Peto István dandártábornok — Szalontai László ornagy
A BIZTONSÁG FOGALMÁNAK ÚJ DIMENZIÓI, MAGYARORSZÁG, EU, ÉS A HADERO NÉHÁNY KÉRDÉSE AZ ÚJ TÍPUSÚ BIZTONSÁGPOLITIKAI KIHÍVÁSOK ÁRNYÉKÁBAN A háborús veszély csökkenése az államközi kapcsolatokban a terrorizmus és egyéb biztonsági dimenzióinak átértékelése az elozo évtized során megke zdodött. Az elmúlt évtized tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a konfliktus veszélye lényegesen megnott. Ezek a veszélyforrások felerosítették a nemzetek közötti összefogást és a fegyveres erok koncentrálását. Az eroszak és a terrorizmus elterjedésének megfékezését, amit már politikai eszközökkel nem lehet kezelni, napjainkra az új típusú aszimmetrikus hadviselésre háruló feladattá vált. Nem kétséges, hogy a folyamatok mögött meghúzódó polémiák egy ma újjászületo problémakör mentén keletkeznek: az emberiség történelme során a biztonság iránti igény soha ilyen intenzitást nem mutatott, mint jelenlegi, fiatal századunkban. Ez a kiemelt szerep alapvetoen a rendkívül sokszínu biztons ági kockázatok gyors kialakulásával hozható összefüggésbe. A nemzetközi politikában, s annak nemzeti megfelelojében folyó — új kihívásokhoz való — eroteljes alkalmazkodási kényszerrel ugyancsak szoros kapcsolatban áll Az ENSZ jelenleg alkalmazott döntésmechanizmusa és az ebbol keletkezo, szankciói nem képesek megakadályozni az olyan diktatórikus, szélsoséges, a terrorizmust támogató országokat és kormányokat, am elyek nem hajlandóak együtt élni a civilizált világrendszer jogi, erkölcsi értékrendjével. Az ENSZ-nek valamint jogi keretén belül biztosított válságkezelési mechanizmusának hiányossága, a II. iraki- amerikai háborúban érte el mélypontját. Az emberi társadalmak történetének elmaradhatatlan velejárója az állandó félelem és fenyegetettség érzet. Mindez nem csupán a biztonságérzet iránti igényt váltja ki, de az annak megteremtését célzó intézményi keretek létreh ozásával, a lehetséges ellenlépések megtételével szembeni elvárást is. Évtizedünkben kialakult nemzetközi biztonsági rendszerben elsosorban politikai, katonapolitikai, gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenzióinak egy újfajta komplex kezelésére van szükség. Ezért az új típusú biztonság és védelempolitikában a katonai ero komplex szerepe is átalakul. Ezek 67
elsosorban a stratégiai gondolkodásban és a tervezésben a legkiemelkedo bbek. Az új biztonság felfogásnak megfeleloen meghatározó a hadero nagys ága, struktúrája. A védelmi tervezéssel foglalkozó szakemberek szerint a rendszerek folyamatos átalakításának irányát pontosan meg kell határozni a fejlett demokratikus rendszerben is. Fontos megemlíteni az átalakítás alapja a folyamatosan változó nemzetközi helyzetben, a kormányok szándékai, céljai. Ezek határozzák meg az átala kulás irányát, és a korlátai csak a rendelkezésére álló források nagyságrendje lehet. Nem létezhet ideális megoldás, mivel minden ország struktúrája, vallási, kulturális környezete azok egymáshoz való viszonya, és a rendelkezésre álló források nagyságrendje változó. Ezért a döntéshozatali rendszerek egyszeru összevetése a hasonlóságok, és a különbségek értékelésével nem lehet egy edüli cél. Az alapveto kérdés a biztonság nemzetközi környezetének megismerése, a nemzeti biztonságvédelmi (biztonsági) stratégia és a katonai rendszerelméletek, meghatározása lehet. Az ebben részt vevo katonai szervezetek feladatait meghatározza az erok nagysága, fegyverzete, felszerelése, összetétele, a civil katonai kapcsolatok jellege és a társadalom viszonya a fegyveres erok alk almazásához. Az, hogy koronként hogyan változott a veszélytényezok köre, többek között a társadalmunk fejlettségének függvénye volt, meghatározva egyúttal az életminoség szintjét garantáló eszközöket is. A mai viszonyokra jellemzo példa a Magyarország parlamentjének és kormányának a fegyveres erok alkalmazásához való viszonya./ iraki kontingens megszavazása / Magyarország számára létfontosságú a védelmi reformok következetes végig vitele, amelynek eredményeképpen megszabadulhatunk számos múltbeli beidegzodéstol. Ki kell alakítani egy újfajta szemléletet és a költséges, rosszul-felszerelt hadero helyett, egy gyors reagálású, ütoképes, kisebb, jól finanszírozható, a NATO-ban is jól alkalmazható nemzeti haderot kell létrehozni. Az újfajta szemlélet alapja a társadalom által is támogatott profi hiv atásos és szerzodéses állományból álló stabil európai erkölcsi értékeken nyu gvó, jól kiszámítható elomeneteli rendelkezo, profi állománnyal lehet. A fegyveres erok állapotát az államok idorol- idore felülvizsgálják, hogy meggyozodjenek alkalmasak-e a rájuk rótt feladatok ellátására. Ezen átfogó ellenorzések következményeképpen döntenek olyan kardinális kérdésekben, mint a védelmi rendszer átszervezésének irányvonalai, a fegyverrendszerek modernizálása, a hadero szervezetrendszereinek átalakítása, a hadero létszámának átalakítása.
68
Számos tényezot kell mérlegelni, amelynek eredménye meghatározza a fegyveres erok hosszú távú feladatait. A nemzetközi helyzet elemzése az egyik legfontosabb stratégiai tényezo, valamint a várható fenyegetések beazonosítása. Ezeket a terveket legalább tíz-tizenöt évre elore kell diagnosztizálni, mivel a fegyverkezési programok végrehajtása — foként az új és bonyolult fegyverrendszerek bevezetése — hosszú idot vesz igénybe. Általában ez a tíz-tizenöt éves intervallum, amely idoszakban sor kerül egy stratégiai felülvizsgálatra is. Fontos feltétel a megfelelo személyi állomány kiválasztása, a jól strukt urált szervezeti rendszer kialakítása, és egy modern döntési mechanizmus, amely megfelel a változó világ napi kihívásainak, és megteremti az új demokratikus stabil rendszerek követelményét és konszolidálja azt. A biztonság- és védelempolitikának az egész társadalmat szolgáló nemzeti politika részévé kell válnia, amely biztosítja az állampolgárok számára is a véleménynyilvánítást. Az elméletek kidolgozóinak figyelembe kell venni, a nemzeti és nemzetközi érdekek érvényesítésére irányuló törekvéseket. Ebben természetesen az önerore, elsosorban katonai erore támaszkodó szuverén államok alkotta, nemzetközi szövetségek és azok egymásra épülo rendszere alkotja. A stratégiai gondolkodás kiinduló pontja a célok pontos meghatározása az alapveto nemzeti érdekek érvényesítését szolgálják. Ezek a célok és érdekek az ország területének és határainak védelme, a nemzet fennmaradása és túlélése. Természetesen minden szinten összhangban kell állniuk a felsobb szinteken meghatározott céloknak és az alsóbb szinten megfogalmazott specif ikusabb céloknak, harmóniát kell teremteni a rövid, a közép és a hosszú távú célok között is. Az egyik legnehezebb feladat a folyamatosan változó biztonsági körny ezet elemzése, mert nagyon sok tényezot kell egy idoben összevetni és elemezni. A nemzetközi biztonsági környezetben meglepetésszeru váratlan fordulatok következhettek be, mint például a 2001. szeptember 11-i USA-t ért terrortámadás, amely alapvetoen átformálta a biztonsági prevenció eddigi alkalm azott eszközöket. Ez egyben felveti azt a kérdést is, hogyan és milyen eszközökkel lehet a kívánt célokat elérni, amit az állam legmagasabb szintu nemzeti, biztonsági, biztonság és védelempolitikai stratégiában kell megfogalmazódni. Ez a stratégia meghatározza a nemzetközi kapcsolatokat, a szövetséges rendszer elv árásait és kötelezettségeit, valamint az ellenfelek szándékait. A védelmi tervezés során abból kell kiindulni, hogy a konfliktusok nag ysága, intenzitása, kiterjedése az elkövetkezo tíz éven belül nem fog csökkeni. 69
Egyre többen ismerik fel, hogy a biztonság már sem az egyes államok, sem pedig bizonyos érdek-tömbök szintjén nem garantálható, tehát fenntartásához folyamatos, koordinált és kiterjedt együttmuködésre van szükség Magyarország a terrorizmus számára egyelore csak másodlagos célpont, mint az USA és a NATO szövetségese, ezért Magyarországon a terrorizmussal kapcsolatos más tényezokkel, mint például a szervezett bunözés, a pén zmosás és migráción keresztül beáramló ügynöki problémákkal stb. kell számolni. A biztonságpolitika tervezo muhelyében szembe kell nézni azzal az alap dilemmával, hogy a demokratikus vívmányok liberális szemléletével, vagy egy radikálisabb nemzetbiztonsági rendszer alkalmazásával számolnak-e. (Minél nagyobb a liberáció annál kisebb a biztonság és fordítva). Mára egyértelmuvé vált: a biztonság sokoldalúsága, a több felol támadó nemzetekkel szembeni kihívások ellen csak globális méretekben lehet felvenni a harcot. Mindez azt feltételezi, hogy a nemzetállamok szintjén felhalmozott védelmi eszközök egyfelol a nemzetállami határokon belül kerülnek felhasználásra, másfelol nemzetközi szinten mintegy "összeadódnak". Az egymással szembenálló felek viszonyában az egyik oldalon demokratikus értékrend, míg vele szemben valamilyen, esetenként zavaros ideológia áll, a manipu láció számtalan eszközével a háttérben Mindezek miatt megno az információ szerzés igénye ezen belül a katonai felderítés fontossága és az információ védelem. Következésképpen magasabb színvonalra kell emelni a kiemelt személyek és objektumok orzését, védelmét, valamint a fegyveres testületek és nemzetbiztonsági szolgálatok közötti információáramlást, elemzést. A terrorista szervek, bázisok felszámolása a mai nemzetközi politikai helyzetben nem lehet egy ország (különösen nem lehet a magyar fegyveres erok) önálló feladata; ám katonai integráción belül vagy egy e feladatra létrejött politikai szövetség részeként a magyar hadero is kaphat részfeladatokat egy ilyen akcióban. Ennek során az általános katonai kiképzésen begyakorolt feladatok rövid speciális felkészítés után alkalmazhatók. Az esetleges terrortámadások következményeinek felszámolására a Belügyminisztérium illetékes szerveivel szoros kapcsolatot kell kiépíteni a ha deronek. Az elmúlt évtized nemzetközi válságkezelo akciói és a békefenntartás területén szerzett tapasztalatok is azt mutatják, hogy a jövoben tovább növe kszik az igény a rugalmasan alkalmazható hatékony, magas technikai szinten álló nemzeti haderok iránt. A korszerusítés egyik célja, hogy alkalmassá tegye a haderot a konfliktus szituációban történo alkalmazásra. A katonai és a
70
rendészeti eroknek különösen bonyolult faladatot jelent a nem háborús muv eletekre történo felkészülés (lásd: Irak, afgán és dél-szláv válság). A legnagyobb koncepcionális változás az elmúlt tíz évben, hogy megnott a többnemzetiségu erok alkalmazására támasztott igény, ami túlmutat a katonai szövetségi rendszerek keretein (lásd: Japán katonai erok küldése Irakba.) Ennek az igénynek az alapját a NATO által 1994-ben kezdeményezett Bék epartnerségi Program tette lehetové, amelyben a boszniai és a koszovói bék efenntartásban több mint harminc ország vett részt. Természetesen ilyenkor felvetodik a biztonság monetáris vonzata is. Hiszen ekkora katonai gépezetek mozgatása, ellátása és az elhúzódó konflikt usok nem kis terhet rónak Magyarországra, valamint a nemzetközi békefen ntartó erok kormányaira. A fegyveres erok helyzetének áttekintése során alapveto tényezo az ország gazdasági helyzetének megítélése és a védelemre felhasználható eszközök nagyságrendjének megállapítása. A rende lkezésre álló eroforrások nagysága határozza meg a védelemre fordítható kiadásokat. A védelmi kiadásokat csökkentheti a térség stabilizációja, a fenyegetettség csökkenése. David Greenwood brit szakérto Nagy-Britannia stratégiai felülvizsgálatait áttekinto tanulmányában az alábbi okokkal hozza összefüggésbe a hatvanas évek eleje óta lefolytatott vizsgálatokat. 1964-ben a strukturális reform keretében egyesítették a haderonemi minisztériumokat a védelmi minisztériummal, így jött létre az integrált minisztér ium. Ezzel egyidoben áttekintették az észak-atlanti térség és Európa védelmével kapcsolatos erofeszítéseket. 1974– 75-ben a stratégiai felülvizsgálat célja a NATO déli szárnya védelmének megerosítéséhez szükséges brit hozzájárulás mértékének meghatározása volt. Az 1981-es felülvizsgálat a hadiflotta csökkentéséhez vezetett. 1991-ben a közép- és kelet-európai változások indokolták a védelem ismételt napirendre tuzését. A legutóbbi brit felülvizsgálat 1998 nyarán fejezodött be, amely a fegyveres erok eroteljes minoségi javítását tuzte ki célul, kiemelt figyelmet szentelve a humán eroforrásokra, a kiképzés és oktatás színvonalának emelésére. A felülvizsgálatok konklúziója lehet, hogy a hosszú távú célokat világosan és pontosan kell meghatározni. A nemzetközi helyzet vizsgálata során meghatározható, a különbözo fegyveres konfliktusok és helyi háborúkkal veszélyeztetett térségek körvonalai A legösszetettebb nemzetekbol álló, mégis viszonylagosan harmonikus egységben rendezodo békésnek mondható földrész, Európa. E kontinens országai között több évszázados múltra visszatekinto gyakran nacionalista gy ökerekbol táplálkozó ellenségeskedés — ami az Európai Unió létre hozásával 71
— legfeljebb elvi nézeteltérések szintjére redukálódott. Jelentos elorelépésnek számított az 1963-ban aláírt francia-német barátsági szerzodés melyet Adenauer és de Gaulle látott el kézjegyével. Az a felismerés szolgált alapjául, hogy a két ország békés kapcsolatából eredo nemzetközi szervezetek más európai országok számára is vonzóak lehetnek. Így vált a két ország az európai egyesülés mozgatójává. Mindjo bban kiszélesedo európai együttmuködés hatékonyságának növelése a differenciálódáson keresztül érheto el. Ennek természetesen következménye lesz az is, hogy a pénzpolitika, a kül- és biztonság politika bizonyos vonásai különbözoek lesznek. A PHARE program, amelyet az európai Bizottság irányít eredetileg csak Lengyelországnak és Magyarországnak szólt. Jelenleg tizenegy országra terjed ki. A program alapján nyújtott segélyek és kölcsönök formájában nyilvánul, meg amely elosegíti országunk felzárkóztatását és a térség stabilizálását. A Maastrichti szerzodés az Európai Uniót három pillérre helyezte a különbözo döntési folyamatok és a döntési folyamatok különbözo fokai szerint. Ezért beszélhetünk integrált politikáról melynek esetében a döntés a közösségi intézmények kezében van (pl. a közös agrárpolitika) és a kismértékben integrált politikáról amikor a tagországok nem ruházzák át minden jogosultságukat ( közegészségügy, transz európai hálózatok, stb). Végül beszélhetünk kormányközi politikáról ilyen a közös kül- és biztonság politika, valamint a bel- és igazságügyi együttmuködés amikor a tagországok megorzik szuver enitásukat. A közös kül- és biztonság politika célja a béke fenntartása és a nemzetközi biztonság megerosítése, a tagországok közötti rendszeres együttmuködés bevezetése. Ennek folytatásaképpen 1999. március 26-án, a berlini csúcson az Unió állam és kormányfoi elfogadták az Agenda 2000 elnevezésu dok umentumot. A dokumentum a XXI. századba átlépo Unió képét vázolja fel, amelynek választ kell adnia olyan új kihívásokra, mint a bovítés, a globalizáció, a versenyképesség javítása, a munkanélküliség csökkentése a negatív demográfiai tendencia kezelése, a külkapcsolati rendszer fokozottabb összehangolása és hatékonyságának növelése. A bel- és igazságügyi együttmuködést 1993. november 1-jén hatályba lépett Maastrichti szerzodés hozta létre. A Maastrichti modell három pillérére épülo Európai Unió harmadik pillérét alkotó együttmuködésére a tagállamok közötti belso határokon folytatott személyellenorzés megszüntetése, a határok szabadon, útlevél és minden ellenorzés nélküli átlépés lehetoségének megteremtése. Ennek érdekében olyan közös akció programokat és egyezményeket és együttmuködési formákat dolgoznak ki, amelyek hatékonyan biztosítják az
72
Unió tagállamai által alkotott térség külso határainak védelmét és a belépok szigorú ellenorzését. A kormányközi együttmuködés keretében a tagállamok elsosorban a menekült és a bevándorlási politikában, a szervezett bunözés különbözo formái ellen, a rendorségek közötti együttmuködésben, valamint a tagállamok polg árainak bünteto és polgári ügyekben való jogsegély szolgáltatásban muködnek együtt. A csatlakozni kívánó országok és az EU között több szinten folyó tárgy alások, amelyek során azt vizsgálják, hogy az adott ország milyen mértékben felel meg a csatlakozás követelményeinek. A tárgyalásokon dol el, hogy mi kerül a csatlakozási szerzodésekbe, vagy mely kötelezettségek teljesítése alól kérünk átmeneti mentességet. A legmagasabb miniszterszintu tárgyalási forduló az adott ország és az EU szakértonek egyezteto tárgyalásai. Magyarország 1998 november 10-óta folytat csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, ami 2004. május 1-jén lép hatályba. A közös kül- és biztonság politika az Európa Unió második kormány közi jelleggel muködo pillérét jelenti melynek alapveto célja az EU függetlenségének alapveto érdekeinek és közös értékeinek védelme. Jelenleg érv ényes döntéshozatali rendjét és eszközrendszerét a Maastrichti szerzodés V. fejezete szabályozza. A csatlakozás fontos dokumentuma az 1985-ben aláírt Schengeni egye zmény, amelyben a Benelux államok, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság abban állapodtak meg, hogy fokozatosan lebontják a közös határaikat és megszüntetik az ellenorzéseket. Késobb csatlakozott valamennyi EU tagország Dánia, Írország és Nagy-Britannia kivételével. A 2004. május 1-jei magyarországi EU csatlakozás új fejezetet nyit az ország történelmébe, amiben gazdaságunknak és nemzeti haderonknek új kihívásokkal kell szembenézni. Az európai minta hosszú idore meghatározza országunk biztonsági és védelmi feladatait. Így a különbözo terrorcselekm ényekre adandó, adható válaszok, válaszlépések olyan láncreakciót is elindíthatnak, amelyek végkifejletét egyelore elég nehéz lenne megjósolni. Ezt a problémát valamennyi érintett állam közös, koordinált fellépésével lehet csak kezelni, és így elkerülhetové válik az un. "Huntington-i látomást" a civilizációk összecsapásáról
73
