A BME átfogó kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája

Műegyetem - Kutatóegyetem

A BME átfogó kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája 2010. szeptember 30.

„Minőségorientált, összehangolt oktatási és K+F+I stratégia, valamint működési modell kidolgozása a Műegyetemen” TÁMOP-4.2.1/B-09/11/KMR-2010-0002 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Készítette:

Bacsa László Borsa Judit Bihari Péter Charaff Hassan Gróf Gyula Kovács Kálmán Kövesi János Lovas Antal Mihály György Péceli Gábor Salgó András Stépán Gábor Szarka András Tömösközi Sándor Vad János Vajta László Varga István

igazgató egyetemi tanár alprojektvezető helyettes alprojektvezető alprojektvezető projektmedzser dékán dékán alprojektvezető rektor tanszékvezető dékán alprojektvezető szakmai vezető tanszékvezető dékán alprojektvezető

BME Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Stratégiája V1.0

Kutatóegyetemi stratégia 2010.09.30

Tartalomjegyzék 0. 1. 2.

Vezetői összefoglaló ..................................................................... 4 Bevezetés ................................................................................... 6 Helyzetelemzés ........................................................................... 7

2.1. Gazdasági és társadalmi háttér ............................................................7 2.2. Szakterületi elemzés ........................................................................ 10 2.3. Kereslet és a kapcsolódó kínálati elemek elemzése ............................... 13 2.4. Versenytársak/potenciális együttműködő partnerek .............................. 13 2.5. A BME tevékenységének, teljesítményének, erőforrásainak, kapacitásának, feltételrendszerének elemzése ............................................ 16

3. SWOT analízis ............................................................................. 18 4. Jövőkép, VÍZIÓ ........................................................................... 20 5. A BME intézményi stratégiájának kutatás-fejlesztést és Innovációt érintő elemei .................................................................................. 21 5.1. Humánerőforrás-fejlesztési stratégia .................................................. 22

5.1.1. A tudományos teljesítmény/potenciál megőrzésének és fejlesztése .............. 22 5.1.2. A tehetséggondozás és a kutatói utánpótlás nevelés .................................. 27

5.2. Infrastruktúra fejlesztési stratégia ..................................................... 29 5.2.1. A kutatási-fejlesztési infrastruktúra fejlesztése ......................................... 29 5.2.2. A K+F+I tevékenység általános feltételrendszerének javítása ..................... 31

5.3. Kiemelt Kutatási Területek fejlesztési stratégiájA ................................. 35

5.3.1. A Fenntarható Energetika KKT stratégiájának Összefoglalása ...................... 35 5.3.2. A Járműtechnika, közlekedés, logisztika KKT stratégiájának célkitűzései ....... 40 5.3.3. A Biotechnológia, egészség, környezetvédelem KKT stratégiájának összegzése........................................................................................... 43 5.3.4. Az Intelligens környezet és e-tecnológiák KKT stratégiájának összegzése ..... 46 5.3.5. Nanofizika, nanotechnológia, anyagtudomány KKT stratégiájának összegzése50

5.4. A tudományos eredmények hasznosítási terve ..................................... 53

5.4.1. A kutatási együttműködések különböző szintjeinek fejlesztése .................... 53 5.4.2. A szellemi tulajdon kezelés, hasznosítás, technológia transzfer (TT) szolgáltatások ............................................................................................... 53

6. 7. 8. 9. 10.

Monitorozás .............................................................................. 56 Hatáselemzés ............................................................................ 59 Fogalomtár ............................................................................... 62 Források ................................................................................... 65 Mellékletek ............................................................................... 70

3



0. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A BME 2010-ben kutatóegyetemi címet nyert, és meghirdette kutatóegyetemi fejlesztési programját. A program vállalásait annak tudatában fogalmazta meg, hogy a Műegyetem működési területéből és kompetenciáiból adódóan az ország versenyképességének és fenntartható fejlődésének egyik meghatározó szereplője. Eddigi történelme során a K+F területen kiemelt, társadalom- és iparpolitikai célokat megvalósító, egyedülálló szerepvállalásával hazai és nemzetközi ismertséget és elismertséget vívott ki. Számos területen unikális kompetencia centrum, melynek megőrzése és fejlesztése az ország alapvető érdeke. Ez az érdek hosszú távú, mert kreatív, innovatív, K+F problémák megoldására, új termékek kidolgozására és kivitelezésére, valamint vállalkozásra is képes reálértelmiségiek magas színvonalú képzése csak kiemelkedő szakmai környezetben lehetséges. A BME kutatóegyetemi küldetésének olyan hosszútávra szóló programok végrehajtásával tesz eleget, amelyek célja: 1. A tudományos teljesítmény és alkotóképesség, valamint az ehhez elengedhetetlen kutatási-fejlesztési infrastruktúra fejlesztése, továbbá a társadalom, ill. az együttműködő partnerek számára közvetlenül is hasznot hozó K+F+I tevékenység általános feltételrendszerének javítása. 2. Elismert és az ország versenyképessége szempontjából kiemelt kutatás-fejlesztési területek megfelelően fókuszált, a szellemi kapacitás karokon, intézményeken és gazdasági partnereken átívelő koordinációján alapuló, minőségi fejlesztése. 3. A tehetséggondozás és a kutatói-fejlesztői utánpótlás nevelés megerősítése. 4. A gazdasági szempontból is mérhető K+F+I tevékenység és kapcsolatrendszer fenntartása és bővítése. A BME átfogó K+F+I stratégiai programja elsősorban a helyzetelemzést, az erősségekgyengeségek-lehetőség-veszélyek elemzését tartalmazó Swot analízist, a fenti célok és elemzés alapján megfogalmazott jövőképet, valamint az intézményi K+F környezet humán és infrastruktúrális elemeinek általános fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket és eszközrendszert tartalmazza. Emellett anyagunk röviden összefoglalja a kiemelt kutatási területek szakmaspecifikus fejlesztési elképzeléséit is, amelyek részletes kifejtése jelen anyag mellékleteiként szereplő KKT stratégai dokumentumokban található. Átfogó anyagunk alapvetően tehát a BME K+F+I célok azonosításának, kifejtésének és a megvalósításhoz szükséges eszközök (horizontális elemek) fejlesztésének stratégiai terve, melynek fókuszpontjában - a humán erőforrás - az infrastruktúra - a fókuszált területek és - az együttműködések fejlesztésére vonatkozó elképzelések rögzítése áll. A négy elem harmonikus egysége – a TÁMOP 421B-09/1/KMR programban elnyert forrásokkal támogatott megvalósításban - jelentős előrelépés lehetőségét kínálja a BME és polgárai számára. A stratégiai anyag legfontosabb megállapítása, hogy a nemzetközi és hazai trendekből származtatott kutatási célkitűzések a BME kompetenciáival kiválóan teljesíthetők, a szükséges fejlesztések elsősorban az elszigetelt kutatói csoportok tevékenységének összehangolásával 4



biztosíthatók. Ennek szükségességét az a tény is kiemeli, hogy a stratégiailag fontosnak ítélt kutatási területek fejlesztését ugyanazon tématerületen több, jelenleg egymással kutatási kapcsolatban nem lévő kar is szükségesnek tartja. Ezzel együtt többször felmerült a párhuzamos tevékenységek problémája. Ennek kiküszöbölése és a sikeres tudástranszfer egyaránt a szellemi tulajdon és kompetenciák nyilvántartásának kérdésére irányította rá a figyelmet. A javasolt kiemelt kutatási területek sem függetlenek egymástól. Mindegyik tartalmaz technológiai és alkalmazott kutatásokat, és egymással is jelentős mértékben átlapolnak. Ez a redundancia a műszaki tudományok területén természetes, és csak aláhúzza a jövőbeli kutatások fokozódó interdiszciplináris jellegét. Fontos megállapítás, hogy kutatóegyetem nem lehet sikeres egyetemi hallgatók nélkül, ezért hallgatóink bevonása a kutatóegyetemi programba alapvető fontosságú. A munkájuk motiválása, képzésük és tehetségük gondozása olyan szívesen vállalt feladat, amely fontos eleme egyetemünk fejlődésének. A BME kutatóegyetemi programja és kutatási stratégiája c. dokumentum folyamatos aktualizálását tervezzük a jövőben, hiszen a gyorsan változó környezet kihívásait csak gördülő tervezéssel lehet követni. Mégis úgy érezzük, hogy a BME átfogó és a kiemelt kutatási területek szakmaspecifikus jövőképét bemutató K+F+I stratégiai anyagok alapvetései hosszabb ideig megőrzik aktualitásukat és célszerűen meghatározzák az intézményfejlesztési terv kutatásfejlesztési fejezeteinek tartalmát.

5



1. BEVEZETÉS A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2010-ben négy másik egyetemmel együtt, de egyetlen műszaki felsőoktatási intézményként elnyerte a kormányzat által meghirdetett pályázaton a „kutatóegyetem” címet. A három évre szóló címet azok a kutatóhelyek kapták, amelyek az egyetemmé válás jogszabályban rögzített feltételein túlmenően, a legnagyobb kutatási-fejlesztési-oktatási potenciállal és a legjelentősebb tudományos eredményekkel rendelkeznek. A pályázókat a kutatási kapacitás, a doktori képzés, a publikációs tevékenység, a K + F bevételek és egy sor egyéb mutató alapján értékelték. A BME a kutatóegyetemi cím elnyerésével egyidejűleg kutatóegyetemi programot hirdetett. Ennek célja, hogy a Műegyetem - kvalitásainak fejlesztése révén – küldetését az eddigiekhez képest magasabb szakmai színvonalon teljesítse. A kutatóegyetemi program egységben kezeli az egyetem infrastruktúra, humán erőforrás, nemzetközi kapcsolati rendszer és kutatási potenciál fejlesztési kérdéseit. A BME rendkívül komplex szervezet, melyben a karok jelentős önállósággal rendelkeznek. Ez a decentralizált modell azonban csak akkor lehet képes közös stratégia megvalósítására, ha a programelemek, és ezen belül az általános K+F+I intézményi környezet szolgáltatás szemléletű javítására irányuló tevékenységek koordinálása a szervezeti egységeket bizonyos értelemben összefogó struktúrában valósul meg. A kutatóegyetemi program és a projekt irányítása ezért kutatóegyetemi projektszervezet keretében valósul meg. A stratégia mentén részletesen kidolgozott fejlesztési programelemek megvalósítását tehát az egyetem szervezeteit összefogó, a BME egészén átívelő Egyesült Innovációs és Tudásközpont koordinálja. A BME K+F+I stratégiájának alapelve azon kutatási területek kiemelése volt, ahol a BME a nemzetközi trendek, az EU stratégiák és a hazai fejlesztési irányelvek figyelembevételével jelentős kutatási kapacitással rendelkezik, és ahol a karok, kutatócsoportok együttműködésének erősítésével a jövőben jelentős eredmények érhetők el. A kutatóegyetemi programnak megfelelően a Műegyetem öt kiemelt kutatási területet határozott meg: (1) Fenntartható energetika, (2) Járműtechnika, közlekedés és logisztika, (3) Biotechnológia, környezet-, egészségvédelem, (4) Nanofizika, nanotechnológia, anyagtudomány, (5) Intelligens környezet és e-technológiák. A program megvalósítását segíti a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0002 – „Minőségorientált, összehangolt oktatási és K+F+I stratégia, valamint működési modell kidolgozása a Műegyetemen” c. pályázat, mely a TÁMOP 421B-09/1/KMR program (A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésén keresztül) keretében közel 3Mrd Ft támogatást nyert. A pályázati feltételek között is szerepel a stratégia elkészítésének kötelezettsége.

6



2. HELYZETELEMZÉS

2.1. GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HÁTTÉR A tudásnak a versenyképességben és a gazdasági fejlődésben betöltött szerepe az Európai Unió szintjén is a közösségi politikák meghatározó szempontja. A közösség országainak növekedési üteme évtizedes távon is elmarad nem csak a gyorsan fejlődő ázsiai országoktól, hanem az Egyesült Államoktól is, az Unió világgazdasági súlya csökken. A növekedés és a foglakoztatás programját meghirdető, 2000-ben elfogadott lisszaboni stratégia központi céljává tette a versenyképesség erősítését, melynek eléréséhez célként fogalmazta meg, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított költségek 2010-re érjék el a GDP 3%-át. A lisszaboni stratégia mennyiségileg megfogalmazott céljait az Unió láthatóan nem éri el, de a K+F+I előmozdítására és a felsőoktatás modernizálása érdekében támogatási programokat (7. Keretprogram) és más intézkedéseket – mint a felsőoktatás minőségének javítása a kutatásfejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésén keresztül című pályázati felhívás – kezdeményez. A világ és Európai országai az ezredfordulón egyre súlyosabb kihívásokkal néznek szembe. Az ipari tevékenységből eredő környezetszennyezés, az ennek következtében előrehaladó klímaváltozás, az édesvíz korlátozottá válása, az egészségügyi ellátás költségeinek erőteljes növekedése a népesség korösszetételének öregedése valamint az új és drága egészségügyi technológiák megjelenése miatt, a harmadik világ élelmezésének problémái, az energiaforrások hosszú távú biztosítása, a globalizálódó terrorizmus következményei és a biztonság erősítésének igénye, mind új tudományos válaszokat kívánnak. Ugyanakkor a tudomány fejlődése számos területen új lehetőségeket is megnyit. Különösen két tudományágban, az informatikában és a nanotechnológiában várhatók a társadalmi és gazdasági szükségletek számos területére új megoldásokat ígérő eredmények. A kihívásoknak és a lehetőségeknek együttes mérlegelése eredményezte az Unió 7. keretprogramjában a transznacionális kutatási együttműködések keretében támogatott témacsoportok kijelölését. A keretprogram 10 nagy témacsoportot határoz meg, amelyeken a legmagasabb színvonalú kutatást támogatni és erősíteni kell az európai társadalmi, gazdasági, környezeti és ipari kihívásoknak való megfelelés érdekében. A BME profiljának és adottságinak megfelelően kiválasztott 5 kiemelt kutatási terület (KKT), amely a K+F+I Stratégia gerincét képezi, a 7. Keretprogram 10 témájából 7-tel határozott kapcsolódást, átfedést mutat.

7

BME Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Stratégiája

Kutatóegyetemi stratégia

V1.0

2010.09.30

A 7. Keretprogram és a BME K+F+I Stratégia érintkező területei 7. Keretprogram I. Melléklet A közösségi fellépéshez meghatározott tíz témából 7 (1) Egészségügy; 2) Élelmiszerek, mezőgazdaság és halászat, és biotechnológia; (3) Információs és kommunikációs technológiák;

A BME kutatóegyetemi pályázatában illetve a projektben kiemelt kutatási területek 3. Biotechnológia, környezet-, egészségvédelem Megelőzés és terápia az egészségvédelemben prioritás 3. Biotechnológia, környezet-, egészségvédelem Környezeti stressz-hatások és adaptációs mechanizmusok prioritás Környezetvédelmi prioritás 5. Intelligens környezet és e-technológiák A jövő Internete és beágyazott rendszerei prioritás Hálózatfejlesztés és szoftvertechnológia prioritás Információs társadalom prioritás

4) Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák;

4. Nanofizika, nanotechnológia, anyagtudomány Nanoelektronikai eszközök szintézise és minősítése prioritás Spintronikai eszközök prioritás Hibrid áramkörök szintézise és minősítése prioritás

(5) Energia;

1. Fenntartható energetika Versenyképesség prioritás Környezet- és klímavédelem prioritás Ellátásbiztonság prioritás (6) Környezetvédelem (beleértve az éghajlatvál- 1. Fenntartható energetika tozást is); Környezet- és klímavédelem prioritás 3. Biotechnológia, környezet-, egészségvédelem Környezetvédelmi prioritás (7) Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is); 2. Járműtechnika, közlekedés és logisztika Járműtechnikai prioritás Közlekedési prioritás Logisztikai prioritás

Magyarországon az európai gazdasági és oktatási szerkezetben is meglévő problémák a rendszerváltást követő gazdasági és társadalmi átalakulás folyamatában élesebben jelentkeznek. A termelés és szolgáltatás szerkezete ugyan nagy ütemben közelített a fejlett országokéhoz, ez a folyamat azonban túlnyomórészt külföldi tudásbázison alapult és alapul. A külföldi tulajdonú szektor – gazdasági súlyához mérten – csekély keresletet támaszt a hazai kutatás-fejlesztési teljesítmények iránt, folyó termelő tevékenységében alig alkalmaz magyar tulajdonú szellemi termékeket. Ez a szerkezeti sajátosság a kis- és középvállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének eredményei számára piaci korlátot képez, és finanszírozás nehézségeivel együtt magyarázza a KKV szektor egészében igen alacsony innovációs aktivitását. A magyar gazdaságban tehát csekély arányban képződnek tudás alapú hazai jövedelmek, ami – a válság hatásától függetlenül is – korlátozza a növekedési potenciált. A gazdaság elégtelen tudáshasznosítása tükröződik abban is, hogy a kutatási –fejlesztési ráfordításoknak a GDP-hez viszonyított aránya 2002 óta 1% alatt ingadozik. Érdemben nem közeledik az Unió 1,9%-os átlagos GERD mutatójához. Témánk szempontjából figyelemre méltó, hogy a felsőoktatás egészének K+F ráfordítása az utóbbi években még nominális értéken sem növekszik, és nem erősödik a piaci alapú K+F együttműködés a vállalkozásokkal. 2008-ban a vállalkozások által biztosított K+F forrásoknak mindössze 6,7%-a finanszírozott a

8



V1.0

2010.09.30

felsőoktatási intézmények által teljesített K+F szolgáltatást, ami még az előző éveknél is alacsonyabb arány. (KSH Kutatás és Fejlesztés 2008) A külföldi működő tőke erőteljes beáramlásának a rendszerváltozás után egyik fő ösztönzője volt a szakképzett munkaerő rendelkezésre állása. Jelenleg egyre több területen a szakképzett munkaerő (szakmunkás, technikus, mérnök) hiánya a növekedés korlátja. Ehhez hozzájárul, hogy a hazai oktatási és képzési rendszer nem igazodott a gazdasági szerkezet és a munkaerőpiac ebből eredő igényeihez. A bolognai képzési rendszer bevezetése a felsőoktatásban alapvetően erre a problémára keres megoldást. Az Új Széchenyi Terv vitairata1 szerint a gazdasági növekedés forrásai között az egyik legjelentősebb tényező az innováció. Egy ország tudomány-, technológiai- és innovációs politikája egyrészt önálló, jól meghatározott cél- és eszközrendszer felvázolásával megfogalmazott stratégiai program, másrészt pedig alapvető társadalom- és gazdaságpolitikai koncepció, amely átszövi a tervezés és a cselekvés minden elemét. A program 4 éves időtávlatban, többek között az innováció hajtóereje révén célként tűzi ki, hogy hazánk K+F ráfordítása az évtized közepére érje el a GDP 1,5 százalékát, és az összesített innovációs mutató alapján mért innovációs teljesítmény érje el az EU-átlagot, a következő ciklusban pedig az EU-országok felső harmadába kerüljön. Rövidtávú stratégiai feladat a kitörési pontok azonosítása, azoknak a „jövő-iparok” megtalálása, amelyek képesek a gazdaság egészének dinamizálására. A magyar gazdaság kitörési pontjaira építve, az Új Széchenyi Terv 7 programot jelöl meg, és kínál vitára. A magyar gazdaság talpraállításához és felemelkedéséhez rendelkezni kell egy olyan jövőképpel, amely jelzi, hogy mely tevékenységek lehetnek a gazdasági növekedés húzó területei, a jövő iparágai, amelyek képesek a gazdaság egészének dinamizálására, és amelyeken keresztül a kitörési pontokat összekötik az Új Széchenyi Terv programjai és programelemei. A magyar gazdaság hét kitörési pontja Kitörési Pontok és az Új Széchenyi Terv Programjai Egészségipar

Zöld gazdaság

Hálózati gazdaság

Tudásgazdaság

Otthonteremtés

Munkagazdaság

Tranzitgazdaság

Gyógyító Magyarország

Megújuló energia és zöld gazdaság

Vállalkozás- és Üzleti környezet fejlesztési program

Tudomány, Innováció és Növekedés

Otthon-teremtés és Lakásprogram

Foglalkoztatás

Tranzitgazdaság

Egészségipar

Forrás: Új Széchenyi Terv vitairat (2010. július 28.), 20.oldal Az Új Széchenyi Tervben felrajzolt kapcsolódási és hálózati térképen (36. oldal) a magyar gazdaság talpraállításának „megállóhelyei”-hez tökéletesen illeszkednek a Műegyetem K+F+I Stratégiájában meghatározott kiemelt kutatási területek fókuszpontjai. A hazai innováció-politikának kettő, a legfontosabbnak tartott átfogó feladat megoldását kell a következő időszakban sikeresen megvalósítania. • Emelni kell széles körben a magyar gazdaság K+F- és tudásintenzitását, a feldolgozóipari és szolgáltató szektorokban működő magas növekedési potenciálú innovatív vállalatok támogatása, a kkv-k innovációs és abszorpciós kapacitásának növelése, innova1

http://www.ngm.gov.hu/data/cms2068241/uj_szechenyi_terv.pdf

9



tív klaszterek fejlesztése, valamint az innovációhoz szükséges hazai és nemzetközi tudásforrásokkal és piacokkal való összekapcsolódás révén. • Erősíteni kell Magyarország töredezett tudás-infrastruktúráit (kutatóintézetek, egyetemek) és javítani képességeiket, hogy érdemben, mérhetően hozzájárulhassanak a nemzetgazdasági célok stratégiai megvalósulásához. A tudomány-, technológia- és innováció-politikát a gazdaságpolitika elválaszthatatlan részének kell tekinteni és kezelni ahhoz, hogy – a fenntartható növekedés egyik fő hajtóerejét jelentő innováció segítségével – hazánk fel tudjon zárkózni a fejlettebb gazdaságokhoz.

2.2. SZAKTERÜLETI ELEMZÉS A BME a műszaki és részben a gazdasági felsőoktatás és kutatás egyik legnagyobb intézménye. A hazai felsőoktatásban részt vevő hallgatói létszám 6%-át, a műszaki és informatikai képzésben tanulók több mint egyharmadát oktatja. Ezért a K+F+I Stratégia tervezésére és megvalósítására meghatározó hatással vannak azok a folyamatok, amelyek Európában és – összhangban az Európai Uniónak az Európai Kutatási és Felsőoktatási Tértség kialakításra, a felsőoktatás modernizálásra való intézkedéseivel – a hazai felsőoktatásban zajlanak. Az európai felsőoktatási szektor hatalmas tudáspotenciált képvisel. 4 ezer intézmény, több mint 17 millió hallgató, 1,5 millió alkalmazott, amelyből 435 ezer a kutató. De ez a kapacitás – az EU dokumentumaiban2 is megjelenő értékelés szerint – nincs teljesen kihasználva. Az Unió illetékes szervei kritikusan értékelik mind az oktatás mind a kutatás és az eredmények hasznosításának területét. Fő problémának tekintik az egyetemek és a nemzeti oktatási rendszerek közötti átjárhatóság korlátait, hogy a képzés nem elégíti ki a munkaerőpiac igényeit, nem koncentrálnak kellően a kiválósági területekre, a kutatásban elégtelen az interdiszciplináris, valamint az intézmények közötti és a transznacionális együttműködés. A felsőoktatási szektor modernizációjának európai vezérelve az egyetemek hármas funkciójának – a képzés, a kutatás és az innováció – egysége. Az Európai Felsőoktatási Térségnek és az Európai Kutatási Térségnek teljesen nyitottnak kell lennie a világ felé, és világszinten versenyképes szereplővé kell válnia. A hazai felsőoktatásban a hasznosuló kutatás-fejlesztési teljesítmény szempontjából különböző folyamatok zajlottak. A felsőoktatás a lakosság széles köre számára elérhető, általános közösségi szolgáltatássá vált. A rendszerváltozást követően napjainkig a hallgatói létszám három és félszeresére nőtt, azonban ettől messze elmaradt az oktató létszám növekedése, és az egy hallgatóra jutó költségvetési forrás reálértéken a felére csökkent. Ez nyilvánvalóan korlátozza a kutató-fejlesztő munkára fordítható humán erőforrást, ami következményekkel járt az oktatásba átáramló új tudományos eredményekre, és szűkítette az elitképzés lehetőségeit. A mennyiségi bővülés mellett a képzés szerkezete a munkaerőpiac és a gazdaságfejlesztés igényeitől eltérően alakult. A műszaki, természettudományi, és agrárszakokon tanulók aránya az összes hallgatói létszám nyolcadát teszi ki, míg az OECD országok átlagában ez az arány a 2

COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE COUNCIL AND THE EUROPEAN PARLIAMENT DELIVERING ON THE MODERNISATION AGENDA FOR UNIVERSITIES: EDUCATION, RESEARCH AND INNOVATION COM(2006) 208 final COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE COUNCIL, THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS Putting knowledge into practice: A broad-based innovation strategy for the EU COM(2006) 502 final

10



magyarországinak kétszerese. Ez a képzési szerkezet már jelenleg és perspektívában a gazdaságfejlesztés szűk keresztmetszetét képezi, és elhelyezkedési nehézségekhez vezet egyes humán és társadalomtudományi szakokon végzett diplomások körében. A felsőoktatási kutatóhelyek és a vállalkozások közötti kapcsolat egészében alacsony intenzitású. A több mint 70 felsőoktatási intézmény mintegy 1/3-a rendelkezik a vállalkozásoktól származó K+F megbízással és ezek közül 10-12 intézmény megrendelése éri el a jelentős projektek nagyságrendjét. A felsőoktatási intézmények K+F ráfordításainak forrásai között a vállalati megbízások 10-15 százalékot tesznek ki, arányuk enyhén növekvő tendenciát mutat. A vállalkozások oldaláról a kép ettől eltér. Összes K+F ráfordításuknak 2006-ban és 2007-ben 7,3, 2008-ban csak 6,7 százalékát fordították egyetemi megbízásokra, ez azonban nem tartott lépést a vállalkozási K+F kiadások növekedésével, az előző évekénél is alacsonyabb arányt képviselt. Az Európai Bizottság szerint Európában magas színvonalú kutatási tevékenység zajlik, azonban a kutatási eredmények az iparban alig, vagy csak kis hatékonysággal hasznosulnak. További problémát jelent az európai egyetemi alapú kutatás széttöredezettsége. Közel 2 ezer egyetem verseng azért, hogy kutatással foglalkozzon. Eközben az Egyesült Államokban a felsőfokú intézeteknek kevesebb, mint 10 százaléka kínál posztgraduális fokozatot és még kevesebb azoknak a száma, ahol intenzív kutatási tevékenység folyik. Miután Európában Amerikával összehasonlítva jóval alacsonyabb az oktatásra és a kutatásra szánt összegek szintje, mindez azt jelenti, hogy nagyon elaprózódnak ezek az összegek. Az amerikai rendszer ezzel szemben az erőforrások és a kutatók olyan fokú koncentrációjához vezet, amely eléri a kritikus tömeget. Brüsszel arra is emlékeztet, hogy az egyetemek nemzetközi rangsorában csak kevés európai intézmény bukkan fel az élmezőnyben. Az Európai Unió Tanácsa3 úgy véli, hogy ha fokozni kívánjuk a kutatási, technológiafejlesztési és innovációs tevékenységekre fordított európai támogatás hatékonyságát, és közvetve az említett tevékenységek versenyképességre, fenntarthatóságra és társadalmi jólétre gyakorolt hatását, valamint ha meg kívánjuk nyerni Európa és a világ tudományos és üzleti köreinek legtehetségesebb szakembereit, akkor nem szabad szem elöl téveszteni a következőket: • a kiváló kutatási, technológiafejlesztési és innovációs tevékenységek végrehajtása esetében ésszerűsíteni kell és fel kell gyorstani a jelentkezési, értékelési, tárgyalási és jelentéstételi eljárásokat; • fokozni kell a kutatást, a technológiafejlesztést és az innovációt támogató programok hozzáférhetőségét és átláthatóságát; • elő kell segíteni a különböző programok (pl. a keretprogram, a versenyképességi és innovációs keretprogram, a strukturális alapok) eszközei közötti átjárhatóságot, kiaknázva ezzel az ezek kombinált felhasználásából eredő további szinergiákat; Az említett célok elérésének elősegítése érdekében a kutatási, technológiafejlesztési és innovációs célra nyújtott európai uniós támogatás megtervezése és végrehajtása során a következő alapelveket kell figyelembe venni: Egyszerűség: a kutatást, a technológiafejlesztést és az innovációt támogató európai uniós programokat – az eltérő résztvevők eltérő igényeinek figyelembevétele mellett – kevés, ám világosan meghatározott, átlátható és könnyen hozzáférhető szabályok és eszközök alapján kell irányítani, aminek köszönhetően kevésbé van szükség értelmezésre és kivételek bevezetésére; Egységesség: Nem vonható kétségbe, hogy a különböző specifikus kutatási és innovációs tevékenységek céljára különböző eszközöket kell igénybe venni, komolyan meg kell azonban 3

http://register.consilium.europa.eu_pdf_hu_10_st09_st09449.hu10

11



kísérelni az említett eszközök harmonizálását, így például a különböző eszközökben és programokban ugyanolyan szabályok szerint kellene kezelni a kutatás, a technológiafejlesztés és az innováció finanszírozási ciklusának ugyanazon vonatkozásait, és a szabályokat a lehetőségekhez mérten minden esetben koherensen kellene alkalmazni; Stabilitás és jogbiztonság: Gondoskodni kell arról, hogy a szabályokat az egész keretprogramban az azok alkalmazásáért felelős szervtől függetlenül egységesen értelmezzék és hajtsák végre. Ezt az elvet különösen a javító célú változtatásoknak a jelenleg futó programokba való körültekintő bevezetése során kell alkalmazni; Bizalmon alapuló megközelítés: Abból a feltevésből kell kiindulni, hogy az európai uniós támogatás kedvezményezettjei a finanszírozásban részesülő tevékenységet jóhiszeműen és a várt eredmények elérése érdekében a lehető legnagyobb erőfeszítés mozgósításával hajtják végre, és a közpénzek megfelelő felhasználásának biztosításához szükséges minimális szinten túl nem terjed ki rájuk uniós nyomon követés és ellenőrzés; ezzel kapcsolatban a hiba és kockázatok elfogadható szintjéhez elszámoltathatóságnak, valamint hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak kell járulnia; Eredményorientált finanszírozás: meg kell vizsgálni, hogy lehet-e és milyen mértékben az eredmény középpontba helyezésével, ugyanakkor a kiválóság megőrzése mellett és a kutatás kockázatosságát figyelembe véve finanszírozni a kutatási, technológiafejlesztési és innovációs tevékenységeket; A résztvevők szokásos számviteli gyakorlatának általános elfogadása, aminek köszönhetően szükségtelenné válik a párhuzamos számviteli rendszer vezetése; Átjárhatóság: a kutatást, a technológiafejlesztést és az innovációt támogató programokban alkalmazott eszközök megfelelő megtervezése, ezzel biztosítva azok kölcsönösen kiegészítő jellegét és a szinergiákat felhasználó kombinációját; Rugalmasság: a kedvezményezettek számára lehetővé kell tenni a választást a keretprogram különböző típusú támogatási formái között. Ez azt az igényt elégítené ki, hogy legyen nagyobb a kompatibilitás a résztvevők szokásos számviteli gyakorlataival. Az Európai Unió Tanácsa úgy véli, hogy az egyszerűsítés kérdését a fenti célok és elvek, valamint az Európai Bizottság által előterjesztett lehetőségek alapján, az alábbi iránymutatások szerint kell megvizsgálni. • A komplexitás csökkentése; • Az auditálások szükséges minimumra csökkentése; • A minőség, a hozzáférhetőség, az átláthatóság és az eljárások javítása; • A programok és az eszközök átjárhatósága. A Bizottság feladata, hogy a majdani nyolcadik kutatási keretprogramnak, valamint a kutatást, a technológiafejlesztést és az innovációt támogató egyéb kezdeményezéseknek – beleértve a strukturális alapokat is – a 2014-ben kezdődő új pénzügyi időszak hatálya alá tartozó előkészítése során vegye figyelembe ezeket az iránymutatásokat. Az Európai Kutatási Térség létrehozásának keretében, Európa tanácsi következtetéstervezet kidolgozására került sor „egy innovatív Európa kialakítása” címmel. E következtetéseket többek között az Európa 2020 stratégiával összefüggésben kell megvizsgálni, amelynek középpontjában a tudás és innováció, a fenntarthatóbb gazdaság, a foglalkoztatás magas szintje és a társadalmi befogadás áll.4

4

A 2010. március 25–26-i Európai Tanács következtetései (EUCO 7/10).

12



2.3. KERESLET ÉS A KAPCSOLÓDÓ KÍNÁLATI ELEMEK ELEMZÉSE A K+F+I Stratégia megvalósításának eredményei az oktatás, a kutatás és az innováció területén alapvetően minőségi igényeket elégítenek ki, ezért számszerű mutatókkal a projekt „piaci” környezete csak részben jellemezhető, a várt hatás azonban egyértelműen meghatározható. A nemzetközi tőkebefektetések növekedése és különösen az élvonalbeli multinacionális cégek tömeges települése Magyarországra már a kilencvenes években radikálisan átalakította a munkaerő minőségével kapcsolatos igényeket. A legversenyképesebb ágazatokban a kilencvenes évek második felében megjelent és a fejlődés szűk keresztmetszetévé vált a felkészültség-hiány. A megfelelően felkészült és minőségi munkavégzésre képes munkaerő hiánya a jövőben még inkább gátjává válhat a strukturális alkalmazkodásnak, a technológiai megújulásnak és általában a versenyképesség-növekedésnek, hiszen a munkaerő minőségével kapcsolatos igények folyamatos növekedése előrevetíthető. Ez általában nem a formális képzettségi szint növekedését, hanem a képzés relevanciájának és minőségének a javítását igényli. A gazdaság a szaktudás, a gyakorlati szakmai készségek és az általános kompetenciák, ezen belül különösen az önálló tanulásra való képesség meglétét várja az oktatási rendszerből kilépőktől. Határozottan artikulált tehát a gazdaság igénye a jól képzett műszaki szakemberek iránt. Az egyetem közvetlenül nem tűzi ki célként a hallgatói létszám, illetve a diplomás kibocsátás növekedését, de oktatói és kutatói kompetenciák fejlesztésével, a doktori és posztdoktori képzés erősítésével a műszaki szakemberképzés minőségi és mennyiségi bővítése feltételeinek megteremtéséhez járul hozzá. A gazdaság igénye a magas színvonalú kutatás-fejlesztési eredmények, innovációk iránt potenciális keresletként, illetve humán oldalról az innovációs képesség iránti igényként értelmezhető. A globális gazdaság tudásigénye elvileg korlátlan, különösen a pár fejezettel alább található, és részletesen bemutatásra kerülő kiemelt kutatási területeken. Ez az igény fennáll a Magyarországon működő vállalkozások részéről is. Azonban részben a tulajdonosi érdekek, részben a hazai K+F szektor teljesítőképességének és együttműködési készségének korlátai miatt ez az igény a kívánatoshoz képest csekély tényleges keresletben nyilvánul meg. Ez tükröződik a hazai K+F ráfordítások és szektoronkénti források alakulásában. Ennek a helyzetnek a kezelésére a projekt, illetve a hátterében lévő támogatási program a nemzetközi színvonalú K+F+I tevékenység műveléséhez szükséges kritikus tömeg felépítésével keresi a megoldást. A potenciális kereslet megnyílása az eredmények kritikus tömegének beérésével következik be: amikor a hazai felsőoktatás kutatás-fejlesztési kapacitása folyamatosan és rendszeresen, rugalmas és hatékony együttműködéssel, megfelelő színvonalon képes kutatásfejlesztési és innovációs szolgáltatásokra, akkor a gazdaság szereplői mind nagyobb arányban helyezik át az ilyen szolgáltatások beszerzését a hazai K+F és felsőoktatási szektorra.

2.4. VERSENYTÁRSAK/POTENCIÁLIS EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK Az innovációs érdekek érvényesítése szempontjából össze kell hangolni az oktatás-, a tudomány- és a kutatás-fejlesztési célkitűzéseket. Megfelelő programok, hatékony intézményi háttér, ösztönzők és megfelelő finanszírozási módok révén biztosítani kell a kulcsszereplők (kutatóhelyek, „tudásintenzív” cégek, kis- és közepes vállalatok stb.) közös érdekeltségű együttműködését, szemben a ma esetenként megfigyelhető elkülönüléssel és nem kívánatos ütközé-

13



sekkel. Intézményi szinten meg kell vizsgálni a már rövidtávon megvalósítható és az innovációs aktivitásra kedvezően ható feladatokat és ezekre építve célszerű megfogalmazni a stratégiai célokat. A BME igyekszik a közös érdekek alapján történő együttműködést előtérbe helyezni. Az egyébként is rendkívül korlátozott állami és piaci kutatás-fejlesztési források felhasználási hatékonyságának javításához a potenciál az együttműködésben, az infrastruktúra és a szellemi kapacitás megosztásában van. A limitált K+F piacon a jelenleg annyira jellemző párhuzamos tevékenységek fenntartása a szabad verseny egyszerűen nem finanszírozható. Ugyanakkor látható, hogy a hazai kutató- és kiváló egyetemek kiemelt kutatási területei között jelentős az átfedés, pl. informatika, anyagtudomány, biotechnológia, energetika szinte valamennyi intézmény programjában megjelenik és hasonló kutatás-fejlesztési profillal számos akadémiai és egyéb fenntartású kutatóintézet és csoport, illetve regionálisan külföldi intézmény is rendelkezik. Óhatatlanul szükséges tehát a potenciális partnerintézmények tevékenységének és kapacitásainak megismerése, az együttműködés lehetőségeinek feltárása, az ezzel kapcsolatos egyeztetések megindítása. Az alábbiakban a helyzetelemzést a kiemelt területek együttműködési lehetőségeinek általános bemutatásán keresztül végezzük el. (Részletesen lásd a mellékelt KKT stratégiákban.) A fenntartható energetika (FE) területén érintett tanszékek és tudásközpontok nemzetközi kapcsolatrendszere és partnersége két oldalról értelmezhető. Egyrészt intézményi kapcsolatok különféle tudományos és oktatási együttműködések keretében. Ezek egy része bilaterális (pl. különböző TÉT együttműködés) egy része multilaterális (pl. valamilyen szervezeti intézményi tagjaként). Mivel Magyarország kutatásra fordítható erőforrásai is szűkösek, így az ezekért folytatott verseny helyett a (stratégiai) együttműködésre (partnerségre) kell helyezni a hangsúlyt, hosszú távon partneri viszonyt kell létesíteni a most még esetleg versenytársként jelentkező intézményekkel. A fenntartható energetika területén, a potenciális hazai versenytársak és partnerek kutatási kompetenciáját elemezve meg kell állapítanunk, hogy a BME-nek nincs számításba vehető versenytársa számos, a döntéshozatalt támogató tudás körébe tartozó területen. A járműtechnika, közlekedés és logisztika (JKL) szakterületet nemzetközi szinten így egyben alig néhány felsőoktatási vagy kutatási intézmény műveli. A gyakorlat ugyanis az, hogy a BME-n integrált módon megjelenő járműves, közlekedési és logisztikai képzés/kutatás elválik egymástól. Sőt, maga a közlekedés sem mindig jelenik meg önálló diszciplínaként, hanem szétválik közgazdasági és általános mérnöki ágakra. Integrált közlekedési kutatással csak néhány kelet-közép-európai egyetem foglalkozik – pl. Drezda, Prága, Zsolna. A többi kutatási intézmény rendszerint specializálódik valamely szakterületre: a közlekedés szabályozásigazdasági kérdéseire, a logisztika vállalati vagy szállítási részterületeire, a telematikára vagy éppen a járműipar egyes szegmenseire (vagy ezek kombinációira). A jelen pályázási körülmények között (pl. az EU Keretprogramokban) a tématerület szempontjából szóba jöhető – általunk ismert – intézmények inkább együttműködő partnerként foghatók fel, s nem versenytársként. Elvileg kivételt jelenthetnek ez alól a kelet-európai kutatóintézetek vagy egyetemek (mivel a nemzetközi konzorciumokban helyettünk ők képviselhetik régiónkat), de ezen a téren is inkább még a kooperáció a jellemző. Emellett a multinacionális cégek beruházásaihoz is kapcsolódóan egyes hazai intézmények (Győr, Kecskemét) határozott fejlesztési irányokat jelöltek ki a JKL-hez kapcsolódó területeken. Ezért a velük történő együttműködés és kapacításmegosztás egyeztetése a közeljövő feladata kell legyen. A biotechnológia, egészség, környezetvédelem (BEK) területe önmagában is tudományterületek szoros együttműködését igényli. Az eddig kialakított kapcsolatokat inkább az együttmű-

14



ködés, mint a versengés jellemzi, és ezt a szemléletet a továbbiakban is igyekszünk fenntartani. Az alapkutatási jellegű témák, illetve kutatási irányok esetében meghatározó a nemzetközi és a hazai kutatóhálózatokkal történő együttműködés. A biogyógyszer fejlesztési területen alapvető partnereink a hazai gyógyszergyárak, és szoros együttműködést folytatunk az ellenőrzési és szabályozási folyamatokban alkalmazható műszerfejlesztések területén tevékenykedő vállalkozásokkal. Nemzetközi szinten minden mértékadó egyetem foglalkozik „környezetbarát” projektekkel, különösen igaz ez a környező országokban lévő intézményekre. A téma szerteágazó mivoltából kifolyólag, mindenki más aspektusokkal foglalkozik, így igen jól kiegészítjük egymást. Gyógyszervegyész, gyógyszerész, anyagmérnök oktatás számos a hazai és külföldi egyetemen folyik. Bár a mérnöki ismeretek fontos elemeit ezek is tartalmazzák, kifejezetten a gyógyszer-vegyész mérnöki szakterületre fókuszáló oktatás csupán a BME-n folyik, együttműködve a partnerintézményekkel. Szinte minden orvosi műszergyártó kínálatában szerepelnek az egészségi állapot valamilyen szintű otthoni megfigyelésére alkalmas eszközök. Több multinacionális céggel ápol a BME partneri kapcsolatot az új technológiák megismerése, ill. közös kutatási projektek indítása céljából. Az intelligens környezetek és e-technológiák (IKT) területén a BME szakmai beágyazottságát és partneri kapcsolatait az jellemzi, hogy vezető szerepet töltött és tölt be meghatározó jelentőségű nemzeti technológiai platformok megalakításában és tevékenységében (Nessi, Artemis, eVita), továbbá a Regionális Egyetemi Tudásközpontok (MIK, IT2) révén kiemelkedő együttműködést alakított ki az iparral és más kutatóintézetekkel is. A partneri kapcsolatokban rejlő lehetőségeket a BME olyan formában igyekszik megragadni, hogy az IKT jövőjét formáló fejlesztési területeken (e-közigazgatás, ambiens rendszerek, mobil alkalmazások és szolgáltatások, Future Internet, stb.) az üzleti szféra igényeitől független is, a mindenkori élenjáró technológiákat alkalmazó tevékenységet folytat. Ennek a KKT-nek az a jellegzetessége országos szinten, hogy több felsőoktatási intézményben folynak kutatások ezen a területen többek között (Debreceni Egyetem, SZTE, PPKE, ELTE, MTA SZTAKI, stb..). Ezen a területen kiemelendő a BME adottsága, hogy karai kompetenciájának szinergiájával olyan komplex és interdiszciplináris kutatási területek művelésére is képes, amely más, kisebb intézményekben nehezen, vagy egyáltalán nem valósulhat meg. A BME ezért célul tűzi ki, hogy ezeket a területeket tudatosan erősítse, és saját kapacitását kiegészítve, országos és nemzetközi kooperációs kutatások központja is legyen. Magyarországon a különböző felsőoktatási intézményekre és kutatóintézetekre – általában történeti okokból - jellemző a nanotechnológián belüli specializálódás, amelynek következményeképp az adott szűkebb „nano” területen nem alakulhatott, és nem is alakult ki verseny. A nanotechnológiát kiemelten kezelő magyar intézmények összességét laza érdekszövetségként tekintve lefedhető a nanotechnológia valamennyi lényeges területe, ilyen értelemben valamennyien potenciálisan együttműködő partnerek. A hazai kooperáció erősítésével - a nanotechnológia eredendő multidiszciplináris tulajdonságát kihasználva – új távlatok nyílhatnak a magyar „nano” kutatás, fejlesztés és innováció előtt. A BME széles körű együttműködést alakított ki a nanofizika, nanotechnológia és anyagtudomány (NNA) kiemelt kutatási terület egy-egy témájához közel álló intézmények széles körével: akadémiai kutatóintézetekkel, multinacionális cégek kutatásfejlesztő egységeivel, hazai és külföldi egyetemekkel, kis- és középvállalkozásokkal.

15



2.5. A BME TEVÉKENYSÉGÉNEK, TELJESÍTMÉNYÉNEK, ERŐFORRÁSAINAK, KAPACITÁSÁNAK, FELTÉTELRENDSZERÉNEK ELEMZÉSE A Műegyetemnek az oktatástól elválaszthatatlan küldetése a tudomány művelése, a tudományos kutatás, alkotás, a kutatóegyetemi jelleg biztosítása. A nemzetközi kutatási programok részeként, a hazai kutatási irányzatok vezetőjeként a BME tevékenysége átfogja az innovációs láncot alkotó alap- és alkalmazott kutatást, műszaki- és gazdasági termék- és szolgáltatásfejlesztést, valamint a komplex minőségbiztosítást, törekszik a kutatási eredmények hasznosítására. A BME erősségét jelenti a jelenleg is jelentős kutatás-fejlesztési teljesítménye, kiterjedt ipari és államigazgatási kapcsolatrendszere és pályázási eredményessége. A következő években mind az európai uniós, mind a hazai K+F pályázatokban hasonló eredményességre számítunk, az ipari és kormányzati kapcsolatok további kiépülését várjuk. E sikeres kutatási és innovációs tevékenység hátterét szolgáltatják a Műegyetem meglévő erőforrásai. A fenntartható energetika szakterületen a BME meghatározó szerepet töltött be a hazai villamosenergia rendszer kialakulásakor az erőművek és az elosztó hálózat vonatkozásában is. Szakemberek generációit képeztük az energetika számos területén és az energetika ipari kutató intézeti hálózata mellett folyamatosan végeztek szaktanszékeink fontos kutatásokat a nemzetgazdaság támasztotta igényeknek megfelelően. A szakterületek differenciálódásának szükségszerűségét felismerve a BME indította el elsőként hazánkban az energetikai mérnökképzést. Az energetika területének fejlődése, tulajdonosi szerkezetének átalakulása jelentette új kihívásoknak megfelelően alakítottuk és fejlesztjük az alap, mester és PhD szintű képzéseket valamint a kutatási területeket. A tradicionális energiaforrások hatékonyabb felhasználására és a villamosenergia megbízhatóbb, hatékonyabb elosztására és felhasználására irányuló kutatások mellett egyre jelentősebb a megújuló energiaforrások komplex, nagyhatékonyságú felhasználására irányuló kutatások és tudás felhalmozása és az oktatásban való felhasználása. A környezet és klímavédelemi kutatások és képzés a BME-n már e kérdések reflektorfénybe kerülését megelőzően is folytak. A BME szaktanszékein az energetika több részterületéhez kötődő kizárólagos tudás koncentrálódik mely szaktudásra az energetika államigazgatási és ipari döntéshozói rendszeresen támaszkodnak és ez a kiterjedt kapcsolatrendszerünk alapja. A BME humánerőforrás ellátottsága a járműtechnika, közlekedés és logisztika (JKL) szakterületen hazai viszonylatban kiemelkedő. Abszolút értékben és arányaiban is hazánkban itt a legtöbb a szakterületi tudományos végzettségű kutató, nem is szólva a publikációs teljesítményről, illetve a vezetett/végzett projektek volumenéről, minőségéről. Nemzetközi szinten ugyanakkor ez már csak részben állja meg a helyét. Mindenesetre rendelkezünk néhány nemzetközileg is széles körben elismert szaktekintéllyel egyes részterületeken (pl. közlekedés gazdaságtan, irányítástechnika, autógépészet), s számos kollégának van már munkatapasztalata a nemzetközi projektek szintjén. A JKL szakterület egyes részterületei az infrastruktúraellátottság igény szempontjából inhomogének. A BME labor ellátottsága e területen mennyiségileg általában véve megfelelő, de minőségileg folyamatos fejlesztésre szorul a technológiai fejlődés következtében. A biotechnológia, egészség, környezetvédelem (BEK) szakterületen a BME tradicionálisan kiváló K+F kapcsolatokkal rendelkezik a hazai gyógyszergyárak tekintetében, és mint a hazai

16



biomérnök képzés megalapítója (1974), és azóta is hazai első számú képzési központja kitüntetett helyzetben van. A BME által az elmúlt 30 évben kibocsátott biomérnökök ma a hazai gyógyszeripar „biotech” ágazatának fontos fejlesztői. Ugyanakkor számolni kell a területen jelentős számban növekvő versenytársak megerősödésével. Az agrárkémiai- és élelmiszeripari valamint az ipari biotechnológia orientációjú felsőoktatás bevezetésében és kutatási feltételek megalapozásában a BME kezdeményező szerepet vállalt. Megítélésünk szerint a Műegyetem kémiai, biokémiai, molekuláris biológiai tudásbázisának műszaki szemléletű alkalmazása, kiegészülve a rendelkezésre álló vizsgálati/analitikai és technológiai eszköztárral, illetve más karok/területek (informatika, gépipar, logisztika, nanotudományok, stb.) által kínált kompetenciákkal az országon belül, de a közép-európai szinten is egyedi adottságokat kínál egyes, multidiszciplináris tudást és komplex feltételrendszert igénylő fejlesztések megvalósításához. Intelligens környezetek és e-technológiák (IKT) szakterületen belül a komplex informatikai rendszert alkotó alrendszereket gyakran önálló, független szervezetek működtetik. A rendszerek egyre inkább a mindennapi élet részévé válnak, szolgáltatásaik magas fokú társadalmi hatékonyságot biztosítanak. Az összekapcsolódás alapvető, világméretű infrastruktúrája, az Internet, működik, egyre több eszköz kapcsolódik rá, és egyre több szolgáltatás érhető el rajta. Az egyetem sajátos szakterülete a komplex jelfeldolgozási feladatok dekomponálása, illetve célarchitektúrákhoz illeszkedő algoritmikája, valamint az algoritmusok nagysebességű és nagy-megbízhatóságú implementációját lehetővé tevő megfogalmazása. Az egyetem másik sajátos szakterülete a funkcionális feladatmegoldásból induló kiber-fizikai implementáció. Ebben az egyetemnek mind a folytonos absztrakciós szintű rendszermodellek kialakítása terén, mind pedig az implementáció közvetlen felügyelete terén kiemelkedő gyakorlati és elméleti eredményei vannak. Az eredmények elsődlegesen az adaptív és futási idejű felügyelethez, a rendszerdiagnosztikához és az optimalizáláshoz kapcsolódnak. A rendszertechnika és szoftvertechnológia területén az egyetem a modell alapú tervezés és fejlesztés, a beágyazott rendszerek speciális, nagysebességű implementációs technikái (HW szintézis, DSP-, mikrokontroller- és FPGA-alapú rendszerek, IC-k (ASIC-ek tervezése)), valamint azok nagyteljesítményű számítógépes rendszerekbe (pl. cloud) való integrálásának. nemzetközileg is elismert kutatóhelye. Az elmúlt 10 évben a nanofizika, nanotechnológia és anyagtudomány (NANO), valamint a kapcsolódó technológiák különböző elemei fokozatosan bekerültek az egyetemen képzési és kutatási területei közé. Megjelenésük természetesnek tekinthető a változásokat rugalmasan követő műszaki és természettudományos tanszékeken, a doktori képzésben, az MTA kutatócsoportokban, míg a képzésbe illesztésüket elősegítette a bolognai rendszerre történő átállás miatt is időszerűvé vált tantervfejlesztés. A különböző karokon művelt nano-kutatások közötti kapcsolat kiépülését az új témák elindításához, majd fejlesztéshez szükséges szellemi és infrastrukturális támogatás igénye, elsősorban a laboratóriumi lehetőségek keresése indította el. Nem egyszer közös külső partnerrel való együttműködés révén alakult ki az egyetemen belüli kooperáció.

17



3. SWOT ANALÍZIS A körültekintő stratégiaalkotáshoz elengedhetetlen, hogy előtte átfogóan felmérjük a Műegyetem, mint kutatóhely s felsőoktatási intézmény reális lehetőségeit. Több elemzési módszertan lehetséges, melyek közül mi a SWOT-analízist alkalmazzuk. Az elemzés során nem törekedtünk egyetemünk valamennyi tevékenységének elemzésére, a hangsúlyt a K+F stratégiával összefüggő működési elemek analízisére fektettük. A Műegyetem karai és az öt kiemelt kutatási terület egymástól függetlenül elkészítették saját elemzésüket. Ezek integrálásával állítottuk össze az alábbi eredmény. Erősségek • az interdiszciplináris együttműködés lehetőségei rendelkezésre állnak egyes esetekben működnek • intenzív együttműködés a hazai és nemzetközi kutatóintézményekkel • megfelelő (erős) ipari/gazdasági háttér és kapcsolatrendszer • természettudományi, mérnöki és gazdasági szemlélet a kutatásban és képzésben • hazai viszonylatban vezető, illetve meghatározó, jól felkészült, nyelvismerettel rendelkező oktató- kutatógárda és kutatási teljesítmény • egyes részterületeken nemzetközileg elismert szaktekintélyek és alkotó közösségek • aktív publikációs tevékenység • aktív szakmai közéleti tevékenység • a hallgatók egy része jól motiválható és bevonható a K+F+I tevékenységbe, magas színvonalú hallgatói önszerveződés (pl. szakkollégium, hallgatói szakmai versenyek). • 2009-es hallgatói véleményezés szerint a műszaki képzési területen a BME karai nyújtják a legszínvonalasabb képzéseket • kiemelkedően eredményes doktori iskolák • mennyiségileg és részben minőségileg is megfelelő eszközpark • innovatív készség, több évtizedes tapasztalat • gyakorlat közeli, részben hasznosuló kutatási eredmények, a tudás és technológiatranszfer lehetősége • tudásközpontok működése • kutatási eredmények azonnali alkalmazása a különböző szintű képzésekbe • nemzetközi projekttapasztalat • megfelelő eredményesség a nemzetközi és a hazai K+F pályázatokon • oktatásban és kutatásban jó informatikai ellátottság, beleértve ebbe a tudományos adatbázisokhoz való hozzáférést is. • a négyes (oktatás-kutatás-művészeti alkotás-bevételszerzés) követelmények teljesítését ösztönző kari gazdálkodási rendszer. • egymásra épülő, rendszerelemeket átfogó, teljeskörű minőségbiztosítási rendszer fenntartása.

18

Gyengeségek • részben összehangolatlan kutatási kezdeményezések és tevékenységek szervezeti egységenként, hiányzó integrált kutatási stratégia • felaprózott kutatási tevékenység, a fókuszálás hiánya • a szervezeti struktúra és együttműködési készség sok esetben nem tükrözi a szakma logikáját, a tudásközponti szerveződés megítélése pedig ellentmondásos. • a szinergikus hatások gyenge kiaknázása, izolált kutatások dominanciája • A BME-n jelenleg hiányzik a versenyhelyzet, a beszámoltatás és a motivációs rendszer kiforratlansága miatt a tényleges tudományos-műszaki értékrend nem általánosan elfogadott • hallgatói szakmai gyakorlati háttér megszervezése nem mindig elégíti ki az igényeket. • magas oktatói-kutatói átlagéletkor, kutatói utánpótlás akadozik, • a humánerőforrás megtartó képességgel - finanszírozási és elismertségi nehézségek miatt – problémák vannak • Az elitképzés finanszírozásának megoldatlansága • a „húzó emberek” nem kellő támogatása, elismerése • az információ áramlása a vezetés és a kutatói-oktatói gárda között nem mindig megfelelő. • a feladatok egyenlőtlen megosztása (egyeseknél túlterhelés) • a versenytársakhoz képest magas oktatási terhelés a kutatást háttérbe szorítja • a nemzetközi kapcsolattartás vendéghallgatók, oktatók fogadásának adminisztratív és infrastuktúrális támogatás gyenge • a részterületek egyenlőtlen fejlettségi és erőforrásellátottsági szintje • a költségvetési támogatás nem fedezi az alaptevékenységet sem • gyenge kutatási adminisztrációs támogatás, ami jelentős kapacitásokat köt le az érdemi munkavégzőknél • minőségileg részben lemaradó eszközpark, egyes területeken a nagyberendezések hiánya, elöregedő infrastruktúra • eredmények és a szellemi tulajdon védelme és hasznosítása nem megoldott • nem alakult ki az egyetemi szervezetek és a spin-off jellegű magánkezdeményezések közötti szimbiózis szabályrendszere • tudományos fórumok, rendezvények száma és az ilyen irányú aktivitás csekély • gyenge piackövetés, kommunikáció és marketing



Lehetőségek • számos művelt terület számára kedvezőek a tendenciák és gazdaságfejlesztési elképzelések egyetemi-, hazai-, európai- és nemzetközi szinten • növekvő igény és jelentőség, fejlesztések tudományos, rendszerszemléletű megalapozottságra (pl. társadalmi folyamatok kiszolgálása, forrás allokáció) • olyan kiemelt területekre fókuszál a BME, melynek fenntarthatósága jelenformában hosszútávon nem biztosítható, illetve a várható gazdasági s tudományos eredmények nagy része a gazdasági/társadalmi igényt szolgál ki • kevés olyan intézmény van a BME-n kívül, ahol a műszaki-természettudományi és gazdasági tudományok művelése koncentráltan jelenik meg. • az MTA és más hazai és nemzetközi kutatóközpontokkal történő szorosabb együttműködés a kutatásban és az oktatásban is jelentősen javítja az együttműködés lehetőségeit. • projekt alapú működési szemlélet és módszerek terjedése, erőforrások hatékonyabb használatát eredményezhetik • belső kezdeményezések esetén tevékenységek széles körével lehet számolni: ötletek gyűjtése, szűrés, marketing, végleges kialakítás, - ha kell tőkebevonás- szabadalom, Spin-off cég alapítása vagy egyéb gondoskodás az eredmények hasznosításáról. • hallgatói és kutatói mobilitás bővülése • az egyetemi kutatói és oktatói számára elérhető alkotói szabadság „ereje” • a vállalkozói szféra érdekeltté tétele az oktatás, kutatás fejlesztésében (pl. közös működtetésű laboratóriumok alapításában) • az együttműködésen forrásmegosztáson alapuló kutatások, nagyobb projektek biztosíthatják az eszközpark folyamatos fenntartását, fejlesztését • erős ipari kapcsolatok élénkítő hatása más területeken • a szervezeti és gazdasági háttér kiegyensúlyozottsága megteremti annak lehetőségét, hogy a Kar a stratégiai célok megvalósításával foglalkozzon. • szisztematikus HR fejlesztés • szakirányú továbbképzési formák rugalmas a kereslethez igazodó bővítésének igénye, az életen át tartó tanulás „életformája”

19

Veszélyek • a BME nem tud lépést tartani a technológiai fejlődéssel • bonyolódó pályázati felhívások, a BME rugalmatlanul reagál ezekre • más kutatóintézmények vagy a vállalati szféra „agyelszívó” hatása • a kapacitásgondok miatt a teljesítés minősége csökken, s ez lemaradást és presztízsromlást idéz elő • a vállalati szektor a versenytársak felé fordul a BME rugalmatlansága miatt • A vezető kutatók adminisztratív terhelése a belső K+F+I szolgáltatás hiánya miatt sokszorosa nyugat-európai versenytársaikénak. • kutató és mérnöki alkotások elismertségének hiánya a karrier és életpálya modellekben • az egyetemi eredmények nem egyetemi szintű hasznosítása. • a publikációs szemléletű kutatói karriermodell nehezíti a szellemi tulajdon kezelést és értékesítést • a modern technológiai orientációjú kutatási és oktatási feltételrendszer hiánya versenyképtelenné teheti a BME-t a hazai és külföldi versenytársakkal szemben, kevésbé vonzóvá az ipari partnerek számára • az állandó költségvetési hiány és a túlterheltség miatt a szakmai munka színvonala leromolhat, a saját bevételek lecsökkenhetnek • ha a vezetés nem következetes, az egyéni törekvések túlsúlyba kerülnek a közös célokkal szemben • az elbizonytalanodó és bürokratizálódó kutatásfinanszírozási háttér a kutatáshatékonyságát veszélyezteti. • kiéleződött verseny a felsőoktatásban, kutatásban • idegen nyelvű oktatás finanszírozásának megoldatlanága veszélyezteti a mobilitást és az intézményi kapcsolattartás fejlesztését • fejlesztési stratégia megvalósítósa rossz gazdasági körülmények között nehéz.



4. JÖVŐKÉP, VÍZIÓ Egyetemünk fejlesztési programjának alapvető célja, hogy a BME hosszú távon is képes legyen megfelelni a társadalmi és gazdasági elvárásoknak, megőrizze a magyar felsőoktatásban megszerzett pozícióit, és egyben javítsa nemzetközi beágyazottságát és elismertségét az oktatás és a kutatás területén egyaránt. Ahhoz, hogy ez a cél megvalósuljon, következetes fejlesztés szükséges, aminek keretében megvalósul a BME erőforrásainak koncentrálása a stratégiailag fontos, kiemelt területeken, a sikeres kutatómunkához elengedhetetlen infrastruktúrafejlesztésekkel együtt. A BME tehát azon területek fejlesztésére fókuszál, ahol adottságaiból és lehetőségeiből adódóan képessé válhat a nemzetközi kutatási hálózatokba történő intenzívebb bekapcsolódásra, valamint a hazai és regionális fejlesztési igények kielégítésére, a nemzeti fejlesztési stratégiák támogatására. A kutatóegyetemi programban is megfogalmazott célkitűzések megvalósításához a karok és munkatársaik által elfogadott és támogatott stratégia megalkotása szükséges. Ebben fontos szerepe van a kutatói szabadság megőrzésének, alapvetésnek számít, hogy a kiemelt területek nevesítése nem lehet kirekesztő és fontos, hogy az erőforrások koncentrálása ne akadályozza az önálló, újszerű ötletek, gondolatok kibontakozását. A kutatóegyetemi program eredményességének legfontosabb indikátorai az általánosan elterjedt mérőszámokon (publikációk száma, tudományos minősítettek aránya, stb.) kívül a kutatási eredmények hasznosulásával kapcsolatos mutatók lehetnek. A sikeres technológia- és tudástranszfer folyamatok száma, és azoknak folyamatos növekedése alapvetően jelzi a program sikerességének mértékét. A BME azonban nem elégszik meg a hazai kiemelt szerep megtartásával, regionális szinten is meghatározó kutatási intézmény kíván lenni. Ebben a célkitűzésében egyformán szerepel a Duna-régió és a Kárpát-medence régió programjaiban történő részvétel. Kutatási programjaival fokozni akarja tágabb nemzetközi együttműködését is, építve a jelenleg is létező kiterjedt nemzetközi egyetemi kapcsolatrendszerére. Bár nem szorosan kutatási tevékenység, de az egyetemi lét meghatározó eleme a nemzetközileg is elismert oktatási tevékenység, amihez az idegen nyelven folyó oktatás is hozzátartozik. Az oktatás nemzetközivé válásán keresztül vezethet az út a bővülő kutatócsere programokhoz. Ezeknek a programoknak a fejlesztése fontos eleme a kutatóegyetemi program kiteljesedésének. Hosszabb távon olyan egyetemet képzelünk, amely magas szinten végzi – idegen nyelven is oktatási tevékenységét, súlyponti területeken jelentős, és magas színvonalú kutatási kapacitásokkal rendelkezik, munkatársai szabadon indíthatnak önálló kutatási témákat és jókedvű szolgáltató szellemű intézményi környezetben végezhetik munkájukat, kedvelt fogadó intézménye a nemzetközi kutatói társadalomnak, elfogadott és keresett kutatási partner nemzetközi konzorciumokban, és sikeres hasznosítási projektek kötődnek hozzá. K+F+I programunk ennek a víziónak a megvalósításában jelent fontos előrelépést.

20



5. A BME INTÉZMÉNYI STRATÉGIÁJÁNAK KUTATÁS-FEJLESZTÉST ÉS INNOVÁCIÓT ÉRINTŐ ELEMEI A Műegyetem K+F+I stratégiája az intézmény egésznek működését támogató horizontális elemekre és a szakmaspecifikus illetve interdiszciplináris erőforrásokat koncentrálni képes átfogó kiemelt kutatási területek működésének harmonizálására épül. Az alábbiakban részben azon részstratégiák bemutatására vállalkozunk, amelyek az egyes szakterületek specialitásait leszámítva átfogó jellegűek, nagyon hasonlóan érintik az egyes Karokat, azon belül az egyes tanszékeket minden olyan esetben, amikor kutatási-fejlesztési kapacitásuk, ill. képességük fejlesztésén fáradoznak, ill. ezek javítását célzó programokat hajtanak végre. Ezeket éppen ezért horizontális részstratégiáknak nevezzük, és megvalósításuk érdekében ún. horizontális programokat fogalmazunk meg. Ebben a fejezetben maga a kutatási-fejlesztési stratégia (lásd 6.3. alfejezet) csak utalás jelleggel szerepel, mert ez az öt kiemelt kutatási területre vonatkozóan önálló dokumentumok formájában áll rendelkezésre.

21



V1.0

2010.09.30

5.1. HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA A BME humánerőforrás-fejlesztési stratégiájának fókuszpontjában a szellemi potenciál fejlesztése áll. Az ezzel kapcsolatos konkrét célok, és a célok eléréshez szükséges feladatok jelentős részben a tanszékek/intézetek fejlesztési feladatai környékén azonosíthatók, másrészt a tehetséggondozás és az erre épülő utánpótlás nevelés programja tartozik ide. Ez utóbbinak fontos eleme a vezetői utánpótlás is, elsősorban a kiemelten fontos tanszékvezetési, ill. szakmai projektvezetői feladatok kapcsán. A stratégia, illetve a program középpontjában a minőség áll. Jelentősebb oktatói-kutatói létszámfejlesztés a jelenlegi feladatok ellátásához nem szükséges. Hangsúlyt kell kapjon azonban az egyes tanszékeken kritikus korosztályi összetétel alakítása, a fiatalabb korosztály nagyobb arányú bevonása.

5.1.1. A tudományos teljesítmény/potenciál megőrzésének és fejlesztése

Célmeghatározás: o Az értékek és értékteremtés kultúrájának megőrzése és fejlesztése: a közvetlenül vagy közvetve hasznosítható tudás, valamint az innováció, az ipari fejlesztések, a társadalmi problémák megoldása révén létrejövő szellemi és tárgyi alkotások megfelelő elismerése és beillesztésük az egyetemi szemlélet és értékrend jelenlegi rendszerébe. A viszonyítási alapként szolgáló nemzetközi színvonal jellemzőinek azonosítása az alap- és alkalmazott kutatás, valamint a mérnöki alkotások tekintetében; a kutatóegyetemi címhez kötődő elvárások folyamatos teljesítése, a mérésükre szolgáló paraméterek javítását szolgáló mechanizmusok működtetése; o Megfelelő szakmai vezetés, a szakmai közösségek/tudományos iskolák működése, a kari és tanszéki kompetenciák letisztázása, prioritások egyértelművé tétele, megfelelő tartalmú és formájú kommunikálása, a projektszerű működés megkövetelése, feltételrendszerének fejlesztése. Nyitottság az interdiszciplináris és az új kutatási területek iránt; az alapkutatással, alkalmazott kutatással, fejlesztéssel, innovációval foglalkozók fórumainak működtetése, szakmai és egyéb tapasztalataik átadása és integrálása, kooperatív légkör biztosítása; a legjobb gyakorlat (best practice) egymástól való átvétele; o A tudományos előmenetel feltételeinek biztosítása: az oktatói és kutatói modell kialakítása, feltételrendszerének kidolgozása és elfogadtatása; a szakmai igényesség követelményének érvényesítése: a jelenlegi oktatói- kutatói követelmény- és értékelő rendszerek továbbfejlesztése, önértékelési mechanizmusok bevezetése; a kiváló oktatók és kutatók megtartásának programja; o Az eredményérdekeltség fenntartása: A jelenlegi kutatói ösztönző rendszer intézményi és szervezeti egységszintű áttekintése; a kutatási eredmények intézményen keresztüli hasznosításának szabályozása, a támogató tevékenységek fejlesztése; az eredmények hasznosítása: képességfejlesztés, innovációs és tudáshasznosítási fórumok, képzések kialakítása, intézményi támogató tevékenység fejlesztése; o A kutatói mobilitás fejlesztése: ipari kutató-fejlesztők egyetemi alkalmazásának programja, a külföldön dolgozó magyar (és külföldi) kiválóságok (vissza)csábításának programja (kapcsolódóan az MTA és az EU FP7 mobilitási akcióihoz);

22



V1.0

2010.09.30

A KFI eredmények és tapasztalatok visszacsatolása a különböző szintű graduális, posztgraduális, és felnőttképzési programokban, (digitális) tananyagokba, az életen át tartó tanulás lehetőségének biztosítása. Módszertan és eszközrendszer: o Publikációs kultúra alakítása, fejlesztése az adott tanszék szakterületein: - a kutatási szempontból meghatározó irányok, kompetenciák pontos definiálása, hosszútávon meghatározó nemzetközi trendek kiválasztása és követése, - meghatározó szerepvállalás hazai (ha van ilyen) folyóirat szerkesztőségében, - meghatározó nemzetközi tudományos szervezet és a hozzá tartozó konferenciák és folyóiratok kiválasztása, • referálás rendszeres vállalása, fiatal kollégák bekapcsolása, konferenciákon szerkesztőbizottsági tagokkal kapcsolat létesítése, referálás felajánlása, • kutatási munkák/részeredmények folyamatosan publikálása, • a publikációkra kapott bírálatok visszacsatolása, • közlemények rangos folyóiratban történő elhelyezése. - a folyamatos „önkéntes” bírálati munka, konferencia elnökségi feladatok vállalása, részvétel a szerkesztő bizottságokban, a kutatási terület fejlődésének formálása, - a hivatkozások korrekt kultúrájának kialakítása, az aktuális kutatási irányok folyamatos követése, azok értékelése, azokhoz való viszonyulás. - a folyóirat és a konferencia publikációk viszonyának értékelése az adott területen. o Projektek, pályázatok folyamatos karbantartása - a tanszék által elnyert kutatási és oktatási projekt összegek naprakész kimutatása, összegzése, folyamatos megjelenítése a tanszék közössége és a külvilág számára, - a kutatási pályázatoknál törekvés a hazai vezető szerepre, - konferencia részvételeken feladat a kiemelkedő nemzetközi partnerekkel való érdemi kapcsolatteremtés, - a sikeres projekt-részvételek, kellő tapasztalattal kezdeményező szerep és témavezetői feladatok vállalása hazai és nemzetközi partnerekkel, nemzetközi együttműködések, ezen keresztül aktuális problémák felé fordulás, - az eredmények társpályázókon keresztül történő terjesztése, hasznosítása, partnereink kutatási eredményeink érdemi figyelése, továbbgondolása. o Ipari projektek, konzultációs munkák esetében feladat - a tanszék által elnyert kutatási és oktatási projekt összegek naprakész kimutatása, összegzése, folyamatos megjelenítése a tanszék közössége és a külvilág számára, - a tanszék legértékesebb és legérdekesebb ipari kutatási eredményeinek ismertetése a tanszéken, - rövidített összefoglalók készítése évente és a legjobbak ajánlása kari szintű elemzésre - a karon a kiemelt munkák értékelése az • újszerűség, • tudományos érték, • az adott feladat megoldásánál tágabb alkalmazhatósági lehetőség, • (részbeni) publikálhatóság, • szabadalmaztathatóság kérdésének elemzése, támogatása, tudástranszfer iroda felé előterjesztés, 23



V1.0

2010.09.30

•

kari elismerés, javaslat innovációs és egyéb ipari díjakra, elismerésekre, ezek rangjának ápolása, hangsúlyozása, • akadémiai doktori fokozat követelményei szempontjából alkotásként történő értékelés támogatása (hasznosulás, nyilvánosság, publikálás, hivatkozás), - a tudástranszfer lehetőségeinek nyomon követése egyetemen belül és kívül. A nemzetközi és részben a hazai ipari projektek menedzsmentjének kialakítása: o a tanszék méretétől függően egy (esetleg más tanszékkel közös) olyan menedzseri munkát ellátó mérnök kolléga kinevelése, felvétele, akinek nem a PhD fokozat megszerzése az elsőszámú feladata, nem feltétlenül kell PhD-val rendelkeznie, de o tanszéki mérnökként vagy műszaki tudományos szakértőként dolgozik, o kiváló kommunikációs készséggel rendelkezik mind szóban mind írásban, angol nyelven is o jól ismeri a tanszéki kutatási területeket, a kutatói közösséget o van pénzügyi és jogi kérdésekkel kapcsolatban tapasztalata, ismerete. o az elnyert projektekből a versenyszférában dolgozó hasonló mérnökökkel összemérhető, illetve annál magasabb jövedelmet tud elérni a projektek menedzseléséért járó díjazásból, o ezen keresztül folyamatosan érdekelt új projektek szervezésében, kezdeményezésében, a pályázati lehetőségek követésében, a megfelelő tanszéki vezető oktatókkal való együttműködésben, o érdekelt az egyetemi pénzügyi és jogi feltételek naprakész ismeretében, az egyetemi gazdasági és jogi csoportokkal való jó együttműködésben, o megfelelő előmeneteli rendszert, karrier mintát alakítunk ki számukra, például az érintett kollégák közül választjuk ki a kari, egyetemi tudástranszfer illetve a pályázati irodák vezetését. Kiemelkedő ipari szakemberek egyetemi tanszékhez vonzása, kötése: o folyamatosan tartsuk számon szakterületünk meghatározó hazai mérnökeit, tartsunk velük élő szakmai kapcsolatot függetlenül attól, hogy itthon, vagy külföldön dolgoznak, o amennyiben sikeres ipari karrierjükből visszavonulást terveznek, segítsük az egyetemre való beilleszkedésüket címzetes vezető oktatói címekkel, előadói megbízásokkal, segítsük habilitációjukat, országosan vagy nemzetközileg elismert nyilvános ipari teljesítményeik és tudásukat átadó, előadói képességük alapján. A kutatóegyetemi címhez kötődő további elvárások folyamatos karbantartása a tanszéken: o az alkalmazott oktatók-kutatók több mint felének legyen PhD fokozata, o a tanszéken dolgozó akadémikusok, esetleg akadémiai doktorok pályázzanak akadémiai kutatócsoportok alakítására, támogassuk azok megújítását, o ismerjük el, adjunk nyilvánosságot, o a nemzetközi folyóirat szerkesztőségi tagságoknak, díjaknak (honlapok friss hírei), o az adatokat tartsuk naprakészen összesítve is, ne csak a személyes honlapokon o adjunk egyetemi nyilvánosságot o a média szerepléseknek (honlapokon videók, linkek), o mindezeket rendszerezett formában tartassuk tanszéki szinten naprakészen o ismerjük el, értékeljük a doktori iskolában résztvevők munkáját o segítsük a PhD fokozatszerzést a végzést követő legfeljebb 5 éven belül

24



V1.0

2010.09.30

o lehetőleg ne engedjük el a doktoranduszokat, míg nem végeznek (inkább alkalmazzuk 1-2 évig akkor is, ha nem véglegesítjük utána), o ha nincs remény a fokozat megszerzésére, akkor ezt minél korábban felismerve, kérjük távozásra a doktoranduszt, ne támogassuk tovább o támogassuk az idegen nyelvű képzésekben résztvevőket, o ismerjük el munkájukat csökkentett óraterheléssel vagy többlet terhelésszámítással, o segítsük adminisztrációs terheik csökkentésével, minél jobb hallgatók toborzásával, o kezdeményezzük új angol nyelvű MSc kurzusok indítását, illetve a meglévőket váltsuk angol nyelvűre, o pályázzunk az EU nemzetközi oktatási programjaiban előbb hallgatócserékre, majd siker esetén közös képzésekre, kettős diplomákra MSc és PhD szinten. Megfelelő szakmai vezetés, szakmai közösségek/tudományos iskolák működtetése: o a kutatási témák, szakterületi kompetenciák olyan értelmű azonosítása, hogy az ne jelentsen izolálódást, lehetőleg kapcsolható legyen az 5 kiemelt kutatási terület valamelyikéhez, ha csak közvetett módon, áttételesen is, de kötődjön o a kompetenciák olyan módon történő rögzítése, hogy ne vezessen izolációhoz a terület önállóságának hangsúlyozása, éppen ellenkezőleg, támogassuk a kapcsolódási pontok hangsúlyozását o támogatni az alap-, alkalmazott kutatás és a fejlesztés kapcsolódását, ennek megfelelő csoportok dinamikus kialakítását, tanszékek közötti együttműködést, közös szemináriumok szervezését o bontsuk le a belső vetélytársaktól való tartózkodást, azt alakítsuk együttműködéssé, feladatmegosztássá, közös projektek indításával oldjuk fel o hívjuk vissza az iparban dolgozó kiemelkedő volt tanítványokat o alkalmi előadások, szakirány toborzók, tájékoztatók, záróvizsgák alkalmával o tanszéki és kari bizottságok működtetéséhez, o kutatási irányok, témák kijelölésekor, o hazai és nemzetközi pályázatokban ipari partnerként legyenek gyorsan mozgósíthatók. A tudományos előmenetel feltételeinek biztosítása: o tudatos hosszú távú építkezés, egyelőre elsősorban saját iskoláinkból hozzávetőleges „harmadolással” o kiemelkedő zh, házi feladat, projekt feladat megoldók jutalmazása, behívása beszélgetésekre, demonstrátornak, o ezek közül az érdeklődőkből TDK szervezése, o a TDK-zók a köréből doktoranduszok kiválasztása, alkalmanként más egyetemről vagy külföldről többszörösen ellenőrzött kiváló hallgatók fogadása doktoranduszként, o a legjobb doktoranduszok benntartására már 1-2 év után felkészülni, kereseti lehetőség, nemzetközi kapcsolatépítés, az akadémiai élet elvárásainak, versenyhelyzetének és szabadságának bemutatásával, o a legjobb tanszéken tartott fiatalok „tenure track”-re állítása, a folyamatosan ellenőrzött és számon kért kritériumokkal 30-35 év körül véglegesíteni, de akkor kiemelt előmenetel biztosításával, 35, legkésőbb 40 év körül docensi kinevezéssel.

25



o a véglegesített (docens) kollégák akadémiai szabadságának biztosítása, amennyiben véglegesítéséig meggyőződtünk kutatói elkötelezettségéről, ettől kezdve a hangsúly átkerül o az önértékelésre o a saját kutatócsoport építésre, o önálló oktatási és kutatási feladatok, o önálló projektek, ipari kapcsolatok kialakítására, a vezetőnek ideális esetben ilyenkor csak o a fent említettek harmonizálásra, támogatására, ellenőrzésére kell ügyelnie o a habilitáció, illetve akadémiai doktori követelményeknek az adott vezető oktató esetében történő teljesítésének reális felmérésére, o annak biztos elérése esetén támogatására kell törekednie, o ipari kollégák alkalomszerű behívása, címzetes docens és professzori kinevezések, habilitálás támogatása, publikálásban támogatás, segíteni, hogy ezen az úton ipari teljesítménnyel is professzori ranghoz jussanak o minden oktató-kutató kollégának 1 év külföldi tanulmányút lehetőségének biztosítása, egyértelmű támogatása o kilépőknél, távozóknál az okokat feltárni: o bizalmas jellegű interjúkon rögzíteni a távozás okait, o megtalálni az okokat a személyes problémáktól a munkatársi, munkakörülményeket érintő kérdésekig, o a tanszéki kolléga távozása után vezetői összefoglalót készíteni a hasonló gondok jövőbeni elkerülésére, következtetések rögzítésére, közöttük különös tekintettel a kiválasztási rendszer esetleges hiányosságaira, illetve a munkakörülményekre, o a tanszéki kompetenciát meghaladó esetekben ajánlásokat megfogalmazni kari, egyetemi vezetői szint számára, esettanulmányok, o kiemelten kezelni, egyetemi vezetői szintre továbbítani a kulcsfontosságú, iskolával, laborral, önálló projektekkel és tantárgyakkal rendelkező professzorok esetleges távozásának kérdését, ezek okait bizalmasan egyeztetni, o amennyiben szakmailag rangosabb helyre kerül kilépő kollégánk, törekedni a jó kapcsolatok fenntartására, építésére jövőbeni közös projektek reményében, o a kapcsolatok általános jó szinten tartása mellett törekedni arra, hogy ne csökkentse a távozó kolléga a tanszék kutatási-oktatási potenciálját, szakmai rangját.

26



5.1.2. A tehetséggondozás és a kutatói utánpótlás nevelés

Célmeghatározás: o Részvétel a társadalom ismereteinek szélesítésében, a környezettudatos gondolkodás fejlesztésében, a tudományos kutatás és a technológiai innováció eredményeinek közérthető megjelenítésében, a társadalom szélesebb rétegeit érintő problémák objektív és hiteles bemutatásában. o A továbbtanulásra készülő diákok felkészülésének és orientálásának segítése: szakmai kapcsolatok a középiskolákkal, a természettudományos tananyagok véleményezése, szakmai versenyek szervezése, tehetséggondozás. o A kutatói/alkotói képességek általános fejlesztésének eszközei: az elsőéves hallgatók beilleszkedésének segítése, tehetséggondozás minden képzési formában; az oktatás didaktikai módszereinek és eszközrendszerének fejlesztése, az ilyen irányú tevékenység elismertségének javítása. Intenzív hallgatói kutatási-fejlesztési tevékenység, a hallgatói öntevékeny körök fejlesztése, a hallgatók társadalmi-szociális kapcsolatainak fejlesztése. o A tehetséges hallgatók további fejlődésének biztosítása: a tudományos diákköri tevékenység feltételrendszerének és elismertségének javítása; színvonalas, és a hallgató érdeklődését, habitusát, motiváltságát figyelembe vevő szakmai/tanulmányi versenyek szervezése, felkarolása; öntevékeny szakmai körök szakkollégiumok, hallgatói innovációs közösségek tevékenységének kezdeményezése és támogatása; a mesterképzésben résztvevőhallgatók KFI tevékenységekbe történő bevonásának erősítése. o A doktori (PhD) képzés és feltételrendszer, valamint az oktatói/kutatói karriermodell továbbfejlesztése, a legjobb hallgatók egyetemen/kutatói pályán tartása: doktorjelölti és posztdoktori foglalkoztatás, ösztöndíjak számának és mértékének emelése; a humánpolitika és az alkalmazotti követelményrendszer minőségelvűvé tétele. o A hallgatói/kutatói tapasztalatcserék, PhD hallgatók bevonása a nemzetközi kutatási együttműködése, nemzetközi PhD kurzusok szervezése; a hallgatói és kutatói mobilitás fejlesztése a visszatérés kiemelt ösztönzésével: a jelenleg létező szerződések ilyen irányú bővítése, a bilaterális (TéT) programokban történő fokozottabb részvétel, az EU-s (ERASMUS, Marie-Curie, stb.) és egyéb nemzetközi programokban való részvétel eddiginél hatékonyabb intézményi támogatása. A külföldi kutatók és hallgatók fogadási feltételeinek javítása: az angol nyelvű tárgykínálat bővítése, kettősdiplomák rendszerének kialakítása/továbbfejlesztése MSc és PhD szinten. Módszertan és eszközrendszer: A Műegyetemen országos összehasonlításban kiemelkedő diákjaink vannak, ezért a tehetséggondozás különösen fontos, és a diákoknak viszonylag nagy hányadát érinti. Még e kiválóak között is sokak szakmai kötődése nem szilárd, tehetségük kibontakoztatásához a kötődést erősíteni kell. Egyetemünkön sok jól működő formája van a tehetséggondozásnak, de bőven találunk kihasználatlan, vagy csak kevésbé kihasznált lehetőségeket is. A tehetséggondozás legnagyobb tartalékai a tanszékek/intézetek tevékenységében rejlenek, amire ajánlásokat fogalmaztunk meg: o Középiskolások tájékoztatása: nyílt nap; lányok napja (német mintára) a nyílt naphoz kapcsolódóan vagy külön; látogatások, tájékoztatók középiskolákban; kapcsolat kialakítása/fenntartása középiskolai tanárokkal.

27



o Első évfolyam – beilleszkedésük kulcskérdés. A tehetségek felismerésének és elvesztésének (!) időszaka. Az első évre specifikus lehetséges segítő formák: • Kiválók külön képzése: az alaptárgy(ak) gyakorlatain a kiemelkedők külön csoportba osztása kezdeti felmérő dolgozat és/vagy középiskolai teljesítmények (pl. emelt szintű érettségi, tanulmányi verseny) alapján; a kiemelkedő csoport pluszteljesítményének elismerése külön kredittel; • Tanár- és diákmentorok segítő tevékenysége, tanácsadása; • A szakmai motiváció növelése: az általában súlyos alaptárgyak kevéssé alkalmasak a teljesítmény szempontjából lényeges motiváció, a szakmai érdeklődés felkeltésére, ill. elmélyítésére; ebben segíthet pl. gyakorlati, alkalmazási példák beépítése a tananyagba, a tanszékek kutatómunkájának, hazai és nemzetközi vonatkozásainak bemutatása, gyárlátogatás (kari koordinációt igényel); o Emelt szintű tárgyak a kötelező tananyag egyes részeinek mélyebb megismerésére; o Tanulmányi versenyek szervezése; o Hallgatók részvétele a kutatási-fejlesztési-innovációs tevékenységben, TDK munka; o Hallgatók részvétele az oktatásban: demonstrátor, gyakorlatvezető (tanítva tanulás) o Hallgatók részvétele a tanszékek szakmai életében: tanszéki szemináriumok, vendégkutatók előadása, MTA bizottsági ülések stb.; o Egyéni tanulmányi rend: A legkiválóbbakat meghatározott szabályok (KT döntés) szerint felmentjük (KTB döntés) néhány kötelező (jellemzően szakirányi) tárgy teljesítése alól, és kreditet érő egyéni feladat teljesítésére nyújtunk lehetőséget; az egyéni feladat oktató irányításával végzett munkát jelent; o Szakkollégiumok, hallgatói szakmai konferenciák: előadások, szakmai napok, gyári és kutatóintézeti látogatások szervezése, végzett diplomásainkat jelentős számban alkalmazó cégek bemutatkozó rendezvényeinek szervezése; o Külföldi részképzések, tanulmányutak szervezése, támogatása.

28



5.2. INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

5.2.1. A kutatási-fejlesztési infrastruktúra fejlesztése

Célmeghatározás: A meglévő eszközök felmérése, közösségi használatának megszervezése, a laborok fejlesztési terveinek összehangolása, a központi forrásszerző tevékenység fejlesztése, kompetencia alapú és projektorientált dinamikus szervezeti modell működtetése: o Kutatási helyiségek: laboratóriumi infrastruktúra-fejlesztés, laboratórium rekonstrukciók, energiaracionalizálás; közös ipar-egyetem laborok; laboratóriumi szolgáltatások: akkreditált laboratóriumok; Csarnok-labor program („Csonka program”). o K+F eszközök: műszerek, technológiai berendezések, tervezőrendszerek, szoftver és hardver eszközök, a kutatási infrastruktúra láthatóvá tétele, a kapacitások egyetemen belüli és kívüli hasznosítása, ehhez kapcsolódó feltételrendszer kidolgozása (belső „NEKIFUT” program) figyelembe véve a humán-erőforrás és K+F kapacitás kompetencia alapú hasznosításának programját, a nemzeti NEKIFUT program és az Európai kutatási térség akcióinak célkitűzéseit, a kutatás-fejlesztési együttműködések további bővítési lehetőségeit; K+F információkhoz történő hozzáférés lehetősége: informatikai munkakultúra fejlesztés, K+F informatikai szolgáltatás-fejlesztés, könyvtári szolgáltatások, folyóiratok, publikációs és egyéb adatbázisok: a BME publikációs, valamint K+F és innovációs tevékenységének, infrastruktúrájának és eredményeinek adatbázisa. Módszertan és eszközrendszer: Forrásszerző tevékenység: • Megteremtendők a jogi feltételei, és szerződéskötésnél törekedni kell arra, hogy az ipari projektben kialakított mérőberendezések igény szerint a tanszéken maradhassanak. Szorgalmazandóak az ipari laborfejlesztési célszerződések, a BME-re telepített ipari laborok, melyeket a szaktanszékek gondoznak. • Integrált laborok létrehozása tanszékek közötti együttműködés alapján. Pl. „a tervezéstől a gyártásig” integráció, mely az ipari igényeknek megfelelően a tervezésen túlmenően a prototípus gyártására és tesztelésére is vállalkozik. Az egyes tanszékek infrastrukturális és egyéb kompetenciáján túlmutató komplex ajánlatok kidolgozása az ipar felé, tanszékek összefogásával. • Az infrastruktúrára épülő ipari innovációs járulék-források célzott kihasználása, széles szakmai spektrumban. Hosszabb távú részvétel vállalati K+F+I tevékenységben. • Alapítványi konstrukciók kihasználása a laboratóriumi infrastruktúra fejlesztésére (pl. ipari cég által Pro Progressio-n keresztül finanszírozott doktoranduszi mérőhely-kialakítás). • Az infrastruktúra fejlődését célzó illetve azzal együtt járó hazai és nemzetközi pályázati források felhasználása, projektek generálása. • Reklámfelület: az infrastruktúrára épülő tanszéki innovációs projektek, ipari referenciák, publikációk megjelenítése a tanszéki weboldalon.

29



Kihasználtság javítása: • Funkció-összevonás. Oktatásban, kutatásban és ipari fejlesztésben egyaránt hasznosuló tanszéki, vagy tanszékközi infrastruktúra fejlesztések kezdeményezése és támogatása. Pl. az oktatás mellett a K+F+I-ben is hasznosuló infrastruktúra-fejlesztés. K+F+I-ben is felhasználható BSc, MSc, PhD mérőhelyek kialakítása. • Nagyműszerek több tanszék általi közös beszerzése, fenntartása, használata (ha tanszékenként nem elegendőek a források és nem áll a költséggel összhangban a kihasználtság). • Más kutatóhelyek (pl. ELTE TTK) erőforrásainak szükség szerinti bevonása, jobb kihasználás, kölcsönös előnyök, pl. műszerbérlés ipari projektben. • Tanszékközi „börze” kialakítása - kutatásra, oktatásra is: saját szabad kapacitások felajánlása hasznosításra, mások szabad kapacitásának bevonása, feladatok kiszervezése (outsourcing), webes felület működtetésével, az alábbi területeken: bérelhető méréstechnikai, számítógépes kapacitás, labor, műhelykapacitás, terület; helyiségek pl. bértárolásra; alvállalkozói felajánlások konkrét K+F+I feladatok ellátására (műszer, berendezés, emberi erőforrás). Labor-infrastruktúra fejlesztés, energiaracionalizálás: • Labor-rekonstrukciók a jobb kihasználtság érdekében (pl. galériákon rakodóterek létrehozása). • Az esztétikum javítása (pl. könnyen tisztítható, esztétikus padlóburkolat), ezzel is a versenyképesség előmozdítása. • Műszerek akkreditációja. • Energiafelhasználás mérése, energiaracionalizálás, a 2.1.2. pont vonatkozó tétele szerint. Egyetemi szintű hardver infrastruktúra: • Energiaracionalizálás: célszerű megteremteni annak intézményes lehetőségét és garanciáját, hogy egy adott tanszék laboratóriuma energiaracionalizálási szándéka szerint energetikailag függetlenedhessen az egyetemi fűtési rendszerről (pl. csarnoklaborban távfűtés helyett sugárzó fűtés bevezetése önköltségen, és ennek alapján leválás az egyetemi fűtőrendszerről). • Célszerű áttekinteni, hogy a tanszékek milyen mértékig takarékoskodhatnak a laborterülettel/tantermekkel úgy, hogy az valóban költségcsökkentést eredményezzen számukra. Ugyanis a takarékosság miatt területek/tantermek egyetemi szinten kihasználatlanná válhatnak, de költségeik a tanszékekre terhelődnek, miközben az oktatási, kutatási feltételek és teljesítmények romolhatnak a területhasználat/teremhasználat visszaszorítása miatt. • Akkreditált labor adminisztratív és anyagi feltételeinek tisztázása, közzététele (pl. pályázaton nyert egyetemi források alkalmazása akkreditáció költségeinek részleges fedezésére). • NEKIFUT program pozitív és negatív tapasztalatainak felhasználása. „Belső NEKIFUT”, a tanszékek közvetlen két-vagy többoldalú szerződéses együttműködésének előmozdítására: kutatási infrastruktúra felmérése „képességi lapok” kitöltése alapján, eredmények kari honlapon megjelenítése és frissítése, elsősorban az öt kiemelt témához kapcsolódóan. • Selejtezési szabályzat felülvizsgálata és módosítása a „lomtárak” egyszerű felszámolása, hasznos területek felszabadítása érdekében.

30



V1.0

2010.09.30

• Egyetemi szintű informatikai munkakultúra: • Pályázati figyelő működtetése tanszékek számára. • Az egyetemi információáramlás elektronizálása (webre helyezett dokumentumok, és ezek kereshetősége), egységes információtárolás és -keresés (pl. szabályzatok), papíralapú dokumentumok minimalizálása. • Az egyetemi webes megjelenés megtervezése, frissítése. • Célzott hozzáférés adatbázisokhoz és tartalomszolgáltatókhoz. Webes könyvtári szolgáltatások javítása (pl. on-line cikkmegrendelés). Egyetemi repozitórium kialakítása. • Az egyetemi oktatók, kutatók, hallgatók részére egységes, jól kezelhető, a BME-hez tartozást jelző kommunikációs infrastruktúra kialakítása, a szerephez kötött e-mail címek egységes használata. A címek (pl. telefonkönyvben) történő rögzítésének, elérhetőségének biztosítása. • Az egyetem informatikai és egyéb beszerzéseinek, az ezekkel kapcsolatos tapasztalatok megosztásának (blog-szerű) webes támogatása. Egy ezzel kapcsolatos Corporate Knowledge Base (CKB) adatbázis létrehozása, működtetése. Az egyetemi számítógépek és szereplők számítógépes azonosítása, a kommunikáció hitelesítése, a Neptun megfelelő lekérdezhetősége és összekötése tanszéki/kari rendszerekkel.

5.2.2. A K+F+I tevékenység általános feltételrendszerének javítása

Célmeghatározás: A kutatásfejlesztési és innovációs források, kapacitások bővítésének, működési hatékonyságuk javításának támogatása az általános intézményi környezet kapcsolódó területeinek folyamatos fejlesztésével. Szolgáltató szemléletű, az információk, a feladatok és az erőforrások ésszerű, költséghatékony megosztásán alapuló támogató tevékenységháló kialakítása, mely működése kiterjed az innovációs lánc valamennyi elemére. o Az egyetemi szolgáltatások fejlesztésének fő elemei az adminisztrációs terhek csökkentése, az információáramlás javítása, a pályázati, forrásszerző és hasznosítási tevékenység támogatása, az ipari kapcsolatokat is kezelni tudó projektmenedzsment, a szellemi termék védelem és hasznosítás támogatása, fejlett gazdálkodási rendszer, szociális kulturális szolgáltatások fejlesztése, a BME iránti elkötelezettség és küldetéstudat fokozása, a szervezetazonosság fejlesztése. o Ezeket segítő eszközök az elektronikus ügyiratkezelés, tanácsadó szolgáltatás kialakítása, információs rendszer (VIR és honlapok) működtetése, korszerű és szolgáltatási szemléletű GMF, intézményi kapcsolat a forrásokkal (vállalati, kormányzati, uniós, stb.), szervezeti háló kialakítása, szisztematikus feladatmegosztás, járulékos szolgáltatások, mint rendelő, üdülő, egészségpénztár, sport, stb. tevékenységek tudatos pozicionálása és szervezése. Módszertan és eszközrendszer: A megerősítendő, illetve kialakítandó jártasságot és hatékony intézményi támogatást igénylő szakmai területek: 1. Érdekérvényesítő képesség javítása: hazai és nemzetközi KFI döntés előkészítő illetve döntéshozó szervezetekben történő tudatosabb és szervezettebb részvétel, érdekérvényesítés

31



Lehetséges eszközök: - A BME számára fontos szervezetek, fórumok azonosítása (szakmai bizottságok, kormányzati tanácsadó testületek, EU és nemzetközi szervezetek (EU KutIg, EIT) - A BME alkalmazottak jelenleg betöltött szakmai/társadalmi funkciójának nyilvántartása, az azonosított meghatározó szervezetekben az intézményi / szakértői jelenlét tudatos formálása - BME Információs és tanácsadó fórum működtetése az érintettek bevonásával 2. Ipari/gazdasági kapcsolatok felépítése, hatékonyságának növelése Lehetséges eszközök: - ALUMNI - Stratégia partnerség - KFI együttműködések adminisztratív/jogi pénzügyi egyszerűsítése - A létező/létrejövő kapcsolatok tényének, és amennyiben lehetséges eredményességének láthatóvá tétele. 3. KFI Szellemiség, szemléletmód fejlesztése, lojalitás javítása: Aktív, látható, kezdeményező KFI „élet” a BME-n a képzés, a kutatás és a szolgáltatás területén Lehetséges eszközök: - A BME-hez kötődő hazai és nemzetközi szakmai (KFI fórumok, tanácskozások, szakterületi szimpóziumok, konferenciák, stb.) rendezvények tudatos szervezése, ehhez vonzó (kedvezményes) feltételek biztosítása - Innovációs eredmények és legjobb gyakorlatok bemutatása rendezvényeken, kiadványokon vonzó és informatív elektronikus felületeken. - KFI menedzsmenttel kapcsolatos graduális és posztgraduális oktatás/képzés/továbbképzés erősítése, formai s tartalmi megújítása. Célközönség: hallgatók, doktoranduszok, oktatók-kutatók, külsősök (szolgáltatás is) - Kapcsolatépítés és kapcsolattartás, kétirányú (BME-re és BME-ről), hazai és nemzetközi mobilitás feltételrendszerének javítása (szállások, irodák, ügyintézés…) - Lojalitás javítását célzó elemek: o Belső szolgáltatások (benne KFI szolgáltatások) rendszerének látványos fejlesztése, o Informálás, információ áramlás minőségi javítása: BME újság, közéleti/KFI hírlevél, sikertörtének, IT lehetőségek kihasználása, o Szolgáltatásokkal megerősített, a hallgatók/alkalmazottak érdekét az intézményi érdekekkel harmonizáló, jól áttekinthető szabályzatok kialakítása, o KFI eredmények értékelése: díjak, beépítés a minőségirányítási/véleményezési rendszerekbe, PhD követelményekbe, karriermodellbe. 4. Forrásszerzés támogatása a. Pályázatmenedzsment támogatása: Pályázati forrástérkép fenntartása (esetleg állami/regionális/kutatóegyetemi partnerekkel együttműködésben). Hazai (ma elsősorban NFÜ/Széchényi, Innovációs Alap, OTKA, TéT,) és nemzetközi (ma elsősorban FP7 és 8), EIT, egyéb EU, USA, Japán és egyéb nemzetközi) pályázati forrásokkal kapcsolatos infók gyűjtése, általános és célzott (kezdeményező) átadása, IT eszközök fejlesztése b. Pályázatok elkészítéséhez nyújtott általános támogatási képesség fejlesztése adminisztratív/pénzügyi/jogi, értelmezési, stb., területeken. Nagy pályázatok

32



esetében pályázatírói támogatás képességének fejlesztése (külsős stratégiai partnerekkel együttműködve), IT eszközök fejlesztéssel c. Ipari/gazdasági kapcsolatokból származó források megszerzésének támogatása (adminisztratív, jogi, pénzügyi) d. Több tevékenységet/ fejlesztendő területet érintő pályázatok koordinációjának megteremtése, illetve javítása. (Pl. a mobilitás pályázatok, jelenleg TÁMOPnak nevezett pályázatok) e. Beadott pályázatok tényének és publikus tartalmának nyilvántartása (a BME Innovációs Potenciáltérkép, Vezetői Információs Rendszer/Kontrolling, esetleg Értékelő rendszer… stb. részeként) 5. Forrásfelhasználás támogatásának fejlesztése a. Elnyert pályázatok és ipari megbízások szerződéskötésének segítése (formanyomtatványok, általános adatok, jogi/pénzügyi kérdések egységes/egyedi kezelése, IT eszközök alkalmazásának javítása) b. Elnyert pályázatok/ipari megbízások lebonyolításának támogatása, ilyen irányú képesség fejlesztése c. Megkötött KFI szerződések tényének és publikus tartalmának nyilvántartása (a BME Innovációs Potenciáltérkép, Vezetői Információs Rendszer/ Kontrolling, esetleg Értékelő rendszer… stb. részeként) d. Egyéb források bevonásának lehetősége: KFI szolgáltatások fejlesztése a meglévő infrastruktúra kihasználásával (oktatás, nem originális kutatások, mérési szolgáltatások…). e. A terület a forrásszerzéshez hasonló képességek létét igényli, azzal összhangban fejlesztendő. 6. A forrásfelhasználás eredményessége (szellemi tulajdon azonosítása, védelme, nyilvántartása, értékelése, hasznosítása.) lásd 6.4.3. fejezet 7. KFI tevékenység támogatásához szükséges képességek telepítése, fejlesztése, működtetése: a KFI tevékenység működési feltételeinek javítása a jártasságot igénylő tevékenységek megerősítésével Lehetséges eszközök: - Pályázati információs rendszer működtetése: BME-n telepített szakértelmet/belső hálózati működést igényel - Pályázatírás támogatása: BME-n telepített támogatási tevékenység és külső partnerek részvételének kombinációjával valósítható meg. - Pályázati és piaci szerződéskötések támogatása (BME-n telepített szakértelmet/belső hálózati együttműködést igényel) - Pályázati és/vagy gazdasági szereplők részvételével létrejövő projektek lebonyolításának támogatása (BME-n telepített szakértelmet/belső hálózati működést, nagy pályázatok esetében külső partnerek részvétlét igényli. - Pályázati/projekt (és szellemi tulajdon) nyilvántartási rendszer működtetése: más IT-támogatott rendszerek (MGR, VIR, Kontrolling, Minőségrészeként vagy hozzájuk csatlakozva, vagy önállóan. BME-n telepített szakértelmet/belső hálózati működést igényel - KFI infrastruktúra nyilvántartási/információs rendszer (Csonka program, Nekifut program), innovációs potenciál/térkép létrehozása és működtetése: BME-n telepített szakértelmet/belső hálózati működést igényel - Intézményi együttműködések operatív koordinációja, képviselete KFI menedzsment szinten: Jártasságot, tájékozottságot és kapcsolatrendszert igénylő tevékenység.

33



-

Az IT-rendszerek és szolgáltatások fent említett KFI területeinek határozott javítása, (elektronikus ügyintézés, egykapus e-ügyfél kezelés, elektronikus iratkezelési rendszer, stb.) Megfontolandó az oktatási és pénzügyi területekhez hasonlóan egy rendszeres belső egyetemi operatív KFI fórum létrehozása és működtetés is a terület dékánhelyetteseinek, vagy felkért kompetens kari felelősök részvételével.

A fenti tevékenységek elsősorban KFI területeken megszerzett jártasságot, szemléletet, menedzsment tapasztalatot, adminisztratív, pénzügyi/gazdasági, jogi, ismereteket, stb. igényelnek. Működtetésük javasolt modellje egy BME-KFI kapcsolati pont létrehozása: Nem dönt, nem irányít, nem érdeket érvényesít, csak megtalálható, közvetít, szolgáltat, koordinál, nyilvántart, informál, képvisel, segít, ha kell. A működés alapját a BME szervezeti egységekkel illetve külső intézményekkel/partnerekkel történő hálózatos feladatszervezés jelenti. Egyes tevékenységek újratelepítése szükséges, mások jelenleg is megtalálhatóak az egyetemi struktúrában. A személyi kompetenciák fejlesztése mellett alapvetően az IT szolgáltatások fejlesztésért kell középpontba állítanunk elsősorban -

adminisztrációs/ (pl. kitöltött formanyomtatványok), pénzügyi (pl. generálható pénzügyi elszámolások) nyilvántartási (pl. az amúgy is leadandó pályázati/jelentési formákból automatikusan generálható pályázati, projekt, szellemi tulajdon, publikációs, stb. nyilvántartások kialakításával) információs (honlap, hírlevél, pályázatfigyelés)

területeken. Megfontolandó továbbá a különböző információs rendszerek (MGR, NEPTUN, publikációs adatbázis, stb.) ellenőrzött összekapcsolása, illetve fejlesztésük eddigieknél hatékonyabb összehangolása.

34



V1.0

2010.09.30

5.3. KIEMELT KUTATÁSI TERÜLETEK FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A Műegyetem öt kiemelt kutatási terület (KKT) kijelölésével indítja K+F+I rendszerének modernizációs programját, melyek a következők: 1. 2. 3. 4. 5.

Fenntartható energetika Járműtechnika, közlekedés, logisztika Biotechnológia, egészség, környezetvédelem Intelligens környezet és e-technológiák Nanofizika, nanotechnológia, anyagtudomány

Ezek azok a területek, ahol a karok, intézetek és tanszékek, továbbá a tudásközpontok eddigi eredményeit felhasználva további erőforrás koncentrációt hajtunk végre annak érdekében, hogy szakmai tevékenységünkkel a következő évtized során megfogalmazódó társadalmi elvárásoknak és a várható nemzetközi trendeknek az eddiginél jobban megfeleljünk. A megadott kiemelt kutatási területek művelése színvonalas szakmai tartalmat ad a kutatóegyetemi és a K+F+I képességet fejlesztő programokhoz, és ahhoz is hozzájárul, hogy a BME a végrehajtás során szükséges kompetenciákat több kar - szinergiát eredményező - együttműködésével biztosítsa. Ezzel még eddig nem kiaknázott tartalékokat is mozgósít, hozzájárul az egyetemi szintű kooperációk kultúrájának fejlődéséhez is. Az alábbiakban a nevesített kiemelt programok legfontosabb kutatási prioritásait és célkitűzéseit foglaljuk össze. Emellett minden KKT kidolgozta részletes K+F+I stratégiai programját, amelyet a BME stratégiájának mellékleteként szerepeltetünk.

5.3.1. A Fenntartható Energetika KKT stratégiájának Összefoglalása

A BME energetikai kutatásai összhangban a nemzetközi trendekkel a hazai energiaellátás hatékonyabbá tételére, az energetika környezetvédelemi feladatainak teljesítésére és az ellátás biztonságának fokozására, azaz a fenntartható energetika harmonikus egységét kifejező hármas követelmény megvalósulására irányulnak, mint a versenyképesség, környezet- és klímavédelem és az ellátásbiztonság. •

A kutatási stratégia fő célkitűzései –

A különböző szakterületeken dolgozó kutatók, oktatók és hallgatók közötti információcsere elősegítése, a meglévő információs csatornák megerősítése; korszerű és mindenki által hozzáférhető tudásbázis létrehozása és az energetikai kutatások szereplői közötti párbeszéd intenzívebbé tétele. – Egy olyan elfogadható hosszú távú átalakítási program kidolgozása, mely elősegíti Magyarország üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentését és energiafelhasználásának hatékonyabbá tételét, az ellátásbiztonság jelenlegi szintjének fenntartását, ill. javítását, felhasználva a tudományos és technológiai lehetőségeket. – Ajánlások kidolgozása kormányzati és egyetemi vezető szervek részére az energetikai kutatás és oktatás jövőbeni stratégiájának alakításához és tudományosan megalapozott energiapolitikai döntések meghozatalához.

35


– –


Elősegíteni a BME és más hazai és nemzetközi kutatóhelyek közötti kapcsolatépítést és információcserét, továbbá intenzívebb kapcsolatok kialakítása a hazai, energetikai jellegű kutatásokban érintett gazdasági szereplőkkel. A BME más, hosszú távú stratégiai célkitűzéseihez kapcsolódóan megőrizni és fejleszteni a TÁMOP pályázat támogatásával elért kutatási eredményeket és létrehozott kutatási szervezetet. Hatékonyon monitoring és ösztönző rendszer segítségével előmozdítani a kutatások eredményességét és hatékonyságát.

• A kutatási tevékenység áttekintése Az energetikai kutatási stratégia kidolgozásának egyik első lépése a BME-n jelenleg is meglévő, energetikai vonatkozású kutatások és kutatóhelyek áttekintése. A BME összes karán folynak az energetikához többé-kevésbé kapcsolódó kutatások, így a stratégiaalkotás valamennyi karra vonatkozik, de a közlekedéshez kapcsolódó kérdéseket a „Járműtechnika, közlekedés és logisztika” kiemelt kutatási terület stratégiai anyaga tárgyalja. Az alábbi kutatási és oktatási témák listája illusztrálja a BME-n belül folyó tudományos munka sokszínűségét: – megújuló energiahordozók (biomassza, szél-, víz- és napenergia) és energetikai hasznosításuk technológiája; – hatékony energiaátviteli technológiák (smart grid), a villamos energia tárolása, szupravezető anyagok kutatása; – energiahatékony épületek: korszerű klímarendszerek, alacsony energiafogyasztású világítástechnikai eszközök, új épületszerkezetek és anyagok, valamint tervezési technológiák; – korszerű nukleáris energetikai technológiák és berendezések vizsgálata szimulációs eszközökkel; – a környezetet érő szennyezőanyag terhelés hatásinak vizsgálata és a kibocsátás csökkentését elősegítő technológiák kutatása; – az energetika, energiafelhasználás társadalmi aspektusainak vizsgálata. • Kihívások Az energetika több nagy kihívás előtt áll. A megoldások megkeresésének és kidolgozásának sürgősségét a globális energiakereslet növekedése, a hagyományos olaj- és földgáztartalékok véges volta, az éghajlatváltozást okozó „üvegházgázok” kibocsátásának csökkentése, az olajárak romboló ingadozási hajlama és a forrásokat jelentő régiók geopolitikai instabilitása indokolja. Minden kihívás között legfontosabb az energiaellátás fenntarthatóságának biztosítása. A fenntarthatóság elve magába foglalja a versenyképes megújuló és hagyományos energiaforrások fejlesztését és alkalmazását, a hazai energiafogyasztás hatékonyságának javítását, továbbá az éghajlatváltozásra gyakorolt hatások, valamint a lokális környezetszennyezés mérséklését. •

Versenyképesség

Az energiapolitika és az energetikai kutatások célja, hogy az energetika járuljon hozzá hazánk gazdasági versenyképességének növeléséhez, elsősorban az Európai Unió tagországaihoz, de azon túl a világ más térségeihez képest is. Ezen a pilléren belül a következő részterületek élveznek prioritást, melyhez kapcsolódnak a BME-n belül folyó kutatások: – liberalizált energiapiacok, integrálódás az EU egységes belső energiapiacába – energiaárak 36



– technológiai előrehaladás és K+F+I Az energiatermelésben, átalakításban, szolgáltatásban és kereskedelemben az árakat és az üzleti feltételeket az Európai Unió középtávon kialakuló regionális, majd később az egységes belső piacán a verseny fogja meghatározni. A kutatások célja, hogy hazánk versenyképességének fenntartása és javítása érdekében döntéshozatalt támogató tudásbázist hozzunk létre. • Környezet és klímavédelem A környezet- és klímavédelem kapcsán az energiapolitikai döntéseket mindenütt – az Európai Unióban és nemzetközileg vállalt CO2 kibocsátás-csökkentés és – az egyéb szennyezőanyag-kibocsátási normák betartásának figyelembevételével kell meghozni. E célok szolgálatába kell állítani az érintett területeken végzett kutatásokat. Ennek megfelelően ki kell dolgozni a különféle energetikai technológiák egységes értékelési rendszerét, valamint elő kel segíteni olyan technológiák térnyerését, melyek „karbonsemleges” kategóriába tartoznak, ill. a lokális környezetet csak kismértékű szennyezőanyag kibocsátással terhelik. • Ellátásbiztonság Az ellátás biztonsága az energetikai kutatási stratégia és a nemzeti energiapolitika egyik legfontosabb célkitűzése, amelynek megvalósítása érdekében az alábbi részterületekre kell fókuszálni és az ezekhez kapcsolódó megalapozott döntéseket meghozni: – energiahordozó-struktúra – energiaimport diverzifikáció – stratégiai energiahordozó készletek – infrastruktúra-fejlesztések – lakosság ellátása, szociális felelősség Cél olyan energiahordozó struktúra kialakítása, amelyben a hazai források részaránya fennmarad, és lehetőség szerint növekszik, a behozatal összetétele kiegyensúlyozottabbá válik, és eredete szerint többféle, biztonságos forrásból és irányból származik. • Kutatási szervezet és munkamódszer Az energetikai kutatások döntő vonatkozásában a tanszékek megfelelő kompetenciákkal rendelkeznek. A tanszéki munkatársak tanszéki vagy tanszékek közötti munkacsoportokba szervezve egy-egy témával foglalkoznak így a BME szervezeti egységei szinergiája érvényre tud jutni, amit egy innovációs menedzsment struktúra is elősegít. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az egyetem–kar–tanszék struktúrát átszövi egy másik, a tanszékek és tudásközpontok együttműködésének kapcsolati.

37



V1.0

2010.09.30

Fenntartható Energetika

Versenyképesség

Környezet és Klímavédelem

Ellátásbiztonság

Tanszékek és tudásközpontok kapcsolati hálózata, kutatás menedzsment

Energiahatékonyság, energiatakarékosság

Karbon semleges technológiák

Intelligens hálózatok, nem konv. Technikák

Döntéshozatalt támogató tudás

Munkacsoportok

Fenntartható energetika kutatócsoportjainak (stratégiai területeinek) tevékenységei • Következtetések és javaslatok A kutatási stratégiában megfogalmazott célkitűzések alapján az oktatást és kutatást illetően számos következtetés, ill. javaslat fogalmazható meg, melyek négy fő feladat köré csoportosíthatók. o Kutatás A BME-n folyó energetikai témájú kutatások kellő alapot szolgáltatnak a stratégiai célkitűzések eredményes teljesítéséhez. A BME jelenleg is vezető szerepet tölt be az e területen végzett kutatásokban. A jövőben a meglévő és folyamatosan fejlesztett tárgyi és humán erőforrásokat a fenntartható energetikát szolgáló kutatási célok megvalósításának szolgálatába kell állítani. Ezek a kutatási területek és célok a következők. Versenyképesség: hozzájárulás a fenntartható fejlődésre ösztönző és költséghatékony energiaellátáshoz; energiahatékonyság növelése; energiapolitikai tudásbázis kialakítása. Környezet- és klímavédelem: globális és lokális szennyezőanyag kibocsátás csökkentése; karbon-mentes és karbon-semleges villamosenergia-termelés, ennek rendszer szintű támogatása, kapcsolt energiatermelés; megújuló energiaforrások alkalmazásának fokozása, komplex hasznosítása. Ellátásbiztonság: biztonságos nukleáris energetika; földgáz felhasználás mérséklés; hazai tüzelőanyagok fokozottabb felhasználása. A stratégiai célok megvalósítása során a BME vezető szerepének megőrizésére kell törekednünk, erősíteni kell az ipari partnerekkel közösen végzett K+F+I tevékenységet és kihasználni az Új Széchenyi Terv nyújtotta lehetőségeket. o Oktatás Törekedni kell arra, hogy az elért kutatási eredmények, tapasztalatok minél előbb bekerüljenek az oktatásba. Ennek érdekében célszerű a MSc és PhD képzésben részt vevő hallgatókat bevonni az egyetemen folyó kutatásokba, valamint az ipari partnerekkel közösen olyan ösztöndíjrendszert kialakítani, mely a tehetséges fiatalokat segíti kutatói pályafutásuk beindításában. o Eredmények hasznosítása, tudástranszfer A hatékonyabb információcsere érdekében fontos az egyetem és az ipari partnerek közötti együttműködés szorosabbra fűzése. Ennek megfelelően a kutatás kapcsán célszerű kihasználni az egyetem tudástranszfer infrastruktúrája adta lehetőségeket, ill. aktívan részt venni e rend-

38



szer továbbfejlesztésében, hatékonyságának javításában. Mindezek mellett sem szabad azonban megfeledkezni az egyetemen belüli kutatóhelyek közötti párbeszéd és kooperáció folyamatos fenntartásáról és fejlesztéséről. o Intézményi kapcsolatrendszer Fejleszteni és bővíteni a BME és más, hazai és külföldi kutatóhelyek (egyetemek, kutatóintézetek), valamint hazai és nemzetközi – energetikai és energiapolitikai – szervezetek közötti együttműködést. Amennyiben szükséges, úgy meg kell teremteni az ehhez szükséges szervezeti kereteket.

39



5.3.2. A Járműtechnika, közlekedés, logisztika KKT stratégiájának célkitűzései

A korszerű ipari termelés szinte az egész világra kiterjed, realizálása sokféle infrastruktúrát feltételez. Ezek egyike a közlekedés a maga műtárgyaival, járműveivel és mobil gépeivel, pálya- és irányítási infrastruktúráival, folyamataival, egymástól el nem választható rendszerkapcsolataival. Hatékony közlekedési eszközök és rendszerek létesítése és működtetése, eközben az egyre súlyosabb környezeti hatások következményeként fellépő műszaki, gazdasági és társadalmi problémák megoldása napjaink egyik legfontosabb feladata. •

A kutatási stratégia fő célkitűzései -

a BME járműtechnikai, közlekedési és logisztikai szakterületen végzett kutatási tevékenységének értékelése, a jövőképek és a stratégiai célok megfogalmazása alapján a fő kutatási irányok kitűzése, valamint a szakterületi innovációs és kutatási potenciál fejlesztésének rendszerbe fogott megalapozása.

E stratégia integráns része a BME kutatóegyetemi stratégiájának, s figyelembe veszi a társ kiemelt kutatási területekkel fennálló kölcsönhatásokat is. • A kutatási tevékenység áttekintése, kihívások A JKL szakterület már jelenleg is számottevő kutatási eredményességgel rendelkezik. Legfőbb erőssége, hogy az érintett területeken komplex K+F problémák integrált megoldására képes, mivel a kapcsolódó műszaki, gazdasági és természettudományok képviselői egy szervezetben látják el feladataikat. Ugyanakkor a szinergikus hatásokban rejlő lehetőségek még csak részben kerültek kiaknázásra, s nem működik hatékonyan az adminisztrációs háttér sem. A gazdaság fenntartható fejlődése viszont olyan kihívásokat generál, amelyek folyamatos kutatási igényeket jelentenek a JKL szakterület számára. A kutatási stratégia azt az eszközrendszer kívánja meghatározni, amellyel a BME a JKL szakterület erősségeire építve az említett kutatási igényeket, illetve azokból a meghatározott kutatási irányokba illőket magas szinten képes kielégíteni. • Jövőkép A JKL kiemelt kutatási terület jövőképe arra alapoz, hogy a BME a hazai piacon – egyes speciális részterületeket kivéve – piacvezető, nemzetközi szinten pedig a régió elismert K+F szereplője. A kedvező pozíciót a JKL oktatás magas színvonala is támogatja, kiemelt figyelmet fordítva az utánpótlás nevelésre a JKL oktatási portfolió minden szintjén, így a BSc, MSc és PhD képzésben egyaránt. A kutatási projektek sikerének alapja az, hogy a BME szerteágazó tudományos kompetenciáját olyan területeken alkalmazzák, amelyeket az iparvállalatok kutatási tevékenysége nehezen tud lefedni. Hatékony és központosított, profi adminisztráció segíti a kutatókat, így azok az érdemi tevékenységekre tudnak koncentrálni. A vezető kutatók utánpótlása megtörténik és kialakul a teljesítményt elismerő motivációs rendszer. A kutatásszervezés a szinergikus hatások kiaknázását szem előtt tartja, azaz a JKL-ben érintett szervezeti egységek – ahol lehet – közösen lépnek fel a pályázatokon, tendereken. A tudományos eredmények hasznosulása közel 100%-os, ami annak is köszönhető, hogy folyamatos a kapcsolattartás a megrendelői szféra képviselőivel, vagyis az igényeknek megfelelő kutatások folynak.

40



A JKL stratégiaalkotás fő alapelve, hogy a kutatásszervezés során elsősorban a meglévő kapcsolatokra, tradíciókra érdemes építeni, ezeket – proaktív módon – ki kell használni, adott esetben a bővülés elősegítésére felhasználni. Fontos, hogy a BME hangsúlyozza azt a – szinte egyedi – képességét, hogy integrált JKL kutatások elvégzésé-re alkalmas multidiszciplináris felépítésének köszönhetően. Közben törekedni kell az egyelőre lemaradó részterületek (főleg a vállalati logisztikai kutatások) felzárkóztatására. • Fókuszált szakmai területek A közlekedéspolitikai megfontolásokból, valamint a legjobb nemzetközi gyakorlatból levezetett átfogó kutatási irányokból kiindulva, az egyetem helyzetét és az SWOT elemzés eredményeit is tekintetbe véve, a jövőképben megfogalmazott és a stratégiai alapelvekkel alátámasztott JKL kutatási célállapotot a következő szakmai területek fejlesztésével kívánja a BME elérni: o Az energiahatékonyságot javító és a környezetterhelést mérséklő járműtechnológiák; o Intelligens járműtechnológiák; o Intelligens közlekedési rendszerek; o Hatékony közlekedésüzemeltetési és gazdálkodási rendszerek; o Integrált logisztikai rendszerek; o Menedzsment rendszerek. A kijelölt szakmai területek nem függetlenek egymástól, így a konkrét projekt/téma meghatározáskor és végrehajtáskor különös figyelmet kell szentelni a kapcsolódási pontok, egymásra hatások kezelésének. • Erőforrások fejlesztése Az innovációs potenciál és az innovációs erőforrások fejlesztése az azonosított átfogó és szakma specifikus JKL stratégiai célok eléréséhez szükséges eszközök és beavatkozások meghatározását jelenti. A humán erőforrás fejlesztés terén általában véve elmondható, hogy a JKL kutatási területen mennyiségi humán erőforrás fejlesztésre a logisztikai szakterület esetében van a leginkább szükség, egyébként a kapacitások (legalább) megtartása indokolt. A minőségi fejlesztés mindhárom részterületen egyaránt fontos. Ezen belül fel kell mérni az utánpótlási lehetőségeket, s a vezető szerepre alkalmas kutatóknál elő kell segíteni, hogy megfelelő kapacitással tudjanak tudományos és szakmai előmenetelükre koncentrálni. Nagy hangsúlyt kell továbbá helyezni arra, hogy a humán erőforrást differenciáltan használják fel a JKL kutatási projektekben. A kutatási infrastruktúra tekintetében JKL szakterület eszközigénye nem homogén. A járműtechnikai területen elsősorban a meglévő laborháttér műszaki korszerűsítésére van szükség. A közlekedési területen némi mennyiségi fejlesztés is előirányozható a technológiai mellett. Itt az ITS kutatások műszeres és informatikai hátterét kell részben kiépíteni, részben továbbfejleszteni. Végül, a logisztikai terület az, ahol a leginkább szükség lehet – kutatási igényekkel alátámasztott – laborfejlesztésre, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. • Eredmények hasznosítása A JKL tudományos eredmények jobb hasznosításának érdekében fontos hogy a BME naprakész legyen a gyorsan fejlődő járműipari, közlekedési és logisztikai technológiák, vezetésiszervezési módszerek ismeretében és alkalmazásában, így gyorsan tudjon reagálni a jelentkező műszaki, üzemeltetési és menedzsment problémák megoldására. Megjegyzendő, hogy a potenciális megrendelők egy része nem vagy csak részben ismeri a korszerű megoldásokat és

41



eljárásokat, azaz a proaktivitás új K+F feladatokat eredményezhet a BME számára. Lényeges a JKL területen született eredmények publikációs lehetőségnek a szélesítése, a minőségi publikációk arányának növelése is. Ezen a téren kiemelt figyelmet kell szentelni a BME által kiadott Periodica folyóiratok, azon belül is a témához kötődő Transportation Engineering szaklap minőségi továbbfejlesztése az SCI Index követelményeinek a teljesítésére. • Intézményi kapcsolatrendszer A külső ipari és intézményi kapcsolatrendszert differenciáltan érdemes kezelni a JKL szakterületen. Az ipari szféra esetén a meglévő kapcsolatok gondozása az elsődleges, bővítésre elsősorban a logisztikai részterületen van szükség. A meghatározó ügyfelekkel stratégiai partneri viszonyra, hosszú távú megállapodásokra célszerű törekedni. A pályáztató szervek esetében az információk mielőbbi megszerzése, a pályázatkora történő időbeli felkészülés lehet célravezető. Az állami, közigazgatási szféra képviselőivel szemben a proaktív, támogató magatartás indokolt. • Források A kitűzött kutatási potenciál fejlesztés forrásoldala több oldalról biztosítható. Ezen belül a nemzetközi pályázatok közvetetten járulhatnak hozzá az innovációs potenciál és az erőforrások fejlesztéséhez. Itt az EU K+F keretprogramját, illetve egyéb kutatási programjait kell kiemelni. Ezek számos olyan kiírást tartalmaznak, amelyek a JKL területet érintik. A nyertes pályázatok fedezetet adnak fiatal kutatók alkalmazásához, eszközbeszerzésekhez, biztosítják továbbá a nemzetközi tudástranszfert. A hazai pályázatok közül számos kifejezetten a K+F potenciál fejlesztésének támogatására irányul. Támogatás szerezhető laborfejlesztésre, a kutatói utánpótlás időleges foglalkoztatására. A tematikus kiírások keretében pedig adott témaműveléshez kapcsolódva fedezhető a kutatók fizetése, illetve a kapcsolódó dologi költségek, valamint az eszközbeszerzés. A legrugalmasabb forrásfelhasználást a külső megrendelések teljesítése biztosítja: a bevételek az egyetemi és a kari hozzájárulást követően – a gazdálkodási szabályok betartásával – szabadon felhasználhatók a kutatási potenciál fejlesztésére. Költségvetési K+F fejlesztési céltámogatásokkal – a kutatóegyetemi TÁMOP pályázaton túl – egyelőre nem nagyon lehet számolni. Megjegyzendő viszont, hogy az egyetemi forrásszerzési képesség akkor javítható, ha ezt dedikált egység(ek) segítik, s nem az effektív kutatókat terheli e feladat. • Monitoring A JKL stratégia teljesülését rendszeres monitoring tevékenységgel kell követni. A monitoring operatív eszközei az előrehaladást mérő indikátorok. A célértékek elemzésére évente kell sort keríteni, amikor a JKL projekt vezetősége értékeli az eredményeket. Eltérés esetén meg kell vizsgálni az okokat, s meg kell határozni a korrekciós beavatkozásokat. A mutatók alakulásán felül rendszeresen követni kell a JKL K+F trendeket, hogy azok változásaira reagálni lehessen. • Várható hatások Az előzetes hatáselemzés szerint az innovációs potenciál és a kapcsolódó erőforrások tervezett fejlesztése előreláthatólag lényegesen javítja a BME kutatási tevékenységét, illetve annak körülményeit a JKL szakterületen. A BME eredményessége a hazai és a nemzetközi K+F pályázatokon javul, megrendelői köre bővül. A stratégiai partnerkapcsolatok biztosítják a rendszeres kutatás-fejlesztési megrendeléseket az ipar részéről. Az összehangoltságnak, belső kommunikációnak köszönhetően csökkennek a párhuzamosságok, miközben a szervezeti egységek jobban építenek egymás kapacitásaira, készségeire. Az integrált, egységes fellépés, va42



lamint a feladatok ésszerű allokálása/delegálása javítja a kutatási tevékenység hatékonyságát és hatásosságát, valamint a BME rugalmasságát a K+F piacon. A művelt kutatási irányokban a BME hozzáadott értéket jelentő új termékeket (eszközöket, eljárásokat, információs rendszereket, koncepciókat, stb.) dolgoz ki, korszerű ismeretanyagot állít össze és gondoz, amelyet az oktatásban is közvetlenül hasznosít.

5.3.3. A Biotechnológia, egészség, környezetvédelem KKT stratégiájának összegzése

A biotechnológia vitathatatlanul a XXI. század öt legdinamikusabban fejlődő tudományterületének egyike. Az ipari fejlődés gondoskodik egyre magasabb szintű életminőségünkről. A technikai vívmányok adta lehetőségeket azonban csak akkor tudjuk élvezni, ha EGÉSZSÉGI állapotunk is minél magasabb szintű. A biotechnológia a hozzá kapcsolódó partnerterületekkel (egészség- és környezetvédelem) ezt az igényt hivatott minél jobban kiszolgálni. • A kutatási stratégia fő célkitűzései A Műegyetem biotechnológia, egészség és környezetvédelmi stratégiájának készítésekor két dolgot kellett figyelembe vennünk: a nemzetközi irányvonalakat és a műegyetemi specifitásokat, milyen területen tud a BME nemzetközi szinten megjelenni. A Műegyetem molekuláris biotechnológiai vonala gyengébb, műszerfejlesztési, gyógyszerszintetikus, alkalmazott szennyvízkezelési vonulata az áltagosnál erősebb. A nemzetközi tendenciákat követve a BEK kutatási alprojekt esetében is fel kell vállalni a fenntarthatóság korszerű dimenzióiban való gondolkodást, muníciót adva a képzési-oktatási folyamatnak is. Nagyon biztonságos és flexibilis tudásra van szükség ahhoz, hogy a gyártói és az üzemeltetői ítélet biztonságos legyen a technológiák kiválasztásában, és természetesen fontos az is, hogy ezek a technológiák lehetőség szerint itthon kerüljenek kifejlesztésre. Mindebben a BME szerepe döntő jelentőségű. • A kutatási tevékenység áttekintése, kihívások A biotechnológiai szektor – örvendetes módon a magyar biotechnológiai szektor is – robbanásszerű fejlődésen ment keresztül az elmúlt két évtizedben. Az Európai Unióhoz 2003 után csatlakozó országok közül a magyar biotechnológiai ágazat mind minőségi, mind mennyiségi oldalon kitűnik. A klasszikus környezetvédelmi és (gyógyszer)ipari alszektorok idősebb, konszolidáltabb alszektorok, és inkább piaci fázisban vannak. Ezek piaci mutatói jóval meghaladják a fiatalabb és inkább kutatás-innovatív fázisban levő döntően kisebb méretű vállalatokkal reprezentált egészségügyi és bioinformatikai alszektorokat. Néhány év alatt az országban működő biotechnológiai K+F vállalatok száma tízről mintegy száztízre nőtt. Továbbá fontos tényező, hogy a biotechnológiai ipar erősen export-orientált, termelésének háromnegyedét külpiacokon értékesíti.

43



• Jövőkép A magyar ipar egyik potenciális kitörési pontja lehet a biotechnológiai ágazat. Ez a nagy iramú fejlődés természetes módon a magyar technológiai felsőoktatásra legalább két módon hat. Igény merül fel o az iparral együttműködő, az ipar alap- és alkalmazott kutatási illetve innovációs igényeit kiszolgáló központokra. o megnövekedett számú szakember képzésére. A Műegyetem természettudományos, alap és alkalmazott kutatással foglalkozó kutatócsoportjai gyakorlatilag a Biotechnológia fent felsorolt teljes spektrumát lefedik. Így jó alapját képezhetik egy Biotechnológia, Egészség és Környezetvédelmi kutatásokkal foglalkozó egyetemi kutatóhálózatnak, amelyben az egymással együttműködő, egymást kiegészítő kutatócsoportok, egymásra szinergikusan hatva hatékonyabb magasabb szintű kutatással, illetve rokon területre is rálátó, magas szintű tudással rendelkező szakembergárda képzésével járulhatnak hozzá a terület fejlődéséhez. • Fókuszált szakmai területek A Műegyetem erre a területre specializálódott kutatóhálózatát hét szektorra bontottuk: o Biogyógyszerek, biokatalitikus technológiák, bioanalitika o Élelmiszer, mezőgazdasági és ipari biotechnológia o Bioinformatika o Környezetkímélő technológiák – környezetterhelés csökkentése, szennyezés megelőzése o Környezeti károk helyreállítása, szennyvíztisztítás o Integrált egészségvédelmi- és gyógyszertechnológiák o Mérnöki módszerek a gyógyászatban és az életvitel támogatásában •

Erőforrások fejlesztése

Alapvető cél a humánerőforrás fejlesztése, melynek három alappillére o hallgatók, fiatal kutatók bevonása, motiváltságuk javítása o hazai és nemzetközi együttműködések intenzitásának növelése, hallgató és kutatócsere feltételeinek javítása o projektalapú együttműködés külső szakemberekkel A megfelelően képzett és motivált humán erőforrás mellett, a hatékony kutatáshoz nélkülözhetetlen a korszerű, megfelelő kutatási kapacitást biztosító laboratóriumi háttér. Cél az ún. közös használatú laboratórium vagy – hálózat (angol kifejezéssel core facility) kialakítása, melynek jelenleg fejlesztés alatt álló elemei:

o o o o o o o

Molekulás biológiai, sejtbiológiai laboratórium Infravörös mikroszkópia és imaging laboratórium Élelmiszeripari pilot laboratórium Gyógyszerfejlesztő laboratórium Bioinformatikai központ Orvosi műszerfejlesztés központ Magas szintű környezetvédelmi vizsgáló laboratórium

44



• Intézményi kapcsolatrendszer Az együttműködés kulcskérdés. Fontos, hogy a BME tanszékei, karai egymással, de más hazai (SE, ELTE, DE, SzTE) és külföldi egyetemek, akadémiai kutatóintézetek (MTA SzBK, KKKI, MgKI), klinikák, egészségügyi centrumok szakértőivel, gyártó cégekkel, és képviseleti szervezetekkel alakítsanak ki együttműködéseket, konzorciumokat. Az ipari partnerek (gyógyszergyárak, biotechnológiai fejlesztőcégek, orvosi műszerfejlesztők) véleményét kikérve kell részben kialakítani kutatási és oktatási profilunkat. Ez a BME és a cégek közti szakmai kapcsolatot erősíti, a kiváló hallgatók számára pedig lehetőséget teremt az integrált képzésre, pl. már a BSc alatt hangsúlyosan az MSc-re készítjük fel, vagy az MSc tanulmányok már a PhD képzést készítik elő. Ettől a kutatási témától függetlenül, a BME általában nagyobb energiát fordít a kutatások pénzügyi/adminisztratív kezelésének segítésére, arra törekszik, hogy a témavezetők döntően a szakmai munkára koncentrálhassanak. • Eredmények hasznosítása, várható hatások Az érintett szektorok a diszciplínák együttműködése, valamint a rendelkezésre álló és fejlesztendő erőforrások hatékony kihasználása mellett képes lehet hozzájárulni az alábbi területek fejlődéséhez: 1. A megelőzés terén hozzájárulhat, hogy a. mindenki a számára legmegfelelőbb, egészségét leginkább támogató, biztonságos élelmiszerhez jusson (személyre szabott diéta, élelmiszerbiztonság) b. az igényeinek megfelelő mennyiségű élelmiszer, élelmiszer alapanyag álljon rendelkezésre (agrár-biotechnológia) c. a káros anyagoktól mentes, egészséges környezetről, melyet a termékek környezetkímélő technológiákkal történő előállításával (zöld kémia), környezetbarát termékek fejlesztésével, a melléktermékek hasznosításával, illetve a termelődő szennyezőanyagok minél hatékonyabb eltávolításával biztosíthatunk (környezeti biotechnológia) 2. A betegségek minél korábbi, hatékony diagnosztikájával a pontos diagnosztikát követő személyre szabott terápiával, ezekbe a pacienseket bevonva. Az alapkutatási eredmények túlnyomós többsége publikációs területeken hasznosul, illetve intézményi együttműködéséket, hallgatók és doktoranduszok bevonása mentén az oktatást és az utánpótlást is erősíti. Az alkalmazott jellegű K+F munkák eredményeinek hasznosulására – annak jellegétől függően- részben a KKT kapcsolatrendszeréhez tartozó gazdasági társaságok jelentenek biztosítékot. Emellett a spin-of cégek alapításának, kockázati tőke bevonásának, stb. kultúráját és gyakorlatát is meg kell honosítanunk. További eredmény lehet, hogy olyan szakemberek kerülnek az iparba, akik képesek az átfogó mérnöki szemlélet megvalósítására és ezáltal teszik a magyar biotechnológiai-, gyógyszer- orvosi műszeripart versenyképesebbé a nehezedő nemzetközi feltételek mellett is. Emellett e szakembereknek az oktatás-kutatás területén képessé kell válni az együttműködésre a többi hasonló nemzetközi intézménnyel. Így a régióban e területen az egyik meghatározó centrummá válhat egy együttműködésben megerősödő magyar oktatási és kutatási központ.

45



5.3.4. Az Intelligens környezet és e-tecnológiák KKT stratégiájának összegzése

Mindennapjaink egyre meghatározóbb részét támogatják és felügyelik intelligens környezetek és e-technológiák, amelyekben domináns szerepet töltenek be szoftverek illetve szoftverek formájában megtestesülő intelligens jelfeldolgozó, adatkezelő és tervező rendszerek. Intelligens környezetek és e-technológiák kutatási aktivitása olyan területekre irányul, melyben intelligens szolgáltatások sokaságával, számítógépek, adatgyűjtő pontok millióival rendelkező, nagy elosztott rendszerek fogják alkotni a közeljövő tudásalapú társadalmának, gazdaságának és szolgáltatási rendszerének alapvető infrastruktúráját. Ez az infrastruktúra határozza meg a műszaki és társadalmi-gazdasági folyamatok minőségét, hatékonyságát és megbízhatóságát is. Beépített intelligencia döntő mértékben képes hozzájárulni társadalmi szervezetek, termelési és szolgáltatási folyamatok működtetésének hatékonyságához. Ezen túlmenően a termelési és felhasználási folyamatok optimalizálásával a beépített intelligencia viszonylag kis beruházás mellett is a gazdasági és környezeti folyamatok hatékonyságának jelentős mértékű javulását eredményezi. • A kutatási stratégia fő célkitűzései Az IKT-nek a gazdaságban önálló iparágként betöltött szerepe mellett jelentősége van más iparágak hatékonyságának javításában, ennél fogva versenyképességük növelésében is. A gazdasági vonatkozáson túlmenően a társadalmi fejlődés motorja is a gyorsan fejlődő digitális technológiák alkalmazásba vételében keresendő. Az IKT kettős szerepe megfigyelhető a BME széles műszaki, gazdasági és természettudományi profiljában. Az IKT mint iparág alapvetően arra fókuszál, hogy az alkalmazásokon/szolgáltatásokon/rendszereken kívül technológiákat, eszközparkot, iránymutatásokat adjon arra, hogy a többi iparágban gyorsabban és hatékonyabban tudjunk megoldásokat létrehozni. „Miközben a BME kétségtelenül az ország meghatározó intézménye az alap- és alkalmazott műszaki-természettudományos kutatásnak a területén, unikális lehetősége és egyben felelőssége abban rejlik, hogy karai kompetenciájának szinergiájával olyan komplex és interdiszciplináris kutatási területek művelésére is képes, amely más, kisebb intézményekben nehezen, vagy egyáltalán nem valósulhat meg. A BME ezért célul tűzi ki, hogy ezeket a területeket tudatosan erősítse, és saját kapacitását kiegészítve, országos és nemzetközi kooperációs kutatások központja is legyen. Ennek a célnak megfelelően az anyag a nemzetközi trendek, az EU stratégiák és a hazai fejlesztési irányelvek figyelembevételével stratégiai célként azon területek művelését vázolja fel. A BME egyes szűkebb szakterületen jelentős kutatási eredményekkel rendelkezik, melyekre építve a területet fejleszteni, erősíteni kívánja és olyan komplex szakterület, ahol a karok, kutatócsoportok együttműködésének erősítésével a jövőben jelentős eredmények elérését tűzi ki célul és ezeknek a tevékenységeknek a tudatos fejlesztésével képessé válik a nemzetközi kutatási hálózatokhoz történő intenzívebb csatlakozásra, valamint a hazai speciális fejlesztési igények kielégítésére a kormány fejlesztési stratégiájának támogatására.”

46



• A kutatási tevékenység áttekintése, kihívások A BME az IKT területen is a terület trendjeit valamint a kutatási kompetenciákat és kapacitásokat figyelembe véve kívánja építeni a jövőt. A stratégia az elvégzendő feladatok vonatkozásában a következő elemekre épít: - Tudományos kutatás eredmények hasznosítási kultúrájának kialakítása. - Minőség-, teljesítmény- és hasznosítás-vezérelt kutatás erősítése és fejlesztése. - Megbecsült, a tudásalapú gazdaság és társadalom igényeinek megfelelő kreatív, innovatív munkaerő folyamatos biztosítása. - A kutatási és innovációs infrastruktúra fejlesztése - Egyetemi szintű projektek támogatása, a kutatócsoportok közötti kooperáció erősítése - A korábbi évek során született eredmények újrahasznosítása egyetemi szinten - A BME belső kommunikáció rendszerének fejlesztése, erősítése. • Jövőkép Életünk nagy részét támogatják és felügyelik az IKT rendszerek, amelyekben meghatározó a szoftverek aránya. A szoftverek rossz tervezése vagy hibája akár végzetes következményekkel is járhat, ezért olyan szoftver- és rendszerfejlesztési módszerek és eszközök kidolgozása szükséges, amelyek nagyban támogatják a jelenleginél hatékonyabb tervezést és fejlesztést, valamint biztosítják a magasabb minőségű szoftvertermékek előállítását. Az infokommunikációs rendszerek biztonsága összefügg az általuk összekapcsolt, illetve vezérelt, létfontosságú kritikus infrastruktúrák biztonságával is, ezért a két terület kutatás-fejlesztését összekapcsoltan kell végezni. Az ilyen irányú fejlesztések és kutatások teszik lehetővé az IKT technológiák egyre növekvő mértékű alkalmazását biztonságkritikus rendszerekben biztonságkritikus feladatokra, pl. veszélyes üzemek, vasúti járműfedélzeti vezérlő és közlekedésirányító rendszerek komponensei. A nyílt forráskódú és nyílt szabványokon alapuló szoftverek a jövőben várhatóan kulcsszerepet fognak játszani az európai, és így a magyar IKT infrastruktúrában is. Hazánkban kiemelten fontos a nyílt forrású technológiák elterjedése, hiszen az alkalmazók finanszírozása sokkal alacsonyabb, mint a fejlettebb európai országokban, ugyanakkor a nyílt forrású technológiák továbbfejlesztésére kellő szellemi kapacitás áll rendelkezésre. Az IKT szektor további sajátossága, hogy az egymástól elkülönítetten, szigetszerűen működő alkalmazások helyét egyre inkább átveszik az önálló, de egymással összekapcsolt IT rendszerek. Ez különösen az e-közigazgatás és az egészségügy területén tapasztalható, de egyre jellemzőbben a vállalati rendszerek esetében is. Az interoperabilitásra való igény formalizálási keretek kialakítását és az interoperabilitást koordináló tevékenység módszertanának kifejlesztését teszi szükségessé. A sziget alkalmazásoktól való elmozdulás a XXI. században az integrált, kooperatív, ambiens rendszerek irányába jól megfigyelhető trend. • Fókuszált szakmai területek Az IKT stratégiát két fő részre bontottuk: ‐ Alap technológiák ( Core technologies), és ‐ Alkalmazás-orientált kutatási irányok, amelyek az egyetem egészére hatással lehetnek. Ezen irányok kidolgozása alapvető támogatója a K+F+I folyamatoknak Az alaptechnológiák részben azok a részterületek kerülnek kiemelésre, amelyek minden IKT alkalmazott kutatási részben szerepet kaphatnak: • Szoftver és Hardver megoldások • Intelligens – tartalom és algoritmika 47



• Kommunikáció: vezetékes és vezeték nélküli • Biztonság, megbízhatóság, minőség: adat, szolgáltatás és rendszer szinten • Ember-gép interakció • Jogi szabályozás. Az alkalmazás orientált részben azok a kutatási irányokat tekintjük át, amelyek mentén kutatási projekteket kívánunk kidolgozni az IKT területén: - Integrált e-gazdaság és e-társadalom - Helyfüggő alkalmazások - Intelligens környezetek - Egészségipari és egészségügyi alkalmazások - Future Internet alapú alkalmazások (IoP, IoI, IoS, IoT) - Közlekedési eszközök és rendszerek - Termelésirányítási és -logisztikai rendszerek - Mérnöki- tudományos tervező rendszerek • Erőforrások fejlesztése A kutatás-fejlesztés-innováció szempontjából az intézményi siker egyik alapfeltétele a megfelelő innovatív és kreatív ember-kapacitás. A kutatásban kiválósági szempontok és kritériumok alapján szükséges biztosítani a tudományos kutatások feltételeit. A minőség legyen a fő szempont a társadalmi-gazdasági kihívások, a nemzeti értékek kutatásában, valamint a közérdekű – a vállalati szféra közvetlen érdekeltségébe nem tartozó – kutatások esetében is. A BME alapvető érdeke, hogy minél több BME kutató vegyen részt a nemzetközi együttműködési hálózatokban és kapcsolódjon be az új globális kihívások kutatásába, hasznosításába. • Eredmények hasznosítása, várható hatások A TÁMOP pályázatban a BME által vállalt célok között szerepel az eredmények viszonylag hosszabb távú hasznosítása. A megszülető tudományos eredmények kapcsán úgy látjuk, hogy három témakörben várható azok hasznosulása. A kutatásban az eredmények egyrészt a vállalt indikátorok teljesítését jelentik, ám azokon túl is hatnak. A kutatási feladatok elvégzése során a bevont kutatócsoportok és egyéni kutatók által felvetett problémák és talált megoldások újabb témákat indukálnak, melyekre a jövőbeli pályázati feltételek ismeretében lehet pályázatokat írni, konzorciumokat alkotni. A további kutatási témák megjelenése a fokozatosság elve mentén biztosítja az egyetemi kutatóknak szellemi kapacitásuk folyamatos kihasználását. Az IKT területén feltárt igények, lehetséges kutatási irányok túlnyomórészt interdiszciplinárisak, vagyis több egyetemi karról összeálló kutatócsoportoknak kell a konkrét munkát elvégezniük. Ez azt jelenti, hogy együttműködés jön létre az adott témákban, ez a fajta klaszterképződés pedig az egyetemi szervezeti egységek közötti kohéziót növeli. Hasonló jelleggel lehet elképzelni azt is, hogy a jelentősebb kutatócsoportok a jelenlegi tudásközpontokat erősítik, vagy esetlegesen jövőbeli tudásközpontokat hozzanak létre. A gondosan mérlegelt és kiválasztott tématerületeken potenciálisan az eredményekkel nemzetközi szinten is értékelhető K+F+I láncok indíthatók. Ez megteremti annak az alapját, hogy a BME kutatócsoportjai Európai Uniós vagy más nemzetközi finanszírozású kutatások/konzorciumok részesei lehessenek. A kutatásban belső egyetemi használatra szánt eredményközlési és értékelési módszertan mindenképpen a jövőre nézve kiváló megmaradó hasznosításnak nevezhető. Az innováció során kapott eredmények hasznosításának kiváló terepe az egyetemmel szoros kapcsolatban álló és maradó spin-off cégek létrejötte. Ezeknek a vállalkozásoknak elsődleges feladatuk piaci körülmények között az egyetemi vagy egyetemhez köthető inkubációs feltéte48



lek mellett megszületett eredmények hasznosítása. Amennyiben ezen cégeknél az egyetem tulajdoni hányadot tart meg, az egyetem érdekei (hírverés, esetleges bevételek, hivatkozások, további együttműködések stb.) tartósan érvényesülnek, míg a kicsiny vállalkozások a jól csengő BME „brand”-et használhatják. A szimbiózisnak köszönhetően adott feltételek mellett az egyetem szintén hivatkozhat az általa létrehozott spin-off vállalkozásra. Az eredmények hasznosításának majdnem legkézenfekvőbb területe az oktatás. A tudományos munkában megszerzett tapasztalatokat az oktatásban működő kollégák átadják a hallgatóknak, bevonják őket egy-egy részprobléma megoldásába, így versenyképes tudással szerelhetik fel őket. A nemzetközi mércével mért kimagasló eredmények külföldi elismerést vívnak ki az oktatásban is, BSc-s, MSc-s és PhD-s képzésünk ennek megfelelően nemzetközi szinten is versenyképes lesz. Az oktatásban így az eredmények egészen hosszú távon hasznosulnak, megőrizve a BME elitegyetemi besorolását. A BME tevékenysége három pilléren alapszik: oktatás, kutatás és fejlesztés. Ez a háromszög adja a tevékenységek közötti hangolás alapját és hasonlóképpen mind a három tevékenységben lehet más-más siker indikátorokat definiálni. Az oktatás terén középpontban van a képzés színvonala, illetve a végzett mérnökök az iparban hasznos elméleti és gyakorlati felkészültségi és tudás szintje. A kutatás terén alapvető a minősítési minőség és mennyiség a doktori programjaiban, illetve a színvonalas publikációkban. Ez a mérőrendszer a fejlesztésben jórészt a született know-how és alkalmazási halmaz számában és innovatív minőségében mérhető. A TÁMOP pályázat hatására az eredmény látható lesz egyén, kutató-csoport és egyetemi, hazai, európai és nemzetközi szinteken, természetesen más és más formában. A tervezett intézkedések hatásaként leginkább a kutatás-fejlesztési humán és infrastrukturális környezet és képesség, a szolgáltató és innovációs szemléletmód és hajlam, a kutatói állások megtartási és esetleges minőségi bővítési lehetőségének, valamint a K+F+I személet és szerzett tudásanyag ipar felé és az oktatásba történő beépülésének fokozatos javulását a várjuk. Egyetemi szinten várt hatás: • Minőségi tudáskoncentráció, megkülönböztető képesség • Igazolt kapacitások, képességek és lehetőségek • Kiváló eredmények döntően az innováció korai szakaszában • Belső innováció, mint jövőkép • Halmozódó ipari tapasztalat • Saját kutatási eredmények, belső innováció • Tőkepiaci lehetőségek, ezek ismerete • Vállalkozások alapítása (vagy ötlet értékesítés) • Amiben nincs tapasztalat (amire nincs pénz?): – Szellemi tulajdonvédelem – Technológia transzfer – Külföldi ipari partnerkapcsolatok – Üzletfejlesztés • Vállalatirányítás, fejlődési lehetőségek • Az egyetemi befektetések megtérülése

49



5.3.5. Nanofizika, nanotechnológia, anyagtudomány KKT stratégiájának összegzése

A nanotechnológia az anyag olyan tulajdonságait hasznosítja, amelyek eltérnek mind a makroszkopikus, mind pedig a molekuláris méretekben ismert, a kémia és az atomfizika által feltárt viselkedéstől. A mikrométer alatti, 1-100 nanométeres tartományban olyan új jelenségek kerülnek előtérbe, amelyek korábban nem gondolt módon kibővítik az új típusú eszközök készítésének, kívánatos funkciók kialakításának és anyagi paraméterek tervezésének lehetőségeit. •

A kutatási tevékenység áttekintése, kihívások

A nanotechnológiai megoldások alkalmazása ugrásszerű fejlődést jelentett az elektronikában, optikában, számítástechnikában, és rohamosan terjed az orvostudományban, környezetvédelemben, energetikában. Előretörése természetes a nagy szellemi hozzáadott értéket tartalmazó termékek előállításában, ugyanakkor előnyei még egyszerű tömegtermékeknél is áttörést jelenthetnek. A nanotudomány eredményein alapuló innovációk, a nanotechnológia eljárásokkal előállított eszközök és anyagok mindig interdiszciplináris kutatásokra épülnek. •

A kutatási stratégia fő célkitűzései

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatóegyetemi stratégiai célkitűzési a nanofizika – nanotechnológia – anyagtudomány (Nano) kiemelt kutatási területen a fenti széles diszciplínák egy-egy részterületére koncentrálnak: o nanoelektronika o felületi nanostrukturák o szerkezeti és funkcionális anyagok

Ezeknek a fókuszterületeknek a részletes ismertetését a 6. fejezet tartalmazza. Kiválasztásukat az egyetemen felhalmozott szakmai tudás, kutatási tapasztalat és infrastrukturális háttér határozta meg. Stratégiánk alapeleme a természettudományok és műszaki tudományok területén nemzetközi szintű eredményeket felmutató műhelyek horizontális szervezése. A nanotechnológia/nanotudomány az interdiszciplináris kutatások mintapéldányának tekinthető. A szakmai erősségek összekapcsolásával azt kívánjuk elérni, hogy a BME a fenti kiválasztott fókuszterületeken a hazai kutatások, fejlesztések és innovációk egyik központjává váljon. •

Jövőkép

A nanotudományok területén a fizikai, kémiai és biológia szemléletmódok összekapcsolása - a meglévő technológiák hatékonyság- és minőség-növelése mellett -– merőben új megoldások előtt nyitja meg a lehetőséget. Ennek egyik legígéretesebb útját a „more than Moore” elv alkalmazása jelenti.* Ez az új irányzat alternatívát állít az integrált áramkörök további méretcsökkentési folyamatának, ahol a technológiai költségek növekedése mellett már elvi akadályok is felmerülnek. A „more than Moore” irányzat lényege, hogy új, nem digitális funkciona*

G.Q. Zhang and A.J. van Roosmalen (editors): „More then Moore”, Spriger (2009), ISBN 978-0-387-75593-

50



litással (pl. kémiai, biológiai, optikai, termikus, stb.) egészíti ki a félvezető chipek képességeit jelentősen növelve azok értékét és kibővítve az alkalmazási területeket. •

Fókuszált szakmai területek

A BME szakmai erősségeinek összekapcsolásával a természettudományos jelenség-orientált kísérleti és elméleti kutatásokat, valamint a műszaki tapasztalatokon alapuló technológiai fejlesztéseket az alábbi három területre fókuszáljuk: A nanoelektronika területén olyan új nanoszerkezetek előállítását, kísérleti és elméleti vizsgálatát tűzzük ki célul, amelyekben a makroszkopikus tulajdonságokat felváltó kvantumfizikai jelenségkör megértése alapkutatási kihívást jelent, de egyúttal potenciális elektronikai alkalmazások lehetőségét is ígéri. A vizsgálatok kiterjednek a mintaelőállításra is, melynek során a korszerű nanotechnológiai eljárások mellett (rétegnövesztés, litográfia, kémiai preparálás) egy-egy célfeladatra egyedi megoldásokat is keresünk (molekulák kötése atomi láncokhoz, önszerveződő rendszerek). A felületi nanostruktúrák kutatása során új felületkezelési és bevonatolási eljárásokat tervezünk kifejleszteni és minősíteni. Az alkalmazandó felületanalitikai módszerek, a vékonyrétegkészítő és elektronsugaras litográfiai eljárások egyúttal méréstechnikai és gyártástechnológiai hátteret is biztosítanak a BME-n kutatott nanoszerkezetek részére. A felületi nanostruktúrák alkalmazási lehetőségeit a napelemektől kezdve, a kémiai szenzorokon keresztül, egészen a biofunkcionális orvostechnikai eszközökig széles körben vizsgáljuk. A szerkezeti és funkcionális anyagok területén a nanorészecskék kedvező tulajdonságainak egy-egy kívánatos specifikus célra történő kihasználása mellett az ún. aktív nanoszerkezetek vizsgálatát is célul tűzzük ki. Ilyenek pl. a biológiai szenzorok vagy a célzott gyógyszerleadásra alkalmas nanoszerkezetek. Jellemzőjük a nanoméretekben zajló folyamatok pontos ismeretén alapuló tervezés, majd az egyes funkciók kialakítása, alulról történő építkezéssel.

A Nano-KKT működési modellje

51



V1.0

•

2010.09.30

Erőforrások fejlesztése

A kutatások infrastrukturális hátterét a BME Nanotechnológiai Laboratóriumi Hálózat5 jelenti, melynek csomópontjait jelenleg négy SKI Nekifut laboratórium adja. A projekt keretében tervezett jelentős eszközfejlesztések a hálózat bővítésével a BME kutatói széles körének nyitnak meg új lehetőségeket, és nagymértékben hozzájárulnak új jelenségek felfedezéséhez és a legkorszerűbb technológiai megoldások kialakításához. A nanofizika – nanotechnológia – anyagtudomány (Nano) kiemelt kutatási területen szerzett K+F+I tapasztalatok közvetlenül beépülnek az BSc és MSc oktatásba, így hallgatóink versenyképes tudásra tesznek szert. A fenti kutatások innovatív gondolkozást és tipikusan 3-5 fős csoportmunkát feltételeznek, már csak ezért is jelentős mértékben PhD-hallgatókra épülnek. A reményeink szerint ezen a területen elérhető kimagasló kutatási eredmények az egyetemi képzés mindhárom szintjén hozzájárulhatnak oktatásunk nemzetközi elismertségéhez is. •

Eredmények hasznosítása, várható hatások

Magyarországon jelen vannak azon a multinacionális vállalatok, amelyek egyre inkább korszerű nanotechnológia eljárások alkalmaznak, és igénylik az ehhez értő magasan képzett szakembergárdát. A velük kialakított ipari kapcsolatok alapvető fontosságúak a BME szakmai szintjének meghatározásában, és iránymutatóak a képzési profil kialakításában. Az innováció során kapott eredmények az egyetemmel szoros kapcsolatban álló spin-off cégekben is hasznosulhatnak. Ezen vállalkozások elsődleges feladata az egyetemen született eredmények piaci alkalmazása, egy inkubátor-időszak utáni önálló tevékenységi kör létrehozása. Nemzetközi példák alapján a Nano kutatási terület a spin-off vállalkozások létrejöttének optimális hátterét jelenti. A nanotechnológiai eljárások alkalmazása napjaink kihívásainak minden szintjén átütő megoldásokat ígér. Kis- és középvállalkozások versenyképességét, piaci térnyerését alapozhatja meg egy-egy korszerű megoldás bevezetése. A kutatás – fejlesztés - innovációs eredményeink közvetlenül, míg jól képzett hallgatóink szaktudása közvetve járul hozzá a hazai KKV-k munkahelyteremtéséhez.

5

http://dept.phy.bme.hu/laboratories/bme_nanotechnologiai_laboratoriumi_halozat.htm

52



V1.0

2010.09.30

5.4. A TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK HASZNOSÍTÁSI TERVE A tudományos eredmények hasznosításának kereteit egyfelől az intézményi kapcsolatrendszer, másfelől a hasznosításra vonatkozó képesség/felkészültség határozza meg.

5.4.1. A kutatási együttműködések különböző szintjeinek fejlesztése

o Stratégiai együttműködések fenntartása és bővítése hazai kutatóhelyekkel, egyetemi, akadémiai és ipari és egyéb kutatóintézetekkel, csoportokkal, alumni szervezetekkel; o Nemzetközi – regionális, EU és egyéb – K+F együttműködések erősítése, a rendelkezésre álló lehetőségek (bilaterális szerződések, EU FP7, NoE, IP, EIT, TéT stb.) jobb kihasználásának támogatásával; o Az ipari kapcsolatok erősítése, a konzorciális és kétoldalú együttműködés kultúrájának és hatékonyságának javításával, hasznosítható közös tudás és szellemi termékek létrehozásával; o A technológiai és tudástranszfert támogató intézményi együttműködések, stratégiai partnerségek kialakítása hazai, regionális és nemzetközi szinten.

5.4.2. A szellemi tulajdon kezelés, hasznosítás, technológia transzfer (TT) szolgáltatások

Célmeghatározás: A szellemi tulajdonkezelés és hasznosítás, ennek részeként pedig a tudás és technológiatranszfer gyakorlatának átalakítása és modernizálása a szemléletmód fejlesztésével, az intézményi és az egyéni érdekeket egyaránt figyelembe vevő szabályozás kialakításával, módszertani elemek kifejlesztésével és gyakorlatba illesztésével, szakmai támogatás hozzáférhetővé tételével, valamint a gazdasági kockázatot legalább részben kezelni képes működési modellek és mechanizmusok kialakításával. A felsorolt elemek a kutatás-fejlesztési és innovációs lánc egészére kiterjedő támogatási rendszer részeként, az azokra vonatkozó stratégai elemekkel egyeztetett formában érdemes kialakítani (lásd 6.2.4. fejezet.) o A vonatkozó szabályzás korszerűsítése, az érdekeltség megteremtése. Oktatás, képzés, belső és külső szakértői szolgáltatás igénybe vétele. A bejelentés és a fenntartás kockázatának csökkentése, vezetői döntések támogatása, a források előteremtésének segítése, kockázati tőkebevonás módszertanának kialakítása, inkubációs modellek, együttműködések. A TT módszertanának, a kapcsolódó tevékenységek támogatásának fejlesztése. Hasznosító vállalkozások, spin-off cégek létrehozása, számuk emelése. o Az eredmények hazai és nemzetközi disszeminációja: a K+F tevékenységek, eszközpark és innovációs potenciál megjelenítése mellett a tevékenység hatékonyságát mutató eredmények (műszaki alkotások, szabadalmak, hasznosított szellemi termékek, egyetemhez kötődő alkotások, cégek, spin-off-ok, stb.) láthatóvá tétele: Színvonalas publikációs tevékenység, részvétel nemzetközi elit közösségekben és szakmai fórumokon és szakmai vásárokon.

53



Módszertan és eszközrendszer: A megerősítendő, illetve kialakítandó jártasságot és hatékony intézményi támogatást igénylő szakmai területek: 1. Szemléletmód fejlesztése: információáramlás kialakítása, hozzáférhető oktatási és továbbképzési formák biztosítása graduális, posztgraduális, oktató-kutatói szinteken, valamint külső partnerek érdeklődők számára (regionális központ) Lehetséges eszközök: - Hazai és nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása innovációs rendezvényeken, kiadványok, digitális felületek, hírforrások kialakításával, önálló vagy más szervezetekkel közös működtetésével. - Képzési formák és hozzájuk kapcsolódó tananyagok/információs anyagok kialakítása, átvétele, digitális és e-learning módszerek és tartalmak fejlesztése illetve átvétele - Hallgatók/fiatalkutatók bevonása innovációs /inkubációs laborok biztosításával, IT eszközök alkalmazásának fejlesztésével (pl. Demola), ösztönző elemek alkalmazása (pl. diplomadíj, MSZH ösztöndíj…) - Gazdálkodási/kockázati tőkebevonási ismeretek/gyakorlat terjesztése 2. Módszertani fejlesztések: Kezelés és hasznosítás jelenleg hiányzó eszközrendszerének kidolgozása és rendszerbe állítása. Lehetséges eszközök: - Jelenleg létező szellemi tulajdon azonosítása átvett módszertan alkalmazásával - A bejelentett szellemi termékek közelítő értékelésének és kezelésének módszertana, a kapcsolódó vezetői döntések kockázati tényezőiének csökkentése. - Kockázati tőkebevonás módszertanának kialakítása, inkubációs modellek, inkubátor szervezetekkel történő együttműködések kialakítása - Szellemi tulajdon intézményi nyilvántartásnak megvalósítása - Szellemi tulajdon menedzselés szolgáltató jellegű támogató rendszerének kialakítása - A tulajdon és a hasznosítás tényének illetve lehetőségének megjelenítése az intézmény KFI teljesítményében, illetve tulajdon értékében. - A termékek hasznosításának ösztönzése nemzetközi innovációs adatbázisok és portálokhoz történő csatlakozással is megoldható (lásd például Nine Sigma rendszer, TXiS (Texas Institute of Science) rendszere) 3. Kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése: szabadalmi/TTO szakértő kapcsolati pont kialakítása Lehetséges eszközök: - Szabadalmi ügyintézés belső kapcsolati pont – külső partnerekkel közösen - Értékelési módszertan működtetése – külső partnerekkel közösen - Szellemi tulajdon nyilvántartási rendszer - Hasznosítás, kockázati tőkekezelési kezelési, inkubációs gyakorlatok, mechanizmusok kidolgozása, működtetése - Iparjogvédelmi háttér megerősítése - Hazai, regionális és nemzetközi kapcsolati háló (ipari, innovációs) építése, működtetése, intézményen belüli támogatása - Projektközvetítés, partnerkeresés, tőkebevonás 4. Szabályozás, feltételrendszer, támogató környezet: - ösztönző, transzparens, kezdetben az egyén érdekeit előtérbe helyező, szolgáltatás hátterű szellemi tulajdonkezelési szabályzat - adminisztráció és döntési lánc csökkentése 54



- a humán szabályzat ösztönző elemeinek átalakítása - doktori szabályzat K+F+I eredményeket jobban elismerő átalakítása - díjak, karriermodell 5. Forrásteremtés (miből tartjuk fent a szabadalmainkat?) - Intézményi tőkealap (kvázi kockázati) létrehozása konkrét belső K+F és innovációs feladatok finanszírozására. - Hasznosítási bevételek adott hányada ide kerülne automatikusan. - Pályázati és egyéb támogatási források feltérképezése - Szponzorációs konstrukció kialakítása (Pl. egy egyetemi innovációs díj kapcsán a szponzori támogatás adott része az alapot növeli)

55



V1.0

2010.09.30

6. MONITOROZÁS Egy projektek indikátor-rendszere, a teljesítés ellenőrzésének eszköze. Az irodalomban található „SYSTEM” akronim (Alp Esin) hat elemet foglal magában, melynek kifejtése szemléletében alapjául szolgálhat az egyetemi minőségi K+F+I rendszer építéséhez. Ezek az elemek a következők: – – – – – –

Sincere Yours Serious Teamwork Enthusiasm Motivation

őszinte sajátjaként kezelt, elfogadó komoly együttműködő (csapatmunka ösztönzése) lelkes motivált

A BME stratégiai dokumentumai tartalmazzák azokat a szempontokat, amelyek alapján a minőségi teljesítést a különböző K+F+I projektek terén jellemezni, követni lehet. A monitorozás bemenete tehát ezen elemek, az indikátorok általános és projekt specifikus elemei. A projektek működésének monitorozási folyamata a következő ábrával szemléltethető:

Mérhető indikátorok definiálása

Beavatkozás a K+F+I folyamatba

Monitorozás

Ellenőrzés Értékelés

A BME kutatóegyetemi és TÁMOP pályázataiban is szerepelnek indikátorok, amelyek teljesítését a BME elvállalta. Ezeknek az indikátoroknak a minőségi teljesítése az egyetem alapvető érdeke. Ez ugyanakkor a finanszírozó felé vállalt kötelezettségen túlmenően mintául is szolgál arra vonatkozóan, hogy a BME a későbbiekben is, a K+F+I tevékenységének nyomonkövetésénél, értékelésénél és a folyamatokba történő esetleges beavatkozásnál hasonlóképpen járjon el. A monitorozás szükségessége egy projekt életciklusában, vagy egy átfogó folyamat –mint például a K+F+I stratégiai célok megvalósulása- során több ponton és több tekintetben merül fel: • Átláthatóság biztosítása a finanszírozó felé a beszámolási kötelezettségek teljesítésének formájában. • A monitorozás alapozza meg az intézményi „policy” irányvonalak feltérképezését, kialakítását és fejlesztését. • A projekt / célkitűzések teljesítésére vonatkozó kockázatok kezelése a minőségi kontrollon valósul meg, megteremtve a lehetőséget a beavatkozásra. • Új folyamatvezérlési kultúrát és gyorsabb változásmenedzsmentet eredményez • Az intézményi policy” megerősítése, a program célok eléréséhez, valamint a projektmunkához kapcsolódó kultúra kialakításának illetve változtatásának elősegítése. • Az eredmények megismertetése, bemutatása. 56



V1.0

2010.09.30

Vegyük mintának a kutatóegyetemi pályázat, illetve a TÁMOP vizsgálati szempontjai: •

•

• • •

Kutatási kapacitás helyzete: minősített oktatók aránya az összes oktatóhoz képest, infrastruktúra színvonala, részvétel nemzetközi és hazai folyóirat szerkesztőségek munkájában, szakmai szervezetekben betöltött tisztségek, tudományos és szakmai díjak, kitüntetések, illetve elismerések száma. Doktori képzés és tehetséggondozás helyzete: doktori iskolák száma, törzstagok száma a doktori iskolákban, PhD hallgatók száma, OTDK helyezések és Pro Scientia aranyérmek száma, mentor és tutor programok számossága, nemzetközi mobilitási programokban való részvétel, idegennyelvű képzések száma. Oktatók publikációs tevékenysége tudomány-metrikai megközelítésben. K+F+I támogatások és bevételek nagysága. Vállalási program minősítése: a program és megvalósíthatóságának minősítése.

Ezekben a pályázatokban többek között a következő indikátorok szerepelnek: • • •

Minősített oktatók aránya és annak javítása Publikációk minősége és mennyisége, monográfiák Szellemi tulajdon kezelés és értékesítés (szabadalmak, inkubáció, spin-off, megvalósuló tudományos eredmények)

A monitorozás eszközei lehetnek: – Mérföldkövek és elágazási pontok meghatározása és követése – K+F teljesítmény indikátorok követése: bevont kutatók/hallgatók, született publikációk, monográfiák, doktori értekezések, innovatív prototípusok, szabadalmak, infrastrukturális – A K+F teljesítés tartalmi elemeinek követése: Beszámolók, irányított tartalmú szakmai jelentések havi, illetve negyedévi rendszerességgel a projekt tartalmától és méretétől függően a résztvevő kutatók, alkotóközösségek (kutatócsoportok), szervezeti egységek (tanszékek/karok, tudásközpontok, konzorciumok) szintjén. – Intézményi K+F+I támogató környezet működésének követése: informatikai rendszerek, szabályzatok, adminisztratív és szakmai szolgáltatások minőségének, hatásának és hatékonyságának monitorozása szervezeti egységek (tanszékek) és átfogó szervezeti egységek (karok, GMF, KTH, OMIKK, DIK) szintjén – Intézményi kapcsolatrendszer monitorozása: az irányok a szakmai tartalom és eredményesség alapján – Minőségi kontroll: A született eredmények minőségi ellenőrzése és értékelése – Az intézmény társadalmi és gazdasági megítélésének monitorozása: Véleménykérés partnerektől a minőségbiztosítás logikája alapján, sajtófigyelés, értékelés, beavatkozás szükség szerint. – Folyamatelemzés: K+F kapacitás elemzése, tudástérkép, változásmenedzsment az informatikai eszközrendszer alkalmazásával

57



A vázolt folyamatok és eszközök egy része ma is jelen van az egyetem minőségügyi rendszerének működtetésében. Kétségtelen azonban, hogy ezek tartalmának és eszközrendszerének fejlesztése, illetve a kutatóegyetemi koncepció megvalósításából adódódóan, új elemekkel történő kiegészítése alapvető feltétele a monitorozás és a minőségirányítás fenti szempontok szerint történő megvalósításának. Sikeres fejlesztések esetén a monitorozási folyamat információ beépülhetnek a vezetői információs rendszerbe, segíthetik a kontrolling működését és hatékonyságát. Értelemszerűen vezetői/rektori szinten folyamatosan működő értékelő, elemző folyamat fenntartása lenne szerencsés, amely ellenőrzi, a K+F teljesítményt, pályázatokat és projekteket, valamint a kutatási és innovációpolitikát közvetetten serkentő, támogató intézkedések hatásfokát, egyidejűleg jövőkutatást végez, technológia előrejelzéseket készít. A javaslatok (ill. tanulságok) visszacsatolása révén a rektor folyamatosan korrigálhat, beavatkozhat a koncepció alakításába. Ehhez a monitorozás módszertanát, feladatkiosztását, felsősségi és hatásköri kérdéseket át kell gondolni.

58



7. HATÁSELEMZÉS A BME, mint felsőoktatási és kutatási intézmény tevékenysége három pilléren alapszik: oktatás, kutatás és fejlesztés. Ez a háromszög adja a tevékenységek közötti hangolás alapját, és hasonlóképpen, mind a három tevékenységben lehet más-más hatásindikátorokat definiálni. Az oktatás terén középpontban a képzés színvonala, illetve a végzett mérnököknek a gazdaságban, főként az iparban és a műszaki szolgáltatásban hasznos elméleti és gyakorlati felkészültségi és tudás szintje áll. A kutatás terén a nemzetközi színvonalú eredmények (publikációk és szabadalmak), az innovációs folyamatokkal összekapcsolódni képes alkalmazott kutatások, a nagyszámú, sikeresen befejeződő cselekményekkel rendelkező doktori programok a legjelentősebb mutatók. A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó szolgáltatások minősége leginkább a született know-how és alkalmazás számában valamint innovatív minőségében mérhető.

A Műegyetem középtávú kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiájának megvalósításában az első két évben jelentős szerepet játszó TÁMOP projekt keretében végrehajtandó intézkedések hatásaként leginkább a kutatás-fejlesztés humán- és infrastrukturális környezetének jelentős javulását várjuk. A kutatói humán erőforrás fejlesztésétől főként a szolgáltató és innovációs szemléletmód erősödését és ennek az ipari kapcsolatok, illetve az oktatási tevékenység területén történő fokozatos térhódítását várjuk. Egyetemi szinten várt eredmények: • Minőségi tudáskoncentráció, megkülönböztető képesség • Igazolt kapacitások, képességek és lehetőségek • Kiváló eredmények döntően az innováció korai szakaszában • Szolgáltató egyetem • Belső innováció, mint jövőkép • Erőforrás igény • A hallgatói vetület

59



V1.0

2010.09.30

A fejlesztés hallgatói szinten, az utánpótlásnevelésben jelentkező hatásai A Műegyetem stratégiájában kiemelt helyet foglal el az utánpótlás nevelés, melyet abban az esetben lehet hatékonyan megvalósítani, ha az elért kutatási eredményeket fokozatosan beépítjük az oktatásba. Ennek eredményeképpen a hallgatók korszerű ismeretekhez jutnak, így megalapozzák a jövőbeni hatékony és eredményes kutatási és fejlesztési tevékenység végzéséhez szükséges képességét, készséget. A gazdaság számára a BME képes lesz olyan végzősök kibocsátására, akik korszerű módszerek, és kutatási eredmények ismeretében magas szintű K+F+I szolgáltatások nyújtására lesznek képesek, és hatékony megoldásokat tudnak majd kidolgozni. A stratégia végrehajtása eredményeképpen kibocsátás három szintjén az alábbi színvonal elérését várjuk: • az oktatás meghatározó részéve válik az hallgatók kutatás-fejlesztési és innovációs munkákba történő bevonása, ezzel az innovációs készség és szemléletmód elterjedése • az új megoldásokra és innovációra nyitott szakembereket megfelelő létszámban kibocsátó BSc szintű képzés, • magas szintű képzettséggel rendelkező, önálló tervezői-fejlesztői tevékenységre alkalmas, az innovációra nyitott mérnököket, megfelelő létszámban kibocsátó MSc szintű képzés, • önálló kutató-fejlesztő tevékenységre alkalmas szakembereket kibocsátó doktori és szakirányú továbbképzések. • a gazdasági szereplők és az oktatási/kutatási intézményekben alkotó szakemberállomány kapcsolatának javulása, a kapcsolatok szakmai tartalmának fejlődése, a mobilitás és ezzel az innovációs tapasztalat átadása és a szemléletmód változása • a tehetséggondozó programok működtetésével az oktatói/kutatói utánpótlás tudatos fejlesztése A partnerségi rendszer alakulása A Műegyetemen létrejövő egyetemi szintű minőségi tudáskoncentráció és megkülönböztető képesség, valamint az igazolt kapacitások és képességek megjelenítése várhatóan erősíti a K+F+I kapcsolatokat a partner intézmények körében itthon, és nemzetközi szinten egyaránt. Az egyetem innovációs képességének javítása, valamint a tudástranszfer folyamatok szervezett támogatásának kialakítása várhatóan az ipari kapcsolatok bővülését eredményezi. A TÁMOP projekt kiváló lehetőséget jelent a meglévő partnerségi kapcsolatok új tartalommal történő megtöltésére, valamint új partnerek megkeresésére. Gazdasági hatások, az innovációs képesség és eredményesség javulása A kutatási projektek eredményeképpen létrejövő korszerű megoldások, új eszközök és berendezések, valamint tervezési módszerek és tudásbázis létrejöttének eredményei a teljes nemzetgazdasági innovációs láncban éreztethetik hatásukat. A szellemi termékek megvalósulása, eredmények gyártásba illesztése, ill. az új módszerek alkalmazása révén nyert tapasztalatok új kutatási irányok megfogalmazását teszik/tehetik szükségessé, ill. lehetővé, így is erősítve a kutatóhelyek és az alkalmazók közötti visszacsatolási folyamatokat. A gazdasági szereplőkkel folytatott folyamatos párbeszéd, új megoldások kifejlesztésére sarkall, illetve meghatározó eszköze a K+F+I igények felmérésének, követésének, az újonnan jelentkező kutatási irányok azonosításának, vagyis fő mozgatórugója a K+F+I tevékenység művelésének és fejlesztésének. Új termékek, eljárások, amelyek aránylag gyorsan a végtermékekbe épülnek, vagy éppen – a fenntarthatósághoz szükségesek – radikálisan új megoldásokhoz vezetnek közép- és hosz-

60



szabb távon. Intelligens rendszereket biztonságosabbá és társadalmilag költségkímélőbbé teszik az ipari termelést és a szolgáltatásokat. Összességében az alábbi előnyök megjelenését várjuk: • halmozódó ipari tapasztalat • saját kutatási eredmények, belső innováció felerősödése, az egyetemi befektetések megtérülése • tőkepiaci lehetőségek ismerete, kihasználásának javulása • innovatív hasznosító vállalkozások alapítása, vagy az eredmények más módon történő hasznosításának javulása. Ehhez kapcsolódóan a - szellemi tulajdonvédelem - technológia transzfer - üzletfejlesztés szemléletmódjának és intézményi támogatásának átalakulása. Társadalmi hatások A Műegyetemen megvalósuló műszaki kutatások és innováció eredményeképpen létrejövő új termékek és szolgáltatások továbbra is széles körben nyújtanak versenyképes kínálatot a hazai ipari és szolgáltatási szektor számára, sőt egyes kiemelt kutatási területeken a nemzetközi piacon is sikeresen jelenhetnek meg. A Műegyetemen folyó korszerű képzés és oktatás révén a piacra lépő fiatal műszaki értelmiség korszerű tudással, a természeti erőforrások megfelelő felhasználására törekvő innovációs szemlélettel rendelkezik, ezért diplomája versenyképes, könnyen be tud illeszkedni a hazai (sőt itt-ott) a nemzetközi ipari és szolgáltató környezetbe. Emellett a BME részt hatékonyabban részt tud vállalni az általános társadalmi feladatok ellátásában, az innen jelentkező igények kielégítésében. Ilyen például az általános műveltség javítása a műszaki, természettudományi és gazdasági területeken, a természettudományi képzés fejlesztésében történő közreműködés, vagy a nemzeti fejlesztéspolitika megvalósításában történő közreműködés, szakértői és intézményi háttér biztosítása.

61



8. FOGALOMTÁR AAL AES Alagút effektus Anyagtudomány ARTEMIS BEK BME City logisztika CMOS CNT, SWCNT, MWCNT Cooper-pár DDRx DNS DSM DSP EAI Eergiaigényesség EDS EIT EIRAC ELTE ÉMK Enegiahatékonyság ÉPK ERRAC e-VITA FE Fényhasznosítás (FE)SEM FET FFT Fluoreszcens fényforrás (fénycső) Fosszilis energiahordozó FPGA GDP GMR GPK GPU GTK IEA IKT Intermodális szállítás Interoperabilitás

Ambient Assisted Living Auger-elektron spektroszkópia Kvantumjelenség, melynek eredményeként elektronok átjuthatnak ultravékony szigetelő rétegeken akkor is, ha ehhez energiájuk a klasszikus tárgyalásban nem elegendő. Az (elsősorban szilárd és élettelen) anyagok vizsgálatával, tulajdonságaik módosításával, tervezésével és célorientált létrehozásával foglalkozó komplex tudományág. Advanced Research & Technology in EMbedded Intelligence and Systems Biotechnológia, egészség- és környezetvédelem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A városi áruszállítási és ellátási lánc szervezése Komplementer fém-oxid félvezető (Complementary Metal-Oxide Semiconductor), egy digitális integrált áramkör építési technológia Szén nanocső (carbon nanotube) – egyfalú (single-walled), vagy többfalú (multiwalled). A nanotudomány és – technológia perspektivikus anyaga, szén atomokból álló (grafén) síkok csővé tekeredett változata. Szupravezető ellentétes spinű elektronpárjai Double Data Rate SDRAM Dezoxiribonukleinsav, genetikai információt hordozó óriásmolekula Domain Specific Modeling Digital Signal Processing Enterprise Application Integration Eergiahatékonyság reciproka Európai Duna Stratégia Egyesült Innovációs és Tudásközpont European Intermodal Research Advisory Council Eötvös Loránd Tudományegyetem Építőmérnöki kar Előállított gazdasági érték és felhasznált energia hányadosa Építészmérnöki kar The European Real Research Advisory Council e-VITA Nemzeti Technológiai Platform Fenntartható energetika Fényforrás által leadott fényáram és a felvett teljesítmény hányadosa (lumen/watt) (Téremissziós) pásztázó elektronmikroszkóp Future Emerging Technologies Fast Fourier Tarnsform Nemesgázban történő elektromos kisülés útján keletkező elektronok által gerjesztett Hg-atomok UV kibocsátására keletkező látható fény a fénycső falára felvitt fluoreszcens fénypor rétegben Ásványi eredetű energiahordozó, mely az energiát kémiai formában jeleníti meg (pl. kőolaj, földgáz, szén) Filed Programmable Gate Array Gross Domestic Product Óriás mágneses ellenállás (Giant Magneto-resistance) Gépészmérnöki kar Graphics Processing Unit Gazdaság- és Társadalomtudományi kar Internation Energy Angency (www.iea.org) Intelligens környezet és e-technológiák A közlekedési módok közötti együttműködés keretén belül történő szállítás Eltérő szabványú rendszerek átjárhatósága

62


IoI Ionimplantáció IoP IoS IoT IP ITF ITS JKL K+F+I KKKI KKT Ko-modalitás Kompakt és lineáris fluoreszcens fényforrás Kompozit KSK Lab-on-chip LB technika LBL LEAN LED, OLED LIBS Litográfia Mágneses domén MANUFUTURE Memrisztor MEMS és NEMS MFA MLS Mobilitás menedzsment MOKE Monitoring More than Moore MRAM MTA Multimodális Nano

Nanotudomány Nanotechnológia NESSI NFŰ NGN


Internet of Information Adalékolási eljárás félvezetőknél, melynek lényege, hogy az adalékot ionizált formában, nagyfeszültségű gyorsítás útján lövik a félvezető felületbe. Internet of People Internet of Services Internet of Things Internet Protocol, Intellectual Property International Transport Forum Intelligens közlekedési rendszerek (Intelligent transportation systems) Járműtechnika, közlekedés és logisztika Kutatás, fejlesztés és innováció Kémiai Kutatóközpont (MTA) Kiemelt kutatási terület A közlekedési módok egymásra épülő együttműködése Akompakt fénycsövek felcsavart csőben kerülnek kialakításra és tartalmazzák az elektronikus gyújtást, míg a lineáris fénycsövek egyenes kialakításúak és nem tartalmazzák a gyújtáshoz szükséges elektromos segédberendezéseket Olyan összetett anyagok, amelyek két vagy több különböző szerkezetű és makro-, mikro- vagy nanoméretekben elkülönülő anyagkombinációkból épülnek fel a hasznos tulajdonságok kiemelése és a káros tulajdonságok csökkentése céljából. Közlekedésmérnöki kar Olyan eszköz, amely több laboratóriumi feladatot egyetlen chipen valósít meg. Langmuir-Blodget technika Layer-by-layer, azaz rétegenkénti építkezés Vevőközpontú vállalatszervezési, vállalatirányítási rendszer Fénykibocsájtó dióda (light emitting diode) és szerves fénykibocsájtó dióda (organic light emitting diode) Laser Induced Breakdown Spectroscopy, lézeres gerjesztéssel létrehozott kisülési (letörési) spektroszkóp Felületi mintázatkészítési eljárások gyűjtőneve Az anyag jellemző irányítottságú mágnesezettséggel rendelkező tartománya European Technology Platform on Future Manufacturing Olyan áramköri elem, amelynek az ellenállása a rajta átfolyt töltés mennyiségétől függ. Mikro-elektromechanikus rendszer vagy nano-elektromechanikus rendszer Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet (MTA) Magyar Logisztikai Stratégia A közlekedési igények kezelése Magneto-optikai analízis A program végrehajtója által működtetett, a támogatott program teljes futamideje alatt a célok elérését, a program időbeli szakmai, pénzügyi előrehaladását és megvalósulását folyamatosan vizsgáló adatgyűjtő tevékenység. Új nano-funkcionalitások bevonása a félvezető nanoelektronikai megoldások mellé. Magnetorezisztív, véletlen hozzáférésű memória (Magnetoresistive Random Access Memory) Magyar Tudományos Akadémia Egyszerre több közlekedési ágazatot érintő szállítási mód SI előtag, az egész 10-9 –ed része. A dokumentumban a Nanofizika, nanotechnológia, anyagtudomány Kiemelt Kutatási Terület rövidített neve is. Tudományterület előtagjaként azt jelenti, hogy az adott nano tudományág a nanométeres mérettartomány hatásait vizsgálja. Pl.: nanomedicina, nanoelektronika, stb. A nagyságrendben nanométeres mérettartomány, és az ilyen skálán lejátszódó folyamatok vizsgálatát célul kitűző, nagyban interdiszciplináris tudományág. Olyan technológiák összefoglaló neve, amelyek felhasználják a nanotudomány eredményeit, abból a célból, hogy előremutató eszközöket, eljárásokat fejlesszen ki. Networked European Software and Service Initiative Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Next Generation Networks

63


NIMS NKTH NNA NoC NTP OASIS ODEX

OMG OMIKK OTDK PCIe QoS QuickPath Qubit vagy q-bit Önszerveződés RET RMKI SaaS SATA SIMS SiP SOA SoC SOTE Spin-szelep SPM SPMT SWOT SZFKI Sztent TÁMOP TEM TIM TOF TQM TSV TTK U.S. DoE ÚMFT UML VBK Vékonyréteg VEM VIK W3C WEC WfMC Whisker XPS


National Institute for Materials Science (Japán) Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Nanofizika, nanotechnológia, anyagtudomány Network on Chip Nemzeti Technológiai Platform Organization for the Advancement of Structured Information Standards (ODYSSEE index) energiahatékonysági index, az aktuális időszak energiafelhasználásának (E) és az energiafelhasználás és az energiamegtakarítás (T) összegének hányadosa: ODEX=E/(E+T). Az energiamegtakarítást egy kiválasztott (bázis) időponthoz képest kell meghatározni. Object Management Group Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár Országos Tudományos Diákköri Konferencia PCI Express Quality of Service Intel QuickPath Interconnect Kvantum-bit, a kvantuminformatika alapegysége Olyan folyamat, mely során egy kezdeti állapotban rendezetlen rendszer rendezetté válik külső hatás közreműködése nélkül. Az energiamegmaradás alapvető törvényének kézzelfogható megtestesülése. Regionális Egyetemi Tudásközpont Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (MTA) Software as a Service Serial ATA Szekunder-ion tömegspektrometria System in Package Service Oriented Architecture System on a Chip Semmelweis Egyetem Vékony fémréteggel elválasztott 2 nanoméretű mágneses domén. A rajtuk keresztül folyó áram lecsökken, ha a domének mágnesezését egyirányúból ellentétesbe kapcsoljuk. Pásztázószondás mikroszkóp Serial Port Memory technology Strengths – erősségek, Weaknesses – gyengeségek, Opportunities – lehetőségek, Threats - veszélyek. Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet (MTA) Emberi érbe ültetett implantátum Társadalmi Megújulás Operatív Program Transzmissziós elektronmikroszkóp Termikus határfelületi (interfész) anyag (Thermal Interface Material) Repülési idő (spektroszkópiában) Total Quality Management (teljeskörű minőségirányítás) Through-Silicon Via Természettudományi kar United States Department of Energy (www.doe.gov) Új Magyarország Fejlesztési Terv Unified Modeling Language Vegyész- és Biomérnöki kar Bevonatok, melyeknek 100 nm és a néhány mikorméter közötti tartományban van a vastagságuk Végleges elem módszer Villamosmérnöki és Informatikai kar World Wide Web Consortium World Energy Council (www.worldenergy.org) Workflow Management Coalition Mikrométer nagyságrendjében fejlődő, fém felületből kiinduló tűkristály Röntgen-foton emissziós spektrometria

64



V1.0

2010.09.30

9. FORRÁSOK 1. A Duna a magyar területfejlesztésben. http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1950957/duna.pdf 2. Acare (légi közlekedési k+f platform) anyagai: http://www.acare4europe.org/html/documentation.asp 3. A Strategy for ICT R&D and Innovation in Europe: Raising the Game: http://ec.europa.eu/information_society/tl/research/documents/ict-rdi-strategy.pdf

4. A sustainable future for transport – gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatokra adandó közlekedési szabályozási válaszok 2020-ig European Commission, 2009 http://ec.europa.eu/transport/publications/doc/2009_future_of_transport_en.pdf 5. Az EDS logisztikai vonzatai (LEF) 2010. http://mlbkt.hu/2010/03/az-europai-duna-strategiaeds-logisztikai-vonzatai/

6. AZ INFOKOMMUNIKACIOS TECHNOLOGIAK (IKT) SZEKTOR IPARPOLITIKAI AKCIOTERVE: http://www.nfgm.gov.hu/data/cms2013543/IKT_Akcioterv.pdf 7. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája: http://einclusion.hu/2010-0614/eurpa-2020-stratgia/

8. Artemis-Hungary platform: http://www.mit.bme.hu/aha/ARTEMIS_Strategia_2010-0623_v3.pdf

9. A teherfuvarozási logisztikáról szóló cselekvési terv http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2007:0607:FIN:HU:PDF 10. BERTOLDI, P., ATANASIU B. (2009): Effective Policies for Improving Energy Efficiency in Buildings. Krakow, Poland, 12-14 September 2007. Proceedings of the JRC Workshop on Scientific Technical Reference System on Renewable Energy & Use Efficiency. European Commission Joint Research Centre Institute for Environment and Sustainability 11. Bokor Z.: Az intermodális logisztikai k+f közlekedési szemszögből. Logisztikai híradó, 17. Évf. 3. Szám (2007), pp. 24-30 12. COST CMST Action CM0701: Cascade Chemoenzymatic Processes – New Synergies Between Chemistry and Biochemistry

13. Cyber-Physical Systems: http://www.cra.org/ccc/docs/cps-summit.pdf 14. CSOM GY, ASZÓDI A., GADÓ J., GERSE L., HEGYHÁTI J., KATONA T., LUX I. (2006): A nukleáris energia szerepe a jövő energiaellátásában, különös tekintettel a paksi atomerőmű jövőjére. Az új magyar energiapolitika tézisei a 2006-2030 évek közötti időszakra. 8. fejezet. Gazdasági és közlekedési minisztérium. 15. De Greef, Willy: Europabio and Venture Valuation; Biotech in the New EU Member States: An Emergigng Sector (2009) 16. Eirac (intermodális közlekedési k+f platform) anyagai: http://www.eirac.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=60&itemid=30 17. ELECTRIC POWER RESEARCH INSTITUTE (2009): A Strategy for Nuclear Energy Research and Development. www.epri.com 18. Elek L. (2009): Energiahatékonysági politikák és intézkedések Magyarországon. „Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben” című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya. Energia Központ Kht., Budapest 19. eMobility European Technology Platform: http://www.emobility.eu.org/documents/EuropeanCommission/eMobility%20contribution%20to%20th e%20Consultation%20on%20Future%202020%20Strategy.pdf

65



V1.0

2010.09.30

20. Errac (vasúti közlekedési k+f platform) anyagai: http://www.errac.org/spip.php?article4 21. Ertrac (közúti közlekedési k+f platform) anyagai: http://www.ertrac.org/?m=7 22. eSkills Week major campaign to improve ICT skills in Europe: http://insight.eun.org/ww/en/pub/insight/policy/network/eskills_week_launch.htm

23. ETH ZURICH ENERGY SCIENCE CENTRE (2008): Energy strategy for ETH Zurich. www.esc.ethz.ch

24. EU FP7 KBBE 2011.3.4-02: Towards a sustainable bio-industry - Biotechnology for renewable chemicals and innovative downstream processes 25. EU logisztikai cselekvési terv: http://eurlex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=com:2007:0607:fin:hu:html 26. EUROPEAN COMMISSION (2010): Europe’s energy position markets and supply. Market Observatory Report for 2009. 27. EUROPEAN COMMISSION, DIRECTORATE-GENERAL FOR RESEARCH (2010): International cooperation in EU energy research. 28. EUROPEAN COMMISSION, DIRECTORATE-GENERAL FOR RESEARCH, INDUSTRIAL TECHNOLOGIES (2010): Energy efficient buildings PPP. Multi-annual roadmap and longer term strategy. 29. EUROPEAN COMMISSION, DIRECTORATE-GENERAL INFORMATION SOCIETY AND MEDIA (2009): ICT for a Low Carbon Economy. Smart Electricity Distribution Networks. 30. EUROPEAN COMMISSION, DIRECTORATE-GENERAL FOR RESEARCH, SUSTAINABLE ENERGY SYSTEMS (2007): ENERGY: Economic, social and policy-oriented research in Europe. EUR 22577. 31. EUROPEAN COMMISSION, DIRECTORATE-GENERAL FOR RESEARCH SOCIO-ECONOMIC SCIENCES AND HUMANITIES (2009): The World in 2025. Rising Asia and socioecological transition. 32. EUROPEAN COMMISSION, EUROSTAT (2009): Panorama of energy. Energy statistics to support EU policies and solutions. Eurostat Statistical Books 33. EUROPEAN COMMISSION – JOINT RESEARCH CENTRE (2009): 2009 Technology Map of the European Strategic Energy Technology Plan (SET-Plan). Part – I: Technology Descriptions. Scientific and Technical Research series. JRC Scientific and Technical Report 34. EU Transport GHG: Routes to 2050? Review of potential radical future transport technologies and concepts – CO2 kibocsátás csökkentésének lehetséges eszközei European Commission, 2010. június 4. http://www.eutransportghg2050.eu/cms/assets/EU-Transport-GHG-2050-Report-VIRadical-technologies-and-concepts-04-06-10-FINAL.pdf 35. Európai Duna Stratégia (EDS) http://www.nfgm.gov.hu/data/cms2057058/duna_kiadvany.pdf; http://ec.europa.eu/regional_policy/consultation/danube/consultation_en.htm 36. Európai teherszállítási logisztika: a fenntartható mobilitás kulcsa http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2006:0336:FIN:HU:PDF 37. European Digital Agenda: http://ec.europa.eu/information_society/digital-agenda/index_en.htm 38. Freight Transport Foresight 2050 – áruszállítási előretekintési cselekvési terv European Commission, 2010. február http://www.freightvision.eu/index.php?id=5 39. Freight Logistics and Transport Systems in Europe – áruszállítási szektor jövője EuroCASE, 2000. november 25. http://www.euro-case.org/publications/Freight_FinalR 40. Future Internet 2020: http://www.futureinternet.eu/fileadmin/documents/reports/FI_Panel_Report_v3.1_Final.pdf

66



V1.0

2010.09.30

41. GÁCS I., BIHARI P., FAZEKAS A. I., HEGEDŰS M., TIHANYI L. (2006): Magyarország primerenergia-hordozó struktúrájnak elemzése, alakításának stratégiai céljai. Az új magyar energiapolitika tézisei a 2006-2030 évek közötti időszakra. 9. fejezet. Gazdasági és közlekedési minisztérium. 42. GIBER J., GÖNCZI P., SOMOSI L., SZERDAHELYI GY., TOMBOR A., VARGA T., BRAUN A., DOBOS G. (2005): A megújuló energiaforrások szerepe az energiaellátásban. Az új magyar energiapolitika tézisei a 2006-2030 évek közötti időszakra. 12. fejezet. Gazdasági és közlekedési minisztérium. 43. ICT for Education in Europe and the new EU2020 Strategy - Policy and Practice: http://www.slideshare.net/eden_online/ict-for-education-in-europe-and-the-new-eu2020-strategypolicy-and-practice-4517747

44. ICT Policy Formulation ande-Strategy Development: http://www.apdip.net/publications/ict4d/ict4dlabelle.pdfINTERNATIONAL ENERGY AGENCY (2010): Key World Energy Statistics. www.iea.org 45. IRISH ENERGY RESEARCH COUNCIL (2008): An energy research strategy for Ireland. Dublin. 46. IRONS, R., GOH, B., SNAPE, C., ARENILLAS, A., DRAGE, T., SMITH, K., MAIER, J., DHUNGEL, B., JACKSON, P., SAKELLAROPOULOS, G., STATHOPOULOS, V., SKODRAS, G. (2009): Assessment of options for CO2 capture and geological sequestration – Comparison of CO2 capture technologies and enhancing CMM production with CO2. European Commission, Directorate-General for Research. 47. ITF (OECD) közlekedési innovációs kitekintés http://www.internationaltransportforum.org/Pub/pdf/10Outlook.pdf 48. KAVALOV, B. (2009): Market Perspectives for Products from Future Energy-Driven Biorefineries by 2020. European Commission Joint Research Centre Institute for Environment and Sustainability 49. KLINCKENBERG, F., CHOBANOVA, B. (2006):Energy Transition. Energy Research Strategy. European Technology Platforms. A Comparison of Visions and Research Agendas. Klinckenberg Consultants, Netherlands. 50. Kutatás-fejlesztési és Innovációs Támogatások Forrástérképe 2010 : http://www.nkth.gov.hu/forrasterkep/kutatas-fejlesztesi

51. Langsdom, Ian: Nature Biotechnology Volume 28, Number 1 (2010) 52. LISBON Strategy [EU2020]: http://www.europeansummit2010.eu/documentacio_i_fitxers/documents%20de%20referencia/Manresa/ Lisbon_ALH_ENG_Manresa2010.pps

53. Logisztikai akcioterv 2009-2013: http://www.ngm.gov.hu/data/cms2013580/LogisztikaiAT_090617.pdf

54. Logisztikai helyzetelemzés (LEF) http://www.mlszksz.hu/mlszksz_hirek/logisztikaikrkp-a-logisztika-jelene-s-kzeljvoje-magyarorszgon/ 55. Magyar Logisztikai Stratégia (MLS) 2007-2013 http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1821957/MLSNFGM_finalframe_080704.pdf

56. MANUFUTURE-HU Nemzeti Technológiai Platform: http://www.gte.mtesz.hu/MANUFUTURE/strat_kut_fejl.pdf

57. Mobilitas es Multimedia Nemzeti Technologiai Platform: http://mmklaszter.com/wpcontent/uploads/2009/12/SRA_executive_sum_fin2.pdfNESSI-Hungary platform: http://www.nkth.gov.hu/aktualis-hirek-esemenyek/szoftver-szolgaltatasok-100504

58. Nagy G, Szarka A, Lotz G, Dóczi J, Wunderlich L, Kiss A, Jemnitz K, Veres Z, Bánhegyi G, Schaff Z, Sümegi B, Mandl J. BGP-15 inhibits caspase-independent programmed cell death in acetaminophen-induced liver injury.Toxicol Appl Pharmacol. 2010 Feb 15;243(1):96-103.

67



59. Neef DW, Turski ML, Thiele DJ; Modulation of heat shock transcription factor 1 as a therapeutic target for small molecule intervention in neurodegenerative disease. PLoS Biol. (2010) 60. NKTH monitorozási anyagok: www.mtakszi.hu/Honlap/TLIPPENYI.ppt, www.nkth.gov.hu/hivatal/nkth-altal-tamogatott

61. Nyelv és beszédtechnológia platform: http://www.hlt-platform.hu/REVISING EUROPE’S ICT STRATEGY: ftp://ftp.cordis.europa.eu/pub/ist/docs/istag-revising-europes-ict-strategy-finalversion_en.pdf

62. RÁCZ L. (2005): A hazai energiaellátással kapcsolatos közép- és hosszú távú környezetvédelmi követelmények. Az új magyar energiapolitika tézisei a 2006-2030 évek közötti időszakra. 10. fejezet. Gazdasági és közlekedési minisztérium. 63. Seff A.; Computational investigation of the histidine ammonia-lyase reaction: a modified loop conformation and the role of the zinc(II) ion. J. Mol. Mod. (2010) 64. SmartGrids: http://www.smartgrids.eu/documents/vision.pdf 65. STRÓBL A. (2005): A hazai energiaigény prognózisai és az azokból levont következtetések. Az új magyar energiapolitika tézisei a 2006-2030 évek közötti időszakra. 3. fejezet. Gazdasági és közlekedési minisztérium. 66. SZERDAHELYI GY., GERGELY K., HARMUND M., MEDGYES M. (2005): Energiatakarékosság a magyar energiapolitikában. Az új magyar energiapolitika tézisei a 2006-2030 évek közötti időszakra. 11. fejezet. Gazdasági és közlekedési minisztérium. 67. The Future of Transport – Focus Groups’ Report – gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatokra adandó közlekedési szabályozási válaszok 2020-ig European Commission, 2009. február 20. http://ec.europa.eu/transport/strategies/studies/doc/future_of_transport/2009_the_futur e_of_transport.pdf 68. TIHANYI L., GIBER J., IMRE T., NAGY Z., SZUNYOG I. (2006): Az energetikai kutatásfejlesztés szerepe. Az új magyar energiapolitika tézisei a 2006-2030 évek közötti időszakra. 15. fejezet. Gazdasági és közlekedési minisztérium 69. Transport Technologies and Policy Scenarios to 2050 – energiahatékony technológiák World Energy Council, 2007 http://www.worldenergy.org/documents/transportation_study_final_online_1.pdf 70. Transvisions final report: http://ec.europa.eu/transport/strategies/studies/doc/future_of_transport/2009_02_trans visions_report.pdf 71. Tudásközpontú stratégiai terve: http://www.nkth.gov.hu/hivatal/regionalis/elektronikus-jarmu-080519 72. University of Oxford: http://www.ict.ox.ac.uk/strategy/events/CIO%20Briefing/ManchesterMark.pdf

73. „Urgently needed: new antibiotics” The Lancet, (2009) 374, (9705) 1868 74. U.S. DEPARTMENT OF ENERGY (2004): National Electric Delivery Technologies Roadmap. http://www.oe.energy.gov/DocumentsandMedia/ER_2-9-4.pdf 75. U.S. DEPARTMENT OF ENERGY (2010): Energy Frontier Research Center. Technical Summaries. http://www.sc.doe.gov/bes/EFRC.html 76. Új Széchenyi Terv vitairat: http://www.ngm.gov.hu/data/cms2068241/uj_szechenyiterv_vitairat.pdf 77. VELTE, D., DE ARAGUAS, J. P. L., NIELSEN, O., JÖRß, W., WEHNERT, T. (2006): The EurEnDel Scenarios. Europe’s Energy System by 2030. Institut für Zukunftsstudien und Technologiebewertung, Berlin. www.izt.de

68



78. VOULDIS, I., MILLET, P., VALLÉS, J. L. (2009): Novel materials for energy applications. A decade of EU-funded research. European Commission, Directorate-General for Research, Industrial technologies 79. Waterborne (vízi közlekedési k+f platform) anyagai: http://www.waterbornetp.org/index.php/documents

80. Waveney District Council ICT Strategy, 2009-2013, “Enabling business transformation”: http://www.waveney.gov.uk/Downloads/ict_strategy.htm 81. WORLD ENERGY COUNCIL (2007a): Deciding the Future: Energy Policy Scenarios to 2050. www.worldenergy.org 82. WORLD ENERGY COUNCIL (2007b): The Role of Nuclear Power in Europe. www.worldenergy.org 83. WORLD ENERGY COUNCIL (2008a): Assessment of Energy Policy and Practices. www.worldenergy.org 84. WORLD ENERGY COUNCIL (2008b): Energy Efficiency Policies around the World: Review and Evaluation. www.worldenergy.org 85. WORLD ENERGY COUNCIL (2008c): Europe’s Vulnerability to Energy Crises. www.worldenergy.org 86. WORLD ENERGY COUNCIL (2009): World Energy and Climate Policy: 2009 Assessment. www.worldenergy.org

69


10.


MELLÉKLETEK

1.melléklet:

Fenntartható energetika Kiemelt Kutatási Terület K+F stratégiája - BME

2.melléklet:

Jármű, közlekedés, logisztika Kiemelt Kutatási Terület K+F stratégiája - BME

3.melléklet:

Biotechnológia, egészség, környezet Kiemelt Kutatási Terület K+F stratégiája - BME

4.melléklet:

Intelligens környezet és e-technológiák Kiemelt Kutatási Terület K+F stratégiája - BME

5.melléklet:

Nanofizika, nanotechnológia és anyagtudomány Kiemelt Kutatási Terület K+F stratégiája - BME

70

A BME átfogó kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája

Recommend Documents