A Budapest, XVIII. Kerületi SOFI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Szervezeti és

1

A Budapest, XVIII. Kerületi SOFI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata

1

2

TARTALOMJEGYZÉK Bevezető A köznevelési intézmények szervezeti és működési szabályzatára vonatkozó jogszabályi előírások

A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései, a szervezeti és működési szabályzat hatálya Az iskola alapadatai Az iskola szervezeti rendszere, irányítása A dolgozók munkaköri leírásainak mintája Az iskola szervezeti egységei Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével Az iskolaközösség Az Intézményi Tanács Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége A nevelők közösségei A szülői szervezet (közösség) A tanulók közösségei Az iskola közösségeinek kapcsolattartása

Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az iskola működési rendje Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások Foglalkoztatási jogviszony Az intézményben folyó külső és belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje Az iskolai könyvtár működési rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások) A rendkívüli esemény esetén szükséges teendők A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai 2

3

Az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskola buszának igénybevétele A Bp. XVIII. ker. utazó gyógypedagógusi hálózatára vonatkozó szabályozások Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt iratok kezelése Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az intézményben folytatható reklámtevékenységek A szervezeti és működési szabályzat elfogadása és jóváhagyása Adatkezelési szabályzat – a szervezeti és működési szabályzat melléklete – Melléklet: Az iskola szervezeti felépítésének vázlata

3

4

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek a szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: „25. § (1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. (4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, intézményi tanács, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános. .

43. § (1) A köznevelési intézmény iratkezelési szabályzatában, ha ilyen készítése nem kötelező, a köznevelési intézmény SZMSZ-ének mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét. 46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. (9) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából,

4

5

kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelésioktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (11) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét.

48. § (4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, 58. § (14) A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait jogszabály állapítja meg. A fegyelmi eljárás lefolytatásának részletszabályairól az SZMSZ-ben kell rendelkezni. 62. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy

5

6

m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse,

63. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket, 69. § (1) A köznevelési intézmény vezetője d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, 70. § (2) A nevelőtestület b) az SZMSZ elfogadásáról, dönt. 71. § (2) A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség – az SZMSZ-ben meghatározottak szerint – gondoskodik a pedagógus-munkakörben

foglalkoztatottak

nevelő-oktató

munkájának

szakmai

segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg.

83. § (2) A fenntartó i) ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t.

84. § (9) Az állami fenntartó az alapító okirata szerint nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelés-oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelési-oktatási intézmény, továbbá az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közreműködő pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény d) SZMSZ-ének jóváhagyásához, beszerzi az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, térségi feladatot ellátó

6

7

intézmény esetében a területi nemzetiségi önkormányzat és országos feladatot ellátó köznevelési intézmény esetén az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését.

85. § (1) A fenntartónak, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ-e, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre. 97. § (15) A tíznél több szakmai munkaközösséggel működő nevelési-oktatási intézmény 2013. március 31-ig felülvizsgálja és módosítja az SZMSZ-ét annak érdekében, hogy megfeleljen a 71. § (1) bekezdésében foglaltaknak. (71. § (1) A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában.)”

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: „4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) kell meghatározni a) a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, b) a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét, c) a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, d) ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét, e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá

7

8

a vezetők közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét, g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint az óvodai,

iskolai, kollégiumi

szülői szervezet,

közösség közötti

kapcsolattartás formáját, rendjét, h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, i) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, k) a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében, l) az alapfokú művészeti iskola kivételével a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét, m) az intézményi védő, óvó előírásokat, n) bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket, o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, p) azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel, q) a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait, r) az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét, s) az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét, t) az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, munkaköri leírás-mintákat,

8

9

u) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni. (2) Az iskola, kollégium SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a) az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit, b) a felnőttoktatás formáit, c) a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), d) az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét, e) szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formáit és rendjét, f) a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet, g) az alapfokú művészeti iskola kivételével az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét tartalmazza. (3) Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény SZMSZ-e az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza az intézmény által szakmailag támogatott nevelésioktatási intézmények mindegyikére vonatkozóan a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek tartalmát, szervezeti formáját, időkeretét. (4) Az SZMSZ-ben meghatározhatók azok a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. (5) Ha iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség véleményét kell beszerezni. (6) A közös igazgatású köznevelési intézmény és általános művelődési központ SZMSZ-

9

10

e tartalmazza a működés közös szabályait és – intézményegységenként külön-külön – az egyes intézményegységek működését meghatározó előírásokat.

53. § (1) A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. (2) A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni.

82. § (1) Az óvoda, az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. (2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. (3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. (4) A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell. (5) A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá

az

iskolától

kölcsönözhető

tankönyvekről,

taneszközökről

és

más

felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. (6)

Az

(1)–(5)

bekezdésben

meghatározott

kérdések

SZMSZ-ben

történő

szabályozásánál az intézményi tanácsot, vagy ha az nem működik, az iskolai, óvodai, kollégiumi szülői szervezetet, közösséget és az iskolai kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg.

10

11

87. § (1) A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet d) elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány. (2) Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat. 117. § (1) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre,

valamint

egyes

jogköreinek

gyakorlását

átruházhatja

a

szakmai

munkaközösségre, az intézményi tanácsra vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. 120. § (5) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl – g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni.

121. § (7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt.

122. § (9) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt.

129. § (5) Az óvoda, az iskola, a kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni azokat a

11

12

védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az óvodában, az iskolában, a kollégiumban való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 163. § (2) Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-e szabályozza működésének és igénybevételének szabályait. E rendelet határozza meg azokat az előírásokat, amelyeket minden iskolai, kollégiumi könyvtár működtetésénél meg kell tartani, továbbá amelyek figyelembevételével a könyvtár igénybevételével és használatával kapcsolatos rendelkezéseket el kell készíteni. (3) A könyvtári SZMSZ mellékletét képezi a) a gyűjtőköri szabályzat, b) a könyvtárhasználati szabályzat, c) a könyvtáros tanár, könyvtáros munkaköri leírása, d) a katalógus szerkesztési szabályzata, e) a tankönyvtári szabályzat. (6) Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét – elfogadása előtt – iskolai könyvtár szakterületen köznevelési szakértői tevékenység folytatására jogosult szakértővel kell véleményeztetni. 168. § (1) Az óvoda, iskola, kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni a nevelésioktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások). 187. § Az e rendeletben foglaltakat a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) az SZMSZ-ben meg kell határozni aa) a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ vezetési szerkezetét, a vezetők közötti feladatmegosztást, ab) az igazgatótanács létrehozásának és működésének szabályait, ac) ha működik, a vezetői és szakértői testületek létrehozásának, működésének szabályait, jogkörét, b)

az

intézményegység

munkáját

az 12

intézményegység

vezetője

irányítja,

13

intézményegység-vezetői megbízást a közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ igazgatója is kaphat. 188. § (1) A nevelési-oktatási intézmény vezetője, beleértve a tagintézmény, az intézményegység vezetőjét is – az SZMSZ-ben foglaltak szerint – köteles gondoskodni arról, hogy ő vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői, vezetőhelyettesi feladatokat ellássák. (2) Ha a nevelési-oktatási intézménynek – bármely oknál fogva – nincs vezetője vagy a vezető a feladatokat akadályoztatása okán nem tudja ellátni, a vezetési feladatok ellátását az SZMSZ-ben meghatározottak szerint kell biztosítani. 2. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről Az e mellékletben előírt minimum követelmények teljesülésével a pedagógus – az óvoda, iskola SZMSZ-ében, házirendjében meghatározott – védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az óvodai foglalkozásokra, az iskolai tanórákra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket.” A államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletnek a költségvetési szervek szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatos rendelkezései: „13. § (1) A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a) a költségvetési szerv alapításáról szóló jogszabály teljes megjelölését, ha a költségvetési szerv alapításáról jogszabály rendelkezett, b) a költségvetési szerv alapító okiratának – ha azt az alapítás óta módosították, a hatályos, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratának – keltét, számát, az alapítás időpontját, c) az ellátandó, és a szakfeladat rend szerint szakfeladat számmal és megnevezéssel besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek, valamint az alaptevékenységet szabályozó jogszabályok megjelölését,

13

14

d) azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, amelyek tekintetében a költségvetési szerv alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol, e) a szervezeti felépítést és a működés rendjét, a szervezeti egységek - ezen belül a gazdasági szervezet - megnevezését, engedélyezett létszámát, feladatait, a költségvetési szerv szervezeti ábráját, f) azon ügyköröket, amelyek során a szervezeti egységek vezetői a költségvetési szerv képviselőjeként járhatnak el, g) a szervezeti és működési szabályzatban nevesített munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat, h) jogszabályban meghatározott kivétellel a munkáltatói jogok gyakorlásának ideértve az átruházott munkáltatói jogokat is - rendjét, és i) az irányító szerv által a 10. § (1)-(3) bekezdése szerint a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szervek felsorolását.” A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: „15. § (2) A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet, vagy szervezeti egység jogállását, feladatait a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában elő kell írni.” A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: „8/E. § A kis példányszámú nemzetiségi, szakmai, speciális tankönyvforgalmazás keretében az iskolák részére eljuttatott tankönyveket az iskolai könyvtárban, könyvtárszobában kell elhelyezni, és könyvtári kölcsönzés útján kell a tanulókhoz eljuttatni. A tankönyv az iskolai könyvtártól megvásárolható az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feltételekkel és használati idő eltelte után.

14

15

29. § (3) Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat.”

A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései: „23. § (5) A tankönyvrendelés elkészítésének – e rendeletben nem szabályozott – kérdéseit az iskolai szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.”

15

16

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA 1.

A Budapest, XVIII. Kerületi SOFI szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestülete 2013 év március hó 25. napján fogadta el.

2.

Az szervezeti és működési szabályzatot elfogadása előtt a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezte:  az iskolai diák-önkormányzat,  az iskolai szülői szervezet,  az intézmény vezetősége,  az iskolaszék,  az iskola fenntartója.

3.

A szervezeti és működési szabályzat, valamint az egyéb intézményi belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásai minden, az intézménnyel jogviszonyban álló személyre nézve kötelezőek.

16

17

AZ ISKOLA ALAPADATAI

 Az intézmény neve: Budapest, XVIII. Kerületi SOFI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény  Az intézmény székhelye, címe: 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 4.  Az intézmény telephelyei:1181 Budapest, Kondor Béla sétány 15  Az intézmény vezetője: az igazgató, akit a fenntartó nevez ki.  Az intézmény alapításának időpontja:1954  Az intézmény jogállása: önálló jogi személy.  Az intézmény fenntartója: KLIK

Az intézmény alaptevékenységeit az alapdokumentum tartalmazza: A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2013. (VII. 5.) EMMI utasítás módosításáról rendelkező az emberi erőforrások minisztere 37/2013. (X. 4.) EMMI utasítása mellékletében, a Magyar Közlöny 2013. évi 49. számú Hivatalos Értesítőjében 2013. október 4. napján megjelent szakmai alapdokumentum

Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Budapest Tankerület megnevezése: KLIK Budapesti XVIII. Tankerülete OM azonosító: 038432

Budapest XVIII. Kerületi SOFI Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. §

17

18 (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki: A köznevelési intézmény

1. Megnevezései Budapest XVIII. Kerületi SOFI Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

1.1. Hivatalos neve: Módszertani Intézmény

2. Feladatellátási helyei 2.1. Székhelye: 1181 Budapest, Kondor Béla Sétány 4. 2.1.1. telephelye: 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 15. 3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye 3.1. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 3.2. Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere 3.3. Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. 3.4. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 3.5. Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. 4. Típusa: egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény 5. OM azonosító: 038432 6. Köznevelési és egyéb alapfeladata 6.1. 1181 Budapest, Kondor Béla Sétány 4. 6.1.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.1.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.1.2. 7-8 évfolyamok sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi 6.1.1.3. fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők)

6.1.2. pedagógiai szakszolgálati feladat 6.1.2.1. gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás 6.1.2.2. fejlesztő nevelés 18

19 6.1.2.3. nevelési tanácsadás 6.1.2.4. logopédiai ellátás 6.1.2.5. konduktív pedagógiai ellátás 6.1.2.6. gyógytestnevelés 6.1.2.7. gyógypedagógusi szolgálat és utazó gyógypedagógusi szolgálat, körzerti logopédia módszertani szakirányítás 6.1.3. szakiskolai nevelés-oktatás sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai neveléseoktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi 6.1.3.1. fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.1.3.2. kizárólag szakképző évfolyamok 6.1.3.3. speciális szakiskolai képzés 9-10 (előkészítő) 11-13. évfolyam enyhe értelmi fogyatékos és integráltan halmozottan sérült értelmi fogyatékos, autista tanulók szakképzése és vizsgáztatása. Szakképesítések a 2012/2013. tanévtől felmenő rendszerben a szakiskolai képzésben ABCD Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma Szakmacsoport OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 1. számítógépes adatrögzítő 3134602 16. Ügyvitel 3 Szakképesítések a 2012/2013. tanévtől kifutó rendszerben a szakiskolai képzésben ABCD Szakképesítés megnevezése Szakképesítés azonosítószáma Szakmacsoport OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 1. irodai asszisztens 33346011 16. Ügyvitel 2

6.1.4. pedagógiai-szakmai szolgáltatás 6.1.4.1. szaktanácsadás, tantárgygondozás 6.1.4.2. módszertani szakirányítás 6.1.5. iskola maximális létszáma: 230 fő 6.1.6. intézményegységenkénti maximális létszám: általános iskola: 20 fő 7-8. évf. (2-es, 3-as szorzós létszám) szakiskola: 75 fő (2-es, 3-as szorzós létszám) 6.1.7. iskolai tanműhely 19

20 6.1.8. iskolai tanműhely maximális létszáma: 80 6.1.9. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 6.1.10. OKJ képzés és vizsgaszervezés, vizsgáztatás 6.2. 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 15. 6.2.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.2.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.2.1.2. 1-6 évfolyam évfolyamok sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai neveléseoktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi 6.2.1.3. fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.2.1.4. fejlesztő iskolai oktatás 6.2.2. integráltan nem nevelhető gyermekek óvodai nevelése sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi 6.2.2.1. fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.2.3. iskola maximális létszáma: 270 fő 6.2.4. intézményegységenkénti maximális létszám: óvoda: 15, iskola: 90 (2-es, 3-as szorzók) 6.2.5. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 6.2.6. átvállalt feladatok: óvodai nevelés 6.2.7. Óvoda: két csoport: enyhe, középsúlyos értelmi fogyatékos és autista gyermekek számára (többi gyermekkel együtt nem nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése és többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése) 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 7.1. 1181 Budapest, Kondor Béla Sétány 4. 7.1.1. Helyrajzi száma: 151126/21 7.1.2. Hasznos alapterülete: bruttó 5750 nm 7.1.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.1.4. KLIK jogköre: ingyenes használati jog 7.1.5. Működtető neve: Budapest, XVIII. ker. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat 20

21 7.1.6. Működtető székhelye: 1184 Budapest, Üllői út 400. 7.2. 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 15. 7.2.1. Helyrajzi száma: 151159/21 7.2.2. Hasznos alapterülete: bruttó 5696 nm 7.2.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.2.4. KLIK jogköre: ingyenes használati jog 7.2.5. Működtető neve: Budapest, XVIII. ker. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat 7.2.6. Működtető székhelye: 1184 Budapest, Üllői út 400. 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

 Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó jogszabályok: 1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény -

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

 Az intézmény OM azonosító száma: 038432

21

22

AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA

Az iskola szervezete

Az intézmény tagintézményei (intézményegységei)  óvoda,  általános iskola,  speciális szakiskola,  készségfejlesztő speciális szakiskola  utazó gyógypedagógiai hálózat Az iskola vezetősége 1. Az iskola vezetőségét az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak:  az igazgatóhelyettesek,  intézményegységek vezetői,  munkaközösség vezetők

2.

Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi.

Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik.

3. Az intézmény képviseletét az igazgató látja el. Az igazgató ezt a jogkörét alkalmanként átruházhatja az intézmény dolgozóira.

4. Az intézményben a kiadmányozási (aláírási) jogkört az igazgató gyakorolja. 22

23

Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat az I. igazgatóhelyettes írja alá.

5.

Az igazgató munkáját igazgatóhelyettes segíti. Az igazgató munkáját az alábbi igazgatóhelyettesek segítik:  általános igazgatóhelyettes, személyügyi I.  szakmai igazgatóhelyettes, II.  általános iskolai intézményegység vezető,  speciális szakiskolai intézményegység vezető, 

utazó gyógypedagógusi hálózat intézményegység vezető,

6. Az igazgatóhelyettes(ek) megbízatása a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet előírásai szerint pályázati eljárás keretében történik. 7. Az igazgatóhelyettes(ek) és a más vezető beosztású dolgozó(k) munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik.

8. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az I. vagy II. igazgatóhelyettes helyettesíti.

Az igazgatót vagy helyettese távollétében az alábbi jogkörök kivételével: Munkáltatással kapcsolatos és gazdasági ügyek A megbízott intézmény egység vezető helyettesíti. 9. Az igazgatóság rendszeresen szűkebb körben hetente, teljes vezetőség havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit

23

24

az igazgató vezeti.

A kibővített iskola vezetősége 1. Az iskola vezetőségének a tagjai:  az igazgató,  az igazgatóhelyettesek és más vezető beosztású dolgozók,  tagintézmények (intézményegységek) vezetői,  a szakmai munkaközösségek vezetői,  a diákönkormányzat vezetője,  a közalkalmazotti tanács elnöke  az intézményi tanács elnöke,  élelmezés vezető  gazdasági ügyintéző  gyermek és ifjúságvédelmi felelős

2. Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége rendszeresen, havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül, vagy készülhet. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti.

3.

Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

Az iskola dolgozói

24

25

Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Engedélyezett pedagógus álláshelyek száma: 79fő Pedagógiai munkát segítők száma: 26,5 fő

A DOLGOZÓK MUNKAKÖRI LEÍRÁSAINAK MINTÁJA 1. Az intézmény dolgozói feladataikat munkaköri leírásuk alapján végzik. 2. A munkaköri leírásoknak a következőket kell tartalmazniuk: a) A munkakörrel kapcsolatos adatok -

a dolgozó neve,

-

munkaköre,

-

beosztása,

-

heti munkaideje,

-

pedagógusok esetében heti kötelező óraszáma,

-

a munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezése,

-

a dolgozó közvetlen felettesének megnevezése,

-

a dolgozó bérezését meghatározó jogszabályok megnevezése.

b) A főbb felelősségek és feladatok felsorolása, ezen belül -

a tanulókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok,

-

az iskolai dolgozókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok,

-

az iskolai élet egyes területeinek tervezésével kapcsolatos felelősségek és feladatok,

-

a pénzügyi döntésekkel kapcsolatos felelősségek és feladatok,

-

a bizalmas információkkal, az adatkezeléssel kapcsolatos felelősségek és feladatok,

-

az ellenőrzés, értékelés feladatai,

25

26

-

a dolgozó iskolán belüli és külső kapcsolatai,

-

a dolgozó sajátos munkakörülményei.

c) A munkaköri leírás hatályba léptetése -

a munkaköri leírás hatályba lépésének dátuma,

-

az igazgató aláírása,

-

a dolgozó aláírása a munkaköri leírás tudomásul vételéről.

AZ ISKOLA SZERVEZETI EGYSÉGEI Az iskola intézményegységei Óvoda, általános iskola

A tagintézmény élén az alábbi felelős beosztású vezető áll Intézmény egység-vezető

Speciális szakiskola

Intézmény egység-vezető

Utazó gyógypedagógiai hálózat

Intézmény egység-vezető

A tagintézmények vezetőit távollétükben az igazgató által megbízott dolgozók helyettesítik az igazgató által meghatározott jogkörökben.

óvoda

A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll Munkaközösség vezető

alsó tagozat

Munkaközösség vezető

felső tagozat

Munkaközösség vezető

napközi

Munkaközösség vezető

Szakiskolai

Munkaközösség vezető

testnevelési

Munkaközösség vezető

Utazó gyógyped. hálózat

Munkaközösség vezető

Autista csoportot nevelők

Munkaközösség vezető

Az iskola szervezeti egységei

26

27

27

28

AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL

Az iskolaközösség 1. Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják.

2. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

Az intézményi tanács Az iskolában a magasabb jogszabályokban előírtak alapján az intézmény működésében

érdekelt

személyek

és

szervezetek

együttműködésének

előmozdítására, a nevelő-oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletére

működik. Az intézményi tanács egyben

érdekegyeztető szerv. Az intézményi tanács tagjai Az intézményi tanács létszáma: 7 fő.  A szülőket 2 fő,  a nevelőtestületet 2 fő,  diákönkormányzat vezető 1 fő  fenntartó által delegált 1fő  Önkormányzat által delegált 1fő --------------------------------------------------- Állandó meghívott: 1-3fő  Aktuálisan meghívottak: 4-5fő (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 28

29

és a köznevelési intézmények névhasználatáról: „122. § (3) Egy-egy képviselőt delegálhat az iskolaszékbe az érdekelt a) fenntartó, b) települési, területi nemzetiségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos nemzetiségi önkormányzat, ha nem az iskola fenntartója, c) szakiskola és szakközépiskola esetében területi gazdasági kamara.”) Az intézményi tanács tagjainak megválasztása 1. A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után a szülői szervezet (közösség) iskolai választmánya nyílt vagy titkos szavazással választja meg egyszerű vagy minősített többséggel. 2. Az iskolai diákönkormányzat a diákönkormányzatot segítő tanár (DÖK vezető) által képviselteti magát. 3. A nevelőtestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a nevelőtestület nyílt vagy titkos szavazással választja meg. 4. Ha az intézményi tanács szülői illetve nevelői képviselői helye megüresedik, az újabb választás előkészítéséért harminc napon belül az iskola igazgatója felelős. Az intézményi tanács működése Az intézményi tanács saját szervezeti és működési szabályzata valamint ügyrendje alapján működik. Az intézményi tanács jogköre Az intézményi tanács a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik.

Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége

29

30

1. Az

iskolai

alkalmazottak

közösségét

az

intézménnyel

közalkalmazotti

jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják.

2. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzítik.

A nevelők közösségei A nevelőtestület 1. A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. 2. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. 3. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik.

4.

A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben.

5.

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

6.

A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörei közül a szakmai munkaközösségekre vagy az intézményi tanácsra vagy a szülői szervezetre (közösségre) vagy a diákönkormányzatra az alábbi jogokat ruházza át:

30

31

Jelenleg ilyen jogkör nem kerül megfogalmazásra.

7.

Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására az alábbi állandó bizottságo(ka)t, illetve munkacsoporto(ka)t hozza létre a következő feladat- és hatáskörrel: A bizottság (munkacsoport) Megnevezése

Feladata és hatásköre

Mindig az adott feladatra, időszakosan Akkor kerül meghatározásra működő munkacsoportok jönnek létre

8.

A több tanéven keresztül működő állandó bizottságok (munkacsoportok) tagjait ezen tisztségükben a nevelőtestület évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerősíti. Az állandó bizottságok (munkacsoportok) tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak.

9.

Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:  tanévnyitó értekezlet,  tanévzáró értekezlet,  félévi és év végi osztályozó értekezlet,  2 alkalommal nevelési értekezlet,  rendkívüli értekezletet, ha szükséges

10. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van. A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

11.

A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. 31

32

A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell

12.

vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni

13.

abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. (Ilyen értekezlet lehet az egy osztályban tanító nevelők értekezlete, vagy valamelyik tagozat nevelőinek értekezlete stb.)

A nevelők szakmai munkaközösségei 1. Az iskola pedagógusai az iskola pedagógiai tevékenységének egy-egy területéhez kapcsolódva szakmai munkaközösségekben tevékenykednek. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. 2. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: Óvodai

Munkaközösség

Alsó tagozatos

Munkaközösség

Felső tagozatos

Munkaközösség

Napközis

Munkaközösség

Szakiskolai

Munkaközösség

Testnevelési

Munkaközösség

Utazó gyógypedagógusi hálózat

Munkaközösség

Autista

Munkaközösség

32

33

3. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségekre a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökön túl a nevelőtestület az alábbi jogköröket ruházza át:  OKJ-s vizsgák megszervezése  Helyi tantervek kidolgozása, karbantartása  Saját működési rendjük és éves munkatervük meghatározása

4. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül:  az adott szakmai-pedagógiai terület nevelő és oktató munkájának segítése, tervezése, szervezése, értékelése és ellenőrzése,  az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,  egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése,  pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,  a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,  az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése,  a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása,  a pedagógusok munkájának segítése hospitálásokkal, bemutató órák szervezésével, szakmai-módszertani kiadványok és a tanításhoz használható eszközök beszerzésével,  a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése patronáló nevelő (mentor) kijelölésével,  a munkaközösség vezetőjének megválasztása vagy javaslattétel az iskola

33

34

igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére,  a munkaközösség éves munkatervének összeállítása,  a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítése,

5. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkaterve tartalmazza a szakmai munka belső ellenőrzésének éves tervezését is. 6. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak véleményezése után az igazgató bízza meg. 7. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Alkalmi feladatokra alakult nevelői munkacsoportok 1. Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. 2. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. 3. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az

igazgató bízza meg. A szülői szervezet (közösség) 1. Az iskolában szülői szervezet (SzMK) működik. Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében a szülői szervezet tevékenykedik 34

35

2. Az osztályok szülői szervezeteit (közösségeit) az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. 3. Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják:  elnök,  osztálypénz felelős,

4. Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. 5. Az iskolai szülői szervezet (közösség) legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet (közösség) választmánya vagy vezetősége. Az iskolai szülői szervezet (közösség) választmányának vagy vezetőségének munkájában az osztály szülői szervezetek (közösségek) elnökei, elnökhelyettesei stb. vehetnek részt. . 6. Az iskolai szülői szervezet (közösség) választmánya (vezetősége) vagy az iskolai szülői értekezlet a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai szülői szervezet (közösség) alábbi tisztségviselőit:  elnök,  elnökhelyettes,  pénztáros,

7. Az iskolai szülői szervezet (közösség) elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával

35

36

tart kapcsolatot. 8. Az iskolai szülői szervezet (közösség) választmánya (vezetősége) vagy az iskolai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Az iskolai szülői szervezet (közösség) választmánya (vezetősége) döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 9. Az iskolai szülői szervezet (közösség) választmányát (vezetőségét) vagy az iskolai szülői értekezletet az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. 10. Az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg:  megválasztja saját tisztségviselőit,  megválasztja a szülők képviselőit az iskolaszékbe,  kialakítja saját működési rendjét,  az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,  képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében,  véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak,  véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben,

11. Az iskolában működő szülői szervezet egyetértési jog gyakorlására

36

jogosult a véleményezési, illetve az

37

A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az

azonos

évfolyamra

járó,

közös

tanulócsoportot

alkotó

tanulók

osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető döntési, javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.

3. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt.

4. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja.

37

38

5. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személyt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. 6. Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni (évi rendes diákközgyűlés A

diákközgyűlésen

a

diákönkormányzatot

segítő

nevelő,

valamint

a

diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlés 1 év időtartamra a tanulók javaslatai alapján minden felső- és speciális tagozatos tanulócsoportból 1-1- fő diákképviselőt választ.

AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA Az igazgatóság és a nevelőtestület kapcsolattartása 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg.

2. A kapcsolattartás fórumai:  A vezetőség ülései,  A kibővített iskolavezetőség ülései,  Intézményegységek havi megbeszélései  a különböző értekezletek, 38

39

 megbeszélések, Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg.

3. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári helyiségében elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon, valamint az iskola honlapján keresztül értesíti a nevelőket. 4. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:  az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,  az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. 5. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével és az iskolaszékkel.

A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása 1. Az

iskolában

tevékenykedő

szakmai

munkaközösségek

folyamatos

együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:  a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,  iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,  iskolán kívüli továbbképzések,

39

40

 a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. Az intézményi tanács és az iskola közösségeinek kapcsolattartása 1. Az intézményi tanács az iskola közösségeivel az intézményi tanács teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. 2. Az intézményi tanács tagjai rendszeres időközönként – évente legalább 1 alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az intézményi tanács tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék felé továbbítani.

3. Az intézményi tanács ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt:  az iskola igazgatója,  Az Életjel Alapítvány alapítója és a kuratórium elnöke 4. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen – évente legalább 1 alkalommal – köteles tájékoztatni az intézményi tanácsot.

A nevelők és a tanulók kapcsolattartása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az igazgató o az iskolai diákönkormányzat pedagógus képviselője vezetőségi ülésén

40

41

havonta, o

a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal,

o A folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, o az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.

A nevelők és a szülők kapcsolattartása 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az igazgató: o a szülői szervezet vezetőjével vezetőségi ülésén havonta, o az iskolai szülői értekezleten tanévenként 2 alkalommal, o a folyosón elhelyezett hirdető táblán keresztül, o

időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül,

o heti fogadóórán o az iskola honlapján keresztül  az osztályfőnökök: o az osztályszülői értekezleten, o fogadónapon

41

42

o nyílt napon tájékoztatják. 2. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:  a családlátogatások,  a szülői értekezletek,  a nevelők fogadó órái,  a nyílt tanítási napok,  a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszélések,  írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben,  stb. 3. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. 4. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz fordulhatnak.

5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az intézményi tanáccsal. 6. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.

42

43

7. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 8. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:  az iskola honlapján,  az iskola fenntartójánál,  az iskola irattárában,  az iskola könyvtárában,  az iskola nevelői szobájában,

9. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

43

44

AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI 1. Az iskolai diáksportkör működik, melynek munkáját az iskola nevelőtestülete által megválasztott és az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. 2. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő képviseli az iskolai sportkört az iskola igazgatójával, illetve az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal) folytatatott megbeszéléseken. 3. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő véleményét minden esetben ki kell kérni az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben, valamint a az iskolai munkaterv és a tantárgyfelosztás összeállítása előtt. 4. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő az osztályokban, illetve az diákönkormányzat iskolai vezetőségében minden tanév májusában felméri, hogy a tanulók a következő tanítási évben milyen iskolai sportköri foglalkozás megszervezését igénylik, és ez alapján – minden év május 31-éig – javaslatot tesz az iskola igazgatójának az iskolai sportkör következő tanévi szakmai programjára.

A

megvalósításához

szakmai

programra

szükséges,

vonatkozó

felhasználható

javaslatát

időkeretet,

az

annak

valamint

a

rendelkezésre álló vagy megteremthető személyi és tárgyi feltételeket figyelembe véve készíti el, illetve megvizsgálja azt is, hogy a településen működő

sportszervezet

a

szakmai

program

megvalósításába

milyen

feltételekkel vonható be. 5. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. 6. Az

iskolai

sportkör

foglalkozásaihoz 44

az

iskola

biztosítja

az

iskola

45

sportlétesítményeinek (sportudvar, tornaterem, stb.), valamint sport eszközeinek használatát. 7. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. 8. A sportversenyeken való részvételt, a külső edzéseken való részvételt munkaterv alapján az intézmény aktuális költségvetésének figyelembe vételével az iskola támogatja. Az iskola jármű biztosításával az előbbi feltételek figyelembe vételével segíti.

45

46

AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola

1.

igazgatóságának

állandó

munkakapcsolatban

kell

állnia

a

következő

intézményekkel:  Az intézmény fenntartójával  Az intézmény működtetőjével  A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal  A megyei, fővárosi pedagógiai intézettel  A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel. A területileg illetékes nevelési tanácsadóval. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola

2.

rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:  Az iskolát támogató ÉLETJEL alapítvány kuratóriumával.  Az alábbi közművelődési intézményekkel: Kondor Béla Közösségi Ház  Az alábbi társadalmi egyesületekkel: Lions Klub Pestszentlőrinc Egyesület  Az

alábbi

termelő,

gazdálkodó

szervezetekkel,

vállalkozásokkal:

Hungaro Control Zrt., Baumax  Az alábbi gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel: Csibész Gyermekjóléti Szolgálat  Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel: Református Egyház (Kiss László lelkész)  TKVSZRB

46

47

3.

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek a felelősek. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti.

4.

A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvoson keresztül a XVIII. kerületi SZTK, rendelőintézet, illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek-

5.

és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermekés ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn Csibész gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató és a gyermekvédelmi felelős. Az iskola helyiségeit, épületét a nevelőtestület vagy a vezetőség

6.

döntése alapján térítésmentesen használhatják az alábbi törvényesen bejegyzett gyermek- illetve ifjúsági szervezetek helyi csoportjai:  DÖK  SZMK  Intézményi tanács

A

7.

nevelők

szakmai,

pedagógiai

munkájának

segítésének,

fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek közül az alábbiak kapcsolódnak be a területi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába:  utazó gyógypedagógiai hálózat munkaközössége

47

48

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 1.

Az iskola épülete(i) szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7.30 órától délután 16.30. óráig tart(anak) nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület(ek) ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható(k). Ügyeletet tartunk igény szerint 7.00-től 7.30-ig 16.30 - 17.00 óráig. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül

2.

reggel 8.00 óra és délután 16.00 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének, vagy valamelyik intézményegység vezetőjének az iskolában kell tartózkodnia.

3.

A vezetők benntartózkodásának rendje:

Vezetői beosztás megnevezése Igazgató Igazgató helyettes I. Igazgató helyettes II. Intézmény egység vezető Kondor st. 4. Intézmény egység vezető Kondor st. 15. Utazó hálózat Intézmény egység vezető

4.

Az intézményben való tartózkodásának rendje 7.30 órától 15.30 óráig 08 órától 16 óráig 08 órától 16 óráig 08 órától 16 óráig 08 órától 16 óráig 08 órától 16 óráig

Amennyiben rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt az igazgató vagy egyik igazgatóhelyettes sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni.

5.

Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8.00 óra és 14.15 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10 perc. A második óra 40 perces, és az ezt követő szünet 15 perces. A 6. órát követően a

48

49

szünetek 5 percesek. Az óvodára és az iskolára külön szabályoztuk a benntartózkodás rendjét

a. ÓVODA

1.

Általános szabályok

Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: az óvodai szülői szervezet (közösség) véleményét. Az óvodai nevelési év rendje megegyezik az iskolai év munkarendjével. 2.

Napirend

Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a házirendben szabályozottak szerint – gyermeküket az óvodai és iskolai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. A tájékoztatás módját a házirend szabályozza. 3.

A nyitva tartás rendje:

A nyitvatartási rend értelemszerűen a munkanapokra, illetve a nevelés nélküli munkanapokra vonatkozik. Az intézmény reggel 07.00 órától – 17.00 óráig fogad gyermekeket. Az intézményből a gyermeket a foglalkozásokat követően: ha ebédet nem igényel 11. órától - 12 óráig, ha ebédet igényel 12.30 órától - 13 óráig lehet délután: 15.45órától – legkésőbb 16.30 óráig kell elvinni. A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott nagykorú személy viheti el. A gyermeket az óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetéssel kell átadni az óvodai dolgozóknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét.

49

50

Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására (előzetes kérelem alapján) az intézmény vezetője adhat engedélyt.

b. ISKOLA 1.

Általános szabályok

Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: az intézményi tanács, az iskolai szülői szervezet (közösség), a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat, gyakorlati képzés esetében, ha a képzés nem az iskolában folyik, a gyakorlati képzés szervezőjének véleményét. A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatásért felelős miniszter állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, a szünetek időtartamát, a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, az évi rendes diákközgyűlés idejét, a nevelőtestületi értekezletek időpontját. Az iskolai tanítás nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. 2.

A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás)

Az intézmény szorgalmi időben – tanítási napokon:

50

51

reggel 7.30 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 16.30 óráig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. (ügyelet)

A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák

6.

végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.00-ig tart.

7.

Az iskolában reggel 7.30. órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.

8.

Az iskolában egyidejűleg 2 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

9.

Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat 12.30. órától 16.30. óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. (Ebben az esetben a reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig, illetve a délutáni nyitva tartás utáni időben az esetleges foglalkozást tartó pedagógus a felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.)

51

52

Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az

10.

iskolatitkári irodában történik 8 óra és 14 óra között.

11.

Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, a nevelők, illetve a fenntartó tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni.

Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell

12.

használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

13.

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést .

14.

Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező

külső

személyeket

a

portaszolgálat

köteles

nyilvántartani.

(A

portaszolgálatot ellátó dolgozó köteles feljegyezni a belépő nevét, a belépés célját, a belépés és a távozás idejét.)

15.

Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében

52

53

lehet.

16.

Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak.

17.

Amennyiben az intézmény az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgokat értékesíti, illetve hasznosítja, az összeget az alapanyagok beszerzésébe kell visszaforgatni. Az egyes tanulóknak járhat az így befolyt összegből, erről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

53

54

AZ EGYÉB (TANÓRÁN KÍVÜLI) FOGLALKOZÁSOK

Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – egyéb (tanórán kívüli) rendszeres foglalkozások működnek:  napközi otthon,  tanulószoba,  szakkörök,  énekkar,  iskolai sportköri foglalkozások,  tömegsport foglalkozások,  felzárkóztató foglalkoztatások,  egyéni foglalkozások,  tehetséggondozó foglalkoztatások,  továbbtanulásra előkészítő foglalkozások,  stb.

A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok 1.

A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján.

2.

A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi.

3.

A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 54

55

A többi egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásra vonatkozó általános szabályok 1.

A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól.

2.

A

felzárkóztató

foglalkozásokra,

valamint

az

egyéni

foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.

3.

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni.

4.

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.

5.

A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.

6.

Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért,

a

résztvevő

tanulók

felkészítéséért

a

szakmai

munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. 7.

Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (reggeli, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. 55

56

8.

A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

9.

Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONY: Foglalkoztatottjainak jogviszonya közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (pl. megbízási jogviszony) az irányadó.

Ötv.: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. Okt. törvény: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 2011 évi CXC törvény a Nemzeti Köznevelésről Gyermekv. tv.: a gyermekek védelméről és a gyámügyi eljárásról szóló 1997. évi XXXI. tv., 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelete 277/1997 (XII. 22.) korm. rendelet

56

57

KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY

1.1 Közalkalmazotti jogviszony létesítése:

a. kinevezéssel b. megbízással

1.2. A munkáltató kötelezettséget vállal, hogy a Kjt. 21. szakasz(2) bekezdésében meghatározott határozott időre szóló kinevezést csak a törvényben meghatározott esetekben alkalmazza. Ettől eltérni a másik fél elfogadó nyilatkozata alapján sem lehet. A munkáltató köteles a határozott időre szóló kinevezésre rávezetni ezen jogviszony létesítési mód alkalmazásának okát is. A határozott időre szóló kinevezés az alkalmazás okának várható megszűnéséig tart. 1.3. Próbaidő kikötése esetén a próbaidő mértéke legalább három hónap, legfeljebb 4 hónap. Ezen időszak alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél indoklás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti. (Mt. 81. szakasz)

2. A közalkalmazotti jogviszony módosítása A munkáltató és munkavállaló között létrejött munkaszerződés csak közös megegyezéssel módosítható. A határozott időre kinevezett munkavállaló határozatlan időre történő kinevezése is a munkaszerződés módosításának minősül, különös tekintettel azokra az esetekre, amelyek során a munkavállalót más munkakör ellátásával bízzák meg.

3. Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kjt. 25. § (1.) bekezdés a. a kinevezésben foglalt határozott idő lejártakor b. közalkalmazott halálával c. a munkáktató jogutód nélküli megszünésével d. ha „nem megfelelt” minősítést kap, e. lemondás

57

58

f. rendkívüli lemondással g. felmentéssel h. közös megegyezéssel i. azonnali hatállyal

3.1.

A munkáltató abban az esetben, amennyiben az iskola valamely

munkavállalójának közalkalmazotti jogviszonyát a kjt 30. szakasz (1) bekezdés c. pontjára hivatkozva kívánja megszüntetni, illetve a 30/A§ ( tartós alkalmatlanság, - pl büntetett előéletűvé válik a munkavállaló – illetve nem megfelelő munkavégzésre hivatkozva) köteles az iskolavezetőség (ig.h., intézmény egység-vezetők, munkaközösség vezetők, kt.) előzetes véleményét megkérni. A véleményt írásban kell rögzíteni és csatolni kell a felmentéshez.

Összeférhetetlenség esetei: Pénzügyi elszámoltatásra kötelezett személyek egymás közeli hozzátartozói nem lehetnek. Pedagógus magántanítványként nem vállalhat olyan tanulót, akit a tantárgyfelosztás szerint tanít. A munkavállaló tevékenysége a munkáltató jogos gazdasági érdekét sérti. A munkavállaló tevékenysége olyan munkavégzésre irányul, amely során a közalkalmazott saját munkavégzésével kapcsolatban felügyeleti vagy ellenőrzési jogkört gyakorol. A munkavállaló olyan tevékenységet folytat, amely a közalkalmazotti jogviszonyához, munkaköréhez és beosztásához méltatlan (pedagógus etikával nem összeegyeztethető). Újabb munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony akadályozza a közalkalmazottat a munkaköri feladatának ellátásában.

4. Munkavégzés

58

59

4.1.A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok, melyek a kötelező óraszámba nem számíthatók be:

- a tanításra való felkészülés, a pedagógiai munka tervezése, vázlatok, segédanyagok készítése - tanulók munkájának értékelése - szakmai önképzés, szervezett képzéseken, továbbképzéseken való részvétel, az ismeretek továbbadása a tantestület felé, valamint a nyitott napokon (intézményi, kerületi), szakmai bemutatókon való részvétel - kapcsolattartás a szülőkkel - tanulmányi kirándulások szervezése, azokon való részvétel - tanulók sport-, kulturális és tanulmányi versenyekre való felkészítése - az intézményi értekezleteken való részvétel - a tanítás nélküli munkanapokon, valamint a téli és tavaszi szünetben munkavégzés beosztás szerint - a munkakörhöz kapcsolódó adminisztráció elvégzése, valamint a szakleltárak elkészítése - az iskolai rendezvényeken való részvétel

4.2.

A kötelező óraszámba beszámítható pedagógus munkakörbe

tartozó feladatok:

- reggeli és óraközi ügyelet, ebédeltetés - szakkörök, klubok, énekkar, rendszeres sportfoglalkozások vezetése - tanulószobai munka - könyvtárosi munka - amennyiben a pedagógus kötelező óraszámát más módon nem tudja teljesíteni, állandó helyettesítési feladat, tanítás nélküli munkanapokon, illetve a szünetekben történő napközis ügyelet a kötelező óraszámba beszámítható.

59

60

4.3. Többlet feladatok, melyek esetelegesen céljutalommal honorálhatók:

iskolai rendezvény (ünnepély, iskolanap, nyílt nap stb.) szervezése, lebonyolítása táborok szervezése, azokon való részvétel órarendkészítés pályaválasztással összefüggő feladatok ellátása kísérés kulturális-, tanulmányi- és sportrendezvényekre bemutató foglalkozás tartása szakmai kísérletben, programban való részvétel pályázatok írása tankönyvírás szakleltár készítése tűz-, munka- és balesetvédelmi feladatok ellátása versenyekre való felkészítés jelentős társadalmi munka az iskola érdekében

5. Készenlét és ügyelet A tanulmányi kiránduláson való részvétel esetén a 22 órától 06 óráig terjedő időszak készenlétnek minősül, mely időszakra a munkavállalót 50 %-os óradíj illeti meg. A pedagógus ügyeleti díjra jogosult a tanulmányi kirándulás munkaidővel és a készenléti idővel csökkentett időtartamára. Amennyiben a pedagógus a kötelező óraszámba be nem számított reggeli, óraközi ügyeletet vagy ebédeltetési feladatot lát el, ügyeleti díj illeti meg. Ügyeleti díj az óradíj 50 %-a. 6. Munkaidő és pihenőidő

60

61

6.1 A pedagógusok, valamint a nem pedagógusi munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak munkarendjét és munkaidő beosztását a mindenkori tantárgyfelosztás és a hozzá tartozó munkaköri leírás tartalmazza Valamennyi munkakörben – amennyiben szükséges – osztott munkaidő állapítható meg.

6.2.

Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést és készenlétet írásban

kell elrendelni, arról a munkavállalót egy héttel, de legalább 48 órával előbb értesíteni kell.

6.3.

Az elrendelhető túlmunka felső határa 300 óra/év. Mivel nincs kollektív

szerződés, a 250 órát itt írjuk felül!

6.4.

Abban az esetben, ha a közalkalmazott a Kjt.alapján megállapított rendes

szabadsága kevesebb, mintha azt a Mt. alapján állapították volna meg, az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

6.5.

A betegszabadság idejére a közalkalmazottnak átlagkereset

jogszabályban meghatározott %-a jár. A munkavállalót, amennyiben önkéntes térítésmentes véradáson vesz részt, az aznapi munkavégzés alól fel kell menteni. Amennyiben a véradót rendkívüli véradásra hívják be, részére aznapra átlagkereset jár.

7. Továbbtanulási, továbbképzési lehetőségek szabályozása a szakvizsgára való felkészüléshez és továbbképzéshez a jelenleg érvényes 277/1997 (XII.22) korm. Rendelet idevonatkozó paragrafusai az irányadóak: 1§, 2§, 3§, 8§. 7.1.

Tanítási időt is érintő továbbképzésen, tanulmányúton, a munkavállaló

csak a munkáltató engedélyével vehet részt. Amennyiben a dolgozó kérése az intézmény működését nem veszélyezteti, kérését az intézmény nem tagadhatja meg. Vitás esetben a KT véleményét ki kell kérni.

61

62

Továbbtanulási, tanfolyami részvétel anyagi támogatásának szempontjai: Előnyben részesül az újabb diplomaszerző (ezek közül is a szakirányú) szakvizsga újabb szak megszerzáse. Az erre fordítható keretet figyelembe véve esetben a tandíj és vizsgadíj maximum 80 %-át téríti meg az iskola.

Posztgraduális képzések: -

pedagógiai szakvizsga megszerzése

-

újabb szakok elvégzése

A támogatás mértéke a tandíj és vizsgadíj maximum 80 %-a

Tanfolyamok: - a 7 évenkénti 120 órás kötelező pedagógus továbbképzés, ha az az intézmény továbbképzési tervével és koncepciójával összhangban van szintén támogatható. A támogatás mértéke itt is maximum:80% A posztgraduális képzésben való részvétel, illetve a tanfolyami részvétel támogatásáról a kibővített iskolavezetőség dönt, a fent felsorolt sorrend figyelembe vételével.

A központi támogatás felosztásánál a helyettesítési díjat is be kell számítani. . A tanulmányok elvégzése után a törvényileg előírt fizetés módosítás (kategória módosítás, megfelelő %, illetve várakozási idő csökkentés) minden továbbtanulónak a végbizonyítvány bemutatási utáni hónap elsejétől jár. Kivétel ez alól a pedagógiai szakvizsga, melynek elvégzése után az átsorolás következő év január 1-el esedékes.

A közalkalmazott munkahelyén is köteles közalkalmazotthoz méltó magatartást tanúsítani. A nem megfelelő magatartást a munkáltató és a közalkalmazotti tanács képviselői közösen állapíthatják meg.

7.

A munka díjazása a KJT alapján

62

63

7.2.

Pótlékok

8. melléklet a 2011. évi CXC. Törvényhez 2013. A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazottak számára járó pótlékok és azok mértéke a IX.1. illetményalap százalékában A

B

C

Pótlék alsó határa

Pótlék felső határa

1

Pótlék megnevezése

2

intézményvezetői

40

80

3

osztályfőnöki/kollégiumban

10

30

csoportvezetői 4

munkaközösség-vezetői

5

10

5

intézményvezető-helyettesi

20

40

6

nemzetiségi

10

10

7

gyógypedagógiai

5

10

10

nehéz körülmények között végzett

10

30

munkáért járó

7.3.

Szociális juttatások és költségtérítés

7.3.1

A munkavállalót havi étkezési hozzájárulás illeti meg, ha a költségvetésben erre lehetőség biztosítva van.

7.3.2.

A munkavállalót meghatározott mértékű védőruha illetve munkaruha (testnevelők) juttatás illeti meg.

7.3.3.

A

tanulmányi

kirándulásokra,

63

táborozásokra

a

munkavállalót

64

költségtérítés illetheti meg.

7.3.4.

A munkavállalót kérésére illetményelőleg illeti meg, melynek összege maximum havi alapbére. A visszafizetés maximum 6 havi részletben történik. Az illetmény előleg odaítéléséről a munkáltató és a közalkalmazotti tanács véleményének figyelembevételével közösen dönt.

A munkáltató az intézmény közalkalmazottai részére rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatokat szervez (tüdőszűrő, munka alkalmassági vizsgálat).

7.4.

Kártérítési felelősség

A munkáltató kártérítési felelősségre nézve az Mt. rendelkezései irányadóak.

-

Mentesül a munkáltató a kártérítési felelősség alól, ha a munkavállaló munkába járáshoz, illetve munkavégzéshez nem szükséges nagy értéket hoz be a munkahelyére és azt a munkáltatónak nem jelenti.

-

Amennyiben a munkavállaló valamilyen okból nagyobb értéket hoz be az intézménybe, kérheti a munkáltatót annak biztonságos őrzésére. A kérés teljesítését a munkáltató nem tagadhatja meg.

-

A pénzkezelésre és pénzbeszedésre kötelezett közalkalmazottak munkája során pénz biztonságos kezelésének és megőrzésének feltételeit a munkáltató köteles biztosítani.

Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben az 1992. évi XXII. Tv. (Mtv), az 1992. évi XXXIII. Tv. (Kjt), 138/1992. (X.8.) Korm. Rendelet és a hatályos munkajogi jogszabályok az irányadók.

64

65

A KÜLSŐ ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A külső ellenőrzés fajtáit, és módját a NKT 56§ 1-8 bekezdése, valamint a 87§ 1-7 bekezdése szabályozza 1. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai:  biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését;  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;  segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;  az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;  feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: a) A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:  az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni;  az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni;  az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni;  az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. b) A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:  az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni;  az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; 65

66

 az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;  hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. 3. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: a) Az ellenőrzött dolgozó jogosult:  az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;  az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. b) Az ellenőrzött dolgozó köteles:  az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;  a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. 4. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai:  Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.  Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell.  Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri.  Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.

66

67

5. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik:  Igazgató: o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; o elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett.  Igazgatóhelyettesek, intézményegység-vezetők: o folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:  a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét;  a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét;  a pedagógusok adminisztrációs munkáját;  a

pedagógusok

nevelő-oktató

munkájának

módszereit

és

eredményességét;  a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.  Gazdasági vezető: o folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen:  az intézmény készletgazdálkodását  a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését;  a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet;  az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket,  a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását,

67

68

 a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását, o folyamatosan

ellenőrzi

a

hozzá

tartozó

dolgozók

szabályszerű

munkavégzését, munkafegyelmét.  Munkaközösség-vezetők: folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: o a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; o a

nevelő

és

oktató

munka

eredményességét

(tantárgyi

eredménymérésekkel).

6. Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 7. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. 8. Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervben, belső ellenőrzési rendszer működik abból a célból, hogy az iskola igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően. 9. A pénzügyi belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézmény működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, valamint ellenőrzési és irányítási eljárásainak eredményességét.

68

69

10. Az intézményben folyó pénzügyi belső ellenőrzés a pénzügyminiszter által közzétett minta alapján elkészített belső ellenőrzési kézikönyv szerint történik. 11. A pénzügyi belső ellenőrzési tevékenység megszervezéséért a belső ellenőrzési vezető a felelős. A belső ellenőrzési vezetői feladatokat az intézményben a XVIII. kerületi GESZ látja el. A belső ellenőri tevékenységet az intézményben a XVIII. kerületi GESZ látja el. A belső ellenőri tevékenységet az intézményben megbízási jogviszony keretében az intézménytől független magánszemély vagy egyéni vállalkozó vagy vállalkozás is elláthatja.

69

70

A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:

1.

 biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:

2.

 igazgató,  igazgatóhelyettesek,  intézményegység-vezetők,  munkaközösség-vezetők,  stb. Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola

3.

pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése

4. során:

 a pedagógusok munkafegyelme,  a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,  a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, 70

71

 a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,  a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,  a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (A

tanítási

órák

elemzésének

iskolai

szempontjait

a

szakmai

munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.  a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.

71

72

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE 1.

Az

iskolában

a

nevelő-oktató

munka

és

a

tanulók

önálló

ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik.

2.

Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása.

3.

Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egyegy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtáros tanár vagy tanító

4.

rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos

5.

feladatok ellátásáért a könyvtáros tanár vagy tanító a felelős. A könyvtáros tanár vagy tanító feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a gyűjtőköri

6.

szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata:

7. a)

Kézikönyvtári állomány: Gyűjtendőek a műveltségi területek alapdokumentumai az életkori sajátosságok figyelembe vételével: általános és szaklexikonok, általános és szakenciklopédiák, szótárak, fogalomgyűjtemények, kézikönyvek,

72

73

összefoglalók, adattárak, atlaszok, térképek, tankönyvek. b)

Ismeretközlő irodalom: Gyűjtendőek a helyi tantervnek megfelelő ismeretterjesztő és szakkönyvek, a tantárgyakhoz meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, a tanulói munkáltatáshoz használható dokumentumok.

c)

Szépirodalom: Gyűjtendőek a tantárgyak tantervi és értékelési követelményeinek megfelelő kiadványok, a tantervben meghatározott antológiák, házi és ajánlott olvasmányok, életművek, népköltészeti alkotások.

d)

Pedagógiai gyűjtemény: Válogatva gyűjtendőek a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumai:  Pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák.  Fogalomgyűjtemények, szótárak.  Pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalók.  A pedagógiai programban megfogalmazott nevelési és oktatási célok megvalósításához szükséges szakirodalom.  A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma.  A tantárgyak módszertani segédkönyvei, segédletei.  A tanításon kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódó szakirodalom.  Az iskolával kapcsolatos jogi, statisztikai szabálygyűjtemények.  Oktatási intézmények tájékoztatói.  Általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok.  Az iskola történetéről, névadójáról szóló dokumentumok.

e)

Könyvtári szakirodalom (segédkönyvtári anyag): Válogatva gyűjtendőek a következők:  A könyvtári munka módszertani segédletei, összefoglaló munkák.  Könyvtári jogszabályok, irányelvek.  Az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványok,

73

74

folyóiratok. A könyvtár gyűjtőköre dokumentum típusok szerint:

f)

 Könyvek, térképek, atlaszok, időszaki kiadványok, folyóiratok, közlönyök,

évkönyvek,

audiovizuális

dokumentumok,

hangkazetták, videofilmek, diafilmek, CD, DVD.

8.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai.

9.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:  tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,  tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása,  könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,  könyvtári dokumentumok kölcsönzése,,  tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése.

10.

A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár vagy tanító tudomására kell hoznia. Az iskolai könyvtár tanítási napokon

11.

év elejétől egységesen

meghatározott időben tart nyitva. A nyitva tartás időpontja a könyvtár ajtaján olvasható.

12.

A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár vagy tanító közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején 74

75

tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral vagy tanítóval egyeztetniük kell.

13.

Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 2 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 2 alkalommal meghosszabbítható.

14.

Az

iskolai

könyvtárból

az

alábbi

dokumentumok

nem

kölcsönözhetők:  kézikönyvek,  számítógépes szoftverek,  muzeális értékű dokumentumok,  stb.

15.

A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár vagy tanító javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.

16.

A könyvtáros-tanár munkaköri feladata  Éves munkatervet, tanévvégi beszámolót, könyvtári statisztikát készít.  Tájékoztatást ad a nevelőtestületnek a tanulók könyvtárhasználatáról.  Figyelemmel kíséri és végzi a könyvtári célokra jóváhagyott összegek tervszerű, gazdaságos felhasználását.  Vezeti a könyvtár ügyviteli dokumentumait.  Részt vesz szakmai értekezleteken, továbbképzéseken.  Végzi a könyvtári állomány folyamatos, tervszerű gyarapítását. A megrendelésekről, a beszerzési összegek felhasználásáról nyilvántartást vezet.  Elvégzi a dokumentumok állományba vételét, naprakészen vezeti az egyedi és 75

76

összesített állomány-nyilvántartásokat.  Folyamatosan építi a könyvtár katalógusait, a feltárást az osztályozás és a dokumentum-leírás szabályainak megfelelően végzi.  Folyamatosan kivonja a könyvtár állományából az elhasználódott, elavult dokumentumokat.  Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról.  Előkészíti és lebonyolítja az időszakos vagy soron kívüli leltározást, s elvégzi annak adminisztratív teendőit.  Lehetővé teszi és segíti az állomány egyéni és csoportos helyben használatát, végzi a kölcsönzést.  Tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról, irodalomkutatást, témafigyelést végez, bibliográfiákat készít.  Vezeti a kölcsönzési nyilvántartásokat. Figyelemmel kíséri a kikölcsönzött dokumentumok visszaszolgáltatását.  Megtartja a tantervekben rögzített alapozó jellegű könyvtárhasználati órákat  Biztosítja a szaktanároknak és tanulóknak az ismeretszerzés folyamatában a könyvtár teljes eszköztárát, a tájékoztató apparátusát és szolgáltatásait.  Felkészíti a tanulókat a könyvtárhasználati versenyekre.

17.

A katalógus szerkesztési szabályzata  Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása.  Az adatokat rögzítő katalóguscédula tartalmazza: - raktári jelzetet, - bibliográfiai és besorolási adatokat, - ETO szakjelzeteket, - tárgyszavakat.  A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: - főcím, párhuzamos cím, alcím, egyéb címadat, 76

77

- szerzőségi közlés, - kiadás sorszáma, minősége, - megjelenési hely, kiadó neve, megjelenés éve, - oldalszám, mellékletek, illusztráció, méret, - sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám, - megjegyzések, - kötés, ár, - ISBN szám.  Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat kell rögzíteni: - a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe), - cím szerinti melléktétel, - közreműködői melléktétel, - tárgyi melléktétel.

18. Az ingyenes és a tartós tankönyvek kezelésének szabályai  Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket szeptembertől júniusig egy tanévre kapják meg használatra. 

A könyvtáros köteles gondoskodni arról, hogy minden arra jogosult tanuló megkaphassa a számára szükséges tankönyveket.

 A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni.  Az iskolai könyvtár külön nyilvántartást az ingyenes tankönyv biztosításához szükséges tankönyvekről.  A könyvtáros tanár feladatai az ingyenes tankönyvek használatával kapcsolatosan: -

az ingyenes tankönyvek nyilvántartása,

-

szeptemberben az iskolai gyermekvédelmi felelőssel közösen az ingyenes tankönyvek kiosztása a tanulóknak,

-

tanév elején a napközis csoportok tankönyvekkel való ellátása. 77

78

-

júniusban az ingyenes tankönyvek összeszedése,

-

tankönyvrendelésnél egyeztet a rendelést összeállító pedagógussal a szükséges ingyenes tankönyvek számáról,

-

intézi az ingyenes tankönyvekkel kapcsolatos selejtezési feladatokat.

78

79

A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA

1.

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola

saját

iskolaorvossal

rendelkezik,

aki

ellátja

illetve

megfelelő

szakrendelésekre rendeli az iskolánk tanulóit.

2.

A megállapodásnak biztosítania kell:  az iskolaorvos heti 3 alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban),  az iskolai védőnő heti 3 alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban),  a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: o fogászat: évente 1 alkalommal, o szemészet: évente 1 alkalommal o tüdőszűrés: szükségesség esetén o általános szűrővizsgálat: évente 2 alkalommal,  a tanulók fizikai állapotának mérését évente 2 alkalommal,  a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát,  a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 2 alkalommal,

3.

A szűrővizsgálatok idejére a tanulócsoportok mellé az iskola nevelői felügyeletet biztosít.

79

80

AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy baleset veszélye fennáll, vagy azt, hogy a tanuló balesetet szenvedett a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan 1.

Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit.

2.

Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.

3.

A nevelők a tanórai és az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.

4.

Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat.

5.

Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek 80

81

megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.  Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt.  A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati,

6.

technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.

7.

A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket.

8.

A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk vagy a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza.

9.

Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és

81

82

az

ellenőrzésbe

bevont

dolgozókat

az

intézmény

munkabiztonsági

(munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén 1.

A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,  ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni.

2.

A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

3.

Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

A tanuló által nem használható gép, eszköz  a villamos köszörűgép,  a barkácsgép faesztergálásra,

82

83

 a faipari szalagfűrész, a körfűrész, a kombinált gyalugép,  a szalagfűrészlap-hegesztő készülék, valamint  a jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gép, eszköz.

A tízévesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete és irányítása mellett használható eszköz, gép  a villamos fúrógép,  a barkácsgép a következő tartozékokkal: korong- és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong,  a törpefeszültséggel működő forrasztópáka,  a 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű úgynevezett „pillanat”forrasztópáka,  a villamos háztartási gép,  a kerti gép, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló).

A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján 1. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért.

2. A pedagógus kötelessége különösen, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával.

3. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő 83

84

hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza

az

egészségét

és

biztonságát

védő

ismereteket,

továbbá

haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt.

4. A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani.

5. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat.

6. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. 7. Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának.

84

85

8. A

súlyos

baleset

kivizsgálásába

legalább

középfokú

munkavédelmi

szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

9. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely  a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),  valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását,  a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását,  a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),  a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza.

10. A nem állami intézményfenntartó a részére megküldött papír alapú jegyzőkönyvet nyolc napon belül megküldi a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedélyt kiállító kormányhivatal részére. A kormányhivatal a nem állami intézményfenntartótól, a Központ a nevelésioktatási intézménytől érkezett, nem elektronikus úton kitöltött baleseti jegyzőkönyvet a naptári félévet követő hónap utolsó napjáig megküldi az oktatásért felelős minisztérium részére. 11. Az iskolában lehetővé kell tenni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. 12. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges

intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.

85

86

RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK

1.

Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),  a tűz,  a robbantással történő fenyegetés.

2.

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.

3.

Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  az iskola igazgatója,  igazgató helyettesek  intézményegység vezetők A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell  az intézmény fenntartóját,  tűz esetén a tűzoltóságot,  robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,  személyi sérülés esetén a mentőket.

4.

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket szóban vagy riasztó csengetéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint

86

87

haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv mellékletében található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért

5.

és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős.

6.

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:  Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!  A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!  A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A nevelőnek a tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor meg kell számolnia!

7.

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,  az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. 87

88

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét

8.

az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),  a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről.

9.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület

10.

által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a

11.

„Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő

12.

megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős.

13.

Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős.

88

89

A tűzriadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden

14.

tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi

15.

helyiségeiben kell elhelyezni:  folyosón

89

90

A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI 1. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, – a vétség elkövetésétől számított három hónapon belül – fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető. 2. A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, illetve a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezései alapján kell lefolytatni. 3. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, valamint ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő tanuló szülője, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője is egyetért. 4. Az

egyeztető

eljárás

lefolytatásáért,

az

azzal

kapcsolatos

feladatok

végrehajtásáért az iskola igazgatója a felelős. 5. Az egyeztető eljárást levezető nagykorú személyre az iskola igazgatója tesz javaslatot az érdekelt feleknek. 6. Ha a tanuló a kötelességeit megszegi a nevelőtestület joga dönteni arról, hogy indít-e a tanuló ellen fegyelmi eljárást. 7. A fegyelmi eljárás lefolytatásáért – a nevelőtestület döntése alapján – az iskola igazgatója a felelős. 8. A nevelőtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására háromtagú fegyelmi 90

91

bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság feladata a kötelezettségszegés kivizsgálása, a fegyelmi büntetés meghozatalának előkészítése, a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, a fegyelmi büntetés kiszabása. 9. A

fegyelmi

büntetés

kiszabásának

előfeltétele,

hogy

a

tanuló

a

jogszabályokban, illetve az iskola szervezeti és működési szabályzatában vagy a házirendjében meghatározott kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegje. A kötelességszegést a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell.

10. A

tanulónak

fegyelmi

büntetés

csak

akkor

adható,

ha

a

tanuló

kötelességszegése a tanulói jogviszonyból ered. Így fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése az iskola területén, az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedés alatt vagy az iskolán kívüli – az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – rendezvényen történt. 11. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan szegje meg.  Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni. Gondatlan kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét is.  A fegyelmi büntetés kiszabásánál – tanuló életkorát és értelmi fejlettségét figyelembe véve – vizsgálni kell, hogy a kötelességszegés mennyire volt súlyos. 12. A tanulói fegyelmi ügyekben – a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban – az

a pedagógus, aki a kötelezettségszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet részt. Őt a fegyelmi bizottság vagy a nevelőtestület csak tanúként hallgathatja meg.

91

92

AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE

1.

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója vagy a(z) igazgatóhelyettes a felelős.

2.

Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben:  elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,  részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.

3.

A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  a felelős dolgozók feladatait,  a szükséges határidőket,  a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,  a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.

4.

Az iskola igazgatója minden év április 1-jéig – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – tájékoztatja a szülőket arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre, valamint felméri, hogy hány tanuló jogosult a normatív kedvezmény igénybevételére.

5.

A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot.

92

93

6.

Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez.

7.

Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.

8.

Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tantervének előírási alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület a szakmai munkaközösségek javaslata alapján

9.

dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja.

10.

A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét.

11.

Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diák-önkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

12.

A

kis

példányszámú

(nemzetiségi,

szakmai,

speciális)

tankönyvforgalmazás keretében az iskola részére eljuttatott tankönyveket a tanulók a megjelenéstől számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják. 93

94

AZ ISKOLA BUSZÁNAK IGÉNYBEVÉTELE

Az iskolai busz a müködtető által finanszírozott, melynek üzemeltetési költsége az XVIII. kerületi GESZ költségvetésében jelenik meg. A működtető célja, hogy az iskola által vásárolt busz továbbra is a SOFI igényeit elégítse ki. A busz igénybevételét a következőkben szabályozzuk: A busz az év elején egyeztetett menetrend szerint hordja a SOFI tanulóit az uszodába, a külső helyszíneken edzőket az edző helyre, az éves munkaterv alapján az országos sportvrsenyekre. Ezzel kívánjuk támogatni a mozgásfejlesztést, a sportolási lehetőséget, és az iskolánkban szép eredményt elért élsportot. Minden tanulócsoport igénybe veheti a buszt egy tanéven belül 2 alkalommal, tanulmányi kirándulás, vagy erdei iskola céljából. Az egyik kirándulás nem haladhatja meg a 60km-t, a másik lehet ennél több. A busz gazdaságos üzemeltetése miatt szükséges ezeket a csoportokat összehangolni, hogy lehetőleg a busz kapacitásának teljes kihasználásával üzemeljen. Ezen kívül a buszt igénybe vehetik még az iskola dolgozóinak nagyobb csoportjai, közösségei, szervezett kirándulás alkalmával. A buszt igénybe vehetik azok a csoportok, akik az alapítvány által üzemeltetett erdei iskolai táborhelyet használják. Az erdei iskola csak busszal közelíthető meg, így az ott tartózkodók szállítása csak így megoldott. Egyeztetés a szabad kapacitás feltérképezése céljából a busz vezetőjénél történhet, de az igénybevételt csak az intézmény vezetője engedélyezheti minden esetben.

94

95

A Bp. XVIII. ker. utazó gyógypedagógusi hálózatára vonatkozó szabályozások 1. Feladata:  a habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokra való felkészülés, a foglalkozások megtartása  a gyermekek/tanulók szakértői véleménye alapján állapotfelmérések készítése  sérülésspecifikus egyéni fejlesztési tervek készítése: minden félév elején  szöveges értékelés készítése félévi és évvégi állapotfelmérés alapján  a megtartott fejlesztő foglalkozások dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  fejlesztő feladatlapok és vizsgáló feladatok összeállítása  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  a többségi intézmények pedagógusai számára tájékoztatás a sajátos nevelési igényű gyermekről/tanulóról  szakszerű szakmai segítségnyújtás az egyes SNI típusoknak megfelelően 2. Földrajzi működési területe Körzeti feladatot lát el. Körzete: Pestszentlőrinc-Pestszentimre. Feladata a XVIII. kerület összes óvodájában és iskolájában a szakvélemény alapján terápiára utalt gyermekek ellátása. A XVIII. Kerület óvodáiban és iskoláiban a szakértői bizottságok által vizsgált, az integrált keretek között elhelyezett SNI-s gyermekek habitációs, rehabilitációs célú kezelése, gyógypedagógiai ellátása Az integrációban résztvevő többségi intézmények száma: 17 óvoda 15 iskola 95

96

3. Szervezeti forma és működés:

A XVIII. kerületi SOFI utazó gyógypedagógusi hálózat önálló intézményegységként működik. A munkaközösség a tanév során munkatervet készít és ebben rögzíti a szakmai feladatokat . Az utazó gyógypedagógusi munkacsoport a rögzített munkaterv alapján végzi a tanév során a munkáját. A munka rendje: Az igények felmérése és ezek alapján a munka elosztása, megszervezése minden év szeptember első két hetében történik, illetve a beérkező szakvélemények alapján a tanév során folyamatosan történik a munka elosztása.

4. Csoportbeosztás rendje

Az utazó gyógypedagógus a törvény által biztosított órakeretben látja el sérülés sajátosságainak megfelelően az sni-s gyermeket, általában 1-6 fő jelent egy csoportot. A szakértői vélemény alapján egyéni terápia végezhető. Az utazó gyógypedagógus az adott intézményben szükség esetén azonos csoportba oszthatja be az azonos SNI gyermekeket/tanulókat. A csoportkialakítások ebben az esetben is a szakvélemények és az első két hét megfigyelései alapján történik.

4. A többségi intézményekben végzett ellátás és utazó gyógypedagógusi munka időkerete: a szakvélemény illetve a 2011. évi CXC törvény 6 sz. melléklete alapján. 5. A kezelés időtartama:

96

97

A logopédus, utazó gyógypedagógus határozza meg a beszédhiba, illetve más egyéni sajátosságok figyelembevételével a csoport összetételét és létszámát. Egy foglalkozás 45 percnél hosszabb nem lehet.

A terápia megkezdéséhez a szülő írásbeli engedélye nem szükséges.

6. Munkarend:  -heti 5 napos munkarend, hétfőtől péntekig, 20 óra  -az iskolai, óvodai szünetekben nincs logopédiai és utazó gyógypedagógusi ellátás  -a tanítás nélküli munkanapokban illeszkedik a SOFI, illetve az adott intézmény munkarendjéhez  -az óra megkezdése előtt 5 perccel az intézményben van  -az órák között minimum 5 perces szünetet tart, alkalmazkodik a csengetési rendhez - az utazó gyógypedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 8 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy a helyettesének. Köteles értesíteni a csoportot befogadó nevelési-oktatási intézményt a hiányzásáról.

7. Kapcsolattartás rendje: Kapcsolat a szülőkkel:  -szülői értekezlet (minimum évi 1 alkalommal)  -fogadó óra

97

98

 -előzetes egyeztetés alapján bármikor  -telefon, e-mail Kerületi óvodákkal, iskolákkal: - A gyógypedagógus beszámol a gyermekek haladásáról, jó munkakapcsolatot alakít ki a vezetőkkel, tanárokkal, tanítókkal és az óvónőkkel. Egyeztetés szerint részt vesz szülői értekezleteken, fogadóórákon, nevelőtestületi értekezleteken, bemutató órát tart. Első munkanapján bemutatkozik. -a gyermeket nevelő/oktató pedagógussal -az intézmények vezetőivel -a gyermeket ellátó pszichológussal -a gyermeket ellátó fejlesztő pedagógussal -a gyermeket ellátó szurdopedagógussal Egyéb intézményekkel: -egészségügyi intézményekkel (fül-orr gégészet, fogászat, audiológia) -szakértői bizottságokkal -ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolával -egyéb szakmai szervezetekkel -a főváros kerületeinek logopédiai szakszolgálataival Belső kapcsolattartás: -tanévnyitó, félévi, tanévzáró értekezlet -kéthetente munkaközösségi értekezlet -telefon, e-mail

98

99

8. Dokumentumok: - év eleji állapot felmérés -egyéni fejlődési lap-belív (SNI) -fejlesztési terv (SNI) - félévi és évvégi szöveges értékelés - szökség esetén pedagógiai vélemény (SNI) -statisztika Fenti dokumentumok megnyitására, lezárására az igazgató jogosult. Szorgalmi időben az érintett pedagógusnál vannak, szorgalmi idő lejárta után az iratkezelés szabályainak megfelelően a SOFI irattára őrzi. A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók Egyéni fejlődési lapját az az intézmény őrzi, ahol a gyermek tanulói jogviszonya fennáll, a külív megnyitásáról, vezetéséről, lezárásáról az érintett intézmény igazgatója gondoskodik, a logopédus csak segítséget nyújt vezetésében. A pedagógusok a belíveket, fejlesztési terveket, véleményeket havi rendszerességgel ellenőrzésre kötelesek átadni az intézményegység vezetőjének.

9. A helyettesítés rendje:  -tartós távollét esetén, egyéni megbeszélés szerint.

10. A belső ellenőrzés rendje: Az utazó gyógypedagógusi hálózatban folyó pedagógiai, szakmai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató, az igazgató helyettes és szakmai vezető feladata.

99

100

AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE 1. Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus iratokat ki kell nyomtatni. A kinyomtatott iratot hitelesíteni kell. (Az elektronikus irat: az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat.) 2. Az intézményben keletkező kinyomtatott elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. 3. Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese vagy iskolatitkára végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. 4. Az intézménybe érkező elektronikus irat esetén megnyitás, felhasználás előtt el kell végezni a vírusellenőrzést és vírusirtást.

5. Az elektronikus iratokat elektronikus formában alá kell írni. Az elektronikus aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. (Elektronikusan aláírt irat: az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben meghatározott, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus irat.)

6. Az elektronikus iratokat az iskola gazdasági irodai számítógépén elektronikus úton meg kell őrizni. A számítógépen őrzött elektronikus iratokról hetente biztonsági mentést kell készíteni.

100

101

7. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik. 8. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok kezelésért az intézményi rendszergazda segítségével az iskolatitkár a felelős.

101

102

AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje: Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét az ünnepély, megemlékezés nevének és az irányadó, hozzávetőleges időpontjának megjelölésével az iskola munkaterv tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.

A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, illetve növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: ünnepségek, rendezvények, egyéb kulturális versenyek, egyéb sport versenyek, egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.).

Az intézmény hagyományai érintik: az intézmény ellátottjait (gyermekeket/tanulókat),

a felnőtt dolgozókat, a szülőket. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény:

102

103

jelkép használatával (zászló, jelvény stb.), tanulók/gyermekek ünnepi viseletével, az intézmény belső dekorációjával. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.

Jeles napjaink: Március 15. Nemzeti ünnep Október 6. Október 23. Április 16. Holocaust emléknap Iskolanap Diáknap Költészet Napja Szalagavató Szülők Napja Anyák Napja Mikulás Farsang Alapítványi bál Karácsony Ballagás Nemzeti Összetartozás napja ( jún. 4.) Versenyek Komplex tanulmányi verseny Kulturális Szemle Sportversenyek SOFI háziversenyei Az iskola kiemelt ünnepélyein a tanulók számára kötelező az ünneplő viselet, (fehér vagy világos ing, blúz, sötét alj)

103

104

AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG Az intézmény a következők szerint szabályozza az intézményben folytatható reklámtevékenységet:

1.

A tiltott és megengedett reklámtevékenység

Az intézményben a következők kivételével tilos a reklámtevékenység:

Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám: a gyermekeknek, tanulóknak szól, és a következő tevékenységekkel kapcsolatos: egészséges életmód, környezetvédelem, társadalmi tevékenység, közéleti tevékenység, kulturális tevékenység.

2.

A reklámtevékenység engedélyeztetése

A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges.

104

105

Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni:  a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét;  a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját;  a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket. Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény őriz, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult.

3.

A reklámtevékenység jellegének besorolása

Az intézményvezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység esetében:  a nevelőtestület,  a szülői közösség, valamint  a gyermek közösségek bevonásával állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét. Az intézményvezető köteles:  a pedagógusoktól,  a szülőktől,  a gyermekektől, tanulóktól érkező az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni.

4.

Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai

Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai:

a) b) c) d) e) f)

házimozi, belső kábeltelevízió-hálózat, az intézményi rádió, újságok terjesztése, szórólapok, plakátok, szóbeli tájékoztatás stb.

105

106 Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által kiadott engedély határozza meg.

106

107

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A Budapest, XVIII. Kerületi SOFI szervezeti és működési szabályzatát az iskolai diákönkormányzat a 2013.év 03. hó 25. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

A Budapest, XVIII. Kerületi SOFI szervezeti és működési szabályzatát az iskolai szülői szervezet a 2014. év 03. hó 11. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

A Budapest, XVIII. Kerületi SOFI szervezeti és működési szabályzatát az intézményi tanács a 2014. év 03. hó 11. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

A Budapest, XVIII. Kerületi SOFI szervezeti és működési szabályzatával az iskola fenntartója

egyetért,

az

abból

a

jogszabályi

előírásokon

felül

rá

háruló

többletkötelezettségeket vállalja.

A Budapest, XVIII. Kerületi SOFI szervezeti és működési szabályzatát a

nevelőtestület a 2014. év 03. hó 11. napján tartott ülésén elfogadta.

Kelt: Budapest, 2014. március 11. ................................................. igazgató

107

108

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT a Budapest, XVIII. Kerületi SOFI szervezeti és működési szabályzatának melléklete 1. Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg

kell

felelnie

az

információs

önrendelkezési

jogról

és

az

információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény előírásainak.

2. Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (Pl.: statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintett dolgozóval vagy az érintett tanuló szülőjével közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes.

3. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon.

4. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: a)

az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják:  igazgatóhelyettesek,  gazdasági ügyintéző,  iskolatitkár,  stb.

b)

a tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják:  igazgatóhelyettesek, 108

109

 gazdasági ügyintéző,  iskolatitkár,  osztályfőnökök,  napközis nevelők,  gyermek- és ifjúság védelmi felelős,  stb.

5. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a köznevelési törvény által engedélyezett esetekben: a) az alkalmazottaknak a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatos adatait továbbíthatja:  igazgató,  igazgatóhelyettes  gazdasági ügyintéző,  iskolatitkár,  stb. b) az alkalmazottak adatait a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek,

a

munkavégzésre

vonatkozó

rendelkezések

ellenőrzésére

jogosultaknak és a nemzetbiztonsági szolgálatnak az intézmény igazgatója továbbíthatja.

6. A tanulók adatait a köznevelési törvény által engedélyezett esetekben továbbíthatja:  a fenntartó, a bíróság, rendőrség, ügyészség, a települési önkormányzat jegyzője, a közigazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálat, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az intézmény igazgatója; 109

110

 a fenntartó, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az intézmény igazgatóhelyettese;  a fenntartó, a középiskola, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az iskolatitkár;  a középiskola, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a szülő részére az osztályfőnök;  a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a szülő részére a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős;  a tankönyvforgalmazó részére a tankönyvfelelős. 7. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős.

8. A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartásokhoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény gazdasági vezetője a felelős.

110

111 MELLÉKLET A BUDAPEST, XVIII. KERÜLETI SOFI SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK VÁZLATA

IGAZGATÓ

INTÉZMÉNY EGYSÉG VEZETŐK I. II. III.

… MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐJE

… MUNKAKÖZÖSSÉG TAGJAI (NEVELŐK)

IGAZGATÓHELYETTES I.

… MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐJE

… MUNKAKÖZÖSSÉG TAGJAI (NEVELŐK)

IGAZGATÓHELYETTES II.

DIÁKÖNKORMÁNYZAT VEZETŐJE

GAZDASÁGI ÜGYINTÉZŐ

ALSÓ,FELSŐ, SZAKISKOLOAI MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐJE

OSZTÁLYFŐNÖKÖK

111

ISKOLATITKÁR

GONDNOK ADMINISZTRÁTOR

KARBANTARTÓK

TAKARÍTÓK

PORTÁS