1
HÁZIREND a 1135 Budapest, Jász utca 91. alatti passzívház bérlői részére A házirend meghatározza: a lakóépület használati szabályait, a lakóépületben tartózkodó személyeknek az épület tulajdonosával, üzemeltetőjével szembeni ill. egymás iránti magatartását és azokat az alapvető szabályokat, amelyek a társas együttéléshez nélkülözhetetlenek, továbbá előírja a lakóépület rendeltetésszerű használatára, állagának védelmére szolgáló más jogszabályokban nem rögzített követelményeket. A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő lakóépület üzemeltetője a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: üzemeltető). A bérlő lakóépületben lévő lakásra határozott idejű bérleti jogot szerez. A bérleti szerződést az 1993. évi LXXVIII. tv. (Ltv.), a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletének valamint elidegenítésének feltételeiről szóló Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2011. (IV. 22.) számú (a továbbiakban LR) és a 7/2014. (II.18.) sz. ÖK. rendelet (a továbbiakban: PR) és a pályázati kiírásban foglaltak alapján a bérlővel az épület üzemeltetője köti meg. A lakóépület bérlője köteles betartani az Ltv, az LR. és PR., a házirend, valamint a bérleti szerződésben kötelezően előírt illetve vállalt kötelezettségeket, melyek be nem tartása a bérleti szerződés azonnali hatályú felmondását vonja maga után.
I. A lakóépület használati szabályai 1. A lakásbérleti jogviszonyt az üzemeltető és a bérlő szerződése hozza létre határozott időre. 2. A lakásban csak a tulajdonosi hozzájárulásban meghatározott személyek lakhatnak életvitelszerűen. Idegen személyek befogadása – az Ltv. 21. §. (1) bekezdésében megfogalmazott kivételekkel – nem engedélyezett. 3. A lakás az LR 25.§ (2) bekezdésében megfogalmazottak kivételével albérletbe nem adható. 4. Ha az épület központi berendezéseiben a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, az üzemeltető a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.
2
5. A bérleti szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a lakást és a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az üzemeltetőnek visszaadni. 6. Mindenki köteles a gondnoknak, kezelőnek bejelenteni a tudomására jutott, a ház üzemeltetésével kapcsolatos üzemzavart, rendellenességet. 7. Az épületben a közös és saját használatú területeken, pincében és egyéb helyiségekben benzin, gázolaj, robbanás veszélyes és mérgező anyagok, mások életét és egészségét károsító anyagok nem tarthatók és ideiglenesen sem tárolhatók. II. Az épület rendje 8.
A lakásban és a hozzá tartozó közös használatra szolgáló helyiségekben és területeken napszaktól függetlenül tartózkodni kell minden, mások nyugalmát zavaró magatartástól és tevékenységtől.
9. Szórakoztató-elektronikai berendezések (pl. TV, rádió stb.) úgy működtethetők, hogy mások nyugalmát ne zavarja. Az esetenként tartandó családi rendezvények során is figyelemmel kell lenni a lakók nyugalmának biztosítására. 10. A lakóépületben zajt okozó háztartási és egyéb gépek használata, illetve zajjal járó szerelési munka végzése munkanapokon és szombaton 8 és 20 óra, munkaszüneti napokon 8 és 14 óra között engedélyezett. E rendelkezés nem érinti az azonnali beavatkozást igénylő hibaelhárítási vagy életveszély elhárítására irányuló munkavégzést. 11. Vagyonvédelmi okok miatt minden bejövő-és kimenő lakónak a kaput be kell zárnia.
III. Az épület tisztasága 12. Az üzemeltető az ingatlan tisztántartása érdekében köteles a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket folyamatosan takarítani, a burkolatokat hetente egyszer felmosni. 13. Az üzemeltető köteles az egész épületben évenként két alkalommal nagytakarítást végezni, ennek keretében a közös használatra szolgáló helyiségek és területek ajtóit, ablakait megtisztítani. 14. A háztartási szemetet az e célra biztosított szeméttárolóba kell – külön szemetes zacskóba csomagolva – kidobni. Az egyéb szemét (elhasznált berendezések, bútorok, nagyobb tárgyak) elszállításáról a lakó köteles haladéktalanul gondoskodni. Ha a bérlő e kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az üzemeltető a bérlő költségén gondoskodik az elszállításról. Erre a bérlő figyelmét előzetesen felszólító levélben fel kell hívni.
3
15. Az újrahasznosítható hulladékok közül a papírt és a műanyag palackot minden bérlő köteles szelektíven gyűjteni. A palackokat tömörítve kell a sárga szelektív hulladékgyűjtőbe helyezni. A papírhulladékot a kék színű hulladékgyűjtőbe kell helyezni. A nagy alakú, papír alapú csomagolóanyagokat a hulladékgyűjtőbe helyezés előtt a csomagolóanyag tulajdonosa köteles kisebb darabokra feldarabolni úgy, hogy az a szelektív hulladékgyűjtőbe elhelyezhetővé váljék. 16. Aki bármilyen anyag szállítása vagy lerakása által a közös használatú helyiséget vagy területet beszennyezi, köteles a szennyeződést saját költségén haladéktalanul megszüntetni. Ha a szállító és a bérlő személye eltér, a szennyeződés megszüntetéséről az a bérlő köteles gondoskodni, akinek érdekében a szállítás történt.
IV. Az épület és a lakások állagvédelme 17. Az épület és a benne lévő lakások védelme érdekében az üzemeltető a bérlőt arra kötelezi, hogy a használattal kapcsolatos oktatáson és az épület speciális jellegéből fakadó időszakos lakógyűlésen részt vegyen, továbbá hogy a Lakás- és helyiséghasználati útmutatóban lévő előírásokat betartsa és - a lakásokat, - a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket, - az épület központi berendezéseit és tartozékait rendeltetésének megfelelően a környezet sérelme nélkül használja. 18. A közös használatra szolgáló területek csak rendeltetésüknek megfelelően használhatók. Ezeken a területeken bútorokat és egyéb tárgyakat tárolni tilos. 19. A gépkocsik tárolására kijelölt területen a tárolástól eltérő tevékenységet folytatni nem lehet. Javítási munka, üzemanyagtöltés, olajcsere, kocsimosás a kijelölt tároló helyen nem végezhető. A járművek által okozott bárminemű szennyeződést a járműtulajdonos a saját költségén haladéktalanul köteles eltakarítani. 20. A közös használatú területeken tilos minden olyan játék, vagy magatartás, amely a lakók közlekedését vagy nyugalmát zavarja. 21. Erkélyen, teraszon csak a városképet nem rontó és közízlést nem sértő, azok rendeltetésszerű használatával összhangban lévő bútorok, egyéb tárgyak és díszek helyezhetők el. Virágot, dísznövényt ablakban, erkélyen, folyósokon, védőkorláton csak biztonságosan rögzített és időtálló anyagból készített tartóban szabad elhelyezni az öntözővíz lefolyását megakadályozó módon. 22. A háztartási és takarítási munkát úgy kell végezni, hogy az másokat ne zavarjon. Az ablakon keresztül, az udvaron, lépcsőházban szemetet, dohánycsikket eldobni TILOS! 23. A lakásban vízhasználattal járó tevékenységet úgy kell végezni, hogy más helyiségben átázás ne keletkezzék. A bérlő, aki a szándékos vagy gondatlan magatartásával a
4
szomszéd lakásban ázást okoz, tettéért kártérítési felelőséggel tartozik. Ugyancsak a bérlőt terheli a kártérítési felelősség, ha a kárt a vele egy lakásban lakó személy gondatlan vagy szándékos magatartása okozta. 24. Költözés alkalmával a lakóépület külső és a lépcsőház belső falának épségére vigyázni kell. Károkozás esetén, ha a szállító és a bérlő személye eltér, a kárért a bérlő felel. 25. Az épület homlokzati falaira tilos bármit felszerelni vagy kifüggeszteni. Kifejezetten tiltott klímaberendezés, cégtábla, napellenző vagy bármilyen más tárgy kifüggesztése, kihelyezése, mely az épület szigetelésének megbontásával jár. 26. Az üzemeltető a lakóépületben évente legalább egyszer bérleményellenőrzést végez, mely alkalommal ellenőrzi a lakásban lakók számát, a rendeltetésszerű használatot, valamint a kötelező karbantartás elvégzését. A bérlő köteles biztosítani a bérleménybe történő bejutást. Ennek megtagadása a bérleti jogviszony felmondását vonhatja maga után. V. Az állattartás általános szabályai 27. A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat közigazgatási területén állat az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz) nélkül tartható. 28. Az állat tulajdonosa bármely természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság lehet, de az állat felügyeletét nagykorú természetes személynek kell ellátnia. 29. Az állattartó köteles állatát úgy tartani, hogy az a házban, illetve a szomszédban lakók nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt, félelmet ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen, a köztisztasági előírásoknak eleget tegyen. 30. Lakásban eben, macskán, kedvtelésből tartott díszmadarakon, díszhalakon, kistestű, nem kártékony rágcsálókon kívül egyéb állatot tartani tilos. Az állatokat úgy kell tartani, etetni, hogy a közös használatra szolgáló területet ne szennyezzék. Az okozott szennyeződést az állat gazdájának haladéktalanul fel kell takarítani. 31. A közös használatú területeken állatot etetni tilos. 32. A Házirendben meghatározott egyedszám feletti állat tartásához az állattartással érintett közvetlen szomszédok 75%-ának és az üzemeltetőnek az írásbeli hozzájárulása szükséges. Ingatlanonként egy bérlő írásbeli hozzájárulása vehető figyelembe. 33. Az ebtartás különös szabályai: - Az épületben lakásonként egy eb – és egyszeri szaporulata három hónapos korig – tartható - Ebet az épület erkélyén, folyosóján tartani tilos. - Lakóház folyosóján, udvarán, az épület közös használatú területein, helyiségeiben, lépcsőházban az ebet fajtájára való megkülönböztetés nélkül csak olyan hosszúságú pórázon szabad vezetni, amely megakadályozza, hogy az eb kárt, félelmet okozzon,
5
illetve amely őt is megvédi az esetleges veszélyektől. A támadó természetű ebet szájkosárral is el kell látni. Támadó természetű ebet csak 14. életévét betöltött személy sétáltathat. 34. A macskatartás különös szabályai: - Az épületben lakásonként – fajtára való tekintet nélkül – két macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható. - Nem tartható a macska a közös használatú helyiségekben és területeken. 35. A galambok etetése magánterületen is tilos, a vonatkozó önkormányzati rendelet értelmében szabálysértésnek minősül, mely 50.000 Ft-ig terjedő bírsággal sújtható. VI. A közösen használt területekre vonatkozó tudnivalók, szabályok 36. LIFTEK: Működtetésük, használatuk a mindenkori gyártó és üzembe helyező által adott tájékoztatás szerint! Amennyiben a lift meghibásodása esetén szükséges szerviz telefonszáma a lift belsejéből és/vagy a lift közvetlen közeléből hiányzik, úgy azt jelezze az építmény kezelőjének. Szükség esetén kérje a tájékoztatót a gondnoktól vagy az üzemeltetőtől! 37. ELEKTROMOS KAPCSOLÓSZEKRÉNYEK ÉS ELOSZTÓK: Ezek az építmény elektromos hálózatának központi részei. Itt kapnak helyet az építmény elektromos hálózatának leválasztó kapcsolói, az elektromosan egy körre kapcsolódó fogyasztók közös kapcsolói, biztosítékai, a közösségi fogyasztásmérőkkel együtt. Ezekben található – általában – a tűzvédelmi főkapcsoló, és egyéb speciális berendezések, mint pl. a szünetmentes világítás és vészvilágítás áramkörei. A gyengeáramú rendszerek egy-egy része is ezek mellett található. A kapcsolóterekben- és szekrényekben csak minden szempontból jogosult szakember végezhet munkát, idegen, képzetlen személyek ott nem tartózkodhatnak. 38. A KÖZÖS TEREK VILÁGÍTÁSA: A közös tereket, lépcsőházakat, folyosókat, és egyéb helyiségeket (időzített) világítással kiviteleztük, kombinálva kézi és/vagy mozgásérzékelős vezérléssel. A kültéri világítások (általában) alkonykapcsolóval működnek. A kijáratmutatók és vészvilágító lámpák (általában) számozottak, formájuk eltér a többitől, és legalább fél órán keresztül működnek a hálózati feszültség megszűnése után is. 39. VILLÁMVÉDELEM: A villámvédelmi rendszer az építmények alapvető tartozéka. A szabályosan felszerelt és terv szerint megvalósított villámhárító rendszer sem jelent 100%-os garanciát a becsapás nem várt helyen történő előfordulása ellen! 40. FAGYVÉDELEM: A garázslehajtó csúszásmentesítése (jégmentesítése) elektromos fűtéssel biztosított. A rendszer automatikus, az érzékelők a külső hőmérsékletet és a nedvességet is figyelik, és ennek megfelelően szabályozzák a rendszert, bekapcsolják a fűtést.
6
41. TETŐRE TÖRTÉNŐ FELJUTÁS: A tetőfelületekre történő feljutás kizárólag az épület üzemeltetője, karbantartója számára engedélyezett, a szükséges vonatkozó biztonsági- és balesetvédelmi előírások betartása mellett! 42. KUKATÁROLÓK: A kukatárolóban tilos tüzet okozó tevékenységet folytatni, nyílt lángot alkalmazni! 43. TERASZOK ÉS ZÖLDTETOK: A garázstér feletti zöldtetők rétegrendjében bitumenes nehézlemez vízszigetelés található, ezért e helyeken tilos ásni, szúró vagy vágóeszközzel a feltöltést, földet átszúrni! Az ilyen tevékenység garanciavesztéssel jár együtt! 44. BÁDOGOS SZERKEZETEK: A bádogozott felületen tűzzel, 60 ºC feletti hőterheléssel járó tevékenységet (pl. hegesztést, forrasztást, hőlégfúvást, cigarettakioltást) végezni tilos! Hasonlóan tiltott a felületeken fúrni, szegecselni, kalapálni, stb. Ezeket a felületeket tilos takarítani maró hatású és oldószer típusú anyagokkal. Tilos továbbá csiszolni, kaparni, karcolni és feszegetni. Fentiek be nem tartása a garancia elvesztésével jár! A bádogozott felületek kialakítása során jellemzően önhordó szerkezeteket alkalmazunk párnafás, habarcságyazásos vagy egyéb, a szakma szabályainak megfelelő kialakítással. Ebből eredően ezekre 3 kg-nál nehezebb súlyt helyezni, rálépni, a felületeken járkálni tilos, mert a bádogozott felület deformálódik, sérül, mert a rögzítés-technológia az itt felsorolt igénybevételre nem méretezett. 45. TŰZ ESETI TENNIVALÓK, KÖZÖSSÉGI TERÜLETEK SZELLŐZÉSE: Tűz esetén az azt észlelő személy köteles azonnal a tűzoltóságot telefonon értesíteni a 105-ös vagy 112-es telefonszámon! Az épületegyüttes nem, csak a két parkolószint rendelkezik központi tűzjelző rendszerrel. Tűz esetén TILOS a lifteket használni, vagy abban tartózkodni. Tűz esetén a lift tűz eseti vészvezérlése megakadályozza a további használatot, a lift a földszinti megállóba megy és nyitott ajtókkal áll a tűzjelzés nyugtázásáig. Tűz esetén a folyosókon, lépcsőházakban, pincei garázstérben elhelyezett, menekülési útvonal irányát jelző, zöld fényű lámpákat követve az épületet haladéktalanul el kell hagyni! A menekülési útvonalat jelző fények áramszünet esetén is világítanak legalább fél órán keresztül. 46. TŰZGÁTLÓ AJTÓK: A tűzgátló ajtó életvédelmi berendezésnek számít, ezért annak beépítési módjára, működésének megváltoztatása nem lehetséges. A tűzgátló ajtók funkciójukból és értelmükből fakadóan tűzszakaszonként alapvető élet és vagyonbiztonsági feladatot látnak el. Ez a szerkezet nem folyosói vasajtó, amit faékkel, felmosó vödörrel, seprűvel stb. ki lehet ékelni, támasztani, hanem megkövetelten határozott csukódást biztosító, életvédelmi speciális szerkezet, amellyel szemben követelmény az állandó csukott
7
állapotban tartás. A szerkezet záródást pántba integrált záró mechanika biztosítja. Ennek beállítása megfelelő, így határozottan biztosítja a nagysúlyú szárnyak záródását. Ezen módosítani csak záródási biztonság, következésképpen az élet- és vagyonvédelmi funkció kárára lehetséges. Ez megengedhetetlen, ezért tilos. Ennek betartását az illetékes hatóság rendszeresen ellenőrzi. A tűzgátló ajtókon található behúzó szerkezet – rugós tag – elsősorban azt a célt szolgálja, hogy egy ilyen ajtó soha még véletlenül se maradhasson nyitva a rendeltetésszerű használatból következő időtartamon túl. A behúzó szerkezetnek nem feladata a csapódás tökéletes, zajmentes csillapítása. Az ajtó csöndes csukása és nyitása a használók személyes felelőssége, tehát az ajtót gondosan kézzel kísérve nyitni és csukni kell. A tűzgátló ajtó kitámasztása többek között rugófáradást idéz elő, és az ilyen természetű meghibásodások javítása nem tartozik a kivitelező jótállási és szavatossági kötelezettségei közé. Az ajtók bármilyen megváltoztatása TILOS. Amennyiben a szemle során akár a kivitelező, vagy a hatóság észleli, a kivitelező a szavatossági kötelezettségét felmondja, a hatóság pedig mérlegelés után bírságolással élhet. 47. GARÁZS HASZNÁLAT: A garázstér fűtetlen. A garázs és közlekedő útjainak (szélesség, magasság, ívek bedöntése és sugara, csatlakozó rámpák meredeksége) kialakítására a közútépítés szabályai nem vonatkoznak! Az épületegyüttes rámpával csatlakozik az utcához. A garázsba történő ki- és behajtás gépkocsival a rámpán keresztül, illetve szintben közvetlenül történik, az ipari garázskapun keresztül, melyet a garázskapu távnyitójának megfelelő gombjával lehet felnyitni (a záródás automatikusan történik). Gyalogosan és személyfelvonóval a lépcsőházon keresztül lehet a garázst megközelíteni és elhagyni. A gyalogos közlekedés a parkoló szinteken nincs külön választva a gépjármű forgalomtól, ezért a vegyes közlekedés miatt a gépjárművek használata fokozott figyelemmel történjen. A parkolóhelyek és közlekedő utak a burkolat síkjában felfestett jelekkel ellátottak. A garázs rámpái kétirányú forgalmat bonyolítanak le. A közlekedő utak kétirányúak. A garázsban a közúti közlekedés szabályai szerint és figyelemmel a KRESZ táblák és útbaigazító táblák, valamint a felfestett ”közúti burkolati jelek”-re kell közlekedni. A parkolóban 5 km/ó sebességkorlátozás van érvényben. A garázsba behajtani, illetve ott közlekedni csak max. 1,00 t tengelyterhelésű azaz 2000 kg össztömegű gépkocsival (2,00 mes) magasságkorlátozással lehet. A garázs kialakítás nem illeszkedik egyenként és külön-külön a használók gépkocsijaihoz (pl. mélyre helyezett légterelők, egyedi antennák, ültetett futóművek), ezért a garázs adottságaihoz a használóknak kell alkalmazkodniuk! A garázs üzemeltetés során a kipufogógázok más mérgező anyagokon kívül alapvetően szénmonoxid gázt tartalmaznak. A szénmonoxid színtelen, szagtalan, az ÉLETRE VESZÉLYES GÁZ! Ezért a parkolóban a szellőzés az előírtak szerint kell, hogy történjen! A pincei garázstérben mesterséges CO elszívó berendezés van kiépítve! Gyermekek, kisállatok felnőtt felügyelete nélkül nem tartózkodhatnak a garázstérben! A pincei garázs teljes területén, a vasbeton pilléreken elhelyezett CO érzékelők veszély esetén működésbe hozzák a CO elszívó ventilátorokat.
8
48. GARÁZSKAPU: A garázskapu gyakori és nagy igénybevételnek kitett elektromechanikus szerkezet. A kapu nyitása és zárása távirányító segítségével történik az ehhez rendszeresített kézi távirányítón a megfelelő gomb kb. 1 másodperces határozott, egyértelmű megnyomásával. A távirányító garázskapun lévő érzékelője képes a távirányítási parancsot, nyitás jelet – a távirányítóban lévő elem kapacitása függvényében – akár a gépjármű szélvédőjén keresztül is érzékelni 8 - max. 12 m távolságból akkor, ha a távirányító és az érzékelő között akadály nincs, azaz a szabad rálátás biztosított. A kapu automatikusan lezár az alábbiak szerint: A nyitási parancs adását követően és a teljes nyitás befejeződésétől számított kb. 30 másodperc múlva abban az esetben, ha a garázskapu szerkezetének jobb és baloldalán elhelyezett mozgás, áthaladás érzékelő (infrasorompó) nem érzékel járművet, személyt, vagy nagy testű állatot áthaladni és/vagy megállni az érzékelő mezőben. TILOS A NEM TELJESEN, AZAZ A VÉGHELYZETÉIG KI NEM NYÍLT KAPUMEZŐN ÁTHAJTANI, ÁTHALADNI! Tekintettel a fentiekre, nyitás vezérlése előtt, akár gyalogosan vagy járművel mintegy 35 m távolságban álljanak meg a kapu előtt úgy belülről, mint kívülről. FELHÍVJUK MINDEN HASZNÁLÓ FIGYELMÉT, hogy saját hatáskörben sem elektromos, sem kézi indítással ne próbálkozzon kötélszakadás vagy rugótörés esetén, mert az nem csak további károsodást okozhat, de baleset- és életveszélyes is! A kézi távvezérlő elemcseréjéről, esetleges elhangolódása javításáról a távirányító használójának kell gondoskodnia. 49. ÖSSZEFOLYÓK: A szükséges helyekre, hulladéktárolók, kazánház összefolyók, kerültek beépítésre melyek a keletkező víz elvezetésére, szolgálnak. Ezeknek a szerkezeti elemeknek a funkciója, rendeltetése, csak a fenti feladatra megfelelő. Nem biztosít megfelelő védelmet a környezetszennyezés ellen, ezért az autók fáradt olaját, benzint, savakat, lúgokat és az ivóvízre, talajra káros anyagokat a padlóösszefolyóba önteni SZIGORÚAN TILOS! A benzin- és olajleválasztó berendezést rendszeresen tisztítani, üríteni kell. A leválasztott anyag veszélyes hulladéknak minősül, ezért annak elszállításával, ártalmatlanításával csak erre jogosult szervezet bízható meg.
Budapest, 2014………
XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt
