A B UDAPESTI M ŰSZAKI ÉS G AZDASÁGTUDOMÁNYI E GYETEM 2014. ÉVES KONTROLLING JELENTÉSE
Készítette:
Fortuna Zoltán költségvetési és kontrolling igazgató
www.kontrolling.bme.hu
BUDAPEST, 2014. DECEMBER 9.
TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ................................................................................................................................ 1 II. A MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA ....................................................................................................... 11 III. EGYETEMI SZINTŰ FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓSZÁMOK, ALAPVETŐ PÉNZÜGYI FOLYAMATOK ................. 15 III.1. A KÖZPONTI TARTALÉKOK ALAKULÁSA .............................................................................................................. 15 III.2. BEVÉTELEK, KIADÁSOK .................................................................................................................................. 18 III.3. PÉNZESZKÖZÁLLOMÁNY, LIKVIDITÁS ................................................................................................................. 20 III.4. MEGELŐLEGEZÉSEK, IDEIGLENES KERETEK, TECHNIKAI KERETEK .............................................................................. 22 III.5. A GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEK MARADVÁNYAI ........................................................................................................ 24 III.6. TÁRGYÉVI BELSŐ TARTOZÁSOK, KARI TAKARÉKSZÁMLA ......................................................................................... 26 IV. SAJÁT BEVÉTELEK ...................................................................................................................................... 27 IV.1. RÉSZLETES SAJÁT BEVÉTELI ADATOK ................................................................................................................. 27 IV.2. KÖVETELÉSEK ÁLLOMÁNYA ............................................................................................................................ 29 V. NEM KARI ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA ........................................................................ 34 V.1. NEM KARI ÁLTALÁNOS ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA ...................................................................... 34 V.1.A. AZ OMIKK KISKÖLTSÉGVETÉSE ..................................................................................................................... 35 V.1.B. A KTH KISKÖLTSÉGVETÉSE ........................................................................................................................... 38 V.2. NEM KARI LÉTESÍTMÉNY ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA .................................................................... 40 V.2.A. AZ ÜZEMELTETÉSI OSZTÁLY KISKÖLTSÉGVETÉSE................................................................................................ 40 V.2.A..1 KÖZÜZEMI KÖLTSÉGEK VÁLTOZÁSA ......................................................................................................... 41 V.2.B. A BERUHÁZÁSI ÉS KARBANTARTÁSI OSZTÁLY KISKÖLTSÉGVETÉSE.......................................................................... 46 V.2.C. A TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÉS INFORMATIKAI OSZTÁLY KISKÖLTSÉGVETÉSE ............................................................... 50 VI. KOLLÉGIUMI ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA ................................................................... 51 VII. OKTATÁS .................................................................................................................................................. 53 VII.1. A FELVÉTELI ELJÁRÁS VÁLTOZÁSA, A FELVETT HALLGATÓK .................................................................................... 53 VII.2. FELVETT, DE BE NEM IRATKOZOTT HALLGATÓK .................................................................................................. 58 VII.3. MESTERKÉPZÉS .......................................................................................................................................... 59 VII.4. HALLGATÓI ELŐREHALADÁS .......................................................................................................................... 60 VII.5. AZ OKTATÁS HALLGATÓI VÉLEMÉNYEZÉSE ....................................................................................................... 62 VII.6. A DIPLOMÁT SZERZETT HALLGATÓK SZÁMA, A VÉGZETTEK JÖVEDELME ................................................................... 64 VII.7. A HALLGATÓI LÉTSZÁM VÁLTOZÁSA................................................................................................................. 66 VIII. K+F+I ....................................................................................................................................................... 68 VIII.1. TEHETSÉGGONDOZÁS (TDK) ........................................................................................................................ 68 VIII.2. DOKTORANDUSZOK .................................................................................................................................... 70 VIII.3. K+F CÉLÚ FORRÁSBEVONÁS ÉS FELHASZNÁLÁS ................................................................................................. 72 VIII.4. IPARI KAPCSOLATOK ................................................................................................................................... 73 VIII.5. PÁLYÁZATI AKTIVITÁS .................................................................................................................................. 74 VIII.6. SZABADALMAK .......................................................................................................................................... 77 VIII.7. A BME PUBLIKÁCIÓK ................................................................................................................................. 78 IX. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÉS TEVÉKENYSÉG .......................................................................................... 81 IX.1. KÜLFÖLDI HALLGATÓK LÉTSZÁMA ÉS ARÁNYA ..................................................................................................... 81 IX.2. MOBILITÁSI PROGRAMOK, KIUTAZÓ HALLGATÓK ÉS OKTATÓK ................................................................................ 84 IX.3. IDEGEN NYELVŰ HALLGATÓ X KREDIT TELJESÍTMÉNY............................................................................................. 86 IX.4. ANGOL NYELVŰ KÉPZÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK .............................................................................................. 87 IX.5. NEMZETKÖZI FORRÁSBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK ................................................................................................ 88 IX.6. BME A RANGSOROKBAN ............................................................................................................................... 89 X. HUMÁN KONTROLLING .............................................................................................................................. 91 X.1. OKTATÓI-KUTATÓI KORFA ÉS FLUKTUÁCIÓ .......................................................................................................... 91 X.2. A 10/5/1 SZABÁLYT NEM TELJESÍTŐ TANSZÉKEK ................................................................................................. 96 X.3. NEM KARI KORFA ÉS FLUKTUÁCIÓ ..................................................................................................................... 97 X.4. SZEMÉLYI KIFIZETÉSEK VÁLTOZÁSA .................................................................................................................... 98
I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az éves költségvetés elfogadását követően az egyetemi vezetők első írásos tájékoztatása a szokásos féléves kontrolling jelentés, amelyet a Vezetői Értekezlet és a Gazdasági Bizottság 2014. szeptember első hetében tárgyalt. Akkor kizárólag a költségvetés évközi alakulását tekintettük át. A hagyományosan november-december hónapban elkészülő éves jelentés fókusza és célrendszere a féléves jelentésnél jóval összetettebb, a kontrolling jelentések szokásos keretein jócskán túlnyúlik. Egyrészt terv-tény ellenőrzést végezve a költségvetés évközi alakulását vizsgáljuk, miközben a jövő évi tervezéshez szükséges irányokat és sarokszámokat rögzítünk vagy megbecslünk. Másrészt tények és adatok sokaságával bemutatjuk, áttekinthetővé tesszük az egyetem főtevékenységeit. Tesszük ezt olyan részletezettséggel és olyan mélységben, hogy az oktatási-kutatási tevékenységet irányító dékánok/tanszékvezetők is elengedhetetlen információkhoz jussanak az egyetem egészéről, a főtevékenységek irányairól, miközben cél, hogy láthatóvá váljon az is, hogy a karokat kiszolgáló szervezetek a tőlük elvárt módon segítették-e a tárgyévi költségvetésben rögzített tervek teljesülését. Ezzel az összetett célrendszerrel a kontrolling jelentés egyben az egyetem átfogó oktatási-kutatási döntésmegalapozó, helyzetértékelő anyaga is. A legfontosabb megállapításaink – összefoglalóan: A működési környezet gazdálkodásra, költségvetésre kiható változásaival kapcsolatosan 1. Az Nftv. 2012. január 1-jén egyfajta kerettörvényként lépett hatályba. Sajnos, a BME számára kifejezetten fontos normatív jellegű (képlet-alapú) felsőoktatás finanszírozási rendszer kialakításával kapcsolatos jogszabályok még mindig nem születtek meg, többnyire még a korábbi (2008-as!) szabályokat alkalmazzák, illetőleg az eseti pénzosztás a jellemző, a „külön pénzek” szerepe továbbra is lényeges, és főként a bajba jutott intézményeket segítik kiemelten. 2. Az idén eddig soha nem látott mennyiségű ellenőrzés, vizsgálat, látogatás zúdult az egyetemre. Az ellenőrzések során számottevő költségvetési kihatású határozatok nem születtek. 3. Újabb ingatlan, most a Gyorskocsi utcai ingatlan vagyonkezelői joga került elvételre az egyetemtől mindenféle kártalanítás, kompenzáció nélkül. Ezzel ismét mintegy nettó 500700 M Ft saját bevételtől esett el a BME. 4. Visszavonásra kerültek a BME V2 épületével (2 Mrd Ft), valamint a Fraunhofer kutatóhálózattal kapcsolatos támogatások (három évre 1,2 Mrd Ft). 5. A Science Without Borders program 2015-ben is várhatóan folytatódik, a 2015 őszén induló képzésekre Brazíliában most fejeződnek be a jelentkezések. Magyarország 350 fős keretet kapott, így jó eséllyel 2015-ben újabb nagyobb létszámú brazil hallgató érkezhet a BME-re. 6. A Szenátus szeptember 29-ei ülésén kiegészítette a Költségvetési Szabályzat kari, valamint a HDÖK költségvetésére vonatkozó részeit. A szabályzatban rögzített határidőig sem a VIK-nek sem a HDÖK-nek nem született jóváhagyható „próba-költségvetése”. 7. Az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet előírásai alapjaiban változtatták meg a költségvetési intézmények számviteli szabályait. Az új jogszabályi előírások következtében az eddig alkalmazott módosított pénzforgalmi szemléletű könyvvezetést felváltotta egy más elgondoláson nyugvó költségvetési/pénzforgalmi szemléletű számvitel, kiegészítve pénzügyi/eredmény szemléletű számvitellel. Ehhez a megváltozott jogszabályi környezethez nem alkalmazkodott a Központosított Illetményszámfejtési Rendszer, a Kincstár által átadott számfejtési, feladási állományok nem teljes körűen felelnek meg az új számviteli követelményeknek. A 2015. január 1-jével bevezetésre kerülő KIRA kincstári számfejtő program megoldásokat ígér a felmerült problémákra. 8. A Synergon 2014. október 2-án bejelentette, hogy rendes felmondással, 2014. december végével felmondja a BME-vel 2007. július 23-án, a gazdálkodási rendszer fejlesztése üzemeltetése tárgyában kötött szerződést. Az egyetem a Synergon által felmondott szerződés 1
kisebb, az eddigi tapasztalatok által indokolt mértékben pontosított, de lényegében változatlan feltételekkel történő ismételt megkötését tűzte ki célul, a folyamatos és zavartalan működés, a folyamatos és jelentős számban folyamatban lévő fejlesztések folytatása, a már elért eredmények megtartása, az integrált rendszer integrált működésének fenntartása érdekében. Mindezen körülmények ellenére a Számvitel 2014-gyel kapcsolatos fejlesztési feladatok egy része már elkészült, egy jelentős rész fejlesztése, tesztelése folyamatban van. Jelentős erőfeszítéssel a fejlesztés az év végéig várhatóan befejeződik. A központi tartalékok alakulásával kapcsolatosan 9. A Likviditási és tartalékalap év végi záró egyenlege várhatóan csak 100 M Ft-tal lesz magasabb a tervezett összegnél: Összességében 100 M Ft-tal kevesebb folyt be a 2013. évi normatíva elszámolásból és a Felsőoktatási Struktúraváltási Alapból. A bérkompenzáció összege 50 M Ft-tal lett magasabb a tervezettnél. Az adományok jogcímen kapott támogatások 40 M Ft-tal haladták meg a tervezett összeget. A rezsiköteles bevételek után LTA-ba történő idei befizetések összege mintegy 80 M Fttal lesz magasabb a tervezettnél. Az egyéb befizetések tervezett összege a tanszéki kompenzációs díjak összegével nőtt. 10. A Nem kari alrendszernek várhatóan 190 M Ft összegű maradványa lesz az év végén, amely az alrendszer jövő évi kiadásainak részbeni fedezetéül kell majd szolgáljon. A pénzeszközállománnyal, likviditással kapcsolatosan 11. 2014-ben az egyetem bevételei várhatóan 400 M Ft-tal lesznek magasabbak az egy évvel korábbinál: 31,2 Mrd Ft bevétel várható. A bevételeken belül az állami támogatás összege várhatóan 300 M Ft-tal, a saját bevételek összege pedig várhatóan 100 M Ft-tal haladja majd meg az egy évvel korábbi szintet. A saját bevételek aránya ezzel várhatóan 50%-ra mérséklődik, így elmarad a korábbi 55%-os maximumértéktől. 12. Az egyetem 2014. szeptember 30-i összesített bankszámlaegyenlege 12,9 Mrd Ft volt, ami 1,3 Mrd Ft-tal magasabb az egy évvel korábbi értéknél. Az év végére előrebecsült pénzeszközállomány 12,6 Mrd Ft, ami 2,5 Mrd Ft-tal több, mint az év eleji nyitó érték. A növekedés a bevételek vizsgált időszak alatti növekedésének köszönhető, valamint annak, hogy mindeközben az intézmény kiadásai némileg csökkentek. (Minden bizonnyal jórészt csak időben „elcsúsznak”.) 13. A számlaegyenleg növekedésével a kari, tanszéki keretek növekedtek. A karok december 1-jei szabad kereteit tekintve 8-14-szeres különbséget tapasztalhatunk a legtöbb és legkevesebb szabad forrással rendelkező kar között. 14. Az egyetem júliusig mintegy 500 M Ft-ot volt kénytelen megelőlegezni az államnak, ugyanis a PPP támogatás ~1 Mrd Ft-os összegét csak júliustól kezdte el utalni az illetékes minisztérium. A korábbi évek nyári rendezésével ellentétben az előző évi normatíva elszámolás összegét csak november utolsó napjaiban kaptuk meg. Ebben az esetben az egy évvel korábban elvégzett oktatási szolgáltatás ellentételezéséhez jutott hozzá késve a BME. 15. Az egyetem részére utalt 2014. évi PPP támogatás 243 M Ft-tal kevesebb, mint a szerződésben rögzített összeg. A két kollégiumi épület és a Q épület esetében 2010 óta az állam mintegy 700 M Ft-tal kevesebb PPP támogatást fizetett ki a BME részére, mint a szerződésben rögzített összeg. 16. A pénzeszközállomány nyilvántartását tekintve a legjelentősebb változás, hogy az egyetem befektetési számláján lévő összes pénzeszköze átkerült a főszámlára, a hallgatói befizetéseket gyűjtő intézményi önköltségi számla egyenlege pedig 2013. augusztusi nyitása óta 2,9 Mrd Ftra nőtt. Utóbbira az Államkincstár folyószámla kamatot fizet.
2
17.
Év közben terv szerint kifutott az egyetem által tartott utolsó államkötvény is, ezzel az egyetem befektetési tevékenységét – a jogszabályi változásokhoz igazodva – befejezte. 2006-2014 között a BME 5,2 Mrd Ft befektetésből származó bevételre tett szert, ami most lezárul.
Belső hitelekkel kapcsolatosan 18. Az ideiglenes keretek 2014. december 1-jei állománya 7,8 M Ft volt, amelyet a bérfeladások rendszerben előre nem rögzített, számított tételei (például műszakpótlékok), valamint a KIR-be és a Nexonba történő számfejtés közötti eltérések (rögzítési hibák) okoznak. 19. A központi megelőlegezésként funkcionáló ún. technikai keretek kizárólag az ÜZO-nak álltak rendelkezésére forgótőkeként a raktári készletek kezeléséhez, mintegy 70 M Ft összegben. 20. A központi megelőlegezések állománya (a kutatóegyetemi előleg nélkül) 1,856 Mrd Ft volt, ami lényegében megegyezik az év eleji nyitó állománnyal. A megelőlegezések állományának összesített maximuma az elmúlt 90 nap pénzeszközállományának gördülő átlaggal számított értékének 30%-a lehet, ez jelenleg 3,3 Mrd Ft. 21. A teljes állományából 560 M Ft összeget jelentett a felszólító levelek eredményeképpen átütemezett megelőlegezés, azaz amelynek a visszatérítési határideje már lejárt. 22. Az összes kari megelőlegezés 38%-át a VIK igényelte, részaránya a féléves állapothoz képest csökkent. A KJK megelőlegezés állománya továbbra is meghaladja a szabályzatban rögzített maximumot. A kar számára már a tavasz folyamán jeleztük, hogy további egyetemi megelőlegezést az egyetemi szabályok értelmében nem kaphat. A belső tartozásokkal kapcsolatosan 23. Év közben a karok rendezték egymás közötti vagy nem kari egységek irányába történő tartozásaik többségét. Folyamatban vannak még: Az alfa.bme.hu weboldal kialakításáért és gondozásáért a TTK részére történő 1,9 M Ft összegű keretátadás. Az MGR Számvitel 2014 fejlesztéshez való 10 M Ft-os (már rendezett) kari hozzájárulás 5 M Ft-tal történő megemelése látszik szükségesnek. A GB a GMF erre vonatkozó előterjesztését még ebben az évben tárgyalni fogja. A 2014. október 31-ig befolyt saját bevételek után kirótt és december 1-ig nem rendezett rezsi tartozása kizárólag a TTK-nak volt 0,5 M Ft összegben. 24. A belső költségvetési szabályok értelmében érintett BME cégek bevételeihez köthető kari befizetési részletszabályokat a Szenátus szeptember 29-én módosította. A karok képviselőivel folytatott adategyeztetés alapján a KJK befizetési kötelezettsége 35 E Ft, a VBK-é 0 E Ft, míg a VIK-é 92.173 E Ft. A KJK az összeget már befizette, a VIK még nem, így az összeg befizetési kötelezettségként került a Karhoz bejegyzésre (időközbeni rendezés hiányában legkésőbb a 2015. belső évi költségvetés során a VIK támogatásából kerül majd levonásra). 25. Az ÉMK, ÉPK, GTK, TTK együttműködéseképpen működő kari takarékszámla rendszer jól működik, 2014-ben további befizetések érkeztek. A KJK jelezte csatlakozási szándékát a rendszerhez, ami a Költségvetési Szabályzat soron következő módosításakor kerül beépítésre. A saját bevételek alakulásával kapcsolatosan 26. A költségvetésben tervezett saját bevételi szinthez képest év végére mintegy 3%-os (~500 M Ft) növekedést prognosztizálunk. Megjegyezzük, hogy a decemberi bevételek jellemzően jelentős mértékben eltérnek az évközi havi átlagos bevételi szinttől, ezzel nehezítve az éves becslést. 27. A Nukleáris technikai, a Nyelvoktatási, a Sport és testnevelési valamint a Nem kari alrendszer saját bevételei várhatóan a terveket meghaladó, a Kari alrendszer bevételei a terveknek megfelelő, míg a Hallgatói alrendszer bevételei a tervektől elmaradó szinten teljesülnek. 28. Amennyiben az egyes tevékenységek kizárólag államszámviteli saját bevételeit vizsgáljuk, elmondható, hogy a pályázati bevételek, az innovációs kutatási bevételek és a vállalkozási jellegű tevékenységből származó bevételek időarányos szinttől való elmaradása jelentős, az
3
29.
oktatási tevékenységből származó bevételek esetében pedig biztos a teljes évre tervezett összeg túlteljesítése. A saját bevételek csak a központi rezsielvonáson keresztül állnak kapcsolatban az egyetemi költségvetéssel. A Likviditási és tartalékalapba beérkező rezsi, várhatóan mintegy 80 M Ft-tal lesz magasabb a tervezett összegnél.
A követelések kezelésével kapcsolatosan 30. Az egyetem követelésállományának 2014. III. negyedévi korrigált adata 1,5 Mrd Ft, amely lényegében megegyezik az egy évvel korábbi állománnyal, ugyanakkor a követelések nyilvántartásában jelentős számviteli változások történtek. 31. A vevői követelésállomány a III. negyedév végéig jelentős összeggel a 2013. december végi 1,1 Mrd Ft-ról 844 M Ft-ra csökkent, ugyanakkor a féléves adathoz képest közel 80 M Ft-tal nőtt. A lejárt állomány összege lényegében stagnált, részaránya, a féléves 43%-ról, a III. negyedév végére 39%-ra csökkent. 32. A 2014. szeptember 30-i adatok alapján a lejárt határidejű vevői követelésállományból az ÉMK (23,8 M Ft), a GPK (28,8 M Ft), a VIK (42,6 M Ft), a GTK (114,2 M Ft) értékei kiemelkednek. Utóbbi összege a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tartozása miatt magas. 33. 2014. szeptember 30-án mintegy 37,3 M Ft volt annak az ÁFÁ-nak az összege, amelyet az adott gazdálkodó szervezetek már befizettek a 45 napon túl lejárt vevőköveteléseik után. A karok között az ÉMK-t (4,9 M Ft), a GPK-t (9,9 M Ft) és a VIK-et (6,1 M Ft), a nem kari szervezetek közül pedig az ÜZO-t (9,2 M Ft) terhelte a legtöbb ebből fakadó dologi kiadás. 34. A hallgatói eredetű követelésállományt 2013 júliusától aktívan kezeli az egyetem. Jelenleg a 2014. január 31-ig kiírt behajthatónak minősített állomány kezelése folyik. Ennek 2014. december 1-jén fennálló értéke 215 M Ft. Az állomány harmada esetében a GTK, harmada esetében a DIK, harmada esetében pedig a többi gazdálkodó egység a követelésgazda. Az állomány jelentős része ésszerű keretek között „behajthatatlan”. A nem kari gazdálkodással kapcsolatosan 35. Az egyetemi belső költségvetés elfogadását követően – a terveknek megfelelően – hosszabb időszakra visszanyúlóan áttekintésre kerültek a nem kari kiemelt kategóriákhoz tartozó, mintegy 120-150 munkatárs személyi juttatásai, illetve ezek illeszkedése a BME nem kari dolgozóira érvényes bérpolitikai elvekhez. Rektori intézkedés alapján mintegy 30 fő esetében megtörtént a személyi juttatások utólagos rendezése, az érintettek kompenzációja. Továbbá mintegy 10 fő esetében elismerésre került az év végi, év eleji időszakban végzett kiemelkedő munkateljesítmény szintje. A két intézkedés 23 M Ft bér és járulék kifizetéssel járt. 36. Az OMIKK várhatóan bérbe tudja adni a törökbálinti szabad raktári kapacitását, amellyel 2016 végéig mintegy 20 M Ft-os saját bevételre tehet szert. 37. A kari folyóirat-beszerzés összege 15 M Ft-tal emelkedett a tervezetthez képest, amely mögött minden bizonnyal az új folyóirat támogatási modell ösztönző hatása áll. A karok 67 M Ft saját forrást fordítottak a beszerzésre, ezt egészítette ki 23 M Ft központi támogatás. Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program keretében létrejött országos konzorciumban résztvevő intézmények a piaci árnál olcsóbban jutnak hozzá elektronikus tudományos tartalmakhoz, adatbázisokhoz, folyóiratokhoz. Az OMIKK költségvetésében az EISZ-re tervezett 85,6 M Ft-nál végül 11,1 M Ft-tal kevesebbet kellett fizetnie az egyetemnek. Így összességében az egyetem az OMIKK közreműködésével mintegy 170 M Ft-ot fordított nyomtatott és elektronikus folyóiratok, tudományos tartalmak beszerzésére. 2015-ben az EISZ várható kiadásai 80 M Ft-ot tesznek majd ki. 38. A KTH-n átfolyó összegek mintegy 150 M Ft-tal nőttek a mobilitási programok támogatására, valamint a Stipendium Hungaricum Ösztöndíjra kapott állami támogatás miatt. 39. A TIO 2014-ben forrást kapott az évek óta halasztott másodlagos gépterem kialakításával kapcsolatos beruházások megkezdésére. Sajnálatos módon a beruházás csúszik, ezért a kiadások 2015-re tolódnak. 4
40. 41.
42.
43.
44.
45.
46.
47. 48. 49. 50.
Készül és várhatóan a jövő évi költségvetésbe beépül az a koncepció, amely a HSZK-ra vonatkozó finanszírozási konstrukciónak a megváltoztatását tűzte ki célul. Az ÜZO az Építőmérnöki Kar kérésére 2014. szeptember 1-i hatállyal visszavette a Balatonkenesei Mérőtelep üzemeltetését. A Mérőtelep további sorsával kapcsolatban még nem született döntés. A Bay Zoltán Nonprofit Kft-nél kezelt volt IKMA pénzek terhére kerül elszámolásra az ÉL Sportközpont fejlesztés finanszírozása. A becsültnél magasabb kivitelezési költség miatt, a tervezett 150 M Ft helyett 184 M Ft átvételére került sor. A BME-t illető IKMA vagyon maradványértéke 304 M Ft. Az egyetem az I és a Q épületek elektromos ellátó hálózatában rendelkezésre álló áramkapacitás többletét értékesítette az ELMŰ felé, mert erre a kvótára szüksége volt a megépülő Tüskecsarnok betáplálásához. A Tüskecsarnok megvalósítása érdekében értékesített energiakvóta ellenértéke bruttó 83,210 M Ft. A befolyt nettó összeget (65,520 M Ft) 9,8 M Ft összegű rezsitérítés terhelte. Egy tervezési hiba miatt nem került beállításra a BKO keretátadásai közé a Létesítményalap még 2013-évből származó tartozása a VIK (5 M Ft) és a GTK (19 M Ft) felé. Ezen keretmozgások fedezetét – a költségvetési területtel történt egyeztetést követően – technikailag az áramkvóta értékesítéséből származó terven felüli bevétel teremtette meg. A Q2 épület MTA általi túlépítése és BME telkére történő ráépítése miatt is kár érte az egyetemet. Ennek kompenzálása több tízmilliós saját bevételt jelenthet. A tárgyalások elhúzódtak. A Kari létesítményprogram keretében a tervezett 150 M Ft-os keretnek várhatóan fele kerül lehívásra az idén. Megjegyezzük, hogy a VBK és a KJK már a 2015. évi keretének igénybevételét is jelezte. A fogyatékos hallgatók beruházási keretének (17,940 M Ft) DIK-BKO között történő átadására-átvételére a tervezettel ellentétben nem kerül sor. A nem kari alrendszerbe allokált 162,871 M Ft kutatóegyetemi forrás felhasználása várhatóan nem ütközik nehézségekbe. November második felében megalakult a Kancellári Kabinet, amely 8 M Ft-nyi keretet kapott a Főigazgatói Titkárságtól és további 7 M Ft-ot a Rektori Kabinettől. A nem kari alrendszer várhatóan mintegy 692 M Ft-nyi maradvánnyal fog rendelkezni év végén. Ugyanakkor a maradványok zöme kötelezettségvállalással terhelt, csak időben átütemezett vagy elcsúszó kifizetés. Az összes szabad maradvány várhatóan 190 M Ft lesz.
Közüzemi költségekkel kapcsolatosan 51. A tárgyévi közüzemi kiadások várhatóan a terveknek megfelelően alakulnak. 52. Az összes, az adott évet érintő közüzemi költség 2011-2014 között 300 M Ft-tal, azaz mintegy 20%-kal csökkent, amelyben közrejátszottak az épületállomány darabszám és funkció változásából eredő hatások, a naturáliák változása, valamint az egyes árhatások is. 2014-ben tovább csökkent az egyetem által felhasznált távhő és gőz, valamint a földgáz mennyisége. A volumencsökkenést leginkább a magasabb átlaghőmérséklet magyarázza, de a 2011-től tartó csökkenésben épületeink korszerűsítése, gazdaságosabb üzemvitele is jelentős szerepet játszottak. A költségek csökkenését nemcsak a volumen, hanem az új közbeszerzési eljárásokon elért alacsonyabb árak is segítették. A 2014-ben a felhasznált villamos energia mennyisége alacsonyabb lesz, mint a tavalyi. A 2011-től megfigyelhető volumencsökkenést 2013-2014-ben az I, és Q épületek elektromos hálózatához átmenetileg, vagy tartósan csatlakozott külső felhasználók (Jégcsarnok, MTA) többletfogyasztásai megtörték. Ezt a többletfogyasztást a bezárt épületek (Z, V2, Gyorskocsi utcai ingatlan) miatt kieső energia mennyisége sem kompenzálta. A közbeszerzési eljárásokon elért alacsonyab ár is kevés volt ahhoz, hogy a költségek csökkenjenek.
5
A víz- és csatornafogyasztás 2014-ben három év csökkenés után nőtt. A növekedésben minden bizonnyal szerepet játszottak a nagyobb vízigényű kutatási helyek megnövekedett felhasználásai.
A kollégiumi alrendszer gazdálkodásával kapcsolatosan 53. A 2013. évi kollégiumi normatíva valamint a lakhatási támogatás utólagos elszámolása alapján mintegy 70 M Ft-nyi utólagos támogatást kapott a Kollégiumi alrendszer. 54. Kiemelt probléma a Vásárhelyi kollégium „A” épület Stoczek utcai szobák vizesblokkjainak állapota. A mintegy 240 férőhelyet érintő 2015. nyári kivitelezéssel kapcsolatban november hónapban több egyeztetés történt. A bruttó mintegy 260 M Ft értékű közbeszerzés december 1ig nem került kiírásra. Ez veszélyeztetheti az érintett szobák 2015. szeptemberi birtokbavételét. Az oktatási tevékenységgel kapcsolatosan 55. Az idén az összes felvételi eljárásában a BME-re jelentkezők száma 9%-kal nőtt, miközben országosan 11%-os volt a növekedés. 56. Az általános felvételi eljárás során a legtöbb hallgatót felvett intézmények rangsorában a BME a 4., a karok között a GTK a 6. Nappali alap és osztatlan képzésre az ELTE után a BME vette fel a legtöbb hallgatót. 57. A műszaki képzési területen továbbra is egyedül a Műegyetem alapképzési szakjain van tényleges túljelentkezés. 58. Az összes, a BME valamelyik alapképzési-, vagy osztatlan szakára állami ösztöndíjas férőhelyre a 2014. évi általános felvételi eljárásban felvettek felvételi pontszámának átlaga 415 volt (2013-ban 412, 2012-ben 421). 59. A BME-re az általános és pótfelvételi eljárás keretében alap és osztatlan képzésre nappali tagozatra felvett hallgatók 14,2%-a önköltséges. Amennyiben a gazdaságtudományi terület nélkül tekintjük az önköltséges felvettek arányát, az csupán 3,2%. A műszaki, természettudományos területen 5% feletti az önköltséges új belépők aránya az építőmérnöki, mérnökinformatikus, fizika és matematika szakokon. Ezeken a képzéseken az előző évben is 5% feletti szintet mértünk. 60. Megvizsgálva a 2011-2014. évi általános felvételi eljárás adatait, elmondható, hogy az állami ösztöndíjas alap és osztatlan képzésre felvett, de be nem iratkozott hallgatók aránya folyamatosan nőtt, a 2014 őszi felvételi eljárás során 4,8% volt. Ösztöndíjas mesterképzésen az arány a tavalyihoz képest megfeleződött. Az állami ösztöndíjas képzésre felvett, de be nem iratkozott hallgatók körében 1/3 azoknak az aránya, akik azonos képzési szinten már rendelkeznek BME-s előélettel. Esetükben feltételezhető, hogy azért felvételiztek (újra) a BME-re, hogy meglévő képzésükről történő elbocsájtás vagy önköltséges formába történő átsorolás esetén biztosítsák helyüket állami ösztöndíjas képzésben, és várhatóan ott folytassák tanulmányaikat, ahol abbahagyták. 61. A mesterképzésbe kereszt-, általános- és pótfelvételi eljárás keretében 2014-ben felvettek száma a tavalyihoz képest 250 fővel (11%-kal) nőtt. A mesterképzésben résztvevők 64%-a rendelkezik BME-s előélettel. A mesterképzésben résztvevők létszáma 2007 óta folyamatosan nő, 2014. október 15-én a hallgatók 20%-a, 4823 fő vett részt az e képzési szinten folyó oktatásban. 2015-ben az ösztöndíjas mesterképzésre felvehetők keretszáma 2200-ról várhatóan 1900-ra csökken. 62. A 2008. február és 2011. február közötti időszakban alapképzésre beiratkozók körében átlagosan 22% azoknak az aránya, akik a mintatanterv szerinti idő alatt végeztek. Ez az érték az utolsó négy vizsgált félévben csak 1-2%-ot ingadozott. 63. A BME-n hallgatói jogviszonyából kikerülő (kilépett) hallgatóknak átlagosan csak 53%-a távozott diplomával az egyetemről a vizsgált három tanévben. A kilépő hallgatóknak átlagosan egyharmada eredménytelenül fejezte be tanulmányait, azonban jelentős részük újrafelvételizik az egyetemre. A többiek valamilyen köztes állapotban voltak, vagy abszolváltak (10,1%), vagy záróvizsgát tettek, de a diploma átvételéhez még hiányzott a nyelvvizsgájuk (4,2%). 6
64.
65.
66.
67.
Amíg a Felsőoktatási Információs Rendszerben (FIR) az egy évvel korábbi számbavételkor 24.256, addig 2014. október 15-én 24.312 hallgatója volt a BME-nek, ugyanakkor az aktív hallgatói jogviszonyok száma mintegy 40-nel csökkent. A FIR üzemszerű működésének is köszönhető, hogy jelentősen változott az ösztöndíjas (támogatott) hallgatók létszáma. 2014 szeptember-októberében mintegy 1600 hallgató került átsorolásra támogatott képzésről önköltségesre. Összességében mintegy 1100 fővel kevesebb magyar, állami ösztöndíjas hallgatója volt az egyetemnek 2014. október 15-én, mint egy évvel korábban. A finanszírozási kormányrendeletben lévő normatívákkal számolva, mintegy 500600 M Ft-os támogatáscsökkenést okozhat az ösztöndíjas létszám csökkenése, továbbá a 2014es év után az intézménynek jelentős visszafizetési kötelezettsége is keletkezhet. A teljes munkaidőben, a versenyszférában foglalkoztatott szellemi foglalkozásúak – KSH terminológia szerint számított – 2013. április – június havi nettó átlagkeresetét (240.124 Ft) összevetve a BME-n végzettek azonos időpontra vonatkozó átlagkeresetével (247.100 Ft) megállapíthatjuk, hogy a BME diploma az átlagnál magasabb jövedelmet jelent, már a karrier legelején is. Ez a megállapítás szinte az összes karon végzett esetén is igaz. Az Egyetemi Hallgatói Képviselet elvégezte az OHV „Értékelje az alábbi oktató által tartott tanóra színvonalát (szempontok: logikus felépítésű, magával ragadó, követhető)” kérdésére 2010/11 ősz és 2012/13 tavasz időszakban, azaz 6 félévben leadott válaszok trendszerű elemzését. Azon 627 oktatóra – akik a hat vizsgált félév mindegyikében oktattak és oktatásukat legalább 4 félévben értékelték – leadott értékelések korrelációs vizsgálata alapján kijelenthető, hogy a vizsgált oktatók 53%-ának folyamatosan javult a hallgatók általi megítélése.
A K+F+I tevékenységgel kapcsolatosan 68. A TDK továbbra is népszerű: idén ősszel ~800 hallgató ~650 dolgozatot készített. A legjobb hallgatók közel 20 M Ft-nyi díjazásban részesültek. 69. A doktoranduszok létszáma (512 fő), valamint az összes hallgatón belüli aránya (2,1%) az előző évekhez hasonló. Összehasonlítva más nagy egyetemekkel a fokozatszerzési arány magas a BME-n, 50% körüli. 70. Az egyetem K+F célú összes bevétele és annak az intézmény összes bevételén belüli aránya 2009-től 2011-ig egyértelműen nőtt, majd azt követően drasztikusan csökkent. Az év végi számok várhatóan illeszkednek a trendbe. A 2011. évi 11,5 Mrd Ft-nyi K+F célú bevétel helyett idén ~6 Mrd Ft-nyi bevétel várható. Drasztikus csökkenésnek lehetünk tanúi mind a költségvetési támogatásból, mind a hazai pályázati támogatásból, mind a piacra végzett tevékenységből származó forrásokat tekintve. 71. A K+F célú saját bevételeken belül 2013-ben 40%-ot tett ki a gazdaságból érkező, míg 60%-ot a pályázatokból érkező források aránya. A pályázati támogatások erőteljesebb csökkenése miatt az idén várhatóan 45%/55% lesz ez az arány. 72. 2010-2013-ben évente 440-490 közötti vállalkozási szerződést kötöttek az egyetemi szervezeti egységek összesen 1,9-3,2 Mrd Ft közötti összegben. Az 1-11 havi adatok alapján az idén a tavalyinál 10%-kal (200 M Ft-tal) kisebb értékű, mintegy 2,6 Mrd Ft-nyi szerződésállomány valószínűsíthető. 73. Akár a partnerek számát, akár a szerződések számát, akár a szerződések összegét tekintjük, a BME-től – az elmúlt években – kutatási, szakértői munkákat megrendelő cégek székhelye 6065%-ban a fővárosban és a Közép-magyarországi Régióban található. A külföldi címmel rendelkező vállalkozások súlya 3%, a Közép-dunántúli régióba tartozók aránya kétszerese a többi régiónak. 74. A KTIA esetében a 2007-2013 időszakban (az intézményrendszer átszervezése miatt 2014-es adatok nem állnak rendelkezésünkre), az FP7 esetében pedig a 2007-2014 időszakban az egy oktatóra-kutatóra jutó éves átlagos elnyert támogatást tekintve, a BME a nagy egyetemek között az első volt. 75. Mind a beadott pályázatok, mind a szerződött projektek száma, mind a befolyt pályázati támogatás összege 2012 óta esik. Reménykedésre adhat okot, hogy az idén induló H2020 7
76.
77.
konstrukcióban mindezidáig 90 pályázatot adtak be az egyetem szervezeti egységei, három esetben, 295 M Ft (957.644 €) összegben pedig már döntés is született a projektek támogatásáról, a szerződéskötések folyamatban vannak. A Scopus 2010-2013 időszakra vonatkozó adatai szerint a BME mind az összes mind az 1 főre jutó évi átlagos 0,84 publikáció száma alapján első az állami felsőoktatási intézmények között. Ugyanakkor a WoS ugyanezen időszakra vonatkozó adatai alapján a BME ötödik az összes és negyedik az 1 főre jutó évi átlagos 0,593 publikáció száma alapján az állami felsőoktatási intézmények között. Magyarországon jelenleg 35 darab impakt faktoros folyóiratot adnak ki, ebből a BME hármat. A mostani IF-számokkal a BME Gépészmérnöki Kar Polimertechnika Tanszék által kiadott Express Polymer Letters került az első helyre (IF 2.953). Az Építőmérnöki Kar Periodica Polytechnica Civil Engineering-je a 28. helyen áll a hazai folyóiratok között (IF 0.250), míg a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar folyóirata, a Periodica Polytechnica Chemical Engineering a 32. helyet érte el (IF 0.130).
A nemzetközi tevékenységgel kapcsolatosan 78. 2011-ről 2013-ra országos szinten mintegy háromezer fővel, 5,6%-ről 7,2%-ra nőtt a külföldi hallgatók létszáma és aránya. Ugyanezen időtávon a BME-n a külföldi hallgatók aránya 4%ról 4,6%-ra nőtt, sőt 2014. október 15-én már 5,7%, 1381 fő volt. Ilyen magas létszámot és arányt még soha nem mértünk. 79. A teljes idejű angol nyelvű képzésben résztvevők száma az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent. Az ezen képzéseken résztvevők száma 2014. október 15-én 238 fő volt, arányuk az összes külföldi hallgató között mindössze 17%. 80. A hallgatói kör sokszínűsége az eddig mért legmagasabb, 2014. október 15-én 75 ország hallgatója tanult az egyetemen. Elmondható, hogy a határon túli magyarokat (is) nagy számban küldő országoktól eltekintve Brazília, Irán, Franciaország, Németország, Törökország, Amerikai Egyesült Államok, Vietnám, Spanyolország, Nigéria, Dél-Korea, Kína és Portugália és Ciprus azok az országok, amelyekből átlagosan legalább 20 fő tanult évente a Műegyetemen az elmúlt négy évben. 81. Kijelenthető, hogy soha nem éltek még annyian az egyetem hallgatói közül azzal a lehetőséggel, hogy a mobilitási programok keretében külföldre utazzanak, mint a 2013/2014-es tanévben. Az előző tanévben a BME 1140 hallgatója vett részt külföldi csereprogramban. Ugyanebben a tanévben 60 oktató tartózkodott rövidebb-hosszabb ideig külföldön valamely KTH által menedzselt mobilitási program keretében. A hallgatói mobilitás felfutása egyrészt a Campus Hungary programnak köszönhető, amely keretében a mintegy 7000 támogatott diákból 600-an járnak vagy jártak a BME-re. Másrészt a BME évről-évre jobban teljesít az Erasmus Tanulmányi Mobilitási programban. Míg a 2007-ben hazánkba érkező forrás 6,3%-ára, addig 2014-ben már 8,5%-ára volt jogosult az egyetem, ezzel a 6. helyről a 3. helyre jött fel az intézmény az országos rangsorban. 82. Az egyetem angol nyelvű képzéseiben résztvevők által felvett kreditek száma a 2009/2010-es tanévtől kezdve 2012/2013-as tanévig lényegében nem változott. Jelentősebb változás értelemszerűen a hallgatói létszám növekedésével párhuzamosan következett be, a 2013/2014es tanévtől volt tapasztalható. Ekkor 60%-kal növekedett az előző tanévhez képest az angol nyelvű képzésben a hallgatók által felvett kreditek száma. A hallgatók által felvett kreditmennyiség az aktuális félévben további 15%-kal nőtt. Lényeges, hogy az angol nyelvű képzésekben felvett kreditek száma meredekebben növekedett, mint a külföldi hallgatók száma, aminek az oka az, hogy a különböző államközi szerződések keretében érkező részképzéses hallgatókra szigorúbb tanulmányi követelmények vonatkoznak, mint a teljes idejű graduális képzésben résztvevőkre. 83. Az angol nyelvű teljes idejű képzés bevételei 2007 óta (585 M Ft) folyamatosan csökkentek, 2014-ben várhatóan nem éri el az 500 M Ft-ot.
8
84.
85.
86.
Köszönhetően a „Science Without Borders” programnak, 2014. október 15-én 434 brazil hallgató vett részt a BME képzési programjában. Egy évvel korábban 241 főt oktattunk. 20132014-ben beérkezett/várhatóan beérkező bevétel összege 1,6 Mrd Ft. Az egyetem nemzetközi forrásból származó bevételeit most is négy csoportba sorolva vizsgáltuk. A tendencia egyértelmű, mind összegét, mind a bevételek közötti részarányát tekintve a nemzetközi forrásból származó bevételek 2009 óta folyamatosan nőnek. 2013-ban 3,5 Mrd Ft és 13,8% volt a két mutató értéke, és a 2014. évi időarányos adatok alapján várhatóan a tárgyévi nemzetközi bevételek is a növekvő trendbe illeszkednek majd. Nyolc, felsőoktatási intézményeket (nem karokat) tartalmazó nemzetközi rangsor kiértékelése most is kétféleképpen történt meg. Amennyiben azt vettük alapul, hogy melyik egyetem hányszor szerepel az első öt magyar intézmény között, akkor a BME a 4. helyet szerezte meg, amennyiben az öt legjobb magyar helyezést megszerző intézmény kapott 5-4-3-2-1 pontot, a BME az 5. helyen szerepelt.
A személyi állomány alakulásával kapcsolatosan 87. A korábbi jelentésekből jól ismert, hogy a teljes állású oktatók, kutatók között a minősítettek aránya 2007 óta dinamikusan nő, a növekedés 2013-ról 2014-re is kimutatható, a tudományos fokozattal rendelkezők aránya ebben a körben egy év alatt 65-ről 68%-a nőtt. Miközben a 174 órás minősített oktatók, kutatók száma 753 főről 771 főre nőtt, a teljes állású oktatók, kutatók száma 24 fővel 1157 főről 1133 főre csökkent. 88. 2014. október 15-én az akadémiai doktoraink száma csupán 2 fővel volt több, az MTA-MMA tagok száma pedig ugyanannyi volt, mint egy évvel korábban. Október 15-én mindösszesen 113 teljes állású egyetemi tanár volt az egyetem 73 tanszékén. 89. A Nexon és a FIR 2014. október 15-re vonatkozó adatai mintegy 47 oktató, kutató esetében eltérnek egymástól. Sajnálatos módon az SDA Zrt. a Neptun verziófrissítése kapcsán olyan változásokat jelentett be, amelyek alapvetően érintik a Nexon és a Neptun között az alkalmazotti adatok feladásához használt, már elkészült interfészt, így rövidtávon továbbra sem látszik biztosítottnak, hogy az adatokat ne kampányszerűen kelljen feladni. 90. A teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatók, kutatók koreloszlására továbbra is kettősség jellemző. Egyrészt, most már nem annyira élesen, mint korábban, de továbbra is látszik egy minimum a 45-55 év közötti korosztályba tartozók létszámát tekintve. Másrészt látható a 40 évnél fiatalabb kollégák tömeges jelenléte. A 2010 és 2014 év alatt eltelt időszakban a teljes munkaidős oktatók, kutatók életkorának mediánja 41-ről 38 évre csökkent. 91. Különös gondot kellene fordítani arra a 35-40 éves korosztályra, amely a megfelelő utánpótlását jelentheti a kiöregedő vezetői, oktatói, kutatói gárdának, ugyanakkor a fokozatszerzés küszöbén álló pályakezdő oktatók, kutatók segítése is kulcsfontosságú. Ezen problémák megoldására a költségvetési algoritmus ösztönző erőin, valamint az állami céltámogatásokon túl, további tanszéki, kari programokra van szükség. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert a tudományos fokozattal nem rendelkező, teljes állású oktatók-kutatók fluktuációját vizsgálva elmondható, hogy körükben 2-szer, 3-szor gyakoribb a kilépés, mint a minősítettek körében. 92. A 2010-2013-ban a teljes állású oktató, kutató munkakörbe be- és kilépők koreloszlásáról elmondható, hogy a fiatalok nagyszámú belépése után egy-másfél évvel szintén a legfiatalabb korosztály tagjai távoznak az egyetemről. Annak érdekében, hogy kisimítsuk a 2010-2013. időszakban fellépő hatásokat érdemes összeadni az egyes években be- illetve kilépő teljes munkaidős oktatók és kutatók számát. A belépőknek átlagosan a 88%-a nem haladta meg a 35 éves kort, ugyanakkor a kilépők 58%-a is ebbe a korcsoportba tartozott. 93. A 73 tanszékből a 10-5-1 szabályt teljesítő tanszékek aránya 79%, 15 tanszék a szabálynak nem felel meg. 94. A 2008-ban kezdődő rektori ciklus egyik fontos célkitűzése volt, hogy a nem kari alrendszerhez tartozó munkatársak személyi juttatásainak irányelveit rögzítse. A személyi keretekkel való éveken átívelő gazdálkodás lehetőségének megteremetése azt eredményezte, hogy az elmúlt hat évben a nem kari személyi állomány 80 fővel (11%-kal) 687 főre csökkent, jelentős mértékben 9
95.
96.
fiatalodott, a személyi ráfordítások pedig mindeközben 5%-kal csökkentek. Ez a folyamat úgy zajlott le, hogy miközben a személyi kifizetésre tervezett nem kari keretösszegek 2009 és 2014 között 9%-kal csökkentek, a rendelkezésre álló keretek felhasználásában csupán 5%-os csökkenés történt. Ez azt jelenti, hogy ebben a hatéves időszakban a tervezett és tényleges kifizetés közötti különbözetet, átlagosan mintegy 80-100 M Ft-ot évente az egyetem megtakarított a nem kari oldal személyi kifizetésein. 2009-ben a karokon legjobban fizetett 1200 fő jövedelmi szintje (ún. havi egyenértékes jövedelme) 12%-kal elmaradt a nem kari oldali 120 kiemelt munkatárs jövedelmi szintjétől. Ugyanakkor 2013-ban a kari és nem kari jövedelmi görbék már egymásra simulnak, a mögöttes adatok alapján pedig elmondható, hogy a kari személyi állomány 2013-ban mért átlagos nominális jövedelmi szintje megegyezett a 2009. évi jövedelmével, míg a nem kari oldali 120 kiemelt munkatárs átlagos jövedelmi szintje 9%-kal elmaradt a 2009. évitől. Az egyetem éves szinten ~6000 ember részére teljesít valamilyen munkavégzéshez kötődő személyi jellegű kifizetést (ebben a céges kifizetések nincsenek benne), az érintett létszám fele részben közalkalmazott, fele részben külsős. 2009-2014 időszakot tekintve az egyetemen kifizetett személyi juttatások éves összege 12 Mrd Ft-ról először kissé növekedett, majd 11,5 Mrd Ft-ra csökkent. Miközben a közalkalmazottak részére kifizetett juttatások összege nem változott, a közalkalmazottak átlagos statisztikai állományi létszáma 5,5%-kal mérséklődött. A külsősök részére kifizetett juttatások mintegy 30%-kal csökkentek a vizsgált időszakban. A személyi jellegű kifizetések (juttatások és közterhek) összes – a hallgatói juttatások nélkül számított – kiadáson belüli részaránya 2009-ről 2014-re 56%-ról 52%-ra mérséklődött.
10
II. A MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA Ebben a fejezetben rendszerint a BME működését, gazdálkodási kultúráját, költségvetését lényegesen befolyásoló belső és külső környezeti hatásokat mutatjuk be. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv) 2012. január 1-jén egyfajta kerettörvényként lépett hatályba azzal, hogy az érdemi rendelkezéseket tartalmazó paragrafusok 2012. szeptember 1-jén válnak hatályossá. A BME számára kifejezetten fontos lenne, hogy normatív jellegű (képlet-alapú) felsőoktatás finanszírozási rendszer kerüljön kialakításra. Sajnos, az ezzel kapcsolatos jogszabályok még mindig nem születtek meg, többnyire még a korábbi (2008-as!) szabályokat alkalmazzák, illetőleg az eseti pénzosztás a jellemző, a „külön pénzek” szerepe továbbra is lényeges, és főként a bajba jutott intézményeket segítik kiemelten. Ehhez kapcsolódik, a FIR üzemszerű működésének is köszönhető, hogy jelentősen változott az ösztöndíjas (támogatott) hallgatók létszáma. 2014 szeptember-októberében mintegy 1600 hallgató került átsorolásra támogatott képzésről önköltségesre. Összességében mintegy 600 fővel kevesebb állami ösztöndíjas hallgatója volt az egyetemnek 2014. október 15-én, mint egy évvel korábban. Ha figyelembe vesszük, hogy – a FIR-ben alkalmazott terminológia szerint – az állami ösztöndíjasok között kerülnek kimutatásra a részképzésre érkező külföldi hallgatók is, a csökkenés mintegy 1100 fő. A rendeletben lévő normatívákkal számolva, ez mintegy 500-600 M Ft-os támogatáscsökkenést okozhat az ösztöndíjas létszám csökkenése miatt, és a 2014-es év után az intézménynek jelentős visszafizetési kötelezettsége is keletkezhet. A kormányzat által júliusban bejelentett 110 Mrd Ft zárolásból 4,2 Mrd Ft jutott a felsőoktatásra, amely összeget a fenntartó kizárólag a Felsőoktatási Struktúraváltási Alapra terhelt, igaz annak nem teljes összege került zárolásra. A maradék keret terhére az EMMI részben vagy egészben átvállalta 12 egyetem és főiskola tartozását.1 Az alapból a BME-nek ígért (és a belső költségvetésbe bevételként betervezett) 600 M Ft helyett, „csak” 150 M Ft érkezett be. A PPP épületek után járó állami támogatás összege ebben az évben is mintegy 243 M Ft-tal alacsonyabb a PPP szerződésben rögzített minisztériumi költségviselési szintnél. A két kollégiumi épület és a Q épület esetében 2010 óta az állam már mintegy 700 M Ft-tal kevesebb PPP támogatást fizetett ki a BME részére, mint a szerződésben szerinti összeg. Újabb ingatlan, most a Gyorskocsi utcai ingatlan vagyonkezelői joga került elvételre az egyetemtől mindenféle kártalanítás, kompenzáció nélkül. Ezzel ismét mintegy nettó 500-700 M Ft saját bevételtől esett el a BME. Visszavonásra kerültek a BME V2 épületével (2 Mrd Ft), valamint a Fraunhofer kutatóhálózattal kapcsolatos támogatások (három évre 1,2 Mrd Ft). A Science Without Borders program idén is folytatódott. A program folytatódik, a 2015 őszén induló képzésekre Brazíliában most fejeződnek be a jelentkezések. Magyarország 350 fős keretet kapott, így jó eséllyel 2015-ben újabb nagyobb létszámú brazil hallgató érkezhet a BME-re. A brazil képzésből 2013-2014-ben realizált és várt bevétel összesen 1,6 Mrd Ft. A brazil fél erősebb kontrollt szeretne annak érdekében, hogy a hallgatók felvett kreditjeiket minél magasabb arányban teljesítsék. Ebből fakadó szerződéskötési problémák miatt a III-IV. negyedévre várt mintegy 265 M Ft-nyi bevétel részben vagy egészben várhatóan 2015. I. negyedévre csúszik.
1
NYME (1,55 Mrd), NYF (1,2 Mrd), PTE (1,02 Mrd), KE (0,6 Mrd), EJF (0,5 Mrd), SZF (0,56 Mrd), TE (0,35 Mrd), ME (0,3 Mrd), KRF (0,25 Mrd), PAF (0,151 Mrd), MKE (0,150 Mrd), DF (0,130 Mrd)
11
Az államilag finanszírozott Stipendium Hungaricum program keretében érkező külföldi hallgatók létszáma várhatóan tovább növekszik. Az idén eddig soha nem látott mennyiségű ellenőrzés, vizsgálat, látogatás zúdult az egyetemre. Csak a jelentősebbeket említve: Az ÁSZ mintegy 2 hónap időtartamban, 10 ellenőr bevonásával a 2009-2012 közötti időszakra kiterjedő átfogó ellenőrzést végzett. Megtörtént a régi kutatóegyetemi projekt EU általi ellenőrzése. Az EUTAF és a PRO Régió is ellenőrizte a labor-műszer projektet. Az ÁSZ, a NFM és a KEHI is vizsgálta a PPP programokat. Az ellenőrzések során számottevő költségvetési kihatású határozatok nem születtek. Kari és HDÖK költségvetések A Szenátus szeptember 29-ei ülésén kiegészítette a Költségvetési Szabályzat kari költségvetésekre vonatkozó 53.§-át, valamint a HDÖK költségvetésére vonatkozó 23.§-át. A kiegészítés értelmében a karoknak 2014. november 1-ig, a HDÖK-nek pedig 2014. november 7-ig el kellett készíteniük a 2014. évi költségvetésük fenti paragrafusok szerinti nagyvonalú, legalább nagyságrendileg helyes „próbaköltségvetéseit”. A szabályzatban rögzített határidőig sem a VIK-nek sem a HDÖK-nek nem született meg a Költségvetési és Kontrolling Csoport által jóváhagyott „próba-költségvetése”. A próba-költségvetések összeállítása során áttekintettem a tavasszal nekem megküldött kari költségvetési anyagokat, összevetetettem azokat a most születettekkel. Többször egyeztettem az érintett karok képviselőivel, korrigáltam, kiegészítettem az általuk megküldött anyagokat; javaslatokat adtam a 2015. évi tervezéshez. Megállapításaim: 1. A kari költségvetésekre – a KSZ-ben foglaltaknak megfelelően – vegyes megoldások születtek a tekintetben, hogy lesznek olyan karok, akik a költségvetési bevételt, míg mások az egyetemi költségvetési támogatást tüntetik fel a kari költségvetésben. Előbbi esetben természetesen az egyetemi központi általános és létesítmény költségekkel együtt. 2. Volt olyan kar, ahol valójában nem készült éves költségvetési terv. Ugyanakkor a kar központi kiadásait és bevételeit a kari tanács havi rendszerességgel monitorozta. 3. Több esetben előfordult, hogy: a. A kari képviselők nem tudták, hogy: a kar központi maradványai (dékán, dékáni hivatal stb.) mekkora összegben terheltek kötelezettségvállalással; mekkora összeg a kötelezettségvállalással nem terhelt, de mégis valamilyen központi projekt kötöttnek tekinthető átforduló maradványa; mely központi pályázatok milyen mértékben megelőlegezettek; mekkora összeget tesznek ki a teljesen szabad, likviditási vagy tartalékolási célú maradványok. A maradványokat ezért számos esetben témaszám szinten néztük át és csoportosítottuk. b. Összefüggésben az előzővel, vagy attól teljesen függetlenül, a kari költségvetés tervezése során a központi (dékán, dékáni hivatal stb.) maradványokat nem, vagy nem teljes összegben vették figyelembe, mutatták be. c. A központi tartalékok szintjét kifejezetten magas szinten, állították be. (Egyes esetekben a kar képviselői segítséget kértek a helyes likviditási és tartalék szint megállapításához.) d. Nem voltak az egyetemi rezsire és a kari rezsire vonatkozó számítások, kimutatások, vagy azok hibásak, a kar által márciusban leadott saját bevételi tervhez nem illeszkedőek voltak. 12
4.
5.
6.
7. 8.
Egyes esetekben a központi kiadások nem voltak kellően részletezettek, túlbecsültek voltak, nem voltak megindokolva, ezért ezekben az esetekben vélhetően a szükséges szintnél nagyobb mértékű központosítás (és újraelosztás) történt. Volt olyan kar, ahol az is elhangzott, hogy a karon belüli nem transzparens „kézi” kompenzációk miatt fontos elem, hogy az egyik tanszék (praktikusan a kari tanács) ne láthassa, hogy mennyit kap a másik. Ez a jövőre nézve elfogadhatatlan. Mindenképpen új elem lesz a kari tervezők számára, hogy a megelőlegezések állományváltozását, valamint az egyes, egyetemen belüli és kívüli kiadásokat az eddiginél sokkal részletesebben meg kell majd tervezni. A kari cégekkel kapcsolatos előírásokat a KJK teljesítette, a VIK nem teljesítette. A költségvetés terv-tény összehasonlítása számos karon nem volt része a költségvetés készítésének. Az ezt előíró új szabályok itt mindenképpen előrelépést jelentenek majd.
2014 évi számviteli változások - MGR2 Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) számú kormányrendelet előírásai alapjaiban változtatták meg a költségvetési intézmények számviteli szabályait. A számvitellel kapcsolatos jogszabályok többször változtak a 2014. év során is, az utolsó módosítás november 20-án történt. A 2014. év folyamán az államháztartási számvitel teljes reformon ment keresztül, az alapvető logikájának megváltozása mellett. Ez önmagában is jelentős változtatást eredményezett, de ha figyelembe vesszük a BME-nél kialakított átlagost meghaladó részletezettségű gazdálkodási rendszert, akkor érthető, hogy ennek a rendszernek a jogszabályi változásokkal történő megfeleltetése rendkívüli nagyságrendű fejlesztést jelentett, jelent ebben az évben. Az új jogszabályi előírások következtében az eddig alkalmazott módosított pénzforgalmi szemléletű könyvvezetést felváltotta egy más elgondoláson nyugvó költségvetési/pénzforgalmi szemléletű számvitel, kiegészítve pénzügyi/eredmény szemléletű számvitellel. A költségvetési számvitel az előirányzatok, a követelések, a kötelezettségvállalások, és ezek teljesítésének folyamatos figyelemmel kísérését, mérését szolgálja. A pénzügyi számvitel a vagyon változásának, valamint a tevékenység eredményességének folyamatos mérését, figyelését biztosítja. A jogszabály kötelező egyezőségeket ír elő a két számviteli rendszer között, melyeket havi, negyedéves gyakorisággal ellenőrizni köteles az intézmény. A kötelezettségvállalások nyilvántartási kötelezettsége is jelentős mértékben megváltozott. A kötelezettségvállalással (megrendelés, szerződéskötés stb.) egy időben kell azt az MGR nyilvántartási rendszerében (előzetes kötelezettségvállalásként) rögzíteni, majd a teljesítést követően, a számla alapján a végleges kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételének, könyvelésének is meg kell történnie rovatrendi bontásban. A vevői szerződések rögzítését továbbra is elvégezzük a rendszerben, azonban a főkönyvi könyvelésben csak a teljesítést követően kibocsátott vevői számla jelenik meg követelésként. A követeléseket és a kötelezettségvállalásokat éven belüli és éven túli bontásban is be kell mutatni. További módosítás az Egységes Rovatrend (ERA) bevezetése, az eddigi Kincstári Tranzakciós Kód (KTK) helyett. Az ERA kód leköveti a kötelezően előírt főkönyvi könyvelés mélységét, ami azt jelenti, hogy a Magyar Államkincstárban vezetett nyilvántartás az Egyetem költségvetési számviteli nyilvántartásával egyező részletezettségű. A költségek és bevételek szakfeladatrendi besorolása mellett a kiadások és bevételek teljesítési adatainak kormányzati funkciók – COFOG – szerinti besorolása is kötelezővé vált. A számviteli előírásoknak megfelelően az új ERA és COFOG kódokat meg kell jeleníteni a szerződéseken, 2
Dr. Csőke Rita, Flamichné Koleszár Beáta, Nagy Ilona és Dr. Nagy Zoltánné összefoglalója.
13
utalványozó lapokon, és egyéb számviteli bizonylatokon. Mindezen jogszabályi változások megkívánták a kódrendszerek jelentős átalakítását is. Megváltozott a fentiek mellett, illetve azzal összefüggésben a külső adatszolgáltatási, beszámolási kötelezettségünk is. Ehhez a megváltozott jogszabályi környezethez 2014. évben nem alkalmazkodott a Központosított Illetményszámfejtési Rendszer (KIR), a Kincstár által átadott számfejtési, feladási állományok nem teljes körűen felelnek meg az új számviteli követelményeknek. A 2015. január 1-jével bevezetésre kerülő KIRA kincstári számfejtő program megoldásokat ígér a felmerült problémákra. Az új rendszer még tesztelés alatt áll, annak csak részeredményei ismertek számunkra. Az MGR gazdálkodási rendszerhez illesztését azonban meg kell kezdenünk a BME és a NEXON munkatársai által ismertté vált információk alapján. A Synergon 2014. október 2-án bejelentette, hogy rendes felmondással, 2014. december végével felmondja a BME-vel 2007. július 23-án, a gazdálkodási rendszer fejlesztése, üzemeltetése tárgyában kötött szerződést. Az egyetem a Synergon által felmondott szerződés kisebb, az eddigi tapasztalatok által indokolt mértékben pontosított, de lényegében változatlan feltételekkel történő ismételt megkötését tűzte ki célul, a folyamatos és zavartalan működés, a folyamatos és jelentős számban folyamatban lévő fejlesztések folytatása, a már elért eredmények megtartása, az integrált rendszer integrált működésének fenntartása érdekében. Valamennyi körülményt figyelembe véve, a szerződés műszaki-technikai sajátosságaira és kizárólagos jogokra alapozva 2014. november 13-án hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás került elindításra, amelyben részvételre a jelenlegi szerződés teljesítésében már régóta közreműködő alvállalkozó cég – a First Line Kft. került meghívásra, akinek alvállalkozója lenne a Nexon Kft. és a SDA Informatika Zrt. A fejlesztésekben az egyetem oldaláról eddig is részt vett szakértők véleménye szerint együttesen képesek, a fentebb, illetve a közbeszerzési eljárásban megfogalmazott feladatoknak, a Közbeszerzési Döntőbizottság részére megküldött indokok alapján megfelelni. Mindezen körülmények ellenére a Számvitel 2014-gyel kapcsolatos fejlesztési feladatok egy része már elkészült, egy jelentős része a 0-s számlaosztállyal (előirányzat, előzetes és végleges kötváll, teljesítés adatok könyvelése) tesztelése a végéhez közeledik, éles telepítése rövidesen megtörténik. Az éves adatok újrakönyvelése az új fejlesztett programrésszel egy hétvége alatt tud majd megtörténni. Az üzemgazdasági könyvelés és a riportok fejlesztése, tesztelése folyamatban van. Jelentős erőfeszítéssel a fejlesztés az év végéig várhatóan befejeződik.
14
III. EGYETEMI SZINTŰ FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓSZÁMOK, ALAPVETŐ PÉNZÜGYI FOLYAMATOK
III.1. A KÖZPONTI TARTALÉKOK ALAKULÁSA A költségvetés egyes alrendszereinek tárgyévi maradványai az alábbiak szerint vehetők figyelembe a következő évi költségvetés tervezésekor: a Hallgatói-, a Kari-, a Nukleáris technika-, a Testnevelési és sport-, valamint a Nyelvoktatás alrendszer maradványa a zárt alrendszeren belül kerül felhasználásra; a költségcenterként működő nem kari alrendszerek3, valamint a Likviditási és tartalékalap4 (LTA) maradványa, mint központi általános forrás/tartalék tekinthető. Likviditási és tartalékalap éves mozgása (takarékszámla nélkül) Likviditási és tartalékalap az év elején Saját bevétel Likviditási és tartalékalapba való szervezeti egység befizetés (rezsi és egyéb) Likviditási és tartalékalapba való ÁFA befizetés Likviditási és tartalékalapba való egyéb adó és járulék befizetés Belső költségvetés finanszírozása a LTA-ból Likviditási és tartalékalap az év végén
2014. évi terv
2014.08.31.
2014.12.01.
2014. évi várható
519 241 1 667 600
519 241 890 185
519 241 1 483 432
519 241 1 698 916
1 064 214
745 165
1 048 443
1 155 174
30 000 0 -2 693 940 587 115
0 0 -2 153 939 652
0 0 -2 715 169 335 947
30 000 0 -2 715 169 688 162
1. táblázat: A Likviditási és tartalékalap alakulása (E Ft-ban) LTA saját bevétele
2014. évi terv
2014.08.31.
Likviditási és tartalékalap saját bevétele (nettó) Hallgatói befizetések ("pótdíjak") bevétele Befektetési tevékenység bevétele Ingatlanértékesítések bevétele Egyéb LTA-ba kerülő bevétel Bérkompenzáció Pályázati önerő támogatása Függő bevétel Normatíva elszámolás (hallgatói nélkül) Struktúraátalakítása alap WECO travel Adomány Nyelvi kurzusok díja Lejárt visszautalásra kerülő SZÉP kártya utalványok ellenértéke PÉP EMMI zárolt álláshelyhez kapcsolódó megtakarítások befizetése IBUSZ KFT I. félévi 1%
1 667 600 150 000 400 000 0 1 117 600 100 000 22 000 1 000 350 000 600 000 0 44 600 0 0 0 0 0
890 185 75 000 404 870 0 410 315 196 659 8 194 -5 0 150 000 281 44 663 3 656 6 999 1 468 -1 600 0
2014.12.01. 1 483 432 95 000 411 945 0 976 487 196 659 8 194 -574 524 079 150 000 373 84 737 5 250 6 999 2 202 -1 600 168
2014. évi várható 1 698 916 150 000 413 000 0 1 135 916 148 256 8 194 426 729 427 150 000 373 84 737 6 000 6 999 2 936 -1 600 168
2. táblázat: A Likviditási és tartalékalap saját bevétele (E Ft-ban)
A nem kari alrendszerek rendelkezhetnek el nem vonható személyi maradvánnyal is. A Likviditási és tartalékalap funkciója az, hogy átmeneti jelleggel többletforrást biztosítson a költségvetés számára. 2014-ben az egyetem eredeti állami támogatása a kutatóegyetemi támogatással együtt 13,861 Mrd Ft. Ahhoz, hogy a költségvetésben terv szerint kiosztott 16,555 Mrd Ft a szervezeti egységek részére biztosítható legyen, az LTA terhére év közben 2,694 Mrd Ft-nyi keret kerül kiosztásra. Ennek fedezete az LTA-ba befolyó saját bevételek, a befizetett rezsi és egyéb keretátadások. 3 4
15
Ahogyan a fenti táblázatokban látható, a Likviditási és tartalékalap év végi záró egyenlege várhatóan 100 M Ft-tal lesz magasabb a tervezett összegnél (ami az elmúlt évek tapasztalata alapján kifejezetten szerény többletnek számít): Az LTA-ba a képzési normatíva elszámolásából érkezett a legnagyobb tétel, amely megegyezett az elszámolás során számított összeggel.5 Ugyanakkor a belső költségvetés tervezése során ennek a számított összegben csak kicsivel több, mint felét 350 M Ft-ot terveztünk be. Ennek az volt az oka, hogy a fenntartót semmi nem kötelezi arra, hogy az egyetemnek pontosan a normatíva elszámolás során számított összeget fizesse ki. (Lényeges szempont volt továbbá, hogy inkább itt, és nem a Felsőoktatási Struktúraváltási Alap támogatásnál kívántunk óvatosan tervezni, azaz ide egyszerre több tétel bizonytalanságát is beépítettük.) A kormányzat által júliusban bejelentett 110 Mrd Ft zárolásból 4,2 Mrd Ft jutott a felsőoktatásra, amely összeget a fenntartó kizárólag a Felsőoktatási Struktúraváltási Alapra terhelt, igaz annak nem teljes összege került zárolásra. A maradék keret terhére az EMMI részben vagy egészben átvállalta 12 egyetem és főiskola tartozását. Az alapból a BME-nek ígért (és a belső költségvetésbe bevételként betervezett) 600 M Ft helyett, csak 150 M Ft érkezett be. A bérkompenzáció összege közel 50 M Ft-tal lesz több a tervezett 100 M Ft-nál.6 (Itt szintén tudatos volt az óvatos tervezés.) A laborműszer pályázat önerő támogatása várhatóan elmarad a tervezett összegtől. Az egyetem 2014-ben közel 85 M Ft értékben kapott adományokat, amely az ezen a jogcímen tervezett összeg kétszerese.7 A rezsiköteles bevételek utáni LTA-ba még az idén várható befizetések összege mintegy 80 M Ft-tal lesz magasabb a tervezettnél. Rezsi befizetések az LTA-ba Hallgatói alrendszer Kari alrendszer Nukleáris technika alrendszer Nyelvoktatás alrendszer Testnevelés és sport alrendszer Nem kari általános alrendszer Nem kari létesítmény alrendszer Rezsi befizetések összesen
2014. évi terv 13 647 858 738 16 792 21 277 8 381 30 368 51 160 1 000 364
2014.08.31. 2014.12.01. 5 734 596 264 18 393 9 769 5 238 17 216 41 887 694 501
2014. évi várható
10 734 834 728 22 766 30 305 8 928 25 347 58 300 991 108
11 710 910 612 24 836 33 060 9 740 33 259 61 148 1 084 364
3. táblázat: A Likviditási és tartalékalapba befolyó rezsi alakulása (E Ft-ban)
A LTA-ba érkező egyéb befizetések csak kis mértékben haladják meg a tervezett összeget. A karok esetében a tanszéki kompenzáció évek óta nem teljesen rendezett összegeivel, míg a Hallgatói alrendszer esetében annak 2014. évi létesítményköltségeivel kalkuláltunk.
Az éves elemi költségvetési beszámoló során történik meg a normatívákkal való elszámolás. Az elszámolás eredménye az volt, hogy az egyetemet különböző tételek eredőjeként 717 M Ft illetné meg. Az LTA-n keresztül a karokhoz kerülő képzési normatíva jogosultság 730 M Ft. 6 Az év eleji tervezéskor 0 Ft és 200 M Ft átlagával terveztünk, ezért lett 100 M Ft a beállított összeg. 7 A két adomány (44.663 E Ft, 40.074 E Ft) jövőbeni felhasználásakor tekintettel kell lenni az adományozók akaratára. Ezt a 2015. évi belső költségvetésben fogjuk rendezni. 5
16
Egyéb befizetések az LTA-ba Hallgatói alrendszer Kari alrendszer (tanszéki kompenzáció) Nukleáris technika alrendszer Nyelvoktatás alrendszer Testnevelés és sport alrendszer Nem kari általános alrendszer Nem kari létesítmény alrendszer Egyéb befizetések összesen
2014. évi terv 50 090 0 0 0 0 285 13 475 63 850
2014.08.31. 50 379 0 0 0 0 285 0 50 664
2014.12.01. 50 379 6 671 0 0 0 285 0 57 335
2014. évi várható 50 379 6 671 0 0 0 285 13 475 70 810
4. táblázat: A Likviditási és tartalékalapba befolyó egyéb befizetések alakulása (E Ft-ban)
A Likviditási- és tartalékalapból fedezett belső költségvetési támogatás év közben változott: póttámogatásként 15,513+5,099 M Ft került kiadásra a BKO részére a VBK, illetve a KJK 2015. évi központi létesítménytámogatási kerete terhére. A nem kari alrendszer várhatóan a szokásoknak megfelelően első pillantásra jelentős, mintegy 712 M Ft-nyi maradvánnyal fog rendelkezni év végén. Ugyanakkor e maradványok zöme kötelezettségvállalással terhelt, legtöbbször csak az egyes projektek pénzügyi teljesítésének a következő évre csúszását jelenti. Az összes „valós”, szabad maradvány várhatóan csupán ~190 M Ft.
17
III.2. BEVÉTELEK, KIADÁSOK Az ebben a fejezetben látható ábrák többsége más-más (rész) időtávra vonatkozóan már megjelent korábbi költségvetési és kontrolling anyagokban, jelentésekben, ezért részletes, a mögöttes folyamatokat is feltáró, elemzésüktől eltekintünk. 2014-ben az egyetem bevételei várhatóan 400 M Ft-tal magasabbak lesznek az egy évvel korábbinál, 31,2 Mrd Ft bevétel várható. A bevételeken belül az állami támogatás összege várhatóan 300 M Fttal, a saját bevételek összege pedig várhatóan 100 M Ft-tal haladja majd meg az egy évvel korábbi szintet. A saját bevételek aránya ezzel várhatóan 50%-ra mérséklődik, és elmarad a korábbi 55%-os maximum értéktől. Az egy állami ösztöndíjas hallgatóra eső tárgyévi állami támogatás reálértéke várhatóan négy százalékponttal fog nőni a 2013-as értékhez képest.8 Meg kell jegyezni, hogy az állami támogatás eredeti előirányzatként rendelkezésre bocsájtott összege, év közben rendszerint számos állami támogatásként rendelkezésre bocsájtott támogatás és „saját bevétel” összegével módosul.
1. ábra: Bevételek és kiadások alakulása, 2004-2014. (Mrd Ft-ban)
A becsléshez a tavalyival azonos mértékű fogyasztói árváltozást tételeztünk fel idénre is, továbbá figyelembe vettük, hogy az állami ösztöndíjas hallgatói létszám 4%-kal csökkent az elmúlt egy év során. 8
18
2. ábra: Az állami támogatás és a saját bevétel változása, 2004-2014. (Mrd Ft-ban)
3. ábra: Az állami támogatás változása, 2004-2014. (Mrd Ft-ban)
4. ábra: Saját bevételek változása, 2004-2014. (Mrd Ft-ban)
5. ábra Egy állami ösztödíjas hallgatóra eső reálértékű támogatás változása, 2004-2014.
19
III.3. PÉNZESZKÖZÁLLOMÁNY, LIKVIDITÁS9 Ez az alfejezet kifejezetten rövid a korábbi kontrolling jelentésekben megszokotthoz képest. Ennek oka, hogy arra a feszített likviditásmenedzsmentre, amely az egyetemet a korábbi években jellemezte, ma már nincsen szükség a BME-n. Az egyetem likviditása továbbra is kitűnő, szándékos fizetési késedelem nincsen, tartozások nincsenek. 2012. szeptember 1-jén megszűnt a befektetési tevékenység lehetősége. A befektetésekből származó hozamok maximalizálása megkívánta, hogy az egyetem főszámláján a napi szintű likviditást biztosító, de minimális pénzeszközt tartsunk, míg a befektetési számlán a lehető legtöbbet. A szabad forrásoknak a gördülő tervezés módszertanával végzett likviditásmenedzsmentjével sikerült elérni azt, hogy az egyetem jelentős szabad pénzeszközeit fialtatva 2006 és 2014 között mintegy 5,2 Mrd Ft hozam jellegű bevételre tett szert.10 Az egyetem 2014. szeptember 30-i összesített bankszámlaegyenlege 12,9 Mrd Ft11 volt, ami 1,3 Mrd Ft-tal magasabb az egy évvel korábbi értéknél. A decemberi főbér kifizetése után, az év végére előrebecsült pénzeszközállomány 12,6 Mrd Ft, ami 2,5 Mrd Ft-tal több, mint az év eleji nyitó érték. Az összesített pénzeszközállomány előző év azonos időpontjaihoz mért növekedése a bevételek vizsgált időszak alatti növekedésének köszönhető, valamint annak, hogy mindeközben az intézmény kiadásai csökkentek. A szintén költségvetési támogatásként nyilvántartott kutatóegyetemi támogatás (542,9 M Ft) szeptembertől már havi ütemezésben érkezik. A PPP épületek után a tárgyévben fizetendő díjak állami részének fedezetére – a fenntartóval folytatott egyeztetést követően – 1,069 Mrd Ft fenntartói támogatást terveztünk (Q épületre 604,624 M Ft, Schönherz és Kármán kollégiumokra 464,419 M Ft). Ezzel szemben július-december hónapban havi ütemezésben mindösszesen 1,051 Mrd Ft folyt be az egyetem számlájára.12 A 2013. évi normatíva elszámolása alapján október-november hónapban az egyetemre érkezett az előzetesen kalkulált 717 M Ft összeg.13 A pénzeszközállomány szintje másodsorban a klasszikus saját bevételek és a belső költségvetésben a saját bevétel között nyilvántartott összegek 2013 második félévétől tapasztalt növekedése miatt emelkedett. A számlaegyenleg növekedésével a kari, tanszéki keretek növekedtek. A saját bevételek közül a legjelentősebb egység a „Science Without Borders” program keretében ittlévő brazil 9
A fejezet elkészítésében jelentős mértékben részt vett Tóth Balázs (RK Költségvetési és Kontrolling Csoport). A Likviditás és tartalékalapot növelő nettó hozamok állampapír befektetésekből 2006-2014:
10
Értékpapír típus 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2006-2014 Diszkontkincstárjegy 70 823 527 308 895 635 379 944 499 602 036 080 849 121 264 521 570 993 410 984 602 23 355 440 0 3 166 732 040 Kamatozó kincstárjegy 26 250 000 62 820 000 0 0 89 070 000 Államkötvény 39 928 372 116 589 870 129 632 300 146 649 668 276 940 562 124 746 145 150 221 039 533 613 047 392 183 006 1 910 504 009 Összesen 110 751 899 425 485 505 509 576 799 748 685 748 1 152 311 826 646 317 138 624 025 641 556 968 487 392 183 006 5 166 306 049
Ez az egyetem összes adott napi záró pénzeszköze, függetlenül attól, hogy a részösszegek mely bankszámlákon vannak. Amikor a szervezetek kereteik terhére költenek (vagy kötelezettséget vállalnak), akkor a ~150 bankszámlánk valamelyikét terhelik meg. 12 A befolyó összegek, a korábbi évek tapasztalatai alapján, várhatóan most sem fogják fedezni a szerződésekben rögzített 50%-os állami költségviselési arányt (lásd az Üzemeltetési Osztály, illetve a Kollégiumok kisköltségvetései). 13 Az összeg a költségvetés több alrendszerét érinti, valamint befizetési és visszaigénylési műveletek eredője. Fontos továbbá, hogy a normatíva elszámolás rendezése sem egyszerre történik meg, mivel bizonyos intézmények befizetnek, mások pedig visszakapnak a „közös kalapból”, így a befizetések teljesítése ütemében történhet meg a BME részére történő pénzügyi teljesítés. 11
20
hallgatók után fizetett támogatás, amit a brazil fél jellemzően előre fizet. Idén a képzés pénzforgalmilag várhatóan 1 Mrd Ft-nyi bevételt jelent a BME számára (a projekt részletei a nemzetközi fejezetben találhatók). DÁTUM
2013.03.31
2013.06.30
2013.09.30
2013.12.31
2014.03.31
2014.06.30
2014.09.30
1 418 415 516
1 087 691 721
2 419 396 130
1 640 933 727
4 013 040 228
3 408 915 461
8 618 894 254
0
0
191 644 446
975 296 425
1 330 189 722
2 404 386 160
2 774 124 486
35 000 000
35 000 000
35 000 000
35 000 000
35 000 000
35 000 000
35 000 000
50 000 000
50 000 000
50 000 000
50 000 000
50 000 000
50 000 000
50 000 000
2 631 425
2 348 467
12 224 668
9 228 323
9 228 323
27 301 267
27 156 982
130 173 078
219 404 505
200 297 228
232 233 722
289 817 523
294 598 951
236 439 591
500 000
500 000
500 000
500 000
500 000
500 000
500 000
110 000 000
110 000 000
110 000 000
110 000 000
110 000 000
120 000 000
120 000 000
528 904 033
477 766 077
617 325 282
570 963 811
475 462 007
759 768 276
994 633 000
4 921 490
4 305 400
2 466 665
0
2 412 460
2 029 485
4 371 120
Összesen
2 280 545 542
1 987 016 170
3 638 854 419
3 624 156 008
6 315 650 263
7 102 499 600
12 861 119 433
Befektetett összeg
8 363 732 057
7 883 737 497
7 883 737 497
6 443 559 144
5 064 226 710
5 064 226 710
0
Mindösszesen***
10 644 277 599
9 870 753 667
11 522 591 916
10 067 715 152
11 379 876 973
12 166 726 310
12 861 119 433
Előirányzat felhasználási keretszámla Intézményi önköltség és adomány számla* Fedezetbiztosítási számla (Kármán kollégium) Fedezetbiztosítási számla (Schönherz kollégium) Célelszámolási forintszámla Európai Uniós programok célelszámolási számlák Intézményi letéti számla Fedezetkezelői számla (Q épület) Devizaszámlák** Pénztárak
* Az intézményi önköltség számlára 2013 augusztusa óta érkeznek bevételek. A számla létrehozását az indokolta, hogy egyenlege után az Államkincstár folyószámla kamatot fizet, mely az aktuális jegybanki alapkamat fele. A számlán mára jelentős, 2,9 Mrd Ft-nyi összeg halmozódott fel. A bevételek megközelítőleg 42%-a származott a brazil hallgatók képzéséért kapott összegből, és 58%-a az egyéb önköltséges hallgatók képzéséért, vagy adományként kapott összegekből. Kifizetés csak három esetben (visszautalás és bankköltség) történt a számláról. Az intézményi önköltség számlán elhelyezett összegek után 2014. október elejéig 17,2 M Ft kamat került jóváírásra. A 2014. január elején jóváírt kamat üzemgazdaságilag nem teljesen az idei évet illeti meg, hiszen az a 2013 decemberében a számlán lévő összegek után került megállapításra, csak pénzfogalmilag ebben az évben került jóváírásra. ** A Gazdasági Osztály 2014-ben kezdeményezte a már nem használt devizaszámlák megszüntetését. A tanszéki kollégák közreműködésével 61 számla megszüntetése történt meg októberig. Ez a szám jelentős, hiszen a korábbi években évente 8-16 volt a megszüntetett számlák száma. A számlákon nyilvántartott összegek forintosításra és áthelyezésre kerültek az egyetem főszámlájára. A megszüntetett devizaszámlák döntő többségén kisebb összegű számlaegyenleg volt, ezek jobbára olyan projektekhez kapcsolódtak, amelyek jellemzően kifutottak már, de akadt olyan számla is, amelyen nyilvántartott devizakövetelés nagyobb összegű volt, és még nem lejárt projekthez kötődött. Utóbbi esetre, a projekt várható forint kiadásainak kedvező árfolyam mellett történő átváltása, és a szükséges fedezet biztosítása szolgálhat magyarázatul.
5. táblázat: Az egyetem összesített bankszámlaegyenlege megadott napokon, 2013-2014.14
Az ERSTE Bank Zrt.-nél vezetett ún. Hallgatói gyűjtőszámlán lévő összegek, 2014. november 14-én átkerültek az egyetem Államkincstárnál megnyitott azonos nevű és funkcionalitású számlájára. Ezt a tranzakciót az ÁSZ írta elő mind az egyetem, mind a bank részére. A számlán lévő 168,4 M Ft idegen pénzeszköznek számít, az egyetem összesített bankszámlaegyenlegére vonatkozó kimutatásokban ezért nem fog szerepelni. 14
21
III.4. MEGELŐLEGEZÉSEK, IDEIGLENES KERETEK, TECHNIKAI KERETEK15 A Költségvetési Szabályzat 67.§ értelmében az ideiglenes vagy technikai keret olyan speciális megelőlegezés, amely a belső költségvetési keretek év eleji rendelkezésre bocsátásáig, kizárólag olyan kiadási kötelezettségvállalások előzetes fedezeteként jegyezhető be, amely a tárgyévi várható belső költségvetési támogatással reálisan fedezhető lesz. Május 5-én, amikor elkészült a támogatás felosztásának tervezete, a karok 6 Mrd Ft, míg az egyéb szervezeti egységek 2,5 Mrd Ft ideiglenes kerettel rendelkeztek. December 1-jén az IK keretek nyitó állománya 7,8 M Ft volt, amelyet a bérfeladások rendszerben előre nem rögzített, számított tételei (például műszakpótlékok), valamint a KIR-be és a Nexonba történő számfejtés közötti eltérések (rögzítési hibák) okoznak. Központi megelőlegezésként funkcionáló ún. technikai keretek 2014. december 1-jén nyitáskor kizárólag az ÜZO-nak álltak rendelkezésére 70 M Ft összegben a raktári készletek beszerzésének forgótőkéjére. A központi megelőlegezések16 2014. december 1-jei nyitó állománya (a kutatóegyetemi előleg nélkül17) 1,856 Mrd Ft volt, ami lényegében megegyezik az év eleji nyitó állománnyal. A megelőlegezések teljes állományából 560 M Ft összeget jelentett a felszólító levelek eredményeképpen átütemezett megelőlegezés, azaz olyan megelőlegezés, amelynek a visszatérítési határideje már lejárt. A legnagyobb összegű átütemezett megelőlegezéssel a VIK és a KJK, míg a legnagyobb arányban átütemezett megelőlegezéssel a TTK és az ÉMK rendelkezett december 1-jén. Az összes kari megelőlegezés 38%-át a Villamosmérnöki és Informatikai Kar igényelte, ugyanakkor a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar megelőlegezés állománya továbbra is meghaladja a szabályzatban rögzített maximumot. A kar számára már a tavasz folyamán jeleztük, hogy további egyetemi megelőlegezést a kar az egyetemi szabályok értelmében nem kaphat. A megelőlegezések állományának összesített maximuma az elmúlt 90 nap pénzeszközállományának 18 gördülő átlaggal számított értékének 30%-a lehet (ez jelenleg 3,3 Mrd Ft), amit a kutatóegyetemi előleg nélkül számított összesített állomány (1,856 Mrd Ft) még nem ért el.
A fejezet elkészítéséhez szükséges alapadatokat Drescher Angéla (GMF GO) szolgáltatta. A piaci szervezetek esetén a beruházások, fejlesztések döntő részben hitelből kerülnek finanszírozásra. Piaci hitel felvételére az Egyetemnek és azon belül a gazdálkodó egységeknek nincsen lehetősége, ugyanakkor a beruházási, fejlesztési programokhoz önerőre és likviditásra van szükség. Kifejezetten utófinanszírozású pályázati projektekhez (mivel itt a támogatási szerződés fizetési ígérvénye mögött maga az Állam áll) a gazdálkodó egységek belső hitelt kaphatnak a LTA-ból. Ez a központi megelőlegezés. A karok további karon belüli hitelezési (megelőlegezési) rendszert működtethetnek. A megelőlegezésekre egyrészt kintlévőségként (a támogató szervezetek tartozása az egyetem felé) tekinthetünk, éppen ezért a magas megelőlegezési állomány ebben a tekintetben kedvezőtlen. Másrészt a megelőlegezések szintje jelzi az aktív pályázati projektek volumenét is. Ezért a megelőlegezés alacsony szintje, kevesebb (kisebb értékű) futó projektre utal, amely kedvezőtlen folyamat. 17 A kutatóegyetemi támogatásra a Költségvetési Szabályzat értelmében idén egyetemi megelőlegezés került kiadásra (míg tavaly IK maradhatott). Amint a teljes kutatóegyetemi támogatás befolyik, a megelőlegezéseket a GMF visszaveszi, a keretet a kutatóegyetemi témaszámon biztosítja. 18 Főszámla + hallgatói önköltségszámla. 15 16
22
Gazdálkodó egység ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK NTI Testnevelési Központ OMIKK KTH Diákközpont Megelőlegezés EIT nélkül EIT Összesen
2012.12.31
2013.06.30
2013.12.31
2014.06.30
2014.12.01
76 511 579 30 995 951 29 764 873 29 764 873 26 585 000 200 332 485 161 385 480 134 577 273 146 797 317 141 281 351 41 065 340 15 000 224 15 000 224 15 000 224 0 208 532 092 231 870 296 277 044 310 312 181 418 376 695 438 870 425 361 665 883 908 871 406 878 901 482 096 699 287 301 110 773 972 73 925 233 188 227 736 379 558 389 359 615 885 94 233 708 84 257 910 71 847 068 50 045 385 46 102 958 154 309 749 126 674 800 240 313 483 227 244 338 170 842 939 25 103 123 28 016 519 28 516 519 15 293 993 15 293 993 0 0 0 0 2 160 000 310 000 310 000 630 000 830 000 330 000 0 0 5 073 000 18 083 800 53 580 132 52 270 132 0 0 0 1 835 177 541 1 470 590 453 1 857 328 364 2 083 271 033 1 856 278 665 88 717 512 10 771 737 0 0 0 1 923 895 053 1 481 362 190 1 857 328 364 2 083 271 033 1 856 278 665
6. táblázat: Központi megelőlegezések állománya gazdálkodó egységenként (kutatóegyetemi megelőlgezés nélkül), 2012-2014. Eredeti ütem szerinti ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK NTI Testnevelési Központ OMIKK KTH Összesen
7 100 000 129 281 351 0 342 738 283 443 017 700 239 441 393 27 322 000 71 230 306 15 293 993 2 160 000 330 000 18 083 800 1 295 998 826
Felszólító levél eredményeképpen átütemezett 2014. III.n.év
2014. IV.név
2015. év
0
Összesen
0 0 15 925 000 0 0
0 32 945 155 154 271 028 120 174 492 1 630 958 82 344 453
19 485 000 12 000 000 0 1 012 000 86 073 573 0 17 150 000 17 268 180
0 0
0 0
0 0
19 485 000 12 000 000 0 33 957 155 256 269 601 120 174 492 18 780 958 99 612 633 0 0 0
15 925 000
391 366 086
152 988 753
560 279 839
Átütemezett Összes megelőlegezések megelőlegezés aránya 26 585 000 141 281 351 0 376 695 438 699 287 301 359 615 885 46 102 958 170 842 939 15 293 993 2 160 000 330 000 18 083 800 1 856 278 665
73,3% 8,5% 9,0% 36,6% 33,4% 40,7% 58,3% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 30,2%
7. táblázat: Átütemezett megelőlegezési kérelmek összege és aránya, 2014. december 1.
Gazdálkodó egység
Részesedés az összes megelőlegezésből
ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK (TK-val, NYI-vel) TTK (NTI-vel)
1,4% 7,7% 0,0% 20,5% 38,0% 19,6% 2,6% 10,1%
A karra számított maximális megelőlegezés arányában 5,9% 26,6% 0,0% 81,8% 62,8% 103,2% 5,1% 37,2%
8. táblázat: A karok által igényelt megelőlegezések eloszlása, 2014. december 1.
23
III.5. A GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEK MARADVÁNYAI Jelen fejezet célja kettős: 1. Egyrészt, a 9. táblázat az évzáráskor/évnyitáskor szokásos módon, a keret-bank egyezőség levezetésekor használt séma segítségével kívánja bemutatni, hogy a belső tartozások (ideiglenes keretek, megelőlegezett keretek, technikai keret) levonása után, melyik gazdálkodó egység mekkora bankszámla egyenleg szeletre volt jogosult 2014. december 1-jei nyitáskor. Ezen a napon a decemberi főbér még nem került feladásra (sőt még kifizetésre sem) az MGR-be, ez csak később várható. A táblázat nem tartalmazza a belső költségvetés Egyéb alrendszerének (ÁFA és Egyéb adók, járulékok témaszámok) kereteit. Ugyanakkor a terület szakértői kijelentették, hogy az alrendszer tervezett pénzmozgásai várhatóan a terveknek megfelelően fognak alakulni. 2. Másrészt, most először, a 10-11-12. táblázat a karok maradványait aszerint is be kívánja mutatni, hogy az MGR-ben szabad keretként nyilvántartott (azaz kötelezettségvállalással nem terhelt) keretek milyen mértékben tekinthetők kötöttségek nélkül felhasználhatónak. Ehhez forráskódonként csoportosítva elkülönítjük az egyes maradványokat. (A szabad keret nem tartalmazza a decemberi főbért, hiszen az is a kötelezettségvállalással terhelt keret része.) Ha a költségvetési támogatási keretekre adott megelőlegezések levonása után kapott szabad kereteket tekintjük (12. táblázat I. és II. sorának összege), akkor 8-14-szeres különbséget tapasztalhatunk a legtöbb és legkevesebb szabad forrással rendelkező kar között. A vetítési alap a kari tudományos pontok illetve a 60 kredit/hallgató alapon számított kari normázott oktatott hallgatók száma volt. Szervezet
Terv
Kollégiumok Osztály (019+073+115+167+216+266+320+412) Diákközpont (352) Hallgatói alrendszer összesen (1+2) Építőmérnöki Kar (01) Gépészmérnöki Kar (02) Építészmérnöki Kar (03) Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (04) Villamosmérnöki és Informatikai Kar (05) Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (06) Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar (07) Természettudományi Kar (08) Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottság (22) Doktori Tanács és Habilitációs Bizottság (28) Kari alrendszer összesen (4+…+14) Nukleáris technika alrendszer összesen 37) Nyelvoktatás alrendszer összesen (35) Testnevelési és sport alrendszer összesen (36) Rektori Kabinet (11) Belső Ellenőrzési Csoport (38) Központi Tanulmányi Hivatal (21) BME-OMIKK (13) GMF Főigazgatói Titkárság (410, 414) GMF Jogi és Munkaügyi Osztály (409, 413, 444, 445) GMF Gazdasági Osztály (402) Nem kari alrendszer (általános) (19+…+26) GMF Beruházási és Karbantartási Osztály (405) GMF Telekommunikációs és Informatikai Osztály (561) GMF Üzemeltetési Osztály (406) Nem kari alrendszer (létesítmény) (28+…+30) Likviditási és Tartalék Alap (411) MINDÖSSZESEN Pénzeszközök állománya A keretmaradvány és a bankszámlapénz különbözete
2 195 647 760 1 211 760 968 3 407 408 728 2 520 701 617 3 208 020 936 1 642 442 344 2 731 824 325 6 495 630 302 1 916 651 736 4 684 472 845 2 196 489 551 16 305 449 8 448 559 25 420 987 664 682 044 089 652 186 208 248 639 184 265 746 816 25 570 200 924 327 744 651 410 056 31 723 811 236 171 665 378 438 253 2 513 388 545 2 097 192 268 593 930 033 3 950 513 433 6 641 635 734 370 268 243 39 936 558 395
Tény
Kötváll
Szabad keret
1 555 455 167 394 300 259 245 892 334 588 915 885 45 135 341 577 709 742 2 144 371 052 439 435 600 823 602 076 1 483 867 444 137 847 929 898 986 244 1 810 514 795 209 693 231 1 187 812 910 978 147 195 100 651 597 563 643 552 1 532 820 321 165 732 142 1 033 271 862 3 987 498 859 338 707 587 2 169 423 856 1 318 626 187 116 093 352 481 932 197 1 770 967 774 327 239 688 2 586 265 383 1 348 933 961 112 201 865 735 353 725 11 782 845 50 000 4 472 604 3 123 959 609 000 4 715 600 14 246 283 340 1 508 826 391 9 665 877 933 346 704 047 36 320 477 299 019 565 428 836 776 27 020 612 196 328 820 109 947 703 10 016 351 128 675 130 111 746 536 10 433 675 143 566 605 21 058 551 2 896 065 1 615 584 630 055 408 40 271 693 254 000 643 519 538 316 62 777 114 69 094 626 27 140 807 2 136 148 2 446 856 167 181 992 15 776 209 53 213 464 296 046 789 33 898 589 48 492 875 1 772 768 399 168 189 493 572 430 653 1 309 218 122 485 890 321 302 083 825 385 811 148 25 362 023 182 756 862 3 020 276 355 207 084 651 723 152 427 4 715 305 625 718 336 995 1 207 993 114 34 321 336 0 335 946 907 23 798 538 278 2 908 145 919 13 229 874 198
IK
TK
0 0 0 0 0 0 627 062 0 300 001 0 0 0 292 314 0 4 074 074 0 1 513 880 0 719 806 0 57 705 0 0 0 0 0 7 584 842 0 244 356 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 70 000 000 0 70 000 000 0 0 7 829 198 70 000 000
Maradvány 640 192 593 622 845 083 1 263 037 676 1 036 207 111 1 397 206 140 664 295 149 1 198 711 690 2 504 057 369 596 511 669 2 912 785 265 847 497 885 4 522 604 5 324 600 11 167 119 482 335 095 686 223 349 432 138 691 481 154 000 280 4 511 649 294 272 336 131 871 740 4 583 004 68 989 673 82 391 464 740 620 146 787 974 146 208 118 885 860 237 078 1 856 330 109 335 946 907 16 060 190 919 0
Maradvány Megelőlegezés megelőlegezés nélkül 0 640 192 593 0 622 845 083 0 1 263 037 676 26 585 000 1 009 622 111 141 281 351 1 255 924 789 16 171 204 648 123 945 418 205 609 780 506 081 789 044 308 1 715 013 061 367 175 614 229 336 055 46 102 958 2 866 682 307 219 814 966 627 682 919 0 4 522 604 0 5 324 600 2 024 381 010 9 142 738 472 21 201 578 313 894 108 0 223 349 432 2 160 000 136 531 481 0 154 000 280 0 4 511 649 18 083 800 276 188 536 330 000 131 541 740 0 4 583 004 0 68 989 673 0 82 391 464 18 413 800 722 206 346 0 787 974 146 0 208 118 885 0 860 237 078 0 1 856 330 109 0 335 946 907 2 066 156 388 13 994 034 531 13 066 995 946 -927 038 585
9. táblázat: Maradványok belső hitelek nélkül, 2014. december 1.19
A kari takarékszámlán lévő összegeket az adott karnál vettük figyelembe. A takarékszámláról a TTK által igénybevett 20 M Ft-nyi forrással a GTK keretét csökkentettük. 19
24
Forrás, témaszám
ÉMK
GPK
ÉPK
VBK
VIK
KJK
GTK
TTK
NTI
NYI
TK
Összesen
11
92 070 033
154 331 846 18 213 778
52 635 326
183 054 754
20 726 283
279 069 654 159 985 958
3 722 581
1 200 692 25 970 999
990 981 904
61
6 501 695
8 114 840 21 295 642
5 155 112
39 054 378
82 361
101 274 114 15 374 571
258 007
4 950 827
202 061 547
98 571 728
162 446 686 39 509 420
57 790 438
222 109 132
20 808 644
380 343 768 175 360 529
3 980 588
288 702 969
354 541 708 217 930 970
118 006 038
I. Szabad költségvetési támogatás (11,61) 20
77
55 29 102 943
70
192 041 629 226 052 936 1 321 013 962 28 197 347 19 129 305 174 818 859 60 243 883 3 000 679 606
46 708
59 873 469 109 969 239
40 451
386 346
739 004
160 000
67 543 394
91 863 481
23 889 935
559 721 337 21 963 327
3 426 437
15 565 765 18 940 168
223 793
76
2 722 080
5 598
9 608 332
13 702 998
7 381 278 32 565 527 1 007 300 367
693 430
699 917
38 218
8 956 719
27 295
12 182 647
48 096
80
31 423 151
14 495 861
7 264 434
11 957 763
100 871 035
13 558 595
86
17 696
20 739
3 331 650
975 325
755
78
1 200 692 30 921 826 1 193 043 451
922 821 1 611
73 506
218
121
79 18 013 892
749 200
90 98 Források: 20,55,70,76,78,79,80,86,90,98
84 233 690
733 320 62 035 940
3 048 470
434 180 366
429 703 392 406 427 803
204 663 810
3 079 810
19 929 429
20235 témaszám, források: 13,15,30,41,44,45,48,63,64,65,68,91,94,95
38 011 494
121
9 888 887
6 984 726
214 458 344
267 103
34 157
4 647 425
5 046
754 246
157 626 420
310 757 650
397 980 166 267 016 473 2 075 361 932 79 995 957 29 736 236 191 881 975 92 809 628 4 609 757 738
134 666
30-as forráson 20101, 20102, 20103, 20104 témaszámok
36 800 4 262 529
63 380 876
56 534 160
260
171 726
199 181 641
13 663 017
16 514 231
1 228 818
2 136 336
358 308 371
58 436 379
106 271
19 945 912
4 656 048
9 422 798
160 476 734
7 122 041
21 515 155 13 212 510
26 059 620
II. Szabad egyéb forrás
461 231 836
489 364 707 423 902 842
294 104 306
III. Nem szabad forrás (43, 46, 49, 69, előzőek "maradékai")
338 555 618
535 701 516 100 231 290
681 084 804 1 287 605 664 178 823 912
IV. Maradvány
898 359 182 1 187 512 909 563 643 552 1 032 979 548 2 165 349 782 480 418 317 2 585 545 577 735 296 020 298 775 209 196 328 820 128 675 130 10 272 884 046
21505 témaszám, források: 13,15,30,41,44,45,48,63,64,65,68,91,94,95
655 634 986 280 785 761 2 111 822 075 85 880 823 41 295 630 191 881 975 92 809 628 5 128 714 569 93 379 734 474 054 668 253 498 991
3 246 153
4 943 676 3 951 126 026
10. táblázat: Szabad keretek megelőlegezéssel, IK nélkül, 2014. december 1. 20 FORRÁSOK
ÉMK
GPK
ÉPK
11 (Kutatóegyetemi megelőlegezés)
VBK
16 171 204
15 41
22 065 000
VIK
41 510 171
89 757 007
11 399 800
1 943 735
KJK
TTK
NTI
NYI
48 972 027
5 907 585
197 113 615 215 379 588
16 013 000 65 253 371
8 681 197
10 450 000 98 558 161
500 000
TK
Összesen 209 877 723 13 343 535
87 715 161
251 012 196
29 930 500
84 360 813
192 846 776
16 004 492
1 200 000
5 334 665
14 385 151
8 782 953
46
GTK
7 559 729
2 160 000
2 080 000
48 49
4 520 000
68
7 850 000
69 91
14 585 690
Összes megelőlegezés
26 585 000
141 281 351 16 171 204
865 393 128 2 080 000
859 000
1 024 380
58 487 768
17 328 958
6 007 027
4 797 509
1 452 000
22 507 964
229 712 747 119 448 852
418 205 609
789 044 308 367 175 614
432 650 742 36 106 149
6 112 796
95 786 549 6 249 509 386 255 253
46 102 958 219 814 966 21 201 578
0
2 160 000 2 047 742 588
11. táblázat: Megelőlegezések állománya, 2014. december 1. Forrás, témaszám
ÉMK
11
92 070 033
61 I. Szabad költségvetési támogatás (11,61) 20
GPK
ÉPK
154 331 846
VIK
KJK
GTK
NTI
NYI
279 069 654 111 013 931
-2 185 004
1 200 692 25 970 999
781 104 181
6 501 695
8 114 840 21 295 642
5 155 112
39 054 378
82 361
101 274 114 15 374 571
258 007
4 950 827
202 061 547
98 571 728
162 446 686 23 338 216
16 280 267
132 352 125
13 248 915
380 343 768 126 388 502
-1 926 997
1 200 692 30 921 826
983 165 728
288 702 969
354 541 708 217 930 970
118 006 038
29 102 943
59 873 469 109 969 239
46 708
192 041 629 226 052 936 1 321 013 962 28 197 347 19 129 305 174 818 859 60 243 883 3 000 679 606 40 451
386 346
739 004
160 000
67 543 394
91 863 481
23 889 935
559 721 337 21 963 327
3 426 437
15 565 765 18 940 168
223 793
5 598
2 722 080
9 608 332
38 218
8 956 719
27 295
12 182 647
48 096
80
31 423 151
14 495 861
7 264 434
11 957 763
100 871 035
13 558 595
86
17 696
20 739
3 331 650
975 325
755
922 821 1 611
73 506
121
79
749 200
90 4 233 690 354 180 366
2 035 940
3 048 470
429 703 392 346 427 803
204 663 810
134 666
30-as forráson 20101, 20102, 20103, 20104 témaszámok 20235 témaszám, források: 13,15,30,41,44,45,48,63,64,65,68,91,94,95
733 320
19 929 429
38 011 494
3 079 810
18 013 892
63 380 876
218
56 534 160 121
9 888 887
6 984 726
214 458 344
267 103
34 157
4 647 425
5 046
754 246
17 626 420
30 757 650
397 980 166 267 016 473 1 935 361 932 79 995 957 29 736 236 191 881 975 92 809 628 4 329 757 738 36 800
4 262 529
13 702 998
7 381 278 32 565 527 1 007 300 367
693 430
699 917
Források: 20,55,70,76,78,79,80,86,90,98
Összesen
13 166 554
76
98
TK
93 297 747
77
78
TTK
11 125 155
55 70
VBK
2 042 574
260
171 726
199 181 641
13 663 017
16 514 231
1 228 818
2 136 336
358 308 371
58 436 379
106 271
19 945 912
4 656 048
9 422 798
160 476 734
7 122 041
21 515 155 13 212 510
26 059 620
II. Szabad egyéb forrás
381 231 836
489 364 707 363 902 842
294 104 306
655 634 986 280 785 761 1 971 822 075 85 880 823 41 295 630 191 881 975 92 809 628 4 848 714 569
III. Nem szabad forrás (43, 46, 49, 69, előzőek "maradékai")
311 970 618
394 420 165 100 231 290
304 389 366
588 318 363 -180 791 973
IV. Maradvány
791 774 182 1 046 231 558 487 472 348
21505 témaszám, források: 13,15,30,41,44,45,48,63,64,65,68,91,94,95
47 276 776 303 211 729 238 204 998
3 246 153
2 783 676 2 113 261 161
614 773 939 1 376 305 474 113 242 703 2 399 442 619 515 481 054 277 573 631 196 328 820 126 515 130 7 945 141 458
12. táblázat: Szabad keretek megelőlegezés és IK nélkül, 2014. december 1.
A kötvállal nem terhelt keretek „szabadságával” összefüggésben számtalan dolog megjegyzendő: A novemberi saját bevételek után a kar rezsifizetési kötelezettsége csak december közepén kerül meghatározásra és akkor egyszerre tetemes befizetési kötelezettsége keletkezik a karnak, amit szabad kereteiből teljesíthet. A hallgatói költségtérítések befizetése is „előzetes”, aminek a felhasználása ezt követően folyamatos. Felmerülhet az is, hogy a szabad keret szükséges további saját bevételes munkák előzetes megfinanszírozásához. Ugyanakkor itt merőben más okokról van szó. Míg a rezsifizetési kötelezettség rendezését belső szabályaink előbb-utóbb kikényszerítik, addig a vállalkozási munkák folytatása kívánatos, ugyanakkor a kisközösségek döntésétől függő tevékenység. Az adott tanszéki munkatársak dönthetnének úgy is, hogy további saját bevételes tevékenységbe történő beruházás helyett a szabad kereteket a korábbi sikerek jutalmaként bérként kifizetik. 20
25
III.6. TÁRGYÉVI BELSŐ TARTOZÁSOK, KARI TAKARÉKSZÁMLA A nem rendezett belső tartozásokról az alábbiak mondhatók el:
Minden szervezeti egység megkapta a költségvetésben számára megítélt költségvetési támogatási keretet.21 Az alfa.bme.hu weboldal kialakításáért és gondozásáért a karoknak 1,9 M Ft-ot kell átadni a TTK részére, mely folyamatban van. Minden, az egyes karokat terhelő, TIO által várt tétel teljesült, ugyanakkor az MGR Számvitel 2014 fejlesztéshez való 10 M Ft-os kari hozzájárulás 5 M Ft-tal történő megemelése látszik szükségesnek. A GB a GMF erre vonatkozó előterjesztését még ebben az évben tárgyalni fogja. A 2013. december 1.-2014. október 31. időszakban befolyt saját bevételek után kirótt és november 30-ig nem rendezett rezsi tartozása kizárólag a TTK-nak volt 505.756 Ft összegben. A belső költségvetési szabályok értelmében érintett BME cégek bevételeihez köthető kari befizetési részletszabályokat a Szenátus szeptember 29-én módosította. A karok képviselőivel folytatott adategyeztetés alapján a KJK befizetési kötelezettsége 35 E Ft, a VBK-é 0 E Ft, míg a VIK-é 92.173 E Ft. A KJK az összeget már befizette, a VIK még nem, így az összeg befizetési kötelezettségként került a Karhoz bejegyzésre (időközbeni rendezés hiányában legkésőbb a 2015. belső évi költségvetés során a VIK támogatásából kerül majd levonásra). Egy adott karhoz kapcsolódónak tekintett, de más egyetemi szervezetet érintő bevételek utáni befizetési kötelezettségekkel, az érintett szervezetek külön megállapodás szerint, egymás között keretátadással számolnak el.
A kari takarékszámlával kapcsolatban az alábbiak mondhatók el:
A 2013-ban az ÉMK-ÉPK-GTK-TTK által létrehozott kari takarékszámlára az ÉMK 80 M Ft, az ÉPK 60 M Ft továbbá a GTK 160 M Ft-ot fizetett be. A TTK egyes szervezeti egységei az Európai Uniós pályázatokkal kapcsolatban felmerült átmeneti likviditási problémák kezeléséhez 20 M Ft belső finanszírozást igényeltek. A KJK csatlakozni fog a kari takarékszámla rendszerhez, ami a Költségvetési Szabályzat soron következő módosításakor kerül beépítésre. Ennek előzetes lépéseként a GTK 18 M Ft kölcsönt adott a KJK-nak májusban, amelyet a KJK novemberben visszaadott.
Ez azért lényeges, mert a támogatás kiosztásakor 519,241 M Ft-ot az LTA egyszeri csökkentésével tudtunk a szervezetek rendelkezésére bocsátani, továbbá 2,175 Mrd Ft-ot pedig a LTA ütemezett, évközi csökkentésével (az LTAba befolyó rezsi és egyéb bevételek alapján) tervezetünk kiosztani. 21
26
IV. SAJÁT BEVÉTELEK IV.1. RÉSZLETES SAJÁT BEVÉTELI ADATOK Az alábbi két táblázatban a belső költségvetésben saját bevételként tervezett22 adatok féléves alakulása és éves előrebecslése látható. A költségvetésben tervezett saját bevételi szinthez képest év végére mintegy 3%-os (~500 M Ft) növekedést prognosztizálunk.23 Megjegyezzük, hogy a decemberi bevételek jellemzően jelentős mértékben eltérnek az évközi havi átlagos bevételi szinttől, ezzel nehezítve az éves becslést. A Nukleáris technikai, a Nyelvoktatási, a Sport és testnevelési valamint a nem kari alrendszer saját bevételei várhatóan a terveket meghaladó, a Kari alrendszer bevételei a terveknek megfelelően, míg a Hallgatói alrendszer bevételei a tervektől elmaradó szinten teljesülnek. 2013. tény Saját bevételek ("intézményi bevétel") Hallgatói alrendszer nettó saját bevétele Kari alrendszer nettó saját bevétele Nukleáris technika alrendszer nettó saját bevétele Nyelvoktatás alrendszer nettó saját bevétele Testnevelés és sport alrendszer nettó saját bevétele Nem kari általános alrendszer nettó saját bevétele Nem kari létesítmény alrendszer nettó saját bevétele Egyéb bevételek ÁFA bevétel OEP bevétel (táppénz) Likviditási és tartalékalap nettó saját bevétele Hallgatói befizetések ("pótdíjak") bevétele Befektetési tevékenység bevétele Ingatlanértékesítések bevétele Egyéb Likviditási és Tartalékalapba kerülő bevétel
2014. terv
17 594 940 15 198 223 1 064 650 1 007 307 10 407 696 8 949 116 208 554 210 000 316 392 203 804 98 706 105 200 444 036 456 745 1 383 770 1 473 450 1 204 466 1 125 000 1 082 466 1 000 000 122 000 125 000 2 466 669 1 667 600 150 000 150 000 558 355 400 000 0 0 1 758 314 1 117 600
2014.06.30. 2014.10.31. 2014.11.30. 2014. évi várható 7 459 509 526 505 4 706 681 216 142 104 561 60 959 178 827 518 075 562 500 500 000 62 500 585 259 75 000 99 944 0 410 315
12 548 707 689 305 7 172 073 270 804 290 153 107 080 453 256 1 501 779 937 500 833 333 104 167 1 126 756 75 000 409 432 0 642 324
14 359 575 975 192 8 111 617 290 597 313 948 115 553 501 396 1 556 589 1 031 250 916 667 114 583 1 463 432 75 000 411 945 0 976 487
15 662 776 984 013 8 993 213 310 000 320 000 120 000 526 290 1 585 344 1 125 000 1 000 000 125 000 1 698 916 150 000 413 000 0 1 135 916
13. táblázat: Belső költségvetésben tervezett saját bevételek alakulása (E Ft-ban)
A táblázatban bemutatott saját bevételek nem csak az államszámvitel szempontjából saját bevételnek tekintett adatokat tartalmazzák, hanem minden a belső költségvetésben saját bevételként tervezett összeg alakulását. Például az ÜZO saját bevételeként került megtervezésre a Q épület PPP állami támogatása. 23 A becslés alapja a november 30-ig beérkezett saját bevételek, valamint az egyes gazdálkodó egységek év végére vonatkozó becslése alapján született. 22
27
Saját bevétel (hallgatói pótdíj nélkül) Építőmérnöki Kar Gépészmérnöki Kar Építészmérnöki Kar Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Villamosmérnöki és Informatikai Kar Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Természettudományi Kar Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottság Egyetemi Doktori Tanács és Habilitációs Bizottság Egyetemi központi pályázatok Kutatóegyetemi pályázat (40391-230) Tehetséggondozás pályázat (42418-229) Laborműszer pályázat (43308-DH témaszám) Tudástranszfer pályázat (37539-228) Kari alrendszer saját bevétele összesen
2013. tény
2014. terv 2014.06.30. 2014.10.31. 2014.11.30.
986 767 1 060 272 566 856 1 097 526 2 714 711 911 273 1 789 534 614 478 11 770 0 654 511 56 274 228 609 276 043 93 585 10 407 696
1 138 800 706 240 422 500 1 108 400 2 871 762 846 238 1 292 518 332 953 10 000 0 219 705 0 95 822 123 883 0 8 949 116
608 034 796 867 281 243 403 113 1 188 640 329 194 818 855 167 180 5 767 0 107 788 0 61 355 46 433 0 4 706 681
877 782 1 083 845 404 942 547 051 1 793 329 591 586 1 330 543 346 478 11 305 0 185 213 0 61 355 123 859 0 7 172 073
2014. évi várható
967 118 1 170 795 446 561 676 991 1 928 833 677 434 1 674 160 372 596 11 916 0 185 213 0 61 355 123 859 0 8 111 617
1 055 000 1 320 000 460 000 730 000 2 300 000 770 000 1 750 000 410 000 13 000 0 185 213 0 61 355 123 859 0 8 993 213
14. táblázat: A karok BME-re befolyó saját bevételének alakulása (E Ft-ban)
Amennyiben az egyes tevékenységek kizárólag államszámviteli saját bevételeit vizsgáljuk, elmondható, hogy a pályázati bevételek, az innovációs kutatási bevételek és a vállalkozási jellegű tevékenységből származó bevételek időarányos szinttől való elmaradása jelentős, míg a befektetési és az ingatlanértékesítési bevételek a tervezettnek megfelelően alakulnak, az oktatási, a könyvtári tevékenységgel összefüggő továbbá a kártérítési bevételek esetében pedig várható a teljes évre tervezett összegek túlteljesítése. A bevétel jellege Oktatási, képzési bevétel (angol nyelvű képzésből származó bevétellel együtt, hallgatói pótdíjakkal) Pályázati bevételek Vállalkozási jellegű tevékenység bevételei (innovációs kutatási bevételek nélkül) Létesítmény-hasznosítási bevételek Kollégiumi térítési díj és kollégiumok hasznosítása Befektetések hozamai Ingatlanértékesítési bevételek (vagyoni értékű jogokkal) Kártérítési bevételek Könyvtárazás, könyv értékesítés bevételei Innovációs kutatási bevételek Egyéb saját bevételek
2014. terv
2014.11.30.
Éves terv arányában
3 840 115
4 909 452
128%
3 952 358
2 556 476
65%
2 465 035
2 101 292
85%
690 201 564 807 400 000 112 000 29 341 22 113 75 050 219 726
799 408 557 877 411 945 111 689 47 603 41 572 19 940 328 259
116% 99% 103% 100% 162% 188% 27% 149%
15. táblázat: Az egyes saját bevételi típusok egyetemi szintű terv-tény értéke (E Ft-ban)
A függő saját bevételek év végi azonosítása az új számviteli szabályok értelmében kiemelt feladat. Ennek köszönhetően az idén saját bevételként könyvelt tételek közül már mindössze csak 1,027 M Ft volt az, ami már a korábbi években befolyt, de mindezidáig függő tételként szerepelt. Miután a saját bevételek csak a központi rezsielvonáson keresztül állnak kapcsolatban az egyetemi költségvetéssel, célszerű áttekinteni a Likviditási és tartalékalapba várható rezsi jellegű bevételeket. A december 1-ig teljesített rezsibefizetések, a 2014. első 11 hónapjában beérkező saját bevételek alapján kerültek kalkulálásra. Ezek alapján az LTA-ba beérkező rezsi, várhatóan mintegy 80 M Fttal lesz magasabb a tervezett összegnél.
28
Rezsi befizetések az LTA-ba
2014. évi terv
Hallgatói alrendszer Kari alrendszer Nukleáris technika alrendszer Nyelvoktatás alrendszer Testnevelés és sport alrendszer Nem kari általános alrendszer Nem kari létesítmény alrendszer Rezsi befizetések összesen
13 647 858 738 16 792 21 277 8 381 30 368 51 160 1 000 364
2014.08.31 2014.10.31 2014.12.01 5 734 596 264 18 393 9 769 5 238 17 216 41 887 694 501
8 841 758 895 21 007 28 222 7 258 24 275 53 611 902 109
2014. évi várható
10 734 834 728 22 766 30 305 8 928 25 347 58 300 991 108
11 710 910 612 24 836 33 060 9 740 33 259 61 148 1 084 364
16. táblázat: A rezsi befizetés alakulása alrendszerenként (E Ft-ban)
IV.2. KÖVETELÉSEK ÁLLOMÁNYA24 A követelések kezelése alapvetően a követelésgazdák érdeke. Az egyetem központi tartalékainak szintjét csak a nem realizált rezsibefizetésen keresztül érintik az egyetem kintlévőségei. Az egyetem követelésállományának III. negyedéves mérlegjelentésből származó korrigált értéke 25 1,5 Mrd Ft, amely lényegében megegyezik az egy évvel korábbi állomány értékével (a féléves értéket pedig 90 M Ft-tal haladja meg). A számok mögött viszont a jelentős elméleti változások húzódnak meg.26
6. ábra: A követelésállomány változása a negyedéves mérlegjelentések alapján, 2010-2014. (E Ft-ban)
A fejezet elkészítésében jelentős mértékben részt vett Tóth Balázs (Rektori Kabinet). A követelésállományt bemutató adatsorok most sem tartalmazzák a Q2 épülettel kapcsolatos terület illetve vagyoni értékű jog értékesítéséből származó követelést, összesen 1,8 Mrd Ft értékben. Mivel utóbbi követelés devizában áll fenn, ezért ennél az egy tételnél 2013-as év végi átértékelésből adódó árfolyam-különbözetet (nyereséget) sem szerepeltetjük a kimutatások során. 26 Idén megváltozott a költségvetési intézmények gazdasági tevékenységeinek számviteli elszámolását szabályozó joganyag, amelynek hatására módosult a mérlegjelentések struktúrája, és így a követelésállomány szerkezete is. A jogalkotóknak elsődleges célja az volt a változtatásokkal, hogy az egyetemi könyvvezetésben és beszámolóban is érvényre jusson az eredményszemlélet, azaz egy adott időszaki bevétellel szemben valóban annak megszerzése érdekében felmerült költségek, ráfordítások kerüljenek kimutatásra. Így az eddigi költségvetési (pénzforgalmi szemléletű) számvitel, jobban közelíti a vállalkozások eredményszemléletű (kettős könyvvitelen alapuló) pénzügyi számvitelét. A követelések mérlegben szereplő „vevők”, „adósok”, „rövid lejáratú adott kölcsönök” és „egyéb” megbontása helyett a „költségvetési évben esedékes”, a „költségvetési évet követően esedékes” és „követelés jellegű sajátos elszámolások” (amely jobbára az előlegeket jelentik) főbb kategóriák kerültek meghatározásra. Az egyes követelés tételeket pedig 2013as gazdasági év zárásától kezdve egyedileg kell értékelni és szerepeltetni a könyveinkben. Ez magába foglalja a devizás tételek árfolyam-különbözetének, a behajthatatlan követelések utáni hitelezési veszteségnek, illetve a 90 napon túl lejárt tételek után elszámolt értékvesztésnek az év végén történő elszámolását. 24 25
29
A követeléseknek a legnagyobb részét a vevői követelések állománya teszi ki. Ennek az értéke 2013 végén 1,253 Mrd Ft 27volt. Ezt az állományt – a jogszabályoknak megfelelően – az egyetem átértékelte, és erre összesítve mintegy 10-11%-nyi értékvesztést28, hitelezési29- és árfolyamveszteséget30 számolt el.31 (A gazdálkodó egységenkénti adatokat a féléves kontrolling jelentés tartalmazta.) Az átértékelést követően az alábbiak szerint alakult vevői követelésállomány szervezeti egységenként és negyedéves bontásban. 2013.12.31. KO DIK Hallgatói alrendszer összesen: ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK Kari alrendszer összesen: Nyelvoktatási alrendszer Sport és testnevelési alrendszer Nukleáristechnikai alrendszer GO JMO OMIKK KTH Nem kari általános alrendszer összesen: BKO ÜZO TIO Nem kari létesítmény alrendszer összesen: Mindösszesen
2014.03.31.
1,6% 0,7% 2,3% 11,2% 12,5% 0,9% 12,8% 24,7% 7,2% 2,8% 1,0% 73,1% 0,4% 0,8% 11,5% 0,0% 0,0% 0,2% 2,4%
29 184 394
2,6%
1 461 375 102 003 826 1 034 316
0,1% 9,1% 0,1%
0 0,0% 123 349 056 14,6% 3 604 611 0,4%
0 74 983 917 1 621 011
104 499 517
9,3%
126 953 667 15,1%
1 117 723 152
28 581 634 3,4% 21 171 343 2,5% 49 752 977 5,9% 74 053 552 8,8% 76 905 873 9,1% 15 036 289 1,8% 80 262 903 9,5% 134 689 421 16,0% 17 109 554 2,0% 176 492 829 20,9% 10 959 255 1,3% 585 509 675 69,5% 15 676 007 1,9% 5 748 586 0,7% 46 204 173 5,5% 800 0,0% 3 000 0,0% 2 762 438 0,3% 10 113 750 1,2%
2014.06.30.
18 210 336 7 873 105 26 083 441 124 680 240 139 499 645 10 335 044 143 354 771 275 548 303 80 931 814 30 930 773 11 457 680 816 738 269 4 120 415 8 604 605 128 492 512 800 21 077 2 147 228 27 015 289
12 879 987
842 725 073
1,5%
27 177 754 13 571 691 40 749 445 92 662 392 61 361 692 4 377 901 25 680 921 110 769 222 48 421 224 155 007 863 2 323 780 500 604 994 17 384 594 5 855 986 8 418 496 800 77 915 135 115 704 993
2014.09.30.
3,5% 1,8% 5,3% 12,1% 8,0% 0,6% 3,4% 14,5% 6,3% 20,2% 0,3% 65,3% 2,3% 0,8% 1,1% 0,0% 0,0% 0,1% 15,1%
23 632 240 19 803 991 43 436 231 110 131 090 109 030 609 19 870 021 23 814 289 161 213 148 31 820 108 200 113 037 16 241 835 672 234 137 13 595 395 4 596 736 21 086 995 800 77 3 194 784 4 391 845
2,8% 2,3% 5,1% 13,0% 12,9% 2,4% 2,8% 19,1% 3,8% 23,7% 1,9% 79,6% 1,6% 0,5% 2,5% 0,0% 0,0% 0,4% 0,5%
116 621 005 15,2%
7 587 506
0,9%
0,0% 9,8% 0,2%
-80 000 80 909 751 1 388 106
0,0% 9,6% 0,2%
76 604 928 10,0%
82 217 857
9,7%
766 239 447
844 754 856
17. táblázat: A vevői követelésállomány változás, 2013.12.31.-2014.09.30.
A féléves adatokhoz képest a kari alrendszer és a Nukleáris Technikai Intézet követelésállománya nőtt, a Testnevelési Központ és az Idegen Nyelvi Központ követelésállománya csökkent, valamint ugyancsak csökkent a nem kari oldal vevői állomány értéke is, mivel a KTH állományában szereplő, a Magyar Rektori Konferenciával szemben álló tétel pénzügyileg teljesült.
A féléves kontrolling jelentésben a szervezetenkénti átértékelés előtti állományi adatok és azok összesítője rosszul szerepelt. Itt a helyes összeget tüntettük fel. 28 Követelések értékvesztésének elszámolására akkor kerülhet sor, amikor a követelés realizálása bizonytalan, kétséges. Mértékét az adós megbízhatósága határozza meg. Az erre vonatkozó szabályokat a számviteli politikában kell rögzíteni. A 90 napon túli követelések a számlaérték 20%-kal csökkentett, a 180-360 napon túli követelések a számlaérték 40%-kal csökkentett, az éven túli követelések pedig a számlaérték 80%-kal csökkentett összegén szerepelnek a mérlegben. Az értékelési különbözet kiszámítása tehát segít megbecsülni, hogy a kibocsájtott számlák bruttó értékénél várhatóan mennyivel kevesebb összeg fog befolyni a szervezet vevőitől. Az átértékelésre évente egyszer, az év végén kerül sor. 29 A behajthatatlan követeléseket hitelezési veszteségként kell elszámolni a zárlati munkák során. A behajthatatlan követelés fogalmát a Számviteli Törvény külön definiálja. 30 A Q2 épülettel kapcsolatos követelés árfolyam-különbözete nélkül. (Ez 76.876.374 Ft volt 2013.12.31-én.) 31 Amennyiben az értékvesztéssel terhelt tételek nem kerültek megfizetésre, azok a 2014. évi adatokban is a csökkentett összegen szerepelnek. 27
30
2013. december 31. 2014. március 31. 2014. június 30. 2014. szeptember 30.
Le nem járt
1-60 nap
61-180 nap
181-360 nap
69% 55% 56% 61%
21% 30% 28% 23%
3% 6% 6% 6%
3% 2% 2% 3%
361-nap Összesen 3% 7% 7% 7%
100% 100% 100% 100%
18. táblázat: A vevői követelésállomány összetételének változása, 2013.12.31.-2014.09.30.
A lejárt állomány összege az elmúlt kilenc hónap során szinte stagnált. (2013 IV. negyedév: 344 M Ft; 2014. I. negyedév: 375,6 M Ft; 2014. II. negyedév: 337,3 M Ft; 2014. III. negyedév: 327,7 M Ft), ugyanakkor tovább folytatódott a hosszabb ideje lejárt állomány részesedésének emelkedése a teljes lejárt állományon belül.
7. ábra: Lejárt vevői követelésállomány lejárat szerinti megoszlása, 2013.12.31.-2014.09.30.
A 2014. szeptember 30-i adatok alapján az átértékelt, lejárt határidejű vevői követelésállományból a GTK (114,2 M Ft) az ÉMK (23,8 M Ft), a GPK (28,8 M Ft), a VIK (42,6 M Ft) értékei emelkednek ki. Utóbbi összege a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tartozása miatt magas.
8. ábra: Kari szervezeti egységek lejárt vevői követelésállománya, 2014.szeptember 30.32
Az adatok a 2013 év végén elszámolt árfolyam-különbözettel korrigált, értékvesztéssel csökkentett adatok. A GTK adatait az NYI és a TK, míg a TTK adatait az NTI követelésállománya nélkül adtuk meg. 32
31
A lejárt vevői követelésállomány nem csak azért problémás, mert a szervezeti egységek nem jutnak időben hozzá a nyújtott szolgáltatás ellenértékéhez, amely nagyobb volumenben akár likviditási nehézséget is okozhat, hanem azért is, mert a szolgáltatás ÁFÁ-ját (hacsak nem ÁFA mentes a tevékenység) 45 napon belül mindenképpen be kell fizetni az államkasszába, amely további terhet ró a követelésgazdára. Az alábbi táblázat alapján megállapítható, hogy 2014. szeptember 30-án mintegy 37,3 M Ft volt annak az ÁFÁ-nak az összege, amelyet az adott gazdálkodó szervezetek már befizettek a 45 napon túl lejárt vevőköveteléseik után. A karok között az ÉMK-t (4,9 M Ft), a GPK-t (9,9 M Ft) és a VIKet (6,1 M Ft), a nem kari szervezetek közül pedig az ÜZO-t (9,2 M Ft) terhelte a legtöbb ebből fakadó dologi kiadás. Gazdálkodó szervezet
Összeg
Kollégiumok Osztály
1 635 433
Diákközpont
1 715 759
Hallgatói alrendszer összesen
3 351 192
Építőmérnöki Kar
4 878 210
Gépészmérnöki Kar
9 864 994
Építészmérnöki Kar
336 519
Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar
697 290
Villamosmérnöki és Informatikai Kar Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
6 130 924 717 850 92 012
Természettudományi Kar
835 814
Kari alrendszer összesen
23 553 613
Nyelvoktatási alrendszer
0
Sport és testnevelési alrendszer Nukleáristechnika alrendszer Gazdasági Osztály BME - OMIKK Központi Tanulmányi Hivatal Nem kari általános alrendszer összesen Üzemeltetési Osztály Telekommunikációs és Informatikai Osztály Beruházási és Karbantartási Osztály Nem kari létesítmény alrendszer összesen Mindösszesen
574 525 50 000 213 14 970 5 750 20 933 9 223 281 533 393 -16 000 9 740 674 37 290 937
19. táblázat: A lejárt vevőkövetelések után befizetett ÁFA összege 2014. szeptember 30-án
32
Hallgatói eredetű követelésállomány33 Az egyetem legfőbb vevői a hallgatók, akik a klasszikus számviteli értelemben vett vevőkhöz képest speciális kezelést igényelnek, amelyet a 10/2013 (VI.21.) számú rektori utasítás szabályoz. A szabályzat kiadása óta a követelésgazdák az alábbi három részállományt kezelték: 1. A követelésgazdák tavaly májusban megkapták a 2013. május 17-re vonatkozó hallgatói eredetű kintlévőségeik állományát. Aktivitásuknak köszönhetően az ún. 5. és 6. kategóriába34 sorolt mintegy 278,6 M Ft-nyi lejárt hallgatói tartozás 30%-a, 83,6 M Ft folyt be 2014. június végéig. 2. A követelésgazdák idén szeptemberben megkapták azt a mintegy 27,2 M Ft összegű állományt, amely a tavaly májusi akció során a 3. kategóriába tartozott végül mégsem érkezett be. 3. A követelésgazdák idén szeptemberben megkapták azt a mintegy 35,3 M Ft összegű állományt is, amely 2013. május 17. és 2014. január 31. között került kiírásra és 2014. június 30-ig nem került befizetésre. A 256,1 M Ft összegű három részállomány szeptember-november hónapban történő aktív kezelése során mintegy 41 M Ft folyt be az egyetemre, a december 1-jén fennálló, le nem járt tartozások összege követelésgazdánként és kategóriánként az alábbiak szerint alakult.
4. Építőmérnöki Kar Gépészmérnöki Kar Építészmérnöki Kar Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Villamosmérnöki és Informatikai Kar Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Természettudományi Kar Diákközpont Jogi és Munkaügyi Osztály Kollégiumok Osztály Központi Tanulmányi Hivatal Testnevelési Központ Összesen
0 0 0 7 077 0 0 0 0 72 300 0 259 414 63 060 0 401 851
Kategória 5. 10 773 316 9 085 163 5 691 150 13 503 186 19 964 905 8 264 923 69 894 343 246 000 62 736 616 0 2 233 577 1 742 896 0 204 136 075
6. 0 0 0 15 538 0 0 36 533 0 6 708 160 129 000 2 571 065 870 110 85 000 10 415 406
Összesen 10 773 316 9 085 163 5 691 150 13 525 801 19 964 905 8 264 923 69 930 876 246 000 69 517 076 129 000 5 064 056 2 676 066 85 000 214 953 332
5,0% 4,2% 2,6% 6,3% 9,3% 3,8% 32,5% 0,1% 32,3% 0,1% 2,4% 1,2% 0,0% 100%
20. táblázat: 2014. január 31-ig kiírt behajthatónak minősített hallgatói eredetű követelésállomány 2014. december 1-jén fennálló értéke
33 34
A hallgatói követelésállományra vonatkozó adatok Szabó Ágnes (GFM GO) közreműködésével kerültek előállításra. Hat követeléskategória került kialakításra, amelyekből az alábbiakkal a követelésgazdáknak nem kellett foglalkozniuk: Az 1. kategóriába sorolt állomány a Neptun.Net előtt alkalmazott rendszerből konverzióval átkerült, bizonytalan tételeket tartalmazta. Ezek törlésre kerültek a Neptunból. A 2. kategória az elévült tételeket tartalmazta. Ezek törlésre kerültek a Neptunból. A 3. kategória az utolsó félévhez kapcsolódó, még le nem járt követeléseket tartalmazta. A 4. kategóriába tartózó 1200 Ft-nál kisebb követeléseket központilag behajthatatlannak minősítette az egyetem.
Az 5-6. kategóriába sorolt követelések a 10.000 Ft feletti tételeket és a 1200-10.000 Ft közötti tételek voltak.
33
V. NEM KARI ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA Ebben a fejezetben áttekintjük a kisköltségvetéssel rendelkező nem kari szervezeti egységek kisköltségvetéseinek év végi várható állapotát. A nem kari alrendszer várhatóan mintegy 692 M Ft-nyi maradvánnyal fog rendelkezni év végén. Ugyanakkor a maradványok zöme kötelezettségvállalással terhelt, csak időbeli csúszást takar. Az összes szabad maradvány várhatóan csupán az alábbi egységeknél lesz, mindösszesen ~190 M Ft összegben: JMO 6 M Ft OMIKK 20 M Ft KTH 80 M Ft RK 71 M Ft ÜZO 13 M Ft
V.1. NEM KARI ÁLTALÁNOS ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA Az alrendszer tárgyévi kisköltségvetése várhatóan az alábbiak szerint alakul. Általános RK KK BECS OMIKK KTH FT GO JMO 2014. 2014. 2014. 2014. 2014. 2014. 2014. 2014. 2014. 2014. 2014. 2014. 2014. 2014. 2014. 2014. 2014. 2014. terv várható terv várható terv várható terv várható terv várható terv várható terv várható terv várható terv várható 2 549 266 2 722 332 294 197 296 559 0 15 000 26 510 26 510 667 769 692 769 911 943 1 068 415 39 805 39 805 381 991 381 991 227 683 236 165
E (Ft) Bevételek mindösszesen Belső költségvetési támogatás Saját bevétel (nettó)
1 670 322 1 747 810 215 485 215 485
Saját bevétel (ÁFÁ-val) Saját bevétel ÁFA-jának befizetése
Maradvány (megelőlegezés állománya felett) +Maradvány (megelőlegezés maradványa nélkül) +Megelőlegezés maradaványa -Megelőlegezés-állomány (az év elején)
Átvett keret (nem kari szervezeti egységtől) Átvett keret (más alrendszerből) Kiadások mindösszesen Személyi juttatások (járulékkal) Működési, "dologi" kiadások (ÁFÁ-val) Külön kezelt keret (egység alapfeladatához kapcsolódó) Átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) Átadott keret (más alrendszerbe) Rezsi és egyéb átadott keret a Likviditási- és tartalékalapba Rezsi Egyéb a L&T-ba
Maradvány a következő évre (megelőlegezés állománya felett) +Maradvány a következő évre (nem megelőlegezésből) +Maradvány a következő évre (megelőlegezésből) -Megelőlegezés-állomány az év végén Bevétel-kiadás
0
0 26 316 26 316 526 807 529 557 304 984
456 745 461 892 5 147 303 082 303 712 0 630 2 587
526 290 531 459 5 169 303 082 303 712 0 630 2 596
130 150 20 67 884 67 884 0 0 132
130 150 20 67 884 67 884 0 0 658
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 000
116 530
142 554
10 566
12 402
0
0
379 722 33 677 33 677 354 961 354 961 208 092 208 092
0 0 0 194 194 0 0 0
0 0 0 194 194 0 0 0
79 049 84 149 5 100 5 978 6 608 0 630 3 087
76 549 81 671 5 122 5 978 6 608 0 630 7 092
377 456 377 456 0 176 387 176 387 0 0 0
449 046 449 046 0 176 387 176 387 0 0 6 701
0 0 0 6 128 6 128 0 0 0
0 0 0 6 128 6 128 0 0 0
110 137 27 26 920 26 920 0 0 0
110 137 27 26 920 26 920 0 0 0
0 0 0 19 591 19 591 0 0 0
455 455 0 19 591 19 591 0 0 8 027
0
0
52 848
73 593
53 116
56 559
0
0
0
0
0
0
2 549 266 2 722 332 294 197 296 559
0 15 000 26 510 26 510 667 769 692 769 911 943 1 068 415 39 805 39 805 381 991 381 991 227 683 236 165
1 441 230 1 455 443 115 000 116 524
0
8 000 25 500 25 500 405 000 405 294 287 000
129 395
125 807
14 880
14 880
0
7 000
1 010
832 464
742 384 150 630
48 140
0
0
0
553
49 886
47 892
22 875
0 202 613 204 959 479 221
293 668 31 630 23 630 369 100 366 800 208 000 216 027 23 016
8 170
8 170
12 891
12 830
19 683
11 466
489 285
0
0
0
0
0
0
490
11 775
145
31 846
0
0
0
457
70
904
902
3 084
5
8 005
0
2 361
0
0
27 025
77 851
13 257
14 213
0
0
0
0
0
0
13 768
63 638
0
0
0
0
0
0
30 653 30 368 285 88 009 93 082 0 5 073 0
33 544 33 259 285 275 528 275 528 0 0 0
285 0 285 0 0 0 0 0
285 0 285 70 671 70 671 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0
10 200 10 200 0 0 0 0 0 0
10 200 10 200 0 23 520 23 520 0 0 0
20 168 20 168 0 88 009 93 082 0 5 073 0
22 959 22 959 0 172 765 172 765 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0
100 100 0 8 572 8 572 0 0 0
21. táblázat: A Nem kari általános alrendszer kisköltségvetése (E Ft-ban)
November második felében megalakult a Kancellári Kabinet (KK), amely 8 M Ft-nyi keretet kapott a Főigazgatói Titkárságtól és további 7 M Ft-ot a Rektori Kabinettől. A táblázatban feltüntetett kiadásai egy átlagos kiadási szerkezetet tükröznek, nem tervezettek. A Jogi és Munkaügyi Osztály (JMO) kisköltségvetésével kapcsolatban megemlítendő, hogy: A nem kari alrendszerből átvett mintegy 8 M Ft-nyi keret döntően az RK-tól átvett keresetkiegészítés és kompenzáció (5,652 M Ft), valamint a Gazdasági Osztálytól (GO) átvett kolléga (2,3 M Ft) bérének fedezetét tartalmazza. Ezek a tételek az egység személyi keretét növelték, utóbbi esetben a GO kerete az adott összeggel csökkent. Az egységnek várhatóan mintegy 6 M Ft-nyi szabad maradványa lesz. Gazdasági Osztály, valamint a Főigazgatói Titkárság tárgyévi kisköltségvetése várhatóan a tervek szerint alakul a GO és JMO, valamint a FT és KK közötti előzőekben leírt keretmozgások figyelembevételével. 34
A Rektori Kabinet kisköltségvetése közel a terveknek megfelelően alakul: Egyes, eredetileg a külön kezelt keretek soron tervezett kiadások az átadott keretek között jelennek meg. Például ide került át a rektor úr által egyes nem kari munkatársaknak adott keresetkiegészítés és kompenzáció összege35 (ez egyébként 1,5 M Ft-tal növelte az egység személyi kereteit is), továbbá a kutatóegyetemi rendezvény OMIKK-nak átadott tételei, valamint a karokhoz diákolimpiai felkészítésre és az ODOO projekt támogatására tervezett tételek is. Az átvett keretek növekedését (~2,5 M Ft) leginkább azoknak a járulékköteles kitüntetéseknek a fedezete okozza, amelyeket a szervezeti egységek megbízásából a Rektori Kabinet rendelt meg. Az átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) sor 7 M Ft összegben tartalmaz a Kancellári Kabinet részére átadott keretet. A kiemelkedő teljesítmények rektor úr általi elismerésére még 30 M Ft áll rendelkezésre. Az egység maradványa várhatóan 71 M Ft lesz. A Belső Ellenőrzési Csoport kisköltségvetése várhatóan a tervek szerint alakul.
V.1.a. AZ OMIKK KISKÖLTSÉGVETÉSE A technológiai változások (e-journal, e-book, „távoli hozzáférés”) miatt a könyvtárhasználati szokások is jelentősen átalakultak, a csökkenő helyben használat mellett folyamatosan nő a távhasználat.
9. ábra: Klasszikus könyvtár használati adatok, 2005-2013.
A helyben használat csökkenése nem jelenti automatikusan a feladatok csökkenését is, sokkal inkább az átalakulását a változó igények kiszolgálása érdekében. A távhasználat hátterét jelentő adatbázisok karbantartása, a szolgáltatások egyik alapját jelentő elektronikus katalógus fejlesztése (elektronikus Az egyetemi belső költségvetés elfogadását követően – a terveknek megfelelően – hosszabb időszakra visszanyúlóan áttekintésre kerültek a nem kari kiemelt kategóriákhoz tartozó mintegy 120-150 munkatárs személyi juttatásai, illetve ezek illeszkedése a BME nem kari dolgozóira érvényes bérpolitikai elvekhez. Rektor úr döntése alapján mintegy 30 fő esetében megtörtént a személyi juttatások utólagos rendezése, az érintettek kompenzációja. Továbbá mintegy 10 fő esetében elismerésre került az év végi, év eleji időszakban végzett kiemelkedő munkateljesítmény szintje. A két intézkedés a nyár folyamán lezárult, és mintegy 23 M Ft bér és járulék kifizetéssel járt. A szeptemberi jelentésben erről már beszámoltunk. 35
35
kérőlap, rekatalogizálás), a digitalizálás36, az olvasókkal való kommunikáció egy részének áthelyeződése elektronikus csatornákra mind folyamatos feladat. Szintén ide sorolandó a megújult omikk.bme.hu honlap működtetése, a bme.hu szerkesztése, tartalomszolgáltatása, a Periodica Polytechnica technikai szerkesztése, az open access hozzáférést biztosító OJS rendszer üzemeltetése, fejlesztése, a BME PA - MTMT migrálásával kapcsolatos munkák, az egyetemi publikációk, hivatkozások MTMT-s nyilvántartásával kapcsolatos adatszolgáltatás, az adatfeltöltés egyetemi szintű koordinálása. Mindezek már nem hagyományos könyvtári, könyvtárosi, hanem egyre inkább informatikai, tudásmenedzsment feladatok, melyek megváltozott kompetenciával rendelkező emberi erőforrást igényelnek. Ezzel szorosan összefüggően, a minőségbiztosítás keretében, 2013-tól bevezetésre került a teljesítményen alapuló értékelési rendszer. Érdekességképpen megemlítjük, hogy a 2007. évi költségvetés tervezésekor még 214 fő dolgozott az OMIKK személyi állományában, a 2014. évet pedig ez az egység várhatóan ~119 fővel zárja. 2014-ben megkezdődött a hagyományos leltári, betűrendes és szak-katalógusok teljes körű digitalizálása. Az arra alkalmas felszabaduló terület az olvasóik számára konzultációs célra kerül átalakításra. A könyvtáron keresztül elérhető kurrens nyomtatott és elektronikus folyóiratcímek száma ~20 ezer, a könyvek száma 920 ezer. Az OMIKK kisköltségvetésével kapcsolatban megemlítendő, hogy: Költségvetési támogatása az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer működtetésére kapott állami támogatás összegével, 2,75 M Ft-tal nőtt meg. Ugyanekkora összeggel csökkent a várható saját bevétel, ugyanis a tétel eredendően ott került betervezésre. Az egység nettó saját bevételei várhatóan 2-3 M Ft-tal maradnak el a tervezett összegtől, a csökkenés alapvető oka, hogy kiírásra sem kerültek azon egyes NKA pályázatok, amelyekből az egység bevételre számított, továbbá elmaradt egy várt TEMPUS37 támogatás is. A saját bevételek csökkenését mérsékelték a „Kiállítótér fejlesztése” című NKA pályázaton elnyert, továbbá a CAMPUS album külső értékesítéséből befolyt összegek. A törökbálinti szabad raktári kapacitás kihasználása érdekében az egység előszerződést kötött a Magyarországi Evangélikus Egyházzal. Az Egyház előre láthatóan 2 évre bérelne 2.500 polcfolyómétert az OMIKK raktári részében és bérbe venne az ÜZO kezelésében lévő 415 m2 üres raktári területet. A bérbeadás még idén 0,7 M Ft többletbevételt eredményezhet, jövőre pedig éves szinten várhatóan 8 M Ft-ot. A nem kari alrendszerből átvett keret növekedését a HORIZONT 2020 konferencia megrendezésével kapcsolatos kiadások fedezetére az RK-tól átvett 3 M Ft, valamint egyes munkatársak kompenzációjára az RK-ból átvett 1,524 M Ft okozta. Ez utóbbi összeggel megemelkednek a személyi kiadások a tervezetthez képest. Külön kezelt keret tervezett és várható kiadásainak végösszege közel azonos, ugyanakkor a kari folyóirat beszerzési keret összege 15 M Ft-tal emelkedett a tervezetthez képest. Az emelkedés mögött minden bizonnyal az új folyóirat támogatási modell ösztönző hatása áll. A karok 67,2 M Ft saját forrást fordítottak beszerzésre, ezt egészítette ki 22,9 M Ft központi támogatás. (Itt jegyezzük meg, hogy mivel 30 M Ft-ot terveztünk központi támogatásként, azért itt 7 M Ft szabad maradvány várható.) A központi támogatást a rendelési volumen nagysága alapján a TTK, VBK és a VIK vette igénybe. A TTK összehangolta az NTI-vel a rendeléseit, ezért a tanszéki folyóirat beszerzés összege a tervezett 6,7 M Ft-hoz képest 2,2 M Ft-ra csökkent. (A
A Műegyetemi Digitális Archívummal (MDA) kapcsolatos tervek, az elmúlt időszakban prioritást élvező, vagy újonnan belépő feladatok mellett, átmenetileg háttérbe szorultak. Az MDA-ba kerülő adatállomány rendszerezése, összegyűjtése, a szerkezet kialakítása megtörtént. Jelenleg folyamatban van az adatállomány feltöltése és az állandó munkafolyamatba való beépítése az egyéni azonosítás összekapcsolása a BME Címtárral. 2015 februárjára várható az MDA elindítása. 37 A Kutatók Éjszakája programra várt támogatás a résztvevő tanszékekhez került volna. 36
36
folyóirat rendelés önrészének fedezetére összesen 14,9 M Ft OTKA forrást biztosítottak a karok.)38 A költségvetés tervezésekor az MTA KIK hivatalos értesítése alapján meg kellett emelni az EISZ költségvetési összegét 85,6 M Ft-ra, mivel a ScienceDirect beszerzési árát az Elsevier közel 10 M Ft-tal megemelte. A MTA KIK az Elsevierrel folytatott tárgyalások során elérte, hogy a kiadó végül a 2013-as áron értékesítette az adatbázist. Így a tervezettnél olcsóbban beszerzett Cambridge University Press csomaggal együtt 11,1 M Ft-tal kevesebb EISZ önrész befizetési kötelezettsége keletkezett az egyetemnek.3940 Az egységhez allokált 141,7 M Ft kutatóegyetemi forrás felhasználása várhatóan nem ütközik nehézségekbe. Az egységnek várhatóan 20 M Ft-nyi szabad maradványa lesz. Folyóirat kifizetések Külföldi folyóirat kari rendelés (nyomtatott) ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK Magyar folyóirat rendelés Külföldi folyóirat tanszéki rendelés MTA EISZ önrész (~8000 elektronikus folyóirat) Összesen
2014. terv
2014. várható
75 231 0 3 164 1 754 20 537 29 298 0 6 201 14 277
90 119 0 3 318 1 748 22 112 33 147 0 7 760 22 034
2 300 6 338 85 600 169 469
2 300 2 289 74 500 169 208
Kari forrás 67 219 0 3 318 1 748 16 104 22 703 0 7 760 15 586
Támogatás 22 900 0 0 0 6 008 10 444 0 0 6 448
22. táblázat: Az OMIKK 2014. évi folyóirat kifizetései (E Ft-ban)
A karok ebben az évben tudomásunk szerint olyan OTKA pályázatok terhére rendeltek folyóiratot, melyeknél még az 5%-os keretet teljes egészében dokumentum beszerzésre lehetett felhasználni. Az OTKA keret 2,5%-os Open Access publikálásra való felhasználásának módjáról az egység egyeztetést kezdeményez a karokkal. 39 A Scopus adatbázis ingyenes hozzáférési lehetősége 2014 augusztusában megszűnt. 40 Liszkay Béla tájékoztatása alapján: A 2001-ben indult Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program pénzügyi hátterét a 1079/2012. (III. 28.) Kormányrendelet rendezte. A rendelet szerint az MTA Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK) állami támogatásból biztosítja, hogy az EISZ keretében létrejött országos konzorciumban résztvevő intézmények a piaci árnál olcsóbban jussanak hozzá elektronikus tudományos tartalmakhoz, adatbázisokhoz, folyóiratokhoz. Az EISZ program keretében elérhető kiadói folyóirat csomagok, adatbázis szolgáltatások beszerzése minden esetben az MTA KIK által lebonyolított közbeszerzési eljárás keretében történik. Az intézményeknek nyújtott EISZ támogatás mértéke a beszerzési ár 25-75% között mozog, összértéke a BME esetében eléri a 110 M Ft-ot. A legköltségesebb tétel a ScienceDirect on-line folyóirat csomag, amelynél a támogatás mértéke több mint 80 M Ft, ez megegyezik a teljes BME önrész összegével. A konzorciumi előfizetés keretében 2014-ben négy szakirodalmi adatbázist és kilenc folyóirat csomagot szereztünk be. A kiadói csomagok beszerzésével több mint 8.000 online folyóirat elérése biztosított az egyetemünk teljes IP tartományából. A 2014. évre is előfizetett szolgáltatások esetében 2013-ban összesen 1,46 millió bibliográfia adat és PDF letöltést végeztek az egyetemről. Csaknem minden adatbázis tekintetében az első 5 legaktívabb felhasználó között szerepelünk, amennyiben az egy FTE-re eső használatot tekintjük, még kedvezőbb helyet foglalunk el. Az EISZ Iroda tájékoztatása szerint a kiadói árak emelkedése miatt a 2014. évi önrészekhez viszonyítva 5%-os emeléssel kalkuláltak a 2015. évre. A BME 2015. évi várható EISZ költsége változatlan rendelésállomány esetén várhatóan bruttó 80 M Ft-ot tesz majd ki, mely nem tartalmazza a Scopus adatbázis 8,3 M Ft-os költségét. A Scopus 8,3 M Ft-os 2015. évi előfizetése nem biztosít jogosultságot az adatok automatikus áttöltésére és megjelenítésére az MTMT rendszerében, ennek a verziónak a beszerzése előnytelen és felesleges lenne a BME számára. Az áttöltési és megjelenítési jogosultságot biztosító konstrukció árával kapcsolatban tárgyalások folynak az MTMT, EISZ és az Elsevier között. A közbeszerzési eljárások időben történő lebonyolítása és az adatbázisok folyamatos használata érdekében a BME, mint EISZ tagintézmény december 19-ig nyilatkozik arról, hogy változatlan rendelésállomány mellett, annak önrészét vállalva kíván részt venni az EISZ programban. 38
37
V.1.b. A KTH KISKÖLTSÉGVETÉSE A Központi Tanulmányi Hivatal kisköltségvetésével kapcsolatban megemlítendő, hogy: Az egység tervezett költségvetési támogatása várhatóan két jogcímen: Sportcsillagok Ösztöndíjra (3,06 M Ft) illetve a Stipendium Hungaricum Ösztöndíjra (71,678 M Ft)41 kapott támogatással bővül. Mindkét tétel növeli az egység kiadásait is. Az egység saját bevételei az alábbi esetekben tértek el jelentősen a tervezettől: o A mobilitási pályázatokból (Erasmus, Ewent, Ceepus) tervezett 237 M Ft helyett várhatóan 268 M Ft saját bevétele lesz az egységnek. Továbbá ősszel beindul az ACTIVE mobilitási program is, amely várhatóan 15 M Ft-tal növeli a saját bevételeket. A saját bevételek növekedésével nő a külön kezelt keretek és a kötelező maradvány összege is. o Nem tervezett bevételként jelentkezik az egyetemen tanuló afgán hallgatók támogatására az EMMI-től kapott összeg (3,3 M Ft), amely szintén növeli a külön kezelt kereteket. o Az Oktatási Hivatal (OH) fizet a felvételi eljárásokban való közreműködésért az egyetemnek. Év közben kiderült, hogy nem csak a tervezett 2013. évi felvételi eljárás díja, hanem a 2014K (2,2 M Ft) és 2014Á (17,3 M Ft) felvételi eljárások díjai is kifizetésre kerülnek ebben az évben.42 A nem kari alrendszerből átvett ~7 M Ft-nyi keret a RK-ből kapott keresetkiegészítés és kompenzáció volt, amely tételek az egység személyi keretét növelték. A karoktól átvett keretek várhatóan a terveknek megfelelően alakulnak. Az egység külön kezelt keretei az előzőekben említetteken túl az alábbiak szerint alakulnak: o Az informatikai beruházásoknál megtakarítások jelentkeznek, amelynek oka, hogy a beszerzéseket tartós bérleti konstrukció váltja fel, 3 évre vonatkozó kötelezettségvállalás mellett.43 o A Neptun fejlesztés opcionális elemei közül – a GB engedélyével – az alábbiak kerültek, illetve kerülnek az év végéig megvalósításra, összesen 1,53 M Ft értékben: A BME-n alkalmazott, az MGR igényei alapján kialakított pénzügyi kódrendszer és a többi intézményben használt pénzügyi kódrendszerrel történő homogenizálása.44 A FIR feladások érdekében a Nexonból az oktatói adatok átadása a Neptunba. A tanszéki-kari adminisztrátorok számára szervezett Neptun oktatás. A Stipendium Hungaricum ösztöndíj program kialakulásával együtt formálódik, a működés problémákkal terhelt, ráadásul a program utófinanszírozási jellegű (tavaly december 31-én fizetett a Miniszterelnöki Hivatal.) A meglévő 5 hallgatót 33 (angol nyelvű képzésre) + 12 (magyar nyelvű képzésre) további hallgató követi, augusztusi döntéssel további hallgatók várhatóak. A vonatkozó rendelet (285/2013. (VII. 26.) Korm. rendelet A Stipendium Hungaricumról) értelmében az egyetem az alábbi támogatást kapja: 41
Tandíj egy félévre (angol képzés) Tandíj egy félévre (magyar képzés) Ösztöndíj (havi) Lakhatási támogatás vagy kollégiumi férőhely (havi) Egészségbiztosítás (év) Adminisztrációs és egyéb díjakra
MSc, BSc PhD 3200 EUR 4500 EUR normatíva 40 460 Ft 100 000 Ft 30 000 Ft 30 000 Ft 65 000 Ft 65 000 Ft 5 000 Ft 5 000 Ft
A korábbi években jelentős elcsúszás volt a felvételi eljárás lebonyolítása és a közreműködési díj OH-nak való kiszámlázása között. 43 Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az elmúlt hónapokban bekövetkezett leállások, összeomlások tapasztalatai alapján újra meg kell majd vizsgálni – az idei költségvetés készítésekor forrás hiányában elhalasztott – KTH IP telefonközpont felújítását, fejlesztését. 44 A Neptun szabványos pénzügyi kód előnye, hogy számos automatizmus és funkció épül rá a Neptunban. Ilyen például a díjköteles kérvény, amelyek kitöltésekor automatikusan kiírásra kerül egy fizetési tétel a hallgató számára, és csak annak teljesítése után kerül intézésre a hallgató kérvénye. E fejlesztésnek volt köszönhető, hogy a hallgatók csak akkor tudtak regisztrálni a szintrehozó matematika tanfolyamra, ha annak díját előzetesen befizették. Ezen kívül (szabályozott módon) a hallgatók ki tudnak írni maguknak különeljárási díjat, ismétlővizsga-díjat stb. 42
38
o o
o
A BME gyűjtőszámlának a kincstárba történő átviteléhez szükséges fejlesztés. A GB június 27-ei ülésén elfogadta a KTH 2014. évre tervezett egyes IT beruházásainak45 bérleti formában történő lebonyolításáról szóló előterjesztést, amely az egy évvel korábban jóváhagyott fejlesztési konstrukció folytatásáról szólt. A nemzetközi kapcsolatokra szánt 11 M Ft 114 E Ft-tal lesz magasabb a tervezettnél, amelynek oka, hogy az Adde Salem projekt költségei az egyetemet terhelték, amelyet azonban a szervezet az egyetemnek megtérített. Az egységhez allokált, nemzetközi tagdíjakra fordítandó 2,85 M Ft kutatóegyetemi forrás felhasználása várhatóan nem ütközik nehézségekbe. Az idén a KTH-t számos felújítási munka érinti. Az R épületi homlokzat felújítási munkák keretében az utcai fronton a földszinten, valamint az I. emelet korábban kimaradt részén kicseréltettük az ablakokat.46 A korábban tervezett munkákat emiatt némileg módosítani kellett. Az R épület aulájában található hallgatói kiszolgáló helyiség felújítása (0,9 M Ft) és az R épület KTH földszinti irodák karbantartási munkái (3,6 M Ft) is befejeződtek. Az R épület földszinti folyosóra elkészült tervek az egység számára nem voltak elfogadhatóak, a tervmódosítás a megmaradt keretek függvényében folyamatban van.
A KTH nemzetközi programokhoz és informatikai bérleti konstrukcióhoz kapcsolódó év végi kötelezettségvállalással terhelt maradványa mintegy 90 M Ft, szabad felhasználású maradványa mintegy 80 M Ft lesz. Ez döntően a KTH-hoz irányított brazil bevételekből, az Erasmus program szabadon felhasználható támogatási részének évközi növekedéséből, az OH által fizetett felvételi eljárási díjak terven felüli összegéből keletkezett.
Az érintett beszerzések: normál és gyors lemeztároló bővítése, Neptun szerverpark fejlesztése, szerver memória (RAM) bővítés, mentőrendszer továbbfejlesztése, hálózati eszközök fejlesztése, Neptun standby konfiguráció kialakítása. 46 A munkák fedezetéhez a KTH a nem várt többletbevételeiből, a költségvetési terület kontrollja mellett, 2 M Ft-tal hozzájárult. 45
39
V.2. NEM KARI LÉTESÍTMÉNY ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA Az alrendszer tárgyévi kisköltségvetése várhatóan az alábbiak szerint alakul. Létesítmény BKO ÜZO TIO 2014. 2014. 2014. 2014. 2014. 2014. 2014. 2014. terv várható terv várható terv várható terv várható 6 775 379 6 784 540 2 170 305 2 156 369 3 944 802 3 961 775 665 673 674 612
E (Ft) Bevételek mindösszesen Belső költségvetési támogatás Saját bevétel (nettó)
4 070 259 4 090 871 1 355 540 1 376 152 2 300 131 2 300 131 414 588 414 588
Saját bevétel (ÁFÁ-val) Saját bevétel ÁFA-jának befizetése
Maradvány (megelőlegezés állománya felett) +Maradvány (megelőlegezés maradványa nélkül) +Megelőlegezés maradaványa -Megelőlegezés-állomány (az év elején)
Átvett keret (nem kari szervezeti egységtől) Átvett keret (más alrendszerből) Kiadások mindösszesen Személyi juttatások (járulékkal) Működési, "dologi" kiadások (ÁFÁ-val) Külön kezelt keret (egység alapfeladatához kapcsolódó) Átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) Átadott keret (más alrendszerbe) Rezsi és egyéb átadott keret a Likviditási- és tartalékalapba Rezsi Egyéb a L&T-ba
Maradvány a következő évre (megelőlegezés állománya felett) +Maradvány a következő évre (nem megelőlegezésből) +Maradvány a következő évre (megelőlegezésből) -Megelőlegezés-állomány az év végén Bevétel-kiadás
1 473 450 1 585 344 1 628 205 1 745 998 154 755 160 654 794 437 794 437 794 437 794 088 0 0 0 0 490 12 991 436 743
300 897
155 141 155 141 0 398 281 398 281 0 0 5 000
254 607 1 301 739 1 313 346 16 570 17 391 254 607 1 456 494 1 474 000 16 570 17 391 154 755 160 654 0 0 398 281 289 037 289 037 107 119 107 119 398 281 289 037 288 688 107 119 107 119 0 0 0 0 0 0 0 0 12 527 495 5 983 396 2 697
256 343
114 802
53 400
53 278 127 000 132 817
6 775 379 6 784 540 2 170 305 2 156 369 3 944 802 3 961 775 665 673 674 612 1 066 000 1 073 760 60 125
58 987
350 000
352 540
545 000
19 805
20 555
36 820
549 648 171 000 171 572 34 982
3 500
3 450
5 450 763 5 128 798 1 800 000 1 489 641 3 170 100 3 166 653 480 663 472 504 2 587
3 817
0
549
7 978
10 061
10
1 269
28 013
0
24 375
1 269
3 628
0
10
64 635 51 160 13 475 130 000 130 000 0 0 0
74 623 61 148 13 475 416 542 416 542 0 0 0
500 500 0 0 0 0 0 0
10 328 10 328 0 258 381 258 381 0 0 0
63 635 50 160 13 475 120 000 120 000 0 0 0
63 795 50 320 13 475 133 008 133 008 0
500 500 0 10 000 10 000 0 0 0
500 500 0 25 153 25 153 0 0 0
0
1 423
23. táblázat: A Nem kari létesítmény alrendszer kisköltségvetése (E Ft-ban)
V.2.a. AZ ÜZEMELTETÉSI OSZTÁLY KISKÖLTSÉGVETÉSE Az Üzemeltetési Osztály kisköltségvetésével kapcsolatban megemlítendő, hogy: Az egység saját bevételei mintegy 12 M Ft-tal lesznek magasabbak a tervezett összegnél, amely döntően a továbbszámlázott energiadíj (fogyasztásnövekedés miatt bekövetkezett, tehát a költségszintet is növelő) 10%-os (25 M Ft) növekedésének köszönhető. Ezt a növekedést mérsékli az, hogy az EMMI által a „Q” épületre biztosított támogatás alacsonyabb lett, mint a tervezett: o A „Q” épülettel összefüggő tényleges PPP bevételek (590,229 M Ft) 14,395 M Ft-tal lesznek alacsonyabbak a költségvetésben tervezett összegnél (604,624 M Ft).47
47
A Q épülettel kapcsolatosan a 2010-2014 időszakban elmaradt PPP támogatások összege mintegy 391 M Ft. Év
Teljes kötelezettség
Teljes összeg
2010. 2011. 2012. 2013. 2014. terv Összesen
277 666 197 1 167 966 622 1 371 727 168 1 558 087 496 1 475 015 000 5 850 462 483
277 666 197 1 167 966 622 1 371 727 168 1 558 087 496 1 475 015 000 5 850 462 483
Tényleges kifizetés Ebből állami Ebből egyetemi hozzájárulás hozzájárulás 188 820 000 88 846 197 544 714 000 623 252 622 548 989 000 822 738 168 661 530 000 896 557 496 590 229 000 884 786 000 2 534 282 000 3 316 180 483
A teljes kötelezettség Minisztériumi 50 %-a a szerződés támogatás és a szerint szerződés különbözete 138 833 099 49 986 902 583 983 311 -39 269 311 685 863 584 -136 874 584 779 043 748 -117 513 748 737 507 500 -147 278 500 2 925 231 242 -390 949 242
40
A várható bérleti díj bevételek mintegy 1%-kal, azaz nettó ~2 M Ft-tal alulmúlják a tervezett értéket. Az egység 90 napon túl lejárt kintlévőségei ~37 M Ft, amelyek behajtására a szükséges intézkedéseket megtették. A személyi kiadások várhatóan kizárólag a mintegy 4,648 M Ft RK-ból átvett kompenzáció és keresetkiegészítés összegével haladják majd meg a tervezettet, mely összeg az átvett keretek sort is növelte. A külön kezelt sorokon várható éves összesített kiadások a terveknek megfelelően alakulnak, az egyes sorokon kisebb mértékű változások kimutathatók. o A HUF EUR-hoz mért gyengülése a „Q” épületért fizetett létesítési díjrészletet érintően árfolyamkockázatot jelenthet. o Az ÜZO az Építőmérnöki Kar kérésére 2014. szeptember 1-i hatállyal visszavette a Balatonkenesei Mérőtelep üzemeltetését. Ez csekély kiadásnövekedést jelent. A Mérőtelep hasznosításával kapcsolatban még nem született döntés. o Az összesített közüzemi kiadások várhatóan a terveknek megfelelően fognak alakulni. o
Az ÜZO-nak terv szerint az év végén 120 M Ft-nyi maradvánnyal kell rendelkeznie, amelynek oka, hogy a Q épület fedezetbiztosítási számláján ekkora összeget kell tartani. Ezen felül mintegy 13 M Ftnyi szabad maradvány várható.
V.2.a..1 KÖZÜZEMI KÖLTSÉGEK VÁLTOZÁSA48 2011 őszén végeztük el legelőször a közüzemi költségek trendjellegű elemzését. Akkor a 2005-2010es időszakot vizsgáltuk, a 2011. évet pedig az I-III. negyedév tény adatai alapján becsültük. Az egyetem éppen a létesítményprogramjának közepén járt, azt mondtuk, hogy az energia-racionalizálási jellegű beruházások hozadékainak középtávon a közüzemi naturáliákban mért fogyasztásban is meg kell jelenniük. A fejezet ábrái a 2011-2013. évek tényleges fogyasztását és közüzemi költségeit mutatják (függetlenül attól, hogy mikor történt a kifizetés). A 2014. év adatai szeptember végéig tényleges fogyasztási és költség adatok, de a IV. negyedévre a tervezett – jellemzően az előző évben felhasznált – mennyiségeket vettük figyelembe. A távhőszolgáltatás kivételével valamennyi közüzem ÁFA tartalma 2012. január 1-től 25%-ról 27%-ra emelkedett. A távhő és gőz fogyasztását együtt mutatjuk be, mert az elmúlt években számos épület fűtése és/vagy használati melegvíz szolgáltatása, részben vagy egészben leválasztásra került a gőzrendszerről és távhőre került átállításra. Például a „Hő” épület gőzös rendszeréről leválva kapott önálló hőközpontot 2012-ben a „DCS” épület. Az egyetem számára elérhető hődíj egységára 2011-ről 2013-ra ~10%-kal csökkent, a FŐTÁV Zrt.vel történt ártárgyalásoknak megfelelően.49 A távhő esetében, az ártárgyalások eredményeként alapdíj kedvezményt sikerült elérnünk 2013 júliusától. Az idei év az első olyan év, melyben mindegyik hónapban szerepel már a kedvezmény, amely éves szinten a távhő költségében mintegy 1-1,5%-os csökkenést eredményez.50
Az alfejezet összeállításában Czigányné Danó Irma (GMF ÜZO), Jászay Pál (GMF ÜZO) és Tóth Balázs (RK Költségvetési és Kontrolling Csoport) működött közre. 49 A melegebb időjárásnak, valamint a gazdaságosabb üzemvitelnek köszönhetően, a hőfelhasználás csökkent, viszont a teljesítménydíj nem változott, ezért a Ft/GJ érték nem csökkent, hanem kis mértékben nőtt az előző évhez képest. 50 Megemlítjük, hogy a Könyvtár hőellátását segítő hőszivattyús rendszer 2 darab, egyenként 33,4 kW teljesítményű REHAU GEO 30B típusú, egységből áll. Ellátja a Könyvtár előcsarnokát és folyosóját padlófűtéssel, a szellőzésre dolgozik mintegy 40 kW maximális teljesítménnyel, valamint 4 db 1 kW-os, saját termosztáttal szabályozható helyi fűtést 48
41
A hőfelhasználás változásának jelentős befolyásoló tényezője a külső léghőmérséklet. A 2013. év kisebb hőenergia felhasználása jelentős mértékben a külső léghőmérséklet emelkedéséből adódott. A 2014. év első felében fogyasztott energia csökkenést (hasonlóan a 2013. évihez) ugyancsak a külső léghőmérsékletnek a tavalyihoz képest is magasabb átlagértékével magyarázzuk. A 2013. év első négy hónapjánál is melegebb volt az idei első négy hónap külső átlagos léghőmérséklete, ezért kisebb volt a hőfelhasználás mind a földgáz-, mind a távhőfelhasználás esetében (mintegy 20%-kal). A szeptemberi hideg időjárás miatt (az előző évhez hasonlóan) néhány létesítményben már abban a hónapban el kellett indítani a fűtést, de ennek ellenére egész évre a 2013. évi fogyasztási szintnél is alacsonyabb hőfelhasználást prognosztizálunk, a csökkenés nagysága várhatóan 14-15 ezer GJ lesz. A kedvező időjárási tényezőn túl jelentősebb megtakarítás egyértelműen az „E” épület hőfelhasználásában jelentkezett. Az épület nyílászáróinak cseréje, valamint a fűtési rendszer korszerűsítésének eredményeként, az épület hőfelhasználása a 2005. évi felhasználás mintegy 45%ára csökkent. Az épület fűtési rendszerének pontosabb beszabályozása 2013-hoz képest további 10%os energiafelhasználás csökkenést eredményezett.
10. ábra: Távhő és gőz fogyasztás változása, 2011-2014.
A földgáz egyetem által elérhető ára 2011-2013. között közel állandó volt. A 2013. évi közbeszerzésnek köszönhetően sikerült mintegy 20%-kal csökkenteni a földgáz beszerzési árát, amely a 2014. évi közbeszerzés során tovább csökkent. A teljesítmény díja, amely független a fogyasztástól, mindeközben nem változott.51 A gázfelhasználás jelentős részét a Wigner kollégium (8%), a Bercsényi kollégium (9%), valamint a HŐ épületben levő, gőzt előállító kazán (68%) adják. A 2013. évi adatok 35%-os mennyiségi csökkenést mutatnak a 2012-es év fogyasztásához képest, míg a 2014. évi fogyasztásban további 15-16%-os csökkenés várható a tavalyi évhez viszonyítva. Ennek elsődleges oka, hogy az idei első félévben a magasabb külső átlagos léghőmérséklet miatt biztosít. A berendezés 2013 júliusában elkészült, üzembe vettük. Az üzemviteli tapasztalatokat legkorábban 2015-ben, a fűtési szezon végén tudjuk értékelni, akkorra lesznek méréssel is alátámasztható eredményeink. 51 A gáz egységárának változását befolyásolja a teljesítménydíj és a felhasznált mennyiség ára. Ezek együttesen adják meg a számítás alapját.
42
kisebb volt a fogyasztás a tavalyi év azonos időszakához képest. Az idei év szeptemberi hideg időjárása miatt bekövetkezett többletfogyasztást is figyelembe véve, a felhasználás volumenének csökkenésére számítunk. A csökkenés további oka a kollégiumok korszerűsítése, és ennek eredményeként jelentkező gazdaságosabb üzemvitel. A kollégiumok közül gázfelhasználók a Bercsényi 28-30., a Wigner és a Kármán kollégiumok.52 Ezek közül két kollégiumban történt lényeges korszerűsítés: A Bercsényi 28-30. Kollégiumban a nyílászárók cseréje történt meg korszerűbbekre, ami mintegy évi 10%-nyi földgáz csökkenést eredményezett. A Wigner Jenő Kollégium esetében szintén nyílászáró csere történt, valamint megtörtént a homlokzatok és a födémek (lapostető és pince) hőszigetelése. Ennek a kollégiumnak a földgázfelhasználása is mintegy 10%-kal csökkent az előző évekhez képest.
11. ábra: Gázfogyasztás változása, 2011-2014.
A 2011-2014-as időszakban az egyetem összes villamos energia felhasználásának növekedése leginkább annak tudható be, hogy egyes tanulmányi épületekben (I, Q épületek) nagy mértékben megnőtt a fogyasztás, amely nem a saját (oktatási, kutatási) tevékenység fogyasztásnövekedéséből fakad, mint inkább a két épület elektromos hálózatához átmenetileg, vagy tartósan csatlakozott külsős felhasználók többletfogyasztásainak tudtható be. A 2014-es év január-augusztus közötti időszakát vizsgálva az I épület fogyasztása 20%-kal, a Q épületé 29%-kal haladta meg a 2011. év azonos időszaki értékeit. (Mindkét épület önálló fogyasztóként szerepelt.) Az I épület esetében a fogyasztás növekedését az okozta, hogy 2012 áprilisában rácsatlakozott a Jégpálya, majd ennek megszűnését követően 2013 szeptemberében a Jégcsarnok. Ez utóbbival az év hátra lévő részében is számolnunk kell. A Q épület fogyasztását az épülő MTA épület fogyasztása növelte meg. Az év második felére normalizálódott a fogyasztás, az MTA épülete levált a Q épületről. A BME a külső érintettek fogyasztását részükre továbbszámlázza. A külsős vállalkozások által üzemeltett konyhák, büfék, valamint az egyéb bérlők növekvő felhasználásai is jelentősen emelkedtek, így növelve az egyes épületek villamos energia felhasználását. E tételeket ugyancsak továbbszámlázta az egyetem az érintetteknek.
Bár a Kármán kollégium PPP konstrukcióban üzemel, de az üzemeltetőtől utólag kapott fogyasztási és költség tény adataival, valamint a hiányzó időszak becsült adataival kiegészítve adjuk meg adatainkat. 52
43
Az elmúlt három évben az alábbi fogyasztáscsökkenéseket tapasztaltuk, amelyek viszont nem kompenzálták a növekedést. 2012-ben fokozatosan, és az év végére teljesen megszűnt a Z épület használata, amely évente átlagosan 460 MWh fogyasztást jelentett. 2012 decemberében végleg lezártuk a V2 épületet, amelynek éves fogyasztása 550 MWh volt. A két épület fogyasztását folyamatosan figyelemmel követve sikerült minimalizálni a fogyasztásukat: a két épület együttes villamos energia felhasználása 90%-kal csökkent a 2013. évihez képest53. A Gyorskocsi utca 5. sz. alatti ingatlan villamos energia fogyasztása minimalizálásra került. Ez éves szinten 2013-ban 1 MWh. Az épület 2014 áprilisában visszaadásra került, az addig mért fogyasztás 136 kWh volt. A 2014-es villamos energia felhasználás kicsivel a 2013-as mennyiségi szint alatt várható, és annak költségeit a tavalyi költségszint közelében becsüljük. 2014. április 30-ig a korábbi közbeszerzésen nyertes E.ON Energiaszolgáltató Kft. szolgáltatta a villamos energiát nettó 16,13 Ft/kWh egységáron. Ezt követően a közbeszerzési eljárás eredményeképpen a Magyar Áramszolgáltató Kft. az új szolgáltató, az általa nyújtott egységár még kedvezőbb: nettó 14,62 Ft/kWh.54 A rendszerhasználati díj bruttó egységára 1,29 Ft/kWh-val nőtt 2013-hoz képest. Tehát a közbeszerzési eljárás költségcsökkenést eredményezett, ugyanakkor az I és Q épületek esetében nem változott az ELMŰ Nyrt. által biztosított villamos energia ára, így csúcsideji felhasználásért még mindig nettó 26,86 Ft-ot kell fizetni kilowattóránként, míg a csúcsidőn kívüli egységár nettó 16,13 Ft/kWh. Célunk, hogy a következő közbeszerzési eljárásba bevonjuk ezeket az épületeket is.55 2012-ben az ÁFA növekedés és az egységárcsökkenés egymással ellentétesen hatott, így a villamos energia árának változása mintegy bruttó 1 Ft/kWh növekedést eredményezett.
12. ábra: Villamos energia fogyasztás változása, 2011-2014.
A Z épület tetején átjátszó állomás üzemel, amelynek folyamatos működéséhez, és a lifttel történő megközelíthetőségéhez szükséges biztosítanunk a villamos energiát, a V2 épület homlokzata reklám felület, így annak megvilágításához ugyancsak szükséges villamos energia. 54 A rezsicsökkentés itt is csak a lakossági fogyasztókra vonatkozik. 55 Az ÜZO tájékoztatása szerint az érvényes szerződés szerint az I és a Q épületek villamos energia felhasználója az ELTE, a villamos energia vevője a BME. Jelenleg folyamatban van, hogy a felhasználó is a BME legyen, ez kell ahhoz, hogy az épületek a közbeszerzési körbe bevonhatók legyenek. 53
44
A villamos energia költségének további csökkentése érdekében rendszeresen ellenőrizzük a lekötött és a valóságos teljesítmény alakulását, szükség esetén azonnal beavatkozunk, illetve az éves fordulónapon módosítjuk a lekötéseket. Az I és a Q épületek lekötésének módosításával várhatóan évi bruttó 10 MFt megtakarításra van lehetőség. Ez azt jelenti, hogy ha nincs teljesítmény-túllépés, akkor 2015. június 30-ig biztosan tart a megtakarítási időszak, akkor, a fordulónapon lehet a lekötések esetleges további csökkentésével további megtakarításokat elérni. Az északi területi 10 kV-os hálózat lekötésének módosításával várhatóan egy év alatt bruttó 1,5 MFt takarítható meg. (Ebben az esetben a fordulónap minden év március elseje.)56 2011-2013 időszakban a közműfelhasználás (víz, csatorna) mértéke csökkent, míg 2013-ról 2014re nőtt az elhasznált mennyiség, amely fogyasztásnövekedés jobbára az „oktatástechnikai” változások (nagyobb vízigényű laboratóriumi felhasználás) számlájára írható.
13. ábra: Víz- és csatornadíj változása, 2011-2014.
A szippantás költségét azok a fogyasztók (konyhák) közvetlenül fizetik, akik igénybe veszik e szolgáltatást, így ennek költsége nem jelenik meg az egyetemi gazdálkodási rendszerben. A kéményseprési díj éves szinten félmillió forint, amelyet ugyancsak nem tartalmaz az előző ábra. Az adott év fogyasztásához kapcsolódó összes közüzemi költség 2011 és 2014 között 300 M Ft-tal, azaz mintegy 20%-kal csökkent. Ebben közrejátszottak az épületállomány darabszám- valamint funkció változásából eredő hatások, a naturáliák változása, valamint az egyes árhatások.
Az ELMŰ Hálózati Kft.-vel kötött szerződések értelmében a lekötött teljesítmény növelésére bármikor, míg csökkentésére csak fordulónapon van lehetőség. Ez indokolja a rendszeres ellenőrzést, illetve az, hogy a lekötött teljesítmény egységárának háromszorosa a büntetési egységár. 56
45
14. ábra: A tárgyévet terhelő közüzemi kiadások alakulása (kéményseprés nélkül), 2011-2014. (E Ft-ban)
V.2.b. A BERUHÁZÁSI ÉS KARBANTARTÁSI OSZTÁLY KISKÖLTSÉGVETÉSE Egy évvel korábban főbb területenként, programonként mutattuk be a 2009-2012 közötti időszak közel 11 Mrd Ft összegű létesítmény jellegű beruházási, felújítási, karbantartási kiadásait. Ennek kiemelkedő voltát jól szemlélteti az alábbi ábra, amelyen látható, hogy 2013-ban a felhalmozási kiadások aránya, hogyan tért vissza a létesítményprogramot megelőző szintre.
15. ábra: A felhalmozási kiadások változása, 2007-2014.
A Beruházási és Karbantartási Osztály kisköltségvetésével kapcsolatban megemlítendő, hogy:
Az egység az összes költségvetési támogatási keretét megkapta. A költségvetési támogatása 20,612 M Ft-tal nőtt, amely összeg a Likviditási és tartalékalapból került biztosításra. Ebből 15,513 M Ft a VBK 2015. évi létesítménytámogatásának teljes összege, amelyet a kar az idén 46
a CH épület homlokzati felújításaihoz használt fel, 5,099 M Ft pedig a KJK 2015. évi létesítmény támogatásának 38%-a, mely különböző kari programokra került felhasználásra. Az egység saját bevételei két tétel miatt emelkedtek meg jelentősen: o A Bay Zoltán Nonprofit Kft-nél kezelt volt IKMA pénzek terhére került elszámolásra az ÉL Sportközpont fejlesztés finanszírozása. A becsültnél magasabb kivitelezési költség miatt, a tervezett 150 M Ft helyett 184 M Ft átvételére került sor.57 o Az I és Q épületek elektromos ellátó hálózatában rendelkezésünkre álló áramkapacitás többletünket értékesítettük az ELMŰ felé, mert erre a kvótára szüksége volt a megépülő Tüskecsarnok betáplálásához. A Tüskecsarnok megvalósítása érdekében értékesített energiakvóta ellenértéke bruttó 83,210 M Ft. A befolyt nettó összeget (65,520 M Ft) 9,8 M Ft összegű rezsitérítés terhelte. Itt jegyezzük meg, hogy: o Idén sem történt energiaracionalizálásra vonatkozó EU-s pályázati kiírás. o A Q2 épület MTA általi túlépítése miatt a BME-t kár érte. Ennek kompenzálása több tízmilliós saját bevételt jelenthet. Sajnálatos módon a tárgyalások elhúzódtak, így október hónapban a BKO ellenőrző területmérést készíttetett melyből kiderült, hogy az MTA nemcsak a jóváhagyottnál nagyobb épületet épített az értékesített területre, de az értékesített földterületnél jelentősen nagyobb részt épített be, azaz ráépített BME telekrészére is. A bizonytalanság miatt a 2014. évi tervezéskor sem számoltunk a kártérítés beérkezésével. o A nyár folyamán a BKO benyújtott két műemlék rekonstrukciós pályázatot is (CH főbejárat előtti kerítés, illetve, R előtti kőoroszlánok), amelyekhez a BME együttesen ~6 M Ft önerő mellett 12-13 M Ft pályázati támogatást igényelt. A pályázatok elbírálása folyamatban van, néhány millió Ft-os támogatás várható. o A Pro Progressio alapítvány közvetlen támogatást nem nyújtott a Díszterem 2014. évi részleges felújítási programjához, ugyanakkor a BKO kezdeményezésre az alapítvány és az ÉMK megállapodott kb. 300 szék ütemezett felújítására, vagy cseréjére, mintegy 7 M Ft-os támogatási keretösszegből. Az elképzelések tisztázása és az egyeztetések még folyamatban vannak. A fogyatékos hallgatók beruházási keretének (17,940 M Ft) DIK-BKO által történő átadásáraátvételére a tervezettel ellentétben nem kerül sor. November végével vehetik birtokba a hallgatók a közös BME-ELTE tornatermet és öltözőt a Tüskecsarnok épületegyüttesben. Elkészült a Jendrassik Labor vízfogyasztás kiváltása (részben a létesítményalap terhére), és folynak az ellenőrző mérések az F épület rendkívül magas vízfogyasztása okának feltárása érdekében. Várhatóan nem csak a Fermentációs Labor, hanem több épületszárny laborjai is érintettek. A mérési adatok kiértékelését követően kerülhet sor a műszaki megoldások kialakítására. A személyi kiadások várhatóan kizárólag a mintegy 2,5 M Ft-os RK-tól átvett kompenzáció és keresetkiegészítés összegével haladják majd meg a tervezettet. Egy tervezési hiba miatt nem került beállításra a keretátadások közé a Létesítményalap még 2013-évből származó tartozása a VIK (5 M Ft) és a GTK (19 M Ft) felé. Ezeket a keretátadásokat az egység az év során teljesítette, a keretmozgás fedezetét – a költségvetési területtel történt egyeztetést követően – technikailag az áramkvóta értékesítéséből származó terven felüli bevétel teremtette meg. A szabályozási lehetőséggel élve a TTK az előzetes tervektől elérően nem járult hozzá 2 M Fttal az L épületi laborja felújításhoz. Az összeg a kari létesítményalap terhére került
A lehívás ütemezése a részszámlákhoz igazodott, mert a fedezetül szolgáló állampapírok hozama a lehívásig a BME-t illeti. A BME-t illető IKMA vagyon értéke a lehívásokat megelőzően 2014. első félév végén 465 M Ft-ot tett ki, a jelenlegi maradványérték 304 M Ft. 57
47
elszámolásra, és az önerő hiánya miatt a Kar rendelkezésére álló keret ennek kétszeresével, 4 M Ft-tal csökkent. A külön kezelt keretek tárgyévi kiadásai várhatóan jelentősen elmaradnak a tervezettől: o A Kari létesítményprogram keretében tervezett 150 M Ft-os keretnek várhatóan a fele kerül lehívásra az idén. Megjegyezzük, hogy a VBK teljesen, a KJK pedig részben a 2015. évi keretét is igénybe vette. o Az előzetesen tervezetthez képest megtakarítást sikerült elérni az alábbi programokon: a középső kampusz csőalagút (45 M Ft/32,6 M Ft), a tetőfelújítási programok (200 M Ft/177,3 M Ft), a középső kampusz öntözőhálózat kialakítás (10 M Ft/5,7 M Ft), a Hő épület hőcserélő csere (10 M Ft/8,4 M Ft), egyes tervezési tételeken, és maradvány várható az egyéb (tartalék) tételsoron is. o Egyes folyamatban lévő munkákról: Az előzetesen becsültnél jelentősen magasabb költségvonzat miatt (20 M Ft helyett több mint 30 M Ft), eredménytelen lett a Hő épület dunai homlokzat rekonstrukciójára kiírt eljárás. A tervek felülvizsgálatát követően a közbeszerzés ismételt kiírása folyamatban van 2015. évi megvalósítással és pénzügyi teljesítéssel. Hasonlóan közbeszerzési szakaszban vannak még a gőzrendszer kiváltás további ütemei is, valamint az MM-Mg épület tetőfelújítás folytatása, 2015. évi megvalósítással és kifizetéssel. A V2 épület korszerűsítésére vonatkozó engedélyezési tervek alapján kiadásra került a jogerős építési engedély. Az állami különtámogatási összegek befagyasztása/törlése miatt a kiviteli tervek elkészítése még nem került megrendelésre. Hasonlóan nem került megrendelésre a Z épület felújításának engedélyezési terveztetése is. Tekintettel arra, hogy a Z épületi program kihatással lehet az R épület előtti parkoló felújítására is, ezen program megvalósítása 2014. évről elhalasztásra került. A következő évre várható külön kezelt maradvány 258 M Ft, melyből o a karok kötelezettségvállalással terheltnek tekintett létesítmény maradványa ~73 M Ft, o kötelezettségvállalással terhelt felújítási-beruházási maradványa ~155 M Ft, o kötelezettségvállalással terhelt karbantartási maradványa ~30 M Ft.
48
E Ft-ban Épületbejáratok és kapcsolódó belső terek felújítása K épület É-i oldal külső csatorna alapvezeték felújítása F épület csatorna alapvezetékek cseréje K épület III. emeleti fűtés Csőalagút középső kampusz Sportközpont bővítés I. ütem (sporttermek) I épület csőcsere K folyosó és folyosóvilágítás felújítás (gyorsabb ütemben halad, folytatódik) Tetőfelújítások (K, Kö, MM-Mg, Mt, T) Gőzrendszer kiváltás Felvonó felújítások Központi területek nyílászárócserék (kiegészítve keretátvétellel) Árvízvédelmi munkák (csatorna, gépészet és AE ép. elektromos tartalék betáp) (folytatódik) ÉL épület Aszfalt labor áttelepítése Tájékoztató táblák K ép aula hangosítás R épület bejáró (homlokzat, világítás, szobrok, parkolórész stb.) (parkolórész nélkül) Hő épület dunai homlokzat (új köz beszerzés) K épület Díszterem (bővebb program valósult meg, vannak még további feladatok) A épület alagsor gépészeti korszerűsítés és irattár bővítés Hő épület hőcserélő csere K épület belső "udvarok" vízelvezetés Középső kampusz öntözőhálózat záró ütem Egyéb Ch épület tervezések Ch épület födém hőszigetelés Ch épület rakparti homlokzat, többi összeg VBK létesítmény 2014,2015 + Kari vállalás Kari létesítményprogram (kb. 50% kari önerő) Tervezések, tervellenőrzések, engedélyeztetések, közbeszerzési díjak Karbantartás Összesen
2014. terv 8 321 14 335 6 163 13 100 45 000 150 000 10 000 15 000 200 000 100 000 15 000 5 000 35 000 25 000 5 000 10 000 35 000 20 000 8 000 35 000 15 000 10 000 10 000 19 387 4 191 9 468 37 487 316 413 72 190 550 945 1 800 000
2014. várható 8 321 9 289 6 163 13 481 32 631 192 217 10 786 18 027 177 291 103 792 15 000 9 530 29 678 24 577 6 314 10 000 8 043 0 12 856 35 388 8 421 9367 5 699 2 026 4 191 9 651 43 018 117 345 57 620 510 945 1 489 641
24. táblázat: A BKO külön kezelt kereteinek várható alakulása év végéig (E Ft-ban)
49
V.2.c. A TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÉS INFORMATIKAI OSZTÁLY KISKÖLTSÉGVETÉSE A Telekommunikációs és Informatikai Osztály kisköltségvetésével kapcsolatban megemlítendő, hogy: Az egység bevételeit érintő tételek közül a más alrendszerből átvett kereteket érdemes kiemelni. A tervezett 127 M Ft-nyi keretátvétel teljesült. Ennek része volt az MGR Számvitel 2014 fejlesztéshez való kari hozzájárulás (10 M Ft) is, amely megtörtént, ugyanakkor várhatóan az összeg 5 M Ft-tal történő megemelése látszik szükségesnek. Ez a tétel még a Gazdasági Bizottság döntésére vár.58 A kiadásokat érintően az alábbiakat érdemes kiemelni: o A személyi kiadások várhatóan kizárólag a mintegy fél millió forintos RK-tól átvett kompenzáció összegével haladják majd meg a tervezettet. o Az egység külön kezelt kereteinek (mintegy 470 M Ft) felhasználására jellemző, hogy azok az év utolsó két hónapjában meglódulnak, de így is lesznek pénzforgalmilag a következő évre átcsúszó tételek. Egészen biztos, hogy a másodlagos gépterem kialakításával kapcsolatos beruházás kiadásai pénzforgalmilag 2015-re csúsznak át. Ez mintegy 15 M Ft-tal növeli a kötelezettségvállalással terhelt, az egyetemi mobiltelefon költségekre biztosított 10 M Ft-nyi forgótőkéből származó maradvány várható összegét. o Az egység legjelentősebb kiadási tételei (összesítve mintegy 250 M Ft) az MGR projekthez köthetők. Az előző kontrolling jelentés óta eltelt időszakban a Synergon Integrator Kft. már nem csak szóban, hanem írásban is jelezte, hogy fel kívánja bontani az MGR szerződést. Meghívásos közbeszerzési eljárás keretében kíván az egyetem partnert találni, aki folytatná a Synergon feladatait, lehetőleg a jelenlegi feltételekkel. A belső költségvetésben foglaltaknak megfelelően folyamatban van (és várhatóan év végéig lezárul) a HSZK működésének áttekintése. Ez adhatja majd az alapot a HSZK finanszírozási konstrukciójának jövő évtől történő megváltoztatásához. Az egységhez allokált 18,313 M Ft kutatóegyetemi forrás felhasználása várhatóan nem ütközik nehézségekbe.
Ennek oka, hogy tárgyévi államszámviteli változásokkal kapcsolatos fejlesztések költsége a tervezett 40 M Ft helyett várhatóan 50 M Ft-ba fog kerülni, amelynek – a kapcsolódó megállapodásnak megfelelően – a felét vállalja a BME. Idézet a költségvetésből: „…Azaz a MGR Számvitel 2014. fejlesztés költségeihez az egyetem központilag biztosít 10 M Ftot, amelyet a karok és a HDÖK-DIK (a GB hatáskörébe utalt döntéssel) további 10 M Ft-tal emelhetnek meg a GMF által előkészített javaslat alapján. A költségeket az MGR alapinfrastruktúra fejlesztéshez való hozzájárulással azonos arányban kell fedeznie a karoknak és a HDÖK-DIK-nek.” Ennek megfelelően az ügy a Gazdasági Bizottság elé fog kerülni. 58
50
VI. KOLLÉGIUMI ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA59 A Kollégiumi alrendszer tárgyévi kisköltségvetése várhatóan az alábbiak szerint alakul. E (Ft) Bevételek mindösszesen Belső költségvetési támogatás Saját bevétel (nettó) Saját bevétel (ÁFÁ-val) Saját bevétel ÁFA-jának befizetése Maradvány (megelőlegezés állománya felett) +Maradvány (megelőlegezés maradványa nélkül) +Megelőlegezés maradaványa -Megelőlegezés-állomány (az év elején) Átvett keret (nem kari szervezeti egységtől) Átvett keret (más alrendszerből) Kiadások mindösszesen Személyi juttatások (járulékkal) Működési, "dologi" kiadások (ÁFÁ-val) Külön kezelt keret (egység alapfeladatához kapcsolódó) Átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) Átadott keret (más alrendszerbe) Rezsi és egyéb átadott keret a Likviditási- és tartalékalapba Rezsi Egyéb a L&T-ba Maradvány a következő évre (megelőlegezés állománya felett) +Maradvány a következő évre (nem megelőlegezésből) +Maradvány a következő évre (megelőlegezésből) -Megelőlegezés-állomány az év végén Bevétel-kiadás
KO 2014. terv 2014. várható 2 178 714 2 253 793 1 252 194 1 318 995 579 807 584 013 609 807 614 013 30 000 30 000 346 713 346 713 346 713 346 713 0 0 0 0 0 1 848 0 2 224 2 178 714 2 253 793 230 000 230 000 18 450 14 150 1 820 361 1 587 896 14 703 14 723 0 398 10 200 10 200 10 200 10 200 0 0 85 000 396 426 85 000 396 426
0
0
25. táblázat: A Kollégiumi alrendszer kisköltségvetése (E Ft-ban)
A Kollégiumi alrendszer működésének 2014. évre tervezett forrásai
A belső költségvetési támogatás a kollégiumi normatív támogatás, a PPP támogatás valamint a lakhatási támogatás 70%-ának összegeként az alábbiak szerint került meghatározásra: o A tervezettnek megfelelően az alrendszer 460,175 M Ft kollégiumi normatív támogatást és 327,600 M Ft lakhatási támogatást kapott. Ezt az összeget növeli a 2013. évi normatíva elszámolás keretében kapott 8,213 M Ft kollégiumi normatív támogatás valamint 62,391 M Ft lakhatási támogatás60. o A Kármán és a Schönherz kollégiumok esetében PPP támogatásként, az előzetes információk alapján tervezett 464,419 M Ft helyett 460,616 M Ft került jóváhagyásra, amely 3,803 M Ft-tal csökkenti az egység költségvetési támogatását. A PPP támogatás összege sajnálatos módon most is elmaradt a várható PPP kiadások 50%-ának értékétől (41,4%).61
A fejezet összeállításában a Kollégiumok Osztály munkatársai tevékenyen részt vettek. A normatíva elszámolás keretében várt lakhatási támogatás teljes összege 89,130 M Ft. 61 A 2010-2014 időszakban elmaradt PPP támogatások összege mintegy 308,5 M Ft. 59 60
51
A nem kari alrendszerből átvett keretek döntően a nemzetközi hallgatók kollégiumi elhelyezésével kapcsolatos ráfordításokat fedező – KTH által átadott – összegeket tartalmazzák, míg a más alrendszerből átvett keretek egyetemi polgárok nyári kollégiumi elhelyezésének díjait tartalmazzák. Több éves tapasztalat alapján alig van érdeklődés a kollégiumi férőhelyek július és augusztus hónapokban történő – hasznosítási célú – igénybevételére. A 2014. évben ajánlattételi felhívást tettünk közzé 3 kollégium meghatározott kontingensének (Bercsényi 28-30. Kollégium, Kármán Tódor Kollégium, Vásárhelyi Pál Kollégium) július-augusztus hónapokra szóló kereskedelmi szálláshelyként történő hasznosítására. Érdeklődés egy pályázó részéről, a Vásárhelyi Kollégiumra vonatkozóan jelentkezett. A kapcsolódó szerződés, illetve a – nem hallgatói jellegű – nyári egyéb elhelyezés bérleti díjaiból együttesen a saját bevétel nagysága mintegy 5,4 M Ft lett. A Baross, Wigner és Schönherz Kollégiumokban történő nyári felújítási munkálatok nem tették lehetővé a hasznosítást, valamit az ezen kollégiumokból „kiszoruló” hallgatók nyári férőhely igényét más kollégiumokban kellett kielégíteni. A Martos Kollégium esetében az automatikus füst, illetve tűzjelző rendszer hiánya miatt a nyári hasznosításra szakhatósági engedély nem kapható, a Kármán Kollégium esetében a kvázi koedukált közösségi vizesblokkok illetve a kapcsolódó üzemeltetői árak (ágyneműdíj, takarítás, kaució) jelentik a hasznosítási problémát. A rendelkezésre álló tapasztalatok alapján a Vásárhelyi és Schönherz Kollégiumok lennének alkalmasak nagyobb összegű nyári idegenforgalmi bevétel realizálására, előbbi esetében ezt a szobai vizesblokkok állapota nem teszi lehetővé, utóbbi esetében az ütemezett felújítások, nyomóvezeték cserék valamint a Kármánnál már említett üzemeltetői árak jelentik a problémát. A kollégiumok, férőhelyekhez kapcsolódó, nyári időszakra (július, augusztus) vonatkozó összes bevétele mintegy 56 M Ft.
A Kollégiumi alrendszer 2014. évre tervezett kiadásai A bevételek kismértékű növekedésével szemben a tárgyévi kiadások jelentős csökkenése várható, amelynek oka döntően a felújítási, beruházási, kisebb mértékben a saját üzemeltetésű kollégiumok közüzemi díjainak és dologi kiadásainak csökkenése. Az így jelentkező szabad maradvány fedezetet biztosít további létesítmény felújítási feladatok elvégzésére. Az eredetileg tervbe vett és nagyobb összeget felemésztő Vásárhelyi vizesblokk felújítás 62 1. üteme helyett a nagyobb szükségszerűséget jelentő Baross ablakcsere befejező üteme (valamennyi külső nyílászáró immár cserére került), valamint a Wigner kollégium „B” és „C” szárnyak közösségi vizesblokk felújítása került megvalósításra (jóval szerényebb összeggel).
2010. tény 2011. tény 2012. tény 2013. tény 2014. terv Kármán Schönherz Kármán Schönherz Kármán Schönherz Kármán Schönherz Kármán Schönherz Közüzem 84 120 381 93 429 036 85 047 889 107 959 045 90 170 943 105 551 173 89 173 593 116 361 915 83 544 000 109 015 000 Iparűzési adó 5 306 177 2 859 651 7 284 432 11 656 391 4 875 530 7 851 628 4 658 505 7 581 924 5 000 000 8 000 000 Üzemeltetés 161 244 930 240 961 752 170 309 558 256 755 095 181 372 584 269 434 450 189 820 419 282 137 691 190 486 942 282 814 449 Rekonstrukció 174 088 940 205 001 778 175 556 165 203 657 250 186 124 270 219 174 209 191 050 503 224 975 189 199 348 762 234 746 963 Összesen 424 760 428 542 252 217 438 198 044 580 027 781 462 543 327 602 011 460 474 703 020 631 056 719 478 379 704 634 576 412 967 012 645 1 018 225 825 1 064 554 787 1 105 759 739 1 112 956 116 Mindösszesen 483 506 323 509 112 913 532 277 394 552 879 870 556 478 058 Fenntartói támogatás a teljes kiadás 50%-a 456 000 000 472 156 000 478 566 000 458 390 000 460 616 000 Fenntartói támogatás tényleges értéke Tényleges és tervezett támogatás különbözete -27 506 323 -36 956 913 -53 711 394 -94 489 870 -95 862 058 * Nem tartalmazza azokat a személyi és egyéb kiadásokat (mindösszesen 30-50 millió Ft /év), amelyek "nem számolhatók el" a fenntartói támogatás terhére. Tárgyévi kiadások*
Kiemelt probléma a Vásárhelyi kollégium szobai vizesblokkjainak állapota (mintegy 18-23 évesek), amely rövidtávon a szobák egy részének használhatatlanságát idézheti elő (közösségi zuhanyzók a kollégiumban nem állnak rendelkezésre), ez mintegy 200-300 férőhelyet érinthet már 3-5 éven belül. A felújítás várható költsége 700 M Ft. November folyamán több egyeztetés történt a 2015. nyári kivitelezésű „A” épület Stoczek utcai szobai vizesblokkokat érintő felújítási munka kapcsán (77 szobát, 240 férőhelyet érint, bruttó mintegy 260 M Ft), mely közbeszerzés december 1-ig nem került kiírásra. Ez veszélyeztetheti az érintett szobák 2015. szeptemberi birtokbavételét. 62
52
Külön kezelt keret felhasználása
2014. terv
2014. várható
Felújítás, beruházás Dologi (jellemzően: üzemeltetés, karbantartás) Bérleményi bérleti díj ELTE Bérleményi bérleti díj PPP Közüzem PPP Közüzem saját kollégiumok Összesen
321 381 183 754 18 640 909 014 192 559 195 013 1 820 361
110 000 170 788 18 640 920 397 192 559 175 512 1 587 896
26. táblázat: A Kollégiumi alrendszer külön kezelt kereteinek tervezett és várható felhasználása (E Ft-ban)
VII. OKTATÁS63 Az oktatással kapcsolatban a kontrolling terület legfontosabb feladata az oktatás mennyiségi változásának és minőségi jellemzőinek bemutatása, a feladatellátás változásának előrejelzése különös tekintettel a hallgatók és az oktatók létszámának az intézmény finanszírozására gyakorolt hatására. Az egyetemi központi kontrolling tevékenységnek most sem célja a hallgatói létszám alakulására vonatkozó szakonkénti összefüggések feltárása, hiszen ebben a kari szint a kompetens. Úgy gondoljuk, hogy leginkább kari szinten kell, hogy ismertek legyenek azok a folyamatok, amelyek elvezetnek újabb szakok akkreditációjához, a képzések átalakításához, népszerűbbé tételéhez, vagy éppen az egyes képzési programokra fordítandó erőforrások karon belüli allokálásához. Az általunk bemutatott adatsorok a főfolyamatokra vonatkozóan jelzésértékűek, a mélyebb okokat kari szinten kell feltárni. 2013-ban a költségvetés vonatkozó szabályai lényegesen átalakultak. A bevételeken belül megnőtt a súlya az oktatási támogatásnak (67%-ről 82,5%-ra), a kar által végzett oktatási tevékenység kiszámításánál módosultak a normaarányok és a beoktatás elszámolásának a szabályai. A kari saját hallgatók figyelembevétele is új megközelítésű, lényeges, hogy a 70% (350 pont) feletti felvételi pontszámú hallgatók után többlettámogatás jár, ahogyan a végzett hallgatók után is. 2014-ben a karok közötti forráselosztásban az oktatási támogatás súlya 77,5%-ra mérséklődött. A szabályok változása miatt a hosszabb időszakot áttekintő trendek bemutatására csak későbbi években lesz lehetőség.
VII.1. A FELVÉTELI ELJÁRÁS VÁLTOZÁSA, A FELVETT HALLGATÓK64 Míg 2012-ben és 2013-ban a felsőoktatási felvételi eljárásban lényeges változások történtek, addig 2014-ben alig változott a felvételi eljárás: alapképzésre és osztatlan képzésre csak azt a jelentkezőt lehetett felvenni, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma elérte vagy meghaladta a 260 pontot. Ez a minimum pontszám 2015-ben 280-ra, 2016-ban 300-ra fog növekedni. Hogyan érintette ez a Műegyetemet? A BME-re jelentkezők száma 9%-kal nőtt, miközben országosan 11%-os növekedést mérhettünk, ezért a BME-re jelentkezők országos részaránya az előző két évhez képest 0,3 százalékponttal csökkent.
63 64
Az alfejezet összeállításában tevékenyen részt vett Szebeny Ádám és Dr. Szabó Mihály a KTH munkatársai. A fejezet összeállításában Dr. Jobbágy Ákos oktatási rektorhelyettes tevékenyen részt vett.
53
Az általános felvételi eljárás során minden képzési szintet, munkarendet és finanszírozási formát tekintve a felvett hallgatók száma szerinti sorrendben az ELTE (8495), a DE (6290), a SZE (6076) után a BME (5316) negyedik lett. A legtöbb hallgatót felvett kar a BME-ről a GTK (1387), amely az országos rangsorban a hatodik. Amennyiben csak a nappali munkarendet, minden finanszírozási formát, valamint az alap és osztatlan képzésre felvett hallgatók számát tekintjük, az ELTE (5508) után a BME-re (3865) vették fel a legtöbb hallgatót. Év
Jelentkező országosan
Jelentkezők a BME-re
BME/országos
2010. 2011. 2012. 2013. 2014.
160 033 161 731 126 544 109 269 121 509
13 625 13 752 13 955 11 966 13 017
8,5% 8,5% 11,0% 11,0% 10,7%
27. táblázat: Jelentkezők az adott évben (keresztfélév, normál, pótfelvételi együtt)
Ahogyan az alábbiakból kiderül a műszaki képzési területen továbbra is egyedül a Műegyetem alapképzési szakjain van tényleges túljelentkezés. A minőség megőrzése érdekében a BME az elmúlt években nem töltötte be a rendelkezésére álló kereteket, minimumpontszámot alkalmazott. 2012-ig ez az elérhető maximális pontszám 70%-a volt (alapképzésen 336, majd 350 pont, mesterképzésen 70 pont). 2013-ban is alkalmaztuk ezt az elvet, 300-ban határozva meg a minimum határt. 2014-ben a határt 320-ra emeltük.65 A BME valamelyik alapképzési, vagy osztatlan szakára állami ösztöndíjas férőhelyre 2014-ben felvettek felvételi pontszámának átlaga 415 volt (2013-ban 412, 2012-ben 421).
16. ábra: Túljelentkezés az alapszakokra 2014-ben a normál felvételi eljárás keretében, minden finanszírozási formában
2013-ban a 22 alap- és osztatlan képzésünkből mindössze 3 esetében volt a minimum 320 pont alatt. 2014-ben 4 szak esetében volt a minimum 320-324 pont között, 2 esetében 344-350 pont között. A többi 16 minimum pontja 358-460 között volt. A felvételi minimum pontszám kijelölése nem érinteti a vonatkozó költségvetési szabályt, amely a 350 feletti ponttal felvett hallgatók esetében juttat többlettámogatást a hallgató karára. 65
54
Szak neve
BME 2013.
Alkalmazott közgazdaságtan Gazdálkodási és menedzsment Nemzetközi gazdálkodás Mechatronikai mérnöki Vegyészmérnöki Energetikai mérnöki Biomérnöki Ipari termék- és formatervező mérnöki Gépészmérnöki Mérnök informatikus Villamosmérnöki Fizika Építész Környezetmérnöki Járműmérnöki Matematika Építészmérnöki Logisztikai mérnöki Közlekedésmérnöki Építőmérnöki Műszaki menedzser
465 460 460 441 424 414 396 389 385 370 365 364 347 337 337 336 324 320 303 302 300
Alapképzési szak neve
BME 2014.
Nemzetközi gazdálkodás Kommunikáció és médiatudomány Mechatronikai mérnöki Vegyészmérnöki Energetikai mérnöki Fizika Biomérnöki Gépészmérnöki Ipari termék- és formatervező mérnöki Építész Mérnök informatikus Villamosmérnöki Matematika Építészmérnöki Logisztikai mérnöki Járműmérnök Környezetmérnöki Műszaki menedzser Építőmérnöki Közlekedésmérnöki
460 455 452 430 423 400 397 392 391 380 370 365 365 358 349 344 326 320 320 320
Ponthatár más intézményekben BCE, ELTE (mindenhol 465 volt a ponthatár) BCE, BGF, NYME, PTE, SZIE (mindenhol 460 volt a ponthatár) BCE, DE, NYME, PE (mindenhol 460 volt a ponthatár) ME 280 OE 257 DE 247 SZE 246 PE 246 DE 301 PE 274 ME 278 BCE 329 DE 302 PE 255 SZTE 248 OE 281 PTE 252 NYME 241 OE 275 ME 250 PTE 244 DE 242 SZE 240 PE 352 PPKE 312 OE 310 DE 262 ME 250 PE 274 ME 251 PTE 246 SZE 242 OE 240 ELTE 345 DE 269 SZTE 258 PTE 249 PTE 255 SZE 245 NYME 273 ME 256 PE 248 DE 244 SZIE 242 SZE 244 KF 240 ELTE 331 EKF 294 PTE 256 NYME2 49 DE 240 DE 270 PTE 262 SZE 240 SZIE 241 NYF 250 PTE 250 NYME 259
SZE 240 EJF 245 SZIE 253
SZE 240 ME 250
SZIE 240 PE 248
DE 240 SZTE 245
Ponthatár más intézményekben BCE 463 BCE 455 ME 270 DE 321 ME n.i. ELTE 336 BCE 350 OE 275 OE 292 SZE 365 PE 371 ME 270 ELTE 338 SZE 278 ME 270 SZE 260 SZE 266 NYME 260 SZE 272 NYF 260
BGF 460 ELTE 455 OE 270 PE 300
DE 460 BGF 455 NYME 268
PE 460 DE 455 SZE 262
NYME 460, ME 460 további 5, 455 PE 260, DE 260, SZIE 260
DE 305 DE 330 ME 270 PTE 289 PTE 304 PPKE 326 PE 266 DE 291 PTE 278 SZE 260 KF 260 NYME 265 SZIE 260 PTE 262 SZE 260
SZTE 265 SZTE 261 PE 260 NYME 262
PTE 260 PE 260 PTE 260
NYME 260
OE 326 SZE 262 SZTE 274 SZIE 276
SZTE 278 DE 261 PTE 260 DE 260
további 8, 260-ig PTE 260, OE 260 EKF 260
SZTE 262 DE 260 SZIE 260
ME 260 ME 260 DE 260
további 6, 260-ig további 6, 260-ig EJF 260
további 6, 260-ig
28. táblázat: Államilag támogatott alap-, osztatlan képzések ponthatárai 2013-ben és 2014-ben (jelölve a legmagasabb ponthatárt meghatározó intézményt, amennyiben az nem a BME)
55
17. ábra: Államilag támogatott alap-, osztatlan képzések ponthatárai és átlagpontjai, 2013-2014.66
Az ábra azokat a képzéseket tartalmazza, amelyeken mindkét évben volt lehetőség államilag támogatottak (ösztöndíjasak) felvételére. 66
56
A BME-re az általános és a pótfelvételi eljárás keretében alap- és osztatlan képzésre nappali tagozatra felvett hallgatók 14,2%-a önköltséges képzésben kezdte meg tanulmányait. Amennyiben a gazdaságtudományi terület nélkül tekintjük arányukat, az csupán 3,2%. A műszaki, természettudományos területen 5% feletti az önköltséges új belépők aránya az építőmérnöki, mérnökinformatikus, fizika és matematika szakokon. Ezeken a képzéseken az előző évben is 5% feletti szintet mértünk.
297 297
16 16
313 313
Önköltséges hallgatók aránya 5,1% 5,1%
Energetikai mérnöki Gépészmérnöki GPK Ipari termék- és formatervező mérnöki Mechatronikai mérnöki Összesen
112 417 59 134 722
2 9 1 2 14
114 426 60 136 736
1,8% 2,1% 1,7% 1,5% 1,9%
Építész ÉPK Építészmérnöki Összesen
179 58 237
1 1 2
180 59 239
0,6% 1,7% 0,8%
Biomérnöki Környezetmérnöki VBK Vegyészmérnöki Összesen
127 58 147 332
2 2 1 5
129 60 148 337
1,6% 3,3% 0,7% 1,5%
Kar ÉMK
Szak Építőmérnöki Összesen
Támogatott Önköltséges Összesen
VIK
Mérnökinformatikus Villamosmérnöki Összesen
546 429 975
29 17 46
575 446 1021
5,0% 3,8% 4,5%
KJK
Járműmérnöki Közlekedésmérnöki Logisztikai mérnöki Összesen
244 112 75 431
6 1 7
250 113 75 438
2,4% 0,9% 0,0% 1,6%
Gazdálkodási és menedzsment Kommunikáció és médiatudomány GTK Műszaki menedzser Nemzetközi gazdálkodás Összesen
5 2 258 14 279
195 51 6 204 456
200 53 264 218 735
97,5% 96,2% 2,3% 93,6% 62,0%
Fizika TTK Matematika Összesen
56 41 97
9 4 13
65 45 110
13,8% 8,9% 11,8%
3349 3370
109 559
3458 3929
3,2% 14,2%
BME (gazdaságtudományi terület nélkül) BME mindösszesen
29. táblázat: Állami ösztöndíjas és önköltséges hallgatók megoszlása a 2014 őszén alap és osztatlan képzésre, nappali tagozatra felvettek körében (pótfelvételi eljárással együtt)
57
VII.2. FELVETT, DE BE NEM IRATKOZOTT HALLGATÓK A BME-re felvett hallgatók egy része már a jelentkezés pillanatában tudja, hogy ha felveszik, akkor sem biztos, hogy beiratkozik az egyetemre. Például vannak olyanok, akik külföldi intézménybe is beadták a jelentkezésüket, és vannak olyanok is, akik, már valamely felsőoktatási intézmény hallgatói (beleértve a BME-t is), és arra az esetre keresnek biztonsági megoldást, ha az intézményből elbocsájtják vagy átsorolják őket térítéses képzésre. Az általános felvételi eljárás során állami ösztöndíjas képzésre felvett, de be nem iratkozott hallgatók körében 33% azoknak az aránya, akik azonos képzési szinten már rendelkeznek BME-s előélettel. Esetükben feltételezhető, hogy azért felvételiztek (újra) a BME-re, hogy meglévő képzésükről történő elbocsájtás vagy önköltséges formába történő átsorolás esetén biztosítsák helyüket állami ösztöndíjas képzésben, és várhatóan ott folytassák tanulmányaikat, ahol abbahagyták.67
Alapképzés Osztatlan képzés Mesterképzés Összesen
Állami ösztöndíjas Felvett, Felvett, Felvett nem beiratkozott iratkozott 10% 9% 39% 3% 2% 50% 3% 3% 11% 8% 7% 33%
Önköltséges Felvett
Felvett, beiratkozott
19% 0% 18% 18%
18% 0% 18% 18%
Minden felvett Felvett, nem iratkozott 27% 10% 21%
Felvett
Felvett, beiratkozott
12% 3% 6% 10%
10% 2% 6% 9%
Felvett, nem iratkozott 36% 50% 11% 30%
30. táblázat: A 2014. évi általános és pótfelvételi eljárás során felvettek körében a BME-s előélettel rendelkező aránya
Megvizsgálva a 2011-2014. évi általános felvételi eljárás adatait elmondható, hogy az állami ösztöndíjas alap és osztatlan képzésre felvett, de be nem iratkozott hallgatók aránya folyamatosan nőtt, a 2014 őszi felvételi eljárás során 4,8% volt. Ösztöníjas mesterképzésen az arány a tavalyihoz képest megfeleződött. Amíg a BME szigorú felvételi korlátot állít azzal, hogy habár kapacitása engedné, bizonyos pontszám alatti hallgatókat nem vesz fel, addig e ponthatár kijelölésével az intézmény lemond mindenkiről, attól függetlenül, hogy tudná, hogy hány olyan hallgató lesz, aki nem fog beiratkozni. Így a távolmaradók helyére nem tudnak alacsonyabb pontszámú felvételizők belépni, ezért a forráskiesés nem értelmezhető.
A tavalyihoz hasonlóan, most is javasoljuk, hogy a felvételt nyert, de be nem iratkozott hallgatók motivációit telefonos felmérésen keresztül ismerje meg az egyetem. Itt jegyezzük meg, hogy folyamatban van a felsőoktatási törvény végrehajtási rendeletének (79/2006 (IV. 5.) sz. Korm. rendelet) a módosítása, amely során a BME javasolta, hogy akit egy szakról elbocsátanak, az ugyanannak az intézménynek ugyanarra a szakára egy éven belül ne legyen felvehető. (Ez a vitára bocsátott anyagba nem került bele.) A BME a TVSZ-ben elő fogja írni (az erre vonatkozó módosító javaslatról december 22-én dönt a Szenátus), hogy egy hallgatónak egy képzésen egy időben csak egy hallgatói jogviszonya lehessen. 67
58
Év 2014.
Támogatott hallgatók ANA, ONA MNA
4,8% 3,8%
Költségtérítéses hallgatók ANK, ONK MNK
Arány
Arány 8,9% 9,9%
2013.
ANA, ONA MNA
3,8% 2,6%
ANK, ONK MNK
18,4% 1,4%
2012.
ANA, ONA MNA
3,8% 5,6%
ANK, ONK MNK
14,5% 2,0%
2011.
ANA, ONA MNA
2,7% 3,3%
ANK, ONK MNK
10,0% 5,9%
31. táblázat: Az őszi felvételi eljárás során felvett, de be nem iratkozó hallgatók aránya, 2011-2014.
VII.3. MESTERKÉPZÉS A mesterképzésben résztvevők létszáma 2007 óta folyamatosan nő, 2014. október 15-én a hallgatóink 20%-a, 4823 fő vett részt az e képzési szinten folyó oktatásban. A mesterképzésbe 2014-ben felvettek száma (összeszámítva minden felvételi eljárásban) a tavalyihoz képest 250 fővel (11%-kal) nőtt.68 A mesterképzésben résztvevők 64%-a rendelkezik BME-s előélettel. 2010. 2010. tavasz 2010. ősz Tám. Költség. Tám. Költség. Építő 0 0 106 2 Gépész 117 2 134 1 Építész 0 0 0 0 Vegyész 111 0 83 15 Villamos 240 5 143 4 Közlekedés 20 0 0 3 Gazdaság 67 1 342 127 Természet 3 0 75 3 Összesen 1: 558 8 883 155 566 1038 Összesen 2: Mindösszesen: 1604 Kar
2011. 2011. tavasz 2011. ősz Tám. Költség. Tám. Költség. 0 0 167 1 173 1 150 3 0 0 0 0 156 0 88 0 289 3 201 2 34 0 0 8 60 3 465 130 3 0 73 3 715 7 1144 147 722 1291 2013
2012. 2012. tavasz 2012. ősz Tám. Költség. Tám. Költség. 0 0 175 3 263 0 156 1 8 0 0 0 147 1 103 0 319 2 185 4 31 0 0 0 105 1 462 197 7 0 64 4 880 4 1145 209 884 1354 2238
2013. 2013. tavasz 2013. ősz Tám. Költség. Tám. Költség. 0 0 170 1 293 2 128 1 12 0 8 0 146 2 89 1 299 4 166 5 53 0 32 1 75 4 521 162 8 2 46 2 886 14 1160 173 900 1333 2233
2014. 2014. tavasz Tám. Költség. 0 0 338 5 6 0 161 1 330 4 63 7 75 2 8 0 981 19 1000
2014. ősz Tám. Költség. 182 8 150 2 0 0 128 3 158 5 23 1 498 272 56 3 1195 294 1489 2489
32. táblázat: Mesterképzésbe felvettek száma minden felvételi eljárás keretében, 2010-2014.
Kar
Hallgatók száma
ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK Összesen
342 818 14 527 1038 152 1589 119 4599
BME oklevéllel rendelkezők száma 313 725 7 348 899 140 459 71 2962
BME-s mester hallgatók aránya 91,5% 88,6% 50,0% 66,0% 86,6% 92,1% 28,9% 59,7% 64,4%
33. táblázat: Az aktív, magyar nyelvű mester hallgatók hány %-a rendelkezik a BME által kiállított alapképzési/főiskolai szintű oklevéllel, 2014. október 15.
A fenntartó tájékoztatása alapján a 2015/2016-os tanévben az idei 2.200 férőhely helyett 1.900 állami ösztöndíjas mesterképzési férőhely áll a BME rendelkezésére, amely a teljes felsőoktatásba történő jelentkezések ismeretében még változhat. 68
59
VII.4. HALLGATÓI ELŐREHALADÁS A 2008. február és 2011. február közötti időszakban alapképzésre beiratkozók körében átlagosan 22% azoknak az aránya, akik a mintatanterv szerinti idő alatt végeztek. A mintatanterv szerinti képzési időn túl tanulmányokat folytató hallgatók aránya képzési szintenként jelentősen eltér, 2014. október 15-én alapképzésen 13%, mesterképzésen 10%, osztatlan képzésen pedig 19% volt. A kezdés féléve Beiratkozott (fő) Mintatanterv szerint végzett (fő) Mintatanterv szerint végzett (%)
2008. február 96 8 8%
2008. szeptember 3787 766 20%
2009. február 113 15 13%
2009. szeptember 4254 934 22%
2010. február 136 31 23%
2010. szeptember 4273 995 23%
2011. február 109 23 21%
34. táblázat: Az alapképzésre beiratkozott és a mintatanterv szerint végzett hallgatók száma, 2008. február -2011. február
Egyetemi képzés Osztatlan képzés Alapképzés Mesterképzés
2011.
2012.
2013.
2014.
97% 13% 16% 8%
93% 18% 14% 8%
83% 23% 13% 10%
64% 19% 13% 10%
35. táblázat: A képzési időn túl tanulmányokat folytató hallgatók arányának változása, 2011-2014. (október 15.)
A BME-n hallgatói jogviszonyából kikerülő (kilépett) hallgatóknak átlagosan csak 53,1%-a távozott diplomával az egyetemről a vizsgált négy tanévben. A kilépő hallgatóknak átlagosan egyharmada eredménytelenül hagyta abba tanulmányait, bár ez az arány az újabb tanév figyelembevételével az egy évvel korábban mért szinthez képest csökkent.69 A kilépő jelentős része újrafelvételizik az egyetemre. A többiek valamilyen köztes állapotban voltak, vagy abszolváltak (10,1%), vagy záróvizsgát tettek, de a diploma átvételéhez még hiányzott a nyelvvizsgájuk (4,2%). Karonként jelentős eltérések mutathatók ki, a VBK, GPK, VIK, TTK esetében nagyobb arányban távoztak a hallgatók diplomával, míg a többi karon az egyetemi átlagos aránynál kisebb arányban szereztek diplomát a hallgatók. Az eredmény nélkül távozott hallgatók legmagasabb arányban a KJKn voltak a vizsgált négy tanévben, míg a legkisebb arányban eredménytelenül kilépő hallgatóval a VBK és a GPK „rendelkezik”. A nyelvvizsga hiánya a magasabb nyelvi követelmények miatt leginkább a GTK-nál okoz problémát, míg az abszolvált kategória kiugró értéke az ÉPK-nál figyelhető meg.
Az Intézményfejlesztési Terv idei értékelésekor a fenntartó magasnak találta a lemorzsolódók arányát, és várja a lemorzsolódás csökkentésére vonatkozó intézkedéseket. 69
60
Kar
EMK
EPK
GPK
GTK
KJK
TTK
VBK
Összesen
VIK
Státusz a jogviszony megszűnésekor Abszolvált Diplomát szerzett Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) Eredménytelenül távozott Abszolvált Diplomát szerzett Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) Eredménytelenül távozott Abszolvált Diplomát szerzett Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) Eredménytelenül távozott Abszolvált Diplomát szerzett Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) Eredménytelenül távozott Abszolvált Diplomát szerzett Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) Eredménytelenül távozott Abszolvált Diplomát szerzett Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) Eredménytelenül távozott Abszolvált Diplomát szerzett Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) Eredménytelenül távozott Abszolvált Diplomát szerzett Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) Eredménytelenül távozott Abszolvált Diplomát szerzett Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) Eredménytelenül távozott Összesen
2010/2011. tanév 2011/2012. tanév 2012/2013. tanév 2013/2014. tanév Fő % Fő % Fő % Fő % 108 17,7% 59 9,4% 85 13,8% 73 12,1% 239 39,2% 294 47,0% 329 53,4% 346 57,2% 32 5,3% 31 5,0% 43 7,0% 29 4,8% 230 37,8% 241 38,6% 159 25,8% 157 26,0% 166 41,5% 62 17,3% 48 15,0% 54 13,5% 102 25,5% 149 41,6% 162 50,8% 193 48,1% 9 2,3% 12 3,4% 8 2,5% 1 0,2% 123 30,8% 135 37,7% 101 31,7% 153 38,2% 127 14,2% 55 5,4% 79 7,8% 65 5,7% 404 45,1% 627 61,1% 690 67,8% 834 73,4% 49 5,5% 52 5,1% 33 3,2% 21 1,8% 315 35,2% 292 28,5% 216 21,2% 216 19,0% 171 13,9% 181 12,7% 247 17,5% 245 16,4% 446 36,3% 606 42,5% 648 45,9% 716 47,9% 94 7,6% 125 8,8% 118 8,4% 145 9,7% 519 42,2% 514 36,0% 400 28,3% 390 26,1% 13 2,7% 14 3,1% 11 2,9% 13 3,4% 190 39,0% 205 45,5% 193 50,1% 183 48,5% 22 4,5% 4 0,9% 25 6,5% 12 3,2% 262 53,8% 228 50,6% 156 40,5% 169 44,8% 4 1,9% 12 5,3% 26 15,1% 14 7,3% 109 51,9% 128 56,9% 99 57,6% 109 56,5% 4 1,9% 2 0,9% 4 2,3% 3 1,6% 93 44,3% 83 36,9% 43 25,0% 67 34,7% 64 13,9% 30 5,4% 35 6,4% 59 9,5% 241 52,3% 355 64,3% 392 71,9% 429 68,8% 17 3,7% 19 3,4% 6 1,1% 3 0,5% 139 30,2% 148 26,8% 112 20,6% 133 21,3% 82 5,4% 91 5,4% 88 6,4% 84 5,5% 817 54,3% 877 52,2% 894 65,5% 933 60,5% 25 1,7% 34 2,0% 16 1,2% 15 1,0% 581 38,6% 679 40,4% 367 26,9% 509 33,0% 735 12,7% 504 7,9% 619 10,6% 607 9,5% 2 548 44,0% 3 241 51,1% 3 407 58,4% 3743 58,7% 252 4,3% 279 4,4% 253 4,3% 229 3,6% 2 262 39,0% 2 320 36,6% 1 554 26,6% 1794 28,2% 5 797 100,0% 6 344 100,0% 5 833 100,0% 6373 100,0%
Összesen Fő % 325 13,2% 1 208 49,2% 135 5,5% 787 32,1% 330 22,3% 606 41,0% 30 2,0% 512 34,6% 326 8,0% 2 555 62,7% 155 3,8% 1 039 25,5% 844 15,2% 2 416 43,4% 482 8,7% 1 823 32,8% 51 3,0% 771 45,4% 63 3,7% 815 47,9% 56 7,0% 445 55,6% 13 1,6% 286 35,8% 188 8,6% 1 417 64,9% 45 2,1% 532 24,4% 345 5,7% 3 521 57,8% 90 1,5% 2 136 35,1% 2 465 10,1% 12 939 53,1% 1 013 4,2% 7 930 32,6% 24 347 100,0%
36. táblázat: A hallgatói jogviszonyból kilépő hallgatók megoszlása karonként, 2010/2011-2013/2014. tanévekben70
Az elemzésbe csak a magyar graduális képzésben szereplő, egyetemi, főiskolai, alap, osztatlan, illetve mesterképzésben résztvevő hallgatókat vontuk be. A speciális, néhány esetszámban jelentkező indokok (haláleset, képzés váltás, hallgatói kérésre történő törlés) mind az eredménytelenül távozott kategóriába kerültek. 70
61
VII.5. AZ OKTATÁS HALLGATÓI VÉLEMÉNYEZÉSE71 Az előző fejezetben ismertetett adatok alapján elmondható, hogy a BME nem „diplomagyár”, ugyanakkor az adófizetők részéről joggal merülhet fel az a kérdés, hogy megtesz-e az egyetem mindent annak érdekében, hogy a felvett hallgatók a társadalom által elvárt színvonalon és lehetőleg minél magasabb arányban jussanak diplomához. Tavaly év végén az egyetem vezető testületei tárgyalták „A BME-re belépő hallgatók számának és minőségének emelése” című programot. Természetesen a hallgatók minőségére fókuszáló programok mellett az oktatók, az oktatás színvonalának megítélése, hatékonyságának növelése is felmerülhet. Az Oktatás Hallgatói Véleményezésében jellemzően a hallgatóknak átlagosan 40%-a vesz részt72, ők a kérdőívek átlagosan 40%-át töltik ki. Az egyes karokon eltérő módon veszik figyelembe az OHV eredményeit.
ÉMK
GPK
ÉPK
VBK
VIK
KJK
GTK
TTK
Intézkedések Van személyre szabott díjazás összesen évi 5 M Ft értékben a legjobb oktatóknak és tanszéki díjazás szintén összesen évi 5 M Ft értékben a legjobban teljesítő tanszékeknek. A kari költségvetésben is beszámításra kerülnek az OHV adatok. A tanszéki oktatási terhelés alapján allokált forrásokat többek között a tanszéki OHV eredményekkel korrigálják. ÉMK összesítés, azaz 0,5*jegyzet+0,3*tárgy+0,2*oktató, de ezt a költségvetési módosítást 5%-ig csillapítják. Az elmúlt évek alacsony kitöltési aránya miatt a dékán ideiglenesen berekesztette a pénzbeli jutalmak adományozását. Kari szinten minden tanévben a legjobb 5 helyezett dékáni dicséretet és ezzel együtt pénzjutalmat is kap. Az előmeneteli szempontok között is szerepelnek az OHV adatok. A tanszékvezetői értekezlet rendszeresen értékeli a felmérés eredményeit és kiemeli a legjobb és a leggyengébb átlagértékkel rendelkező személyeket. Ezen felül a Kari Hallgatói Képviselet minden évben „a Gépészkar Kiváló Oktatója” díjjal elismerésben részesíti a rangsor 5 legjobb helyezettjét. Kari szintű elismerés nincsen, a Kari Hallgatói Képviselet minden évben az Ünnepi Kari Tanácson átadja a Kari OHV díjat. Az ÉPK esetében az OHV eredményeknek nincs anyagi vonzata a tanszékekre nézve. Az oktatókra vonatkozóan persze vannak, ill. lehetnek következmények: egyrészt az előmenetel (pl. docensi kinevezések) kapcsán vizsgálják, másrészt a nem megfelelő minősítésnek lehet (néhány esetben már volt is) olyan következménye, hogy az oktatótól a tanszék megvonja az adott előadás tartásának a jogát. A 2011-ben kialakult gyakorlatot követve az OHV egyetemi első 100 helyezette közé kerülő kari oktatók a kari OHV keret terhére 100-100 ezer forint dologi keretet kapnak. A tanszékvezetők hatásköre, hogy a tanszékükön további jó eredménnyel oktató kollégákat dologi kerettel premizálják, de erre sem konkrét kari szabály, sem kialakult egységes gyakorlat nem létezik. A Neptunos OHV-nak nincsenek különösebb következményei, szankció – vagy jutalom – nem kapcsolódik hozzá automatikusan. A VIK tanszékek költségvetésére az OHV eredményeknek semmilyen befolyásuk sincsen. Az OHV eredményeket a Kar értékeli, a problémás tárgyakat a tanszékvezetői értekezlet, az oktatási bizottság, illetve a szakbizottságok is felülvizsgálják. A problémák kezelésére minden esetben intézkedési terv készül. A Kari Hallgatói Képviselet minden évben odaítéli a Kar Kiváló Oktatója és a Kar Fiatal Oktatója díjat, amelynél fontos szempont az OHV eredménye. Az oktatói előmenetelnél minőségi paraméterként kerül figyelembe vételre. Kari szintű elismerés nincsen, a Hallgatói Képviselet próbálkozott és próbálkozik a legjobbak elismerésével (újságcikk, díjak). Az OHV eredmények direkt módon befolyásolják a tanszékek bevételét, mivel a kari költségvetésben a tanszékek között oktatási teljesítmény alapján felosztott támogatás a hallgató x kredit x OHV arányoknak megfelelően történik. Az OHV eredményt az előző évi tanszéki OHV átlag jelenti, azon tárgyak 7. (Értékelje a tárgyat összességében!) OHV kérdésre adott válaszok hallgató x kredittel súlyozott átlagaként, ahol legalább 10 hallgató és a kurzust felvett hallgatók legalább 20%-a adott le minősítést, ellenkező esetben a kari átlagérték szerepel a tárgynál. A fentieket a Kari Tanács 2009-ben fogadta el, a 2010es költségvetés óta alkalmazzák. Az oktatói OHV eredmények a Kar Kiváló Oktatója kitüntetés odaítélésekor, illetve a docensi pályázatoknál is figyelembe vétetnek. Az OHV eredmények alapján legjobban teljesítő oktató (de nem csak ő) megkapja a kar kiváló oktatója díjat. Azzal a kikötéssel, hogy 2 éven belül nem kaphatja meg ugyanaz a személy.
37. táblázat: Az OHV eredményeinek karonkénti figyelembevétele73
A fejezet elkészítésében jelentős mértékben részt vett Szipka Károly az Egyetemi Hallgatói Képviselet tagja. A legalább 1 kérdőívet kitöltő hallgatók. 73 A táblázat a kari gazdasági dékánhelyettesek és az EHK-ba delegált kari hallgatói képviselők körében készített megkérdezés alapján került összeállításra. 71 72
62
Az OHV keretében feltett kérdések 1999 óta sokat változtak, legutoljára egy évvel ezelőtt. Akkor az Egyetemi Hallgatói Képviselet elvégezte az OHV „Értékelje az alábbi oktató által tartott tanóra színvonalát (szempontok: logikus felépítésű, magával ragadó, követhető)” kérdésére 2010/11 ősz és 2012/13 tavasz időszakban, azaz 6 félévben leadott válaszok trendszerű elemzését. Azon 627 oktatóra – akik a hat vizsgált félév mindegyikében oktattak és oktatásukat legalább 4 félévben értékelték – leadott értékelések korrelációs vizsgálata alapján kijelenthető, hogy: A vizsgált oktatók 53%-ának folyamatosan javult a hallgatók általi megítélése (ezt a szintet az alábbi ábrán vízszintes egyenes jelöli). Átlagon felüli javulást értek el a KJK, az ÉPK, a GTK és a TTK oktatói. A VBK és a VIK esetében átlagon aluli volt azon oktatók aránya, akik által tartott tanóra színvonalát félévről-félévre egyre jobbnak ítélték meg a hallgatók.
18. ábra: Az előző 6 félév OHV eredményeiben javuló tendenciát elért oktatók aránya (az egyetemi átlagothoz képest)
63
VII.6. A DIPLOMÁT SZERZETT HALLGATÓK SZÁMA, A VÉGZETTEK JÖVEDELME Kizárólag tájékozató jelleggel, kommentár nélkül adjuk közre a BME-n egyes képzési szinteken diplomát szerzett hallgatók számát.74
19. ábra: A kiadott diplomák száma egyes képzési szinteken, 2009-2014. Főiskolai
BSc/BA
Egyetemi
MSc/MA
Osztatlan
Szakirányú továbbképzés
Összesen
2013. ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK Összesen
0 4 0 0 0 0 0 0 4
275 510 12 221 574 148 427 63 2 230
49 39 71 12 67 41 43 6 328
125 246 12 205 366 31 411 59 1 455
0 0 133 0 0 0 0 0 133
32 26 44 32 1 137 1 349 1 1 622
481 825 272 470 1 008 357 2 230 129 5 772
2014. november 1-ig. ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK
0 5 0 0 0 0 0 0
271 540 20 247 595 149 496 46
27 23 35 6 41 26 21 5
140 359 5 225 397 35 439 68
0 0 204 0 0 0 0 0
14 0 35 15 2 23 723 0
452 927 299 493 1 035 233 1 679 119
Összesen
5
2 364
184
1 668
204
812
5 237
38. táblázat: Kiadott diplomák száma 2013-ban és 2014. november 1-ig
Az ábráról hiányzik a kifutó főiskolai képzésen és a hektikusan változó szakirányú továbbképzésen kiadott oklevelek száma. 74
64
Ahhoz, hogy a kiadott diplomák értékéről, a képzések sikerességéről képet kaphassunk, a végzettek kereseti adatait mutatjuk be. A Műegyetem 12 éve vizsgálja a képzések munkaerő-piaci megfelelősségét.75 Eleinte a végzettek bruttó jövedelmére kérdeztünk rá, de 2010 óta (az országos Központi Diplomás Pályakövetési Rendszerhez kapcsolódva) áttértünk a végzettek nettó kereseti adatainak gyűjtésére. 2010 óta a 0,5 illetve a 2,5 évvel korábban végzettek június havi a főállásból, valamint a másodállásból származó nettó keresetére kérdezünk rá, amit 2012 óta kiegészítünk a 4,5 évvel korábban végzettek adataival. A végzettek nettó átlagkeresetét a főállásból, valamint a másodállásból származó nettó keresetének összegéből számítjuk. Az adatfelvétel éve
2010.
2011.
2012.
2013.
0,5 éve végzettek
176,8
220,5
236,7
247,1
2,5 éve végzettek
237,3
276,8
311,1
320,0
4,5 éve végzettek
-
-
348,0
348,1
39. táblázat: A végzettek II. negyedévi nettó átlagkeresete (E Ft-ban), 2010-2013. (Forrás: DIK)
A teljes munkaidőben, a versenyszférában foglalkoztatott szellemi foglalkozásúak – KSH terminológia szerint számított – 2013. április – június havi nettó átlagkeresetét (240.124 Ft)76 összevetve a BME-n végzettek azonos időpontra vonatkozó átlagkeresetével (247.100 Ft) megállapíthatjuk, hogy a BME diploma az átlagnál magasabb jövedelmet jelent, már a karrier legelején is. Ez a megállapítás szinte az összes karon diplomát szerezett esetén is igaz. Kar 0,5 éve végzettek 2,5 éve végzettek 4,5 éve végzettek
ÉMK
ÉPK
GPK
GTK
KSK
TTK
VBK
VIK
Együtt
átlag
237,1
178,1
255,0
232,7
227,9
259,4
246,1
275,3
247,1
szórás
170,4
113,2
169,3
178,5
117,3
93,3
144,8
164,0
162,6
átlag
280,2
436,3
266,7
296,8
342,9
265,9
260,3
378,3
320,0
szórás
230,3
313,3
151,4
194,3
247,4
151,5
157,1
229,2
219,4
átlag
317,4
237,7
334,1
355,8
343,7
330,0
264,2
416,5
348,1
szórás
267,4
220,1
222,1
169,2
228,0
178,7
211,1
215,1
222,1
40. táblázat: A végzettek II. negyedévi nettó átlagkeresete karonként (E Ft-ban), 2013. (Forrás: DIK)
További elemzések a www.sc.bme.hu oldalon találhatók. A számítás módszertana és az adatok a Központi Statisztikai http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qli020c.html?309 75 76
Hivatal
oldalán
találhatóak
meg:
65
VII.7. A HALLGATÓI LÉTSZÁM VÁLTOZÁSA Amíg a Felsőoktatási Információs Rendszerben (FIR) az egy évvel korábbi számbavételkor 24.256, addig 2014. október 15-én 24.312 hallgatója (fő) volt a BME-nek. A kontrolling jelentésekben évek óta a hallgatók aktív hallgatói jogviszonyának számát közöljük (hiszen a finanszírozás során az állam is ezt veszi figyelembe), amely 24.428 volt, azaz miközben 60 fővel több hallgatója lett az egyetemnek, mint egy évvel korábban, addig az aktív hallgatói jogviszonyok száma mintegy 40-nel csökkent. Ezzel a BME hallgatói létszáma immár negyedik éve a 24000-24500 fő közötti tartományban van. Az intézmény állami támogatását alapvetően az állami ösztöndíjas (államilag támogatott) hallgatók száma határozza meg. A FIR üzemszerű működésének is köszönhető, hogy jelentősen változott az ösztöndíjas (támogatott) hallgatók létszáma. 2014 szeptember-októberében mintegy 1600 hallgató került átsorolásra támogatott képzésről önköltségesre az alábbi okok valamelyike miatt: A hallgató 2 félévvel átlépte a KKK-ban rögzített tanulmányi időt. A hallgató utolsó két félévében 30 kreditnél kevesebbet teljesített. A hallgató tanulmányai során elfogyasztotta az állam által mindenki számára biztosított 12 támogatott félévet. Itt jegyezzük meg, hogy a fenntartóval folytatott jogértelmezési problémák miatt a BME közel 240 hallgatót csak most sorolt át önköltséges képzésre, holott a fenntartó szerint ezt már korábban meg kellett volna tenni. Egyéb okból. Összességében mintegy 600 fővel kevesebb állami ösztöndíjas hallgatója volt az egyetemnek 2014. október 15-én, mint egy évvel korábban. Ha figyelembe vesszük, hogy – a FIR-ben alkalmazott terminológia szerint – az állami ösztöndíjasok között kerülnek kimutatásra különféle technikai képzéseken nyilvántartott hallgatók (például a részképzésre érkező külföldi hallgatók) is, akkor az ő számukkal korrigálva, a magyar állami ösztöndíjasok számának csökkenése 1100 fő. Különböző fórumokon már többször elmondtunk, hogy nem tudjuk pontosan, hogy mi az az algoritmus, amely alapján a felsőoktatási intézményeket finanszírozzák. A finanszírozási rendelet még érvényben van, de az abban szereplő tudományos normatívát már 2014-re sem kapott az intézmény. A rendeletben lévő normatívákkal számolva, mintegy 500-600 M Ft-os támogatáscsökkenést okozhat az ösztöndíjas létszám csökkenése, továbbá a 2014-es év után az intézménynek jelentős visszafizetési kötelezettsége is keletkezhet. Sajnálatos módon a FIR nincs összekötve a felvételi rendszerrel, így annak ellenére, hogy a felvételiző nyilatkozott arról, hogy elfogyasztotta a támogatott féléveit, az Oktatási Hivatal (OH) besorolta támogatott képzésre, majd az októberi státuszvizsgálatkor megtörtént a hallgatók önköltséges státuszúvá történő átsorolása. Ezzel az OH mintegy 40 ösztöndíjas férőhelyű hallgatótól fosztotta meg az egyetemet. A nők aránya 34,3% (9,7% VIK-en, 62,9% GTK-n). A költségtérítéses (önköltséges) hallgatók létszáma és aránya is nőtt az egy évvel korábban mérthez képest. A szakirányú továbbképzések nélkül az önköltséges (költségtérítéses) hallgatók átlagos aránya 22%.
66
20. ábra: Hallgatói létszámadatok változása 2004-2014. (október 15.)
21. ábra: Hallgatói létszámadatok változása szakirányú továbbképzések és doktori képzés nélkül, 2008-2014. BSC
MSC
Egyetemi
Doktori
Osztatlan
20,6%
23,5%
63,6%
31,4%
20,4%
Szakirányú továbbképzés 100,0%
Összesen 31,8%
Összesen szakirányú továbbképzés nélkül 21,8%
41. táblázat: Költségtérítéses vagy önköltséges képzésben résztvevők aránya, 2014. október 15.
67
VIII. K+F+I Intézményfejlesztési Tervünkben kinyilvánítottuk, hogy a K+F+I tevékenységnek az alaptevékenységeken belüli súlyát növelni kívánjuk olyan módon, hogy az önállóan is színvonalas K+F+I tevékenységet folytató tanszékeink (intézeteink) hálózatára támaszkodva kiemelt kutatási területeket átfogóan szervezetten művelünk, fókuszálva a tudományi és a piaci kutatási aktivitás kiegyensúlyozottságára, minél inkább nemzetközi környezetbe helyezésére. Ebben a fejezetben a tehetségek gondozását, az egyetem forrásbevonó képességét és tudományos aktivitásának eredményeit próbáljuk meg hazai környezetbe helyezni. A nemzetközi forrásokról a következő fejezetben szólunk. A fejezet statisztikáiban alapvetően az elérhető pénzügyi adatokra támaszkodtunk. Az esetek többségében ezeket egészítettük ki – a tudományos kutatásra jellemző – naturális adatokkal. Ezt annak feltételezésével tettük, hogy a pénzforgalmi adatok ebben az esetben is döntő információ-hordozók, azaz az adott felsőoktatási intézmény K+F+I teljesítménye erősen összefügg kutatási bevételeinek (kiadásainak) volumenével, illetve belső eloszlásával.
VIII.1. TEHETSÉGGONDOZÁS (TDK)77 Most első alkalommal előzi meg a kontrolling jelentés az évi 700-800 hallgatót (hallgatók 3-3,5%-a) „megmozgató” őszi TDK-ról készülő beszámolót. Itt a szokásos módon csak a legfontosabb megállapításokat rögzítjük. Az idei TDK-n résztvevők száma csak néhány fővel maradt el az eddig mért maximumtól. Ahogyan tavaly, úgy az idén is, a hallgatók között azonos arányban találhatók alap és mester képzésben résztvevők, az osztatlan képzésben résztvevő TDK-zó hallgatók aránya 13% volt. 2012 óta a támogatók számának csökkenése mellett mintegy 10%-kal csökkent a hallgatók díjazására fordított összeg, amely az idén 19,2 M Ft volt. A lista még most sem teljes körű (például nehezen forintosítható az egyes ösztöndíjakba beszámított TDK-aktivitás), de nagy biztonsággal kijelenthető, hogy karonként akár 3-szoros különbség is lehet az átlagos díj összegében (24 E Ft).
22. ábra: A TDK népszerűsége, 2004-2014.
A fejezet összeállításához szükséges adatok összegyűjtésében Dr. Veress Árpád a BME TDK Bizottság elnöke tevékenyen részt vett. 77
68
2014. I. Egyetemi szervezetek, személyek által adott díjak - EHK - Rektor - Gábor Dénes díj (egyetemi részre) - Dékáni Hivatal - Pénzügyek Tanszék - Kari Hallgatói Képviselet - Távközlési és Médiainformatikai Tanszék (Trón Tibor Emlékdíj) - Atomfizika Tanszék - Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék - Építészettörténet Tanszék - Matematika és Számítástudományok Doktori Iskola - Geotechnika Tanszék - Üzleti Jog Tanszék - Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék II. Alapítványok által adott díjak - Gábor Dénes díj (Novofer alapítávny által adott része) - Pro Progressio Alapítvány - Varga József Alapítvány - Jövőnk Nukleáris Energetikusáért Alapítvány - Scientia et Coscientia Alapítvány - Heller Farkas Alapítvány - Iparfejlesztési Közalapítvány - Járműgépészeti Mérnökképzésért Alapítvány III. Társadalmi szervezetek által adott díjak - Energetikai Szakkolégium Egyesület - MMK Geotechnika Tagozat - Neumann János Számítsátechnikai Társaság IV. Gazdasági társaságok által adott díjak - Ericsson Magzarország - Morgan Stanley - Morgan Stanley Női Egyenjogúsági és Együttműködési díj - Siemens - Richter Gedeon Nyrt. - (Chinoin Zrt) SANOFI AVENTIS Magyarország Zrt. 2013 októbertől - Artifex kiadó (Metszet folyóirat) - MÉSZ (Magyar Építőművészet folyóirat) - ÉTE (Magyar Építőipar folyóirat) - EGIS Gyógyszergyár Nyrt. - Bay Zoltán Alkalmazott Közhasznú Nonprofit Kft - CEOS Kft. - Rubin Informatikai Zrt. V. Egyéb díjak - Pungor Ernő TDK díj (magánszemély) - Veit Stürmer Különdíj (magánszemély) - SZTAKI különdíj - BKK-MLE-KTE-KTI könyvcsomagok közelítő értéke Összesen
ÉMK GPK ÉPK VBK VIK 1 490 3 550 1 692 1 890 2 916 1 280 3 100 1 360 1 640 1 780 100 100 100 100 100 100 70 50 350
108
KJK GTK 820 2 555 720 2 300 100 100 60 50
956 80
70 30 40 45 180
80
24 80
80
80
80
230 100 80 50
80
190
260
80
80
80
100 180
40
0
0
0
84
0
250 150
50 60 0
0
100
0
40 15
100 200 1 200 250 640 160 100 50 50
100
42 18 24 50 50 15 0
0
48
50 50
50 0
300
0
48 100 200 1 725 3 630 1 904 2 370 4 446 1 410 2 815
TTK Összesen 720 15 633 520 12 700 100 800 100 50 230 50 1 414 80 30 30 70 30 20 20 40 45 24 210 1 310 100 80 640 50 130 130 100 180 50 60 0 290 150 40 100 0 1 599 250 640 160 200 50 50 42 18 24 50 50 15 50 0 398 50 48 100 200 930 19 230
* Amennyiben a támogató/támogatás: - egy kerek összeget ajánlott fel és abból kell a járulékok összegét levonva kifizetni a hallgatók díjazását, akkor a bruttó összeget kell szerepeltetni; - díj összegét nevesítette, de ahhoz még "csendben" hozzá adta a járulék összegét is, akkor is járulékkal növelt bruttó összeget kell szerepeltetni; - tárgyjutalmat ajánlott fel, akkor annak a forintosított bruttó értékét kell szerepeltetni; - pályázati jellegű támogatás, akkor az azon elnyert összeget kell szerepelteni. A számított összegeket ezer forintra kell kerekíteni.
42. táblázat: Az adott kari TDK szekcióban résztvevő hallgatókat támogatók és díjaik összege 2014-ben (E Ft-ban)
69
VIII.2. DOKTORANDUSZOK A jelentésnek, ahogyan korábban, úgy most sem célja a doktori képzések mélyreható értékelése, ezzel ugyanis a Szenátus minden évben külön foglalkozik. A doktoranduszok létszáma (512), valamint az összes hallgatón belüli aránya (2,1%) az előző évekhez hasonló. A fokozatszerzési arány – összehasonlítva más nagy egyetemekkel – magas a BME-n, 50% körüli, többek között annak köszönhetően, hogy fokozatosan csökken a levelező doktoranduszok aránya. A doktori képzések már csak nappali munkarendben indulnak, a levelező képzések kivezetésre kerülnek. A költségvetési algoritmus egyik legstabilabb eleme az „Államilag támogatott doktorandusz hallgatók létszáma” szerinti forrás allokáció. Elmondható, hogy az elmúlt hat évben – köszönhetően az államilag támogatott doktoranduszok összegyetemi szintű létszámnövekedésének – a doktoranduszok normakülönbséggel korrigált létszáma a karok többségén nőtt. Kivétel ez alól az ÉPK, ahol 2014-ben a korábbi évek felfutását követően visszalépés tapasztalható, a VIK-en pedig folyamatos a csökkenés. 2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
2012.
2013.
2014
41% 69% 834 111
48% 76% 658 99
49% 80% 628 78
47% 80% 626 114
50% 89% 578 130
54% 89% 544 127
62% 90% 515 114
65% 93% 533 102
67% 92% 531 108
69% 96% 512 69*
Államilag támogatottak aránya Nappali tagozatosok aránya Doktoranduszok létszáma Megítélt fokozatok száma * November 30-ig
43. táblázat: Államilag támogatott doktoranduszok létszámának alakulása, 2005-2014.
Allokációs súly
2005. 3,0%
2006. 3,0%
2007. 2,0%
2008. 2,0%
2009. 2,5%
2010. 2,5%
2011. 2,5%
2012. 2,5%
2013. 2,5%
2014. 2,5%
ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK Összesen
29,0 43,0 26,0 55,0 81,0 25,0 14,3 40,0 313
29,0 44,0 27,0 54,0 80,0 25,0 16,1 41,0 316
29,0 44,0 27,0 54,0 80,0 25,0 16,1 41,0 316
28,0 38,0 28,0 49,0 74,0 21,0 18,3 34,0 290
27,0 35,0 27,0 46,0 72,0 21,0 15,0 36,0 279
28,0 34,0 28,0 44,0 71,0 21,0 13,3 36,9 276
28,0 33,0 27,0 35,0 73,0 22,0 15,3 38,7 272
45,0 39,0 31,0 47,0 77,0 26,0 18,7 44,1 328
41,0 39,0 33,0 47,0 68,0 26,0 20,0 45,9 320
45,0 44,0 28,0 57,0 65,0 25,0 20,0 48,0 332
44. táblázat: Államilag támogatott doktoranduszok normakülönbséggel korrigált létszáma, 2005-2014.
70
23. ábra: Államilag támogatott doktoranduszok normakülönbséggel számított létszámának változása, 2005-2014.
24. ábra: Fokozatszerzési arányok a nagy egyetemeken, 2013. június 3. 78
78
Vida Mária és Dr. Mihály György adatai alapján.
71
VIII.3. K+F CÉLÚ FORRÁSBEVONÁS ÉS FELHASZNÁLÁS Amennyiben az egyetem K+F tevékenységre felhasználható forrásait tekintjük, világos trendeket láthatunk. A K+F célú összes bevétel és annak az intézmény összes bevételén belüli aránya 2009-től 2011-ig egyértelműen nőtt, majd azóta drasztikusan csökken. Az év végi számok várhatóan illeszkednek a trendbe. A 2011. évi 11,5 Mrd Ft-nyi K+F célú bevétel helyett idén ~6 Mrd Ft-nyi bevétel várható. Drasztikus csökkenésnek lehetünk tanúi mind a költségvetési támogatásból, mind a hazai pályázati támogatásból, mind a piacra végzett tevékenységből származó forrásokat tekintve. Tehát kijelenthető, hogy az állami forrásokra vonatkozóan nincsen változás abban a tekintetben sem, hogy a kutatással, fejlesztéssel kapcsolatos állami támogatásnál továbbra sem az egyetemek jelentik az elosztás fő csatornáját, hanem inkább az MTA és a különböző pályázati alapok – az egyetemek csak ezeken keresztül közvetve részesülhetnek belőle.
I. Költségvetési támogatás - Intézményi költségvetésben megtervezett = doktorandusz képzés támogatása = tudományos célú támogatás - Fejezeti kezelésű előirányzatból biztosított - Más fejezetből biztosított (OTKA) II. K+F feladatra átvett pénzeszközök - Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - OTKA - Egyéb (hazai és EU-s forrás) III. Külső megrendelésre végzett vállalkozási tevékenység Összesen
2011.
2012.
2 781 242
3 196 262
2 781 837
1 543 617
2014. várható 1 167 895
3 210 486
2 537 885
2 881 112
2 398 844
1 132 249
719 387
271 200 2 610 727
274 408 2 936 078
222 480 2 315 405
252 202 2 628 910
278 268 2 120 576
307 188 825 061
319 387 400 000
23 500
28 440
0
0
0
0
0
371 051 3 003 608 1 225 054 51 641 1 726 913
294 904 3 186 970 949 035 139 508 2 098 427
243 357 3 657 795 1 054 940 162 728 2 440 127
315 150 4 800 683 1 655 687 202 074 2 942 922
382 993 4 919 537 1 779 073 211 267 2 929 197
411 368 3 348 922 1 286 305 80 373 1 982 244
448 508 2 801 000 250 000 51 000 2 500 000
2 013 956
1 812 603
3 088 672
3 575 093
3 019 571
2 514 624
2 000 000
8 294 042
8 533 403
9 527 709
11 572 038
10 720 945
7 407 163
5 968 895
2008.
2009.
2010.
3 276 478
3 533 830
2 881 927
2013.
45. táblázat: K+F tevékenységre rendelkezésre álló források, 2008-2014. (EFt-ban)
25. ábra: K+F tevékenységre rendelkezésre álló saját bevételek, 2008-2014. (Mrd Ft-ban)
72
VIII.4. IPARI KAPCSOLATOK Az alábbi ábrán jól látható, hogy amennyiben kifejezetten csak a K+F-re rendelkezésre álló saját bevételi forrásokat tekintjük, 2013-ban 40%-ot tett ki a gazdaságból érkező bevételek aránya. Ez 4 százalékpontos növekedést jelent a 2012. évhez viszonyítva, amikor sokkszerűen érte az egyetemet az innovációs járulék terhére az egyetemtől megrendelt munkák megszűnése. A pályázati támogatások erőteljesebb csökkenése miatt az idén várhatóan 45% lesz a gazdaságból érkező bevételek aránya.
26. ábra: K+F tevékenységre rendelkezésre álló forrás nem normatív költségvetési támogatásból
2010-2013 időszakban évente 440-490 közötti vállalkozási szerződést kötöttek az egyetemi szervezeti egységek összesen 1,9-3,2 Mrd Ft közötti összegben. Az 1-11 havi adatok alapján az idén a tavalyinál 10%-kal (200 M Ft-tal) kisebb értékű, mintegy 2,6 Mrd Ft-nyi szerződésállomány valószínűsíthető. A megkötött vállalkozási szerződések a szerződés összegét tekintve döntően az 1 M Ft-nál kisebb vagy az 1-5 M Ft értékhatár közé esnek. Ugyanakkor az egyetem legtöbb vállalkozási bevétele jellemzően a 10-25, illetve a 25-100 M Ft közötti összegű szerződésekből származik.
27. ábra: 2011-2014. I-III. negyedévben kötött külső megrendelések megoszlása
Akár a partnerek számát, akár a szerződések számát, akár a szerződések összegét tekintjük, a BMEtől – az elmúlt években – kutatási, szakértői munkákat megrendelő cégek székhelye 60-65%-ban a fővárosban és a Közép-magyarországi Régióban található. A külföldi címmel rendelkező vállalkozások súlya 3%, a Közép-dunántúli régióba tartozók aránya kétszerese a többi régiónak.
73
VIII.5. PÁLYÁZATI AKTIVITÁS79 Egy évvel korábban rögzítettük, hogy a pályázati forrásokat80 érintően a BME különösen a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) terhére finanszírozott projektekben, valamint az Európai Unióból közvetlenül finanszírozott FP7 konstrukció keretében volt sikeres. A KTIA esetében a 20072013 időszakban81, az FP7 esetében pedig a 2007-2014 időszakban az egy oktatóra-kutatóra jutó éves átlagos elnyert támogatást tekintve a BME a nagy egyetemek között az első volt. Tekintve immár a 2014. évi számokat is, elmondható, hogy a kifutó FP7 programban a nagy egyetemek között továbbra is a BME a legsikeresebb mind az elnyert összes, mind az egy oktatórakutatóra eső fajlagos támogatási összeget alapul véve. Mind a beadott pályázatok, mind a szerződött projektek száma, mind a befolyt pályázati támogatás összege 2012 óta esik. Reménykedésre adhat okot, hogy az idén induló H2020 konstrukcióban mindezidáig 90 pályázatot adtak be az egyetem szervezeti egységei, három esetben, 295 M Ft (957.644 €) összegben pedig már döntés is született a projektek támogatásáról, a szerződéskötések folyamatban vannak. A bevétel forrása
2010.
2011.
2012.
2013.
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap OTKA Egyéb hazai pályázat Hazai forrásból összesen Hazai forrásból származó pályázati bevételek aránya Strukturális alapok EU 6-7. keretprogram Egyéb külföldi pályázat Külföldi forrásból összesen Külföldi forrásból származó pályázati bevételek aránya Összesen
1 019 900 291 178 87 349 1 398 427 36% 981 817 1 065 970 393 601 2 441 388 64% 3 839 815
2 040 449 325 558 51 278 2 417 285 48% 1 342 428 1 263 472 25 890 2 631 790 52% 5 049 075
2 086 183 419 921 66 960 2 573 064 47% 1 916 282 922 550 31 723 2 870 555 53% 5 443 619
1 286 305 450 319 121 831 1 858 455 46% 792 309 1 257 593 100 252 2 150 154 54% 4 008 609
2014.11.25. 119 071 281 460 819 634 1 220 165 40% 300 472 1 222 525 302 540 1 825 537 60% 3 045 702
46. táblázat: Befolyt pályázati bevételek a forrást biztosító szerint bontva, 2010-2014. (EFt-ban)
A fejezet összeállításában a GMF Pályázati és Tudástranszfer Csoport munkatársai tevékenyen részt vettek. Annak ellenére, hogy az egyetem nem minden pályázata irányul az oktatási és/vagy a kutatási tevékenység fejlesztésre, mivel a pályázatok döntő része valószínűsíthetően ezt a célt szolgálja, itt, a tudományos teljesítményt taglaló főfejezetben tekintjük át az egyetem pályázati aktivitását. 81 A NKTH, a NFM, a NGM után 2014. június 6-tól a Miniszterelnökség tölti be a KTIA források tekintetében az irányítóhatóság szerepét. Sajnálatos módon, a támogatott projektekre vonatkozó adatok az nfu.hu oldalon már nem a ktia.kormany.hu oldalon még nem érhetőek el, ezért intézményi szintű összevetéseket most nem tudunk tenni. 79 80
74
Forrás Strukturális Alap terhére kiírt pályázatok
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére kiírt pályázatok
Egyéb hazai forrás terhére kiírt pályázatok
Pályázattípusok TÁMOP KMOP KEOP ÖSSZESEN Jedlik Ányos- NKFP, TECH Déry Miksa- EUREKA Baross Gábor* TÉT K+F Munkaerő BONUS-HU hELIos Űrkutatás ERC HU MEC (Apponyi Albert) EITKIC_12 EU_KP_12 NEMZ_12 ED (Egyedi döntés) KMR_12 VKSZ_12 AIK_12 IPARJOG_12 PIAC_13 AGR_13 ÖSSZESEN OKM OKA – EMET (Nemzeti Tehetség P) MTA Nemzeti Kiválóság Program (Magyary Z.) OTKA NKA Egyéb hazai ÖSSZESEN
HAZAI ÖSSZESEN: EU 7. KTF H2020 Egyéb EU-s/nemzetközi EGT Norvég NEMZETKÖZI ÖSSZESEN: MINDÖSSZESEN Nemzetközi
2010. 2011. 2012. 2013. 2014.11.20 Beadott Szerződött Beadott Szerződött Beadott Szerződött Beadott Szerződött Beadott Szerződött db db db db db db db db db db 4 12 11 4 2 5 2 1 0 1 2 2 1 1 0 2 1 0 1 0 6 16 12 5 3 5 3 1 0 1 25 0 2 1 3 1 0 2 0 3 35 6 0 14 8 10 23 8 14 0 0 1 5 1 10 10 1 4 2 0 0 1 6 1 0 2 1 1 5 2 1 1 3 2 1 0 2 0 1 1 3 2 0 1 29 17 0 5 7 1 8 0 5 3 2 0 3 4 3 0 0 2 5 1 81 16 0 15 62 40 54 34 16 3 3 3 11 2 25 21 21 9 21 16 17 12 20 8 31 23 27 14 42 19 11 2 22 14 7 3 13 8 66 19 65 17 111 44 80 25 70 20 10 5 12 8 10 3 14 12 8 5 5 2 5 4 4 2 4 4 6 4 106 33 127 58 199 95 153 74 156 68 193 65 139 78 264 140 210 109 172 72 56 16 60 16 85 13 45 13 0 4 90 0 36 9 53 20 55 14 58 17 23 10 3 0 6 0 92 25 113 36 140 27 106 30 119 14 285 90 252 114 404 167 316 139 291 86
47. táblázat: A BME pályázati aktivitása, 2010-2014.
75
2007-2014. Intézménynév
Támogatott projektek száma
Elnyert támogatási összeg (€)
FTE* (oktató + kutató)
Közép-európai Egyetem 62 25 931 663 Wesley János Lelkészképző Főiskola 2 725 905 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 113 22 536 131 Pannon Egyetem 19 3 122 644 Semmelweis Egyetem 37 7 305 911 Szegedi Tudományegyetem 41 10 731 881 Eötvös Loránd Tudományegyetem 44 8 863 925 Szent István Egyetem 26 3 272 986 Debreceni Egyetem 50 8 114 182 Pécsi Tudományegyetem 30 6 068 951 Budapesti Corvinus Egyetem 24 1 762 904 Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 1 99 611 Nyugat-magyarországi Egyetem 11 454 239 Széchenyi István Egyetem 11 271 688 Károly Róbert Főiskola 1 55 639 Miskolci Egyetem 8 316 904 Nyíregyházi Főiskola 5 60 516 Óbudai Egyetem 1 45 000 Kaposvári Egyetem 1 37 800 Eszterházy Károly Főiskola 6 32 597 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 6 31 369 Összesen 499 99 842 446 * 2012. október 15-ei és 2013. október 15-ei adatok alapján, Forrás: EMMI, saját számítás Forrás: eCORDA adatbázis, 2014. október 15.
151 27 1 277 345 1 090 1 629 1 570 590 1 536 1 389 623 83 526 362 75 536 224 261 230 274 342 13 134
1 évben 1 fő által átlagosan elnyert összeg (€) 24 574 3 877 2 522 1 295 958 941 807 792 755 624 405 171 123 107 106 85 39 25 24 17 13 1 086
48. táblázat: FP7 programban támogatott projektek száma és elnyert pályázati támogatás (EUR-ban) (Forrás: NIH)
76
VIII.6. SZABADALMAK A szabadalmi bejelentések, szabadalmak számát tekintve lényegében lehetetlen összemérni az egyes felsőoktatási intézmények eredményességét. A szabadalmi kérvény benyújtásától, a szabadalmi bejelentés közzétételén keresztül a szabadalomig hosszú idő telik el, a folyamat meg is akadhat, leállhat. Elképzelhető, hogy egyes pályázatokban tett vállalások miatt a szabadalmi bejelentés ugyan megtörténik, ezzel az indikátor a pályázatban készre jelenthető, majd az eljárás leáll. Ezt támasztja alá, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala82 oldaláról különböző időpontokban lekérdezett információk rendkívül vegyes képet mutatnak. 2009. Felsőoktatási intézmény
2010.
2011.
2012.
2013.
Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi Szabadalom, Szabadalom, bejelentés, Szabadalom, bejelentés, Szabadalom, bejelentés, Szabadalom, bejelentés, bejelentés, bejelentés, bejelentés, bejelentés, bejelentés, bejelentés, 2014. Összesen oltalom oltalom nem oltalom oltalom oltalom oltalom oltalom oltalom oltalom eljárás oltalom eljárás oltalom oltalom oltalom fennáll áll fenn nem áll fennáll nem áll fennáll nem áll fennáll fennáll megszűnt fennáll megszűnt fennáll fennáll fennáll fenn fenn fenn
Debreceni Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Pannon Egyetem Miskolci Egyetem Semmelweis Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Károly Róbert Főiskola Pázmány Péter Katolikus Egyetem Széchenyi István Egyetem Kecskeméti Főiskola Szent István Egyetem Dunaújvárosi Főiskola Budapesti Corvinus Egyetem Összesen
1 1
1
1 3 4 3 8
2 1 1
3 2
1 1
3 1 1
1
1
1
1 1 1
3 2 5 2
3 1 3 2 2 4 1 1
3
3
1
1
1
1
4 1 3
1 1 4
1 2 2 2
1
1
1
1
1 2 2 1
1 23
23
4 2
2 n.a.
1 2
2 3
3
2
1 6
19
9
3
6
4
1
2
1
21
9
0
21 16 16 12 12 12 7 6 5 5 4 4 4 3 3 2 132
49. táblázat: A felsőoktatási intézmények szabadalmi aktivitása (adatok lekérdezése 2014. november 1.) 2010. Felsőoktatási intézmény
Debreceni Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Pannon Egyetem Miskolci Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Szent István Egyetem Összesen
2011.
2012.
2013.
Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi Szabadalmi bejelentés, bejelentés, bejelentés, Szabadalom, bejelentés, bejelentés, bejelentés, bejelentés, 2014. Összesen oltalom oltalom oltalom oltalom fennáll oltalom oltalom oltalom oltalom nem áll nem áll nem áll fennáll fennáll fennáll fennáll fenn fenn fenn
1
1
1
2
1 1 1
3 2
1
2
n.a. 2
1 1 1
1
2
1 4
3
7
1
2
0
7 3 1 5 2 1 2 21
50. táblázat: A felsőoktatási intézmények szabadalmi aktivitás (adatok lekérdezése 2014. november 23.)
A hivatal honlapjának elektronikus keresőrendszerében egyéni szűrés az egyes intézményekre, mint kulcsszavakra szabadalmi oltalmi formában a bejelentés napjára. Azok a szabadalmi bejelentések szerepelnek benne, amelyek a szükséges szabadalmi hivatali ügymenetben eljutottak a közzétételig, így publikussá váltak. 82
77
VIII.7. A BME PUBLIKÁCIÓK83 Ebben a fejezetben szokás szerint a legtöbb publikációval rendelkező felsőoktatási intézmények összesített és fajlagos adatait mutatjuk be annak érdekében, hogy reális képet kaphassunk a BME más felsőoktatási intézményekhez mért tudományos teljesítményéről. Látható, hogy a Scopus 2010-2013 időszakra vonatkozó adatai szerint a BME mind az összes mind az 1 főre jutó évi átlagos 0,84 publikáció száma84 alapján első az állami felsőoktatási intézmények között. Ugyanakkor a WoS ugyanezen időszakra vonatkozó adatai alapján a BME ötödik az összes és negyedik az 1 főre jutó évi átlagos 0,593 publikáció száma alapján az állami felsőoktatási intézmények között. 2010.
2011.
2012.
2013.
2014. I-III. 1 főre jutó FTE* átlagos publikáció negyedévben felvitt (oktató+kutató) (2010-2013) Hivatkozás Publikáció Hivatkozás 13 365 1287 0,84 719 184 4 532 360 0,74 219 49 27 152 1118 0,80 671 274 21 971 1580 0,60 636 251 15 576 1628 0,48 588 173 19 517 1517 0,44 600 199 576 265 0,46 70 7 8 945 1422 0,29 351 100 2 130 634 0,36 152 27 2 769 609 0,36 124 17 1 078 546 0,17 91 36 326 359 0,22 29 2 1 023 562 0,29 103 19
2010-2013. összesen
Publikáció Hivatkozás Publikáció Hivatkozás Publikáció Hivatkozás Publikáció Hivatkozás Publikáció BME 1054 4989 1072 4030 1132 3158 1 077 1 188 4 335 PE 226 1748 249 1366 285 974 298 444 1 058 SE 857 9961 885 8362 905 6582 936 2 247 3 583 ELTE 869 7754 981 6684 1029 5795 916 1 738 3 795 SZTE 660 4933 787 5353 802 3696 846 1 594 3 095 DE 581 5744 657 5514 740 6592 706 1 667 2 684 OE 73 109 114 143 131 150 169 174 487 PTE 372 3309 410 3150 422 1772 424 714 1 628 BCE 193 796 249 755 247 432 232 147 921 SZIE 194 1022 214 817 251 619 225 311 884 NYME 79 482 84 277 95 199 103 120 361 SZE 71 109 69 104 80 87 91 26 311 ME 131 304 126 340 184 270 201 109 642 * 2012. október 15-ei és 2013. október 15-ei adatok alapján, Forrás: EMMI, saját számítás
51. táblázat: Publikációk a Scopus adatbázisban, 2010-2014.
2010. SE PE DE BME ELTE SZTE PTE SZIE BCE OE NYME SZE ME
2011.
2012.
2013.
2010-2013. összesen
Publikáció Hivatkozás Publikáció Hivatkozás Publikáció Hivatkozás Publikáció Hivatkozás Publikáció Hivatkozás 1 087 8 841 1 064 7 038 1 106 5 587 1 165 1 817 4 422 23 283 242 1 718 244 1 257 253 767 269 306 1 008 4 048 793 7 648 928 6 864 993 7 834 1 022 1 734 3 736 24 080 703 4 028 726 3 180 864 2 476 759 905 3 052 10 589 889 7 763 882 6 558 1 024 774 936 1 882 3 731 16 977 879 5 187 925 5 185 941 3 396 989 1 511 3 734 15 279 653 3 674 571 2 989 575 1 916 654 703 2 453 9 282 189 926 197 725 258 535 239 272 883 2 458 160 575 176 693 188 319 180 93 704 1 680 28 44 38 73 70 85 144 76 280 278 58 314 70 254 62 165 23 49 213 782 2 4 2 0 5 1 2 0 11 5 81 186 63 286 118 204 141 69 403 745
FTE* (oktató+kutató) 1118 360 1517 1287 1580 1628 1422 609 634 265 546 359 562
1 főre jutó átlagos 2014. I-III. publikáció negyedévben felvitt Publikáció Hivatkozás (2010-2013) 0,99 725 179 0,70 133 26 0,62 627 159 0,59 455 150 0,59 538 238 0,57 577 121 0,43 376 72 0,36 131 20 0,28 76 5 0,26 41 6 0,10 8 4 0,01 1 0 0,18 71 5
* 2012. október 15-ei és 2013. október 15-ei adatok alapján, Forrás: EMMI, saját számítás
52. táblázat: Publikációk a WoS adatbázisban, 2010-2014.
A fejezet összeállításában Sövény Emese, Szmolyán Mária és Liszkay Béla, az OMIKK munkatársai tevékenyen részt vettek. 84 Az MTMT-ben tudományos művek az alábbiak lehetnek: folyóiratcikk, könyvrészlet, könyv, egyéb konferenciaközlemény, egyéb konferenciakötet, oltalmi formák, disszertáció, egyéb (pl. adatbázis, alkotás, kutatási jelentés, segédlet stb.) Az előzőekből a Scopusban is szereplő publikációtípusok: folyóiratcikk, könyvrészlet, könyv, egyéb konferenciaközlemény. Az előzőekből a WoS-ban is szereplő publikációtípusok: folyóiratcikk, könyvrészlet. 83
78
Miután a BME az országban elsők között építette ki a nagyon részletes adattartalmú publikációs adatbázisát (BME PA) visszalépésként értékelhető a publikációs adatoknak a Magyar Tudományos Művek Tárába történő áttöltési kötelezettsége, mivel a statisztikai adatok szűrési lehetőségei az utóbbiban korlátozottabbak; miközben az MTMT fenntartási költségeihez a BME is hozzájárul.85 Magyarországon jelenleg 35 darab impakt faktoros folyóiratot adnak ki, ebből a BME hármat. A mostani IF-számokkal a BME Gépészmérnöki Kar Polimertechnika Tanszék által kiadott Express Polymer Letters került az első helyre (IF 2.953). Az Építőmérnöki Kar Periodica Polytechnica Civil Engineering-je a 28. helyen áll a hazai folyóiratok között (IF 0.250), míg a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar folyóirata, a Periodica Polytechnica Chemical Engineering a 32. helyet érte el (IF 0.130).86
A hozzájárulás kiszámításának szabálya: Főállás kutatók + részmunkaidős kutatók FTE-re számolva + főállású oktatók + részmunkaidős oktatók + nappali PhD hallgatók száma x 0,5. A levelező doktoranduszok száma nem számít bele az intézmény így súlyozott létszámába. Az 1400 fő feletti súlyozott létszámmal rendelkező intézmények, így a BME is 3,2 M Ft-ot fizet hozzájárulásként az MTMT fenntartási költségeihez. 86 Ötven éve mérik a tudományos folyóiratok idézettségi mutatóját. BME.hu, 2014. augusztus 1., URL: http://www.bme.hu/hirek/20140801/otven_eve_merik_a_tudomanyos_folyoiratok_idezettsegi_mutatojat 85
79
Tudományos mű Folyóiratban Ebből Ebből idegen Könyv, (összesen) megjelent művek magyarul nyelven könyvfejezet Budapesti Corvinus Egyetem 2 013 862 493 369 786 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 3 688 1 463 535 928 953 Eötvös Loránd Tudományegyetem 5 017 2 246 1 013 1 233 2 004 Miskolci Egyetem 1 981 741 447 294 701 Nyugat-magyarországi Egyetem 1 886 621 377 244 757 Óbudai Egyetem 741 223 103 120 373 2011. Pannon Egyetem 1 414 541 168 373 460 Pécsi Tudományegyetem 5 254 2 374 1 136 1 238 1 752 Széchenyi István Egyetem 770 256 152 104 292 Szegedi Tudományegyetem 4 875 2 445 928 1 517 1 455 Debreceni Egyetem 3 742 2 125 832 1 293 1 151 Semmelweis Egyetem 3 125 2 085 860 1 225 336 Szent István Egyetem 1 824 800 367 433 598 Budapesti Corvinus Egyetem 1 751 726 390 336 693 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 3 730 1 401 472 929 1 239 Eötvös Loránd Tudományegyetem 4 863 2 213 904 1 309 2 035 Miskolci Egyetem 2 588 1 143 749 394 980 Nyugat-magyarországi Egyetem 1 492 459 274 185 781 Óbudai Egyetem 719 197 111 86 408 2012. Pannon Egyetem 1 260 534 168 366 377 Pécsi Tudományegyetem 4 390 1 909 854 1 055 1 474 Széchenyi István Egyetem 829 220 135 85 449 Szegedi Tudományegyetem 4 712 2 256 876 1 380 1 530 Debreceni Egyetem 3 694 2 003 837 1 166 1 261 Semmelweis Egyetem 2 895 2 017 823 1 194 268 Szent István Egyetem 1 525 750 324 426 506 Budapesti Corvinus Egyetem 1 145 480 234 246 437 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 3 079 1 291 332 959 800 Eötvös Loránd Tudományegyetem 3 763 1 826 767 1 059 1 486 Miskolci Egyetem 1 408 625 328 297 494 Nyugat-magyarországi Egyetem 791 274 153 121 338 Óbudai Egyetem 698 211 69 142 406 2013. Pannon Egyetem 1 049 465 119 346 307 Pécsi Tudományegyetem 3 891 1 833 801 1 032 1 310 Széchenyi István Egyetem 781 235 152 83 390 Szegedi Tudományegyetem 3 746 1 858 564 1 294 1 259 Debreceni Egyetem 2 960 1 604 615 989 972 Semmelweis Egyetem 2 684 1 863 679 1 184 287 Szent István Egyetem 1 156 584 236 348 373 Budapesti Corvinus Egyetem 4 909 2 068 1 117 951 1 916 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 10 497 4 155 1 339 2 816 2 992 Eötvös Loránd Tudományegyetem 13 643 6 285 2 684 3 601 5 525 Miskolci Egyetem 5 977 2 509 1 524 985 2 175 Nyugat-magyarországi Egyetem 4 169 1 354 804 550 1 876 Óbudai Egyetem 2 158 631 283 348 1 187 2011-2013. Pannon Egyetem 3 723 1 540 455 1 085 1 144 összesen Pécsi Tudományegyetem 13 535 6 116 2 791 3 325 4 536 Széchenyi István Egyetem 2 380 711 439 272 1 131 Szegedi Tudományegyetem 13 333 6 559 2 368 4 191 4 244 Debreceni Egyetem 10 396 5 732 2 284 3 448 3 384 Semmelweis Egyetem 8 704 5 965 2 362 3 603 891 Szent István Egyetem 4 505 2 134 927 1 207 1 477 Budapesti Corvinus Egyetem 2,582 1,088 0,588 0,500 1,008 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2,719 1,076 0,347 0,729 0,775 Eötvös Loránd Tudományegyetem 2,879 1,326 0,566 0,760 1,166 Miskolci Egyetem 3,543 1,487 0,903 0,584 1,289 Nyugat-magyarországi Egyetem 2,544 0,826 0,491 0,336 1,145 1 főre jutó Óbudai Egyetem 2,716 0,794 0,356 0,438 1,494 átlagos Pannon Egyetem 3,451 1,428 0,422 1,006 1,061 (2011Pécsi Tudományegyetem 3,173 1,434 0,654 0,780 1,063 2013.) Széchenyi István Egyetem 2,213 0,661 0,408 0,253 1,052 Szegedi Tudományegyetem 2,730 1,343 0,485 0,858 0,869 Debreceni Egyetem 2,284 1,260 0,502 0,758 0,744 Semmelweis Egyetem 2,595 1,778 0,704 1,074 0,266 Szent István Egyetem 2,465 1,167 0,507 0,660 0,808 Budapesti Corvinus Egyetem 383 185 58 127 152 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1 115 662 124 538 209 Eötvös Loránd Tudományegyetem 1 335 750 166 584 474 Miskolci Egyetem 209 96 28 68 65 Nyugat-magyarországi Egyetem 210 100 42 58 58 Óbudai Egyetem 288 107 30 77 152 2014. I-III. Pannon Egyetem 296 149 52 97 91 negyedév Pécsi Tudományegyetem 933 591 167 424 208 Széchenyi István Egyetem 155 62 27 35 60 Szegedi Tudományegyetem 1 141 685 180 505 286 Debreceni Egyetem 1 165 673 198 475 363 Semmelweis Egyetem 1 431 1 106 347 759 66 Szent István Egyetem 275 135 43 92 65 * 2012. október 15-ei és 2013. október 15-ei adatok alapján, Forrás: EMMI, saját számítás Év
Intézmény
FTE (oktató + kutató)*
634 1287 1580 562 546 265 360 1422 359 1628 1517 1118 609
53. táblázat: Publikációk az MTMT adatbázisban, 2011-2014. (adatlekérdezés ideje: 2014. október)
80
IX. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÉS TEVÉKENYSÉG87 Az BME Intézményfejlesztési Terv alapján nemzetközi területen egyetemi szinten a hallgatócserék támogatása a legfőbb prioritás. Fő cél a hallgatói ki- és beutazások kiegyensúlyozott növelése mellett azok minőségének és hatékonyságának javítása. Ebben a fejezetben a mobilitási adatok mellett számba vesszük az idegen nyelvű képzés mennyiségének változását és a nemzetközi forrásból származó bevételeket is.
IX.1. KÜLFÖLDI HALLGATÓK LÉTSZÁMA ÉS ARÁNYA 2011-ről 2013-ra országos szinten mintegy háromezer fővel, 5,6%-ről 7,2%-ra nőtt a külföldi hallgatók létszáma és aránya.88 Ugyanezen időtávon a BME-n a külföldi hallgatók aránya 4%-ról 4,6%-ra nőtt, sőt 2014, október 15-én már 5,7% volt. Ilyen magas értéket még soha nem mértünk korábban.89
28. ábra: Külföldi hallgatók létszáma és aránya október 15-én
A fejezet összeállításában tevékenyen részt vett a KTH részéről Dvorszki László, Megyei Krisztina, Dr. Moson Péter, Dr. Szabó Mihály, Szebeny Ádám, továbbá a Nemzetközi-Tudományos Csoport és az Erasmus és Csereprogramok Irodája munkatársai, a GMF GO részéről Lakatos Irma, a Hallgatói Külügyi Testület részéről pedig Szepessy Zsófia. 88 Az EMMI 2012. évi adatai alapján a Magyarországon tanuló külföldiek mintegy 10%-a folytatott műszaki tudományterületen tanulmányokat. 87
Bölcsészet, művész-, pedagógusképzés Egészségügyi, jóléti tudományok Társadalomtudományok, üzleti és jogtudomány Szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanulmányok Műszaki tudományok Természettudományok Agrártudományok
12,5 38,8 21,4 2,7 9,7 5,6 9,3
A FIR bevezetésével pontosodott a külföldi hallgatók definíciója is. Külföldi hallgatónak számít, akinek nincsen magyar állampolgársága, vagy ha van, akkor a születési helye nem Magyarország, továbbá az adatfelvétel időpontjában a BMEvel aktív hallgatói jogviszonya volt. 89
81
intézmény neve Alapítványi intézmények összesen Semmelweis Egyetem Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem Debreceni Egyetem Színház-és Filmművészeti Egyetem Szegedi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Szent István Egyetem Magyar Képzőművészeti Egyetem Nyíregyházi Főiskola Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Széchenyi István Egyetem Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Dunaújvárosi Főiskola Nyugat-magyarországi Egyetem Magyar Táncművészeti Főiskola Budapesti Gazdasági Főiskola Pannon Egyetem Óbudai Egyetem Miskolci Egyetem Eötvös József Főiskola Kecskeméti Főiskola Kaposvári Egyetem Eszterházy Károly Főiskola Szolnoki Főiskola Károly Róbert Főiskola Nemzeti Közszolgálati Egyetem
2011. október 2012. október 2013. október Összes Összes Összes Ebből Ebből Ebből hallgató Arány hallgató Arány hallgató Arány külföldi külföldi külföldi száma száma száma 26 022 1 358 5,2% 22 321 1 484 6,6% 19 257 1 766 9,2% 12 487 757 17 197 32 359 308 27 046 26 699 17 376 696 7 300 29 850 24 000 11 371 835 3 759 13 246 488 17 658 9 175 12 210 13 207 1 374 4 700 3 026 8 476 2 968 9 480 4 939
3 018 24,2% 112 14,8% 1 681 9,8% 3 336 10,3% 11 3,6% 2 282 8,4% 1 764 6,6% 994 5,7% 25 3,6% 241 3,3% 1 134 3,8% 964 4,0% 442 3,9% 24 2,9% 61 1,6% 307 2,3% 14 2,9% 330 1,9% 137 1,5% 164 1,3% 180 1,4% 13 0,9% 68 1,4% 35 1,2% 111 1,3% 37 1,2% 79 0,8% 0 0,0%
12 679 840 14 522 31 021 318 25 278 24 031 16 111 725 6 173 29 010 24 166 11 118 783 3 116 11 693 530 16 905 8 261 12 528 12 278 1 070 4 376 2 911 7 792 2 432 8 122 6 334
3 086 128 1 826 3 468 33 2 109 1 842 1 188 39 267 1 160 938 419 29 83 290 13 412 119 168 161 13 53 30 64 17 56 19
24,3% 15,2% 12,6% 11,2% 10,4% 8,3% 7,7% 7,4% 5,4% 4,3% 4,0% 3,9% 3,8% 3,7% 2,7% 2,5% 2,5% 2,4% 1,4% 1,3% 1,3% 1,2% 1,2% 1,0% 0,8% 0,7% 0,7% 0,3%
12 920 863 14 173 29 714 409 23 697 21 819 14 772 764 4 808 28 698 24 256 10 668 894 2 714 10 097 534 15 593 7 335 12 653 10 882 781 3 733 2 977 6 373 1 834 5 698 10 371
3 209 147 1 668 3 741 70 2 369 2 102 1 292 61 187 1 855 1 166 399 86 125 273 20 480 145 272 165 18 88 114 130 20 40 20
24,8% 17,0% 11,8% 12,6% 17,1% 10,0% 9,6% 8,7% 8,0% 3,9% 6,5% 4,8% 3,7% 9,6% 4,6% 2,7% 3,7% 3,1% 2,0% 2,1% 1,5% 2,3% 2,4% 3,8% 2,0% 1,1% 0,7% 0,2%
Állami intézmények összesen Egyházi intézmények összesen
312 987 20 815
17 564 1 254
5,6% 295 123 6,0% 21 023
18 030 1 180
6,1% 5,6%
280 030 20 837
20 262 1 180
7,2% 5,7%
Mindösszesen
359 824
20 176
5,6% 338 467
20 694
6,1%
320 124
23 208
7,2%
54. táblázat: Külföldi hallgatók aránya a teljes hallgatói létszámhoz viszonyítva, 2011-2013. (Forrás: EMMI)
82
A hallgatói kör sokszínűsége az eddig mért legmagasabb, 2014. október 15-én 75 ország hallgatója tanult az egyetemen. Az alábbi táblázatban a 2014-ben legalább 10 hallgatót küldő országokat soroltuk fel, korábbi évi „teljesítményükkel” együtt. Elmondható, hogy a határon túli magyarokat (is) nagy számban küldő országoktól eltekintve Brazília, Irán, Franciaország, Németország, Törökország, Amerikai Egyesült Államok, Vietnám, Spanyolország, Nigéria, Dél-Korea, Kína és Portugália és Ciprus azok az országok, amelyekből átlagosan legalább 20 fő tanult évente a Műegyetemen az elmúlt négy évet tekintve. Küldő ország Brazília Szlovákia Irán Franciaország Németország Törökország Amerikai Egyesült Államok Románia Vietnám Spanyolország Ukrajna Nigéria Dél-Korea Kína Portugália Ciprus Finnország Szíria Mexikó Jemen Lengyelország Mongólia Irak
2008.
2009.
2010.
2011.
2012.
2013.
2014.
0 118 139 37 27 29 39 90 48 44 36 42 2 12 12 110 13 4 0 4 3 11 2
10 121 166 41 25 38 44 100 40 40 40 37 2 6 19 80 16 3 1 3 5 9 2
6 127 156 56 27 43 43 85 35 46 27 41 5 5 20 59 9 2 1 5 5 7 1
0 134 121 57 37 42 48 79 32 48 25 37 6 8 20 39 3 3 1 6 5 9 1
1 129 99 64 30 59 25 69 28 58 33 39 9 8 19 35 8 5 10 5 3 7 1
241 124 74 64 35 49 55 59 29 43 35 36 21 13 17 33 15 10 18 6 14 10 1
434 133 75 67 64 60 56 47 38 34 28 26 25 24 23 18 12 12 11 11 11 10 10
55. táblázat: A legtöbb külföldi hallgatót küldő országok a 2008-2014 időszakban
A külföldiek közül sokan határon túli magyarok, akik magyar nyelvű képzésekben vesznek részt. A hallgatók jelentős része „csupán” rövidebb-hosszabb részképzésben vesz részt, és éppen a létszámstatisztika vonatkoztatási időpontjában az egyetem hallgatója, de előtte, vagy utána már nem. Éppen ezért érdemes szétválasztani a külföldieket aszerint, hogy milyen képzésben vesznek részt. A teljes idejű angol nyelvű képzésben résztvevők száma az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent. Az ezen képzéseken résztvevők száma 2014. október 15-én 238 fő volt, arányuk az összes külföldi hallgató között mindössze 17%. Karonként megbontva az látható, hogy az ÉPK és a VIK rendelkezik a teljes idejű képzésben résztvevő hallgatók 58%-ával, míg a csereprogramokban résztvevők már magasabb arányban vannak jelen az ÉMK-n és a GPK-n is. Összességében megállapítható, hogy a kari hallgatók létszámához képest az ÉMK, az ÉPK és a TTK jelentősen túlreprezentált, míg a GTK, a KJK és a VBK jelentősen alulreprezentált.
83
A képzés intenzitása szerint Teljes idejű graduális képzés (angol) Csereprogramok, részképzés (angol) Teljes idejű graduális képzés (magyar) Csereprogramok, részképzés (magyar) Összesen
2010.
2011.
2012.
2013.
2014.
336 278 332 12 958
302 255 331 11 899
292 279 295 15 881
275 550 294 8 1127
238 854 280 9 1381
56. táblázat: Külföldi hallgatók a képzés nyelve szerint, 2010-2014. (október 15-én) Teljes idejű graduális Fő Arány ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK Összesen
31 49 73 15 65 4 0 1 238
13,0% 20,6% 30,7% 6,3% 27,3% 1,7% 0,0% 0,4% 100%
Csereprogram, részképzés Fő Arány 192 167 117 27 219 22 46 64 854
22,5% 19,6% 13,7% 3,2% 25,6% 2,6% 5,4% 7,5% 100%
Angol nyelvű képzés együtt Fő Arány 223 216 190 42 284 26 46 65 1092
20,4% 19,8% 17,4% 3,8% 26,0% 2,4% 4,2% 6,0% 100%
57. táblázat: Angol nyelvű képzésben résztvevő hallgatók karonként, 2014. október 15.
IX.2. MOBILITÁSI PROGRAMOK, KIUTAZÓ HALLGATÓK ÉS OKTATÓK A 2007/2008-as tanévtől rendelkezésre álló adatokat áttekintve elmondható, hogy soha nem éltek még annyian az egyetem hallgatói közül azzal a lehetőséggel, hogy a mobilitási programok keretében külföldre utazzanak, mint a 2013/2014-es tanévben. Az előző tanévben a BME 1140 hallgatója vett részt külföldi csereprogramban, ez a szakirányú továbbképzés nélkül és külföldi hallgatók nélkül számított hallgatói létszámnak közel 6%-a. Ugyanebben a tanévben 60 oktató tartózkodott rövidebbhosszabb ideig külföldön valamely KTH által menedzselt mobilitási program keretében, zömében ERASMUS-szal. A hallgatói létszám még jelentősebb, ha a 2013. évet tekintjük, amikor is 1222 hallgató vett részt nemzetközi csereprogramban. A hallgatói mobilitás felfutása egyrészt a Campus Hungary programnak köszönhető, amely harmadik90 fordulójában 348 fő nyert el kiutazási lehetőséget. A CH program mintegy 7000 országosan támogatott diákjából 600-an járnak, vagy jártak a BME-re. A legnépszerűbb célországok Németország, Ausztria, Svájc, Franciaország, USA és az Egyesült Királyság voltak. Másrészt a BME évről-évre jobban teljesít az Erasmus Tanulmányi Mobilitási programban. Míg a 2007-ben hazánkba érkező forrás 6,3%-ára, addig 2014-ben már 8,5%-ára volt jogosult a BME, ezzel a 6. helyről a 3. helyre jött fel az intézmény az országos rangsorban. A BME 2014/2015. tanévre 923.850 € támogatást kapott hallgatói, oktatói/személyzeti mobilitásra. Az intézmény súlyát meghatározó mutatók az 59. táblázatban találhatók. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy hány olyan hallgató van, aki ösztöndíjat nyert és valamilyen anyagi természetű probléma miatt nem tudott kiutazni. Az okok feltárása segíthet abban, hogy a legnagyobb súlyú „megvalósult hónapok száma” mutatószámban a BME tovább tudjon javulni.
90
Összesen öt forduló volt.
84
Kiutazó hallgatók Központi Tanulmányi Hivatal által koordinált programok Erasmus Tanulmányi Mobilitás CEEPUS II. Részképzés ( TU Wien ) Campus Hungary ATHENS (Advanced Technology Higher Education Network Socrates) EWENT (East-West European Network on Higher Technical Education) ITESM (Instituto Technológico y de Estudios Superiores de Monterrey) UTS (University of Technology Sydney) UNH (University of New Hampshire) NUS (National University of Singapore) Erasmus szakmai gyakorlat Hallgatói Külügyi Testület által koordinált programok Estiem Budapest BME egy- két hetes rövid csereprogramjai Iaeste féléves- éves szakmai gyakorlat külföldön Iaeste egy hetes programok Aiesec féléves- éves szakmai gyakorlat Aiesec féléves- éves önkéntes gyakorlati program (6-10 hetes) Aiesec egy hetes program HKT egy hetes csere Összes kiutazó hallgató
2011/2012. 2011/2012. 2012/2013. 2012/2013. 2013/2014. 2013/2014. ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz 191 207 282 425 596 410 124 130 123 162 137 162 1 1 1 3 0 0 5 5 5 5 5 5 0 0 77 136 348 138 26
24
29
63
47
45
0
0
1
0
1
0
0
0
0
0
17
20
1 3 1 30
0 0 0 47
1 3 2 40
0 0 0 56
1 3 0 37
0 0 2 38
12 3 0 4 3 1 1 0
90 9 36 4 7 28 2 4
48 24 0 4 9 0 1 10
146 40 50 3 7 31 3 12
55 21 0 4 12 12 1 5
79 28 26 8 4 10 3 0
203
297
330
571
651
489
58. táblázat: Kiutazó hallgatók száma a KTH és a HKT által menedzselt programokban, 2011/2012-2012/2014. tanév
Év
Pályázó hallgatók (SZUM 20%)
2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014.
1,8% 1,1% 0,9% 0,8% 1,1% 0,8% 1,5% 1,7%
Megvalósult hónapok (SZUM 40%) 2,8% 2,7% 2,3% 2,2% 2,5% 2,2% 2,8% 3,4%
Hallgatói létszám (SZUM 10%) 0,6% 0,6% 0,6% 0,6% 0,6% 0,5% 0,7% 0,8%
Jóváhagyott hónapok (SZUM 30%) 1,1% 1,7% 1,6% 1,8% 2,0% 1,6% 2,3% 2,6%
BME részesedés az országos Erasmus keretösszegből 6,3% 6,1% 5,5% 5,5% 6,3% 5,1% 7,3% 8,5%
59. táblázat: BME részesedésének alakulása az országos Erasmus Tanulmányi Mobilitási Program keretösszegéből, 2007-2014.
85
IX.3. IDEGEN NYELVŰ HALLGATÓ X KREDIT TELJESÍTMÉNY Az egyetem angol nyelvű képzéseiben résztvevők által felvett kreditek száma a 2009/2010-es tanévtől kezdve 2012/2013-as tanévig lényegében nem változott. Jelentősebb változás értelemszerűen a hallgatói létszám növekedésével párhuzamosan következett be, a 2013/2014-es tanévtől volt tapasztalható. Ekkor 60%-kal növekedett az előző tanévhez képest az angol nyelvű képzésben a hallgatók által felvett kreditek száma. A hallgatók által felvett kreditmennyiség az aktuális félévben további 15%-kal nőtt. Lényeges, hogy az angol nyelvű képzésekben felvett kreditek száma meredekebben növekedett, mint a külföldi hallgatók száma, aminek az oka az, hogy a különböző államközi szerződések keretében érkező részképzéses hallgatókra szigorúbb tanulmányi követelmények vonatkoznak, mint a teljes idejű graduális képzésben résztvevőkre. A magyar nyelvű képzésekben évről-évre egyre több olyan kreditet vesznek fel a hallgatók, ahol idegen nyelven folyik az oktatás. A tantárgyi kínálat nőtt, az aktuális félévben magyar nyelvű képzésben 255 kurzus folyik angol nyelven. Az idegen nyelven folyó tantárgyat felvenni kívánó hallgatók száma stagnál, viszont átlagos aktivitási szintjük nő.
Angol nyelvű képzésben felvett kreditek száma Angol nyelvű képzésben résztvevő hallgatók átlagos száma Egy hallgató által átlagosan felvett kreditek száma Magyar nyelvű képzésben felvett kreditek száma* Magyar nyelvű képzésben résztvevő hallgatók száma** Egy hallgató által átlagosan felvett kreditek száma
2009/2010.
2010/2011.
2011/2012.
2012/2013.
2013/2014.
2014/2015/1.
14 005
13 969
14 138
14 161
22 480
25 802
533
533
588
628
984
1 130
26,3
26,2
24,0
22,6
22,9
22,9
5 025
6 576
6 791
7 262
7 581
7 936
669
777
849
670
724
694
7,5
8,5
8,0
10,8
10,5
11,4
* Kiszűrésre kerültek a nyelvi tárgyak ** Legalább egy idegen nyelven oktatott tárgyat hallgatott a félévben a hallgató.
60. táblázat: Idegen nyelvű hallgató x kredit teljesítmény az adott tanév egy félévében átlagosan, 2009/2010-2014/2015
86
IX.4. ANGOL NYELVŰ KÉPZÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK Ahogyan a IX.1. alfejezetben jeleztük, célszerű a képzés intenzitása szerint megkülönböztetni a külföldi hallgatókat. A teljes idejű angol nyelvű képzésben résztvevők száma az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent, 2014. október 15-én már alig több, mint 230 fő vett részt úgy képzéseinken, hogy nem valamilyen kormányzati vagy államközi aktivitás eredményeképpen érkezett hozzánk. Ennek megfelelően az angol nyelvű térítéses képzés bevételei 2007 óta (585 M Ft) csökkenő trendet mutatnak, 2014-ben várhatóan nem éri el az 500 M Ft-ot. Kar ÉMK ÉPK GPK VBK KJK VIK TTK GTK Összesen Jelentkezési díj (KTH)* Rendezetlen**
2010.
2011.
2012.
2013.
2014. I-IX.
2014.11.25
93 367 554 215 234 073 89 872 586 34 881 230 7 167 707 121 216 661 0 0 561 739 811 10 215 890 1 386 025
92 242 655 182 462 135 89 825 214 31 813 228 5 482 239 114 639 789 0 0 516 465 260 7 400 166 10 306 968
83 632 450 159 379 327 82 067 051 31 511 620 2 873 738 102 353 003 471 795 0 462 288 984 6 808 088 1 919 788
86 004 690 164 544 201 110 338 620 42 465 172 4 304 703 98 903 395 2 823 396 0 509 384 177 11 629 611 0
69 774 218 153 651 815 97 741 940 21 901 029 5 313 280 90 403 454 1 129 788 0 439 915 524 7 951 228 0
75 546 707 161 876 622 105 737 181 23 494 771 5 313 280 93 923 231 1 129 788 996 948 468 018 528 9 093 853 0
* A jelentkezési díj nem a KTH szabad pénze, hanem a KTH költségvetésében megtervezett kiadások egyik forrása. ** Minden év végén vannak olyan tételek, amelyekről csak azt tudni, hogy angol nyelvű képzés díja, de nem tudni, hogy melyik karra fizették be. Ezek a KTH keretein „rendezetlen” tételként fordulnak át a következő évre, amikor tisztázásuk után keretátadással kerülnek a hallgató karára. Ezek a tételek a kar következő évi saját bevételei között nem szerepelnek.
61. táblázat: Az angol nyelvű képzés KTH által gondozott bevételei a rezsitérítés megfizetése, valamint az átoktatások elszámolása előtt, 2010-2014.
87
IX.5. NEMZETKÖZI FORRÁSBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK Ahogyan a pályázati aktivitás című fejezetben bemutattuk, a külföldi vagy külföldi forrást tartalmazó hazai pályázatok az elnyert támogatás összegét tekintve továbbra is dominánsabbak a hazai forrásoknál (60%/40%). Az egyetem nemzetközi forrásból származó bevételeit most is négy csoportba sorolva vizsgáltuk. A tendencia egyértelmű, mind összegét, mind a bevételek közötti részarányát tekintve a nemzetközi forrásból származó bevételek 2009 óta folyamatosan nőnek. 2013-ban 3,5 Mrd Ft és 13,8% volt a két mutató értéke, és a 2014. évi időarányos adatok alapján várhatóan a tárgyévi nemzetközi bevételek is a növekvő trendbe illeszkednek majd. (Megjegyezzük, hogy az idegen nyelven folyó képzés alábbi táblázatban található 2013. évi tandíjbevételét összevetve az előző táblázatból kiolvasható adatokkal, eltérést találunk. 91 A különbséget döntően a brazil hallgatók nyelvi képzési díja okozza.92)
Idegen nyelven folyó képzés tandíjbevétele K+F és vállalkozási tevékenység bevétele Nemzetközi szervezetekhez beadott pályázatokból származó bevételek Nemzetközi forrást tartalmazó hazai pályázatokból származó bevételek (strukturális alapok, operatív programok) Összes nemzetközi bevétel Összes támogatás és saját bevétel csökkentve a hallgatói előirányzattal Nemzetközi forrásból származó bevételek aránya
2009.
2010.
2011.
2012.
2013.
604 737 154 477
571 385 107 847
538 717 80 877
509 962 77 736
1 192 319 201 032
1 204 426 199 271
1 388 034
1 143 240
1 289 362
954 273
1 357 845
1 525 065
294 985
981 817
1 342 428
1 916 282
792 309
300 472
2 442 233
2 804 289
3 251 384
3 458 253
3 543 505
27 007 042
26 883 282
29 520 468
27 537 411
25 736 959
9,0%
10,4%
11,0%
12,6%
13,8%
2014.11.25.
3 229 234
62. táblázat: Nemzetközi forrásból származó bevételek 2009-2014. (E Ft-ban)
Sajnos az idegen nyelvű képzésből befolyó saját bevételek könyvelése nem egyértelmű, egységesítésre szorul. Ugyanis a használandó „Idegen nyelvű képzés tandíjbevétele” elnevezésű 91/226-os tételkód lekérdezése, csak közelítőleg ad jó megoldást. Azon angol nyelvű képzés bevételei, amelyek a KTH-n keresztül folynak a 41790, 41791 és 41792-es témaszámon, nem minden esetben a 91/226-os tételkóddal könyvelték (T91/229). Ráadásul a témaszámok a 011-es feladatkód alatt futnak, amelynek megnevezése „Első diploma magyar nyelven”, ugyanakkor voltak olyan bevételek a fenti témaszámokon, amelyeket a 021-es feladatkódon („Első diploma idegen nyelven”) rögzítettek. 92 A teljesség kedvéért közöljük a brazil képzés keretében 2013-2014 beérkezett/várhatóan beérkező bevételeket. 91
A bevétel befolyásának időpontja / számla 2013. augusztus / önköltségi számla 2013. november / önköltségi számla 2014. június / önköltségi számla 2014. július / devizaszámla
2014. III-IV. negyedév / önköltségi számla
Összesen
Hallgatók száma, igénybevett szolgáltatás Képzését 2013 szeptemberében kezdő hallgatók közül a nyelvi képzésen résztvevő 160 fő nyelvi képzési díja és kollégiumi díja. Képzését 2013 szeptemberében kezdő 241 fő éves képzési díja. Képzését 2014 februárjában kezdő 222 fő éves képzési díja. Képzését 2014 szeptemberében kezdő 78 fő éves képzési díja. A 2014. februárban kezdő hallgató közül a januárban nyelvi képzésen résztvett 51 fő nyelvi képzési díja. A 2014. szeptemberben kezdők közül a 6 hónapos (68 fő), valamint 3 hónapos (10 fő) nyelvtanfolyamon résztvevők nyelvi képzési díja. Képzését 2014 szeptemberében kezdő, 2014 tavaszán nyelvtanfolyamon részt nem vettek éves (129 fő) valamint féléves (7 fő) képzési díja. (Az összeg az átváltáskori árfolyam függvényében változhat.) A brazil fél erősebb kontrollt szeretne annak érdekében, hogy a hallgatók felvett kreditjeiket minél magasabb arányban teljesítsék. Ebből fakadó szerződéskötési problémák miatt ez az összeg részben vagy egészben várhatóan 2015. I. negyedévre csúszik.
Bevétel 166 745 283 467 522 166 599 155 963 112 209 584
265 927 500
1 611 560 496
88
Karonként vizsgálva a nemzetközi bevételeket elmondható, hogy a VIK az összes saját bevételben mért részarányához képest a nemzetközi bevételekből való részesedését tekintve jelentősen felülreprezentált. Megjegyezzük, hogy több kar is jelentősen növelte részesedését a nemzetközi bevételekből 2012-ről 2013-ra.
29. ábra: A karok részesedése a saját bevételekből és a nemzetközi bevételekből, 2012-2013.
IX.6. BME A RANGSOROKBAN93 Az egyetem rangsorokban elfoglalt helyével a tavalyi kontrolling jelentésben foglalkoztunk első alkalommal. Akkor részletesen írtunk arról, hogy van-e, lehet-e hozadéka az egyetem számára annak, hogy törekszik a rangsorokban való megjelenésre.94 A BME a 2014-es évben is számos intézményi rangsorban szerepelt, ugyanakkor mivel nem minden rangsor jelenik meg minden évben, ezért az alábbiakban feltüntetett pontszámok a tavaly számítottakkal nem hasonlíthatók össze. Az idén figyelembevett rangsorok:
A fejezet elkészítésében jelentős mértékben részt vett Barton Dávid a BME-OMIKK munkatársa. Idézet a 2013. évi Kontrolling Jelentésből: „Látszatra ezek a rangsorok fontosak, hiszen a kormányzati kommunikáció elsősorban a rangsorokban sikeres szereplést jelöli meg a nemzetközi elitbe tartozás kritériumának. Alaposabban elemezve azonban aligha van így: A kiemelt egyetemekhez tartozás feltételei nem nyilvánosak. Olyan intézmények is ide kerülnek, melyek első látásra a hallgatók, és/vagy a kutatási megrendelők szempontjai szerint sem kiemelten sikeresek, hanem valamilyen kormányzati cél érdekében támogatottak, azaz kompenzáltak. Ezzel szemben akár – a hallgatói támogatásoktól megtisztított – a BME költségvetése harmadát is eléri az egy egyetemnek erre nyújtott kormányzati céltámogatás. A kutatóegyetemi státushoz kapcsolt kritériumok nem egyértelműek, nem feltétlenül a minőséggel hozhatók párhuzamba. Ráadásul a vonatkozó rendelet kifejezetten kerüli a fajlagosok használatát. Ennek egyetlen magyarázata lehet: nem az előre eldöntötten legkiválóbbak végeznének a rangsorok élén. Összességében a rangsorokhoz kapcsolt kiemelt támogatás inkább tűnik a – saját bevételeket szervezetükben nem gyűjtő – nagy tudományegyetemek kompenzálásával összefüggő PR akciónak, mint a valóban kiugró teljesítmények elismerésének.” 93 94
89
• • • • • • • •
Academic Ranking of World Universities (ARWU, Shanghai), Center for World University Rankings (CWUR), Leiden Ranking, QS World University Rankings, SCImago Institutions Rankings (SIR), Times Higher Education (THE) - BRICS & Emerging Economies, University Ranking by Academic Performance (URAP), Webometrics Ranking of World Universities.
Az egyetemi rangsorok kiértékelése (a szakterületieket kizárva) kétféleképpen történt. Intézmény neve SZTE ELTE DE BME SOTE BCE CEU
2012.
2013.
2014.
6 pont 6 pont 3 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont
4 pont 5 pont 3 pont 3 pont 2 pont 1 pont 0 pont
8 pont 7 pont 7 pont 5 pont 5 pont 1 pont 1 pont
63. táblázat: Melyik egyetem hányszor szerepel a vizsgált rangsorokban az első öt helyen rangsorolt magyar intézmény között (1-1 pont)?
Intézmény neve ELTE SZTE DE SOTE BME BCE CEU
2012.
2013.
2014.
27 pont 20 pont 6 pont 8 pont 11 pont 4 pont 0 pont
22 pont 14 pont 6 pont 8 pont 10 pont 4 pont 0 pont
32 pont 23 pont 19 pont 18 pont 14 pont 4 pont 1 pont
64. táblázat: Az öt legjobb magyar helyezést megszerző intézmény kapott pontot úgy, hogy a legjobb 5 pont, majd 4-3-2-1.
A fentiek alapján kijelenthető, hogy a vizsgált nemzetközi rangsorokban a BME a magyar intézmények között általában a 3-5. helyen rangsorolt intézmény. Az európai uniós U-Multirank rangsor idén jelent meg először (és már folyik a következő felmérés), a BME profilja is felkerült a több mint 850 intézményt tartalmazó adatbázisba.95 A szolgáltatás nem hagyományos lineáris rangsort hoz létre, hanem 5 kategóriába sorolják be az egyes mutatók szerint az intézményeket (átlagos, átlag alatti egy-egy kategória, átlag feletti egy-egy kategória). A UMultirank rendszerében elért alacsony pontszám oka a BME publikációira vonatkozó Web of Science (WoS) adatok pontatlan feldolgozása a rangsort készítő Centre for Higher Education részéről. Ebből adódóan a publikációs adatok pontszáma hiányzik a BME-től.96
95
Budapest University of Technology and Economics. URL:
http://www.umultirank.org/#!/explore?trackType=explore&sightMode=undefined&detailUniversity=139§ion=exploreUniversityDetail
Ez ügyben felvettük a kapcsolatot a készítőkkel, akik az idei adatokon már nem tudtak utólagosan javítani, ugyanakkor ígéretet tettek, hogy az általunk elküldött helyes WoS keresőkifejezés alapján dolgoznak a jövőben. 96
90
X. HUMÁN KONTROLLING Intézményfejlesztési Tervünkben a humánerőforrással kapcsolatosan a hangsúlyt a döntően főállású oktatók-kutatók alkalmazására, a kapacitások szinten tartására valamint az oktatói-kutatói utánpótlás jobbára belső erőforrásokon alapuló biztosítására helyeztük. Emellett a nem kari oldalra vonatkozóan kinyilvánított célunk, hogy a feladatok mennyiségéhez illeszkedő, lehetőleg középtávon előre látható jövedelmi pályát ígérő, a fluktuációt minimális szinten tartó, a tudásátadást előtérbe helyező személyi politikát alakítunk ki. (A fenntartó 2013 óta nem veszi figyelembe az intézmény finanszírozásakor a személyi állományt, annak ellenére, hogy ezeket az adatokat FIR-be jelenteni kell.) Ebben a fejezetben arra próbálkozunk, hogy bemutassuk a személyi állomány összetételét, jövedelmi helyzetét. Mindenképpen szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az átlagos értékek mögött rendkívül szélsőséges helyzetek is előfordulnak az egyes karokon, amelyek kari szintű programok hiányában csak súlyosbodnak.
X.1. OKTATÓI-KUTATÓI KORFA ÉS FLUKTUÁCIÓ Ebben a fejezetben különböző vonatkozási időpontokban mutatjuk be az egyetem teljes állású, minősített oktatóinak és kutatóinak létszámát97, koreloszlását. A korábbi jelentésekből jól ismert, hogy a teljes állású oktatók, kutatók között a minősítettek aránya 2007 óta dinamikusan nő, a növekedés 2013-ról 2014-re is kimutatható, a tudományos fokozattal rendelkezők aránya ebben a körben egy év alatt 65%-ról 68%-ra nőtt. Miközben a 174 órás minősített oktatók, kutatók száma 753 főről 771 főre nőtt, a teljes állású oktatók, kutatók száma 24 fővel (2%) 1157 főről 1133 főre csökkent. 2014. október 15-én az akadémiai doktoraink száma csupán 2 fővel volt több, az MTA-MMA tagok száma pedig ugyanannyi volt, mint egy évvel korábban. Október 15-én mindösszesen 113 teljes állású egyetemi tanár volt az egyetem 73 tanszékén.
A 2010. január 1. és a 2013. február 1. közötti időpontok a belső költségvetési algoritmus vonatkozási időpontjai voltak. A 2013. október 15-re vonatkozó létszámadatok a 2013. évi állami támogatás elszámolásához és a 2014. évi támogatás kalkulációjához, a fenntartó részére leadott adatszolgáltatásból származnak. Ezek a FIR-be 2013. november 10-én véglegesen beadott adatoktól eltérhetnek a FIR-be történt berögzítési hibák miatt. 97
A 2014. október 15-ei adatok az egyetem elsődleges munkaügyi adatbázisából, a Nexonból származnak. Az oktató-kutató munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak Nexon-ban, illetve FIR-ben nyilvántartott adatainak eltéréséről az alábbiak mondhatók el. 2014. október 15-ei állapot szerint: 12 fő hiányzott a FIR-ből. 11 fő a FIR-ben hibásan részmunkaidősként, a Nexonban pedig a valóságnak megfelelően teljes munkaidősként szerepelt. 8 főnek a FIR-ben nem volt fokozata, miközben a valóságban (és a Nexonban) igen. 16 főnek a FIR-ben rosszul szerepelt a tudományos fokozata (ebből 5 főnek a Nexon szerint nincsen tudományos fokozata). Például PhD helyett kandidátusi fokozat szerepelt, vagy valójában az illetőnek nincsen fokozata, de a FIR-ben mégis tudományos fokozattal szerepelt. Ezzel összefüggésben itt közöljük Dr. Csőke Rita igazgató asszony vezetői összefoglalójának egy részletét „… az SDA Zrt. a Neptun verziófrissítése kapcsán olyan változásokat jelentett be, amelyek alapvetően érintik a Nexon és a Neptun között az alkalmazotti adatok feladásához használt, már elkészült interfészt. … Ez újabb programfejlesztést, tesztelést, feladásokat jelent,… ugyanakkor magát az adategyeztetések eljárásrendjét és folyamatosságát ez nem fogja érinteni. Továbbra is cél, hogy a szervezeti egységek a FIR2 feladásból a jövőben szinte semmit se vegyenek észre a folyamatos adategyeztetés miatt, de a folyamatos adatfeladás a FIR2 irányába, ami kizárta volna a kampányszerű FIR2 feladatokat emiatt – a JMO-n kívül álló okokból – akadályozottnak látszik.”
91
PhD + DLA CSc DSc MTA-MMA Összesen Átlag (év) Szórás (év) Módusz (év) Medián (év)
2010.01.01
2011.01.01
2012.01.01
2013.02.01
2013.10.15(1)
2014.02.03(2)
2014.10.15(3)
501 79 96 28 704 47,5 11,7 34 48
548 71 97 25 741 46,9 11,8 34 46
583 66 100 23 772 46,4 11,8 35 45
601 62 92 21 776 45,8 11,4 36 44
585 72 79 17 753 44,5 10,9 36 42
620 67 86 17 790 44,9 11,5 34 41
608 65 81 17 771 44,4 10,9 34 42
(1) 3 minősített oktató és 2 minősített kutató nem ide nyilatkozott (2) 1 minősített oktató és 2 kutató nem ide nyilatkozott (3) 2 minősített oktató és 1 minősített kutató nem ide nyilatkozott
65. táblázat: A teljes állású minősített oktatók, kutatók létszámának változása, 2010-2014.
ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK Összesen
PHD + DLA
CSc
DSc
MTA-MMA
91 76 74 41 122 38 64 77 583
3 4 4 10 8 4 13 13 59
6 8 0 14 24 2 9 17 80
3 3 3 3 1 2 0 2 17
Minősített oktató(1) 103 91 81 68 155 46 86 109 739
Nincs fokozata(2) 15 26 27 9 58 36 34 17 222
Oktató összesen 118 117 108 77 213 82 120 126 961
Minősítettek aránya 87,3% 77,8% 75,0% 88,3% 72,8% 56,1% 71,7% 86,5% 76,9%
(1) 2 minősített oktató nem ide nyilatkozott (2) 2 fokozat nélküli oktató nem ide nyilatkozott
66. táblázat: Teljes állású oktatók száma és aránya karonként, 2014. október 15.
30. ábra: A teljes állású minősített oktatók, kutatók életkor szerinti eloszlása, N=771 fő, 2014. október 15.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatók, kutatók koreloszlására továbbra is kettősség jellemző. Egyrészt, most már nem annyira élesen, mint korábban, de továbbra is látszik egy minimum a 45-55 év közötti korosztályba tartozók létszámát tekintve. Másrészt látható a 40 évnél fiatalabb 92
kollégák tömeges jelenléte. A 2010-2014 között eltelt időszakban a teljes munkaidős oktatók, kutatók életkorának mediánja 41-ről 38 évre csökkent. Különös gondot kellene fordítani arra a 35-40 éves korosztályra, amely a megfelelő utánpótlását jelentheti a kiöregedő vezetői oktatói, kutatói gárdának, ugyanakkor a fokozatszerzés küszöbén álló pályakezdő oktatók, kutatók segítése is kulcsfontosságú. Ezen problémák megoldására a költségvetési algoritmus ösztönző erőin, valamint az állami céltámogatásokon túl, további tanszéki, kari programokra van szükség. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert a tudományos fokozattal nem rendelkező, teljes állású oktatók-kutatók fluktuációját98 vizsgálva elmondható, hogy körükben 2-szer, 3-szor gyakoribb a kilépés, mint a minősítettek körében.
31. ábra: A teljes állású oktatók, kutatók életkor szerinti eloszlása, N=1133 fő, 2014. október 15.
67. táblázat: Teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók fluktuációs mutatói
A 2010-2013-ban a teljes állású oktató, kutató munkakörbe be- és kilépők koreloszlásáról elmondható, hogy a fiatalok nagyszámú belépése után egy-másfél évvel szintén a legfiatalabb korosztály tagjai távoznak az egyetemről. A közszférára érvényes 2013. évi nyugdíjazási szabályozás eredményeképpen a kilépő teljes állású oktatók, kutatók körében tavaly megduplázódott (32,4%-ra nőtt) a nyugdíjazás miatt távozók aránya.
A kari fluktuációs adatok számbavétele a rendkívül sok jogviszony-változás miatt, meglehetősen nehézkes. Amennyiben egy kilépett személy a következő évi költségvetés személyi tábláiban szerepelt, és a kihagyás időtartama kevesebb, mint 3 hónap volt, akkor nem tekintettük kilépőnek. Egy adott évben új belépőnek tekintettük azt a személyt, akinek legalább 3 hónap eltelt a korábbi jogviszonyának végdátuma óta. 98
93
32. ábra: A BME-re belépett teljes állású oktatók, kutatók koreloszlása, 2010-2013.
33. ábra: BME-ről kilépett teljes állású oktatók, kutatók koreloszlása, 2010-2013.
Annak érdekében, hogy kisimítsuk a 2010-2013. időszakban fellépő hatásokat érdemes összeadni az egyes években be-, illetve kilépő teljes munkaidős oktatók és kutatók számát. A belépőknek átlagosan a 88%-a nem haladta meg a 35 éves kort, ugyanakkor a kilépők 58%-a is ebbe a korcsoportba tartozott.
94
Belépők életkora
Minősítés nélküli
Minősített
Összesen
X<=25
22
0
22
25<X<=35
273
43
316
35<X<=45
13
19
32
45<X<=55
3
6
9
55<X<=65
2
4
6
65<X
0
0
0
Belépők életkora
Minősítés nélküli
Minősített
Összesen
X<=25
7%
0%
6%
25<X<=35
87%
60%
82%
35<X<=45
4%
26%
8%
45<X<=55
1%
8%
2%
55<X<=65
1%
6%
2%
65<X
0%
0%
0%
Kilépők életkora
Minősítés nélküli
Minősített
Összesen
X<=25
9
0
9
25<X<=35
134
34
168
35<X<=45
9
14
23
45<X<=55
7
7
14
55<X<=65
33
24
57
65<X
5
31
36
Kilépők életkora
Minősítés nélküli
Minősített
Összesen
X<=25
5%
0%
3%
25<X<=35
68%
31%
55%
35<X<=45
5%
13%
7%
45<X<=55
4%
6%
5%
55<X<=65
17%
22%
19%
65<X
3%
28%
12%
68. táblázat: 2010-2013-ban be-, illetve kilépő teljes állású oktatók, kutatók korcsoportok szerinti megoszlása
95
X.2. A 10/5/1 SZABÁLYT NEM TELJESÍTŐ TANSZÉKEK A szervezeti hatékonyság érdekében, az SZFMR 6.§ (4) pontja szerint, tanszék akkor működhet, jöhet létre, illetve bármely szervezeti átalakulás tanszéket csak akkor eredményezhet, ha az oktatói-kutatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott munkatársak számított létszáma legalább 10, a tudományos fokozattal rendelkezők számított létszáma legalább 5, valamint legalább egy teljes állású egyetemi tanárt foglalkoztat a tanszék. A 73 tanszékből99 2014. október 15-én a szabályt teljesítő tanszékek aránya 79%, 15 tanszék a szabálynak nem felelt meg. Megjegyezzük, hogy 2008-ban még a tanszékek 87%-a megfelelt a szabálynak, az arány, azóta fokozatosan csökkent.
Kar
Tanszék
Geotechnikai Tanszék Magasépítési Tanszék Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék GPK Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék Lakóépülettervezési Tanszék ÉPK Építészeti Ábrázolás Tanszék Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék KJK Anyagmozgató- és Logisztikai Rendszerek Tanszék Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Környezetgazdaságtan Tanszék GTK Műszaki Pedagógia Tanszék Üzleti Jog Tanszék Nukleáris Technikai Tanszék TTK Atomenergetikai Tanszék
ÉMK
Oktatói-kutatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott munkatársak számított létszáma legalább 10 fő x
A doktori fokozattal rendelkezők számított létszáma legalább 5 fő
Főállású egyetemi tanár legalább 1 fő
x
x
x x
x x
x x x x x x x
x
x x
x x x x x
x x x x
69. táblázat: A 10/5/1 szabályt nem teljesítő tanszékek, jelölve a nem teljesített feltételt, 2014. október 15.
A Szenátus 2014. november 24-ei ülésén tárgyalta az Építőmérnöki Kar szervezeti átalakítását, amelynek egyik oka az volt, hogy a kar két tanszéke a hivatkozott egyetemi szabályoknak hosszú évek óta nem tesz eleget. Az Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék, a Geotechnikai Tanszék és a Magasépítési Tanszék átszervezésével jött létre az Építőanyagok és Magasépítés Tanszék valamint a Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék. Az egyetemi tanszékek száma ezzel 72-re csökkent. A tanszékek számába a Nukleáristechnikai Intézetet (308-as szervezeti egység) is beleszámítottuk. 99
96
X.3. NEM KARI KORFA ÉS FLUKTUÁCIÓ A 2008-ban kezdődő rektori ciklus egyik fontos célkitűzése volt, hogy a nem kari alrendszerhez tartozó munkatársak személyi juttatásainak irányelveit rögzítse. Ezeket az irányelveket a 2009. évi költségvetés tartalmazta. A személyi keretekkel való éveken átívelő gazdálkodás lehetőségének megteremetése azt eredményezte, hogy az elmúlt hat évben a nem kari személyi állomány 80 fővel (11%-kal) csökkent, jelentős mértékben fiatalodott, a személyi ráfordítások pedig mindeközben 5%kal csökkentek. 2014. október 15-én 687 fő (174 órásra számított létszám 669 fő) dolgozott a GMF, az OMIKK, a KTH, a Rektori Kabinet és a Belső Ellenőrzési Csoport szervezeti egységeiben. Ez öt fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az állomány átlagéletkora 2009. január 30. óta eltelt közel hat év alatt 2 évvel csökkent. Életkor Összesen Legalább 62 éves Átlag Medián Módusz
2009.01.30
2010.09.30
2011.09.30.
2012.12.31
2013.10.15
2014.02.01
2014.10.15
771 50 6,5% 47,2 51 56
765 44 5,8% 47,4 51 58
758 36 4,7% 46,7 48 58
746 29 3,9% 46,4 48 58
692 3 0,4% 44,6 45 55
683 1 0,1% 45,4 46 56
687 2 0,3% 45,0 46 56
70. táblázat: A nem kari személyi állomány változása, 2009-2014.
A kötelező nyugdíjazási szabályozás eredményeképpen a nem kari oldalon még nagyobb mozgásokat láthatunk100, mint a kari oktató-kutató állományban. Bizonyos szervezeti egységeknél, a be- és kilépők együttes forgalma az átlagos állományi létszám közel 60%-át is elérte.
Szervezeti egység
Átlagos állományi létszám (fő) (1)
Belépők száma (fő)
Kilépők száma (fő)
(2)
Belépési forgalom (%)
(3)
Kilépési forgalom (%)
(4)=(2)/(1) x 100
(5)=(3)/(1) x 100
Munkaerő forgalom (%) (6)=(2+3)/(1) x 100
2011.
2012.
2013.
2011.
2012.
2013.
2011.
2012.
2013.
2011.
2012.
2013.
2011.
2012.
2013.
2011.
2012.
2013.
Rektori Kabinet
11,4
10,6
9,5
0
0
0
1
1
1
0
0
0
9
9
11
9
9
11
Belső Ellenőrzési Csoport
3,1
2,5
3,0
1
1
1
1
2
1
32
39
33
32
79
33
65
118
67
BME-OMIKK
121,7
119,2
112,4
6
3
5
3
5
9
5
3
4
2
4
8
7
7
12
Központi Tanulmányi Hivatal Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság (kollégiumi mentortanárokkal) GO
55,5
55,7
54,8
5
5
7
3
4
7
9
9
13
5
7
13
14
16
26
491,1
491,9
475,9
70
42
94,0
56
52
105,0
14
9
20
11
11
22
26
19
42
55,3
62,4
58,7
10
4
9
3
8
6
18
6
15
5
13
10
23
19
26
Főigazgatói Titkárság és JMO
44,6
37,5
34,0
5
4
7
9
6
5
11
11
21
20
16
15
31
27
35
ÜZO
175,6
176,9
170,8
27
13
46
20
13
53
15
7
27
11
7
31
27
15
58
BKO
105,5
102,8
102,3
17
9
10
15
11
12
16
9
10
14
11
12
30
19
22
TIO Kollégiumok Osztály (mentortanárokkal)
38,2
39,0
36,2
2
2
0
1
4
6
5
5
0
3
10
17
8
15
17
71,9
73,4
74,0
9
10
22
8
10
23
13
14
30
11
14
31
24
27
61
71. táblázat: Nem kari munkaerő-mozgás, 2010-2013.101
Itt jegyezzük meg, hogy a magas létszám fluktuáció mindenképpen árt a szervezetnek, hiszen meghatározó kompetenciájú, szaktudású emberek is távoznak, távozhatnak ilyenkor, akik pótlása, helyettesítése, valamint az ezzel kapcsolatban felmerülő feladatok (toborzás, kiválasztás, betanítás) komoly többlet költséget, ráfordítást jelenthet a szervezet számára. A magas fluktuáció utalhat a szervezeten belüli egészségtelen mértékű konfliktusok meglétére, a feladatok alacsony megtartó-képességére, esetleg nem megfelelő munkakör kialakításokra. 101 A jobb összehasonlíthatóság és a 2013-ban történt szervezeti egység összevonások miatt, a Jogi Csoport, a Főigazgatói Titkárság és a Munkaügyi Osztály statisztikáit együttesen tüntetjük fel 2011-12-es évekre is. 100
97
34. ábra: Nem kari alrendszerben foglalkoztatott közalkalmazottak korfája, 2014. október 15.
X.4. SZEMÉLYI KIFIZETÉSEK VÁLTOZÁSA Az egyetem éves szinten ~6000 ember részére teljesít valamilyen munkavégzéshez kötődő személyi jellegű kifizetést (ebben a céges kifizetések nincsenek benne), az érintett létszám fele részben közalkalmazott, fele részben külsős. 2009-2014 időszakot tekintve az egyetemen kifizetett személyi juttatások éves összege 12 Mrd Ft-ról 11,5 Mrd Ft-ra csökkent. Miközben a közalkalmazottak részére kifizetett juttatások összege nem változott, a közalkalmazottak átlagos statisztikai állományi létszáma102 5,5%-kal mérséklődött.103 A külsősök részére kifizetett juttatások mintegy 30%-kal csökkentek a vizsgált időszakban. A személyi jellegű kifizetések (juttatások és közterhek) összes – a hallgatói juttatások nélkül számított – kiadáson belüli részaránya 2009-ről 2014-re 56%-ról 52%-ra mérséklődött.
102 103
Az átlagos statisztikai állományi létszámban a teljes évben, havi 174 órában foglalkoztatott személy számít 1 főnek. A kari és nem kari oldali létszámváltozásról lásd az előző alfejezetben leírtakat.
98
35. ábra: Az egyetem összes személy jellegű kifizetésének változása
Rendszerint a kari oldalon megfogalmazva időről-időre felmerül, hogy a nem kari oldali munkatársak - úgy mindenféle konkrétum nélkül - „sokat keresnek”. Az ezzel kapcsolatos tisztánlátást segítendő, az alábbiakban részben ismételjük, részben kiegészítjük a korábbi költségvetésekben és kontrolling jelentésekben megjelent kijelentéseket. 104 A nem kari oldal személyi állománya 2009-2014 időszakban 11%-kal csökkent (lásd az előző alfejezetben), miközben a személyi kifizetések „csak” 5%-kal csökkentek (pontosabban év végével várhatóan ekkora lesz a csökkenés mértéke). Az alábbi táblázat szerint ez a folyamat úgy zajlott le, hogy miközben a személyi kifizetésre tervezett nem kari keretösszegek 2009 és 2014 között 9%-kal csökkentek, a rendelkezésre álló keretek felhasználásában csupán 5%-os csökkenés történt. Ez azt jelenti, hogy ebben a hatéves időszakban a tervezett és tényleges kifizetés közötti különbözetet, átlagosan mintegy 80-100 M Ft-ot évente az egyetem megtakarított a nem kari oldal személyi kifizetésein. Személyi kifizetések Tervezett összeg Kifizetett összeg*
2009.
2010.
2011.
2012.
2013.
2014.
2 998 624 2 817 290
2 921 607 2 866 580
2 997 185 2 870 033
3 031 290 2 757 357
2 568 833 2 488 563
2 732 500 2 677 850
* 2014-re becsült adat
72. táblázat: Nem kari személyi kifizetések (bér és közterhek) alakulása (KO-val együtt)
A 36. ábra jól érzékelteti, hogy 2009-ben a karokon legjobban fizetett 1200 fő jövedelmi szintje (ún. havi egyenértékes jövedelme105) 12%-kal elmaradt a nem kari oldali 120 kiemelt munkatárs jövedelmi szintjétől. Ugyanakkor 2013-ban a kari és nem kari görbék már egymásra simulnak, a A 2009. évi költségvetés készítésekor rögzítésre kerültek azok az elvi alapok, amelyek mentén a kari és nem kari jövedelmi adatok összevethetők. Minden évben a kari és nem kari – egyetemtől kapott - havi egyenértékes jövedelmi adatokat vetjük össze úgy, hogy az első 120 nem kari kollégát mindig tízszer szerepeltetjük (azaz így 1200 nem kari adattal dolgozunk) azért, hogy így összehasonlítható legyen az 1200 kari munkatárs adataival. (Az ábrákon a kari adatok közül a legfelső húsz, míg a nem kariból a legfelső két kolléga adatait töröltük.) 105 Havi egyenértékes jövedelem = (az éves összes jövedelem mínusz a felmentésre jutó juttatások mínusz a jubileumi jutalom)/15 104
99
mögöttes adatok alapján pedig elmondható, hogy a kari személyi állomány 2013-ban mért átlagos nominális jövedelmi szintje megegyezett a 2009. évi jövedelmével, míg a nem kari oldali 120 kiemelt munkatárs átlagos jövedelmi szintje 9%-kal elmaradt a 2009. évitől. A 37. ábrán a kari munkatársak egyenértékes jövedelmére vonatkozó adatokat tovább bontjuk karonként, annak érdekében, hogy ez egyes karok munkatársai közötti jövedelmi különbségek jól láthatóvá váljanak. (Ismételten megjegyezzük, hogy ez az ábra csak a BME által kifizetett juttatásokat tartalmazza.) A 38-42. ábrákon munkakör kategóriánként ismertetjük azon oktatók-kutatók havi egyenértékes jövedelmeit, akik 2013. december 31-én határozatlan időre szóló, havi 174 órás közalkalmazotti jogviszonyban voltak foglalkoztatva, legkésőbb 2013. március 31-ig léptek be az egyetemre, továbbá havi egyenértékes jövedelmük meghaladta az 50 E Ft-ot. Az ábrákon az így előállt 1027 főből munkakör csoportonként az adott munkakör csoportban találhatók alsó és felső 55%-ának jövedelmét töröltük, annak érdekében, hogy a törzsállomány adatai jobban kihangsúlyozásra kerüljenek.
36. ábra: Havi egyenértékes jövedelmek együttes változása 2009-2013-ban (Ft-ban)
37. ábra: 2013. évi havi egyenértékes jövedelmek a nyolc karon (Ft-ban)
100
38. ábra: Oktató, kutató 2013. évi havi egyenértékes jövedelme (törzs 90%, 925 fő)
39. ábra: Tanársegédek, tud. segédmunkatársak 2013. évi havi egyenértékes jövedelme (törzs 90%, 231 fő)
40. ábra: Adjunktusok, tud. munkatársak 2013. évi havi egyenértékes jövedelme (törzs 90%, 253 fő)
41. ábra: Docensek, tud. főmunkatársak, tud. tanácsadók 2013. évi havi egyenértékes jövedelme (törzs 90%, 346 fő)
42. ábra: Egyetemi tanárok, kutatóprofesszorok 2013. évi havi egyenértékes jövedelme (törzs 90%, 95 fő)
Budapest, 2014. december 9. (Fortuna Zoltán)
101
