A borút szerepe Kőszeg idegenforgalmában
Készítette: Kampits Balázs Evangélikus Mezőgazdasági Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola 2006.
1
Tartalomjegyzék Bevezetés ......................................................................................................5 1. Téma kifejtése .........................................................................................6 1.1. Soproni borvidék bemutatása............................................................6 1.2. Kőszegi körzet jellemzése.................................................................8 1.2.1. Kőszeg rövid története............................................................8 1.2.2. Kőszegi szőlőtermesztés és bortermelés története ...................10 1.3. Egyesületek, szervezetek ..................................................................12 1.3.1. Hegyközség............................................................................12 1.3.2. Borbarátok Egyesülete (férfi borklub) ....................................12 1.3.3. Kőszegi Borbarát Hölgyek Egyesülete....................................13 1.3.4. Európai Borlovagrend ............................................................13 1.3.5. Írottkő Natúrparkért Egyesület ...............................................14 1.4. Rendezvények ..................................................................................15 1.4.1. Szent György nap (április 24.) ................................................15 1.4.2. Ivó napi borvásár (május 19.) .................................................16 1.4.3. Kőszegi Szüret és Nemzetközi Fúvószenekari Találkozó........6 1.4.4. Borbál ....................................................................................17 1.4.5. Márton napi újbor-bemutató ...................................................18 1.4.6. Borkorcsolyaverseny..............................................................18 1.5. Borút Kőszegen ................................................................................19 1.5.1. Kőszegi Borút állomásai.........................................................20 1.5.1.1. Alasz pince......................................................................21 1.5.1.2.Cserkuti pincészet.............................................................21 1.5.1.3. Horváth pincészet ............................................................21 1.5.1.4. Láng pincészet.................................................................22 1.5.1.5. Jagodics pince .................................................................23 1.5.1.6. Stefanich pincészet ..........................................................23 1.5.1.7. Szőlőtermelők és Borértékesítők Szövetkezete ................24 1.5.1.8. Tóth pincészet .................................................................24 1.5.1.9. Frank borászat .................................................................25 1.5.1.10. Kampits pince.............................................................26 1.6. A kőszegi borhoz kapcsolódó marketing tevékenység elemzése........27 2
1.6.1. Bor, mint termék (P1-Product) ...............................................27 1.6.2. Ár (P2-Price)..........................................................................27 1.6.3. Értékesítési hely, csatorna (P3- Place) ....................................28 1.6.4. Promóció, vagy marketing kommunikáció (P4- Promotion)....28 1.6.4.1.Reklám.............................................................................29 1.6.4.2. Public Relation (PR)........................................................30 1.6.4.2.1. Belső PR...............................................................30 1.6.4.2.2. Külső PR ..............................................................30 1.6.4.3. Személyes eladás (Personal Selling) ................................31 1.6.4.4. Eladásösztönzés (Selas Promotion-SP) ............................31 1.6.4.5. Vásárokon, kiállításokon való részvétel ...........................32 1.6.4.6. Egyedi arculat (Corporate Identity-CI) kialakítása ...........32 2. Összefoglalás .........................................................................................34 3. Irodalomjegyzék ...................................................................................35 Mellékletek
3
„Mozgósítani kell a világ ifjúságának alkotóerejét, példaképeit és bátorságát egy átfogó közösségi szellem kialakításához, a fenntartható növekedés és a mindenki számára jobb jövő érdekében.” (Az ENSZ Riói Csúcsértekezlete. Agenda 21, 22. cikkely)
4
Bevezetés Ha a vendég vagy turista Kőszegre érkezik, elsőként a város ékszerdoboz jellege, barokk belvárosa varázsolja el. Aki nyitott szemmel járja az utcákat, az ódon házak homlokzatán
előbb
vagy
utóbb
észreveszi
a
szőlő-motívum díszítéseket,
kovácsoltvas cégéreket. Fel kell, hogy tűnjenek a híres várköri kapásházak, melyek az egykori szőlőmunkások hajlékaként szolgáltak. A Hegyalja úti pincesor is jelzi, itt már a történelmi időkben is foglalkoztak szőlészettel és borászattal. Valamikor az Anjou időkben a kőszegi bor hírneve messze túlnőtt a város határain, királyi városi rangját, különleges kereskedelmi státuszát is a bornak köszönhette. A város történelme, jelene több ponton kapcsolódik a borászathoz. A régi időkben a kereskedelmé volt a nagyobb szerep, sok generáció emlékezhetett arra, hogy Pozsony, Sopron és Kőszeg birtokolta a borkiviteli jogot. Ma egy kicsit megfordult a világ. A kis területükből adódóan a Soproni borvidék borainak ugyanis nincs olyan kiváltságos hírneve, mint régen. A kőszegi borászok célja az, hogy helyben értékesíthessenek, ne a bort vigyék el, hanem a „fogyasztók” jöjjenek ide. Kőszeg hírneve, a határok átjárhatósága, az idegenforgalom jó alapja lehet a fenti kívánalomnak. A kőszegi bor hírnevének eladása marketing-munka nélkül elképzelhetetlen. A szakdolgozatomban bemutatom a kőszegi szőlő- és bortermelés múltját és jelenét, a borhoz kapcsolódó - több évszázados múltra visszatekintő – rendezvényeket, eseményeket és az új kezdeményezéseket, melyek újrateremthetik a kőszegi bor hírnevét és ezzel a város idegenforgalmát is fellendíthetik. Magyarországi borturizmusról, bormarketingről a 90-es évektől beszélhetünk, mára már szinte valamennyi borvidékünkön működik borút egyesület. A kőszegi borászok 2004-ben hozták létre a Kőszegi borút – programot, melynek célja a kőszegi bor megismertetése, hírnevének kialakítása, hazai és nemzetközi szinten, illetve a minőségi bortermelés. Dolgozatom második részében a Kőszegi borút állomásainak bemutatásán keresztül próbálom elemezni a bormarketing tevékenység gyakorlati alkalmazásának területeit, a fejlődési lehetőségeket. Munkám során személyes tapasztalatok is segítettek, hisz édesapámmal, családunkkal 2 hektáron mi is foglalkozunk szőlőtermeléssel, s boraink értékesítésének rögös útját is magunk járjuk. Remélem, hogy dolgozatom betekintést enged a kőszegi szőlő és borkultúra jelenébe, s láttatja a kitörési pontokat a jobb piaci pozíciók elérése érdekében.
5
1. Téma kifejtése 1.1. Soproni borvidék bemutatása Különleges foltja Magyarországnak Sopron környéke, a pannon melegség utolsó rejtekhelye a hűvös alpesek előtt. A soproni borvidék Magyarország egyik legrégibb történelmi hagyományokkal büszkélkedő borvidéke. A borvidék ma Sopron városára és Győr – Moson – Sopron megye területére terjed ki. Az Alpok lábánál elterülő soproni borvidék területe 1600 hektár, mely a soproni és a kőszegi, vaskeresztesi körzetet foglalja magában. Ha egy magasabban fekvő pontról tekintünk a tájra, egyszerre láthatjuk a Schneeberg havas csúcsait és Európa legnyugatibb sztyeppés lápját, a Fertő-tavat. Óriásiak a klimatikus különbségek is: Brennbergbánya évi átlagos középhőmérséklete körülbelül négy fokkal alacsonyabb, mint az attól 16 kilométerre fekvő Fertő tó partja. Míg az előbbi helyen a paradicsom sem érik be, addig a tó partján húszféle orchidea nő vadon. Sopron környékén a szőlészet és borászat elterjedése érdekében a legtöbbet a rómaiak tették. Az első írásos említés a borvidékről 1277-ből származik, ekkor emelték Sopront városi rangra. A városalapító levél említést tesz a bordézsma szedéséről. 1279-ben Sopron borkiviteli kiváltságot kapott, szabadon és vámmentesen szállíthatta borát főleg külföldi piacra. Sopron, Magyarország egyik legjelentősebb bortermelő vidéke volt, kereskedelmi kapcsolatai messze túlnyúltak az ország határain is. A 15. és a 18. század között az európai borkereskedelem központjává vált. A soproni szőlőterületek nagysága ekkor 2622 hektárra volt tehető. A napóleoni hadsereg megszállása alatt a katonákat a város polgárainak kellett ellátniuk. A francia hadtest katonái nagyon szerették a soproni bort, ezt bizonyítja a „kékfrankos” név is. Bár már kiderült, hogy csak legenda, de a francia katonák a legértékesebb pénzüket, a kék frankot adták a borért cserébe. A soproni bortermelőket poncichtereknek hívták. A poncichter elnevezés a német Bohnen (bab) és Züchter (termesztő) szavakból alakult ki, kezdetben gúnynévvel illették a szőlőtermelőket, akik szőlősorok között köztes növényként babot termesztettek. Ezek a poncichterek, az úgynevezett „Buschenschank”-okban értékesítették boraikat. A XVII. századbeli polgáreskü letétele után a város vezetése megengedte a termelőknek, hogy abban a városrészben, ahol laktak és arra az időre, amíg az engedélyt megkapták, borukat helyben-fogyasztással értékesíthették. Az engedélyezett kimérés helyét cégérrel jelezték. A ház bejárata felett hosszú rúdon 6
lógott a borkimérést jelző, fenyőágból készült henger alakú cégér, amelyben a fehér vászoncsík a fehér, a vörös a vörösbort jelentette, s az ujjnyi hosszú szalmakereszt pedig az óbort. A borvidékre jellemző volt a fej tőkeművelésmód, soproni szálvesszős
metszésmóddal.
Fő
jellegzetessége,
hogy a
termőcsapot
egy
vendégkaróhoz kötötték és a végét a földbe dugták. A filoxéra 1890 és 1900 között az összes soproni szőlőt elpusztította, továbbá nagy gondot jelentett a peronoszpóra megjelenése. 1946-ban kitelepítették a magukat német nemzetiségűnek valló gazdákat és családjukat, s ezzel a szőlőgazdálkodás jelentős mértékben visszaesett. Később próbálkoztak betelepítésekkel, de sajnos a kitelepítés mértéke nagyobb volt, mint a visszatelepítettek száma. Az akkori Csehszlovákiából és a szomszédos országokból betelepített gazdák többsége csak Sopronban ismerkedett meg a szőlőtermeléssel. A termelők a rendkívül alacsony bor és szőlőárak mellett nem találták meg számításukat, és menekültek a szőlőtermeléstől. A mezőgazdasági termelés a teljes csőd szélén állt. 1949. évi birtokrendezés alkalmával gazdátlanul, műveletlenül talált ingatlanokból megalakult a Sopronpusztai Állami Gazdaság, a Nyugatmajori és a Soproni Szőlő Állami Gazdaság, majd 1951. január elsején ezek egyesítéséből jött létre 4372 kh összterületen a Soproni Állami Gazdaság, melyből a szőlőterület 1952 végére 892 kh, azaz 512 hektár volt. Az 1961 -1980 közötti időszakot tekintik a soproni szőlészet és borászat aranykorának. Óriási beruházások zajlottak ezidőtájt, szervezeti változások és kiemelkedő termelési eredmények születtek. Az 1977-es évben 1600 hektáron termeltek szőlőt, amelyről 12.000 tonnát takarítottak be. A kék és fehér szőlők aránya 2:1 volt. Ebben az évben a Pincegazdaság és az Állami Gazdaság összesen 80000 hektoliter bort értékesített. A rendszerváltást követő események az Állami gazdaságot és a nagyüzemeket szétzilálták, azonban mára már úgy tűnik, hogy az állam és Sopron város összefogásával a borvidék ismét felvirágzóban van, megtalálta önmagát. Feléledőben vannak a régi hagyományok és pincészetek a környező falvakban és városokban. Ezt jelzi, hogy Sopron megkapta a Nemzetközi Szőlő és Borhivatal által adományozott „A szőlő és a bor nemzetközi városa” címet. A borvidék vezető fajtája a Kékfrankos, akárcsak a szomszédos ausztriai tartományban, Burgenlandban is, mely területet jó reklámfogásként az osztrákok
7
Blaufränkischlandnak (a Kékfrankos országa) is neveznek. A soproniak ügyes marketingszemléletét jelzi, hogy az Eu-ba való belépés után levédették a Kékfrankos fővárosa címet. Mint sok helyen másutt, itt is a legnagyobb probléma a nagymérvű befektetések hiánya a szőlészetbe és borászatba. Kevés a invesztálható tőke, kevesen engedhetik meg maguknak a több millió forintos beruházásokat. Mégis Sopronra is jellemző a 15-20 kiugróan jó körülmények között dolgozó neves kis és közepes gazdaság, a 2 hektáros nagyságrendtől a 30 hektáros közepes birtokig, illetve a néhány nagybirtokig. 1.2. A kőszegi körzet jellemzése Kőszeg klímája szubalpin klíma, évi 7-800 mm csapadékkal, 14000-1600 0C hasznos hőösszeggel, évi 1500 óra napfénytartammal. A kőszegi-hegység félkörívben fogja közre a városkát, melynek talaja középkötött vagy kötött agyagos vályog. A 300400m tengerszint feletti magasságban fekvő szőlőhegyek védettek az Alpok felől fújó szelektől, s így általában késői, de megbízhatóbb a tavaszi rügyfakadás. A fagyoktól mentes tavaszt nem túl meleg, esős nyár, majd tartós, napsugaras egyenletes ősz követ. A tél sem túl zord. Az 1740 óta vezetett, féltve őrzött Szőlő Jövésnek Könyvéből tudhatunk meg részleteket Kőszeg szőlőtermesztésének múltjából és az időjárás alakulásáról. A szüret ideje általában október 21-ére, Orsolya napra esett. 1649-1820-ig vizsgálva a szüreti dátumokat, megállapíthatjuk, hogy 160 év átlagában 105 évben október hó második felében, 30 évben novemberben, 22 alkalommal október első felében szüreteltek, szeptemberi szüretre csak 3-szor került sor. Kőszegen nem minden év időjárása optimális a szőlőnövény fejlődéséhez, ezért az egyes évjáratok között elég nagy szóródást találunk. Ugyancsak a szőlőkönyvből tudhatjuk meg, hogy 1740-től 1890-ig terjedő 150 év alatt mindössze 25 esetben dicsekedhettek elődeink kitűnő, vagy igen jó terméssel 1.2.1 Kőszeg rövid története Ha Sopron és Kőszeg történetét összehasonlítjuk, nagyon sok hasonlóságot találunk. Már a római kortól találtuk a szőlőtermeléssel kapcsolatos emlékeket. A honfoglaló magyarok is letelepedtek ezen a tájon, a mai Kőszegfalva határában jelentős vasfeldolgozó telepet hoztak létre. A környék a 12-13. századtól, a német katonai 8
betörések elhárítása miatt, hadászati fontosságú lett. Sorra épültek a Kőszegihegységben a kővárak, amelyek közül az egyik az Óházon emelt ún. Felsővár volt. Ma még nem tudjuk, hogy pontosan mikor építették, de a tatárjárás idején már állt, mert IV. Bélának kellett visszafoglalnia az osztrák hercegtől. Ennek emlékét megörökítő oklevélben írták le először a nevét: castrum Kuszug (1248). A kőszegiek folytonosan gyarapították birtokaikat. Károly Róbert 1328-ban Kőszegnek királyi városi címet adott. A későbbiekben engedélyt kaptak az itt élők a helyi és a környékbeli borok külföldi eladására is. 1445-ben foglalta el a várost III. Frigyes német-római király. Tőle kapták 1446-ban a polgárok azt a címert, amelyet ma is használ a város. 1483-ban Mátyás ugyan visszafoglalta Kőszeget, de halála után újra Habsburg zálogbirtok lett, egészen 1647-ig, amikor is III. Ferdinánd újra a magyar korona fennhatósága alá helyezte. 1532-ben Jurisics Miklós várkapitánysága idején, a Bécs ellen támadó török sereg ostromolta a várost. A hagyomány szerint az utolsó seregrész 11 órakor hagyta el a környéket, ennek emlékére szólalnak meg a város harangjai 1777-től máig ebben az időpontban. A romhalmazzá tett városfalak felépítésére a polgárok adómentességet és kiváltságokat kaptak I. Ferdinándtól. Az újjáépítés során nyerte el nagyjából mai formáját az erődítményrendszer. A következő mintegy két évszázad a város legvirágzóbb időszaka volt. A 16. századi gazdagság és a távoli területekkel való szoros kapcsolat tükröződik a Jurisics tér reneszánsz stílusban épített lakóházain. Az 1600-as években a város többször cserélt gazdát. 1648-ban a Magyarországhoz visszakerült város szabad királyi címet kapott és 1848-ig követeket küldhetett az országgyűlésre is. A város a Rákócziszabadságharc után fokozatosan elveszítette korábbi jelentőségét. Bár a város képén ez nem látszott, mert az elkövetkező egy évszázad a legnyugalmasabb gyarapodás időszaka volt. 1712-ben az emberveszteség pótlására német telepeseket hívtak, akik alapították Schwabendorfot (1896 óta Kőszegfalva). 1724 és 1869 között itt működött a dunántúli nemesek nagyobb peres ügyeit tárgyaló Kerületi Tábla. Ennek köszönhetően sok neves nemesi család (Sigray, Festetics, Nádasdy, stb.) vásárolt itt házat és tanult, főleg jogvégzett emberek telepedtek le a városban. A 19. században azonban már kézzelfogható jelei voltak a városhanyatlásának. A lakosság száma alig növekedett, a város adósságai egyre nagyobbak lettek. A kereskedelmi központ jellegének csökkenését mutatja, hogy a fontos vasútvonalak építésekor már nem vették figyelembe. A 19. század első felében, az itt élő értelmiségnek köszönhetően a megyében jelentőség szempontjából még az elsők közé tartozott. A kiegyezés után 9
megszűnt a Kerületi Tábla is (1869). Az így nehéz helyzetbe került polgárok laktanyák, iskolák építésével próbálták bevételeiket pótolni. Saját költségen hozták létre a vasúti összeköttetést Szombathellyel. Jelentős segítséget adtak a letelepülni szándékozó gyáraknak. Ekkor alakult meg a környék természeti szépségeinek kihasználását elősegítő Turista Egylet. Az első világháború utáni békeszerződéssel a kőszegi járás nagy részét Ausztriához csatolták. Ezzel a környékbeli piacokat is elveszítették a helybeliek. Ekkor már csak iskola (polgári, evangélikus leány líceum, katonai képző, főgimnázium, tanítóképzők), kaszárnya és idegenforgalmi város irányában tudott átalakulni. A II. világháborút követően azonban ez a fejlődés is megakadt. A határzár évtizedekre elzárta, nem csak a külföldtől, hanem az ország belsejétől is. Idegenforgalma az 1970-es években kezdett újra fellendülni, de a megközelítés bonyodalmai miatt csak a „Vasfüggöny” 1989-ben történt lebontása után élénkülhetett meg. 1.2.2. A kőszegi szőlőtermesztés és bortermelés története A Kőszeg és környéke egyike a legrégebbi szőlőtermelő helyeknek Magyarországon. A város az Alpok keleti nyúlványai között terül el. A város és környékének kedvező, a szőlőművelésre kiválóan alkalmas éghajlati és természeti adottságait már a régmúltban felismerték. A „pogányoknak”nevezett dűlőben talált Bacchus – szobor és más római kori emlékek arra utalnak, hogy nagy valószínűséggel a kőszegi szőlőtermesztés közel 2000 évvel ezelőtt kezdődött. A rómaiak Probus császár idején (i.sz. 278 körül) már biztosan termesztettek szőlőt ezen a tájon. A szőlőterületről az első írásos emlék egy 1279-ben kelt osztálylevél. 1341–ben Károly Róbert Sopron és Pozsony környékének árumegállító jogát a Kőszegi borkereskedők esetében feloldotta, így szabadon, háborítás nélkül juttathatták el a kőszegi bort az ausztriai és sziléziai piacokra. Ezt a kiváltságot Nagy Lajos és Zsigmond király is megerősítette. A gyakori háborúk a szőlőterületeket sem kímélték. 1491-ben Mátyás öt évre felmentette azokat a polgárokat a hegyvám alól, akik a háború folyamán elpusztított szőlőiket újra művelni kezdték. A török sereg 1532-ben ostromát követő megegyezés után, a szájhagyomány szerint, a török zászló kitűzésére érkező janicsárokat az alsó vár kapujában borral leitatták, így a török lobogó sosem került fel a kőszegi vártoronyba. A 17. szárad közepén jegyezték először a „hegyközségi nyilvántartást”. Eszerint 1738-ban 345 hektár terület volt szőlőművelés alatt. Kőszegen 1740 óta 10
vezetik a Szőlőjövésnek Könyvét, ami művelődéstörténeti és gazdaságtörténeti szempontból is felbecsülhetetlen értékű, túl azon, hogy a világon egyedülálló. E könyvben évről évre megörökítik a szőlő hajtásait Szent György napján (április 24.). Az első könyvet 1990. április 24-én lezárták. Kőszegen a szőlőterület nagysága 400 év alatt mintegy egytizedére esett vissza. Az első jelentős mértékű területcsökkenést a szőlőgyökértetű (filoxéra) okozta. Ezt a kártevőt 1875-ben észlelték hazánkban, s valószínű, hogy Kőszegen már a századforduló előtt is pusztított. 1904-ben már létesítettek oltványtelepet, de így sem tudták ellensúlyozni a területcsökkenést. Az első világháború, valamint a trianoni békeszerződés szintén hozzájárultak a szőlőkultúra elhanyagolásához, hiszen Kőszeg határváros lett, elvesztette korábbi piacainak jelentős részét. A filoxéra- vész után telepített ültetvények az 1930-as évek végére elöregedtek, helyettük az újratelepítés sajnos elmaradt a második világháború következtében, így a szőlők tovább fogytak. Az egyesületek beszüntetése miatt a hegyközségnek is meg kellett szűnnie. Nem volt olyan szervezet, ami a szőlősgazdákat összefogta volna. A teljes történethez tartozik, hogy már 1894 márciusában megalakították a Kőszegi Bortermelők Szövetkezetét, majd ez 1913 júniusában hegyközséggé átalakult. 1955-ben az akkori szőlősgazdák legjobbjai egy szőlő és gyümölcstermelő mezőgazdasági tárulást próbáltak létrehozni. A szakcsoport ekkor alakult meg először, majd 1957-ben újjáalakult. Ekkor a közösségnek 129 tagja volt és 50,6 katasztrális hold összterülettel rendelkeztek. Fő céljuk a közös értékesítés és szőlők felújítása volt. A szövetkezés elnöke Simon József volt. Az ő vezetésével indult meg a szőlő és gyümölcstermelés fellendülése ismét Kőszegen. 1967-ben telepítették az első közös nagyüzemi szőlőterületet a Napos tetőn (2 ha). A taglétszám az évek múlásával nőtt, 1971-ben már 221 taggal büszkélkedhetett a szakcsoport. 1974-76 között újabb 2,5 hektárral bővült az összefüggő szőlőterület. A szövetkezet elnöke Láng József. Az 1980-as években egy újabb lendületet vett a szőlőtermelés. 1984-ben 56 fő összefogásával 16 hektár egybefüggő szőlőterületet telepítettek a Kövi-dülő alatt. 1991
februárjában
az
egykori
szakcsoport
újjáalakult.
Szőlőtermelők
és
Borértékesítők Szövetkezete néven önálló gazdasági társaság lett és a vagyont felosztották a tagok között. 1991-ben néhány hegytulajdonos elhatározta a régi Hegyközség újraélesztését, mert ekkorra a jogszabályok lehetővé tették ezt. A körülbelül 1000 hegytulajdonosból csupán 120 fő írta alá a belépési nyilatkozatot. Cserkuti István hegybíró vezetésével június 21-én megalakult a Kőszegi 11
Hegyközség. A 90-es évek közepére egy újabb generáció alakult ki, akik kedvet éreztek a szőlőtermelésre, s így új ültetvények létesültek Kőszegen. Elmondható, hogy van már Kőszegen 8-10 szőlősgazda aki hektáros nagyságrendben foglalkozik szőlőtermeléssel. A Kőszeg és Környéke Hegyközség nyilvántartása szerint jelenleg 140 hektár a szőlőtermelő terület nagysága. Az utóbbi 5 évben jó néhány szőlővel és borral kapcsolatos szervezet, egyesület alakult Kőszegen is. A dolgozatom következő részében ezeket mutatom be. 1.3. Egyesületek, szervezetek 1.3.1.Hegyközség A legfőbb szakmai szervezet, köztestület. Nem csak közfeladatokat lát el (utak karbantartása), hanem borversenyeket szervez, nyilvántartásokat vezet, származási bizonyítványokat ad ki. A mai hegyközség 1996-ban alakult meg. A Soproni borvidékhez tartozó Kőszeg és Környéke hegyközség területén közel hétszáz szőlősgazda tevékenykedik. A kőszegi Hegyközség életében az elmúlt 15 év igen mozgalmas volt. Korábban csak egy-két helyen lehetett a helyi termésű nedűből inni, mára már az éttermek itallapjain is megtalálhatóak a palackozott kiszerelésű, minőségi kőszegi borok. A hegyközség közreműködésével valósulnak meg a város nagy, borhoz kötődő rendezvényei, mint például Szőlő Jövésnek könyve bejegyzése, a Kőszegi szüret, a Márton napi borbál. Szerveznek ezen kívül minden évben városi, megyei és minden második évben nemzetközi borversenyeket, szakmai előadásokat, kirándulásokat hazai és külföldi borvidékekre. A Hegyközség jelenlegi két vezető tisztségviselője Frank János hegybíró és Stefanich Kornél elnök. 1.3.2.Borbarátok egyesülete (férfi borklub) 1998. január 9-én alakult 24 taggal. Minden férfi csatlakozhat az egyesülethez, aki valamely módon kötődik a szőlőhöz, vagy csak egyszerűen szereti a bort. Gyűléseiken – melyet egy hónapban 3-szor tartanak – Magyarország borvidékeivel illetve annak boraival ismerkednek meg. Ha megismerték mind a 22 borvidéket, akkor következik egymás borainak megismerése. Céljuk a hagyományok megőrzése és újak teremtése. Szeretnék, ha nem csak megyei, hanem városi borversenyt is rendeznének, és a szőlő-védőszentekről is szeretnének megemlékezni a Szent 12
György naphoz hasonlóan,(Szt. Márton, Szt. János, Szt. Donát. A közös összejöveteleken kívül kirándulásokat is szerveznek hazai és külföldi borvidékekre, valamint szakmai előadásokon is részt vesznek. 1.3.3. Kőszegi Borbarát Hölgyek Egyesülete 1999-ben alakult, 22 taggal. Elnöke Lángné Horváth Rita. Jelenleg 28 tagja van. Komoly szerepet tölt be a kőszegi borkultúra ápolásában. Rendszeresen részt vesznek a bor-ünnepeken és a borkirálynő választás ötlete is tőlük származik. Minden szakmai rendezvényen képviseltetik magukat, a kőszegi bor népszerűsítését szívügyüknek
tekintik.
Az
Ő
nevükhöz
fűződik
a
Borkorcsolyaverseny
megrendezése, a Hölgyek bora választás, vásárokon való részvétel és a Borbál megszervezése is. 1.3.4. Európai Borlovagrend 2003-ban alakult Vasszécsényben az európai Borlovagrend Magyarországi konzulátusa, amelynek része a kőszegi lovagi szék. A lovagrend célja, hogy kulturális és társasági területen tevékenykedjen, a bor méltatása és ismertetése, valamint a kulturált borfogyasztás népszerűsítése. A rend tagjai az európai értékrendet képviselik, fontosnak tartják a szociális, karitatív tevékenység támogatását is. A rend jelmondata: In honorem Dei et in honorem Vini. (Az Isten és a bor tiszteletében). A lovagrendbe való felvételnek különböző feltételei és kötelezettségei vannak: Feltételek: -
a rendnek minden olyan személy tagja lehet, aki már betöltötte a 18. Életévét.
-
a jelöltet az egyesület meghívja próbaidőre a kölcsönös megismerés céljából.
-
a jelölt formális kérelmet nyújt be a Lovagi Elnökséghez, melyet a Lovagi Tanácsnak kell címezni. A tagfelvételről a Lovagi Tanács határozattal dönt.
13
Kötelezettségek: - tevékenységével erejéhez képest a Lovagrend érdekeinek, céljainak megvalósítását elősegíti. -
minden olyan magatartástól, tevékenységtől tartózkodni kell, mellyel a Lovagrend hírnevét és munkáját veszélybe sodorná.
- az Egyesület részére a Lovagi Közgyűlés által megállapított tagdíjat megfizetni. A szervezetnek Kőszegen jelenleg 14 tagja van. A kőszegi lovagi szék vezetője Jagodics Tamás 1.3.5. Írottkő Natúrparkért Egyesület Az Írottkő Natúrpark az osztrák Geschriebenstein Natúrpark tükörprojektje. Nevét az osztrák – magyar határon magasodó 882 méter magas Írottkő
csúcsáról kapta,
mely a Dunántúl
legmagasabb pontja. Az Írottkő Natúrparkot 1997-ben avatták fel. A natúrpark létrehozásának és működtetésének motorja az Írottkő Natúrparkért Egyesület, mely 1997-ben jött létre.
Tagja
lett
minden,
a
natúrpark
létrehozásában
érdekelt
település
önkormányzata, a Fertő – Hanság Nemzeti Park, a Vas Megyei Idegenforgalmi Hivatal, a Szombathelyi Erdészeti Rt., illetve magánszemélyek, vállalkozók. Az egyesület közhasznú szervezet, amely a következő tevékenységeket folyatja: természet és környezetvédelem, kulturális örökség megóvása, ismeretterjesztés, nevelés, oktatás, képességfejlesztés, a térségi turizmus fejlesztésének társadalmi összefogással történő fejlesztések. Az egyesület tagságát jelenleg 16 település, 7 szervezet és 49 magánszemély alkotja. Az egyesületnek nagy szerepe van a kőszegi borászatban, az ő támogatásával jött létre a Kőszegi Borút 2004 őszén. A Borútat népszerűsítő prospektusokat, információs táblákat, plakátokat szintén az egyesület készítteti, a különböző rendezvények szervezésében,
lebonyolításában
is aktív szerepet
vállal.
A
rendezvények. Nagyon sok turistát csalogatnak a városba és ez a városnak jó hírnevet és nem utolsó sorban bevételeket is jelent. A szervezet jelenlegi elnöke Bakos György.
14
1.4. Rendezvények Az utóbbi 10-15 év a kőszegi szőlő és borkultúra terén is számos tekintetben pozitív változásokat hozott. A bor, mint kulturális tárgy, kommunikációs eszköz a mindennapokban is divatossá lett. A bor és az ünnep kapcsolata a régmúltba vezet vissza. Az ókortól kezdődően a bor az áldozatok szereplője, az emberi közösség tartalmait megjelenítő és megerősítő ünnepek itala. A mezőgazdaság kiemelkedő fontossága miatt az ünnepek nagyrészt a munkafolyamatokhoz kapcsolódtak, mint például a szüret, illetve a csillagászati fordulópontjaihoz, mint a nyári, téli napforduló. A borokhoz kapcsolódóan a kereszténység is megőrzött jeles napokat és ünnepeket, melyek megújulását napjainkban országszerte tapasztalhatjuk. A következő részben a borokhoz kapcsolódó helyi rendezvényeket, eseményeket mutatom be. 1.4.1.Szent György nap (április 24.) Sajátos helyi rendezvény a máig nagyon híres, szőlőhöz és borhoz kapcsolódó jövésnek
szokás, ünnepe,
a amely
Szőlő egy
középkori jogszokásból alakult ki Nem csak a bortermés gazdasági fontossága, hanem az a sajátos embersors – szőlő – bor kapcsolat is késztette Kőszeg városát a Szőlő Jövésnek Könyve 1740. évi megnyitására. Nem véletlenül esett egybe évszázadokon át a szőlőhajtások bemutatása a bíróválasztás fontos eseményével. A szőlőhajtások ünnepe a legendás keresztény mártírnak és szőlősgazdák védőszentjének Szent Györgynek napjára esik. „Ha Szent György napján a szőlőtőke vak és süket, örülhet előre asszony és gyerek.” „Szent György napján vak szemek, ősszel gazdag termést jelentenek.” Ez a szokás egy olyan tradíció, ami Európa más szőlőtermesztő vidékein nem találhatunk meg. A hegyőröket különböző dűlőkön találhatjuk e nap reggelén, ahol a friss hajtásokat „megszedik” az ünnepségre. Készülődnek a város fúvószenekarának tagjai is, akik 15
már 9 órakor gyülekeznek a polgármesteri hivatal előtt, hogy zenével várják az érkező hegyőröket, a boros gazdákat és a népes vendégsereget. E napon a szomszédos országokból érkeznek a testvérvárosok polgármesterei és egyéb szervezetek képviselői is. Testvérvárosaink bortermelői 1991-től jelképként városuk szőlőhajtásait hozzák bejegyzésre és kétévente boraikat borversenyre. A hegyközség elnökének az előző évi bortermést és a jelen szőlőhajtásait bemutató értékelő beszéde után a polgármester átveszi a hajtásokat és ünnepi beszédével megnyitja a 3 napos ünnepségsorozatot. Az egybegyűltek a Jurisich Vár lovagtermébe mennek át, ahol a hajtásokat bejegyzik a Szőlő Jövésnek Könyvébe. Általában a hajtások berajzolása előtti napon rendezik a megyei – és minden második évben nemzetközi – borversenyt, hazai és külföldi borosgazdákkal és zsűritagokkal. A 3 napos ünnepségsorozat alatt a város bortermelői különböző borkóstolókat és szakmai előadásokat tartanak, illetve hallgatnak. Az ünnepség zárásaként a polgármester személyesen adja át a megérdemelt okleveleket. Ez az ünnepség hagyományőrző és kiválóan alkalmas a testvérvárosi kapcsolatok ápolására. 1.4.2. Ivó napi borvásár (május 19.) 6 éve rendezik meg az Ivó napi borvásárt Kőszegen. A bortermelők a Jurisich téren kialakított pavilonokban kínálják és értékesítik boraikat. Ilyenkor a tér átalakul egy kis borutcává. A borosgazdáknak kiváló alkalom nyílik a boraik eladására és bemutatására. A borbemutatót különböző programok színesítik, táncegyüttesek, zenekarok, civil szervezetek mutatják be produkcióikat. 1.4.3. Kőszegi szüret és Nemzetközi Fúvószenekari Találkozó Kőszeg
legtöbb
embert
megmozgató
rendezvénye a Kőszegi Szüret, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó Nemzetközi Fúvószenekari Találkozó. A háromnapos programsorozat
immár
több
mint
két
évtizede mozgatja meg a város és Vas megye
lakosságát,
hiszen
központi
eseménye a minden év szeptember utolsó szombatján megtartott szüreti karnevál. 16
Ezen a napon felvonul a város apraja-nagyja, az iskolák, civil szervezetek, cégek különböző mókás jelmezekben képviseltetik magukat. A felvonulás köré épül a további két nap programja, mely pénteken este fúvósszerenáddal és 5. éve rendszeresen megrendezett borkirálynő-választással indul és vasárnap könnyed zenei programmal zárul. Szombaton délelőtt zajlik a városunkba érkező zenekarok zenés fogadása. Szombaton ezektől a zenekaroktól hangos az egész város. Délidőben minden nagyobb vendéglőben fúvószene szól. A 14.00 órakor kezdődő felvonulás után a város különböző pontjain lehet népzenét és néptáncot, modern táncot és fúvószenét nézni és hallgatni. A szombat estét a fúvós show zárja a Károly Róbert téren felállított rendezvénysátorban. Vasárnap kora délután a gyermekeknek szóló műsorral folytatódik a rendezvénysorozat, majd a még itt lévő vendégzenekarok térzenéje hallható, végül pedig a könnyebb műfajt játszó zenekarok koncertjeivel zárul a háromnapos fesztivál. A kőszegi szüreti rendezvény első estéjén kerül sor a borkirálynő választásra. A borbarát hölgyek kezdeményezésére először 2000-ben választottak borkirálynőt. A kőszegi borkirálynői megbízatás egy évre szól. A borkirálynőnek elsősorban protokolláris feladatai vannak, de szakmai tudással is rendelkeznie kell. A borkirálynő választás alatt zajlik a „város bora” választás is. A képviselőtestület tagjai hivatalos borverseny-szabályzat alapján minősítik a borokat és a legmagasabb pontszámot elért bor viselheti egy évig a „Város bora” kitüntető címet. A város 500 palackot vásárol ebből a borból és ezzel reprezentál 1 évig. 1.4.4.Borbál 2004-ben rendezték meg az első
megyei
Kőszegen. kitalálója
A
borbált rendezvény
Lángné
Horváth
Rita, a Borbarát Hölgyek egyesületének elnöke. A bál a borkirálynők és borlovagok nyitótáncával
kezdődik.
A
bormesteri címet szavazatok alapján lehet kiérdemelni, ugyanis az est folyamán a kőszegi borokból borkóstolót tartanak. Akinek a bora a legjobban ízlik a közönségnek, ő lesz a bormester a 17
városban egy évig. Az első bormester választást a fiatalabb generációhoz tartozó Frank János nyerte, aki Pinot Noir és Zweigelt cuvee borával aratott sikert. A jelenlegi bormester Jagodics Tamás, aki Blauburger borával nyerte el ezt a címet. A beiktatásnak külön menete van. A bormesterre kék palástot és sapkát adnak, majd letérdeltetik és a következő tréfás fogadalmat kell megtennie: „Addig iszom, amíg a borvirág az arcomra ki nem ül.” Ezután hőbérrel a vállát érintve bormesterré avatják az illetőt. A győztesnek nem csak a bormesteri cím, hanem egy értékes nyeremény is jár. 1.4.5 .Márton napi újbor-bemutató Márton napján (november 11.) van itt az ideje az újbor kóstolásának, hiszen „Márton az újbor bírája”. E napon fejeződnek be hagyományosan a mezei munkák, s ekkorra híznak kövérre a ludak, melyek a hajdan élt Szent Mártont, rejtekhelyét elárulva egyházi küldetésében elősegítették. Ezen a napon tehát libát kell enni és újbort inni. A kőszegi vendéglők, éttermek az újbor mellé libavacsorát kínálnak. Kőszegen is régi hagyománya van a Márton napi borkóstolásnak, amikor is a Jurisich vár presszójában mutatják be a kőszegi borászok – a Borbarát Hölgyek segítségével – az érdeklődő közönségnek a friss borokat. A borkirálynők vidám műsora és rövid történelmi előadás is színesíti a programot. A megkóstolt újborból már következtetni lehet az évjárat minőségére. 1.4.6. Borkorcsolyaverseny A Kőszegi Borbarát Hölgyek Egyesülete rendezi meg minden évben a borhoz illő sütemények – borkorcsolyák – versenyét. A gasztronómiai versengésre bárki jelentkezhet, akinek a „sütnivalójára” jól csúszik a bor. Az eseményen a kőszegi borkirálynők kedvcsinálóként bordalokat énekelnek és a helyi borokat is ők kínálják a fehér abroszon sorakozó sütemények mellé. A borkorcsolyákat szakértő zsűri minősíti. Az értékelés szempontjai: a tészta szerkezete, habitusa, ízletessége, s nem utolsósorban a borokkal alkotott harmóniája. Az elmúlt évek versenyeire kisütött finomságok receptjei hamarosan nyomtatásban is olvashatók ”Kőszegi pincejárás borkorcsolyákkal”címmel.
18
1.5. Borút Kőszegen A kőszegi borászok az elmúlt években számos fejlesztést hajtottak végre, a vendéglátás a turizmus szempontjából is megerősödött. Az Írottkő Natúrparkért Egyesület és a Borbarátok Egyesülete kezdeményezésére a kőszegi borászok 2004-ben létrehozták a Kőszegi borútprogramot. Az érintett termelők nemcsak a helyi piacra szeretnének termelni, hanem fontosnak tartják a kőszegi bor megismertetését hazai és nemzetközi szinten. Célul tűzték ki a minőségi bortermelést, a borértékesítés, vendéglátás feltételeinek megteremtését. Ehhez a programhoz nyolc termelő csatlakozott, akik alapvető kritériumként határozták meg a tagokkal szemben, hogy: •
minősített borral rendelkezzen (OBI által)
•
palackozott bora legyen, saját címkével
•
vendéglátásra alkalmas helyiséggel rendelkezzen
•
egyéni és csoportos vendégeket fogadjon, számukra borkóstoló programot nyújtson
•
meghatározott nyitva tartása legyen
2004-ben elkészült a borút logója, valamint minden tag információs táblát kapott, azonos arculati elemeket felhasználva. A tábla a vendéglátás helyszínén került kiállításra. A város Főterén található a borútat bemutató központi információs tábla, ahol térkép jelzi a borúthoz kapcsolódó gazdák pincéit, megkönnyítve ezzel a fenti helyek meglátogatását és felkutatását. 2005 tavaszán magyar nyelvű turisztikai kiadványt is megjelentettek 5000 példányban a borút állomáshelyeinek bemutatására. Hazánk közismert borcentrumai (Villány, Tokaj, Eger) mellett Kőszeg neve még kevésbé ismert, ehhez még további fejlesztések és célzott marketing-tevékenység is szükséges. A borturizmus területén is jelentős a verseny a borvidékek között, mivel Kőszeg még nem önálló borvidék, Sopron árnyékában nehezebb helyzetben van. A helyi borászok közös összefogással egy borházat (A „Kőszegi borok háza”) szeretnének létrehozni. A tervezett központot egy jelenleg is borászathoz kötődő épületben szeretnék kialakítani, melynek helyiségei részben még kihasználatlanok. Az épület a város központjában helyezkedik el, jól megközelíthető, 4 helyiség áll 19
rendelkezésre a kialakításhoz. Az első teremben a Kőszegi szőlő és bor történetét bemutató kiállítás lesz, különböző színes tablókkal, fényképekkel, nyomtatványokkal és borászati emléktárgyakkal. A következő helységben egy vinotéka kialakítását szeretnék megvalósítani, mely a kőszegi bor jelenét mutatná be, kőszegi és szlovén borosgazdák boraival. A negyedik terem borkóstolóhely lesz. A tervek között szerepel, hogy a harmadik teremben minimum negyven ember vendéglátását is lehetővé tegyék. A központban a látogató tájékoztatást kaphat különféle prospektusok, szóróanyagok segítségével a helyi és külföldi borosgazdákról, megismerkedhet a helyi szőlészet, borászat történetével. 1.5.1.Kőszegi borút állomásai 1.5.1.1. Alasz pince Alasz László 10 éve kezdett foglalkozni komolyan a borászattal. Kezdetben 1 hektár ültetvénye volt, majd ezt fejlesztette az elmúlt évek során 2,5 hektárra. A borászat a család életében korábban is jelen volt. Édesapja és nagyapja is foglalkozott –igaz hobby szinten – szőlőtermesztéssel. Az Alasz pincészet főleg kékfrankos és Blauburger fajtát termel. A kész bort különböző nagyságú műanyag tartályokban tárolják. (1000l; 500l; 400l; 300l). Ernyő művelésmódot alkalmaznak, 3,2 x 1 m térállással, a tőkéket 3 kg-mal terhelik. Az értékesítés főleg háztól történik, de nemcsak a végfogyasztóknak, hanem vendéglátóegységekbe és szállodákba is kannás és palackos kiszerelésben. A pincészet vendéglátásra is alkalmas – egy külön erre a célra kialakított helységben ,ahol 20-24 főt tudnak fogadni. Borait a fogyasztók megelégedésére állandó minőség jellemzi, a családnak biztos megélhetést nyújtva és további fejlesztésre is lehetőséget adva. Az ellátás folyamatos, a bor egész évben kitart. Őstermelő és vállalkozási formában üzemeltetik a pincészetet. Az Alasz pincészet kezdetben 1 hónapig folyamatos televízió reklámmal ösztönözte a potenciális vevőket a fogyasztásra. Jelenleg különböző újságokban, szóróanyagokban hirdetnek, illetve plakátokon
20
reklámozzák a pincészetet. A közeljövőben különböző fejlesztések várhatóak a gazdaság életében, egy újabb 50 hl-es krómacél tartály beszerzését tervezik. 1.5.1.2.Cserkuti pincészet A
család
apai
ágon
szőlőtermesztéssel
és
1946
óta
foglalkozik
borkészítéssel.
1985-től
kordonos művelésre tértek át, fokozatosan nőtt a terület nagysága, jelenleg 1,5 hektáron termelnek. A család folyamatosan követi az új technológiákat, bővítik a fajtákat.
Jelenleg
Kékfrankos,
Zweigelt,
Merlot,
Dornfelder, Regent fajtákkal foglalkoznak. A termés Kékfrankos (65 %), Zweigelt (30%), Merlot, Dornfelder és Regent (5%) fajtákból tevődik össze. Hagyományos oxidatív erjesztéssel készítik a bort, hordós és műanyagtartályos érleléssel tárolják. A bort palackozva és folyóborként értékesítik a családi háztól. A Kálvária hegyen található pincében előzetes bejelentkezés alapján 20-25 főt tudnak fogadni. 1.5.1.3.Horváth pincészet Horváth
Károly
foglalkozik
2001
borászkodással,
óta 12
hektárral kezdte, mára 22 hektár szőlőterülettel
büszkélkedhet.
Korábban a családban nem volt semmiféle borhoz vagy szőlőhöz való elkötelezettség. A szőlő és a bor
szeretetét
az
édesapjától
örökölte annak ellenére, hogy neki nem volt szőlőbirtoka. A 2001-ben telepített 12 hektáros terület a tavalyi évben fordult termőre, a maradék 10 hektáros ültetvényen 2008-ban várható a teljes termés. A művelésmód szintén ernyő, 2m x 1m-es térállással, 5000 tőke/ hektár állománysűrűséggel. A pincéjében Kékfrankos, Zweigelt, Cabernet Sauvignon, Cserszegi fűszeres, Pinot Noir, Merlot, Chardonnay borokat kóstolhat a látogató. A Horváth pincészet egy feljövőben lévő, most alakuló gazdaság. Vendéglátással, 21
borértékesítéssel még nem foglalkozik, későbbiekben csoportok, vállalatok, különböző szervezetek fogadására lesz alkalmas vállalkozása. A gazdaság szeretne betörni a kőszegi és a környező piacokra, szállodákba, éttermekbe, szeretne palackozott és/vagy kannás borokat szállítani. A jövőben különböző technikai és technológiai fejlesztések megvalósítását tervezi. Honlap készítés, különböző erjesztő tartályok vétele, palackozott borok árusítása szerepel jövőképében. Pincészetének kialakítása egy 15 éves álom megvalósulását eredményezte. 1.5.1.4. Láng pincészet A kőszegi szőlőtermelés és borászat hagyományai lelhetők fel a Láng pincészetben. A működő, fahordós, ászokoló
pince
előterében
berendezett,
kultúrált
kóstolóhelységben
–
a
régi
Buschenschankok (kapáskocsmák) hangulatát
idéző
környezetben
ízlelhetik meg az idelátogatók a kőszegi borokat. A Láng család körülbelül 15 éve foglalkozik szőlőtermesztéssel, mely családi hagyományokon alapul (nagyapa, édesapa). A család 5 hektáron főleg vörösborszőlő fajtákat termel. A bor értékesítése hagyományosan háznál történik. A pincészet vendéglőknek is szállít boraiból. Értékesítési gondjai nincsenek, a mennyiség évről évre elfogy. 1999-ben a család újabb pince építésébe kezdett. Nem csak a tárolóteret bővítették, hanem a borkóstoláshoz vendéghelyiséget létesítettek, így lehetőség nyílik a borok ízlelgetésére. A Láng pincészetben kóstolható saját termelésű borok: Zalagyöngye, Zweigelt rose, Zweigelt, Blauburger, Kékfrankos, Kőszegi Cuvée (Kékfrankos és Zweigelt), Kékfrankos barrique. Láng József 2006. március 15-én a Vas Megyei Közgyűlés kulturális tagozata kitűntetését vehette át a kőszegi borkultúra fejlesztése érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként.
22
1.5.1.5.Jagodics pince A család 1998-ban telepített 2 hektár szőlőt Kőszegen a határhoz közel a Borsmonostori dűlőben.
A
nemzetközi sikeresen
család és
2002-ben
hazai
szerepelt,
számos
borversenyen a
borok
is
arany
minősítést kaptak. 4 fajta szőlőfajtával foglalkoznak.
Cardonnay,
Kékfrankos,
Blauburger, Cabernet Svignon. A művelésmódja ernyőművelés. Reduktív, irányított erjesztéssel krómacéltartályokban készítik boraikat. Az értékesítés palackozott és folyóborként főleg háztól történik. Hatféle palackozott borból tud választani a vásárló. A borkóstolás csoportok részére előre egyeztettet időpont alapján történik. 10-15 fő fogadására alkalmas helység várja a vendégeket a családi háznál kialakított pincehelységben. A Borsmonostori dűlőben 50-60 fős vendégsereg fogadására alkalmas pincével is rendelkeznek. A családi ház panzióként is működik, ahol 12 fő tölthet kellemes vendégéjszakákat. Az elkövetkező években folyamatos technológiai fejlesztések várhatóak gazdaságukban. Jagodics Tamás idén márciusban szintén megkapta a Vas Megyei Közgyűlés kulturális tagozata elismerését. A tavalyi szüreti mulatságon az ő Blauburgerét választották meg a város borának, az idei Szent Márton–napi borbálig pedig ő Kőszeg város bormestere. 1.5.1.6. Stefanich pincészet A
Stefanich
pincészet
az
1940-es
évektől
foglakozik borászkodással. A szőlőművelés több generációra
vezethető
vissza.
Nagy
gondot
fordítanak a borászati és a földművelési eszközök megőrzésére, s így egy múzeumot hoztak létre. A család jelenleg 6 hektáron gazdálkodik, melyből 2 hektár a Guba hegyen és 4 hektár a Pogányokban található.
5
Kékfrankosból,
féle
szőlőből
Merlotból,
készítenek Pinot
bort,
Noirból, 23
Blauburgerből és Chardonnayból. A vörösboroknál jelenleg a hagyományos hordós érlelést alkalmazzák, a fehérboroknál a reduktív technológiát. A feldolgozás folyamatos fejlesztés és korszerűsítés mellett zajlik. Minden munkafázis gépesített. A Pogányokban lévő pincében folyó bor és palackozott bor értékesítése is folyik. Borkóstoló és borbemutató előzetes bejelentkezés alapján történik a családi háznál, ahol 60-65 főt tudnak fogadni. Az érdeklődő közönség itt megtekintheti a borászati és mezőgazdasági eszközök múzeumát is. 2005. áprilisa óta Stefanich Kornél a Kőszeg és Környéke Hegyközség elnöke. 1.5.1.7. Szőlőtermelők és Borértékesítők Szövetkezete A szövetkezet 1956-ban alakult meg, jelenleg 40 tagja van. 4,5 hektár szőlőterülete Kőszegen a Napostetőn található. A város egyik legrégebbi műemlék pincéjét működteti a Hegyalja u. 25. szám alatt. További két borozót a Rajnis u. 10. és a Várkör 54. szám alatt működtet.
Tradicionális
feldolgozás
jellemzi
a
borkészítést, nagy fahordós érlelés mellett, a rose bor készítése reduktív módon rozsdamentes acéltartályokban történik. A szövetkezet elnöke Láng József. Egy főállású alkalmazott a gépi munkákat, a kézi kampánymunkákat pedig a tagok végzik. Minden szövetkezeti tag évi 5 napot köteles dolgozni a közös szőlőben. 1.5.1.8.Tóth pincészet Szőlőtermesztéssel és borászattal 21 éve foglakoznak. Kőszegen elsőként az Ő pincészetük borai kerültek palackos kiszerelésben forgalomba.
Ültetvényeik
Kőszegi-hegység
a
legszebb
dűlőiben vannak. Nagy részük a város
legnagyobb
összefüggő 24
szőlőterületén a Kövi dűlőben található. Ezek a területek 3 x 1 méteres térállásúak. A területek átlagéletkora 18 év. 2003. április 24-én, Szent György-napkor sikerült 1 hektár Cabernet Sauvignon illetve Cabernet Franc szőlőkkel betelepíteni. Az új telepítések a még jobb minőség elérésének érdekében készültek, 4200 db-os tőkeszámmal,
ernyőműveléssel.
Üzletükben
palackos
és
folyó
boraik
is
megvásárolhatóak. A borkóstolás előre egyeztetett időben történik. A pincészetnek különböző prospektusai és szóróanyagai is vannak, ezzel ösztönzik a potenciális vásárlókat a fogyasztásra. A tavalyi évben hoztak létre egy a honlapot a család és a borászat bemutatására.(www.tothpinceszet.hu). 1.5.1.9.Frank borászat Ifj. Frank János nagyszülei csepregi szőlőjében
már
megismerkedett
kisgyermekként a
szőlőművelés,
bortermelés szép, de nem könnyű feladataival. Krómacél tartályok mellett a nagyapja hordóit is őrzi.A 2004-es borbálon a város első bormesterének választották, 2005-től a Kőszeg és Környéke Hegyközség hegybírója. A szőlőt hagyományos és a korszerű technológia együttes alkalmazásával dolgozza fel, melynek során törekszik a friss, gyümölcsös, fajtajelleget visszaadó borokra. Pinot Noir, az ebből készült Rose, Kékfrankos, Zweigelt nyújtják kínálata legjavát. A 2001 tavaszán telepített 1 hektár terület a Kövi-dűlőben található. Nagy gondot fordít a szőlő ápolása során a hajtásválogatásra és a fürtritkításra. Előzetes bejelentkezés után helytörténeti kiselőadásokkal, bordalok tanulásával színesített borkóstolókat tart az ínyencek örömére.
25
1.5.1.10. Kampits pince 2006-ban
csatlakozott
pincészetünk
is
családi
a
Kőszegi
Borúthoz. Édesapám, Kampits Ernő 1985-ben 800 négyszögölön kezdte az első szőlőtelepítést, a folyamatos fejlesztések eredménye a jelenlegi 2 hektáros
termőterület
a
Guba
hegyen és a „Pogányok” dűlőben. Itt található a 2000-ben épített pinceépület, ahol 225 literes tölgyfahordókban tároljuk a 3 fajta szőlőből készített: Zweigelt, Kékfrankos, Blauburger, valamint saját ízvilág szerint házasított borainkat (cuvee), illetve kínáljuk is vásárlóinknak. A pincében kialakított kóstoló helyiségben kis létszámú csoportok, baráti társaságok fogadása is lehetséges – előzetes bejelentkezés alapján. A pincészet felvirágoztatása két öcsémre és rám vár.
26
1.6. A kőszegi borhoz kapcsolódó marketing tevékenység elemzése A marketing olyan tevékenység, amely a fogyasztók igényeinek kielégítése érdekében elemzi a piacot, megismerteti a termékeket, kialakítja az árakat, megszervezi az értékesítést és természetesen befolyásolja a vásárlókat. A marketing-mix a marketingeszközök – termék, ár, elosztás, marketingkommunikáció – különböző piaci helyzetekben alkalmazott kombinációja. 1.6.1.Bor – mint termék (P1 – Product) A bor az egyik legérdekesebb, legbonyolultabb terméke az italpiacnak. A bort szőlőből készítik, a szőlő ültetvénynövény. Az ültetvény több évtizedet él, ezért a közben észlelhető változó piaci hatásokra rugalmatlan. Egyes borkategóriáknál egykettő vagy többéves termelési ciklus a jellemző. Az ültetvényjelleggel a bor tehát, lassú termelési ciklusú termék. Az idő haladásával a borpiac változásai felgyorsultak a déli félteke bekapcsolódásával. A borpiaci ciklusok a piacon fél évre redukálódtak. Az élelmiszeriparban nincsen még egy ilyen termék, amelynél ilyen fontosak lennének a származási, termelési, termesztési szempontok. A vevő számára nagyon fontos, hogy honnan származik a bor (Pl.: Kőszegi Rose Cuvee vagy Tokaji Szamorodni). Csak a bornál lehet ilyen erős származáshely-megnevezéseket találni. Nagyon sok fajta borral találkozhatunk az életben. A bor fajtáját általában a címkéken látjuk feltüntetve. Hazánkban kb. 150 fajta bort különböztetünk meg. Kőszeg jellegzetes borai a vörösborok, (Kékfrankos, Zweigelt, Cabernet Franc, Merlot, Pinot Noir, Kékoportó) a piaci igények is ezt követelik meg. A fehérborok egyes vélemények szerint az utóbbi időben méltatlanul a háttérbe szorultak. Néhány jelentősebb borász újra próbálkozik a fehér fajták meghonosításával. (Olaszrizling, Chardonnay, Cserszegi fűszeres. 1.6.2. Ár – (P2 - Price) A marketing – mix elemei közül az egyetlen, ami bevételt biztosít. Nem szabad önállóan kezelni, hanem összhangba kell hozni a többi elemmel. A sikeres árpolitika célja az ár és szolgáltatás értékbeli összhangjának biztosítása, a vendég részéről előnyös érzet kialakítása. Az árpolitika kialakításának főbb tényezői: 27
•
Szolgáltatás minősége
•
Saját költségszámítás
•
Piaci helyzet
•
A kereslet
•
A vendégek pénzköltési hajlandósága
•
A verseny
Kőszegen minden egyes gazda, pincészet saját maga határozza meg az árait úgy, hogy versenyben tudjon maradni a többi borásszal szemben. Kőszegen és környékén az elfogadott fogyasztói ár 300-330 Ft/liter. A palackozott borok árait szintén a gazdák határozzák meg 700 és 1000 Ft között. 1.6.3. Értékesítési hely, csatorna (P3 - Place) A marketing – mix harmadik eleme, mindazon eszközöknek és módszereknek az összessége, melyek biztosítják, hogy a termék (bor) a megfelelő úton, hatékony csatornákon kerüljön értékesítésre. Kétféle értékesítési módról beszélhetünk: közvetlen és közvetett. A közvetlen értékesítési esetén direkt kapcsolat jön létre a borosgazda és a vásárló, fogyasztó között. Kőszegen a borok értékesítése kannás illetve palackos kiszerelésben, főleg háztól és/vagy pincétől történik. A közvetett értékesítés esetében egy értékesítés-közvetítő lép a termelő és a vásárló közé. Ez az elosztási módozat is megtalálható a kőszegi borok értékesítésénél, az éttermek, vendéglők kínálatában is egyre több a helyi termelésű bor. A tavalyi évben nyílt meg az Írottkő Natúrparkért Egyesület mintaboltja, ahol a termelők a palackozott boraikat értékesíthetik. Az idei évben készül el a Borház, itt is lehetőség nyílik a borok értékesítésére, borkóstolók rendezésére. 1.6.4.Promóció vagy marketingkommunikáció (P4 - Promotion) A marketingkommunikáció azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyekkel a terméket a piacon ismertté teszi. A promóció (ösztönzés) megnevezés arra utal, hogy a potenciális vásárlókat meg kell győzni arról, hogy a mi termékünket vásárolják.
28
A marketingkommunikáció hagyományosan négy területet foglal magában: 1. reklám 2. PR 3. értékesítés – ösztönzés 4. személyes eladás Ez a besorolás napjainkban már korlátokba ütközik. Bizonyos részek olyannyira specializálódtak, hogy célszerű azokat külön tárgyalni. Ilyenek például a vásárokonkialításokon való részvétel, rendezvények szervezése, az egyedi arculat, image kialakítása. 1.6.4.1. Reklám A reklám a legismertebb piacbefolyásolási eszköz, melynek feladata, hogy felhívja a fogyasztó figyelmét a termékre a reklámeszközökön és reklámhordozókon keresztül, tájékoztasson a termékről és ösztönözzön a megvásárlása. Ismereteink szerint a legelső reklámszöveg is borral kapcsolatos. A Vezúv kitörése ie. 79-ben pusztította el Herculeanum városát, ahonnan a következő reklámszöveg maradt ránk: „A nálunk fogyasztott bor forróbbá teszi a szerelmet” A kőszegi borászok által használt reklámhordozók és reklámeszközök: •
Nyomtatott kiadványok, prospektusok, szórólapok (Natúrpark kiadványai, Kőszegi Borút prospektus), melyek a pincészetet és a borokat mutatják be
•
A város Fő terén elhelyezett bortérkép, mely a legfontosabb információkat tartalmazza a termelőkről, az értékesítés helyéről, a kínált borfajtákról.
•
szaklapokban – pl.: Borvilág – közéleti szakkatalógusokban hirdetések
•
új lehetőség az interneten való megjelenés. Ez a hirdetési forma Kőszegen
még kezdetleges, 1- 2 gazdaság már sikerrel próbálkozik az internetes reklámozással, ahol borrendelésre is van lehetőség (pl.: Tóth pincészet) •
a közvetlen reklám legegyszerűbb formája a „szájról szájra” történő
reklámozás, ebben az esetben a reklámhordozó az elégedett fogyasztó, aki a megismert bort, illetve pincészetet tovább ajánlja másoknak.
29
1.6.4.2. Public Relation (PR) A PR – a közönségkapcsolatok – a szervezet iránti közbizalom érdekében kifejtett kommunikáció, amely nem közvetlenül, hanem közvetve szolgálja a termék eladását. Általában a PR programok célja a bizalomkeltés, jó hírnév kialakítása. Fontos marketing eszköz, amellyel a bortermelők pozitív attitűdöt igyekeznek magukról kialakítani. A PR irányultsága szerint kétféle lehet: -
szervezeten belüli: belső PR
-
szervezeten kívüli: külső PR
1.6.4.2.1. Belső PR A belső PR célja az, hogy a szervezet tagjainak lojalitását erősítse, a „mi” tudatot kiépítse és folyamatosan fenntartsa. Ha ez sikeres, akkor kifele is sokkal hatékonyabban és meggyőzőbben történhet a kommunikáció, a szervezet tagjai a tágabb környezetben is kialakítják az erős kötődést, a tartós bizalmat a célcsoport számára. A Kőszegi Borút megalakulása jelentős PR eredményként fogható fel. A borosgazdák felismerték, hogy a széthúzás,az öncélú magatartás nem vezet jó irányba, viszont az összefogással, egységes fellépéssel jelentősen hozzájárulhatnak a kőszegi bor – és ezáltal a saját pincészetük – jó hírnevének kialakításához, elterjesztéséhez. Belső PR tevékenységként fogható fel, mely szerint a Kőszegi Borút programban részt vevő gazdák rendszeresen találkoznak, hogy egymás borait megkóstolják, tapasztalatokat cseréljenek, s aktív részesei legyenek e sajátos szakmai fórumnak 1.6.4.2.2. Külső PR A külső PR a szervezet külső környezetével folytatott kommunikációs kapcsolatokat jelenti, célja, hogy a környezetet minél közelebb hozza a szervezethez, folyamatosan tájékoztassa, meggyőzze és pozitív irányba befolyásolja a célcsoportokat. A borvidékek, borútak PR tevékenységének egyik legfontosabb területe a sajtóval való rendszeres kapcsolattartás. A pozitív információ jóval hitelesebb, ha azt nem a 30
szervezet mondja magáról, hanem a sajtó képviselője. A kőszegi borászok nagyon jó kapcsolatokat ápolnak – főként a helyi és regionális – sajtó munkatársaival, akik szinte valamennyi – borral kapcsolatos – rendezvényen, eseményen képviseltetik magukat és természetesen az olvasókat is tájékoztatják.. Külső PR tevékenység a különböző szakmai fórumok szervezése is 2005. november 11-én tartották Kőszegen az első Orvosi Borkonferenciát, melynek fő célja az volt, hogy az orvosok és a borász szakemberek közösen fogalmazzák meg a borkultúráról, a vörösborfogyasztásról kialakult mai ismereteket. A konferencia mértékadó választ adott arra, hogy az úgynevezett mediterrán diétával együtt elfogyasztott napi egy-két deciliter vörösbor kedvező hatással van az egészségre. 1.6.4.3. Személyes eladás (Personal Selling) Általában a borvidékeken – így Kőszegen is – a személyes eladásnak a termelői értékesítés, illetve borútak szolgáltatásainak értékesítése esetében van kiemelt szerepe. A bor esetében, mivel bizalmi termékről van szó, nagyon fontos a hiteles tájékoztatás. Az eladó vagy a borkóstoltató személye, személyisége, felkészültsége lényeges tényezők. A személyes eladáson túl a pincéknek is nagy jelentősége van a vendéglátás szervezésében. Itt nyílik a legjobb lehetőség arra, hogy a borkóstolást irányító, illetve a borosgazda a kulturált borfogyasztásra, a bor értékeire irányítsa a figyelmet. A személyes eladás révén való értékesítésnövekedés mellett a termelők számára a másik legfontosabb előny, hogy lehetőségük nyílik a fogyasztói igények megismerésére és a piaci visszajelzéseket is első kézből kapják. 1.6.4.4. Eladásösztönzés (Sales Promotion – SP) Az eladásösztönzés rövidtávra szóló, az értékesítés növelését célzó tevékenység, amely többletelőnyöket ígér a vásárlónak. Az eladásösztönző módszerek három nagy csoportja: -
A termelő ösztönzi a fogyasztókat a fokozott vásárlásra
-
A termelő ösztönzi a közvetlen kereskedelmet fokozott értékesítésre
-
A kereskedelem ösztönzi a fogyasztókat fokozott vásárlásra
A kőszegi borászok, illetve a borút szempontjából az első kettőnek van nagyobb jelentősége: 31
A fogyasztót ösztönző módszerek közül Kőszegen jelenleg a borbemutatókat, ingyenes borkóstolókat, és a vásárokon való részvételt alkalmazzák a gazdák. A kereskedelmet ösztönző SP módszerek alkalmazása még nem igazán elterjedt a kőszegi borászoknál. A leggyakrabban alkalmazott eszköz az ingyenes minták biztosítása, engedmények alkalmazása. 1.6.4.5. Vásárokon, kiállításokon való részvétel A kiállítások, vásárok a marketingkommunikáció legkomplexebb eszközei közé tartoznak, hiszen szinte valamennyi egyedi marketingeszköz egyidejű és egy helyen történő alkalmazására nyílik lehetőség, mivel a rendezvény a keresletet és kínálatot egy adott időpontban, egy adott helyszínen koncentrálja Kőszegen évente legalább 10-15 borral kapcsolatos rendezvény, vásár van, ahol a borosgazdáknak lehetőségük nyílik boraik megismertetésére, kóstoltatására, a lehetséges vevőkkel való megismerkedésre és személyes kapcsolat kialakítására. Dolgozatom első részében részletesen foglalkoztam ezekkel a rendezvényekkel (pl.: Ivó napi vásár, Orsolya napi vásár, Adventi vásár) A helyi vásárokon kívül Országos kiállításokon és vásárokon is rendszeresen részt vesznek a kőszegi borosgazdák 1.6.4.6. Egyedi arculat (Corporate identity – CI) kialakítása A marketingkommunikáción belül rendkívül fontos feladat az egyedi arculat megtervezése. A borvidékek esetében a CI tulajdonképpen a borvidék tervezését, a borvidék arculatát befelé és kifelé irányító, alakító és meghatározó intézkedések összességét jelenti. Az egységes arculat legfőbb formai jegye a lógó. A kőszegi Borút logója egyszerű kialakítású, bordó színű, ízléses és figyelemfelkeltő.
Ez a logó megjelenik minden olyan helyen, ahol az egységes fellépés érdeke megkívánja (pl. borozókban, pincékben, borút táblarendszerén, borospoharakon, kötényeken, reklámanyagokon, ajándéktárgyakon, stb). 32
Az említett marketing –eszközök célszerű megválasztása biztosítéka lehet a kőszegi bor hírnevének megőrzésére,további terjedésére…
2. Összefoglalás
33
Munkám során igyekeztem bemutatni szeretett városom kulturális, történelmi értékeit egy leendő szőlész-borász szemüvegén keresztül. A kőszegi bor története szervesen kapcsolódik a jelenhez. Az alapot már lerakták elődeink, az említett borosgazdák jelentik a jelent, talán egy kicsit az én korosztályom a jövő záloga. A híres elődök példáját követve, szakmai tapasztalataikat felhasználva van reményünk a kőszegi borászat felvirágoztatására. A sajátos egyéni arculat mellett szükséges az egységes fellépés, a kőszegi bor jó image-ának kialakítása érdekében. A szőlőtermelők és borászok összefogása, egymás segítése, egymás borainak ajánlása mindannyiuk piaci pozícióját javíthatja. A városi, regionális rendezvényeken való arányos személyes részvétel az összetartozás, egységes bormarketing érzetét keltheti. A helyi média nyújtotta lehetőséggel még nem mindegyik borász él, a városi rendezvényeken is markánsabban képviselhetnék magukat. Meg kell érteniük, hogy a jó bornak is kell a cégér. Sajnos be kell látni, hogy a kis terület, illetve a kis bortételek miatt az országos ismertség még várat magára. Mégis a bemutatott pincék Kőszeg városának idegenforgalmi, turisztikai értékét tovább növelve jelentős szerepet játszhatnak abban, hogy a hozzánk látogató turisták a közeljövőben még több élménnyel gazdagodhassanak, s elvigyék a kőszegi bor jó hírnevét városunkon túlra akár úgy is,hogy idővel a kőszegi Blauburgert olyan szókapcsolatként emlegetik majd, mint a soproni Kékfrankost borászaink elégedettségére, egészségére.
34
3. Irodalomjegyzék Hajdu Istvánné: Bormarketing. Mezőgazda. Budapest 2004. Mercz Árpád – Kádár Gyula: Borászati kislexikon. Mezőgazda. Budapest 2004. Sakadi Eszter – Szabó Géza – Urbán András: Borturizmus szervezők kézikönyve I. Baranya Megyei Falusi Turizmus Szövetsége 2000. Bariska István – Bechtold István: A kőszegi bor. Escort 96 Bt. 2001.
35
Mellékletek
36
1. sz. melléklet
37
2. sz. melléklet
38
3. sz. melléklet
39
4. sz. melléklet
40
5. sz. melléklet
41
6. sz. melléklet
42
7. sz. melléklet
43
8. sz. melléklet
44
9. sz. melléklet
45
10. sz. melléklet
46
„Alattad a Föld Fölötted az ég Benned a létra” (Weöres Sándor)
47
