A BRDC elleni védekezés állathigiéniai és állományegészségügyi vonatkozásai dr. habil Könyves László egyetemi ajunktus, PhD, Dipl. ECBHM
SZIE ÁOTK, Állathigiéniai, Állományegészségtani és Állatorvosi Etológiai Tanszék
Bovine respiratory disease (BRD) I. Fő előfordulásai: fiatal, istállózótt, itatásos tejhasznú borjakban, általában 6-8 hetes korban, vagy ritkábban szoptatott, istállózott húshasznú/hízó borjú állományokban, Két elkülöníthető légzőszervi tünetcsoport: – – –
krónikus vagy köhögéssel járó pneumonia (lassú, alattomos/elhúzódó megjelenés) enzoociás pneumonia (sin: borjú pneumonia, akut pneumonia), hirtelen akut fellépés Gyakran egyik átmegy a másik kórfomába
BRD oktan Összetett okú megbetegedések Meghatározó tényezők: • • • •
az állatokhoz köthető menedzsment tényezők tartási környezet, klimatikus tényezők, alkalmazkodás Kórorkozók, mikrobiológiai környezet, élőcsíra terhelés Kórokozókkal szembeni ellenálló képesség
A BRD csoportba tartozó megbetegedések esetében a kórokozó profil szinte azonos, csak a menedzsment és a környezet tér el
A BRD-ben résztvevő főbb kórokozók Virusok •Bovine respiratory syncytial virus (BRSV) •Parainfluenza virus III (PI3) •Bovine viral diarrhoea virus (BVDV) •Adenovirus types 2,4,6,10 •Bovine herpes virus-1 (IBR) •Respiratory bovine coronavirus
Mycoplasmák
Baktériumok
M. dispar •M. bovis •Ureaplasma spp.
•Mannheimia (Pasteurella) haemolytica •P. multocida •Arcanobacterium (Actinomyces, Corynebacterium) pyogenes •Haemophilus somnus •Fusobacterium necrophorum
Menedzsment tényezők szerepe a BRD megelőzésében
Célok, felnevelési betegségek előfordulása (A. Brand és mtsai. 1995)
• Mortalitás %: – 0-24 óra – 1-30 nap – 31-60 nap – 3-24 hónap
<6 <2 <1 <1
• Morbiditás % (gyakoriság/csoport) – hasmenés – légzőszervi megbetegedések – sántaság
<20 <6 <5
Felnevelés és kapcsolódó management szakaszok • • • • • •
Tenyésztés, fajtaválasztás Vemhesség és előkészítés tehén/üsző Ellés Borjúnevelés I.: Colostrum itatás (1-3 nap) Borjúnevelés II.: (4-60-90… nap, választásig) Növendék nevelés (2-3 hó.-ivaréréstenyészérés-ellés)
Tenyésztés, fajta érzékenység A Holstein-fríz és a Jersey borjak érzékenyebbek a légzőszervi fertőzésekre mint az Ayrshire vagy a Hereford-Holstein keresztezések (Roy, 1980). Kék belga: aránytalanság az izomszövet mennyisége és a respirációs traktus kapacitása között hyperventilláció nagyobb mennyiségű kórokozó belégzése (Hoflack, 2004)
Vemhesség és előkészítés management • Cél: Colostrum Ig • Üsző 7 hó. vemhesen kerüljön abba a környezetbe ahol megellik Cél: állomány-specifikus immunstátus kialakítása (vásárolt üszőket 5-6 hó. vemhesen becsoportosítani: így normál esetben nem kell vakcinázni)
• Előrehaladottan vemhes állatok takarmányozása: 2-3 hét prepartum: előkészítő csoport (10-12 kg sza.,70 MJ NEl, 1600 g nyersfeh., 1,2 Ca:P; alacsony abrak, ad lib. rétiszéna, magas antioxidáns státus elérése)
Tenyészkondíció (3,0-3,5) !, Könnyű ellés elérése • Vakcinázások •
Stressz-szegény környezet
Ellető
Ellés • Cél: Könnyű ellés, magas vitalitású borjú, jó colostrum felvétel • Ellető: kötetlen, kiscsoportos, stresszszegény, 10 m2/tehén, 3-5 állat/ csoport, száraz, világos, könnyen tisztítható, „all-in-all-out”
• Segítség nyújtás (kell-e?, higiénikus-e?) • Újszülött elkülönítése –profilaktórium v. egyedi ketrec
(Kovács Kincső Dalma felv.)
Profilaktórium • 0-3-5 napos borjak elkülönítése – „hőtartó képesség” kialakulásáig, téli hideg időjárás esetén ajánlott – 15-18 oC, <0,2 m/s légmozgás, <75% relatív páratartalom, <0,01 tf. % NH3, <0,2 tf. % CO2 – Egyedi állás, száraz alom v. rácspadozat, helyi v. általános fűtés – TÖBB légtér, váltott üzemmód
Colostrum ellátás I. Jelentőség: Maternális immunitás, A syndesmochorialis placentán fehérje (Ig) transzport nincs Colostrum: a tejmirigy szekrétuma az ellés utáni néhány napban: 1. nap: Colostrum, 2-3 nap: „átmeneti tej”
A colotsrum összetétele (Foley és Otterby, 1978)
Alkotó
1. fejés
3. fejés
Árutej
Fajsúly
1,056
1,035
1,032
Sz. a. %
23,9
14,1
12,9
Fehérje %
14,0
5,1
3,1
Casein %
4,8
3,8
2,5
IgG mg/ml
48,0
15,0
0,6
Zsír %
6,7
3,9
3,7
Laktóz %
2,7
4,4
5,0
Colostrum összetétele IV • IgG : 20-100 mg/ml (>50 elfogadható) – Szerep: Általános és helyi immunitás
• IgA, IgM (főként helyi immunitás) • Nem specifikus antibakteriális faktorok – Szerep: helyi immunitás – Lysosime, Lactoferrin, Laktoperoxidase system
Colostralis immunitás függ: A. Colostrum Ig koncentrációja (Csoportosítás, vakcinázás, előkészítés) B. Colostrum felvétel ideje ellés után mielőbb ( az első 2 órán belül) C. A felvett colostrum (Ig) mennyisége – Meghatározó az „A” pont. – >= 100 g IgG az első 2 itatáskor – testtömeg 10%-a az első napon – A colostralis ellenanyagok perzisztenciája 1-6 hónap között változik függően a kezdeti koncentrációtól D. Ig transzport (rennin szerepe)
Colostralis immunitás (Tuboly nyomán, Porter-Logan séma)
120 100
60 40 20
lé s 6 ór a 12 ór a 24 ór a 48 ór a 72 ór a 1 hé t 2 hé t 3 hé t 4 hé t 5 hé t 6 hé t
0 El
IgG
80
Colostr. IgG Felszívódás Szérum IgG
Colostrum ellátás ellenőrzése I. •Colostrum Ig tartalmának mérése • Fajsúlymérés Colostrometer-rel >=50 mg/ml IgG esetén fajsúly >1,045 g/l •Nátrium-szulfit precipitációs próba •Glutáraldehid koagulációs próba •Radialis Immunodiffózió (RID), •ELISA •Refractometer: •(serum protein és gammaglobulin konc. között szoros korreláció (r=0,87))
Colostrum ellátás ellenőrzése II. •Na2SO2 precipitációs próba (Pfeiffer 1977) • 2-3 napos borjak vérsavójából 0,1 ml-t az oldatba cseppenteni, 60 sec. után bírálni. • +: opaleszkáló zavarosodás, csapadék-képződés
Serum Ig mg/ml >15 Jó 10-15 Szubopt. < 5, Hiányos
14% + -
Na2SO2 16% + + -
18% + + +
Colostrum ellátás ellenőrzése III. • Glutáraldehid koagulációs próba Elve: A glutáraldehid a szérum fehérjékkel (pl. Ig) keresztkötéseket létesítve gélt képez – 2-3 napos borjú vérszérumból – 0,5 ml szérum + 0,05 ml 10%-os glutáraldehid – + (jó): teljes koag., félrebillentve nem mozdul – +/- : félig gélesedett, félrebillentve elmozdul – - (alacsony): nincs változás
1. A borjak vérsavójának maternális IgG koncentrációja maximumát a születést követően eléri erre az időpontra:
a. b. c. d.
6 órán belül 12 órán belül 72 órán belül 1 héten belül
2. A borjak az első napon legalább ennyi colostrumot vegyenek fel a testtömegük %-ában:
a. b. c. d.
1% 5% 10% 20%
Tartástechnológia és Környezetigény
Hőszabályozás I. • Fejlett fizikai hőszabályozás: Az újszülött borjú a száraz hideget jól tűri: – testtömeghez képest kis testfelület – szőrtakaró puffer-levegő szigetel – bőr vérellátása (hatékony A-V hőcsere) – fizikai hőszabályozás idegi irányítása gyorsan fejlődik
Hőmérséklet ingadozás hatása egy napos borjak és malacok testhőmérsékletére (Kovács F. nyomán) oC
39 38 37 36 35 34 33 32
Malacok Borjak Borjak Malacok - fázis
+ fázis
- fázis
+ fázis
4 órás időtartamok
Hőszabályozás II. Életkor Újszülött termoneutrális zóna: 15-18 oC – hatékony tak. bruttó E - termék E konverzió
• 2 hetes borjú alsó kritikus hőm.: +7 oC • 10 hetes borjú alsó kritikus hőm.: -8 oC ( huzatmantes fedett helyen száraz alomszalmán Mitchell 1976)
Hőszabályozás III. Padozat, alom hatása (Mitchell 1976)
• Alsó kritikus hőmérséklet istállózott, jól táplált borjaknál, huzatmentes helyen: • • • •
Száraz szalma: -13 oC Nedves szalma: -10 oC Farács padozat: -10 oC Száraz beton: -2 oC
Hőszabályozás VI. Nedvesség, légáramlás Nedves hidegre kifejezett érzékenység: • Szőrköntös átnedvesedése jelentősen növeli a hőveszteséget 60-75 % relatív páratartalom mellett szaporodik legkevésbé a legtöbb potenciális patogén csíra • alacsony légmozgás (0,1-0,2 m/s) kívánatos • Rel. páratartalom- hőmérséklet
Környezeti hőmérséklet csökkenése Gyakran jelentkeznek légzőszervi tünetek hirtelen lehűlést követő 24-72 órán belül. Okok: A légző szervrendszer védekező mechanizmusainak gyengülése. • A hideg csökkenti mucociliaris rendszer és az alveolaris macrophagok aktivitását. • A hideg levegő hatására a hőtartás érdekében csökken a légzésszám, ezáltal romlik a tüdő átszellőzöttsége A viselkedési hőszabályozás miatt (összebújás) a fertőzési lánc „összekapcsolódása”
A hidegstressz hatása a borjak szérum IgG koncentrációjára (Rafai nyomán)
IgG concentration of control and cold stressed calves 45 40
IgG, mg/ml
35 30 25 20
Control Cold stressed
15 10 5 0 -5 0
2
5
8
14
26
38
50
Age, hours 30
Levegőminőség • Légzőkészülék káros gázokra érzékeny • [NH3 ] légzésszám nyh. irritáció , Mucocilliaris rendszer bénulása • < 0,2 tf % CO2 < 0,01 tf % NH3 • portartalom <50/ml • összcsíra < 250/l • fajtánként eltérések lehetnek: pl. Kék belga: aránytalanság az izomszövet mennyisége és a respirációs traktus kapacitása között hyperventilláció)
Dräger kézi mintavevő készülék:
Kézi pumpa Tesztcsövek elérhetőek NH3; H2S; CO stb. meghatározására (Különböző érzékenység) Értékek kifejezése: térf.% 20 oC-on 1013 mbar (760 Hgmm) nyomáson.
tesztcső Gáz-specifikus indikátorokat tartalmaz
Érzékelő egység interface
Automata Dräger mintavevő istállógázok meghatározására
Bio-aeroszolok mint fertőzést közvetítő vektorok az istálló levegőjében (Rafai nyomán) a) Inhomogén eloszlás b) méret: 10-4 – 102 μm c) Növekvő páratartalom
agglomeráció növekvő kiülepedés
Részecske méret >20μm
Részecske méret <5 μm
Részecske méret kb.10μm kiülepedés: néhány perc sebesség: > 30 cm/s
kiülepedés: kiülepedés: <25 perc
sebesség: kb. 30 cm/s
Lassú, >1.5 óra
Bio-aeroszolok mint fertőzést közvetítő vektorok, Behatoló képesség a légutakba
Légcsere I. • Az istálló hőegyensúlya befolyásolja • ventillációs kapacitás méretezése: pl. az istállóban tartott borjak össz. tt. alapján: – 0,5-1,0 m3 /tt.kg /h (átlag 0,75)
• Légmozgás sebessége: – 1 m/s légsebesség a beáramlás helyén – 0,2 m/s az állatok szintjén
Légcsere II. kor, hőmérséklet (Bates 1985) • Ventillációs ráta 2 hetes korig: – télen 0,4 m3/ perc – tavasszal, ősszel 0,9 m3 / perc – nyáron 1,4 m3 / perc
• Tenyész üszőknél: – hideg idő 0,6-0,8 m3 / perc – semleges idő 1,7-2,2 m3 / perc – meleg idő 3,6-5,0 m3 / perc
Légcsere III. • Beáramló levegő: – huzattörő háló felhelyezése – épületen belüli eltérések a légáramlásban és levegőminőségben
• Légáramlás iránya: – fiatalabbak felől az idősebbek felé!
• Több légtér: a fertőzési lánc megszakítására – minden specifikus védekezésnél hatékonyabb
3. Az újszülött borjak termoneutrális zónája:
a. b. c. d.
15-18 oC 5-10 oC 15-25 oC 0-10 oC
4. A légmozgás ajánlott sebessége a borjak szintjén zárt istállókban
a. b. c. d.
0,05 m/s 0,2 m/s 1.0 m/s 3,5 m/s
Tartástechnológia
Egyedi borjúketrec
Egyedi ketrec – Telepítés elletőhöz és tejkonyhához közel – Betelepítés: születési sorrendben, (munkafolyamatok sorrendje, itatóedények tisztítása) – Alom: 0,5-1 kg szalma/nap (35-40 cm választásig) – Kitelepítés: lehetőleg soronként egyszerre – utána tisztítás, fertőtlenítés, áthelyezés, pihentetés
Egyedi borjúketrecek
Választás mint stresszor • Teljes átállás szilárd takarmányokra – új tömegtakarmányok
• Egyedi tartásból csoportos tartás – keveredési stressz, szociális adaptáció – új kórokozók
A választás időpontja • Több tüdőelváltozást találtak az 5 hetesen választott borjakban összehasonlítva a 14 hetes korban választottakkal (Roy et al., 1971). • Ha abban az időpontban választanak, amikor a colostralis ellenanyagok szintje alacsony és még nincs jelentős aktív ellenanyag termelés, relatíve magas a különböző kórokozók inváziójának veszélye (Williams et al., 1975).
Csoportos tartás • Választás előtt és után • kiscsoportos (5-10 borjú), – Helyigény a korral nő (betelepítés) Példa pihenőtér igény változására: – 3-4 hó: 1,8 m2/ állat – 5-15 hó: 2,5-3,0 m2 /állat – 16-25 hó: 3,7 m2 /állat
Csoportos tartás – több légtér, légáramlás <0,5 m/s fiatalabbak felől az idősebbek felé ! – Káros gáz, páratartalom mint profilaktórium – hőigény függ az életkortól, padozat típusától az alomminőségtől és a nedvességtől (pl. alsó krit hőm. száraz szalmán -13 oC, száraz betonon +2 oC) – Kitrágyázás iránya: fiatalabbak felől az
idősebbek felé !
Példa a környezeti feltételek javításának hatásáról a borjak légzőszervi megbetegedéseinek előfordulására (Brydl nyomán, Ballásh és mtsai, 1978, 1983)
Répcelaki Nagymező Mg. Szövetkezet 1976 előtti évek borjúveszteség >15% adenovírus, BVD-, IBR- és PI-3 vírus okozta légző- és emésztőszervi betegségek
1974 –től vakcinázás, nem hozott eredményt Borjúnevelő átalakítás Vakcinázás továbbra sem folyt, borjúveszteség <3% (Ballásh és mtsai, 1978, 1983)
AZ EGYLÉGTERŰ BORJÚNEVELŐ ÁTALAKÍTÁSA
(Brydl nyomán, Ballásh és mtsai, 1978, 1983)
BORJÚELHULLÁS ÉS KÉNYSZERVÁGÁS ALAKULÁSA A BORJÚNEVELŐ ÁTALAKÍTÁSA ELŐTT ÉS UTÁN
Borjúelhullás és -kényszervágás, %
20 18
Átalakítás
16 14 12 10 8 6 4 2 0 I.
IV.
VIII.
X.
I.
IV.
VIII.
X.
I.
IV.
Vizsgált időszak (hónapok)
(Brydl nyomán, Ballásh és mtsai, 1978, 1983)
VIII.
X.
I.
IV.
VIII.
X.
5. Zárt istállókban az ammónia koncentrációjának ajánlott értéke
a. b. c. d.
<0,005 térfogat % <0,01 térfogat % <0,5 térfogat % <1,0 térfogat %
Köszönöm a figyelmet!
