Előterjesztés 1. sz. melléklete
A B UDAPESTI M ŰSZAKI ÉS G AZDASÁGTUDOMÁNYI E GYETEM 2011. ÉVI KONTROLLING JELENTÉSE
Készítette: Fortuna Zoltán BME, Költségvetési és Kontrolling Csoport www.kontrolling.bme.hu
Budapest, 2011. november 14.
TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ................................................................................................................................ 1 II. MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSAI ............................................................................................................ 9 II.1. A KÜLSŐ KÖRNYEZET (VÁRHATÓ) ALAKULÁSA ........................................................................................................ 9 II.2. A BELSŐ KÖRNYEZET JELENTŐSEBB VÁLTOZÁSAI ................................................................................................... 12 III. EGYETEMI SZINTŰ FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓSZÁMOK, ALAPVETŐ PÉNZÜGYI FOLYAMATOK ................. 13 III.1. KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS ÉS SAJÁT BEVÉTEL .................................................................................................. 13 III.2. PÉNZÁLLOMÁNY, BEFEKTETÉSEK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK................................................................................... 18 III.2.A. BANKSZÁMLA EGYENLEGEK ......................................................................................................................... 18 III.2.B. KAMATBEVÉTELEK ..................................................................................................................................... 18 III.2.C. TÁRSASÁGI RÉSZESEDÉSEK ........................................................................................................................... 20 III.3. FÜGGŐ BEVÉTELEK ÁLLOMÁNYA ...................................................................................................................... 22 III.4. A KÖVETELÉSÁLLOMÁNY ALAKULÁSA ................................................................................................................ 23 III.5. MEGELŐLEGEZÉSEK ÁLLOMÁNYA ..................................................................................................................... 26 III.6. AZ LIKVIDITÁSI ÉS TARTALÉKALAP .................................................................................................................... 27 IV. OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÉS TELJESÍTMÉNY ............................................................................................... 28 IV.1. JELENTKEZŐK SZÁMA, A BME NÉPSZERŰSÉGE.................................................................................................... 28 IV.1.A. ALAP- ÉS OSZTATLAN KÉPZÉSEK .................................................................................................................... 28 IV.1.B. MESTERKÉPZÉSEK ..................................................................................................................................... 37 IV.2. A KÉPZÉSI KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA ....................................................................................................................... 38 IV.3. AZ OKTATÁS TELJESÍTMÉNYE........................................................................................................................... 39 IV.3.A. AKTÍV SZAKOK SZÁMA ................................................................................................................................ 39 IV.3.B. A HALLGATÓK SZÁMA................................................................................................................................. 39 IV.3.C. OKTATÁSI TELJESÍTMÉNYTŐL FÜGGŐ KARI BEVÉTELEK VÁLTOZÁSA 2007-2011...................................................... 42 IV.3.D. AZ OKTATÁS HALLGATÓI VÉLEMÉNYEZÉSE ..................................................................................................... 46 IV.3.E. A VÉGZETT HALLGATÓK............................................................................................................................... 48 V. A TUDOMÁNYOS TELJESÍTMÉNY, IPARI KAPCSOLATOK .............................................................................. 50 V.1. DOKTORANDUSZOK, DOKTORJELÖLTEK .............................................................................................................. 51 V.2. PÁLYÁZATI AKTIVITÁS..................................................................................................................................... 55 V.3. K+F CÉLÚ FORRÁSBEVONÁS ÉS FELHASZNÁLÁS .................................................................................................... 58 V.4. IPARI KAPCSOLATOK ...................................................................................................................................... 66 VI. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÉS TEVÉKENYSÉG .......................................................................................... 68 VI.1. KÜLFÖLDI HALLGATÓK LÉTSZÁMA ÉS ARÁNYA ..................................................................................................... 68 VI.2. MOBILITÁSI PROGRAMOK, KIUTAZÓ HALLGATÓK ÉS OKTATÓK................................................................................ 69 VI.3. IDEGEN NYELVŰ HALLGATÓ X KREDIT TELJESÍTMÉNY ............................................................................................ 70 VI.4. ANGOL NYELVŰ KÉPZÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK.............................................................................................. 70 VI.5. NEMZETKÖZI PÁLYÁZATOK ............................................................................................................................. 72 VI.6. NEMZETKÖZI FORRÁSBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK ................................................................................................ 72 VII. KARI ALRENDSZER KIEMELT GAZDÁLKODÁSI FOLYAMATAI ...................................................................... 74 VII.1. KARI KÖLTSÉGVETÉSI ÉS SAJÁT BEVÉTELEK, VALAMINT MARADVÁNYOK ................................................................... 74 VII.2. KARI LÉTESÍTMÉNYHASZNÁLAT ....................................................................................................................... 79 VII.2.A. KARI TERÜLETEK NAGYSÁGÁNAK 2006-2011. ÉVI VÁLTOZÁSA .......................................................................... 79 VII.2.B. KÖZPONTI KEZELÉSŰ TANTERMEK KARI HASZNÁLATA........................................................................................ 86 VIII. NEM KARI ALRENDSZER KIEMELT GAZDÁLKODÁSI FOLYAMATAI ............................................................. 89 VIII.1. ÁLTALÁNOS RÉSZ ....................................................................................................................................... 89 VIII.1.A. BME-OMIKK ....................................................................................................................................... 89 VIII.1.B. KÖZPONTI TANULMÁNYI HIVATAL .............................................................................................................. 91 VIII.1.C. A NEM KARI ALRENDSZER INFORMATIKAI KIADÁSAI ......................................................................................... 93 VIII.2. LÉTESÍTMÉNY RÉSZ ..................................................................................................................................... 94 VIII.2.A. INGATLANOK ÉRTÉKESÍTÉSE, HOSSZÚ TÁVÚ BÉRBEADÁSA ................................................................................. 94 VIII.2.B. BERUHÁZÁSOK. FELÚJÍTÁSOK (ÉS ESZKÖZBESZERZÉSEK) ................................................................................... 96 VIII.2.C. KÖZÜZEMI KÖLTSÉGEK VÁLTOZÁSA, ENERGIARACIONALIZÁLÁSI PROGRAMOK EREDMÉNYEI ..................................... 97 VIII.3. NEM KARI KÜLÖN KEZELT KERETEK ÉS SAJÁT BEVÉTELEK 2011. I-III. NEGYEDÉVI ALAKULÁSA ................................... 100
IX. KOLLÉGIUMI ALRENDSZER KIEMELT GAZDÁLKODÁSI FOLYAMATAI ......................................................... 103 X. HUMÁN KONTROLLING ............................................................................................................................ 106 X.1. A 10/5/1 SZABÁLYT NEM TELJESÍTŐ TANSZÉKEK ............................................................................................... 106 X.2. A MINŐSÍTETT OKTATÓK-KUTATÓK KORÖSSZETÉTELE .......................................................................................... 108 X.3. A NEM KARI SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY KORÖSSZETÉTELE ........................................................................................... 109 X.4. A NEM KARI FLUKTUÁCIÓRÓL ......................................................................................................................... 110 X.5. 2011. ÉVI KARI SZEMÉLYI KIFIZETÉSEK ............................................................................................................. 112 X.6. A KARI SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY 2006-2011. ÉVI VÁLTOZÁSA.................................................................................. 115
1
I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Szenátus 2009-ben elfogadta az egyetem kontrolling koncepcióját, mellyel a célja az volt, hogy: • kijelölje (és korábbi dokumentumok alapján összegyűjtse) azon adatok körét, amelyek leginkább segíthetik a stratégiai szintű döntéshozatalt mind központilag, mind az átfogó szervezeti egységeknél; • meghatározza az adatok leolvasásának gyakoriságát; • rögzítse az adatgazdákat; • definiálja az információk közzétételének helyét és érintettjeinek körét. Jelen összefoglaló szerkezete lényegében megegyezik az egy évvel korábbival, ugyanakkor a jelentés információtartalmát kibővítettük, ahol lehetett, megtörtént az idősorok folytatása, a változások elemzése. Az újdonságok között megemlítendő, hogy: • most első alkalommal vizsgáltuk azt, hogy az egyes szakok milyen minőségű felvételizőket vonzottak; • átfogóan elemeztük az egyetem nemzetközi tevékenységét; • a K+F+I forrásokért folyó versenyben az egyetemet az országos felsőoktatási környezetbe helyeztük; • megtörtént a saját bevételek tevékenységek szerinti felbontása; • ismertetjük az ingatlanértékesítésből és hosszú távú bérbeadásból származó bevételeket; • bemutatjuk a karok 2005-2011. időszaki alakulását költségvetési bevételük, támogatásuk, saját bevételük és maradványuk által • elkészült az egyes kollégiumok bevétel-ráfordítás számítása. A koncepcióban rögzített adatkörökről és mutatószámokról elmondható, hogy azok közül számos a költségvetésben, a fenntartó számára készített szöveges beszámoló jelentésben, vagy más rendszeresen elkészülő beszámolóban már megtalálható. Ezeket itt nem kívánjuk megismételni, de bizonyos esetekben hivatkozunk rájuk, esetleg egyes összefüggéseket más szemszögből elemzünk. A kari költségvetési támogatást meghatározó mutatószámok esetében a módszertani leíró részeket – a mutatószámok mögöttes tartalmának érthetősége miatt – lényegében változtatás nélkül megismételjük az egy évvel korábbi jelentésből. A legfontosabb megállapításaink: Működési környezet 1. Az elmúlt egy évben lényegében folyamatosan napirenden volt a Felsőoktatási Törvény és az Államháztartási Törvény (felsőoktatást is érintő részeinek) módosítása. A felsőoktatás átalakítását célzó elképzelésekre az egyetem vezetése aktívan reagált, sor került a törvényjavaslatok részletekbe menő véleményezésére, számos kifelé irányuló elemzés, javaslat született, valamint megtörtént a belső tájékoztatás is. 2. A jogszabályok-változások jelenleg ismert tervezetei szerint állíthatjuk, hogy az egyetem saját bevételeinek jelentős szelete van veszélyben, aminek hatása az állami támogatás várható drasztikus csökkenésére épül majd rá. 3. A tudományegyetemi kritériumrendszer (ma ismert) elemei közül az egyetem (beleértve az egyes karaira érvényes mutatókat) néhányat nem teljesít. 4. Az egyetemet 2011. I-III. negyedévben 1,69 Mrd Ft-nyi zárolás sújtotta. Alrendszereink költségvetését érintő intézkedést egyelőre nem kellett hoznunk, miután a kieső tétel nagyobb
1
5. 6. 7. 8.
részét belső költségvetésünkben eleve nem terveztük, a kisebb, második „elvonást” pedig a Likviditási és tartalékalap egyenlegcsökkentésével kezelni tudtuk. Az egyetem PPP projektjeit a NEFMI, az NFM és az ÁSZ is vizsgálta. A projektek minisztériumi különtámogatására tervezett összegnél az egyetem 128,7 M Ft-tal (11%-kal) kevesebbet kapott. A Műegyetemi Szolgáltató Kft 2010. november 1-jén megindított végelszámolási eljárása várhatóan 2011. évben befejeződik. A Bioprocess Kft. esetében a végelszámolás előkészítése zajlik. Május 5-én tartotta alakuló ülését a Gazdasági Tanács. A testület elnökének felvetésére elkészült a belső és az elemi költségvetés kapcsolatát részletező tájékoztató. A főfelügyelő szándékának megfelelően a kari vezetők bevonásával előzetesen meghatározásra kerültek a kari költségvetések 2012-től kötelező tartalmi elemei, valamint a kari személyi kifizetések kontrolljának szempontjai is.
Egyetemi szint 9. Miután a vonatkozó jogszabályok hamarosan elkészülnek, kijelenthetjük, hogy a felsőoktatás állami finanszírozása és saját bevételből való finanszírozhatósága minden bizonnyal drasztikusan meg fog változni. 10. A saját bevételek összes bevételen belüli részaránya az elmúlt 7 évet tekintve 2010-ben volt a legmagasabb 49,9%. A 2010. évi saját bevételek reálértékben 10%-kal haladják meg a 2004. évi szintet, igaz nominálisan 50%-os volt a növekedés. 11. Az állami finanszírozás mértéke jelentősen romlott az elmúlt 7 évben, ugyanis az egy államilag támogatott hallgatóra jutó támogatás összege reálértékben 23%-kal csökkent. 12. Az egyetem pénzeszközeinek állománya 2011.09.30-án 15,1 Mrd Ft volt. Ez az összeg több mint a 2011-es első kilenc havi átlagos pénzeszközállománya (14,6 Mrd), ugyanakkor 600 M Ft-tal alacsonyabb, mint az egy évvel ezelőtti állomány. 13. Az I-III. negyedévben befolyt pályázati bevételek, köszönhetően a kutatóegyetemi bevételeknek, és egyéb, utófinanszírozás keretében régóta várt pályázati bevételek előző évet meghaladó befolyásának, jelentősen meghaladják az egy évvel korábbi időarányos szintet. 14. Az egyetem likviditását mind 2010-ben, mint 2011-ben úgy tudtuk biztosítani, hogy a meglévő értékpapír befektetéseinkből lejárat előtt nem kellett visszaváltani és behozni. 15. Az állampapírokban lévő összeg 2010. évi 13,5 Mrd Ft-os átlagos nagysága (749,8 M Ft szórással) 2011-ben 12,5 Mrd Ft-ra csökkent (371,4 M Ft szórás). Az egyetem 2010-ben realizálta befektetési tevékenységének eddigi legmagasabb kamatbevételét 1,152 Mrd Ft összegben. A 2011-re várható kamatbevétel jelentősen elmarad majd ettől, a még ebben az évben befektetni szándékozott összegtől függően 657 M Ft és 672 M Ft körül alakul. 16. A függő bevételek tisztításának lehetőségét többször tárgyalta a gazdasági dékánhelyettesek fóruma, de az elmúlt egy évben nem sikerült átütő eredményeket elérni annak csökkentése terén. A 2010. szeptember 30-ai állomány ~20 M Ft-tal magasabb volt, mint a 2011. szeptember 30-ai 265,5 M Ft. Sajnos a csökkenés csak látszólagos, ugyanis 2011 nyarán bevételként a Likviditási- és tartalékalap javára elszámolásra kerültek a 2006-2008. évi függő bevételek 46,7 M Ft összegben, azaz az állomány még magasabb lenne, ha erre a „leírásra” nem került volna sor. A függő állomány csökkentésére, a belső tulajdonosok mihamarabbi azonosítása céljából további intézkedések szükségesek. 17. Az egyetem „szokásos” követelésállománya 2008-2011. III. negyedév időszakában 1,6 Mrd Ft-ról 1,3 Mrd Ft-ra csökkent. Ez részben a számlás saját bevételek csökkenésének, részben a 2011. évet jellemző aktívabb követeléskezelésnek köszönhető. Az elmúlt közel három évben az állomány csökkenése mellett megfigyelhető összetételének megváltozása is. Megnőtt a lejárt tételek állománya és azon belül ötszörösére nőtt a fél éven túl lejárt tételek aránya. Amennyiben csak az elmúlt egy évet tekintjük elmondható, hogy amíg 2011. szeptember 30-án 34%-ot tett ki a legalább fél éve lejárt követelésállomány aránya, addig egy
2
18.
19. 20.
évvel korábban csupán 18%-ot mértünk. Ha csak a lejárt állomány megoszlását vizsgáljuk, a tendencia még inkább látható. A központi megelőlegezések 2010. január 1-jei állománya az év végére a duplájára, majd 2011. április elejére a háromszorosára nőtt. Zömében a kutatóegyetemi bevételeknek köszönhetően a központi megelőlegezések 2011. október 31-én mért állománya már „csak” 2,25 Mrd Ft-ot tett ki. A központi megelőlegezések 70%-ának már lejárt a visszatérítései határideje. Míg az összes megelőlegezés 42%-át a VIK igényelte, a lejárt határidejű megelőlegezések 81%-át a kar „jegyzi”. A nem kari egységek kötelezettségvállalással terhelt év végi maradványa várhatóan 2,5 Mrd Ft lesz. A Likviditási és tartalékalap év végére előírt szintje 1,06 Mrd Ft. Az I-III. negyedévi adatok alapján elmondható, hogy ezzel szemben az egyetem központi maradványa várhatóan 800900 M Ft lesz.
Felvételi adatok 21. Idén az alapképzésben (és osztatlan képzésben) indított szakok száma nem változott a tavalyi évhez képest, továbbra is 22 szak indult az egyetemen ősszel (és egyesek tavasszal is). A mesterszakok száma 38-ról 40-re bővült. 22. A BME az elmúlt 11 évben közel 45%-kal növelte a nappali alap- és osztatlan képzéseire felvett állami hallgatók számát (miközben egyébként a költségtérítéses hallgatók száma csökkent). 2011-ben lényegében az előző évivel azonos számú hallgató került felvételre az egyetem nappali alap és osztatlan képzéseire államilag támogatott és költségtérítéses formában. 23. Szakonként eltérő mértékben, a felvett hallgatók 3,4%-a nem iratkozott be 2011-ben. Az arányok alap és mester szakon lényegében azonosak, ugyanakkor jelentősen eltérnek az államilag támogatottak (2,8%) és a költségtérítésesek körében (9,2%). 24. 2011-ben az egyetem rendelkezésére álló támogatott mesterképzéses férőhelyeknek csupán 63%-át sikerült betölteni. 25. Az idén mesterképzésre felvettek 2/3-a a BME-n végzettek közül került ki. Oktatási teljesítmény 26. Az egyetemen jelenleg nyolc képzési területen, összesen 190 szakon folyik képzés. 27. 2004-től a kétciklusú képzésre történő átállás mellett az egyetem főiskolai-, egyetemi-, alap-, osztatlan- és mesterképzésein tanulók összesített létszáma átlagosan évi 1,5%-kal növekedett. Az államilag támogatottak aránya a szakirányú továbbképzési szakos hallgatók nélküli hallgatói összlétszámhoz viszonyítva folyamatosan növekedett, 2007 óta a 73%-ról 81%-ra nőtt. A nők aránya továbbra is a 31±2%-os sávban mozog. 28. A hallgatói létszám növekedésének oka nem csak a nappali tagozatra felvett hallgatók számának növekedésében keresendő, közrejátszik benne a képzési időn túl tanulmányokat folytató hallgatók arányának növekedése is, amely 2007. és 2011. között 11%-ról 17,6%-ra nőtt. 29. A képzések háromszintűvé válása óta a hallgatók következő évi létszámát nehezebb megbecsülni, hiszen nem csak egy-egy évfolyam belépését és kilépését kell figyelembe venni, hanem a képzési szintek közötti átmeneteket is. 2010. október 15. – 2011. szeptember 1. között eltelt időszakban 7255 fő lépett ki az egyetemről, ami a hallgatói létszám 30%-a. 30. Az elmúlt 6 évben összességében változatlan maradt az egy teljes állású egyetemi oktatóra eső államilag támogatott hallgatók száma (14 fő), ugyanakkor karonként jelentős változások tapasztalhatók. 31. Az elmúlt öt évben az államilag támogatott formájú gazdaságtudományi és a társadalomtudományi oktatás mennyisége jelentősen növekedett. Mind a GTK saját képzésein való – államilag támogatott formájú – oktatás (50%-kal), mind a többi kar képzéseibe való beoktatás mennyisége (46%-kal) nőtt. A kar saját képzésein folyó oktatását tekintve jelentős 3
32. 33.
csökkenés tapasztalható a Közlekedésmérnöki, továbbá a Villamosmérnöki és Informatikai Karon, az egyetemi összes oktatást tekintve az említett két kar mellett a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar oktatási mennyisége esett még vissza, bár utóbbi esetben 2010-ről 2011-re jelentős növekedés tapasztalható. Saját kari oktatását tekintve a Természettudományi Kar némiképp visszaesett az elmúlt két évben, miközben más karokra történő oktatási mennyiség tekintetében összességében a második legnagyobb növekedést e kar produkálta. Az OHV népszerűsége az elmúlt két félévben csökkent. A karok közül továbbra is csak az ÉMK és a GTK fordít kiemelt figyelmet az OHV eredményeire a kari költségvetési elosztások során. A többi kar más módon veszi figyelembe az OHV eredményeit. Az egyetem 12 éve vizsgálja a képzések munkaerő-piaci megfelelősségét. A teljes munkaidőben, a versenyszférában foglalkoztatott szellemi foglalkozásúak – KSH terminológia szerint számított – 2011. január-június havi bruttó átlagkeresetét (332.726 Ft) összevetve a BME-n 2010-ben végzettek azonos időpontra vonatkozó átlagkeresetével (348.504 Ft) megállapíthatjuk, hogy a BME diploma az átlagnál magasabb jövedelmet jelent, már a karrier legelején is. A 2008-ben végzettek júniusi havi bruttó átlagkeresete 434.544 Ft volt.
Doktoranduszok, doktorjelöltek 34. A levelező tagozatos doktoranduszok száma tovább csökkent, amelynek eredményeképpen szintén csökkent a doktoranduszok összlétszáma (2011. október 1-jén 515 fő), ezzel párhuzamosan nőtt a nappali tagozatosok, valamint az államilag támogatottak aránya. A doktoranduszok összes hallgatón belüli részaránya csökkent (2,1%), hazai összehasonlításban elmarad a tudományegyetemek, és kisebb, speciális művészeti, egyházi vagy rendvédelmi képzést nyújtó intézmények esetén mért arányoktól. 35. Az elmúlt négy évben az államilag támogatott doktoranduszok normakülönbséggel korrigált létszáma a GPK-n és a VBK-n csökkent, a TTK-n nőtt, a többi öt karon stagnált. 36. A doktorjelölti ösztöndíjasok kalkulált száma után a karok által befizetendő 1 M Ft/kvóta térítés, valamint a kutatóegyetemi pályázat terhére elszámolható doktorjelölti ösztöndíj kapcsolatára vonatkozó költségvetési szabályzatnak megfelelően elmondható, hogy az ÉPK a VIK, a KSK és a GTK a jelenlegi doktorjelölti szerződésállománya alapján egyelőre nem realizálja a pályázatból az idei befizetési kötelezettségének megfelelő összeget. Tudományos teljesítmény, pályázatok 37. A (könyvelésileg) K+F tevékenységre felhasználható költségvetési forrás arányaiban az elmúlt 5 évben 2010-ben volt a legalacsonyabb, 21%. A nem csak arányaiban, hanem forintban is csökkenő támogatást némiképpen ellensúlyozta a zömében állami forrásból, vagy állami közvetítéssel célba juttatott, az intézmény által átvett pénzeszközök növekedése. Az intézmény K+F célú saját bevételei 2006 után ismét meghaladták a hallgatói juttatások nélkül számított költségvetési támogatás 50%-át. Ennek megfelelően a saját bevételből, illetve költségvetési támogatásból fedezett K+F célú kiadások aránya ismét meghaladta a 200%-ot. A K+F-re rendelkezésre álló forrásoknak rendre 85-92%-át fordítja az egyetem K+F tevékenységre, az ezen felüli rész kötelezettségvállalással terhelt maradványként fordul át következő évre. 38. A gazdaság gyenge teljesítőképessége miatt, egyre kevesebb hazai ipari forrás áll rendelkezésre innovációs tevékenységre. Ebben a helyzetben felértékelődnek a pályázati lehetőségek. Ugyanakkor megfigyelhető az egyetemi pályázati aktivitás visszaesése, ami a hazai pályázatoknál a legszembetűnőbb. A hazai pályázatoknál tapasztalható aktivitás visszaesésénél, új felhívások elmaradása szempontjából meghatározó, hogy 2011-ben átalakításra került a hazai pályázati intézményrendszer. Január 1-jével a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) felügyelete a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) került, a tárca az alap kezelőjeként pedig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ), míg közreműködő szervezetként a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt.-t jelölte 4
39.
40.
41.
42. 43.
44.
ki. Tapasztalataink szerint a pályázati feladatok átadás-átvétele nagyon nehézkesen, gyakran az előzmények ismerete nélkül, a kialakult jó gyakorlatok mellőzésével történt. A KTIA terhére alig jelentek meg új felhívások 2011-ben, az utóbbi években egyre kisebb arányt tesznek ki a KTIA terhére befolyt pályázati összegek. Míg ezen forrásból származó pályázati bevételek aránya 2009-ben 35% volt, addig 2011-ben I-III. negyedévben csupán 22%. Ezt csak részben ellensúlyozta, hogy az egyéb hazai forrásokra meghirdetett új pályázatok eredményeként az idén szeptember végéig beadott/szerződött pályázatok száma már jelentősen meghaladja 2010-es év tényszámait ebben a kategóriában. A nemzetközi pályázatoknál a tavalyi eredmények időarányosan teljesültek. A 2011-es év második felétől jelentős mértékben érkeztek be a korábbi évekből elmaradt bevételek. A kutatóegyetemi pályázat kifizetéseinek teljesítése 15%-kal elmarad a teljes futamidőre vetített kalkulált időarányos teljesítéstől. Ugyanakkor a projekt kifejezetten jól áll a kiadások, bevételek tekintetében, ugyanis az eddigi összes kiadás 1,614 Mrd Ft volt, amellyel szemben már beérkezett 1,469 Mrd Ft bevétel áll. A BME-PA-ban 2011. november 4-én 2415 fő publikációi érhetők el, akik közül 1047 fő (43,3%) jelölte meg azt, hogy a rendszerben található publikációs listája, mint érvényes lista, legalább 2011. január 1-ig érvényes. Ez az arány alacsonyabb, mint a teljeskörűségről nyilatkozó tanszékek aránya (49%). Amennyiben a K+F-re rendelkezésre álló forrásokat tekintjük, 2010-ben már 44%-ot tett ki az ipari források aránya, „köszönhetően” az átalakuló, és átmenetileg korlátozottan működő pályázati támogatási rendszernek. A korábbi években 35% körüli volt az arány. A 2010-ben és 2011. I-III. negyedévben kötött kutatási és innovációs szerződések megoszlásáról elmondható, hogy az egyetem megrendeléseit döntő többségében a legfeljebb 5 M Ft értékű megrendelések teszik ki, ugyanakkor a legtöbb árbevétel a 10-25, valamint az 5-10 M Ft összegű megrendelésekből származik. A tudományos teljesítményt értékelő fejezetben további, 2009. és 2010. évi intézményi összehasonlító jellegű adatokat közlünk a KTIA-ból, az OTKA-ból, a GOP, TÁMOP és TIOP programokból való fajlagos bevételekről, az 1 oktatóra és kutatóra jutó publikációk számáról, az EU 6. és EU 7. kutatásfejlesztési programjaiban való részvételről, valamint összefoglalóan egyes felsőoktatási intézmények K+F tevékenységének forrásairól és ráfordításairól.
Nemzetközi tevékenység 45. Az összes külföldi hallgató létszáma az elmúlt négy évben 6,6%-kal (68 fővel) csökkent. A külföldi hallgatók részaránya 4%, amely az országos átlag (4,8%) és az európai átlag (7,5%) alatti. A határon túli magyarokat (is) nagy számban küldő országoktól eltekintve Irán, Ciprus, Franciaország, Spanyolország, Amerikai Egyesült Államok, Vietnám, Törökország, Nigéria, Németország, Görögország és Portugália azok az országok, amelyekből átlagosan legalább 15 fő tanult évente a Műegyetemen az elmúlt négy évben. 46. 2008-2011. időszakban a kiutazó hallgatók száma 30%-kal nőtt, a kiutazó oktatók száma 28%-kal csökkent. 47. Az egyetem angol nyelvű képzéseiben részt vevők által felvett kreditek féléves száma 2007ről 2010-re 22,7%-kal, 20,4-ről 25-re nőtt, miközben a hallgatók létszáma 11,5%-kal csökkent. A magyar nyelvű képzésekben az elmúlt négy évben egyre több olyan kreditet vettek fel a hallgatók, ahol idegen nyelven folyik az oktatás. A felvett kreditek száma megduplázódott, míg a legalább egy tárgyat idegen nyelven hallgatók száma 2,5-szeresére nőtt, így az általuk átlagosan felvett kredit némiképpen csökkent. 48. Az angol nyelvű képzés bevételei (a 2009. II. félévében az alapképzésekbe beolvadó PreEngineering képzés bevételeit nem számítva) 2007 óta nominálértéken 7%-kal nőttek, ugyanakkor reálértelemben 8%-kal csökkentek. Ezt összevetve az angol nyelvű hallgatók által felvett kreditekkel, amelyek száma hallgatónként átlagosan 22,7%-kal nőtt, javasolt, hogy a karok vizsgálják felül árképzésüket.
5
49. 50.
A nemzetközi forrásból finanszírozott pályázatokban az egyetem sikeresebb, ugyanis, míg ezen pályázatoknak átlagosan a 60%-a részesül támogatásból, ugyanez a hazai pályázatok esetén átlagosan 40%. 2007 és 2010 között 13%-kal nőtt a nemzetközi forrásból származó bevételek nagysága, ezzel párhuzamosan 9,5%-ról 10,4%-ra nőtt az egyetem nemzetközi forrásból származó bevételeinek aránya. Karonként vizsgálva a nemzetközi bevételeket elmondható, hogy az ÉPK és a VIK az összes saját bevételben mért részarányához képest a nemzetközi bevételekből való részesedését tekintve jelentősen felülreprezentált, míg a GTK és a KSK jelentősen alulreprezentált.
Kari alrendszer 51. A karok 2005-től tekintett költségvetési és saját bevételes idősorainak (egymással is összehasonlító) elemzése erősen különböző képet mutat attól függően, hogy csillapított vagy csillapítás nélküli belső támogatásokat tekintünk. 52. A kari saját bevételek alakulása – bizonyára a karok egészen eltérő saját bevételes tevékenységi profiljai miatt – egészen más idősori lefutásokat mutat. 53. A karok év végi maradványai – igaz, egészen eltérő bázisokról indulva – a TTK és az ÉPK esetén jelentősen nőtt, a KSK esetén pedig a felére csökkent. 54. Amennyiben a 2007-2008-ban karokhoz került korábbi központi tantermeket minden kar területéből kivesszük, látható, hogy a 2006-2011. időszakban a Vegyész-, a Gépész- és az Építőmérnöki Kar csökkentette területét, ezzel szemben a GTK számottevően, a többi kar kisebb mértékben növelte területét. 55. A Q épület belépése a karok egyenértékes területekből való részesedést olyan mértékben változtatta meg, hogy a trendek figyelését célszerű 2011-től újraindítani. Ez természetesen jelentős kihatással van a karok központi tanteremhasználatára is, ugyanis a Q épület belépésével 758 központi kezelésű és közel 1500 kari kezelésű férőhely jött létre. 56. A létesítmények számbavételével kapcsolatban történteket, a kari létesítmények változását talán a legegyszerűbb összefoglalni az azonos éves kiadásra normált kari létesítményköltségek alakulásával. 2007-2011. között a GTK és a TTK létesítményköltségei 10%-nál nagyobb mértékben, míg az ÉPK létesítményköltségei 7%-kal nőttek. A VBK költségei drasztikusan, az ÉMK és a GPK költségei 8% körüli mértékben csökkentek, míg a többi kar esetében nagyjából stagnáltak a létesítményköltségek. 57. A 2010/2011. tanévben a nagytermek (min 150 fő) 14 hetes foglalási időszakokban történő átlagos kihasználtsága 74, illetve 61% volt. Az őszi félévben a tantermek órarendi kihasználtsága mindig magasabb, mint tavasszal. A nagytermek 2011. őszi félévre vonatkozó foglaltsági mutatatója várhatóan 72±1% körül várható a szabályok alkalmazását követően Nem kari általános rész 58. A Szenátus 2011. június 27-ei ülésén úgy döntött, hogy az OMIKK-ot átszervezi, a Nemzeti Kutatásnyilvántartási Osztályt szervezeti egységként megszünteti. Jelenleg is folyik a Nemzeti Kutatásnyilvántartási Rendszer NIH-nek térítés ellenében történő átadásáról szóló egyeztetések. Miután a rendszer 2009-2011. évi működése teljes egészében belső megelőlegezésből került megfinanszírozásra, annak átadásából származó bevételek után is jelentős összeggel kell konszolidálnia az egyetemnek az OMIKK-ot. 59. A beiratkozott olvasók száma továbbra is csökkenő tendenciát mutat. Pozitív változás a helyben használat jelentős növekedése, melynek oka, hogy egyre több olvasóteremben megjelennek a beiratkozással nem, de érvényes BME-s diákigazolvánnyal rendelkező olvasók, akik alanyi jogon igénybe vehetik a könyvtár alapszolgáltatásait. 60. Mind a könyvtár könyvállománya, mind a nyomtatott formájú folyóirat-állománya az elmúlt években csökkent, azonban nőtt az elektronikus folyóiratok száma.
6
61. 62. 63.
Kijelenthető, hogy megtörtént a KTH ügykezelési gyakorlatának átalakulása, az elektronikusan elindítható ügytípusok száma 84, az elindított ügyek aránya 99,7% volt a 2010/2011/2. félévben. A KTH egy munkatársa által ellátandó aktív hallgatók száma 2008-ról 2011-re 647-ről 709-re nőtt. A tervezetthez képest a KTH bevételei, külön kezelt keretei és év végén várható maradványa is nőtt, leginkább a nemzetközi mobilitási pályázatokból származó átfolyó bevételeknek köszönhetően.
Nem kari létesítmény rész 64. A 2008-2011. időszakban több mint másfél milliárd forint ingatlanértékesítésből és hosszú távú bérbeadásból származó bevételre tett szert az egyetem. 65. Az egyetem köteles az ingatlanok előző évi záró bruttó értéke 1,5%-nak megfelelő összeget állagmegóvásként ingatlanjaira fordítani. Ezt a mértéket többszörösen felülmúljuk. 66. Az egyetem felhalmozási kiadásainak (beruházás, felújítás) elmúlt 7 éves alakulásáról elmondható, hogy a 2010-ben reálértéken nem érte el a 2004. évi szintet. Ugyanakkor 2009 után, 2010-ben is 3,2 Mrd Ft körüli összeget fordított az egyetem befektetett eszközök vásárlására, valamint a meglévő létesítmények állagmegóvására. 67. A felhalmozási kiadások részaránya az összes kiadásból továbbra is 10% feletti, tehát továbbra is igaz, hogy az egyetemi gazdálkodók az elmúlt négy évben egyre többet fordítottak magára a fizikai értelemben vett egyetemre. 68. Az egyetem a mostani rektori ciklusban kiemelten költött energetika célú beruházásokra. Az egyetem éves energia és közmű kiadásai (pénzforgalmi szemléletben) 2005 óta másfélszeresére nőttek, azonban a naturáliákban mért fogyasztások számottevően csökkentek. 69. A 2011. évben beruházási, felújítási, karbantartási feladatokra 4,7 Mrd Ft került elkülönítésre, amelynek várhatóan 2011-ben a fele kerül pénzforgalmilag kifizetésre. Kollégiumi alrendszer 70. Az egyetem rendelkezésére álló 4299 kollégiumi férőhely átlagos feltöltöttsége 2010/2011. tanév tavaszi félévében is lényegében 100%-os, míg 2011/2012. tanév őszi félévében október elejétől közel 100%-os. Így a teljes kihasználtság elmaradása miatt kieső kollégiumi díjbevételek 2011-ben nem érik el a 2 M Ft-ot. 71. Az egyes kollégiumok esetében egészen eltérő mértékű felújítási, beruházási munkák folytak a 2009-2011 időszakban, számos esetben évek között áthúzódó feladatot és pénzforgalmat generálva. Minden kollégium bevétele fedezte annak kiadásait, így nem volt szükség keresztfinanszírozásra. Az egy férőhelyre eső havi átlagos önköltség a belső egyetemi (nem PPP) kollégiumok esetében 26.121 Ft volt a 2009. és 2010. évi adatok alapján. 72. A kollégiumi alrendszeren belül akár likviditási gondot is okozhatott volna, hogy a 2011. évi PPP támogatásról szóló szerződés csak szeptember elején került aláírásra, a támogatás, pedig kettő részletben október 20-án érkezett és november 20-án érkezik meg. A 2011. évi támogatás összege közel 40 M Ft-tal elmaradt a várt szinttől. 73. A PPP havi monitoring ellenőrzésének eredményeképpen elmondható, hogy 2009-ről 2010-re javult a szolgáltatás színvonala, viszont 2011 első kilenc hónapjában az előző évhez képest visszaesés történt. Humán kontrolling 74. A szervezeti hatékonyság érdekében az SZFMR a tanszékekre vonatkozóan „10/5/1” szabályt tartalmaz. A szabályt teljesítő tanszékek aránya 2008. szeptember 1. óta folyamatosan csökkent, 2011. október 1-jén csupán 79% volt. 8 olyan tanszék van, amely az SZFMR-ben rögzített 24 hónapos reagálási időnél régebb óta folyamatosan, vagy alkalmanként nem teljesíti a szabályt. A KSK-n a tanszékek 70%-a nem felel meg a szabályozásnak. Javasoljuk,
7
75.
76.
77.
78.
79. 80.
81.
82. 83.
84.
hogy vagy hozzon a Szenátus érdemi szankciókat a nem teljesítő karok vonatkozásában, vagy e szabályozás kerüljön hatályon kívül. Az egyetem teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatóinak és kutatóinak koreloszlása továbbra is kettős képet mutat. Továbbra is 40-50 év közötti a minimum, valamint az MTA fokozatok csupán magas életkornál történő megjelenése sajnálatos összhangban van a professzori gárda elöregedésével. Ugyanakkor látszik a fiatal, minősített oktatók és kutatók tömeges jelenléte, amely bizonyára a kiszámíthatóvá tett, az egyetem humánpolitikai szabályzatában is rögzített életpályának és az ezzel összekapcsolt egyetemi szintű finanszírozási ösztönzőknek is köszönhető. A nem kari alrendszer személyi állománynak (758 fő) 4,7%-a betöltötte a 62 éves kort. Az átlagéletkor 46,7 év, legtöbben az 58 évesek vannak, a medián tavaly óta 3 évet csökkent, 48 év. Az utánpótlás-nevelés, tudásátadás szempontjából extrém kockázatként értékeljük, hogy a nem kari oldalon 54 fő, azaz az állomány 10%-a nyugdíjas. Változatlan átlagos statisztikai állományi létszám mellett (688 fő) a nem kari munkaerő forgalom 2008. óta a felére csökkent. A BKO esetében a létesítményprogrammal összefüggésben nőtt meg az egység személyi állománya, míg az ÜZO esetében egyes, a sporttelepekkel összefüggő, feladatok átmenetileg az egységhez kerültek, majd azokat 2011től a Testnevelési Központ vette át, valamint a Q épület belépése indukálta a személyi állomány növekedését. Középtávon egyes ingatlanok (V2, Z) portfolióból való esetleges kikerülésével az ÜZO állományának további – néhány %-os – csökkenése várható. A BME statisztikai állományi létszáma az elmúlt három évben (helyettesek és a tartósan távollévők nélkül) 2670±30 fő volt. Ezzel szemben éves szinten (beleértve a nem csak közalkalmazottakat is) 5600±200 fő részére történt kifizetés az egyetemről. A decentralizált gazdálkodásnak köszönhetően a bérgazdálkodás is a szervezet alsóbb szintjeire tolódott, nagyon kevés olyan központi szabály van, és azok is leginkább csak a nem kari oldalon, amelyek az egyetemi kifizetések nagyságát, az egyes személyek jövedelmeit és azok kontrollját befolyásolják. Látva az egyéni jövedelmekkel összefüggő közszférában lezajlott változásokat, az egyetem belül is többet kell foglalkozzunk az egyéni jövedelmekkel, így ezzel kapcsolatosan több kontroll-intézkedés is történt. A kari alkalmazotti létszámról elmondható, hogy 2006-2011. között a VIK, a KSK és a TTK létszáma növekedett, előbbi kettőnél leginkább a kari tudásközpontok felvételei miatt. Az egyetemi oktatók-kutatók 2011. január 3-ai összesített létszáma mindössze 1%-kal magasabb a 2006-ban mért létszámnál. A 2006. évi bázisidőszaki és a 2011. évi adatokat összehasonlítva elmondható, hogy a KSK, a VIK és a TTK esetében növekedés tapasztalható. A VBK esetében az alkalmazotti létszámon belül tapasztalható az oktatók-kutatók arányának fokozatos növekedése, annak ellenére, hogy e mutatószám értéke a karon 2011-ben „csak” 62%, míg az egyetemi átlag 67%. Amennyiben csak az oktatók összegyetemi számát tekintjük, a vizsgált időszaki kisebb ingadozások mellet a 2011. évi létszám megegyezik a bázisidőszaki (2006.) létszámmal. Az oktatók-kutató számában legnagyobb növekedést produkáló karok (KSK, VIK, TTK) közül az oktatók számában a legnagyobb növekedés a KSK esetében mutatható ki. Ugyanakkor a KSK esetén az erőteljes növekedés ellenére továbbra is a legalacsonyabb a minősített oktatók aránya. A minősített oktatók száma a VBK kivételével minden karon nőtt a vizsgált időszakban. A legjelentősebb növekedés az ÉMK-n és az ÉPK-n tapasztalható. A tudományos pontok a vizsgált időszakban a VBK és a TTK kivételével minden karon növekedtek, a VBK-n 23%-os csökkenés, a TTK-n pedig a bázisidőszakkal megegyező értéket mértünk. Ugyanakkor pont ezen a két karon a legmagasabb az egy oktatóra-kutatóra eső tudományos pontok száma, mely mutató összegyetemi értéke 2006-ról 2011-re 0,96-ról 1,06-ra nőtt. (Itt természetesen hatása van a létszámváltozásnak is.) Az MTA kutatócsoportok finanszírozásának változása miatt, egyes kutatócsoportok személyi állománya a közeljövőben valószínűsíthetően a karon, karokon kerül továbbfoglalkoztatásra. 8
II. MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSAI Miután a kontrolling a működési környezet elemzésén alapuló stratégia megvalósításának fontos eszköze, jelentésünket a működési környezet változásának rövid áttekintésével kezdjük.
II.1. A KÜLSŐ KÖRNYEZET (VÁRHATÓ) ALAKULÁSA Felsőoktatási Törvény és az Államháztartási Törvény várható változása Az elmúlt évben lényegében folyamatosan napirenden volt a Felsőoktatási Törvény és az Államháztartási Törvény (felsőoktatást is érintő részeinek) módosítása. A márciusban kihirdetett Széll Kálmán terv nem részletezett megállapításokat tesz többek között a felsőoktatásról is. A felsőoktatás átalakítását célzó elképzelésekre az egyetem vezetése aktívan reagált. Mind az intézmények összevonása, mind a háromszintű felsőoktatás, mind a költségtérítéses hallgatók bekerülési költsége kapcsán felmerült kérdésekre, felvetésekre kifelé irányuló elemzések születtek, és megtörtént a törvényjavaslat részletekbe menő véleményezése is. Az egyetemi belső közvélemény tájékoztatása részben a Szenátus 2010. november 29-ei, majd 2011. március 28-ai ülésén történt meg,1 októberben volt külön tanszékvezetői fórum is, egyes momentumok kapcsán pedig a jelen elemzésben történik meg. A Kormány 2011. szeptember 11-én megtárgyalta és elfogadta a Nemzeti Felsőoktatási Törvény koncepcióját. Aggályos, hogy a Kormány által elfogadott törvény-koncepció szabályozási mechanizmusok helyett lényegében fenntartói kézi-vezérlést vezetne be. Ennek jelentősebb formái: • a fenntartó közvetlen beavatkozási joga gyakorlatilag minden intézményi döntésbe; • a rektor és a gazdasági vezető párhuzamos vezetési rendszere, ezáltal a szakmai és gazdasági döntések szembeállíthatósága; • a rektort nem a Szenátus választja, kizárólag a jelölteket rangsorolja; • a szakszerkezet és az államilag finanszírozott, ill. az önköltséges hallgatók arányának a meghatározása. A NFTV november 4-i változata tartalmazza, hogy milyen kritériumrendszernek kell megfelelnie egy felsőoktatási intézménynek ahhoz, hogy tudományegyetem lehessen. Anélkül, hogy az összes kritériumot felsorolnánk, megemlítjük, hogy az előírt kritériumok többségét a BME szinte kivétel nélkül teljesíti, vagy a Humánpolitikai Szabályzat módosításával teljesíteni tudja. Utóbbira példa, hogy a jövőben az adjunktusi kinevezés csak doktori fokozattal nyerhető el. Az alábbi táblázatban azok a kritériumok találhatók, amelyek: • teljesítése mérési nehézségekbe ütközik, • értelmetlennek gondoljuk, • a BME nem teljesíti.
1
A BME 2011-2012-es gazdálkodásának főbb irányai I., A BME 2011-2012-es gazdálkodásának főbb irányai II.
9
Egyes tudományegyetemi kritériumok „Oktatói, kutatói által szerzett lektorált publikációk száma öt év átlagában évente legalább négyszáz, amelyek legalább negyven százaléka nemzetközi folyóiratokban kerül közlésre” „Oktatóinak, kutatóinak legalább kétharmada tudományos fokozattal rendelkezik” „Legalább öt doktori iskolával rendelkezik, amelyekben – azok fennállása alatt – összesen már több mint száz doktorjelölt szerzett, és öt év átlagában évente legalább százötven doktorjelölt szerez doktori fokozatot” Egyetemi karnak az tekinthető (többek között), amelyen:
Megjegyzés Mérése még helyi szinten is nehézséget okoz.
„Az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatók száma nem haladja meg a 35 főt”
Az átoktatások miatt értelmetlen. A GPK, VIK, GTK nem teljesíti.
„A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók legalább fele rendelkezik tudományos fokozattal;”
A KSK nem teljesíti.
Nem világos, hogy pontosan kikre vonatkozik. Sehogyan nem teljesítjük. A megítélt fokozatok száma 2009-ben volt a legmagasabb, 130.
1. táblázat: A tudományegyetem NFTV tervezetben rögzített egyes követelményei
Építőmérnöki Kar Gépészmérnöki Kar Építészmérnöki Kar Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Villamosmérnöki és Informatikai Kar Közlekedésmérnöki Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Természettudományi Kar Összesen (EIT-vel)
2
Teljes Teljes Minősített Minősített munkaidős munkaidős Minősítettek oktatók kutatók oktatók kutatók aránya száma száma száma száma 128 103 16 1 72,2% 126 84 20 2 58,9% 123 81 13 1 60,3% 66 56 16 6 75,6% 226 145 55 11 55,5% 92 46 5 0 47,4% 112 78 14 2 63,5% 128 112 31 13 78,6% 1001 705 173 36 63,1%
* Az NTI, TK, NYI munkatársai a karok számaiban szerepelnek. ** Az NFTV tervezete szerint az oktatók és a kutatók ugyanazok, akik az FTV szerint.
2. táblázat: Teljes munkaidős oktatók, kutatók közül a minősítettek aránya 2011. január 3-án
Az új Államháztartási Törvény tervezetének most ismert változata a felsőoktatási intézmények gazdálkodását várhatóan új keretek közé szorítja. Miután a törvény több helyen más törvény, vagy kormányrendelet hatáskörébe utalja a részletek pontos szabályozását, csak valószínűsíthető, hogy a BME saját bevételét és gazdálkodási mozgásterét minden bizonnyal csökkenteni fogják az alábbiak: • A vállalkozási tevékenység a jövőben csak kormányrendeletben meghatározott keretek között folytatható. A vállalkozási tevékenység eredményének (maradványának) társasági adóval megegyező mértékű része elvonásra kerül, az alaptevékenységre való elszámolhatóság helyett. • Egyelőre nem világos, hogy az állami vagyon értékesítéséből származó bevételnek a központi költségvetés nevesített alfejezete javára történő elszámolása az ilyen jellegű bevételeknek az elvonását jelenti, vagy egy csak egy újfajta számviteli megoldást. Nem világos, hogy „csak” az ingatlan vagyon, vagy egyéb eszközfajták is ide sorolandóak-e? Az ingatlanértékesítésről
2
A jelentés előterjesztésként a Szenátus részére történő megküldése és a Szenátus ülése közötti időszakban, az NFTV tervezetéből kikerült a tudományegyetemi minősítés intézménye.
10
•
•
• •
szóló alfejezetben bemutatásra került, hogy mekkora bevételt vár az egyetem a következő években már aláírt szerződések alapján. A jövőben kormányrendelet írhatja elő, hogy a bevételi előirányzatainkon felüli többletbevétel csak előzetes engedéllyel legyen felhasználható. Ezt ma még az FTV automatikusan garantálja a bevételi előirányzatok közötti szabad átcsoportosítás lehetőségével. Más törvény eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetet nem hozhat létre, abban tagsági, részesedési viszonyt nem szerezhet, és ahhoz nem csatlakozhat. A tárgyévi előirányzat csak kormányrendeletben meghatározott esetekben növelhető meg a költségvetési évet megelőző év előirányzat-maradványának összegével. Az értékpapír vásárlása tilos. A (várhatóan kieső) kamatbevételekről későbbi fejezetben szólunk.
Megjegyezzük, hogy a szakképzési hozzájárulás, valamint az innovációs járulék felhasználásáról szóló törvények módosítása is folyamatban van. A Széll Kálmán tervből levezethető kormányzati elképzelések szerint az egyetem ezen bevételi is veszélybe kerültek, ami éves szinten 2 Mrd Ft-tal csökkentheti a saját bevételeket. Zárolás, költségvetési keretszám módosítás Az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1025/2011. (II. 11.) Korm. határozat szerint a Kormány az irányítása alá tartozó fejezetek előirányzatainak részbeni zárolását rendelte el. A Nemzeti Erőforrás Minisztériumra eső 39,2 Mrd Ft összegű zárolásból az egyetemet a fenntartó február 18-ai tájékoztatása alapján 1,2948 Mrd Ft sújtotta. A NEFMI augusztus 17-ei tájékoztatása alapján megtörtént a költségvetési keretszámok további 266,5 M Ft-tal történő csökkentése. Megjegyezzük, hogy alrendszereink költségvetését érintő intézkedést egyelőre nem kellett hoznunk, miután a nagyobb tételt belső költségvetésünkben eleve nem terveztük, a kisebb, második „elvonást” pedig a Likviditási és tartalékalap egyenlegcsökkentésével kezeltük. PPP-projektek felszámolása Az egyes közösségi közlekedési vállalatok adóssága átvállalásának és a PPP-projektek felülvizsgálatának elveiről szóló 1269/2011. (VIII. 4.) Korm. határozatban a Kormány elrendelte a köz- és magánszféra együttműködésében megvalósuló (ún. PPP) beruházások állami tulajdonba vételi lehetőségének célszerűségi és hatékonysági szempontokon alapuló haladéktalan felülvizsgálatát a közpénzek takarékos és átlátható felhasználásának előmozdítása érdekében. A Korm. határozat értelmében az állami feladatellátás infrastrukturális feltételeinek hosszú távú megteremtése céljából a PPP-beruházások megszüntetésére 2011-ben kerülhet sor legfeljebb 200 milliárd forint összeghatárig úgy, hogy a megszüntetés további évekre vonatkozó kötelezettségvállalást - a létesítmény üzemeltetésén kívül - nem jelenthet. Az egyetem PPP projektjeit időközben a NEFMI, az NFM és az ÁSZ is vizsgálta. Az egyetem futó projektekből történő beruházói kivásárlására az állami költségvetés helyzete miatt várhatóan nem fog sor kerülni. Megjegyezzük, hogy PPP projektekre erre az évre várt 1,146 Mrd Ft állami támogatás helyett hosszas levelezés eredményeképpen is csak 1,017 Mrd Ft támogatást kap az egyetem, amely a nem kari egységek kisköltségvetéseiben bevétel oldalon összességében 128,7 M Ft-nyi hiányt eredményezett.
11
Maradványtartási kötelezettség A Kormány 2011. évi költségvetési egyensúlyt megtartó intézkedésekről szóló 1316/2011. (IX.19.) Korm. határozata kötelezettségvállalási korlátozásokat, intézményi beruházási körben beszerzési tilalmat, továbbá maradványtartási kötelezettséget írt elő, melynek összege 11,861 Mrd Ft. Ezt az egyetem várhatóan túlteljesíti, 13 Mrd Ft-ot vállaltunk.
II.2. A BELSŐ KÖRNYEZET JELENTŐSEBB VÁLTOZÁSAI Ahogyan azt egy évvel korábban is írtuk, a Kormány az 1193/2010. (IX. 14.) számú határozatával egyetemünkhöz költségvetési főfelügyelőt rendelt ki, akinek a munkáját költségvetési felügyelő segíti. Az elmúlt egy évben a felügyelők az egyetem számos, a gazdálkodással kapcsolatos tevékenységét vizsgálták, hozzájárulva az egyetem transzparensebb működésének kialakulásához. A 2010. évi költségvetési egyenleg teljesítéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1268/2010. (XII.3.) Korm. határozatban foglaltaknak megfelelően 2010. december hónapra kiadásteljesítési korlát került elrendelésre. Köszönhetően annak, hogy 2010 novemberében az egyetem a novemberre jellemző szokásos mértéken felül költött, „mindössze” néhány 10 millió Ft értékű év végi kifizetést kellett leállítani. Miután várhatóan 2011-ben is sor kerül ehhez hasonló kormányzati intézkedésre célszerű a források éves egyenletes költése. A takarékosság és hatékonyság jegyében felülvizsgálatra került a gazdasági társaságokban meglévő részesedéseink fenntartásának szükségessége, az egyetemtől való elkülönített gazdálkodás indokoltsága is. Elemzésünk, értékelésünk alapján döntés született arról, hogy a BME Szolgáltató Kft. (jegyzetkiadás és forgalmazás) önálló gazdasági társasági formában történő fenntartása és működtetése a továbbiakban nem indokolt. Alapítói jogunkkal élve 2010. november 1-től megindítottuk a végelszámolási eljárást. A végelszámolás 2011. évben várhatóan eredményesen befejeződik. Hasonlóképpen döntés született arról, hogy a műegyetemi érdekeltségű Bioprocess Kft. is megszüntetésre, végelszámolásra kerül. Ennek folyamata még kevésbé előrehaladott, jelenleg a végelszámolás előkészítése zajlik. A kormányváltást követően megváltozott a Gazdasági Tanács összetétele, a testület alakuló ülése 2011. május 5-én volt. A GT elnökének kérésére elkészült a belső egyetemi költségvetés és a külső elemi költségvetés összefüggéseit részletező anyag. A főfelügyelő úr szándékának megfelelően a kari vezetők bevonásával előzetesen meghatározásra kerültek: • A kari költségvetések 2012-től kötelező tartalmi elemei. Előzetesen elfogadásra került, hogy a kari költségvetéseknek a jövő évtől kezdve tartalmazniuk kell: o előző évi saját bevételeket szervezeti egység szintű bontásban; o előző évi maradványt szervezeti egység szintű bontásban; o tárgyévi tervezett saját bevételt szervezeti egység szintű bontásban; o a kari költségvetési támogatásának szervezeti egység szintű bontását. • A kari személyi kifizetések kontrolljának szempontjai. Erről bővebben a humán kontrolling fejezetben szólunk.
12
III. EGYETEMI SZINTŰ FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓSZÁMOK, ALAPVETŐ PÉNZÜGYI FOLYAMATOK
3
A 2009. évi egyetemi költségvetés készítésekor lényegében a létesítménykoncepcióban tervezett nagymértékű beruházási munkálatok finanszírozása kapcsán merült fel, hogy a befektetések szintjét úgy kell kialakítani, hogy elkerülhető legyen az előirányzat számla indokolatlanul magas szabad egyenlege, viszont a napi likviditás biztosítása mellett a beruházások szükséges fedezete éppen a kellő időpontban álljon rendelkezésre. Ebben a fejezetben a költségvetési támogatás és a saját bevételek alakulását tekintjük át.
III.1. KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS ÉS SAJÁT BEVÉTEL Az eredeti előirányzatként az egyetem rendelkezésére bocsájtott költségvetési támogatás havi ütemezése 2011-ben is többé-kevésbé előre prognosztizálható volt. Nem tervezett, a központi vagy a nem kari maradványok szintjét befolyásoló póttámogatások, elvonások az alábbiak voltak: • 95 M Ft összegű póttámogatás a 2011. évi bérkompenzációra, • 266,5 M Ft összegű előirányzat csökkentés a költségvetési keretszámok csökkentése következtében (zárolás), • 373,534 M Ft összegű póttámogatás a 2010. évi normatíva elszámolás alapján. Nehezítette még a költségvetési finanszírozás számba vételét a PPP támogatásról szóló egyeztetés, melynek eredményeképpen az éves PPP támogatást (1,016 Mrd Ft) októberben és novemberben bocsátotta rendelkezésünkre az illetékes minisztérium. A likviditásmenedzsment másik lábát adó saját bevételek természetüknél fogva már bizonytalanabbak, igaz, a korábbi évek alapján a bevételi számlaforgalom egyes időszakokra elég jól becsülhető. Miután a vonatkozó jogszabályok hamarosan elfogadásra kerülnek, kijelenthetjük, hogy a felsőoktatás állami finanszírozása és saját bevételből való finanszírozhatósága minden bizonnyal drasztikusan meg fog változni. Éppen ezért érdemes áttekinteni a költségvetési támogatás és a saját bevétel elmúlt 7 évi alakulására vonatkozó idősorokat, amelyeket mindenféle hosszabb magyarázat nélkül közlünk.4 Annyit talán érdemes megjegyezni, hogy: • A saját bevételek összes bevételen belüli részaránya az elmúlt 7 évet tekintve 2010-ben volt a legmagasabb 49,9%. • A 2010. évi saját bevételek reálértékben 10%-kal haladják meg a 2004. évi szintet, míg nominálisan 50%-os volt a növekedés. • Az állami finanszírozás mértéke jelentősen csökkent az elmúlt 7 évben, az egy államilag támogatott hallgatóra jutó támogatás összege reálértékben 23%-kal csökkent.5
3
A fejezet összeállításában Tóth Balázs, a Rektori Kabinet Költségvetési és Kontrolling Csoport munkatársa tevékenyen részt vett. 4 Ezek a tavalyi kontrolling jelentés alapján már 2010. évi adatokkal kiegészítve megtalálhatóak a májusi szöveges beszámoló jelentésben. 5 A 2007. évi csökkenés oka a 2007-ben érvénybe lépő Juttér kormányrendeletben keresendő. Ugyanis a 2000 előtt és 2001 után felvettek esetében 10+3 félév volt az államilag támogatott státusz időtartama, míg a 2000-ben felvettek esetén 6 év, a 2001-ben felvettek esetén pedig 5 év. Ezért 2007-ben többen estek ki az államilag támogatott körből, mint egy „szokásos” évben előtte és utána.
13
1. ábra: Állami támogatás és saját bevétel a költségvetési beszámoló szerint, 2004-2010. (Mrd Ft-ban)
2. ábra: A saját bevétel változása, 2004-2010.
14
3. ábra: 1 államilag támogatott hallgatóra eső költségvetési támogatás alakulása, 2004-2010.
Az alábbi táblázatban a 2010. évi teljes és az ezévi saját bevételek időarányos alakulását mutatjuk be. Általánosságban igaz, hogy a saját bevételek év közben nem egyenletesen érkeznek be (a december hónap kiemelkedő), ezért is örömteli, hogy az I-III. negyedévi saját bevétel 10%-kal meghaladja az időarányosan várt szintet. Erősíti a megállapítás fontosságát, hogy a számított rezsi időarányos szintje is 8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.
15
Az előző évi 2010. évi időarányos 2011. I-III. tényleges bevételtől való eltérés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Kollégiumok Osztály Diákközpont Hallgatói alrendszer összesen (1+2) Testnevelési alrendszer összesen Nyelvoktatás alrendszer összesen Nukleáris technika alrendszer összesen Építőmérnöki Kar Gépészmérnöki Kar Építészmérnöki Kar Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Villamosmérnöki és Informatikai Kar Közlekedésmérnöki Kar Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar Természettudományi Kar
15.
Egyesült Innovációs és Tudásközpont
16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38.
(2)
Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottság Doktori Tanács és Habilitációs Bizottság Kari alrendszer összesen (7+…+17) Rektori Kabinet Központi Tanulmányi Hivatal BME-OMIKK GMF Főigazgató (410) GMF Titkársági Csoport (414) GMF Jogi Csoport (413) GMF Közbeszerzési Csoport (409) GMF Szolgáltatási Csoport (445) GMF Gazdasági Osztály (402) GMF Humán Erőforrás Osztály (444) Nem kari alrendszer (általános) (19+…+28) GMF Beruházási és Karbantartási Osztály (405) GMF Telekommunikációs és Informatikai Osztály (561) GMF Üzemeltetési Osztály (406) GMF Gyermekintémzények Nem kari alrendszer (létesítmény) (30+…+33) Befektetési tevékenység Ingatlan értékesítés (Likviditási és taratalékalapba befolyó) Különeljárási és vizsgaismétlési díj MINDÖSSZESEN (3+4+5+6+18+29+34+…+37.)
581 888 240 071 821 959 14 018 273 610 347 001 1 101 544 1 487 391 389 196 912 289 3 014 021 1 059 036 1 006 876 471 408
335 022 156 482 491 504 20 956 206 122 366 326 589 753 997 048 370 326 658 684 2 893 490 657 777 734 078 796 841
77% 87% 80% 199% 100% 141% 71% 89% 127% 96% 128% 83% 97% 225%
600 000
868 793
193%
12 667 9 029 0 0 10 054 427 8 575 818 70 26 209 120 188 251 109 884 51 673 0 0 21 0 2 850 0 217 7 512 145 854 132 650 0 4 465 167 380 965 357 141 659 829 46 523 5 129 633 417 590 748 2 048 0 1 039 128 1 255 706 1 152 312 353 191 81 511 100 000 366 883 210 812 14 616 017 11 961 401
95% 114% 50% 120% 63% 0% 75337% 4624% 121% 109% 246% 15% 124% 0% 161% 41% 164% 77% 109%
3. táblázat: A gazdálkodó egységek nettó saját bevétele, 2010-2011. (EFt-ban)
16
Megnevezés
Hallgatói alrendszer összesen Testnevelési alrendszer összesen Nyelvoktatás alrendszer összesen Nukleáris technika alrendszer összesen Építőmérnöki Kar Gépészmérnöki Kar Építészmérnöki Kar Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Villamosmérnöki és Informatikai Kar Közlekedésmérnöki Kar Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar Természettudományi Kar Egyesült Innovációs és Tudásközpont Kari alrendszer összesen Nem kari alrendszer (általános) Nem kari alrendszer (létesítmény) Összesen
Rezsi alap 2010.
Számított Rezsi alap 2011. Irezsi 2010. III. negyedév
189 958 14 018 273 598 346 990
9 498 701 13 680 17 350
119 450 3 000 206 122 366 326
1 083 309 1 473 929 389 196 897 172 2 976 003 1 051 561 1 006 876 410 631 600 000 9 888 676 182 910 396 978 11 293 128
54 115 73 583 19 402 44 831 148 665 52 550 50 363 20 532 30 000 494 040 26 831 59 547 621 648
587 505 917 207 370 126 660 058 2 747 693 657 725 734 078 772 060 868 793 8 315 244 48 377 309 888 9 368 408
Az előző évi Számított rezsi időarányos 2011. I-III. rezsitől negyedév való eltérés 5 972 84% 150 29% 10 306 100% 18 316 141% 29 412 45 878 18 506 33 003 137 391 32 893 36 705 36 977 43 440 414 206 7 257 46 482 502 689
72% 83% 127% 98% 123% 83% 97% 240% 193% 112% 36% 104% 108%
4. táblázat: Kari rezsitérítési kötelezettség időarányos alakulása, 2010-2011.
Amíg a belső forrásallokáció szempontjából érdektelen, hogy a saját bevételek milyen tevékenységből származnak, egyedüli lényeges szempont, hogy az egyes gazdálkodó egységekhez befolyó rezsiköteles bevételek után az adott alrendszerre érvényes rezsitérítés központi elvonása megtörténjen, addig az intézményi összes saját bevétel növekedési vagy csökkenési trendjének megállapításhoz már célszerű a bevételszerző tevékenységeket részletesebben áttekinteni. Elmondható, hogy az I-III. negyedévben befolyt pályázati bevételek, köszönhetően a kutatóegyetemi bevételeknek is (és egyéb, utófinanszírozás keretében régóta várt pályázati bevételek előző évet meghaladó befolyásának), jelentősen meghaladják az egy évvel korábbi időarányos szintet. A kari teljesítménytől nagymértékben függő vállalkozási jellegű munkák bevételei is kismértékben magasabbak az egy évvel korábbi időarányos szinttől. Ugyanakkor az innovációs kutatási bevételek az előző évi összes bevétel első kilenc hónapra arányosított szintjétől messze elmaradnak. Ezen bevételek jellemzően az év végén várhatóak. A szakképzési bevételeket tekintve az előző évhez képest kedvező a helyzet, és e bevételek szintjét még tovább növelheti a várható év végi dömping.
17
A bevétel jellege Pályázati bevételek (kutatóegyetem arányos részével) Oktatási, képzési bevétel (angol nyelvű képzésből származó bevétellel együtt) Vállalkozási jellegű tevékenység bevételei (innovációs kutatási bevételek nélkül) Kártérítési bevételek Innovációs kutatási bevételek Szakképzési támogatás bevételei Létesítményhasznosítási bevételek Befektetések hozamai Kollégiumi térítési díj és kollégiumok hasznosítása Ingatlanértékesítési bevételek (vagyoni értékű jogokkal) Könyvtárazás, könyv értékesítés bevételei Egyéb saját bevételek Összesen
2010.
2011. I-III. negyedév
Az előző évi időarányos bevételtől való eltérés
4 331 243
29,6%
4 678 868
39,1%
144%
2 966 045
20,3%
1964230
16,4%
88%
2 139 362
14,6%
1 793 233
15,0%
112%
24 434 1 386 718 719 295 576 130 1 152 312 569 849
0,2% 9,5% 4,9% 3,9% 7,9% 3,9%
680 342 592 774 524 606 441 171 401 438 334 923
5,7% 5,0% 4,4% 3,7% 3,4% 2,8%
3713% 57% 97% 102% 46% 78%
557 873
3,8%
301 215
2,5%
72%
32 547 160 209 14 616 017
0,2% 1,1% 100%
16 918 231 683 11 961 401
0,1% 1,9% 100%
69% 193% 109%
5. táblázat: Saját bevételek a tevékenységek jellege szerint csoportosítva, 2010-2011. (EFt-ban)
III.2. PÉNZÁLLOMÁNY, BEFEKTETÉSEK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK III.2.a. BANKSZÁMLA EGYENLEGEK Az egyetem pénzeszközeinek állománya 2011.09.30-án 15,1 Mrd Ft volt. Ez az összeg több mint a 2011-es első kilenc havi átlagos pénzeszközállománya (14,6 Mrd Ft). A 15,1 Mrd Ft-ból 11,9 Mrd Ft az értékpapír számlán állampapírban, illetve diszkontkincstárjegyekben, 1,4 Mrd Ft az előirányzat felhasználási számlán volt. Az egyetem főszámlájának alakulásában meg kell említenünk a 2010 év utolsó két hónapját, amikor is az átlagnál jóval nagyobb pénzeszközt kellett tartani a számlán. Ennek oka, a november és december havi személyi kifizetések nagyobb összege, a Q2 épület, és a hozzá tartozó jogok értékesítése miatt keletkezett nagy összegű ÁFA fizetési kötelezettség volt. Tovább az a tény, hogy az akkori portfolió összetétel miatt szükség volt a szabad pénzeszközök időben történő tartalékolására, így nem volt mód az összegek befektetésére.
III.2.b. KAMATBEVÉTELEK A 2010-11-es év jelentősebb változást hozott az állampapír-piaci referencia hozamok tekintetében, a 2009. eleje óta tartó folyamatos hozamcsökkenés 2010 nyarán megtorpant. Ez részben az ország kockázat növekedésének, és ennek következtében elapadó piaci forrásoknak, valamint a tervezettnél magasabb inflációnak tudható be. Ez utóbbi megfékezése érdekében az MNB az év második felében a jegybanki alapkamat háromszori, 25 bázispontos emelésről is döntött. 2010. év végén bejelentett fiskális kiigazításokat a piac szolid mértékű hozamcsökkenéssel honorálta. E mozgások viszont kismértékűek voltak, hiszen a referencia hozamok végig 4,75 és 5,75 százalék körül alakultak. A hozamcsökkenés 2011. nyár végén megállt, és várhatóan egy darabig nem is fog folytatódni. 18
4. ábra: 3 hónapos és egy éves futamidejű diszkontkincstárjegyek hozamainak alakulása 2008-2011.
Az egyetem likviditását mind 2010-ben, mint 2011-ben úgy tudtuk biztosítani, hogy a meglévő értékpapír befektetéseinkből lejárat előtt nem kellett visszaváltani és behozni. Emellett, amikor a likviditási helyzet megengedte, az állampapír-piaci folyamatokhoz igazodva fektettünk be és növeltük értékpapír állományunkat. Az állampapírokban lévő összeg 2010. évi 13,5 Mrd Ft-os átlagos nagysága (749,8 M Ft szórással) 2011-ben 12,5 Mrd Ft-ra csökkent (371,4 M Ft szórás). A befektetett állomány csökkenő trendje az alábbi ábrán is jól látható.
5. ábra: A BME állampapír portfoliójának alakulása, 2009-2011. (Mrd Ft-ban)
19
Az egyetem 2010-ben realizálta befektetési tevékenységének eddigi legmagasabb kamatbevételét 1,152 Mrd Ft összegben. A 2011-re várható kamatbevétel jelentősen elmarad majd ettől, a még ebben az évben befektetni szándékozott összegtől függően 657 M Ft és 672 M Ft körül alakul.6 Értékpapír csoport Diszkontkincstárjegy Államkötvény Kamatozó kincstárjegy Összesen
2008.
2009.
2010.
379 944 129 632 0 509 576
602 036 146 650 0 748 686
849 121 276 941 26 250 1 152 312
2011. I.- III. negyedév 511 745 138 488 0 650 233
Összesen 2 342 846 691 711 26 250 3 060 807
6. táblázat: Befektetések nettó hozama, 2008-2010 év, és 2011. I-III. negyedévben (E Ft-ban)
2010 novembere óta egyre kisebb összegeket tudunk újra befektetni, ami részben magyarázatot ad arra, hogy idén közel 500 millióval kevesebb kamatbevételre teszünk szert, mint egy évvel korábban. A hozamcsökkenés másik oka a csökkenő hozamszint. Mindezek mellett arról sem szabad elfeledkezni, hogy 2011 nyaráig a befektetések során, a csökkenő hozamszintek miatt, igyekeztünk nem három, vagy hat hónapos futamidejű diszkontkincstárjegyeket venni, hanem 10-12 hónaposokat. Ezért jelentősebb összegeket fektettünk be 2012-re átnyúlóan. Megjegyezzük, hogy nagy az esély arra, hogy az ÁHT módosítása miatt a felsőoktatási intézmények elveszítik a magyar állampapírokba történő befektetésre vonatkozó jogukat. Ebben az esetben az egyetem számára az lenne a kedvező, ha nem kerülne sor kényszer-likvidálásra, a meglévő értékpapírok kifuttathatóak lennének.
III.2.c. TÁRSASÁGI RÉSZESEDÉSEK7 Az Állami Számvevőszék 2011. július 4. és augusztus 26. között helyszíni ellenőrzést végzett egyetemünkön a gazdasági társaságok témakörében.
Intézményi tőke-részesedésű gazdasági társaság neve
Alapítás dátuma
Jegyzett tőke (EFt)
Jegyzett tőkéből: BME részesedés (EFt)
A BME tulajdoni hányada (%)
Mérleg szerinti eredménye 2010-ben (EFt)
Osztalékbevétel/ alapítói tőkeemelés 2010-ben
Budapesti Műszaki Egyetem 1989.11.01 5 090 5 090 100% – nem/nem BIOPROCESS Kft. "INNOTECH" Műegyetemi Innovációs 1989.11.30 97 500 60 500 62,10% -19 600 nem/nem Park Kft. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1990.07.05 3 000 3 000 100% -27 100 nem/17 000 Szolgáltató Kft. „va.” BME VIKING Villamosmérnöki és 2008.11.20 5 000 5 000 100% 2 200 nem/nem Informatikai Kutató-Fejlesztő Zrt.* * Részesedések értéke 2009. december 31-én 15000 EFt, ami 5.000 EFt jegyezett tőkéből és 10.000 EFt tőketartalékból áll.
A GT képviseletét ellátó személy Dr. Pécs Miklós, ügyv. Dr. Nagy Ákos, ügyv. Dr. Payrits Márton, végelszámoló Dr. Felső Gábor, vez.ig.
7. táblázat: A BME résztulajdonában lévő gazdasági társaságok, 2011. szeptember 30.
Az ÁSZ ellenőrzése a gazdasági társaságok által alapított társaságokra is kiterjedt, mely szervezetek az egyetem mérlegében – a részesedések soron – nem jelennek meg.
6
Változatlan piaci hozamokat feltételezve, valamint azt, hogy nem kell lejárat előtt visszaváltani értékpapírokat, és ezáltal kamatveszteséget elszenvedni. 7 Az alfejezet elkészítésében Dr. Payrits Márton, a GMF Szolgáltatási Csoport munkatársa tevékenyen részt vett.
20
A gazdasági társaság neve BME Humán NKft. BME-Infokom Innovátor NKft. BME Printer Szolgáltató NKft. SOART Innovations Kft.
Alapítás dátuma
Jegyzett tőke (EFt)
2009.08.27 2008.11.27 2010.02.19 2009.03.04
500 500 500 500
Jegyzett tőkéből: BME részesedés (EFt) 500 200 260 100
A BME tulajdoni hányada (%) 100% 40% 52% 20%
A GT képviseletét ellátó személy Dr. Felső Gábor Szabó Sándor Németh Ádám
8. táblázat: A BME VIKING Zrt. által alapított gazdasági társaságok, 2011. szeptember 30.
Nem tartozik a gazdasági társaságok közé, éppen ezért a mérlegben sem szerepelt mint részesedés a MISZ Műegyetemi Szolgáltató Iskolaszövetkezet jegyzett tőkéjéből való egyetemi részesedés értéke.
Intézményi tőke-részesedésű gazdasági társaság neve MISZ Műegyetemi Szolgáltató Iskolaszövetkezet
Alapítás dátuma
Jegyzett tőke (EFt)
Jegyzett tőkéből: BME részesedés (EFt)
A BME tulajdoni hányada (%)
Mérleg szerinti eredménye 2010-ben (EFt)
A GT képviseletét ellátó személy
2008.10.16
35
5
14,28%
18 189
Nagy Roland
9. táblázat: A BME szövetkezeti részesedése, 2011. szeptember 30.
A BME 2009-2011-ben osztalékbevételre nem tett szert. Az Egyetem 2004 óta többször is kezdeményezte a BIOPROCESS Kft. végelszámolással történő megszüntetését. Ez a kísérlete azonban államigazgatási engedély hiányában nem járt sikerrel. A Fővárosi Bíróság 2009-ben indított törvényességi felügyeleti és vagyonrendezési eljárásának lezárásaként 2011 júniusában sor került az alapító okirat módosítására, amelynek keretében a Kísérleti Üzem 90%-os tulajdonrésze a BME tulajdonába került, valamint ügyvezető és könyvvizsgáló került kinevezésre. Ezzel megteremtődött a feltétele annak, hogy alapítói határozattal a közeljövőben a BIOPROCESSZ Kft. végelszámolása is elkezdődhessék. Az 1990-ben alakult BME Szolgáltató Kft. az elmúlt években a piaci körülmények és a hallgatói jegyzetfogyasztási szokások változása miatt nehéz helyzetbe került: árbevétele jelentősen csökkent, gazdálkodása veszteségessé vált. Alapos mérlegelés és előkészítés után az Alapító 2010 nyarán a BME Szolgáltató Kft. végelszámolással történő megszüntetése mellett döntött. A végelszámolás kezdete: 2010. november 1. A leköszönő ügyvezető 2010. október 31-i fordulónappal elkészítette a tevékenységet lezáró mérleget, amelyet a felügyelő bizottság elfogadott. A NAV az első ellenőrzését 2011. március-április folyamán elvégezte, elmarasztaló megállapítást vizsgálati jegyzőkönyvében nem tett. Második ellenőrzésre a végelszámolás lezárása után kerül sor. A végelszámolás a vagyonrendezési javaslat Alapító általi elfogadásával 2011. november 30-i dátummal lezárulhat.
21
III.3. FÜGGŐ BEVÉTELEK ÁLLOMÁNYA A 249/2000. (XII.24.) Kormányrendelet előírásainak, valamint a PM Tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően a beérkezésekor nem azonosítható bevétel a függő bevétel8 számlán kerül nyilvántartásba. Ahogyan az alábbi táblázatból is látszik a 2007-től 2009-ig tartó időszakban növekvő saját bevételek mellett sikerült megfelezni a függő bevételek állományát, ami viszont ismét nőni kezdett. A bevételek számbavételét 2010-ben az új gazdálkodási rendszerre való áttérés mellett nehezítette az is, hogy 2009-ről 2010-re 50%-kal nőtt az utolsó 10 napban9 befolyó bevételek nagysága. (Megjegyezzük, hogy év utolsó napjai a források beáramlása tekintetében átlagos évet tekintve is 34-szeres befolyási dinamikát mutatnak az év egyéb más azonos hosszú időszakához képest.)
Év
2007. 2008. 2009. 2010.
December 21-31. között December 15. után befolyt befolyt bevétel (a Saját bevétel bevétel és támogatás támogatás utáni naptól év végéig) E Ft Előző év %-a E Ft Előző év %-a E Ft Előző év %-a 13 321 615 15 970 372 14 831 911 15 581 860
100% 120% 93% 105%
3 029 719 2 312 479 2 469 798 1 999 691
100% 76% 107% 81%
1 045 894 824 389 823 142 1 245 023
100% 79% 100% 151%
Függő bevétel mérleg szerinti állománya E Ft
Előző év %-a
564 282 312 018 285 501 735 576
100% 55% 92% 258%
10. táblázat: Függő bevételek év végi állománya
Annak érdekében, hogy az évzárás okozta extrémitásoktól mentesen vizsgálhassuk a függő bevételeket, azok III. negyedév végi állományát vesszük górcső alá. A függő bevételek tisztításának lehetőségét többször tárgyalta a gazdasági dékánhelyettesek fóruma, de az elmúlt egy évben nem sikerült számottevő eredményeket elérni annak csökkentése terén. A 2010. szeptember 30-ai állomány kb. 20 M Ft-tal magasabb volt, mint a 2011. szeptember 30-ai 265,5 M Ft. Sajnos a csökkenés csak látszólagos, ugyanis 2011 nyarán bevételként a Likviditási- és tartalékalap javára elszámolásra kerültek a 2006-2008. évi függő bevételek 46,7 M Ft összegben, azaz az állomány még magasabb lenne, ha erre a „leírásra” nem került volna sor. A függő állomány csökkentésére, a belső tulajdonosok mihamarabbi azonosítása céljából további intézkedések szükségesek. Összeg 2009. évi bevételből 2010. évi bevételből 2011. évi bevételből Összesen
11 938 551 85 799 416 167 803 693 265 541 660
Megoszlás 4% 32% 63% 100%
11. táblázat: Függő bevételek állományának megoszlása, 2011. szeptember 30.
8
Azok a bevételek, amelyek a bankszámlára beérkezéskor végleges jogcímen nem kerülhettek elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek (kedvezményezett, tevékenységi kör), hiánya miatt, illetve a jóváíráskor a bevétel jogcíme ismeretlen volt. 9 A korrekt összehasonlíthatóság érdekében a decemberi finanszírozás befolyását követő naptól számítottuk a bevételeket. Ezek a napok 2009. december 22., illetve 2010. december 21. voltak.
22
III.4. A KÖVETELÉSÁLLOMÁNY ALAKULÁSA Az egyetem „szokásos” követelésállománya 2008-2011. III. negyedév időszakában 1,6 Mrd Ft-ról 1,3 Mrd Ft-ra csökkent. Ez részben a számlás saját bevételek csökkenésének, részben a 2011. évet jellemző aktívabb követeléskezelésnek köszönhető.10 Az alábbi két ábra az egyetem mérleg szerinti, valamint adott napi követelésállományának11 alakulását mutatja, melyet két nem „szokásos” tétellel korrigáltunk. (Ezen korrekciók nélkül a követelések 2011. III. negyedéves mérlegállománya 3,5 Mrd Ft.) Ezen korrekciós tételek: a H2Q Építő Kft-vel szemben fennálló 1,1 Mrd Ft összegű, és az MTA-val szemben fennálló - időszaktól függően - 1,1-1,2 Mrd Ft összegű ingatlanértékesítésből származó követelés.
6. ábra: A követelésállomány mérlegértékének változása, 2008-2011. (EFt-ban)
10
Kiadásra került a követelések kezeléséről szóló 41/2010.(11.19.) főigazgatói utasítás. A mérleg szerinti követelésállomány nem tartalmazza az egyetem saját munkavállalóinak nyújtott lakáskölcsön összegét. Ennek nagysága 49,7 - 56,7 M Ft között alakult. A jelentésben eltekintünk a Neptun-rendszerben szereplő hallgatói eredetű követelésállomány elemzésétől. Ennek áttekintése folyamatban van. 11
23
7. ábra: Az átlagos követelésállomány változása az elmúlt egy évben
Ahogyan a következő táblázatban és ábrán is látható az elmúlt közel három évben az állomány csökkenése mellett megfigyelhető összetételének megváltozása is. Megnőtt a lejárt tételek állománya és azon belül ötszörösére nőtt a fél éven túl lejárt tételek aránya. Amennyiben csak az elmúlt egy évet tekintjük elmondható, hogy amíg 2011. szeptember 30-án 34%-ot tett ki a legalább fél éve lejárt követelésállomány aránya, addig egy évvel korábban csupán 18%-ot mértünk. Ha csak a lejárt állomány megoszlását vizsgáljuk, a tendencia még inkább látható. Le nem járt
1-60 nap
61-180 nap
181-360 nap
361- nap
Összesen
2008. december 31.
63%
29%
1%
2%
5%
100%
2009. december 31.
65%
27%
2%
4%
1%
100%
2010. március 31.
41%
31%
21%
3%
4%
100%
2010. június 30.
38%
27%
25%
6%
4%
100%
2010. szeptember 30.
25%
36%
21%
13%
5%
100%
2010. december 31.
71%
17%
5%
5%
1%
100%
2011. március 31.
42%
31%
14%
7%
7%
100%
2011. június 30.
52%
9%
14%
7%
18%
100%
2011. szeptember 30.
43%
13%
10%
11%
23%
100%
12. táblázat: A követelésállomány összetételének változása
24
8. ábra: Lejárt követelésállomány megoszlása 2010.09.30. és 2011.09.30. napokon
Bár napi likviditási problémákat egyelőre nem okoz a növekvő követelésállomány, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a csökkenő finanszírozás mellett egyre nagyobb szükség lesz ezekre a kintlévőségekre az intézménynek. Érdekességképpen megemlítjük, hogy amennyiben az egyetem állampapírban tartotta volna az 1 évvel ezelőtt lejárt követeléseivel megegyező összeget, akkor egy év alatt kb. 45 M Ft-nyi kamatbevételt realizálhatott volna. Ennek alternatívája a késedelmi kamat (rendszerint a jegybanki alapkamat kétszerese, ami most 12%) követelése, amitől az egyetem rendszerint eltekint. Kar ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK KTH OMIKK DIK GMF
1-30 napja lejárt
31-60 napja lejárt
61-90 napja lejárt
9% 3% 1% 3% 4% 43%
2% 0% 2% 11% 18% 7% 7%
24% 0% 7% 1% 1% 3% 7%
0% 0% 3% 44%
74% 0% 1% 11%
1% 6% 3%
91-180 napja lejárt
181-360 napja lejárt
361 napon túl lejárt
Összesen
27% 7% 36% 9% 24% 3% 47% 3% 0% 0% 46% 8%
16% 59% 20% 68% 18% 17% 11%
22% 30% 34% 9% 34% 27% 28% 97% 26% 98% 34% 30%
70 731 721 101 826 951 11 433 034 31 393 496 104 251 888 7 871 936 15 310 305 9 003 569 15 869 604 88 474 410 2 943 655 71 173 064
0% 0% 9% 4%
13. táblázat: Lejárt követelésállomány szervezeti egységenként
12
12
A GMF Szolgáltatási Csoport adatszolgáltatása alapján.
25
III.5. MEGELŐLEGEZÉSEK ÁLLOMÁNYA A központi megelőlegezések 2010. január 1-jei állománya az év végére a duplájára, majd 2011. április elejére a háromszorosára nőtt. Zömében a kutatóegyetemi bevételeknek köszönhetően a központi megelőlegezések 2011. október 31.-én mért állománya már „csak” 2,25 Mrd Ft-ot tett ki. A megelőlegezések döntő hányada pályázati célú. Az igénylések alapdokumentumai alapján 1,3 Mrd Ft-nyi megelőlegezést már a 2011. III. negyedév végéig vissza kellett volna térítenie a gazdálkodó egységeknek. Megjegyezzük, hogy további 441 M Ft visszatérítési határideje pedig csak papíron esik a III. negyedévet követő időpontra. Ezekben az esetekben ugyanis a gazdálkodó egységek kérték, már korábban lejárt megelőlegezéseik átütemezését. Összegezve: a központi megelőlegezések 70%-ának már lejárt a visszatérítései határideje. Míg az összes megelőlegezés 42%-át a Villamosmérnöki és Informatikai Kar igényelte, a lejárt határidejű megelőlegezések 81%-át a kar „jegyzi”. A lejárt pályázati eredetű kintlévőségek állománya az elmúlt klt évben kb. 70 M Ft kieső kamatbevételt eredményezett.
9. ábra: Központi megelőlegezések állományának alakulása 2009-2011.
Átfogó szervezeti egység
2009.01.01.
2010.01.01.
2011.01.01.
2011.10.31.
ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK Nukleáris Technikai Intézet Testnevelési Központ Egyesült Innovációs és Tudásközpont (kutatóegyetem) Diákközpont GMF BME OMIKK KTH Összesen:
28 715 596 62 217 164 58 952 998 55 303 073 523 144 264 43 586 622 55 954 312 111 272 582 0 0 0 666 600 121 516 648 0 2 247 481 1 063 577 340
32 112 227 116 843 824 0 53 748 254 485 356 162 37 918 653 58 761 227 61 052 425 15 221 524 0 0 0 77 077 081 71 600 000 18 362 793 1 028 054 170
31 557 823 116 857 794 1 200 000 224 455 024 1 042 017 207 129 475 203 106 409 824 84 107 087 51 883 000 450 000 164 776 729 19 732 897 8 723 528 110 302 568 616 000 2 092 564 684
29 823 252 100 648 220 0 241 527 912 942 825 523 85 232 164 128 756 719 27 012 656 40 766 604 0 495 983 940 36 042 052 5 755 322 111 771 738 403 762 2 246 549 864
14. táblázat: Központi megelőlegezések állománya gazdálkodó egységenként (Ft-ban)
26
Megelőlegezés lejárata 2009. IV.n.év 2010. I.név 2010. III.n.év 2010. IV.n.év 2011. I.n.év 2011. II.n.év 2011. III.n.év 2011. IV.n.év 2012. év 2013. év Összesen
Szerződéses*
0 0 0 0 0 10 644 340 0 27 507 000 0 0 38 151 340
Pályázati (devizaszámlás) 213 398 0 289 807 8 762 000 28 568 505 66 326 713 20 953 625 172 199 563 136 222 780 700 000 434 236 391
Pályázati (NKTH,NFÜ) 0 0 0 40 340 383 789 705 65 566 196 117 356 176 748 185 168 788 522 322 0 1 760 759 950
Pályázati (OTKA) 0 0 0 0 0 0 2 191 783 5 683 400 5 527 000 0 13 402 183
Összesen
213 398 0 289 807 49 102 383 29 358 210 142 537 249 140 501 584 953 575 131 930 272 102 700 000 2 246 549 864
* 2011 végéig megszüntetendő.
15. táblázat: Megelőlegezések gazdálkodó egységek által tervezett megtérítése 2011. október 31. (Ft-ban)
III.6. AZ LIKVIDITÁSI ÉS TARTALÉKALAP Elöljáróban megjegyezzük, hogy az alap év végére tervezett szintje 1,06 Mrd Ft. Az I-III. negyedévi adatok alapján elmondható, hogy az egyetem központi maradványa ezzel szemben várhatóan 800900 M Ft lesz.13 Az alap egyenlegét (várhatóan) módosító jelentősebb tételek az alábbiak: • Központosított ingatlanértékesítési bevétel nem érkezett/érkezik be. • A befektetési tevékenységből tervezett bevételek kis mértékben alulmúlják a tervezett szintet, amelynek oka, hogy az idei befektetések jelentős mértékben irányultak jövő évi lejáratú instrumentumok megvételére. Így a most elmaradt bevételeket jövő évben realizálja az egyetem. • A saját bevételek után tervezett rezsitérítés összege nagy valószínűséggel tartható lesz, köszönhetően a kari időarányos bevételek kedvező alakulásának. • A 2010. évi normatíva elszámolás származó összeg jelentősen növelte az alap szintjét. • Összességében 150 M Ft-tal csökkentette az alap szintjét a költségvetési póttámogatások, zárolások eredője. • Egyes nem kari költségvetések tervezési pontatlansága miatt kb. 80 M Ft-tal csökken az alap egyenlege. • A doktorjelölti ösztöndíjak utáni 47 M Ft-nyi kari befizetéssel az alap alakulását befolyásoló tényezők számbavételekor nem terveztünk, így most ez is az alap szintjét emeli. • Némileg emelheti az alap egyenlegét az időközbeni felszabaduló függő tételek, a korábbi évek tartozásainak befizetései, valamint adó- és járuléktelek felszabaduló tételei is (bár ezek egy részének beérkezését már eleve beterveztük).
13
Megjegyezzük, hogy annak érdekében, hogy a költségvetés készítésekor az egyes szervezeti egységek részére meghatározott összegek keretként rendelkezésre bocsájthatók legyenek a Likviditási és tartalékalap szintjét egyszeri alkalommal lényegében kinulláztuk (1,7 Mrd Ft-tal csökkentettük), majd folyamatosan a beérkező bevételeknek megfelelően további 1,1 Mrd Ft-tal csökkentettük. Értelemszerűen ezek a tételek időközben a beérkező bevételekből kerültek visszapótlásra.
27
IV. OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÉS TELJESÍTMÉNY Az adott fejezetben nem célunk, hogy feltárjuk a hallgatói létszám alakulására vonatkozó szakonkénti legmélyebb összefüggéseket, hiszen erre a kari oktatási bizottságok az igazán illetékesek. Úgy gondoljuk, hogy leginkább kari szinten ismertek azok a folyamatok, amelyek elvezetnek újabb szakok akkreditációjára vonatkozó döntésekig, vagy éppen a hallgatói előremenetel függvényében, a mesterképzésekben szükséges erőforrások meghatározásáig. Az általunk bemutatott adatsorok a főfolyamatokra vonatkozóan jelzésértékűek, a mélyebb okokat azonban kari szinten szükséges feltárni.
IV.1. JELENTKEZŐK SZÁMA, A BME NÉPSZERŰSÉGE A műszaki képzési terület alap- és osztatlan képzéseinek államilag támogatott felvételi keretszáma 2011-ben – a korábbi évek 200-250 fős növekedését követőn – megegyezett a 2010. évivel. Gazdaságtudományi területen – az államilag finanszírozott hallgatókat tekintve – 21,6%-os csökkenés, természettudományi területen 23,8%-os növekedés volt tapasztalható a 2010. évi adatokhoz képest. A felsőoktatásba államilag támogatott formában felvehetők összes száma közel 5%-kal csökkent 2010-ről 2011-re. Utóbbival kapcsolatban megjegyezzük, hogy az új NFTV bővebb koncepciója a létszámkeretek csökkenésére 4 változatot tartalmazott. 3 változat szerint a műszaki, természettudományi, informatikai képzési terület államilag támogatott keretszáma 2014-ig megduplázódna (a gazdasági képzési terület létszáma a jelenlegi 10%-ára csökkenne, vagy lényegében megszűnne), 1 változat szerint 2/3-ára, míg a gazdasági területen 1/3-ára csökkenne. A koncepció tartalmazza továbbá, hogy a jövőben az állam a nemzetstratégiai szempontból legfontosabb képzésekre határozza meg a finanszírozott helyek számát. Ezzel szemben a 2011-re vonatkozó kormányhatározat14 képzési területenként határozta meg a keretszámokat, ahogyan a normatíva kormányrendelet is leginkább képzési területekre (egy-két szakot külön említett) állapította meg a képzési és tudományos normatívát. Miután a nemzetstratégia szempontok nem ismertek, nem tudható az sem, hogy az egyetem pontosan mely szakjai esnek a támogatandónak ítélt képzések közé.
IV.1.a. ALAP- ÉS OSZTATLAN KÉPZÉSEK A BME az elmúlt 11 évben közel 45%-kal növelte a nappali alap- és osztatlan képzéseire felvett állami hallgatók számát (miközben egyébként a költségtérítéses hallgatók száma csökkent). 2011ben lényegében az előző évivel azonos számú hallgató került felvételre az egyetem nappali alap és osztatlan képzéseire államilag támogatott és költségtérítéses formában.
14
1276/2010. (XII. 8.) Korm. határozat a 2011-ben a felsőoktatásban felvehető, államilag támogatott hallgatói létszámkeretről
28
10. ábra: A nappali alap és osztatlan képzésekre (államilag támogatott helyekre) felvettek száma (az őszi és tavaszi felvételi eljárások együtt, kiegészítve a pótfelvételi adatokkal), 2001-2011.15
2011-ben szakonként eltérő mértékben, a felvett hallgatók (alap és mester szakon lényegében azonos arányban) 3,4%-a nem iratkozott be, az arányok eltérőek az államilag támogatottak (2,8%) és a költségtérítésesek körében (9,2%). A felvett, de be nem iratkozott hallgatók az oktatás szervezését nehezítik, az előre lekötött kapacitások (csoportlétszám – oktató, terem) kihasználtságát csökkentik, a karnak indirekt módon veszteséget okoznak.
Alap- és osztatlan képzés Mester képzés Együtt
ÉMK
GPK
ÉPK
VBK
VIK
KSK
GTK
TTK
Együtt
3,2% 2,4% 3,0%
2,2% 3,7% 2,5%
0,4% 0,4%
2,7% 9,0% 4,0%
2,4% 2,5% 2,4%
2,6% 2,6%
4,2% 2,8% 3,5%
5,6% 4,1% 5,0%
2,7% 3,3% 2,8%
16. táblázat: A felvett, de be nem iratkozott elsőéves hallgatók aránya az államilag támogatott képzéseken
Az alábbi táblázatban azonosítottuk a BME konkurenseit az azonos képzést nyújtó intézmények államilag támogatott alap- osztatlan képzések ponthatárai alapján. Megjegyezzük, hogy a Diákközpont a felvettek felmérése keretében minden évben azonosítja az egyetem konkurenseit az alapján, hogy a BME adott szakára felvett személyek, mely szakokra jelentkeztek a BME adott képzése előtt, és mely szakokat jelölték meg a jelentkezési lapon a BME adott szakát követően.16
15
Forrás: http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/elmult_evek/!ElmultEvek/elmult_evek.php?stat=9&s1=1&s2=4&s 3=1&sta_id=14557&int_id=7 A 2011. évi pótfelvételi adatok tekintetében a forrás: http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/friss_statisztikak/!FrissStatisztikak/friss_statisztikak.php?stat=3 16 További elemzések a www.sc.bme.hu oldalon találhatók.
29
Szak neve Gazdálkodási és menedzsment Nemzetközi gazdálkodás Mechatronikai mérnöki Alkalmazott közgazdaságtan Vegyészmérnöki Kommunikáció és médiatudomány Energetikai mérnöki Építész Biomérnöki Építészmérnöki Környezetmérnöki Gépészmérnöki Mérnök informatikus Fizika Műszaki menedzser Villamosmérnöki Matematika Járműmérnöki Építőmérnöki Közlekedésmérnöki Ipari termék- és formatervező mérnöki
Ponthatár a BME-n 2011ben 437 436 435 433 419 412 409 403 393 382 375 375 370 366 365 364 350 347 346 345 336
Ponthatár más intézményekben BCE 457 BCE 463 OE 301 BCE 451 DE 326 BCE 451 ME 284 PTE 403 BCE 349 SZIE 303 SZTE 327 OE 306 PE 375 ELTE 301 OE 309 ME 255 ELTE 323 SZE 280 SZIE 303 SZE 271 OE 300
SZTE 402 DE 408 DE 300 ELTE 434 PE 310 ELTE 442 SZE 402 DE 331 SZE 297 DE 310 DE 271 OE 323 SZTE 234 SZTE 308 OE 254 PTE 235 DE 291 NYF 270 NYME 293
BGF 401 BGF 401 ME 282 PE 379
DE 397 BKF 397 NYME 271 PTE 378
további 30 394-ig további 16 394-ig további 3 268-ig
BKF 415
ZSKF 414
további 17 408-ig
SZTE 319 PTE 293 NYME 310 KF 271 SZTE 319 PTE 225 SZIE 308 PE 240 DE 200
PE 310 DE 293 OE 310 NYF 271 PPKE 312 DE 200 DE 307 DE 235 EKF 200
további 6 309-ig további 8 269-ig további 10 200-ig NYF 200, NYME 200 további 12 303-ig további 3 226-ig további 3 200-ig
SZE 289
PTE 289
EJF 286
ME 293
PTE 293
* A zöld szín azt jelzi, hogy a ponthatár magasabb volt, mint a konkurens intézményekben.
17. táblázat: Államilag támogatott alap- osztatlan képzések ponthatárai 2011-ben 17 (jelölve a legmagasabb ponthatárt meghatározó intézmény)
Az alábbi táblázatban szakonként közöljük a BME-re felvettek számának 2010-2011. évi változását; a szakra első helyen jelentkezők hány százaléka jelentkezett a BME-re; a túljelentkezési arányszámot, továbbá azt, hogy a BME-re felvettek létszáma és hozott pontszáma alapján az adott szakra országosan felvettek közül milyen részesedéssel rendelkezik az egyetem, azaz milyen „minőségűek” az egyes szakokra felvett BME hallgatók. Megjegyezzük, hogy a pontszámból való részesedés/felvettből való részesedés mutató alapesetben akkor tükröz „minőségi” belépőket, ha magas a mutató értéke. Abban az esetben viszont, ha a BME adott szakára vették fel a hallgatók zömét, akkor a mutató értéke konvergál az 1-hez.
17
Alapadatok forrása: Központi Tanulmányi Hivatal Oktatásigazgatási Csoport.
30
Szak neve
Gazdálkodási és menedzsment Mechatronikai mérnöki Vegyészmérnöki Energetikai mérnöki Építész Nemzetközi gazdálkodás Gépészmérnöki Mérnök informatikus Környezetmérnöki Villamosmérnöki Járműmérnök Műszaki menedzser Fizika Közlekedésmérnöki Biomérnöki Építőmérnöki Ipari termék- és formatervező mérnöki Matematika Kommunikáció és médiatudomány Alkalmazott közgazdaságtan Építészmérnöki Összesen
Átlagpont a BME-n 2011ben 447 454 446 433 431 447 410 414 403 415 390 396 436 382 421 388 381 411 429 441 399 412
Hányan jelentkeztek első helyen a BME-re ANA-ra 199 243 239 193 293 191 605 768 66 565 272 228 56 171 137 447 81 51 32 13 50 4900
Hányan jelentkeztek első helyen a szakra országosan 3629 680 445 241 493 1816 2624 2876 440 1805 429 1264 341 440 304 1153 314 490 1911 294 630 22619
2011 Túljelentkezés a Felvételt Felvételt Felvételt A szakra 1. helyen felvettek BME-n (első nyert 2011- nyert 2011- nyert 2010jelentkezők hány / 2010helyen ben ben a BME- ben a BME%-a jelentkezett a ben jelentkezők / országosan re re BME-re felvettek felvettek száma) 1 070 455 325 157 200 884 1 801 2 565 240 1 732 346 936 353 357 296 904 197 539 340 159 424 14280
77 120 132 117 181 133 436 572 57 489 239 208 52 159 133 441 84 54 35 20 77 3816
110 114 143 105 183 131 440 570 63 478 213 232 61 128 131 460 86 60 18 22 71 3819
70% 105% 92% 111% 99% 102% 99% 100% 90% 102% 112% 90% 85% 124% 102% 96% 98% 90% 194% 91% 108% 100%
5% 36% 54% 80% 59% 11% 23% 27% 15% 31% 63% 18% 16% 39% 45% 39% 26% 10% 2% 4% 8% 22%
2,58 2,03 1,81 1,65 1,62 1,44 1,39 1,34 1,16 1,16 1,14 1,10 1,08 1,08 1,03 1,01 0,96 0,94 0,91 0,65 0,65 1,28
Összes felvett összes pontszáma 450 948 167 347 130 309 64 756 86 155 381 121 620 309 848 403 87 225 585 898 129 438 328 418 128 743 119 065 116 645 325 502 70 517 194 478 154 371 70 225 150 379
BME-re felvettek összes pontszáma
Pontszámból való részesedés
34 393 54 502 58 915 50 689 77 989 59 515 178 590 236 792 22 945 203 102 93 279 82 411 22 675 60 696 55 983 171 059 32 022 22 215 14 998 8 821 30 690
8% 33% 45% 78% 91% 16% 29% 28% 26% 35% 72% 25% 18% 51% 48% 53% 45% 11% 10% 13% 20%
Felvettből való részesedés 7% 26% 41% 75% 91% 15% 24% 22% 24% 28% 69% 22% 15% 45% 45% 49% 43% 10% 10% 13% 18%
Pontszámból való részesedés/Felvett ből való részesedés 1,06 1,23 1,11 1,05 1,00 1,04 1,19 1,25 1,11 1,23 1,04 1,13 1,20 1,14 1,07 1,08 1,06 1,14 0,94 1,00 1,12
18. táblázat: A BME alap és osztatlan képzéseinek népszerűsége az első helyre beadott jelentkezések alapján 1.
31
11. ábra: A BME alap és osztatlan képzéseinek népszerűsége az első helyre beadott jelentkezések alapján 2.
12. ábra: Az ANÁ és ONÁ szakok ponthatára és átlagpontja, 2010-2011.
32
13. ábra: Az ÉMK ANÁ képzéseire felvettek felvételi pontszám eloszlása, 2010-2011.
14. ábra: A GPK ANÁ képzéseire felvettek felvételi pontszám eloszlása, 2010-2011.
33
15. ábra: Az ÉPK ONÁ és ANÁ képzéseire felvettek felvételi pontszám eloszlása, 2010-2011.
16. ábra: A VBK ANÁ képzéseire felvettek felvételi pontszám eloszlása, 2010-2011.
34
17. ábra: A VIK ANÁ képzéseire felvettek felvételi pontszám eloszlása, 2010-2011.
18. ábra: A KSK ANÁ képzéseire felvettek felvételi pontszám eloszlása, 2010-2011.
35
19. ábra: GTK ANÁ képzéseire felvettek felvételi pontszám eloszlása, 2010-2011. 1.
20. ábra: GTK ANÁ képzéseire felvettek felvételi pontszám eloszlása, 2009-2010. 2.
36
21. ábra: TTK ANÁ képzéseire felvettek felvételi pontszám eloszlása, 2010-2011.
IV.1.b. MESTERKÉPZÉSEK A mesterképzés országos államilag támogatott keretszáma 2011-ben a 2010. évihez képest nem változott, 19.600 fő volt. 2010-ben az egyetem 2560 támogatott mesterképzéses férőhelyet igényelt, amit az OKM a tényleges őszi elsőhelyes jelentkezések ismeretében 10%-kal, 2292 főre csökkentett. Az igényelt férőhelyeknek csupán 63%-át sikerült betölteni. Bízva a mesterképzései iránti érdeklődés növekedésében 2011-re az egyetem az egy évvel korábbinál 15%-kal többet, 2955 támogatott létszámot igényelt, és ismételten 63%-át sikerült betölteni a keretszámnak. 2008. Kar
2008. tavasz
2009. 2008. ősz
2009. tavasz
2010. 2009. ősz
2010. tavasz
2011. 2010. ősz
2011. tavasz
2011. ősz
Tám. Költség. Tám. Költség. Tám. Költség. Tám. Költség. Tám. Költség. Tám. Költség. Tám. Költség. Tám. Költség. Építő
0
0
0
0
0
0
61
0
0
0
106
2
0
0
167
Gépész
0
0
7
0
47
1
100
0
117
2
134
1
173
1
150
3
Építész
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Vegyész
0
0
0
0
66
1
34
0
111
0
83
15
156
0
88
0
Villamos
0
0
31
0
172
0
127
8
240
5
143
4
289
3
201
2
Közlekedés
0
0
2
28
0
0
0
8
20
0
0
3
34
0
0
8
1
Gazdaság
0
0
70
61
0
0
241
185
67
1
342
127
60
3
465
130
Természet
0
0
0
0
0
0
50
1
3
0
75
3
Összesen 1:
0
0
110
89
285
2
613
202
558
8
883
155
3 715
0 7
73 1144
3 147
Összesen 2: Mindösszesen:
0
199 199
287
815 1102
566
1038 1604
722
1291 2013
19. táblázat: Mesterképzésekre felvettek létszámának alakulása18 (pótfelvételi keretében felvettekkel együtt), 2008-2011.
18
Megjegyezzük, hogy jelentős, esetenként 10%-ot meghaladó eltérés van a felvettek és a beiratkozottak létszáma között.
37
2011-ben a mesterképzésre felvettek 2/3-a a BME-n végzettek közül került ki. 2011. Mesterképzésre 2011-ben felvettek száma (tavasz és ősz, részidőssel és költségtérítéssel együtt) Alapképzésben 2011-ben végzettek száma a BME-n Főiskolai képzésben 2011-ben végzettek száma a BME-n MSC-re felvett/BSC-n végzett a BME-n MSC-re felvett/(végzett BSC+főiskola a BME-n) Mesterképzésre felvett közül a BME-n alapképzésben és főiskolai képzésben végzettek aránya
2013 1700 14 1350 1355 67%
20. táblázat: A BME mesterképzései iránt érdeklődő BME-n végzettek
IV.2. A KÉPZÉSI KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA 2011-ben az alapképzésben (és osztatlan képzésben) indított szakok száma nem változott a 2010. évhez képest, továbbra is 22 szak indult az egyetemen ősszel (és egyesek tavasszal is). A mesterszakok száma 38-ról 40-re bővült a 2011-ben indított közlekedésmérnöki, valamint a műanyag- és száltechnológiai mérnöki mesterszakkal együtt. Egy évvel korábban elmondtuk, hogy 2009-ben és 2010-ben a szakindítási kérelmek az esetek többségében a legelemibb költség-haszon elemzéseket sem tartalmazták. Ugyanakkor a 2010. IV. negyedévében és a 2011-ben tárgyalt szakindítási kérelmek fele már tartalmazott egyszerű költséghaszon elemzést, bár egy esetben előfordult az is, hogy a Szenátus úgy hagyta jóvá a szakindítási kérelmet, hogy a benyújtott tervek szerint negatív szaldójú lesz. Alapképzés 2009. ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK Összesen
2010.
2011.
Mesterképzés (mesterképzési szakirány) 2009. 2010. 2011.
5
Szakirányú továbbképzés 2009.
2010.
16 2 13
1 1
20 4
1 1 14 18
2011.
2
1 1
1
1
0
1
2 1 9
0
0
55
1
3
21. táblázat: 2009-2011-ben a Szenátus által elfogadott szakindítási kérelmek
38
IV.3. AZ OKTATÁS TELJESÍTMÉNYE IV.3.a. AKTÍV SZAKOK SZÁMA Az egyetemen jelenleg nyolc képzési területen 190 szakon folyik képzés (a 2011/2012/1. féléven ennyi szakon van hallgató), amely 10-zel több, mint egy évvel korábban. Az oktatás adminisztrációja szempontjából nehezíti a helyzetet, hogy több, az Oktatási Hivatal által azonosnak tekintett szak a Neptun-rendszerben többször szerepel. Képzési terület Bölcsészettudományi Gazdaságtudományok Informatika Műszaki Művészet Pedagógusképzés Társadalomtudományi Természettudományi Összesen
BA/BSc
3 1 16
2 1 23
PhD
2 16 2 4 3 27
Egyetemi
Egységes, osztatlan
2 4 20
Főiskolai
MSc
1
1 10 1 27
1
4 3 2 48
1 1 27
1
Szakirányú Összesen továbbképzés 3 4 2 17 1 9 49 129 3 3 7 10 5 11 63 190
22. táblázat: Aktív szakok száma a BME-n, 2011/2012/1. félév
IV.3.b. A HALLGATÓK SZÁMA 2004-től a kétciklusú képzésre történő átállás mellett az egyetem főiskolai-, egyetemi-, alap-, osztatlan- és mesterképzésein tanulók összesített létszáma átlagosan évi 1,5%-kal növekedett. Az államilag támogatottak aránya a szakirányú továbbképzési szakos hallgatók nélküli hallgatói összlétszámhoz viszonyítva folyamatosan növekedett, 2007 óta a 73%-ról 81%-ra nőtt. A nők aránya változatlanul a 31+2%-os sávban mozog.
22. ábra: Hallgatói létszámadatok változása, 2004-2011.
39
23. ábra: Hallgatói létszámadatok változása szakirányú továbbképzések és doktori képzés nélkül, 2004-2011.
A hallgatói létszám növekedésének oka nem csak a nappali tagozatra felvett hallgatók számának növekedésében keresendő, közrejátszik benne a képzési időn túl tanulmányokat folytató hallgatók arányának növekedése is, amely 2007. és 2011. között 11%-ról 17,6%-ra nőtt.
Tényérték
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
11%
13%
13,3%
12,5%
17,6%
23. táblázat: A képzési időn túl tanulmányokat folytató hallgatók arányának változása, 2007-2011.
Hallgatók száma Főiskolai képzés Egyetemi képzés Osztatlan képzés Szakirányú továbbképzés BSc MSc PhD, DLA Hallgatók száma összesen
2 1 412 1 106 3 060 14 314 3 591 515 24 000
A képzési időn túl tanulmányokat folytatók száma 0 1 374 146 81 2 307 281 30 4 219
A képzési időn túl tanulmányokat folytatók aránya 0,0% 97,3% 13,2% 2,6% 16,1% 7,8% 5,8% 17,6%
24. táblázat: A képzési időn túl tanulmányokat folytató hallgatók képzési szintenként, 2011. október 15.
A képzések háromszintűvé válása óta a hallgatók következő évi létszámát nehezebb megbecsülni, hiszen nem csak egy-egy évfolyam belépését és kilépését kell figyelembe venni, hanem a képzési szintek közötti átmeneteket is. 2010. október 15. – 2011. szeptember 1. között eltelt időszakban 7255 fő lépett ki az egyetemről, ami a hallgatói létszám 30%-a!
40
A kilépés Neptun-rendszerben bejegyzett jogcíme
Kilépett hallgatók száma
Megoszlás
899 3749 1939 5 1 14 24 11 77 59 477 7255
12,4% 51,7% 26,7% 0,1% 0,0% 0,2% 0,3% 0,2% 1,1% 0,8% 6,6% 100%
Abszolvált Diplomát szerzett Elbocsátott Elhunyt Fokozatot szerzett (PhD) Képzés váltó Részismeretes(végzett) Saját kérésre törölve Szakirányon diplomát szerzett Törölt Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) Összesen
25. táblázat: 2010. október 15.-2011. szeptember 1. között kilépett hallgatók száma
A jelentés további részeiben találhatók majd a költségvetés logikája szerint számolt oktatói létszámok és az oktatási teljesítmény (1 hallgató=60 kredit/év) adatai, mivel azonban tartalmilag ide tartozik, ezért az alábbi táblázatokban mutatjuk be az 1 oktatóra eső hallgatók számának változását. Az elmúlt 6 évben összességében változatlan maradt az egy egyetemi oktatóra eső hallgatók száma, ugyanakkor karonként jelentős változások tapasztalhatók.
ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK Összesen:
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
13 21 9 16 20 17 10 3 14
13 21 10 14 20 14 11 3 14
14 21 10 16 19 11 13 4 14
14 20 11 18 19 12 14 4 14
15 23 11 17 18 11 20 3 15
15 22 11 19 16 11 17 3 14
26. táblázat: Az adott kar 1 oktatójára jutó kari államilag támogatott hallgatók száma
ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK Összesen:
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
13 16 10 13 18 13 12 13 14
12 16 10 11 18 13 13 14 14
13 16 11 13 17 10 14 14 14
13 16 11 14 17 11 15 14 14
13 17 12 14 17 10 19 16 15
13 16 11 15 14 9 19 15 14
27. táblázat: Az adott kar által oktatott 1 oktatóra jutó normatívával súlyozott államilag támogatott hallgatók száma
41
IV.3.c. OKTATÁSI 2011.
TELJESÍTMÉNYTŐL FÜGGŐ KARI BEVÉTELEK VÁLTOZÁSA
2007-
Amikor az egyetem költségvetési algoritmusában a kari oktatási teljesítmény változása szerint történik a forrásallokáció, akkor az elmúlt hat évben az alábbi mutatók alapján kerültek értékelésre az egyes karok teljesítményei:19 • Államilag támogatott doktorandusz hallgatók létszáma (ezzel a V. fejezetben foglalkozunk); • Normatívával súlyozott állami hallgatók száma: az egyes karok tantárgyainak költségvetésileg államilag támogatott hallgatók részéről történő tárgyfelvételi számát meg kell szorozni a tárgy kreditértékével, figyelembe véve a hallgató szakjának „normaszorzóját” és a kötelező és nem kötelezően választható tantárgyak átoktatását (60 kredit egy hallgató); • Kari államilag támogatott hallgatók száma: a kari államilag támogatott hallgatók számát a kar szakjain tanuló államilag támogatott hallgatók összes felvett kreditértéke alapján kell a karok között elosztani (60 kredit egy hallgató). Ahhoz, hogy értelmezhetők legyenek a kari saját hallgatók és az oktatott hallgatók számán alapuló kari teljesítmények, ezeket azonos alapra szükséges normálni, amely évi 1%-os létszámnövekedést kalkulálva került visszaszámolásra a 2011. évi adatok alapján. Az alábbi táblázatok és ábrák alapján elmondható, hogy egyetemünkön az elmúlt öt évben a gazdasági- és társadalomtudományi oktatás mennyisége jelentősen növekedett. Mind a GTK saját képzésein való oktatás (50%-kal), mind a többi kar képzéseibe való beoktatás mennyisége (46%kal) nőtt. A kar saját képzésein folyó oktatását tekintve jelentős csökkenés tapasztalható a Közlekedésmérnöki, továbbá a Villamosmérnöki és Informatikai Karon, az egyetemi összes oktatást tekintve az említett két kar mellett a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar oktatási mennyisége esett még vissza, bár utóbbi esetben 2010-ről 2011-re jelentős növekedés tapasztalható. Saját kari oktatását tekintve a Természettudományi Kar némiképp visszaesett az elmúlt kettő évben, miközben más karokra történő oktatási mennyiség tekintetében összességében a 2. legnagyobb növekedést e kar produkálta.
19
Részletesen lásd a Költségvetési szabályzatban. Az egyes mutatók súlya az alábbiak szerint változott: Államilag támogatott doktoranduszok létszáma Normatívával súlyozott hallgatók száma Kari államilag támogatott hallgatók száma
2005. 3,0% 63% 4%
2006. 3,0% 58% 3%
2007. 2,0% 55% 6%
2008. 2,0% 55% 6%
2009. 2,5% 57,5% 6%
2010. 2,5% 58% 6,5%
2011. 2,5% 58% 6,5%
42
Karok ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK Összesen
Kari államilag támogatott hallgatók száma 2007. 2011. 12% 18% 9% 8% 33% 8% 9% 2% 100%
12% 19% 9% 9% 27% 7% 13% 3% 100%
Normatívával súlyozott állami hallgatók száma 2007. 2011. 12% 14% 9% 6% 30% 8% 11% 11% 100%
11% 15% 9% 8% 24% 7% 15% 12% 100%
28. táblázat: A karok részesedése az egyetem oktatási teljesítményéből, 2007., 2011.
24. ábra: Kari államilag támogatott hallgatók száma, 2007-2011.
43
25. ábra: Normatívával súlyozott állami hallgatók száma, 2007-2011.
44
26. ábra: A költségvetési algoritmusban elszámolt kari oktatási teljesítmények, 2007-2011.
45
IV.3.d. AZ OKTATÁS HALLGATÓI VÉLEMÉNYEZÉSE Akár a kitöltött kérdőívek arányát, akár a válaszadó hallgatók20 arányát tekintve az OHV népszerűsége az elmúlt két félévben csökkent. Annak ellenére, hogy az Intézményfejlesztési Tervben szerepel, hogy az oktatási minőség egyik újabb faktoraként megjelenik az OHV rendszerbe építése is, igaz, nem egyetemi, hanem kari szinteken, el kell mondanunk, hogy a karok közül továbbra is csak az ÉMK és a GTK fordít kiemelt figyelmet az OHV eredményeire a kari költségvetések készítésénél. A többi kar más módon veszi figyelembe az OHV eredményeit.
27. ábra: Az Oktatás Hallgatói Véleményezésének elterjedtsége21
20
A legalább 1 kérdőívet kitöltő hallgatók. Az Egyetemi Hallgatói Képviselet tájékoztatása szerint a 2010/2011 tanév 2. félévének adatai még nem állnak rendelkezésre.
21
46
ÉMK
GPK
ÉPK
VBK
VIK
KSK
GTK
TTK
Intézkedések Van személyre szabott díjazás összesen évi 5 MFt értékben a legjobb oktatóknak és tanszéki díjazás szintén összesen évi 5 MFt értékben a legjobban teljesítő tanszékeknek. A kari költségvetésben is beszámításra kerülnek az OHV adatok. A tanszéki oktatási terhelés alapján allokált források többek között a tanszéki OHV eredményekkel kerülnek korrigálásra. ÉMK összesítés, azaz 0,5*jegyzet+0,3*tárgy+0,2*oktató, de ez a költségvetési módosítás 5%-ig csillapítva van. Kari szinten minden tanévben a legjobb 5 helyezett dékáni dicséretet és ezzel együtt pénzjutalmat is kap. Az előmeneteli szempontok között is szerepelnek az OHV adatok, de ennél szigorúbbak a publikációs teljesítmény kritériumok. Kari szintű elismerés nincsen, a Kari Hallgatói Képviselet minden évben az Ünnepi Kari Tanácson átadja a Kari OHV díjat. Az ÉPK esetében az OHV eredményeknek nincs anyagi vonzata a tanszékekre nézve. Az oktatókra vonatkozóan persze vannak, ill. lehetnek következmények: egyrészt az előmenetel (pl. docensi kinevezések) kapcsán vizsgálják, másrészt a nem megfelelő minősítésnek lehet (néhány esetben már volt is) olyan következménye, hogy az oktatótól a tanszék megvonja az adott előadás tartásának a jogát. A 2011-ben kialakult, és tervek szerint hagyománnyá váló gyakorlat során az OHV egyetemi első 100 helyezette közé kerülő kari oktatók a kari tartalék keret terhére 100-100 ezer forint dologi költségvetési keretet kaptak. A tanszékvezetők hatásköre, hogy a tanszékükön jó eredménnyel oktató kollégák dologi kerettel történő premizálását megvalósítsák, de erre sem konkrét kari szabály, sem kialakult egységes gyakorlat nem létezik. A Neptunos OHV-nak nincsenek különösebb következményei, szankció – vagy jutalom – nem kapcsolódik hozzá automatikusan. A VIK tanszékek költségvetésére az OHV eredményeknek semmilyen befolyásuk sincsen. Az OHV eredményeket a Kar értékeli, a problémás tárgyakat a tanszékvezetői értekezlet, az oktatási bizottság illetve a szakbizottságok is felülvizsgálják. A problémák kezelésére minden esetben intézkedési terv készül. Az oktatói előmenetelnél minőségi paraméterként kerül figyelembe vételre. Kari szintű elismerés nincsen, a hallgatói képviselet próbálkozott és próbálkozik a legjobbak elismerésével (vándorkupa, újságcikk). A kari költségvetés „alapképzési támogatás” meghatározásánál nem a hallgató x kredit, hanem a hallgató x kredit x OHV arányoknak megfelelően kerül felosztásra a tanszékek közötti támogatás. Az OHV eredményt az előző évi tanszéki OHV átlag jelenti, azon tárgyak 7. OHV kérdésre adott válaszok hallgató x kredittel súlyozott átlagként, ahol legalább 10 hallgató és a kurzust felvett hallgatók legalább 20%-a adott le minősítést, ellenkező esetben a kari átlagérték szerepel a tárgynál. 2009ben fogadta el a Kari Tanács ennek a bevezetését, fokozatosan, 2009-es költségvetésnél csak tájékoztató adatként szerepelt, de nem volt hatása, a 2010-es hatás nem lehetett nagyobb, mint a tanszéki hallgató x kredit arány 4%-a, 2011-ben 8%-a, 2012-től pedig korlátozás nélkül alkalmazzák. Az OHV eredmények alapján legjobban teljesítő oktató (de nem csak ő) megkapja a kar kiváló oktatója díjat.
29. táblázat: Az OHV eredményeinek karonkénti figyelembevétele
22
22
A táblázat a kari gazdasági dékánhelyettesek és az EHK-ba delegált kari hallgatói képviselők körében készített megkérdezés alapján került összeállításra.
47
IV.3.e. A VÉGZETT HALLGATÓK Tájékozató jelleggel adjuk közre az egyetem diplomás kibocsátási adatait. Azt, hogy az összesített kibocsátás milyen trendeket fog követni, az MSc képzések felfutása után célszerű megvizsgálni. (A szakirányú továbbképzésen kiadott diplomák számát az ábrán szándékosan nem tüntettük fel. A Neptun adatok alapján, amíg 2005-ben még közel 2000 fő, addig 2010-ben mindössze 380 fő szerzett szakirányú továbbképzésen diplomát. A jelentős eltérés oka az, hogy a karok nem „könyvelik” a Neptunban az adatokat.)
28. ábra: A kiadott diplomák száma, 2004-2010.
Főiskolai BSc/BA Egyetemi MSc/MA ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK Összesen
0 28 0 0 0 0 4 0 32
148 262 3 165 372 35 207 78 1 270
220 198 257 86 420 140 256 47 1 624
0 2 12 10 12 3 147 0 186
Szakirányú továbbképzés 13 27 66 19 0 0 255 0 380
Együtt 381 517 338 280 804 178 869 125 3 492
30. táblázat: Kiadott diplomák száma főiskolai, egyetemi, BSc és MSc képzésben 2010-ben
Ahhoz, hogy a kiadott diplomák értékéről, a képzések sikerességéről képet kaphassunk, a végzettek kereseteit mutatjuk be.23 A Műegyetem 12 éve vizsgálja a képzések munkaerő-piaci megfelelősségét. A korábbi évekhez képest 2010-től megváltozott a végzettek körében készített felmérés kérdőíve, mivel az egyetem által hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztésre elnyert TÁMOP 4.1.1 pályázati támogatás egyik feltétele a kötelező központi kérdőív használata volt. 2010-ig az 1,5 illetve 3,5 évvel korábban végzettek február havi bruttó keresete került megkérdezésre. 2010-ben és 2011-ben a 0,5 illetve a 1,5 évvel korábban végzettek június havi a
23
További elemzések a www.sc.bme.hu oldalon találhatók.
48
főállásból, valamint a másodállásból származó nettó keresete került megkérdezésre.24 Annak érdekében, hogy a korábbi adatokkal valamelyest összevethetőek legyenek a 2010-2011. évi adatfelvételek eredményei, a 2010-ben és 2011-ben megállapított nettó összegeket bruttósítottuk. Most is csak és kizárólag a főállásban szerzett kereseteket vettük figyelembe, a konzisztencia megőrzése érdekében. A bruttósítás során nem vettük figyelembe az adóalapot csökkentő esetleges családi adókedvezmény(eke)t, illetve semmilyen más egyéb kedvezménnyel (pl. fogyatékossági kedvezmény) nem számoltunk. A bruttó összeg kiszámítása 17,5% járulékterhelés, és a személyi jövedelemadó terhelés 20,32%-val25 került meghatározásra. II. negyedévi bruttó átlagkereset
Február havi bruttó átlagkereset Bruttó átlagkereset 0,5 éve végzettek 1,5 éve végzettek
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
-
-
-
-
-
-
-
305 000
348 504
246 000 235 267 252 544 248 990 301 710 318 480 345 153
2,5 éve végzettek
-
-
-
3,5 éve végzettek
-
-
-
-
-
-
-
-
-
459 800
434 544
-
-
314 530 336 710 393 610 413 117
31. táblázat: A végzettek február havi bruttó átlagkeresete, 2003-2011.
A teljes munkaidőben, a versenyszférában foglalkoztatott szellemi foglalkozásúak – KSH terminológia szerint számított – 2011. január – június havi bruttó átlagkeresetét (332.726 Ft)26 összevetve a BME-n végzettek azonos időpontra vonatkozó átlagkeresetével (348.504 Ft) megállapíthatjuk, hogy a BME diploma az átlagnál magasabb jövedelmet jelent, már a karrier legelején is.
24
A felmérés adatai: Főállásban, 2010-ben végzettek esetén az átlag nettó 216,7 ezer Ft, 137,5 ezer Ft szórással, a 2008ban végzettek esetén az átlag nettó 270,2 ezer Ft, 164,1 ezer Ft szórással. Mellékállásban, 2010-ben végzettek esetén az átlag nettó 61,5 ezer Ft, 54,0 ezer Ft szórással, a 2008-ban végzettek esetén az átlag nettó 62,5 ezer Ft, 42,7 ezer Ft szórással. 25 Ezt a százalékot a 16%-os személyi jövedelemadó 1,27-tel történt szuperbruttósításával kapjuk. 26 A számítás módszertana és a tényleges adatok megtalálhatók a Központi Statisztikai Hivatal oldalán: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qli009c.html
49
V. A TUDOMÁNYOS TELJESÍTMÉNY, IPARI KAPCSOLATOK
27
A Kontrolling Koncepció elfogadásakor a legszenvedélyesebb vita a tudományosság számbavétele és az eredmények mérhetősége, azok karok közötti összehasonlítása és a kontrolling jelentésekben való bemutatása kapcsán alakult ki. Ugyanakkor a kutatóegyetemi címpályázatban több módszerrel és adatbázison is megtörtént a létrehozott tudományos produktum bemutatása.28 A fenntartói megállapodás 2011-2013 időszakra vonatkozó mutatószámainak kimunkálásakor29 az egyetem fenntartotta magának a jogot, hogy a tudományos eredmények számbavételének pontos algoritmusát csak 2010 októberében definiálja, tekintettel a publikációs adattár30 (BME-PA) „60%os” töltöttségi fokára. A BME-PA feltöltöttsége azóta sem javult érdemben, ugyanakkor a munka koordinálása az OMIKK-hoz került és szervezett keretek között zajlik. A BME-PA-ban 2011. november 4-én 2415 fő31 publikációi érhetők el, akik közül 1047 fő (43,3%) jelölte meg azt, hogy a rendszerben található publikációs listája, mint érvényes lista, legalább 2011. január 1-ig érvényes. Ahogyan az alábbi táblázatban látszik, ez az arány alacsonyabb, mint a teljeskörűségről nyilatkozó tanszékek aránya.
Kar
ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK Összesen
Tanszéki Tanszékek nyilatkozat a száma teljeskörűségről 10 10 11 5 10 10 9 11 76
1 6 3 3 9 4 5 6 37
Nyilatkozó tanszékek aránya
„Nincs kapcsolat a tanszékkel”
10% 60% 27% 60% 90% 40% 56% 55% 49%
5 1 5 2 0 5 1 0 19
Azon tanszékek aránya, akikkel az OMIKK-nak érdemben még nem sikerült felvennie a kapcsolatot 50% 10% 45% 40% 0% 50% 11% 0% 25%
32. táblázat: A BME-PA teljeskörűségéről nyilatkozó tanszékek aránya 2011. november 4-én32
A tudományos munka eredményeit, eredményességét leginkább a személyi állomány tudományos fokozatain keresztül mérjük a BME-n, amit K+F+I tevékenységbe bevont források bemutatásával egészítünk ki.
27
A fejezet a Magyar Tudományos Akadémiának a magyar tudomány általános helyzetéről szóló beszámolójához készített „A magyar tudomány helyzete a felsőoktatási intézmények szemszögéből” című összefoglaló anyagon alapszik. Az összefoglalót készítették: Fortuna Zoltán, Batalka Krisztina, dr. Szabó Tibor. 28 Lásd a pályázat „1.3. A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók publikációs tevékenysége tudományágak szerint csoportosítva” című fejezetét. 29 A hároméves megállapodások rendszerét az új kormány megszűntette. 30 www.mycite.omikk.bme.hu 31 Oktató, kutató, emeritusz, doktorandusz, doktorjelölt, szakmérnökhallgató, hallgató kategóriák beválasztásával, valamint a részfoglalkozású, külső munkatárs, nyugdíjasként dolgozik, nyugdíjba ment, kilépett, volt doktorandusz, elhunyt kategóriák figyelmen kívül hagyásával. 32 Az OMIKK adatszolgáltatása alapján.
50
V.1. DOKTORANDUSZOK, DOKTORJELÖLTEK A jelentésnek, ahogyan egy évvel korábban, úgy most sem célja a doktori képzések mélyreható értékelése, ezzel ugyanis a Szenátus minden évben külön foglalkozik.33 Miután a költségvetési algoritmus egyik legstabilabb eleme az „Államilag támogatott doktorandusz hallgatók létszáma” szerinti forrás allokáció, ezért ennek volumenéről kívánunk rövid idősoros áttekintést adni. E mellett a doktoranduszok, valamint a doktori fokozatot szerzők számáról, valamint a kutatóegyetemi doktorjelölti ösztöndíj keretek felhasználásról ismertetünk adatokat. Az évi 600-700 hallgatót „megmozgató” TDK eredményeiről rendszeres beszámolók készülnek, mely legfontosabb megállapításait rendszerint az éves szöveges beszámolóban ismertetjük, így itt most nem térünk ki rá.34 Mindenekelőtt megjegyezzük, hogy 2009 után 2010-ben ismét visszafizetési kötelezettsége keletkezett az egyetemnek a fel nem használt doktoranduszi ösztöndíjak miatt. Igaz, míg 2007-ben és 2008-ban évente ~30 M Ft-ot kellett visszafizetnünk, most mindössze 372 E Ft-nyi összeg került visszautalásra, tehát a rendelkezésre bocsátott forrásokat szinte maradéktalanul felhasználtuk. A levelező tagozatos doktoranduszok száma tovább csökkent, amelynek eredményeképpen szintén csökkent a doktoranduszok összlétszáma (2011. október 1-én 515 fő), ezzel párhuzamosan nőtt a nappali tagozatosok, valamint az államilag támogatottak aránya. A doktoranduszok összes hallgatón belüli részaránya csökkent (2,1%), hazai összehasonlításban elmarad a tudományegyetemek, és kisebb, speciális művészeti, egyházi vagy rendvédelmi képzést nyújtó intézmények esetén mért arányoktól. Az elmúlt négy évben az államilag támogatott doktoranduszok normakülönbséggel korrigált létszáma a GPK-n és a VBK-n csökkent, a TTK-n nőtt, a több öt karon stagnált.
Államilag támogatottak aránya Nappali tagozatosok aránya Doktoranduszok létszáma Megítélt fokozatok száma
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011. október 15.
37,5% 66,7% 864 75
40,9% 69,4% 834 111
48,0% 75,7% 658 99
48,6% 80,3% 628 78
46,5% 79,9% 626 114
50,2% 89,1% 578 130
53,5% 88,6% 544 127
61,7% 90,1% 515 77
33. táblázat: Államilag támogatott doktoranduszok létszámának alakulása, 2004-2011.
33 34
A legutolsó tájékoztató letölthető: www.rektori.bme.hu/to/intra/szenat/szenathat/20110530/9_doktori.doc További információ: http://www.mm.bme.hu/tdk/
51
Allokációs súly
2005. 3,0%
2006. 3,0%
2007. 2,0%
2008. 2,0%
2009. 2,5%
2010. 2,5%
2011. 2,5%
ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK Összesen
29,0 43,0 26,0 55,0 81,0 25,0 14,3 40,0 313
29,0 44,0 27,0 54,0 80,0 25,0 16,1 41,0 316
29,0 44,0 27,0 54,0 80,0 25,0 16,1 41,0 316
28,0 38,0 28,0 49,0 74,0 21,0 18,3 34,0 290
27,0 35,0 27,0 46,0 72,0 21,0 15,0 36,0 279
28,0 34,0 28,0 44,0 71,0 21,0 13,3 36,9 276
28,0 33,0 27,0 35,0 73,0 22,0 15,3 38,7 272
34. táblázat: Államilag támogatott doktoranduszok normakülönbséggel korrigált létszáma35, 2005-2011.
29. ábra: Államilag támogatott doktoranduszok normakülönbséggel korrigált létszámának változása, 2005-2011.
35
Megjegyezzük, hogy ennek a mutatónak a súlya – igazodva más mutatók súlyváltozásához – az egyes években eltérő volt.
52
30. ábra: A doktoranduszok összes hallgatón belüli részaránya, 2010. október 15.
53
31. ábra: A doktori fokozatot szerzettek száma a doktori iskolák törzstagjai tudományos pontjai függvényében, 2009.
32. ábra: A doktori fokozatot szerzettek száma a doktori iskolák törzstagjai tudományos pontjai függvényében, 2010.
54
Az alábbi táblázat második oszlopában a 2011. évi kari doktorjelölti ösztöndíjasok száma látható. A doktorjelölti ösztöndíjakra vonatkozó előírásokat – 2011-ben és 2012-ben – a kutatóegyetemi támogatási pályázat (központi) „doktorjelölti ösztöndíj” felhasználásával együttesen kell teljesíteni, a pályázati támogatás felhasználásának prioritást adva. Az éves költségvetésekben megadott minden egyes doktorjelölti ösztöndíj után évente 1 M Ft többletrezsit kell az egyes karoknak a Likviditási és Tartalékalapba befizetnie. 2011. november 4-ig a kutatóegyetemi pályázat terhére a karok, a jelenleg aláírt doktorjelölti szerződések szerint, változó, 2011-et (is) érintő időtartamra, összesen 100 fővel kötöttek szerződést, amelyből 45 fővel, a 2.15. költségvetési sor terhére megkötött szerződések állíthatók szembe a befizetendő többletrezsivel. A 2011. évre várható kutatóegyetemi kifizetések alapján az ÉPK, a VIK, a KSK és a GTK még nem realizálta a költségvetés keretében számukra előírt összeget.
Kar
ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK
Doktorjelölti ösztöndíj száma TÁMOP 2011-ben költségvetési sor (x 1 M Ft) 7 6 5 4 10 3 5 7 47
2.15
2.15 Összesen
ÉMK ÉPK GPK GTK KSK TTK VBK VIK
2.4
2.4 Összesen Mindösszesen
Doktorjelöltként foglalkoztatott személyek száma várhatóan 2011ben 14 11 0 8 0 0 0 12 45 11 5 13 4 6 6 1 18 64 100
Doktorjelöltként teljesített hónapok száma
2011-ben várhatóan kifizetésre kerül
106 64 0 59 0 0 0 72 301
19 020 900 12 160 000 0 10 437 100 0 0 0 13 680 000 55 298 000
85 25 43 19 47 32 2 83 336 637
15 405 616 3 160 000 6 122 287 2 910 240 5 598 000 5 281 000 353 800 14 304 100 53 135 043 108 433 043
35. táblázat: Doktorjelölti ösztöndíjban részesülők 2011-ben (2011. november 4-ei állapot szerint)
V.2. PÁLYÁZATI AKTIVITÁS36 Annak ellenére, hogy az egyetem nem minden pályázata irányul az oktatási és/vagy a kutatási tevékenység fejlesztésre, mivel a pályázatok döntő része valószínűsíthetően ezt a célt szolgálja, itt, a tudományos teljesítményt taglaló főfejezetben tekintjük át az egyetem pályázati aktivitását. A gazdaság gyenge teljesítőképessége miatt, egyre kevesebb hazai ipari forrás áll rendelkezésre K+F+I tevékenységre. Ebben a helyzetben felértékelődnek a pályázati lehetőségek. Ugyanakkor az alábbi táblázatokat tekintve megfigyelhető a pályázati aktivitás visszaesése, ami a hazai pályázatoknál a legszembetűnőbb. Elmondható, hogy az Innovációs Alap terhére alig jelentek meg új felhívások 2011-ben. Ezt csak részben ellensúlyozta, hogy az egyéb hazai forrásokra
36
A fejezet összeállításában Lakatos Irma és Oroszi Zoltán, a GMF munkatársai tevékenyen részt vettek.
55
meghirdetett új pályázatok eredményeként az idén szeptember végéig beadott/szerződött pályázatok száma már jelentősen meghaladja 2010-es év tényszámait ebben a kategóriában. A nemzetközi pályázatoknál a tavalyi eredmények időarányosan teljesültek. A 2011-es év második felétől jelentős mértékben érkeztek be a korábbi évekből elmaradt bevételek. Összességében elmondható, hogy most már a pályázati előlegek is a szerződésekben meghatározott időszakon belül érkeznek be. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség folyamatosan rendezi az elmaradásait. Az uniós pályázatok esetében az előleg beérkezése és a végteljesítés is szerződés szerint történik, bár a végelszámolás és a bevétel beérkezése között sokszor több mint egy év eltelik a több konzorciumi partner és a fokozott ellenőrzés miatt. A hazai pályázatoknál tapasztalható aktivitás visszaesésénél, új felhívások elmaradása szempontjából meghatározó, hogy 2011-ben átalakításra került a hazai pályázati intézményrendszer. Január 1-jével a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) felügyelete a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) került, a tárca az alap kezelőjeként pedig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ), míg közreműködő szervezetként a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt.-t jelölte ki. Tapasztalataink szerint a pályázati feladatok átadás-átvétele nagyon nehézkesen, gyakran az előzmények ismerete nélkül, a kialakult jó gyakorlatok mellőzésével történt. Az utóbbi években egyre kisebb arányt tesznek ki a KTIA terhére befolyt pályázati összegek. Míg ezen forrásból származó bevételek aránya 2009-ben 35% volt, addig 2011-ben I-III. negyedévben csupán 22%. Forrás
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.09.30.
OTKA
559 224
448 436
434 488
291 178
254 007
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap
924 659
2 596 291
1 517 651
1 019 900
1 047 833
2 194 871
2 828 714
2 344 811
2 528 737
3 418 631
Egyéb hazai és nemzetközi pályázat - ebből Nemzeti Kulturális Alap Összesen:
3 678 754
5 873 441
4 296 950
6 946
2 100
3 846 761
4 722 571
36. táblázat: Befolyt pályázati bevételek, 2007-2011. (EFt-ban)
Az idén csökkent – mind 2009-hez, mind 2010-hez viszonyítva – a beadott pályázatok száma, igaz a szerződéskötés fázisába jutott pályázatok száma idén már most több mint tavaly volt.
56
2007 2008. 2009. 2010. 2011.09.30 Beadott Szerződött Beadott Szerződött Beadott Szerződött Beadott Szerződött Beadott Szerződött db db db db db db db db db db Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), Új Széchenyi Terv (ÚSZT) pályázatok KEOP 8 2 KMOP 2 2 2 2 1 TÁMOP 1 0 5 1 13 5 4 12 11 4 Strukturális Alapok összesen: 1 0 5 1 21 7 6 16 13 5 Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) terhére kiírt pályázatok Jedlik Ányos- NKFP, TECH 31 13 33 5 32 5 25 0 Déry Miksa- EUREKA 2 0 5 2 1 0 2 1 Baross Gábor* 0 1 4 0 20 3 0 3 NAP 2 2 INNOTARS 8 2 0 Nemzeti Technológiai Program 36 15 121 50 Nemzeti Technológiai Platform 3 2 TÉT 34 24 33 30 47 27 35 6 12 K+F Munkaerő 3 2 0 1 BONUS-HU 9 9 5 1 NKTH-ANR 2 0 hELIos 2 0 1 1 Űrkutatás 6 1 ERC HU 1 1 MEC (Apponyi Albert) 7 2 7 7 14 8 5 2 KTIA összesen: 74 40 125 63 249 104 81 16 1 13 Egyéb hazai forrás terhére kiírt pályázatok OKM 34 22 10 6 10 9 3 3 OKA - Oktatásért Közalapítvány 11 2 25 21 Magyary Z.FKA 11 2 MTA 20 8 NSZFI 2 2 1 0 OTKA 87 29 131 35 76 31 66 19 65 17 NKA 14 9 12 9 6 7 10 5 12 8 Közbeszerzési 6 1 6 2 Egyéb 11 6 5 2 5 4 Egyéb hazai összesen: 152 67 161 54 93 47 106 33 127 58 Hazai összesen: 227 107 291 118 363 158 193 65 141 76 EU-s/nemzetközi pályázatok EU 6. KTF 0 4 EU 7. KTF 51 14 24 16 29 16 27 17 20 14 Egyéb EU-s/nemzetközi 3 3 23 20 46 30 36 9 29 4 EGT Norvég 7 0 Nemzetközi összesen: 61 21 47 36 75 46 63 26 49 18 288 128 338 154 438 204 256 91 190 94 Mindösszesen:
Nemzetközi pályázatok
Egyéb hazai forrás terhére kiírt pályázatok
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére kiírt pályázatok
Strukturális Alap terhére kiírt pályázatok
Pályázattípusok
37. táblázat: A BME pályázati aktivitása, 2007-2011.
A kutatóegyetemi pályázat tényleges teljesítése 15%-kal elmarad a teljes futamidőre vetített kalkulált időarányos teljesítéstől. Elmondható ugyanakkor az is, hogy a projekt kifejezetten jól áll a kiadások, bevételek tekintetében, ugyanis az eddigi összes kiadás 1,614 Mrd Ft volt, amellyel szemben már beérkezett 1,469 Mrd Ft bevétel áll. Bevételek Kiadások Kötelezettségvállalás Teljes költségvetés Futamidő Futamidőből eltelt időszak Kalkulált időarányos teljesítés (eltelt idő/futamidő) Tényleges teljesítés (Kiadás+kötelezettségvállalás)/teljes költségvetés
1 468 792 789 1 614 330 793 80 251 384 3 034 993 887 24 hónap 17 hónap 71% 56%
38. táblázat: Kutatóegyetemi pályázat időarányos teljesítése 2011. október 31-én
57
V.3. K+F CÉLÚ FORRÁSBEVONÁS ÉS FELHASZNÁLÁS Az alábbi statisztikákban alapvetően az elérhető pénzügyi adatokra támaszkodtunk. Az esetek többségében ezeket egészítettük ki – a tudományos kutatásra jellemző – naturális adatokkal. Ezt annak feltételezésével tettük, hogy a pénzforgalmi adatok ebben az esetben is döntő információhordozók, azaz az adott felsőoktatási intézmény K+F teljesítménye erősen összefügg kutatási bevételeinek (kiadásainak) volumenével, illetve belső eloszlásával. Ahogyan az alábbi táblázatokban látszik, a K+F tevékenységre felhasználható költségvetési forrás arányaiban az elmúlt 5 évben 2010-ben volt a legalacsonyabb, 21%. A nem csak arányaiban, hanem forintban is csökkenő támogatást némiképpen ellensúlyozta a zömében állami forrásból, vagy állami közvetítéssel célba juttatott, az intézmény által átvett pénzeszközök növekedése. Az intézmény K+F célú saját bevételei 2006 után ismét meghaladták a hallgatói juttatások nélkül számított költségvetési támogatás 50%-át. Ennek megfelelően a saját bevételből, illetve költségvetési támogatásból fedezett K+F célú kiadások aránya ismét meghaladta a 200%-ot. A K+F-re rendelkezésre álló forrásoknak rendre 85-92%-át fordítja az egyetem K+F tevékenységre, az ezen felüli rész kötelezettségvállalással terhelt maradványként fordul át következő évre. A fentiekhez tegyük hozzá, hogy a K+F bevételek és kiadások mérésével kapcsolatosan komoly nehézségekkel találjuk szemben magunkat, minthogy ezeket a kimutatásokat erősen befolyásolják a kapcsolódó adózási jogszabályok, ezek definíció-rendszere is. 2006. 2007. 2008. 15 234 864 16 557 047 17 390 544 K+F tevékenységre rendelkezésre álló forrás I. Költségvetési támogatás 3 407 428 3 190 209 3 276 478 - Intézményi költségvetésben megtervezett 2 789 454 2 661 732 2 881 927 támogatásból = doktorandusz képzés támogatása 243 750 227 100 271 200 = tudományos célú támogatás 2 527 682 2 434 632 2 610 727 = doktori iskolákban folytatott oktatói, kutatói 18 022 munka - OKM fejezeti kezelésű előirányzatból 37 400 21 800 23 500 biztosított K+F feladatra adott támogatásból = FKFP doktori iskola 37 400 21 800 23 500 = Könyvtártámogatás - Más fejezetből fejeztek közötti átcsoportosítás 580 574 506 677 371 051 útján K+F feladatra biztosított támogatásból = OTKA 580 574 506 677 371 051 II. K+F feladatra átvett pénzeszközök 5 035 885 2 963 106 3 003 608 - Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 3 642 520 964 084 1 225 054 - Egyéb (GVOP, EU6, IHM stb.) 1 303 279 1 898 425 739 685 - EU 987 228 - OTKA-NKTH Közös (Kutatási és Technológiai Innovációs Alap) - OTKA 90 086 100 597 51 641 III. Külső megrendelésre végzett K+F feladatra biztosított forrás 3 516 039 3 168 202 2 013 956 (vállalkozási tevékenység) Összesen 11 959 352 9 321 517 8 294 042 Összes állami támogatás
2009. 16 062 914
2010. 15 629 335
3 533 830
2 781 242
3 210 486
2 537 885
274 408 2 936 078
222 480 2 315 405
28 440 22 440 6 000 294 904
243 357
294 904 3 186 970 949 035 772 731 1 325 696
243 357 3 657 795 1 054 940 1 334 765 1 105 362
87 551
111 042
51 957
51 686
1 812 603
3 088 672
8 533 403
9 527 709
39. táblázat: K+F tevékenységre rendelkezésre álló forrás forráscsoportonként, 2006-2010. (EFt-ban)37
37
Az éves költségvetési beszámoló 7. melléklete alapján.
58
Megnevezés
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
Összes költségvetési támogatás - Ebből hallgatói juttatások Költségvetési támogatás hallgatói juttatások nélkül K+F+I tevékenységre rendelkezésre álló költségvetési támogatás K+F+I célú saját bevételek K+F+I tevékenységre rendelkezésre álló költségvetési támogatás / Költségvetési támogatás hallgatói juttatások és OEP bevétel nélkül K+F+I célú saját bevétel / Költségvetési támogatás hallgatói juttatások és OEP bevétel nélkül
15 234 864 2 226 994 13 007 870 3 407 428 8 551 924
16 557 047 2 329 634 14 227 413 3 190 209 6 131 308
17 390 544 2 515 150 14 875 394 3 276 478 5 017 564
16 062 914 2 495 341 13 567 573 3 533 830 4 999 573
15 629 335 2 545 925 13 083 410 2 781 242 6 746 467
26%
22%
22%
26%
21%
66%
43%
34%
37%
52%
40. táblázat: A BME K+F tevékenységre rendelkezésre álló költségvetési támogatás és saját bevétel, 2006-2010. (EFt-ban)
I. Költségvetési támogatás - Intézményi költségvetésben megtervezett támogatásból = doktorandusz képzés támogatása = tudományos célú támogatás = doktori iskolákban folytatott oktatói, kutatói munka - OKM fejezeti kezelésű előirányzatból biztosított K+F feladatra adott támogatásból = mesterdoktori pályázat = posztdoktori ösztöndíj = FKFP doktori iskola = OTDK = Könyvtártámogatás - Más fejezetből fejeztek közötti átcsoportosítás útján K+F feladatra biztosított támogatásból = OTKA = ESZCSM = NKÖM II. K+F feladatra átvett pénzeszközök - Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - Egyéb (GVOP, EU6, IHM stb.) (2) - EU - OTKA-NKTH Közös (Kutatási és Technológiai Innovációs Alap) - OTKA III. Külső megrendelésre végzett K+F feladatra biztosított forrás (vállalkozási tevékenység) Összesen (II.+III)/(I.)
2006. 3 130 882 2 785 772 243 750 2 527 682 14 340
2007. 2 936 912 2 661 732 227 100 2 434 632
2008. 3 087 946 2 881 927 271 200 2 610 727
2009. 3 361 505 3 210 486 274 408 2 936 078
2010. 2 613 309 2 537 885 222 480 2 315 405
11 476
7 090
2 649
6 972
0
11 476
7 090
2 649
4 012 2 960
333 634
268 090
203 370
144 047
75 424
333 634
268 090
203 370
144 047
75 424
3 550 279 2 380 295 1 111 409
2 504 859 781 248 1 671 967
2 528 124 861 037 720 276 917 172
2 191 386 584 664 515 400 1 035 911
2 555 859 806 564 954 781 726 285
27 526
39 634
58 575
51 644
29 639
27 885
28 595
3 516 039
3 168 202
2 013 956
1 812 603
3 088 672
10 197 200 226%
8 609 973 193%
7 630 026 147%
7 365 494 119%
8 257 840 216%
38
41. táblázat: K+F tevékenység forráscsoportonkénti kiadásai, 2006-2010. (EFt-ban)
Az alábbiakban 2009. és 2010. évi intézményi összehasonlító jellegű adatokat közlünk. A vizsgált kettő évben a támogatáselosztási rendszert érintő jelentős változások történtek, amelyek az intézményi sorrendek, valamint a számított fajlagosok változásiban is megmutatkoznak. Megjegyezzük, hogy az ÚMFT forrásaiból finanszírozott programok nem feltétlenül közvetlenül a kutatást, a kutatási infrastruktúrát támogatták (esetenként nem is az intézményt, hanem annak leányvállalatát), nagyságrendjük miatt ugyanakkor feltétlen jelentős tényezők az intézményfinanszírozásban. Különös tekintettel arra, hogy a vizsgált időszakban az (állami) intézmények szabadon csoportosíthattak át előirányzataik között, e források mindenképpen hatást gyakoroltak az intézményen belüli kutatásfinanszírozási rendszerre is.
38
Az éves költségvetési beszámoló 7. melléklete alapján.
59
33. ábra: Az egyes intézmények részesedése a KTA által 2009-ben és 2010-ben felsőoktatási intézmények részére megítélt, min. 5 M Ft értékű támogatásból (E Ft)
39
34. ábra: 1 oktatóra és kutatóra eső KTA-ból 2009-ben és 2010-ben elnyert támogatás, a min. 5 M Ft támogatású projektekből (E Ft-ban)
39
Az 1 oktató és kutatóra eső fajlagos adatokhoz a létszámok kalkulációja a NEFMI által rendelkezésre bocsájtott adatok alapján az alábbiak szerint történt: teljes állású oktatók + teljes állású kutatók + teljes állásúra átszámított oktatók + teljes állásúra átszámított kutatók. Miután a NEFMI felsőoktatási statisztikájában az oktatókba beszámításra kerülnek a tanárok és az egyéb oktatók is, akik a k+f jellegű források bevonásában nem, vagy elhanyagolható mértékben aktívak, ezért az előzőekben definiált összegből a teljes állású nyelvtanárok, a teljes állású kollégiumi tanárok, a teljes állású testnevelő tanárok és a teljes állású egyéb oktatók levonásra kerültek. Azokban a későbbi grafikonokon személtetett
60
35. ábra: Az egyes intézmények részesedése az OTKA által 2009-ben és 2010-ben felsőoktatási intézmények részére megítélt, min. 5 M Ft értékű támogatásból (E Ft)
36. ábra: 1 oktatóra és kutatóra eső OTKA-ból 2009-ben és 2010-ben elnyert támogatás, a min. 5 M Ft támogatású projektekből (E Ft-ban)
esetben, amikor kettő év átlagos teljesítménye kerül megjelenítésre, a létszámok a 2009. és 2010. évi létszámok átlagai. A 2009. évi teljes állásúra átszámított kutatók létszáma – adathiány miatt – a 2010. évi létszámból került becslésre, olyan módon, hogy a 2010. évi teljes állásúra átszámított létszám került megszorzásra a 2009. és a 2010. évi részmunkaidős kutatók arányával.
61
Felsőoktatási intézmény Szegedi Tudományegyetem Debreceni Egyetem Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Miskolci Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Eszterházy Károly Főiskola Pannon Egyetem Kecskeméti Főiskola Dunaújvárosi Főiskola Semmelweis Egyetem Kaposvári Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyíregyházi Főiskola Budapesti Gazdasági Főiskola Szent István Egyetem Károly Róbert Főiskola Szolnoki Főiskola Pázmány Péter Katolikus Egyetem Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Kodolányi János Főiskola Eötvös József Főiskola Óbudai Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Magyar Képzőművészeti Egyetem Zsigmond Király Főiskola Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Gábor Dénes Főiskola Tomori Pál Főiskola Színház-és Filmművészeti Egyetem Összesen Támogatott projektek száma Átlagos projektméret
Elnyert támogatás 2009-ben és 2010-ben GOP
1 000 000 800 000
1 800 000 2 900 000
TÁMOP 7 239 703 7 803 659 2 182 458 4 936 493 3 767 874 3 391 948 2 071 985 2 081 121 1 479 295 966 927 3 726 882 312 026 2 695 540 2 376 265 2 227 752 877 782 612 649 859 899 776 234 523 425 335 788 211 731 196 628 167 179 158 297 140 604 85 535 83 398 70 932 65 191 57 684 24 023 52 506 907 248 211 721
TIOP 18 853 880 15 673 244 18 865 300 7 444 233 7 585 210 4 687 213 5 044 717 4 183 072 3 801 005 3 981 474 2 934 590
697 361 597 000 2 509 9 980
19 074
94 379 862 41 2 301 948
Támogatott Átlagos Összesen projektek száma projektméret 26 093 583 29 899 779 23 476 903 34 690 497 21 047 758 24 876 990 12 380 726 14 884 338 12 353 084 14 882 363 8 879 161 17 522 304 7 116 702 19 374 563 6 264 193 11 569 472 5 280 300 10 528 030 4 948 401 8 618 550 3 726 882 14 266 206 3 246 616 8 405 827 2 695 540 11 245 049 2 376 265 9 264 029 2 227 752 13 171 366 1 575 143 9 175 016 1 209 649 4 302 412 862 408 10 86 241 786 214 5 157 243 523 425 3 174 475 335 788 3 111 929 211 731 1 211 731 196 628 2 98 314 186 253 3 62 084 158 297 3 52 766 140 604 3 46 868 85 535 3 28 512 83 398 1 83 398 70 932 2 35 466 65 191 2 32 596 57 684 1 57 684 24 023 1 24 023 148 686 769 291 510 951 291 510 951
42. táblázat: Az egyes intézmények által 2009-ben és 2010-ben elnyert GOP, TÁMOP és TIOP forrás (E Ft-ban)
37. ábra: 1 oktatóra és kutatóra jutó GOP, TÁMOP és TIOP forrás 2009-ben és 2010-ben átlagosan (E Ft-ban)
62
38. ábra: A K+F tevékenység 1 oktatóra és kutatóra jutó 2009. és 2010. évi átlagos forrása és kiadása (E Ft-ban)
Az alábbi két táblázattal szeretnénk bemutatni azt, hogy a felsőoktatási intézmények bejelentett szabadalmainak és egyéb oltalmi formáinak száma nem jó mutatószám az intézmények K+F teljesítményének összehasonlítására. Minden bizonnyal a BME oktatóinak, kutatóinak valós tudományos teljesítményét nem tükrözi hűen a 2009-ben és 2010-ben bejelentett szabadalmak száma. Valószínűsíthető, hogy vállalati együttműködés keretében, a vállalkozás által bejelentett, egyetemi közreműködéssel létrejövő szabadalmak száma ennél jóval magasabb. Felsőoktatási intézmény Eötvös Loránd Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Debreceni Egyetem Semmelweis Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Pannon Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kecskeméti Főiskola Összesen
2009.
2010.
7 6 5 4 3 3 1 1 1 1
1 2 2
32
1 1 1 1
1 10
40
Forrás: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
43. táblázat: A felsőoktatási intézmények által bejelentett szabadalmak száma
40
A hivatal honlapjának elektronikus keresőrendszerében egyéni szűrés a „főiskola”, az „egyetem”, valamint az egyes intézményekre, mint kulcsszavakra az összes oltalmi formában a bejelentés napjára.
63
Felsőoktatási intézmény Kodolányi János Főiskola Közép-európai Egyetem Debreceni Egyetem Semmelweis Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Károly Róbert Főiskola Összesen
2009.
2010.
1 1 1
1 7
1 3 7
1 9
Forrás: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
44. táblázat: A felsőoktatási intézmények által bejelentett egyéb oltalmi formák
39. ábra: 1 oktatóra és kutatóra jutó publikációk 2009-ben és 2010-ben átlagosan
64
40. ábra: Magyar felsőoktatási intézmények az EU 6. és EU 7. kutatásfejlesztési programjaiban 2009-ben és 2010-ben41
41
Forrás: CORDIS, egyéni szűrés az egyes intézmények magyar és angol nyelvű elnevezéseire, mint kulcsszavakra.
65
41. ábra: 1 oktatóra és kutatóra jutó, az EU 7. kutatásfejlesztési programjaiban elnyert támogatás 2009-ben és 2010-ben átlagosan (E Ft-ban)
V.4. IPARI KAPCSOLATOK Az egyetem és vállalati partnerek kapcsolatát leíró jellemzők ismerete különösen fontos akkor, amikor az FTV és az ÁHT várható módosításával saját bevételeink jelentős része veszélybe kerül. 2010-ben saját bevételeinek 5%-a származott szakképzési hozzájárulásból, 9%-a innovációs járulék terhére megrendelt kutatásból, 14%-a pedig vállalkozási tevékenységből. Az alábbi ábrán jól látható, hogy amennyiben kifejezetten csak a K+F-re rendelkezésre álló forrásokat tekintjük, 2010-ben már 44%-ot tett ki az ipari források aránya, köszönhetően az átalakuló, és átmenetileg korlátozottan működő pályázati támogatási rendszernek (lásd az előző alfejezetben).
66
42. ábra: K+F tevékenységre rendelkezésre álló forrás nem normatív költségvetési támogatásból
A 2010-ben és 2011. I-III. negyedévben kötött kutatási és innovációs szerződések megoszlásáról elmondható, hogy az egyetem megrendeléseit döntő többségében a legfeljebb 5 M Ft értékű megrendelések teszik ki, ugyanakkor a legtöbb árbevétel a 10-25, valamint az 5-10 M Ft összegű megrendelésekből származik.
43. ábra: 2010-ben és 2011-ben kötött kutatási (innovációs)- és vállalkozási szerződések megoszlása a szerződés összege szerint
Megjegyezzük, hogy a fentieken túlmenően megkezdődött a partnerek régió és cégméret szerinti kategorizálása.
67
VI. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÉS TEVÉKENYSÉG42 Újdonság, hogy most először, az idei kontrolling jelentésben kerülnek bemutatásra az egyetem nemzetközi tevékenységének legfontosabb mutatói. A külföldi hallgatók, a „küldő” országok, a hallgatói és oktatói mobilitás mellett, számba vesszük az idegennyelvű képzés mennyiségének változását és a nemzetközi forrásból származó bevételeket is.
VI.1. KÜLFÖLDI HALLGATÓK LÉTSZÁMA ÉS ARÁNYA Az októberi létszámstatisztikák alapján elmondható, hogy az összes külföldi hallgató létszáma az elmúlt négy évben 6,6%-kal (68 fővel) csökkent. A külföldi hallgatók részaránya 4%, amely az országos átlag (4,8%) és az európai átlag (7,5%) alatti. Megjegyezzük, hogy a létszámstatisztikába bekerültek azok is, akik részképzés keretében csak néhány hétre, hónapra érkeztek a BME-re, de az adatfelvétel időpontjában éppen az egyetemen voltak. 2008. Főiskolai képzés Egyetemi képzés Osztatlan képzés BSc MSc Szakirányú továbbképzés PhD, DLA Összes külföldi hallgató Hallgatók száma összesen Külföldi hallgató/összes hallgató ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK
7 277 8 649 50 6 35 1032 23 068 4,47%
2009.
2010.
2011.
180 9 695 86 15 31 1016 23 219 4,38%
1 95 98 621 157 20 29 1 021 23 655 4,32%
2 39 131 596 152 17 27 964 24 000 4,02%
141 136 220 55 272 32 142 23
132 143 203 56 248 28 130 24
A korábbi évek kari adatait csak jelentős időráfordítással lehetett volna előállítani. Ettől eltekintettünk.
45. táblázat: Külföldi hallgatók létszáma és aránya
Az alábbi táblázatban az adott évben legalább 10 hallgatót küldő országokat soroltuk fel. Ezek alapján elmondható, hogy a határon túli magyarokat (is) nagy számban küldő országoktól eltekintve Irán, Ciprus, Franciaország, Spanyolország, Amerikai Egyesült Államok, Vietnám, Törökország, Nigéria, Németország, Görögország és Portugália azok az országok, amelyekből átlagosan legalább 15 fő tanult évente a Műegyetemen az elmúlt négy évben.
42
A fejezet összeállításában tevékenyen részt vett a KTH részéről Kissné Terczy Beáta, Tóthné Varga Ágnes, továbbá a Nemzetközi-Tudományos Csoport és az Erasmus és Csereprogramok Irodája munkatársai, a GMF GO részéről pedig Tóth Péter és Lakatos Irma.
68
2008. október 118 139 90 37 39 44 27 36 29 110 27 42 48 24 12 10 11 15 12 13 10 35 6 0
Szlovákia Irán Románia Franciaország Amerikai Egyesült Államok Spanyolország Szerbia Ukrajna Törökország Ciprus Németország Nigéria Vietnám Görögország Portugália Olaszország Mongólia Oroszország Kína Finnország Kamerun Horvátország Montenegró Brazília
2009. október 121 166 100 41 44 40 27 40 38 80 25 37 40 25 19 9 9 8 6 16 6 24 5 10
2010. október 125 152 110 57 44 46 40 42 45 58 27 37 38 29 20 11 8 6 6 9 6 1 15 7
2011. október 133 120 109 57 49 48 48 45 42 39 37 34 33 25 20 10 9 9 7 4 3 2 0 0
46. táblázat: A legtöbb külföldi hallgatót küldő országok a 2008-2011 időszakban
VI.2. MOBILITÁSI PROGRAMOK, KIUTAZÓ HALLGATÓK ÉS OKTATÓK A 2007/2008. tavasz – 2010/2011. tavasz időszakot vizsgálva elmondható, hogy amíg a kiutazó hallgatók száma 30%-kal nőtt, addig a kiutazó oktatók száma 28%-kal esett vissza. Kiutazó hallgatók Erasmus Tanulmányi Mobilitás CEEPUS II. Részképzés (TU Wien) Összes kiutazó hallgató Ebből karonként ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK
2007/2008. tavasz + 2008/2009. ősz 164 2 10 176
2008/2009. tavasz + 2009/2010. ősz 194 4 10 208
2009/2010. tavasz + 2010/2011. ősz 216 5 10 231
2010/2011. tavasz 122 3 5 130
19 28 46 13 26 6 35 3
13 34 59 17 31 7 43 4
26 33 40 11 39 9 69 4
9 18 34 14 23 4 27 1
47. táblázat: Kiutazó hallgatók száma a KTH által menedzselt programokban
69
Kiutazó oktatók Erasmus Tanulmányi Mobilitás CEEPUS II. Összes kiutazó oktató Ebből karonként ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK
2007/2008. tavasz + 2008/2009. ősz 34 2 36
2008/2009. tavasz + 2009/2010. ősz 31 1 32
2009/2010. tavasz + 2010/2011. ősz 26 2 28
2010/2011. tavasz 18 2 20
3 3 2 3 3 2 4 1
3 3 1 2 3 2 2 0
2 2 1 3 3 1 2 1
4 1 2 3 4 2 3 1
48. táblázat: Kiutazó oktatók száma a KTH által menedzselt programokban
VI.3. IDEGEN NYELVŰ HALLGATÓ X KREDIT TELJESÍTMÉNY Az egyetem angol nyelvű képzéseiben részt vevők által felvett kreditek féléves száma 2007-ről 2010-re 22,7%-kal, 20,4-ről 25-re nőtt, miközben a hallgatók létszáma 11,5%-kal csökkent. A magyar nyelvű képzésekben az elmúlt négy évben egyre több olyan kreditet vettek fel a hallgatók, ahol idegen nyelven folyik az oktatás. A felvett kreditek száma megduplázódott, míg a legalább egy tárgyat idegen nyelven hallgatók száma 2,5-szeresére nőtt, így az általuk átlagosan felvett kredit némiképpen csökkent. 2007.
2008.
2009.
2010.
2010/11/2
Angol nyelvű képzésben felvett kreditek száma Angol nyelvű képzésben részt vevő hallgatók átlagos száma Egy hallgató által átlagosan felvett kreditek száma
12728 624 20
14074 638 22
14671 565 26
13813 552 25
13093 450 29
Magyar nyelvű képzésben felvett kreditek száma* Magyar nyelvű képzésben részt vevő hallgatók száma** Egy hallgató által átlagosan felvett kreditek száma
2790 306 9
4163 519 8
4685 647 7
5780 753 8
7298 808 9
* Kiszűrésre kerültek a nyelvi tárgyak. ** Legalább egy idegen nyelven oktatott tárgyat hallgatott a félévben a hallgató.
49. táblázat: Idegen nyelvű hallgató x kredit teljesítmény az adott év egy félévében átlagosan
VI.4. ANGOL NYELVŰ KÉPZÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK Az angol nyelvű képzés bevételeinek kezelése 2011-ben megváltozott, a karok saját bevételeiket közvetlenül kari témaszámokra43 kapják, a rezsitérítésről egyénileg rendelkeznek, a beoktatásokat egymás között számolják el. Az angol nyelvű képzés bevételei (a 2009. II. félévében megszűnő Pre-Engineering képzés bevételeit nem számítva) 2007 óta nominálértéken 7%-kal nőttek, ugyanakkor reálértelemben 8%-kal csökkentek. Ezt összevetve az angol nyelvű hallgatók által felvett kreditekkel, amelyek száma hallgatónként átlagosan 22,7%-kal nőtt, javasolt, hogy a karok vizsgálják felül árképzésüket.
43
Karonként kettő-kettő témaszám került kialakításra, az egyik az alapképzés, a másik a mester és Phd képzésben résztvevők képzési díjának fogadására szolgál.
70
Megjegyezzük, hogy nem került a karok részére átadásra 2009-ben vagy korábban érkezett azonosítatlan bevétel 10,8 M Ft, 2010-ben érkezett bevétel 15,9 M Ft, valamint 2011-ben érkezett 18,7 M Ft összegben. Ennek oka, hogy a díjat megfizetők a képzést (évek óta) nem kezdték meg, illetve 2011. évi bevételek esetén a bevételt megillető kar még nem került beazonosításra. 2011-ben a KTH jelentkezési díjakból származó háromnegyed éves bevétele 4,6 M Ft-ot tett ki. Kar ÉMK ÉPK GPK VBK KSK VIK Összesen (csak a képzést gondozó karok) Összesen (Preengeneering nélkül) TTK GTK Mindösszesen (8 kar 2009-ig Preengeneering képzéssel együtt):
2007.
2008.
2009.*
2010.
2011. I-IX.
104 146 095 181 124 958 72 299 853 29 611 719 7 042 554 158 673 712
101 481 706 184 918 760 78 118 294 24 149 544 5 052 931 146 545 149
103 926 071 202 119 841 84 289 088 31 082 128 3 135 282 138 950 432
93 367 554 215 234 073 89 872 586 34 881 230 7 167 707 121 216 661
87 202 346 178 814 577 79 157 004 27 860 106 4 414 214 107 511 408
552 898 891
540 266 384
563 502 842
561 739 811
484 959 655
525 922 954
508 904 105
548 156 970
561 739 811
484 959 655
19 482 400 4 119 600
19 778 105 6 594 240
17 736 421 1 148 517
0 0
0 0
576 500 891
566 638 730
582 387 780
561 739 811
484 959 655
* 2009. II. félévtől a Preengeneering képzés megszűnt.
50. táblázat: Az angol nyelvű képzés KTH-NCS által gondozott bevételei az 5% rezsitérítés megfizetése, valamint az átoktatások elszámolása előtt, ICEPE és UNH képzések nélkül
44. ábra: Az angol nyelvű képzés KTH-NCS által gondozott bevételeinek alakulása az 5% rezsitérítés megfizetése, valamint az átoktatások elszámolása előtt, ICEPE, a UNH és a Preengeneering képzés bevételi nélkül, a bevételt elsődlegesen fogadó karokon
71
VI.5. NEMZETKÖZI PÁLYÁZATOK Valamely nemzetközi forrás elnyerésére beadott egyetemi pályázatoknak átlagosan a 60%-a részesül támogatásból, míg ugyanez a hazai pályázatok esetén átlagosan 40%.
Pályázattípusok KEOP KMOP TÁMOP Strukturális Alapok összesen EU 7. KTF Egyéb EU-s/nemzetközi Nemzetközi pályázatok összesen Mindösszesen
Beadott db
2008. Szerződött db
Beadott db
2009. Szerződött db
Beadott db
8
2010. Szerződött db
2011.09.30 Beadott Szerződött db db
2 4
2 2 12
2 11
1 4
5
1
13
2 5
5
1
21
7
6
16
13
5
24 23
16 20
29 46
16 30
27 36
17 9
20 29
14 4
47
36
75
46
63
26
49
18
52
37
96
53
69
42
62
23
51. táblázat: A BME nemzetközi forrásból származó támogatás elnyerése céljából beadott és szerződött pályázatai
VI.6. NEMZETKÖZI FORRÁSBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK Most első alkalommal vesszük számba az egyetem nemzetközi forrásból származó bevételeit, amelyeket négy csoportba osztottunk. 2007 és 2010 között 13%-kal nőtt a nemzetközi forrásból származó bevételek nagysága, ezzel párhuzamosan 9,5%-ról 10,4%-ra nőtt az egyetem nemzetközi forrásból származó bevételeinek aránya. Megnevezés Idegen nyelven folyó képzés tandíjbevétele K+F és vállalkozási tevékenység bevétele Nemzetközi szervezetekhez beadott pályázatokból származó bevételek Nemzetközi forrást tartalmazó hazai pályázatokból származó bevételek (strukturális alapok, operatív programok) Összes nemzetközi bevétel Összes támogatás és saját bevétel csökkentve a hallgatói előirányzattal Nemzetközi forrásból származó bevételek aránya
2007.
2008.
2009.
2010.
602 837 102 935
617 305 133 358
604 737 154 477
571 385 107 847
2011. I.IX. 498 291 76 101
1 250 655
1 328 106
1 388 034
1 143 240
973 742
516 099
584 798
294 985
981 817
513 724
2 472 526
2 663 567
2 442 233
2 804 289
2 061 858
25 932 638
29 307 010
27 007 042
26 883 282
9,5%
9,1%
9,0%
10,4%
52. táblázat: Nemzetközi forrásból származó bevételek 2007-2011. (E Ft-ban)
Karonként vizsgálva a nemzetközi bevételeket elmondható, hogy az ÉPK és a VIK az összes saját bevételben mért részarányához képest a nemzetközi bevételekből való részesedését tekintve jelentősen felülreprezentált, míg a GTK és a KSK jelentősen alulreprezentált. Az alábbi ábrán csak a 2011. évi részarányokat tűntettük fel, a GTK-hoz számítva a Nyelvi Intézetet és a Testnevelési Központot, a TTK-hoz számítva a Nukleáris Technikai Intézetet. A kutatóegyetemi saját bevételek a karok által elfogadott, a projekt súlyából való részesedési arányszámok szerint kerültek felosztásra. 72
45. ábra: A karok részesedése a saját bevételekből és a nemzetközi bevételekből, 2010-2011.
73
VII. KARI ALRENDSZER KIEMELT GAZDÁLKODÁSI FOLYAMATAI
44
Ebben a fejezetben a karok 2005-2011. időszaki gazdálkodását jellemző legfontosabb költségvetési adatok tekinthetők át. Azért ezt az időszakot fogjuk át, mert 2005. és 2011. között fő elemeiben már változatlan költségvetési szabályrendszer szerint gazdálkodhattak a karok. Megjegyezzük, hogy a legtöbb évre sikerült az év végén korrigált adatokat felgöngyölítenünk, de kisebb pontatlanságok azért lehetnek az adatok mögött (pl. későbbi tanterem elszámolások pontosításai). Fakadhatnak zavarok abból is, hogy az időközbeni kisebb-nagyobb szervezeti változásoknak is van némi hatása (ezek közül a leglényegesebb talán a Kognitív Tudományok Tanszék GTK-TTK mozgása, amelynek hatását hozzávetőlegesen korrigáltunk). A külső szemlélő által önmagukban nehezen értékelhető mutatószámok (támogatás, bevétel, csillapítás, maradvány) mögött nyilvánvalóan a kari oktatási, kutatási, gazdálkodási folyamatokban bekövetkezett változások húzódnak meg. Ezeket a korábbi fejezetekben már részletesen tárgyaltuk.
VII.1. KARI KÖLTSÉGVETÉSI ÉS SAJÁT BEVÉTELEK, VALAMINT MARADVÁNYOK Előbb a különböző megközelítésű kari bevételi idősorokat tekintjük át.
46. ábra: A karok (csillapított45) költségvetési támogatásának változása
44
A fejezetben foglaltakat a Vezetői Értekezlet tagjai 2011. május elején már megismerhették. A maradványokkal kiegészített adatokat most széles körben ismertetjük. 45 A költségvetés csillapítási szabályai – változatlan szabályrendszer mellett – röviden a következők: • Amennyiben egy kar karok közötti oktatási arányszáma („Normatívával súlyozott állami hallgatók száma” mutató) az előző évihez képest 5%-nál nagyobb mértékben csökken, vagy 8%-nál nagyobb mértékben nő, akkor az eltérést a megadott szintek közé kell csökkenteni. • A tárgyévi kari költségvetési támogatási összeget az előző évi értékhez 95–105% között kell tartani.
74
A tényleges „jólét” alakulását talán jobban mutatja a járulékcsökkentés és a kutatóegyetemi támogatás egyharmadának hatásaival korrigált – így becsült, kalkulált – alábbi adatsor.
47. ábra: A karok (csillapított) költségvetési támogatásának változása, a járulékcsökkentés és a kutatóegyetemi támogatás egyharmadának hatásaival
Az egyik legfontosabb adatsor a kari költségvetési bevételek (azaz az általános és a létesítményköltségek levonása előtti helyzetek) alakulását mutatja. Amennyiben a saját bevételeket nem tekintjük, ez mutatja leginkább a kari „méretek” változását. (Megjegyezve persze, hogy önmagában a méretváltozás nem sok mindent jelent, hiszen ezzel párhuzamosan változhat a személyi állomány és a létesítmény is. A méret alakulása továbbá a minőséggel, a „jósággal” sem feltétlenül függ össze.)
48. ábra: A karok (csillapítás nélküli) költségvetési bevételének változása
Az alábbi ábrán olyan végeredmények alakulását láthatjuk, amelyekből kiszűrtük a csillapítások hatásait (az oktatási pontoknál és a végeredménynél). Kifejezetten érdekes a fenti első táblázat ezzel való összevetése. (A VBK pl. a csillapításokkal együtt tekintettnél a legnagyobb mértékben
75
csökkenő, itt pedig a leginkább növekvő.) Egy-egy kar költségvetési támogatásának valós alakulását, annak trendjét és a tényleges változási mértékeket leginkább itt láthatjuk.
49. ábra: A karok (csillapítás nélküli) költségvetési támogatásának változása
Az alábbi táblázatban az látszik, hogy az elmúlt évek során miként alakultak a különböző csillapítások. Az utolsó sorban jelzett szórás csökkenése azt mutatja, hogy 2011-re már normalizálódni látszanak az ilyen jellegű pénzmozgások.
ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK Szórás
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
Összesen
-30 252 518 3 744 714 -28 560 582 214 204 700 -56 062 537 -1 238 419 -83 851 600 -17 983 758 91 126 009
-31 957 261 -18 076 866 -23 583 477 99 420 142 45 545 627 -8 040 757 -25 899 607 -37 407 801 47 805 821
-8 463 591 -8 748 819 -26 087 733 104 181 605 17 304 415 14 046 340 -73 402 735 -18 829 483 50 598 990
1 976 903 -35 430 621 11 998 056 44 626 618 85 601 905 44 255 992 -105 644 665 -47 384 188 61 046 892
8 533 461 -33 084 127 4 610 166 -40 826 790 53 147 873 56 188 303 -53 403 068 4 834 181 40 905 010
-60 163 006 -91 595 719 -61 623 569 421 606 275 145 537 284 105 211 460 -342 201 676 -116 771 049
53. táblázat: Csillapítások változása (Ft-ban)
Egy-egy kart tekintve sokkal tanulságosabb a csillapítások teljes támogatáshoz való viszonyának alakulása. Itt a nulla % alatti értékek befizetői helyzetet mutatnak, a pozitív számok támogatott helyzetet. Másként közelítve: a negatív zónában lévők a következő évet, éveket tekintve némi tartalékkal rendelkeznek, míg a pozitív zónában lévők esetén támogatásuk további csökkenése várható.
76
50. ábra: Csillapítások kari költségvetési támogatáshoz viszonyított arányának alakulása
A saját bevételekkel és a maradványokkal kapcsolatban megjegyezzük, hogy kezelésük, számbavételük az évek során korszerűsödött. Elég csak például arra gondolni, hogy az idegennyelvű képzés több száz millió forintos bevétele a korábbi években saját bevételként a KTHnál jelent meg, gazdálkodási rendszerünkből visszamenőlegesen kiolvasva ma is a KTH saját bevételét növeli. A beazonosított tételek a karokra utólagos karok közötti elszámolás „csak” keretátadásként kerültek. A különeljárási és vizsgaismétlési díjak a rendszerből kiolvasva a karok bevételét növelik, holott automatikusan a Likviditási és tartalékalapba folynak be. Az ehhez hasonló tételeket a korábbi évek költségvetésiben kézzel kellet korrigálnunk, és ezek a 2010. évet megelőzően nem is történtek meg maradéktalanul. Ezzel összefüggésben ezen tevékenységek, szervezetek (pl. IMSZB) maradványa is rossz helyen, nem a kari alrendszerben látszott a kézi korrekciót megelőzően. Elmondható, hogy ma ezek a saját bevételek és maradványok már rutinszerűen sorolódnak a helyükre. Éppen ezért az alábbi ábrán látható, 2010-et megelőző évek saját bevételi és maradvány adatai csak közel pontosak, 1-2%-kal alulmúlják a tényleges bevételt, de a nagyságrendet, a trendet bizonyára így is jól mutatják.
51. ábra: Kari saját bevételek változása46
46
A 2010. évi egyes kari adatokhoz a 2011. évi költségvetésben közreadott számokkal ellentétben hozzászámítottuk a kutatóegyetemi bevétel karra eső részét (a kari költések arányában), valamint az IMSZB saját bevételét (a többi kari saját bevétel arányában).
77
Az alábbi ábrán az adott éves kari költségvetési bevételt (ami jórészt az előző éves teljesítményen alapul) adtuk össze az előző éves saját bevétellel. Más szemszögből ezek az adatok mutatják igazán egy kar tevékenysége volumenének alakulását.
52. ábra: A karok összes bevételének (tárgyévi költségvetési + előző éves saját) változása
Az alábbi ábrán az követhető végig, hogy melyik karnál miként alakult saját bevételeinek összes bevételekhez viszonyított aránya. (A saját bevételek alatt itt is a tárgyévet megelőző év saját bevételeit értjük.)
53. ábra: A kari saját bevételek változása az összes bevétel arányában
78
ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK Összesen
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
727 621 574 220 239 645 712 696 2 659 133 669 750 1 186 721 261 856 7 031 642
875 242 395 940 308 430 656 292 2 207 641 390 378 1 336 950 323 350 6 494 224
876 128 565 088 268 189 930 983 3 066 173 444 895 1 478 915 311 371 7 941 742
837 490 548 721 410 743 858 471 2 771 767 414 546 1 561 880 373 202 7 776 820
697 196 712 639 413 758 803 915 2 604 746 340 628 961 319 525 865 7 060 065
54. táblázat: A karok (megelőlegezés nélküli) év végi maradványainak alakulása 1. (E Ft-ban)
54. ábra: A karok (megelőlegezés nélküli) év végi maradványainak alakulása 2.
VII.2. KARI LÉTESÍTMÉNYHASZNÁLAT VII.2.a. KARI TERÜLETEK NAGYSÁGÁNAK 2006-2011. ÉVI VÁLTOZÁSA Egy évvel korábban az egyetemi költségvetés logikájának megfelelő módon bemutatásra került az egyes karok létesítményköltségeinek alakulása is. Miután 5-6 éves időtávban bekövetkezett változások központi magyarázata meglehetősen nehéz, most is csak megemlítjük azokat a legfontosabb változásokat, amelyek figyelembe vétele elengedhetetlen az árnyaltabb következtetésekhez. Javasoljuk az idősorok kari-tanszéki szintű részletes vizsgálatát, az ok-okozati összefüggések helyi szintű magyarázatát. A létesítményköltségek közé soroljuk a terület- és a tanteremhasználat változását, beleértve a 20072009. időszakban meglévő nagyelőadós oktatás bevételei egy részének elvonását is. A változások magyarázhatóságához célszerű figyelembe venni, hogy:
79
•
•
• • •
•
Az összeállításra került adatsorok nem tartalmazzák a 2005. évi adatokat, ugyanis a különböző visszavezetésekhez, egységesítésekhez nem álltak rendelkezésünkre a 2005. évi alapfájlok. A területhasználat és tanteremhasználat esetén 2005-2006-ban az algoritmus a többletterület (terem) használatát „büntette”47, annak költségét fizettette meg a karokkal, 2007-2008-ban a költségek allokációja a használat terület arányában történt. 2009-ben a területhasználat elszámolása olyan módon finomodott, hogy a használt egyenértékes területnagyság mellett (90%-ban) 10%-ban a költségallokáció alapját a „saját kari”; a „kari tanított”, illetve a „kari normákkal súlyozott” hallgatók átlagai adták. 2010-ben kikerült a költségallokációból a nagyelőadós oktatás figyelembe vétele, viszont megjelent az ún. közterületekre eső létesítményköltségek létszám alapján történő allokációja is, amely során az oktatói létszám és a hallgatók egyenértékes és normatívával súlyozott létszáma is figyelembe vételre került. (Ennek számítása egyébként 2011-ben is változott.) Az egyenértékes m2-ek számításához, 2005-től szinte folyamatosan változott, pontosodott az egyes kategóriák meghatározása, az azokba való besorolás logikája is.48 Az LGR-ben még mindig kerülnek feltárásra olyan hibák, hogy egyes területek a valós nagyságuktól eltérő méretben vagy egyáltalán nem szerepelnek.49 A tanteremhasználat esetén már 2005-2006-ban kimunkálása kerültek a kiscsoportos oktatás indirekt támogatásának elemei, azonban más volt a nagyelőadós oktatás büntetésének mértéke.50 Továbbá 2009-ben a kiscsoportos támogatás „algoritmushelye” némileg változott, átkerült a bevétel oldalra, lényegében az oktatási pontok oszlop eredményét korrigálta, 51 majd 2010-ben kikerült a létesítményköltségek allokációs mechanizmusából. Bonyolította a helyzetet, hogy 2007-ben a korábbi központi tanteremkontingenst a karok részben privatizálták, majd 2007 őszétől további privatizációk történtek. Az érvényes központi tanterem kontingenst a központi tantermek elosztásáról szóló 7/2011. (VI. 06.) számú Rektori utasítás tartalmazza
A vizsgált hat év során a kari összterület nagysága két alkalommal növekedett jelentősen, melyek összesített hatása 8%. Ennek oka egyrészt a központi tantermek 2007-2008. évi „privatizációja” (ekkor kb. 4000 m2-nyi terem került a karokhoz), valamint a Q épület belépése (ekkor 10400 m2-rel nőtt a GTK és VIK együttes területe). Utóbbi esetben a karok által elhagyott területek és az új területek eredőjeképpen láthatunk a táblázatban ennél jóval kisebb növekedést (3500 egyenértékes m2).
47
A terület többlet/hiány alatt az egyenértékes területekben való részesedés költségvetési bevételekben való részesedéshez képes számított többletét/hiányát értettük. A terem többlet/hiány alatt a teremhasználatból való részesedés az oktatási terhelésben való részesedéshez képest számított többletét/hiányát értettük. 48 2005-2006-ban 0,5 - 1 - 2 faktorokat használtunk, 2007-2008-ban 0,6 – 1 – 1,6, 2009-ben 0,25-0,7-1-1,6, míg 20102011-ben 0,2-0,7-1-1,6. 49 Ehhez tudni kell, hogy az LGR ősfeltöltése úgy történt, hogy a szervezeti egységek vallották be a területeiket. Mivel a területeknek akkor még „nem volt ára” ez kihatott az adatok pontosságára is. A korrigálás folyamatos. 50 2005-2006-ban a befogadóképesség helyett az (1+befogadóképesség)/100 értékkel kerültek beszorzásra az egyes termek foglaltsági adatai, míg 2007-2008-ban már egy ennél bonyolultabb függvényt használtunk. 150 férőhelynél kisebb termek esetén a teremmérettel, a legalább 150 férőhelyes termek esetén 200 férőhelynél kisebb vagy azzal egyenlő termek esetén 150 +
(méret − 150 − (− 20))2 30 2
200 férőhelynél nagyobb termek esetén 150 + 51
(200 − 150 − (− 20)) 30
+ 5 ⋅ (méret − 200)
A kiscsoportos oktatás indirekt támogatásaként az egyes karok oktatási pontjait a 2007-óta fennálló elszámolási rendszer szerint kell kalkulálni (pontonként 40 Ft-tal), úgy, hogy a nagycsoportos oktatás után befizetendő többletösszegeket oktatási pontok arányában kell az egyes karokra visszaosztani.
80
ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK Összesen
2006. 10 680 19 817 6 369 14 384 20 386 8 437 4 351 5 166 89 590
2007. 10 936 19 752 5 795 13 962 20 438 8 458 4 789 5 264 89 394
Létesítmény (m2) 2008. 2009. 11 206 12 181 20 776 18 647 6 657 6 930 13 313 13 383 21 556 22 849 8 282 9 259 6 082 6 985 5 556 5 630 93 427 95 864
2010. 11 834 17 336 6 976 13 590 23 411 9 199 6 044 5 773 94 162
2011. 2006. 11 044 100% 17 541 100% 7 323 100% 13 381 100% 23 686 100% 9 321 100% 8 574 100% 5 963 100% 96 832 100%
2007. 102,4% 99,7% 91,0% 97,1% 100,3% 100,2% 110,1% 101,9% 99,8%
Terület változás 2008. 2009. 104,9% 114,1% 104,8% 94,1% 104,5% 108,8% 92,6% 93,0% 105,7% 112,1% 98,2% 109,7% 139,8% 160,5% 107,6% 109,0% 104,3% 107,0%
2010. 110,8% 87,5% 109,5% 94,5% 114,8% 109,0% 138,9% 111,8% 105,1%
2011. 103,4% 88,5% 115,0% 93,0% 116,2% 110,5% 197,0% 115,4% 108,1%
55. táblázat: Az éves költségvetések készítésekor kari kezelésben lévő területek nagysága, 2006-2011.
Amennyiben a 2007-2008-ban karokhoz került korábbi központi tantermeket minden kar területéből kivesszük látható, hogy a 2006-2011. időszakban a Vegyész-, a Gépész- és az Építőmérnöki Kar csökkentette területét, a GTK több mint másfélszeres növelést hajtott végre, a többi kar pedig 215%-kal növelte területét. 2
2006. ÉMK 10 680 GPK 19 817 ÉPK 6 369 VBK 14 384 VIK 20 386 KSK 8 437 GTK 4 351 TTK 5 166 Összesen 89 590
Létesítmény (m ) 2007. 2008. 2009. 10 936 9 941 10 915 19 752 20 563 18 434 5 795 6 445 6 719 13 962 13 200 13 270 20 438 20 474 21 767 8 458 7 568 8 545 4 789 4 736 5 639 5 264 5 556 5 630 89 394 88 482 90 919
2010. 10 568 17 123 6 764 13 477 22 328 8 485 4 698 5 664 89 107
2011. 2006. 9 778 100% 17 329 100% 7 111 100% 13 268 100% 22 603 100% 8 607 100% 7 227 100% 5 963 100% 91 887 100%
2007. 102,4% 99,7% 91,0% 97,1% 100,3% 100,2% 110,1% 101,9% 99,8%
Terület változás 2008. 2009. 93,1% 102,2% 103,8% 93,0% 101,2% 105,5% 91,8% 92,3% 100,4% 106,8% 89,7% 101,3% 108,8% 129,6% 107,6% 109,0% 98,8% 101,5%
2010. 99,0% 86,4% 106,2% 93,7% 109,5% 100,6% 108,0% 109,7% 99,5%
2011. 91,6% 87,4% 111,6% 92,2% 110,9% 102,0% 166,1% 115,4% 102,6%
56. táblázat: Az éves költségvetések készítésekor kari kezelésben lévő területek nagysága a 2007. évi „tanteremprivatizáció” nélkül, 2006-2011.
55. ábra: A kari területváltozás mértéke a 2007-ben „privatizált” tantermek nélkül, 2006-2011.
81
A Q épület belépése a karok egyenértékes területekből való részesedést olyan mértékben változtatta meg, hogy a trendek figyelését célszerű 2011-től újraindítani. Ez természetesen jelentős kihatással van a karok központi tanteremhasználatára is, ugyanis a Q épület belépésével 758 központi kezelésű és közel 1500 kari kezelésű férőhely jött létre.
ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK Összesen
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
10,1% 18,2% 6,1% 14,7% 31,3% 8,7% 5,1% 5,9% 100%
10,4% 18,5% 6,6% 15,0% 29,3% 8,7% 5,7% 5,9% 100%
10,4% 19,1% 7,6% 11,2% 30,3% 8,4% 7,1% 6,1% 100%
11,2% 17,3% 7,4% 10,9% 31,3% 8,9% 7,8% 5,2% 100%
11,4% 16,6% 7,7% 10,8% 31,2% 9,2% 7,0% 6,1% 100%
10,3% 16,2% 7,6% 9,5% 30,0% 9,2% 11,2% 6,1% 100%
57. táblázat: Az egyenértékes területekből való kari részesedések, 2006-2011.
Karok ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK Összesen
Tanterem használat (óra x férőhely) 2009. 2009. 2010. 2011. 843 936 754 898 721 035 793 704 1 690 427 1 376 098 1 237 630 1 160 459 1 543 647 1 358 334 1 137 900 1 047 149 694 180 470 891 431 323 490 941 3 698 465 3 506 031 3 584 167 3 849 546 824 542 898 132 878 516 742 947 1 819 979 1 874 270 1 712 440 1 499 087 2 087 224 2 004 444 2 070 278 1 927 746 13 202 400 12 243 097 11 773 289 11 511 579
2008.
Mennyiség változása 2009. 2010. 2011.
Kari részesedés változása 2008. 2009. 2010. 2011.
100% 89,4% 85,4% 94,0% 6,4% 6,2% 100% 81,4% 73,2% 68,6% 12,8% 11,2% 100% 88,0% 73,7% 67,8% 11,7% 11,1% 100% 67,8% 62,1% 70,7% 5,3% 3,8% 100% 94,8% 96,9% 104,1% 28,0% 28,6% 100% 108,9% 106,5% 90,1% 6,2% 7,3% 100% 103,0% 94,1% 82,4% 13,8% 15,3% 100% 96,0% 99,2% 92,4% 15,8% 16,4% 100% 92,7% 89,2% 87,2% 100% 100%
6,1% 10,5% 9,7% 3,7% 30,4% 7,5% 14,5% 17,6% 100%
6,9% 10,1% 9,1% 4,3% 33,4% 6,5% 13,0% 16,7% 100%
58. táblázat: A központi tantermek karonkénti foglaltsági adatainak változása, 2008-2011.
56. ábra: A kari foglalási adatok mennyiségének változása, 2008-2011.
82
Karok ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK Összesen
Nagyelőadós oktatás (óra x férőhely) 2009. 2009. 2010. 2011. 741 738 1 107 676 628 023 221 416 3 415 543 699 207 2 409 607 1 124 092 10 347 303
687 415 978 859 547 589 172 611 3 680 303 718 668 2 997 228 1 122 605 10 905 277
766 676 861 386 530 479 194 517 3 649 570 791 120 2 519 022 1 261 611 10 574 382
803 264 1 014 462 598 454 265 932 4 973 112 693 083 2 648 173 1 297 831 12 294 311
2008.
Mennyiség változása 2009. 2010. 2011.
100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100%
92,7% 88,4% 87,2% 78,0% 107,8% 102,8% 124,4% 99,9% 105,4%
103,4% 77,8% 84,5% 87,9% 106,9% 113,1% 104,5% 112,2% 102,2%
108,3% 91,6% 95,3% 120,1% 145,6% 99,1% 109,9% 115,5% 118,8%
Kari részesedés változása 2008. 2009. 2010. 2011. 7,2% 6,3% 7,3% 6,5% 10,7% 9,0% 8,1% 8,3% 6,1% 5,0% 5,0% 4,9% 2,1% 1,6% 1,8% 2,2% 33,0% 33,7% 34,5% 40,5% 6,8% 6,6% 7,5% 5,6% 23,3% 27,5% 23,8% 21,5% 10,9% 10,3% 11,9% 10,6% 100% 100% 100% 100%
59. táblázat: A kari nagyelőadós foglalás mennyiségének változása, 2008-2011.
57. ábra: A nagyelőadós foglalás mennyiségének változása, 2008-2011.
A központi kezelésű tantermek foglalási adatainak változása önmagában csalóka képet mutat, ugyanis a karok jelentős kari tanterem kapacitás adnak (vesznek) bérbe más karoknak (karoktól). Az alábbi ábrán bemutatjuk az elmúlt négy év kari kezelésű tantermeinek karok közötti hasznosításából származó kari bevételek és kiadások eredőjét. Ebben az időszakban a legtöbb bevételt az ÉMK szedte, míg a TTK számára az átoktatások jelentős tanteremköltséget generálnak. Ugyanakkor (ahogyan az később látható is lesz), a TTK elmúlt években tapasztalt jelentős gazdasági megerősödését éppen a növekvő oktatási mennyiségének köszönhette.
83
58. ábra: Kari kezelésű tantermekbe való átfoglalás 2008-2011. költségvetési év időszakában (Ft-ban)
84
Az alfejezetben bemutattuk a karok területének, egyenértékes területének (magának az egyenértékeseknek) a változását. Ismertettük a központi, valamint a kari tanterem kontingensben történt foglalásokat. A létesítmények számbavételével kapcsolatban történteket, a kari létesítmények változását talán a legegyszerűbb összefoglalni az azonos éves kiadásra normált kari létesítményköltségek alakulásával. Az alábbi ábrán jól látható, hogy 2007-2011. között a GTK és a TTK létesítményköltségei 10%-nál nagyobb mértékben, míg az ÉPK létesítményköltségei 7%-kal nőttek. A VBK költségei drasztikusan, az ÉMK és a GPK költségei 8% körüli mértékben csökkentek, míg a többi kar esetében nagyjából stagnáltak a létesítményköltségek.
59. ábra: Létesítményköltségek alakulása, 2007-2011.
85
VII.2.b. KÖZPONTI KEZELÉSŰ TANTERMEK KARI HASZNÁLATA52 A 7/2011. számú rektori utasítás értelmében a közös tantermek karonkénti foglalási prioritási kereteinek megadásakor minimum az elmúlt két szorgalmi időszak foglalási mennyiségeit és szerkezetét kell alapul venni. Erre hivatkozással alább közreadjuk a központi tantermek foglaltsági adatait. Év közben a K épületi helyiségek átszámozásra kerültek, az itt szereplő táblázatokban az új helyiségszámokat tartalmazzák. Elmondható, hogy a 2010/2011. tanévben a nagytermek – a foglalási szabályok figyelembevétele után kalkulált53 – 14 hetes foglalási időszakokban történő átlagos kihasználtsága 74%, illetve 61% volt.54 Megjegyezzük, hogy az őszi félévben a tantermek órarendi kihasználtsága mindig magasabb, mint tavasszal. A nagytermek 2011. őszi félévre vonatkozó foglaltsági mutatatója várhatóan 72±1% körül várható a szabályok alkalmazását követően, ugyanis ezen szabályok ~4 százalékponttal fogják növelni a most feltűntetésre került kihasználtsági adatokat. A 150 főnél kisebb méretű termek között feltűntetésre kerültek a K épület alagsorában található termek is. E termek a 2011/12-es tanévben jobbára az ÜZO kezelésben vannak, ezért ide történő foglalások csak biztonsági jelleggel történhetnek, abban az esetben, ha máshol nem áll rendelkezésre megfelelő kapacitású terem. Ez torzítja a kis termeknek együttes kihasználtsági mutatóját. A nem foglalt tantermeket leszámítva a szabályok előtti tényleges kihasználtság a 2010/11-es tanév tavaszán 56,2%, 2011/12. őszén 69,9%.
52
Az alfejezet számításait Tóth Balázs, a Költségvetési és Kontrolling Csoport munkatársa készítette. Ez azt jelenti, hogy a tényleges igény alapján kalkulálható használtsági szintet mesterségesen megemeljük a foglalásra vonatkozó szabályok figyelembe vételével. Ennek hatása 6%, a 2010/2011/1 félévben 9%. Az emelkedés oka, hogy egyrészt a költségvetési szabályzat, másrészt a rektori utasítás pontosabban definiálja a központi tantermeknek nem a szabály szerint történő foglalása esetén alkalmazandó szankciókat. Ezek teljes körű figyelembe vétele történt meg a legutolsó időszak foglalásai esetén. 54 A 14 hetes időszak kapacitását 672 órának vettük. Hétfőtől csütörtökig 8-tól 18 óráig, illetve pénteken 8-16 óráig tekintettük az egy hetes kapacitásnak. A használtsági mutató számításkor csak a 14 hetes (órarendi) foglalásokat vettük figyelembe, és nem foglalkoztunk a vizsga, valamint az egyéb foglalásokkal. Ezért is fordulhatott elő, hogy egyes termekben 100% feletti kihasználtság látszik, ugyanis ettől az időponttól eltérő időpontokban is történtek foglalások. 100% fölé tolhatta a használtsági mutatót az is, hogy a vonatkozó rektori utasítás értelmében helytelen foglalások (pontosabban a helytelen foglalást tett karok) szankcionálásra kerültek. 53
86
Terem CHC14* CHFMAX E1A E1B E1C F229 F2E IB025 IB026 IB027 IB028 IE007 K134 K150 K155 K174 K234 K250 K255 K275* KF38 KF76** KF51 KM34 KM79* Q-I Q-II STFNAGY Összesen
Kapacitás
Prioritás 2011/2012/1
300 540 221 408 221 372 244 202 202 202 398 202 196 178 218 224 540 221 208 252 360 392 594 182 149 456 383 374
VBK ÜZO GTK VIK GTK TTK KSK VIK VIK VIK VIK VIK VBK GPK GPK ÉMK ÉMK ÉPK ÉPK ÉPK GPK ÜZO GPK GPK ÉMK GTK, VIK GTK, VIK KSK
Foglaltság a rendelkezésre álló óra kapacitás szerint 2010/2011/1 2010/2011/2 2011/2012/1*** 91,7% 25,0% 78,6% 95,8% 75,4% 82,1% 21,4% 86,6% 89,3% 81,0% 114,6% 65,2% 9,2% 81,8% 75,3% 62,5% 79,8% 86,9% 73,6% 91,7% 79,5% 21,4% 94,6% 64,6% 60,4% 107,1% 103,9% 80,1% 74,3%
94,6% 26,5% 50,9% 63,5% 50,3% 72,8% 50,3% 92,3% 70,8% 83,0% 88,1% 83,0% 11,9% 56,3% 29,2% 67,0% 70,5% 65,0% 37,8% 68,2% 50,6% 0,0% 74,4% 58,3% 35,4% 109,8% 88,7% 59,8% 61,0%
95,8% 31,3% 62,5% 77,1% 60,4% 50,0% 66,1% 77,1% 64,6% 72,9% 100,0% 72,9% 52,1% 60,4% 43,8% 83,3% 79,2% 60,4% 36,6% 81,3% 58,3% 0,0% 91,7% 52,1% 77,1% 103,6% 95,8% 83,3% 67,5%
60. táblázat: A 150 főnél nagyobb központi tantermek kihasználtsága az órarendi foglalási adatok alapján, 201055 2011.
55
* A CHC14, KM79 és a K275 termek 2011/12 őszi félévtől kari kezelésű termekké váltak. ** A KF76 terem központi kezelésben van, azonban a felújítások miatt oda minimális, leginkább egyéb és/vagy vizsgafoglalások történtek. *** A 2011/2012-es adatok nyers adatok, azaz a vonatkozó rektori utasításban szereplő szabályok nem kerültek még alkalmazásra a kihasználtsági adatok kiszámításánál.
87
Terem
Kapacitás
Prioritás
Foglaltság a rendelkezésre álló óra kapacitás szerint
2011/2012/1
2010/2011/1
2010/2011/2
56
2011/2012/1
R504
42
VIK
108,3%
80,7%
72,9%
R505
42
VIK
91,7%
64,6%
72,9%
R506
36
VIK
89,6%
62,5%
64,6%
R507
30
VIK
70,8%
55,1%
62,5%
R508
36
VIK
91,7%
66,7%
56,3%
R509
24
VIK
85,4%
72,9%
47,9%
R510
40
GPK
94,5%
60,4%
89,6%
R511
40
GPK
101,0%
75,0%
91,7%
R512
40
GPK
102,1%
62,5%
95,8%
R513
40
GPK
104,2%
58,3%
89,6%
R514
40
GPK
91,7%
68,8%
85,4%
R515
40
GPK
85,4%
51,5%
83,3%
R516
40
GPK
95,8%
58,3%
70,8%
R517
40
GPK
93,8%
79,2%
58,3%
KF81
104
GPK
72,9%
58,3%
50,0%
KF82
80
GPK
72,9%
64,6%
66,7%
KF83
48
ÜZO
85,4%
66,7%
45,8%
KF87
80
ÜZO
66,7%
58,9%
50,0%
KF72
32
ÜZO
85,4%
5,7%
0,0%
KF75
32
ÜZO
68,8%
11,9%
0,0%
KF73
32
ÜZO
77,1%
4,9%
0,0%
KF77
32
ÜZO
77,1%
0,0%
0,0%
KF79
32
ÜZO
85,4%
0,0%
0,0%
86,3%
51,5%
55,3%
Összesen
61. táblázat: A 150 főnél kisebb központi tantermek kihasználtsága az órarendi foglalási adatok alapján, 2010-2011.
56 A 2011/2012-es adatok nyers adatok, azaz a rektori utasításban szereplő szabályok nem kerültek még alkalmazásra a használtsági adatok kiszámításánál.
88
VIII. NEM KARI ALRENDSZER KIEMELT GAZDÁLKODÁSI FOLYAMATAI VIII.1. ÁLTALÁNOS RÉSZ A karok általános költségeit növelő egységek közül idén részletesen csak az OMIKK-kal és a KTHval foglalkozunk, esetükben kapacitás és teljesítmény mutatókat közlünk. Egy évvel korábban az MGR projekt kiadásaival foglalkoztunk részletesebben, most a nem kari oldal informatikai kiadásait tekintjük röviden át.
VIII.1.a. BME-OMIKK A könyvtár gazdálkodásának 2010. évre vonatkozó terv-tény elemzése a 2011. évi költségvetés nem kari általános alrendszer keretei között bemutatásra került. Míg 2010-ben a munkaerő forgalom megegyezett a 2009. évivel (7%), addig 2011. I-III. negyedévében 9%-os munkaerő forgalmat tapasztaltunk, amelyet a belépők számának növekedése okozott. Egy évvel korábban jeleztük, hogy az OMIKK tekintetében kockázatként értékeljük a Nemzeti Kutatásnyilvántartási Rendszer (NKR) jelenlegi keretek közötti működtetését. 2010 nyarán az NKR-ről szóló jogszabályból törlésre került a BME, mint az NKR technikai feladatait ellátó szervezet. Az NKR-rel kapcsolatos tevékenységet az egyetem ez után is ellátta, ám a tevékenység finanszírozása továbbra sem rendeződött. A Szenátus 2011. június 27-ei ülésén úgy döntött, hogy az OMIKK-ot átszervezi, a Nemzeti Kutatásnyilvántartási Osztályt szervezeti egységként megszünteti. Az a döntés született, hogy az egyetem az NKR-rel kapcsolatos tevékenységet a tevékenység jogszabály szerinti külső finanszírozása rendezettségének hiányában és a tevékenység ellátásához szükséges források huzamos, évek óta fennálló elmaradása miatt 2011. augusztus 31-től kezdődően saját forrásaiból a továbbiakban nem tudja ellátni. 2011. augusztus 16-án a Nemzeti Innovációs Hivatal arról értesítette az egyetemet, hogy 2011. augusztus 31-étől az NKR-rel kapcsolatos feladatokat, tevékenységeket – a munkatársak nélkül – a BME-től átveszi. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések és intézkedések folyamatban vannak. Az OMIKK feladatellátásának volumenére vonatkozó megállapításaink a következők: • A beiratkozott olvasók 2011. évi adatai a január és szeptember közti időszakra vonatkoznak, mely időarányát tekintve továbbra is csökkenő tendenciát mutat. A csökkenésének okai között továbbra is meghatározó tény, hogy az elmúlt években a felhasználók igényei átalakultak (kevesebb nyomtatott tananyag, tanszéki oldalakról leérhető elektronikus oktatási anyagok, könnyen hozzáférhető másolatok stb.). • Pozitív változás a helyben használat jelentős növekedése, melynek mértéke még időarányosan is szembetűnő. Ennek oka, hogy egyre több olvasóteremben megjelennek a beiratkozással nem, de érvényes BME-s diákigazolvánnyal rendelkező olvasók, akik alanyi jogon igénybe vehetik a könyvtár alapszolgáltatásait. Fontos megjegyezni, hogy a vizsgaidőszak ügyeleti nyitva tartása alatt a hallgatók évek óta növekvő számmal látogatják a könyvtárat. A helyben használt dokumentumok száma teljes évre vetítve várhatóan szintén kis mértékű növekedést mutat majd. • A személyes helyben használatot, a kölcsönzéseket, valamint a beiratkozott hallgatói létszámot is negatívan befolyásolta az egyetem számos szervezeti egységének költözése az I és Q épületbe. A fizikai távolság sok esetben a felhasználókat alternatív, könnyen és 89
•
•
•
•
•
kényelmesen hozzáférhető források felkutatására ösztönzi. Ennek kompenzálására az év második felében a Könyvtár lehetővé tette, hogy az érdeklődők az I épületben is leadhassák a kikölcsönözhető könyvekre vonatkozó igényüket, amelyeket később ugyanott átvehetnek. A könyvtári forgalmat (beiratkozók száma, helyben használat) szintén negatívan befolyásolja a reprográfiai technológia fejlődése. A sokszor illegális, iparszerű másolás mellett ma már nagyobb gondot jelent a digitalizált változatok széles körű és rohamos terjedése. A gyorsan változó technológiák miatt a szakirodalom, az oktatási anyagok, a nehezen, újabb kiadásban meg nem jelent művek a nem hivatalos forrásokon (pl. fájlmegosztók) keresztül gyakran egyszerűbben hozzáférhetők, mint a könyvtár(ak)ban. Pozitívumként elmondható, hogy annak ellenére, hogy a könyvtár könyv- és folyóirat állománya az elmúlt években csökkent, az elektronikus folyóiratok folyóiratcímeken belüli részaránya nőtt. A könyvtár honlapján nyilvántartott és az intranetről elérhető elektronikus folyóiratok és adatbázisok száma a korábbi évekhez képest enyhén emelkedett, azok összetételét a Könyvtár az igényekhez alakította. Az előfizetésekhez szükséges kedvezőbb feltételek megteremtéséhez a Könyvtár konzorciumokat szervezett, illetve társult már meglévőkhöz. Az egyetem által kiadott jegyzeteket – melyekből csupán olvasótermi támpéldányok léteztek – 2010 év elejétől kezdve folyamatosan digitalizálták, év végére az archív állomány digitalizálása várhatóan befejeződik. A kiadványok – a szerzői jogok figyelembe vételével – a könyvtárban elhelyezett dedikált gépeken válnak elérhetővé. 2011 évben a Periodica Polytechnica folyóirat nyomtatásban megjelent példányinak digitalizálása várhatóan megtörténik. Ezzel teljessé válik a folyóirat elektronikus változata.
Összefoglaló táblázatok: 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 19 016 26 781 23 817 20 635 18 569 12 391 16 637 14 818 14 425 11 034 854 1 226 1 144 1 170 1 191 657 892 670 642 678 73 130 67 858 44 236 41 416 39 544
Összes beiratkozott olvasó - ebből BME-s hallgató - ebből BME-s oktató - ebből BME-s dolgozó Összes helyben olvasó
2010. 16 261 10 016 1 105 626 37 194
2011. 11 326 7 086 1 075 668 58 734
62. táblázat: A BME OMIKK által kiszolgált olvasók száma és összetétele, 2005-2010. 1., 2011.09.15.
Kölcsönzött kötet Helyben olvasott kötet
2005. 377 498 138 789
2006. 350 760 123 472
2007. 300 682 84 755
2008. 262 179 68 177
2009. 283 194 96 019
2010. 223 975 45 333
2011.09.15. 104 347 25 552
63. táblázat: A BME OMIKK által kiszolgált olvasók száma és összetétele, 2005-2010. 2., 2011.09.15.
2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011.09.15.
Megrendelések száma 5 253 5 078 4 818 5 853 5 432 57 5 084 3 403
Könyv bekérés 1 871 1 475 1258 1 410 1 330 948 947
Cikk másolat saját állományból 1 390 1 050 940 1 168 1 183 1 024 492
Cikk másolat külföldi könyvtárból 1 992 2 553 2 620 3 275 2 919 2 946 1 964
64. táblázat: Könyvtárközi kölcsönzés volumene, 2005-2010., 2011.09.15.
57
Az eltérést a megrendelések száma és a teljesítettek között a meghiúsult, illetve nem teljesíthető kérések adják. Egyébként a valóban teljesített kérések száma 4918.
90
Év
Beszerzés kötet
Fogyás kötet
2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011.09.15.
8 996 7 589 6 303 6 394 5 581 5 833 3 715
14 533 9 611 17 543 4 243 4 399 5 701 3 171
Kölcsönözhető állomány 928 636 926 614 915 374 917 525 918 707 921 052 924 334
Beszerzésre fordított összeg (EFt) 20 616 21 982 13 495 12 679 10 234 10 544 5 636
65. táblázat: A könyvtár könyv állománya, 2005-2010., 2011.09.15.
Év 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011.09.15.
Ebből Kurrens Ebből elektronikus folyóiratcímek nyomtatott folyóirat, száma adatbázis 2 587 2 376 211 2 536 2 321 215 2 468 2 201 267 1 888 1 599 289 1 819 1 244 575 1 716 1 188 528 1 670 1 115 555 1 443 1 180 568
Elektronikus folyóirat, adatbázis, EISZ, konzorcium díj (EFt) 43 506 41 810 28 110 16 902 24 960 31 224 21 164 29 211
Folyóirat beszerzésre fordított összeg (EFt) 277 913 279 913 229 264 204 390 123 605 158 197 123 038 105 238
Ebből kari önrész (EFt) 0 0 0 0 13 926 24 585 65 896 36 203
66. táblázat: A könyvtár folyóirat állománya, 2004-2010., 2011.09.15.
VIII.1.b. KÖZPONTI TANULMÁNYI HIVATAL A Központi Tanulmányi Hivatal gazdálkodásának 2010. évre vonatkozó terv-tény elemzése a 2011. évi költségvetés nem kari általános alrendszer keretei között került bemutatásra. 2011. I-III. negyedévben az egység bevételei és kiadásai a tervek szerint alakultak és alakulnak várhatóan az év végéig. Az egység átlagos személyi állománya 2008 óta kis mértékben csökkent, ahogyan látni fogjuk, ezzel párhuzamosan nőtt az egy munkatársa jutó hallgatók száma. Hasonlóan, csökkenés tapasztalható a fluktuációt leíró mutatók értékben is, a munkaerő forgalom 2009-ről 2011-re 26%ról 7%-ra csökkent (és az utóbbi érték várhatóan év végéig nem fog változni). A KTH nemzetközi hallgatói mobilitással kapcsolatos tevékenységét külön fejezetben elemezzük részletesen. Az alábbiakban kizárólag a hallgatói tanulmányi adminisztrációval kapcsolatos feladatellátást leíró legfontosabb mutatók tekintjük át. Az informatikai jellegű költések hatására a KTH ügykezelési gyakorlata jelentősen fejlődik. Korábban csak néhány szolgáltatást lehetett e-mailben is megrendelni, azonban 2009 tavaszán a Neptun elektronikus kérvénykezelő moduljának megvásárlása eredményeként az ügyfélforgalom nagymértékben átalakult. A személyes megjelenést igénylő ügyek száma, illetve az e-mailben elindítható ügyek száma jelentősen csökkent, másrészt az ügyfélforgalom nagy részénél az ügyfélhívó kiiktatásra került.58
58
Pl. hallgatói jogviszony igazolást állandóan, azonnal, ügyfélhívó nélkül kapnak a hallgatók, mert az ügyfélhívó nagy létszámok esetén jelentős időtöbbletet okoz, illetve az elektronikusan elindított ügyekhez tartozó, csatolandó dokumentumokat a hallgatók az aulai pultoknál, az ügyszámra hivatkozva, várakozás nélkül leadhatják. 2011 tavaszától pedig már az elindított ügyhöz maguk csatolhatnak megadott formátumú és méretű állományokat, így csak az
91
A KTH információs csatornáján érkezett elektronikus levél Ügyfélhívóval kiszolgált ügyfelek Ügyfélhívó nélkül, de dokumentálhatóan kiszolgált ügyfelek Elektronikusan elindítható ügytípusok száma (Neptunban) Neptunban elektronikusan elindított ügyek száma Elektronikusan elindítható ügytípusok száma (e-mailben) E-mailben elindított ügyek száma Poszeidon ügyek száma (általában személyesen) Összes elindított ügy száma Elektronikusan elindított ügyek aránya (%)
2008/09/ 1 2717 22107 20604 0 0 5 73559 2979 3714 20
2008/09/ 2 7612 23437 16394 16 1872 5 4400 3730 10002 63
2009/10/ 1 4657 26440 28100 44 10925 4 945 1299 13169 90
2009/10/ 2 3470 19770 17243 64 15147 1 75 391 15613 97
2010/11/ 1 3467 26181 32715 67 12315 1 30 397 12742 96,9
2010/11/ 2 3098 21120 19669 84 28269 1 73 83 28425 99,7
67. táblázat: A KTH legfontosabb teljesítménymutatói, 2008. július – 2011. június Helyszín/tevékenység
Mód
Ügy
2008/09/1 2008/09/2 2009/10/1 2009/10/2 2010/11/1 2010/11/2
termes ki s zol gá lá s
ügyfél hívó nél kül
bei ra tkoztatás
300
5100
566
5553
780
termes ki s zol gá lá s
ügyfél hívó nél kül
oklevél mel lékl etek diplomaosztón
5100
1870
5015
2720
6266
1755
termes ki s zol gá lá s
ügyfél hívó nél kül
oklevel ek diplomaosztón
1071
2448
1299
1525
2051
termes ki s zol gá lá s
ügyfél hívó nél kül
jubi leumi oklevel ek
444
KTH ki szolgál ás
ügyfél hívó nél kül
normál jogvis zony i ga zol ás ok
KTH ki szolgál ás
ügyfél hívóval
oklevél mel lékl etek hivata lban
KTH ki szolgál ás
ügyfél hívóval
oklevel ek hivata lban
KTH ki szolgál ás
ügyfél hívóval
jubi leumi oklevel ek hivata lban
KTH ki szolgál ás
ügyfél hívóval
diploma i ga zol ás
1250
920
1300
941
1501
1433
KTH ki szolgál ás
ügyfél hívóval
diá kigazolvá ny érvényes ítés
16771
16062
16978
15001
17951
17038
KTH ki szolgál ás
ügyfél hívóval
diá kigazolvá ny megrendel és kiosztás
3120
1460
3186
2013
3843
1182
KTH ki szolgál ás
ügyfél hívóval
ideigl enes diá ki gazol vá ny
918
665
1032
725
1114
584
KTH ki szolgál ás
ügyfél hívóval
Poszeidon ügyek száma
2979
3730
1299
391
397
83
email
fogadás -vá la sz
igazolá s-kérés (amíg e-ma il volt)
708
621
368
0
0
0
email
fogadás -vá la sz
index fordítá s (amíg e-mai l volt)
27
137
48
0
0
0
email
fogadás -vá la sz
index má s ola t (amíg e-mai l volt)
n.a.
1152
529
0
0
0
email
fogadás -vá la sz
jegyel térés (a míg e-mai l vol t)
n.a.
104
na.
0
0
0
email
fogadás -vá la sz
tárgyfelvétel (a míg e-mai l vol t)
email
fogadás -vá la sz
átvételi kérelem (kül s ős öknek)
email
fogadás -vá la sz
[email protected] l evelek
1365
2518
3040
email
fogadás -vá la sz
[email protected] l evelek öss zesen
617
694
672
posta
kül demény
diploma i ga zol ás OH-ba
507
posta
kül demény
fel vétel i értes ítés
posta
a jánl ott kül demény adóigazolá s
3693
3547
0
posta
a jánl ott kül demény ös ztöndíj i ga zol ás
13996
14893
14881
15504 189
478 15537
12180
19371
14573
330
885
450
1106
310
189
432
182
269
111
117
2386
5114
510
12709
283
0
5004
362 128
0
0
30
73
2733
2842
2306
737
595
719
494
505
779
566
5388
719
68. táblázat: A KTH legnagyobb volumenű szolgáltatási tevékenységei, 2008-2011.
A Kontrolling koncepció – a KTH kérésére – rögzítette, hogy be kell mutatni a KTH egy tanulmányi előadó munkatársára jutó, a KTH adatkezelésében lévő hallgatói jogviszonyban lévő aktív és passzív (magyar és külföldi) hallgatók számát. A mutatószám annyiban módosításra került, hogy a tanulmányi előadók mellett a tanulmányi szakértőket is bevonjuk a statisztikába. Ezt egyrészt az indokolja, hogy 2009-ig a szakértők is adatkezeltek (az előadókhoz képest 20-25%-nyi) hallgatót, másrészt a KTH megalakulásakor készített létszámelemzések is figyelembe vették a dékáni hivatali előadók mellett a tanulmányi csoportvezetőket is. (Az akkori számítás szerint 1 főállású munkatársra 386 fő aktív hallgató jutott.) A KTH megalakulásakor a tervek 24 fő tanulmányi előadóra és 8 fő szakértőre készültek, azonban az előadók száma csökkent, valamint a kezdetek óta csak 6 tanulmányi szakértővel dolgozik a KTH. eredetiben bemutatandó dokumentumok (pl. nyelvvizsga-bizonyítvány, névváltoztatási anyakönyvi kivonat) miatt kell(ene) személyesen megjelenniük. 59 Ennél jóval több. Szervercserekor szétválaszthatatlanná váltak adatok, így nem bonthatók időszakra.
92
Az elmúlt két évből az alábbi dátumokra vonatkozóan vannak pontos adataink a magyar nyelvű képzésben résztvevő magyar és külföldi állampolgárságú aktív és passzív hallgatók létszámáról. A munkatársak létszámában a tartósan betegállományban lévőket is figyelembe vettük, mert a helyettesítésüket a hallgatóik szétosztásával oldották meg, így a tényleges létszámok a táblázatban szereplőknél némileg nagyobbak. Aktív hallgató Passzív hallgató (fő) (fő) 2008.02.08
17 578
1 135
2008.09.11
18 534
776
Átlag
18 056
956
647
34
Előadó (fő) 21,9 Szakértő (fő)
6
Összesen (fő) 27,9 1 munkatársra jutó hallgatószám 2009.03.05
17 158
670
2009.09.16
18 494
1065
Átlag
17 826
868
688
33
2010.03.11
16 953
1 140
2010.10.14
19 284
1 021
Átlag
18 119
1 081
688
41
2011.04.22
17 772
1 133
2011.11.05
19 807
1 181
Átlag
18 790
1 157
709
44
Előadó (fő) 21,2 Szakértő (fő) 4,7 Összesen (fő) 25,9 1 munkatársra jutó hallgatószám
Előadó (fő) 22 Szakértő (fő) 4,4 Összesen (fő) 26,4 1 munkatársra jutó hallgatószám
Előadó (fő) 22 Szakértő (fő) 4,5 Összesen (fő) 26,5 1 munkatársra jutó hallgatószám
69. táblázat: A KTH egy munkatársára jutó hallgatók száma, 2008-2011.
Megjegyezzük, hogy a KTH 2002-es megalakulása óta fennáll az az adminisztrációt nehezítő helyzet, miszerint a szakirányú továbbképzések és a doktori képzések esetében továbbra is a dékáni hivatalok látják el a tanulmányi adminisztrációs feladatokat, 3500-3700 fő esetében.
VIII.1.c. A NEM KARI ALRENDSZER INFORMATIKAI KIADÁSAI A nem kari oldalon egyre jobban látható probléma, hogy az informatikai jellegű kiadások kontrollja csak esetleges. A költségvetés készítésekor természetesen áttekintésre kerülnek a tényleges és tervezett informatikai kiadások, de az arról való döntést, hogy egy tervezett beruházás (azon a költségszinten) megvalósulhat-e vagy sem, maguk a beruházást tervező nem kari szervezetek vezetői sem segítik. A „helyi informatikusok” az adott beszerzést minden bizonnyal legjobb 93
tudásuk (és kívülről nehezen bírálható igényeik) szerint állítják össze, ugyanakkor hiányoznak a tulajdonlás összes költségének60 kiszámítását elősegítő adatok és legelemibb számítások. Az új rektori ciklusban javasolt ezzel a kérdéssel a nagyobb létesítményprogramokhoz hasonlóan rektori szinten foglalkozni, ezt innen összefogni, szükség esetén véleményeztetni. Az alábbi táblázat tartalmazza az egységenkénti informatikai jellegű kiadásokat. A táblázat nem tartalmazza a személyi jellegű kiadásokat, sőt az egyéb pénzforgalmat nem generáló ráfordításokat sem. A 2011. I-III. negyedévi nem kari kisköltségvetéseket áttekintve elmondható, hogy a központi informatikai kiadások várható összege 584 M Ft, mely nominálisan megegyezik a 2009. évi kiadással.
RK OMIKK (ALEPH, INTEGRA) BECS KTH (NEPTUN) GMF általános (zömében MGR) GMF létesítmény (TIO rendszerfenntartás) Összesen
2010.
2011. várható
260 8 248 136 175 485 198 632 154 348 537 109
2 700 6 443 130 92 533 327 468 154 598 583 872
70. táblázat: A nem kari alrendszer informatikai kiadásai, 2010-2011. (EFt-ban)
VIII.2. LÉTESÍTMÉNY RÉSZ Az egyetem e rektori ciklusra kinyilvánított – a Szenátus által több alkalommal tárgyalt, támogatott – egyik legfőbb célkitűzése az egyetem fenntartható működésének biztosítása egy fenntartható létesítményportfolió kialakításával. 2008-2012. időszakban sor kerül(t) egyes ingatlanok értékesítésére, hosszú távú bérbeadására, funkciójának megváltoztatásra. Jelentős összegeket fordít(ott) az egyetem az előzőekkel összefüggésben belső költözésekre, ingatlanok felújítására, valamint energetikai célú korszerűsítésre is.
VIII.2.a. INGATLANOK ÉRTÉKESÍTÉSE, HOSSZÚ TÁVÚ BÉRBEADÁSA Ahogyan az alábbi táblázatból is látszik, a 2008-2011. időszakban több mint 1,5 Mrd Ft ingatlanértékesítésből és hosszú távú (jelentősebb) bérbeadásból származó bevételre tett szert az egyetem külsősök részére. A megkötött szerződések alapján várható továbbá, hogy a Hotel Uni hosszú távú bérleti szerződéséből, a Q1-Q2 projekttel kapcsolatos földhasználatból és értékesítésekből (indexálás nélkül) további 1,7 Mrd Ft bevétele származik az egyetemnek 2012. és 2031. között. Megjegyezzük, hogy az alább kiemelt ingatlanértékesítési és bérbeadási ügyletek más-más „projektek” részei (pl. Q épület, Sportközpont, Létesítményprogramhoz kapcsolódó értékesítések stb.)
60
Az informatikai kontrolling egyik eszköze a Total Cost of Ownership (TCO), azaz a tulajdonlás összes költségének bemutatása. Egy informatikai beruházás TCO mutatója az alábbiak alapján számítható: (1)-(2) Hw / Sw eszközök beszerzési, üzemeltetési/karbantartási költségei, (3) az IT személyzet (beleérve a menedzsmentet is) költségei, (4) a felhasználók okozta költségek (beleértve a képzési költséget is).
94
Pénzforgalom éve 2008. 2009. 2009. 2009. 2010.
Ingatlan megnevezése ERSTE bank bérl eti díja Ba la tonbogl á r Parti Üdül ő (Ra dnóti u. 8.), HRSZ 2024 Ba la tonszárs zó (Berzs enyi D. u. 65.), HRSZ 443 Dömsödi Horgá s ztanya (Neptun s or), HRSZ 3333 Ba la tonbogl á r Csejtei Üdül ő , HRSZ 1822
Vevő (bérlő) ERSTE Bank Rt. Magáns zemély Magáns zemély Dömsödi Horgá szegyesület Pa lá sti 97 Ba l atoni Inga tla n és Építész Iroda Kft. Buda pest Főváros i XI. ker. Újbuda Önkormányza ta
2010. 2011.
Haus zmann Ala jos u. 25. 13711 m2, HRSZ 3972
2011.
Q1 földterül et has zná la ti díja
H2Q-Építő Kft.
Q2 földrés zl et vételá rrés zl et, HRSZ 4082/31
Magyar Tudomá nyos Aka démi a Kémi ai Kutatóközpont
Ba la tonfüred Hotel Uni bérleti díj
Navi s Port Szál l oda üzemel tető Kft.
2010. 2011.
2011. 2008-2011.
Büfék, éttermek becs ült bérleti díja (bel eértve koll égi umoka t i s) Összesen 2008-2011.
Nettó 154 797 299 60 000 000 28 111 000 8 010 000
ÁFA 30 959 460 0 0 0
81 511 110
0
270 250 000 292 410 000
0 0
61 121 670
15 280 420
200 000 000
350 000 000
100 000 000
0
15 993 000
3 998 250
Bruttó Megjegyzés 185 756 759 A tel jes öss zeg befol yt. 60 000 000 28 111 000 8 010 000 A tel jes öss zeg befol yt. 81 511 110 270 250 000 292 410 000 Indexá l t öss zeg. A föl dhas zná la ti díj 70.000.000,-Ft + ÁFA/év 2009. júl i us i á rs zi nten, 2010. s zeptember 1-től, havi részl etekben 76 402 090 s zá ml á zva , mi nden év s zeptember 1-től i nfl á ci ókövetés sel , jelenl eg mértéke (2011. szeptember 1től 2012. a ugus ztus 31-i g) 6.342.817,-Ft/hó + ÁFA 550 000 000 A tel jes ÁFÁ-t i deuta l tá k, a zt az egyetem befi zette. A nettó öss zeget (1,4 Mrd Ft) évente rés zletekben uta l ják, 2022-i g, 100 000 000 2012-től évente fogya sztói ári ndex mértékével emel ve. Az i ndexá l ás bá zi s i dőpontja 2011. januá r 1. 19 991 250 Szerződés i dőta rta ma: 2011. á pri li s 1- 2031 má rci us 31.
80 000 000
20 000 000
200 000 000
1 197 406 780
389 278 670
1 686 685 450 IV. rés zlet: 142.500.000,-Ft 2012. á pri li s 30. esedékes 2010. 08. hónaptól 2011.11.30.-i g s zámított havonta közzétett á ri ndexekkel korri gá l va . 285 000 000 V. részl et: 142.500.000,- Ft 2012. október 15. es edékes 2010. 08. hónaptól 2012. mári cus 31.-i g s zámított havonta közzétett ári ndexekkel korrigál va. Szerződés i dőta rta ma: 2011. á pri li s 1- 2031 má rci us 31. A s zerződés ös szege: 522.438.000,- Ft + ÁFA. 633 056 250 Indexá l ás el őtt az éves díj: 26.655.000,- Ft , a díj 2012-től kerül i dexál ás ra. Az i ndexá lá s bázi s i dőpontja 2011. ja nuár 1. A nettó ös szeg hétra l évő rés zét (1,1 Mrd Ft) évente rés zl etekben utal ják 2022-i g, 2012-től évente fogyas ztói 1 100 000 000 á ri ndex mértékével emelve. Az i ndexá lá s bázi s i dőpontja 2011. ja nuár 1.
Haus zmann Ala jos u. 25. 13711 m2, HRSZ 3972
Buda pest Főváros i XI. ker. Újbuda Önkormányza ta
285 000 000
0
2012-2031.
Ba la tonfüred Hotel Uni (19 évi bérl eti díj)
Navi s Port Szál l oda üzemel tető Kft.
506 445 000
126 611 250
2012-2022.
Q2 földrés zl et vételá rrés zl et, HRSZ 4082/31
Magyar Tudomá nyos Aka démi a Kémi ai Kutatóközpont
1 100 000 000
0
2023-2030.
Q2 projekttel ka pcs ol atos jogok
H2Q2 Építő Üzemel tetés i és Szol gál tató Kft.
894 829 016
223 707 254
A tel jes ÁFÁ-t i deuta l tá k, a zt az egyetem befi zette. A nettó 1 118 536 270 öss zeg es edékes 2023-tól 2030-i g, a 2010. évi öss zeg i ndexá l andó EURIBOR-hoz kötve az es edékes s égkor.
2 786 274 016 3 983 680 796
350 318 504 739 597 174
3 136 592 520 4 823 277 970
2012.
Összesen 2012-2030. Mindösszesen indexálás nékül
71. táblázat: Ingatlanértékesítési és jelentősebb bérbeadási bevételek (E Ft-ban)
95
VIII.2.b. BERUHÁZÁSOK. FELÚJÍTÁSOK (ÉS ESZKÖZBESZERZÉSEK) A klasszikus állami egyetemek fő bevételi forrásai a közvetlen állami pénzbeli támogatások és az állam által rendelkezésre bocsátott tárgyi eszközök. Ahogyan az alábbi táblázatban is látható a tárgyi eszközök értéke 2010-ben jelentősen nőtt, köszönhető a felújítások létesítményprogram keretében megnövekedett volumenének és a kutatóegyetemi pályázat tárgyi eszköz beszerzéseinek. Megjegyezzük, hogy folyamatban van a szeptember 30-i fordulón napra készülő, 2011. november 30-án záruló teljeskörű leltározás, amely eredménye akár néhány százalékos változást is okozhat még, tekintettel arra, hogy 2010-ben az egyetemen, az új gazdálkodási rendszerre való átállás miatt, nem került sor leltározásra. 2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011. III. n. év
17,143
17,340
17,953
18,738
20,137
20,302
72. táblázat: Tárgyi eszközök mérleg szerinti értéke, 2006-2010. 2011. III. név. (Mrd Ft)
A 2011. évben beruházási, felújítási, karbantartási feladatokra 4,7 Mrd Ft került elkülönítésre. A rektori ciklusban indított nagyszabású létesítményprogramtól a kezdetek óta már megszokott, hogy az adott évre betervezett összeg – a terveztetések, engedélyeztetések, közbeszerzések elhúzódásai miatt – jelentős része természetes módon maradványként megy tovább a következő évre. Ez 2011ben is várható, bár egyben megjegyzendő, hogy a létesítményprogram lecsengésével, azaz 2012 végére, az ilyen mértékű létesítménymaradványok meg fognak szűnni. (A részletes kimutatások, táblázatok, beszámolók a 2012. évi költségvetésben találhatók majd meg.) Itt említendő meg, hogy az egyetem köteles az ingatlanok előző évi záró bruttó értéke 1,5%-nak megfelelő összeget állagmegóvásként ingatlanjaira fordítani. E ráfordítási összeggel az egyetem 2010-ben is (mint korábban is) több mint ötszörösen teljesítette az előírt szintet. Az alábbi ábrán az egyetem felhalmozási kiadásainak (beruházás, felújítás) elmúlt 7 éves alakulása látható, amelyről elmondható, hogy a 2010-ben reálértéken nem érte el a 2004. évi szintet. Ugyanakkor 2009. után, 2010-ben is 3,2 Mrd Ft körüli összeget fordított az egyetem befektetett eszközök vásárlására, a meglévő állomány állagmegóvására. A felhalmozási kiadások részaránya az összes kiadásból továbbra is 10% feletti.
60. ábra: Beruházási, felújítási kiadások, 2004-2010. (Mrd Ft-ban)
96
61. ábra: Beruházási, felújítási kiadások, 2004-2010. (Mrd Ft-ban)
VIII.2.c. KÖZÜZEMI KÖLTSÉGEK VÁLTOZÁSA, ENERGIARACIONALIZÁLÁSI PROGRAMOK EREDMÉNYEI
61
Az egyetem a jelen rektori ciklusban igen jelentős összegeket költött energiaracionalizálási programokra, bár ennek éves nagyságrendje nem igazán becsülhető, lévén a kapcsolódó programok nem tisztán csak energiaracionalizálási célúak voltak (pl. ablakcserék). Nyilvánvaló, hogy ezen beruházások hozadékainak középtávon a közüzemi naturáliákban mért fogyasztásban is meg kell jelenniük. Az egyetem éves energia és közmű kiadásai (pénzforgalmi szemléletben62) 2005 óta másfélszeresére nőttek. Az alábbi ábrán a 2010. évi távhő és gőz, valamint víz- és csatornadíj kiadások a Q épület esetében becsléssel kerültek meghatározásra. A Q épület belépése miatt a 2011. évi adatok a korábbi évek adataival nehezebben hasonlíthatók össze. Az időarányos becsléseknél a naturáliákat a Q épület 2010. és 2011. évi adataitól megtisztítva tesszük.
61
Az alfejezet összeállításához szükséges adatokat Kiss János, a GMF ÜZO munkatársa szolgáltatta. A fejezetben szereplő táblázatok a mért fogyasztási mennyiségeket és a felmerülő költségeket abban a hónapban, évben összegzik, amikor a számla kifizetése megtörtént. Év végén, több esetben, pl. 2009-ben tudatos egyetemi döntés, korábban pedig a számla megváltozott fizetési határideje okán, egy már decemberben beérkezett számlát csak a következő évben fizetett ki az egyetem. Hosszú távon az erős trendek ezekben az adatsorokban is felfedezhetők, attól függetlenül hogy decemberi egy-két száz milliós számlák esetleg már a következő évben kerülnek kifizetésre. Arra sajnos nincsen kapacitás, hogy visszamenőleg, az alulról (a mérőórák szintjéről) építkező aggregált naturális és pénzbeli adatokat, a felmerülés évére vonatkozóan újra, kifejezetten elemzési célból feldolgozzuk. 62
97
62. ábra: Energia és közmű költségek változása, 2005-2011. (EFt-ban)
2005-2010-ben a közmű (víz, csatorna, szippantás, kéményseprés) költségek 28%-kal csökkentek, köszönhetően annak, hogy miközben a víz és csatorna egy m3-re eső számított egységára 67%-kal nőtt, a fogyasztás 57%-kal csökkent. A fogyasztáscsökkenés valószínűsíthető okai között meg kell említeni az oktatástechnikai változásokat (csökkent a vízigényű laboratóriumi felhasználás), és a nagy kiterjedésű egyetemi hálózatok részbeni felújításának köszönhető veszteség csökkenéseket. A 2011. évi időarányos adatok alapján az idei várható vízfogyasztás (m3-ben mérve) 10%-kal alacsonyabb lesz a 2010-ben mért értéknél.
63. ábra: Víz- és csatornadíj változása, 2005-2011.
A távhő és gőz fogyasztását együtt mutatjuk be, ugyanis az elmúlt 10 évben számos épület fűtése és/vagy használati melegvíz szolgáltatása, részben vagy egészben leválasztásra került a gőzrendszerről és távhőre került átállításra. Az egyetem számára elérhető63 egységár 2005-ről 2010-
63
A számított egységárban benne van az alapdíj is. Az energia felhasználás tartalmazza minden egyetemi épület fogyasztását (kollégiumokat és a bérelt épületeket egyaránt). Az energia egységára nagyban függ attól, hogy milyen
98
re történő 20%-os növekedése mellett, a fogyasztást 11%-kal csökkentve, a bruttó kiadások „csupán” 7%-kal nőttek. „Köszönhetőn” a kemény télnek a 2011. évi időarányos adatok alapján az idei várható távhő- és gőz fogyasztás (GJ-ban mérve) várhatóan 19%-kal magasabb lesz a 2010-ben mért értéknél.
64. ábra: Távhő és gőz fogyasztás változása, 2005-2011.
A gáz egyetem által elérhető ára 2005-2010. között 2,2-szeresére nőtt, miközben a fogyasztás 38%kal csökkent, így a bruttó kiadások „csak” 36%-kal nőttek. A 2011. évi időarányos adatok alapján az idei várható gázfogyasztás (m3-ben mérve) lényegében meg fog egyezni a 2010-ben mért értékkel.
65. ábra: Gázfogyasztás változása, 2005-2011.
Az egyetem villamosenergia fogyasztási igénye az elmúlt időszakban hektikusan alakult. Ahogyan az alábbi ábrán látható két olyan év is volt, amikor az átlagos 19 millió kWh éves felhasználási feltételek mellett szerződik az egyetem a szolgáltatóktól, mekkora energia átvételét garantálja, közületként vagy piaci áron vásárol, stb.
99
szintről közel 22 millió kWh-ra nőtt a fogyasztás. Még 2006-ot terhelte egy normálisan a 2007. évet terhelő kifizetés, amely intézményfinanszírozási okokból előrehozásra került. 2010-ban pedig belépett a Q épület, ami szeptember-december időszakban ~1 millió kWh-val emelte az éves fogyasztást.
66. ábra: Villamosenergia fogyasztás változása, 2005-2011.
Megjegyezzük, hogy a minőségorientált, összehangolt oktatási és K+F+I stratégia valamint működései modell kidolgozására irányuló TÁMOP pályázatában az egyetem azt vállalta, hogy 2015-re a naturáliákban kifejezett energia igényét a 2009. évihez képest 20%-kal fogja csökkenteni.
Távhő-gőz fogyasztás (GJ) Gáz fogyasztás (m3) Villamosenergia fogyasztás (kWh) Víz és csatorna fogyasztás (m3)
2009. 88 556 1 812 139 18 507 349 497 075
2015. 70 845 1 449 711 14 805 879 397 660
73. táblázat: TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0002 pályázatban tett vállalások
VIII.3. NEM
KARI KÜLÖN KEZELT KERETEK ÉS SAJÁT BEVÉTELEK NEGYEDÉVI ALAKULÁSA
2011. I-III.
Az előző fejezetekben röviden érintettük egyes, a nem kari alrendszerbe tartozó „általános” és „létesítmény” szervezeti egységek működését. Azokban az esetekben, amikor a 2011. évi tevékenységüket vettük górcső alá fontosnak tartottuk megvizsgálni, hogyan alakulnak saját bevételeik, sikerül-e teljesíteniük külön kezelt kereteik felhasználását, a feladataik megvalósítását. Ez a kisköltségvetések I-III. negyedévi tény ellenőrzésével és az év végéig várható tervek áttekintésével megtörtént. Az alábbi táblázatokban összefoglaltuk a központi maradványra (a Likviditási- és tartalékalapra) is kiható folyamatok I-III. negyedévi eredményét, a Likviditási- és tartalékalappal azonban csak a következő fejezetben foglalkozunk.
100
Kisköltségvetéssel rendelkező nem kari gazdálkodó egységek
2 526 024 1 096 144
2011. évi várható 2 353 159 986 379
1 389 208
1 327 094
31 672 9 000 500 893 337 260 155 100 85 125 1 030 7 292 0 1 3 026 917
31 686 8 000 269 507 78 30064 185 165 45 87 1 030 4 879 0 1 2 622 666
2011. évi terv
Nem kari alrendszer (Létesítmény) Beruházási és Karbantartási Osztály (Hauszmann, K díszkapu, KEOP-okból csak az "E" épület!) Üzemeltetési Osztály (bérleti díj, továbbszámlázott áram, Q1 NEFMI támogatás, Q1,Q2 hasznosítás, értékesítés) Gyermekintézmények Telekommunikációs és Informatikai Osztály Nem kari alrendszer (Általános) OMIKK KTH Rektori Kabinet Gazdasági Osztály Humán Erőforrás Osztály Szolgáltatási Csoport Adminisztratív Csoport Jogi Csoport Összesen
74. táblázat: A nem kari egységek kisköltségvetéseiben „Saját bevétel” soron megjelölt tételek I-III. negyedévi alakulása (EFt-ban)65
Kisköltségvetéssel rendelkező nem kari gazdálkodó egységek Nem kari alrendszer (Létesítmény) Beruházási és Karbantartási Osztály - Karbantartási feladatok - 1 KEOP pályázat - Beruházás, felújítás Üzemeltetési Osztály - Energia, közüzem - Q épület üzemeltetése - Egyéb üzemeltetési költségek - Az érdekképviseletek és iroda támogatása Gyermekintézmények Telekommunikációi és Informatikai Osztály Nem kari alrendszer (Általános) OMIKK (könyv, folyóirat, EISZ) KTH (Neptun üzemeltetés, fejlesztés, mobilitási ösztöndíjak) Rektori Kabinet (MRK tagdíj, kommunikációs ktg., jutalmak) Gazdasági Osztály Humán Erőforrás Osztály Szolgáltatási Csoport (pályázatok) Adminisztratív Csoport (MGR projekt) Jogi Csoport (követeléskezelés) Összesen
KöltségVárható Várható összes vetésben éves év végi elfogadott felhasználás maradvány 8 324 396 5 743 982 2 405 000 4 735 931 2 220 579 2 330 000 380 000 350 000 499 344 304 091 3 856 587 1 566 488 3 414 983 3 365 692 50 000 1 500 000 1 473 349 1 447 044 1 445 328 454 439 442 715 13 500 4 300 10 200 9 475 0 163 282 148 236 25 000 883 521 829 992 110 000 225 237 178 000 25 000 281 432 305 832 35 000 73 692 50 000 31 000 0 0 9000 0 0 0 0 0 -9500 295 160 295 160 9500 8 000 1 000 10 000 9 207 917 6 573 974 2 515 000
75. táblázat: A nem kari külön kezelt keretek 2011. I-III. negyedévi alakulása (EFt-ban) 64
Csak az NKR-rel kapcsolatos tárgyalások lezárulta után tesszük közzé. A kisköltségvetésben saját bevételként kerülnek olyan tételek is beállításra, amelyeket az állam év közben költségvetési póttámogatás jogcímen folyósít, továbbá az egységek bruttó bevételt (külön ÁFÁ-t is) terveznek. Ezért az itt közölt táblázat nem vethető össze, a korábbi, a teljes egyetem nettó saját bevételét részletező táblázat adataival. Nem is ez a célja, leginkább az elmaradt, vagy módosult feladatellátás áttekintését segíti. 65
101
Az I-III. negyedévi adatok alapján az alábbiakat jegyezzük meg: •
•
•
•
•
•
A Beruházási és Karbantartási Osztály esetén mind a saját bevétel, mind a külön kezelt keretek tervezett összege 238 M Ft-tal alacsonyabb, mint a költségvetésben szereplő összeg. Ennek oka, hogy a tervezéskor helytelenül tűntettük fel a KEOP pályázat keretében szállítói finanszírozás keretében megvalósuló kollégiumi felújítási bevétel illetve kiadás összegét. A saját bevételek a tervezettől eltérően alakultak. A Hauszmann utcai ingatlan értékesítésből várt 570 M Ft-ból csak 292 M Ft érkezik be ebben az évben. A KEOP pályázat terhére felújítandó E épület támogatás utófinanszírozás keretében érkezik, ugyanakkor az eredetileg tervezett 499 M Ft helyett csak 304 M Ft a várható bevétel, mivel olcsóbb lett a felújítás. Nem tervezett módon, de beérkezett 660 M Ft a CH épület metró-kárelhárítási jogcímen. A 2011. évben beruházási, felújítási, karbantartási feladatokra 4,7 Mrd Ft került elkülönítésre, amelynek várhatóan 2011-ben a fele kerül pénzforgalmilag kifizetésre. Az egyes programok áttekintése során megállapítást nyert, hogy a projektek 75%-a már legalább a közbeszerzési fázisig eljutott, amelyek elindításához a szükséges fedezetnek minden esetben rendelkezésre kell állnia. Ez az arány év végéig minden bizonnyal növekedni fog. Ugyanakkor számos esetben a kifizetések a közbeszerzések elhúzódása miatt biztosan csak 2012-ben fognak realizálódni. A maradvány ennek megfelelően alakul. Az Üzemeltetési Osztály költségvetést a kisköltségvetések jelenlegi rendszerben mindezidáig 2011-ben sikerült a legpontosabban megbecsülni. Az osztály várható maradványa mindössze 50 M Ft. A saját bevételeként tervezett tételek közül év végére várhatóan csupán a Q épület PPP támogatása tér majd el jelentősen a költségvetésben tervezett szinttől. A Telekommunikációs és Informatikai Osztály esetén a külön kezelt keretek tervezett összege 43,8 M Ft-tal magasabb, mint a költségvetésben szereplő összeg. Ennek oka, hogy 2010-ről az év végi kifizetési stop miatt átcsúszó kiadásokat a költségvetés tervezésekor nem vettünk figyelembe. Az OMIKK saját bevételei várhatóan a tervezettől eltérő módon alakultnak. Jelenleg is folyik a Nemzeti Kutatásnyilvántartási Rendszer (NKR) NIH-nek térítés ellenében történő átadásáról szóló egyeztetések. Miután az NKR 2009-2011. évi működése teljes egészében belső megelőlegezésből került megfinanszírozásra, az NKR átadásából származó bevételek után is jelentős összeggel kell konszolidálnia az egyetemnek az OMIKK-ot. A tervezetthez képest a KTH bevételei, külön kezelt keretei és várható maradványa is nőtt, leginkább a nemzetközi mobilitási pályázatokból származó átfolyó bevételeknek köszönhetően. A GMF Szolgáltatási Csoport kisköltségvetésében jelentkező hiány (várható negatív maradvány) annak köszönhető, hogy visszafizetésre került, egy, még a korábbi rektori ciklusban, az akkor még a Stratégiai Igazgatósághoz tartozó Pályázati Iroda által menedzselt pályázatból származó támogatás. Erről az egység jelenlegi munkatársai nem tudtak, így a költségvetés tervezéskor ez a tétel nem került figyelembe vételre.
A nem kari egységek kötelezettségvállalással terhelt év végi maradványa várhatóan 2,5 Mrd Ft lesz.
102
IX. KOLLÉGIUMI ALRENDSZER KIEMELT GAZDÁLKODÁSI FOLYAMATAI66 Az egyetem rendelkezésére álló 4299 kollégiumi férőhely67 átlagos feltöltöttsége 2010/2011. tanév tavaszi félévében is lényegében 100%-os, míg 2011/2012. tanév őszi félévében október elejétől közel 100%-os.68 Így a teljes kihasználtság elmaradása miatt kieső kollégiumi díjbevételek 2011ben váratóan nem érik el a 2 M Ft-ot. A kollégiumi felvételi eljárás során a túljelentkezés mértéke váltakozó. 2009/10/1 130,0%
2009/10/2 107,8%
2010/11/1 2010/11/2 2011/2012/1 119,9% 106,5% 135,9%
76. táblázat: A kollégiumi túljelentkezés mértéke
Ahogyan a következő ábrán és táblázaton is látható lesz az egyes kollégiumok esetében egészen eltérő mértékű felújítási, beruházási munkák folytak a 2009-2011 időszakban, számos esetben évek között áthúzódó feladatot és pénzforgalmat is generálva. Éppen ezért a kollégiumok havi fajlagos kiadásait és bevételeit kettő lezárt gazdálkodási év (2009-2010) adatai alapján számítottuk. (Ehhez fogjuk hozzászámítani 2012-ben a 2011. évi adatokat is, még tovább pontosítva a kimutatást.) E két év adatai alapján elmondható, hogy minden kollégium bevétele fedezte annak kiadásait, így nem volt szükség keresztfinanszírozásra. Miután zárt alrendszerről van szó, a kiadásokon felüli bevételek összegzéseként értelemszerűen a Kollégiumi Alrendszer éves átlagos maradványváltozásával egyező összeget kell kapnunk. Nyilvánvaló, hogy amennyiben a kollégiumok adott évi beruházási tervei az adott év végén teljességgel megvalósulnának és kifizetésre kerülnének, akkor a fedezetszámítás eredménye is más lenne, hiszen a kiadások szintje megemelkedne. (A Kollégiumi Alrendszer 2011. évi beruházásainak összesítő táblázatait a 2012. év költségvetési előterjesztésében közöljük majd.)
66
A fejezet elkészítésében Csiki Tibor és Manna-Ficzek Gabriella, a GMF Kollégiumok Osztály munkatársai jelentős mértékben részt vettek. 67 Félévenként változik a kollégiumok befogadó mérete néhány férőhellyel az aktuális felújítások miatt. A kollégiumi díjak 2009 szeptembere óta változatlanok. Összterület (nm) Férőhelyek (fő) Kollégiumi díj (Ft)
Baross 7415 321 8500
Bercsényi 6063 280 8500
Martos 6048 410 8500
Vásárhelyi 12140 721 8500
Wigner 6400 327 8500
BME 38066 2059 8500
Kármán 14475 984 11500
Schönherz 14978 1056 9300
HÉROSZ 29453 2040 10361
Belső 67519 4099 9426
Tétény
Összesen
200 8500
4299 9383
68
A Bercsényi kollégiumban, KEOP pályázati támogatásból finanszírozott külső nyílászáró csere több mint 1 hónapot csúszott a közbeszerzési döntés megtámadása miatt, így 1 emelet (56 férőhely) feltöltése csak október végén történt meg.
103
67. ábra: Fedezetszámítás a 2009-2010. évi bevételek és kiadások alapján (Ft-ban)69
69
Az önköltségszámítás során a Kollégiumok Osztály ún. osztályiroda költségeit a kollégiumok létszáma alapján arányosítottuk az egyes kollégiumokra.
104
Megemlítjük, hogy az év során felmerült a PPP keretében történt beruházások állam általi kivásárlása. Ezzel kapcsolatban a PPP projekteket a NEFMI, az NFM és az ÁSZ is vizsgálta. Jelen pillanatnyi információink szerint a beruházók projektekből történő kivásárlására végül nem fog sor kerülni. A kollégiumi alrendszeren belül likviditási gondot okozott, hogy a 2011. évi PPP támogatásról szóló szerződés csak szeptember elején került aláírásra, a támogatás, pedig az év vége felé két részletben érkezett meg, továbbá a támogatás összege is elmaradt a garantált szinttől. Míg 2010-re vonatkozóan 27,5 M Ft-tal kaptunk kevesebbet az egyetem által kalkulált összegnél, az idei tervekhez képest 31, a korrigált tervhez képest várhatón 39,5 M Ft lesz a PPP konstrukcióból származó hiány. Ennek fedezete az alrendszeren belül a beruházásokra fordítható összegek csökkentésével teremtik elő. A PPP havi monitoring ellenőrzésének eredményeképpen elmondható, hogy 2009-ről 2010-re javult a szolgáltatás színvonala, viszont 2011 első kilenc hónapjában az előző évhez képest – minimális mértékű – visszaesés történt.
átlagos szolgáltatási szint Kármán csökkentett hónapok száma átlagos szolgáltatási szint Schönherz csökkentett hónapok száma
2009.
2010.
2011. I-III. név
99,75% 4 99,78% 5
99,24% 1 99,97% 2
99,68% 4 99,87% 2
77. táblázat: PPP kollégiumok monitoring eredménye
105
X. HUMÁN KONTROLLING
70
Elmondható, hogy a humán kontrolling témakörébe tartozó elemzések 2009 óta már hagyományosan részei a költségvetésnek is. Részletesen elemezzük: • a nem kari személyi kifizetésekre megalkotott szabályrendszer betartását, • a nem kari fluktuációt leíró mutatókat, • a kari és nem kari jövedelmek szerkezetének eltérését, • egyes oktatói kategóriák jövedelmeit. Ezt kiegészítendő áttekintjük: • a 10/5/1 szabály tanszékek általi teljesítését, • a minősített oktatók állományának összetételét, • a nem kari korfát és a nem kari fluktuációt, • a kari és nem kari személyi kifizetéseket.
X.1. A 10/5/1 SZABÁLYT NEM TELJESÍTŐ TANSZÉKEK A szervezeti hatékonyság érdekében, az SZFMR 6.§ (4) pontja szerint, tanszék akkor működhet, jöhet létre, illetve bármely szervezeti átalakulás tanszéket csak akkor eredményezhet, ha az oktatóikutatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott munkatársak számított létszáma legalább 10, a tudományos fokozattal rendelkezők számított létszáma legalább 5, legalább egy teljes állású egyetemi tanárt foglalkoztat a tanszék. Az összes tanszékből a szabályt teljesítő tanszékek aránya 2008. szeptember 1-jén 87%, 2009. szeptember 1-jén 82%, 2010. szeptember 20-án 85%, míg 2011. október 1-jén 79%, azaz az elmúlt négy évben most felel meg legkevésbé az SZFMR előírásainak. Kifejezetten rossz a helyzet a KSK-n, ahol a tanszékek 70%-a nem felel meg a szabálynak. A táblázatban feltűntettük azt is, hogy az egyes mérések időpontjának megfelelően, mely időponttól nem felel meg az adott szervezeti egység a szabályoknak. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy az SZFMR hivatkozott pontja úgy rendelkezik, hogy „… meghatározott feltételt tartósan – legalább 24 hónapot egybefüggően meghaladóan – nem teljesítő tanszék esetében a kar szervezeti és működési szabályzatát megfelelően módosítani kell, legkésőbb a huszonnegyedik hónapot követő második kari tanácsi és harmadik szenátusi ülésre készített előterjesztéssel.” Nem mellékes, hogy a 10/5/1 szabály teljesítettségében való javulást az egyetem az ún. hároméves fenntartói megállapodásban önként vállalta, ám mutató évről-évre romlott. Javasoljuk, hogy vagy hozzon a Szenátus szankciókat a nem teljesítő karok vonatkozásában, vagy a szabályozás kerüljön hatályon kívül.
70
A fejezet összeállításához szükséges adatokat Sáfrány András, a GMF HEO munkatársa szolgáltatta.
106
Kar
Tanszék
Oktatói-kutatói A doktori munkakörben fokozattal foglalkoztatott rendelkezők közalkalmazott számított munkatársak számított létszáma legalább létszáma legalább 10 fő 5 fő X X
ÉMK ÉMK ÉPK ÉPK ÉPK ÉPK GTK GTK KSK KSK KSK
Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Geotechnikai Tanszék Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék Lakóépülettervezési Tanszék Építészeti Ábrázolás Tanszék Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Üzleti Jog Tanszék Gépjárművek Tanszék Közlekedésgazdasági Tanszék Járműváz és Könnyűszerkezetek Tanszék
KSK
Építőgépek, Anyagmozgatógépek és Üzemi Logisztika Tanszék
X
KSK KSK KSK
Járműelemek és Hajtások Tanszék Járműgyártás és -javítás Tanszék Vasúti Járművek és Járműrendszeranalízis Tanszék
X X X
TTK
Atomenergetikai Tanszék
X X X X X X
X
X X
Főállású egyetemi Megjegyzés tanár legalább 1 fő
X X X
X X X
X
2011.10.01 2011.10.01 2011.10.01 2010.09.20 2008.09.01 2010.09.20 2008.09.01 2010.09.20 2010.09.20 2010.09.20 2009.01.01 2011.10.01, és egyes korábbi években is. 2008.09.01 2008.09.01 2008.09.01 2011.10.01, és egyes korábbi években is.
78. táblázat: A 10/5/1 szabályt nem teljesítő tanszékek, jelölve a nem teljesített szabály, 2011.10.01.
107
X.2. A MINŐSÍTETT OKTATÓK-KUTATÓK KORÖSSZETÉTELE Az egyetem teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatóinak és kutatóinak koreloszlása továbbra is vegyes képet mutat. Továbbra is 40-50 év közötti a minimum, valamint az MTA fokozatok csupán magas életkornál történő megjelenése sajnálatos összhangban van a professzori gárda elöregedésével. Ugyanakkor látszik a fiatal, minősített oktatók és kutatók tömeges jelenléte, amely bizonyára a kiszámíthatóvá tett, az egyetem humánpolitikai szabályzatában is rögzített életpályának és az ezzel összekapcsolt finanszírozás megfelelősségnek is köszönhető. Különös gondot kellene fordítani arra a 35-40 éves korosztályra, amely a megfelelő utánpótlását jelentheti az oktatói-kutatói gárdának.
68. ábra: A teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatók-kutatók életkor szerinti eloszlása, 2011. október 1.
108
X.3. A NEM KARI SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY KORÖSSZETÉTELE Az egyetem nem kari szervezeti egységein71 összesen 758 fő dolgozott 2011. október 1-jén. A 62 éves kort betöltött közalkalmazottak aránya kis mértékben tovább csökkent, 4,7%. Az átlagéletkor 46,7 év, legtöbben az 58 évesek vannak. Kedvező folyamatként értékeljük, hogy a medián az előző évhez képest 3 évet csökkent, 48 év. Az utánpótlás-nevelés, tudásátadás szempontjából extrém kockázatként értékeljük, hogy a nem kari oldalon 72 fő, azaz az állomány 9,5%-a nyugdíjas. Kettő és fél évvel korábban a GMF-en 90 fő volt nyugdíjas, most 54 fő tartozik ebbe a körbe, ami az egység állományának 10%-a.
69. ábra: Nem kari alrendszerben foglalkoztatott közalkalmazottak korfája, 2011. október 1. (az ábrán a medián jelölve)
71
Beleértve a GMF Kollégiumok Osztályt.
109
X.4. A NEM KARI FLUKTUÁCIÓRÓL Változatlan átlagos statisztikai állományi létszám mellett (688 fő) a nem kari munkaerő forgalom 2008 óta a felére csökkent.72 Az egyes egységeknél kisebb nagyobb létszámváltozásokat láthatunk, amelyek közül a BKO és az ÜZO állománya szorul magyarázatra. A BKO esetében a létesítményprogrammal összefüggésben nőtt meg az egység személyi állománya, míg az ÜZO esetében egyes, a sporttelepekkel összefüggő, feladatok átmenetileg az egységhez kerültek, majd azokat 2011-től a Testnevelési Központ vette át, valamint a Q épület belépése indukálta a személyi állomány növekedését. Középtávon egyes ingatlanok (V2, Z) portfolióból való esetleges kikerülésével az ÜZO állományának további – néhány %-os – csökkenése várható.
72
Ahogyan a korábbi években sem, úgy most sem tekintettük fluktuációnak azokat az eseteket, amikor egy munkavállaló felsővezetői döntés következtében másik szervezeti egységhez került át.
110
Szervezeti egység Rektori Kabinet Belső Ellenőrzési Csoport BME-OMIKK Központi Tanulmányi Hivatal Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság (kollégiumi mentortanárokkal) GO HEO Főigazgatói Titkárság ÜZO BKO TIO Kollégiumok Osztály (mentortanárokkal)
Átlagos állományi létszám Belépők száma Kilépők száma Belépési forgalom (%) (1) (2) (3) (4)=(2)/(1) x 100 2008. 2009. 2010. 2011. 2008. 2009. 2010. 2011. 2008. 2009. 2010. 2011. 2008. 2009. 2010. 2011. 0 9,8 10 10 11 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 4 3 3 3 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 6 132 126 127 127 7 4 4 7 23 5 5 4 5 3 3 7 68 58 56 54 2 3 2 4 1 12 3 0 3 5 4 474
486
501
97
95
100
183 94 37
195 98 35
64
64
493
133
84
58
16
15
14
193 104 37
56 24 22 176 105 38
44 21 2
33 18 4
66
72
50
14
58
94
86
45
8
16
8
10 15 2
5 1 4 26 11 0
31 18 2
29 9 4
17
11
35
28
45
28
17
12
12
16
16
14
17 8 1
1 0 4 17 11 0
24 22 5
17 19 11
5 14 5
9 4 18 15 10 0
11
12
79
22
26
15
10
Kilépési forgalom (%) (5)=(3)/(1) x 100 2008. 2009. 2010. 2011. 0 10 0 0 0 0 33 0 3 17 4 4 0 1 21 5 20
18
9
9
8
17
8
17 19 5
15 10 11
9 8 3
2 0 18 10 10 0
55
44
17
17
5
Munkaerő forgalom (%) (6)=(2+3)/(1) x 100 2008. 2009. 2010. 2011. 0 10 0 0 0 0 33 0 9 23 7 7 7 4 26 9 48
35
21
25
33
22
41 42 11
32 29 23
14 22 8
134
66
42
21 11 4 15 36 24 21 0 32
79. táblázat: Nem kari munkaerő-mozgás, 2008-2011.
111
X.5. 2011. ÉVI KARI SZEMÉLYI KIFIZETÉSEK Egy évvel korábban részletesen áttekintettük a kari munkakörönkénti átlagkereseti adatokat. Ettől most eltekintünk, hiszen a 2010. évi átlagkeresetek elemzését a szöveges beszámoló jelentés rövid kommentárral kiegészítve már tartalmazta. Most a közalkalmazottak (közalkalmazotti és megbízási jogviszony keretében realizált) egyenértékes jövedelmeit ismertetjük. A BME statisztikai állományi létszáma az elmúlt három évben (helyettesek és a tartósan távollévők nélkül) 2670±30 fő volt. Ezzel szemben éves szinten (beleértve a nem csak közalkalmazottakat is) 5600±200 fő részére történt kifizetés az egyetemről. A decentralizált gazdálkodásnak köszönhetően a bérgazdálkodás is a szervezet alsóbb szintjeire tolódott, nagyon kevés olyan központi szabály van, és azok is leginkább csak a nem kari oldalon, amelyek az egyetemi kifizetések nagyságát, az egyes személyek jövedelmeit és azok kontrollját befolyásolják. Az alábbi táblázat alapján elmondható, hogy a karokon, valamint a nem karokon foglalkoztatott közalkalmazottak73 összes jövedelmének szerkezete továbbra is jelentősen eltérő. Amíg az alapilletmények részaránya lényegében megegyezik, addig a kari szervezeti egységeknél a keresetés illetménykiegészítés, valamint a megbízási és szerzői díjak, míg a nem kari szervezeti egységeknél a jutalmak képviselnek jelentősen magasabb arányt.74
73
Egy kifizetést az alapján soroltunk a kar/nem kar oszlopba, hogy az illető jogviszonya a karhoz/nem karhoz kötődött. Előfordult például, hogy ugyanaz a személy jogviszonyban állt valamely karral a kar oktatójaként, és valamely nem kari egységgel mint ügyvivő szakértő. Ekkor oktatóként kapott jövedelmét a Kar, ügyvivő szakértőként kapott jövedelmét a Nem kar oszlopba soroltuk. 74 A jelenség magyarázata leginkább abban rejlik, hogy a nem kari oldalon jóval kevesebb a vállalkozói jellegű munka, így az ahhoz kapcsolódó kifizetési jogcím is (keresetkiegészítés, megbízási díjak stb.)
112
75
Alapilletmény Kereset-, illetménykiegészítés Vezetői pótlék Címpótlék Egyéb pótlék Túlóra, műszakpótlék, helyettesítési díj Jutalom Közalkalmazotti összes kereset Oktatói-kutatói ösztöndíjak (közalk.) Jubileumi jutalom Étkezési jegy Szociális juttatás Természetbeni juttatás (közalk.) Közalkalmazotti összes jövedelem Megbízási, szerzői díj (közalk.) Felmentés, végkielégítés, szab. megváltás, PÉP Közalkalmazottak összes jövedelme Megbízási, szerzői díj (külsős) Megbízási, szerzői díj összesen Természetbeni juttatás (külsős) Emeritus/senior díj Hallgatói doktoranduszi munkadíj Egyéb juttatás Összes személyi juttatás
Kar 4 742 629 959 1 116 432 797 61 772 001 7 746 774 35 762 986 4 135 496 127 257 487 6 095 737 500 600 000 105 643 300 221 546 400 6 861 416 76 349 607 6 506 738 223 319 298 204 46 157 198 6 872 193 625 434 440 466 753 738 670 1 021 700 58 477 000 161 601 350 51 398 850 7 579 132 991
% 69,0% 16,2% 0,9% 0,1% 0,5% 0,1% 1,9% 88,7% 0,0% 1,5% 3,2% 0,1% 1,1% 94,7% 4,6% 0,7% 100,0%
76
Nem kar 1 211 530 099 177 129 240 13 395 053 12 545 428 13 911 366 37 784 721 24 146 500 1 490 442 407 0 15 771 600 127 004 000 10 494 314 118 881 890 1 762 594 211 3 562 978 35 595 072 1 801 752 261 13 734 955 17 297 933 0 0 2 691 273 237 294 1 818 415 783
% 67,2% 9,8% 0,7% 0,7% 0,8% 2,1% 1,3% 82,7% 0,0% 0,9% 7,0% 0,6% 6,6% 97,8% 0,2% 2,0% 100,0%
80. táblázat: 2011. I-X. hónapban kifizetett összes személyi juttatás (Ft)
Látva az egyéni jövedelmekkel összefüggő közszférában lezajlott változásokat, megkerülhetetlennek látszik, hogy az egyetem belül is többet foglalkozzunk az egyéni jövedelmekkel. Főfelügyelő úrnak a jövedelmek nagyobb kari kontrolljára vonatkozó kérésére az alábbi megoldás született. Évente két alkalommal történik meg a kari jövedelmek részletekbe menő áttekintése. Rektor úr az adott kar dékánjával és főfelügyelő úrral közösen áttekinti a kar munkatársainak jövedelmeit. Ezek az alkalmak lehetőséget teremthetnek arra is, hogy problémás esetekben a kar vezetése beavatkozhasson. Az 1-10 havi kifizetések áttekintésének eredményeképpen született az alábbi ábra, amelyen (elrejtve az egyes karokat azonosító feliratot) az ún. havi egyenértékes jövedelmek77 kerülnek bemutatásra mindazon közalkalmazottak esetén, akik 2011. 1-10 hónapban legalább 4 hónapot a BME-n dolgoztak, minimum havi 43 órában. Az ábra, amelyen a karokat azonos méretűvé transzformáltuk, karonként a legmagasabb 200 egyenértékes jövedelmet tartalmazza. Ebből most a felső 5%-nyi adatot eltávolítottuk. Az ábra alapján megállapítható, hogy bár nincs közös szabályozás, nagyon közeliek a kialakult görbék, ami arra utal, hogy kari személyi kifizetések, úgy tűnik, rendben vannak. Természetesen a BME-hez köthető, de nem a BME-n keresztüli, illetve nem személyek szerinti pénzmozgással járó tevékenységek árnyalnák a képet, és ebben bizonyára jelentősebb kari eltérések is vannak.
75
IMSZB, EHBDT, NTI, NYI, TK is ide került besorolásra. Diákközpont nélkül. 77 Az 1-10 havi rendszeres juttatások / 10 x 12/15. A rendszeres juttatást úgy definiáltuk, hogy minden személyi kifizetésből levontuk a jubileumi jutalmat, a felmentés, szabadságmegváltás, végkielégítés, vagy a PÉP keretében történt kifizetéseket, valamint az ún. egyéb juttatásokat, amely jellemzően a kiküldetésre eső napidíjakat tartalmazza. 76
113
70. ábra: Kari havi egyenértékes jövedelmek nagyságrendje a 2011. 1-10 havi kifizetések alapján (Ft-ban)
114
X.6. A KARI SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY 2006-2011. ÉVI VÁLTOZÁSA Egy évvel korábban az egyetemi költségvetés logikájának megfelelő módon bemutatásra került az egyes karok személyi állományának alakulása is. Miután 5-6 éves időtávban bekövetkezett változások központi magyarázata meglehetősen nehéz, most is megemlítjük azokat a legfontosabb változásokat, amelyek figyelembe vétele elengedhetetlen a helytálló következtetésekhez. Javasoljuk az idősorok kari-tanszéki szintű részletes vizsgálatát, az ok-okozati összefüggések helyi szintű magyarázatát. Személyi állomány alatt az alkalmazottak, az oktatók-kutatók, a minősített oktatók száma, valamint az ún. tudományos pontok szerinti forrásallokációt értjük. A mélyreható kari idősoros vizsgálódások esetén itt célszerű figyelembe venni, hogy: • A költségvetési támogatás allokálásakor változott az egyes paraméterek súlya.78 • A BME-n működő Akadémiai Kutatócsoportok azon közalkalmazottjait, akik a BME-n nem közalkalmazottak, 2008-tól alkalmazottként vettük figyelembe, a minősítetteket 2009-től 0,5ös szorzóval a minősített oktatókhoz is hozzászámítottuk. • Minden munkakörre meg volt határozva az az életkor, amely következő évi betöltéséig volt figyelembe véve az adott munkakörben dolgozó. Ez 2005-2006-ban még az életkor adott évi betöltésre vonatkozott. • 2007-ben és 2008-ban a három létszámmutatót még „sapkáztuk” is. Ekkor tompítottuk az alkalmazottak/oktatók-kutatók/minősített oktatók létszámából való részesedésének a tanított hallgatói létszámból való részesedés feletti arányát (2007-ben, 2008-ban és 2009-ben eltérő módon). 2009-ben a sapkázást már kiterjesztettük az Akadémiai Kutatócsoportok itt elszámolt tagjaira is.79 • A tudományos pontok esetén csak a teljes munkaidőben foglalkoztatatott kari közalkalmazottak legmagasabb tudományos fokozatai és címei után járt pont. Míg 20052006-ban bizonyos limit életkorok adott évi betöltését vizsgáltuk, addig 2007-től már csak azok következő évi elérését. A limit életkorok 2010-ben változtak. • A vizsgált időszakban előfordult, hogy egyes kutatóközpontok személyi állománya (és területe) valamely karra került. • 2010-től szigorodtak a 35 évnél idősebb fokozatnélküli oktatók-kutatók, valamint a minősített oktatók számbavételére vonatkozó szabályok. • 2010-től olyan szabályok kerültek bevezetésre, amelyek jobban kötik a létszámstatisztikákon keresztüli állami finanszírozáshoz a belső személyi támogatást.80
78
Alkalmazotti létszám Oktatói-kutatói létszám Minősített oktatói létszám Tudományos pontok
2005. 6% 12% 6% 6%
2006. 6% 16% 7% 7%
2007. 7% 16% 7% 7%
2008. 7% 16% 7% 7%
2009. 4% 16% 7% 7%
2010. 4% 15% 7% 7%
2011. 4% 15% 7% 7%
79
2007: Ha a sapka nélküli alkalmazotti részarány nagyobb, mint a tanított hallgatókból való részesedés aránya, akkor a többlet alkalmazotti létszámnak csak 60%-át vettük figyelembe. 2008: Ha a sapka nélküli alkalmazotti részarány nagyobb, mint a tanított hallgatókból való részesedés arányának 1,25-szerese, akkor legyen a sapkázott alkalmazotti részarány a hallgatókból való részesedés arányának 1,125-szerese. Ha 1,25-nél kisebb, de 1-nél nagyobb a szorzó a részesedések között, akkor a többlet alkalmazotti létszámnak csak 60%-át vettük figyelembe. 2009: Ha a sapka nélküli alkalmazotti részarány nagyobb, mint a normatívával súlyozott hallgatókból való részesedés aránya, akkor a többlet alkalmazotti létszámnak csak 50%-át vettük figyelembe. 80 „…az Akadémiai Kutatócsoport-tagokon kívül – csak azok után jár kari bevétel, akiket a BME tárgyévi állami költségvetési támogatását tekintve az illetékes minisztérium „oktatónak-kutatónak” költségvetési szempontból elfogad (kivéve, ha az érintett alkalmazott nyugdíjazásra került, illetve elhunyt).”
115
Annak érekében, hogy az évek során alkalmazott, részben változó szabályrendszer mellett be tudjuk mutatni azt, hogy az egyes karok miként alkalmazkodtak a finanszírozásukat meghatározó külső és belső környezethez a 2006-2011 időszak kari személyi állományát az alábbiak szerint vizsgáltuk: • Előjáróban megjegyezzük, hogy az összeállításra került adatsorok nem tartalmazzák a 2005. évi adatokat, ugyanis a különböző visszavezetésekhez, egységesítésekhez nem álltak rendelkezésünkre a 2005. évi alapfájlok. • Egyik mutató esetében sem alkalmaztuk a korhatárszűrést, azaz minden közalkalmazott beszámításra került a különböző létszámokba, függetlenül attól, hogy milyen munkakörben hány éves korában állt foglalkoztatásban. • Eltekintettünk az MTA kutatócsoportokban foglalkoztatottaktól, ugyanis 2008 előtti létszámuk nem ismert. Így az adatok olyan módon torzulhattak, hogy bizonyos esetekben 2008 után lehetősége volt a karoknak a belső támogatás realizálása mellett kutatócsoportokban „foglalkoztatni” egyes kollégákat, hasonló esetekben 2008 előtt csak kari foglalkoztatás esetén volt jogosult a kar a támogatásra. • Eltekintettünk a „sapkázástól”, ugyanis 2007 előtt erre nem került sor. • A tudományos pontok minden munkavállaló után jártak, függetlenül attól, hogy részmunkaidőben vagy 174 órában voltak foglalkoztatva. • Eltekintettünk a 35 év feletti fokozatnélküliekre és az új belépőkre vonatkozó, 2010-től élő szabályoktól. • Amennyiben 2010 előtti években is hasonló arányban találnánk a kari alkalmazottak között olyanokat, akik nem a BME-t jelölték meg finanszírozás szempontjából főállásnak, akkor a teljes létszámot tekintve kb. 2%-kal csökkenne a figyelembe vehetők létszáma. Így a 2010 előtti adatok kis mértékben torzítanak. • A korábbi évekre vonatkozóan a 2011. évi költségvetésben használt szervezeti struktúrát tekintettük.81 • A tudományos pontok összevetésénél a 35 évnél fiatalabb fokozatott szerzettek esetén, ahogyan 2010-ben, úgy a korábbi években sem jár plusz pont.
81
Tudásközpontok integrálódása a KSK-n és a VIK-en, Kognitív Tudományi Tanszék a GTK-ról a TTK-ra, Vegyipari Műveletek Tanszék Géptan Csoport munkatársai a GPK-ról kerültek a VBK-ra, majd összeolvadás során tanszék neve is megváltozott, most Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék.
116
A kari alkalmazotti létszámról elmondható, hogy vizsgált időszakban a VIK, a KSK és a TTK létszáma növekedett. Különösen nagy a növekmény a KSK esetében, aminek oka, hogy az Elektronikus Jármű és Járműirányítási Tudásközpontban jelentős műszaki ügyintézői és ügyvivő szakértői állomány került felvételre. 2011. október 1-jén a központ számított létszáma 20,5 fő volt. Szintén a tudásközpontoknak köszönhető a VIK létszámnövekedése, ugyanakkor ez a kar méreténél fogva, továbbá azért, mert zömében tanszéki kollégák kerültek a tudásközpontokban is alkalmazásra, szerényebb a KSK-nál mért növekedési ütemnél. Alkalmazotti létszám Allokációs súly
2006. 6%
2007. 7%
2008. 7%
2009. 4%
2010. 4%
2011. 4%
ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK Összesen
224 256 210 177 492 155 214 195 1 923
233 257 217 190 503 151 214 196 1 961
230 253 213 173 500 169 209 199 1 946
221 244 207 157 503 163 204 193 1 892
216 242 198 164 500 199 189 189 1 897
220 246 198 157 524 195 198 200 1 939
Alkalmazotti létszám változása ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK Összesen
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100%
103,8% 100,6% 103,3% 107,0% 102,2% 98,0% 100,0% 100,5% 102,0%
102,3% 98,8% 101,7% 97,7% 101,6% 109,5% 97,6% 101,8% 101,2%
98,4% 95,4% 98,6% 88,4% 102,3% 105,7% 95,4% 98,9% 98,4%
96,2% 94,7% 94,5% 92,2% 101,6% 128,8% 88,4% 96,7% 98,6%
97,8% 96,4% 94,6% 88,8% 106,6% 125,8% 92,5% 102,6% 100,8%
Az alkalmazottak karok közötti arányainak változása ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK Összesen
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
11,7% 13,3% 10,9% 9,2% 25,6% 8,0% 11,1% 10,2% 100%
11,9% 13,1% 11,0% 9,7% 25,6% 7,7% 10,9% 10,0% 100%
11,8% 13,0% 11,0% 8,9% 25,7% 8,7% 10,7% 10,2% 100%
11,7% 12,9% 10,9% 8,3% 26,6% 8,6% 10,8% 10,2% 100%
11,4% 12,8% 10,4% 8,6% 26,4% 10,5% 10,0% 10,0% 100%
11,3% 12,7% 10,2% 8,1% 27,0% 10,0% 10,2% 10,3% 100%
81. táblázat: A kari „alkalmazottak” számának változása, 2006-2011. 1.
117
71. ábra: A kari „alkalmazottak” számának változása, 2006-2011. 2.
118
Az egyetemi oktatók-kutatók 2011. január 3-ai összesített létszáma mindössze 1%-kal magasabb a 2006-ban mért létszámnál. A 2006. évi bázisidőszaki és a 2011. évi adatokat összehasonlítva elmondható, hogy a KSK, a VIK és a TTK esetében növekedés tapasztalható. A VBK esetében az alkalmazotti létszámon belül tapasztalható az oktatók-kutatók arányának fokozatos növekedése, annak ellenére, hogy e mutatószám értéke a karon 2011-ben „csak” 62%, míg az egyetemi átlag 67%. A KSK esetén az oktatók-kutatók arányát tekintve középes erősségű karról beszélhettünk a bázisidőszakban, míg 2009-re a mutató aránya jelentősen nőtt. A 2010-2011. évi szerényebb érték az EJJT ügyvivő szakértői létszámnövekedésének „köszönhető”. Oktatók-kutatók száma 2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
Allokációs súly
16%
16%
16%
16%
15%
15%
ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK Összesen
150 163 162 96 316 102 150 149 1 288
156 169 166 109 325 107 154 149 1 335
152 165 167 99 323 125 148 150 1 329
146 168 153 91 326 123 151 147 1 305
143 155 146 99 323 125 126 139 1 256
145 163 145 97 340 119 136 156 1 301
2010.
2011.
Oktatók-kutatók számának változása 2006. ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK Összesen
2007.
100% 104,0% 100% 103,7% 100% 102,5% 100% 113,5% 100% 102,8% 100% 104,9% 100% 102,7% 100% 100,0% 100% 103,6%
2008. 101,3% 101,2% 103,1% 103,1% 102,2% 122,5% 98,7% 100,7% 103,2%
2009.
97,3% 95,3% 96,7% 103,1% 95,1% 100,0% 94,4% 90,1% 89,5% 94,8% 103,1% 101,0% 103,2% 102,2% 107,6% 120,6% 122,5% 116,7% 100,7% 84,0% 90,7% 98,7% 93,3% 104,7% 101,3% 97,5% 101,0%
Az oktatók-kutatók karok közötti arányainak változása ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK Összesen
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
11,6% 12,7% 12,6% 7,5% 24,5% 7,9% 11,6% 11,6% 100%
11,7% 12,7% 12,4% 8,2% 24,3% 8,0% 11,5% 11,2% 100%
11,4% 12,4% 12,6% 7,4% 24,3% 9,4% 11,1% 11,3% 100%
11,2% 12,9% 11,7% 7,0% 25,0% 9,4% 11,6% 11,3% 100%
11,4% 12,3% 11,6% 7,9% 25,7% 10,0% 10,0% 11,1% 100%
11,1% 12,5% 11,1% 7,5% 26,1% 9,1% 10,5% 12,0% 100%
82. táblázat: Az „oktatók-kutatók” számának változása, 2006-2011. 1.
119
72. ábra: Az „oktatók-kutatók” számának változása, 2006-2011. 2.
73. ábra: Az „oktató-kutatók” „alkalmazottak”-hoz viszonyított arányának a változása, 2006-2011.
120
A minősített oktatók száma a VBK kivételével minden karon nőtt a vizsgált időszakban. A legjelentősebb növekedés az ÉMK-n és az ÉPK-n tapasztalható. Minősített oktatók száma Allokációs súly ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK Összesen
2006. 7% 66 75 56 72 130 42 74 106 621
2007. 7% 78 79 62 74 132 47 80 104 656
2008. 7% 83 84 73 65 138 55 71 104 673
2009. 7%
2010. 7%
91 88 83 59 149 56 81 111 718
2011. 7%
100 90 79 62 144 56 77 107 715
103 93 86 64 167 54 80 112 759
Minősített oktatók számának változása ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK Összesen
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100%
118,2% 105,3% 110,7% 102,8% 101,5% 111,9% 108,1% 98,1% 105,6%
125,8% 112,0% 130,4% 90,3% 106,2% 131,0% 95,9% 98,1% 108,4%
137,9% 117,3% 148,2% 81,9% 114,6% 133,3% 109,5% 104,7% 115,6%
151,5% 120,0% 141,1% 86,1% 110,8% 133,3% 104,1% 100,9% 115,1%
156,1% 124,0% 153,6% 88,9% 128,5% 128,6% 108,1% 105,7% 122,2%
A minősített oktatók karok közötti arányainak változása ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK Összesen
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
10,6% 12,1% 9,0% 11,6% 20,9% 6,8% 11,9% 17,1% 100%
11,9% 12,0% 9,5% 11,3% 20,1% 7,2% 12,2% 15,9% 100%
12,3% 12,5% 10,8% 9,7% 20,5% 8,2% 10,5% 15,5% 100%
12,7% 12,3% 11,6% 8,2% 20,8% 7,8% 11,3% 15,5% 100%
14,0% 12,6% 11,0% 8,7% 20,1% 7,8% 10,8% 15,0% 100%
13,6% 12,3% 11,3% 8,4% 22,0% 7,1% 10,5% 14,8% 100%
83. táblázat: A „minősített oktatók” számának változása, 2006-2011. 1.
121
74. ábra: A „minősített oktatók” számának változása, 2006-2011. 2.
Amennyiben csak az oktatók összegyetemi számát tekintjük, a vizsgált időszaki kisebb ingadozások mellet a 2011. évi létszám megegyezik a bázisidőszaki létszámmal. Az oktatók-kutató számában legnagyobb növekedést produkáló karok (KSK, VIK, TTK) közül az oktatók számában a legnagyobb növekedés a KSK esetében mutatható ki. Ugyanakkor a KSK esetén az erőteljes növekedés ellenére továbbra is a legalacsonyabb a minősített oktatók aránya.
ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK Összesen
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100%
108% 99% 101% 106% 101% 102% 102% 97% 102%
104% 100% 97% 98% 104% 123% 99% 98% 102%
105% 102% 95% 89% 100% 119% 101% 101% 101%
101% 96% 91% 94% 100% 121% 86% 99% 98%
95% 103% 92% 93% 104% 119% 93% 103% 100%
84. táblázat: Az oktatók számának a változása, 2006-2011.
Megjegyezzük, hogy az MTA kutatócsoportok finanszírozásának változása miatt, egyes kutatócsoportok személyi állománya a közeljövőben valószínűsíthetően a karon, karokon kerül továbbfoglalkoztatásra.
122
75. ábra: A minősített oktatók aránya, 2006-2011.82
A tudományos pontok a vizsgált időszakban a VBK és a TTK kivételével minden karon növekedtek, a VBK-n 23%-os csökkenés, a TTK-n pedig a bázisidőszakkal megegyező értéket mértünk. Ugyanakkor pont ezen a két karon a legmagasabb az egy oktatóra-kutatóra eső tudományos pontok száma, mely mutató összegyetemi értéke 2006-ról 2011-re 0,96-ról 1,06-ra nőtt. (Itt természetesen hatása van a létszámváltozásnak is.)
82
A jelentést a külső környezet (várható) alakulásának bemutatásával kezdtük, amelyben kitértünk a tudományegyetemi kritériumokra. Ott a karokba beszámításra kerültek az NTI, NYI, TK egységek is, valamint az egyetemi összesen szám az EIT-re felvett kutatókat is tartalmazta. Ezzel szemben itt a karokra a költségvetés szemszögéből tekintünk.
123
Tudományos pontok száma Karok Allokációs súly
2006. 7%
ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK Összesen
130 135 96 172 268 60 122 255 1 238
2007. 7% 149 141 98 176 264 80 142 243 1 293
2008. 7% 151 144 118 175 265 99 126 246 1 324
2009. 7% 163 147 120 145 278 97 143 234 1 327
2010. 7%
2011. 7%
175 158 117 141 306 101 150 249 1 397
170 154 117 132 316 99 140 256 1 384
Tudományos pontok számának változása ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK Összesen
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100%
114,6% 104,4% 102,1% 102,3% 98,5% 133,3% 116,4% 95,3% 104,4%
116,2% 106,7% 122,9% 101,7% 98,9% 165,0% 103,3% 96,5% 106,9%
125,4% 108,9% 125,0% 84,3% 103,7% 161,7% 117,2% 91,8% 107,2%
134,6% 117,0% 121,9% 82,0% 114,2% 168,3% 123,0% 97,6% 112,8%
130,8% 114,1% 121,9% 76,7% 117,9% 165,0% 114,8% 100,4% 111,8%
Tudományos pontok karok közötti arányainak változása ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KSK GTK TTK Összesen
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
10,5% 10,9% 7,8% 13,9% 21,6% 4,8% 9,9% 20,6% 100%
11,5% 10,9% 7,6% 13,6% 20,4% 6,2% 11,0% 18,8% 100%
11,4% 10,9% 8,9% 13,2% 20,0% 7,5% 9,5% 18,6% 100%
12,3% 11,1% 9,0% 10,9% 20,9% 7,3% 10,8% 17,6% 100%
12,5% 11,3% 8,4% 10,1% 21,9% 7,2% 10,7% 17,8% 100%
12,3% 11,1% 8,5% 9,5% 22,8% 7,2% 10,1% 18,5% 100%
85. táblázat: A „tudományos pontok” számának változása, 2006-2011. 1.
76. ábra: A „tudományos pontok” számának változása, 2006-2011. 2.
124
77. ábra: 1 oktatóra-kutatóra eső tudományos pontok száma, 2006-2011.
125
