A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA II. KÖTET A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA II. KÖTET A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

í

BUDAPEST 2009 (2014. február 28. napjától hatályos változat)

TARTALOMJEGYZÉK ELSŐ RÉSZ Bevezető rendelkezések A foglalkoztatási követelményrendszer célja A szabályzat hatálya A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje A Főiskolán létesíthető munkakörök

7 7 7 8 9

MÁSODIK RÉSZ A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó általános szabályok

10

I. FEJEZET A közalkalmazotti jogviszony alanyai, létesítése és módosítása Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség A pályázat A próbaidő A gyakornoki foglalkoztatás általános szabályai A közalkalmazotti jogviszony módosítása Kinevezéstől eltérő foglalkoztatás A munkakör módosítása Többletfeladat elrendelése

10 13 14 14 14 16 17 17 17

II. FEJEZET A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének és megszüntetésének jogcímei Közalkalmazottak jogállása a munkáltató egyes tevékenységeinek megszűnése esetén A közös megegyezés Az áthelyezés A lemondás Rendkívüli lemondás A felmentés Felmentési védelem A felmentés korlátozása A felmentési idő Rendkívüli felmentés A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése a közalkalmazott részéről A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése a munkáltató részéről A végkielégítés A nyugdíjas közalkalmazottra vonatkozó külön rendelkezések A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése esetén alkalmazandó közös szabályok

18 18 19 20 20 20 21 21 22 23 24 25 25 26 27 27 29 29

III. FEJEZET A közalkalmazotti jogviszony tartalma Az összeférhetetlenség szabályai Munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének szabályai Kutatási és tanulmányi célú külföldi kiutazás

30 33 34 35

Munkavállalás külföldön

35

IV. FEJEZET A közalkalmazottak és a munkáltató kártérítési felelőssége A közalkalmazottak kártérítési felelőssége A munkáltató kártérítési felelőssége

36 36 37

V. FEJEZET A tanulmányi szerződés és a továbbképzés A tanulmányi szerződés A továbbképzés

37 37 38

VI. FEJEZET A közalkalmazott minősítése és munkájának értékelése A közalkalmazott minősítése Az oktatók, tudományos kutatók munkájának minősítésére vonatkozó külön szabályok A vezetők munkájának minősítésére vonatkozó külön szabályok

39 39 40 41

VII. FEJEZET A jogorvoslat rendje A munkajogi igény érvényesítése

41 42 HARMADIK RÉSZ

Az oktatókra, tudományos kutatókra és tanárokra vonatkozó különös szabályok I. FEJEZET Az oktatói munkakör létesítése Általános szabályok Egyes oktatói besorolás szerinti követelmények A tanársegéd Az adjunktus A főiskolai docens Az egyetemi docens A főiskolai tanár Az egyetemi tanár

42 42 44 44 45 46 47 48 50

II. FEJEZET A tanári munkakör létesítése Általános szabályok Tanári munkakörök, a tanári munkakör létesítésének feltételei A mestertanár A gazdasági tanár/gazdasági oktató

51 51 51 52 53

3

A nyelvtanár, anyanyelvi lektor A testnevelő tanár A kollégiumi nevelőtanár

53 54 55

III. FEJEZET Tudományos kutatói munkakör létesítése Általános szabályok Tudományos kutatói munkakörök, a tudományos kutatói munkakör létesítésének feltételei A tudományos segédmunkatárs A tudományos munkatárs A tudományos főmunkatárs A tudományos tanácsadó és a kutatóprofesszor

55 55 56 56 56 57 58

IV. FEJEZET Az oktatók, tudományos kutatók és tanárok jogai és kötelezettségei

59

V. FEJEZET Oktatói, tudományos kutatói, tanári közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése Általános szabályok Az egyetemi, főiskolai tanár, kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése A határidők számítása A meghívott oktató

61 61 62 62 62

NEGYEDIK RÉSZ A nem oktatói, kutatói, tanári munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó különös szabályok A nem oktatói, nem kutatói, nem tanári munkakör létesítésére vonatkozó rendelkezések

63 63

ÖTÖDIK RÉSZ I. FEJEZET Magasabb vezetőkre és vezetőkre vonatkozó különös szabályok 64 Magasabb vezetők és vezetők köre 64 A magasabb vezetői és a vezetői megbízásokkal összefüggő hatásköri feladatok átadása, illetve átvétele 67 HATODIK RÉSZ A pályázati eljárás rendje A pályázati eljárás általános szabályai A pályázati felhívás közzétételének kezdeményezése A pályázati felhívás

69 69 70 71

4

A pályázat közzététele 71 A pályázatok benyújtása 72 A pályázatok elbírálása 73 Az egyetemi, illetve főiskolai tanári pályázatok elbírálására vonatkozó különös szabályok 74 A nem oktatói, kutatói, tanári munkakörre kiírt pályázatok elbírálására vonatkozó szabályok 75

HETEDIK RÉSZ I. FEJEZET A Főiskola által adományozható munkaköri és egyéb címek

75

Oktatói munkakörhöz nem kapcsolódó címek Professor Emeritus/Emerita cím adományozása A Professor Emeritus jogai és kötelességei Magántanári cím adományozása Címzetes egyetemi/főiskolai tanár/docens Mesteroktatói cím adományozása Mestertanári cím adományozása Rector Emeritus cím adományozása A magántanári, a címzetes egyetemi, főiskolai tanári és a címzetes egyetemi, főiskolai docensi, mesteroktatói, mestertanári címre vonatkozó közös szabályok

75 75 76 76 76 77 77 77 77

II. FEJEZET Közalkalmazotti jogviszonnyal járó címek A közalkalmazotti jogviszonnyal járó címek adományozása A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím adományozásának feltételei A közalkalmazotti jogviszonnyal járó címmel járó jogok A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím viselésére jogosultság megszűnése

78 78 78 79 79

NYOLCADIK RÉSZ Differenciáló jövedelemelosztás A differenciáló jövedelem elosztás elvei

80 80

Díjazás Az alkalmazottak díjazására vonatkozó rendelkezések Garantált illetmény Illetménykiegészítés Keresetkiegészítés Illetménypótlék Jutalom Az oktatók díjazására vonatkozó külön szabályok

80 80 80 80 81 81 81 81

KILENCEDIK RÉSZ Értelmező rendelkezések

82

5

TIZEDIK RÉSZ I. FEJEZET Záró, hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

1. SZÁMÚ MELLÉKLET

83

87-103

6

Preambulum1* A Budapesti Gazdasági Főiskola (továbbiakban: Főiskola) Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.), a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.), a közalkalmazottak jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményekben való foglalkoztatás egyes kérdéseiről szóló 53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet, valamint a Főiskola szervezeti és működési rendjének felhatalmazása alapján a Főiskolán folyó oktatási, kutatási és tudományos tevékenység magas színvonalú biztosítása érdekében az oktatókkal, kutatókkal, tanárokkal és egyéb közalkalmazottakkal szemben támasztott előmeneteli és teljesítménykövetelményeket, az alkalmazás feltételeit, az értékelés szempontjait, a magasabb vezetőkre és vezetőkre vonatkozó rendelkezéseket az alábbi szabályzatban határozza meg. ELSŐ RÉSZ Bevezető rendelkezések A foglalkoztatási követelményrendszer célja 1. § A foglalkoztatási követelményrendszer célja, hogy szabályozza az oktatói és nem oktatói munkakörben: a) a Főiskola küldetéséhez, illetve a karok feladatrendszeréhez igazodóan az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos követelményeket, b) az egyes munkakörökhöz tartozó feladatokat, c) a pályázatok elbírálásának rendjét, d) az oktatói juttatások feltételeit, az ezzel összefüggő pályázatok rendjét, e) az adományozható munkaköri és egyéb címek feltételeit, f) a foglalkoztatásra és teljesítményre vonatkoztató követelményrendszert, a minőség és teljesítmény alapján differenciálható jövedelemelosztás elveit, g) a követelményrendszerben foglaltak nem teljesítésének következményeit. A szabályzat hatálya 2. § (1) A szabályzat hatálya kiterjed a) a Főiskolára, mint munkáltatóra, b) a Főiskola valamennyi közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatójára, kutatójára, tanárára és közalkalmazottjára, c) a Főiskolával megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre, A szabályzatot a Szenátus 2006. június 30-án fogadta el. Hatályos: 2006. június 30. napjától. A szabályzatot a Szenátus 2013. március 1-jei ülésén átfogóan módosította. A módosítások a 2013. január 1. napjával lépnek hatályba a szabályzatban foglaltaknak megfelelően. *

7

d) a Főiskolával közalkalmazotti jogviszonyban nem álló és e szabályzatban meghatározott címekkel rendelkező személyekre. (2) A szabályzat szerint kell eljárni: a) az első alkalmazáskor az álláshely betöltésére való alkalmasság megítélése céljából, b) az oktatók, kutatók, más közalkalmazottak minősítésekor, az általuk végzett munka értékelésekor, a folyamatos foglalkoztatásra való alkalmasság elbírálásakor, c) az oktatók, kutatók, más közalkalmazottak minősítésekor, az általuk végzett munka értékelésekor, a folyamatos foglalkoztatásra való alkalmasság elbírálásakor, d) a jogszabályokban meghatározott, munkakörhöz kapcsolódó és egyéb címek adományozásakor. (3) A szabályzatban meghatározott követelményektől – a jogszabályban vagy e szabályzatban meghatározott esetek kivételével – sem az első alkalmazáskor, sem a folyamatos alkalmazáskor eltérni nem lehet. (4) E szabályzatban nem szabályozott közalkalmazotti jogviszonyból származó egyes jogok és kötelezettségek, illetve ezek gyakorlása tekintetében alkalmazandó további rendelkezéseket a Főiskola kollektív szerződése tartalmazza. (5) A közművelődési, közgyűjteményi intézményekben, szervezeti egységekben foglalkoztatott személyekre az adott ágazatra, feladatra, tevékenységre meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje 3. § (1) A Főiskola közalkalmazottai felett a munkáltatói jogokat – Főiskola szervezeti és működési rendjének 109. § és 121. §-ában foglalt kivétellel – a rektor gyakorolja. A rektor e jogát e szabályzat 1. számú mellékletét képező szabályok szerint a Főiskola magasabb vezetőire átruházhatja. Az átruházott jogkör tovább nem adható. (2) A rektor gyakorolja a munkáltatói jogköröket, amennyiben a közalkalmazott a megbízás következtében közelebbi hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerül. (3) A rektor által átruházható munkáltatói jogkörök: a) pályázat kiírása, b) kinevezés és annak módosítása, ehhez kapcsolódóan munkaköri leírás meghatározása, c) további jogviszony létesítésének engedélyezése, tudomásul vétele, d) minősítés, e) rendes szabadság kiadása, f) rendkívüli, valamint fizetés nélküli szabadság engedélyezése, g) kiküldetés, távollét engedélyezése,

8

h) illetmény meghatározása, illetményemelés, i) jutalmazás, j) közalkalmazotti felelősségre vonással kapcsolatos munkáltatói intézkedés, k) kártérítésre kötelezés, l) áthelyezés, m) közalkalmazotti jogviszony megszüntetése, (4) A Főiskola közalkalmazottainak munkavégzésével összefüggő munkáltatói irányítási jogkört, ideértve a munkaidő beosztását a dékán, illetve a szervezeti egység vezetője határozza meg. (5) A rektorhelyettesek, a dékánhelyettesek a magasabb vezetőt megillető munkáltatói jogok gyakorlásában a helyettesítés általános szabályai szerint járnak el, de a kinevezés és felmentés jogával nem élhetnek. A Főiskolán létesíthető munkakörök 4. § (1)2 A Főiskolán az oktatással összefüggő feladatok oktatói és tanári munkakörben láthatók el. Az önálló kutatói feladatok ellátására tudományos kutatói munkakör létesíthető. A tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott a teljes munkaidejének legalább kilencven százalékában a Főiskola tevékenységi körébe tartozó tudományos kutatási feladatot lát el. A tudományos kutató által tanításra fordított időt erre tekintettel kell megállapítani. (2)3 A Főiskola működésével összefüggő feladatok ellátására egyéb munkakör is létesíthető. (3)4 A Főiskola által létrehozott közművelődési, közgyűjteményi szervezeti egységekben foglalkoztatottakra az adott ágazatra, feladatra, tevékenységre meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) Az oktatói, tudományos kutatói és tanári munkakörökkel kapcsolatos részletes szabályokat a szabályzat Harmadik része, a nem oktatói-tudományos kutatói-tanári munkakörökre vonatkozó részletes szabályokat a Negyedik része tartalmazza.

Nftv. 24. § (1) bekezdés Nftv. 24. § (2) bekezdés 4 Nftv. 24. § (3) bekezdés 2 3

9

MÁSODIK RÉSZ A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó általános szabályok I. fejezet A közalkalmazotti jogviszony alanyai, létesítése és módosítása 5. §5 A közalkalmazotti jogviszony alanyai: a munkáltató és a közalkalmazott. 6. § (1)6 A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A közalkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a (2) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltaknak. (2)7 Az (1) bekezdéstől eltérően – ha törvény eltérően nem rendelkezik – határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesíthető: a) helyettesítés céljából, b) meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására, c) prémiumévek programról szóló jogszabály által meghatározott esetekben, d) egy alkalommal legfeljebb egy évre szóló egyetemi és főiskolai tanári, egyetemi és főiskolai docensi munkakör betöltésére (meghívott oktató). (3)8 Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén annak tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. (4)9 A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott: a) besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, illetményét, b) munkakörét, c) a munkavégzés helyét. (5)10 A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszonyt érintő egyéb kérdés is meghatározható. 7. § (1) A munkáltató köteles valamennyi közalkalmazott részére munkaköri leírást készíteni. A munkaköri leírást a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg, és azt a közalkalmazottal írásban közli. A munkaköri leírás átvételét a közalkalmazott aláírásával igazolja. A munkaköri leírás két eredeti és egy másolati példányban készül, melyből egy példányt az adott szervezeti egység irattárában, egy példányt a közalkalmazott személyi anyagában kell elhelyezni, egy példányt pedig a közalkalmazott részére át kell adni. A munkaköri leírás mintát rektori utasítás tartalmazza.

Kjt. 20. § (1) bekezdés Kjt. 21. § (1) és (5) bekezdés 7 Kjt. 21. § (2) bekezdés 8 Mt. 192. § (1) bekezdés 9 Kjt. 21. § (1) és (3) bekezdés 10 Kjt. 21. § (3) bekezdés 5 6

10

(2) A munkaköri leírásnak tartalmaznia kell különösen: a) a közvetlen felettes megnevezését, b) a munkáltatói jogkör gyakorolójának megjelölését, c) a közalkalmazott munkakörének megnevezését és munkaköri beosztását (ha az a munkaköri megnevezéstől eltér), valamint az ellátandó feladatok részletezését, d) a feladatok ellátására vonatkozó ellenőrzési kötelezettséget. (3) A munkaköri leírást szükség szerint felül kell vizsgálni, és indokolt esetben a szükséges módosításokat el kell végezni. 8. § (1) A munkáltató a kinevezési okmányban köteles meghatározni, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket az oktatónak milyen időszak(ok) alatt kell teljesítenie, továbbá fel kell hívnia a figyelmet az e szabályzat 82. §-ban meghatározott jogkövetkezményekre. (2) A kinevezés előtt a 10. §-ban meghatározottak fennállásáról meg kell győződni. A kinevezés elválaszthatatlan részét képezi a külön rektori utasításban meghatározott: a) titoktartási nyilatkozat, b) oktatók esetében az intézmény működési feltételei meglétének mérlegeléséhez tett oktatói, tudományos kutatói, tanári nyilatkozat, továbbá c) jelen szakasz (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozat, d) e szabályzat vagyonnyilatkozat.

11.

§-ában

meghatározott

munkakörök

betöltése

esetén

a

(3) A kinevezés előtt a közalkalmazott köteles nyilatkozni – a külön rektori utasításban meghatározott nyilatkozat kitöltésével – a további munkavégzésre irányuló jogviszonyairól. A nyilatkozatra a munkáltató köteles felvezetni annak tudomásul vételét, hozzájárulását, illetőleg összeférhetetlenség esetén a további jogviszonyra vonatkozó tiltást. (4)11 A munkáltató legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a közalkalmazottat: a) a napi munkaidőről, b) az illetményen túli munkabérről és egyéb juttatásokról, c) az illetményről való elszámolás módjáról, az illetményfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, d) a munkakörébe tartozó feladatokról, e) a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, illetve f) a munkáltatóra és a közalkalmazottra irányadó felmentési idő megállapításának szabályairól, g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint 11

Mt. 46. § (1) bekezdés

11

h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. 9. § (1) A közalkalmazotti jogviszony létesítését a dékán, illetve az SZMR 113. § (2) bekezdés b-g) pontjában, valamint (3) bekezdésében meghatározott szervezeti egységek vezetője kezdeményezi a rektornál.12 Az egyes munkakörök esetében a közalkalmazotti jogviszony létesítésével, a kinevezéssel kapcsolatos jogok gyakorlása az e szabályzat 1. számú mellékletében meghatározottak szerint történik. (2) A Főiskolán közalkalmazotti jogviszony abban az esetben létesíthető, ha a) az adott munkakörre történő jogviszony létesítése azért történik, mert az abban foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonya megszűnt – feltéve, hogy annak alapja nem az e szabályzat 20. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ok –, a státusz megüresedett és a jogviszony létesítésére az adott szervezeti egység működéséhez igazoltan szükség van, vagy b) az adott szervezeti egység feladatkörének igazolt változása az új munkakör létesítését és betöltését indokolja, és c) az adott szervezeti egység rendelkezik a jogviszony létesítéséhez szükséges pénzügyi fedezettel. (3) Közalkalmazotti jogviszonyt visszamenőleges hatállyal létesíteni, módosítani, megszüntetni még a közalkalmazott beleegyezése esetén sem lehetséges. (4) A közalkalmazotti jogviszony létesítését olyan időpontban kell kezdeményezni, hogy a munkába álláshoz szükséges előkészítő folyamatok legkésőbb a munkába állást megelőző öt nappal befejeződhessenek, és a Bér- és Munkaügyi Osztály a társadalombiztosítás kezdetére vonatkozó bejelentést legkésőbb a társadalombiztosítási jogviszony első napját megelőző napon megtehesse az illetékes hatóság felé. 10. § (1)13 A Főiskolán való alkalmazás feltétele, hogy a közalkalmazott: a)14 rendelkezzék az előírt végzettséggel és szakképzettséggel, b)15 büntetlen előéletű legyen, ne álljon a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, c) tizennyolcadik életévét betöltötte, d) magyar állampolgárságú – az e szabályzat 58. § (2) meghatározott eset kivétel –, vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező bevándorolt, vagy letelepedett személy, e) a munkakör betöltéséhez kiírt pályázaton eredményesen részt vett, f) a munkakör betöltéséhez szükséges vagyonnyilatkozatot megtette,

A részletes szabályozás tekintetében ld. a központi bér és munkaügyi, továbbá a kari bérgazdálkodási és HR feladatok összefüggő munkafolyamatáról szóló 8/2008. (11. 14.) rektori utasítást. 13 Kjt. 20. § (1) bekezdés, Nftv. 24. § (5) bekezdés 14 A módosítást a Szenátus 2014. február 28-i ülésén a 2013/2014. tanévi (II. 28.) 55. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2014. február 28. napjától. 15 A módosítást a Szenátus 2014. február 28-i ülésén a 2013/2014. tanévi (II. 28.) 55. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2014. február 28. napjától. 12

12

g) részt vett a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton és ennek alapján alkalmas a munkakör betöltésére, h) megfelel az e szabályzatban meghatározott további követelményeknek, i) részt vett a munka- és tűzvédelmi oktatáson. (2)16 A közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű. (3)17 A munkáltató felhívására a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé. (4)18 Indokolt esetben a munkáltató írásban felszólíthatja a közalkalmazottat, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. (5)19 Ha a közalkalmazott igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a (4) bekezdésben meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a közalkalmazott részére megtéríti. (6)20 Nem létesíthető foglalkoztatásra irányuló jogviszony olyan személlyel, aki egy éven belül a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Főiskolát érintő döntése meghozatalában részt vett. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 11. § (1) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény rendelkezései alapján vagyonnyilatkozat-tételre köteles, aki – önállóan vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult, így különösen: a) a Főiskola közalkalmazottai közül: aa) a Főiskola magasabb vezetői (rektor, rektorhelyettesek, gazdasági és műszaki főigazgató, főtitkár, dékánok), ab) a Főiskola Szenátusának tagja, ac) azon személy, aki közbeszerzési eljárás során gyakorolja a javaslattételi, döntési, ellenőrzési jogköröket, ad) mindazok a személyek, akik kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési joggal rendelkeznek. b) az a Főiskolával közalkalmazotti jogviszonyban nem álló személy, aki – önállóan vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult, c) a Főiskola hallgatói közül azok, akik testület tagjaként gyakorolják a javaslattételi, döntési, ellenőrzési jogköröket.

Kjt. 20. § (4) bekezdés Kjt. 20. § (5) bekezdés 18 Kjt. 20. § (6) bekezdés 19 Kjt. 20. § (7) bekezdés 20 53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 15. § 16 17

13

(2) Nem köteles vagyonnyilatkozatot tenni az, aki külön jogszabály alapján vagyonnyilatkozat tételére egyébként kötelezett. A külön jogszabály alapján tett vagyonnyilatkozat-tételt a kötelezett a vagyonnyilatkozat átvételét igazoló okirat másolatával vagy nyilatkozatával igazolja. (3) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos részletes szabályokról, így a vagyonnyilatkozat átadásáról, nyilvántartásáról, őrzéséről, kezeléséről, a vagyonnyilatkozat-tétel megtagadásáról, a vagyongyarapodási vizsgálatot megelőző meghallgatás szabályairól külön rektori utasítás rendelkezik. A pályázat 12. § (1)21 Közalkalmazotti jogviszony – a 98. § (2) bekezdésben meghatározott kivételektől eltekintve – pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ha a pályázat kiírása nem kötelező, a munkáltató dönthet arról, hogy a munkakör, illetve a beosztás betöltése pályázat alapján történik. (2) A pályázatra, valamint a pályázati eljárás rendjét a szabályzat Hatodik része tartalmazza. A próbaidő22 13. § (1) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – három hónap próbaidő megállapítása kötelező. (2) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónapot meghaladó próbaidő köthető ki, melynek tartama legfeljebb négy hónapig terjedhet. (3) Nem kell próbaidőt megállapítani – kivéve, ha a közalkalmazotti jogviszony a 14. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szűnt meg, és az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a gyakornoki idő kikötése kötelező – a) áthelyezés, b) meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés, illetve c) azonos felek közötti újabb kinevezés esetén. (4) A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntetheti. A megszüntetésről szóló nyilatkozatot írásba kell foglalni. A gyakornoki foglalkoztatás általános szabályai23 14. § (1) Az E-H fizetési osztályba sorolt, a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén – ideértve az ilyen tartalmú áthelyezést is – a gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést Kjt. 20/A. § Kjt. 21/A. § 23 Kjt. 22. § 21 22

14

igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal. E szabályt kell alkalmazni – jogszabály kizáró rendelkezése hiányában – a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottra is. (2) A gyakornoki idő az E fizetési osztályba tartozó munkakörben két, az F-H fizetési osztályba tartozó, illetve az (1) bekezdésben meghatározott tudományos kutatói munkakörben három év. Ha a közalkalmazott a) az E fizetési osztályba tartozó munkakörben egy évet, b) az F-H fizetési osztályba tartozó, illetve a tudományos kutatói munkakörben két évet meghaladó szakmai gyakorlattal rendelkezik, a gyakornoki idő tartama egy év. (3) A gyakornoki idő tartamába nem számít be: a) a harminc napot meghaladó keresőképtelenséggel járó betegség, b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint c) a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka, a javító-nevelő munka, valamint a közérdekű munka tartama. (4) A gyakornoki idő meghatározása szempontjából a felsőoktatási intézmények alaptevékenységének ellátásával a Kormányrendelet mellékletében meghatározott tanári munkakörök függenek össze.24 (5) Nem kell kikötni gyakornoki időt azon tanári munkakörbe kinevezett közalkalmazott esetében, aki tudományos fokozattal rendelkezik. (6) A gyakornoki idő tartamát a kinevezéskor kell előírni. A gyakornoki idő kikötésekor a munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat a gyakornoki idő alatti szakmai vezető személyéről. (7) A gyakornoknak és szakmai segítőjének munkavégzési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy ennek teljesítése mellett rendes munkaidőben a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségének is eleget tehessen. (8) A gyakornok: a) ismerje a Főiskola szervezeti és működési szabályzatát, valamint a képzési programját, b) ismerje az intézmény célkitűzéseit, azok gyakorlati megvalósulását, c) gyakorlatban mélyítse el a korszerű oktatáshoz kapcsolódó eszközök használatához szükséges ismereteket, d) váljon alkalmassá a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő hallgatók egyéni fejlesztésére,

Ld. 53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet – A gyakornoki idő meghatározása szempontjából a felsőoktatási intézmények alaptevékenységének ellátásával a tanári munkakörök függnek össze. 24

15

e) ismerje meg a munkakörére vonatkozó foglalkoztatási alapelveket, az oktatásszervezés gyakorlati feladatait. (9) A Főiskola azon szervezeti egységének vezetője, ahová a gyakornokot munkavégzésre beosztották, és tanévenként legalább két alkalommal értékeli a gyakornok tevékenységét, az ismeretek elsajátítását, a gyakornok számára a gyakornoki szabályzatban meghatározott rendszerességgel konzultációs lehetőséget biztosít. (10) A gyakornoki idő lejártának hónapjában a közalkalmazottat minősíteni kell. A minősítés során az 59. §-ban meghatározottakat kell alkalmazni azzal, hogy a Főiskola szervezeti egység vezetőjének – a gyakornok szakmai segítője véleményét is figyelembe vevő – javaslatára a munkáltatói jogok gyakorlója dönt. A minősítés eredményeként harminctól száz százalékig „megfelelt” és harminc százalék alatt „nem megfelelt” eredmény adható. (11) A közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a közalkalmazott „nem megfelelt” minősítést kap. A közalkalmazotti jogviszony a minősítés eredményének ismertetését követő tizedik napon szűnik meg. (12) A gyakornoki idő megszűnik a (11) bekezdésben meghatározottakon túl: a) a közalkalmazotti jogviszony határozott idejűvé módosításakor, b) ha a közalkalmazott munkaköre úgy változik meg, hogy nem lenne kötelező a gyakornoki idő kikötése. (13) A gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségeket, gyakornokokkal szemben támasztott szakmai követelmények részletes tartalmát, a gyakornok és a szakmai segítő egyes kötelezettségeit, a gyakornoki idő alatti számonkérés feltételeit, valamint az értékelés részletes szabályait a gyakornoki szabályzat tartalmazza. A közalkalmazotti jogviszony módosítása 15. § (1)25 A közalkalmazotti kinevezést a munkáltató és közalkalmazott csak közös megegyezéssel, erre irányuló írásbeli megállapodással módosíthatja. A kinevezés módosítására a megkötésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (2) A közalkalmazotti jogviszony módosítására vonatkozó megállapodásban a közalkalmazottat figyelmeztetni kell a jogorvoslat lehetőségére. (3) Nincs szükség a jelen szakasz (1) bekezdésében meghatározott eljárásra, ha a módosítás jogszabályon alapul, így különösen a közalkalmazott fizetési fokozatának megváltozása, illetményének megemelése esetén. A közalkalmazotti jogviszony módosításáról azonban ilyen esetben is írásban kell értesíteni a közalkalmazottat, az értesítést részére elsősorban személyesen kell átadni és az átvétel tényét az értesítés munkáltatói példányán igazoltatni kell. Postai úton az értesítést tértivevénnyel kell kézbesíteni. 16. § A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli kérelmére a munkáltató köteles – a Kjt-ben meghatározottak szerint26 – a kinevezésben heti húsz órás részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.

25 26

Mt. 58. § Ld. Kjt. 23/B. §-t

16

Kinevezéstől eltérő foglalkoztatás 17. § (1) A munkáltató jogosult a közalkalmazottat átmenetileg a kinevezésétől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy munkáltatónál foglalkoztatni. A közalkalmazott e bekezdés szerinti foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a kinevezése szerinti illetményre jogosult. (2)27 Ha a közalkalmazott a munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, és ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. A munkakör módosítása 18. § (1) A munkakör azon feladatok körét tartalmazza, amit a közalkalmazotti jogviszonya fennállása alatt a közalkalmazott végezni köteles és jogosult. (2) Ha a közalkalmazotti kinevezés módosítása a munkakör megváltozásával, vagy az eredeti munkakör lényeges módosításával jár, akkor az e szabályzat 7-10. §-ában foglaltak szerint kell eljárni, és a módosítást megelőzően meg kell győződni arról, hogy az alkalmazási feltételek az új, illetve a megváltozott munkakör vonatkozásában is fennállnak. A munkakör megváltozásakor annak megfelelő, új munkaköri leírást kell a közalkalmazott részére adni. (3) Ha a munkakör módosítása a munkavégzés helyének megváltoztatását is magában foglalja, akkor erről a kinevezést módosító okmányban külön rendelkezni kell. (4) Az e szakasz (2) bekezdése alapján, ha az új, vagy a megváltozott munkakör vonatkozásában ez jogszabály vagy szabályzat rendelkezése alapján szükséges – a közalkalmazott személyi anyagához csatolás céljából – át kell venni: a) az új vagy megváltozott munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget és képzettséget igazoló oklevelek, bizonyítványok másolatát, b) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat egészségügyi alkalmasságról szóló igazolását, c) az új tűz- és munkavédelmi szabályokra vonatkozó oktatás bizonylatát. (5) Nem kell alkalmazni a jelen szakasz (4) bekezdésében foglaltakat, ha az új munkakör betöltésére pályázati eljárás alapján került sor, és a pályázathoz a szükséges iratokat már csatolták, vagy azok egyébként a Főiskola rendelkezésére állnak. (6) Nem minősül a munkakör módosításának a munkakör jellegét meg nem változtató feladattal való kibővítése. Többletfeladat elrendelése 19. § (1)28 A közalkalmazottat a munkáltatói jogkör gyakorlója meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok teljesítéséért egyszeri vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti, ide nem értve a helyettesítés formájában ellátott többletfeladatot.

27 28

Kjt. 24. § (1) bekezdés Kjt. 77. § (1) bekezdés

17

(2) A többletfeladat meghatározott időre rendelhető el, amelyet a feladat jellegének megfelelően kell meghatározni (tárgyév/hónap; tanév/szemeszter; más meghatározott időszak). (3) A többletfeladat elrendelésének feltétele, hogy a pénzügyi fedezet igazoltan rendelkezésre álljon. (4) Többletfeladatként a közalkalmazott munkakörébe nem tartozó bármely olyan feladat ellátása elrendelhető, a) amely a Főiskola tevékenységi körébe tartozik, b) amelynek többletfeladatként történő ellátása a Főiskola érdekeit tekintve ilyen módon célszerű és gazdaságos, c) amelynek ellátásához az érintett közalkalmazott szakképzettséggel, szakértelemmel rendelkezik. (5) Ha az ellátandó többletfeladat a Főiskola egy másik szervezeti egységének feladatkörébe tartozik, az illetékes szervezeti egység munkáltatói jogkör gyakorlója csak a közalkalmazott szervezeti egysége vezetőjének előzetes írásos egyetértésével állapodhat meg a közalkalmazottal a munkakörébe nem tartozó többletfeladat ellátásáról, meghatározott időre. (6) A többletfeladat elrendelésére vonatkozó iratmintát a külön rektori utasítás tartalmazza. II. fejezet A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének és megszüntetésének jogcímei 20. §29 (1) A közalkalmazotti jogviszony megszűnik: a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, b) a közalkalmazott halálával, c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, d) a 14. § (11) bekezdésében meghatározott esetben (gyakornok), e) a prémiumévek programban történő részvétel esetén az erre vonatkozó külön törvény szabályai szerint, f) e szabályzat 21. §-ában meghatározott (jogutódlás) esetben. (2) A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető: a) közös megegyezéssel, b) áthelyezéssel, c) lemondással,

29

Kjt. 25. §

18

d) rendkívüli lemondással, e) felmentéssel, f) azonnali hatállyal fa) próbaidő alatt, fb) a határozott idejű közalkalmazotti jogviszony e szabályzat 32. § (3) bekezdésében foglalt okok miatti megszüntetése esetén, fc) az e szabályzat 42. § (6) bekezdésében foglalt esetben, fd) ha a közalkalmazott a 10. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül nem tesz eleget és nem igazolja, hogy a kötelezettség elmulasztása menthető ok következménye, fe) ha az e szabályzat 10. § (1) bekezdés b) pontjában, vagy a 10. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállását a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, vagy az egyéb módon a tudomására jut, g)30 rendkívüli felmentéssel. (3) Az oktatók, tudományos kutatók közalkalmazotti jogviszonyának megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó további rendelkezéseket e szabályzat 82-84. §-ai tartalmazzák. (4)31 A közalkalmazotti jogviszony (2) bekezdés f) pont fd-fe) alpontjában meghatározott azonnali hatályú megszüntetését írásban indokolni kell. Közalkalmazottak jogállása a munkáltató egyes tevékenységeinek megszűnése esetén32 21. § (1) Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az Mt. vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik. E bekezdésben meghatározott munkáltatói döntésről a Szenátus köteles külön határozatot hozni a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével. (2) Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a Közalkalmazotti Tanácsot az átadás a) időpontjáról, b) okáról, c) a közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről. (3) A munkáltató köteles a szakszervezettel és a Közalkalmazotti Tanáccsal konzultációt kezdeményezni a közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, illetve eszközére, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközökre.

A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 31 Kjt. 25. § (4) bekezdés 32 Kjt. 25/A. § 30

19

A közös megegyezés 22. § (1) A 20. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közös megegyezéssel a Főiskola és a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal vagy valamely későbbi időpontra, legkésőbb azonban a munkáltatói felmentés esetében irányadó felmentési idő utolsó napjára szüntetheti meg. (2) A megszüntetésre vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a megszüntetésre vonatkozó közös nyilatkozatot, b) a megszüntetés időpontját. Az áthelyezés33 23. § (1) A 20. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott áthelyezéssel történő közalkalmazotti jogviszony megszüntetése esetén a közalkalmazottnak, a Főiskolának, valamint az új munkáltatónak meg kell állapodnia az áthelyezésről. (2) A megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a közalkalmazott új munkakörét, b) a közalkalmazott új munkahelyét, c) a közalkalmazott új illetményét, d) az áthelyezés időpontját, e) a közalkalmazottat terhelő tartozások és a közalkalmazottat illető járandóságok rendezésére vonatkozó szabályokat, valamint egyéb, a felek által lényegesnek ítélt kérdésekben történő megállapodást. (3) Az áthelyezett közalkalmazottnak az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha az új munkáltatónál töltötte volna el. A lemondás34 24. § (1) A 20. § (2) bekezdés c) pontja szerinti lemondással a közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt bármikor megszüntetheti. (2)35 A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott írásban indokolt lemondással akkor szüntetheti meg, ha a lemondás indoka olyan ok, amely számára a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna. A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony más okból lemondással nem szüntethető meg.

Kjt. 26. § Kjt. 28. § 35 Kjt. 27. § (1) bekezdés 33 34

20

(3) A lemondási idő két hónap, amely időtartam egy részére, vagy annak egészére a Főiskola mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól. A munkavégzés alóli mentesítésről és annak időtartamáról a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. A mentesítés idejére távolléti díj jár. Rendkívüli lemondás36 25. § (1) A 20. § (2) bekezdés d) pontja szerinti rendkívüli lemondással a közalkalmazott csak akkor szüntetheti meg a közalkalmazotti jogviszonyát, ha a Főiskola: a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. (2) Rendkívüli lemondásra okot adó körülmények különösen: a) a Főiskola illetményfizetési kötelezettségét két hónapot meghaladóan nem teljesíti, b) a Főiskola nem biztosítja az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, c) a Főiskola foglalkoztatási kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti. Az indokolásból a rendkívüli lemondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a rendkívüli lemondás indokának valóságát és okszerűségét a közalkalmazottnak kell bizonyítania.37 (3) A lemondás jogával a közalkalmazott az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzésétől számított 15 napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül élhet, bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőeljárás megindítására nyitva álló elévülési idő alatt lehet gyakorolni. (4) Rendkívüli lemondás esetén a munkáltató közalkalmazott részére annyi időre járó távolléti díjat köteles kifizetni, amennyi felmentése esetén járna, továbbá a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontját a közalkalmazottra irányadó felmentési idő figyelembevételével kell megállapítani. A közalkalmazott követelheti felmerült kárának megtérítését is. A felmentés38 26. § (1)39 Felmentéssel akkor szüntetheti meg a Főiskola a közalkalmazott jogviszonyt a Kjt. 30/A. (1) bekezdés a) pontjában és a 32. §-ában foglalt korlátozással, ha a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták, b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség, Kjt. 29. § Beépítette a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 38 Kjt. 30. § 39 A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 36 37

21

c) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően, d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont), illetve e) e szabályzat 82. § (1) bekezdésben meghatározott esetekben. (2) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű. (3) Ha az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott alkalmatlanság a közalkalmazott munkavégzésével vagy magatartásával függ össze, a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. (4) A közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. A feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni. (5) A 26. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetben, valamint, ha a 26. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a munkáltató a közalkalmazottat írásban tájékoztatja a munkáltatón belül az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá – egészségügyi alkalmatlanság esetén – egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör felajánlásának lehetőségéről. A közalkalmazott a tájékoztatás közlésétől számított két munkanapon belül írásban nyilatkozik a munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételéről. Ha a közalkalmazott a határidő leteltéig a nyilatkozattételt elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, mintha a munkakör-felajánlási lehetőséget nem igényelte volna. A munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételekor a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha az a)-c) pontban foglalt munkáltatónál a közalkalmazott az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá – egészségügyi alkalmatlanság esetén – egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha a közalkalmazott az ilyen munkakörbe történő áthelyezéshez, illetve kinevezése módosításához nem járul hozzá. Felmentési védelem40 27. § (1) A közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg az alábbiakban meghatározott időtartam alatt: a) a várandósság, b) a szülési szabadság, c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 128., 130. §), d) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint

40

Mt. 65. §

22

e) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. (2)41 Felmentése esetén a felmentési idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik: a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, b) a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, c) a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, d) a külföldön nemzetközi szervezetnél, vagy államközi egyezmény végrehajtásaként idegen állami, illetőleg egyéb intézménynél munkára kötött megállapodás alapján, külföldön végzett munka, e) a tartósan külföldi szolgálatot teljesítő személy külföldre utazására tekintettel fizetés nélküli szabadságban részesült házastársánál a fizetés nélküli szabadság, f) az ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra kiküldött a tanulmányút és az esetleges előzetes tanfolyam, valamint g) a munkáltató hozzájárulásával iskolai vagy iskolarendszeren kívüli képzésre tekintettel biztosított munkavégzés alóli felmentés tartama. (3)42 A felmentési védelem fennállása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó. Ettől eltérően a Kjt. a 30/A. § (1) bekezdésében foglalt munkakör-felajánlási lehetőségről szóló tájékoztatás közlésének időpontja irányadó a felmentési védelem fennállása tekintetében. (4) Az (1) bekezdés a) és e) pontban meghatározott körülményre a közalkalmazott csak hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmentés közlését megelőzően tájékoztatta. A felmentés korlátozása43 28. § (1) A közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel a) ha a közalkalmazott házastársa (élettársa) nem rendelkezik önálló, legalább az országosan kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő jövedelemmel és legalább három eltartott gyermeke van, b) ha a közalkalmazott egyedülálló, eltartott gyermeke tizennyolc éves koráig, c) ha a közalkalmazott házastársa sorkatonai, illetve polgári szolgálatot teljesít.

Mt. 68. § (2) bekezdés, Kjt. 31. § Kjt. 31/A. § 43 Kjt. 32. § 41 42

23

(2)44 Ha a munkáltatónál van olyan munkakör, amelynek ellátására az (1) bekezdésben említett közalkalmazott alkalmas, a közalkalmazotti jogviszonyt mindaddig nem lehet felmentéssel megszüntetni, amíg a közalkalmazott ilyen munkahelyre áthelyezhető, feltéve, hogy ezt elvállalja. Nem terheli ez a kötelezettség a munkáltatót, ha a felmentés indoka – az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve – a 20. § (1) bekezdésének c)-d) pontján és a 26. § (4) bekezdésén alapul. A munkáltató a munkakör-felajánlásával kapcsolatban a 26. § (4) bekezdés szerint köteles eljárnia. (3) A nyugdíjasnak nem minősülő közalkalmazott határozatlan tartamú munkaviszonyát a közalkalmazottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül, valamint az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa a gyermek hároméves koráig, ha a közalkalmazott szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot (Mt. 128. §) nem vesz igénybe, közalkalmazotti jogviszonya az alábbi esetekben szüntethető meg: a) a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. azonnali hatályú felmentéssel. c) a közalkalmazott képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból, ha a munkáltatónál az Mt. 45. § (3) bekezdése szerinti munkahelyen nincs a közalkalmazott által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a közalkalmazott az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. (4) A munkáltató a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát a közalkalmazott egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondással akkor szüntetheti meg, ha a m közalkalmazott eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább és a közalkalmazott számára állapotának egészségi szempontból megfelelő munkakört nem tud felajánlani, vagy a közalkalmazott a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el. A felmentési idő45 29. § (1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ettől eltérően, ha a felmentés – az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve – a 20. § (1) bekezdésének c) pontján alapul, a felmentési idő harminc nap. (2) Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött a) öt év után egy hónappal, b) tíz év után két hónappal, c) tizenöt év után három hónappal, d) húsz év után négy hónappal, e) huszonöt év után öt hónappal, A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 45 Kjt. 33. § 44

24

f) harminc év után hat hónappal meghosszabbodik. (3) A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat – a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban – a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni. 30. §46 Ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít, a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, b)47 a felmentési időből hátralevő idő tekintetében távolléti díjra nem jogosult, c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni. Rendkívüli felmentés48 31. §49 (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt rendkívüli felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazott a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. (2) A rendkívüli felmentés jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A tudomásszerzés időpontjának – ha a rendkívüli felmentés jogát testület jogosult gyakorolni, azt kell tekinteni, amikor a rendkívüli felmentés okáról a testületet – mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet – tájékoztatják. A munkáltató köteles a rendkívüli felmentést megindokolni. Az indokolásból a rendkívüli felmentés okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a rendkívüli felmentés indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok 32. § (1) A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony megszüntethető a) közös megegyezéssel, b) áthelyezéssel, Kjt. 37. § (12) bekezdés A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 48 Kjt. 25. § (2) bekezdés g) pont, Kjt. 33/A. § 49 A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 46 47

25

c) azonnali hatállyal: ca) próbaidő alatt, cb) a munkáltató részéről azonnali hatállyal a (3) bekezdésben meghatározottak szerint, cc) az e szabályzat 42. § (6) bekezdésében foglalt esetben, cd) ha a közalkalmazott a 10. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül nem tesz eleget és nem igazolja, hogy a kötelezettség elmulasztása menthető ok következménye, ce) ha az e szabályzat 10. § (1) bekezdés b) pontjában, vagy a 10. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállását a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, vagy az egyéb módon a tudomására jut, d) a közalkalmazott részéről lemondással az e szabályzat 24. § (2) bekezdése alapján, e) rendkívüli lemondással. (2) Áthelyezés esetén a 23. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, a rendkívüli lemondás feltételeit a 25. § tartalmazza. (3)50 A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a 20. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában foglalt okok alapján a munkáltató azonnali hatállyal megszüntetheti; a közalkalmazott részére azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó távolléti díjat köteles előre megfizetni. Ha a megszüntetésre a 20. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, a közalkalmazott nem megfelelő munkavégzése vagy – nem egészségügyi okkal összefüggő – alkalmatlansága miatt került sor, a közalkalmazottat egyhavi távolléti díj illeti meg. Ha ekkor a határozott időből még hátralévő idő egy hónapnál rövidebb, a munkáltató a hátralévő időre járó távolléti díjat köteles megfizetni. A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése a közalkalmazott részéről 33. §51 (1) A közalkalmazott, ha közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a lemondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni. (2) A közalkalmazott, ha a határozott tartamú közalkalmazotti jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni. (3) A munkáltató követelheti az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó kárának megtérítését is. Ezek együttesen nem haladhatják meg a közalkalmazott tizenkét havi távolléti díjának összegét. (4) A jogellenes közalkalmazotti jogviszony-megszüntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a közalkalmazott munkakörét nem az előírt rendben adja át. (5)52 A magasabb vezető, ha közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg – az Mt. 84. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaktól eltérően – hat havi távolléti díjával felel.

Kjt. 27. § Mt. 84. § 52 Beépítette a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 50 51

26

A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése a munkáltató részéről53 34. § (1) A munkáltató köteles megtéríteni a közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. A közalkalmazotti jogviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a közalkalmazott tizenkéthavi távolléti díjának összegét. (2) A közalkalmazott az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően jogosult a végkielégítés összegére, ha közalkalmazotti jogviszonya a) jogellenesen nem felmentéssel szűnt meg, vagy b) közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor az Mt. 77. § (5) bekezdés b) pontja alapján nem részesült végkielégítésben. (3) A közalkalmazott az (1) bekezdésben foglaltak helyett követelheti a munkáltatói felmentés esetén irányadó felmentési időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget. (4) A közalkalmazott kérelmére – az (1)-(3) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményen túlmenően – a bíróság a közalkalmazotti jogviszonyt helyreállítja, ha a) a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe, b) a felmentési védelemre vonatkozó rendelkezésekbe, c) a szakszervezetek egyetértési jogának figyelembevételére vonatkozó kötelezettségbe ütközött, d) a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor közalkalmazotti képviselő volt, e) a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg. f)54 a munkáltató megsérti a felmentési korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket. A végkielégítés55 35. § (1) Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya a) felmentés, b) rendkívüli lemondás, vagy c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg, d) a (3) bekezdés szerint szűnik meg.

Mt. 82.-83. § Beépítette a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 55 Kjt. 37. § 53 54

27

(2) Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha: a) felmentésére – az egészségügyi okot kivéve – tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor, b) legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, c) felmentésére a 26. § (4) bekezdése alapján kerül sor. (3) Ha a közalkalmazottal ugyanazon munkáltató legalább két alkalommal határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesít, és a korábbi közalkalmazotti jogviszony megszűnése, valamint az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésének időpontja között hat hónapnál hosszabb idő nem telt el, a közalkalmazott végkielégítésre jogosult, feltéve, hogy közalkalmazotti jogviszonya a 31. § (3) bekezdés szerinti eljárásban, a 26. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt okok alapján kerül megszüntetésre, vagy a 20. § (1) bekezdés a) pontja szerint szűnik meg. (4) A közalkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő legalább a) három év: egy havi, b) öt év: két havi, c) nyolc év: három havi, d) tíz év: négy havi, e) tizenhárom év: öt havi, f) tizenhat év: hat havi, g) húsz év: nyolc havi távolléti díjának megfelelő összeg. (5) A végkielégítés (4) bekezdésben meghatározott mértéke négyhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra (Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont ga) alpont) való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottat, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. (6) A végkielégítés mértéke a (4)-(5) bekezdésben foglaltak kétszeresének megfelelő összeg, ha a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondás folytán szűnt meg. (7) A végkielégítés összegének a felére jogosult a közalkalmazott, ha felmentésére vagy közalkalmazotti jogviszonyának a 20. § (1) bekezdés c) pontja szerinti megszűnésére azért került sor, mert a munkáltató által felajánlott, a Kjt. 30/A. § szerinti munkakörbe helyezéséhez szükséges kinevezés módosításához, illetőleg áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha a) a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál, b) teljes munkaidőre szóló kinevezés esetén hat óránál rövidebb részmunkaidőben történő foglalkoztatást, illetve hat óránál rövidebb részmunkaidő esetén teljes munkaidőben történő foglalkoztatást ajánlanak fel, és utóbbi esetben a munkaidő mértékének

28

növekedése a közalkalmazott személyes, illetve családi körülményeire figyelemmel aránytalan sérelemmel járna, c) a korábbi határozatlan idejű helyett határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt ajánlanak fel, vagy d) az új munkahely és a lakóhely között – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő közalkalmazott esetében a másfél órát meghaladja, kivéve, ha az utazási idő mértéke közalkalmazotti jogviszonyában az említett időtartamot elérte. A nyugdíjas közalkalmazottra vonatkozó külön rendelkezések 36. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója felmentéssel megszüntetheti – fenntartó döntése esetén megszünteti – az oktató, tudományos kutató és egyéb közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát, ha a közalkalmazott nyugdíjasnak minősül. (2) A munkáltatói jogkör gyakorlója minden naptári év június 30. napjáig megvizsgálja, hogy a következő egy éves időszakban mely közalkalmazott minősül nyugdíjasnak. (3) Erre vonatkozó döntés esetén a nyugdíjasnak minősülő közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyát azon tanulmányi félév utolsó napjával kell megszüntetni, amely félévben a közalkalmazott nyugdíjasnak minősül. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése esetén alkalmazandó közös szabályok 37. § (1) A közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnésekor, illetve megszüntetésekor – az Mt. 80. § (1) bekezdésében foglaltak alapján – köteles a birtokában lévő, de a Főiskola tulajdonát képező eszközökkel, gépekkel, berendezésekkel és felszerelésekkel elszámolni, a Főiskolával fennálló esetleges tartozását rendezni, az elszámolási lapot az érintettekkel aláíratni és azt legkésőbb az utolsó munkában töltött napot megelőző harmadik napon a Bér- és Munkaügyi Osztályon leadni, továbbá a szervezeti egység vezetője által megjelölt személynek munkakörét átadni. (2)56 A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésekor – a felmentés esetén fizetendő végkielégítés kivételével – legkésőbb az utolsó munkában töltött napon, egyébként legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a közalkalmazott részére ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. A szervezeti egység vezetője köteles az időarányos szabadság természetben való kiadására törekedni, megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha a természetbeni kiadás nem lehetséges.

56

Mt. 80. § (2) bekezdés, Kjt. 36. §

29

III. fejezet A közalkalmazotti jogviszony tartalma 38. § A közalkalmazottak jogait a BGF SZMR 20., 23. §-ai tartalmazzák. 39. §57 A munkáltató és a közalkalmazott jogai érvényesítése, valamint kötelezettsége teljesítése során az alábbi alapelvek figyelembe vételével köteles eljárni: a) a kinevezésben foglaltak teljesítése során – kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő – úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, b) jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti, c) a munkáltató a közalkalmazott érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a közalkalmazottnak aránytalan sérelmet nem okozhat, d) felek kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítése, valamint az a törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges, e) tilos a rendeltetésellenes joggyakorlás. Rendeltetésellenes a jog gyakorlása különösen akkor, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet. 40. § (1)58 A Főiskola köteles: a) a közalkalmazottat a kinevezésben foglaltak és a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb szabályok szerint foglalkoztatni, b) az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani, c) a közalkalmazott számára munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, d) a munkát úgy megszervezni, hogy a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelességeit teljesíteni tudja, e) a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani, f) a közalkalmazotti kinevezésben meghatározott illetményt megfizetni, g) a közalkalmazottnak azt a költségét megtéríteni, amely a közalkalmazotti jogviszony teljesítésével indokoltan merült fel, h) fogyatékossággal élő személy foglalkoztatása során gondoskodni az ésszerű alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról,

57 58

Mt. 6-7. § Mt. 51. §

30

i) a személyhez fűződő jogokat biztosítani, e körben59: ia) a közalkalmazott személyhez fűződő jogait akkor korlátozhatja, ha a korlátozás a közalkalmazotti jogviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyhez fűződő jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a közalkalmazottat előzetesen tájékoztatni kell. A közalkalmazott személyhez fűződő jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le. A közalkalmazott személyhez fűződő jogáról rendelkező jognyilatkozatot érvényesen csak írásban tehet; ib) a közalkalmazottól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a közalkalmazotti jogviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. A közalkalmazottal szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges; ic) a munkáltató köteles a közalkalmazottat tájékoztatni személyes adatainak kezeléséről. A munkáltató a közalkalmazottra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a közalkalmazott hozzájárulásával közölhet. A közalkalmazott neve és beosztása közérdekű adatnak minősül, azt bárki megismerheti; id) a közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a munkáltató a közalkalmazott személyes adatait – az adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben meghatározottak szerint – adatfeldolgozó számára átadhatja. Erről a közalkalmazottat előzetesen tájékoztatni kell; ie) a közalkalmazottra vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – hozzájárulása nélkül, személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók. if) munkáltató a közalkalmazottól csak a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A közalkalmazott magánélete nem ellenőrizhető; ig) a munkáltató előzetesen tájékoztatja a közalkalmazottat azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a közalkalmazott ellenőrzésére szolgálnak. (2)60 A közalkalmazott köteles: a) a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni és munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni, b) munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint, a közérdek figyelembevételével végezni, c) munkáját úgy végezni és olyan magatartást tanúsítani, hogy az más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodást ne idézzen elő,

59 60

Mt. 9-11. § Mt. 8. §, 52. §, Kjt. 39. § (2) bekezdés

31

d) a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani, e) munkatársaival együttműködni, f) a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné, g) munkaidején kívül is olyan magatartást tanúsításától tartózkodni, amely – különösen a közalkalmazott munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. A közalkalmazott magatartása az Mt. 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint korlátozható. A korlátozásról a közalkalmazottat írásban előzetesen tájékoztatni kell, h) véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja, i) a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre. (3) A (2) bekezdés a) pontja szerint a közalkalmazott munkára képes állapotát kizáró oknak minősül különösen a szeszesitaltól, vagy kábítószertől befolyásolt állapot, továbbá minden olyan betegség, amely a közalkalmazott teljesítményét, vagy biztonságos munkavégzését akadályozza. (4) A munkáltatói jogkör gyakorlója az által erre feljogosított személy útján jogosult ellenőrizni a közalkalmazott munkára képes állapotát. Amennyiben a közalkalmazott az ellenőrzés elvégzését megtagadja, vagy azt akadályozza, úgy e magatartása a közalkalmazotti jogviszonyból származó lényeges kötelezettség megszegésének minősül. 41. §61 A közalkalmazott a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a közalkalmazotti jogviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki. (2) A közalkalmazottat kinevezés vagy közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály alapján megillető illetményt csökkenteni nem lehet arra tekintettel, hogy a közalkalmazott a munkáltató előzetes hozzájárulásával a (2) bekezdésben meghatározott díjazásban részesült. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott díjazásnak minősül minden olyan vagyoni értékű szolgáltatás, amelyet harmadik személy a munkáltatót megillető szolgáltatáson felül a munkavállalónak nyújt.

61

Mt. 52. § (2)-(4) bekezdés

32

Az összeférhetetlenség szabályai 42. § (1)62 Az oktatók, tudományos kutatók és egyéb közalkalmazottak nem létesíthetnek olyan munkavégzésre irányuló jogviszonyt, amely a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörükkel összeférhetetlen. (2) Összeférhetetlen különösen az olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony: a) amelyben a szolgálati (üzleti) titkot képező eljárások, módszerek, ismeretek harmadik személy javára való alkalmazására kerülhet sor, b) amely a közalkalmazott főiskolai alapfeladatainak (oktatás, kutatás, igazgatási és gazdasági tevékenység) teljesítését hátráltatja, c) amely a Főiskolán teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató által más felsőoktatási intézményben a teljes munkaidő több mint felét meghaladó időtartamban történő foglalkoztatásra irányul (több felsőoktatási intézményben való foglalkoztatás tartamát össze kell számítani), d) amelyben a más felsőoktatási intézményben teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató, tudományos kutató a Főiskolán a teljes munkaidő felét meghaladó időtartamban kerül foglalkoztatásra, e) amely a Főiskolán teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató által más felsőoktatási intézményben magasabb vezetői megbízás ellátására irányul. (3)63

A magasabb vezető, vezető, továbbá pénzügyi közalkalmazott munkakörével összeférhetetlen:

kötelezettségvállalásra

jogosult

a) ha hozzátartozójával (Mt. 294. § (1) bekezdés b) pont) irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne, b) a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság. (4)64 A Főiskolán magasabb vezetői és vezetői megbízással rendelkezők és e személyek közeli hozzátartozói nem tölthetnek be olyan intézményi társaságban vezető tisztségviselői feladatokat, nem lehetnek tagjai a felügyelőbizottságnak, nem láthatnak el könyvvizsgálói feladatot, amelyet a Főiskola hozott létre, vagy amelyben részesedéssel rendelkezik. Az intézményi társaság felügyelőbizottságába egy tagot az MNV Zrt. jogosult delegálni. (5)65 A Főiskolán – a (4) bekezdésben az intézményi társaságokkal kapcsolatosan előírt korlátozás megtartása mellett – a magasabb vezető és a vezető megbízásával nem összeférhetetlen a gazdasági társaságban betöltött igazgatósági, felügyelőbizottsági tagság. (6) A közalkalmazott 8 napon belül köteles írásban bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha vele szemben jogszabályban vagy szabályzatban meghatározott összeférhetetlenség merül fel, illetve ha közalkalmazotti jogviszonya fennállása alatt összeférhetetlenségi helyzetbe kerülnek.

Kjt. 41. § Kjt. 41. § (2) bekezdés 64 Nftv. 115. § (12) bekezdés 65 Beépítette és a következő szakaszok számozását módosította a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 62 63

33

(7)66 Ha az összeférhetetlenség ténye a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tudomására jut, a tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül írásban felszólítja a közalkalmazottat az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a közalkalmazott a felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal megszünteti. (8) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az üzleti titok megtartására történő figyelmeztetést a közalkalmazott kinevezési okmányában rögzíteni kell. Ebben a körben összeférhetetlenségre a munkáltató csak abban az esetben hivatkozhat, ha az erre vonatkozó figyelmeztetést az említett módon rögzítették. (9) A (2) bekezdés a) pontját és az (8) bekezdést nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a munkáltató az alól írásban felmentést ad. Munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének szabályai 43. § (1) A közalkalmazott – amennyiben közalkalmazotti jogviszonyával nem összeférhetetlen – munkavégzésre irányuló további jogviszonyt létesíthet az alábbiak szerint: a)67 Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban – részben vagy egészben – azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a Főiskola előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető. A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhető. b)68 A közalkalmazott munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését – a tudományos, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – a közalkalmazott köteles a Főiskolának előzetesen bejelenteni. A Főiskola összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését megtiltja. A Főiskolának a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető. Ha a bejelentésből megállapítható, hogy a 43. §-ban meghatározott összeférhetetlenség fennáll, a munkáltatói jogkör gyakorlója a további jogviszony létesítését megtilthatja. (2)69 Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben keletkező összeférhetetlenség esetére a 42. § (6)-(7) bekezdésének rendelkezései megfelelően irányadóak. 44. §70 A Főiskola a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Az oktatói, tanári munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott részére megállapított legmagasabb heti tanítási órát meghaladóan vállalt tanítási feladatok ellátásáért a közalkalmazott kereset-kiegészítésben részesülhet. 45. § Amennyiben az oktató a külön rektori utasításban meghatározott nyilatkozatában a másik felsőoktatási intézményt jelöli meg kedvezményezettként a költségvetési támogatás megállapításánál, úgy ő a Főiskolán csak részmunkaidőben foglalkoztatható, vagy a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel megszüntetheti.

Kjt. 44. § (3)-(4) bekezdés Kjt. 43. § 68 Kjt. 44. § 69 A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 70 Kjt. 42. § 66 67

34

Kutatási és tanulmányi célú külföldi kiutazás 46. § (1) Kutatási és tanulmányi célú külföldi kiutazás (továbbiakban együtt: külföldi tanulmányút) esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazottal megállapodást köt. A megállapodást a Bér- és Munkaügyi Osztály részére meg kell küldeni. A megállapodásra vonatkozó iratmintát külön rektori utasítás tartalmazza. (2) A külföldi tanulmányút esetén közalkalmazottat illetménye és vezetői pótlék nélkül számított pótlékai illetik meg. (3) A közalkalmazott ösztöndíjas külföldi tanulmányútja esetén az (2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően: a) ha a közalkalmazott a Főiskola támogatásával állam- vagy kormányközi egyezmény, magyar állami ösztöndíj, külföldön működő magyar intézményben rendelkezésre álló tanulmányi lehetőség, magyar intézmény külföldi féllel kötött külön megállapodása alapján, illetve nemzetközi szervezetnél vagy más külföldi szervnél pályázat, vagy megbízás alapján három hónapot meg nem haladó időtartamú ösztöndíjas tanulmányon vesz részt, a közalkalmazott részére a távolléti díj teljes összegét, b) a három-hat hónapig tartó ösztöndíjas tanulmányút idejére a távolléti díj 50 %-át, c) a hat-tizenkettő hónapig tartó tanulmányút idejére a mindenkori közalkalmazott besorolása szerinti távolléti díj 40 %-át kell megállapítani. (4) Az egy évet meghaladó ösztöndíjas külföldi tanulmányút idejére a közalkalmazott illetményre nem jogosult, kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet. (5) Közalkalmazott külföldi tanulmányútjáról beszámolót köteles készíteni, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell a hazaérkezést követő nyolc napon belül benyújtania a külön rektori utasításban foglaltaknak megfelelően. Munkavállalás külföldön 47. § (1) Külföldi munkavállalás alatt a munkáltatói jogkör gyakorlója által engedélyezett, jövedelemszerzés céljából saját kezdeményezésre, vagy meghívásos alapon külföldön való munkavégzés értendő. A (2)-(5) szabályait kell alkalmazni, ha a közalkalmazott házastársa külföldi munkavállalására hivatkozással kér fizetés nélküli szabadságot. (2) A közalkalmazott a külföldi munkavállalás engedélyezése iránti kérelmét az utazás megkezdése előtt legalább 30 nappal köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának benyújtani. A fizetés nélküli szabadság engedélyezésére a közalkalmazott közvetlen felettese véleményének kikérését követően a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. (3) Külföldi munkavállalás engedélyezése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazottal megállapodást köt. A megállapodást a Bér- és Munkaügyi Osztály részére meg kell küldeni. A megállapodásra vonatkozó iratmintát külön rektori utasítás tartalmazza. (4) Külföldi munkavállalás esetén legfeljebb egy év fizetés nélküli szabadság engedélyezhető. A külföldi munkavállalás rendkívüli esetben egyszeri alkalommal további egy évre – a közalkalmazott lejárat előtt 2 hónappal benyújtott írásbeli kérelmére – meghosszabbítható. Az

35

ismételt engedélyt a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles haladéktalanul a Bér- és Munkaügyi Osztály részére megküldeni. Hét éven belül újabb fizetés nélküli szabadság nem engedélyezhető. A 7 éves időtartamot e szabályzat hatályba lépésétől kell alkalmazni. Amennyiben az érintett e szabályzat hatályba lépést megelőző hét éven belül fizetés nélküli szabadságban részesült, úgy a hét éves időtartamot annak lejártától kell számítani. (5) A közalkalmazott a határozott idejű engedély lejárta után 5 munkanapon belül köteles munkavégzésre jelentkezni a Kjt.-ben meghatározott jogkövetkezmények terhe mellett. IV. fejezet A közalkalmazott és a munkáltató kártérítési felelőssége A közalkalmazott kártérítési felelőssége 48. §71 (1) A közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyából származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. (2)72 A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a közalkalmazott négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni. (3)73 A kár megtérítésére egyebekben a Ptk. XXXI. fejezetének szabályait kell alkalmazni. 49. §74 75 A magasabb vezető a vezetői tevékenység keretében gondatlanul okozott kárért és szándékos károkozás esetén teljes mértékben felel. A magasabb vezető a vezetői tevékenység keretében szándékosan okozott kárért, illetve a nem vezetői tevékenysége keretében okozott kárért az általános felelősségi szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a nem vezetői tevékenység során okozott gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető tizenkét havi távolléti díjáig terjedhet.76 50. § (1) A kár bekövetkezését az észlelést követően haladéktalanul be kell jelenteni a szervezeti egység vezetőjének. (2) A szervezeti egység vezetője köteles: a) bűncselekmény gyanúja esetén a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóságot értesíteni, b) leltárhiány, illetve visszaszolgáltatási, megőrzési, elszámolási kötelezettség megszegése esetén a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóságot értesíteni, c) a kár enyhítésére, további károk megakadályozására szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni, d) a kártérítési felelősség megállapítását célzó vizsgálatot megkezdeni és a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság bevonásával lefolytatni.

Mt. 179. § A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 73 Beépítette a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 74 Kjt. 82. § 75 A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 76 Nftv. 37. § (9) bekezdés 71 72

36

(3) Nem áll fenn az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés a), illetve b) pontjaiban rögzített bejelentési, illetve intézkedési kötelezettség, ha a keletkezett kár olyan kismértékű, hogy az azzal kapcsolatos intézkedés a munkáltatónak aránytalan többletfeladatot jelentene. Amennyiben a károkozó személye ismert és a kárt az eljárás megindításáig megtéríti, gondatlan károkozás esetén a munkáltató a (2) bekezdés d) pontjában foglalt intézkedéstől eltekinthet. (4) A kártérítési eljárás során alkalmazandó iratmintákat külön rektori utasítás tartalmazza. A munkáltató kártérítési felelőssége 51. § A munkáltató kártérítési felelősségére az Mt. 166.-177. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. V. Fejezet A tanulmányi szerződés és a továbbképzés A tanulmányi szerződés77 52. § (1) A tanulmányi szerződésben a Főiskola arra vállal kötelezettséget, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a közalkalmazott pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn át – legfeljebb öt éven – keresztül közalkalmazotti jogviszonyát nem szünteti meg. A tanulmányi szerződés mintáját külön rektori utasítás tartalmazza. (2) Nem köthető tanulmányi szerződés: a) a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, b) ha a tanulmányok elvégzésére a Főiskola írásban kötelezte a közalkalmazottat, c) ha a végzettség megszerzése a munkáltató tevékenységéhez, a munkaköre magasabb színvonalú ellátásához nem szükségszerű és nem indokolt, illetőleg nem vehető figyelembe. (3) A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a Főiskolát terhelő támogatás formáját, összegét és százalékban kifejezett mértékét, b) a közalkalmazott által a tanulmányok befejezését követően közalkalmazotti jogviszonyban töltendő időt, amely mértéke legalább a tanulmányainak időtartamával azonos időtartam, de öt évnél hosszabb nem lehet, c) a (7) bekezdésben meghatározott szabadidőre járó díjazást (fizetett tanulmányi szabadság).

Mt. 229. §, A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatályba lépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló 2012. évi LXXXVI. törvény (Mth.) 12. §-a értelmében az e §-ban foglalt rendelkezéseket a szabályzat hatályba lépését követően kötött tanulmányi szerződések esetében kell először alkalmazni. Az Mth. 5. §-a értelmében az Mt. hatálybalépését megelőzően megkezdett tanulmányokra a tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb a jogszabály vagy az oktatási intézmény által előírt képzési idő tartamára a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 2012. június 30. napján hatályos 115. §-a az irányadó. 77

37

(4) A Főiskola többek között az alábbi támogatásokat nyújthatja rendszeresen vagy eseti jelleggel: a) költségtérítés (utazás, szállás költsége), b) önköltség és költségtérítés, vizsgadíj. (5) A közalkalmazott kötelezettséget vállal: a) a tanulmányok eredményes folytatására, b) vizsgák letételére, c) képzettség megszerzését követően közalkalmazotti jogviszonyának fenntartására. (6) A Főiskola vállalja, hogy az iskolai rendszerű képzésben részt vevő közalkalmazott számára a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt megállapodásuk szerint biztosítja, az oktatási intézmény igazolása alapján, (7) A tanulmányok elvégzését követően – amennyiben a foglalkoztatás egyéb feltételei fennállnak – a Főiskola köteles a közalkalmazottat olyan munkakörben foglalkoztatni, amely megfelel a közalkalmazott tanulmányi szerződésben meghatározott képzettségének. (8) A tanulmányi szerződést a közalkalmazottal a Főiskola képviseletében a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult megkötni. (9) Amennyiben a Főiskola nem teljesíti a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségét, vagy egyéb szerződésszegést követ el, a közalkalmazott mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól, és a szerződésszegésből eredő esetleges kárát érvényesítheti. (10) Ha a közalkalmazott nem teljesíti az (5) bekezdésben meghatározott kötelességét, a meghatározott időtartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges kötelességszegést követ el, a Főiskola követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését. Amennyiben a közalkalmazott a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelessége ezzel arányos. (11) A közalkalmazottnak – feltéve, hogy tanulmányait a Főiskola által folytatott képzés keretében végzi – a tanulmányai során nyújtott egyéb kedvezményeket és juttatásokat a tanulmányi szerződésben kell rendelkezni. (12) A Főiskola közgyűjteményi tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazottakkal kötött tanulmányi szerződésre külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. A továbbképzés 53. §78 A Főiskola elősegíti a közalkalmazott munkakörével összefüggő képzésben, illetve továbbképzésben való részvételét.

78

Kjt. 39. § (1) bekezdés

38

VI. fejezet A közalkalmazott minősítése és munkájának értékelése A közalkalmazott minősítése79 54. § (1) A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése. (2) A közalkalmazottat kötelező minősíteni: a) vezetőként a vezetői megbízást követő második év elteltével, valamint a magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal, b) a várakozási idő csökkentése előtt, kivéve, ha a várakozási idő csökkentése kötelező, c) garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítása előtt, d) a közalkalmazotti jogviszony létesítését követő egy éven belül, amennyiben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény került megállapításra, e) kérésére, legkorábban a közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését, illetve a korábbi minősítését követő három évet követően, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, f) címadományozást megelőzően, g) gyakornoki ideje alatt, a gyakornoki idő lejártának hónapjában. (3) A (2) bekezdésben meghatározott eseteken túl a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minősítheti a közalkalmazottat. (4) Nem kerülhet sor a minősítésre – a (2) bekezdés d) pontjában, valamint a (3) bekezdésben foglalt eseteket kivéve –, amennyiben a korábbi minősítéstől, illetve a közalkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjától tizenkét hónap nem telt el. Ez esetben a korábbi minősítés eredményét kell irányadónak tekinteni. (5) A minősítést a közalkalmazott közvetlen felettese véleményének meghallgatását követően a munkáltatói jogkör gyakorlója készíti el a külön rektori utasításban található iratminta alapján. (6) A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításon alapuló értékelést tartalmazhat. A közalkalmazott alkalmasságának megítélését a munkáltatói jogkör gyakorlója indokolni köteles. (7) A minősítés során az egyes szempontok értékelésekor a következő pontszámokat kell alkalmazni: a) kiemelkedő értékelés három pont, b) megfelelő értékelés kettő pont, c) kevéssé megfelelő egy pont, 79

Kjt. 40. §

39

d) nem megfelelő értékelés nulla pont. (8) A közalkalmazott a minősítés eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas és alkalmatlan értékelést kaphat. Az értékelés eredményét az egyes szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz való viszonyított aránya alapján kell megállapítani az alábbiak szerint: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően, a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy szempont értékelése nem megfelelő. (9) A közalkalmazottal a minősítés eredményét ismertetni kell, és annak egy példányát az ismertetéskor részére át kell adni. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítési lapon aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is. (10) A minősítés egy példányát a közalkalmazotti nyilvántartás tartalmazza. A minősítési lap mintáját külön rektori utasítás tartalmazza. (11) A közalkalmazott a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés eredményének közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti. Az oktatók, tudományos kutatók munkájának minősítésére vonatkozó külön szabályok 55. § (1) Az oktatók, tudományos kutatók esetében a minősítést – jelen szabályzatban meghatározott előmeneteli előírások figyelembevételével – az alábbi szempontok alapján kell elvégezni: a) teljesítmény-követelményeknek való megfelelés, b) oktatási tevékenység ellátásának minősége, c) tudományos tevékenység színvonala, d) a Főiskola közéletében való részvétel. (2) Az oktatók és tudományos kutatók esetében a minősítés eredményeképpen a) kiemelkedő, b) megfelelő, c) kevéssé megfelelő, d) nem megfelelő értékelés adható.

40

(3) A minősítés szempontjainak alapjául szolgáló értékelési rendet a külön szabályzat tartalmazza. A vezetők munkájának minősítésére vonatkozó külön szabályok 56. § (1) A vezetők, magasabb vezetők teljesítményét a vezetői megbízást követő második év elteltével, valamint a határozott idejű magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal minősíteni kell. (2) A vezetők és magasabb vezetők minősítését az alábbi szempontok szerint kell elvégezni: a) a vezető által irányított szervezeti egység munkájának színvonala, b) a vezető által irányított szervezeti egység munkavégzésének szervezése. (3) A vezetők és magasabb vezetők esetében a minősítés eredményeképpen a) kiemelkedő, b) megfelelő, c) kevéssé megfelelő, d) nem megfelelő. értékelés adható. VII. fejezet A jogorvoslat rendje 57. § (1) A szabályzat hatálya alá tartozó személyek valamely döntéshozatalra jogosult személy, vagy valamely testület foglalkoztatási jogviszonyával összefüggésben hozott döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – jogorvoslattal élhet, ha a döntés, intézkedés, vagy ezek elmulasztása ellentétes e szabályzatban foglaltakkal, vagy jogszabályba ütközik. (2) A jogorvoslati kérelmet a rektorhoz kell benyújtani, aki azt harminc napon belül elbírálja és annak alapossága esetén – a rektor kivételével – a panaszolt személy vagy – a Szenátus kivételével – testület döntését, intézkedését – szükség esetén új eljárás lefolytatására és határozat meghozatalára utasítás mellett – megsemmisítheti, illetve a mulasztót döntés meghozatalára, intézkedés megtételére utasíthatja. (3) A rektor, illetve a Szenátus döntése, intézkedése, illetve mulasztása esetén a rektor a szükséges döntést, intézkedést harminc napon belül meghozhatja, illetve ugyanezen határidőn belül kezdeményezheti a Szenátus eljárását. (4) Amennyiben a rektor a saját maga, illetve a Szenátus döntése, intézkedése, illetve mulasztása miatti eljárás lefolytatását megtagadja, a Főiskolán belül további jogorvoslatnak nincs helye.

41

A munkajogi igény érvényesítése 58. §80 (1) A közalkalmazott és a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyból vagy törvényből származó igényét bíróság előtt érvényesítheti az Mt. 286-288. §-ban meghatározott rendelkezések szerint. (2) A munkáltató – az (1) bekezdéstől eltérően – a közalkalmazottal szemben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér (Mt. 153. § (1) bekezdés a) pont) háromszorosának összegét meg nem haladó igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni. (3) A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette. HARMADIK RÉSZ Az oktatókra, tudományos kutatókra és tanárokra vonatkozó különös szabályok I. fejezet Az oktatói munkakör létesítése Általános szabályok 59. § (1)81 A Főiskolán oktatói feladat – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az oktatói munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonyban látható el. (2) Oktatói munkakörben nem magyar állampolgár is alkalmazható. Nem magyar állampolgár foglalkoztatásának feltétele, hogy az érintett személy külföldi bizonyítványát, oklevélét a külön jogszabály rendelkezései szerint82 elismertesse, honosítsa. Az e szabályzatban meghatározott követelményeket a nem magyar állampolgárokra is megfelelően alkalmazni kell. (3)83 Az oktatói feladatok és a tudományos kutatói feladatok egy munkakörben is elláthatók, ebben az esetben a közalkalmazotti kinevezésben kell meghatározni, hogy az egyes feladatokat a foglalkoztatás – teljes vagy rész – munkaidejének milyen hányadában kelt ellátni. (4)84 Megbízási jogviszony keretében az oktatói feladat akkor látható el, ha az oktató által ellátott tevékenység jellege ezt megengedi, továbbá a végzett munkára fordított idő nem haladja meg a teljes munkaidő hatvan százalékát (a továbbiakban: óraadó oktató). Oktató és tudományos kutató alkalmazására nem közalkalmazotti jogviszony keretében külön rektori utasításban meghatározott módon csak akkor kerülhet sor, ha azt az adott oktatási szervezeti egység oktatási és kutatási feladatai indokolják85. Megbízási jogviszony létesíthető az eseti, nem rendszeres oktatói feladatokra is. A Főiskola a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló személlyel a munkakörébe nem tartozó oktatói feladatok ellátására megbízási jogviszonyt létesíthet. (5)86 A Főiskolán megbízási jogviszony azzal létesíthető, illetve tartható fenn, aki büntetlen előéletű, és nem áll a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amelyre a megbízási jogviszony irányul. Mt. 285. § (1) bekezdés Nftv. 25. § (1) bekezdés 82 Ld. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényt 83 Nftv. 25. § (2) bekezdés 84 Nftv. 25. § (3) bekezdés 85 Ld. az óraadók foglalkoztatásának szabályozásáról szóló 2/2009. (02. 18.) rektori utasítást. 86 Nftv. 25. § (4) bekezdés 80 81

42

(6)87 88Azt a tényt, hogy a (5) bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn, a) a megbízási jogviszony létrejötte előtt a megbízási jogviszonyt megbízottként létesíteni kívánó személy a rektor részére, b) a megbízási jogviszony fennállása alatt a megbízott a rektornak - a mulasztás jogkövetkezményeit tartalmazó - írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a megbízott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul igazolja. (7)89 Nem kell alkalmazni a (6) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezést, ha a megbízási jogviszonyt megbízottként létesíteni kívánó személy az (6) bekezdés szerinti kizáró ok hiányát a Főiskolával fennállt korábbi megbízási vagy foglalkoztatási jogviszonyára tekintettel már igazolta és a korábbi jogviszony megszűnése óta legfeljebb hat hónap telt el. (8)90 Ha a megbízott igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok, a felsőoktatási intézmény az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a megbízott részére megtéríti. (9)91 A megbízási jogviszonyt a Főiskola azonnali hatállyal megszünteti, ha a) a megbízott a (6) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, b) ha az (5) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállását a rektor az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja. (10) Abban az esetben, ha megbízási jogviszonyt megbízottként létesíteni kívánó személy más munkáltatónál hatósági bizonyítványhoz kötött munkakört tölt be, a munkáltató által kiállított hiteles dokumentummal igazolhatja az (5) bekezdésben foglalt feltételek fennállását. 60. § (1)92 A Főiskolán az alábbi oktatói munkakörök létesíthetőek: a) tanársegéd, b) adjunktus, c) főiskolai docens, d) egyetemi docens, e) főiskolai tanár, f) egyetemi tanár. Nftv. 25. § (5) bekezdés A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 89 Beépítette a Szenátus 2014. február 28-i ülésén a 2013/2014. tanévi (II. 28.) 55. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatályos: 2014. február 28. napjától. 90 Nftv. 25. § (6) bekezdés 91 Nftv. 25. § (7) bekezdés 92 Nftv. 27. § (1) bekezdés 87 88

43

(2)93 Az oktatói munkakörök közül a Főiskolán kizárólag nyilvános pályázati eljárás alapján tölthető be az egy évnél hosszabb időre szóló: a) egyetemi tanári, főiskolai tanári, b) egyetemi docensi, főiskolai docensi munkakörök. (2) Az oktatói munkakörök közül a) tanársegédi, b) adjunktusi, munkakörökre nyilvános pályázat írható ki. 61. § (1) Oktatói munkakörben közalkalmazotti jogviszony azzal létesíthető, aki az e szabályzatban meghatározott általános feltételeken túl megfelel az oktatói, tudományos kutatói követelményeknek. (2)94 Az oktatói munkakörben történő alkalmazás együtt jár a munkakör megnevezésével azonos munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával. (3)95 Az alkalmazás megszűnésével – a főiskolai és az egyetemi tanári cím kivételével – megszűnik a munkaköri cím használatának a joga. A főiskolai és az egyetemi tanár a cím használatára addig jogosult, ameddig a miniszterelnök, illetve a köztársasági elnök a tanári cím használatának jogát nem vonja meg. Azok a főiskolai tanárok, aki az Nftv. hatályba lépésekor jogosultak a professzori cím használatára, a törvény hatályba lépését követően is használhatják e címet.96 (4)97 Az oktató – függetlenül attól, hogy hány felsőoktatási intézményben lát el oktatói feladatot – az intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése során, illetve a felsőoktatási intézmény támogatásának megállapításánál egy felsőoktatási intézményben vehető figyelembe. Az oktató – külön rektori utasításban meghatározott – írásbeli nyilatkozata határozza meg, hogy melyik az a felsőoktatási intézmény, amelyiknél az előzőekben meghatározottak szerint figyelembe lehet őt venni. Ilyen nyilatkozat hiányában az oktató egyik felsőoktatási intézménynél sem vehető figyelembe. Egyes oktatói besorolás szerinti követelmények A tanársegéd98 62. § (1) A tanársegéddé történő kinevezés feltételei: a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettség, b) a doktori képzés megkezdése, Nftv. 29. § Nftv. 27. § (2) bekezdés 95 Nftv. 27. § (4) bekezdés 96 A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2012. szeptember 1-jével lépett hatályba. 97 Nftv. 26. § (3) bekezdés 98 Nftv. 28. § (1) bekezdés a) pont 93 94

44

c) feladatainak ellátásához szükséges szakmai felkészültség, d) gyakorlat-, illetve szemináriumvezetői készségek, e) érdeklődés és alkalmasság a tudományos munka elkezdéséhez, illetve végzéséhez. (2) A tanársegédek folyamatos alkalmazásának követelményei: a) tanulmányi évenként heti átlagban 14-16 órában lásson el folyamatosan oktatási feladatokat, elsősorban szemináriumok és gyakorlatok vezetését, működjön közre a vizsgáztatásokban, b) vegyen részt a közvetlen nevelési feladatok ellátásában (pl. évfolyam, vagy csoportfelelős, kollégiumi munka, TDK tevékenység segítése, diplomadolgozatokkal kapcsolatos hallgatói tevékenység segítése stb.), c) vegyen részt szakirányú kutatómunkában, szakmailag képezze magát, d) vegyen részt tanszéke, intézete, kara, a Főiskola egyéb feladatainak ellátásában, az intézményi közélet eseményeiben, e) tökéletesítse nyelvismeretét, illetve – nyelvoktatóként – közgazdasági szakmai ismereteit. f) végezzen rendszeres publikációs tevékenységet, g) az oktatói munkakörben való foglalkoztatásának kezdetétől számított 8 éven belül teljesítse az adjunktusi munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket. Az adjunktus99 63. § (1) Adjunktussá történő kinevezés feltételei: a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettség, b) doktorjelölti jogviszony létesítése, c) rendelkezzék legalább 5 éves szakmai, illetve/vagy legalább három éves felsőoktatási gyakorlattal, d) alaposan és széleskörűen ismerje az oktatandó szakterület anyagát, e) képes legyen előadások tartására, vállalkozzék új oktatás-módszertani elemek kipróbálására, f) rendelkezzék szakmai publikációkkal, g) képes legyen irányítani egyéni és kollektív hallgatói tevékenységeket, h) a nem közgazdaságtudományi diszciplínák oktatói esetében lehetőleg rendelkezzék általános közgazdasági, illetve a kara szakmai profiljának megfelelő alapismeretekkel.

99

Nftv. 28. § (1) bekezdés b) pont

45

(2) Az adjunktusok folyamatos alkalmazásának követelményei: a) tanulmányi évenként heti átlagban 12-14 órában lásson el folyamatos oktatási feladatokat, b) vegyen részt a hallgatók szóbeli és írásbeli vizsgáztatásában, c) vegyen részt oktatásszervezési feladatokban, oktatási segédanyagok (esettanulmányok, példatárak, jegyzetek, audiovizuális anyagok) készítésében, d) önállóan végezze kutató munkáját, végezzen szakmai gyakorlati munkát (amennyiben oktató-nevelő munkájához szükséges), e) irányítsa a tudományos munka iránt érdeklődő és a diplomadolgozatot készítő hallgatók tevékenységét, f) vegyen részt tanszék, a kar, illetve a Főiskola közéletében, g) nyelvoktatók esetében törekedjen a gazdasági-, üzleti- és kommunikációs szaknyelv oktatásához szükséges ismeretek megszerzésére, h) fejtsen ki rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenységet hazai és lehetőleg nemzetközi viszonylatban idegen nyelven is, i) az oktatói munkakörben való foglalkoztatásának kezdetétől számított 12 év elteltéig szerezzen tudományos fokozatot. A főiskolai docens100 64. § (1) Főiskolai docenssé történő kinevezés feltételei: a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettség, doktori vagy azzal egyenértékű fokozat (a továbbiakban: doktori fokozat) megléte, b) alkalmasság a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos munkájának vezetésére, c) legalább 6 éves eredményes szakmai – ezen belül legalább 3 év felsőoktatási – gyakorlat, szakmai publikációk, d) szakterületének elmélyült, a nemzetközi szakmai gyakorlatot is magában foglaló ismerete, e) színvonalas előadói felkészültség, illetve kiemelkedő nyelvoktatói készség, f) elismert tudományos kutatói tevékenység, g) önálló tananyag-készítési képesség, h) vezető és elemző készség, i) legalább egy idegen nyelv előadói készségű ismerete.

100

Nftv. 28. § (2) bekezdés

46

(2) A főiskolai docensek folyamatos alkalmazásának követelményei: a) lásson el rendszeresen oktatási feladatokat, tartson előadásokat, szemináriumi foglalkozásokat tanulmányi évenként heti átlagban 10-12 órában, b) végezzen oktatásszervezési feladatokat (új tematikák, programok összehangolása, stb.), irányítsa a fiatal munkatársak szakmai munkáját,

készítése,

c) végezzen önálló tudományos munkát, ennek eredményeit publikálja, d) az oktatott szakterület anyagának folyamatos tartalmi és módszertani korszerűsítése, illetve az ilyen irányú tevékenység irányítása, jegyzetek, tankönyvek, oktatási segédanyagok készítése, e) segítse a tehetséges hallgatók munkáját, irányítsa a hallgatók szakdolgozat készítését, f) kapcsolódjon be a Főiskolán kívüli szakmai együttműködésbe belföldön és külföldön. g) fejtsen ki rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenységet hazai és nemzetközi viszonylatban idegen nyelven is, h) kezdeményező és irányító módon vegyen részt az intézményben folyó szakmai közéleti munkában, a kari, főiskolai, különösen oktatásszervezési feladatok megoldásában, i) törekedjen a főiskolai tanári, vagy egyetemi docensi kinevezés feltételeinek teljesítésére. Az egyetemi docens101 65. § (1) Egyetemi docenssé történő kinevezés feltételei: a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettség, doktori vagy azzal egyenértékű fokozat (a továbbiakban: doktori fokozat) megléte, b) alkalmasság a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos munkájának vezetésére, c) 10 éves felsőoktatási oktatói tapasztalat102, legalább 10 éves eredményes szakmai gyakorlat, szakmai publikációk, d) szakterületének elmélyült, a nemzetközi szakmai gyakorlatot is magában foglaló ismerete, e) színvonalas előadói felkészültség, illetve kiemelkedő nyelvoktatói készség, f) eredményes tudományos kutatói tevékenység, széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel, valamint szakmai közéleti elismertséggel rendelkezik. g) önálló tananyag-készítési képesség, h) irányító és elemző készség,

Nftv. 28. § (3) bekezdés Habilitált oktató esetén az oktatói tapasztalat időtartamára vonatkozó feltétel teljesítése nem szükséges (Nftv. 28. § (4) bekezdés utolsó mondat) 101 102

47

i) legalább egy idegen nyelv előadói készségű nyelvismerete, j) fejtsen ki rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenységet hazai nemzetközi viszonylatban idegen nyelven is. (2) Az egyetemi docensek folyamatos alkalmazásának követelményei: a) lásson el rendszeresen oktatási feladatokat, tartson előadásokat, szemináriumi foglalkozásokat tanulmányi évenként heti átlagban 9-11 órában, b) végezzen oktatásszervezési feladatokat (új tematikák, programok összehangolása, stb.), irányítsa a fiatal munkatársak szakmai munkáját,

készítése,

c) végezzen önálló tudományos munkát, ennek eredményeit publikálja, d) az oktatott szakterület anyagának folyamatos tartalmi és módszertani korszerűsítése, illetve az ilyen irányú tevékenység irányítása, jegyzetek, tankönyvek, oktatási segédanyagok készítése, e) segítse a tehetséges hallgatók munkáját, irányítsa a hallgatók szakdolgozat készítését, f) működjön közre tanszéki, kari, intézményi feladatok szervezésében és megoldásában, aktívan vegyen részt a főiskolai, kari szakmai és társadalmi közélet fórumain, g) kapcsolódjon be a Főiskolán kívüli szakmai együttműködésbe belföldön és külföldön. h) rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenység kifejtése hazai és nemzetközi viszonylatban idegen nyelven is, i) rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudományterületének gyakorlati tevékenységével, tudományos feladatok megoldásának irányítása, pályázati csoportok tevékenységének összefogása, kutatási/szakmai megbízások szerzése, j) törekvés a főiskolai tanári, illetve egyetemi tanári követelmények teljesítésére. A főiskolai tanár103 66. § (1) Főiskolai tanárrá történő kinevezés feltételei: a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettség, doktori vagy azzal egyenértékű fokozat (a továbbiakban: doktori fokozat) megléte, b) alkalmasság a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos munkájának vezetésére, c) idegen nyelven előadást tartson, d) 10 éves felsőoktatási oktatói tapasztalat104, legalább 10 éves eredményes szakmai gyakorlat, szakmai publikációk, e) a tudományos vezetésre való alkalmasság, Nftv. 28. § (3) bekezdés Habilitált oktató esetén az oktatói tapasztalat időtartamára vonatkozó feltétel teljesítése nem szükséges (Nftv. 28. § (4) bekezdés utolsó mondat) 103 104

48

f) értékelhető, a hallgatók által is minősített felsőoktatási előadói gyakorlat, g) követelmény szakterületének – előadói témáinak – széleskörű és mélyreható ismeretét publikációkkal, tanulmányokkal történő igazolása, h) előadói és vitakészségű nyelvismeret (az EU hivatalos munkanyelveinek legalább egyikén is), i) saját tananyagok, tankönyvek. (2) Különösen értékelendők a következő tevékenységek: a) jelentős oktatásszervezési tevékenység (új szakok, modulok, stb. előkészítésének és bevezetésének irányítása, vagy abban aktív, meghatározó részvétel), b) elismert szakmai közéleti tevékenység (szakmai testületekben, bizottságokban végzett munka), c) szakmai kitüntetések és díjak (nemzetköziek is), d) szakterületén sikeres munka, új eljárások, innovációk stb. kimunkálása, e) külföldi meghívások (konferencia-előadások, vendégoktatói működés,) f) szerkesztőbizottsági tagság szakmai folyóiratnál, g) részvétel országos oktatási koncepciók kidolgozásában, országos szakmai, oktatási testületek munkájában. (3) A kinevezett főiskolai tanár: a) lásson el rendszeresen oktatási feladatokat, tanulmányi évenként heti átlagban 8-10 órában, b) lehetőség szerint lásson el vezetői, illetve szakfelelősi/szakirányfelelősi feladatokat, c) irányítsa és végezze az oktatott szakterület anyagának folyamatos tartalmi és módszertani korszerűsítését, készítsen tananyagokat, d) vegyen részt a hallgatók szakdolgozatainak értékelésében, vizsgáztatásokban, a főiskolai szakmai közéletben, e) példamutató módon tevékenykedjen az oktatásban, a nevelésben, külön is foglalkozva a kiemelkedő képességű hallgatókkal (tudományos diákköri munka), f) végezzen önálló tudományos munkát, törekedve azok nemzetközi publikálására, g) irányítsa a fiatal munkatársak oktató-tudományos munkáját, h) rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenység kifejtése hazai és nemzetközi viszonylatban idegen nyelven is, i) rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudományterületének gyakorlati tevékenységével, tudományos feladatok megoldásának irányítása, pályázati csoportok tevékenységének összefogása, kutatási/szakmai megbízások szerzése,

49

j) járuljon hozzá oktatásszervezeti egysége, intézménye jó hírnevéhez, elismertségéhez, k) kezdeményező és irányító részvétel az intézményben folyó szakmai közéleti munkában, a kari, főiskolai, különösen oktatásszervezési feladatok megoldásában. (4)105 A főiskolai tanári munkakörben történő alkalmazás – a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének – feltétele, hogy az érintettet a megfelelő munkaköri cím adományozásával a miniszterelnök főiskolai tanárrá kinevezze (főiskolai tanári munkaköri cím adományozása), vagy ilyen kinevezéssel már rendelkezzen. A miniszterelnöki intézkedés a főiskolai tanári munkakör betöltéséhez szükséges előfeltétel, a megfelelő munkaköri cím adományozását eredményezi. A főiskolai tanár foglalkoztatására irányuló jogviszonyt a rektor jogosult létesíteni, illetve megszüntetni. Az egyetemi tanár106 67. § (1) Egyetemi tanárrá az nevezhető ki, aki: a)107 MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettséggel, doktori fokozattal, amennyiben magyar állampolgár habilitációval – vagy azzal egyenértékű nemzetközi felsőoktatási oktatói gyakorlattal - rendelkezik, b) teljesíti a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményében támasztott követelményeket, c) az adott tudományterület olyan nemzetközileg elismert képviselője, aki kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki, d) oktató és tudományos, illetve szakmai tevékenységével, továbbá az oktatásban, kutatásban, kutatásszervezésben szerzett tapasztalatai alapján alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos munkájának vezetésére, e) iskolateremtő oktatási, tudományos és szakmai munkássággal, oktatási és tudományszervezői tapasztalattal és irányítási készséggel bír, f) idegen nyelven is képes előadás, szeminárium tartására, g) megfelelő publikációs tevékenységet végez idegen nyelven is, h) rendszeres szakmai közéleti tevékenységet folytat, i) széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, j) lehetőleg oktasson doktori iskolában, illetve legyen PhD-hallgatók témavezetője. (2) A kinevezett egyetemi tanár: a) lásson el rendszeresen oktatási feladatokat, tanulmányi évenként heti átlagban 8-10 órában, Nftv. 27. § (3) bekezdés Nftv.28. § (5) bekezdés 107 A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 105 106

50

b) lássa el a 66. § (3) bekezdésben meghatározott feladatokat. (3) Az (1) bekezdésben említett feltételek fennállta esetén egyetemi tanári munkakör azzal létesíthető, aki felsőoktatási intézményben legalább 12 év időtartamú oktatási tevékenység ellátását célzó munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt. (4)108 Az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás – a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének – feltétele, hogy az érintettet a megfelelő munkaköri cím adományozásával a köztársasági elnök egyetemi tanárrá kinevezze (egyetemi tanári munkaköri cím adományozása), vagy ilyen kinevezéssel már rendelkezzen. A köztársaság elnöki intézkedés az egyetemi tanári munkakör betöltéséhez szükséges előfeltétel, a megfelelő munkaköri cím adományozását eredményezi. Az egyetemi tanár foglalkoztatására irányuló jogviszonyt a rektor jogosult létesíteni, illetve megszüntetni. (5) Az egyetemi tanár jogosult a professzori cím használatára.

II. fejezet A tanári munkakör létesítése109 Általános szabályok 68. § A Főiskolán tanári feladat tanári munkakörben a tanári munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonyban látható el. A tanári munkakörben foglalkoztatottakra az 59. §-ban foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell. Tanári munkakörök, a tanári munkakör létesítésének feltételei 69. § (1) A Főiskolán létesíthető tanári munkakörök a következők: a) mestertanár, b) gazdasági tanár, c) gazdasági oktató, d) nyelvtanár, anyanyelvi lektor, e) testnevelő tanár, f) kollégiumi nevelőtanár. (2) Tanári munkakörben az nevezhető ki, aki az e § (3) bekezdésében meghatározott általános feltételeken túl megfelel a 69-73. §-okban meghatározott speciális követelményeknek. (3) Tanári munkakörben az foglalkoztatható, aki felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

108 109

Nftv. 27. § (3) bekezdés Nftv. 34. §

51

(4) A BGF SZMR 47. § (1) bekezdés e) pont ed) alpont i-iii) pontjaiban meghatározott címmel rendelkező személy – kivételesen, a Szenátus ilyen irányú döntése alapján – tanári munkakörben foglalkoztatható. A mestertanár 70. § (1)110 Mestertanár munkakörbe lehet átsorolni azt a mesterfokozattal rendelkező adjunktus oktatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, aki a felsőoktatási intézmény által folytatott alapképzésben, szakmai-elméleti és gyakorlati oktatásban vesz részt, és megfelel az e szabályzat (2) bekezdésben meghatározott sajátos mestertanári követelményeknek. (2) Mestertanár munkakörbe az sorolható át, aki: a) a Főiskolával közalkalmazotti jogviszonyban áll, b) rendelkezik: ba) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettséggel, bb) szakterületének megfelelő tananyag-készítési készséggel, bc) pedagógiai adottságokkal, bd) hallgatói tevékenység közvetlen segítésének, irányításának készségével, be) egy idegen nyelvből (EU munkanyelvek egyikéből) tett nyelvvizsgával, c) kiemelkedő elméleti vagy gyakorlati oktatási tevékenységet végez, d) alaposan és széleskörűen ismeri az oktatandó szakterület anyagát és képes előadások tartására, új oktatás-módszertani elemek kipróbálására vállalkozik. (3) Mestertanár által ellátandó feladatok: a) oktatási, oktatásszervezési, vizsgáztatási (kivéve záróvizsgáztatási) feladatok magas színvonalú ellátása, b) szakdolgozat témavezetése, c) részvétel tananyagfejlesztő munkálatokban, d) törekvés szakága eredményeinek mind jobb megismerésére, hazai fórumok munkájában való részvételre, e) a hallgatók egyéni vagy kollektív munkájának segítése, f) vegyen részt intézeti tanszéke, intézménye közéletében.

110

53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 1. számú melléklet C) pont

52

A gazdasági tanár/gazdasági oktató111 71. § (1) A gazdasági tanár/oktató kinevezésének feltételei: a) a gazdasági tanár besoroláshoz mesterfokozat, a gazdasági oktató besoroláshoz alapfokozat és szakirányú szakképzettség szükséges. b) szakterületének alapos ismerete, d) hallgatói tevékenység közvetlen segítésének, irányításának készsége, e) pedagógiai adottságok. (2) A gazdasági tanár/oktató által ellátandó feladatok: a) oktatási, oktatásszervezési, vizsgáztatási (kivéve záróvizsgáztatási) feladatok magas színvonalú ellátása, b) szakdolgozat témavezetése, c) részvétel tananyagfejlesztő munkálatokban, d) törekvés szakága eredményeinek mind jobb megismerésére, hazai fórumok munkájában való részvételre, e) a hallgatók egyéni vagy kollektív munkájának segítése, f) vegyen részt intézeti tanszéke, intézménye közéletében. A nyelvtanár112, anyanyelvi lektor 72. § (1) A nyelvtanár kinevezésének feltételei: a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettség az oktatandó nyelvből, b) legalább kétéves oktatási gyakorlat. (2) Anyanyelvi lektor kinevezésének feltételei: a) az általa oktatott nyelv anyanyelve legyen, b) rendelkezzen az oktatandó nyelv tanítására feljogosító bizonyítvánnyal. (3) A nyelvtanár folyamatos alkalmazásának követelményei: a) az oktatott nyelv alapos és széleskörű ismerete, a gyakorlati foglalkozások anyagának összeállításához a foglalkozások vezetéséhez és a vizsgáztatáshoz szükséges felkészültség, b) közreműködés oktatási segédletek, jegyzetek megírásában,

111 112

53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 1. számú melléklet A) pont 53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 1. számú melléklet A) pont

53

c) a nyelvek, a nyelvhasználat iránti mélyebb érdeklődés felkeltése, az idegen nyelvet eszközként használó hallgatók munkájának támogatása, d) tevékeny részvétel az oktatóhelyi, lektorátusi és a szakmai közéletben. (4) A nyelvtanárokkal szemben támasztott (3) bekezdésben meghatározott követelményeket a lektorokkal szemben megfelelően kell alkalmazni. A testnevelő tanár113 73. § (1) A testnevelő tanár kinevezésének feltételei: a) mesterfokozat vagy alapfokozat és szakirányú szakképzettség, b) az általános testnevelő szak mellett további edzői, és/vagy szakspecializáció, c) szakterületének alapos ismerete, d) jó szervezőkészség, alkalmasság az oktatási feladatok ellátására, e) versenysport irányítási készség. (2) A testnevelő tanár: a) lásson el folyamatosan testnevelés-oktatási feladatokat, vezessen szakosított sportfoglalkozásokat, b) koordinálja a versenyeken való közreműködést, c) vegyen részt sport-programfejlesztő munkálatokban, d) lásson el tömegsport-szervezési feladatokat, e) működjön közre a tanszék, a kar, az intézmény közéletében, f) működjön közre versenysport szakosztályok fejlesztésében, elméletileg is képezze magát, g) vegyen részt hazai sportfórumok munkájában. (3) A testnevelő tanárok folyamatos alkalmazásának követelményei: a) az oktatott szakágak (sportágak) magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretének folyamatos fejlesztése, b) általános tájékozottság a testnevelés és sport adott szakági gyakorlatában és szakirodalmában, c) a nyelvtudás folyamatos szinten tartása illetve fejlesztése, d) a tanórán kívüli testnevelésben, a főiskolai sportmunkában való aktív részvétel,

113

53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 1. számú melléklet A) pont

54

A kollégiumi nevelőtanár114 74. § (1) Kollégiumi tanárrá történő kinevezési feltételei: a) mesterfokozat vagy alapfokozat, és lehetőleg pedagógiai jellegű szakképzettség, b) jó kapcsolatteremtő és kommunikációs készség, c) széleskörű általános műveltség, d) egy idegen nyelvből a napi kommunikáció fenntartásához szükséges ismeretek, e) a képzési profillal egyező tájékozottság. (2) A kollégiumi nevelőtanár által ellátandó feladatok: a) nevelési, oktatásszervezési feladatok, továbbá a kollégiumi tanári felügyelet ellátása, b) részvétel a kollégiumi élet fejlesztését célzó feladatokban, a kollégiumi közösség életmódjának, életvitelének – az együttélés normáinak megfelelő – formálása, c) közreműködés szakmai foglalkozás szervezésében, d) segítőkész közreműködés a kollégiumi élet napi problémáinak megoldásában, e) a főiskolai ifjúsági élet figyelemmel kísérése, rábízott közösség tanulmányi, közművelődési tevékenységének segítése, f) együttműködés a kollégium önkormányzati testületeivel. III. fejezet Tudományos kutatói munkakör létesítése Általános szabályok115 75. § (1) Tudományos kutatói munkakörben kell foglalkoztatni azt, aki – a közalkalmazotti kinevezésében meghatározottak alapján – a teljes munkaidejének legalább kilencven százalékát a Főiskola tudományos tevékenységének ellátására fordítja, továbbá munkakörébe tartozó feladatként részt vesz a Főiskola oktatással összefüggő tevékenységében is. A tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatottakra az 59. §-ban, az 60. § (2) bekezdésében és a 61. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell116. (2) A Főiskola az általa kutatói munkakörben foglalkoztatott személlyel további kutatási feladatra megbízási, vagy polgári jogi szerződéssel jogviszonyt csak akkor létesíthet, ha a kutatási feladat nem esik a kutató munkaköri feladatainak körébe, és a kutatás külső megbízás, megrendelés keretében valósul meg. A nem munkaköri feladatként végzett kutatásra a kutatóval megbízási szerződést kell kötni.

53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 1. számú melléklet A) pont Nftv. 33. § 116 Az egy évnél hosszabb időre szóló kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói, tudományos főmunkatársi munkaköröket kell nyilvános pályázati eljárással betölteni. Óraadó oktató helyett megbízásos kutatót kell érteni. 114 115

55

Tudományos kutatói munkakörök, a tudományos kutatói munkakör létesítésének feltételei 76. § (1) A Főiskolán létesíthető tudományos kutatói munkakörök a következők: a) tudományos segédmunkatárs, b) tudományos munkatárs, c) tudományos főmunkatárs, d) tudományos tanácsadó, e) kutatóprofesszor. (2) Kutatói munkakörben az nevezhető ki, aki a 10. §-ban meghatározott általános feltételeken túl megfelel 77-80. §-okban meghatározott speciális követelményeknek. A tudományos segédmunkatárs117 77. § (1) Tudományos segédmunkatárssá nevezhető ki az, aki a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkezik, b) a doktori képzés megkezdése, c) rendelkezik a kutató-fejlesztő munka végzéséhez szükséges alapvető elméleti, gyakorlati és módszertani ismeretekkel, d) képes az eredményes kutató-fejlesztő munka végzésére, illetve a kutatómunkában irányítással való részvételre. (2) A tudományos segédmunkatárs folyamatos alkalmazásának követelményei: a) az elért kutatási eredmények kiemelkedő színvonalú közzététele idegen nyelven is, b) résztémákban önálló kutatások végzése, önálló projektvezetés, c) oktatási, gyakorlatvezetési tevékenység, d) törekvés a tudományos munkatársra vonatkozó követelmények teljesítésére. (3) A tudományos segédmunkatárs munkaköri cím nélkül, gyakornokként nem foglalkoztatható. A tudományos munkatárs118 78. § (1) Tudományos munkatárssá az nevezethető ki, aki a) MA/ MSc vagy azzal egyenértékű végzettséggel, valamint doktorjelölti jogviszonnyal rendelkezik, b) rendszeres szakmai közéleti tevékenységet folytat, 117 118

53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 13. (1) bekezdés a) pont 53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés b) pont

56

c) megfelelő publikációs tevékenységet végez idegen nyelven is, d) képesség idegen nyelvű előadás tartására. e) legalább öt év időtartamú eredményes kutatói, oktatói, illetve szakmai gyakorlattal rendelkezik. (2) A tudományos munkatárs folyamatos alkalmazásának követelményei: a) az elért kutatási eredmények kiemelkedő színvonalú közzététele idegen nyelven is, b) önálló kutatások végzése, önálló projektvezetés, c) idegen nyelvek olyan magas szintű ismerete, hogy azok birtokában szakmai vitában részt vehessen, szakterületéről előadást tarthasson, d) oktatási, gyakorlatvezetési tevékenység. e) törekvés a tudományos főmunkatársra vonatkozó követelmények teljesítésére A tudományos főmunkatárs119 79. § (1) Tudományos főmunkatársnak az nevezhető ki, aki: a) MA/ MSc vagy azzal egyenértékű végzettséggel, valamint doktori fokozattal rendelkezik, b) alkalmas a hallgatók, a tanársegédek és a tudományos utánpótlás kutatómunkájának vezetésére, c) önálló kutatási gyakorlat alapján széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, d) rendszeres szakmai közéleti tevékenységet folytat, e) megfelelő publikációs tevékenységet végez idegen nyelven is, f) képes idegen nyelvű előadás tartására, g) legalább nyolc évi eredményes kutatói, oktatói, illetve szakmai gyakorlat, (2) A tudományos főmunkatárs folyamatos alkalmazásának követelményei: a) tudományszakának átfogó ismerete, alkotó művelése, fejlesztése, b) meghatározó módon való részvétel a kutatóhely, a kar, a Főiskola tudományos feladatainak kidolgozásában, a végrehajtás irányításában és ellenőrzésében, a kutatócsoport munkájának összefogása, irányítása, c) az elért kutatási eredmények kiemelkedő színvonalú közzététele idegen nyelven is,

119

53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés c) pont

57

d) rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudományterületének gyakorlati tevékenységével, tudományos feladatok megoldásának irányítása, pályázati csoportok tevékenységének összefogása, kutatási/szakmai megbízások szerzése, e) önálló kutatások végzése, önálló projektvezetés, f) idegen nyelvek olyan magas szintű ismerete, hogy azok birtokában szakmai vitában részt vehessen, szakterületéről előadást tarthasson, g) a hazai és a nemzetközi tudományos közéletben való részvétel, h) közvetve vagy közvetlenül a Főiskolai oktató-nevelő munka kezdeményező módon történő segítése, i) oktatási, gyakorlatvezetési tevékenység.

A tudományos tanácsadó és a kutatóprofesszor120 80. § (1) A tudományos tanácsadónak és a kutató professzornak az nevezhető ki, aki: a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettséggel, doktori fokozattal rendelkezik, b) főiskolai vagy egyetemi tanár, c) legyen az adott tudományterület nemzetközileg elismert képviselője, aki kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki, iskolateremtő oktatási, tudományos és szakmai munkássága, oktatási és tudományszervezői tapasztalata és irányítási készsége van, d) az oktatásban, kutatásban, kutatásszervezésben szerzett tapasztalatai alapján alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos munkájának irányítására, koordinálására, valamint kutatási projektek vezetésére, idegen nyelven publikál, szemináriumot, előadást tart. e) rendszeres szakmai közéleti tevékenységet folytat, f) megfelelő publikációs tevékenységet végez idegen nyelven is, g) képes idegen nyelvű előadás tartására, h) legalább 12 évi eredményes kutatói, oktatói, illetve szakmai gyakorlattal rendelkezik. (2) A kutatóprofesszor részt vesz: a) a Főiskola képzéseinek korszerűsítésében, stratégiai fejlesztésében, kidolgozásában, megoldásának irányításában, tudományos munkájában; b) a Főiskola nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésében; c) a Főiskola Tudomány Napja alkalmából megrendezésre kerülő konferenciáin; d) a Főiskola tudományos kiadványainak, szakmai folyóiratainak szerkesztő bizottságaiban; e) szakmai intézete tananyag fejlesztésében és korszerűsítésében; 120

53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés d) pont

58

f) továbbá segíti a fiatal oktatók szakmai előrehaladását. (3) A tudományos tanácsadó és a kutató professzor folyamatos alkalmazásának követelményei: a) tudományszakának átfogó ismerete, alkotó művelése, fejlesztése, b) az elért kutatási eredmények kiemelkedő színvonalú közzététele idegen nyelven is, c) rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudományterületének gyakorlati tevékenységével, tudományos feladatok megoldásának irányítása, pályázati csoportok tevékenységének összefogása, kutatási/szakmai megbízások szerzése, d) aktív tevékenység kifejtése a tudományszervezési feladatok végzésében, e) a hazai és a nemzetközi tudományos közéletben való részvétel, f) főiskolai szakmai közéleti tevékenység, g) intézményének, illetőleg országának szakmai képviselete, h) idegen nyelvek olyan magas szintű ismerete, hogy azok birtokában szakmai vitában részt vehessen, szakterületéről előadást tarthasson, i) közvetve vagy közvetlenül a főiskolai oktató-nevelő munka kezdeményező módon történő segítése. IV. fejezet Az oktatók, tudományos kutatók és tanárok jogai és kötelezettségei 81. § (1)121 122 Az oktató a heti teljes munkaidejéből – két egymást követő tanulmányi félév átlagában – legalább heti tíz órát köteles a hallgatók felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartására (a továbbiakban tanításra fordított idő) fordítani. A tanításra fordított időbe be kell számítani az alap-, mester-, felsőfokú szakképzésen, felsőoktatási szakképzésben valamint a szakirányú továbbképzésen, nappali, levelező, illetve távoktatási munkarend szerint tartott: a) kontakt órát (előadás, szeminárium, gyakorlat), b) a hallgatóknak előre meghirdetett időpontban heti legfeljebb 2 órában tartott fogadóórát, mint konzultációs lehetőségként felajánlott időtartamot, c) a jelen szabályzatban megállapított óra kedvezményeket. (2)123 Az oktató tudományos kutatást folytat, továbbá a hallgatókkal való foglalkozással, tudományos kutatással le nem kötött munkaidőben – munkaköri feladatként – a munkáltató rendelkezései szerint ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek összefüggnek a Főiskola működésével és igénylik az oktató szakértelmét.

Nftv. 26. § (1) bekezdés A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 123 Nftv. 26. § (1) bekezdés 121 122

59

(3)124 A tanításra fordított időt a munkáltatói jogkör gyakorlója 70%-kal megemelheti, illetve 25%-kal csökkentheti, azzal a megkötéssel, hogy a Főiskolán az oktatói munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra fordított idő nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában egy oktatóra vetítve heti tizenkét óránál. A csökkentés, emelés összefüggő időtartama legfeljebb két félévre szólhat. (4) Az oktatók (heti 40 órás munkaidején belül) különösen az alábbi tevékenységet lehet figyelembe venni: a) kontakt órát (előadás, szeminárium, gyakorlat), b) a jelen szabályzatban megállapított óra kedvezményeket, c) szakdolgozatok témavezetését, d) vizsgaterhelést, e) a hallgatóknak előre meghirdetett időpontban heti legfeljebb 2 órában tartott fogadóórát, mint konzultációs lehetőségként felajánlott időtartamot, f) jegyzetírást, tananyagkészítést, tananyagfejlesztést, g) a hallgatók tudományos munkájának segítését, h) a Főiskola érdekében végzett pályázati tevékenységet, i) érdekképviseleti tevékenységet, j) a szakmai, tudományos tevékenységgel, a hallgatók segítésével összefüggő igazolt távollétet, k) testnevelő tanárok esetében az edzések és a sportköri tevékenységet, l) felkészüléssel összefüggésben végzett tevékenységet. (5)125 A kollégiumi nevelőtanárok és az anyanyelvi lektorok kivételével a tanári munkakörben foglalkoztatottak esetében a tanításra fordított idő két tanulmányi félév átlagában heti húsz óra. A tanításra fordított időbe az 81. § (1) bekezdés a)-c) pontjában írtakat kell beszámítani. (6)126 A tanításra fordított időt a munkáltatói jogkör gyakorlója 15%-kal megemelheti, csökkentheti, de főiskolai/kari szinten a tanári munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra fordított idő nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában egy tanárra vetítve heti tizennyolc óránál. (7) A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően a pedagógusképzésben foglalkoztatott, szakmódszertant oktató tanár esetében a tanításra fordított idő két tanulmányi félév átlagában heti tizenkét óra. A munkáltatói jogkör gyakorlója a tanításra fordított időt tizenöt százalékkal emelheti, illetve csökkentheti azzal a megkötéssel, hogy a Főiskolán a pedagógusképzésben foglalkoztatott, szakmódszertant oktató tanári munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra fordított idő egy tanárra vetítve nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában heti tizenkettő óránál.

Nftv. 26. § (2) bekezdés Nftv. 34. § (2) bekezdés 126 Nftv. 34. § (2) bekezdés 124 125

60

(8) A tanári munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, ha a kinevezésben feltüntetett további szakképesítését a Főiskola által indított alap,- mester vagy szakirányú továbbképzési szakon, illetve a felsőfokú/felsőoktatási szakképzésben hasznosítja, a Kjt. 66. §-ának (3) bekezdésében meghatározott illetménynövekedés illeti meg. (9)127 A Főiskolán alkalmazott órakedvezmények a következők: rektor rektorhelyettes, dékán dékánhelyettes, intézetvezető intézeti tanszékvezető, tanszéki osztályvezető Felsőfokú/Felsőoktatási Szakképzési Központ vezetője idegen nyelvű képzés vezető Nyelvvizsga és Továbbképző Központ vezetője távoktatási vezető egyetemi tanár Dékáni Hivatal vezetője

heti 6 óra heti 5 óra heti 4 óra heti 2 óra heti 2 óra heti 2 óra heti 2 óra heti 2 óra heti 2 óra heti 2 óra

(10)128 A Főiskolával tanulmányi szerződést kötő PhD-képzésben részt vevő oktatót, kutatót, tanárt PhD-tanulmányai aktív, beiratkozott féléveiben (legfeljebb 6 félév) heti 2 óra kedvezmény illeti meg. (11) Amennyiben egy oktatónak több jogcímen is járna órakedvezmény, azt legfeljebb 4 óráig kell össze számítani, egyébként részére a kedvezőbbet kell figyelembe venni. (12)129 Az idegen nyelvű képzéseken, illetve a magyar nyelvű képzéseken idegen nyelven tartott szakmai előadásokat, szemináriumokat másfeles szorzóval kell az óraterhelésbe beszámítani. (13)130 A PhD-disszertációját készítő oktatót, kutatót, tanárt a dolgozat írásának félévében (legfeljebb egy félév) kötelező óraszáma 25 százalékának ellátása, valamint egyéb nem oktatási kötelezettségei alól az intézetvezető javaslatára a dékán felmentheti. V. fejezet Oktatói, tudományos kutatói, tanári közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése Általános szabályok 82. § (1)131 A munkáltató az oktatói munkakörben történő foglalkoztatást felmentéssel a 26. §-ban meghatározottakon túl megszüntetheti, illetve a c)-d) pontjában meghatározott esetben a jogviszony a határidő elteltével megszűnik, ha az oktató: a) nem teljesítette a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottakat, b) nem teljesítette azokat a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket, amelyeket a munkáltató – megfelelő határidő biztosításával – kinevezési okmányban előírt, A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. 2013. október 25. napjától. 128 A módosítást a Szenátus 2014. február 28-i ülésén a 2013/2014. tanévi (II. 28.) 55. számú határozatával fogadta el. 2014. február 28. napjától. 129 A módosítást a Szenátus 2014. február 28-i ülésén a 2013/2014. tanévi (II. 28.) 55. számú határozatával fogadta el. 2014. február 28. napjától. 130 A módosítást a Szenátus 2014. február 28-i ülésén a 2013/2014. tanévi (II. 28.) 55. számú határozatával fogadta el. 2014. február 28. napjától. 131 Nftv. 31. (1), (2), (5) bekezdés 127

Hatályos: Hatályos: Hatályos: Hatályos:

61

c) oktatói munkakörben történő foglalkoztatásának kezdetétől számított nyolcadik év elteltéig az adjunktusi munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket nem teljesítette, d) oktatói munkakörben történő foglalkoztatásának kezdetétől számított tizenkettedik év elteltéig nem szerzett tudományos fokozatot, e) a 60. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján az intézmény működési feltételeinek mérlegelése során, illetve a felsőoktatási intézmény támogatásának megállapítása során az intézményben nem vehető figyelembe. (2) Az (1) bekezdés alapján való felmentést a munkáltatói jog gyakorlója kezdeményezi a rektornál az ott megfogalmazott feltételek fennállása esetén. Az egyetemi, főiskolai tanár, kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésére vonatkozó különös szabályok 83. § (1)132 Az egyetemi tanári, főiskolai tanári, kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói munkakörökben az oktató és kutató a hetvenedik életévének betöltéséig foglalkoztatható. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszüntetésére a rektor jogosult. (2) A munkáltató megszünteti a főiskolai tanári, illetve az egyetemi tanári munkakörben történő foglalkoztatást, ha a miniszterelnök a főiskolai tanárt, a köztársasági elnök az egyetemi tanárt – a munkaköri címhez fűződő jogát megvonva – felmentette. A főiskolai tanár, illetve az egyetemi tanár munkaköri címének megvonására irányuló eljárást a rektor kezdeményezi. (3) A rektor köteles kezdeményezni a főiskolai tanár, illetve az egyetemi tanár munkaköri címének megvonására irányuló eljárást, ha a) azt az érintett kéri, b) a foglalkozás gyakorlásától a bíróság jogerősen eltiltotta, vagy c) az érintettet szándékos szabadságvesztésre ítélték.

bűncselekmény

miatt

jogerősen

végrehajtandó

A rektor e bekezdés szerinti kezdeményezésével egyidejűleg intézkedni köteles a főiskolai, illetve egyetemi tanári munkakörben történő foglalkoztatás megszüntetéséről is, és egyúttal tájékoztatja erről az Szenátust. Határidők számítása 84. § 133 A 82. § (1) bekezdés c)-d) pontokban meghatározott határidőkbe nem számít be az az időszak, amely alatt a közalkalmazotti jogviszony kilencven napnál hosszabb ideig szülési szabadság miatt, gyermekgondozás céljából, közeli hozzátartozó ápolása céljából, keresőképtelen betegség miatt, valamint külföldi felsőoktatási intézményben vagy kutatóintézetben való munkavállalás vagy szakmai tanulmányút miatt szünetel. A meghívott oktató

132 133

Nftv. 31. § (4) bekezdés Nftv. 31. § (3) bekezdés

62

85. § (1) Egyetemi és főiskolai tanári, egyetemi és főiskolai docensi munkakörök határozott időre, legalább egy, de legfeljebb két félévre, meghívás alapján is betölthetőek. (2) Az oktató meghívásra az érintett kar vezetője a Dékáni Tanács véleményének kikérését követően tesz javaslatot a Szenátusnak.

NEGYEDIK RÉSZ A nem oktatói, kutatói, tanári munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó különös szabályok A nem oktatói, nem kutatói, nem tanári munkakör létesítésére vonatkozó rendelkezések134 86. § (1) A nem oktatói, nem kutatói, nem tanári (továbbiakban együtt: nem oktatói) munkakörben való alkalmazás további, az e szabályzat 10. §-ában meghatározottakon túli feltételeit e § (2)-(5) bekezdése tartalmazza. (2) Ügyvivő-szakértő elnevezésű munkakörbe kell besorolni azt a mesterfokozattal vagy alapfokozattal és szakképzettséggel rendelkező, önálló tevékenységet, szakértői munkát végző közalkalmazottat (pl. a jogtanácsost, a jogi előadót, a közgazdászt, az egyetemi vagy főiskolai végzettségű tanügyigazgatási munkatársat), továbbá a Főiskola funkcionális egységének vezetőjét és helyettesét, aki nem vesz részt az oktatásban. A gazdasági szervezet vezetőjének mesterfokozat vagy alapfokozat mellett szakirányú (pénzügyi, számviteli, közgazdasági) szakképzettséggel is rendelkeznie kell. (3) Ügyintéző (gazdasági, műszaki, igazgatási) elnevezésű munkakörbe kell besorolni a középiskolai végzettséget igazoló szakképesítéssel vagy középiskolai végzettséggel és felsőfokú végzettségi szintet nem tanúsító – felsőfokú szakképesítést igazoló – bizonyítvánnyal vagy alapfokozattal rendelkező, szakmai döntés-előkészítést végző közalkalmazottat. (4) Ügyviteli elnevezésű munkakörbe kell besorolni azt az adminisztratív jellegű munkát ellátó közalkalmazottat, aki alapfokú vagy középiskolai végzettséggel és arra épülő szakirányú képesítéssel vagy alapfokozattal rendelkezik. (5) A Főiskola által közművelődési, közgyűjteményi intézményeiben meghatározott munkakörökben történő alkalmazás további feltételeit az adott ágazatra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. 87. § További szakképesítés elismerése: további szakképesítés címén díjazás csak akkor fizethető, amennyiben a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségen, képzettségen felül a közalkalmazott – az alapbesorolásának megfelelő szintű – további szakképesítéssel rendelkezik, amelyet a betöltött munkakörben hasznosít.

134

53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 1. számú melléklet

63

ÖTÖDIK RÉSZ I. FEJEZET Magasabb vezetőkre és vezetőkre vonatkozó különös szabályok Magasabb vezetők és vezetők köre 88. § (1)135 A Főiskolán a következő magasabb vezetői megbízások adhatók ki: a) rektor, b) rektorhelyettes, c) dékán, d) gazdasági és műszaki főigazgató, e) főtitkár. (2) A Főiskolán a következő vezetői megbízások adhatók ki: a) a Rektorátuson: aa) rektori hivatalvezető, ab) gazdasági főigazgató-helyettes, ac) műszaki főigazgató-helyettes, ad) gazdasági és műszaki osztályvezetők, ae) a GMF ügyrendjében meghatározott osztályvezetők, af) Ellenőrzési Osztály vezetője, ag) Felnőttképzési Központ vezetője, ah) Nyelvvizsga és Továbbképző Központ vezetője, ai) Mesterképzési Központ vezetője, aj) Kutatóközpont vezetője, ak) Nemzetközi Koordinációs Iroda vezetője, al) Minőségügyi Iroda vezetője, am) Informatikai Központ vezetője, an) Oktatási Koordinációs Iroda vezetője.

135

Nftv. 37. § (1) bekezdés

64

b) a kari szervezetbe nem tartozó oktatási, tudományos és kutatási szervezeti egységekben: ba) alapozó intézeti intézetvezető és helyettese, bb) alapozó intézeti tanszékvezető, bc) szakmai intézeti intézetvezető és helyettese, bd) szakmai intézeti tanszékvezető. c) a karon: ca) dékánhelyettes, cb)136 cc) a BGF SZMR 158. § (2) bekezdésében meghatározott szervezeti egységek vezetői és helyettesei. 89. § (1) A Főiskolán magasabb vezetői tisztségre megbízást az kaphat: a) aki magas színvonalú szakmai munkát végez, b) oktatói alapbesorolással rendelkező pályázó esetén az oktatói követelményrendszernek megfelel, c) akinek a vezetési és irányítási feladatok szervezéséhez és ellátásához megfelelő ismerete, tapasztalata és képessége van, és aki ezt konkrét eredményekkel bizonyította, d) aki a beosztottak munkájához, irányításához, tárgyilagos értékeléséhez, a tehetségek felismeréséhez és kibontakoztatásához, a vezetői utánpótlás neveléséhez, a demokratikus vezetési módszerek megvalósításához szükséges tulajdonságokkal és készségekkel rendelkezik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl magasabb vezető, illetve vezető beosztást ellátására megbízást az kaphat, aki a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy a megbízással egyidejűleg közalkalmazotti munkakörbe kinevezhető. (3) Az oktatással összefüggő vezetői tisztségekbe olyan egyetemi, főiskolai tanárt, illetve egyetemi, főiskolai docenst lehet kiválasztani, a) aki az oktatói követelményrendszerben meghatározott feltételeket teljesíti, b) a hazai és a nemzetközi kapcsolatok létrehozásához és fejlesztéséhez szükséges képességekkel, lehetőleg külföldi szakmai és oktatói gyakorlattal rendelkezik, c) a Főiskola – a karok – oktatási és szakmai profiljába tartozó tudományterületek valamelyikén elismert szakember, d) az EU hivatalos munkanyelveinek valamelyikén tárgyaló-, illetve előadóképes.

Hatályon kívül helyezte a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatálytalan: 2013. október 25. napjától. 136

65

(4) Intézetvezetői megbízást tudományos minősítésű egyetemi, illetve főiskolai tanár; vagy egyetemi, illetve főiskolai docens, intézeti tanszékvezetői megbízást lehetőleg tudományos minősítésű egyetemi, illetve főiskolai tanár vagy egyetemi, illetve főiskolai docens kaphat. 90. §137 (1)138 A magasabb vezetői és a vezetői megbízások határozott időre – legalább három legfeljebb öt évre – adhatók. A 88. § (1) bekezdés a) és c) pontjában felsorolt megbízás egy, a 88. § (1) bekezdés b) pontjában felsorol megbízás kettő, minden más megbízás több alkalommal meghosszabbítható. (2) A 88. § (1) bekezdésben meghatározott magasabb vezetői és a (2) bekezdés szerinti vezetői megbízásokra nyilvános pályázatot kell kiírni. 91. § (1) A Főiskolán kinevezett magasabb vezetői és vezetői munkakörök nincsenek, a kinevezés az e szabályzatban meghatározott alapmunkakörökre történik. A 88. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott magasabb vezetői és vezetői feladatok határozott idejű vezetői megbízás útján láthatóak el. (2) Magasabb vezetői, vezetői beosztásra pályázatot kell kiírni különösen: a) amennyiben a magasabb vezető és vezetői megbízás a 94. § (1) bekezdésében meghatározott valamely ok folytán megszűnik, b) a beosztásban lévő vezető életkora vagy egyéb körülményei (például a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése, felmentés, egy évet meghaladó távollét stb.) miatt, c) a dékán, illetve a rektor előterjesztése alapján Rektori vagy a Dékáni Tanács indokoltnak tartja a vezetőváltást. 92. § (1) Ha a határozott idő lejártakor, illetve a korhatár elérésekor a magasabb vezetői, illetve vezetői tisztségre kiírt pályázat nem került elbírálásra, vagy az eredménytelen volt, ideiglenes megbízást kell kiadni. Ideiglenes megbízást kell kiadni a pályázat eredményes lezárásáig abban az esetben is, amennyiben a vezetői megbízás a határozott idő letelte előtt e szabályzat 94. § (1) bekezdése c)-g) pontjában meghatározott okból szűnik meg. (2) Ideiglenes magasabb vezetői, illetve vezetői megbízást lehet kiadni: a) a hatvanötödik életéve betöltéséig a korábbi magasabb vezető, illetve vezetői feladattal megbízott személynek, vagy b) a szervezeti egység megfelelő végzettséggel, képzettséggel, vagy tudományos fokozattal rendelkező más munkatársának, akkor is, ha a pályázati eljárásban nem vett részt, c) a szervezeti egység olyan munkatársának, aki nem rendelkezik a megfelelő végzettséggel, képzettséggel, vagy tudományos fokozattal, ha az a) és b) pontokban foglaltak alkalmazására nincs lehetőség, d) más szervezeti egység vezetőjének, ha az a) és b) pontokban foglaltak alkalmazására nincs lehetőség. (3)139 Az ideiglenes megbízás határozott időre – magasabb vezető, illetve vezető esetén legfeljebb a pályázat eredményes elbírálásáig terjedő – időtartamra szól. Nftv. 37. § (3) bekezdés A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 139 A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 137 138

66

(4) Amennyiben valamely magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás betöltése ideiglenes megbízással történik, a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízást betöltők a megbízás időtartama alatt a vezetői megbízással összefüggő jogokat és kötelezettségeket korlátlanul gyakorolhatják, ideértve a főiskolai testületekben való tagsági és szavazati jogot is. 93. § A Főiskolán magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás legfeljebb a 65. életév betöltéséig adható. 94. § (1) Megszűnik a magasabb vezetői, illetve a vezetői megbízatás: a) a megbízási idő lejártával, b) a 65. életév betöltésével, c) lemondással, d) visszavonással, e) a szervezeti egység átalakulásával, megszűnésével, f) a Főiskola megszűnése, átalakulása esetén, g) a vezető közalkalmazotti jogviszonyának megszűnésével, h) a vezető halálával. (2) A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízások esetén a visszavonásról hozott döntést meg kell előznie az annak véleményezésére, illetve javaslattételére jogosult testület állásfoglalásának. A visszavonásra irányuló eljárásra megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A megbízás visszavonását indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. (3) A magasabb vezetői, illetve a vezetői megbízás megszűnésével egyidejűleg a vezetői pótlék, illetve a vezetői kereset-kiegészítés visszavonásáról is intézkedni kell. A magasabb vezetői és a vezetői megbízásokkal összefüggő hatásköri feladatok átadása, illetve átvétele 95. § (1) A Főiskola Szervezeti és működési rendjében felsorolt valamennyi magasabb vezetői és vezetői feladatot átadás-átvételi eljárásban kell átadni, illetve átvenni. (2) Az átadó az a vezető, akinek vezetői megbízása lejár, illetve aki tartósan akadályozott vezetői feladatainak ellátásában. Abban az esetben, ha az átadó – indokoltan és igazoltan – akadályozott a feladatok átadásában is, akkor a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles rendelkezni a feladatok átadásáról, az akadályozott vezető egyidejű értesítése mellett. Az értesítésben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az akadályozott vezető az eljárásban meghatalmazottal képviseltetheti magát. (3) Az átvevő az új vezető, illetve a tartós helyettesítésre kijelölt személy. Abban az esetben, ha a régi vezető vezetői megbízásának megszűnésekor még nincs új vezető, akkor a munkáltatói jogkör gyakorlója jelöli ki az átvevő személyt.

67

(4) Az átadás-átvételi eljárást a vezető utolsó munkában töltött napján be kell fejezni. Abban az esetben, ha az átadás-átvételi eljárásra akadályoztatás mellett kerül sor, akkor az eljárást a (2) bekezdés szerinti rendelkezés kiadásától számított 15 napon belül kell befejezni. 96. § (1) Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: a) a jegyzőkönyv felvételének időpontját, b) az átadás-átvételben résztvevő személyek nevét, beosztását, c) a vezetői feladattal kapcsolatos általános jellegű információkat, d) a folyamatban lévő ügyeket és az azokban megtett, illetve megteendő intézkedéseket, e) minden, a vezetői feladat ellátása szempontjából fontos adatot és körülményt, különös tekintettel a kötelezettségvállalásokra, f) az átadásra kerülő iratok, bélyegzők, kulcsok és eszközök tételes listáját, g) az átadó, illetve az átvevő észrevételeit, h) az eljárásban résztvevők aláírását. (2) Az átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételénél, illetve aláírásánál jelen kell lennie az új vezető felett munkáltatói jogkört gyakorló és a gazdasági és műszaki főigazgató megbízottjának is, a jegyzőkönyv az ő ellenjegyzésükkel hiteles. (3) A jegyzőkönyv három eredeti példányban készül, amelyből a) egy példányt az átadó kap, b) egy példányt az átvevő kap, c) egy példányt az irattárban kell elhelyezni. 97. § (1) Abban az esetben, ha az átadás-átvételi eljárással összefüggésben az átadó vagy az átvevő észrevételt tesz, akkor a jegyzőkönyvet munkáltatói jogkört gyakorló és a gazdasági és műszaki főigazgató rendelkezésére kell bocsátani. (2) Amennyiben a megtett észrevételek azt indokolják, akkor a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy a gazdasági és műszaki főigazgató kezdeményezi a szükséges vizsgálat elvégeztetését. (3) A véleményeltérésből, észrevételből eredő vizsgálatnak az átadásra, illetve átvételre halasztó hatálya nincs.

68

HATODIK RÉSZ A pályázati eljárás rendje A pályázati eljárás általános szabályai 98. (1)140 A Főiskolán közalkalmazotti jogviszony – a (2) bekezdésben meghatározott kivételektől eltekintve – pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ha a pályázat kiírása nem kötelező, a munkáltató dönthet arról, hogy a munkakör, illetve a beosztás betöltése pályázat alapján történik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérőn nem kell pályázatot kiírni: a) áthelyezés esetén, b) olyan munkakör esetén, amely tekintetében – kilencven napon belül – már legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázati felhívás kiírására, c) ha a munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos működéshez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók, d) ha a munkáltatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban legalább kilenc hónapig foglalkoztatott személlyel az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő egy hónapon belül létesítenek közalkalmazotti jogviszonyt, feltéve, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatottként ellátott feladatai részét képezték a kinevezésében foglalt munkakörének, és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony nem a munkáltató azonnali hatályú felmondásával szűnt meg, e) helyettesítésre vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés esetén, vagy f) a végrehajtási rendelet alapján az alábbi munkakörök tekintetében: fa) ügyintéző, fb) ügyviteli, fc) szakmai szolgáltató, fd) műszaki szolgáltató. (3) Az (2) bekezdésben foglalt esetekben a pályázati eljárás mellőzése feltételeinek fennállásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója nyilatkozik. (4) Amennyiben az adjunktusi és tanársegédi munkakörökre, tudományos munkatárs, és tudományos segédmunkatárs, illetve egyéb munkakörökre pályázat kiírására kerül sor, e szabályzatban foglaltak szerint kell eljárni. (5) A nyilvános pályázaton részt vehetnek a Főiskola alkalmazásában lévő személyek, valamint a Főiskolával közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban nem állók is (nyílt pályázat).

140

Kjt. 20/A. §

69

99. § A rektor által kezdeményezett pályázatok lebonyolításáért és nyilvántartásáért a főtitkár, a dékán által kezdeményezett pályázatok lebonyolításáért és nyilvántartásáért a dékán által kijelölt személy felelős. A pályázati felhívás közzétételének kezdeményezése 100. § A pályázati felhívás közzétételét a) a rektor kezdeményezi a 88. § (1) bekezdés b), c)-e) pontjában, valamint a (2) a) pont aa), af)-am) alpontja, valamint a b) pontban meghatározott személyek esetében, b) a gazdasági és műszaki főigazgató kezdeményezi – a 88. § (2) bekezdés ab)-ac) pontjában meghatározott személy esetében, c) a dékán kezdeményezi a 88. § (2) bekezdés a) pont ad)-ae) pontjában és a c) pontban meghatározott személyek esetében, d) a dékán kezdeményezi – az egyetemi, főiskolai tanári, egyetemi, főiskolai docensi, tudományos tanácsadói, kutatóprofesszori, tudományos főtanácsadó pályázatok kivételével – az oktatók, tanárok, tudományos kutatók esetében. 101. § (1) A pályázati felhívást, valamint az annak közzétételére vonatkozó javaslatot külön rektori utasításban meghatározott formanyomtatvány kitöltésével, az adott munkakör tekintetében munkáltató jogkört gyakorló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyását követően az ezzel a feladattal megbízott személy küldi meg a főtitkár részére elektronikusan az [email protected] e-mail címre, valamint postai úton. (2) Pályázati felhívás közzétételét a szervezeti egység abban az esetben kezdeményezheti, amennyiben: a) az adott munkakörre történő jogviszony létesítése azért történik, mert az abban foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonya megszűnt – feltéve, hogy annak alapja nem a 20. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ok –, a státusz megüresedett és a jogviszony létesítésére az adott szervezeti egység működéséhez igazoltan szükség van, vagy b) az adott szervezeti egység feladatkörének igazolt változása az új munkakör létesítését és betöltését indokolja, és c) az adott szervezeti egység rendelkezik a jogviszony létesítéséhez szükséges pénzügyi fedezettel. (3) A pályázati felhívást az adott munkakör tekintetében munkáltatói jogkört gyakorló személy írja alá és a Gazdasági és Műszaki Osztály vezetője, vagy a gazdasági és műszaki főigazgató ellenjegyzi. (4) A pályázati felhívásra vonatkozó javaslatot olyan időpontban kell a főtitkár részére megküldeni, hogy – figyelembe véve a megjelenéshez szükséges időt, a pályázat benyújtására nyitva álló határidőt, valamint a kinevezéshez szükséges testületi véleményezés lebonyolítását, valamint az adott szervezeti egység feladatainak folyamatos ellátásához fűződő érdekeit is – a munkakör a pályázati felhívásban meghatározott határidőn belül betölthető legyen. (5) Amennyiben a pályázati felhívás tartalmilag, vagy formailag hiányos, e szabályzatban foglalt feltételeknek nem felel meg, azt a főtitkár a pályázati felhívás közzétételére javaslatot tevőnek a hiányosságok megjelölésével hiánypótlásra visszaküldi.

70

A pályázati felhívás 102. §141 A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a munkáltató és a betöltendő munkakör, vezetői beosztás megnevezését, b) a Főiskola és a munkavégzés helyéül szolgáló szervezeti egység nevét és címét, c) az alkalmazás jellegét (határozott vagy határozatlan időtartamú), határozott idejű kinevezésnél a jogviszony időtartamát, d) a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői beosztással járó lényeges feladatokat, e) a munkakör betöltéséhez, illetve a megbízás elnyeréséhez szükséges végzettséget és szakképzettséget, a megkívánt tudományos fokozatot, nyelvismeretet, gyakorlatot, f) a munkakör betöltésének, megbízás elnyerésének egyéb feltételeit, a munkakör betöltésével kapcsolatban támasztott különleges, szakmai követelményeket (magyar és idegen nyelvű előadás tartását stb.), g) a munkakör betöltésének, megbízás kezdeti időpontját, h) a munka díjazására vonatkozó megjegyzést, i) a a pályázat részeként benyújtandó iratok igazolások felsorolását, j) a pályázat beküldésének határidejét, helyét, címét, k) a pályázat elbírálásának határidejét, l) a pályázattal kapcsolatban felvilágosítást nyújtó személy nevét, beosztását és elérhetőségét. A pályázat közzététele 103. § (1)142 A pályázati felhívást a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv143 (a továbbiakban: személyügyi központ) internetes oldalán kell közzétenni. (2) Ezen túlmenően a pályázati felhívást, valamint a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszony keretében pályázat nélkül betölthető munkakört és a kinevezés feltételeit a Főiskola honlapján, illetve erre irányuló külön kérés esetén a fenntartó hivatalos lapjában (továbbiakban: Közlöny) is közzé kell tenni. A Közlönyben való közzétételre vonatkozó igényt a pályázati eljárást kezdeményező a rektori utasítás mellékletét képező formanyomtatványon a megfelelő rovat kitöltésével jelzi, a közzététel költségeit az igénylő szervezeti egység viseli. (3) A személyügyi központnak való megküldésről, a Főiskola honlapjára való feltöltéséről, illetve erre irányuló kérés esetén a Közlönyben való megjelentetésről a főtitkár gondoskodik.

Kjt. 20/A. § (3) bekezdés Kjt. 20/A. § (4) bekezdés 143 Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal 141 142

71

(4) A személyügyi központ honlapján az adatlap tartalmán alapuló, az elektronikus rendszer által generált pályázati felhívás megjelenését követően a főtitkár elektronikus úton értesíti a pályázati felhívás közzétételének kezdeményezőjét a közzététel időpontjáról. A pályázatok benyújtása 104. § (1) A pályázat benyújtásának határideje legkorábban a személyügyi központ honlapján való közzétételtől számított 30 nap lehet. (2)144Amennyiben a pályázati felhívás a Közlönyben is megjelent, a pályázat benyújtásának határidejét a személyügyi központ honlapján való közzétételtől kell számítani, amely nem lehet kevesebb a közzétételtől számított 30 napnál. 105. § (1) A pályázatokat a nyitva álló határidőn belül a pályázati felhívásban megjelölt elektronikus, valamint postai címre kell elektronikus formában és postai úton is megküldeni. (2)145 Valamennyi pályázathoz csatolni kell: a) pályázati kérelmet, b) a szakmai önéletrajzot, c) a feladatkör ellátásával kapcsolatos tervek és azok megvalósítására vonatkozó elképzelések ismertetését, a munkáltató vezetésére, fejlesztésére vonatkozó programot, d) végzettséget, szakképzettséget, nyelvtudást és tudományos fokozatot igazoló oklevelek, bizonyítványok hiteles másolatát, e) három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, f) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázati anyagát a Főiskola szervezeti és működési rendjében meghatározott bizottságok és testületek megismerhetik, g) jogszabály által meghatározott esetben az összeférhetetlenségi nyilatkozatot. (3) A magasabb vezető és vezető beosztásra benyújtott pályázati anyagnak a (2) bekezdésében meghatározottakon túl a következőket kell tartalmazniuk: a) vezetői tapasztalatok, vezetői gyakorlat bemutatása, beleértve a szakmai-tudományos közéletben végzett ilyen tevékenységet, b) oktatói alapbesorolással rendelkező pályázók esetén: ba) az oktatói, tudományos, szakmai tevékenység ismertetését, bb) publikációs jegyzéket, c) vezetői elképzeléseket.

144 145

53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 1/B. § (1) bekezdés Kjt. 20/A. § (5) bekezdés

72

(4) Az oktatói pályázati felhívásra benyújtott pályázati anyagnak a (2) bekezdésében meghatározottakon túl a következőket kell tartalmazniuk: a) az oktatói, tudományos, szakmai munkájának és eredményeinek bemutatását tartalmazó dokumentumot, b) a publikációk, szakmai alkotások jegyzékét, c) külföldi tanulmányutak bemutatását, annak eredményeit. A pályázatok elbírálása 106. § (1)146 A beérkezett pályázatok elbírálására legalább háromtagú, a betöltendő munkakör feladatait érintően szakértelemmel rendelkező személyekből álló értékelő bizottságot kell létrehozni. Az értékelő bizottság tagjait a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója kéri fel. A magasabb vezetői pályázatok elbírálására létrejött értékelő bizottságnak a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója nem lehet a tagja. (2) Az értékelő bizottság köteles megvizsgálni, hogy az adott pályázat megfelel-e a pályázati feltételeknek. Csak az olyan pályázatokat lehet véleményezni, amelyek maradéktalanul megfelelnek a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek. (3) Az értékelő bizottság a pályázati feltételeknek megfelelő pályázókat személyesen meghallgathatja. A pályázati kiírásra beadott több pályázat esetén a pályázati feltételeknek megfelelő pályázatokat az értékelő bizottság rangsorolja. A bizottsági meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a bizottság tagjainak az egyes pályázók alkalmasságára vonatkozó véleményét. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az ülés jelenléti ívét is. (4) A pályázatokat az értékelő bizottság véleményének kialakítását követően a kezdeményező részére megküldi. Az értékelő bizottság véleményét a rektor a Szenátus, illetve a dékán a Dékáni Tanács elé terjeszti. (5)147 A beérkezett pályázatok rangsorolásáról – a beérkezett vélemények ismeretében – a Szenátus, illetve átruházott hatáskörben – e szabályzatban meghatározott körben – a Dékáni Tanács dönt. A Szenátus magasabb vezetői, illetve a vezetői megbízással kapcsolatos döntését megküldi a rektornak, aki a Szenátus véleményének mérlegelésével dönt a megbízás kiadásáról. (6) A gazdasági és műszaki főigazgató, valamint a belső ellenőrzési vezetői pályázatokat a rektor a fenntartónak továbbítja. 107. § (1)148 A pályázati eljárást a pályázat benyújtási határidejét követő 30 napon belül kell lefolytatni, és annak eredményéről valamennyi pályázót írásban értesíteni a pályázati anyag egyidejű visszajuttatása mellett. Amennyiben a pályázó az általa benyújtott, személyes adatokat tartalmazó adathordozót a pályázat elbírálási határidejétől számított kilencen napon nem veszi át, azokat meg kell semmisíteni és a személyes adatait törölni kell. (2) A pályázati eljárás eredménytelen, ha a) nem érkezett a megjelölt határidőben a pályázati kiírásra pályázat, b) a pályázó nem felelt meg a pályázati feltételeknek, Kjt. 20/A. § (6) bekezdés Nftv. 37. § (5) bekezdés 148 Kjt. 20/A. § (7) bekezdés 146 147

73

c) a Szenátus, illetve az illetékes testület a pályázót nem támogatja. (3) A pályázat érvénytelenségéről, illetve eredménytelenségéről munkáltatói jog gyakorlója értesíti a főtitkárt és kezdeményezi új pályázat kiírását. (4) Amennyiben a pályáztatási eljárás eredményesen lezajlott, a főtitkárt, valamint a Bér- és Munkaügyi Osztályt a munkakör betöltéséről értesíteni kell. Az egyetemi, illetve főiskolai tanári pályázatok elbírálására vonatkozó különös szabályok 108. § (1) Az egyetemi, főiskolai tanári munkakörre kiírt pályázatok esetében a fenntartó által az adott évre meghatározott ütemtervet figyelembe kell venni. Az ütemtervről a főtitkár tájékoztatja a karokat. (2) Az egyetemi és főiskolai tanári pályázatokat a Tudományos Tanács értékeli. (3) A Tudományos Tanács a pályázatokat megvizsgálja abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a jogszabályokban, illetve e szabályzatban foglalt követelményeknek és erről véleményt nyilvánít. (4) A rektor – a Tudományos Tanács véleményének figyelembe vételével – javaslatot tesz Szenátusnak az egyetemi tanári, illetve főiskolai tanári kinevezésre (foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére). (5)149 A Szenátus a Tudományos Tanács véleményét figyelembe véve dönt a beérkezett pályázatok rangsorolásáról. (6)150 A rektor a rangsorolt pályázatok közül választva létesíthet közalkalmazotti jogviszonyt. Amennyiben a pályázó még nem rendelkezik a megfelelő munkaköri címmel, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését megelőzően kezdeményezi a főiskolai tanári, illetve egyetemi tanári munkaköri cím adományozására irányuló eljárást. (7)151 A rektor az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásával kapcsolatos javaslatának elkészítése előtt beszerzi a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (továbbiakban: MAB) szakértői véleményét. A rektor a szakértői véleményben foglaltak mérlegelésével készíti el javaslatát az egyetemi tanári kinevezésre, melyet a szakértői véleménnyel együtt megküld a fenntartónak abból a célból, hogy az a miniszter útján továbbítsa a munkaköri cím adományozására jogosultnak. A főiskolai tanári pályázatokat a MAB nem véleményezi.

Nftv. 29. § (2) bekezdés Nftv. 29. § (2) bekezdés 151 Nftv. 69. § (1)-(2) bekezdés 149 150

74

A nem oktatói, kutatói, tanári munkakörre kiírt pályázatok elbírálására vonatkozó szabályok 109. § (1) A beérkezett pályázatok elbírálására legalább három főből álló értékelő bizottságot kell létrehozni. Az értékelő bizottság tagjait a munkáltatói jogkör gyakorlója kéri fel. (2) Az értékelő bizottság köteles megvizsgálni, hogy az adott pályázat megfelel-e a pályázati feltételeknek. (3) Az értékelő bizottság a pályázati feltételeknek megfelelő pályázókat személyesen meghallgatja. A bizottsági meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a bizottság tagjainak az egyes pályázók alkalmasságára vonatkozó véleményét. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az ülés jelenléti ívét is. (4) A pályázatokat az értékelő bizottság véleményének kialakítását követően a munkáltatói jogkör gyakorlója részére megküldi, aki az értékelő bizottság véleményének figyelembe vételével dönt a közalkalmazotti jogviszony létesítéséről.

HETEDIK RÉSZ 1. fejezet A Főiskola által adományozható munkaköri és egyéb címek Oktatói munkakörhöz nem kapcsolódó címek Professor Emeritus/Emerita cím adományozása152 110. § (1) Annak, aki főiskolai, illetve egyetemi tanári címmel rendelkezik, és nyugdíjazására tekintettel foglalkoztatását megszüntetik, a Szenátus határozatlan időre Professor Emeritus vagy Professor Emerita (a továbbiakban együtt: Professor Emeritus) címet adományozhat, amennyiben a) tudományos fokozattal, b) a Főiskolán folytatott képzésben, a szakmai továbbképzésben hosszú ideje végzett magas színvonalú oktató – nevelő tevékenységével, tankönyvek, jegyzetek elkészítésében való részvétellel, c) tanári pályafutása alatt iskolateremtő munkájával, d) kiemelkedő tudományos teljesítményével, e) elnyert pályázatokkal, f) szakmai közéleti tevékenységben való részvételével – különös tekintettel a Főiskola, valamint az oktatási egységek vezetésében betöltött funkciókra, g) nemzetközi oktatási és tudományos együttműködésben szervezetekben, testületben betöltött tisztségével,

való

részvétellel,

h) külföldi egyetem vendégprofesszori tevékenységével, i) tudományos és/vagy állami kitüntetésekkel, 152

Nftv. 32. § (1)

75

j) a Főiskola hírnevének öregbítéséhez hozzájárult, és szakmai életútja alapján alkalmas mesterképzési szak vezetésére. (2) A Professor Emeritus cím adományozását a dékán kezdeményezi. Az előterjesztő akkor javasolhatja a Professor Emeritus cím adományozását, ha a cím birtokosa képes a 111. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység magas színvonalú ellátására. A Professor Emeritus cím adományozására vonatkozó javaslatot a Dékáni Tanács véleményezi. A Professor Emeritus jogai és kötelességei 111. § (1) A Professor Emeritust megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek az oktatókra vonatkoznak és jellegüknél fogva nem kötődnek a közalkalmazotti jogviszonyhoz. A Professor Emeritus cím birtokosa jogosult különösen: a) főiskolai és kari bizottsági tagságra, b) a Főiskola és a Kar infrastruktúrájának használatára. (2) A Professor Emeritus cím birtokosa köteles: a) a főiskolai alapképzésben, a szakirányú továbbképzésben, valamint a mesterképzésben az oktatásban való részvételre, b) a kari tudományos (kutató) munkában való részvételre. Magántanári cím adományozása153 112. § (1) A Szenátus a doktori fokozattal rendelkező óraadó oktatót magántanári címmel tüntetheti ki, ha megfelel foglalkoztatási követelményrendszerében a főiskolai tanárokkal szemben támasztott feltételeknek. (2) A magántanári címről a Főiskola oklevelet állít ki. (3) A magántanári cím adományázását a dékán javaslata és a Dékáni Tanács véleményének kikérését követően a Szenátus adományozza és rektor adja át ünnepélyes keretek között. (4) A magántanárnak szakterületén előadáshirdetési joga van. Címzetes egyetemi/főiskolai tanár/docens154 113. § (1) A rektor vagy a Dékáni Tanács kezdeményezésére Szenátus címzetes egyetemi tanári, címzetes egyetemi docensi, illetve címzetes főiskolai tanári, címzetes főiskolai docensi címet adományozhat annak az óraadó oktatónak, aki megfelel a (2)-(3) meghatározott feltételeknek. (2) Címzetes egyetemi/főiskolai tanári cím adományozható annak, aki a Főiskola, illetve a Főiskola valamely kara által oktatott, kutatott tudományterületen akár gyakorlati, akár elméleti tevékenységével nemzetközi vagy országos elismertséget vívott ki, és a Főiskolán folyamatos és rendszeres oktatási tevékenységet végez.

153 154

Nftv. 32. § (2) bekezdés a) pont Nftv. 32. § (2) bekezdés b) pont

76

(3) Címzetes egyetemi/főiskolai docensi cím adományozható annak, aki a Főiskola, illetve a Főiskola valamely kara által oktatott, kutatott tudományterületen jelentős – akár gyakorlati, akár elméleti – tevékenységét fejt ki, és a Főiskola adott karán folyamatos és rendszeres oktatási tevékenységet végez. Mesteroktatói cím adományozása155 114. § A Szenátus az óraadó oktatónak kiemelkedő gyakorlati jellegű oktatásuk elismeréseként – mesteroktatói címet adományozhat. Mestertanári cím adományozása156 115. § (3) A Főiskolán oktatói vagy tanári munkakörben foglalkoztatott, kiemelkedő gyakorlati oktató munkát végző oktató, vagy tanár részére a Szenátus a dékán javaslata és a Dékáni Tanács véleményének kikérését követően mestertanári címet adományozhat. (2) Mestertanári cím annak adományozható annak a tanárnak: a) aki a Főiskolával legalább tíz éve közalkalmazotti jogviszonyban b) akinek gyakorlati jellegű oktatása kiemelkedő jellegűnek minősül. Rector Emeritus cím adományozása 116. § (1) Rector Emeritus cím adományozható annak a személynek, aki legalább két ciklusban rektori tisztséget töltött be, és munkájával továbbra is segíti a Főiskola működését. (2) A Rector Emeritus cím adományozását a Szenátus döntése alapján lehet odaítélni. (3) A (2) bekezdésben meghatározott döntés előtt ki kell kérni a Főiskola hivatalban lévő rektorának írásos véleményét. (4) A Rector Emeritus rektori tanácsadóként működik, melynek keretében a hivatalban lévő rektor által meghatározott feladatokat lát el. A magántanári, a címzetes egyetemi, főiskolai tanári és a címzetes egyetemi, főiskolai docensi, mesteroktatói, mestertanári címre vonatkozó közös szabályok 117. § (1) A 110-116. §-ban meghatározott címet vissza kell vonni, ha az oktató a cím viselésére méltatlanná válik. (2) Az (1) bekezdés a) pontja esetében a rektor a cím visszavonásáról intézkedik és erről a Szenátust, valamint az érintett kar vezetőjét tájékoztatja. (3) Ha a 110-116. §-ban meghatározott címet viselő személy annak viselésére méltatlanná vált, a rektor, illetve a Dékáni Tanács javaslatára a Szenátus határoz a cím visszavonásáról.

155 156

Nftv. 32. § (2) bekezdés c) pont Nftv. 32. § (3) bekezdés

77

(4) Méltatlanná válik az a személy, akit szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek és/vagy foglalkozása gyakorlásától, illetve a közügyektől jogerősen eltiltottak. (5) A magántanári, a címzetes egyetemi, főiskolai docensi, illetve a címzetes egyetemi, főiskolai tanári, valamint a mesteroktatói címekkel anyagi juttatás nem jár. II. fejezet Közalkalmazotti jogviszonnyal járó címek 118. §157 A Kjt. 39. § (3) bekezdésében megfogalmazott feltételek alapján, a tartósan magas színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedő munkateljesítmény esetére – az oktatói, tudományos kutatói és tanári munkakörben foglalkoztatottak kivételével – a) a B, C, D fizetési osztályban besorolt közalkalmazottaknak munkatársi, illetve főmunkatársi, b) az E, F, G, H, I, J fizetési osztályban besorolt közalkalmazottaknak tanácsosi, illetve főtanácsosi cím adományozható. A közalkalmazotti jogviszonnyal járó címek adományozása 119. § (1) A 118. §-ban meghatározott címek (a továbbiakban együttesen: közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím) adományozására javaslatot – a közalkalmazottat foglalkoztató szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a külön rektori utasításban meghatározott nyomtatványon. (2) Szervezeti egységenként évente legfeljebb a szervezeti egység létszáma 1%-ának megfelelő számú, ha ez a szám kevesebb, mint egy, akkor legfeljebb egy tanácsosi vagy főtanácsosi és munkatársi vagy főmunkatársi cím adományozható annak figyelembe vételével, hogy a szervezeti egységek keretében foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonnyal járó címmel rendelkező közalkalmazottak száma a szervezeti egység létszámának 25%-át nem haladhatja meg. (3) A javaslatot a rektor saját hatáskörben az összes körülmény mérlegelésével bírálja el. (4) A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím adományozásáról szóló okiratot a Főiskola rektora, valamint a szervezeti egység javaslatot tevő vezetője írja alá, és a rektor adja át. (5) A cím adományozásáról szóló okiratot ünnepélyes keretek között kell átadni. A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím adományozásának feltételei 120. § (1) Közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím annak a határozatlan idejű jogviszonyban foglalkoztatott közalkalmazottnak adományozható, aki a) a Főiskolán legalább 10 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, és b) munkavégzése tartósan magas színvonalú vagy munkateljesítménye kiemelkedő.

157

Kjt. 39. § (3) bekezdés

78

(2) A jelen Szabályzat alkalmazásában a munkavégzés akkor tartósan magas színvonalú, illetve a munkateljesítmény akkor kiemelkedő, ha a) a közalkalmazott az átlagosan elvárható színvonalnál kiemelkedőbb szinten végzi munkáját, b) munkavégzése során a munkakörébe tartozó szakmai szabályok naprakész ismeretéről és alkalmazásáról tesz tanúságot, c) munkatársai, illetve a vele kapcsolatba kerülő ügyfelek irányában magatartása példamutató, d) tevékenységét a Főiskola érdekeinek képviselete és a Főiskola jó hírnevének szolgálata jellemzi. A közalkalmazotti jogviszonnyal járó címmel járó jogok 121. § (1) A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím viselőjét címpótlék illeti meg. (2)158 A pótlék mértéke: a) munkatársi cím esetén a pótlékalap 25%-a, b) főmunkatársi cím esetén a pótlékalap 75%-a, c) tanácsosi cím esetén a pótlékalap 50%-a, d) főtanácsosi cím esetén a pótlékalap 100%-a. (3) Amennyiben a közalkalmazott vezetői és címpótlékra is jogosult, részére a vezetői pótlék jár. (4) A pótlék fedezetét a szervezeti egységnek kell biztosítani az egység gazdálkodási kerete terhére. A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím viselésére jogosultság megszűnése 122. § (1) A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím viselésére való jogosultság megszűnik, ha a rektor a közalkalmazotti címet visszavonja. (2) A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím visszavonható, ha a) a közalkalmazott jogviszonyát jogellenesen szünteti meg, b) a közalkalmazottat bíróság szándékos bűncselekményért jogerősen letöltendő szabadságvesztésre ítéli, vagy, ha a cím viselésére egyéb módon méltatlanná vált, c) a közalkalmazott jogviszonya megszűnt, kivéve a nyugállományba vonulás esetét. (3) A cím visszavonására az adományozásra vonatkozó szabályok alapján a karok, illetve kari szervezetbe nem tartozó központi szervezeti egységek vezetői tehetnek javaslatot. Az (1) bekezdés a) pontja esetében az eljáró fegyelmi tanács értesíti a rektort, valamint a szervezeti egység vezetőjét a címtől való megfosztásról. 158

Kjt. 71. § (2) bekezdés

79

NYOLCADIK RÉSZ Differenciáló jövedelemelosztás 123. § A differenciáló jövedelemelosztás a minőségi munkavégzés és az elvégzett munka mennyisége szerint történik. A megvalósításért a vezetők tekintetében a vezetői megbízás kiadására jogosult vezető, egyéb dolgozók esetében a szervezeti egységvezető javaslatára a munkáltatói jogkörrel rendelkező vezető felelős. A differenciáló jövedelem elosztás elvei 124. § (1) A differenciáló jövedelem elosztás célja a munkatársak tényleges teljesítményének az elismerése és ösztönzése. A differenciálásnál figyelembe veendő tényezők: a) oktatási tevékenység, b) oktatásfejlesztés (tantárgyak, tananyagok), c) oktatás szervezés, d) tudományos tevékenység, e) publikáció, f) részvétel a tudományos, szakmai közéletben, g) TDK és szakkollégiumi munkában való részvétel, h) diploma munka konzulensi tevékenység ellátása. (2) A differenciáló jövedelemelosztás érvényesítése során figyelembe kell venni az egyéni éves teljesítmény értékelést. Díjazás Az alkalmazottak díjazására vonatkozó rendelkezések Garantált illetmény 125. § (1) A közalkalmazott garantált illetményét a jogszabályban foglaltak alapján kell megállapítani. (2) A Főiskolán a munkáltatói jogkör gyakorlója a Kjt-ben meghatározottak szerint az egyes közalkalmazotti csoportok számára az (1) bekezdéstől eltérő garantált illetményeket is megállapíthat. Illetménykiegészítés159 126. § (1) A közalkalmazott a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül a Főiskola saját bevételei terhére esetileg vagy rendszeresen illetménykiegészítésben részesülhet. 159

Kjt. 67. §

80

(2) A munkáltató a közalkalmazottal kötött külön megállapodásban határozza meg az illetménykiegészítés fizetésének feltételeit és mértékét. Keresetkiegészítés160 127. § A közalkalmazottat a munkáltatói jogkör gyakorlója – meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok (ide nem értve a helyettesítést) teljesítéséért – a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri, vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti. A keresetkiegészítés fizetésére vonatkozó részletes szabályokat a 19. § tartalmazza. Illetménypótlék161 128. § A tanári munkakörben foglalkozatott személyek a pótlékalap 50-100 %-ának megfelelő illetménypótlékban részesülnek az alábbiak szerint: Szakirányú mester fokozattal/egyetemi oklevéllel rendelkező tanár Szakirányú alap fokozattal/főiskolai oklevéllel rendelkező tanár

100 % 50 %

129. § (1) A magasabb vezető, valamint a vezető beosztású közalkalmazottat vezetői pótlék illeti meg. (2) A rektor, a rektorhelyettes, gazdasági és műszaki főigazgató, dékán, a főtitkár illetménypótlékának mértéke a pótlékalap minimum 300%-a. (3) A 101. § (2) bekezdésében meghatározott vezető illetménypótlékának mértéke a pótlékalap minimum 200%-a, míg a szervezeti egység vezető-helyettes illetménypótlékának mértéke a pótlékalap minimum 150%-a. Jutalom162 130. § (1) A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottat a munkáltatói jogkör gyakorlója jutalomban részesítheti. (2) Naptári évenként a jutalom összege nem haladhatja meg a kifizetés esedékessége időpontjában a közalkalmazott kinevezés szerinti havi illetménye tizenkétszeresének harminc százalékát. Az oktatók díjazására vonatkozó külön szabályok 131. §163 A Főiskolán az oktatói, illetve tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatott illetményét az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye alapján kell megállapítani a Kjt. 2. számú mellékletének alkalmazásával.

Kjt. 77. § Kjt. 69. § 162 Kjt. 77. § (3) bekezdés 163 Nftv. 36. § (1) bekezdés 160 161

81

KILENCEDIK RÉSZ Értelmező rendelkezések 132. § (1) E szabályzat alkalmazásában: 1. a közalkalmazott akkor minősül nyugdíjasnak, ha164: a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, c) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül, d)165 egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül, e) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, f) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy g) rokkantsági ellátásban részesül. 2. hozzátartozó166: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs, 3. doktori képzés: a mesterfokozat megszerzését követő képzésben a doktori fokozat megszerzésére készít fel. A doktori képzésre az vehető fel, aki mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik. valamint legalább egy „C” típusú középfokú államilag elismert - középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex - vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik. A doktori képzés harminchat hónapos képzési időből áll. A doktori képzésben részt vevő a doktorandusz. 4. doktorjelölt: A doktori képzést követően a doktori fokozatot külön fokozatszerzési eljárás keretében lehet megszerezni. A doktori fokozatszerzési eljárásban részvevő személy a doktorjelölt. A doktorjelölti jogviszony a doktori fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre. A doktorjelölti jogviszony megszűnik a doktori fokozatszerzési eljárás lezárásával, illetve akkor is, ha a doktorjelölt a jogviszony létesítésétől számított két éven belül nem nyújtotta be doktori értekezését. 5. szakmai gyakorlat: e szabályzat 63. § (1) c) pontjában, 64. § (1) c) pontjában, 65. § (1) c) pontjában, 66. § (1) d) pontjában meghatározottak szempontjából szakmai gyakorlatnak minősül a Főiskola képzési profiljához, az oktatandó tantárgyakhoz kapcsolódó üzleti, vagy közszférában szerzett munkatapasztalat, beleértve a doktori képzés során szerzett oktatási tapasztalat is. 6. habilitáció: a habilitáció az oktatói és az előadói képesség, valamint a tudományos teljesítmény intézményi megítélése,

Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 166 Mt. 294. § (1) bekezdés b) pont 164 165

82

7. szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg, valamint a szakirányú továbbképzésben, illetve a felsőoktatási szakképzésben megszerezhető, a szak és a szakirány vagy specializáció tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben, felsőfokú szakmai oklevélben történő elismerése, (2) E szabályzatban alkalmazott fogalmak értelmezésénél a Kjt. rendelkezéseit kell alkalmazni. TIZEDIK RÉSZ I. FEJEZET Záró, hatályba léptető és átmeneti rendelkezések 133. § (1) A szabályzat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változata 2009. november 1-jével lép hatályba. (2)167 E szabályzat hatálybalépése nem érinti az oktatók, illetve a kutatók foglalkoztatását, a kiadott közalkalmazotti kinevezést, valamint a részükre kiadott főiskolai, illetve egyetemi foglalkoztatáshoz kötődő címeket. E szabályzat hatálybalépését követően az 1993. évi felsőoktatási törvény rendelkezései szerint is alkalmazható oktató, illetve tudományos kutató. Ebben az esetben a 82. § (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott időbeli korlátozást nem lehet alkalmazni. Azoknak az oktatóknak és tudományos kutatóknak a besorolása és foglalkoztatása, akik az 1993. évi felsőoktatási törvény vagy a 2005. évi felsőoktatási törvény 157. § (2) bekezdésének alkalmazásával 2008. augusztus 31. napjáig a régi követelmények szerint alkalmaztak akkor változtatható meg, ha az új követelményeket teljesítik. 2012. szeptember 1-jétől kezdődően csak a szabályzatban meghatározottak szerint lehet oktatói, illetve tudományos kutatói munkakört létesíteni. (3)168 Az 1993. évi felsőoktatási törvény rendelkezései szerint alkalmazott és az új követelményeket időközben teljesítő oktatókat, tudományos kutatókat az „egyetemi” oktatókra meghatározott munkakör szerint kell besorolni. Ebben az esetben a foglalkoztatásra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a 82. § (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott határidőkbe az adott oktatói munkakörben eltöltött időt be kell számítani. Ha az előírt feltételek teljesítéséhez öt évnél kevesebb év áll rendelkezésre, az oktató az új munkaszerződés, illetve közalkalmazotti kinevezés aláírásának napjától számított öt éven belül köteles az előírt feltételeket teljesíteni. Az oktatót ugyanabba az „egyetemi oktatói” fizetési fokozatba kell besorolni, mint amilyen „főiskolai oktatói” fizetési fokozatban volt, és a fizetési fokozatban eltöltött idő újra kezdődik. (4)169 Az Nftv-nek megfelelő személyi feltételeket – ha a törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz – 2015. szeptember 1-jéig kell kialakítani. Az oktatókra vonatkozó alkalmazási, előmeneteli feltételeket a 2012. szeptember 1-jét megelőzően már Főiskolán foglalkoztatott oktatók tekintetében is alkalmazni kell. A foglalkoztatási feltételek teljesítése tekintetében a 2012. szeptember 1-jét megelőző időszakot is figyelembe kell venni. (5) Az oktatók és a tudományos kutatók kinevezésekor, a kinevezett közvetlen felettese a munkaköri feladatok alapján határozza meg a kinevezettel szemben támasztott követelményeket az oktatási, a kutatási és a továbbképzési feladatokat, valamint azok teljesítésének határidejét. Az érintett oktató munkájának értékelése e szabályzat alapján az oktatóra vonatkozó általános és

Nftv. 115. § (4a), (4b), (4c) bekezdés Nftv. 115. § (4d) bekezdés 169 Nftv. 115. § (4) bekezdés 167 168

83

az adott besorolásra kidolgozott feladat- és követelményrendszer, valamint az éves minőségbeszámoló kritériumrendszere alapján történik. (6) A már alkalmazásban álló oktatóknak, vezetőknek beosztásukra vonatkozó követelményeket teljesíteniük kell. Határozott idejű alkalmazás esetén a követelményeknek meg nem felelő oktató számára a követelmények teljesítését az alkalmazás megújításának feltételeként kell előírni. (7) Ha a közalkalmazott az OKJ-ben szereplő emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik, a besoroláskor, a második és további szakképesítés figyelembe vételekor a felsőfokú szakképesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (8) A tudomány kandidátusa fokozattal rendelkező személyek úgy tekintendők, mint akik a PhD fokozatot szerezték meg, és ezzel a főiskolai tanári kinevezéshez szükséges tudományos és nyelvi alapfeltételek teljesítettnek tekintendők. (9) A besorolásnál figyelembe vehető végzettség szempontjából a főiskolai szintű végzettség egyenértékű az alapképzési szakon szerzett alapfokozattal, egyetemi végzettség egyenértékű a mesterképzési szakon szerzett mesterfokozattal. (10) 2013. június 30-án megszűnik a 2005. évi felsőoktatási törvény 97. § (5) és (10) bekezdése alapján második alkalommal hosszabbított vagy a hatvanöt éves életkoron túlnyúló magasabb vezetői megbízás. 134. §170 A munkáltatói jogkör gyakorlója minden év április 30. napjáig köteles valamennyi közalkalmazott munkaköri leírását felülvizsgálni, szükség esetén módosítani, és az e szabályzat alapján megállapított munkaköri leírást a közalkalmazottal közölni. 135. § E szabályzat 8. § (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot, valamennyi közalkalmazotti jogviszony létesítésekor kell megtenni. 136. § A 67. § (1) bekezdés által meghatározott, az egyetemi tanári munkakör betöltéséhez előírt habilitációs követelményt a 2015. szeptember 1-jét követően meghirdetett pályázat alapján betöltött egyetemi tanári munkakör tekintetében kell alkalmazni. 137. § A munkaügyi kapcsolatokra, az élet- és munkakörülményekre, a szociális kérdésekre vonatkozó szabályokról, az egyes ágazatokra vonatkozó speciális kérdésekről kollektív szerződés rendelkezik. Budapest, 2009. október 16. Sándorné dr. Kriszt Éva sk. rektor Záradék: A szabályzatot a Szenátus 2006. június 30-án a 2005/2006-os tanévi 25. sz. határozattal fogadta el. A szabályzatot a Szenátus 2006. december 15-én a 2006/2007-es tanévi 17. sz. határozatával módosította.

A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 170

84

A szabályzatot a Szenátus 2007. június 22-én 2006/2007-es tanévi 55. sz. határozatával módosította. A szabályzatot a Szenátus 2007. december 3-án 2007/2008-as tanévi 15. sz. határozatával módosította. A szabályzatot a Szenátus 2008. június 27-én a 2007/2008. évi 53. határozatával módosította. Hatályos: 2008. június 27. napjától. A szabályzatot a Szenátus 2009. október 16-án a 2009/2010. 6. tanévi határozatával átfogóan módosította. Hatályos: 2009. november 1. napjától. A szabályzatot a Szenátus 2010. február 26-án a 2009/2010. 63. tanévi határozatával módosította. Hatályos: 2010. február 26. napjától. A szabályzatot a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. 142. tanévi határozatával módosította. Hatályos: 2010. június 25. napjától. A szabályzatot a Szenátus 2011. július 8-án a 2010/2011. tanévi (VII. 8.) 150. számú határozatával módosította. Hatályos: 2011. július 8. napjától. A szabályzatot a Szenátus 2013. március 1-jén a 2012/2013. tanévi (III. 1.) 93. határozatával átfogóan módosította. Hatályos: 2013. január 1. napjától. A szabályzatot a Szenátus 2013. október 25-én a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával módosította. Hatályos: 2013. október 25. napjától. A szabályzatot a Szenátus 2014. február 28-án a 2013/2014. tanévi (II. 28.) 55. számú határozatával módosította. Hatályos: 2014. február 28. napjától.

Sándorné dr. Kriszt Éva rektor

85

MELLÉKLETEK

86

1. számú melléklet Kinevezés rendje és az egyes megbízásokra, munkakörökre vonatkozó szabályok, az egyes munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendje Magasabb vezetők esetében

SZMR 153. § (3) bekezdés FKR 89. § (1) bekezdés

gazdasági és műszaki főigazgató SZMR 109. § (2) bekezdés FKR 89. § (1) bekezdés

SZMR 110. § (2) bekezdés FKR 89. § (1) bekezdés

rektor

rektor

rektor

rektor

oktatásért felelős miniszter

rektor

rektor

államháztartásért felelős miniszter

rektor

A pályázat közzétételének helye

Oktatási és Kulturális Közlöny KIH honlapja BGF honlapja

KIH honlapja BGF honlapja

KIH honlapja BGF honlapja

KIH honlapja BGF honlapja

KIH honlapja BGF honlapja

A pályázat véleményezője

Rektori Tanács Szenátus

Értékelő Bizottság Rektori Tanács Szenátus

Értékelő Bizottság Rektori Tanács Szenátus

Értékelő Bizottság Rektori Tanács Szenátus

Rangsorolás

Szenátus (SZMR 47. § b) pont bb) alpont)

Szenátus (SZMR 47. § b) pont bd) alpont)

Értékelő Bizottság Dékáni Tanács Rektori Tanács Szenátus Szenátus (SZMR 47. § b) pont bd) alpont)

Szenátus (SZMR 47. § b) pont bd) alpont)

Megbízó

oktatásért felelős miniszter előterjesztésére miniszterelnök

rektor

rektor

Szenátus (SZMR 47. § b) pont bd) alpont) államháztartásért felelős miniszter

Megbízás visszavonás, visszahívás

Szenátus (SZMR 99. § (8) bekezdés)

A megbízás időtartama

3-5 év (SZMR. 99. § (4) bekezdés) egyszer megismételhető (FKR 90. § (1) bekezdés)

rektor (SZMR 99. § (8) bekezdés) 3-5 év kétszer171 megismételhető (FKR. 90. § (1) bekezdés)

rektor (SZMR 153. § (6) bekezdés) 3-5 év egyszer megismételhető (FKR. 90. § (1) bekezdés)

rektor

rektorhelyettes

dékán

Betöltésének feltétele

SZMR 99. § (3) bekezdés FKR 89. § (1) bekezdés

SZMR 103. § (2) bekezdés FKR 89. § (1) bekezdés

A pályázat kiírásának kezdeményezője

Szenátus (SZMR 47. § b) pont bb) alpont)

A pályázat kiírója

171

főtitkár

rektor

államháztartásért felelős miniszter

rektor

3-5 év többször megismételhető (FKR. 90. § (1) bekezdés)

3-5 év többször megismételhető (FKR. 90. § (1) bekezdés)

A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától.

rektor

rektorhelyettes

dékán

gazdasági és műszaki főigazgató

főtitkár

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

FKR 11. §

FKR 11. §

FKR 11. §

FKR 11. §

FKR 11. §

Minősítés (Kjt. 40. §)

oktatásért felelős miniszter

rektor

rektor

Illetménypótlékok megállapítása

oktatásért felelős miniszter

rektor

rektor

államháztartásért felelős miniszter államháztartásért felelős miniszter

rektor

rektor

államháztartásért felelős miniszter

rektor

rektor

rektor

államháztartásért felelős miniszter

rektor

rektor

rektor

államháztartásért felelős miniszter

rektor

rektor

rektor

államháztartásért felelős miniszter

rektor

rektor

rektor

államháztartásért felelős miniszter

rektor

rektor

rektor

államháztartásért felelős miniszter

rektor

rektor

rektor

államháztartásért felelős miniszter

rektor

Munkaköri leírás

Évi rendes szabadság kiadója

oktatásért felelős miniszter

oktatásért felelős miniszter

Fizetés nélküli szabadság engedélyezője

oktatásért felelős miniszter

300 napnál hosszabb kiküldetés engedélyezője

oktatásért felelős miniszter

Kártérítési eljárásra kötelező személy Munkavégzésre irányuló további jogviszony engedélyezése/tudomásul vétele Magán gépkocsi hivatalos célú használatának engedélyezője

oktatásért felelős miniszter oktatásért felelős miniszter

oktatásért felelős miniszter

rektor rektor

88

A Rektorátuson vezetői megbízással rendelkezők esetében I.

Rektori hivatalvezető

gazdasági és műszaki főigazgatóhelyettesek

gazdasági és műszaki osztályvezetők

a GMF ügyendjében meghatározott osztályvezetők

Ellenőrzési Osztály vezetője

Felnőttképzési Központ vezetője

Nyelvvizsga és Továbbképző Központ vezetője

Központi Könyvtár

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

Betöltésének feltétele

SZMR 115. § (3) bekezdés

A pályázat kiírásáról dönt

rektor

gazdasági és műszaki főigazgató

gazdasági és műszaki főigazgató

gazdasági és műszaki főigazgató

370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet államháztartá sért felelős miniszter

A pályázat kiírója

rektor

gazdasági és műszaki főigazgató

gazdasági és műszaki főigazgató

gazdasági és műszaki főigazgató

államháztartá sért felelős miniszter

A pályázat közzétételének helye

KIH honlapja BGF honlapja

KIH honlapja BGF honlapja

KIH honlapja BGF honlapja

KIH honlapja BGF honlapja

KIH honlapja BGF honlapja

KIH honlapja BGF honlapja

KIH honlapja BGF honlapja

KIH honlapja BGF honlapja

A pályázat véleményezője

Értékelő Bizottság

Értékelő Bizottság

Értékelő Bizottság

Értékelő Bizottság

Értékelő Bizottság

Értékelő Bizottság

Értékelő Bizottság

Értékelő Bizottság

Rangsorolás

Rektori Tanács172

Értékelő Bizottság

Értékelő Bizottság

Rektori Tanács173

Rektori Tanács174

Szenátus

Rektori Tanács175

rektor egyetértésével a gazdasági és műszaki főigazgató gazdasági és műszaki főigazgató

dékán egyetértésével gazdasági és műszaki főigazgató176 gazdasági és műszaki főigazgató

Értékelő Bizottság dékán egyetértésével gazdasági és műszaki főigazgató177 gazdasági és műszaki főigazgató

államháztartá sért felelős miniszter

rektor

rektor

rektor

államháztartá sért felelős miniszter

rektor

rektor

rektor

Megbízó

rektor

Visszavonás

rektor

A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 174 A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 175 A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 176 A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 177 A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 172 173

89

Felnőttképzési Központ vezetője

Nyelvvizsga és Továbbképző Központ vezetője

Központi Könyvtár

rektor

rektor

rektor

3-5 év többször megismételhet ő

3-5 év többször megismételhető

3-5 év többször megismételhe tő

3-5 év többször megismét elhető

FKR 11. §

FKR 11. §

FKR 11. §

FKR 11. §

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

gazdasági és műszaki főigazgató

rektor

rektor

rektor

rektor

gazdasági és műszaki főigazgató

rektor

rektor

rektor

rektor

Rektori hivatalvezető

gazdasági és műszaki főigazgatóhelyettesek

gazdasági és műszaki osztályvezetők

a GMF ügyendjében meghatározott osztályvezetők

Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése

rektor

gazdasági és műszaki főigazgató

gazdasági és műszaki főigazgató

gazdasági és műszaki főigazgató

A megbízás időtartama

3-5 év többször megismételhető

3-5 év többször megismételhető

3-5 év többször megismételhető

3-5 év többször megismételhető

Vagyonnyilatkozattételi kötelezettség

FKR 11. §

FKR 11. §

FKR 11. §

FKR 11. §

Minősítés

rektor

Munkaköri leírás

rektor

Évi rendes szabadság kiadója

rektor

gazdasági és műszaki főigazgató gazdasági és műszaki főigazgató gazdasági és műszaki főigazgató gazdasági és műszaki főigazgató gazdasági és műszaki főigazgató gazdasági és műszaki főigazgató

gazdasági és műszaki főigazgató gazdasági és műszaki főigazgató gazdasági és műszaki főigazgató gazdasági és műszaki főigazgató gazdasági és műszaki főigazgató gazdasági és műszaki főigazgató

gazdasági és műszaki főigazgató gazdasági és műszaki főigazgató gazdasági és műszaki főigazgató gazdasági és műszaki főigazgató gazdasági és műszaki főigazgató gazdasági és műszaki főigazgató

rektor

gazdasági és műszaki főigazgató

gazdasági és műszaki főigazgató

rektor

gazdasági és műszaki főigazgató

gazdasági és műszaki főigazgató

Fizetés nélküli szabadság engedélyezője 300 napnál hosszabb kiküldetés engedélyezője Kártérítési eljárásra kötelező személy Munkavégzésre irányuló további jogviszony engedélyezése/tudo másul vétele Magán gépkocsi hivatalos célú használatának engedélyezője

rektor rektor rektor

Ellenőrzési Osztály vezetője

rektor

rektor

90

A Rektorátuson vezetői megbízással rendelkezők esetében II.

A pályázat véleményezője

Mesterképzési Központ vezetője SZMR. 131. § (1) bekezdés rektor rektor KIH honlapja BGF honlapja Értékelő Bizottság

Rangsorolás Megbízó Visszavonás Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése

Betöltésének feltétele A pályázat kiírásáról dönt A pályázat kiírója A pályázat közzétételének helye

A megbízás időtartama Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Minősítés Munkaköri leírás Évi rendes szabadság kiadója Fizetés nélküli szabadság engedélyezője 300 napnál hosszabb kiküldetés engedélyezője Kártérítési eljárásra kötelező személy Munkavégzésre irányuló további jogviszony engedélyezése/tudomásul vétele Magán gépkocsi hivatalos célú használatának engedélyezője

Minőségügyi Iroda vezetője

Informatikai Központ vezetője

SZMR. 133. § (2) bekezdés rektor rektor KIH honlapja BGF honlapja Értékelő Bizottság

Nemzetközi Koordinációs Iroda vezetője SZMR 121/A. § (2) bekezdés rektor rektor KIH honlapja BGF honlapja Értékelő Bizottság

SZMR 121/B. § (2) bekezdés rektor rektor KIH honlapja BGF honlapja Értékelő Bizottság

SZMR 121/C. § (2) bekezdés rektor rektor KIH honlapja BGF honlapja Értékelő Bizottság

Oktatási Koordinációs Iroda vezetője SZMR 121/D. § (2) bekezdés rektor rektor KIH honlapja BGF honlapja Értékelő Bizottság

Rektori Tanács178

Rektori Tanács179

Rektori Tanács180

Rektori Tanács181

Rektori Tanács182

Rektori Tanács183

rektor rektor rektor 3-5 év többször megismételhető FKR 11. § rektor rektor rektor rektor

rektor rektor rektor 3-5 év többször megismételhető FKR 11. § rektor rektor rektor rektor

rektor rektor rektor 3-5 év többször megismételhető FKR 11. § rektor rektor rektor rektor

rektor rektor rektor 3-5 év többször megismételhető FKR 11. § rektor rektor rektor rektor

rektor rektor rektor 3-5 év többször megismételhető FKR 11. § rektor rektor rektor rektor

rektor rektor rektor 3-5 év többször megismételhető FKR 11. § rektor rektor rektor rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

Kutatóközpont vezetője

A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 180 A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 181 A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 182 A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 183 A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 178 179

91

A nem kari szervezetbe tartozó oktatási, tudományos és kutatási szervezeti egységek vezetői esetében184 szakmai intézet intézetvezetője FKR. 89. § (3) bekezdés rektor rektor KIH honlapja BGF honlapja Értékelő Bizottság Dékáni Tanács Rektori Tanács Szenátus

alapozó intézet intézetvezetője

alapozó intézeti tanszékvezető

FKR 89. § (3) bekezdés rektor rektor KIH honlapja BGF honlapja

FKR 89. § (3) bekezdés rektor rektor KIH honlapja BGF honlapja

A pályázat véleményezője

Értékelő Bizottság Rektori Tanács

Értékelő Bizottság Rektori Tanács

Rangsorolás

Szenátus

Szenátus

Megbízó

rektor

az intézetvezető véleményének kikérését követően rektor

dékán javaslatára rektor

Visszavonás Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése

FKR 94. § (2) bekezdés rektor 3-5 év többször megismételhető

FKR 94. § (2) bekezdés rektor 3-5 év többször megismételhető

FKR 94. § (2) bekezdés rektor 3-5 év többször megismételhető

Szakmai irányító

tudományos rektorhelyettes

alapozó intézet vezetője

tudományos rektorhelyettes

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

-

-

Minősítés

rektor

dékán javaslatára rektor

dékán javaslatára rektor

Munkaköri leírás

rektor

rektor

rektor

Évi rendes szabadság kiadója

rektor

rektor

dékán

Fizetés nélküli szabadság engedélyezője

rektor

az intézetvezető véleményének kikérését követően rektor az intézetvezető véleményének kikérését követően rektor az intézetvezető véleményének kikérését követően rektor rektor

FKR. 89. § (3) bekezdés rektor rektor KIH honlapja BGF honlapja Értékelő Bizottság Dékáni Tanács Rektori Tanács Szenátus szakmai intézet vezetőjének javaslatára dékán véleménye alapján rektor FKR 94. § (2) bekezdés rektor 3-5 év többször megismételhető szakmai intézet vezetője, dékán -

rektor

300 napnál hosszabb kiküldetés engedélyezője

rektor

az intézetvezető véleményének kikérését követően rektor

rektor

dékán rektor rektor

dékán rektor rektor

dékán rektor rektor

dékán szakmai intézet vezetőjének javaslatára dékán véleménye alapján rektor rektor rektor rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

dékán

dékán

dékán

dékán

Betöltésének feltétele A pályázat kiírásáról dönt A pályázat kiírója A pályázat közzétételének helye

A megbízás időtartama

Illetmény megállapítása Illetménypótlék megállapítása Kártérítési eljárásra kötelező személy Munkavégzésre irányuló további jogviszony engedélyezése/tudomásul vétele Magán gépkocsi hivatalos célú használatának engedélyezője 184

szakmai intézeti tanszékvezető

A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától.

92

A kari szervezetbe tartozó oktatási, tudományos és kutatási szervezeti egységek vezetői esetében 185

185

Hatályon kívül helyezte a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatálytalan: 2013. október 25. napjától.

93

A kar funkcionális szervezeti egységeinek vezetői esetében

A pályázat kiírásáról dönt A pályázat kiírója A pályázat közzétételének helye A pályázat véleményezője Rangsorolás Megbízó Visszavonás Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése A megbízás időtartama Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Minősítés Munkaköri leírás Évi rendes szabadság kiadója Fizetés nélküli szabadság engedélyezője 300 napnál hosszabb kiküldetés engedélyezője Kártérítési eljárásra kötelező személy Munkavégzésre irányuló további jogviszony engedélyezése/tudomásul vétele Magán gépkocsi hivatalos célú használatának engedélyezője

Kari Mesterképzési és/vagy Távoktatási Központ vezetője dékán dékán KIH honlapja BGF honlapja Értékelő Bizottság Dékáni Tanács dékán dékán

dékáni hivatalvezető

dékán dékán KIH honlapja BGF honlapja

dékán dékán KIH honlapja BGF honlapja

Értékelő Bizottság

Értékelő Bizottság

Dékáni Tanács dékán dékán

Dékáni Tanács dékán dékán

dékán dékán KIH honlapja BGF honlapja Értékelő Bizottság Dékáni Tanács dékán dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

3-5 év többször megismételhető Kivéve a FKR 11. § a) pont ad) alpont esetét dékán dékán

3-5 év többször megismételhető

3-5 év többször megismételhető

-

dékánhelyettesek Betöltésének feltétele

Továbbképzési szervezet vezetője

Tanulmányi és oktatásszervezési Hivatal vezetője

SZMR. 154. § (2) bekezdés dékán dékán KIH honlapja BGF honlapja Értékelő Bizottság Dékáni Tanács dékán dékán

Számítástechnikai Szervezet vezetője

dékán dékán KIH honlapja BGF honlapja

Felsőfokú/Felsőoktatási Szakképzési Központ vezetője

Dékáni Tanács dékán dékán

dékán dékán KIH honlapja BGF honlapja Értékelő Bizottság Dékáni Tanács dékán dékán

dékán

dékán

dékán

3-5 év többször megismételhető

3-5 év többször megismételhető

3-5 év többször megismételhető

3-5 év többször megismételhető

-

-

-

-

-

dékán dékán

dékán dékán

dékán dékán

dékán dékán

dékán dékán

dékán dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

Értékelő Bizottság

94

A kar szolgáltató szervezeti egységeinek vezetői esetében könyvtár

Kollégium igazgatója

A pályázat véleményezője Rangsorolás

dékán dékán KIH honlapja BGF honlapja Értékelő Bizottság Dékáni Tanács

Megbízó

dékán

Visszavonás

dékán

Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése

dékán

Betöltésének feltétele A pályázat kiírásáról dönt A pályázat kiírója

Hallgatói információs iroda vezetője

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

3-5 év többször megismételhető -

Minősítés

dékán

Munkaköri leírás Évi rendes szabadság kiadója Fizetés nélküli szabadság engedélyezője 300 napnál hosszabb kiküldetés engedélyezője Kártérítési eljárásra kötelező személy Munkavégzésre irányuló további jogviszony engedélyezése/tudomásul vétele Magán gépkocsi hivatalos célú használatának engedélyezője

dékán dékán dékán dékán dékán

dékán dékán KIH honlapja BGF honlapja Értékelő Bizottság Dékáni Tanács oktatási és szolgáltatási rektorhelyettes oktatási és szolgáltatási rektorhelyettes oktatási és szolgáltatási rektorhelyettes 3-5 év többször megismételhető oktatási és szolgáltatási rektorhelyettes dékán dékán dékán dékán dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

A pályázat közzétételének helye

A megbízás időtartama

dékán dékán KIH honlapja BGF honlapja Értékelő Bizottság Dékáni Tanács dékán dékán dékán 3-5 év többször megismételhető dékán dékán dékán dékán dékán dékán

95

Az oktatói, tudományos kutatói, tanári munkakörre vonatkozó kinevezési és munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendje Oktatók esetében1:

Betöltésének feltétele

A pályázat kiírásáról dönt

A pályázat kiírója A pályázat közzétételének helye A pályázat véleményezője Rangsorolás Kinevező Közalkalmazotti jogviszony létesítése és módosítása Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése Cím alóli felmentés kezdeményezése, felmentés A kinevezés időtartama Minősítés Illetmény megállapítása, módosítása Többletfeladat elrendelése Jutalmazás Munkaköri leírás Évi rendes szabadság kiadója

egyetemi tanár FKR. 67. § (1) bekezdés

főiskolai tanár FKR. 66. § (1) bekezdés

rektor KIH honlapja BGF honlapja

egyetemi docens FKR. 65. § (1) bekezdés az intézetvezető, a dékán és a Rektori Tanács véleményének kikérést követően a rektor rektor KIH honlapja BGF honlapja

főiskolai docens FKR. 64. § (1) bekezdés az intézetvezető, a dékán és a Rektori Tanács véleményének kikérést követően a rektor rektor KIH honlapja BGF honlapja

adjunktus* FKR. 63. § (1) bekezdés

tanársegéd* FKR. 62. § (1) bekezdés

a dékán és a Rektori Tanács véleményének kikérést követően a rektor

a dékán és a Rektori Tanács véleményének kikérést követően a rektor

dékán

dékán

rektor KIH honlapja BGF honlapja MAB Tudományos Tanács Rektori Tanács Szenátus Szenátus Köztársasági Elnök

dékán KIH honlapja BGF honlapja

dékán KIH honlapja BGF honlapja

Tudományos Tanács Rektori Tanács Szenátus

Értékelő Bizottság Dékáni Tanács Rektori Tanács

Értékelő Bizottság Dékáni Tanács Rektori Tanács

Dékáni Tanács

Dékáni Tanács

Szenátus Miniszterelnök

Szenátus rektor

Szenátus rektor

Dékáni Tanács dékán

Dékáni Tanács dékán

rektor

rektor

rektor

rektor

dékán

dékán

rektor

rektor

rektor

rektor

dékán

dékán

Köztársasági Elnök

Miniszterelnök

-

-

-

-

határozatlan dékán

határozatlan dékán

határozatlan dékán

határozatlan dékán

határozatlan dékán

határozatlan dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán dékán dékán dékán

dékán dékán dékán dékán

dékán dékán dékán dékán

dékán dékán dékán dékán

dékán dékán dékán dékán

dékán dékán dékán dékán

Amennyiben az oktató egyben magasabb vezető, vagy vezető megbízással is rendelkezik, a magasabb vezetőre, illetve vezetőre irányadó munkáltató joggyakorlásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A pályázati eljárás szabályai abban az esetben vonatkoznak rá, amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója pályázat kiírását rendeli el, a vonatkozó jogszabály értelmében e munkakörben pályázati kiírás nem kötelező. 1 *

96

Fizetés nélküli szabadság engedélyezője áthelyezés Kártérítési eljárásra kötelező személy Munkavégzésre irányuló további jogviszony engedélyezése/tudomásul vétele Magán gépkocsi hivatalos célú használatának engedélyezője

egyetemi tanár

főiskolai tanár

egyetemi docens

főiskolai docens

adjunktus

tanársegéd

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

rektor

rektor

rektor

rektor

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

97

Tanári munkakörök esetében1:

Betöltésének feltétele

A pályázat kiírásáról dönt A pályázat kiírója A pályázat közzétételének helye A pályázat véleményezője Kinevező Közalkalmazotti jogviszony létesítése és módosítása Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése A kinevezés időtartama Minősítés Illetmény megállapítása, módosítása Többletfeladat elrendelése Jutalmazás Munkaköri leírás áthelyezés Kártérítési eljárásra kötelező személy Munkavégzésre irányuló további jogviszony engedélyezése/tudomásul vétele Magán gépkocsi hivatalos célú használatának engedélyezője

1

mestertanár

gazdasági oktató

gazdasági tanár

FKR. 69. § (3) bekezdés FKR. 70. § (1)-(2) bekezdés

FKR. 69. § (3) bekezdés FKR. 71. § (1) bekezdés

FKR. 69. § (3) bekezdés FKR. 71. § (1) bekezdés

dékán dékán KIH honlapja BGF honlapja

dékán dékán KIH honlapja BGF honlapja

Értékelő Bizottság Dékáni Tanács

Értékelő Bizottság Dékáni Tanács

dékán

dékán

dékán dékán KIH honlapja BGF honlapja Értékelő Bizottság Dékáni Tanács dékán

Nyelvtanár/ anyanyelvi lektor FKR. 69. § (3) bekezdés FKR. 72. § (1) bekezdés/ FKR: 72. § (3) bekezdés dékán dékán KIH honlapja BGF honlapja Értékelő Bizottság Dékáni Tanács dékán

dékán

dékán

dékán

dékán határozatlan dékán dékán dékán dékán dékán dékán dékán

dékán határozatlan dékán dékán dékán dékán dékán dékán dékán

dékán dékán

testnevelő tanár

kollégiumi nevelőtanár

FKR. 69. § (3) bekezdés FKR. 73. § (1) bekezdés

FKR. 69. § (3) bekezdés FKR. 74. § (1) bekezdés

dékán dékán KIH honlapja BGF honlapja

dékán dékán KIH honlapja BGF honlapja

Értékelő Bizottság Dékáni Tanács

Értékelő Bizottság Dékáni Tanács

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán határozatlan dékán dékán dékán dékán dékán dékán dékán

dékán határozatlan dékán dékán dékán dékán dékán dékán dékán

dékán határozatlan dékán dékán dékán dékán dékán dékán dékán

dékán határozatlan dékán dékán dékán dékán dékán dékán dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

Amennyiben az oktató egyben magasabb vezető, vagy vezető megbízással is rendelkezik, a magasabb vezetőre, illetve vezetőre irányadó munkáltató joggyakorlásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

98

Tudományos kutatók esetében1:

Betöltésének feltétele A pályázat kiírásáról dönt A pályázat kiírója A pályázat közzétételének helye A pályázat véleményezője Rangsorolás Kinevező Közalkalmazotti jogviszony létesítése és módosítása Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése A kinevezés időtartama Minősítés Illetmény megállapítása, módosítása Többletfeladat elrendelése Jutalmazás Munkaköri leírás Évi rendes szabadság kiadója Fizetés nélküli szabadság engedélyezője áthelyezés Kártérítési eljárásra kötelező személy Munkavégzésre irányuló további jogviszony engedélyezése/tudomásul vétele Magán gépkocsi hivatalos célú használatának engedélyezője

1

kutatóprofesszor

tudományos tanácsadó

tudományos főmunkatárs

FKR. 80. § (1) bekezdés

FKR. 80. § (1) bekezdés

FKR. 79. § (1) bekezdés

a dékán és a Rektori Tanács véleményének kikérést követően a rektor rektor KIH honlapja BGF honlapja Rektori Tanács Szenátus Szenátus rektor rektor határozatlan dékán dékán dékán dékán dékán dékán dékán dékán rektor

a dékán és a Rektori Tanács véleményének kikérést követően a rektor rektor KIH honlapja BGF honlapja Rektori Tanács Szenátus Szenátus rektor rektor dékán rektor határozatlan dékán dékán dékán dékán dékán dékán dékán dékán rektor

dékán dékán

rektor

a Rektori Tanács véleményének kikérést követően a rektor rektor KIH honlapja BGF honlapja

tudományos munkatárs FKR. 78. § (1) bekezdés dékán véleményének kikérést követően a rektor dékán KIH honlapja BGF honlapja

tudományos segédmunkatárs FKR. 77. § (1) bekezdés dékán véleményének kikérést követően a rektor dékán KIH honlapja BGF honlapja

Dékáni Tanács

Dékáni Tanács

Dékáni Tanács

Szenátus rektor rektor dékán rektor határozatlan dékán dékán dékán dékán dékán dékán dékán dékán rektor

Dékáni Tanács dékán

Dékáni Tanács dékán

dékán

dékán

dékán határozatlan dékán dékán dékán dékán dékán dékán dékán dékán dékán

dékán határozatlan dékán dékán dékán dékán dékán dékán dékán dékán dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

dékán

Amennyiben az oktató egyben magasabb vezető, vagy vezető megbízással is rendelkezik, a magasabb vezetőre, illetve vezetőre irányadó munkáltató joggyakorlásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

99

III. A Budapesti Gazdasági Főiskola egyéb alkalmazottai esetében A Rektorátus egyéb munkakörben foglalkoztatottak esetében I.: Rektori Hivatal dolgozói

Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság dolgozói

Ellenőrzési Osztály dolgozói

Felnőttképzési Központ dolgozói

FKR. 10. § rektor rektor KIH honlapja BGF honlapja

FKR. 10. § gazdasági és műszaki főigazgató gazdasági és műszaki főigazgató KIH honlapja BGF honlapja

FKR. 10. § rektor rektor KIH honlapja BGF honlapja

A pályázat véleményezője*

Értékelő Bizottság

Értékelő Bizottság

Értékelő Bizottság

Értékelő Bizottság

Kinevező Közalkalmazotti jogviszony létesítése és módosítása Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése A kinevezés időtartama Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Minősítés Munkaköri leírás Illetmény megállapítása, módosítása Többletfeladat elrendelése Jutalmazás Évi rendes szabadság kiadója Áthelyezés Fizetés nélküli szabadság engedélyezője Kártérítési eljárásra kötelező személy Munkavégzésre irányuló további jogviszony engedélyezése/tudomásul vétele Magán gépkocsi hivatalos célú használatának engedélyezője

rektor

gazdasági és műszaki főigazgató

FKR. 10. § rektor rektor KIH honlapja BGF honlapja Értékelő Bizottság rektor

Nyelvvizsga és Továbbképző Központ dolgozói FKR. 10. § rektor rektor KIH honlapja BGF honlapja

rektor

rektor

rektor

gazdasági és műszaki főigazgató

rektor

rektor

rektor

rektor

gazdasági és műszaki főigazgató

rektor

rektor

rektor

határozatlan

határozatlan

határozatlan

határozatlan

határozatlan

FKR. 11. §

FKR.11. §

FKR.11. §

FKR.11. §

FKR.11. §

rektor rektor

gazdasági és műszaki főigazgató gazdasági és műszaki főigazgató

rektor rektor

rektor rektor

rektor rektor

rektor

gazdasági és műszaki főigazgató

rektor

rektor

rektor

rektor rektor rektor rektor

gazdasági és műszaki főigazgató gazdasági és műszaki főigazgató gazdasági és műszaki főigazgató gazdasági és műszaki főigazgató

rektor rektor rektor rektor

rektor rektor rektor rektor

rektor rektor rektor rektor

rektor

gazdasági és műszaki főigazgató

rektor

rektor

rektor

rektor

gazdasági és műszaki főigazgató

rektor

rektor

rektor

rektor

gazdasági és műszaki főigazgató

rektor

rektor

rektor

rektor

gazdasági és műszaki főigazgató

rektor

rektor

rektor

Betöltésének feltétele A pályázat kiírásáról dönt* A pályázat kiírója* A pályázat közzétételének helye*

*

Amennyiben pályázat kiírása kötelező, vagy pályázat kiírására kerül sor.

100

A Rektorátus egyéb munkakörben foglalkoztatottak esetében II.:

rektor

FKR. 10. § rektor rektor KIH honlapja BGF honlapja Értékelő Bizottság rektor

Oktatási Koordinációs Iroda dolgozója FKR. 10. § rektor rektor KIH honlapja BGF honlapja Értékelő Bizottság rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor határozatlan rektor rektor rektor rektor rektor rektor rektor rektor rektor

rektor határozatlan rektor rektor rektor rektor rektor rektor rektor rektor rektor

rektor határozatlan rektor rektor rektor rektor rektor rektor rektor rektor rektor

rektor határozatlan rektor rektor rektor rektor rektor rektor rektor rektor rektor

rektor határozatlan rektor rektor rektor rektor rektor rektor rektor rektor rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

Mesterképzési Központ dolgozói

Kutatóközpont dolgozói

Nemzetközi Koordinációs Iroda dolgozói

Minőségügyi Iroda dolgozói

FKR. 10. § rektor rektor KIH honlapja BGF honlapja

FKR. 10. § rektor rektor KIH honlapja BGF honlapja

FKR. 10. § rektor rektor KIH honlapja BGF honlapja

FKR. 10. § rektor rektor KIH honlapja BGF honlapja

A pályázat véleményezője

Értékelő Bizottság

Értékelő Bizottság

Értékelő Bizottság

Értékelő Bizottság

Kinevező Közalkalmazotti jogviszony létesítése és módosítása Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése A kinevezés időtartama Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Minősítés Munkaköri leírás Illetmény megállapítása, módosítása Többletfeladat elrendelése Jutalmazás Évi rendes szabadság kiadója Áthelyezés Fizetés nélküli szabadság engedélyezője Kártérítési eljárásra kötelező személy Munkavégzésre irányuló további jogviszony engedélyezése/tudomásul vétele Magán gépkocsi hivatalos célú használatának engedélyezője

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor

rektor határozatlan rektor rektor rektor rektor rektor rektor rektor rektor rektor

Betöltésének feltétele A pályázat kiírásáról dönt A pályázat kiírója A pályázat közzétételének helye

Informatikai Központ dolgozója

101

A nem kari szervezetbe tartozó oktatási, tudományos és kutatási szervezeti egységek dolgozói esetében: Alapozó Intézetek dolgozói Betöltésének feltétele A pályázat kiírásáról dönt A pályázat kiírója A pályázat közzétételének helye A pályázat véleményezője Kinevező Közalkalmazotti jogviszony létesítése és módosítása Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése A kinevezés időtartama Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Minősítés Munkaköri leírás Illetmény megállapítása, módosítása Többletfeladat elrendelése Jutalmazás Évi rendes szabadság kiadója Áthelyezés Fizetés nélküli szabadság engedélyezője Kártérítési eljárásra kötelező személy Munkavégzésre irányuló további jogviszony engedélyezése/tudomásul vétele Magán gépkocsi hivatalos célú használatának engedélyezője

Szakmai Intézetek dolgozói FKR. 10. § dékán dékán KIH honlapja BGF honlapja Értékelő Bizottság szakmai intézet vezetőjének javaslatára dékán dékán dékán határozatlan dékán dékán dékán dékán dékán dékán dékán dékán dékán dékán dékán

102

A kar funkcionális és szolgáltató szervezeti egységei dolgozói esetében186 Déká ni Hivat al dolgo zói Betöltésének feltétele A pályázat kiírásáról dönt A pályázat kiírója A pályázat közzétételének helye A pályázat véleményezője Kinevező Közalkalmazotti jogviszony létesítése és módosítása Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése A kinevezés időtartama Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Minősítés Munkaköri leírás Illetmény megállapítása, módosítása Többletfeladat elrendelése Jutalmazás Évi rendes szabadság kiadója Áthelyezés Fizetés nélküli szabadság engedélyezője Fegyelmi eljárás megindítója Kártérítési eljárásra kötelező személy Munkavégzésre irányuló további jogviszony engedélyezése/tudomásul vétele Magán gépkocsi hivatalos célú használatának engedélyezője 186

Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal dolgozói

Továbbképzési Központ dolgozói

Kari Mesterképzési és/vagy Távoktatási Központ dolgozói

Felsőfokú/ FelsőSzámításoktatási technikai SzakképSzervezet zési dolgozói Központ FKR. 10. § dékán KIH NKI honlapja BGF honlapja Értékelő Bizottság dékán

Könyvtár dolgozói

Kollégium dolgozói

Hallgatói Információs Iroda dolgozói

dékán dékán határozatlan dékán dékán dékán dékán dékán dékán dékán dékán dékán dékán dékán dékán

A módosítást a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától.

103