkenési hozzájárulás Tanszéki közvetett kiadások megtérítése Felajánlás tanszéki alaptevékenységi kiadásra Felajánlás tanszéki értékcsökkenésre Kari átcsoportosítások Kari rezsitérítés Kari értékcsökkenési hozzájárulás Kari közvetve résztvevők díjazása Felajánlás kari alaptevékenységi kiadásra Külső alvállalkozó Kiadások vállaláskor Személyi juttatások Társadalombiztosítási járulék Szellemi alkotások Dologi kiadások Csökkenés összesen Bevétel összesen Kiadás összesen

Összesen (Ft) (1) (2) (3)=(1)-(2) (4) (5) (6)=(3)-(4)-(5) (7)=(8)+(9)+(10)+(11)+(12) (8) (9) (10) (11) (12) (13)=(14)+(15)+(16)+(17) (14) (15) (16) (17) (18) (19)=(20)+(21)+(22)+(23) (20) (21) (22) (23) (24)=(7)+(13)+(18)+(19) (25)=(3) (26)=(4)+(5)+(24)

18. táblázat: Vállalkozási tevékenység időszaki mutatói

XII.6.c. SZAKKÉPZÉSI BEVÉTELEK Míg a BME honlapján a közérdekű adatok között megtalálhatók a megkötött szakképzési szerződések, addig a VIR-ben napi szinten nyomon követhető a befolyt szakképzési hozzájárulás összege szervezeti és gazdálkodó egységenként. Ezen felül megtalálható a szakképzési szerződések értéksávonkénti megoszlása is. Budapest, 2009. május 14. (Fortuna Zoltán)

45

A BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KONTROLLING KONCEPCIÓJA

Recommend Documents