A 1173. BUDAPEST, SIMA UTCA 1-9. SZÁM ALATTI TÁRSASHÁZ SZERVEZETI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Az 1173. Budapest, XVII. kerület Sima utca 1.-9. szám hrsz: ________ alatti Társasház a 2014. év __________ hó __. napján tartott közgyűlésén, az ______________. számú határozatával Szervezeti-működési Szabályzatát (a továbbiakban: SzMSz) és Házirendjét az alábbiak szerint elfogadta és foglalta egységes szerkezetbe.
I.
BEVEZETŐ
A többször módosított, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről (továbbiakban: Ptk.) szóló 1959. évi IV. törvény, a társasházakról (továbbiakban: Ttv.) szóló 2003. évi CXXXIII. törvény, más vonatkozó jogszabályok, valamint az érvényes társasházi alapító okirat alapján a társasház működését, szervezetét a jelen SZERVEZETI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg a Ptk. és a Ttv. alábbi rendelkezései alapján: A társasház-tulajdon alapján a tulajdonostársaknak az épület fenntartására, felújítására alapító okirattal létrehozott szervezete gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit, (Ptk. 578/1. §) A társasháztulajdonnak Ttv-ben nem szabályozott kérdéseire a Magyar Köztársaság Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. .
A közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, a közös költség viselésének szabályait a közösség szervezetiműködési szabályzatában kell megállapítani. Az SZMSZ-nek – Ttv. keretei között – tartalmaznia kell: A tulajdonostárs külön tulajdonának használatára, hasznosítására, a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díjának elszámolására és megfizetésére, a közös tulajdon fenntartására, ezen belül a közös költség viselésére és a költség-hátralékok megfizetésére, a felújítási alap képzése esetén az alap felhasználására, a társasházi lakóépület házirendjére, a közgyűlés, illetőleg a részközgyűlés hatáskörére és eljárására, az intézőbizottság elnöke és tagjai hatáskörére és feladataira, a számvizsgáló bizottság, ellenőrzési jogkörére, feladataira vonatkozó részletes szabályokat. Az SZMSZ-ben kell meghatározni: A közös költség tulajdoni hányadtól eltérő megfizetése esetén az érintett költség nemeket és a számítás módját, a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díja tekintetében az egyes szolgáltatásokra vonatkozó külön jogszabályok alapján történő elszámolás és a megfizetés szabályait, a közösköltség-hátralék megfizetése érdekében a Közös képviselő ill. Intézőbizottság (IB) elnökének az adós tulajdonostárs határidő megjelölésével történő felszólításával, továbbá – ha a felszólítás eredménytelen – a fizetési meghagyás kibocsátásának kezdeményezésével, illetőleg – Ttv. rendelkezései szerinti felhatalmazása esetén – a jelzálogjog bejegyzése és annak törlése iránti kérelem benyújtásával kapcsolatos feladatait, felújítási alap képzésének elhatározása esetén – a külön jogszabályban meghatározott legkisebb mérték figyelembevételével – a hozzájárulás mértékét, valamint az alap felhasználásának szabályait.
II.
ÁLTALÁNOS RÉSZ
A Ttv. hatálybalépése előtt keletkezett körülményre alapított igényt a keletkezés idején hatályos szabály szerint kell elbírálni. A törvény hatálybalépésekor bejegyzett társasház alapító okiratának a Ttv. kötelező jellegű rendelkezéseivel ellentétes rendelkezése hatályát veszti, és helyébe Ttv. rendelkezése lép Az alapító okirat ennek megfelelő kijavítását az alapító okiratnak egyéb okból első ízben történő módosítása során kell elvégezni, Jelen SZMSZ a jogszabályok, az alapító okirat (továbbiakban: AO) alapján részletezi, kiegészíti, pontosítja, és ezzel megállapítja a társasház szervezeti-működési szabályait, figyelembe véve a társasház speciális adottságait, rendeltetésszerű használatát.
1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1 A SZABÁLYOZÁS RENDJE, CÉLJA, HATÁLYA 1.1.1
A szabályozás rendje
1.1.1.1
Az SZMSZ magában foglalta a társasházi törvény, az alapító okirat vonatkozó részeit és a közgyűlés által elfogadott szervezeti és működési szabályokat. A társasház működési szabályainak kereteit a Ttv. és más vonatkozó jogszabályok tartalmazzák. A kötelező jellegű szabályok nem változtathatók meg, míg a nem kötelező jellegű szabályokra a társasház SZMSZ-e kitérhet és részletezheti a tulajdonosok többségi akaratának megfelelően. A kötelező (kogens) jellegű jogszabály változásokat azonnal át kell vezetni az SZMSZ-be és erről a tulajdonosokat írásban értesíteni kell a változás bejegyzésétől számított 15 napon belül. Az SZMSZ-t a közösség az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával állapítja meg, ill. módosításához ugyanilyen szavazati arány szükséges.
1.1.1.2
1.1.1.3 1.1.1.4 1.1.2
A szabályozás célja
1.1.2.1 Az SZMSZ megalkotásának célja, hogy kézbesítse a társasház biztonságos, szabályos, szakszerű, eredményes és költségtakarékos működésének szabályozási feltételeit, a tulajdonosok érdekeinek érvényesítését, az együttélés szabályainak betartását, betartatását, kiterjedjen minden olyan szabályozandó esetre, amely várhatóan a működés során előfordulhat. A tulajdonostársak elé tűzött cél és törekvés az, hogy a felmerülő ellentéteket kiküszöböljék, és megfelelő egyetértésben járnak el a társasház működtetése során. 1.1.2.2
Az SZMSZ részeként elfogadott üzemeltetése és házirend (továbbiakban: Házirend ) célja, hogy rögzítse a ház, mint lakóépület rendeltetésszerű használatára, állagának védelmére szolgáló szabályokat, követelményeket, valamint meghatározza a társas együttéléshez nélkülözhetetlen alapvető szabályokat, a lakók egymás iránti – kötelezően elvárt és előírt – magatartását.
1.1.3
A szabályozás hatálya
1.1.3.1
Az SZMSZ és Házirend személyi hatálya kiterjed, illetőleg előírásainak betartása kötelező érvényű a tulajdonosokra, mindazon személyekre (szervezetekre), akik (amelyek) a társasházban állandó jelleggel laknak, dolgoznak, valamely lakónál ideiglenesen tartózkodnak, látogatóba vagy más céllal a társasház, a lakóépület területére belépnek.
1.1.3.2
Jelen szabályzat elfogadásával a tulajdonostársak kötelezik a velük együtt lakó személyeket, valamint azokat, akik akiknek lakásuk használatát átengedték, hogy a külön tulajdonukat megillető birtoklás, használat, hasznok szedése és rendelkezési joguk gyakorlása során ne sértsék a többi tulajdonostársnak, ill. lakónak a dologhoz fűződő jogát és törvényes érdekeit
1.1.3.3
A tulajdonostársak kötelezettséget vállalnak arra, hogy a jelen SZMSZ-ben foglaltakat nemcsak maguk tartják be, hanem azt hozzátartozóikkal, a külön tulajdonú részek bérlőivel, használóival, minden más lakóval és vendéggel betartatják. Gondoskodnak a kulturált, biztonságos környezet és ingatlanhasználat feltételeinek megóvásáról, a társasház és sportcentrum minőségének, állagának, a kert állapotának magas színvonalú megőrzéséről. Ezen szabály megszegéséből fakadó következményekért minden tulajdonostárs a jogszabályokban előírt felelősséggel tartozik a többi tulajdonostárssal, ill. a társasházzal szemben.
1.1.4
A társasház számviteli szabályzata (ügyrendje)
1.1.5
A társasház tűzvédelmi szabályzata (jelenleg nincs) A társasház az épület lakóinak testi épsége, a személyek, szervezetek tulajdona védelme érdekében a ház lakóinak, az épületben bármilyen tevékenységet folytató személyeknek, szervezeteknek, valamint a ház kezelőinek tűzvédelmi feladatait, kötelezettségeit TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATBAN határozza meg. Az utasítás hatálya kiterjed az épület egész területére, az ott folytatott tevékenységre, továbbá szállításra és tárolásra, valamint az épület területén bármilyen céllal tartózkodó, vagy tevékenységet folytató személyre. Az utasítás végrehajtásáért valamennyi tulajdonos és bérlő anyagilag, és büntetőjogilag felelős. Az utasításban foglaltak végre nem hajtása szabálysértést, vagy büntetőeljárást vonhat maga után. A társasház tűzvédelmére vonatkozó tűzvédelmi szabályzatot szakemberrel a Közös képviselő ill. IB dolgoztatja ki és a számvizsgáló bizottság hagyja jóvá. A jóváhagyott tűzvédelmi szabályzat 1 példányát, kivonatát ki kell függeszteni. A kifüggesztéssel a szabályzat közöltnek tekintendő. A tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat valamennyi tulajdonosnak, lakónak tudomásul kell vennie, és be kell tartani, illetve tartatni.
1.2
FOGALMAK, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 1.2.1
A Tt. 56. §-a szerinti értelmező rendelkezések Társasház: a lakóépület és nem lakás céljára szolgáló épület. lakóépület: az olyan épület, amelyben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát. nem lakás céljára szolgáló épület: minden egyéb olyan épület, amelyben legalább két, műszakilag megosztott önálló, nem lakás céljára szolgáló helyiség van (társas irodaépület, társasüdülő, társasgarázs, stb.). Fenntartás: az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás. Üzemeltetés: a közös tulajdon rendeltetésszerű használatához folyamatosan szükséges szolgáltatások ellátása, így a közüzemi szolgáltatások díjának kifizetése, a központi berendezések üzemben tartói feladatainak ellátása, szükség esetén gondnoki, házfelügyelői, házmesteri szolgáltatások megszervezése, az IB rendszeresítése esetén működésének biztosítása. Karbantartás: a közös tulajdonban lévő ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges a tulajdonosok közösségét terhelő megelőző és felújításnak nem minősülő javítási munkák elvégzése, illetőleg egyes közösségi berendezések cseréje. karbantartás lehet: -- hibaelhárítás, amely az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát károsító és rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó, azonnali beavatkozást igénylő hibák és hiányosságok haladéktalan eseti megszüntetése, időszerű karbantartás, amely az épület állagát veszélyeztető, de rendeltetésszerű használhatóságát lényegesen nem akadályozó, azonnali beavatkozást nem igénylő hibáknak és hiányosságoknak eseti vagy az épületen elvégzendő egyéb javítási munkákkal együtt, de az észleléstől számítva legkésőbb hat hónapon belüli megszűntetése, -- tervszerű karbantartás, amely az épület állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében végzendő rendszeres állagmegóvási munka. Felújítás: az ingatlan egészére, illetőleg egy vagy több főszerkezetére kiterjedő, időszakonként szükségessé váló olyan általános javítási építés-szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti műszaki állapotot – megközelítőleg vagy teljesen – visszaállítják, ill. az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával növelik. A felújítás lehet: -- teljes felújítás: a műszaki állapot alapján szükséges, az ingatlan egészére kiterjedő külső-belső javítási munkák elvégzése, -- részleges felújítás: az épület legalább egy főszerkezetére kiterjedő, teljes felújításnak nem minősülő, de abba belátható időn belül beilleszthető általános javítási munkák elvégzése, -- korszerűsítés: a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezésnek az energiaracionalizálással, ill. a levegőtisztaság-védelemmel összefüggő átalakítása vagy kicserélése. Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások: az állagvédelmet meghaladó, a fenntartás (az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás) körébe nem tartozó olyan munkálattal összefüggő kiadások, amelyek jellemzően az épület bővítésével vagy új épület létesítésével járnak. Eredménytelen az írásbeli szavazás: az SZMSZ tekintetében: ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű többséget, minden más esetben: ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított szavazattöbbségnek a törvényben meghatározott mértékét. Közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak: a társasházban lévő külön tulajdont elhatároló épületszerkezet két oldalán lévő tulajdonosok.
1.2.2
Egyéb fogalmak és értelmező rendelkezések E szabályzat alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: „Jogi” szervezet: társasház működésében résztvevő azon egységek (személyek) összessége, amelyek jogszabály (társasházi törvény) előírásai alapján létesülnek és működnek (közgyűlés, számvizsgáló bizottság, IB) Munkaszervezet: „jogi szervezet alapján létesített és működtetett azon egységek (személyek) összessége, amelyek a feladatok megoldásának operatív irányítói és végrehajtói.
Közös költség: tulajdonosok által befizetendő, a közgyűlés által határozattal megállapított azon tervösszeg (tulajdonosonként tervezett „hozzájárulás”), mely – előreláthatólag – biztosítja a költségvetési tervben rögzített kötelezettségek teljesítését. Közüzemi díjelőleg: tulajdonosok által befizetendő, a közgyűlés által határozattal megállapított azon tervösszeg (tulajdonosonként tervezett „előleg”), mely – előreláthatólag – fedezi az egyes tulajdonosi albetétek közüzemi fogyasztásának költségeit. A befizetett közüzemi díjelőlegeket albetétenként évente legalább egy alkalommal utólagos elszámolással kell rendezni. Pénzforgalmi szemlélet: naplófőkönyv vezetésénél követelt eljárás, mely szerint a befizetések, a bevételek és a kiadások csak azok pénzügyi teljesítésének dátumával kerülnek könyvelésre és így – a tulajdonosok felé – elszámolásra, függetlenül a kötelezettség keletkezésének vagy a szolgáltatás teljesítésének dátumától. Hat hónapnak megfelelő hátralék: Ha a tárgyévi nyitó egyenleg és az ingatlan után teljesített befizetések nem érik el a közgyűlés által elfogadott tárgyévi közös költség előleg és külön befizetési költségként elfogadott kötelezettség felét. Évközi hátralék (tartozás): tárgyévi nyitó egyenleg és az ingatlan után teljesített befizetések, valamint a közgyűlés által elfogadott tárgyévi közös költség előleg és külön befizetési költségként elfogadott kötelezettség különbözete. Közgyűlési határozat: társasház döntése, mely meghozható közgyűlésen vagy írásbeli szavazással. Rendes közgyűlés: Az évenként legkésőbb május 31.-ig tartandó elszámoló, tervező közgyűlés. Rendkívüli közgyűlés: Az éves rendes közgyűlésen kívül szükségessé váló, ill. sürgős esetekben összehívott közgyűlés. Részközgyűlés: ?????????????????????????????? Minden egyéb a társasház működtetéséhez szükséges értelmező rendelkezéseket a társasház közgyűlése hagyja jóvá. 1.2.2.1 1.2.2.2
A társasház működtetésével kapcsolatos értelmező rendelkezések A társasház gazdálkodásával kapcsolatos értelmező rendelkezések
1.3 A TÁRSASHÁZ JOGÁLLÁSA, TEVÉKENYSÉGE 1.3.1
A társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: közösség) az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A perbeli cselekvőképesség a Közös képviselő ill. IB elnökét illeti meg. A társasháznak vagy a tulajdonostársaknak ezzel ellentétes rendelkezése harmadik személyekkel szemben hatálytalan. A társasház jogképes, de nem jogi személy.
1.3.2
A lakásra vonatkozó rendelkezéseket - Ttv eltérő rendelkezésének hiányában – megfelelően alkalmazni kell a nem lakás céljára szolgáló helyiségre.
1.3.3
A társasház elnevezése: SIMA U. 1-p. ltp Társasház
1.3.4
A társasház tevékenységi köre: saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (6820)
1.4 A TÁRSASHÁZRA VONATKOZÓ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 1.4.1
A külön és közös tulajdon meghatározása egysége 1.1. Társasháztulajdon jön létre, ha az épületingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, ill. legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába kerül (a továbbiakban: társasház). Az épülethez tartozó földrészlet, továbbá a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épület berendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség, ill. lakás – különösen: a gondnoki, a házfelügyelői lakás – a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül. 1.2. Az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épület berendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van. 1.3. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész a külön tulajdonba tartozó lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség alkotórészét képezi, azzal együtt minősül önálló ingatlantulajdonnak.
1.4. A közös tulajdonra vonatkozó, az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányad és a lakásra, a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó tulajdonjog – a Ttv.ben meghatározott esetek kivételével – egymástól függetlenül nem ruházható át és nem terhelhető meg. 2. AZ ALAPÍTÓ OKIRAT (AO) RENDELKEZÉSEI 2.1. Az Alapító az AO bejegyzésével annak egyes lakásait, és a külön tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségeit (a továbbiakban együtt: Lakások) a műszaki alaprajzon jelölt elhatároló vonalak szerint természetben megosztva, - a közös tulajdonban maradó részek közös használati jogával, ill. az egyes albetétekhez tartozó öröklakásokat (örök gépkocsi tárolókat) örökös és kizárólagos használati jogokkal együtt – tulajdonba veszi, majd ezt követően a vevők részére értékesíti. (AO: „A” fejezet 1. pontja) Egyidejűleg az öröklakások (örök gépkocsi tárolók) tulajdonosai a velük kötött külön szerződés alapján a fenti telekingatlanra vonatkozóan az épületek fennállásáig földhasználati jogot szereznek. (AO: „A” fejezet 2. pontja) 2.2. Az alapító, ill. a későbbiekben a vevők, mint tulajdonostársak külön tulajdonába kerülnek természetben megosztva, mint társasház-tulajdoni illetőségük alkotórészei – a közös tulajdonban maradó vagyonrészek közös birtoklásának és használatának jogával – az egyes társasházi albetétek, így a lakások és egyéb nem lakás céljára szolgáló helyiségek, azok tartozékaival és felszerelésével együtt, a következők szerint: Az alapító okirat 1. sz. mellékletként csatolt műszaki alaprajz az albetét számozásának megfelelően arab számmal egytől kezdődően jelöli a külön tulajdonú albetéteket, vastag elhatároló vonallal. Az 1.sz. melléklet műszaki alaprajzok (szintenként)-hez viszonyított eltérések, engedély nélküli utólagos átalakítások kötelezően megszüntetendők, melynek végrehajtásáról a Közös képviselő ill. az IB köteles gondoskodni. A fennmaradás csak akkor engedélyezhető a Közös képviselő ill. az IB részéről, ha a tulajdonos a fennmaradási engedélyt megszerzi, és vállalja azt, hogy a Közös képviselő ill. az IB-gal kötendő külön megállapodás szerint megfizeti a többlet közös költséget. Közös tulajdonban lévő területrészek funkciója csak akkor változtatható, ha ehhez a közgyűlés az alapító okiratot módosítja. 2.3. A mindenkori tulajdonostársak külön tulajdonába kerül továbbá az épület egyes szerkezeti egységeinek kivételével mindaz a szerkezeti elem, amely a fenti külön tulajdonú helyiségek szerves egységét képezi, és nincs az alapító okirat „B” fejezetben felsorolva. Ilyenek különösen a belső válaszfalak a vakolattal, belső hideg és meleg padlóburkolatok, falburkolatok, nyílászáró szerkezetek, a helyiség berendezési és felszerelési tárgyai, a víz- és csatornahálózatból az ágazatvezetékek, az elektromos és gázhálózatból az albetéhez (öröklakás, nem lakás céljára szolgáló helyiséghez) tartozó fogyasztásmérő utáni vezetékek. A külön tulajdoni tartozékok a nem nevesített tartozékon túl minden olyan berendezés, felszerelési tárgy, épületszerkezet és épületrész, amely kifejezetten csak a külön tulajdont szolgálja. 2.4. A közös tulajdoni illetőségek hányadának meghatározása: az egyes külön tulajdonú lakás és nem lakás célját szolgáló egyéb helyiségek nettó alapterületének, illetőleg a külön tulajdonba tartozó részek összes alapterületének aránya alapján történt. (AO: „C” fejezet nekem hiányzik) 2.5. A társasházban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek a tulajdonostársak külön tulajdonába kerülnek. Az egyes külön tulajdonú lakásokhoz és nem lakás céljára szolgáló helyiségekhez tartoznak ?. sz. mellékletében található gépkocsi beállók és lomtárolók. A lakás vagy a külön tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség az ezekhez tartozó, a közös tulajdonból ráeső részekkel és esetleges használati joggal együtt a tulajdonost megillető önálló ingatlan. (AO „?” fejezet) 2.6. Az épület azon helyiségei, részei, berendezései és felszerelései, amelyek nincsenek külön tulajdonban (AO „B” fejezet I. pontja), a tulajdonostársak közös tulajdonát képezik. Közös tulajdon a telek is, melyen az ingatlan fekszik. (AO „A” fejezet 2. pontja) 2.7. A külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségek, valamint a közös tulajdonban lévő – közös használatú vagy az egyes tulajdonostársakat megillető örökös és kizárólagos használattal bíró – vagyonrészek eszmei hányada jogi egységet képez, amelyet csak együttesen lehet elidegeníteni. Azokat megosztani, ill. egyébként megváltoztatni csak valamennyi tulajdonostárs által aláírt AO módosítás útján lehetséges (AO „??”)
1.4
A TÁRSASHÁZI BESZÁMOLÓ FORMÁJA ÉS A KÖNYVVEZETÉS
2. A KÜLÖN ÉS KÖZÖS TULAJDONRA VONATKOZÓ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 2.1
A KÜLÖN ÉS KÖZÖS TULAJDON MEGHATÁROZÁSA 2.1.1 2.1.2 2.1.3 2.1.4 2.1.4.1
Általános szabályok – jogszabályi rendelkezések Közös költségviselés szempontjából a külön tulajdoni tartozékok meghatározása Az alapító okirat rendelkezései a tulajdon hányadokról A közös tulajdon tárgyainak birtoklása és használata Általános szabályok
2.1.4.2 2.1.4.3 2.1.4.3.1 2.1.4.3.2 2.1.5 2.1.5.1 2.1.5.2 2.1.5.3 2.1.5.4 2.1.5.5
Kamerarendszer létesítésével, üzemeltetésével kapcsolatos szabályok – előre szabályozás A közös tulajdon elidegenítése, az alapító okirat módosítása Az alapító okirat felhatalmazása közös tulajdon elidegenítésére Eljárási szabályok a közös tulajdon elidegenítésére, az alapító okirat módosítására A külön tulajdon birtoklása és használata Általános szabályok A külön tulajdonú helyiségek funkcióváltásával kapcsolatos szabályok A külön tulajdont érintő fenntartással, használattal kapcsolatos szabályok A külön tulajdont érintő építkezéssel kapcsolatos szabályok A külön tulajdont érintő bejelentési kötelezettséggel, nyilvántartással, adatszolgáltatással kapcsolatos szabályok 2.1.5.6 A közös tulajdonú helyiségek használata, hasznosítása 2.1.5.6.1 A közös tulajdonú kert használata 2.1.5.6.2 A közös tulajdonú helyiségek közös célú használatának a szabályozása 2.1.5.6.3 A közös tulajdonú helyiségek egyedi célú használatának szabályozása
2.2 2.3
A TULAJDONOSOK ELLENŐRZÉSI JOGKÖRE JOGORVOSLATI LEHETŐSÉGEK
3. A TÁRSASHÁZ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, SZERVEINEK HATÁS-, ÉS FELADATKÖRE 3.1 A KÖZGYŰLÉS FUNKCIÓJA HATÁS-, ÉS FELADATKÖRE, MŰKÖDÉSE 3.1.1 A közgyűlés funkciója 3.1.2 A közgyűlés hatás- és feladatköre 3.1.3 Kizárólag közgyűlésen hozható határozatok 3.1.4 A közgyűlés működési szabályai 3.1.4.1 A közgyűlés összehívásának szabályai 3.1.4.2 A közgyűlés határozatképessége 3.1.4.3 A meghatalmazás szabályai 3.1.4.4 A megismételt közgyűlés 3.1.4.5 A közgyűlés levezetése 3.1.4.6 A jegyzőkönyvezés szabályai 3.1.4.7 A közgyűlési határozatok tartalmi követelményei 3.1.4.8 Döntéshozatali (szavazási) szabályok 16 3.1.5 Közgyűlési határozathozatal írásbeli szavazással 3.1.5.1 Az írásbeli szavazás általános szabályai 3.1.5.2 Az írásbeli szavazás lebonyolításának módjai 3.1.5.2.1 Listás szavazás 3.1.5.2.2 Szavazólapos szavazás
3.2
A KÖZÖS KÉPVISELŐ TEVÉKENYSÉGÉNEK SZABÁLYOZÁSA 3.2.1 3.2.2 3.2.2.1 3.2.2.2
3.3
AZ INTÉZŐBIZOTTSÁG (IB) TEVÉKENYSÉGÉNEK SZABÁLYOZÁSA 3.3.1 3.3.2 3.3.3 3.3.3.1 3.3.3.2
3.4
Az intézőbizottság funkciója Az intézőbizottság hatás- és feladatköre Az intézőbizottság elnökének hatás- és feladatköre Az IB elnökének feladatai a közösköltség-hátralék megfizetése érdekében A közvetlen üzemeltetési feladatok ellátásának megszervezése, a háttér szolgáltatások biztosítása
A SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG (SZVB) MŰKÖDÉSE 3.4.1 3.4.2 3.4.3 3.4.4 3.4.5
3.5
A közös képviselő funkciója A közös képviselő hatás- és feladatköre A közös képviselő feladatai a közösköltség-hátralék megfizetése érdekében A közvetlen üzemeltetési feladatok ellátásának megszervezése, a háttér szolgáltatások biztosítása
Az SZVB funkciója Az SZVB hatás – és feladatköre, munkarendje Az SZVB elnökének feladat és hatásköre A számvizsgáló bizottság működésképtelensége esetén követendő eljárási szabályok A gazdasági ellenőrzés segítése
ESETI BIZOTTSÁG LÉTESÍTÉSE
4. GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYOK 4.1
A KÖZÖS TULAJDON FENNTARTÁS TERHEIÉRT VALÓ FELELŐSSÉG SZABÁLYAI
4.2
BEVÉTELI FORRÁSOK
4.3
KÖLTSÉGFELOSZTÁSI SZABÁLYOK 4.3.1 4.3.2 4.3.2.1 4.3.2.2 4.3.2.3 4.3.2.4 4.3.2.5 4.3.2.6 4.3.2.7 4.3.2.8 4.3.2.9
Általános költségfelosztási szabályok Egyéb költségviselési – felosztási és elszámolási szabályok A tulajdonosokat terhelő egyedi kiadások elszámolása Egyedi esetekben, közgyűlési határozattal egyedi költségviselés megállapítása A közműdíjakra vonatkozó kompenzációs jóváírással kapcsolatos eljárási szabályok A pénzkezelés, az átutalások, kifizetések teljesítésének szabályai Eljárási szabályok fedezethiány esetén Tulajdonost terhelő késedelmi kamat elszámolása Mellékvízmérő órával kapcsolatos eljárási szabályok A tulajdonosokat terhelő (közös költséget nem képező) kiadások A tulajdonosokat terhelő késedelmi kamat elszámolása
5. RENDELKEZŐ RÉSZ 5.1 5.2 5.3 5.3.1 5.3.2 5.3.3
AZ SZMSZ ÉS HÁZIREND HATÁLYBALÉPÉSE ÁTMENETI RENDELKEZÉS A MELLÉKVÍZÓRÁK BELSŐ LEOLVASÁSÁRÓL, ELSZÁMOLÁSÁRÓL VEGYES RENDELKEZÉSEK A Tt. és AO rendelkezései Eljárási szabályok az SZMSZ módosítására Az SZMSZ és Házirend hatálya
A BUDAPEST SIMA ÚTI Ltp. XVII. KERÜLET Sima út. 1-9 SZ. ALATTI TÁRSASHÁZ H Á Z I R E N D J E 1. 2. 3. 4. 5. 6. 8. 9.
A HÁZIREND CÉ LJA , HATÁLYA ÁLT ALÁNOS RENDELKEZÉ SEK A TÁRSASHÁZ TISZTASÁGA A TÁR SASHÁZ ÁLL AGÁN AK VÉ DE LME A K ÖZÖS H ASZNÁLATRA SZOLGÁLÓ HELYI SÉGEK, TERÜLETEK HASZNÁ LATA AZ ÁLLATTARTÁS SZABÁLYAI A HÁZIREND ME GSÉRTŐIVE L SZE MBENI E LJÁRÁ SI SZ ABÁLYOK VEGYES RENDELKEZÉSEK
TARTALOMJEGYZÉK I. II.
BEVEZETŐ ÁLTALÁNOS RÉSZ
1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1. A SZABÁLYOZÁS RENDJE, CÉLJA, HATÁLYA 1.1.1. 1.1.2. 1.1.3. 1.1.4. 1.1.5.
1.2
FOGALMAK, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 1.2.1 1.2.2 1.2.2.1 1.2.2.2
1.3 1.4
A szabályozás rendje A szabályozás célja A szabályozás hatálya A társasház számviteli szabályzata (ügyrendje) A társasház tűzvédelmi szabályzata A Tt. 56. §-a szerinti értelmező rendelkezések Egyéb fogalmak és értelmező rendelkezések A társasház működtetésével kapcsolatos értelmező rendelkezések A társasház gazdálkodásával kapcsolatos értelmező rendelkezések
A TÁRSASHÁZ JOGÁLLÁSA, TEVÉKENYSÉGE A TÁRSASHÁZI BESZÁMOLÓ FORMÁJA ÉS A KÖNYVVEZETÉS
2. A KÜLÖN ÉS KÖZÖS TULAJDONRA VONATKOZÓ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 2.1
A KÜLÖN ÉS KÖZÖS TULAJDON MEGHATÁROZÁSA
2.1.1 2.1.2 2.1.3 2.1.4 2.1.4.1 2.1.4.2 2.1.4.3 2.1.4.3.1 2.1.4.3.2 2.1.5 2.1.5.1 2.1.5.2 2.1.5.3 2.1.5.4 2.1.5.5
Általános szabályok – jogszabályi rendelkezések Közös költségviselés szempontjából a külön tulajdoni tartozékok meghatározása Az alapító okirat rendelkezései a tulajdon hányadokról A közös tulajdon tárgyainak birtoklása és használata Általános szabályok Kamerarendszer létesítésével, üzemeltetésével kapcsolatos szabályok – előre szabályozás A közös tulajdon elidegenítése, az alapító okirat módosítása Az alapító okirat felhatalmazása közös tulajdon elidegenítésére Eljárási szabályok a közös tulajdon elidegenítésére, az alapító okirat módosítására A külön tulajdon birtoklása és használata Általános szabályok A külön tulajdonú helyiségek funkcióváltásával kapcsolatos szabályok A külön tulajdont érintő fenntartással, használattal kapcsolatos szabályok A külön tulajdont érintő építkezéssel kapcsolatos szabályok A külön tulajdont érintő bejelentési kötelezettséggel, nyilvántartással, adatszolgáltatással kapcsolatos szabályok 2.1.5.6 A közös tulajdonú helyiségek használata, hasznosítása 2.1.5.6.1 A közös tulajdonú kert használata 2.1.5.6.2 A közös tulajdonú helyiségek közös célú használatának a szabályozása 2.1.5.6.3 A közös tulajdonú helyiségek egyedi célú használatának szabályozása
2.2 2.3
A TULAJDONOSOK ELLENŐRZÉSI JOGKÖRE JOGORVOSLATI LEHETŐSÉGEK
3. A TÁRSASHÁZ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, SZERVEINEK HATÁS-, ÉS FELADATKÖRE 3.1 A KÖZGYŰLÉS FUNKCIÓJA HATÁS-, ÉS FELADATKÖRE, MŰKÖDÉSE 3.1.1 A közgyűlés funkciója 3.1.2 A közgyűlés hatás- és feladatköre 3.1.3 Kizárólag közgyűlésen hozható határozatok 3.1.4 A közgyűlés működési szabályai 3.1.4.1 A közgyűlés összehívásának szabályai 3.1.4.2 A közgyűlés határozatképessége 3.1.4.3 A meghatalmazás szabályai 3.1.4.4 A megismételt közgyűlés 3.1.4.5 A közgyűlés levezetése 3.1.4.6 A jegyzőkönyvezés szabályai 3.1.4.7 A közgyűlési határozatok tartalmi követelményei 3.1.4.8 Döntéshozatali (szavazási) szabályok 16 3.1.5 Közgyűlési határozathozatal írásbeli szavazással 3.1.5.1 Az írásbeli szavazás általános szabályai 3.1.5.2 Az írásbeli szavazás lebonyolításának módjai 3.1.5.2.1 Listás szavazás 3.1.5.2.2 Szavazólapos szavazás
3.2
A KÖZÖS KÉPVISELŐ TEVÉKENYSÉGÉNEK SZABÁLYOZÁSA 3.2.1 3.2.2 3.2.2.1 3.2.2.2
3.3
AZ INTÉZŐBIZOTTSÁG (IB) TEVÉKENYSÉGÉNEK SZABÁLYOZÁSA 3.3.1 3.3.2 3.3.3 3.3.3.1 3.3.3.2
3.4
A közös képviselő funkciója A közös képviselő hatás- és feladatköre A közös képviselő feladatai a közösköltség-hátralék megfizetése érdekében A közvetlen üzemeltetési feladatok ellátásának megszervezése, a háttér szolgáltatások biztosítása
Az intézőbizottság funkciója Az intézőbizottság hatás- és feladatköre Az intézőbizottság elnökének hatás- és feladatköre Az IB elnökének feladatai a közösköltség-hátralék megfizetése érdekében A közvetlen üzemeltetési feladatok ellátásának megszervezése, a háttér szolgáltatások biztosítása
A SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG (SZVB) MŰKÖDÉSE 3.4.1 3.4.2 3.4.3 3.4.4 3.4.5
Az SZVB funkciója Az SZVB hatás – és feladatköre, munkarendje Az SZVB elnökének feladat és hatásköre A számvizsgáló bizottság működésképtelensége esetén követendő eljárási szabályok A gazdasági ellenőrzés segítése
3.5
ESETI BIZOTTSÁG LÉTESÍTÉSE
4. GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYOK 4.1 4.2
A KÖZÖS TULAJDON FENNTARTÁS TERHEIÉRT VALÓ FELELŐSSÉG SZABÁLYAI BEVÉTELI FORRÁSOK
4.3
KÖLTSÉGFELOSZTÁSI SZABÁLYOK 4.3.1 4.3.2 4.3.2.1 4.3.2.2 4.3.2.3 4.3.2.4 4.3.2.5 4.3.2.6 4.3.2.7 4.3.2.8 4.3.2.9
Általános költségfelosztási szabályok Egyéb költségviselési – felosztási és elszámolási szabályok A tulajdonosokat terhelő egyedi kiadások elszámolása Egyedi esetekben, közgyűlési határozattal egyedi költségviselés megállapítása A közműdíjakra vonatkozó kompenzációs jóváírással kapcsolatos eljárási szabályok A pénzkezelés, az átutalások, kifizetések teljesítésének szabályai Eljárási szabályok fedezethiány esetén Tulajdonost terhelő késedelmi kamat elszámolása Mellékvízmérő órával kapcsolatos eljárási szabályok A tulajdonosokat terhelő (közös költséget nem képező) kiadások A tulajdonosokat terhelő késedelmi kamat elszámolása
5. RENDELKEZŐ RÉSZ 5.1 5.2 5.3 5.3.1 5.3.2 5.3.3
AZ SZMSZ ÉS HÁZIREND HATÁLYBALÉPÉSE ÁTMENETI RENDELKEZÉS A MELLÉKVÍZÓRÁK BELSŐ LEOLVASÁSÁRÓL, ELSZÁMOLÁSÁRÓL VEGYES RENDELKEZÉSEK A Tt. és AO rendelkezései Eljárási szabályok az SZMSZ módosítására Az SZMSZ és Házirend hatálya
A BUDAPEST SIMA ÚTI Ltp. XVII. KERÜLET Sima út. 1-9 SZ. ALATTI TÁRSASHÁZ H Á Z I R E N D J E 1. 2. 3. 4. 5. 6. 8. 9.
A HÁZIREND CÉ LJA , HATÁLYA ÁLT ALÁNOS RENDELKEZÉ SEK A TÁRSASHÁZ TISZTASÁGA A TÁR SASHÁZ ÁLL AGÁN AK VÉ DE LME A K ÖZÖS H ASZNÁLATRA SZOLGÁLÓ HELYI SÉGEK , TERÜLETEK HASZNÁLATA AZ ÁLLATTARTÁS SZABÁLYAI A HÁZIREND ME GSÉRTŐIVE L SZE MBENI E LJÁRÁ SI SZ ABÁLYOK VEGYES RENDELKEZÉSEK
