FINANCIAL TIMES 2014. március 14. http://syngenta-media-review.com
A brit Tudományos és Technológiai Tanács jelentése szerint Európa akadályozza a GM-növények engedélyezését Clive Cookson tudományos szerkesztő A genetikailag módosított növények termesztését a nemzeti kormányoknak, nem pedig az EU-nak kellene engedélyezni, állítja a brit miniszterelnök mellett dolgozó Tudományos és Technológiai Tanács pénteken nyilvánosságra hozott jelentésében, amelyben azt sürgeti, hogy Nagy-Britannia minél gyorsabban használja ki „a GM-technológiában rejlő rendkívüli lehetőségeket”. Az erősen GM-párti jelentést a tanács David Cameron kérésére írta, aki tanácsért fordult hozzájuk a technológia kockázataira és előnyeire vonatkozó új eredményekkel, valamint azzal kapcsolatban, hogyan lehetne javítani a szabályozást és a döntéshozatalt az Egyesült Királyság és az EU szintjén.
Dame Nancy Rothwell
Sir Mark Walport, a kormány tudományos főtanácsadója és Dame Nancy Rothwell, a Manchesteri Egyetem alkancellárja, akik együtt töltik be a Tanács elnöki tisztét, a jelentést kísérő levében arról tájékoztatják a miniszterelnököt, hogy az európai döntéshozatal különösen fontos akadály. „Minél hosszabb ideig ellenzi az EU a GM-technológiát, miközben a világ többi része elfogadja azt, annál nagyobb a veszélye annak, hogy az európai mezőgazdaság versenyképtelenné válik, különösen, ahogy egyre
több GM-növény és tulajdonság kerül kereskedelmi célú termesztésbe másutt” – írják. A kormány számára ajánlott megoldás pedig az, hogy tárgyalások útján érjen el változást az EU funkcióképtelen szabályozási rendszerében, amely egy, főleg Spanyolországban termesztett rovarrezisztens kukoricafajta kivételével minden GM-növény engedélyezését megakadályozta, miközben Észak-Amerikában és másutt már húsz éve folyik a GM-növények kereskedelmi célú termesztése. „Mivel a GM-növényekhez kapcsolódó környezetkárosító aktivitásra vagy e növények mérgező voltára nincs bizonyíték, nem megfelelő egy olyan szabályozó rendszer, amely azon az elven alapul, hogy a GM-növények veszélyesebbek, mint a hagyományos növénynemesítéssel előállított növényfajták” – írja a jelentés. A keretszabályozásnak ezért az egyes termékek előnyein kellene alapulnia, nem pedig magán a genetikai módosítási eljáráson. A Tanács azt javasolja, hogy az EU az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságon keresztül játsszon átfogó tanácsadói szerepet a kockázatok és a bizton-
Sir Mark Walport
1
ságosság ügyében, míg a kereskedelmi célú termesztés engedélyezési eljárása kerüljön át a tagállamokhoz.
Jones professzor egy burgonyavésznek ellenálló GM-burgonyafajta tesztelésével foglalkozik. Az Egyesült Királyságban fejlesztés alatt álló további GMnövények többek között az egészségre jótékony hatású, lila színű paradicsom és az atkakártevőknek ellenálló búza.
Egy másik javaslat szerint állami-magán társulást kellene létrehozni Public Enterprise GM, rövidítve PubGM néven a „köz javát szolgáló” új növényfajták korai szántóföldi kipróbálásának felgyorsítására. – „A GM-technológiával feljavított növényfajták segíthetnek megtartani vagy növelni a hozamot, miközben csökkentik a környezeti „lábnyomot”, ám hasznosságukról kint, a szántóföldön kell meggyőződnünk” – mondta Jonathan Jones, a Norwich közelében működő Sainsbury Laboratory munkatársa, a jelentés egyik szerzője. – „Ha megvalósul a PubGM, akkor a vetőmagforgalmazó vállalatok, a fogyasztók és a szabályozók a kísérletek eredményei alapján el tudják majd dönteni, hogy az adott GM-tulajdonság brit haszonnövényekben, az Egyesült Királyság körülményei között megállja-e a helyét.”
A GM-növények ellenzőit valószínűleg nem fogja meggyőzni a jelentés. „A GM-növények messze túl sok figyelmet kaptak” – mondta a jelentésre adott válaszában Vicki Hird, a Föld Barátai élelmiszerügyekkel foglalkozó aktivistája. – „Több évtizednyi kutatás után sem tudták megvalósítani az ígért előnyöket, és költséges tevékenységükkel elvonták a forrásokat a meglévő kihívások megoldásához valóban szükséges kutatásoktól.”
2013. augusztus 8. http://www.newyorker.com/online/blogs/elements/2013/08/ the-psychology-of-distrusting-gmos.html
Írta/Közzétette: Maria Konnikova
Múlt héten Michael Pollan író aggodalmát fejezte ki a New York Times-ban megjelent egyik cikk miatt. A cikk címe „DNS-módosítással a narancs megmentéséért”, szerzője Amy Harmon, és arról szól, hogyan lehetne génmanipuláció segítségével megvédeni a narancsot bizonyos kórokozó baktériumoktól. „Túl sok benne az ipari téma” – csiripelte. Kitörése jó példa a genetikailag módosított organizmusoknak az élelmiszerláncba való bejutása iránti, szélesebb körű gyanakvásra: az európaiak Frankenstein-ételnek nevezik a GMO-kat; az amerikai vállalatok, például a Kashi nem írhatja rá a „természetes” szót termékeire, ha azok genetikailag módosított alkotórészeket tartalmaznak, és az országban mindenütt hatalmas, hal alakú kukoricát
és paradicsomot ábrázoló táblákkal felszerelt autók parádéznak, a „fishy” (kétes, szószerint: „halszerű”) élelmiszerek ellen tüntetve. A pszichológusok már régóta megfigyelték, hogy a természetesnek és a természetellenesnek tartott dolgok nem választhatók el élesen egymástól. Ahogy Robert Sternberg pszichológus írta 1982-ben, az természetes, amit ismerősnek találunk, az pedig, amit természetellenesnek gondolunk, általában újabb keletű – más szóval, érzékelhetőség szempontjából és tapasztalatilag szokatlan –, ami azt jelenti, hogy a megértéséhez nagyobb szellemi erőfeszítés szükséges. A természeteset alapvetően pozitívnak látjuk; a természetelleneset nem. És nagyon természetellenes-
2
nek tartunk mindent, ami emberi manipulációval jár, például a GMO-kat, még akkor is, ha az élelmiszerüzletek polcain már ott sorakoznak a genetikailag módosított élelmiszerek. Hiszen, ahogy Michael Specter fogalmazott: „A mezőgazdaság története nem más, mint annak a története, hogyan nemesítették az emberek a növényeket és az állatokat abból a célból, hogy létrehozzák a kívánt tulajdonságokat haszonnövényeinkben és háziállatainkban.” 2013-ban a Cornell Egyetemen egy kutatócsoport felismerte, hogy az élelmiszerek feliratozása befolyásolja azt, hogy az adott terméket milyen ízűnek érezzük, milyen tápértékűnek gondoljuk, és mennyit vagyunk hajlandóak fizetni érte. Egy helyi bevásárlóközpontban három különböző élelmiszerpárt tettek 115 vásárló elé. Mindegyik pár egyik tagja „organikus”, a másik pedig „szokásos” felirattal volt ellátva. (A valóságban a két árucikk azonos volt, és mindkettőt organikus módszerekkel állították elő.) A vásárlókat ezután arra kérték, hogy értékeljék a termékek ízét és tápértékét, próbálják megbecsülni a kalóriaértéküket, és mondják meg, mennyit lennének hajlandók fizetni az egyes tételekért. Kiderült, hogy a vásárlók az organikus élelmiszerek kalóriaértékét következetesen alacsonyabbnak vélték: az egyik organikus süteményt például körülbelül 24%-kal alacsonyabb kalóriatartalmúnak gondolták, mint a szokásos süteményt. Úgy gondolták, hogy az organikus élelmiszerek íze kevésbé mesterséges, és összességében magasabb tápértékűek. Az organikus termékekért 16–23%-kal többet is hajlandók voltak fizetni. Lényegében az ún. „glória-effektushoz” hasonló hatást éltek át, ami azt jelenti, hogy egy személy vagy tárgy egyetlen pozitív tulajdonsága pozitív
Fénykép: Mark Elias/Bloomberg/Getty. színben tüntet fel más, a pozitív vonáshoz nem kapcsolódó tulajdonságokat. A GMO-kra ezzel szemben fordított glória-effektus nehezedik, azaz egyetlen, negatívnak tetsző tulajdonság (ebben az esetben a természetellenesség) általánosságban eltorzítja az érzékelést. Egy 2005-ben a Maastrichti Egyetemen készült vizsgálatban a kutatók kimutatták, hogy minél természetellenesebbnek látszik egy genetikailag módosított termék, annál kevésbé valószínű, hogy a fogyasztók elfogadják. 104 maastrichti egyetemistát arra kértek, hogy képzeljenek maguk elé hét terméket, közöttük vajat, paradicsomot és halrudakat, és értékeljék a természetességüket, az egészségességüket és a szükségességüket. Ezután megkérték őket, hogy képzeljék maguk elé ugyanezeknek a termékeknek a genetikailag módosított változatát, és válaszoljanak három kérdésre: erkölcsileg mennyire indokolható az adott GM-termék fogyasztása, mennyire bíznak benne, és mennyire találják természetesnek. Ahogy várható volt, minél kevésbé természetesnek látszott az adott étel, annál kevésbé volt valószínű, hogy a résztvevők megbíznak benne és megennék. Volt azonban egy érdekes kivétel: ha az eredeti, genetikailag nem módosított terméket kevésbé természetesnek vagy jobban feldolgozottnak tüntették fel, akkor sokkal valószínűbb volt, hogy az emberek elfogadják annak genetikailag módosított változatát és megbíznak benne. A GMO-knál megfigyelhető negatív glóriaeffektus nemcsak azt befolyásolja, hogyan érzünk irántuk, hanem arra is hatással van, hogyan értékeljük a velük járó kockázatokat és hasznot. Paul Slovic, aki az ezerkilencszázötvenes évek óta tanulmányozza az em-
3
berek kockázatészlelését, már 1979-ben rámutatott, hogy az új, ismeretlen technológiák megítélésében az érzelmek mindig többet számítanak az adatoknál. Például az emberek sokkal nagyobbnak tartják az atomerőművek jelentette sugárveszélyt az orvosi röntgenkészülékek sugárveszélyénél – amit az adatok nem támasztanak alá, és ami ellentétben áll a legtöbb kockázatbecslő tanácsával – egyszerűen azért, mert az atomerőművek idegenebbnek látszanak és nagyobb félelmet váltanak ki. Sőt ha felfokozott érzelmi állapotban vagyunk, nem egyformán értékeljük a kockázatokat és a hasznot, hanem a kockázatok aránytalanul nagy fontosságot nyernek, a haszon pedig eltörpülni látszik.
Slovic szerint három tényező akadályozza az új technológiák logikus, analitikus kockázatbecslését: félelmünk szintje, a témában való jártasságunk foka (vagy annak hiánya), és azoknak az embereknek a száma, akikre az új technológia véleményünk szerint hatással lesz. A GMO-k ennek a skálának a két szélére esnek, mivel magas pontszámot kapnak félelemben és lehetséges hatásban, és alacsonyat a témában való jártasságban: bár az Egyesült Államokban a csomagolt élelmiszerek kb. 80%-a tartalmaz GMO-kat, egy közelmúltbeli felmérés szerint a népességnek csak 35%-a tartja a GMO-kat biztonságosnak, és csak egynegyedük állítja, hogy érti, valójában mit is jelent az élelmiszerek genetikai módosítása.
Slovic így folytatja: ha egyszer megszületett a kezdeti vélemény, azt nagyon nehéz új bizonyítékokkal megingatni; ugyanaz az információ – például további adatok a GMO-knak a természetes ökoszisztémára gyakorolt hatásáról – a kiindulóponttól függően ellentétesen is értelmezhető. Slovic érvelését alátámasztja a nagyközönség reakciója egy vizsgálatra, amelyben a genetikailag módosított gyapotnak a környezetre gyakorolt hatását tanulmányozták. A kutatók összehasonlították a módosított és a nem módosított gyapot termesztésének környezeti hatásait, és arra a következtetésre jutottak, hogy bár mindkét típusú növény termesztése egyformán negatív hatással volt az ízeltlábú populációkra, a GM-gyapot az egyes rovarirtószer-használatokra számítva többet termett. Az eredmények közlésekor azonban a GMO-kat ellenzők a genetikailag módosított növény termesztésének negatív hatásaira összpontosítottak, nem vették figyelembe az összehasonlítást, és azt a következtetést vonták le, hogy a genetikai módosítás károsítja a természetes környezetet.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az emberek nincsenek nagy bizalommal a GMO-kra vonatkozó adatok forrásai iránt. A kockázat észlelésén kívül a bizalom az egyik legfontosabb tényező, amely hatással van arra, elfogadunk-e egy új technológiát. Ha az információforrásban nincs feltétlen bizalmunk, az onnan kapott információ nem fog szerepet játszani az értékelésünkben; ha nem bízunk az adatközlést végző egységben/személyben, elménk olyan sebesen megfosztja hitelétől és figyelmen kívül hagyja, mintha sosem láttuk volna. Márpedig hajlamosak vagyunk nem megbízni azokban az óriásvállalatokban, amelyek GMO-kat gyártanak. Azt jelenti-e ez, hogy a GMO-król mindig érzelmeken alapuló, nem pedig adatokon alapuló értékelések fognak születni? Nem feltétlenül. Az idő az ésszerűség növekedésének kedvez: minél hosszabb ideje vannak használatban a genetikai módosítási módszerek, annál valószínűbb, hogy lassanként bekerülnek a megszokott dolgok körébe. Ha a gyerekek már olyan világba születnek bele, ahol a genetikai
4
módosítás szélesebb körű, lehet, hogy egyre természetesebbnek látják majd, és ezért nagyobb objektivitással tudják megítélni a hatásait.
mint a természetesség. Ez még a genetikailag módosított élelmiszert termelőkre is igaz: az Amy Harmon cikkében szereplő narancstermesztők ellenálltak a GM-narancs ötletének, egészen addig, amíg szembe nem kerültek annak lehetőségével, hogy lassanként nem lesz termeszteni való narancs. Mennyire is van szükséged a reggeli narancslevedre?
Miközben a megszokottság lassanként elhozhatja a technológia elfogadását, ennél hatásosabb erő a puszta szükség: a 2005. évi maastrichti vizsgálatban a kísérlet tervezői kimutatták, hogy ha az emberek egy terméket szükségesebbnek ítéltek (például a vajat, szemben a halrudakkal), akkor hajlandóbbnak mutatkoztak elfogadni a genetikailag módosított alternatívákat. Úgy látszik, hogy a szükség nagyobb úr,
Maria Konnikova a New York Times „Lángelme: hogyan gondolkozzunk úgy, mint Sherlock Holmes” című bestsellerének szerzője. A Columbiai Egyetemen szerzett pszichológiai doktorátust.
PlenishTM magas olajsavtartalmú szója www.plenish.com
Bevezetés TM
tek, az alternatívák azonban költségesek, és egyeseknek – például a pálmaolajnak – magasabb az összes telített zsírsavtartalma.
A Plenish magas olajsavtartalmú szója az első olyan, genetikailag módosított szójatermék, amely a gazdálkodók és az élelmiszeripar mellett a végfelhasználónak, a fogyasztónak is közvetlen hasznot hoz. Röviden öszszefoglalva, e szója feljavított olajprofilja lehetővé teszi, hogy az élelmiszercégek egészségesebb termékekkel lépjenek majd piacra.
TM
A Plenish magas olajsavtartalmú szójafajtákat e problémák megoldására fejlesztették ki, konkrétan arra, hogy transzzsírsav hozzáadása nélkül, csökkentett telített zsírsavtartalom mellett valósuljon meg a részlegesen hidrogénezett olaj stabilitása. Ezt úgy érték el, hogy az olaj egyik egyszeresen telítetlen zsírsavkomponense, az olajsav arányának növelésével javították a többszörösen telítetlen zsírsavaknak az egyszeresen telítetlenekhez képesti arányát. A hagyományos szójában az endogén FAD2-1 gén terméke, az omega-6 deszaturáz enzim az egyszeresen telítetlen olajsavat (C18:1) többszörösen TM telítetlen linolsavvá (C18:2) alakítja. A Plenish szója magas olajsavtartalmú fenotípusát az endogén FAD2-1 gén egy darabjának beültetésével érték el, amely gátolja az omega-6 deszaturáz termelődését. Ennek az enzimnek a hiányában az olajsav→ linolsav átalakulás gátolva van, aminek következtében az olajban olajsav halmozódik fel.
A hagyományos szójaolaj sok éve széles körben az élelmiszeripar rendelkezésére áll, ám a többszörösen telítetlen zsírsavaknak az egyszeresen telítetlenekhez képest magas aránya miatt viszonylag kevéssé stabil. Az ilyen olajakat az olajfeldolgozók hidrogénezni szokták, hogy növeljék stabilitását és eltarthatóságát. Így egyfelől létrejön a funkcionálisan stabil és tovább eltartható „részlegesen hidrogénezett” szójaolaj, másfelől viszont a hidrogénezési eljárás eredményeképp transzzsírsavak jelennek meg a végtermékben, ami hatással lehet a koleszterinszintre, és fokozza a szívbetegség veszélyét. Az elmúlt néhány év folyamán az élelmiszercégek és a vendéglők alacsonyabb transzzsírsav-tartalmú zsírok után kutatva egyéb olajfajtákkal kísérletez-
5
A szójaolaj zsírsavprofilja Egyszeresen telítettlen
Telített
Hagyományos szójaolaj
Plenish
Többszörösen telítettlen
11
4
22
55
8
Palmitinsav
Sztearinsav
Olajsav
Linolsav
Linolénsav
C16:0
C18:0
C18:1
C18:2
C18:3
6-7
4-5
75-78
5-8
2-3
TM
magas olajsavtartalmú olaj* *Célul választott zsírsavösszetétel
A termék története gyasztók számára előnyös lesz a szív számára jótékony hatású egyszeresen telített zsírsav magasabb, az olívaolajéhoz hasonló szintje is.
A magas olajsavtartalmú szója engedélyezésére először 1988-ban nyújtott be kérelmet az európai hatóságokhoz a Dupont cég, a 90/220/EK irányelvnek megfelelően. A következő néhány évben de facto moratórium sújtotta az új engedélykérelmeket, a törvényalkotást pedig felülvizsgálták és szigorúbb követelményeket vezettek be, amelyek közül jónéhány bizonyos tagállamok politikai követeléseit volt hivatott teljesíteni. Az egyik ilyen követelmény az antibiotikum-rezisztencia markergének (ARMG) használatának fokozatos elhagyása volt – ugyanis hagyományosan ezeket használták az új tulajdonságokra való szelekció során. Az ARMG használatával kapcsolatos, növekvő aggodalmakra való tekintettel a Pioneer úgy döntött, hogy új termékkel helyettesíti a magas olajsavtartalmú szóját, amelynek szelekciója ARMG segítségével történt. Lényeges hangsúlyozni, hogy az új termék is rendelkezik az egyetlen, módosított, „natív” szójagénnel és a megváltoztatott zsírsavprofillal, de nem tartalmaz ARMG-t. Ezután, a kérelem újbóli beadására készülve az új termékkel az összes vonatkozó vizsgálatot meg kellett ismételni, hogy az mindenben megfeleljen az új szabályozásnak és az EFSA új irányelveinek. Ez hosszadalmas eljárás volt, és az új kérelmet csak 2007 júniusában tudták beadni.
A hasábburgonya telített/transzzsírtartalma 10 Telített zsír
8
Transzzsír
6 4 2 0
PlenishTM
magas olajsavtartalmú szójaolaj
Enyhén hidrogénezett szójaolaj
Erősen hidrogénezett szójaolaj
TM
A Plenish magas olajsavtartalmú szójaolaj 50–80 százalékkal képes csökkenteni a „nem kívánatos” zsírok mennyiségét, amint a fenti grafikon mutatja.
Fogyasztói előnyök Olajban sült ételekkel kapcsolatos preferenciák TM
A Plenish magas olajsavtartalmú szója bevezetése olyan költséghatékony élelmiszer-alkotórészt juttatna el a fogyasztókhoz, amely 0 g transzzsírt és a hagyományos szójaolajnál 20%-kal (a pálmaolajnál pedig 75%-kal) kevesebb telített zsírsavat tartalmaz. A fo-
A jobb stabilitás és az egészséges tulajdonságok mellett egy harminc résztvevővel folytatott, előzetes érzékszervi vizsgálat is azt bizonyítja, hogy az embereknek jobban ízlenek a PlenishTM
6
magas olajsavtartalmú olajjal készült ételek, mint a más olajokkal készítettek. A vizsgálatban számos különféle alkalmazás szerepelt, többek között alkotórészként és permetként alkalmazott olaj használata sós kekszeknél és műzliknél, valamint csirke és hasábburgonya sütése. Az észlelők a PlenishTM magas olajsavtartalmú szójaolajat előnyben részesítették más magas és közepes olajsavtartalmú olajokkal (pl. repceolaj, napraforgóolaj), a hidrogénezett és a hagyományos szójaolajjal szemben. Az alábbi táblázatban láthatók a preferenciák a PlenishTM, valamint két hidrogénezett szójaolajban elkészített hasábburgonya néhány érzékszervi paramétere példáján. A sütési körülmények megfeleltek a tipikus, kevert étrendű éttermekben alkalmazottaknak (ahol napi 8 órán keresztül 180 °C-ra melegített, 7,5 kg-os fritőzöket használnak).
legmagasabb olajsavtartalmú), és a hidrogénezett olajokéval azonos stabilitást biztosít az élelmiszergyártó cégek számára. Az olaj fokozott stabilitása sütéskor nagyobb hőstabilitást, a csomagolt élelmiszertermékek számára hosszabb eltarthatóságot, a különféle alkalmazásokban pedig jobb ízt és nagyobb rugalmasságot biztosít. A szójafeldolgozók a magas olajsavtartalmú szójaolaj finomításához és kiskereskedelméhez fel tudják használni a meglévő infrastruktúrát. Az olaj „élettartamának” értékelésére számos módszer áll rendelkezésre, többek között például oxidatív stabilitása időfüggésének mérése a kereskedelemben kapható műszerekkel, pl. a Rancimat vagy az OSI (Oxidative Stability Instrument) segítségével. Ezek a módszerek az illékony oxidációs termékek kibocsátását követik, és előrejelzik az élettartam végét, azt a pontot, amikor az olajban felgyorsulnak az ellenőrizTM hetetlen oxidációs folyamatok. A Plenish magas olajsavtartalmú szójaolaj OSI értéke magasabb, mint a helyette használható természetes olajoké, és a részlegesen hidrogénezett termékek (OSI értékének) tartományába esik.
Preferenciák Transzzsírsav nélküli, részlegesen hidrogénezett szójaolaj Részlegesen hidrogénezett szójaolaj TM
Plenish magas olajsavtartalmú szójaolaj* 4 3.5
Oxidatív stabilitási index
3 2.5
Olajok
Óra (110 oC)
Részlegesen hidrogénezett szójaolajok (különféle)
20-85 óra
2 1.5 1
> 25 óra
0.5 0
Külalak
Textúra
Íz
Összegzett preferenciák
A válaszokat ugyanazoknak az olajoknak 10 napos folyamatos (csere nélküli) használata után kérték és kapták.
Magas olajsavtartalmú napraforgóolaj
17-18 óra
Magas olajsavtartalmú repceolaj
12-17 óra
Kukoricaolaj
10-11 óra
Alacsony lin.savtartalmú szójaolaj
6-8 óra
A stabilitás mérésének egyéb módszerei közé tartozik az olaj minőségének elemzése a konkrét felhasználás, például a sütés körülményei között. A felhasználás során alkalmazott hőmérsékleti program, az olaj melegítésének időtartama, a használat gyakorisága és a szűrők használata mind fontos tényezők, amelyek befolyásolják az olaj élettartamát. Míg az összesített
Előnyök az élelmiszertermelők, a vendéglők és a kiskereskedők számára TM
A Plenish magas olajsavtartalmú szójaolaj kb. 75% olajsavat tartalmaz (az összes, kereskedelmi célra történő fejlesztés alatt álló szójatermék közül ez a
7
A falatkák eltarthatósága tipikusa 6–9 hónap (az élelmiszertípustól függően). Az eltarthatóságot gyakran a Schaal sütési teszttel mérik, amely az elsődleges oxidációs termékek (hidroperoxidok) meghatározását használja az oxidációs reakció indikátoraként. Ahol lehetséges, a Schaal-teszt a „normális” körülmények között eltárolt élelmiszertermék érzékszervi vizsgálatával is kombinálható.
sütési idők és hőmérsékletek az egyes kereskedelmi egységeknél különbözők lehetnek, a vendéglőkben tipikusan hetenként egyszer teljesen kicserélik az olajat, de előfordul az is, hogy a teljes cserék között friss olajjal feltöltik a fritőzöket. A gyorsétkezők „falatkáinak” gyártása során viszont sok esetben folyamatos termelési rendszert alkalmaznak, ahol az olajat folyamatosan pótolni kell, mivel egy része az élelmiszertermékkel együtt távozik a rendszerből. Ezekben az alkalmazásokban az olaj sütési élettartamát tipikusan az oxidáció fizikai vagy érzékszervi következményei alapján mérik (például az összes poláros vegyület, a polimerképződés, a habzás, az anizidinszám, vagy a sült élelmiszertermék érzékszervi tulajdonságai alapján).
TM
A Plenish magas olajsavtartalmú szójaolaj használata mind a csomagolt élelmiszerek gyártóinak, mind a vendéglátóiparnak hasznára válik, mivel növeli az eltarthatóságot, és a hagyományos olajokhoz képest két-háromszorosra növeli a sütési élettartamot.
Schaal sütési teszt Az olaj minőségének romlása a peroxid-felhalmozódás időfüggésének mérése útján is követhető.
Szója
70,00 60,00
Közepes olajsavtartalmú napraforgó
50,00
75% olajsavtartalmú repce
40,00 30,00
Kukorica Magas olajsavtartalmú napraforgó
20,00 10,00 0,00
0
3
6
9
12
PlenishTM magas olajsavtartalmú szója
Napok száma 63 oC-on
jelenlétében ezekben a vegyületekben hidrolízis, oxidáció és termális átalakulások játszódhatnak le. Ezek a folyamatok egy sor további vegyület, például zsírsavak, mono- és digliceridek, dimerizálódott és oligomerizálódott trigliceridek, valamint illékony vegyületek, pl. aldehidek, ketonok stb. képződéséhez vezethetnek. Az
Sütési élettartam Amikor az olaj sütés közben felhevül, kémiai reakciók indulnak el, amelyek új, nagy molekulasúlyú és polaritású vegyületeket hoznak létre. Magas hőmérsékleten, levegő, valamint az élelmiszerből származó nedvesség
8
olajok sütési élettartamának meghatározása az olaj egy vagy több felsorolt bomlástermékének a mérésére is alapozható: mind a poláros, mind a polimerizált vegyületek standard kémiai meghatározását gyakran használják a különféle olajtípusok ellenőrzésére és
összehasonlítására, és egyes európai országokban a minőség és a felhasználás vonatkozásában az összes poláros vegyület 24%-os koncentrációját fogadják el végpontnak, törvényes szabványként (ez körülbelül 15%-os polimertartalomnak felel meg).
35.00 30.00 25.00 20.00 15.00 10.00
PlenishTM magas olajsavtartalmú szója
5.00 0.00
Hagyományos szója 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10 11 12
TM
A Plenish magas olajsavtartalmú szójaolaj használata emellett csökkenti a polimerek lerakódását a vendéglátóipari berendezésekben, ami a berendezések működtetői számára a fenntartási és tisztítási költségek csökkenését jelenti (lásd az alábbi fényképet). Csökkent polimerlerakódás
Hagyományos szójaolaj
PlenishTM magas olajsavtartalmú szójaolaj
Polimerek lerakódása a sütőedény falán 14 napi használat után.
9
Előnyök ipari alkalmazásokban magas hőmérsékleten, kiterjesztett alkalmazásokban is használható, ahol más, hagyományos növényi olajak használata szóba sem jöhet. Emellett a magas olajsavtartalmú szójaolaj fenntartható, környezetbarát alternatívát kínál a petróleumalapú olajok mellett.
Az élelmiszerekben való felhasználás mellett a magas olajsavtartalmú szójaolaj stabilitása az ipari számára is előnyt jelent. A növényi olajoknak általában számos előnyük van a petróleum alapú olajokhoz képest, nevezetesen jobb a kenőképességük, alacsonyabb az illékonyságuk és magasabb a lobbanáspontjuk. Az oxidatív stabilitás hiánya azonban meggátolta bizonyos magas hőmérsékletű környezetekben való használatukat. A magas olajsavtartalmú szójaolaj kivételes hőstabilitással és oxidatív stabilitással rendelkezik, és
Lehetséges alkalmazási területek: kenőanyagkészítmények, dielektromos folyadékok, cukoralkoholok (poliolok), műanyagok, habok és ragasztók.
Pumpák kopása A magas olajsavtartalmú szójaolaj a petróleum alapú termékekhez hasonló színvonalú kenést biztosít.
250 200 150 100 50
nem felel meg megfelel
0 Hagyományos szója adalékokkal
Magas olajsavtartalmú szója adalékokkal
Hagyományos, petróleum alapú folyadék
Következtetések TM
A piac jelzései kedvezőek a Plenish magas olajsavtartalmú szójaolaj számára, amelynek bevizsgálása jelenleg folyik több mint húsz élelmiszergyártó vállalatnál, pozitív eredményekkel. Legyen bár szó érzékszervi vizsgálatról, a vendéglők tisztasági problémáiról,
vagy élelmiszergyártó cégeknél a lejárati időről, azt TM látjuk, hogy a Plenish magas olajsavtartalmú szójaolaj rendelkezik az élelmiszeripar által megkövetelt és a fogyasztók által elvárt stabilitással, ízzel és tápértékkel.
10
BBC News 2014. február 17. http://www.bbc.com/news/science-environment-26189722
A genetikailag módosított burgonya „ellenáll a burgonyavésznek” Matt McGrath környezetvédelmi tudósító a legnagyobb veszélyt az Egyesült Királyságban minden évben megtermelt hatmillió tonnányi burgonyatermésre. A gazdáknak állandóan résen kell lenniük, és a tenyészidőszak során akár tizenöt alkalommal is permetezniük kell a betegség ellen. Az egész EU-ra kiterjedő egyik kutatási projekt keretében, amely a biotechnológia növényvédelmi célú alkalmazásaival foglalkozik, a John Innes Centre és a Sainsbury Laboratory kutatói 2010-ben burgonyavésznek ellenálló burgonyával indítottak kísérletet. Tudósok kifejlesztették a Désirée burgonya egy burgonyavésznek ellenálló változatát Brit tudósok olyan, genetikailag módosított burgonyát fejlesztettek ki, amely ellenáll a burgonyát fenyegető legsúlyosabb betegségnek, a burgonyavésznek (fitoftórának). Hároméves szabadföldi kísérlettel bizonyították, hogy a módosított burgonyanövények szépen gyarapodnak annak ellenére, hogy megfertőzte őket a burgonyavész kórokozója. Ez a betegség régóta sújtja a gazdálkodókat: ez okozta az írországi éhínséget az ezernyolcszáznegyvenes években.
A GM-burgonyával három évig folytak a kísérletek A kutatók egy dél-amerikai rokonfajból származó olyan gént vittek be a Désirée burgonyába, amely segít bekapcsolni a növény természetes védelmi rendszerét a burgonyavész leküzdésére. A kísérletben részt vevő tudósok szerint az extra gének hozzáadásának módszere kritikus fontosságú volt a burgonyavésznek ellenálló fajta kifejlesztésében. „A vadon élő rokonfajokból nemesíteni fáradságos és lassú munka, és mire sikerül egy gént bevinni a kultúrfajba, lehet, hogy a burgonyavész kórokozója már ki is fejlesztette a képességet a legyőzésére” – nyilatkozta Jonathan Jones professzor, a Sainsbury
Az új GM-növény kereskedelmi célú termesztéséhez az EU jóváhagyására van szükség. A kutatási eredmények a Philosophical Transactions of the Royal Society B folyóiratban jelentek meg. A burgonya különösen érzékeny a burgonyavészre: ezt a betegséget egy gombaszerű kártevő okozza, amely különösen kedveli az európai tenyészidőszak során gyakran előforduló nedves, párás körülményeket. A fertőzés nagy sebességgel terjed és pusztító hatással van a növényekre, ezért ez a kártevő jelenti
11
Laboratory kutatója, az eredményeket ismertető tudományos közlemény első szerzője. – „Szerintem jobb genetikai, mint vegyszeres módszerrel küzdeni a betegségek ellen.”
A tudósok úgy gondolják, hogy a nagy kihívás az új fajta engedélyeztetése lesz Európában. A kutatók a technológiai licencet egy amerikai cégnek, a Simplotnak adták el, amely termeszteni akarja az új fajtát az Egyesült Államokban. – „Szerintem sajnálatos, hogy az európai adófizető pénzén készült termékből az amerikai gazdáknak előbb lesz haszna, mint az európaiaknak” – kommentálta Jones professzor. – „Az amerikai piacon néhány éven belül meg fognak jelenni ilyen termékek, míg itt Európában csak 8–10 éven belül, ha szerencsénk van.” A GM-növények ellenzői szerint akármilyen jelentős is a környezetvédelmi haszon, a fogyasztókat nem fogja érdekelni az új termék. – „Fog-e bárki is ténylegesen termeszteni, árulni és venni genetikailag módosított burgonyát?” – tette fel a kérdést Liz O'Neil, a GM Freeze igazgatója. – „A törvénynek megfelelően a címkére rá kell vezetni, hogy GM-termék. A tapasztalat azt mutatja, hogy az Egyesült Királyságban az emberek nem akarnak GM-árut tenni a kosarukba, és a brit farmerek túl okosak ahhoz, hogy olyan terméket termesszenek, amelyet nem tudnak eladni.”
A burgonyavész tünetei az RB rezisztenciagént hordozó GM burgonya levelén (bal oldali kép) és a kontrollnövény levelének erős károsodása (jobb oldali kép) 2012-ben, a kísérlet harmadik évében a burgonyavész augusztusra az összes nem-GM burgonyát megfertőzte, miközben a módosított növények a kísérlet végéig teljesen ellenállóak maradtak. Hozamban is nagy különbség volt: a GM-változat kétszeres mennyiségű burgonyagumót termett. A tudósok szerint, mivel a burgonyát gumóról, nem pedig magról szaporítják, a burgonyanövények sterilek, és nem merül fel a GM-pollen természetes környezetbe való kijutásának problémája. – Az egyetlen tulajdonság, amelyről a tudósok nem mondhattak véleményt, a burgonya íze volt, mivel el voltak tiltva a GM-fajta fogyasztásától. Azonban nem gondolják, hogy létezik olyan mechanizmus, amelyen keresztül az új gén befolyásolni tudná az ízt.
Szabályozási akadályok Más kutatók ünnepelték a fejleményt, de ugyanígy valószínűtlennek tartották, hogy az új burgonyafajtát termeszteni fogják az Egyesült Királyságban. – „A burgonyavész nehezen megfékezhető betegség, és a távoli rokonokból származó gének felhasználása értékes módszer” – mondta Chris Pollock professzor, az Aberystwyth-i Egyetem munkatársa. – „Sajnos a jelenlegi költséges és lassú európai szabályozási eljárás miatt sokkal valószínűbb, hogy a brit tudósok eredményei más országok gazdálkodóit fogják megsegíteni.”
Mivel a burgonyavész kórokozója jó alkalmazkodóképességű szervezet, a Sainsbury Laboratory kutatói buzgón igyekeznek további rezisztenciagéneket felkutatni, és egyszerre többet is bevinni a burgonyába. Ezzel jelentősen csökkenteni lehetne annak az esélyét, hogy a burgonyavész le tudja győzni a módosított burgonyát, viszont megdrágítaná a GM-burgonyafajta termesztését. „A mérleg a gazdák javára fog billenni” – mondta Jones professzor. – „Lehet, hogy többet kell fizetniük a vetőmagért, de sokkal kevesebbet kell majd költeniük gombairtó szerre.”
A tudósok kísérletükben mindössze 600 GM-burgonyanövényt neveltek, ám 40000 angol fontot kellett elkölteniük azok védelmezésére a szabadföldi kísérlet három éve során.
12
Farm Chemical International 2014. január 29. http://www.farmchemicalsinternational.com/crop-inputs
Akár felkészült rá, akár nem, Oroszország eltökélte, hogy engedélyezi a GM-növényeket Eugene Gerden
Oroszországban hivatalosan 2014. július 1-től kezdve lesz szabad GM-növényeket termeszteni. Eleinte csak néhány GM-növény kereskedelmi célú termesztése kap zöld utat, ám az év második felében sokkal több fajtára is kiterjesztik az engedélyt. Az orosz mezőgazdasági minisztérium úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió példáját követi, és csak az EU-ban is jóváhagyott GM-növények termesztését engedélyezi. Arkagyij Zlocsevszkij, az Orosz Gabonaszövetség elnöke szerint a gazdálkodók körében nagy a kereslet a GM-növények iránt, mert bár a GM-szójavetőmag körülbelül másfélszer drágább a hagyományos vetőmagnál, a végtermék költsége 20%kal alacsonyabb. Vlagyimir Petricsenko, a ProZerno cégnek, Oroszország egyik legnagyobb mezőgazdasági elemző vállalkozásának vezérigazgatója szerint Oroszországban a szója, a kukorica és a cukorrépa a legígéretesebb GM-haszonnövény. Oroszországban 2013-ban 1,2 millió hektáron termesztettek szóját mindössze 0,97 tonna/hektár (ha) hozammal, miközben Argentínában, Brazíliában és az Egyesült Államokban a szója átlagos hozama 2,5–3 tonna/ha.
Peter Csekmariov (középen), az orosz mezőgazdasági minisztérium növénytermesztési osztályának vezetője Fénykép: ProZerno Oroszország számos vezető mezőgazdasági termelője és nagykereskedője máris üdvözölte a küszöbön álló változást. Maxim Basov, a RusAgro cégnek, Oroszország egyik legnagyobb cukorgyárának vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy a GM-technológia alkalmazásával legalább kétszeresére növelhető az ország cukortermelése. – „Az orosz mezőgazdaság egyik fő problémája a termesztett fajok kis száma, és ennek következménye a hazai agráripar lassú fejlődése” – mondta Basov az FCI-nek. – „Például nagyon sokat termesztünk búzából, nem úgy, mint olajrepcéből, szójából, kukoricából és más növényekből. A GM-növények bevezetése lehetővé teszi majd az orosz gazdák számára a vetésforgó változatosabbá tételét.” Oroszország vezető nagykereskedői általában támogatják a GM-növények bevezetését. Szergej Koroljev, a Botanist Company, Oroszország egyik legnagyobb növényvédőszer-, műtrágya- és vetőmagforgalmazó cégének vezetője úgy vélte, hogy a GM-növények piacának nagy lehetőségei vannak Oroszországban, egyúttal azonban felhívta a figyelmet az oroszok konzervatív természetének lehetséges következményeire.
13
Egyes nagykereskedők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a GM-növények bevezetése drasztikusan csökkentheti az eladásaikat. Ian Viskiviali, a SemAgro vezérigazgatója (ez a cég Oroszországban a Monsanto hivatalos nagykereskedője és az ország egyik legnagyobb növényvédőszer-nagykereskedője) kijelentette, hogy Oroszország a fogyasztói hajlandóság hiánya miatt „nem áll készen” a GM-növények bevezetésére. „Ha a GM-vetőmagok megjelennek a nagykereskedők kínálatában, megtörténhet, hogy az eladás meredeken csökken, és eleinte nem hoz bevételt. Mostanáig széles körű marketing kampányokat szerveztünk, ahol elmagyaráztuk vevőinknek, hogy eladási portfóliónk nem tartalmaz sem-milyen GM-terméket” – nyilatkozta Viskiviali az FCI-nek.
Peter Csekmariov, az orosz mezőgazdasági minisztérium növénytermesztési osztályának vezetője elmondta, hogy sok aggódó megkeresést kapott a hazai gazdálkodóktól, akik attól tartanak, hogy az új törvény bevezetése miatt sok hazai gazdálkodó visszavonul a piactól. Vjacseszlav Shmauz, a Shmauz Company igazgatója (a cég a Központi Feketeföldi Gazdasági Körzet egyik vezető mezőgazdasági holdingja) úgy véli, lehet, hogy a helyi ügyfelek nem fogadják majd szívesen a GM-növényeket, legalábbis eleinte. A helyzet azonban a közeljövőben megváltozhat.
Ugyanígy vélekedett Szergej Panamarev, az AgroUslugi főigazgatója (ez a cég szintén vezető orosz növényvédőszer-nagykereskedő és a BASF hivatalos nagykereskedője Oroszországban). Szerinte a GMnövények engedélyezése felemás eredményt hozhat a nagykereskedők számára, mert bár a cégek választéka bővül, lehet, hogy vásárlóik létszáma csökken.
***
14
Főszerkesztő: Dudits Dénes Szerkesztette: Keczánné Zsuzsa Fordította: Fejes Erzsébet Példányszám: 1000 db két havonta Borító: EDOMO MEDIA, Szeged Nyomda: TISZA PRESS, Szeged Kiadja a GBE támogatásával a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület
