• a Bohr-féle atommodell (1913) – Niels Hendrik David Bohr (1885-1962)
• atomok gerjesztése és ionizációja elektronnal való bombázással (1913-1914) – James Franck (1882-1964) – Gustav Ludwig Hertz (1887-1975) • Nobel-díj (1925)
• az atommag töltése azonos a rendszámmal (1913) – Henry Moseley (1887-1915) • röntgenvizsgálatok
• atommodell a színképvonalak finomszerkezetének magyarázatára – Sommerfeld • ellipszispályák, azimutális kvantumszám • a Zeeman-effektus kvantumelmélete (1916) • müncheni elméleti fizikai iskola: Heisenberg, Pauli, Raabi, Debay, Bethe
• a proton felfedezése (1914-1919) – Rutherford
• mesterséges magátalakítás (1919) – Rutherford • nitrogén-14 + hélium-4 oxigén-17 + hidrogén-1
• a neutron feltételezése (1920) – Rutherford
• mágneses kvantumszám (1920) – Sommerfeld
• korrespondenciaelv (1918-1923) – Bohr • Nobel-díj (1922)
• a molekulák sebességének közvetlen megmérése – Otto Stern (1888-1969) • igazolta Maxwellt (1920)
• az atom mágneses momentuma - térbeli kvantálás (1922) – Walter Gerlach (1889-1979) – Stern • Nobel-díj (1943)
• a röntgensugárzás hullámhosszának megváltozása elektronon történő szóráskor kísérlet és magyarázat (1923) – Arthur Holly Compton (1892-1962) • Nobel-díj (1927)
• a kettős természet kiterjesztése az anyagra (1923) – L. de Broglie
Louis de Broglie (1892-1987) • • • •
arisztokrata család francia irodalom és történelem fizika I. Világháború: rádiósként az Eiffeltoronyban • Marurice de Broglie laboratóriuma: röntgenspektrumok, fényelektromos hatás • hőmérsékleti sugárzás, fénykvantumok • doktori Paul Langevin témavezetésével személy
Recherches sur la théorie des quanta (1924) • XVI-XX. sz-i harcok a fény részecske- és hullámtermészete körül, relativitáselmélet, kvantáltsági feltevések • utóbbiak összevetése: energia, hullámjelenségek relativisztikus tulajdonságai • párhuzamok (analógiák) mű
klasszikus mechanika legkisebb hatás elve
geometriai optika Fermat-elv
az elektron dinamikája (kvantummechanika)
hullámoptika
• az elektronpályák kvantumfeltételei (egész hullámok) • alkalmazások mű
• a disszertáció útja: Langevin → Einstein → Peter Debay → Schrödinger → hullámmechanika (1926) • Davisson-Germer: kísérleti igazolás (1927) • alternatív interpretációk keresése – kettős megoldás – vezérhullám
• Nobel-díj a doktoriért (1929) személy
• a magspin és a mágneses momentum, a kizárási elv (1924) – Wolfgang Pauli (1900-1958)
• a korrespondencia-elv alkalmazása a diszperziós formulára (1925) – Hendrik Anthony Kramers (1894-1952)
• a mátrixmechanika (1925) – Werner Karl Heisenberg (1901-1976) • a mérhető mennyiségekre vonatkozó Mach-féle recept → nincsenek elektronpályák az atomban • csak a kísérlet által sugallt fogalmak és matematikai formulák • Nobel díj (1932)
• a hullámmechanika (1926) – Erwin Schrödinger (1887-1961) • ekvivalenciája a mátrixmechanikával • Nobel-díj (1933)
• a hullámfüggvény valószínűségi interpretációja (1926) – Max Born (1882-1970) • Born-közelítés • operátor-fogalom • Nobel-díj (1954)
• a matematikai apparátus továbbfejlesztése (1926) – Paul Adrien Maurice Dirac (1902-1984) • Nobel-díj (1933)
– Neumann János (1903-1957) • Hilbert-tér (1929-32)
• a határozatlansági reláció (1927) – Heisenberg
• a spin kvantummechanikája (1927) – Pauli • Nobel-díj (1945)
• a kétatomos molekula (1927) – Born-Oppenheimer
• a fémek kvantumelmélete (1927-1928) – Sommerfeld • elektrongáz
• a komplementaritási elv (1927-1928) – Bohr
• másodkvantálás (1927-1928) – Dirac • elektromágneses tér, kvantumtérelmélet, a sugárzás kvantumelmélete, relativisztikus kvantumelmélet • pozitron, antirészecskék, vákuumpolarizáció
• kvantumelektrodinamika (1929) – Heisenberg
• Bohr – magfizika (1930-)
• A kvantummechanikai paradigma – a világ: egymással (nem csupán mechanikai) kölcsönhatásban lévő (állapotváltoztató) alkotórészek, kettős – részecske- és hullámtulajdonsággal rendelkező – objektumok (időnként összefonódó) rendszere – az állapotváltozás (matematikailag leírható) potenciálok vagy mérések hatására, részben véletlenszerűen megy végbe (mert) – a mérés egyben beavatkozás
XX. századi forradalom a fizikában részecskefizika
magfizika
1925
kvantummechanika
1913 1900 1896
Bohr-modell radioaktivitás lumineszcencia
!
színkép
!
?
hőmérsékleti sugárzás ? stat. fiz.
elektrodinamika
1873
katódsugárcső
1855 mágnesesség
elektromosság
fény
termod.
anyag
hő
