A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának
alapszabálya
0
Tartalomjegyzék
TARTALOMJEGYZÉK ......................................................................................................... 1 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .................................................................................. 2 1.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzata ................................................. 2 2.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának részönkormányzatai .......... 4 3.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának alapszabálya ...................... 5 II. A BCE HÖK TESTÜLETEI ÉS MÁS SZERVEZETI EGYSÉGEI .............................. 7 1.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Tanácsa ............................. 7 2.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Küldöttgyűlése.................. 8 3.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Elnöksége ......................... 9 4.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Kabinetje ......................... 10 5.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Szenátusi Képviselőcsoportja ................................................................................................................... 11 6.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Felügyelő Bizottsága ...... 11 7.§ A BCE HÖK munkacsoportjaira vonatkozó általános rendelkezések ............................... 13 8.§ A BCE HÖK szakbizottságaira vonatkozó általános rendelkezések .................................. 14 9.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Gazdasági Bizottsága ...... 15 10.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Oktatási Bizottsága ....... 15 11.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Kommunikációs Bizottsága ................................................................................................................................. 16 12.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Diákjóléti Bizottsága .... 17 13.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Kollégiumi Bizottsága .. 18 14.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága ................................................................................................................................. 18 15.§ A BCE HÖK projektjeire vonatkozó általános rendelkezések ......................................... 19 16.§ Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Titkársága ......................... 19 17.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Diákszervezeti Tanácsa 20 18.§ A Corvinus Hallgatói Médiaközpont................................................................................ 21 18.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Rendezvényszervezési Munkacsoportja ........................................................................................................................ 21 III. A BCE HÖK TISZTSÉGVISELŐI................................................................................ 22 A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke ................................... 22 IV. A BCE HÖK KÉPVISELŐI ........................................................................................... 25 1.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnökhe lyettese .............. 25 2.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának kabinetfőnöke ................. 25 3.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának referensei ........................ 26 V. A BCE HÖK MŰKÖDÉSI RENDJE............................................................................... 27 1.§ A BCE HÖK gazdálkodása ................................................................................................ 27 2.§ A BCE HÖK testületeinek ülésezési rendje ....................................................................... 27 3.§ A határozathozatal rendje ................................................................................................... 28 4.§ A jegyzőkönyvvezetés rendje ............................................................................................. 29 1
5.§ Az iratkezelés és a nyilvánosság rendje ............................................................................. 29 6.§ Az aláírás és a képviselet rendje......................................................................................... 30 VI. A KARI HÖK-ÖKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSOK ........... 30 1.§ A kari HÖK szervezete, jogai és kötelességei .................................................................... 30 2.§ A kari HÖK SZMR-e ......................................................................................................... 32 3.§ A kari HÖK Választmánya................................................................................................. 32 4.§ A kari HÖK Kari Tanácsi Képviselőcsoportja ................................................................... 35 5.§ A kari HÖK elnöke............................................................................................................. 36 6.§ A kari HÖK alelnöke .......................................................................................................... 37 VII. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK............................................................................ 39 VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ........................................................................................ 41 HITELESÍTÉSEK.................................................................................................................. 42
I. Általános rendelkezések
1.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzata 1.
A Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: egyetem) hallgatói a hatályos felsőoktatási törvény alapján az universitas évszázados eszméjén alapuló egyetemi önkormányzaton belül autonóm közösséget alkotnak.
2.
A hallgatói önkormányzatnak, mint közösségnek – a doktoranduszok kivételével – az egyetem valamennyi beiratkozott hallgatója tagja, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen képzési szinten és formában folytatja.
3.
Az egyetemi hallgatók közösségének szervezését, intézményes és kollektív képviseletét a hatályos felsőoktatási törvény alapján az egyetem szervezetének valamennyi szintjén és testületében, kizárólagos joggal, a Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzata (a továbbiakban: BCE HÖK) látja el.
4.
A BCE HÖK világnézetileg semleges és politikailag független szervezet, amely a demokratizmus, a pluralizmus, a törvényesség és a jóhiszeműség elvei szerint fejti ki tevékenységét.
5.
A BCE HÖK tevékenysége az egyetem hallgatóit érintő valamennyi kérdésre kiterjed, azok kapcsán véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet. Ennek keretében, a hatályos felsőoktatási törvény és más vonatkozó jogszabályok, illetve az alapszabályban foglalt megkötések szerint a. elősegíti a hallgatók közösségi, szociális és tanulmányi ügyeinek intézését b. véleményezi az egyetem működésére irányuló stratégiákat, és elősegíti az azokban foglalt célok teljesülését c. részt vesz a hallgatók szakmai, kulturális, sport- és egyéb közösségi tevékenységeinek szervezésében, illetve koordinálja azt
2
d. egyetértést gyakorol az egyetem tanulmányi, illetve térítési és juttatási szabályzatainak, az oktatói munka hallgatói véleményezéséről szóló szabályzatának, kollégiumi felvételi szabályzatának elfogadásakor, valamint az ifjúságpolitikai és hallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor e. véleményezi, vagy ha azt az egyetem hatáskörébe utalja, megalkotja a hallgatói közösségek rendelkezésére álló helyiségek és eszközök használati rendjét, illetve gondoskodik azok rendeltetésszerű használatáról f. részt vesz a hallgatók szociális, teljesítményalapú és egyéb támogatásainak felosztásában g. véleményezi az egyetem sportlétesítményeinek hasznosítását h. közreműködik a kollégiumok és diákotthonok működtetésében, szervezi és ellátja a kollégiumi jogviszonnyal rendelkező hallgatók képviseletét i. együttműködik más hazai és nemzetközi hallgatói szervezetekkel j. javaslatot tehet szabadon választható tantárgy bevezetésére, külső oktató, előadó meghívására k. részt vesz a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében l. részt vesz az egyetem ifjúsági célokra fordítandó kereteinek felhasználásról szóló döntések meghozatalában m. kulturális, szociális szervezeti egységeket alapíthat és működtethet n. ápolja az egyetem hagyományait és újakat teremt o. kitüntető címeket alapíthat és adományozhat 6.
A BCE HÖK hivatalos, demokratikusan választott képviselői és testületei, illetve más szervezeti egységei útján végzi tevékenységét. A képviselők mandátuma hallgatói jogviszonyuk megszűnésével automatikusan megszűnik. Kivételt képeznek ez alól az alapszabály I. fejezet 1.§ 8. bekezdése alapján a BCE HÖK és az egyetem doktoranduszönkormányzata által közösen megválasztott képviselők, akik mandátuma hallgatói jogviszonyuk vagy doktorandusz-jogviszonyuk megszűnésével szűnik meg automatikusan.
7.
A BCE HÖK tevékenysége során együttműködhet az egyetem önkormányzatával, illetve azzal közös szervezeti egységeket és működtethet. Ezek létrehozásáról, átalakításáról, megszüntetéséről, illetve képviselőinek megbízásáról a két önkormányzat illetékes képviselői – saját szabályzataik alapján – döntenek.
8.
A BCE HÖK képviselőit – leszámítva a kari HÖK-ök választmányi tagjait, illetve a BCE HÖK elnökét és alelnökeit – az egyetem doktorandusz-önkormányzatával közösen is megválaszthatja, amennyiben az adott választást a Küldöttgyűlés minősített többséggel jóváhagyja.
9.
A BCE HÖK képviselőinek és testületeinek megválasztása során, a hatályos felsőoktatási törvény és más vonatkozó jogszabályok, illetve az alapszabályban foglalt megkötések szerint, közvetlenül vagy korábban megválasztott képviselete által, az egyetem valamennyi hallgatója választó és választható. Az alapszabály I. fejezet 1.§ 8. bekezdésében foglaltak esetén az egyetem valamennyi doktorandusza is választható.
10.
A BCE HÖK a szervezetét és működést megalapozó, a hatályos felsőoktatási törvényben előírt közvetlen hallgatói választásokat kari szinten szervezi. A meghatározott részvételi arányok teljesülését kari szinten a kari választások eredménye, 3
doktorandusztestületeket is működtetéséről, testületei vagy
egyetemi szinten valamennyi kar választásainak összesített eredménye alapján kell vizsgálni. 11.
Az BCE HÖK angol megnevezése: Students’ Union of the Corvinus University of Budapest.
12.
A BCE HÖK székhelye az egyetem főépülete: Magyarország, 1093 Budapest, Fővám tér 8.
13.
Az BCE HÖK hivatalos bélyegzőjén Magyarország címere, illetve a „Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzat” körirat szerepel.
14.
A BCE HÖK részönkormányzatai, képviselői, testületei és más szervezeti egységei – az alapszabályban és más vonatkozó egyetemi szabályozásokban meghatározottak szerint – saját bélyegző használatára jogosultak, címeres bélyegző használatára azonban e rendelkezések kizárólag az erről szóló egyetemi szabályozással együtt adhatnak felhatalmazást. A hivatalos bélyegzők jegyzéke az alapszabály II. függelékét képezi.
15.
A BCE HÖK hivatalosan használt elérhetőségeiről (levelezési és elektronikus címeiről, telefon- és faxszámairól stb.) a Tanács határoz, amely az alapszabály I. függelékét képezi.
16.
A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának etikai szabályozásáról jelen szabályzat XI. függeléke rendelkezik.
2.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának részönkormányzatai 1.
A BCE HÖK a hatályos felsőoktatási törvény alapján az egyetem hallgatóinak egységes, kizárólagos érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezete, amely azonban jog-, hatás- és feladatköreit a szubszidiaritás elvének megfelelően kari, campus- és intézményi szinten – az alapszabályban meghatározottak szerint – megosztva gyakorolja.
2.
Az BCE HÖK intézményi szinten az alapszabály I–II. fejezeteiben részletezett központi szervezete, illetve annak testületei és képviselői, kari szinten az alapszabály mellékleteiben részletezett részönkormányzatai, illetve azok képviselői és testületei által fejti ki működését.
3.
Az BCE HÖK kari szintű részönkormányzatai (a továbbiakban: kari HÖK-ök): a. A Gazdálkodástudományi Kar Hallgatói Önkormányzata (a továbbiakban: GTK HÖK) - angol megnevezése: Students’ Union of the Faculty of Business Administration - székhelye: Magyarország, 1093 Budapest, Fővám tér 8. b. A Közgazdaságtudományi Kar Hallgatói Önkormányzata (a továbbiakban: KTK HÖK) - angol megnevezése: Students’ Union of the Faculty of Economics - székhelye: Magyarország, 1093 Budapest, Fővám tér 8. c. A Társadalomtudományi Kar Hallgatói Önkormányzata (a továbbiakban: TTK HÖK) - angol megnevezése: Students’ Union of the Faculty of Social Sciences - székhelye: Magyarország, 1093 Budapest, Fővám tér 8.
4
3.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának alapszabálya 1.
A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának alapszabálya (a továbbiakban: alapszabály) a hatályos felsőoktatási törvényen és más vonatkozó jogszabályokon alapszik.
2.
Az alapszabály megalkotása, hatályon kívül helyezése vagy módosítása továbbiakban: elfogadása) a BCE HÖK kizárólagos jogkörébe tartozik.
3.
Az alapszabályban foglaltak nem lehetnek ellentétesek a hatályos felsőoktatási törvény és más vonatkozó jogszabályok, illetve az egyetem szervezeti és működési szabályzatának rendelkezéseivel.
4.
Az alapszabály joghatósága a BCE HÖK teljes szervezetére és működésére kiterjed, az abban foglalt megkötések szerint.
5.
Az alapszabály a BCE HÖK általános, valamint központi szervezetének szervezeti és működési rendjét tartalmazó főszövegből, illetve a részönkormányzatok szervezeti és működési rendjét tartalmazó mellékletekből áll.
6.
Az alapszabályban foglaltak értelmező és kiegészítő rendelkezéseit tartalmazó további szabályozások a főszöveg vagy a mellékletek függelékét képezik.
(a
Az alapszabály főszövege 7.
Az alapszabály főszövegét kizárólagos jogkörében a BCE HÖK Küldöttgyűlése jogosult elfogadni. a. Az alapszabály főszövegének elfogadását az Elnökség vagy annak bármely szavazati jogú tagja, a Tanács vagy annak bármely szavazati jogú tagja, a Küldöttgyűlés vagy annak bármely szavazati jogú tagja, valamint a kari HÖK-ök választmányai kezdeményezhetik az Elnökségnél. b. Az Elnökség a kezdeményezett javaslattal kapcsolatosan kikéri a Felügyelő Bizottság állásfoglalását, amely köteles azt 5 munkanapon belül megadni. c. Az Elnökség a kezdeményezett javaslatot, a Felügyelő Bizottság álláspontjának ismeretében, köteles következő ülésén, de legkésőbb az állásfoglalás kézhezvételét követő 5 munkanapon belül megtárgyalni és véleményezéssel a Tanácsnak megküldeni. d. A Tanács az Elnökség által megküldött javaslatot köteles következő ülésén, de legkésőbb 10 munkanapon belül megtárgyalni és véleményezéssel a Küldöttgyűlésnek megküldeni. e. A Küldöttgyűlés a Tanács által megküldött javaslatot köteles következő ülésén, de legkésőbb 10 munkanapon belül megtárgyalni. f. Az alapszabály elfogadásához a Küldöttgyűlés szavazati jogú tagjainak minősített többsége szükséges.
8.
Az elfogadott alapszabályt a BCE HÖK elnöke az elfogadást követő 5 munkanapon belül a Szenátus elé terjeszti, melynek módjáról az egyetem szervezeti és működési szabályzata rendelkezik. Amennyiben az elfogadott alapszabályban foglaltak nem ellentétesek a hatályos felsőoktatási törvény és más vonatkozó jogszabály, illetve az egyetem szervezeti és működési szabályzatának rendelkezéseivel, azt a Szenátus jóváhagyja és azonnal hatályba lép.
5
9.
Amennyiben az elfogadott alapszabályt a Szenátus összeférhetetlenség miatt nem hagyja jóvá, az, az összeférhetetlenség megszüntetésének céljából, ismételten a Küldöttgyűlés elé kerül, amely az alapszabály I. fejezet 3.§ 7. pontja alapján hozza meg döntését.
Az alapszabály mellékletei 10.
A kari HÖK-ök – a szervezeten belüli autonómiájuk részeként – kizárólagos jogkörükben jogosultak elfogadni saját szervezeti és működési rendjüket (a továbbiakban: kari SZMR).
11.
A kari SZMR-ek– a főszöveg mellékleteiként – az alapszabály szerves részét képezik.
12.
A kari SZMR-ekben foglaltak nem lehetnek ellentétesek a hatályos felsőoktatási törvény, más vonatkozó jogszabály, az egyetem szervezeti és működési szabályzata, illetve az alapszabály főszövegének rendelkezéseivel.
13.
A kari HÖK-ök az alapszabály I. fejezet 3.§ 10. bekezdésében foglalt jogaikat kizárólag a Küldöttgyűlés utólagos jóváhagyásával gyakorolhatják.
14.
A Küldöttgyűlés csak akkor tagadhatja meg alapszabály I. fejezet 3.§ 13. bekezdésében foglalt jóváhagyást, amennyiben az elfogadott kari SZMR-ben foglaltak ellentétesek a hatályos felsőoktatási törvény vagy más vonatkozó jogszabály, az egyetem szervezeti és működési szabályzata, illetve az alapszabály főszövegének rendelkezéseivel.
15.
Az alapszabály I. fejezet 3.§ 14. bekezdésében foglaltak ellenőrzése a Felügyelő Bizottság hatáskörébe tartozik, amely e kötelességének az elfogadott kari SZMR megküldését követő 5 munkanapon belül eleget tesz.
16.
Amennyiben a kari SZMR elfogadása minden meghatározott kritériumnak megfelelt, a Küldöttgyűlés az alapszabály I. fejezet 3.§ 15. bekezdésében foglalt állásfoglalás megküldését követő első ülésén, de legkésőbb 20 munkanapon belül köteles megadni jóváhagyását.
17.
A Küldöttgyűlés által jóváhagyott kari SZMR-re a továbbiakban az alapszabály I. fejezet 3.§ 8–9. pontjaiban foglalt rendelkezések vonatkoznak.
18.
Az alapszabály I. fejezet 3.§ 10–17. bekezdéseiben ismertetett eljárást mindaddig ismételni kell, amíg a kari SZMR elfogadása minden meghatározott kritériumnak megfelel, vagy amíg az elfogadásra jogosult testület e döntését vissza nem vonja.
Az alapszabály függelékei 19.
Az alapszabály függelékeit a meghatározott képviselők és testületek saját jogkörükben jogosultak elfogadni. A függelékek – önálló értelmező és kiegészítő rendelkezésekként – a Szenátus jóváhagyása nélkül, elfogadásukkal lépnek hatályba.
6
II. A BCE HÖK testületei és más szervezeti egységei
1.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Tanácsa 1.
A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) a BCE HÖK általános döntéshozó testülete.
2.
A Tanács hatáskörébe tartozik eljárni és dönteni minden olyan kérdésben, melyet az alapszabály kifejezetten más testülethez vagy képviselőhöz nem rendel, de különösen: a. az alapszabály I. fejezet 1.§ 5. bekezdés d. pontjában rögzített, továbbá a hatályos felsőoktatási törvényben és más vonatkozó jogszabályokban, szabályozásokban meghatározott egyetemi szintű kérdésekben élni a BCE HÖK egyetértési jogával b. megválasztani és visszahívni a BCE HÖK referenseit elfogadni a BCE HÖK az alapszabály III. fejezet 2–3.§-ában meghatározott képviselőinek beszámolóját c. dönteni eseti bizottságok felállításáról, megszüntetéséről, átalakításáról és egyesítéséről, feladat- és hatáskörének megállapításáról, tagjainak és vezetőjének megbízásáról d. véleményt nyilvánítani a Küldöttgyűlés és kari HÖK-ök választmányainak hatáskörébe utalt valamennyi kérdésben e. döntést hozni a BCE HÖK által a Konzisztóriumi tagságra javasolt jelöltek személyéről
3.
A Tanács két ülése között az ügyvitel folyamatosságáról az Elnökség gondoskodik.
A Tanács tagjai 4.
A Tanács szavazati jogú tagjai a BCE HÖK elnöke, a BCE HÖK elnökhelyettese és a kari HÖK-ök elnökei, tanácskozási jogú tagjai a BCE HÖK kabinetfőnöke és a kari HÖK-ök alelnökei.
5.
A Tanács szavazati jogú tagjai – akadályoztatásuk esetén – teljes jogkörrel helyettesíthetők, amennyiben ezt az ülésvezetőnek az ülés kezdetéig írásban jelzik. A BCE HÖK elnökét kabinetfőnöke, a kari HÖK-ök elnökeit alelnökeik helyettesíthetik. A BCE HÖK elnökének akadályoztatása esetén az Tanács ülést az elnökhelyettes vezeti. Az elnökhelyettes helyettesítéséről az elnökség dönt.
6.
A Tanács az alapszabály II. fejezet 1.§ 4. bekezdésében meghatározott, hivatalból szavazati vagy tanácskozási joggal rendelkező tagjai mandátumukkal e hivataluk betöltéséig rendelkeznek.
7.
A Tanács tagjai a. részt vehetnek, felszólalhatnak, határozati javaslattal élhetnek és szavazhatnak a Tanács ülésein, valamint kérhetik véleményük szó szerinti jegyzőkönyvbe vételét b. eljárhatnak a Tanács által rájuk ruházott feladatkörökben c. tájékoztatást kérhetnek a BCE HÖK képviselőitől és testületeitől 7
A Tanács működése 8.
A Tanács ülését – havonta legalább egyszer – a BCE HÖK elnöke hívja össze és vezeti le az alapszabály V. fejezet 2.§-ában meghatározottak szerint.
9.
A Tanács ülése határozatképes, amennyiben azon szavazati jogú tagjainak több mint fele részt vesz.
10.
A Tanács határozatképességét és határozatainak érvényességét minden esetben az adott ülés alatt szavazati joggal rendelkező tagok száma alapján kell megállapítani.
11.
A Tanács határozatait ülésein, fő szabály szerint egyszerű többséggel hozza. Abszolút vagy minősített többségi döntés szükséges minden esetben, ha azt az alapszabály külön előírja. Szavazategyenlőség esetén a BCE HÖK elnökének szavazata dönt. A határozathozatal részletes rendjéről az alapszabály V. fejezet 3.§-a rendelkezik.
12.
A Tanács üléseiről, határozatairól jegyzőkönyvet kell vezetni az alapszabály V. fejezet 4.§ 2–5. és 9. bekezdéseiben meghatározottak szerint.
2.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Küldöttgyűlése 1.
A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Küldöttgyűlése (a továbbiakban: Küldöttgyűlés) a szervezet kiemelt jelentőségű ügyekben eljáró, legfőbb döntéshozó testülete.
2.
A Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik eljárni és döntést hozni minden, az alapszabályban külön meghatározott kérdésben, de különösen: a. elfogadni az alapszabályt b. elfogadni a BCE HÖK rendes és rendkívüli költségvetését c. megválasztani a BCE HÖK elnökét, elnökhelyettesét, kabinetfőnökét és eljárni az ellene indított bizalmatlansági indítvány esetén d. elfogadni a BCE HÖK elnökének féléves és éves beszámolóját e. elfogadni a BCE HÖK költségvetéséről szóló féléves és éves beszámolót f. megválasztani és visszahívni a Felügyelő Bizottság tagjait g. kimondani az BCE HÖK és a kari HÖK-ök elnökeinek összeférhetetlenségét h. véleményt nyilvánítani a Tanács és kari HÖK-ök választmányainak hatáskörébe utalt valamennyi kérdésben i. minősített többséggel felülvizsgálni, hatályon kívül helyezni és módosítani a BCE HÖK központi szervezete testületeinek és képviselőinek saját hatáskörben meghozott döntéseit j.
megválasztani abszolút többséggel a két szenátusi képviselőt
A Küldöttgyűlés tagjai 3.
A Küldöttgyűlés szavazati jogú tagjai a BCE HÖK elnöke, a BCE HÖK elnökhelyettese, a BCE HÖK kabinetfőnöke, a kari HÖK-ök elnökei, továbbá 3-3, a kari HÖK-ök által saját választmányi tagjaik és megbízottjaik közül delegált képviselő. 8
4.
A Küldöttgyűlés az alapszabály II. fejezet 2.§ 3. pontja alapján delegált szavazati jogú tagjainak megbízása egy évre szól és adott év január 1-jétől adott év december 31-ig tart.
5.
A Küldöttgyűlés szavazati jogú tagjai – akadályoztatásuk esetén – teljes jogkörrel helyettesíthetők, amennyiben ezt a helyettesítésről való döntésre jogosultak az ülésvezetőnek az ülés kezdetéig írásban jelzik. A BCE HÖK elnökét elnökhelyettese, a kari HÖK-ök elnökeit alelnökeik helyettesíthetik. A BCE HÖK elnökhelyettesének helyettesítéséről az Elnökség, a kari delegáltak helyettesítéséről az adott kari HÖK elnöksége dönt.
6.
A Küldöttgyűlés az alapszabály II. fejezet 2.§ 3. bekezdésében meghatározott, hivatalból szavazati joggal rendelkező tagjai mandátumukkal e hivataluk betöltéséig rendelkeznek.
7.
A Küldöttgyűlés további, a kari HÖK-ök által delegált szavazati jogú tagjainak megbízása egy évre szól és adott év január 1-jétől adott év december 31-ig tart. Megbízásuk rendkívüli esetben – lemondásukkal, választmányi tagságuk vagy megbízotti státuszuk elvesztésével, illetve a delegálásra jogosult kari HÖK Választmányának erre irányuló határozatával – idő előtt is megszűnik. Ezen esetekben a kari HÖK legkésőbb a Küldöttgyűlés következő ülésének napján, az eredeti megbízási idő lejártáig szóló mandátummal gondoskodik új képviselő delegálásáról.
8.
A Küldöttgyűlés tagjai a. részt vehetnek, felszólalhatnak, határozati javaslattal élhetnek és szavazhatnak a Küldöttgyűlés ülésein, valamint kérhetik véleményük szó szerinti jegyzőkönyvbe vételét b. eljárhatnak a Küldöttgyűlés által rájuk ruházott feladatkörökben c. tájékoztatást kérhetnek a BCE HÖK képviselőitől és testületeitől
A Küldöttgyűlés működése 9.
A Küldöttgyűlés ülését – szemeszterenként legalább kétszer – a BCE HÖK elnöke hívja össze és vezeti le az alapszabály IV. fejezet 2.§-ában meghatározottak szerint.
10.
A Küldöttgyűlés ülése határozatképes, amennyiben azon szavazati jogú tagjainak több mint fele részt vesz.
11.
A Küldöttgyűlés határozatképességét és határozatainak érvényességét minden esetben az adott ülés alatt szavazati joggal rendelkező tagok száma alapján kell megállapítani.
12.
A Küldöttgyűlés határozatait ülésein, fő szabály szerint egyszerű többséggel hozza. Abszolút vagy minősített többségi döntés szükséges minden esetben, ha azt az alapszabály külön előírja. Szavazategyenlőség esetén a BCE HÖK elnökének szavazata dönt. A határozathozatal részletes rendjéről az alapszabály V. fejezet 3.§-a rendelkezik.
13.
A Küldöttgyűlés üléseiről, határozatairól jegyzőkönyvet kell vezetni az alapszabály V. fejezet 4.§ 2–5. és 9. bekezdéseiben meghatározottak szerint.
3.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Elnöksége 1.
A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának továbbiakban: Elnökség) a BCE HÖK vezetői testülete.
9
Elnöksége
(a
2.
Az Elnökség hatáskörébe tartozik eljárni és döntést hozni minden, az alapszabályban külön meghatározott kérdésben, de különösen: a. eljárni és dönteni a BCE HÖK napi ügyvitele során b. a Tanács teljes jogkörében eljárni és dönteni annak két ülése között, kivéve az alapszabály II. fejezetének 1.§ 2. bekezdésében foglalt esetekben c. gondoskodni az alapszabály rendelkezéseinek, illetve a Küldöttgyűlés és a Tanács határozatainak végrehajtásáról d. biztosítani a Felügyelő Bizottság hatásköreinek ellátását, illetve vitás kérdésekben eljárni vagy a megfelelő képviselőnél, testületnél eljárást kezdeményezni e. összehangolni és nyomon követni a BCE HÖK szervezetének, képviselőinek, testületeinek és más szervezeti egységeinek működését f. dönteni az BCE HÖK központi szervezete képviselőinek jutalmazásáról az alapszabály V. fejezet 7.§-ában foglaltak szerint
Az Elnökség tagjai 3.
Az Elnökség szavazati jogú tagjai a BCE HÖK kabinetfőnöke.
elnöke,
elnökhelyettese, és
Az Elnökség működése 4.
Az Elnökség ülését – legalább kéthetente egyszer – a BCE HÖK elnöke hívja össze és vezeti le az alapszabályV. fejezet 2.§-ában meghatározottak szerint.
5.
Az Elnökség ülése határozatképes, amennyiben azon a BCE HÖK elnöke és legalább valamely másik tagja részt vesz.
6.
Az Elnökség határozatait ülésein, fő szabály szerint egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a BCE HÖK elnökének szavazata dönt. A határozathozatal részletes rendjéről az alapszabály V. fejezet 3.§-a rendelkezik.
7.
Az Elnökség üléseiről, határozatairól jegyzőkönyvet kell vezetni az alapszabály V. fejezet 4.§ 2–5. és 9. bekezdéseiben meghatározottak szerint.
4.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Kabinetje 1.
A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Kabinetje továbbiakban: Kabinet) a BCE HÖK operatív vezetőinek tanácskozó testülete.
(a
A Kabinet tagjai 2.
A Kabinet tagjai a referensek, a projektvezetők, a Corvinus Hallgatói Médiaközpont főszerkesztője, a BCE HÖK kabinetfőnöke, valamint a BCE HÖK elnöke és elnökhelyettese.
A Kabinet működése 3.
A Kabinet önálló döntéshozói jogkörrel nem rendelkezik, de szükség esetén, egyszerű többséggel véleményt nyilváníthat.
4.
A Kabinet ülését – havonta legalább egyszer – a BCE HÖK elnöke hívja össze az alapszabály V. fejezet 2.§-ában meghatározottak szerint.
5.
A Kabinet ülése a résztvevők számától függetlenül határozatképes. 10
6.
A Kabinet üléseiről, esetleges határozatairól emlékeztetőt kell vezetni az alapszabály V. fejezet 4.§ 6–9. bekezdéseiben meghatározottak szerint.
5.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Szenátusi Képviselőcsoportja 1.
A hallgatók szenátusi képviseletének jogával a hatályos felsőoktatási törvény alapján – az egyetem szervezeti és működési szabályzatában rögzített létszámmal – a BCE HÖK rendelkezik.
2.
Az alapszabály II. fejezet 5.§ 1. pontjában meghatározott képviseletet a BCE HÖK Szenátusi Képviselőcsoportja látja el.
A Szenátusi Képviselőcsoport tagjai 3.
Amennyiben a kari HÖK-ök adott évi rendes választásain összesítetten a jogosultak legfeljebb 25 százaléka vett részt, a BCE HÖK a következő évre 1 tagot, a BCE HÖK elnökét delegálja a Szenátusba.
4.
Amennyiben a kari HÖK-ök adott évi rendes választásain összesítetten a jogosultak több mint 25 százaléka vett részt, a BCE HÖK a következő évre a BCE HÖK elnökén kívül – az egyetem szervezeti és működési szabályzatában rögzített mértékben – további tagokat delegál.
5.
Az alapszabály II. fejezet 5.§ 4. bekezdésében foglalt esetben a Szenátusi Képviselőcsoport tagjai a BCE HÖK elnöke és a kari HÖK-ök elnökei hivatalból, valamint a BCE HÖK Küldöttgyűlése által megválasztott további két szenátusi képviselő.
6.
. A Küldöttgyűlés által megválasztott két szenátor megbízása egy évre szól és a megválasztását követő év január 1-jétől december 31-ig tart. Megbízása rendkívüli esetben – a Küldöttgyűlésnek benyújtott írásbeli lemondásával, hallgatói jogviszonyának megszűnésével, illetve az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány a Küldöttgyűlés minősített többsége általi elfogadásával – idő előtt is megszűnik. Ezen esetekben Küldöttgyűlés rendkívüli szenátusi tag választás útján az eredeti megbízási idő lejártáig szóló mandátummal gondoskodik új szenátor választásáról.
A Szenátusi Képviselőcsoport működése 7.
A Szenátusi Képviselőcsoport vezetője a BCE HÖK elnöke, aki e hatáskörében utasítást nem adhat, azonban biztosítja, hogy a hallgatói képviselők felkészülten vehessenek részt az egyetem Szenátusának munkájában, illetve döntéseiket az elérhető információk birtokában és a BCE HÖK álláspontjának ismeretében, felelősségteljesen és megalapozottan hozhassák meg.
6.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Felügyelő Bizottsága 1.
A BCE HÖK szabályos és átlátható működését, választásainak és gazdálkodásának tisztaságát független testületként a Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Felügyelő Bizottsága (a továbbiakban: Felügyelő Bizottság) ellenőrzi. 11
2.
A Felügyelő Bizottság tagjai a BCE HÖK Küldöttgyűlésének hivatalból tanácskozási jogú tagjai, annak ülésein felszólalhatnak és bármely kérdésben állást foglalhatnak. Írásbeli állásfoglalását a Felügyelő Bizottság a BCE HÖK bármely más testületének és képviselőjének is megküldheti.
3.
A Felügyelő Bizottság feladatainak ellátása során és kifejezett érdekében jogosult betekinteni a BCE HÖK működéséhez, tevékenységéhez gazdálkodásához kapcsolódó nyilvántartásokba és teljes dokumentációba, valamint ezekkel kapcsolatosan tájékoztatást kapni a BCE HÖK központi szervezetének és részönkormányzatainak képviselőitől, testületeitől.
A Felügyelő Bizottság tagjai 4.
A Felügyelő Bizottság három tagjára a Tanács abszolút többséggel tesz javaslatot.
5.
A Felügyelő Bizottság tagja kizárólag az egyetem hallgatója lehet.
6.
A Felügyelő Bizottság tagjait a Küldöttgyűlés abszolút többséggel választja meg az alapszabály II. fejezet 6.§ 4. bekezdésében meghatározottak szerint leadott jelölések alapján.
7.
Amennyiben a Felügyelő Bizottság valamely tagját az alapszabály II. fejezet 6.§ 4. bekezdésében rögzített jelölések alapján nem sikerül megválasztani, az alapszabály II. fejezet 6.§ 4–6. bekezdéseiben rögzített eljárás új jelöléssel vagy a jelölés megismétlésével mindaddig folytatódik, amíg valamennyi tag megválasztásra nem kerül. Az eljárás végéig a Felügyelő Bizottság 1 vagy 2 megválasztott taggal is működhet.
8.
A Felügyelő Bizottság tagjai – kari HÖK-ben betöltött választmányi tagságukat és megbízotti státuszukat, illetve az BCE HÖK-ben betöltött elnöki megbízotti státuszukat leszámítva – a BCE HÖK semmilyen más testületének nem lehetnek tagjai, képviselői.
9.
Az alapszabály II. fejezet 6.§ 8. bekezdésében foglalt összeférhetetlenség esetén a Felügyelő Bizottság érintett tagjának 5 munkanapon belül le kell mondania valamennyi, e hivatalával összeférhetetlen képviseletéről. Ennek hiányában a Küldöttgyűlés következő ülésén, de legkésőbb 20 munkanapon belül dönt az összeférhetetlenség megszüntetéséről a Felügyelő Bizottságban betöltött tagság egyidejű megszüntetésével.
10.
A Felügyelő Bizottság tagjainak megbízása egy évre szól és adott év január 1-jétől adott év december 31-ig tart. Megbízásuk rendkívüli esetben – lemondásukkal, hallgatói jogviszonyuk elvesztésével, illetve a Küldöttgyűlés erre irányuló, abszolút többséggel meghozott határozatával – idő előtt is megszűnik. Ezen esetekben a Küldöttgyűlés következő ülésén, de legkésőbb 20 munkanapon belül az eredeti megbízási idő lejártáig szóló mandátummal gondoskodik új tag megválasztásáról.
11.
A Felügyelő Bizottság tagjai közül elnököt választ, aki koordinálja a testület munkáját, tartja a kapcsolatot a BCE HÖK elnökével, részönkormányzatainak és testületeinek vezetőivel, illetve – a Felügyelő Bizottság egyedi hatáskörében – az egyetem vezetőivel. Az elnök megbízása annak visszavonásáig, de legkésőbb adott év december 31-ig szól.
12
A Felügyelő Bizottság működése 12.
A Felügyelő Bizottság napi működési rendjének meghatározása, tevékenységének a hatályos szabályozások alapján való közvetlen irányítása a Felügyelő Bizottság elnökének feladata.
13.
A Felügyelő Bizottságnak ellenőrzési jogköre gyakorlását és az ehhez kapcsolódó döntéshozatalt illetőleg más képviselők vagy testületek által utasítás nem adható.
14.
Az Felügyelő Bizottság ülését – havonta legalább egyszer – a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze és vezeti le az alapszabály V. fejezet 2.§-ában meghatározottak szerint.
15.
Az Felügyelő Bizottság ülése határozatképes, amennyiben azon tagjainak többsége részt vesz.
16.
A Felügyelő Bizottság határozatait ülésein, fő szabály szerint egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a Felügyelő Bizottság elnökének szavazata dönt. A határozathozatal részletes rendjéről az alapszabály V. fejezet 3.§-a rendelkezik.
17.
A Felügyelő Bizottság üléseiről, határozatairól jegyzőkönyvet kell alapszabályV. fejezet 4.§ 2–5. és 9. bekezdéseiben meghatározottak szerint.
18.
A Felügyelő Bizottság munkájáról havi rendszerességgel írásbeli beszámolót készít, melyet a beszámoló tárgyát követő hónap 15. napjáig megküld az Elnökség, a Tanács és a Küldöttgyűlés számára.
19.
A Felügyelő Bizottság féléves rendszerességgel átfogó beszámolót készít, melyet adott év első, január 1-jétől június 30-ig tartó féléve esetében a rá következő július 31-ig, második, július 1-jétől december 31-ig tartó féléve esetében a rá következő január 31-ig megküld az Elnökség, a Tanács, a Küldöttgyűlés és az egyetem Szenátusa számára.
20.
A Felügyelő Bizottság – feladatainak ellátásakor – az alapszabály I. fejezet 1.§ 12. bekezdése alapján hivatalos bélyegző használatára jogosult, melyen Magyarország címere, illetve a „Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzat Felügyelő Bizottság” körirat szerepel.
vezetni
az
7.§ A BCE HÖK munkacsoportjaira vonatkozó általános rendelkezések 1.
Valamely közös funkció ellátására a BCE HÖK hivatalos testületként működő munkacsoportot hozhat létre.
2.
Munkacsoport létrehozásáról és megszüntetéséről, valamint munkájának felfüggesztéséről és újrakezdéséről a BCE HÖK elnökének javaslatára a Tanács dönt.
3.
A BCE HÖK munkacsoportjainak mindenkori listája az alapszabály III. függelékét képezi.
A munkacsoport tagjai 4.
A munkacsoport tagjai a kari HÖK-ök választmányi tagjai és megbízottjai, illetve az BCE HÖK elnöki megbízottjai lehetnek.
5.
A munkacsoportot az adott területért felelős referens vezeti, akit a BCE HÖK elnökének javaslatára a Tanács nevez ki az alapszabály III. fejezet 3.§ 1–2. bekezdéseiben foglaltak szerint.
13
A munkacsoport működése 6.
A munkacsoport napi működési rendjének meghatározása, tevékenységének a hatályos szabályozások, a Tanács és az Elnökség döntései alapján való közvetlen irányítása a referens feladata.
7.
A munkacsoport ülése a résztvevők számától függetlenül határozatképes.
8.
A munkacsoport munkájáról, üléseiről és esetleges határozatairól emlékeztetőt kell készíteni az alapszabály V. fejezet 4.§ 6–9. bekezdéseiben meghatározottak szerint.
8.§ A BCE HÖK szakbizottságaira vonatkozó általános rendelkezések 1.
Olyan közös funkció ellátására, amely a központi irányítás mellett sajátos kari (kollégiumi ügyek esetén kollégiumi szintű) szempontok rendszeres figyelembevételét is megköveteli, a BCE HÖK hivatalos testületként működő szakbizottságot hozhat létre.
2.
A BCE HÖK a gazdasági, az oktatási, a diákjóléti, a kommunikációs, a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő valamint a kollégiumi feladatok ellátására állandó szakbizottságot működtet.
3.
További szakbizottság létrehozásáról és megszüntetéséről, valamint munkájának felfüggesztéséről és újrakezdéséről a BCE HÖK elnökének javaslatára a Tanács dönt.
4.
A BCE HÖK szakbizottságainak mindenkori listája az alapszabály III. függelékét képezi.
A szakbizottság tagjai 5.
A szakbizottságban szavazati joggal rendelkezik a kari HÖK-ök egy-egy, a kari SZMRekben e képviselet betöltésére meghatározott képviselője, vagy ennek hiányában a kari HÖK-ök választmányai által kijelölt egy-egy személy.
6.
A Kollégiumi Bizottság – egyedi érdekképviseleti tevékenysége okán – az alapszabály II. fejezet 8.§ 5. bekezdésében meghatározottak helyett az alapszabály II. fejezet 12.§ 3. bekezdésében meghatározott tagokból áll.
7.
A szakbizottság tagját – akadályoztatása esetén – az adott kari HÖK választmányi tagjai és megbízottjai közül az adott kari HÖK elnöke által kijelölt személy teljes jogkörrel helyettesítheti, amennyiben ezt az adott tag vagy az adott kari HÖK elnöke az ülés kezdetéig írásban jelzi. A Kollégiumi Bizottság esetében a helyettesítésre – egyebekben azonos feltételek mellett – a helyettesítendő képviselő által az adott kollégiumban kollégiumi jogviszonnyal rendelkező hallgatók közül kijelölt személy jogosult.
8.
A választott tagokon kívül a szakbizottság munkájában tanácskozási joggal részt vehetnek továbbá a kari HÖK-ök választmányi tagjai és megbízottjai, valamint az BCE HÖK elnöki megbízottjai is.
9.
A szakbizottságot az adott területért felelős referens vezeti, akit a BCE HÖK elnökének javaslatára a Tanács választ meg pályáztatás útján az alapszabály III. fejezet 3.§ 1–2. bekezdéseiben meghatározottak szerint.
14
A szakbizottság működése 10.
A szakbizottság napi működési rendjének meghatározása, tevékenységének a hatályos szabályozások, a Tanács és az Elnökség döntései alapján való közvetlen irányítása a referens feladata, kivéve, ha arról az alapszabály külön rendelkezik.
11.
A szakbizottság üléseit a referens hívja össze és vezeti le az alapszabály IV. fejezet 2.§ában meghatározottak szerint. Az ülés határozatképes, ha azon a kari HÖK-ök (a Kollégiumi Bizottság esetében a kollégiumok) többségének szavazati jogú képviselete biztosított.
12.
A szakbizottság határozatait ülésein, egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a referens szavazata dönt. A határozathozatal részletes rendjéről az alapszabály V. fejezet 3.§-a rendelkezik.
13.
A szakbizottság üléseiről és határozatairól jegyzőkönyvet kell készíteni az alapszabály V. fejezet 4.§ 2–5. és 9. bekezdéseiben meghatározottak szerint.
9.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Gazdasági Bizottsága 14.
A BCE HÖK gazdálkodásának összehangolását, a költségvetés és a rendszeres számadások megalkotását a Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Gazdasági Bizottsága (a továbbiakban: BCE HÖK Gazdasági Bizottság) végzi.
15.
A BCE HÖK Gazdasági Bizottságát a gazdasági referens vezeti, aki képviseli a BCE HÖK-öt az egyetem gazdasági vezetése felé.
A BCE HÖK Gazdasági Bizottság tagjai 16.
A BCE HÖK Gazdasági Bizottság szavazati jogú tagja a kari SZMR-ekben meghatározottak szerint megválasztott egy-egy kari gazdasági felelős, vagy ennek hiányában a kari HÖK-ök választmányai által kijelölt egy-egy személy. Amennyiben a BCE HÖK gazdasági bizottságát nem az adott kari felelősök közül választott referens vezeti, a Gazdasági Bizottságnak a gazdasági referens tanácskozási jogú tagja.
A BCE HÖK Gazdasági Bizottság működése 17.
A BCE HÖK Gazdasági Bizottság feladat- és hatáskörének pontos meghatározását – az alapszabály rendelkezéseinek figyelembevételével – az Elnökség határozza meg.
10.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Oktatási Bizottsága 1.
A BCE HÖK érdekképviseleti és oktatásügyi tevékenységének összehangolását, indítványainak előkészítését egyetemi szinten a Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Oktatási Bizottsága (a továbbiakban: BCE HÖK Oktatási Bizottság) végzi.
2.
Az BCE HÖK Oktatási Bizottságát az oktatási referens vezeti, aki képviseli a BCE HÖK-öt az Oktatói és Hallgatói Ügyek Bizottságában. 15
A BCE HÖK Oktatási Bizottság tagjai 3.
A BCE HÖK Oktatási Bizottság szavazati jogú tagja a kari SZMR-ekben meghatározottak szerint megválasztott egy-egy kari oktatási felelős, vagy ennek hiányában a kari HÖK-ök választmányai által kijelölt egy-egy személy. Amennyiben a BCE HÖK oktatási bizottságát nem az adott kari felelősök közül választott referens vezeti, az Oktatási Bizottságnak az oktatási referens tanácskozási jogú tagja.
A BCE HÖK Oktatási Bizottság működése 4.
Az Oktatási Bizottság feladat- és hatáskörének pontos meghatározását, az alapszabály rendelkezéseinek figyelembevételével, az Elnökség határozza meg.
5.
A BCE HÖK oktatási referensének feladatai: a) félévente legalább egyszer összehívja a BCE HÖK Oktatási Bizottságát, napirendi pontokat javasol, levezeti az üléseket b) tartja a kapcsolatot az egyetem oktatási rektorhelyettesével, tájékoztatja őt a BCE HÖK szinten zajló projektekről, illetve az esetleges személyi változásokról c) tolmácsolja az egyetem vezetésének, oktatási jellegű, javaslatait és meglátásait a BCE HÖK felé d) konzultál az Informatikai és Szolgáltató Központ vezetőjével, különös tekintettel a tárgy-, és vizsgafelvételi időszak teendőivel és esetleges problémáival kapcsolatban e) kapcsolatot tart a BCE HÖK belső kommunikációs csatornáit felügyelő hallgatói taggal
11.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Kommunikációs Bizottsága 6.
A BCE HÖK külső és belső kommunikációjának összehangolását, arculatának megalkotását és gondozását Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Kommunikációs Bizottsága (a továbbiakban Kommunikációs Bizottság) végzi.
7.
A Kommunikációs Bizottságot a kommunikációs referens vezeti, aki rendszeres kapcsolatot tart fenn az egyetem Kommunikációs Irodájával és a Corvinus Hallgatói Médiaközponttal.
A Kommunikációs Bizottság tagjai 8.
A Kommunikációs Bizottság szavazati jogú tagja a kari SZMR-ekben meghatározottak szerint megválasztott egy-egy kari kommunikációs felelős, vagy ennek hiányában a kari HÖK-ök választmányai által kijelölt egy-egy személy. Amennyiben a BCE HÖK kommunikációs bizottságát nem az adott kari felelősök közül választott referens vezeti, a Kommunikációs Bizottságnak a kommunikációs referens tanácskozási jogú tagja.
A kommunikációs Bizottság működése 9.
A Kommunikációs Bizottság feladat- és hatáskörének pontos meghatározását – az alapszabály rendelkezéseinek figyelembevételével – az Elnökség határozza meg.
16
12.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Diákjóléti Bizottsága 10.
A BCE HÖK diákjóléti tevékenységének, illetve az alapszabály VI. fejezete alapján létrehozott campus-szintű diákjóléti bizottságai munkájának összehangolását, de különösen az egyetem szociális, teljesítményalapú és más, a BCE HÖK felügyeletébe rendelt ösztöndíjkeretei felhasználásának koordinálását és ellenőrzését a Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Diákjóléti Bizottsága (a továbbiakban: BCE HÖK Diákjóléti Bizottság) végzi.
11.
A BCE HÖK Diákjóléti Bizottságát a diákjóléti referens vezeti, aki rendszeres kapcsolatot tart fenn az egyetem diákjóléti ügyekért felelős vezetésével is.
A BCE HÖK Diákjóléti Bizottság tagjai 12.
A BCE HÖK Diákjóléti Bizottság szavazati jogú tagja a kari SZMSZ-ekben meghatározottak szerint megválasztott egy-egy kari diákjóléti felelős, vagy ennek hiányában a kari HÖK-ök választmányai által kijelölt egy-egy személy. Amennyiben a BCE HÖK diákjóléti bizottságát nem az adott kari felelősök közül választott referens vezeti, a Diákjóléti Bizottságnak a diákjóléti referens tanácskozási jogú tagja.
A BCE HÖK Diákjóléti Bizottság működése 13.
A BCE HÖK Diákjóléti Bizottsága a BCE HÖK szervezetének részét képezi, azonban számára az ösztöndíjkeretek felhasználására irányuló tevékenysége során és kapcsán a BCE HÖK más testülete vagy képviselője által utasítás nem adható, e tevékenységét mindenkor kizárólag a hatályos felsőoktatási törvény és más vonatkozó jogszabályok, az egyetem szervezeti és működési szabályzata, hallgatói térítési és juttatási szabályzata és más vonatkozó szabályozásai, illetve az alapszabály rendelkezései alapján végzi.
14.
A BCE HÖK Diákjóléti Bizottsága az alapszabály I. fejezet 1.§ 5. bekezdés f. pontjában meghatározott ösztöndíjkeretek felhasználása, az ösztöndíjak mértékének meghatározása során az egyetem hallgatói térítési és juttatási szabályzatában foglaltak szerint jár el.
15.
A BCE HÖK Diákjóléti Bizottság véglegesíti a hatáskörébe utalt ösztöndíjak pályázatának feltételeit és kiírja azokat. A kari HÖK-ök hatáskörébe utalt pályázatok esetén ellenőrzi, hogy azok feltételei meghatározásra, illetve a pályázatok kiírásra kerültek-e, valamint mulasztás esetén gondoskodik ezek pótlásáról.
16.
A BCE HÖK Diákjóléti Bizottság tevékenysége ellátása során köteles az egyetem adatvédelmi, adat- és iratkezelési szabályzatai, valamint a BCE HÖK az alapszabály IV. függelékét képező adatvédelmi rendje alapján eljárni.
17.
A diákjóléti referens rendszeresen tájékoztatást ad a BCE HÖK elnökének a hallgatói ösztöndíjkeretek felhasználásáról, valamint szükség esetén javaslatot tesz a szabályozások módosítására.
18.
A BCE HÖK Diákjóléti Bizottságát vezető referens – képviselői feladatainak ellátásakor – az alapszabály I. fejezet 1.§ 12. bekezdése alapján hivatalos bélyegző használatára jogosult, melyen Magyarország címere, illetve a „Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzat Diákjóléti Bizottság” körirat szerepel.
17
13.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Kollégiumi Bizottsága 19.
Az egyetem kollégiumi közösségi életének összehangolását, a kollégista hallgatók egyedi érdekképviseletét a Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Kollégiumi Bizottsága (a továbbiakban: BCE HÖK Kollégiumi Bizottság) végzi.
20.
A BCE HÖK Kollégiumi Bizottságát a kollégiumi referens vezeti, aki rendszeres kapcsolatot tart fenn az egyetem kollégiumi ügyekért felelős vezetésével és a kollégiumok vezetésével.
A BCE HÖK Kollégiumi Bizottság tagjai 21.
A BCE HÖK Kollégiumi Bizottság szavazati jogú tagja a kollégiumi referens, valamint a kollégiumok helyi diákbizottságainak vezetői, vagy ennek hiányában az egyetem kollégiumi jogviszonnyal rendelkező hallgatóinak kollégiumonként egy-egy – a BCE HÖK Tanácsa által –megválasztott képviselője.
A BCE HÖK Kollégiumi Bizottság működése 22.
A BCE HÖK Kollégiumi Bizottságának feladata az egyetem kollégiumi felvételi rendszerének felügyelete és működtetése.
23.
A BCE HÖK Kollégiumi Bizottság véleményezi az egyetemi kollégiumi stratégiát, javaslatot tesz annak kiegészítésére, módosítására, illetve figyelemmel kíséri annak megvalósulását.
24.
A BCE HÖK Kollégiumi Bizottságának üléseit – a pályázási időszakokban legalább kétszer – a referens hívja össze és vezeti le az alapszabály V. fejezet 2.§-a alapján. Az ülés határozatképes, ha azon a kollégiumok többségének szavazati jogú képviselete biztosított.
25.
A BCE HÖK Kollégiumi Bizottság tevékenysége ellátása során köteles az egyetem adatvédelmi, adat- és iratkezelési szabályzatai, valamint a BCE HÖK az alapszabály IV. függelékét képező adatvédelmi rendje alapján eljárni.
26.
A BCE HÖK Kollégiumi Bizottságát vezető referens – képviselői feladatainak ellátásakor – az alapszabály I. fejezet 1.§ 12. bekezdése alapján hivatalos bélyegző használatára jogosult, melyen Magyarország címere, illetve a „Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzat Kollégiumi Bizottság” körirat szerepel.
14.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága 27.
A Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága (továbbiakban: bizottság) felelős a beérkező, idegen nyelvű hallgatók, hallgatói életbe való integrálásáért, az ezt elősegítő rendezvények szervezéséért (együttműködve a rendezvényszervezési munkacsoporttal), az idegen nyelvű kommunikációért (együttműködve a kommunikációs bizottsággal), idegen nyelvű előadások szervezéséért (együttműködve az oktatási bizottsággal) és különböző idegen nyelvi kiadványok szerkesztéséért (együttműködve a Corvinus Hallgatói Médiaközponttal), valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának (BCE HÖK) külügyi kapcsolati hálójának bővítéséért.
28.
A bizottság feladata a hallgatói mobilitás elősegítése és az egymással szembeni tolerancia és idegen kultúrák megismertetése. A bizottság együttműködik az egyetem 18
Nemzetközi Irodájával, valamennyi kari koordinátorával, a BCE HÖK mindenkori elnökségével és referenseivel.
A BCE HÖK Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának tagjai 29.
A bizottság szavazati jogú tagja a a kari SZMR-ekben meghatározottak szerint megválasztott egy-egy kari nemzetközi kapcsolatokért felelős, vagy ennek hiányában a kari HÖK-ök választmányai által kijelölt egy-egy személy. Amennyiben a BCE HÖK nemzetközi kapcsolatok bizottságát nem az adott kari felelősök közül választott referens vezeti, a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának a nemzetközi kapcsolatokért felelős referens tanácskozási jogú tagja.
30. A BCE HÖK Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának működése 31.
A bizottságot a nemzetközi kapcsolatokért felelős referense irányítja (továbbiakban: referens). A bizottság funkciók szerint divíziókra van felosztva, melyek munkáját a divíziófelelősök koordinálják. A egyetemi szintű divíziófelelősök munkájának irányát az adott nemzetközi kapcsolati referens jelöli ki. A divíziófelelősök negyedévente kötelesek beszámolni az adott nemzetközi kapcsolati referenseknek munkájukról.
32.
A Bizottság feladat- és hatáskörének pontos meghatározását – az alapszabály rendelkezéseinek figyelembevételével – az Elnökség határozza meg A bizottság üléseit a referens hívja össze és vezeti le az alapszabály V. fejezet 2.§-a alapján. Az ülés határozatképes, ha azon a szavazati jogú tagok legalább felének képviselete biztosított.
15.§ A BCE HÖK projektjeire vonatkozó általános rendelkezések 1.
Eseti feladat megoldására a BCE HÖK projektet indíthat.
2.
Projekt elindításáról és lezárásáról, valamint felfüggesztéséről és újrakezdéséről az Elnökség dönt.
3.
A projektet a BCE HÖK elnöke által megbízott projektvezető vezeti.
4.
A projekt céljainak megvalósulását projektcsapat is segítheti, melynek munkáját, a hatályos szabályozások, a Tanács és az Elnökség döntései alapján, a projektvezető irányítja.
5.
A projektcsapat munkájában a kari HÖK-ök azon választmányi tagjai és megbízottjai, illetve az BCE HÖK azon elnöki megbízottjai vehetnek részt, akiket a projektvezető vagy a BCE HÖK elnöke erre felkért.
6.
A projektben folyó munkáról, a projektcsapat üléseiről és esetleges határozatairól emlékeztetőt kell készíteni az alapszabály IV. fejezet 4.§ 2–9. bekezdésében meghatározottak szerint.
16.§ Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Titkársága 1.
A BCE HÖK adminisztrációjának és helyiséggazdálkodásának üzemeltetése, valamint a szervezet munkájának elősegítése céljából a BCE HÖK Titkárságot tart fenn.
2.
A Titkárság felügyelete alá tartoznak a BCE HÖK központi szervezete által használt helyiségek, műszaki és egyéb berendezések, melyek pontos használati rendjéről a 19
Tanács dönt. Az így megalkotott helyiség- és eszközhasználati rend az alapszabály VI. függelékét képezi. 3.
A BCE HÖK központi szervezete által nyújtott hallgatói szolgáltatásokról, azok igénybevételének feltételeiről a Tanács dönt. Az így megalkotott szolgáltatási rend az alapszabály VII. függelékét képezi.
4.
A Titkárságot titkárságvezető irányítja, akinek feladata a BCE HÖK adminisztrációjának, helyiséggazdálkodásának és ügyfélszolgálatának koordinálása, továbbá az Elnökség és a BCE HÖK testületei által rá bízott feladatok ellátása.
5.
A titkárságvezető valamint a Titkárság esetleges további munkatársainak státuszáról, pontos munkaköréről és javadalmazásáról az Elnökség rendelkezik.
6.
A titkárságvezető közvetlen felettese a BCE HÖK elnöke.
17.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Diákszervezeti Tanácsa 1.
Az egyetem hallgatói közösségi életének szervezését, hallgatóinak öntevékeny szerveződéseit a BCE HÖK koordinálja. E jogkörében a BCE HÖK – a szakkollégiumokat kivéve – kizárólagosan jogosult az egyetemen öntevékeny szerveződések (a továbbiakban: diákszervezetek) működését engedélyezni, szüneteltetni, felfüggeszteni, valamint tevékenységüket hallgatói oldalról felügyelni.
2.
A BCE HÖK az alapszabály II. fejezet 15.§ 1. bekezdésében foglalt jogkörét a Küldöttgyűlés által abszolút többséggel elfogadott, az alapszabály VIII. függelékét képező diákszervezeti akkreditációs és működési rendben foglaltak szerint gyakorolja.
3.
A szakkollégiumok létesítéséről az egyetem Szenátusa dönt. A Szenátus által létesített szakkollégiumokat a BCE HÖK saját rendszerébe is automatikusan akkreditálja.
4.
A BCE HÖK az egyetem közösségi életének szervezését és koordinálását a Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Diákszervezeti Tanácsa (a továbbiakban: Diákszervezeti Tanács) segítségével látja el.
5.
A BCE HÖK Diákszervezeti Tanács az egyetemen akkreditált diákszervezetek tanácskozó testülete. Feladata a BCE HÖK és a diákszervezetek egymás közötti kommunikációjának elősegítése, az egyetem hallgatóit és közösségeit érintő legfontosabb kérdésekben való véleménynyilvánítás.
6.
A BCE HÖK Diákszervezeti Tanácsnak diákszervezet tagja.
7.
A BCE HÖK Diákszervezeti Tanácsa önálló döntéshozói jogkörrel nem rendelkezik, de szükség esetén, egyszerű többséggel bármely hallgatói kérdésben véleményt nyilváníthat.
8.
Véleménynyilvánítás esetén a BCE HÖK Diákszervezeti Tanácsának tagjai egységesen 1 szavazattal rendelkeznek. A szavazati jogot a diákszervezet vezetője, akadályoztatása esetén a diákszervezet valamely, a vezető által írásban meghatalmazott, az egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló tagja gyakorolhatja.
9.
A BCE HÖK Diákszervezeti Tanácsa ülését szükség esetén – de szemeszterenként legalább egyszer – a BCE HÖK diákszervezetekért felelős referense vagy a BCE HÖK elnöke hívja össze az alapszabály V. fejezet 2.§-ában meghatározottak szerint. 20
az egyetemen akkreditált valamennyi
10.
A BCE HÖK határozatképes.
Diákszervezeti Tanács ülése a résztvevők
számától függetlenül
11.
A BCE HÖK Diákszervezeti Tanács üléseiről, esetleges határozatairól emlékeztetőt kell vezetni az alapszabály V. fejezet 4.§ 2–9. bekezdéseiben meghatározottak szerint.
A BCE HÖK Diákszervezeti Tanács Operatív Bizottsága 12.
A BCE HÖK Diákszervezeti Tanács és a BCE HÖK diákszervezeti koordinációs munkájának elősegítése érdekében a Diákszervezeti Tanácson belül Operatív Bizottság működik.
13.
Az Operatív Bizottság 2 tagját a szakkollégiumok, 4 tagját a többi diákszervezet választja meg. Az Operatív Bizottságnak a BCE HÖK diákszervezetekért felelős referense, vagy e képviselő hiányában a BCE HÖK elnöke hivatalból tagja.
14.
Az Operatív Bizottság saját ügyrendjéről – az alapszabály rendelkezéseinek figyelembe vételével – maga határoz.
Az Operatív Bizottság üléseiről, esetleges határozatairól emlékeztetőt kell vezetni az alapszabály V. fejezet 4.§ 2–9. pontjaiban meghatározottak szerint.
18.§ A Corvinus Hallgatói Médiaközpont 1.
Az egyetem hallgatói médiaszolgáltatásáért a BCE HÖK szervezeti egységeként működő Corvinus Hallgatói Médiaközpont (a továbbiakban: CHM) felel.
2.
A CHM által üzemeltetett médiumokról és a CHM által nyújtott szolgáltatásokról a Tanács dönt.
3.
A CHM közvetlen felügyeletét a BCE HÖK Tanácsa látja el.
4.
A CHM vezetője a főszerkesztő, aki szervezi és irányítja annak munkáját, ellátja a CHM képviseletét és kapcsolatot tart a BCE HÖK Tanácsával, illetve kommunikációért felelős referensével. A főszerkesztő megválasztására a referensekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
5.
Az egyes médiumok szakmai koordinálását a főszerkesztő közvetlen irányítása alatt tevékenykedő felelős szerkesztők végzik. A felelős szerkesztők személyére a főszerkesztő tesz javaslatot a BCE HÖK elnökének, aki dönt azok kinevezéséről és visszahívásáról.
6.
A CHM Szerkesztőségének operatív működését a BCE HÖK elnökéből, főszerkesztőből és a felelős szerkesztőkből álló Szerkesztőbizottság irányítja.
7.
A CHM működését egyebekben a Tanács által elfogadott ügyrend szabályozza.
a
18.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Rendezvényszervezési Munkacsoportja 8.
A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának rendezvényeinek összehangolását, a Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Rendezvényszervezési munkacsoportja (a továbbiakban: BCE HÖK rendezvényszervezési munkacsoport) végzi.
21
9.
A BCE HÖK Rendezvényszervezési munkacsoportját a rendezvényszervezési referens vezeti, aki rendszeres kapcsolatot tart fenn az egyetem gazdasági és műszaki ügyekért felelős vezetésével.
A BCE HÖK Rendezvényszervezési munkacsoport tagjai 10.
A BCE HÖK Rendezvényszervezési Munkacsoportjának szavazati jogú tagja a rendezvényszervezési referens, valamint a campus HÖK-ök által delegált egy-egy tag– a campus-HÖK-ök szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – megválasztott képviselője.
A BCE HÖK Rendezvényszervezési munkacsoport működése 11.
A BCE HÖK Rendezvényszervezési munkacsoportjának feladata a rendezvények – az Alapszabály IX. függelékét képző, a BCE HÖK Tanácsa által elfogadott rendezvényszervezési ügyrend szerinti – lebonyolítása és felügyelete.
12.
A BCE HÖK Rendezvényszervezési munkacsoportja elkészíti a BCE HÖK éves rendezvény naptárát és azok előzetes költségvetését, illetve figyelemmel kíséri annak megvalósulását.
13.
A BCE HÖK Rendezvényszervezési munkacsoportjának üléseit a referens hívja össze és vezeti le az alapszabály V. fejezet 2.§-a alapján. Az ülés határozatképes, ha azon a szavazati jogú tagok legalább felének képviselete biztosított.
14.
A BCE HÖK Rendezvényszervezési munkacsoport tevékenysége ellátása során köteles az egyetem adatvédelmi, adat- és iratkezelési szabályzatai, valamint a BCE HÖK alapszabálya alapján eljárni
III. A BCE HÖK tisztségviselői
A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke 1.
A BCE HÖK szervezetét és működését a Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke (a továbbiakban: a BCE HÖK elnöke) irányítja. A szervezet legfőbb vezetőjeként az elnök ellátja az egyetem hallgatóinak képviseletét intézményen belül és kívül egyaránt, az egyetem hallgatóinak nevében nyilatkozatot tehet .
2.
A BCE HÖK elnökét a Küldöttgyűlés abszolút többséggel választja meg az egyetem beiratkozott hallgatói közül, az alábbiakban meghatározottak szerint: a. Az elnöki tisztség betöltésére a hivatalban lévő elnök – akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, együttes akadályoztatásuk esetén a BCE HÖK felügyeletét ellátó egyetemi szerv– az egyetem hallgatói számára nyilvános pályázatot ír ki, melyet az egyetem egységes tanulmányi rendszerében is meg kell hirdetni. b. Az elnöki pályázatot minden évben, adott év szeptember 1-je és szeptember 30-a között kell kiírni.
22
c. Elnöki pályázatukat a jelöltek legkésőbb a pályázat kiírását követő 14. nap utáni első munkanapon adhatják be a Felügyelő Bizottságnak, egyebek tekintetében a kiírásban meghatározottak szerint. A pályázati kiírás kötelező tartalmi eleme, hogy a jelöltnek a képviselt hallgatói létszám legalább 2%-ának ajánlását össze kell gyűjtenie, a pályázat leadásának időpontjáig. d. A benyújtott pályázatokat a Felügyelő Bizottság a formai és tartalmi követelmények ellenőrzése után, a határidő lejártát követő munkanapon megküldi a Tanácsnak és a Küldöttgyűlésnek. A tisztséget korábban már két cikluson át betöltő jelölt pályázatát érvénytelennek kell tekinteni. e. A Küldöttgyűlés a formai és tartalmi követelményeknek megfelelt pályázatot benyújtó jelöltek közül, legkorábban a pályázási időszak utolsó napját követő hetedik napon, de legkésőbb adott év október 31-ig megválasztja a BCE HÖK elnökét. 3.
A BCE HÖK elnöke nem lehet egyidejűleg kari HÖK elnöke, a BCE HÖK elnökhelyettese, kabinetfőnöke, referens vagy Felügyelő Bizottságának tagja.
4.
A BCE HÖK elnökének megbízása egy évre szól és a megválasztását követő év január 1-jétől december 31-ig tart. Megbízása rendkívüli esetben – a Küldöttgyűlésnek benyújtott írásbeli lemondásával, hallgatói jogviszonyának megszűnésével, illetve az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány a Küldöttgyűlés minősített többsége általi elfogadásával – idő előtt is megszűnik. Ezen esetekben Küldöttgyűlés rendkívüli elnökválasztás útján az eredeti megbízási idő lejártáig szóló mandátummal gondoskodik ügyvezető elnök megválasztásáról.
5.
A rendkívüli elnökválasztásra az alapszabály III. fejezet 1.§ 2. bekezdésében foglalt eljárást kell alkalmazni, úgy, hogy a pályázatot a leköszönő elnök megbízásának megszűnését követő 5 munkanapon belül kell kiírni, a választást pedig a leköszönő elnök megbízásának megszűnését követő 30 munkanapon belül kell megtartani.
6.
A BCE HÖK elnökét, akadályoztatása vagy mandátumának rendkívüli esetben történő megszűnése esetén elnökhelyettese, vagy ennek hiányában a Tanács által kijelölt személy teljes jogkörrel helyettesíti.
7.
A BCE HÖK elnöke szervezi és irányítja a BCE HÖK munkáját, összehívja és levezeti az Elnökség, a Tanács és a Küldöttgyűlés üléseit, koordinálja a Szenátusi Képviselőcsoport tevékenységét.
8.
A BCE HÖK elnöke hivatalból szavazati jogú tagja a BCE HÖK Elnökségének, Tanácsának és Küldöttgyűlésének, az egyetem Szenátusának és Szenátus Előkészítő Testületének, valamint tanácskozási joggal részt vehet a BCE HÖK valamennyi testületének, illetve az egyetem Gazdasági Tanácsának ülésein.
9.
A BCE HÖK elnöke gondoskodik a BCE HÖK testületi határozatainak végrehajtásáról, illetve a Felügyelő Bizottság segítségével ellenőrzi a szervezet képviselőinek, testületeinek és más szervezeti egységeinek tevékenységét, gazdálkodását.
10.
A BCE HÖK testületeinek vagy más szervezeti egységeinek jogszerűtlen működése esetén, legkorábban a második írásbeli figyelmeztetés megküldése utáni 5. munkanapon, a Felügyelő Bizottság álláspontjának ismeretében, a BCE HÖK elnöke az érintett testületet vagy szervezeti egységet feloszlathatja.
11.
A BCE HÖK elnöke gazdasági kérdésekben, a vonatkozó jogszabályok, egyetemi szabályzatok, az alapszabály, illetve a Tanács és a Küldöttgyűlés döntései alapján, a BCE HÖK központi szervezetének kerete terhére teljesítésigazolási joggal rendelkezik.
23
12.
A BCE HÖK elnöke – a BCE HÖK illetve saját munkájának elősegítése érdekében – saját felügyelete alatt tevékenykedő elnöki megbízottakat nevezhet ki az egyetem hallgatói (valamint, ha arra az alapszabály I. fejezet 1.§ 8. bekezdésében foglaltak esetén szükség van, doktoranduszai) közül.
13.
A BCE HÖK elnöke, tisztségéből adódó feladatainak ellátásakor az alapszabály I. fejezet 1.§ 12. bekezdése alapján hivatalos bélyegző használatára jogosult, melyen Magyarország címere, illetve a „Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzat elnök” körirat szerepel.
14.
A BCE HÖK elnöke az előző havi munkájáról beszámolót készít, melyet minden hónap 15. napján éjfélig megküld a Küldöttgyűlésnek.
24
IV. A BCE HÖK képviselői
1.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnökhelyettese 1.
A BCE HÖK elnökének munkáját – az általa meghatározott feladat- és hatáskörben –az elnökhelyettes segíti.
2.
A BCE HÖK elnökhelyettesét az elnök megválasztása után, a megválasztott elnök javaslatára a Küldöttgyűlés abszolút többséggel választja meg a kari HÖK-ök választmányi tagjai és megbízottjai, valamint az BCE HÖK elnöki megbízottjai közül.
3.
A BCE HÖK alelnöke nem lehet egyidejűleg a BCE HÖK elnöke, kabinetfőnöke, referens, Felügyelő Bizottságának tagja vagy kari HÖK elnöke.
4.
A BCE HÖK elnökhelyettesének megbízása az elnökével megegyező időtartamra szól, de legfeljebb a megválasztásukat követő év január 1-jétől december 31-ig tart. Megbízásuk rendkívüli esetben – BCE HÖK elnökének benyújtott írásbeli lemondásukkal, hallgatói jogviszonyuk megszűnésével, illetve a BCE HÖK elnöke által kiadott írásbeli felmentéssel – idő előtt is megszűnik. Ezen esetekben legkésőbb 30 munkanapon belül az alapszabály III. fejezet 2.§ 2. bekezdésében meghatározott eljárás szerint az eredeti megbízási idő lejártáig szóló mandátummal új alelnököt kell választani.
5.
Amennyiben a BCE HÖK elnökének mandátuma az alapszabály III. fejezet 1.§ 4. bekezdésében foglaltak szerinti rendkívüli módon megszűnik, a BCE HÖK elnökhelyettese ügyvezetőként hivatalban maradnak, hogy munkájuk által biztosítsa a BCE HÖK működésének folyamatosságát, azonban megbízása az új elnök hivatalba lépésével megszűnik.
6.
A BCE HÖK elnökét az elnökhelyettes az általa meghatározottak szerint, ennek hiányában a Tanács döntése alapján teljes jogkörrel helyettesíthetik.
7.
A BCE HÖK elnökhelyettes előző havi munkájáról beszámolót készít, melyet minden hónap 15. napján éjfélig megküld a Tanácsnak.
2.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának kabinetfőnöke 1.
A BCE HÖK munkacsoportjainak és szakbizottságainak összehangolásáért illetve a BCE HÖK Elnökségének operatív jellegű feladatainak végrehajtásáért a BCE HÖK kabinetfőnöke felel.
2.
A BCE HÖK kabinetfőnökét a BCE HÖK elnökének javaslatára a Küldöttgyűlés egyszerű többséggel választja meg. Kabinetfőnök csak a kari HÖK-ök választmányi tagja vagy megbízottja, illetve az BCE HÖK elnöki megbízottja lehet.
3.
A kabinetfőnök megbízatása – a BCE HÖK elnökének javaslata és a Küldöttgyűlés döntése alapján – legfeljebb egy évre szól. Megbízásuk rendkívüli esetben – az 25
elnöknek megküldött írásbeli lemondásukkal, a hallgatói jogviszonyuk megszűnésével a BCE HÖK elnöke által kiadott írásbeli felmentéssel, illetve a Küldöttgyűlés erre irányuló határozatával – idő előtt is megszűnik. 4.
A kabinetfőnök előző havi munkájukról beszámolót készít, melyet minden hónap 15. napján éjfélig megküldenek az Elnökségnek.
3.§ A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának referensei 1.
A BCE HÖK munkacsoportjainak és szakbizottságainak vezetéséért, illetve valamely szakfeladat önálló ellátásáért referensek felelnek.
2.
A BCE HÖK referenseit a BCE HÖK elnökének javaslatára a Tanács egyszerű többséggel választja meg. Referens csak a kari HÖK-ök választmányi tagja vagy megbízottja, illetve az BCE HÖK elnöki megbízottja lehet.
3.
A referensek megbízatása – a BCE HÖK elnökének javaslata és a Tanács döntése alapján – legfeljebb egy évre szól. Megbízásuk rendkívüli esetben – az elnöknek megküldött írásbeli lemondásukkal, a hallgatói jogviszonyuk megszűnésével a BCE HÖK elnöke által kiadott írásbeli felmentéssel, illetve a Tanács erre irányuló határozatával – idő előtt is megszűnik.
4.
A referensek előző havi munkájukról beszámolót készítenek, melyet minden hónap 15. napján éjfélig megküldenek az Elnökségnek.
26
V. A BCE HÖK működési rendje
1.§ A BCE HÖK gazdálkodása 1.
A BCE HÖK gazdálkodásával kapcsolatos szabályozást jelen szabályzat X. függeléke határozza meg.
2.§ A BCE HÖK testületeinek ülésezési rendje 1.
A BCE HÖK testületei az alapszabály II, V. és VI. fejezeteiben meghatározott gyakorisággal, rendszeresen üléseznek. Az ülések összehívására és levezetésére a következőkben foglalt általános rendelkezések érvényesek:
2.
Az Elnökség, a Tanács, a Küldöttgyűlés, a Kabinet, a szakbizottságok, valamint a Felügyelő Bizottság ülését az alapszabály II. fejezetében meghatározott személy, a kari HÖK-ök választmányainak és más testületeinek ülését az adott kari HÖK elnöke hívja össze. Az ülés összehívására jogosult személy, vagy az annak e jogkörében való helyettesítésére jogosult személy akadályoztatása esetén – amennyiben a testület döntése halaszthatatlanul szükséges – az ülést a BCE HÖK elnöke is összehívhatja. Az ülést össze kell hívni, ha azt a szavazati jogú tagok több mint egyharmada az ülés összehívására jogosult személynél írásban kezdeményezi.
3.
Az Elnökség, a Tanács, a Küldöttgyűlés, a Kabinet, a szakbizottságok, a Felügyelő Bizottság, valamint a kari HÖK-ök választmányai rendes ülésének összehívásáról azok valamennyi szavazati és tanácskozási jogú tagját, valamint az állandó meghívottakat legkésőbb az ülés napját megelőző 5. munkanapon hivatalos meghívó útján értesíteni kell.
4.
Amennyiben az Elnökség, a Tanács, a Küldöttgyűlés, a Kabinet, a szakbizottságok, a Felügyelő Bizottság vagy a kari HÖK-ök választmányainak döntésére előre nem látható, jelentős okból kifolyólag van szükség, rendkívüli ülés is összehívható. A rendkívüli ülés meghívóját legkésőbb az ülést megelőző 24 órával kell a szavazati és tanácskozási jogú tagoknak valamint az állandó meghívottaknak megküldeni. A Tanács, a Küldöttgyűlés, valamint a kari HÖK-ök választmányainak rendkívüli ülésén döntés csak a napirendre minősített többséggel felvett pontokban tárgyalt kérdésekben hozható.
5.
Az Elnökség, a Tanács, a Küldöttgyűlés, a Kabinet, a szakbizottságok, a Felügyelő Bizottság, valamint a kari HÖK-ök választmányainak ülésére szóló meghívónak tartalmaznia kell az ülés pontos helyét, idejét, az állandó és eseti meghívottak körét valamint a tervezett napirendet.
6.
Az Elnökség, a Tanács, a Küldöttgyűlés, a Kabinet, a szakbizottságok, a Felügyelő Bizottság valamint a kari HÖK-ök választmányainak ülésére szóló meghívót minden esetben az alapszabály I. függelékében, illetve a kari SZMR-ek függelékeiben foglalt hivatalos elektronikus levelezési címekre kell megküldeni, akkor is, ha az egyidejűleg írásban is postázásra került.
7.
Az Elnökség, a Tanács, a Küldöttgyűlés, a Kabinet, a szakbizottságok, valamint a Felügyelő Bizottság ülését az alapszabály II. fejezetében meghatározott személy, a kari 27
HÖK-ök választmányainak ülését az adott kari HÖK elnöke vezeti. Az ülésvezető joga javaslatot tenni az ülés napirendjére, az eseti meghívottak körére, illetve megnyitni, levezetni és berekeszteni az ülést. 8.
Az Elnökség, a Tanács, a Küldöttgyűlés, a Kabinet, a szakbizottságok valamint a Felügyelő Bizottság ülésének határozatképességéről az alapszabály II. fejezete külön rendelkezhet. Minden más esetben a határozatképesség feltétele a szavazati jogú tagok több, mint felének jelenléte.
9.
Határozatképtelen ülés esetén bármely testület ülését 10 munkanapon belül ismételten össze kell hívni, mely ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
10.
A munkacsoportok ülésezési rendjének kialakításáért az illetékes referensek felelnek. A munkacsoportok üléseit úgy kell meghirdetni, hogy arról a tagok és az Elnökség időben értesülhessenek.
11.
A BCE HÖK elnöke állandó meghívottként, tanácskozási joggal a BCE HÖK valamennyi testületének ülésén részt vehet.
12.
Az ülés egészén vagy valamely napirendi pont tárgyalása alatt – az ülésvezető vagy a testület döntése alapján – tanácskozási joggal eseti meghívottak is részt vehetnek.
13.
A Tanács és a Küldöttgyűlés ülései az egyetem, a kari HÖK-ök választmányainak ülései az adott kar hallgatói számára nyilvánosak, azonban a részvételi szándékot az ülésvezetőnek előre jelezni kell.
14.
Az ülésvezető vagy a testület döntése alapján zártkörű ülés is elrendelhető, továbbá bármely ülés és bármely napirendi pont megtárgyalása zártkörűvé vagy nyilvánossá tehető.
15.
A zártkörű ülésen csak a szavazati és tanácskozási jogú tagok, az állandó meghívottak és az ülés egészére vagy az adott napirendi pont tárgyalására meghívott eseti meghívottak vehetnek részt.
3.§ A határozathozatal rendje 1.
A BCE HÖK testületei jogaik gyakorlását és kötelességeik teljesítését határozathozatal útján végzik. A határozathozatal szavazás útján történik, mely során az adott testület valamennyi szavazati jogú tagja egy szavazattal rendelkezik.
2.
A szavazás annak nyilvánossága szerint nyílt, titkos vagy név szerinti, annak eredményességi küszöbe szerint egyszerű többségű, abszolút többségű vagy minősített többségű lehet. E meghatározásokat az alapszabály VII. fejezetében foglalt értelmező rendelkezések szerint kell értelmezni.
3.
A BCE HÖK testületei határozataikat fő szabály szerint nyílt szavazással hozzák. Titkos szavazást kell tartani személyi kérdésekben, illetve minden esetben, ha azt az ülésvezető vagy az ülésen részt vevő bármely szavazati jogú tag indítványozza, és azt a testület jelenlévő szavazati jogú tagjainak többsége támogatja. Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt az ülésvezető vagy az ülésen részt vevő bármely szavazati jogú tag indítványozza, és azt a testület jelenlévő szavazati jogú tagjainak legalább egyharmada támogatja.
4.
A BCE HÖK testületei határozataikat fő szabály szerint egyszerű többséggel hozzák. Abszolút vagy minősített többség szükséges, minden esetben, ha ezt az alapszabály külön előírja. 28
5.
A szavazás során fő szabály szerint „igen”, „nem”, illetve „tartózkodom” szavazat adható le. Személyi kérdésekben kizárólag „igen” és „nem” szavazat adható le.
4.§ A jegyzőkönyvvezetés rendje 1.
A BCE HÖK testületeinek üléseiről hivatalos jegyzőkönyv vagy emlékeztető készül.
2.
A jegyzőkönyvben szerepelnie kell a testület, az ülésvezető és a jegyzőkönyvvezető nevének, az ülés pontos helyének, idejének valamint az ülésen elhangzott előterjesztések, hozzászólások és felvetések tartalmi kivonatának a napirend sorrendjében.
3.
A jegyzőkönyvben időrendi sorrendben kell megemlíteni továbbá minden, az ülés lefolytatását érdemben befolyásoló eseményt, különösen, ha annak megnyitása után résztvevő érkezik vagy távozik.
4.
A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a benyújtott határozati javaslatok és az elfogadott határozatok jegyzékét, valamint a résztvevők által aláírt jelenléti ívet.
5.
A jegyzőkönyvet az ülésvezető, a jegyzőkönyvvezető valamint az ülés résztvevői közül egy, az adott testületben szavazati joggal rendelkező tag hitelesíti.
6.
Az emlékeztetőben szerepelnie kell az összefoglalójának és az esetleges döntéseknek.
7.
Az emlékeztetőhöz csatolni kell a résztvevők által aláírt jelenléti ívet.
8.
Az emlékeztetőt az ülésvezető és a jegyzőkönyvvezető hitelesíti.
9.
A hitelesített jegyzőkönyvet és emlékeztetőt az ülésvezető vagy a jegyzőkönyvvezető az ülést követő 10 munkanapon belül megküldi az Elnökségnek és a Felügyelő Bizottságnak, mely után az Elnökség gondoskodik annak nyilvánosságra hozataláról. A nyilvánosságra hozatal rendjéről az alapszabály IV. fejezet 5.§ 4–6. bekezdései rendelkeznek.
ülésen
elhangzottak
rövid,
tartalmi
5.§ Az iratkezelés és a nyilvánosság rendje 1.
A BCE HÖK teljes körű és pontos dokumentációjáról – a Felügyelő Bizottság segítségével – az Elnökség, elsősorban a BCE HÖK elnöke gondoskodik.
2.
Az elektronikus iratkezelés mellett az Elnökségnek megküldött jegyzőkönyvek, emlékeztetők, beszámolók és egyéb dokumentumok egy-egy nyomtatott és hitelesített példányát a BCE HÖK irattárában is meg kell őrizni.
3.
Az iratkezelés formai megkötéseiről, az irattár állományának illetve a postán, belső postán feladott és fogadott küldemények nyilvántartásáról az Elnökség dönt. Az így elfogadott iratkezelési rend az alapszabály V. függelékét képezi.
4.
A BCE HÖK átlátható működésének biztosítása érdekében a testületek ülésein készült jegyzőkönyveket, a testületek határozatait, az elnöki és a referensi beszámolókat az egyetem hallgatói és vezetői számára az alábbiak szerint nyilvánosságra kell hozni:
5.
A BCE HÖK Titkárságának hivatali idejében vagy bármely más, előre egyeztetett időpontban az arra jogosultak személyesen is betekintést nyerhetnek a BCE HÖK
29
nyilvános dokumentációjába, amennyiben ezen igényüket az Elnökségnek előre jelzik, és a személyes betekintés biztosítható. 6.
A BCE HÖK nyilvános dokumentációját a BCE HÖK hivatalos honlapján is elérhetővé kell tenni az arra jogosultak számára.
6.§ Az aláírás és a képviselet rendje 1.
A BCE HÖK legfőbb képviseletét egyetemen belül és kívül a BCE HÖK elnöke, vagy elnökhelyettese látja el.
2.
A BCE HÖK elnökének az alapszabály III. fejezet 1.§ 1. és 8. bekezdéseiben foglalt jogkörét, a kari HÖK-öket kizárólagosan érintő ügyekben a kari SZMR-ek rendelkezései szerint a kari HÖK-ök elnökei gyakorolják.
3.
Az egyes bizottságokhoz vagy munkacsoportokhoz rendelt területeken – az alapszabályzatban rögzítettek valamint az Elnökség határozatai szerint – a referensek is jogosultak a BCE HÖK képviseletére, az illetékes egyetemi és egyetemen kívüli szervekkel való kapcsolattartásra.
4.
A BCE HÖK nevében kötött megállapodások, szerződések, hivatalos nyilatkozatok aláírója a BCE HÖK elnöke. Az aláírást a BCE HÖK vagy a BCE HÖK elnökének hivatalos bélyegzőjével kell hitelesíteni.
5.
A kari HÖK-ök nevében kötött megállapodások, szerződések, hivatalos nyilatkozatok aláírói a kari SZMR-ekben meghatározott vezetők. Az aláírásokat az adott kari HÖK-ök hivatalos pecsétjével kell hitelesíteni.
6.
A BCE HÖK központi szervezetének költségvetési kerete felett a BCE HÖK elnöke rendelkezik teljesítésigazolási joggal. A teljesítésigazolást BCE HÖK vagy a BCE HÖK elnökének hivatalos bélyegzőjével kell hitelesíteni.
7.
Az aláírás és a képviselet, egyéb, e szabályzatban nem szerepelő formáiról a Küldöttgyűlés, a Tanács vagy az Elnökség dönt.
8.
VI. A kari HÖK-ökre vonatkozó általános szabályozások
1.§ A kari HÖK szervezete, jogai és kötelességei 1.
A BCE HÖK jog- és feladatköreit kari szinten – az alapszabály főszövegében meghatározottak szerint – az adott karon működő kari HÖK gyakorolja.
2.
A kari HÖK a hatályos felsőoktatási törvény és más vonatkozó jogszabályok valamint az alapszabály főszövegében meghatározottak, valamint az ezek alapján megalkotott, az alapszabály mellékletét képező kari SZMR szerint fejti ki tevékenységét.
3.
A kari HÖK tevékenysége a kar hallgatóit e minőségükben érintő valamennyi kérdésre kiterjed, azok kapcsán véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet. Ennek keretében, a 30
hatályos felsőoktatási törvény és más vonatkozó törvényi előírások , illetve az alapszabályban foglalt megkötések szerint a. elősegíti a kari hallgatók közösségi, szociális és tanulmányi ügyeinek intézését b. véleményezi a kar működésére irányuló stratégiákat, és elősegíti az azokban foglalt célok teljesülését c. részt vesz a kari hallgatók szakmai, kulturális, sport- és egyéb közösségi tevékenységeinek szervezésében, illetve koordinálja azt d. egyetértést gyakorol a kar tanulmányi, illetve térítési és juttatási szabályzatainak, az oktatói munka hallgatói véleményezéséről szóló szabályzatának, kollégiumi felvételi szabályzatának elfogadásakor, valamint az ifjúságpolitikai és hallgatói célokra biztosított kari pénzeszközök felhasználásakor e. véleményezi, vagy ha azt az egyetem hatáskörébe utalja, megalkotja a kari hallgatói közösségek rendelkezésére álló helyiségek és eszközök használati rendjét, illetve gondoskodik azok rendeltetésszerű használatáról f. részt vesz a kari hallgatók szociális, teljesítményalapú és egyéb támogatásainak felosztásában g. véleményezi a kar sportlétesítményeinek hasznosítását h. közreműködik a karhoz tartozó kollégiumok és diákotthonok működtetésében i. kari szinten együttműködik más hazai és nemzetközi hallgatói szervezetekkel j. javaslatot tehet szabadon választható tantárgy bevezetésére, külső oktató, előadó meghívására a karon k. részt vesz a kari tudományos és szakmai diákkörök szervezésében l. részt vesz a kar ifjúsági célokra fordítandó kereteinek felhasználásról szóló döntések meghozatalában m. kari kulturális, szociális szervezeti egységeket alapíthat és működtethet n. ápolja a kar hagyományait és újakat teremt o. kari kitüntető címeket alapíthat és adományozhat 4.
A kari HÖK hivatalos, demokratikusan választott képviselői és testületei illetve más szervezeti egységei útján végzi tevékenységét. A képviselők mandátuma hallgatói jogviszonyuk megszűnésével automatikusan megszűnik.
5.
A kari HÖK képviselőinek és testületeinek megválasztása során – a hatályos felsőoktatási törvény és más vonatkozó törvényi előírások, illetve az alapszabályban foglalt megkötések szerint – közvetlenül vagy korábban megválasztott képviselete által, a kar valamennyi hallgatója választó és választható.
6.
A kari HÖK legfőbb döntéshozó testülete a kari HÖK Választmánya, melynek tagjait a kar hallgatói az alapszabály V. fejezet 3.§ 3–6. bekezdéseiben általánosan, illetve az adott kari SZMR-ben részletesen meghatározottak szerint, közvetlenül választják.
7.
A kari HÖK vezetője a kari HÖK elnöke, akinek munkáját 1 alelnök segíti.
8.
A kari HÖK legfelsőbb operatív testülete a kari HÖK Elnöksége, amelynek tagjai a kari HÖK elnöke és alelnöke, illetve a kari SZMR-ben meghatározott további kari képviselők.
9.
A kari HÖK az oktatási, gazdasági, kommunikációs és diákjóléti szakfeladatok ellátására a kari SZMR-ben foglaltak szerint felelősöket választ, akik a kari HÖK-öt a campus- és az egyetemi szintű szakbizottságokban is képviselik. 31
10.
A kari HÖK más szakfeladatok ellátására, vagy egyes meghatározott hallgatói csoportok képviseletére a kari SZMR-ben foglaltak szerint további képviselőket választhat, akik a kari HÖK-öt a megfelelő campus- és egyetemi szintű testületekben is képviselhetik.
11.
A kari HÖK testületeire, képviselőire és működésére minden külön meg nem határozott esetben az alapszabály általános rendelkezései vonatkoznak.
12.
A kari HÖK az alapszabály I. fejezet 1.§ 12. bekezdése alapján hivatalos bélyegző használatára jogosult, amelyen Magyarország címere, illetve a „Budapesti Corvinus Egyetem [az adott kar pontos neve] Hallgatói Önkormányzat” körirat szerepel.
2.§ A kari HÖK SZMR-e 1.
A kari SZMR elfogadása a kari HÖK Választmányának kizárólagos hatáskörébe tartozik.
2.
A kari SZMR elfogadásához a kari HÖK Választmányának minősített többségű döntése szükséges.
3.
A kari SZMR-re egyebekben az alapszabály I. fejezet 3.§ 9–17. bekezdéseinek rendelkezései vonatkoznak.
3.§ A kari HÖK Választmánya 1.
A kari HÖK Választmánya a kari HÖK legfőbb döntéshozó testülete, hatáskörébe tartozik eljárni és döntést hozni minden, az alapszabályban külön meghatározott kérdésben, de különösen: a. elfogadni a kari HÖK az alapszabály mellékletét képező SZMR-ét b. elfogadni a kari HÖK a BCE HÖK költségvetését képező, rendes és rendkívüli részköltségvetését c. megválasztani a kari HÖK elnökét és eljárni az ellene indított bizalmatlansági indítvány esetén d. megválasztani és visszahívni a kari HÖK képviselőit e. elfogadni a kari HÖK elnökének féléves és éves beszámolóját f. elfogadni a kari HÖK képviselőinek beszámolóját g. elfogadni a kari HÖK, az alapszabály VI. fejezetében meghatározott képviselőinek beszámolóját h. minősített többséggel dönteni a Választmány tagja ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról i. minősített többséggel felülvizsgálni, hatályon kívül helyezni és módosítani a kari HÖK más testületeinek és képviselőinek saját hatáskörben meghozott döntéseit j. az alapszabály I. fejezet 1.§ 1. bekezdés d. pontjában rögzített, és más, vonatkozó jogszabályokban és szabályozásokban meghatározott kari szintű kérdésekben élni a BCE HÖK egyetértési jogával k. dönteni kari eseti bizottságok felállításáról, megszüntetéséről, átalakításáról és egyesítéséről, feladat- és hatáskörének megállapításáról, tagjainak és vezetőjének megbízásáról
32
véleményt nyilvánítani a Tanács és a Küldöttgyűlés hatáskörébe utalt valamennyi kérdésben m. tagkat delegálni a BCE HÖK Küldöttgyűlésébe, szakbizottságaiba és más testületeibe n. tagokat delegálni az adott kar kari tanácsába és más testületeibe l.
2.
A kari HÖK Választmányának két ülése között az ügyvitel folyamatosságáról a kari HÖK Elnöksége gondoskodik.
A kari HÖK Választmányának tagjai 3.
A kari HÖK Választmányának 15 szavazati jogú tagja (a továbbiakban: választmányi tagja) van, akik a kari HÖK rendes választásán – a kari SZMR-ben meghatározott eljárásrend szerint –szereznek mandátumot.
4.
A kari HÖK rendes választásán megválasztásra került választmányi tag mandátuma az adott évi rendes választást követően megalakuló Választmány alakuló ülésétől a következő évi rendes választást követően felálló Választmány alakuló üléséig, de legfeljebb a megbízás kezdetét követő év december 31-ig tart, egyebekben a kari SZMR-ben részletesen meghatározottak szerint.
5.
A kari HÖK Választmánya minden évben – a kari HÖK adott évi rendes választását követően – újjáalakul.
6.
A választmányi tagok mandátuma rendkívüli esetben – hallgatói jogviszonyuk megszűnésével, a Választmánynak írásban megküldött lemondásukkal, az alapszabály V. fejezet 3.§ 8. bekezdésében foglaltak esetén, illetve az ellenük benyújtott bizalmatlansági indítvány a Választmány minősített többsége általi elfogadásával – idő előtt is megszűnik.
7.
Amennyiben valamely választmányi tag szorgalmi időszakban 30 napot meghaladóan folyamatosan külföldön tartózkodik, külföldi felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytat, vagy feladatainak ellátásban és jogainak gyakorlásában más okból tartósan akadályoztatva van, mandátuma megszűnik, amit a kari HÖK elnöke jelent be a kari HÖK Választmányának soron következő ülésén.
8.
Amennyiben valamely választmányi tag az alapszabály V. 2§ 2-3 bekezdésében foglaltak szerint összehívott három egymást követő választmányi ülésen nem vesz részt, mandátuma megszűnik, amit a kari HÖK elnöke jelent be a kari HÖK Választmányának soron következő ülésén.
9.
A kari HÖK Választmányának szavazati jogú tagjai a. részt vehetnek, felszólalhatnak, határozati javaslattal élhetnek és szavazhatnak a Választmány ülésein, valamint kérhetik véleményük szó szerinti jegyzőkönyvbe vételét b. eljárhatnak a Választmány által rájuk ruházott feladatkörökben.
A kari HÖK megbízottjai 10.
A kari HÖK elnöke – a kari HÖK illetve saját munkájának elősegítése érdekében – a kar hallgatói közül kari megbízottak kinevezését javasolhatja a kari Választmánynak, amely abszolút többséggel dönt azok kinevezéséről.
11.
A kari HÖK megbízottjai a Választmány tanácskozási jogú tagjai. 33
A kari HÖK rendes és rendkívüli választása 12.
A kari HÖK rendes választását évente, adott év szeptember 15-e és október 31-e között kell megtartani, a kari SZMR-ben részletesen meghatározottak szerint. A kari HÖK rendes választását a Választmány döntése alapján a kari HÖK elnöke írja ki legkésőbb a választás kezdetét megelőző 10. munkanapon.
13.
Amennyiben a kari HÖK rendes választásán nem lehetséges minden mandátumot kiosztani, továbbá az alapszabály V. fejezet 3.§ 7. bekezdésében foglaltak esetén a kari HÖK a betöltetlen mandátumok kiosztására rendkívüli választást írhat ki. Az így megválasztásra kerülő választmányi tagok mandátuma a következő rendes választás után megalakuló Választmány alakuló üléséig tart. Rendkívüli választás híján a Választmány a következő rendes választásig 15-nél kevesebb választmányi taggal is működhet.
14.
Az alapszabály V. fejezet 3.§ 7. bekezdésében foglaltak esetén a kari HÖK a betöltetlen mandátumokat az előző rendes választáson indult, ám mandátumot nem szerzett jelöltek között kooptálással is kioszthatja. A kooptálás rendjéről a kari részönkormányzatok, saját SZMR-ükben rendelkeznek.
15.
A kari HÖK rendes és rendkívüli választásának megszervezése és lebonyolítása a kari HÖK Választmányától és képviselőitől független, a Felügyelő Bizottság által regisztrált Választási Bizottság feladata. A kari HÖK Választási Bizottságára vonatkozó részletes szabályozást a kari SZMR tartalmazza.
16.
A kari HÖK rendes és rendkívüli választásának eredményét a kari HÖK Választási Bizottsága legkésőbb a választás lezárultát követő 5. munkanapon megküldi kari HÖK elnökének, a BCE HÖK elnökének és a Felügyelő Bizottságnak.
A kari HÖK Választmányának működése 17.
A kari HÖK Választmányának alakuló ülését legkésőbb a rendes választások lezárultát követő 15. munkanapra a kari HÖK hivatalban lévő elnöke, akadályoztatása esetén alelnöke, együttes akadályoztatásuk esetén a BCE HÖK elnöke hívja össze.
18.
A kari HÖK Választmánya a Felügyelő Bizottság által végzett mandátumellenőrzést követően, a megalakulást kimondó, abszolút többségű határozattal alakul meg.
19.
A Választmány alakuló ülésén ismertetni kell a BCE HÖK és a kari HÖK szervezetét, működését és a rendes tisztújítás során megpályázható képviseleti jogköröket.
20.
A kari HÖK rendes tisztújítását – beleértve az elnök megválasztását is – az adott évi rendes választást követő december 1-jéig meg kell tartani.
21.
A kari HÖK Választmányának ülését – szemeszterenként legalább négyszer – a kari HÖK elnöke hívja össze és vezeti le az alapszabály V. fejezet 2.§-ában meghatározottak szerint.
22.
A kari HÖK Választmányának ülése határozatképes, amennyiben azon szavazati jogú tagjainak több mint fele részt vesz.
23.
A kari HÖK Választmányának határozatképességét és határozatainak érvényességét minden esetben az adott ülés alatt mandátummal rendelkező tagok száma alapján kell megállapítani.
34
24.
A kari HÖK Választmánya automatikusan feloszlik, amennyiben egymást követő negyedik rendes ülésén sem határozatképes, illetve ha abszolút többségű határozatban kimondja saját feloszlását. Ezen esetekben 10 munkanapon belül rendkívüli választást kell kiírni. Amennyiben a rendkívüli választásra adott év június 1-je és október 31-e között kerülne sor, a rendkívüli választás helyett csak a soron következő rendes választást kell megtartani.
25.
A kari HÖK Választmányának feloszlásától az új Választmány megalakulásáig annak teljes jogkörét a kari HÖK hivatalban lévő Elnöksége, ennek hiányában a BCE HÖK Elnöksége gyakorolja.
26.
A kari HÖK Választmánya határozatait ülésein, fő szabály szerint egyszerű többséggel hozza. Abszolút vagy minősített többségi döntés szükséges minden esetben, ha azt az alapszabály külön előírja. Szavazategyenlőség esetén a kari HÖK elnökének szavazata dönt. A határozathozatal részletes rendjéről az alapszabály IV. fejezet 3.§-a rendelkezik.
27.
A kari HÖK Választmányának üléseiről, határozatairól jegyzőkönyvet kell vezetni az alapszabály V. fejezet 4.§ 2–5. és 9. bekezdéseiben meghatározottak szerint.
4.§ A kari HÖK Kari Tanácsi Képviselőcsoportja 1.
A hallgatók kari tanácsi képviseletének jogával a kar szervezeti és működési szabályzatában rögzített létszámmal a kari HÖK rendelkezik.
2.
Az alapszabály V. fejezet 4.§ 22. bekezdésében meghatározott képviseletet a kari HÖK Kari Tanácsi Képviselőcsoportja látja el.
A Kari Tanácsi Képviselőcsoport tagjai 3.
Amennyiben a kari HÖK adott évi rendes választásán a jogosultak legfeljebb 25 százaléka vett részt, a kari HÖK a következő évre 1 tagot, a kari HÖK elnökét delegálja a Kari Tanácsba.
4.
Amennyiben a kari HÖK adott évi rendes választásán a jogosultak több mint 25 százaléka vett részt, a kari HÖK a következő évre a kari HÖK elnökén kívül – a kar szervezeti és működési szabályzatában rögzített mértékben – további tagokat delegál. A Kari Tanácsi Képviselőcsoport további tagjait a kari HÖK Választmánya évente, abszolút többséggel, a következő év január 1-jétől december 31-ig tartó időszakra választja meg, a kari SZMR-ben foglaltak szerint.
5.
A Kari Tanácsi Képviselőcsoport tagjai akadályoztatásuk esetén teljes jogkörrel helyettesíthetők. A helyettesítés rendjéről a kari SZMR rendelkezik.
6.
A Kari Tanácsi Képviselőcsoport az alapszabály V. fejezet 4.§ 24–25. bekezdéseiben meghatározott, hivatalból delegált tagjaként az elnök mandátumával e hivatalának betöltéséig rendelkezik.
7.
A Kari Tanácsi Képviselőcsoport további, a kari HÖK Választmánya által delegált tagjainak megbízása egy évre szól és adott év január 1-jétől adott év december 31-ig tart. Megbízásuk rendkívüli esetben – lemondásukkal, hallgatói jogviszonyuk elvesztésével, illetve a kari HÖK Választmányának erre irányuló határozatával – idő előtt is megszűnik. Ezen esetekben a kari HÖK Választmánya következő ülésén, de legkésőbb 10 munkanapon belül az eredeti megbízási idő lejártáig szóló mandátummal gondoskodik új tag delegálásáról. 35
A Kari Tanácsi Képviselőcsoport működése 8.
A Kari Tanácsi Képviselőcsoport vezetője a kari HÖK elnöke, aki e hatáskörében utasítást nem adhat, azonban biztosítja, hogy a hallgatói képviselők felkészülten vehessenek részt a Kari Tanács munkájában, illetve döntéseiket az elérhető információk birtokában és a kari HÖK álláspontjának ismeretében, felelősségteljesen és megalapozottan hozhassák meg.
5.§ A kari HÖK elnöke 1.
A kari HÖK szervezetét és működését a kari HÖK elnöke irányítja. A kari HÖK legfőbb vezetőjeként az elnök ellátja a kar hallgatóinak képviseletét a BCE HÖK-ben, illetve az intézményen belül és kívül egyaránt, valamint a kar hallgatóinak nevében nyilatkozatot tehet.
2.
A kari HÖK elnökét a kari HÖK Választmánya saját szavazati jogú tagjai közül abszolút többséggel választja meg, az alábbiakban meghatározottak szerint: a. Az elnöki tisztség betöltésére a hivatalban lévő elnök, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott alelnöke, együttes akadályoztatásuk esetén a BCE HÖK elnöke pályázatot ír ki b. Az elnöki pályázatot minden évben, a kari HÖK rendes választását követőn, de legkésőbb november 15-ig kell kiírni. c. Elnöki pályázatukat a jelöltek legkésőbb a pályázat kiírását követő 14. nap utáni első munkanapon adhatják be a Felügyelő Bizottságnak, egyebek tekintetében a kiírásban meghatározottak szerint. A pályázati kiírás kötelező tartalmi eleme, hogy a jelöltnek a képviselt hallgatói létszám legalább 2%-ának ajánlását össze kell gyűjtenie, a pályázat leadásának időpontjáig. d. A benyújtott pályázatokat a Felügyelő Bizottság, a formai és tartalmi követelmények ellenőrzése után, a határidő lejártát követő munkanapon megküldi a kari HÖK Választmányának. A tisztséget korábban már két cikluson át betöltő jelölt pályázatát érvénytelennek kell tekinteni. e. A kari HÖK Választmánya a formai és tartalmi követelményeknek megfelelt pályázatot benyújtó jelöltek közül legkorábban a pályázási időszak utolsó napját követő hetedik napon, de legkésőbb adott év december 1-ig megválasztja a kari HÖK új elnökét.
3.
A kari HÖK elnökének megbízása egy évre szól és a megválasztását követő év január 1jétől december 31-ig tart.
4.
Az elnök megbízása rendkívüli esetben – a kari HÖK Választmányának benyújtott írásbeli lemondásával, hallgatói jogviszonyának megszűnésével, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány elfogadásával, illetve a kari SZMR-ben meghatározott egyéb módon – idő előtt is megszűnik. Ezen esetekben a kari HÖK Választmánya rendkívüli elnökválasztás útján az eredeti megbízási idő lejártáig szóló mandátummal gondoskodik az új elnök megválasztásáról.
5.
A rendkívüli elnökválasztásra az alapszabály V. fejezet 5.§ 2. bekezdésében foglalt eljárást kell alkalmazni, úgy, hogy a pályázatot a leköszönő elnök megbízásának megszűnését követő 5 munkanapon belül kell kiírni, a választást pedig a leköszönő elnök megbízásának megszűnését követő 30 munkanapon belül kell megtartani.
36
6.
Amennyiben az előző év december 31-ig nem történik eredményes elnökválasztás, úgy a BCE HÖK elnöke, az adott kari HÖK választmányának erre irányuló – abszolút többséggel hozott – határozata alapján megbízott elnököt nevez ki az adott kari HÖK választmányi tagjai közül, aki megbízása időtartama alatt teljes jogkörrel járhat el az adott Kar hallgatóinak képviseletében a BCE HÖK, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos véleményező és döntéshozatali fórumain.
7.
A kari HÖK elnökét, akadályoztatása vagy mandátumának rendkívüli esetben történő megszűnése esetén a kari HÖK alelnöke teljes jogkörrel helyettesíti.
8.
A kari HÖK elnöke szervezi és irányítja a kari HÖK munkáját, összehívja és levezeti a kari HÖK Választmányának és a kari HÖK Elnökségének üléseit, koordinálja a Kari Tanácsi Képviselőcsoport tevékenységét.
9.
A kari HÖK elnöke hivatalból szavazati jogú tagja a BCE, kari HÖK Elnökségének, a BCE HÖK Tanácsának és Küldöttgyűlésének, az adott kar Kari Tanácsának, az alapszabály II. fejezet 5.§ 4. bekezdésében foglalt esetben az egyetem Szenátusának, valamint tanácskozási joggal részt vehet a kari HÖK valamennyi testületének ülésein.
10.
Amennyiben a kari HÖK hivatalban lévő elnöke a megválasztását követő rendes választás útján nem válik tagjává a kari HÖK újonnan megalakuló Választmányának, mandátumának fennmaradó idejére ügyvezető elnökként hivatalban marad. Az ügyvezető elnök a Választmányban kizárólag tanácskozási joggal rendelkezik, de egyebekben hivatala teljes jogkörében eljárhat.
11.
A kari HÖK elnöke gondoskodik a kari HÖK testületi határozatainak végrehajtásáról, illetve a Felügyelő Bizottság segítségével ellenőrzi a kari HÖK képviselőinek, testületeinek és más szervezeti egységeinek tevékenységét, gazdálkodását.
12.
A kari HÖK elnöke gazdasági kérdésekben, a vonatkozó jogszabályok, egyetemi szabályzatok, az alapszabály alapján a BCE, kari HÖK saját keretének terhére teljesítésigazolási joggal rendelkezik.
13.
A kari HÖK elnöke – tisztségéből adódó feladatainak ellátásakor – az alapszabály I. fejezet 1.§ 12. bekezdése alapján hivatalos bélyegző használatára jogosult, melyen Magyarország címere, illetve a „Budapesti Corvinus Egyetem [az adott kar pontos neve] Hallgatói Önkormányzat elnök” körirat szerepel.
6.§ A kari HÖK alelnöke 1.
A kari HÖK elnökének munkáját – az általa meghatározott feladat- és hatáskörben – alelnök segíti.
2.
A kari HÖK alelnökét az elnök megválasztása után, a megválasztott elnök javaslatára a kari HÖK Választmánya abszolút többséggel választja meg a kari HÖK választmányi tagjai közül.
3.
A kari HÖK alelnökének megbízása az elnökével megegyező időtartamra szól, de legfeljebb a megválasztását követő év január 1-jétől december 31-ig tart.
4.
Az alelnök megbízása rendkívüli esetben – a kari HÖK elnökének benyújtott írásbeli lemondásával, hallgatói jogviszonyának megszűnésével, illetve a kari HÖK elnöke által kiadott írásbeli felmentéssel, illetve a kari SZMR-ben meghatározott egyéb módon – idő előtt megszűnik. Ezen esetekben legkésőbb 30 munkanapon belül, az alapszabály V. 6.§
37
2. bekezdésében meghatározott eljárás szerint, az eredeti megbízási idő lejártáig szóló mandátummal új alelnököt kell választani. 5.
Amennyiben a kari HÖK elnökének mandátuma az alapszabály V. fejezet 5.§ 4. bekezdésében foglaltak szerint, rendkívüli módon megszűnik, a kari HÖK alelnöke ügyvezetőként hivatalban marad, hogy munkája által biztosítsa a kari HÖK működésének folyamatosságát, azonban megbízása az új elnök hivatalba lépésével megszűnik.
6.
A kari HÖK elnökét az alelnök az általa meghatározottak szerint, ennek hiányában teljes jogkörrel helyettesítheti.
38
7.
VII. Értelmező rendelkezések
1.
Az alapszabályban és az alapszabály alapján megalkotott más szabályozásokban foglaltakra az alábbi értelmezések vonatkoznak: a. Egyszerű többség: az adott testület összes, az adott ülésen, az adott kérdésben való határozathozatalkor jelenlévő szavazati jogú tagja több mint felének egybehangzó szavazata b. Abszolút többség: az adott testület összes szavazati jogú tagja több mint felének egybehangzó szavazata c. Minősített többség: az adott testület összes szavazati jogú tagja több mint kétharmadának egybehangzó szavazata d. Nyílt szavazás: a határozathozatal során az adott testület szavazati jogú tagjai kézfeltartással vagy elektronikus szavazási rendszer segítségével szavaznak e. Név szerinti szavazás: a határozathozatal során az adott testület szavazati jogú tagjai névsorrendben, nevük és szavazatuk együttes jegyzőkönyvbe vételével szavaznak f. Titkos szavazás: a határozathozatal során az adott testület szavazati jogú tagjai az adott testület által használt hivatalos bélyegzővel ellátott szavazólapon adják le szavazataikat, amely eljárást az ülésen jelenlévők közül nyílt szavazással megválasztott 3 tagú szavazatszámláló bizottság bonyolítja le g. Lemondás: Az adott tisztség, testületi tagság, delegáltság vagy megbízatás további ellátását megtagadó, a Felügyelő Bizottsághoz és a megbízóhoz címzett egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Amennyiben a lemondás nem tartalmazza a hatályba lépésének időpontját, úgy kell tekinteni, hogy a hatályba lépés napja a nyilatkozat megtételének napja. h. A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzata (BCE HÖK): a BCE HÖK központi szervezete, a kari HÖK-ök és a campus HÖK-ök együttesen i. A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának (BCE HÖK) központi szervezete: a Tanács, a Küldöttgyűlés, az Elnökség, a Kabinet, a Felügyelő Bizottság, a szakbizottságok, a munkacsoportok, a projektek, a Diákszervezeti Tanács és annak Operatív Bizottsága, a Corvinus Hallgatói Médiaközpont, a Titkárság, illetve az ezek alá tartozó más testületek és szervezeti egységek, továbbá mindezek tagjai, tisztségviselői (e minőségükben), valamint a BCE HÖK elnöke, alelnökei, referensei és elnöki megbízottjai Bizalmatlansági indítvány: ha az alapszabály máshogy nem rendelkezik, egy adott testület bármely szavazati jogú tagja vagy egy adott testület által megválasztott bármely tisztségviselő vagy képviselő mandátumának visszavonására az adott testület szavazati jogú tagjainak legalább egyharmada által, együttesen, írásban, indoklással kezdeményezett indítvány, amelynek elfogadásához az adott testület minősített többsége szükséges k. A BCE HÖK minden tisztségviselője egyben képviselői jogkörrel is rendelkezik a jelen szabályzatban megfogalmazottak szerint. j.
39
2. Amennyiben az alapszabály VII. fejezet 1. bekezdés a–c. pontjaiban foglalt többség megállapítása nem egész számot eredményez, e számot a törtrész nagyságától függetlenül a legközelebbi egész számra felfelé kell kerekíteni, majd a többséget az újonnan kapott szám alapján kell megállapítani.
40
VIII. Záró rendelkezések
1.
Az alapszabályban foglaltak nem rendelkezhetnek eltérően a hatályos felsőoktatási törvényben és más vonatkozó jogszabályokban, illetve az egyetem szervezeti és működési szabályzatában foglaltaktól. Koherencia-zavar esetén a jogforrások egymásból következő hierarchikus sorrendjét kell figyelembe venni a jogi értelmezések során.
2.
Az alapszabályban nem foglalt kérdésekről a hatályos felsőoktatási törvény és más vonatkozó jogszabályok, illetve az alapszabály főszövegének megkötései szerint más szabályozások rendelkezhetnek, máskülönben a Küldöttgyűlés, vagy ennek hiányában a Tanács jogosult döntést hozni.
3.
Az alapszabállyal, valamint a BCE HÖK határozataival kapcsolatban első fokon kizárólag az adott kérdésben illetékes testület vagy részönkormányzat vezetője, másodfokon kizárólag a BCE HÖK elnöke, harmadfokon kizárólag a BCE HÖK Felügyelő Bizottsága jogosult értelmezést hozni. Az így meghozott értelmezéssel szemben a BCE HÖK szervezetén belül nincs lehetőség további fellebbezéssel élni. További jogorvoslat kizárólag a hatályos felsőoktatási törvényben és más vonatkozó jogszabályokban rögzítettek szerint lehetséges.
41
Hitelesítések
Jelen alapszabályt a Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Választmánya 2012. február 16-án elfogadta és a Budapesti Corvinus Egyetem Szenátusa 2012. február 20-án jóváhagyta, így az azonnal hatályba lépett.
Kiss Dávid elnök Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzat Budapest, 2012. február 16.
Dr. Rostoványi Zsolt rektor Budapesti Corvinus Egyetem Budapest, 2012. február 20.
42
Jelen alapszabályt a Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Küldöttgyűlése 2013. január 1-jei hatállyal 2012. november 28-án módosította és a Budapesti Corvinus Egyetem Szenátusa 2012. december 15-én jóváhagyta.
Kiss Dávid elnök Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzat Budapest, 2012. november 28.
Dr. Rostoványi Zsolt rektor Budapesti Corvinus Egyetem Budapest, 2012. december 15.
43
Jelen alapszabályt a Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Küldöttgyűlése 2014. március 10-ei hatállyal 2014. február 28-án módosította és a Budapesti Corvinus Egyetem Szenátusa 2014. március 10-én jóváhagyta.
Kocsa Norbert elnök Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzat Budapest, 2014. február 28.
Dr. Rostoványi Zsolt rektor Budapesti Corvinus Egyetem Budapest, 2014. március 10.
44
Jelen alapszabályt a Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Küldöttgyűlése 2015. február 2-i hatállyal 2014. december 17-én módosította és a Budapesti Corvinus Egyetem Szenátusa 2015. február 2-án jóváhagyta.
Kocsa Norbert elnök Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzat Budapest, 2014. december 17.
Dr. Rostoványi Zsolt rektor Budapesti Corvinus Egyetem Budapest, 2015. február 2.
45
Jelen alapszabályt a Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzatának Küldöttgyűlése 2015. - hatállyal 2015. módosította és a Budapesti Corvinus Egyetem Szenátusa 2015. jóváhagyta.
Kaizinger Tamás Töhötöm elnök Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzat Budapest, 2015.
Dr. Rostoványi Zsolt rektor Budapesti Corvinus Egyetem Budapest, 2015.
46
