EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, XXX […](2014) XXX
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Európai uniós iránymutatástervezet a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról, 2014-2020 (EGT-vonatkozású szöveg)
HU
HU
Tartalomjegyzék I.
Közös rendelkezések.................................................................................................... 6
1.
Bevezetés...................................................................................................................... 6
2.
Hatály és fogalommeghatározások ............................................................................ 12
2.1.
A KAP és a vidékfejlesztési politika hatása az alkalmazási körre............................. 12
2.2.
Alkalmazási kör ......................................................................................................... 13
2.3.
A mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben alkalmazandó horizontális szabályok és támogatási eszközök .................................. 18
2.4.
Fogalommeghatározások............................................................................................ 20
3.
Közös értékelési elvek................................................................................................ 32
3.1.
Közös érdekű célkitűzéshez való hozzájárulás .......................................................... 34
3.2.
Az állami beavatkozás szükségessége ....................................................................... 37
3.3.
A támogatás megfelelősége........................................................................................ 37
3.4.
Ösztönző hatás és a támogatás szükségessége ........................................................... 39
3.5.
A támogatás arányossága ........................................................................................... 42
3.6.
A versenyre és a kereskedelemre gyakorolt indokolatlan negatív hatások elkerülése .................................................................................................................................... 46
3.7.
Átláthatóság................................................................................................................ 50
II.
Támogatási kategóriák ............................................................................................... 52
1.
A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások javát szolgáló intézkedések.................... 52
1.1.
Vidékfejlesztési intézkedések .................................................................................... 52
1.1.1.
Beruházáshoz nyújtott támogatások........................................................................... 52
1.1.1.1. Az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kötődő, mezőgazdasági üzemek tárgyi eszközeibe és immateriális javaiba történő beruházások ........................................... 53 1.1.1.2. A mezőgazdasági üzemek területén található kulturális vagy természeti örökség megőrzésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás........................................ 61 1.1.1.3. A gazdasági épületek vagy egyéb létesítmények áthelyezésére irányuló beruházáshoz nyújtott támogatás ...................................................................................................... 62 1.1.1.4. A mezőgazdasági termékek feldolgozásával és a mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatban megvalósított beruházásokhoz nyújtott támogatások 64 1.1.2.
A fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez és a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott támogatás ................................... 66
1.1.3.
A mezőgazdasági üzemek átruházásához nyújtott támogatás.................................... 68
1.1.4.
A termelői csoportok és szervezetek tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás.................................................................................................................... 68 2
1.1.5.
Az agrár-környezetvédelmi, az éghajlattal kapcsolatos és az állatjóléti kötelezettségvállalások teljesítéséhez nyújtott támogatások...................................... 70
1.1.5.1. Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalások teljesítéséhez nyújtott támogatás................................................................................ 71 1.1.5.2. Az állatjóléti kötelezettségvállalásokhoz nyújtott támogatás .................................... 75 1.1.6.
A Natura 2000 területekkel és a víz-keretirányelvvel kapcsolatos hátrányok ellentételezésére nyújtott támogatás........................................................................... 77
1.1.7.
A hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára biztosított támogatás ..................................................................... 79
1.1.8.
Ökológiai termeléshez nyújtott támogatások ............................................................. 81
1.1.9.
A mezőgazdasági termékek termelőinek a minőségrendszerekben való részvételéhez nyújtott támogatás ...................................................................................................... 83
1.1.10. Technikai segítségnyújtás a mezőgazdasági ágazatban ............................................. 86 1.1.10.1. A tudástranszferhez és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás............. 87 1.1.10.2. A tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás.................................................. 88 1.1.10.3. A mezőgazdasági üzemben szükséges személyi helyettesítési szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás ...................................................................................................... 90 1.1.11. A mezőgazdasági ágazatban folytatott együttműködés céljából nyújtott támogatás . 90 1.2.
Kockázat- és válságkezelés ........................................................................................ 93
1.2.1.
A mezőgazdasági termelésben vagy a mezőgazdasági termelés eszközeiben okozott kár ellentételezésére, valamint a károk megelőzésére irányuló támogatások ............ 95
1.2.1.1. A természeti katasztrófák vagy rendkívüli események által okozott károk helyrehozatalára irányuló támogatás.......................................................................... 95 1.2.1.2. A természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatás.......................................... 98 1.2.1.3. Az állatbetegségek vagy növénykárosítóval való fertőzöttség megelőzéséhez és felszámolásához nyújtott támogatás és az állatbetegségek vagy növénykárosítók által okozott károk ellentételezéséhez nyújtott támogatás ............................................... 101 1.2.1.4. A TSE-vizsgálatokkal kapcsolatos támogatás és az elhullott állományért nyújtott támogatás.................................................................................................................. 104 1.2.1.5. A védett állatok által okozott károk tekintetében nyújtott támogatás ...................... 105 1.2.1.6. A biztosítási díj fizetéséhez nyújtott támogatás ....................................................... 107 1.2.1.7. A kölcsönös kockázatkezelési alapok számára nyújtott pénzügyi hozzájárulások támogatása................................................................................................................ 109 1.2.2.
A termelési kapacitás megszüntetéséhez nyújtott támogatások............................... 110
1.2.2.1. A kapacitásnak az állatok, növények vagy emberek egészségével kapcsolatos, higiéniai vagy környezeti okokból történő megszüntetése ...................................... 110 1.2.2.2. A kapacitás egyéb okokból történő megszüntetése.................................................. 113
3
1.3.
A támogatás egyéb típusai a mezőgazdasági ágazatban .......................................... 114
1.3.1.
Az állattenyésztési ágazatnak nyújtott támogatás .................................................... 114
1.3.2.
A mezőgazdasági termékek promóciójához nyújtott támogatások.......................... 115
1.3.3.
A legkülső régiók és a kisebb égei-tengeri szigetek részére nyújtott támogatások . 119
1.3.4.
A birtokrendezéssel kapcsolatos jogi és igazgatási költségekre nyújtott támogatás 120
1.3.5.
Környezetvédelmi támogatás ................................................................................... 121
1.3.6.
A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott támogatások ................................................................................................ 122
1.3.7.
Kutatási és fejlesztési támogatás.............................................................................. 122
2.
Az EMVA-ból társfinanszírozott, ilyen társfinanszírozott intézkedéshez kiegészítő nemzeti finanszírozásként, illetve tisztán állami támogatásként az erdészeti ágazatnak nyújtott támogatások ................................................................................................ 124
2.1.
Az erdőterületek fejlesztésére és az erdők életképességének javítására irányuló beruházások.............................................................................................................. 125
2.1.1.
Az erdősítéshez és fásításhoz nyújtott támogatás .................................................... 127
2.1.2.
Az agrárerdészeti rendszerek létrehozásához nyújtott támogatás............................ 129
2.1.3.
Az erdőtüzek, természeti katasztrófák, kedvezőtlen éghajlati jelenségek, betegségek, károsítók és katasztrófaesemények által okozott erdőkárok megelőzéséhez és helyreállításához nyújtott támogatások .................................................................... 130
2.1.4.
Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházásokhoz nyújtott támogatás................................................................ 132
2.1.5.
Az erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mozgatására és forgalmazására irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás.................................. 133
2.1.6.
Az erdészet fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy átalakításához kapcsolódó infrastrukturális beruházásokhoz nyújtott támogatás............................................... 134
2.2.
A Natura 2000 területekkel kapcsolatos hátrányok leküzdésére nyújtott támogatás135
2.3.
Az erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatásokhoz, valamint erdővédelmi célokra nyújtott támogatás .................................................................. 136
2.4.
Az erdészeti ágazatban megvalósuló tudástranszferhez és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás ...................................................................... 138
2.5.
Tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatások az erdészeti ágazatban ......... 139
2.6.
Az erdészeti ágazatban folytatott együttműködés céljából nyújtott támogatások ... 139
2.7.
Termelői csoportok és szervezetek tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás az erdészeti ágazatban............................................................................. 140
2.8.
Az erdészeti ágazatban nyújtott, környezetvédelmi, éghajlattal kapcsolatos, védelmi, és rekreációs célú egyéb támogatások...................................................................... 142
2.8.1.
A rekreációs célokra szolgáló fás területek kialakításához nyújtott támogatások ... 142
4
2.8.2.
A talajminőség fenntartásához és javításához nyújtott támogatások az erdészeti ágazatban.................................................................................................................. 143
2.8.3.
A természetes ösvények, tájképi elemek és jellemzők, valamint az állatok természetes élőhelyeinek helyreállítása és fenntartása az erdészeti ágazatban........ 143
2.8.4.
Védett állatok által okozott károk kapcsán nyújtott támogatások az erdészeti ágazatban.................................................................................................................. 144
3.
Az EMVA-ból társfinanszírozott vagy az ilyen társfinanszírozott intézkedésekhez kiegészítő nemzeti finanszírozásként a vidéki térségekben nyújtott támogatások .. 145
3.1.
A mezőgazdasági termékek nem mezőgazdasági termékké való feldolgozására, a gyapottermelésre vagy a nem mezőgazdasági tevékenységek létrehozására és fejlesztésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás ...................................... 148
3.2.
Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben ..................... 149
3.3.
A vidéki térségekben az induló vállalkozásoknak nem mezőgazdasági tevékenységekhez nyújtott támogatás ...................................................................... 151
3.4.
A vidéki térségekben az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásokhoz nyújtott támogatás ........................................................ 152
3.5.
A vidéki térségekben működő gazdálkodóknak a Natura 2000 területekkel kapcsolatos hátrányok leküzdésére nyújtott támogatás............................................ 153
3.6.
A tudástranszferhez és a tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás a vidéki térségekben............................................................................................................... 154
3.7.
A vidéki térségekben tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás ................ 155
3.8.
Az aktív mezőgazdasági termelőknek a gyapotra és az élelmiszerekre vonatkozó minőségrendszerekhez való csatlakozáshoz nyújtott támogatás.............................. 156
3.9.
A minőségrendszer hatálya alá tartozó gyapottal és élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós tevékenységekhez nyújtott támogatás........................... 157
3.10.
A vidéki térségekben folytatott együttműködés céljából nyújtott támogatás .......... 158
3.11.
A kölcsönös kockázatkezelési alap létrehozásához nyújtott támogatás................... 162
III.
Eljárási kérdések ...................................................................................................... 163
1.
A programok időtartama és félidős értékelés........................................................... 163
2.
Felülvizsgálati záradék............................................................................................. 164
3.
Jelentéstétel és ellenőrzés......................................................................................... 164
4.
Ezen iránymutatások alkalmazása............................................................................ 165
5.
Megfelelő intézkedésekre irányuló javaslatok ......................................................... 166
6.
Lejárat ...................................................................................................................... 166
5
I.
KÖZÖS RENDELKEZÉSEK
1.
BEVEZETÉS
(1)
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 107. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy „ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet”.
(2)
Ugyanakkor az általános tilalom ellenére az állami támogatás szükséges lehet a piaci hiányosságok kezeléséhez, a jól működő és igazságos gazdaság biztosítása érdekében. Ezért a Szerződés lehetőséget ad számos szakpolitikai célkitűzéssel kapcsolatban állami támogatás nyújtására.
(3)
Először is a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban különösen fontos a mezőgazdasági és erdészeti ágazat szempontjából, hogy a természeti katasztrófák vagy rendkívüli események által okozott károk helyrehozatalára irányuló támogatás összeegyeztethető legyen a belső piaccal. Másodsorban, a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján a Bizottság a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekintheti a mezőgazdasági és erdészeti ágazat, valamint a vidéki térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott állami támogatást, feltéve, hogy az nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelem feltételeit.
(4)
A Bizottság ezekben az iránymutatásokban meghatározza azokat a feltételeket és kritériumokat, amelyek teljesülése esetén a mezőgazdasági és erdészeti ágazat, valamint a vidéki térségek támogatása a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető, és meghatározza a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeket teljesítő térségek azonosítására vonatkozó kritériumokat. A 107. cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján nyújtott támogatás tekintetében a Bizottság ezennel meghatározza azokat a feltételeket, amelyek ellenőrzésre kerülnek annak megállapításához, hogy valamely, természeti katasztrófák vagy rendkívüli események által okozott károk helyrehozatalára irányuló támogatásnak minősülő intézkedésre valóban vonatkozik-e a kivétel.
(5)
A mezőgazdasági és erdészeti ágazat, valamint a vidéki térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott állami támogatásról a szélesebb értelemben vett 6
közös agrárpolitika (KAP)1 rendelkezik. A KAP keretében az Unió pénzügyi támogatást nyújt a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben. Mivel adott támogatás gazdasági hatása nem változik attól függően, hogy azt (akár részben) az Unió vagy kizárólag egy tagállam finanszírozza-e, a Bizottság úgy véli, hogy az állami támogatások ellenőrzésére irányuló politikája, valamint az Unió saját közös agrárpolitikája alapján nyújtott támogatás között elvileg összhangnak és koherenciának kell lennie. Az állami támogatás alkalmazása ezért csak abban az esetben indokolt, ha összhangban van a szakpolitikai célkitűzésekkel, különös tekintettel a KAP-reform 2020-ig megvalósítandó célkitűzéseire. Ezért amikor a Bizottság alkalmazza és értelmezi ezen iránymutatások szabályait egy-egy konkrét támogatási program kapcsán, figyelembe veszi a KAP-ra és a vidékfejlesztésre vonatkozó szabályokat és politikákat. (6)
A következő európai uniós jogi aktusok különösen fontosak a KAP-ra vonatkozó állami támogatási feltételek szempontjából: ¾ Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1308/2013/EU rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, a 1037/2001/EK és a 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről [az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet]2, amely a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezését hozza létre és a mezőgazdasági piacokra vonatkozó közös szabályokat állapítja meg. Ezek a szabályok különösen a piacokon végrehajtott állami intervencióra, a kvóta- és a támogatási rendszerekre, a forgalmazási és termelési előírásokra, valamint a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkoznak. ¾ Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1307/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről [a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet]3, amely a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályokat állapítja meg (a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet) és a mezőgazdasági termelők részére bizonyos támogatási rendszerek alapján
1 2 3
A KAP-ra vonatkozó további részletek ezen iránymutatások (6), (7) és (11) pontjában találhatók. HL L 347., 2013.12.20., 671. o. HL L 347., 2013.12.20., 608. o.
7
alapvető jövedelemtámogatások formájában, közvetlenül folyósított közvetlen kifizetéseket szabályozza. ¾ Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1305/2013/EU rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről [a vidékfejlesztési rendelet]4, amelynek célja a fenntartható vidékfejlesztés elősegítése az egész Unió területén a KAP egyéb eszközeinek (közvetlen kifizetések és piaci intézkedések) kiegészítése által. Hozzájárul továbbá a területi és környezetvédelmi szempontból kiegyensúlyozottabb, éghajlatbarátabb és az éghajlatváltozással szemben ellenállóbb, valamint versenyképesebb és innovatívabb uniós mezőgazdasági ágazat kialakításához és a vidéki térségek fejlesztéséhez. ¾ Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1306/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (1306/2013/EU rendelet).5 ¾ Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről6 („a közös rendelkezésekről szóló rendelet”) ¾ A Tanács 2007. december 17-i 3/2008/EU rendelete a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről7, vagy bármely ezt felváltó 4 5 6 7
HL L 347., 2013.12.20., 487. o.. HL L 347., 2013.12.20., 549. o. HL L 347., 2013.12.20., 320. o. HL L 3., 2008.1.5., 1. o.
8
rendelet, amely a mezőgazdasági termékek és termelési módjuk, valamint a mezőgazdasági termékeken alapuló élelmiszerek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedéseket szabályozza [a promócióról szóló rendelet]. ¾ Az Európai Parlament és a Tanács 2013. március 13-i 228/2013/EU rendelete az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról és a 247/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről8 [POSEI-rendelet], valamint az Európai Parlament és a Tanács 2013. március 13-i 229/2013/EU rendelete egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról és az 1405/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről9 [a kisebb égei-tengeri szigetekre vonatkozó rendelet]. A támogatási programokat e rendeletek alapján úgy alakították ki, hogy azok figyelembe vegyék ezen régiók földrajzi és gazdasági hátrányait. Az EU legkülső régiói a POSEI („Programme d'Options Spécifiques à l'Éloignement et l'Insularité”, azaz a távoli fekvéssel és a szigetjelleggel összefüggő támogatási program) keretében megvalósuló intézkedések előnyeiből részesülhetnek. (7)
8 9
A KAP két pilléren alapszik: az első pillér a mezőgazdasági piacok működéséhez és az élelmiszer-ellátási lánchoz (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) és a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményektől és a jó mezőgazdasági és környezeti állapot követelményétől függő közvetlen kifizetésekhez (a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet) kapcsolódó eszközökből áll. Ezek az eszközök együttesen alkotják az uniós mezőgazdasági termelők támogatásának alapját, és teremtik meg az EU egészében a fenntartható gazdálkodás folytatásának feltételeit. Az első pillérbe tartozó intézkedések a tagállamok számára kötelezőek, és igen kevés kivételtől eltekintve nem kapcsolódik hozzájuk társfinanszírozás. Ez biztosítja a közös politika alkalmazását a belső piacon. A KAP második pillére a vidékfejlesztési politika, amelynek célja a mezőgazdaság versenyképességének, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak, az éghajlatváltozás elleni fellépésnek és a vidéki térségek kiegyensúlyozott területfejlesztésének javítása. A vidékfejlesztési intézkedések főleg önkéntes, szerződéses jellegű intézkedések, amelyeket egy stratégiai kereten belül társfinanszíroznak és dolgoznak ki, és amelyeket az Unió vidékfejlesztésre vonatkozó prioritásainak nemzeti, regionális és helyi szinten megfelelő vidékfejlesztési programok által valósítanak meg. A HL L 78., 2013.3.20., 23. o. HL L 78., 2013.3.20., 41. o.
9
Szerződés 39. cikkének (1) bekezdése szerint a KAP célkitűzései az alábbiak: a mezőgazdasági termelékenység növelése, a mezőgazdasági népesség részére méltányos életszínvonal biztosítása, a piacok stabilizálása és a fogyasztók számára az ellátás hozzáférhetőségének elfogadható ár ellenében történő biztosítása. A Szerződés 39. cikkének (2) bekezdése szerint a KAP és az alkalmazásával kapcsolatos különleges módszerek kidolgozása során figyelembe kell venni a mezőgazdasági tevékenységnek a mezőgazdaság társadalmi szerkezetéből és a különböző mezőgazdasági régiók közötti szerkezeti és természeti egyenlőtlenségekből adódó sajátos természetét, a megfelelő kiigazítások fokozatos megvalósításának szükségességét, valamint azt a tényt, hogy a mezőgazdaság a gazdaság egészéhez szorosan kapcsolódó ágazat. (8)
A mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell az új körülményekhez, és új kihívásokkal kell szembenéznie az élelmezésbiztonság, környezetvédelem, éghajlatváltozás, valamint a vidéki gazdaság életben tartása terén. E jelentős kihívások kezeléséhez a Bizottság a „KAP jövője 2020-ig” című közleményben10 a jövőbeni KAP következő célkitűzéseit vázolta fel: 1. fenntartható élelmiszer-termelés; 2. a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozás elleni fellépés, és 3. kiegyensúlyozott területi fejlődés.
(9)
10
A KAP szerves részeként a jövőbeni vidékfejlesztési politikának az alábbi célkitűzések megvalósításához kell hozzájárulnia: 1. a mezőgazdaság versenyképességének megerősítése; 2. a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozás elleni fellépés biztosítása 3. a vidéki gazdaságok és közösségek kiegyensúlyozott területi fejlődésének megvalósítása, munkahelyek létrehozását és fenntartását is beleértve. E vidékfejlesztési célkitűzések teljesítésére a következő hat, uniós vidékfejlesztési prioritás keretében kerül sor: 1. a tudástranszfer és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben; 2. a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása és a versenyképesség fokozása valamennyi régióban és a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében, valamint az innovatív gazdálkodási technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása; 3. az élelmiszerlánc szervezésének, így többek között a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának, az állatjólétnek és a mezőgazdaság terén alkalmazott kockázatkezelésnek az A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A KAP jövője 2020-ig; az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése. (COM(2010) 672 final, Brüsszel, 2010. november 18.)
10
előmozdítása; 4. a mezőgazdasággal és az erdészettel kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása; 5. az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban; és 6. a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és gazdaság fejlesztése a vidéki térségekben.11
11 12 13
(10)
A jövőbeni KAP célkitűzései továbbá az Európa 2020 stratégia versenyképességgel, éghajlattal, energiával és biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzéseinek alkalmazási körébe is beletartoznak. A stratégiával és az erőforrás-hatékony Európára irányuló kiemelt kezdeményezéssel összhangban12 a 2014–2020 közötti vidékfejlesztési támogatás ezen átfogó célkitűzései a következő uniós szintű prioritásokban jutnak részletesebben is kifejezésre: a tudástranszfer és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben; a versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása; az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása; a mezőgazdaságtól és erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása.
(11)
A mezőgazdaságra, az erdészetre és a vidéki térségekre vonatkozó állami támogatási politikát továbbá be kell építeni az állami támogatások átfogó korszerűsítésére (SAM) irányuló bizottsági kezdeményezésbe. A Bizottság az állami támogatások korszerűsítéséről szóló közleményében13három célkitűzést jelölt meg az állami támogatások ellenőrzésének korszerűsítése kapcsán: fenntartható, intelligens és inkluzív növekedés ösztönzése a versenyző belső piacon; a Bizottság előzetes ellenőrzésének a belső piacra legnagyobb hatást gyakorló esetekre történő összpontosítása, az állami támogatások végrehajtása terén a tagállamokkal való együttműködés egyidejű erősítése mellett; a szabályok egyszerűsítése és gyorsabb határozathozatal. A közleményben a Bizottság közös megközelítés követésére szólított fel a különböző iránymutatások és keretszabályok következők érdekében történő felülvizsgálata terén: a belső piac erősítése, a közpénzekkel való hatékonyabb gazdálkodás előmozdítása az állami támogatások közös érdekű célkitűzésekhez igazításával, az ösztönző hatás fokozottabb ellenőrzése, a támogatás szükséges A vidékfejlesztési rendelet 4. és 5. cikkében foglaltaknak megfelelően. COM(2011) 21., 2011.1.26. COM(2012) 209., 2012.5.8.
11
minimumra korlátozása fokozottabb ellenőrzése, valamint a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt lehetséges negatív támogatási hatások elkerülése. Az ezekben az iránymutatásokban meghatározott összeegyeztethetőségi feltételek az említett közös értékelési elveken alapulnak, és bejelentett támogatási programok, valamint egyedi támogatások esetében alkalmazandók. 2.
HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
2.1.
A KAP és a vidékfejlesztési politika hatása az alkalmazási körre
(12)
Amennyiben a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekről van szó, a Szerződés 42. cikkével összhangban a Szerződés 107–109. cikkében megállapított, állami támogatásokra vonatkozó szabályok csak olyan mértékben alkalmazandók, ahogyan azt az Európai Parlament és a Tanács meghatározza
(13)
Általános szabályként, az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 211. cikkének (1) bekezdése alapján az állami támogatásokra vonatkozó szabályok minden mezőgazdasági termékre vonatkoznak. Ugyanakkor különböző eltérések engedélyezhetők az általános elvtől, amelyeket többek között az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet, a vidékfejlesztési rendelet, a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet, a promócióról szóló rendelet, az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról és a 247/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. március 13-i 228/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet14 (a legkülső régiókról szóló rendelet) és az egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról és az 1405/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. március 13-i 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a kisebb égei-tengeri szigetekről szóló rendelet) 15 állapít meg.16
(14)
14 15 16
A vidékfejlesztés támogatása tekintetében az állami támogatási szabályok alkalmazhatóságára vonatkozó általános elvet ebben az összefüggésben a vidékfejlesztési rendelet 81. cikkének (1) bekezdése határozza meg. Ugyanakkor az említett rendelet 81. cikkének (2) bekezdése és 82. cikke értelmében az állami támogatásokra vonatkozó szabályok nem vonatkoznak a tagállamok által a
HL L 78., 2013.3.20., 23. o. HL L 78., 2013.3.20., 41. o. Az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 212. cikkének (2) bekezdésétől a 153. cikkig; a legkülső régiókról szóló rendelet 23. cikke; a kisebb égei-tengeri szigetekről szóló rendelet 17. cikke; a promócióról szóló rendeletre vonatkozó bizottsági javaslat 12. cikke; a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet 13. cikke.
12
vidékfejlesztési rendelet alapján és azzal összhangban teljesített kifizetésekre, illetve a Szerződés 42. cikkének alkalmazási körébe tartozó kiegészítő nemzeti finanszírozásra. (15)
Ezért az állami támogatásokra vonatkozó szabályok nem vonatkoznak sem a vidékfejlesztés társfinanszírozására (sem az EMVA-ból finanszírozott, sem a nemzeti részre), sem az ilyen támogatásokon felüli kiegészítő nemzeti finanszírozásra, amennyiben a szóban forgó intézkedés a Szerződés 42. cikkének alkalmazási körébe tartozó mezőgazdasági tevékenységgel17 kapcsolatos, és a nemzeti/regionális vidékfejlesztési program részét képezi.
(16)
Ugyanakkor az állami támogatásokra vonatkozó szabályok teljes mértékben alkalmazandók minden, a Szerződés 42. cikkének alkalmazási körén kívül eső támogatási intézkedésre (mind az EMVA-ból finanszírozott, mind a nemzeti és kiegészítő nemzeti finanszírozásra) a vidékfejlesztési rendeletben előírt következő esetekben: a) a vidéki térségekben folytatott tevékenységeket támogató intézkedések és b) erdészeti intézkedések.
(17)
Amennyiben egy tagállam kizárólag nemzeti forrásokból (vagyis EMVA társfinanszírozás nélkül) kíván egy, nagyrészt az adott vidékfejlesztési intézkedés feltételeivel összhangban tervezett intézkedést („vidékfejlesztési jellegű intézkedés”) finanszírozni, az állami támogatásokra vonatkozó szabályok teljes mértékben alkalmazandók.
2.2.
Alkalmazási kör
(18)
A Bizottság ezen iránymutatásokat támogatási programokra és egyedi támogatásokra alkalmazza.
(19)
A fent leírt általános feltételek alapján ezen iránymutatások a mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez, valamint mezőgazdasági termékek másik mezőgazdasági terméket eredményező feldolgozásához és a mezőgazdasági termékek forgalmazásához nyújtott állami támogatásokra alkalmazandók.
(20)
17
A vidékfejlesztési politikával való összhang biztosítása és az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak való megfelelés egyszerűsítése érdekében indokolt egyes, a Szerződés 42. cikkének hatályán kívül eső vidékfejlesztési intézkedéseket ezen iránymutatásokba foglalni, függetlenül attól, hogy azokat az EMVA-ból, kiegészítő Lásd az ezen iránymutatások (38)a.a.i.11. és (38)a.a.i.5. pontjában szereplő fogalommeghatározást.
13
nemzeti finanszírozásból vagy tisztán állami támogatásból finanszírozott vidékfejlesztési jellegű intézkedésből finanszírozzák. Ezért ezen iránymutatások megállapítják az olyan, az erdészeti ágazatnak és a vidéki térségekben működő vállalkozásoknak nyújtandó támogatásra vonatkozó követelményeket, amelyek egyébként a Szerződés 42. cikkének alkalmazási körén kívül esnek. (21)
A fent említett megfontolásokra tekintettel az iránymutatások alkalmazási köre a támogatások következő kategóriáit foglalja magában: 1.
kizárólag nemzeti forrásból finanszírozott intézkedések a mezőgazdasági ágazatban, amelyek a következőkből állnak: a)
vidékfejlesztési program keretén kívül eső vidékfejlesztési jellegű intézkedések (ezen iránymutatások II. szakaszának 1.1. fejezete)
b)
a vidékfejlesztési rendelet hatálya alá nem tartozó egyéb intézkedések, mint például egyes kockázat- és válságkezelési intézkedések, az állattenyésztési ágazatnak nyújtott támogatás és a promóciós intézkedések (ezen iránymutatások II. szakaszának 1.2. és 1.3. fejezete).
2. az erdészeti ágazatnak nyújtandó támogatás, amely a következőképpen nyújtható: a)
vidékfejlesztési program részeként vagy hasonló vidékfejlesztési intézkedések kiegészítéseként (ezen iránymutatások II. szakaszának 2.1– 2.7. alfejezete);
b)
nemzeti forrásokból finanszírozott vidékfejlesztési jellegű erdészeti intézkedések keretében (ezen iránymutatások II. szakaszának 2.1–2.7. alfejezete),
c)
nemzeti forrásokból finanszírozott önálló támogatási intézkedések keretében, amelyek elsődleges célja az erdők ökológiai, védelmi és rekreációs funkciójának, a biológiai sokféleségnek és az egészséges erdei ökoszisztémának a fenntartása, javítása vagy helyreállítása.
3. a vidéki térségekben működő vállalkozások számára nyújtandó támogatás, amely a következőképpen nyújtható: a)
b)
részben az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott, részben a tagállam által, a vidékfejlesztési rendelet alapján és azzal összhangban társfinanszírozott, a nemzeti/regionális vidékfejlesztési programban található támogatási intézkedés keretében, amelynek esetében a bejelentett állami támogatási intézkedés megegyezik a vidékfejlesztési programban szereplő intézkedéssel; vagy valamely nemzeti/regionális vidékfejlesztési program keretében 14
(22)
megvalósuló intézkedéshez kapcsolódó kiegészítő nemzeti finanszírozás formájában. A vidékfejlesztési rendelet „Leader-megközelítésére”, amely konkrét helyi problémák kezelése céljából helyi partnerségek által tervezett és végrehajtott egyedi projekteket tartalmaz, ezen iránymutatások alkalmazhatók, amennyiben a szóban forgó megközelítés a kapcsolódó vidékfejlesztési intézkedésekre vonatkozó, ezen iránymutatásokban meghatározott feltételeknek megfelel.
(23)
Ezen iránymutatások elvileg a kkv-knak és nagyvállalkozásoknak nyújtott támogatásokra vonatkoznak.
(24)
A nagyvállalkozásokat a kkv-knál általában kevésbé érintik a piaci hiányosságok. Emellett a nagyvállalkozások a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nagyobb valószínűséggel jelentős szereplők a piacon, és ezért a nagyvállalkozásoknak megítélt támogatás meghatározott esetekben különösen torzíthatja a versenyt és a kereskedelmet a belső piacon. A mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben működő nagyvállalkozásoknak és egyéb nagyvállalkozásoknak nyújtott támogatás a verseny torzulását idézheti elő, ezért az ezen iránymutatásokban található, a nagyvállalkozások állami támogatására vonatkozó szabályokat össze kell hangolni az állami támogatásokra vonatkozó általános szabályokkal, különösen a regionális támogatásokra vonatkozó iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elvekkel és az általános csoportmentességi rendelettel. A fent említett közös értékelési elvek sérelme nélkül, a vidékfejlesztési rendelet hatálya alá tartozó intézkedések tekintetében a nagyvállalkozások állami támogatására vonatkozó szabályokat összhangba kell hozni a vidékfejlesztési rendelet vonatkozó szabályaival, a vidékfejlesztési politikával való összhang és koherencia érdekében. Az állattenyésztési ágazatnak nyújtott, a vidékfejlesztési rendelet hatálya alá nem tartozó támogatási intézkedések tekintetében a Bizottság fenntartja korábbi politikáját, amely szerint a nagyvállalkozásoknak maguknak kell ezen intézkedések költségeit finanszírozni. Ezért az állattenyésztési ágazatnak nyújtott támogatást a kis- és középvállalkozásokra kell korlátozni.
(25)
A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások18 vagy az azokat felváltó, illetve hatályon kívül helyező iránymutatások (a megmentési és
18
HL C 244., 2004.10.1., 2. o., hosszabbítása: HL C 156., 2009.7.9., 3. o. és HL C 296., 2012.10.2., 3. o. Az említett iránymutatások 20. pontjában foglaltak szerint.
15
szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatások) értelmében nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősülő vállalkozások elvben nem tartoznak ezen iránymutatások hatálya alá. A Bizottság megítélése szerint a nehéz pénzügyi helyzetben lévő vállalkozások – mivel puszta létük van veszélyben – nem tekinthetők egyéb közérdekű célkitűzések elősegítésére alkalmas eszközöknek addig, ameddig életképességük nem biztosított. Ezért, amennyiben a támogatás kedvezményezettje a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatások értelmében nehéz pénzügyi helyzetben lévő vállalkozásnak minősül, a támogatást a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatások vagy az azokat felváltó illetve hatályon kívül helyező iránymutatások szerint értékelik. Ezen elv nem alkalmazandó a természeti katasztrófák és a rendkívüli események által okozott károk ellentételezésére nyújtott támogatás esetében, amely a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében mindig összeegyeztethető a belső piaccal. Ha a mezőgazdasági vállalkozás nehéz pénzügyi helyzetét az ezen iránymutatások II. szakaszának 1.2.1.2., 1.2.1.3., 1.2.1.5. és 2.1.3. alfejezeteiben említett kockázati esemény okozta, az ilyen kockázati események által okozott károk ellentételezésére nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében továbbra is összeegyeztethető a belső piaccal. (26)
Az olyan vállalkozásnak odaítélt támogatás értékelésekor, amellyel szemben még nem teljesített, valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító korábbi bizottsági határozaton alapuló visszafizetési felszólítás van érvényben, a Bizottság figyelembe veszi a még visszafizetendő támogatási összeget.19 Ez nem vonatkozik a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti, természeti katasztrófák által okozott károk ellentételezése céljából nyújtott támogatásokra.
(27)
19
A Bizottság nem engedélyezi az olyan, harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó támogatásokat, amelyek közvetlenül az exportált mennyiségekhez kapcsolódnak, sem a hazai áruknak az importált áruk rovására történő felhasználásától függő támogatásokat, sem pedig a forgalmazási hálózat létrehozására és működtetésére vagy az exporttevékenységekkel kapcsolatos bármely egyéb kiadások fedezésére szolgáló támogatásokat. Elviekben nem minősül exporttámogatásnak az olyan támogatás, amellyel a kereskedelmi vásárokon való részvétel költségeihez, illetve olyan tanulmányok vagy tanácsadói Ezzel kapcsolatban lásd a T-244/93. és a T-486/93. sz., TWD Textilwerke Deggendorf GmbH kontra Európai Közösségek Bizottsága egyesített ügyeket (EBHT 1995., II-2265. o.).
16
szolgáltatások költségeihez járulnak hozzá, amelyek valamely új vagy már meglévő terméknek egy új piacra történő bevezetéséhez szükségesek.
20 21
22
(28)
A Szerződésekben és az uniós jogszabályokban megállapított egyedi eltérések eseteinek kivételével minden esetben ezeket az iránymutatásokat kell alkalmazni. Az említett egyedi eltéréseknek azonban nem lehet céljuk, hogy megkérdőjelezzenek valamely bizottsági határozatot, amelyben a Bizottság már kifejtette álláspontját a szóban forgó támogatással kapcsolatban20.
(29)
A Bizottság felhívja a tagállamok figyelmét arra, hogy a – például adójellegű illetékeken alapuló – finanszírozási rendszert be kell jelenteniük, amennyiben ez a rendszer a támogatási intézkedés szerves részét képezi (lásd a T-275/11. sz. ügyet, TF1, 41–44. pont)21.
(30)
Amennyiben teljesülnek a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének feltételei, a tagállamoknak a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerint be kell jelenteniük a Bizottságnak a mezőgazdaságban és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatást, és nem hajthatják végre a tervezett intézkedést, amíg ebben az eljárásban végső határozat nem születik.
(31)
A Bizottság a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet és/vagy az általános csoportmentességi rendelet valamennyi követelményét teljesítő, de az említett rendeletekben meghatározott lényeges feltételek alapján a Bizottságnak mindazonáltal bejelentett minden intézkedést értékel.
(32)
A bejelentett beruházási program keretében nyújtott egyedi támogatás továbbra is a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozik, ha a valamennyi forrásból származó támogatás teljes összege meghaladja a bejelentési küszöbértéket.22
(33)
A Bizottság az ezen iránymutatások hatálya alá nem tartozó támogatási
Európai Bíróság, C-110/02. sz., Bizottság kontra Tanács ügy (EBHT 2004., I-6333. o.) Lásd többek között a Bíróság C-174/02. sz. Streekgewest Westelijk Noord-Brabant ügyben 2005. január 13-án hozott ítéletét (EBHT 2005., I-85. o.), a Bíróság C-526/04. sz. Laboratoires Boiron ügyben 2006. szeptember 7-én hozott ítéletét (EBHT 2006., I-7529. o.), a Bíróság C-78/90., C-79/90., C-80/90., C81/90., C-82/90. és C-83/90. sz., Compagnie Commerciale de l'Ouest és társai kontra Receveur principal des douanes de La Pallice Port egyesített ügyekben 1992. március 11-én hozott ítéletét (EBHT 1992., I-01847. o.) és a Bíróság C-234/99. sz. Nygard ügyben 2002. április 23-án hozott ítéletét (EBHT 1999., I-3657. o.); Lásd az ezen iránymutatások (38) a.a.i.54 pontjában szereplő fogalommeghatározást és ezen iránymutatások (487) és (606) és (167) pontját.
17
intézkedéseket eseti alapon, közvetlenül a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján értékeli, figyelembe véve a Szerződés 107., 108. és 109. cikkében meghatározott elveket, a közös agrárpolitikát és analógia útján ezen iránymutatásokat, ha lehetséges. Az ezen iránymutatások hatálya alá nem tartozó, mezőgazdasági és erdészeti ágazatban nyújtott támogatást bejelentő tagállamoknak be kell bizonyítaniuk, hogy a szóban forgó állami támogatás megfelel az ezen iránymutatások I. szakaszának 3. fejezetében meghatározott közös értékelési elveknek. A Bizottság az ilyen intézkedéseket csak akkor hagyja jóvá, ha az ágazat fejlődéséhez történő pozitív hozzájárulás egyértelműen túlsúlyban van a belső piaci verseny torzulásának és a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolásának kockázatával szemben. 2.3. (34)
A mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben alkalmazandó horizontális szabályok és támogatási eszközök Az állami támogatások modernizációjával összefüggésben meghatározott azon célkitűzésre tekintettel, amely szerint egyszerűsíteni kell az állami támogatásokra vonatkozó általános szabályokat, továbbá a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági vállalkozások közötti hasonlóságok miatt az állami támogatásokra vonatkozó általános szabályok, mint például a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatások23, a kutatás, a fejlesztés és az innováció tekintetében a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretrendszere (K+F+I keretrendszer)24, valamint a környezetvédelem tekintetében a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatás25 (környezetvédelmi támogatásokra vonatkozó iránymutatás), illetve az említett iránymutatásokat felváltó vagy hatályon kívül helyező szabályozások alkalmazandók a mezőgazdasági termékek termelésére, feldolgozására és forgalmazására is, kivéve, ha ezen iránymutatások egyedi szabályokat írnak elő.
(35)
23 24 25 26
Az ágazat sajátosságai miatt a regionális állami támogatásokról szóló, a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó iránymutatások26 nem alkalmazandók az elsődleges termékek termeléséhez nyújtott támogatásra. Alkalmazni kell azonban azokat az ezen iránymutatásokban meghatározott mértékben a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására.
HL C 244., 2004.10.1., 2. o., hosszabbítása: HL C 156., 2009.7.9., 3. o. és HL C 296., 2012.10.2., 3. o. HL C 323., 2006.12.30., 1. o. HL C 82., 2008.4.1., 1. o. HL C 209., 2013.7.23.
18
(36)
Az állami támogatásokra vonatkozó általános szabályok és ezen iránymutatások egyedi rendelkezései egyaránt vonatkoznak az erdészeti ágazatban és a vidéki térségekben működő vállalkozásokra. Ha a tagállamok helyénvalónak tartják, dönthetnek úgy, hogy a szóban forgó támogatásokat az állami támogatásokra vonatkozó általános uniós szabályokban (különösen a regionális támogatásokra vonatkozó iránymutatásokban, a K+F+I keretrendszerben és a környezetvédelmi támogatásokra vonatkozó iránymutatásokban, illetve az azokat felváltó vagy hatályon kívül helyező szabályozásokban) meghatározott feltételek alapján és azoknak megfelelően jelentik be, illetve dönthetnek úgy is, hogy az általános csoportmentességi rendelet27 szerinti rendszert hoznak létre. Például ha ugyanaz a gazdasági tevékenység eltérő támogatási intenzitással vagy különböző elszámolható költségekkel járhat, a tagállamok eldönthetik, hogy a regionális támogatásokra vonatkozó iránymutatások vagy ezen iránymutatások alapján jelentik-e be a támogatást.
(37)
A fent leírt támogatási eszközökön és szabályokon kívül a támogatás és a támogatás kedvezményezettjeinek meghatározására, valamint a támogatásnak a Szerződéssel való összeegyeztethetőségére vonatkozó következő általános szabályok és az azokat felváltó vagy hatályon kívül helyező szabályozások28 alkalmazandók még a mezőgazdasági és erdészeti ágazatra, valamint a vidéki térségekre:
¾ A Bizottság közleménye a hatóságok általi földterület- és épületértékesítés állami támogatási elemeiről29; ¾ A Bizottság közleménye az állami támogatási szabályoknak a vállalkozások közvetlen adóztatásával kapcsolatos intézkedésekre történő alkalmazásáról30; ¾ Uniós iránymutatás az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak a széles sávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról31; ¾ Közösségi iránymutatás a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőkebefektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról32; 27
28
29 30 31 32
A Bizottság 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) és az azt felváltó, illetve hatályon kívül helyező rendeletek. Egyéb alkalmazandó eszközök − például az állami támogatás területén végrehajtandó értékelésre vonatkozó módszertani iránymutatás – kidolgozása jelenleg is jogszabály-alkotási folyamat tárgyát képezi. Várhatóan a támogatás fogalmáról szóló, jelenleg előkészítés alatt álló közlemény részét fogja képezni. Várhatóan a támogatás fogalmáról szóló, jelenleg előkészítés alatt álló közlemény részét fogja képezni. HL C 25., 2013.1.26., 1. o. HL C 194., 2006.8.18., 2. o., módosított változat.
19
¾ A Bizottság közleménye – A képzéshez nyújtott, egyedi bejelentéshez kötött állami támogatásokra vonatkozó összeegyeztethetőségi elemzés kritériumai33; ¾ A Bizottság közleménye – A hátrányos helyzetű és a fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott, egyedi bejelentéshez kötött állami támogatásokra vonatkozó összeegyeztethetőségi elemzés kritériumai34; ¾ Bizottsági közlemény az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról35; ¾ A Bizottság 2003. május 6-i ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról36; ¾ Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök37. 2.4. (38)
Fogalommeghatározások Ezen iránymutatások alkalmazásában: 1. „támogatás”: minden olyan intézkedés, amely megfelel a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek; 2. „egyedi támogatás”: meghatározott vállalkozásnak nyújtott támogatás, amely lehet ad hoc támogatás és támogatási program keretében nyújtott támogatás is; 3. „ad hoc” támogatás: nem támogatási program keretében nyújtott támogatás; 4. „támogatási program”: olyan intézkedések, amelyek alapján – anélkül, hogy további végrehajtási intézkedésekre lenne szükség – az intézkedésben általában és absztrakt módon meghatározott vállalkozások számára egyedi támogatást lehet odaítélni, valamint olyan intézkedések,
33 34 35 36 37
HL C 188., 2009.8.11., 1. o. HL C 188., 2009.8.11., 6. o. HL C 155., 2008.6.20., 10. o. HL L 124., 2003.5.20., 36. o. A Bizottság közleménye az európai uniós állami támogatási szabályoknak az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásának ellentételezésére való alkalmazásáról (HL C 8., 2012.1.11., 4. o.), a Bizottság 2011. december 21-i 2012/21/EU határozata az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról (HL L 7., 2012.1.11., 3. o.), a Bizottság közleménye – A közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásról szóló európai uniós keretszabály (HL C 8., 2012.1.11., 15. o.), a Bizottság 2012. április 25-i 360/2012/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.).
20
amelyek alapján egy konkrét projekthez nem kapcsolódó támogatás egy vagy több vállalkozás számára odaítélhető; 5. „mezőgazdasági termék”: a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet38 I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek kivételével; 6. „elsődleges mezőgazdasági termelés”: a termőföld és az állattenyésztés Szerződés I. mellékletében felsorolt termékeinek termelése az ilyen termékek jellegét megváltoztató további műveletek végrehajtása nélkül; 7. „mezőgazdasági
termék
feldolgozása”:
mezőgazdasági
terméken
végrehajtott bármely olyan művelet, amely esetében a keletkező termék szintén mezőgazdasági terméknek minősül, kivéve a mezőgazdasági üzemben végzett, az állati vagy növényi termék első értékesítésre való előkészítéséhez szükséges tevékenységeket; 8. „mezőgazdasági
termék
nem
mezőgazdasági
termékké
való
feldolgozása”: mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely olyan művelet,
amely
esetében
a
keletkező
termék
nem
minősül
mezőgazdasági terméknek; 9. „mezőgazdasági termék forgalmazása”: a mezőgazdasági termék értékesítési célú birtoklása vagy kiállítása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történő forgalmazása, kivéve az elsődleges termelő által a viszonteladóknak vagy feldolgozóknak történő első értékesítést és minden olyan tevékenységet, amely a terméket az első értékesítésre előkészíti; az elsődleges termelő általi, a végső fogyasztónak történő értékesítés akkor minősül mezőgazdasági termék forgalmazásának, ha arra külön erre a célra fenntartott helyen kerül sor; 10. „mezőgazdasági ágazat”: a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével,
feldolgozásával
vagy
forgalmazásával
foglalkozó
vállalkozások összessége; 11. „mezőgazdasági tevékenység”: a mezőgazdasági termékek termelése, feldolgozása és forgalmazása; 38
Az Európai Parlament és a Tanács 1379/2013/EU rendelete a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK, és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 354, 2013.12.28., 1. o.)
21
12. „mezőgazdasági
üzem”:
elsődleges
mezőgazdasági
termékek
termelésére szolgáló, földterületből, helyiségekből és létesítményekből álló egység; 13. „földkezelő”: a mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozástól eltérő, földet kezelő vállalkozás; 14. „élelmiszerek”:
mezőgazdasági
terméknek
nem
minősülő,
a
mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet39 I. mellékletében felsorolt élelmiszerek; 15. „kkv-k” vagy „mikro-, kis- és középvállalkozások”: a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet I. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő vállalkozások; 16. „támogatási intenzitás”: a támogatás összege a támogatható költségek százalékában kifejezve; 17. „bruttó támogatási egyenérték (BTE)”: a támogatásnak az odaítélés pillanatában érvényes diszkontrátával számított diszkontált értéke az elszámolható költségek diszkontált értékének százalékában kifejezve; 18. „vidékfejlesztési program”: a vidékfejlesztési rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerinti vidékfejlesztési program; 19. „minőségi
termék”:
ezen
iránymutatások (269) pontja szerinti
minőségrendszer hatálya alá tartozó mezőgazdasági termék, gyapot vagy élelmiszer; 20. „fiatal mezőgazdasági termelő”: olyan természetes személy, aki a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában nem idősebb 40 évesnél, megfelelő szakképzettséggel és szakmai alkalmassággal rendelkezik,
és
első
alkalommal
kezd
gazdálkodni
valamely
mezőgazdasági üzemben az üzem egyedüli vezetőjeként; 21. „elhullott állomány”: a mezőgazdasági üzemben, valamely telephelyen vagy szállítás közben – végleges kórisme birtokában vagy anélkül, eutanázia alkalmazásával – leölt, illetve elpusztult állatok, beleértve a
39
HL L 343., 2012.12.14., 1. o.
22
halva született vagy meg nem született állatokat is, azonban nem értve ide az emberi fogyasztás céljára levágott állatokat; 22. „a
TSE-
és
BSE-vizsgálatok
(azaz
a
fertőző
szivacsos
agyvelőbántalommal és a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmával kapcsolatos vizsgálatok) költségei”: minden költség, beleértve a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet X. mellékletének C. fejezetével összhangban végzett vizsgálatokhoz szükséges minták vizsgálati készleteinek, valamint a minták levételének, szállításának, vizsgálatának, tárolásának és megsemmisítésének költségeit; 23. „tranzakciós költség”: valamely kötelezettségvállalás teljesítéséhez kapcsolódó, de nem közvetlenül a végrehajtásával összefüggésben felmerülő, és a közvetlenül kompenzált költségeknek vagy elmaradt bevételeknek
részét
nem
képező
többletköltség.
Kiszámítása
átalányköltségek alapján is történhet; 24. „a minőségrendszerekben való részvételből eredő állandó költségek”: egy támogatott minőségrendszerbe való belépéssel és az abban való részvételhez kapcsolódó éves hozzájárulással összefüggésben felmerülő költségek, szükség esetén beleértve a minőségrendszer előírásainak való megfelelés igazolásához szükséges ellenőrzésekre fordított kiadásokat is; 25. „a támogatás odaítélésének napja”: az a nap, amelyen a tagállam olyan, jogilag kötelező erejű kötelezettséget vállalt a támogatás odaítélésére, amelyre a nemzeti bíróságok előtt hivatkozni lehet; 26. „projekt vagy tevékenység megkezdése”: vagy az építési munkálatok, illetve a tevékenységek tényleges megkezdése, vagy a berendezések megrendelésére vagy szolgáltatások igénybevételére vonatkozó első határozott
kötelezettségvállalás.
Nem
tekintendő
a
munkák
megkezdésének a földterület megvásárlása és az olyan előkészítő munka, mint az engedélyek beszerzése és az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok készítése. A (145)a) pont második [és harmadik] mondatában, a (488)(1)(a)(1)a) és a (603)a) pontban említett földterületvásárlás a projekt vagy tevékenység megkezdésének tekintendő, amennyiben a földterület vásárlásával kapcsolatos elszámolható 23
költségek az elszámolható beruházási költségek 100 %-ának felelnek meg; 27. „tárgyi eszközök”: földterülethez, épületekhez, üzemekhez, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó eszközök; 28. „immateriális javak”: szabadalmi jog, licenc, know-how vagy nem szabadalmaztatott műszaki ismeretek megszerzése útján megvalósuló technológiatranszferhez kötődő eszközök; 29. „nem termelő beruházás”: olyan beruházás, amely nem eredményezi a mezőgazdasági üzem értékének vagy jövedelmezőségének nettó emelkedését; 30. „mezőgazdasági terület”: a szántóterületek, az állandó gyepterület vagy az állandó kultúrák által elfoglalt terület a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet 4. cikkében meghatározottak értelmében; 31. „termelői csoport vagy szervezet”: olyan csoport vagy szervezet, amelynek létrehozása a következő célokat szolgálja: i. a csoportban vagy szervezetben tagsággal rendelkező termelők termelésének és eredményeinek a piaci követelményekhez való igazítása; vagy ii. az áruk közös forgalmazása, beleértve az értékesítésre való előkészítést, az értékesítés központosítását és a nagy tételben vásárlók ellátását; vagy iii. közös szabályok megállapítása a termeléssel, és különösen a betakarítással és a rendelkezésre állással kapcsolatos információkra vonatkozóan; vagy iv. egyéb, termelői csoportok vagy szervezetek által végezhető tevékenységek, például a vállalkozói és marketingkészségek fejlesztése, valamint innovációs folyamatok megszervezése és előmozdítása; 32. „termelői szövetség”: olyan elismert termelői csoportokból álló szövetség, amely a tagcsoportok célkitűzéseivel azonos célkitűzések megvalósítására törekszik, nagyobb léptékben; 33. „mezőgazdasági háztartás tagja”: természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja a nemzeti jog által a csoport és
annak
tagjai
számára
biztosított
jogállástól
függetlenül,
a
mezőgazdasági munkavállalók kivételével. Amennyiben valamely jogi személy vagy jogi személyek valamely csoportja a mezőgazdasági
24
háztartás tagjának minősül, az adott tagnak a támogatás kérelmezésének időpontjában
mezőgazdasági
tevékenységet
kell
folytatnia
a
mezőgazdasági üzemben; 34. „aktív mezőgazdasági termelő”: természetes vagy jogi személy vagy természetes vagy jogi személyek csoportja a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet 9. cikkének értelmében; 35. „állatbetegségek”:
az
Állategészségügyi
Világszervezet
állatbetegségeket felsoroló jegyzékében vagy a 2009/470/EK tanácsi határozat mellékletében említett betegségek; 36. „uniós szabványok”: az uniós jogszabályokban meghatározott azon kötelező szabványok, amelyek meghatározzák az egyes vállalkozások által megvalósítandó szinteket, különös tekintettel a környezetre, a higiéniára és az állatjólétre; azok az uniós szinten meghatározott szabványok vagy célkitűzések azonban, amelyek a tagállamok számára kötelező erejűek, de az egyes vállalkozások számára nem, nem minősülnek kötelező uniós szabványoknak; 37. „az uniós szabványoknak való megfelelést szolgáló beruházások”: a valamely uniós szabványnak való megfelelés érdekében az uniós jogszabályokban
meghatározott
átmeneti
időszakot
követően
megvalósított beruházások; 38. „erdő”: több mint fél hektárra kiterjedő, 5 méternél magasabb fákkal és 10 %-ot meghaladó lombkorona-fedettséggel, illetve e küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület. A meghatározás nem terjed ki az elsődlegesen mezőgazdasági vagy városi hasznosítású földterületekre. Egy tagállam vagy régió dönthet úgy is, hogy a meglévő nemzeti jogszabályai
vagy
fogalommeghatározást
nyilvántartási
rendszere
alkalmaz
erdők
az
alapján
vonatkozásában.
más A
tagállamnak vagy régiónak meg kell adnia a meghatározást a bejelentésben
és,
amennyiben
a
vidékfejlesztési
intézkedéssel
kapcsolatos, a vidékfejlesztési programban; 39. „fás földterület”: több mint 0,5 hektárra kiterjedő, nem „erdőként” besorolt földterületek, ahol a fák 5 méternél magasabbak és a lombkorona-fedettség 5–10 % között van, vagy ahol a fák e 25
küszöbértékek elérésére in situ képesek; vagy olyan területek, amelyek több mint 10 %-át vegyes cserje-, bokor- és fatakaró borítja. A fogalom nem terjed ki az elsődlegesen mezőgazdasági vagy városi hasznosítású földterületekre; 40. „agrárerdészeti amelyekben
rendszerek”:
ugyanazon
a
olyan
földhasználati
földterületen
fákat
is
rendszerek, nevelnek
és
mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak. A fák hektáronkénti legalacsonyabb
és
legmagasabb
számát
az
érintett
tagállamok
határozzák meg, figyelembe véve a helyi talaj- és éghajlati adottságokat, a
környezeti
feltételeket,
az
erdei
fajokat,
valamint
annak
szükségességét, hogy biztosítsák az adott földterület fenntartható mezőgazdasági hasznosítását; 41. „fenntartható erdőgazdálkodás”: az erdők és erdős területek oly módon és oly mértékben történő hasznosítása, ami fenntartja azok biológiai sokféleségét, termelékenységét, megújulási képességét, vitalitását, valamint azon képességüket, hogy jelenleg és a jövőben fontos ökológiai, gazdasági és társadalmi funkciót töltsenek be helyi, nemzeti és globális szinten, anélkül, hogy más ökoszisztémákat károsítana; 42. „rövid vágásfordulójú sarjerdőt alkotó fák”: a 06 02 9041 KN-kód alá tartozó, a tagállamok által meghatározandó fafajok, amely fajok közé olyan erdei évelő növények tartoznak, amelyek gyökere, illetve töve a kivágást követően a talajban marad, a következő szezonban pedig új hajtásokat
hoz,
és
amelyek
maximális
kivágási
ciklusát
az
1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének k) pontjában foglaltak szerint a tagállamok határozzák meg. A tevékenységek a Szerződés I. mellékletének hatálya alá tartozó termék előállításához kapcsolódnak; 43. „gyors növésű fák”: olyan rövid vágásfordulójú erdőt alkotó fák, amelyek rotációs ideje (azaz az adott parcellán két vágás között eltelt idő) 8–20 év; 44. „erdőbirtokos”: az erdő tulajdonosa, használója, bérlője vagy az erdőgazdálkodó, aki jogosult az erdőterület használatára és az azon való gazdálkodásra.
26
45. „magán-erdőbirtokos”: meghatározatlan tulajdonban lévő földterületen gazdálkodó
magánszervezet.
A
magánvállalkozások
esetében
a
fogalommeghatározás az egyes tagállamok/régiók nemzeti jogszabályain alapul. Állami tulajdonban lévő társaság akkor lehet a „magánerdőbirtokos” kategóriába eső kedvezményezett, ha a nemzeti jogszabályok alapján „magántársaságként” van definiálva; 46. „természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség”: olyan kedvezőtlen időjárási viszonyok – például fagy, viharok és jégeső, jég, heves esőzés vagy súlyos aszály –, amelyek egy adott mezőgazdasági vállalkozás átlagos éves termésének több mint 30 %-át elpusztítják: a) a megelőző hároméves időszakra vonatkozóan kiszámított átlagos éves terméshez viszonyítva vagy b) a megelőző ötéves időszakra vonatkozóan a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlaghoz viszonyítva; 47. „egyéb kedvezőtlen éghajlati jelenség”: olyan kedvezőtlen időjárási viszonyok – például fagy, viharok és jégeső, jég, heves esőzés vagy súlyos aszály –, amelyek egy adott mezőgazdasági vállalkozás átlagos éves termésének kevesebb mint 30 %-át pusztítják el: a) a megelőző hároméves időszakra vonatkozóan kiszámított átlagos éves terméshez viszonyítva vagy b) a megelőző ötéves időszakra vonatkozóan a legmagasabb és a legalacsonyabb
érték
kizárásával
képzett
hároméves
átlaghoz
viszonyítva; 48. „katasztrófaesemény”: emberi tevékenység által okozott, előre nem látott, biotikus vagy abiotikus jellegű esemény, amely súlyos zavarokat idéz elő a mezőgazdasági termelési rendszerek és az erdőszerkezetek vonatkozásában, és komoly gazdasági károkat okozhat a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban; 49. „környezeti esemény”: egyedi eseményhez kapcsolódó és behatárolt földrajzi
kiterjedésű,
egyszeri
27
előfordulású
szennyezés
vagy
környezetminőség-romlás, amely a megelőző három év átlagához vagy a megelőző ötéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlagához viszonyítva a mezőgazdasági vállalkozás átlagos éves termésének több mint 30 %-át elpusztítja. E fogalom nem foglalja magában az olyan, nem egyedi eseményhez kapcsolódó, általános környezeti kockázatokat, mint az éghajlatváltozás vagy a légköri szennyezés; 50. „kevésbé fejlett régiók”: azok a régiók, amelyekben az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az EU-27 GDP-átlagának 75 %-át; 51. „legkülső régiók”: a Szerződés 349. cikkének első bekezdésében említett régiók; 52. „kisebb
égei-tengeri
intézkedéseknek
a
szigetek”:
kisebb
az
égei-tengeri
egyedi szigetek
mezőgazdasági javára
történő
megállapításáról és az 1405/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. március 13-i 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet40 1. cikkének (2) bekezdésében említett kisebb szigetek; 53. „regionális támogatási térkép”: a tagállamok által a regionális támogatásokra
vonatkozó
iránymutatásokban
meghatározott
feltételekkel összhangban kijelölt és a Bizottság által jóváhagyott térségek listája; 54. „bejelentési küszöbérték”: az ezen iránymutatások II. szakaszának 2. és 3. fejezete alapján nyújtott beruházási támogatások esetén az alábbi táblázatban meghatározott küszöbértékeket meghaladó támogatási összegek: Támogatási intenzitás
Bejelentési küszöbérték
10 %
40
7,5 millió EUR
HL L 78., 2013.3.20., 41. o.
28
15 %
11,25 millió EUR
25 %
18,75 millió EUR
35 %
26,25 millió EUR
50 % és felette
37,5 millió EUR
55. „ritkán lakott térségek”: az érintett tagállam által a regionális támogatásokra vonatkozó iránymutatások 161. pontjával összhangban kijelölt térségek; 56. „»a« térségek”: valamely regionális támogatási térképen a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja alkalmazásában kijelölt területek; 57. „»c« térségek”: valamely regionális támogatási térképen a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alkalmazásában kijelölt területek; 58. „tanácsadás”: ugyanannak a szerződésnek a keretében biztosított teljes körű tanácsadás; 59. „rövid ellátási lánc”: az együttműködés, a helyi gazdasági fejlesztés, valamint a termelők, a feldolgozók és a fogyasztók közötti szoros földrajzi és társadalmi kapcsolatok iránt elkötelezett, korlátozott számú gazdasági szereplő által alkotott ellátási lánc; 60. „védett állat”: az uniós vagy nemzeti jogszabály által védett állat; 61. „kiigazított támogatási összeg”: nagyberuházási projekt esetében a következő
képlet
alapján
kiszámított
megengedhető
maximális
támogatási összeg: maximális támogatási összeg = R × (50 + 0,50 × B + 0,34 × C), ahol R az érintett térségben megengedett maximális támogatási intenzitás a kkv-kra vonatkozó megnövelt támogatási intenzitás nélkül. B az elszámolható költség 50 millió EUR és 100 millió EUR közötti része. C az elszámolható költség 100 millió EUR feletti része; 62. „nagyberuházási
projekt”:
a
mezőgazdasági
termékek
nem
mezőgazdasági termékké való feldolgozásával, gyapottermeléssel, nem mezőgazdasági tevékenységek beindításával és fejlesztésével vagy
29
alapvető szolgáltatások biztosításával és a falvak megújulásával kapcsolatos beruházások, amelyek elszámolható költsége a támogatás odaítélésének napján érvényes árakon és árfolyamokon számítva meghaladja az 50 millió EUR-t; 63. „finanszírozási igény”: a támogatott projekt várható diszkontált összköltsége és várható diszkontált bevételeinek különbsége a referencia-időszakban; 64. „jelentős munkálatok”: a mezőgazdasági vállalkozás által elvégzett eszközteremtő építési és mérnöki munkák; 65. „klaszter”: független vállalkozások – induló vállalkozások, kis-, közép-, és
nagyvállalkozások,
kutatószervezetek
valamint
–
gazdasági/innovációs
tanácsadó
csoportosulása, tevékenység
szervek
amelynek
ösztönzése
és/vagy célja
az
a
intenzív
együttműködésnek, az eszközök megosztásának, a tudás és a szakértelem cseréjének előmozdításán keresztül, valamint hatékonyan hozzájárulva
a
klaszterhez
tartozó
vállalkozások
közötti
tudástranszferhez, hálózatépítéshez és információterjesztéshez; 66. „kutató-ismeretterjesztő
szervezet”:
(közjogi
vagy
magánjogi
értelemben) jogi formájától vagy finanszírozási módjától függetlenül olyan entitás (például egyetem, kutatóintézet, technológiatranszferügynökség, innovációközvetítő, valós és/vagy virtuális együttműködést kínáló kutatásorientált entitás), amelynek elsődleges célja a független tevékenységként végzett, a K+F+I keretszabályban, illetve az azt felváltó vagy hatályon kívül helyező szabályozásban meghatározott alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés, és/vagy e tevékenységek eredményeinek oktatás, közzététel vagy tudástranszfer útján széles körben történő, megkülönböztetésmentes és mindenkire kiterjedő terjesztése. Amennyiben az adott szervezet gazdasági tevékenységet is folytat, a gazdasági tevékenységek költségeit és bevételeit külön kell elszámolni. Azok a vállalkozások, amelyek például részvényesként vagy tagként befolyással lehetnek egy ilyen entitásra, nem élvezhetnek preferenciális hozzáférést e szervezet kutatási kapacitásaihoz, vagy az általa elért kutatási eredményekhez; 30
67. „szokásos piaci feltételek”: a szerződő felek közötti ügylet feltételei azonosak az önálló vállalkozások között létrejövő ügyletek feltételeivel, és mentesek az összejátszás minden elemétől. Nyílt, átlátható és feltételek nélküli közbeszerzési eljárás kiírásával teljesül a szokásos piaci feltételekre vonatkozó elvárás; 68. „törzskönyv”: bármely könyv, nyilvántartás, irattár, adathordozó: a) amelyet olyan tenyésztői szervezet vagy egyesület vezet, illetve tart fenn, amelyet az adott tenyésztői szervezet vagy egyesület megalapításának helye szerinti tagállam hivatalosan elismert; és b) amelyben egy adott fajta fajtatiszta tenyészállatai kerülnek bejegyzésre vagy nyilvántartásba az őseik feltüntetésével; 69. [mezőgazdasági és erdészeti genetikai erőforrások megőrzése a)
„in situ megőrzés”: a mezőgazdaságban a genetikai anyagok megőrzése az ökológiai rendszerekben és a természetes élőhelyeken, valamint a fajok vagy vadon élő fajták életképes populációinak fenntartása és regenerációja természetes környezetükben, illetve háziasított állatfajták vagy termesztett növényfajok tekintetében a mezőgazdasági üzem nyújtotta környezetben, ahol megkülönböztető tulajdonságaik kialakultak;
b)
„in situ megőrzés”: az erdészetben a genetikai anyagok megőrzése az ökológiai rendszerekben és a természetes élőhelyeken, valamint a fajok életképes populációinak fenntartása és regenerációja természetes környezetükben;
c)
„mezőgazdasági üzemi vagy erdészeti üzemi megőrzés”: in situ megőrzés és fejlesztés a mezőgazdasági üzem vagy az erdészeti üzem szintjén;
d)
„ex situ megőrzés”: genetikai anyag megőrzése mezőgazdasági vagy erdészeti célból a természetes élőhelyen kívül;
e)
„ex situ begyűjtés”: a természetes élőhelyen kívül megőrzött genetikai anyag begyűjtése mezőgazdasági vagy erdészeti célból;]
70. [„rövid ellátási láncok létrehozása és fejlesztése”: csak olyan ellátási láncok, amelyekben a mezőgazdasági termelő és a fogyasztó között legfeljebb egy közvetítő található;] 71. [„helyi piacok létrehozása és fejlesztése”: olyan piacok létrehozása és fejlesztése, a) amelyek a termék származása szerinti mezőgazdasági üzemtől mért [XXX] km sugarú körben helyezkednek el, amelyen belül 31
meg kell történnie a feldolgozással és a végfelhasználónak való értékesítéssel kapcsolatos tevékenységeknek; vagy b) amelyek
esetében
a
vonatkozó
vidékfejlesztési
program
kilométerben meghatároz egy bizonyos, a termék származása szerinti mezőgazdasági üzemtől mért sugarat, amelyen belül meg kell történnie a feldolgozással és a végfelhasználónak való értékesítéssel kapcsolatos tevékenységeknek; vagy c) amelyek
esetében
a
vonatkozó
vidékfejlesztési
program
meggyőző alternatív fogalommeghatározást állapít meg;] 72. [„kis
gazdasági
összefüggésében
szereplő”: a
az
2003/361/EK
együttműködési bizottsági
intézkedések
ajánlás41
szerinti
mikrovállalkozás vagy természetes személy;] 73. „kisméretű infrastruktúra”: olyan infrastruktúra, amelynek esetében az elszámolható költségek összege legfeljebb 2 millió EUR. 3.
KÖZÖS ÉRTÉKELÉSI ELVEK
(39)
Annak értékelésekor, hogy egy bejelentett támogatási intézkedés a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető-e, a Bizottság általában azt elemzi, hogy a támogatási intézkedés kialakítása biztosítja-e azt, hogy a támogatásnak valamely közös érdekű célkitűzés eléréséhez való pozitív hozzájárulása meghaladja a kereskedelemre és a versenyre gyakorolt potenciálisan negatív hatásait.
(40)
Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről szóló, 2012. május 8-i közlemény (SAM) szorgalmazza olyan közös elvek azonosítását és meghatározását, amelyeket a valamennyi támogatási intézkedés összeegyeztethetősége tekintetében elvégzendő bizottsági értékelés esetében alkalmazni kell. E célból a Bizottság csak azokat a támogatási intézkedéseket tekinti a Szerződésben foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek, amelyek az alábbi feltételek mindegyikének megfelelnek. a)
41
pontosan meghatározott közös érdekű célkitűzéshez való hozzájárulás: az állami támogatási intézkedésnek közös érdekű célkitűzésre kell irányulnia a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdésével összhangban;
A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i bizottsági ajánlás (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.)
32
b)
az állami beavatkozás szükségessége: az állami támogatási intézkedésnek olyan esetre kell irányulnia, amikor a támogatás – egy jól meghatározott piaci hiányosság megszüntetése révén – olyan lényegi fejlődést eredményez, amelyet a piac önmagában nem tud megvalósítani;
c)
a támogatási intézkedés megfelelősége: a tervezett támogatási intézkedésnek megfelelő szakpolitikai eszköznek kell lennie a közös érdekű célkitűzés kezeléséhez;
d)
ösztönző hatás: a támogatásnak oly módon kell megváltoztatnia az érintett vállalkozások
magatartását,
hogy
azok
olyan
többlettevékenységekbe
kezdjenek, amelyeket támogatás nélkül nem, vagy csak korlátozott mértékben, vagy másképpen végeznének; e)
a támogatás arányossága (a szükséges minimumra korlátozott támogatás): a támogatás összegének az érintett ágazatban a tevékenység folytatására való ösztönzéshez szükséges minimumra kell korlátozódnia;
f)
a tagállamok közötti versenyre és kereskedelemre gyakorolt indokolatlan negatív hatások elkerülése: a támogatás negatív hatásait megfelelően korlátozni kell annak érdekében, hogy az intézkedés általános egyenlege pozitív legyen;
g)
a támogatás átláthatósága: a tagállamoknak, a Bizottságnak, a gazdasági szereplőknek és a nyilvánosságnak könnyen hozzá kell férniük a vonatkozó jogszabályokhoz és az azok alapján odaítélt támogatásokkal kapcsolatos lényeges információkhoz.
(41)
Egyes programkategóriák hatásainak általános egyenlege a (687) pontban leírtaknak megfelelően utólagos értékelési követelmény hatálya alá eshet. Ilyen esetekben a Bizottság az érintett programok időtartamát korlátozhatja (négy évre vagy annál rövidebb időtartamra), későbbi hosszabbításuk ismételt bejelentésének lehetősége mellett.
(42)
Másrészt, ha a támogatási intézkedés vagy az ahhoz kapcsolt feltételek (beleértve a finanszírozási módszert is, amennyiben ez az intézkedés szerves részét alkotja) szükségképpen az uniós jog megsértésével járnak, a támogatás nem nyilvánítható
33
összeegyeztethetőnek a belső piaccal.42 Különösen a következő támogatások járnak szükségképpen az uniós jog megsértésével:
(43)
3.1. (44)
a)
olyan támogatás, amelynek nyújtását ahhoz a kötelezettséghez kötik, hogy a kedvezményezettnek az adott tagállamban legyen a székhelye vagy túlnyomórészt ott legyen letelepedve;
b)
olyan támogatás, amelynek nyújtását ahhoz a kötelezettséghez kötik, hogy a kedvezményezett belföldön előállított termékeket használjon vagy belföldi szolgáltatásokat vegyen igénybe;
c)
olyan támogatás, amely korlátozza a kedvezményezettek azon lehetőségét, hogy a kutatási, fejlesztési és innovációs eredményeket más tagállamokban is hasznosítsák.
A közös értékelési elveket a közös agrárpolitika egyedi összefüggésében kell vizsgálni. Ezért ezen általános versenypolitikai megfontolások valamennyi, ezen iránymutatások hatálya alá tartozó támogatásra vonatkoznak, kivéve, ha a mezőgazdasági ágazatban alkalmazandó különös megfontolások miatt ezen iránymutatások I. szakaszának 3.1–3.7. alfejezete eltéréseket ír elő. Közös érdekű célkitűzéshez való hozzájárulás A mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatás célkitűzése a fenntartható élelmiszer-termelés biztosítása, valamint az erőforrások hatékony és fenntartható használatának elősegítése az intelligens és fenntartható növekedés elérése érdekében.
(45)
A mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatásnak szorosan kapcsolódnia kell a KAP-hoz egyértelműen meghatározott célkitűzések által, és ezen célkitűzéseknek meg kell felelnie és azok eléréséhez hozzá kell járulnia. Az állami támogatásnak ezért meg kell felelnie a vidékfejlesztési célkitűzéseknek, és az állami támogatásnak összeegyeztethetőnek kell lennie a közös piacszervezésre vonatkozó szabályokkal.
Vidékfejlesztési célkitűzések (46)
42
A Bizottság úgy véli, hogy a vidékfejlesztési rendelet és annak végrehajtási szabályai alapján és azzal összhangban, illetve egy vidékfejlesztési program keretében, Lásd pl. a C 156/98. sz., Németország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2000., I-6857. o.) 78. pontját, és a C 333/07. sz., Régie Networks kontra Rhone Alpes Bourgogne ügyben hozott ítélet (EBHT 2008., I-10807. o.), 94–116. pontját.
34
kiegészítő nemzeti finanszírozásként végrehajtott intézkedés önmagában megfelel a vidékfejlesztési célkitűzéseknek. (47)
A vidékfejlesztési programok keretében társfinanszírozásra javasolt vidékfejlesztési intézkedésekkel való összhang megteremtése érdekében, a kizárólag állami támogatás útján finanszírozott vidékfejlesztési támogatási intézkedések tekintetében a tagállamoknak be kell mutatniuk, hogy az elbírálandó állami támogatás hogyan illeszkedik a vonatkozó vidékfejlesztési programokhoz és mennyiben felel meg azoknak. Minden bejelentéshez csatolni kell ezt a dokumentációt. Azok az állami támogatások, amelyek nem felelnek meg a szóban forgó követelményeknek, nem hagyhatók jóvá.
(48)
A Bizottság úgy tekinti, hogy az elv érvényesül a támogatási intézkedések azon egyéb kategóriái (az ezen iránymutatások II. szakaszának 1.2. és 1.3. alfejezetébe tartozó támogatási intézkedések) esetében, amelyek a vidékfejlesztés alkalmazási körén kívül esnek, és amelyek tekintetében a Bizottság elegendő tapasztalatot szerzett arra vonatkozóan, hogy azok összhangban vannak a vidékfejlesztési politika és KAP célkitűzéseivel és hozzájárulnak e célkitűzések megvalósításához.
(49)
Az egyedi beruházási projektekre irányuló támogatás program keretében történő odaítélésekor a támogatást nyújtó hatóságnak meg kell erősítenie, hogy a kiválasztott projekt hozzájárul a program célkitűzéséhez, és ezáltal a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatás célkitűzéseihez. E célból a tagállam figyelembe veheti a támogatást igénylő által közölt információkat, amelyeknek ismertetniük kell a beruházásnak az érintett térségre gyakorolt pozitív hatásait.
A közös piacszervezésre vonatkozó szabályok (50)
43
A mezőgazdasági ágazat sajátossága miatt43, habár az állami támogatásra vonatkozó szabályok teljes mértékben alkalmazandók a mezőgazdasági ágazatban, alkalmazásuk mindazonáltal továbbra is a KAP első pillérének rendeleteiben meghatározott rendelkezéseknek marad alárendelve. Más szóval, amennyiben a tagállam a Szerződés 107., 108. és 109. cikkében előírt intézkedéseket alkalmazza, azok nem élveznek elsőbbséget az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletben előírt intézkedésekkel szemben, valamint az érintett ágazatban nem
Lásd ezen iránymutatások (12) és (13) pontját.
35
akadályozhatják a piac zökkenőmentes szervezését.44 (51)
Az egységes közös piacszervezés elveinek való megfelelésre vonatkozó további egyedi feltételeket ezen iránymutatások II. szakaszának a beruházási támogatásokról szóló 1.1.1. alfejezete, a termelői csoportok és szervezetek tevékenységének elkezdéséről szóló 1.1.4. alfejezete és a termelői kapacitás megszüntetéséről szóló 1.2.2. alfejezete határozza meg.
Környezeti célkitűzések (52)
44 45 46
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 11. cikke előírja, hogy „[a] környezetvédelmi követelményeket – különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel – be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába.” A KAP 1. és 2. pillérében található jelentős környezetvédelmi intézkedések jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 11. cikke, amely előírja a környezetvédelmi szempontok más uniós politikákba történő integrálását. Ezzel a követelménnyel összhangban a vidékfejlesztésre vonatkozó uniós prioritásokat a fenntartható fejlődés keretében kell megvalósítani. A Szerződés 11. cikkében előírt, a környezet védelmére és javítására vonatkozó cél Unió által történő előmozdítása keretében a szennyező fizet elvét is figyelembe veszik.45 Ezért a jövőbeni, állami támogatásokról szóló bejelentésekben különös figyelmet kell fordítani a környezetvédelmi kérdésekre. Például a termelés növelését célul kitűző és a szűkös erőforrások megnövekedett használatával vagy a szennyezés növekedésével járó beruházásokra vonatkozó támogatási program esetében szükséges annak bemutatása, hogy a program nem sérti az alkalmazandó uniós jogszabályokat, ideértve a környezetvédelemre vonatkozó jogszabályokat,46 és a kölcsönös megfeleltetés jó mezőgazdasági és ökológiai állapotra (GAEC) vonatkozó területét (….rendelet). Amennyiben a vidékfejlesztési program részét képező állami támogatást jelentenek be, az ilyen állami támogatási intézkedésre Az Európai Bíróság 177/78. sz. Pigs and Bacon Commission kontra McCarren ügyben hozott ítélete [EBHT 1979., 2161. o.]. A vidékfejlesztési rendelet (5) preambulumbekezdése Az EU környezetvédelmi jogszabályai: a madárvédelmi irányelv (2009/147/EK irányelv, HL L 20., 2010.1.26., 7. o.); az élőhelyvédelmi irányelv (92/43/EGK tanácsi irányelv, HL L 206., 1992.7.22., 7. o.); a nitrátokról szóló módosított irányelv (91/676/EGK tanácsi irányelv, HL L 375., 1991.12.31., 1. o.); a víz-keretirányelv (2000/60/EK irányelv, HL L 327., 2000.12.22., 1. o.); a felszín alatti vizekről szóló irányelv (2006/118/EK irányelv, HL L 372., 2006.12.27., 19. o.); a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv (2009/128/EK irányelv, HL L 309., 2009.11.24., 71. o.); a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK rendelet (HL L 309., 2009.11.27., 1. o.); a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv (2011/92/EU irányelv, HL L 26., 2012.1.28., 1. o.); és adott esetben a stratégiai környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv tekintetében (2001/42/EK irányelv, HL L 197., 2001.7.21., 30. o.).
36
vonatkozó környezetvédelmi követelménynek meg kell egyeznie a vidékfejlesztési intézkedésre vonatkozó környezetvédelmi követelménnyel. A jövőben az állami támogatásokra vonatkozó valamennyi bejelentésnek értékelést kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a támogatott tevékenység várhatóan környezeti hatással jár-e. Amennyiben a tevékenység környezeti hatással jár, az állami támogatásokról szóló bejelentésnek tartalmaznia kell olyan információkat, amelyek igazolják, hogy a támogatás nem sérti az alkalmazandó európai környezetvédelmi jogszabályokat. 3.2.
Az állami beavatkozás szükségessége
(53)
Annak értékeléséhez, hogy az állami támogatás szükséges-e a közös érdekű célkitűzés megvalósításához, először is azonosítani kell a támogatás által kezelendő problémát. Az állami támogatásnak olyan esetekre kell irányulnia, amikor a támogatás olyan lényegi fejlődést eredményez, amelyet a piac önmagában nem tud megvalósítani. Ez különösen érvényes a szűkös közforrások összefüggésében.
(54)
Az állami támogatási intézkedések – bizonyos feltételek mellett – korrigálhatják a piaci hiányosságokat, ezáltal hozzájárulnak a piacok hatékony működéséhez és fokozzák a gazdaság versenyképességét. Továbbá ott, ahol a piacok hatékony eredményeket tudnak felmutatni, ezek azonban kiegyenlítési és kohéziós szempontból nem minősülnek megfelelőnek, állami támogatást lehet alkalmazni a kívánatosabb, méltányosabb piaci eredmény elérése érdekében.
(55)
Ezen iránymutatások alkalmazásában a Bizottság az ezen iránymutatások II. szakaszában meghatározott egyedi feltételeknek megfelelő támogatási intézkedés tekintetében úgy ítéli meg, hogy a piac állami beavatkozás nélkül nem tudja megvalósítani a várt célkitűzést. Ezért az ilyen támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) vagy a 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek kell tekinteni.
3.3. (56)
A támogatás megfelelősége A bejelentett támogatási intézkedésnek megfelelő szakpolitikai eszköznek kell lennie az adott politikai célkitűzés kezeléséhez. Egy támogatási intézkedés nem tekinthető összeegyeztethetőnek, ha a KAP célkitűzéseihez és vidékfejlesztéshez való ugyanazon pozitív hozzájárulás elérhető más, kevésbé torzító szakpolitikai eszközökkel vagy a támogatási eszközök más, kevésbé torzító típusaival. Fontos szem előtt tartani, hogy a célkitűzések elérésére lehetnek egyéb, alkalmasabb eszközök mint például szabályozás, piaci alapú eszközök, infrastruktúrafejlesztés és az üzleti környezet fejlesztése.
37
Megfelelőség az alternatív szakpolitikai eszközök viszonylatában (57)
Ha egy tagállam úgy dönt, hogy egy kizárólag nemzeti forrásokból finanszírozott vidékfejlesztési jellegű támogatási programot alkalmaz, míg ugyanakkor ugyanerről az intézkedésről a vonatkozó vidékfejlesztési program is rendelkezik, a tagállamnak be kell mutatnia egy ilyen nemzeti támogatási eszköz előnyeit a vidékfejlesztési programban szereplő kérdéses intézkedéssel szemben.
(58)
Az ezen iránymutatások II. szakaszának vonatkozó alfejezeteiben meghatározott egyedi feltételeknek megfelelő, a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott egyéb támogatások tekintetében a Bizottság az állami támogatást megfelelő szakpolitikai eszköznek minősíti.
Megfelelőség más támogatási eszközök viszonylatában (59)
A támogatás különböző formákban ítélhető oda. A tagállamnak ugyanakkor biztosítania kell, hogy a támogatást abban a formában ítéljék oda, amely a versenyben és a kereskedelemben várhatóan a legkisebb torzulásokkal jár.
(60)
E tekintetben, ha a támogatást közvetlen anyagi előnyökkel járó támogatási formák valamelyikében ítélik oda (a beruházási támogatások esetében például közvetlen támogatások; az adók, a társadalombiztosítási járulékok vagy más kötelező díjak kapcsán biztosított mentességek vagy kedvezmények stb.), a tagállamoknak bizonyítaniuk kell, miért nem megfelelőek más, potenciálisan kevésbé torzító hatással járó olyan támogatási formák, mint a visszafizetendő előlegek, illetve az adósság- vagy tőkeinstrumentumokra épülő támogatási formák (például alacsony kamatozású kölcsönök vagy kamatkedvezmények, állami garanciák vagy kedvező feltételek melletti alternatív tőkejuttatás).
(61)
Számos támogatási kategória, mint például a piackutatási tevékenységek költségeihez, a terméktervezéshez és -fejlesztéshez vagy a minőségrendszerek elismertetésére irányuló pályázatok készítéséhez nyújtott támogatások, a tudástranszferhez és a tájékoztatási tevékenységekhez, a tanácsadási szolgáltatásokhoz, a mezőgazdasági üzemben szükséges személyi helyettesítési szolgáltatásokhoz, a promóciós intézkedésekhez, az állatbetegségek vagy a növénykárosítóval való fertőzöttség megelőzése és felszámolása során felmerült költségekhez és az állattenyésztési ágazatnak nyújtott támogatások esetében a támogatást támogatott szolgáltatások formájában, közvetve, természetben kell biztosítani a végső kedvezményezetteknek. Ezekben az esetekben a támogatást a
38
szóban forgó szolgáltatást nyújtó vagy tevékenységet végző fél számára kell kifizetni. (62)
A támogatási intézkedések belső piaccal való összeegyeztethetőségének vizsgálata során nem sérülhetnek a vonatkozó közbeszerzési szabályok, valamint a szolgáltatást nyújtó fél kiválasztásának folyamata során az átláthatóság, a nyitottság és megkülönböztetésmentesség elve.
(63)
A Bizottság a megfelelő vidékfejlesztési intézkedésben és az ezen iránymutatások II. szakaszának vonatkozó alfejezetében meghatározott formában odaítélt támogatást megfelelő támogatási eszköznek minősíti.
3.4. (64)
Ösztönző hatás és a támogatás szükségessége A mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatás csak akkor tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, ha ösztönző hatása van. Egy támogatásnak akkor van ösztönző hatása, ha oly módon változtatja meg valamely vállalkozás magatartását, hogy az az érintett ágazat fejlődéséhez hozzájáruló olyan többlettevékenységekbe kezdjen, amelyeket támogatás nélkül nem, vagy csak korlátozott mértékben vagy másképpen végezne. A támogatás nem szolgálhat valamely tevékenység azon költségeinek fedezésére, amelyek a vállalkozásnál amúgy is felmerültek volna, és nem kompenzálhatja valamely gazdasági tevékenység szokásos üzleti kockázatát.
(65)
Az uniós jogszabályokban, illetve ezen iránymutatásokban kifejezetten előírt kivételek hiányában a pusztán a vállalkozások pénzügyi helyzetének javítására irányuló, de az ágazat fejlődéséhez semmilyen módon hozzá nem járuló állami támogatásokra vonatkozó egyoldalú intézkedések, és különösen a kizárólag az ár, a mennyiség, a termelési egység vagy a termelési eszköz egysége alapján nyújtott támogatások a közös piaccal összeegyeztethetetlen működési támogatásnak minősülnek. Megjegyzendő továbbá, hogy az ilyen támogatások – természetüknél fogva – nagy valószínűséggel beavatkoznak a közös piac szervezését szabályozó mechanizmusokba.
(66)
Ugyanezen okok vezérelték a Bizottságot, amikor úgy döntött, hogy csak abban az esetben engedélyezi a kötelező előírásoknak való megfelelés megkönnyítését szolgáló támogatásokat, ha azok megfelelnek a vidékfejlesztési politika céljainak.
(67)
Ugyanezen okból kifolyólag a kedvezményezett által a támogatási kérelem nemzeti hatóságok számára történő benyújtása előtt már elvégzett tevékenységek
39
tekintetében, visszamenőlegesen nyújtott támogatás nem tekinthető olyan támogatásnak, amely tartalmazza a szükséges ösztönző elemet, és azt ezért működési támogatásnak kell minősíteni, amely pusztán a kedvezményezett pénzügyi tehertől való megszabadítására irányul. (68)
A támogatás akkor tekinthető ösztönző hatásúnak, ha a kedvezményezett a projekthez kapcsolódó munkálatok vagy a tevékenység megkezdése előtt állami támogatásra vonatkozó támogatásigénylő formanyomtatványt nyújtott be a szóban forgó tagállamhoz.
(69)
A támogatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell legalább a kérelmező nevét és méretét, a projekt leírását, beleértve annak helyszínét és kezdési, illetve befejezési dátumát, a megvalósításhoz szükséges támogatási összeget és az elszámolható költségeket. A kérelemben a kedvezményezetteknek el kell magyarázniuk, hogy a támogatás igénybevétele nélkül mi történt volna (azaz ismertetniük kell a kontrafaktuális forgatókönyvet).
(70)
Ezenkívül a nagyvállalkozásoknak dokumentumokkal kell alátámasztaniuk a kérelemben ismertetett kontrafaktuális forgatókönyvet. Ez a kötelezettség a kkv-kra nem vonatkozik.
(71)
A támogatást nyújtó hatóság ellenőrzi a kontrafaktuális forgatókönyv hitelességét és igazolja, hogy a támogatás rendelkezik a szükséges ösztönző hatással. A kontrafaktuális forgatókönyv akkor hiteles, ha valódi, és azokhoz a döntéshozatali tényezőkhöz kapcsolódik, amelyek akkor voltak érvényben, amikor a kedvezményezett meghozta döntését a tevékenységről.
(72)
A (68)–(71) ponttól eltérően az adókedvezmények formájában nyújtott támogatás akkor tekintendő ösztönző hatásúnak, ha objektív kritériumoknak megfelelően és további tagállami mérlegelési jogkör gyakorlása nélkül biztosítja a támogatás igénybevételének jogát, és ha azt a támogatott projekthez vagy tevékenységhez kapcsolódó munkák megkezdése előtt meghozták és hatályba léptették. Nem alkalmazandó azonban az utóbbi követelmény az adópolitikai utódprogramok esetében, amennyiben a tevékenységre már a korábbi – adókedvezmények formájában megvalósított – programok hatálya is kiterjedt.
(73)
A (68)–(71) ponttól eltérően a következő kompenzációs jellegű támogatási kategóriáknak nem kell ösztönző hatásúnak lenniük: a Natura 2000 területekkel és a víz-keretirányelvvel kapcsolatos hátrányok leküzdésére nyújtott támogatások; a
40
hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára biztosított támogatások; a természeti katasztrófák vagy rendkívüli események által okozott károk helyrehozatalára irányuló támogatások; a kedvezőtlen éghajlati jelenségek miatt elszenvedett veszteségek ellentételezésére irányuló támogatások; az állatbetegségek és növénykárosítók elleni küzdelemre irányuló támogatások, az elhullott állomány kapcsán nyújtott támogatások; a védett állatok által okozott károk tekintetében nyújtott támogatások. Ez a kivétel nem vonatkozik a megelőző intézkedésekkel kapcsolatos költségekre. (74)
A (68)–(71) ponttól eltérően a következő támogatási kategóriák ösztönző hatásúnak tekintendők: a (140)–(142) pontban említett előírások betartására irányuló beruházási támogatás, az ezen iránymutatások II. szakaszának 1.1.1.2. alfejezetében foglaltakkal összhangban a mezőgazdasági üzem területén található kulturális vagy természeti örökség megőrzésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás, a (441)2., a (441)3. és a (441)4. ponttal összhangban a promóciós intézkedésekhez nyújtott támogatás, az ezen iránymutatások II. szakasza 1.3.7. alfejezetével összhangban nyújtott kutatási és fejlesztési támogatás, továbbá az ezen iránymutatások (611)e) pontjával összhangban a falvak kulturális és természeti örökségének, a vidéki tájaknak és a nagy természeti értékű területeknek a megőrzéséhez, helyreállításához és korszerűsítéséhez nyújtott támogatás.
Bejelentett egyedi beruházási támogatás (75)
A bejelentett egyedi támogatás tekintetében a tagállamnak a fent meghatározott követelményeken túl egyértelműen bizonyítania kell, hogy a támogatás tényleges hatást gyakorol a beruházási döntés meghozatalára. Az átfogó értékelés érdekében a tagállamnak nemcsak a támogatott projekttel kapcsolatban kell tájékoztatást nyújtania, hanem átfogóan ismertetnie kell a kontrafaktuális forgatókönyvet is, vagyis azt az esetet, amikor egyetlen EGT-beli hatóság sem ítél oda támogatást a kedvezményezettnek.
(76)
A tagállamoknak a vizsgált beruházási projekthez kapcsolódó hivatalos vállalati dokumentumokra, kockázatértékelésekre (ideértve a helyszínspecifikus kockázat értékelését), pénzügyi jelentésekre, belső üzleti tervekre, szakértői véleményekre és egyéb tanulmányokra kell támaszkodniuk. A tagállamokat segíthetik az ösztönző hatás fennállásának bizonyításában a keresleti, költség- és pénzügyi előrejelzéseket tartalmazó dokumentumok, a beruházási bizottsághoz benyújtott, a különböző beruházási forgatókönyveket ismertető dokumentumok, valamint a pénzügyi intézmények számára készült dokumentumok. 41
(77)
Ebben az összefüggésben a jövedelmezőségi szintet értékelhetik az ágazatra jellemző módszertani gyakorlatok alkalmazásával, amelyeknek részét képezhetik a projekt nettó jelenértékének (NPV)47, a belső megtérülési rátának (IRR)48 és a befektetett tőke átlagos megtérülésének (ROCE) megállapítására szolgáló módszerek. A projekt jövedelmezőségét a vállalkozás által más, hasonló típusú beruházási projektekben alkalmazott normál megtérülési rátákhoz kell hasonlítani. Ha ezek az értékek nem állnak rendelkezésre, a projekt jövedelmezőségét a vállalkozás tőkeköltségének egészéhez vagy az érintett ágazatra általában jellemző megtérülésekhez kell hasonlítani.
3.5.
A támogatás arányossága
(78)
A támogatás csak akkor minősül arányosnak, ha kevesebb támogatással nem lehetne elérni ugyanazt az eredményt. A támogatási összeget a minimálisan szükséges összegre kell korlátozni. Az arányosság az intézkedés szelektivitásának mértékétől is függhet.
(79)
A mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatásnak mindig arányosnak kell lennie. A támogatás akkor minősül arányosnak, ha a kedvezményezettenkénti támogatási összeg az elérendő közös célkitűzés eléréséhez minimálisan szükséges összegre korlátozódik.
Maximális támogatási intenzitások
47 48
(80)
Annak érdekében, hogy a támogatás arányos legyen, a Bizottság elvben úgy tekinti, hogy a támogatási összegnek az elszámolható költségek összegénél kisebbnek kell lennie. Az e szabály alól a környezetvédelmi vagy egyéb állami ösztönzők tekintetében biztosított korlátozott kivételekre vonatkozó kifejezett előírások ezen iránymutatások II. szakaszának 1.2.2. és 1.1.3. alfejezetében szerepelnek.
(81)
A kiszámíthatóság és az egyenlő feltételek biztosítása érdekében a Bizottság ezen iránymutatásokban maximális támogatási intenzitásokat alkalmaz a támogatásokra. Ha nem állapítható meg a maximális támogatási intenzitás, mert – például a fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez és a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott támogatás esetében – nem határozhatók meg az A projekt nettó jelenértéke (NPV) a beruházás élettartama során előforduló pozitív és negatív, jellemzően a tőkeköltség alapján jelenértékre diszkontált pénzforgalom különbözete. A belső megtérülési ráta (IRR) nem az adott év mérleg szerinti eredményén alapul, hanem azt a jövőbeni pénzforgalmat veszi figyelembe, amelyet a beruházó a beruházás teljes élettartama során tervez realizálni. Annak a diszkontrátának felel meg, amelynél a pénzforgalom nettó jelenértéke nullával egyenlő.
42
elszámolható költségek, illetve annak érdekében, hogy a kisebb összegek tekintetében egyszerűbb eszközök álljanak rendelkezésre, a támogatás arányosságának biztosítása céljából nominálisan meghatározott maximális támogatási összegeket kell megállapítani. (82)
Ha az elszámolható költségeket helyesen számítják ki és az ezen iránymutatások II. szakaszában meghatározott maximális támogatási intenzitásokat vagy maximális támogatási összegeket betartják, az arányosság követelménye teljesítettnek tekinthető.
(83)
A projektenkénti maximális támogatási intenzitást és támogatási összeget a támogatást nyújtó hatóság számítja ki a támogatás odaítélésekor. A támogatási intenzitás és az elszámolható költségek kiszámítása során az adók vagy egyéb terhek levonása előtti számadatokat kell figyelembe venni. Az elszámolható költségeket egyértelmű, konkrét és naprakész okirati bizonyítékokkal kell alátámasztani.
(84)
A hozzáadottérték-adó (héa) nem támogatható, kivéve, ha az a héára vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján nem visszaigényelhető.
(85)
Ha a támogatást nem vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtják, akkor a támogatás összege a bruttó támogatástartalommal azonos.
(86)
A több részletben kifizetendő támogatást az odaítélésekor érvényes értékére kell diszkontálni. Az elszámolható költségeket is a támogatás odaítélésekor érvényes értékükre kell diszkontálni. A diszkontálásra használt kamatláb a támogatás odaítélésekor érvényes diszkontráta.
(87)
Az adókedvezmények útján nyújtott támogatások esetében a támogatás részleteinek diszkontálására az adókedvezmény érvényesítésének időpontjában érvényes referencia-kamatlábat kell alkalmazni.
(88)
A vidéki térségekben nyújtott beruházási támogatások tekintetében a nagyberuházási projektek esetében a maximális támogatási intenzitást a (38)61. pontban meghatározott mechanizmus alkalmazásával csökkenteni kell. Továbbá a nagyberuházási projektekre nem vonatkoznak a kkv-knak járó megnövelt támogatási intenzitások.
(89)
A veszteségek ellentételezésére, a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek és a védett állatok által okozott károk jóvátételéhez, az állatbetegségek és a növénykárosítók elleni küzdelemhez és a biztosítási díjak 43
fizetéséhez nyújtott támogatást azon mezőgazdasági vállalkozások megsegítésére kell korlátozni, amelyek annak ellenére szembesülnek különféle nehézségekkel, hogy ésszerű erőfeszítéseket tettek az ilyen kockázatok lehető legkisebbre csökkentésére. Az állami támogatásnak nem lehet az a hatása, hogy a mezőgazdasági vállalkozásokat szükségtelen kockázatok vállalására csábítsa. A mezőgazdasági vállalkozásoknak maguknak kell viselniük a termelési módszerek vagy a termékek meggondolatlan megválasztásának következményeit. (90)
A Bizottság a támogatás összeegyeztethetőségének értékelésekor továbbá figyelembe veszi a támogatásban részesülők által kötött biztosításokat, illetve azon biztosításokat, amelyeket megköthettek volna. Annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a verseny torzulását, a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott veszteségek jóvátételéhez nyújtott támogatás tekintetében csak olyan felek számára nyújtható maximális támogatási intenzitású támogatás, amelyek esetében nincs mód biztosítás kötésére. Ezért az ellentételezést 50%-kal csökkenteni kell azon vállalkozások esetében, amelyek nem kötöttek biztosítást az érintett termékre.. Ebből kifolyólag a kockázatkezelés további javítása céljából a mezőgazdasági vállalkozásokat – amikor csak lehetséges – biztosítás megkötésére kell ösztönözni. Ha azonban valamely tagállam meggyőző módon bizonyítani tudja, hogy egy adott esemény- vagy terméktípus tekintetében nem létezik pénzügyi szempontból elérhető biztosítás, az ilyen biztosítás hiányának ellentételezésére állami támogatás nyújtható.
A bejelentett egyedi beruházási támogatásokra és a nagyvállalkozásoknak bejelentett program alapján odaítélt beruházási támogatásokra alkalmazandó további feltételek (91)
Általános szabályként a bejelentett egyedi beruházási támogatás akkor korlátozódik a szükséges minimumra, ha a támogatás összege megfelel az érintett térségben a beruházás megvalósításához szükséges nettó többletköltségeknek a kontrafaktuális forgatókönyv szerinti, támogatás nélküli helyzethez képest. Hasonlóképpen a nagyvállalkozásoknak bejelentett program keretében nyújtott beruházási támogatás esetében a tagállamoknak a „nettó többletköltség” megközelítés alkalmazásával gondoskodniuk kell arról, hogy a támogatás összege a szükséges minimumra korlátozódjon.
(92)
A támogatási összeg nem lépheti túl azt a szükséges minimális összeget, mely a projektet elégségesen jövedelmezővé teszi, így például nem vezethet a belső megtérülési ráta olyan mértékben történő növeléséhez, hogy az meghaladja az érintett vállalkozás által más, hasonló típusú beruházási projektekben alkalmazott normál megtérülési rátákat, illetve a vállalkozás tőkeköltségének egészét, vagy az 44
érintett ágazatra általában jellemző megtérüléseket, ha ezek az értékek rendelkezésre állnak. (93)
Nagyvállalkozásoknak bejelentett program alapján odaítélt beruházási támogatás esetében a tagállamnak biztosítania kell, hogy a támogatás összege megfeleljen a beruházás érintett térségben történő megvalósításához szükséges nettó többletköltségeknek a kontrafaktuális forgatókönyv szerinti, támogatás nélküli helyzethez képest. A felső határértékeket az ezen iránymutatások (92) pontjában ismertetett módszer és a maximális támogatási intenzitások együttes alkalmazásával kell meghatározni.
(94)
A bejelentett egyedi beruházási támogatás tekintetében a Bizottság az ezen iránymutatások (92) pontjában rögzített módszerrel megvizsgálja, hogy a támogatási összeg túllépi-e azt a szükséges minimális összeget, mely a projektet elégségesen jövedelmezővé teszi. Az ösztönző hatás elemzésénél alkalmazott számítások felhasználhatók annak megállapításánál is, hogy a támogatás arányos-e. A tagállamnak például a (76) pontban említett dokumentumok alapján kell bizonyítania az arányosságot. Ez a követelmény nem vonatkozik a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével kapcsolatos beruházásokra.
Támogatások halmozódása (95)
Egyidejűleg több program keretében is nyújtható támogatás, illetve a támogatás ad hoc támogatással halmozható, ha az adott tevékenységre vagy projektre vonatkozó állami támogatás teljes összege nem haladja meg az ezen iránymutatásokban meghatározott, támogatásra vonatkozó felső határokat.
(96)
Az azonosítható elszámolható költségekhez kapcsolódó támogatás bármilyen más állami támogatással halmozható, amennyiben az intézkedések különböző, azonosítható elszámolható költségeket érintenek. Az azonosítható elszámolható költségekhez kapcsolódó támogatás bármilyen más állami támogatással halmozható, ugyanazon, egymást részben vagy egészben átfedő elszámolható költségekhez kapcsolódóan, feltéve, hogy az ilyen halmozódás nem eredményezi az adott támogatásra ezen iránymutatások értelmében alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitás vagy támogatási összeg túllépését.
(97)
Az ezen iránymutatások II. szakaszának 1.1.2. és 3.3. alfejezete szerinti, azonosítható elszámolható költségek nélküli támogatás bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekhez kapcsolódó állami támogatási intézkedéssel halmozható. Az ezen iránymutatások II. szakaszának 1.1.2. és 3.3. alfejezete szerinti, azonosítható 45
elszámolható költségek nélküli támogatás bármilyen más, elszámolható költségek nélküli állami támogatással halmozható az ezen iránymutatásokban vagy egyéb állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásokban, az általános csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az adott eset speciális körülményeinek figyelembevételével rögzített legmagasabb vonatkozó teljes finanszírozási határértékig. (98)
Az Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy egyéb szervei által központilag kezelt, sem közvetlen, sem közvetett tagállami irányítás alatt nem álló uniós források nem minősülnek állami támogatásnak. Amennyiben az ilyen uniós támogatáshoz állami támogatás is társul, csak az utóbbit kell figyelembe venni annak vizsgálatakor, hogy a bejelentési küszöbértékeket és a maximális támogatási intenzitásokat és felső határokat betartották-e, azzal a megkötéssel, hogy az ugyanazon elszámolható költségekre nyújtott állami támogatások teljes összege nem haladja meg az uniós jog vonatkozó szabályaiban meghatározott maximális támogatási arány(oka)t.
(99)
Az ezen iránymutatások szerint engedélyezett támogatás nem növelhető csekély összegű támogatással ugyanazon támogatható költségek tekintetében, ha az az ezen iránymutatásokban megállapítottat meghaladó támogatási intenzitást vagy támogatási összeget eredményez.
(100) Az ezen iránymutatások II. szakaszának 1.1.5.1., 1.1.6. és 1.1.8. alfejezete szerinti, az éghajlatra és a környezetre kedvező hatást gyakorló mezőgazdasági gyakorlatok és a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet 43. cikkében említett egyenértékű gyakorlatok kettős finanszírozását ki kell zárni. A (689) pontban szereplő felülvizsgálati záradéknak is biztosítania kell a kettős finanszírozás elkerülését. 3.6.
A versenyre és a kereskedelemre gyakorolt indokolatlan negatív hatások elkerülése
(101) A támogatás összeegyeztethetősége érdekében a támogatási intézkedésnek a verseny és a tagállamok közötti kereskedelem torzulása tekintetében jelentkező negatív hatásait korlátozni kell, és azokat meg kell haladniuk a közös érdekű célkitűzés megvalósítása tekintetében jelentkező pozitív hatásoknak. Általános szempontok (102) A támogatási intézkedés negatív hatásainak elemzése során a Bizottság a verseny torzulását vizsgáló elemzését a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatás által az érintett termékpiacokon jelen lévő 46
vállalkozások közti versenyre várhatóan gyakorolt hatásokra összpontosítja49. (103) A Bizottság első lépésben abból indul ki, hogy amennyiben a támogatás jól irányzott, arányos és a nettó többletköltségekre korlátozódik, a támogatás negatív hatása enyhül és kisebb lesz annak kockázata, hogy a támogatás szükségtelenül torzítja a versenyt. Másodszor, a Bizottság maximális támogatási intenzitásokat állapít meg. Ezek alapvető összeegyeztethetőségi követelményt alkotnak, amelynek célja, hogy megelőzze az állami támogatás felhasználását olyan projektekben, amelyeknél a támogatási összeg és az elszámolható költségek aránya túlzottan magasnak tekinthető, és különösen nagy valószínűséggel járhat torzító hatással. Általában minél erősebbek a támogatott projekt által valószínűleg előidézett pozitív hatások, és minél nagyobb a támogatás iránti valószínű igény, annál magasabb a támogatási intenzitás felső határa. (104) Mindazonáltal még a szükséges és arányos támogatás is eredményezheti a kedvezményezettek viselkedésének a verseny torzulásához vezető megváltozását. Ez valószínűbb a mezőgazdasági ágazatban, amely a nagyszámú kisvállalkozás részvétele által jellemzett elsődleges termelés egyedi szerkezete miatt eltér a többi piactól. Az ilyen piacon a verseny torzulásának kockázata nagy, még akkor is, ha csak kis összegű támogatást nyújtanak. (105) A versenynek és a kereskedelemnek a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatás miatti potenciális torzulása két fő formában jelentkezhet. Ezek egyrészt a termékpiacot érintő torzulások, másrészt helyspecifikus hatások. Mindkét típus vezethet a belső piac gazdasági teljesítményét rontó allokációs problémákhoz, valamint a gazdasági tevékenység régiók szerinti eloszlásával kapcsolatos problémákhoz. (106) A két fő potenciális torzulást a mezőgazdasági ágazatban nyújtott támogatásnak a vidékfejlesztési politikával való összhangja szempontjából kell vizsgálni. A 2007– 2013 közti időszak tapasztalatait alapul véve, az ágazat fejlődésére gyakorolt pozitív hatások miatt a Bizottság úgy véli, hogy amennyiben az elsődleges mezőgazdasági termelésnek nyújtott támogatás megfelel az ezen iránymutatások II. szakaszának vonatkozó alfejezeteiben meghatározott feltételeknek és nem haladja meg a vonatkozó maximális támogatási intenzitásokat, a versenyre és kereskedelemre 49
A támogatás számos piacot érinthet, mivel hatása nem korlátozható a támogatott tevékenységhez kapcsolódó piacra, hanem más piacokra is kihathat, amelyek vagy azért kapcsolódnak ehhez a piachoz, mert beszerzési, értékesítési vagy kiegészítő piacok, vagy, mert azokon a kedvezményezett már jelen van vagy ott a közeljövőben megjelenhet.
47
gyakorolt negatív hatás a minimumra korlátozott. (107) A mezőgazdasági feldolgozó és forgalmazó vállalkozások és nem mezőgazdasági – például az élelmiszer-feldolgozó ágazatban működő – vállalkozások50 közti hasonlóságok miatt a versenyre és kereskedelemre gyakorolt hatásra vonatkozó általános versenypolitikai megfontolásoknak egyenlő mértékben kell vonatkozniuk minden ágazatra, ideértve a mezőgazdasági ágazatban zajló feldolgozáshoz és forgalmazáshoz nyújtott beruházási támogatást, a vidéki térségekben nyújtott beruházási támogatást és az erdészeti ágazatban nyújtott beruházási támogatást is. Ezért a (108)–(120) pontban ismertetett feltételeket az ilyen támogatási intézkedések tekintetében be kell tartani. Az I. mellékletben felsorolt termékek I. melléklet szerinti termékké történő feldolgozására vonatkozó, az erdészeti, valamint a vidéki térségekben megvalósuló beruházási támogatási programok (108) A támogatási programok nem vezethetnek a verseny vagy a kereskedelem jelentős torzulásaihoz. Kumulatív alapon a programok még olyan esetekben is nagymértékű torzuláshoz vezethetnek, amikor a torzulások egyedi szinten korlátozottnak tekinthetők (feltéve, hogy a beruházási támogatásra vonatkozó valamennyi feltétel teljesül). Az ilyen torzulások érinthetik a kínálati piacokat azáltal, hogy kapacitásfelesleget hoznak létre, vagy növelik azt, illetve néhány kedvezményezett tekintetében jelentős piaci erőt hoznak létre, növelik vagy fenntartják azt, ami negatívan érinti a dinamikus ösztönzőket. A programok alapján nyújtott támogatások továbbá a gazdasági tevékenységek jelentős mértékű visszaeséséhez vezethetnek az EGT más térségeiben. Bizonyos ágazatokra összpontosító program esetében az ilyen torzulások kockázata még hangsúlyosabban jelentkezik. (109) A tagállamnak ezért bizonyítania kell, hogy ezek a negatív hatások a minimumra korlátozódnak, figyelembe véve például az érintett projektek méretét, az egyedi és a halmozott támogatási összegeket, a várható kedvezményezetteket és a megcélzott ágazatok jellemzőit. Annak érdekében, hogy a Bizottság értékelni tudja a várható negatív hatásokat, a tagállam benyújthatja a rendelkezésére álló hatásvizsgálatokat, valamint a hasonló korábbi programok esetében elvégzett utólagos értékeléseket.
50
A mezőgazdasági feldolgozó és forgalmazó vállalatokra vonatkozó szabályokat az agrár- és erdészeti ágazatban a 2007 és 2013 közötti időszakban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásokban (HL C 319., 2006.12.27., 1. o.) már harmonizálták a nem mezőgazdasági vállalatokra vonatkozó szabályokkal (a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó iránymutatások 17. pontja).
48
Az I. mellékletben felsorolt termékek I. melléklet szerinti termékké történő feldolgozására vonatkozó, az erdészeti és a vidéki térségekben nyújtott bejelentett egyedi beruházási támogatás (110) Az egyedi beruházási támogatás negatív hatásainak értékelésekor a Bizottság külön hangsúlyt fektet a hanyatló piacokon történő kapacitásfelesleg-kiépítéshez kapcsolódó negatív hatásokra, a piacról való kilépés megelőzésére és a jelentős piaci erő fogalmának meghatározására. E negatív hatásokat (amelyeket a támogatás pozitív hatásainak ellensúlyozniuk kell) az alábbi (111)−(120) pont ismerteti. (111) A verseny és a kereskedelem potenciális torzulásainak azonosítása és értékelése érdekében a tagállamoknak olyan bizonyítékokat kell benyújtaniuk, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy azonosítsa az érintett termékpiacokat (a támogatás kedvezményezettjének magatartásában bekövetkező változás által érintett termékeket), és meghatározza az érintett versenytársakat és ügyfeleket/fogyasztókat. (112) A Bizottság különböző szempontok alapján értékeli ezeket potenciális torzulásokat; ilyen szempont lehet az érintett termék piacának struktúrája, a piac teljesítménye (hanyatló vagy növekvő piac), a támogatás kedvezményezettjeinek kiválasztási folyamata, a piacra lépés és a piacról való kilépés korlátai, a termékdifferenciálás. (113) Amennyiben egy vállalkozás szisztematikusan állami támogatásra támaszkodik, az annak a jele lehet, hogy a vállalkozás egyedül nem tud helytállni a versenyben, illetve hogy versenytársaihoz képest indokolatlan előnyöket élvez. (114) A Bizottság a termékpiacokat érintő potenciális negatív hatások két fő forrását különbözteti meg: a)
jelentős kapacitásbővülés, amely kapacitásfelesleghez vezet vagy növeli a meglévő kapacitásfelesleget, különösen egy hanyatló piacon, és
b)
a támogatás kedvezményezettje jelentős piaci erővel rendelkezik.
(115) Annak értékelése érdekében, hogy a támogatás eredményeképpen létrejöhetnek vagy fennmaradhatnak-e alacsony hatékonyságú piaci struktúrák, a Bizottság figyelembe veszi a projekt által létrehozott pótlólagos termelési kapacitást, valamint azt, hogy a piac alulteljesítő-e. (116) Amennyiben a szóban forgó piac növekvő, az rendes esetben kevésbé vet fel aggályokat azzal kapcsolatban, hogy a támogatás esetleg negatívan fogja érinteni a dinamikus ösztönzőket, vagy hogy indokolatlanul akadályozza a kilépést vagy a
49
belépést. (117) A hanyatló piacok esetében jóval több aggály merül fel. E tekintetben a Bizottság megkülönbözteti azokat az eseteket, amelyeknél – hosszú távon nézve – az érintett piac strukturálisan hanyatlik (vagyis negatív növekedési ütemet mutat), és azokat az eseteket, amelyeknél az érintett piac relatív mértékben hanyatlik (vagyis pozitív növekedési ütemet mutat, de nem lépi túl a növekedési ütem referenciaértékét). (118) A piaci alulteljesítés mértékét általában az EGT vonatkozásában a projektkezdést megelőző három évben rögzített GDP-hez (viszonyítási érték) hasonlítva vizsgálják, illetve megállapítható még a következő 3–5 évre előre jelzett növekedési ütemek alapján is. A lehetséges mutatók közé tartozik az érintett piacon várható jövőbeni növekedés és az ebből következően várható kapacitáskihasználási arány, valamint a kapacitásnövekedésnek az árakon és a haszonkulcson keresztül a versenytársakra gyakorolt valószínű hatása. (119) Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a termékpiac EGT-n belüli növekedésének értékelése nem megfelelő a támogatás hatásainak teljes körű értékeléséhez, különösen akkor, ha a földrajzi piac világméretű. Ilyen esetekben a Bizottság figyelembe fogja venni a támogatásnak az érintett piaci struktúrákra gyakorolt hatását, különösen pedig azt, hogy mennyire képes EGT-beli termelőket kiszorítani. (120) Annak értékelésekor, hogy fennáll-e jelentős piaci erő, a Bizottság figyelembe veszi a kedvezményezettnek a támogatást megelőzően egy adott időszakban fennálló helyzetét, valamint a beruházás befejezése után várható helyzetét. A Bizottság figyelembe veszi a kedvezményezett és versenytársai piaci részesedését, valamint egyéb lényeges tényezőket is, például – a piaci koncentrációt vizsgálva – a piaci struktúrát, a piacra lépés esetleges korlátait51, a vevői erőt52, továbbá a bővülés és a piacról való kilépés korlátait. 3.7.
Átláthatóság
(121) Az érintett tagállam egy, az állami támogatásoknak szentelt átfogó honlapon az alábbi információkat teszi közzé az állami támogatási programokról országos, illetve 51
52
A belépési korlátok közé tartoznak a jogi korlátok (különösen a szellemi tulajdonjog), a méretgazdaságosság és a hatókör, valamint a hálózatokhoz és az infrastruktúrához való hozzáférést akadályozó tényezők. Ha a támogatás olyan piacra irányul, ahol a kedvezményezett már letelepedett, akkor a belépési korlátok növelhetik a kedvezményezett potenciálisan jelentős piaci erejét, azaz súlyosbíthatják a piaci erő lehetséges negatív hatásait. Ha a piacon az erős vevők jelenléte jellemző, kevésbé valószínű, hogy a támogatás kedvezményezettje növelheti az árakat velük szemben.
50
regionális szinten: a bejelentett támogatási program teljes szövege és végrehajtási rendelkezései, a támogatást nyújtó hatóság megnevezése, az egyedi kedvezményezettek nevei, az egyes kedvezményezetteknek nyújtott támogatás formája (különösen a támogatási eszköz) és összege, a kedvezményezett székhelye szerinti régió (NUTS II. szinten), valamint a kedvezményezett tevékenységei szerinti fő gazdasági ágazat a NACE-csoport szintjén. Ezek a követelmények értelemszerűen az ad hoc támogatásokra is vonatkoznak. (122) A (121) pontban foglalt közzétételi kötelezettség csak az alábbi értékeket meghaladó egyedi támogatásokra vonatkozik: i. 15 000 EUR az elsődleges mezőgazdasági termelési ágazatban működő kedvezményezettek esetében; ii. 200 000 EUR a mezőgazdasági termékek feldolgozásával, illetve mezőgazdasági termékek forgalmazásával foglalkozó, az erdészeti ágazatban működő vagy a Szerződés 42. cikkének hatályán kívül eső tevékenységet folytató kedvezményezettek esetében. (123) Az adókedvezmények formájában működő programok esetében ez a feltétel akkor minősül teljesítettnek, ha a tagállamok az elsődleges mezőgazdasági termelési ágazat esetében 150 000 EUR-s tartományonkénti, a mezőgazdasági termékek feldolgozása, mezőgazdasági termékek forgalmazása, az erdészet vagy más, a Szerződés 42. cikkének hatályán kívül eső tevékenységek tekintetében pedig 2 millió EUR-s tartományonkénti bontásban közzéteszik az egyedi támogatási összegekkel kapcsolatban előírt információkat. (124) Amennyiben az egyedi támogatás a vidékfejlesztési rendelet hatálya alá tartozik, és vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) kerül társfinanszírozásra, vagy társfinanszírozott intézkedéshez biztosított kiegészítő nemzeti finanszírozásból valósul meg, a tagállam úgy is dönthet, hogy az állami támogatásoknak szentelt egységes honlapon nem teszi azt közzé, feltéve, hogy az egyedi támogatást az 1306/2013/EU rendelet 111., 112. és 113. cikke szerint már közzétették. Ebben az esetben a tagállamnak a (121) pontban említett, állami támogatásoknak szentelt egységes honlapon hivatkoznia kell az 1306/2013/EU rendelet 111. cikkében említett honlapra. (125) Ezeket az információkat a támogatást nyújtó hatóság határozatának meghozatalát követően közzé kell tenni, legalább 10 évig meg kell őrizni, és korlátozás nélkül
51
elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.53 Az átláthatóság érdekében a tagállamoknak teljesíteniük kell az ezen iránymutatások III. szakaszának 2. fejezetében előírt jelentéstételi és felülvizsgálati követelményeket. II.
TÁMOGATÁSI KATEGÓRIÁK
1.
A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ELSŐDLEGES TERMELÉSÉVEL, FELDOLGOZÁSÁVAL ÉS FORGALMAZÁSÁVAL INTÉZKEDÉSEK
1.1.
FOGLALKOZÓ
VÁLLALKOZÁSOK
JAVÁT
SZOLGÁLÓ
Vidékfejlesztési intézkedések
(126) A vidékfejlesztési rendelet számos vidékfejlesztési támogatási intézkedést határoz meg. (127) Ezen iránymutatások átveszik a vidékfejlesztési rendelet és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletek intézkedéseinek tartalmát, amennyiben azok összhangban vannak az állami támogatásokra vonatkozó általános elvekkel. (128) Az állami támogatás vizsgálatakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie a vidékfejlesztési rendeletben és az [ezen iránymutatások nyomán megállapított] végrehajtási rendelkezésekben és felhatalmazáson alapuló jogi aktusban foglalt feltételeket, amennyiben azok összhangban vannak az állami támogatásokra vonatkozó általános elvekkel. 1.1.1.
Beruházáshoz nyújtott támogatások
(129) Ez a fejezet a mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez kapcsolódó beruházásokra, valamint a mezőgazdasági termékek mezőgazdasági termékké való feldolgozásával és a mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokra vonatkozik. (130) A közös értékelési elveknek való megfelelésen kívül minden beruházási támogatásnak meg kell felelnie a következő feltételeknek: ha a közös piacszervezés, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) által finanszírozott közvetlen támogatási rendszereket is beleértve, korlátozza a termelést vagy az uniós támogatást az egyes mezőgazdasági vállalkozások, mezőgazdasági üzemek vagy feldolgozó üzemek szintjén, nem nyújtható állami támogatás semmilyen olyan beruházáshoz, amelynek eredményeként a termelés meghaladná az említett korlátokat. 53
Ezeket az információkat rendszeresen (például hathavonta) naprakésszé kell tenni, és nem védett formátumban kell közzétenni.
52
1.1.1.1. Az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kötődő, mezőgazdasági üzemek tárgyi eszközeibe és immateriális javaiba történő beruházások (131) Az ezen alfejezetben meghatározott beruházásokhoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, ha megfelel az ezen iránymutatások (130) pontjában foglalt általános feltételeknek, valamint az alábbiakban meghatározott feltételeknek. (132) Ez az alfejezet az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kötődő, mezőgazdasági üzemekben megvalósuló tárgyi és nem tárgyi beruházások támogatására vonatkozik. A beruházást egy vagy több kedvezményezett hajtja végre, vagy olyan tárgyi eszközt, illetve immateriális javakat érint, amelyet vagy amelyeket egy vagy több kedvezményezett használ. (133) Ez az alfejezet vonatkozik továbbá a megújuló forrásból származó energia, valamint a bioüzemanyagok mezőgazdasági üzemekben történő előállításához kötődő azon tárgyi és nem tárgyi beruházásokra is, amelyek teljesítik a következő feltételeket: a)
amennyiben a mezőgazdasági üzemekben a 2009/28/EK54 irányelv szerinti
bioüzemanyag előállítására irányuló beruházásokra kerül sor, a megújuló energiát termelő létesítmények csak abban az esetben jogosultak támogatásra, ha termelési kapacitásuk legfeljebb a mezőgazdasági üzem átlagos éves közlekedési célú üzemanyag-fogyasztásának megfelelő szintet éri el. Az előállított bioüzemanyagot nem értékesítik a piacon; b) amennyiben a mezőgazdasági üzemekben hőenergia és/vagy villamos energia megújuló forrásokból történő előállítására irányuló beruházásokra kerül sor, a megújuló energiát termelő létesítmények csak abban az esetben jogosultak támogatásra, ha termelési kapacitásuk legfeljebb a mezőgazdasági üzem átlagos éves kombinált hőenergia- és villamosenergia-fogyasztásának megfelelő szintet éri el, beleértve a mezőgazdasági üzem háztartását is A villamos energia tekintetében a villamos energia hálózatba történő eladása engedélyezett, amennyiben a saját fogyasztás éves határát tiszteletben tartják. Amennyiben a villamos energiát a hálózatba táplálják be, a villamosenergiatermelőknek eleget kell tenniük a szokványos kiegyenlítési feladatoknak, ha léteznek versennyel jellemzett, napon belüli kiegyenlítő piacok. (134) Amennyiben több mezőgazdasági üzem hajtja végre az energia vagy bioüzemanyag 54
Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/28/EK irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, HL L 140., 2009.6.5., 16. o.
53
előállítására irányuló beruházást, az átlagos éves fogyasztás valamennyi kedvezményezett átlagos éves fogyasztásának felhalmozott összegével egyenlő. (135) [A tagállamok kötelesek megkövetelni, hogy az energiát fogyasztó vagy előállító támogatott beruházások megfeleljenek a minimális energiahatékonysági követelményeknek, amennyiben nemzeti vagy nemzetközi szinten létezik ilyen követelmény. (136) Az olyan rendszerekbe irányuló beruházások, amelyeknek elsődleges célja a biomassza-alapú energiatermelés, csak abban az esetben támogathatók, ha a tagállamok által meghatározott minimális arányban hőenergiát is hasznosítanak. (137) A tagállamok kötelesek küszöbértékeket megállapítani a bioenergia-termeléshez – beleértve a bioüzemanyagokat is – felhasznált gabonafélék és más, keményítőben gazdag termények, cukrok és olajos magvú növények maximális arányának vonatkozásában az egyes rendszerekben. A bioüzemanyagok vagy folyékony bioenergiahordozók előállítására irányuló projektekre nyújtott támogatásoknak azokra a bioüzemanyagokra vagy folyékony bio-energiahordozókra kell korlátozódniuk, amelyek teljesítik a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikkének (2)–(6) bekezdésében leírt fenntarthatósági feltételeket. Erre vonatkozóan a vidékfejlesztési program stratégiai környezeti hatásvizsgálatának tartalmaznia kell egy általános értékelést.] (138) Ha a berendezés gyártókapacitása meghaladja a kedvezményezett(ek) átlagos éves fogyasztását, a tagállamoknak meg kell felelniük a környezetvédelmi (és energetikai) támogatásokról szóló iránymutatások feltételeinek. (139) A beruházásnak a következő célkitűzések teljesítésére kell irányulnia: a)
a mezőgazdasági üzem összteljesítményének és fenntarthatóságának javítása, különösen a termelési költségek csökkentése, illetve a termelés javítása és átcsoportosítása révén;
b)
a természeti környezet minőségének, a higiéniának vagy az állatjólét színvonalának a javítása, amennyiben az érintett beruházás céljai szigorúbbak a hatályban lévő uniós előírásoknál;
c)
a mezőgazdaság fejlesztéséhez, átalakításához és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra – ideértve a mezőgazdasági földterületekhez való hozzáféréssel, a birtokrendezéssel és a termőföld minőségének javításával, valamint az energia- és vízellátással és az energia- és 54
víztakarékossággal kapcsolatos infrastruktúrát is – kiépítése és továbbfejlesztése; d)
agrár-környezetvédelmi, illetve az éghajlattal kapcsolatos célkitűzések teljesítése, beleértve a biológiai sokféleséggel összefüggésben a fajok és az élőhelyek védettségi állapotának megőrzését, illetve valamely Natura 2000 terület vagy egyéb, jelentős természeti értéket képviselő rendszerek közjóléti értékének növelését, feltéve, hogy a beruházások nem termelő beruházások;
e)
a természeti katasztrófák, rendkívüli események vagy természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók, illetve védett állatok által károsított termelési potenciál helyreállítása és a fent említett tényezők általi károkozás megelőzése vagy kockázatainak mérséklése;
f)
meghatározott követelmények teljesítése a (140)−(142) pontban leírt feltételek szerint.
(140) Támogatás ítélhető oda olyan fiatal mezőgazdasági termelők számára, akik mezőgazdasági üzem vezetőjeként első alkalommal kezdenek gazdálkodni valamely mezőgazdasági üzemben, a mezőgazdasági termelésre vonatkozó uniós előírásoknak – így például a munkahelyi biztonságnak – való megfelelést célzó beruházások tekintetében. Az ilyen támogatás a gazdálkodás kezdetének időpontjától számított legfeljebb 24 hónapos időtartamra nyújtható. (141) Horvátország támogatást nyújthat a nitrátokról szóló módosított irányelvnek a csatlakozási dátumtól számított legfeljebb négy éven belüli végrehajtásához az említett irányelv 3. cikkének (2) bekezdése és 5. cikkének (1) bekezdése szerint. (142) Amennyiben az uniós jogszabályok új követelményeket támasztanak a mezőgazdasági vállalkozásokkal szemben, az e követelményeknek való megfelelést célzó beruházásokhoz támogatás nyújtható az azon időponttól számított legfeljebb 12 hónapos időtartamra, amikor e követelmények kötelezővé válnak a mezőgazdasági vállalkozás számára. (143) Az új és a már meglévő öntözött területeken az öntözéssel kapcsolatos beruházások közül kizárólag azok minősülnek elszámolható költségeknek, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek: a)
a Bizottsághoz bejelentésre került egy, a víz-keretirányelvben előírt
55
vízgyűjtő-gazdálkodási terv, amely a beruházással érintett teljes területre, valamint minden egyéb olyan területre vonatkozik, ahol a beruházás hatást gyakorolhat a környezetre. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmében és a szóban forgó irányelv 11. cikkével összhangban hatályba lépő, a mezőgazdasági ágazat szempontjából releváns intézkedéseket részletesen meghatározták a vonatkozó intézkedési programban; b)
rendelkezésre áll egy olyan vízfogyasztásmérő rendszer, amely a támogatott beruházás szintjén lehetővé teszi a vízfogyasztás mérését, vagy a beruházás részeként kiépítésre kerül egy ilyen rendszer;
c) a meglévő öntözőberendezéseknek vagy a meglévő öntözőrendszerek részeinek fejlesztésére irányuló beruházások kizárólag akkor támogathatók, ha az előzetes értékelés azt állapítja meg, hogy azok a meglévő berendezés vagy rendszer műszaki paramétereiből kiindulva minimum 5 és 25 % közé tehető mértékű potenciális vízmegtakarítást eredményeznek majd. Ha a beruházás olyan, talajvízből vagy felszíni vizekből álló víztesteket érint, amelyek a vonatkozó vízgyűjtőgazdálkodási tervben vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt jónál rosszabb minősítést kaptak, akkor: i.
a beruházásnak szavatolnia kell, hogy a beruházás szintjén hatékonyan csökkenjen a vízfogyasztás mértéke, mégpedig legalább a beruházás által lehetővé tett potenciális vízmegtakarítás 50 %-ának megfelelő mértékben;
ii.
a beruházásnak, amennyiben az egyetlen mezőgazdasági üzemet érint, azt is szavatolnia kell, hogy az üzem teljes vízfogyasztása a beruházás szintjén lehetővé tett potenciális vízmegtakarítás legalább 50 %-ának megfelelő mértékben csökkenjen. Az üzem teljes vízfogyasztásába az üzem által értékesített víz is beletartozik;
iii.
a c) pontban meghatározott feltételek egyike sem alkalmazandó a meglévő öntözőberendezésekre irányuló olyan beruházásokra, amelyek csak az energiahatékonyságot érintik, sem a tározók létrehozására
irányuló
beruházásokra,
sem
pedig
az
újrahasznosított víz használatára irányuló olyan beruházásokra, amelyek nem érintenek talajvíztestet vagy felszínivíztestet; 56
d) az öntözött területek nettó növekedését eredményező és talajvízből vagy felszíni vizekből álló víztestet érintő beruházások kizárólag abban az esetben támogathatók, ha: i.
az érintett víztest a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben nem kapott jónál rosszabb minősítést vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt; és
ii.
környezeti elemzés bizonyítja, hogy a beruházás nem jár majd jelentősebb kedvezőtlen hatással a környezetre nézve. A szóban forgó környezeti hatáselemzést az illetékes hatóság végzi el vagy hagyja jóvá, és az üzemek csoportjaira is vonatkozhat;
e) a fenti d) pont i. alpontjától eltérve, az öntözött terület nettó növekedését eredményező beruházások abban az esetben is támogathatók, ha: i.
a beruházás meglévő öntözőberendezéseknek vagy meglévő öntözőrendszerek
részeinek
fejlesztésére
irányuló
olyan
beruházással párosul, amely esetében az előzetes értékelés azt állapítja meg, hogy az a meglévő berendezés vagy rendszer műszaki paramétereiből kiindulva minimum 5 és 25 % közé tehető mértékű potenciális vízmegtakarítást eredményez, és ii.
a beruházás biztosítja, hogy a vízfogyasztás mértéke a beruházás egészének szintjén hatékonyan csökkenjen, mégpedig a meglévő öntözőberendezések vagy a meglévő öntözőrendszerek részeinek fejlesztésére irányuló beruházás által lehetővé tett potenciális vízmegtakarítás legalább 50 %-ának megfelelő mértékben;
f)
a fentiektől eltérve, a fenti d) pont i. alpontjában foglalt feltétel nem alkalmazandó az olyan új öntözőberendezések létesítésére irányuló beruházásokra, amelyek vízzel való ellátása már meglévő tározóból történik, és amelyeket az illetékes hatóságok 2013. október 31. előtt hagytak jóvá, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek: i.
a szóban forgó tározó szerepel az érintett vízgyűjtő-gazdálkodási tervben, és vonatkoznak rá a víz-keretirányelv 11. cikke (3) bekezdésének
e)
követelmények; 57
pontjában
megállapított
szabályozási
ii.
2013. október 31-én vagy a tározóból történő maximális vízkivételre vonatkozó határérték, vagy a tározó által érintett víztestekre vonatkozóan előírt minimális áramlási szint volt hatályban;
iii.
a maximális határérték vagy az előírt minimális áramlási szint megfelel
a
víz-keretirányelv
4.
cikkében
megállapított
feltételeknek, valamint iv.
a szóban forgó beruházás nem eredményez a 2013. október 31-én hatályban lévő maximális határértéket meghaladó vízkivételt, sem pedig az érintett víztestek áramlási szintjének a 2013. október 31én hatályos, előírt minimális áramlási szint alá történő csökkenését.
(144) Az öntözött terület nettó növekedésének meghatározása céljából eseti alapon – a tagállamok által megállapítandó és indokolandó módon – öntözött területnek minősíthetők olyan, aktuálisan nem öntözött területek is, amelyeken a közelmúltban öntözőberendezés működött. Elszámolható költségek (145) Az alábbi elszámolható költségekre nyújtható támogatás: a)
b) c)
ingatlan építésével, szerzésével – a lízinget is beleértve – vagy fejlesztésével kapcsolatos költség; földterület vásárlása esetén a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át. A környezetmegőrzést szolgáló műveletek tekintetében kivételes és kellően indokolt esetekben magasabb százalékarány is megengedhető; [Fiatal mezőgazdasági termelők esetében ez a százalékos arány a kérdéses művelet vonatkozásában elszámolható költségek összegének […%]áig terjedhet]; gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszközök piaci értékének erejéig; az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, a megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is beleértve. A megvalósíthatósági tanulmányok abban az esetben is elszámolható költségeknek minősülhetnek, ha a bennük foglalt eredmények következtében nem merülnek fel az a) és a b)
58
pont szerinti kiadások; d) a következő nem tárgyi beruházások költségei: számítógépes szoftver megszerzése vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licencek, szerzői jogok és védjegyek megszerzése; e) a fenti (139)d) pontban említett célkitűzések teljesítéséhez kapcsolódó nem termelő beruházások kapcsán felmerülő kiadások; f) természeti katasztrófák, rendkívüli események, illetve a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók, illetve védett állatok által károsított termelési potenciál helyreállítását célzó beruházás esetében azok a költségek tartozhatnak az elszámolható költségek közé, amelyek a termelési potenciálnak az említett események bekövetkezése előtti szintre történő visszaállítása kapcsán merülnek fel; g) az olyan beruházások esetében, amelyek a természeti katasztrófák, rendkívüli események, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók, illetve védett állatok által okozott károk megelőzésére irányulnak, az olyan konkrét megelőző intézkedésekre irányuló beruházások költségei tartozhatnak az elszámolható költségek közé, amelyek célja a valószínűsíthető események következményeinek a mérséklése. (146) Nem nyújtható támogatás a következő célokra: a) b) c) d)
e)
termelési jogok, támogatási jogosultságok és egynyári növények vásárlása; egynyári növények telepítése; állatok vásárlása, kivéve az ezen iránymutatások (139)e) pontjában említett célkitűzés érdekében megvalósított beruházást; a hatályos uniós szabványoknak való megfelelést szolgáló beruházások, kivéve a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott támogatásokat, a Horvátország által a nitrátokról szóló módosított irányelv végrehajtásához nyújtott támogatásokat, valamint az új uniós normáknak való megfelelés érdekében nyújtott támogatásokat az ezen iránymutatások (140)–(142) pontjában foglalt feltételeknek megfelelően; a lízingszerződésekkel kapcsolatos, a (145) pontban nem említett költségek –
például a lízingbe adó árrése, a kamatok refinanszírozási költségei, az általános költségek és a biztosítási díjak – nem minősülnek elszámolható költségnek. (147) Az ezen iránymutatások (139)e) pontja alapján a mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítására irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás nem halmozható az ezen iránymutatások II. szakaszának 1.2.1.1., 1.2.1.2., 1.2.1.3. és 1.2.1.5. alfejezetében 59
említett anyagi károk ellentételezése céljából nyújtott támogatásokkal. Támogatási intenzitás (148) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg: a) b) c)
d)
e)
a legkülső régiókban megvalósított beruházás esetében az elszámolható költségek összegének 75 %-át; a kisebb égei-tengeri szigeteken megvalósított beruházás esetében az elszámolható költségek összegének 75 %-át; a Horvátországban a nitrátokról szóló módosított irányelv végrehajtása érdekében megvalósított beruházás elszámolható költségeinek 75 %-át ezen iránymutatások (141) pontjának megfelelően; a kevésbé fejlett régiókban [és valamennyi olyan régióban, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) a 2007 és 2013 közötti időszakban nem érte el az EU-25 referencia-időszakra vonatkozó átlagának 75 %-át, de meghaladta az EU-27 GDP-átlagának 75 %-át] az elszámolható költségek összegének 50 %át; más régiókban az elszámolható költségek összegének 40 %-át.
(149) A fenti (148) pontban említett mértékek 20 százalékponttal növelhetők a következők esetében, feltéve, hogy a maximális kombinált támogatási mérték nem haladja meg a 90 %-ot: a)
b)
c) d)
a (38)20 pont szerint meghatározott fiatal mezőgazdasági termelők, illetve olyan fiatal mezőgazdasági termelők, akik a támogatási kérelem benyújtását megelőző öt évben kezdték meg gazdálkodói tevékenységüket; kollektív beruházások, például a mezőgazdasági termelők egy csoportja által használt raktározási létesítmények vagy a mezőgazdasági termékeknek a forgalmazásra való előkészítésére szolgáló létesítmények, valamint a vidékfejlesztési rendeletben előírt intézkedések közül többre is kiterjedő integrált projektek, beleértve a termelői szervezetek egyesüléséhez kapcsolódókat is; a vidékfejlesztési rendelet 32. cikkében említett, természeti és egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területeken megvalósuló beruházások; az európai innovációs partnerség (EIP) keretében támogatott műveletek, mint például egy olyan új istálló építésére irányuló beruházás, amely lehetővé teszi valamely mezőgazdasági termelőkből, tudósokból, valamint állatjóléti nem kormányzati szervezetek képviselőiből álló operatív csoport által kifejlesztett 60
e)
f)
új állattartási gyakorlat kipróbálását; a fenti (139)b) pontban említett, a természeti környezet minőségének, a higiéniai körülményeknek, illetve az állatjólét színvonalának a javítását célzó beruházások; ebben az esetben az e pont szerint megnövelt támogatási intenzitás csak azokra a többletköltségekre vonatkozik, amelyek szükségesek a hatályban lévő uniós előírásokat meghaladó szint eléréséhez, de nem vezetnek a termelési kapacitás növekedéséhez; a (139)a) pontban említett, a mezőgazdasági üzem fenntarthatóságának javítását célzó beruházások, amelyek ezen iránymutatások II. szakaszának 1.1.5.1. és 1.1.8. alfejezete szerinti agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásokkal és ökológiai termeléssel kapcsolatosak.
(150) A (139)d) pontban említett nem termelő beruházások és a (139)e) pontban említett, a termelési potenciál helyreállítására irányuló beruházások esetében a maximális támogatási intenzitás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %át. (151) A (139)e) pontban említett megelőzési célkitűzésekkel rendelkező beruházás esetében a maximális támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 80 %-ot. Ez a mérték legfeljebb 100 %-ra növelhető abban az esetben, ha a beruházást több kedvezményezett közösen valósítja meg. 1.1.1.2. A mezőgazdasági üzemek területén található kulturális vagy természeti örökség megőrzésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás (152) A mezőgazdasági üzem területén található, kulturális vagy természeti örökségnek minősülő természeti tájak és épületek megőrzésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetőnek minősül a belső piaccal, ha megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, az ezen iránymutatások (130) pontjában meghatározott, beruházási támogatásokra vonatkozó általános feltételeknek, valamint az alábbi feltételeknek. (153) A támogatás olyan természeti tájak és épületek formájában fennmaradt örökség megőrzéséhez nyújtható, amelyet a tagállam illetékes hatóságai hivatalosan elismertek kulturális vagy természeti örökségként. Elszámolható költségek (154) A következő, kulturális és természeti örökség megőrzéséhez kapcsolódó költségek
61
számolhatók el: a) b)
tárgyi eszközökbe való beruházás költségei; a mezőgazdasági termelő vagy munkavállalói által elvégzett jelentős munkálat.
Támogatási intenzitás (155) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a következő mértékeket: a)
b)
c)
d)
e)
f)
a mezőgazdasági üzemek területén található, nem termelési célt szolgáló természeti vagy kulturális örökségek – mint például régészeti és történelmi jellegzetességek – megőrzésére irányuló beruházások esetében a támogatási intenzitás legfeljebb a ténylegesen felmerülő költségek 100 %-a; a mezőgazdasági üzemekben található, termelési célt szolgáló természeti vagy kulturális örökségek megőrzésére irányuló beruházások esetében, és feltéve, hogy a befektetés következtében nem növekszik meg a termelési kapacitás, a támogatási intenzitás legfeljebb i.
a ténylegesen felmerülő költségek 80 %-a a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területeken;
ii.
a ténylegesen felmerülő költségek 70 %-a kevésbé fejlett régiókban;
iii.
a ténylegesen felmerülő költségek 60 %-a minden egyéb területen;
abban az esetben, ha növekszik a termelési kapacitás, a (148) és a (149) pontban említett, beruházásokra vonatkozó támogatási intenzitásokat kell alkalmazni; kiegészítő támogatás nyújtható a mezőgazdasági üzemek területén található épületek kulturális örökségi jellegének megőrzéséhez szükséges hagyományos anyagok felhasználásával járó többletköltségek fedezéséhez az elszámolható költségek 100 %-ának erejéig; az a)–d) pontban foglalt szabályok ellenére a maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100 %-ára korlátozódik abban az esetben, ha a beruházás kisméretű infrastruktúrát érint; a mezőgazdasági termelő vagy munkavállalói által elvégzett jelentős munkálatokhoz nyújtott támogatás összege évente legfeljebb 10 000 EUR.
1.1.1.3. A gazdasági épületek vagy egyéb létesítmények áthelyezésére irányuló beruházáshoz nyújtott támogatás (156) A gazdasági épületek vagy egyéb létesítmények közérdekből történő áthelyezésére 62
irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetőnek minősül a belső piaccal, ha megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, az ezen iránymutatások (130) pontjában meghatározott, beruházási támogatásokra vonatkozó általános feltételeknek, valamint az alábbi feltételeknek. (157) A vidéki településeken, illetve azokhoz közel található gazdasági épület vagy egyéb létesítmény („gazdasági épület”) áthelyezésének közérdekű célt kell szolgálnia. Az ezen alfejezet alapján nyújtott támogatás indokául felhozott közérdek mibenlétét meg kell határozni az érintett tagállam vonatkozó rendelkezéseiben. Elszámolható költségek (158) Az elszámolható költségek a következők: a) b) c)
a meglévő létesítmények lebontása, elszállítása és újbóli felépítése esetén: a ténylegesen felmerülő költségek; amennyiben a beruházás korszerűsítési elemet is magában foglal: az érintett régi és új létesítmények értéknövekedése; amennyiben a beruházás a termelési kapacitást növelő elemet is magában foglal: az ilyen növekedéssel kapcsolatos költségek.
Támogatási intenzitások (159) A következő támogatási intenzitásokat kell alkalmazni: a)
ha a gazdasági épület áthelyezése meglévő létesítmények lebontásából, elszállításából és újbóli felépítéséből áll, a támogatási intenzitás az ezekkel a tevékenységekkel kapcsolatos ténylegesen felmerülő költségek 100 %-ára korlátozódik;
b)
ha a fenti a) ponton túlmenően a gazdasági épület áthelyezése a létesítmények korszerűsítését vagy a termelési kapacitás növekedését eredményezi, a beruházásokra vonatkozóan a (148) és a (149) pontban meghatározott támogatási intenzitásokat kell alkalmazni a létesítmények korszerűsítésével vagy a termelési kapacitás növekedésével kapcsolatos költségek tekintetében. E pont alkalmazásában egy meglévő épület vagy létesítmény új, modern épületre vagy létesítményre való egyszerű lecserélése a termelési mód vagy az alkalmazott technológia alapvető 63
megváltoztatása nélkül nem tekinthető a korszerűsítési folyamathoz kapcsolódónak; c)
ha az áthelyezés vidéki településekhez közel zajló tevékenységekhez kapcsolódik, és célja az életminőség javítása vagy a település környezeti teljesítményének fokozása, továbbá kisméretű infrastruktúrát érint, a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100 %-ára korlátozódik.
1.1.1.4. A mezőgazdasági termékek feldolgozásával és a mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatban megvalósított beruházásokhoz nyújtott támogatások (160) A mezőgazdasági termékek mezőgazdasági termékeket eredményező feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatban megvalósított beruházásokhoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetőnek minősül a belső piaccal, ha megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, az ezen iránymutatások (130) pontjában meghatározott, beruházási támogatásokra vonatkozó általános feltételeknek, valamint az alábbi rendelkezéseknek. (161) Ez az alfejezet a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba való beruházáshoz nyújtott támogatásra vonatkozik a mezőgazdasági termékeknek az ezen iránymutatások (38)7. és (38)9. pontja szerinti, mezőgazdasági termékké való feldolgozásával és azok forgalmazásával kapcsolatban. (162) A tagállamok beruházási támogatásokat nyújthatnak a mezőgazdasági termékek mezőgazdasági termékeket eredményező feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatban, ha a támogatás az alábbi támogatási aktusok egyikének minden feltételét teljesíti: a)
b) c)
55
az ÁLTALÁNOS CSOPORTMENTESSÉGI RENDELET [A BIZOTTSÁG XXX-i.../.../EU RENDELETE a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról], illetve az azt felváltó vagy hatályon kívül helyező rendeletek, vagy Iránymutatások a regionális állami támogatásokról (2014–2020)55, vagy az ezen alfejezetben foglalt feltételek.
HL C 209., 2013.7.23.
64
Elszámolható költségek (163) A (162)c) pont szerint kizárólag a következő költségek számolhatók el: a)
b) c)
d)
ingatlan építésével, szerzésével – a lízinget is beleértve – vagy fejlesztésével kapcsolatos költségek; földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át; gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig; az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is beleértve. A megvalósíthatósági tanulmányok abban az esetben is elszámolható kiadásnak minősülnek, ha a bennük foglalt eredmények következtében nem merülnek fel az a) és a b) pont szerinti kiadások; az immateriális javak tekintetében: számítógépes szoftver megszerzése vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licencek, szerzői jogok és védjegyek megszerzése.
(164) A következő költségek nem támogathatók: a)
b)
a lízingszerződésekkel kapcsolatos, a (163) pontban nem említett költségek, például a lízingbe adó árrése, a kamatok refinanszírozási költségei, az általános költségek és a biztosítási díjak; a hatályos uniós szabványoknak való megfelelést szolgáló beruházásokhoz kapcsolódó költségek.
Támogatási intenzitás (165) Ezen iránymutatások szerint a maximális támogatási intenzitás nem haladhatja meg: a) b) c)
d)
a legkülső régiókban az elszámolható beruházási költségek 75 %-át; a kisebb égei-tengeri szigeteken az elszámolható beruházási költségek 75 %-át; a kevésbé fejlett régiókban és valamennyi olyan régióban, ahol az egy főre jutó GDP a 2007 és 2013 közötti időszakban nem érte el az EU-25 referenciaidőszakra vonatkozó átlagának 75 %-át, de meghaladta az EU-27 GDPátlagának 75 %-át, az elszámolható beruházási költségek 50 %-át; egyéb régiókban az elszámolható beruházási költségek 40 %-át. 65
(166) A fenti (165) pontban említett támogatási szintek 20 %-kal növelhetők a következő műveletek esetében, feltéve, hogy a maximális kombinált támogatási intenzitás nem haladja meg a 90 %-ot: a) b)
termelői szervezetek egyesüléséhez kapcsolódó műveletek; az EIP keretében támogatott műveletek.
(167) Azon egyedi támogatások esetében, amelyeknél az elszámolható költségek meghaladják a 25 millió EUR-t vagy a bruttó támogatási egyenérték meghaladja a 12 millió EUR-t, a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése értelmében külön tájékoztatni kell a Bizottságot. 1.1.2.
A fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez és a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott támogatás
(168) A fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás és a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott vállalkozásindítási támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetőnek minősül a belső piaccal, ha megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. (169) A támogatás azoknak az ezen iránymutatások (38)20. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerinti fiatal termelőknek nyújtható, akik üzeme mikro-, illetve kisvállalkozásnak vagy kis mezőgazdasági üzemnek minősül. A kis mezőgazdasági üzemek fogalmát a tagállamok objektív kritériumok által határozzák meg, és azok a mikro- és kisvállalkozásokra korlátozódnak. (170) A tagállamok alsó és felső küszöbértékeket határoznak meg [a mezőgazdasági üzem termelési potenciálja alapján] a fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez és a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott támogatáshoz történő hozzáférés tekintetében. A fiatal mezőgazdasági termelők számára tevékenységük megkezdéséhez nyújtott támogatáshoz való hozzáférésre vonatkozó alsó küszöbértéknek magasabbnak kell lennie, mint a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott támogatáshoz való hozzáférésre vonatkozó felső küszöbértéknek. [A földterületet kizárólag akkor lehet figyelembe venni a küszöbérték elérésének kiszámítása során, ha bérelt földterületről van szó, vagy ha a kérelmező egyéb módon be tudja bizonyítani, hogy a küszöbértéket tiszteletben tartja a támogatás iránti kérelem benyújtásától számított legalább ötéves időszakon 66
keresztül.] (171) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy üzleti tervet kell benyújtani az érintett tagállam illetékes hatóságához, és a terv végrehajtását a támogatás odaítéléséről szóló határozat elfogadásának időpontjától számítva kilenc hónapon belül meg kell kezdeni. (172) A fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás esetében az üzleti tervben ki kell kötni, hogy a kedvezményezettnek a tevékenysége megkezdésétől számított 18 hónapon belül meg kell felelnie az aktív mezőgazdasági termelőre vonatkozóan a(z) .../2013/EK [DP] rendelet 9. cikkében meghatározott fogalomnak. (173) [Azok a fiatal mezőgazdasági termelők, akik nem rendelkeznek a (38)20. pontban meghatározott megfelelő szakképzettséggel és szakmai alkalmassággal, akkor jogosultak támogatás igénybevételére, ha vállalják, hogy a támogatás odaítélésére vonatkozó döntés meghozatalának napjától számított 36 hónapon belül megszerzik ezeket a szóban forgó szakképzettséget és szakmai alkalmasságot. A kötelezettségvállalásnak az üzleti terv részét kell képeznie.] (174) [Az üzleti tervnek ismertetnie kell legalább a következőket: a)
b)
fiatal mezőgazdasági termelők számára tevékenységük megkezdéséhez nyújtott támogatás esetén: i.
a mezőgazdasági üzem kezdeti helyzete;
ii.
a mezőgazdasági üzem tevékenységeinek fejlesztéséhez kapcsolódó mérföldkövek és célok;
iii.
a mezőgazdasági üzem tevékenységeinek fejlesztéséhez szükséges intézkedések – például beruházások, képzések, tanácsadás vagy bármely egyéb tevékenység – részletei;
mezőgazdasági kisüzemek fejlesztését célzó vállalkozásindítási támogatás esetében: i.
a mezőgazdasági üzem kezdeti helyzete; és
ii.
a gazdasági életképesség eléréséhez hozzájáruló intézkedések – mint például beruházások, képzések, együttműködés vagy bármely egyéb tevékenység – részletei.]
(175) A támogatás nyújtására legalább két részletben, egy ötéves időszakon keresztül kerül sor. A fiatal mezőgazdasági termelők esetében az utolsó részlet kifizetése a (172) pontban említett üzleti terv megfelelő végrehajtásához van kötve.
67
Támogatási intenzitás (176) A támogatás maximális összege 70 000 EUR fiatal mezőgazdasági termelőnként, illetve 15 000 EUR mezőgazdasági kisüzemenként. 1.1.3.
A mezőgazdasági üzemek átruházásához nyújtott támogatás
(177) A mezőgazdasági üzemek mezőgazdasági kistermelők számára létrehozott rendszerben részt vevő mezőgazdasági vállalkozások részére történő átruházásához nyújtott támogatások akkor minősülnek a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek, ha megfelelnek az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek és az alábbiakban meghatározott feltételeknek. (178) A támogatás olyan mezőgazdasági vállalkozásoknak nyújtható, amelyek támogatási kérelmük benyújtásának időpontjában támogatásra jogosultak és már legalább egy éve részt vesznek a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet V. címe alapján mezőgazdasági kistermelők számára létrehozott rendszerben, és vállalják, hogy egész üzemüket és a kapcsolódó támogatási jogosultságokat véglegesen átruházzák egy másik mezőgazdasági termelőre. (179) A támogatást éves kifizetés vagy egyszeri kifizetés formájában kell nyújtani. (180) A támogatás kifizetésének az átruházás időpontja és 2020. december 31. között kell megtörténnie. Támogatási intenzitás (181) A támogatás azon éves kifizetés 120 %-ának felel meg, amelyre a kedvezményezett a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer keretében jogosult. 1.1.4.
A termelői csoportok és szervezetek tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás
(182) A
Bizottság
kedvezően ítéli meg a termelői
csoportok
és szervezetek
tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás ötletét, mivel az összefogásra ösztönzi a mezőgazdasági termelőket. Ezért a termelői csoportok és szervezetek tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősíti, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek.
68
(183) Ez az alfejezet a mezőgazdasági ágazat egészére vonatkozik, beleértve a mezőgazdasági termékek elsődleges termelését, feldolgozását és forgalmazását. (184) Kizárólag azok a termelői csoportok vagy szervezetek támogathatók, amelyeket az érintett tagállam illetékes hatósága üzleti tervük alapján hivatalosan elismert. (185) A támogatás azzal a feltétellel nyújtható, hogy a tagállam ellenőrzi, hogy az üzleti terv célkitűzései teljesültek-e a termelői csoport vagy szervezet hivatalos elismerésének időpontjától számított ötéves időszakon belül. (186) A termelői csoport vagy szervezet keretében elfogadott megállapodásoknak, döntéseknek és összehangolt magatartásoknak meg kell felelniük az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 206–210. cikke értelmében alkalmazott vonatkozó versenyjogi szabályoknak. (187) A termelői csoportok vagy szervezetek részére nyújtott támogatás alternatívájaként ugyanakkora összeg erejéig támogatás nyújtható közvetlenül a termelők részére is a csoport vagy szervezet működtetési költségeihez a csoport megalakulását követő első öt évben fizetett hozzájárulásaik ellentételezésére. (188) A tagállamok azt követően is nyújthatnak támogatást termelői csoportoknak, hogy azokat az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet feltételei szerint termelői szervezetekként elismerték. (189) A támogatásban kizárólag a kkv-k fogalommeghatározása alá tartozó termelői csoportok és szervezetek részesülhetnek. A Bizottság nem engedélyezi az ezen alfejezet hatálya alá tartozó költségekre irányuló, nagyvállalkozások részére nyújtott állami támogatást. (190) Az e szakasz alapján engedélyezett támogatási rendszerek esetében követelmény, hogy e rendszereket a piac közös szervezésére irányadó rendeletekben bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében ki kell igazítani. Elszámolható költségek (191) Az elszámolható költségek közé tartozhatnak a megfelelő helyiségek bérlésének, az irodai berendezések – ideértve a számítógépes hardvert és szoftvereket is – beszerzésének költségei, az igazgatási személyzet költségei, valamint az általános, jogi és igazgatási költségek. Amennyiben helyiségek vásárlására kerül sor, a helyiségekkel kapcsolatos elszámolható költségek a piaci áron számított bérleti költségek mértékére korlátozódnak. 69
(192) Nem nyújtható támogatás: a)
b)
c)
olyan termelői szervezeteknek (entitásoknak/testületeknek) – például társaságoknak vagy szövetkezeteknek –, amelyek célja egy vagy több mezőgazdasági üzem vezetése, és amelyek ennek következtében valójában egyéni termelőnek minősülnek; egyéb olyan mezőgazdasági szövetségeknek, amelyek különböző feladatokat – ideértve például a kölcsönös segítségnyújtást, a helyettesítési és a mezőgazdasági üzemek irányításával kapcsolatos szolgáltatásokat – látnak el az egyes tagjaik üzemében anélkül, hogy részt vennének a kínálatnak a piaci igényekhez történő igazítására irányuló közös tevékenységekben; olyan termelői csoportoknak, szervezeteknek vagy szövetségeknek, amelyek célkitűzései összeegyeztethetetlenek az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 152. és 159. cikkével.
(193) A támogatás átalányösszegű támogatásként, évenkénti részletekben kerül kifizetésre az attól az időponttól számított első öt éven keresztül, amikor az illetékes hatóság a termelői csoportot vagy szervezetet üzleti terve alapján hivatalosan elismerte. A tagállamok az utolsó részletet csak azt követően fizetik ki, hogy meggyőződtek az üzleti terv megfelelő végrehajtásáról. (194) A termelői csoportok vagy szerveztek részére a tevékenységük megkezdésével összefüggő költségekhez nem kapcsolódó kiadások – mint például a beruházási vagy promóciós tevékenységekkel kapcsolatos kiadások – fedezésére nyújtott támogatások értékelése az ilyen típusú támogatásokra irányadó szabályokkal összhangban történik. Támogatási intenzitás (195) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át. (196) A teljes támogatási összeg legfeljebb 500 000 EUR. A támogatás összege fokozatosan csökken.
1.1.5.
Az agrár-környezetvédelmi, az éghajlattal kapcsolatos és az állatjóléti kötelezettségvállalások teljesítéséhez nyújtott támogatások
(197) Ez az alfejezet kizárólag a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésére vonatkozik.
70
1.1.5.1. Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalások teljesítéséhez nyújtott támogatás (198) Az agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalások teljesítéséhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősül összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. (199) Ez az alfejezet az olyan mezőgazdasági vállalkozások, illetve a mezőgazdasági vállalkozások olyan csoportjai számára nyújtott támogatásra vonatkozik, amelyek önkéntes alapon vállalják olyan műveleteknek a tagállamok által meghatározandó mezőgazdasági földterületen – többek között, de nem kizárólag az ezen iránymutatások (38)30. pontjában meghatározottak szerinti mezőgazdasági területen – történő végrehajtását, amelyek egy vagy több agrár-környezetvédelmi, illetve éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséből állnak. (200) Ennek az intézkedésnek a környezetvédelem és az éghajlat szempontjából pozitív szerepet játszó mezőgazdasági gyakorlatok megőrzését, valamint e gyakorlatok szükséges módosításainak az előmozdítását kell céloznia. (201) A támogatás csak azokra az önkéntes kötelezettségvállalásokra terjed ki, amelyek túlmutatnak az 1306/2013/EU rendelet VI. címének I. fejezete alapján meghatározott vonatkozó kötelező előírásokon, a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának második, illetve harmadik francia bekezdése alapján meghatározott vonatkozó kritériumokon és minimumtevékenységeken, a műtrágya és a növényvédő szerek használatára vonatkozó kapcsolódó minimumkövetelményeken, valamint a nemzeti jogszabályokban meghatározott egyéb vonatkozó kötelező követelményeken. Minden ilyen kötelező követelményt azonosítani és ismertetni kell a bejelentésben. (202) A tagállamok törekednek arra, hogy az ezen intézkedés keretébe tartozó műveletek végrehajtását vállaló vállalkozások számára biztosítsák a műveletek végrehajtásához szükséges ismereteket és információkat, például az adott kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó szaktanácsadás útján és/vagy azáltal, hogy az ezen intézkedés alapján nyújtott támogatásnak feltételéül szabják a megfelelő képzésben való részvételt. (203) Az ezen intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások teljesítését öt évtől hét évig terjedő időtartamra kell vállalni. Szükség esetén azonban a tagállamok a várt környezeti előnyök elérése és fenntartása érdekében hosszabb időszakot is
71
meghatározhatnak a kötelezettségvállalások egyes típusaira vonatkozóan, többek között oly módon, hogy lehetővé teszik a kötelezettségvállalások éves alapon történő meghosszabbítását a kezdeti időszak lejártát követően.56 A kezdeti időszakban teljesített kötelezettségvállalást közvetlenül követő új kötelezettségvállalások tekintetében a tagállamok rövidebb időszakot is meghatározhatnak. (204) A vidékfejlesztési rendelet 47. cikkében és a kapcsolódó felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott, területalapú kifizetésekre vonatkozó szabályoknak adott esetben teljesülniük kell. (205) Az egyéb gazdálkodóknak és a kedvezményezettek mezőgazdasági vállalkozásoktól eltérő csoportjainak ezen iránymutatások II. szakaszának 3.4. alfejezete szerint nyújtható támogatás agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalások teljesítéséhez. (206) [Az agrár-környezetvédelmi, illetve az éghajlattal kapcsolatos intézkedés keretében az állattenyésztés extenzívvé tételére tett kötelezettségvállalásoknak teljesíteniük kell legalább a következő feltételeket: a)
az üzem teljes legelőterületét felügyelik és karbantartják a túl- és alullegeltetés elkerülése érdekében;
b)
az állatállomány-sűrűséget a mezőgazdasági üzem területén tartott összes legelő állat figyelembevételével, illetve a tápanyag-kimosódás korlátozására tett kötelezettségvállalás esetén a mezőgazdasági üzem területén tartott összes, a kérdéses kötelezettségvállalás által érintett állat figyelembevételével kell meghatározni.
(207) Az agrár-környezetvédelmi, illetve az éghajlattal kapcsolatos intézkedés keretében a tenyésztésből való kivonás veszélye által fenyegetett helyi fajták tenyésztésére vagy a génerózióval fenyegetett növénygenetikai erőforrások megőrzésére vonatkozó kötelezettségvállalások esetében az alábbiak szükségesek:
56
a)
olyan, az adott térségben honos helyi fajtából származó állatok tenyésztése, amelyeket a tenyésztésből történő kivonás veszélye fenyeget, és amelyek genetikailag alkalmazkodtak az ország egy vagy több hagyományos termelési rendszeréhez vagy környezetéhez;
b)
olyan, a helyi és a regionális körülményekhez természetes módon alkalmazkodott növénygenetikai források megőrzése, amelyeket a génerózió veszélye fenyeget.
Például a vizes élőhelyek helyreállítását és fenntartását célzó alintézkedések esetében a célkitűzések teljesítésének összetettsége miatt a támogatást 7 évnél hosszabb időre is lehet nyújtani.
72
(208) A haszonállatok következő fajainak tekintetében nyújtható támogatás: szarvasmarha; juh; kecske; lófélék; sertés és szárnyasok. (209) Az adott térségben honos helyi fajták akkor tekintendők a tenyésztésből történő kivonás szempontjából veszélyeztetettnek, ha teljesülnek a következő feltételek, és ha azokat a bejelentés ismerteti és tartalmazza: a)
az érintett tenyésznőstények országos szintű száma meg van állapítva;
b)
ezt a számot és a felsorolt fajták veszélyeztetett státuszát egy megfelelő, hivatalosan elismert tudományos testület igazolja;
c)
egy megfelelő, hivatalosan elismert szakmai testület nyilvántartja és naprakészen tartja az adott fajtáról vezetett törzskönyvet vagy tenyésztési főkönyvet;
d)
az érintett testületek rendelkeznek a veszélyeztetett fajtához tartozó állatok azonosításához szükséges szakértelemmel és tudással.
(210) A támogatott növénygenetikai források akkor tekintendők a génerózió veszélyének kitettnek, ha a bejelentés tartalmazza és ismerteti a génerózió bizonyítékait tudományos eredmények alapján, illetve a honos fajták / a primitív (helyi) fajták előfordulása és azok populációi sokfélesége csökkenésének, valamint adott esetben a helyi szinten jellemző mezőgazdasági gyakorlat módosulásainak a mutatói alapján.] (211) Támogatásban részesülhetnek a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzésére, valamint fenntartható használatára és fejlesztésére irányuló, az ezen alfejezet (206)−(210) pontja szerinti rendelkezések hatálya alá nem tartozó műveletek. (212) [A mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzésére irányuló műveletek az alábbiakat foglalják magukban: a)
célzott intézkedések: a mezőgazdasági genetikai erőforrások in situ és ex situ megőrzését, jellemzését, összegyűjtését és hasznosítását segítő intézkedések, beleértve a jelenleg in situ megőrzött genetikai erőforrások webes nyilvántartásait, ideértve az in situ/ gazdaságon belüli megőrzést és az ex situ gyűjteményeket és adatbázisokat is;
b)
összehangolt intézkedések: a tagállamok hatáskörrel rendelkező szervezetei között az uniós mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzésére, jellemzésére és felhasználására vonatkozó információk cseréjét elősegítő intézkedések;
c)
kísérő intézkedések: tájékoztatás, terjesztés és tanácsadói tevékenységek nem kormányzati szervezetek és más érdekelt felek részvételével, tanfolyamok, valamint műszaki jelentések készítése.]
Elszámolható költségek
73
(213) A kifizetések ellentételezést biztosítanak a kedvezményezettek számára a vállalt kötelezettségek következtében felmerülő többletköltségek és elmaradó jövedelem egy része vagy egésze tekintetében. A kifizetések odaítélésére évente kerül sor. (214) A környezet védelmével kapcsolatos műveletek tekintetében, kellően indokolt esetekben támogatás átalány vagy egységenkénti egyszeri kifizetés formájában is nyújtható olyan kötelezettségvállalások esetében, amelyek adott területek kereskedelmi célú felhasználásáról való lemondásra irányulnak; a támogatást ebben az esetben a felmerült többletköltségek és az elmaradt bevétel alapján kell kiszámítani. (215) A kifizetések szükség esetén tranzakciós költségek fedezésére is fordíthatók az agrárkörnyezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásokra nyújtott támogatás legfeljebb 20 %-áig terjedő érték erejéig. A vállalkozások csoportjai által vállalt kötelezettségek esetében a maximális szint 30 %. (216) Mindazonáltal ha valamely tagállam ellentételezni kívánja az agrárkörnyezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos kötelezettségek vállalása miatt felmerülő tranzakciós költségeket, e költségekre vonatkozóan meggyőző bizonyítékot kell szolgáltatnia, például a szóban forgó támogatásban részesülő mezőgazdasági üzemek költségeit az ilyen kötelezettségeket nem vállaló mezőgazdasági vállalkozások költségeivel összehasonlító kimutatás benyújtása útján. A Bizottság következésképpen rendes esetben nem engedélyezi azokat az állami támogatásokat, amelyek a múltban vállalt kötelezettségvállalások teljesítésének folytatásához kapcsolódó tranzakciós költségek fedezését szolgálják, kivéve, ha a tagállam bizonyítja, hogy ezek a költségek továbbra is fel fognak merülni, illetve hogy új tranzakciós költségek merültek fel. (217) Amennyiben a tranzakciós költségeket átlagköltségek és/vagy átlagos mezőgazdasági üzemek alapján számítják, a tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy – különösen a nagy mezőgazdasági vállalkozások esetében – nem fordul elő túlkompenzálás. Az ellentételezés összegének kiszámítása céljából a tagállamok figyelembe veszik, hogy a kérdéses tranzakciós költségek vállalkozásonként vagy hektáronként merültek-e fel. (218) Ezen intézkedés keretében nem ítélhető oda támogatás az ezen iránymutatások II. szakaszának 1.1.8. alfejezetében meghatározott, az ökológiai termelésre vonatkozó intézkedés hatálya alá tartozó kötelezettségvállalásokra.
74
Támogatási intenzitás (219) A következő maximális összegek erejéig nyújtható támogatás: 600 EUR hektáronként és évenként az egynyári növények esetében; 900 EUR hektáronként és évenként a specializált évelő növények esetében; 450 EUR hektáronként és évenként az egyéb földhasználati módok esetében; 200 EUR számosállat-egységenként (száe) és évenként a tenyésztésből való kivonás veszélye által fenyegetett helyi fajták esetében. (220) Ezek az összegek kellően indokolt esetekben, egyedi körülmények figyelembevételével növelhetők, olyan kötelezettségvállalások javára, amelyek valós változást eredményeznek a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlatban, és kimutathatóan jelentős kedvező hatást gyakorolnak a környezetre. Ilyen magasabb támogatás tehát nem engedélyezhető az olyan mezőgazdasági vállalkozások tekintetében, amelyek egyszerűen azt ajánlják fel, hogy nem változtatnak az érintett földterületen folytatott jelenlegi mezőgazdasági gyakorlaton, kivéve, ha bizonyítható, hogy a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlat fenntartása környezetvédelmi szempontból rendkívüli előnyökkel jár57. 1.1.5.2. Az állatjóléti kötelezettségvállalásokhoz nyújtott támogatás (221) Az állatjóléti kötelezettségvállalások teljesítéséhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősül összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. (222) Ez az alfejezet azokra a mezőgazdasági vállalkozásokra vonatkozik, amelyek önkéntes alapon vállalják olyan műveletek végrehajtását, amelyek egy vagy több állatjóléti kötelezettségvállalás teljesítéséből állnak, és amelyek megfelelnek az aktív mezőgazdasági termelőre vonatkozóan a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet 9. cikkében megadott fogalommeghatározásnak. (223) A támogatások csak az 1306/2013/EU rendelet VI. címének I. fejezete alapján megállapított vonatkozó kötelező előírásokon és egyéb vonatkozó kötelező követelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokra terjednek ki. A vonatkozó követelményeket azonosítani és ismertetni kell a bejelentésben. (224) [A támogatásra jogosult állatjóléti kötelezettségvállalásoknak a termelési módszerek tekintetében magasabb szintű előírásokat kell biztosítaniuk az alábbi területek 57
Például az extenzív legeltetést nem váltják fel a termelés intenzívebb formáival.
75
egyikén: a)
víz és takarmány a természetes állattenyésztési igényeknek megfelelően;
b)
elhelyezési feltételek, például helyigény, alom, természetes fény;
c)
kültéri területekhez való hozzáférés;
d)
az állatok csonkításának és/vagy ivartalanításának elkerülését szolgáló gyakorlatok, illetve az érzéstelenítő és gyulladáscsökkentő szerek használata olyan esetekben, amelyekben állatok csonkítása vagy ivartalanítása szükséges.]
(225) A szóban forgó kötelezettségvállalások teljesítését egy évtől hét évig terjedő időtartamra kell vállalni, mely időtartam megújítható. (226) A kötelezettségvállalások időtartamának a fentiek szerinti meghosszabbítását szolgáló mechanizmust a tagállamok vonatkozó nemzeti szabályozásaiknak megfelelően hozzák létre. Ezt a mechanizmust az ezen alfejezet alapján nyújtott állami támogatásokra vonatkozó bejelentés részeként ismertetni kell a Bizottsággal. A meghosszabbításnak minden esetben feltétele a Bizottság által az ezen alfejezet szerinti kifizetések/támogatások tekintetében jóváhagyott feltételek tiszteletben tartása. Elszámolható költségek (227) A kifizetések odaítélésére évente kerül sor, és azok ellentételezést biztosítanak a mezőgazdasági vállalkozások számára a vállalt kötelezettség következtében felmerülő többletköltségek és elmaradt bevétel egésze vagy egy része tekintetében. (228) A kifizetések szükség esetén tranzakciós költségek fedezésére is fordíthatók az állatjóléti kötelezettségvállalásokra nyújtott támogatás legfeljebb 20 %-áig terjedő érték erejéig. Mindazonáltal ha valamely tagállam ellentételezni kívánja az állatjóléti kötelezettségek vállalása miatt felmerülő tranzakciós költségeket, e költségekre vonatkozóan meggyőző bizonyítékot kell szolgáltatnia, például a szóban forgó támogatásban részesülő mezőgazdasági üzemek költségeit az ilyen kötelezettségeket nem vállaló üzemek költségeivel összehasonlító kimutatás benyújtása útján. A Bizottság következésképpen rendes esetben nem engedélyezi azokat az állami támogatásokat, amelyek a múltban vállalt állatjóléti kötelezettségek teljesítésének folytatásához kapcsolódó tranzakciós költségek fedezését szolgálják, kivéve, ha a tagállam bizonyítja, hogy ezek a költségek továbbra is fel fognak merülni, illetve hogy új tranzakciós költségeket merültek fel. (229) Amennyiben a tranzakciós költségeket átlagköltségek és/vagy átlagos mezőgazdasági üzemek alapján számítják, a tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy – különösen a 76
nagy mezőgazdasági vállalkozások esetében – nem fordul elő túlkompenzálás. Az ellentételezés összegének kiszámítása céljából a tagállamok figyelembe veszik, hogy a kérdéses tranzakciós költségek mezőgazdasági üzemenként vagy hektáronként merültek-e fel. Támogatási intenzitás (230) A következő maximális összeg erejéig nyújtható támogatás: 500 EUR számosállategységenként. 1.1.6.
A Natura 2000 területekkel és a víz-keretirányelvvel kapcsolatos hátrányok ellentételezésére nyújtott támogatás
(231) A Bizottság a Natura 2000 területekkel és a víz-keretirányelvvel kapcsolatos hátrányok ellentételezésére nyújtott állami támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. (232) Ez az alfejezet a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó mezőgazdasági vállalkozásokra vonatkozik. (233) Egyéb gazdálkodóknak indokolt esetben ezen iránymutatások II. szakaszának 3.5. alfejezete szerint nyújtható támogatás. Elszámolható költségek (234) A támogatás az érintett területeken az élőhelyvédelmi irányelv, a madárvédelmi irányelv és a víz-keretirányelv irányelv végrehajtásával kapcsolatos hátrányokkal összefüggésben felmerült többletköltségek és elmaradt jövedelem ellentételezése céljából nyújtható a kedvezményezetteknek. (235) Az élőhelyvédelmi irányelvvel és a madárvédelmi irányelvvel összefüggésben biztosított támogatás csak az 1306/2013/EU tanácsi rendelet 94. cikkében és II. mellékletében meghatározott jó mezőgazdasági és környezeti állapoton és a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának második, illetve harmadik francia bekezdése alapján meghatározott vonatkozó kritériumokon és minimumtevékenységeken túlmutató követelményekből származó hátrányok ellentételezésére ítélhető oda. (236) A víz-keretirányelvvel összefüggésben biztosított támogatás csak olyan konkrét követelményekhez kapcsolódva ítélhető oda, amelyek:
77
a)
bevezetése a víz-keretirányelvvel történt, összhangban vannak az irányelv környezetvédelmi célkitűzéseinek elérését célzó vízgyűjtőgazdálkodási tervek intézkedési programjaival, és túlmutatnak a vizek védelmével kapcsolatos egyéb uniós jogszabályok végrehajtásához szükséges intézkedéseken;
b)
túlmutatnak az 1306/2013/EU rendelet VI. címének I. fejezetében előírt jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken és jó mezőgazdasági és környezeti állapoton, valamint a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának második, illetve harmadik francia bekezdése alapján meghatározott vonatkozó kritériumokon és minimumtevékenységeken;
c)
túlmutatnak a víz-keretirányelv 4. cikkének (9) bekezdésében foglaltak szerint a víz-keretirányelv elfogadásakor már létező uniós joganyagban biztosított védelem szintjén;
d)
továbbá olyan jelentős változtatásokat írnak elő a földhasználat típusát illetően, és/vagy olyan jelentős korlátozásokat vezetnek be a gazdálkodási gyakorlatban, amelyek jelentős bevételkieséshez vezetnek.
(237) A (235) és a (236) pontban említett követelményeket azonosítani és ismertetni kell a bejelentésben. (238) A támogatást olyan termőterületek után folyósítják, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek: 1.
az élőhelyvédelmi irányelv és a madárvédelmi irányelv szerint kijelölt Natura 2000 mezőgazdasági területek;
2.
egyéb körülhatárolt természetvédelmi területek a gazdálkodásra alkalmazandó környezetvédelmi korlátozásokkal, amelyek hozzájárulnak az élőhelyvédelmi irányelv 10. cikkének végrehajtásához. E területek aránya legfeljebb az adott vidékfejlesztési program területi hatálya alá eső, a Natura 2000 hálózathoz tartozóként kijelölt területek 5 %-a lehet;
3.
a víz keretirányelv alapján a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe felvett mezőgazdasági területek.
Támogatási intenzitás (239) Az alábbi összegek erejéig nyújtható támogatás: hektáronként és évente legfeljebb 78
500 EUR az öt évnél tovább nem tartó kezdeti időszakban; ezt követően legfeljebb 200 EUR hektáronként és évente. A támogatás hektáronként és évente legalább 50 EUR a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések esetében. (240) Az 500 és 200 EUR maximális összeg kellően indokolt esetekben növelhető, figyelembe véve a megindokolandó egyedi körülményeket. A víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések esetében alkalmazott 50 EUR-s minimum összeg kellően indokolt esetekben csökkenthető, figyelembe véve a megindokolandó egyedi körülményeket. 1.1.7.
A hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára biztosított támogatás
(241) A Bizottság a hegyvidéki területek és más, hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára biztosított állami támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. (242) A támogatások azoknak a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó mezőgazdasági vállalkozásoknak ítélhetők oda, amelyek vállalják, hogy mezőgazdasági tevékenységüket a vidékfejlesztési rendelet 32. cikke alapján kijelölt területeken folytatják, és amelyek megfelelnek az aktív mezőgazdasági termelőre vonatkozóan a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet 9. cikkében megadott fogalommeghatározásnak. Elszámolható költségek (243) A támogatás az érintett területen folyó mezőgazdasági termelést sújtó hátrányokkal összefüggésben felmerülő többletköltségek és elmaradó jövedelem egy részének vagy egészének ellentételezése céljából ítélhető oda a mezőgazdasági vállalkozásoknak. A tagállamoknak bizonyítaniuk kell a kérdéses hátrányokat és bizonyítékot kell szolgáltatniuk arra vonatkozóan, hogy a kifizetendő ellentételezési összeg nem lépi túl az ezen hátrányok következtében elmaradó jövedelmet és felmerülő többletköltségeket. (244) A többletköltségeket és az elmaradó jövedelmet a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal nem rendelkező területekkel való összevetés alapján, a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet III. címének 3. fejezete szerinti kifizetések figyelembevételével kell kiszámítani. 79
(245) A többletköltségek és az elmaradó jövedelem kiszámításakor a tagállamok – kellően indokolt esetekben – különbséget tehetnek a kifizetések szintje között az alábbiak figyelembevétele mellett: a)
a gazdálkodási tevékenységeket befolyásoló azonosított, állandó jellegű természeti hátrányok súlyossága;
b)
a mezőgazdasági termelés rendszere.
(246) A támogatás évente, a mezőgazdasági terület vonatkozásában, hektáronként ítélendő oda. Támogatási intenzitás (247) A kifizetések összegének a minimális és maximális összeghatár közé kell esnie: legalább 25 EUR hektáronként és évenként a támogatásban részesülő kedvezményezett területének átlaga alapján, maximum 250 EUR hektáronként és évenként, és maximum 450 EUR hektáronként és évenként hegyvidéki területeken, a vidékfejlesztési rendelet 32. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerint. (248) A maximális összegek kellően indokolt esetekben növelhetők, figyelembe véve a bejelentésben megindokolandó egyedi körülményeket. (249) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kifizetések összege a mezőgazdasági üzemek területére vonatkozóan meghatározandó küszöbérték felett fokozatosan csökkenjen, kivéve, ha a támogatás az ezen iránymutatások (247) pontja szerinti hektáronkénti évenkénti minimális kifizetésre korlátozódik. A bejelentésekben e célból fel kell tüntetni azon mezőgazdasági üzemek méretét, amelyek e támogatás kedvezményezettjei lesznek. (250) Jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek egy csoportja esetében a tagállamok e jogi személyek vagy csoportok tagjainak a szintjén fokozatosan csökkenthetik a kifizetések szintjét, amennyiben a nemzeti jog értelmében az egyes tagok – mindenekelőtt gazdasági, társadalmi és adózási jogállásuk tekintetében – a mezőgazdaságiüzem-vezetői jogállással rendelkező egyéni mezőgazdasági termelők jogaihoz és kötelezettségeihez hasonló jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, feltéve, hogy hozzájárultak a szóban forgó jogi személyek vagy csoportok mezőgazdasági szerkezeteinek megerősítéséhez. (251) A (247) pontban előírt kifizetéseken felül a tagállamok ezen intézkedés keretében
80
támogatást nyújthatnak az olyan területeken gazdálkodó kedvezményezetteknek is, amelyek az 1698/2005/EK rendelet58 36. cikke a) pontjának ii. alpontja értelmében támogathatók voltak. Az olyan területeken gazdálkodó kedvezményezettek esetében, amelyek a vidékfejlesztési rendelet 32. cikkének (3) bekezdésében említett új területmeghatározás alapján már nem minősülnek támogathatónak, e kifizetések összege a vidékfejlesztési rendelet 32. cikkének (3) bekezdésében említett területmeghatározás lezárultának időpontjától kezdődő legfeljebb négyéves időszak alatt fokozatosan csökken, és legkésőbb 2018-ban nem lehet magasabb az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontja ii. alpontjának megfelelően megállapított átlagos támogatási összeg 80 %-ánál, legkésőbb 2020-ig pedig annak legfeljebb 20 %-ára kell csökkennie. Miután a támogatás szintje a fokozatos csökkenés következtében elérte a 25 EUR összeget, a tagállamok a támogatást ezen a szinten tarthatják a fokozatos csökkentés időszakának végéig. (252) A területmeghatározás lezárultát követően a továbbra is támogathatónak minősülő területeken gazdálkodó kedvezményezettek az ezen intézkedés szerinti teljes támogatást megkapják. 1.1.8.
Ökológiai termeléshez nyújtott támogatások
(253) A Bizottság az ökológiai termeléshez nyújtott támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. (254) Ez az alfejezet kizárólag az elsődleges termelésre vonatkozik. (255) Olyan mezőgazdasági vállalkozásoknak, illetve mezőgazdasági vállalkozások olyan csoportjainak ítélhető oda támogatás a mezőgazdasági terület után hektáronként, amelyek önkéntes alapon vállalják, hogy áttérnek a 834/2007/EK tanácsi rendeletben59 meghatározott ökológiai termelési gyakorlatok és módszerek alkalmazására, illetve a jövőben is folytatják azt, és akik megfelelnek az aktív mezőgazdasági termelőre vonatkozóan a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet 9. cikkében megadott fogalommeghatározásnak. (256) Támogatás csak olyan kötelezettségvállalás teljesítéséhez nyújtható, amely túlmutat a
58 59
A Tanács 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, HL L 277., 2005.10.21., 1. o. HL L 189., 2007.7.20., 1. o.
81
következő, a bejelentésben felsorolt előírásokon és követelményeken. követelményeket azonosítani és ismertetni kell a bejelentésben: I.
fejezete
A
a)
az 1306/2013/EU rendelet VI. címének meghatározott vonatkozó kötelező előírások;
alapján
b)
a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának második, illetve harmadik francia bekezdése alapján meghatározott vonatkozó kritériumok és minimumtevékenységek;
c)
a műtrágya és a növényvédő szerek használata esetén alkalmazandó minimumkövetelmények, valamint
d)
a nemzeti jogszabályokban megállapított egyéb vonatkozó kötelező követelmények.
(257) A kötelezettségeket egy öt évtől hét évig terjedő kezdeti időtartam alatt kell teljesíteni. Az ökológiai termelésre való áttéréshez nyújtott támogatás esetében a tagállamok rövidebb, az áttérés időtartamának megfelelő kezdeti időszakot is meghatározhatnak. Amennyiben a támogatást az ökológiai termelés fenntartásához nyújtják, a tagállamok lehetővé tehetik az éves alapon történő meghosszabbítást a kezdeti időszak lejártát követően. A kezdeti időszakban teljesített kötelezettséget közvetlenül követő, az ökológiai termelés fenntartására vonatkozó új kötelezettségvállalások tekintetében a tagállamok rövidebb időszakot is meghatározhatnak. (258) A vidékfejlesztési rendelet 47. cikkében és a kapcsolódó felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott, a területalapú kifizetésekre vonatkozó szabályoknak adott esetben teljesülniük kell. Elszámolható költségek (259) A támogatás a kedvezményezettek számára a vállalt kötelezettségek következtében felmerülő többletköltségek és elmaradó jövedelem egy része vagy egésze tekintetében biztosított ellentételezés fedezésére szolgál. (260) A támogatás szükség esetén tranzakciós költségek fedezésére is fordítható az adott kötelezettségvállalásra nyújtott támogatás legfeljebb 20 %-áig terjedő érték erejéig. A mezőgazdasági vállalkozások csoportjai által vállalt kötelezettségek esetében a maximális szint 30 %. E támogatás odaítélése éves alapon történik. (261) Mindazonáltal ha valamely tagállam ellentételezni kívánja az ökológiai termelés 82
vállalása miatt felmerülő tranzakciós költségeket, e költségekre vonatkozóan meggyőző bizonyítékot kell szolgáltatnia, például a szóban forgó támogatásban részesülő mezőgazdasági üzemek költségeit az ilyen kötelezettségeket nem vállaló üzemek költségeivel összehasonlító kimutatás benyújtása útján. A Bizottság következésképpen rendes esetben nem engedélyezi azokat az állami támogatásokat, amelyek a múltban vállalt, ökológiai termelésre vonatkozó kötelezettségek teljesítésének folytatásához kapcsolódó tranzakciós költségek fedezését szolgálják, kivéve, ha a tagállam bizonyítja, hogy ezek a költségek továbbra is fel fognak merülni, illetve hogy új tranzakciós költségeket kell viselni. (262) Amennyiben a tranzakciós költségeket átlagköltségek és/vagy átlagos mezőgazdasági üzemek alapján számítják, a tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy – különösen a nagy mezőgazdasági vállalkozások esetében – nem fordul elő túlkompenzálás. Az ellentételezés összegének kiszámítása céljából a tagállamok figyelembe veszik, hogy a kérdéses tranzakciós költségek mezőgazdasági üzemenként vagy hektáronként merültek-e fel. (263) Ezen alfejezet alapján nem ítélhető oda támogatás az agrár-környezetvédelmi, illetve az éghajlattal kapcsolatos intézkedés alkalmazási körébe tartozó kötelezettségvállalások teljesítéséhez és a minőségrendszerekben való részvétel ösztönzésére nyújtott támogatásokról szóló alfejezet szerinti költségek fedezéséhez. (264) Az ökológiai termékek elsődleges termelése és feldolgozása/forgalmazása terén megvalósuló beruházáshoz nyújtott támogatásokra a beruházási támogatásról szóló alfejezetek rendelkezései irányadók. Támogatási intenzitás (265) A támogatás maximális összege a következő: 600 EUR hektáronként és évenként az egynyári növények esetében; 900 EUR hektáronként és évenként a specializált évelő növények esetében; 450 EUR hektáronként és évenként az egyéb földhasználati módok esetében. (266) E felső határérték túllépése kivételes esetekben, kellő igazolással alátámasztandó egyedi körülmények figyelembevételével engedélyezhető. 1.1.9.
A mezőgazdasági termékek termelőinek a minőségrendszerekben való részvételéhez nyújtott támogatás
(267) A Bizottság a mezőgazdasági termékek termelőinek és azok csoportjainak minőségrendszerekben való részvételéhez nyújtott támogatást a belső piaccal
83
összeegyeztethetőnek minősíti a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek: (268) Ez az alfejezet csak mezőgazdasági termékek termelőire vonatkozik. Ezen alfejezet értelmében csak a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet 9. cikkének értelmében vett aktív mezőgazdasági termelők támogathatók. Elszámolható költségek (269) A támogatás az alábbi elszámolható költségekre nyújtható: a) b)
c)
a minőségrendszerekhez való csatlakozáshoz nyújtott költségek; az ezen iránymutatások (271)a), (271)b) és (271)c) pontjában említett minőségrendszerekre vonatkozó, uniós vagy nemzeti jogszabályok alapján az illetékes hatóságok által vagy az ő nevükben végrehajtott kötelező ellenőrzési intézkedések költségei; a piackutatási tevékenységek, a terméktervezés és -fejlesztés és az eredetmegjelölések, földrajzi jelzések és hagyományos különleges termékek elismertetésére irányuló kérelmek elkészítésének költségei, az 1151/2012/EU rendelettel60
összhangban. (270) Nem nyújtható támogatás a kedvezményezettek által végzett ellenőrzés költségeire, vagy amennyiben az uniós jogszabályok a díjak tényleges mértékének meghatározása nélkül úgy rendelkeznek, hogy az ellenőrzéssel kapcsolatos költségeket a mezőgazdasági termékek termelőinek vagy azok csoportjainak kell viselniük. (271) Az ezen iránymutatások (269)a) pontjában említett, a minőségrendszerekhez való csatlakozáshoz nyújtott támogatás a minőségrendszerek következő kategóriáinak esetében biztosítható: a)
60
a következő rendeletek és rendelkezések alapján létrehozott minőségrendszer: i.
az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet II. része II. címe I. fejezetének 2. szakasza a borok tekintetében;
ii.
a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről
Az Európai Parlament és a Tanács 2012. november 21-i 1151/2012/EU rendelete a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről, HL L 343., 2012.12.14., 1. o.
84
szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;
b)
c)
61
62
iii.
az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet;
iv.
a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;
v.
a Tanács 1601/91/EGK rendelete61;
a mezőgazdasági termékekre vonatkozó minőségrendszerek, köztük mezőgazdasági üzemekre vonatkozó tanúsítási rendszerek, amelyek esetében a tagállamok elismerték a következő kritériumoknak való megfelelést: i. az ilyen rendszereknek megfelelően termelt végtermék egyedi jellege a következők garantálására vonatkozó egyértelmű kötelezettségekre vezethető vissza: – a termék sajátos jellemzői, vagy – sajátos gazdálkodási vagy termelési módszer, vagy – a végtermék minősége jelentősen felülmúlja a köz-, az állat-, illetve a növényegészségügy, az állatjólét vagy a környezetvédelem tekintetében az árukra vonatkozó kereskedelmi előírások szerint megkövetelt minőséget; ii. a rendszer valamennyi termelő számára nyitva áll; iii. a rendszer a végtermékre vonatkozó, kötelező erejű termékleírásokat tartalmaz, és az e leírásoknak való megfelelést hatóság vagy független ellenőrző szerv ellenőrzi; iv. a rendszer átlátható és teljes mértékben biztosítja a mezőgazdasági termékek nyomonkövethetőségét; olyan önkéntes mezőgazdasági terméktanúsítási rendszerek, amelyeket az érintett tagállamok „A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek önkéntes tanúsítási rendszereivel kapcsolatos bevált gyakorlatokra vonatkozó európai uniós iránymutatások” című bizottsági közleményben62 meghatározott
A Tanács 1991. június 10-i 1601/91/EGK rendelete az ízesített bor, ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok meghatározásáról, HL L 149., 1991.6.14., 1. o. HL C 341., 2010.12.16., 5. o.
85
követelményeknek megfelelőnek ismertek el. (272) A támogatásnak – objektív módon meghatározott feltételek mellett – az érintett területen működő valamennyi támogatható vállalkozás számára hozzáférhetőnek kell lennie. (273) Az ezen iránymutatások (269)b) és (269)c) pontjában említett támogatás nem tartalmazhat mezőgazdasági termékek termelői számára teljesített közvetlen kifizetéseket. Az ezen iránymutatások (269)b) és (269)c) pontjában említett támogatást az ellenőrzési intézkedésekért felelős szervezet, a kutatási szolgáltató vagy a tanácsadási szolgáltató számára kell kifizetni. Támogatási intenzitás (274) A (269)a) pontban említett támogatás legfeljebb ötéves időszakra nyújtható, összege kedvezményezettenként és évente legfeljebb 3000 EUR. A támogatás évenkénti ösztönző kifizetés formájában kerül nyújtásra, amelynek a szintjét a minőségrendszerekben való részvételből eredő állandó költségek szintjének megfelelően kell megállapítani. (275) A (269)b) és a (269)c) pontban említett támogatás mértéke nem haladhatja meg a ténylegesen felmerült költségek 100 %-át. 1.1.10. Technikai segítségnyújtás a mezőgazdasági ágazatban (276) Ez a fejezet a mezőgazdasági ágazatban (beleértve a mezőgazdasági termékek elsődleges termelését, feldolgozását és forgalmazását is) megvalósuló technikai segítségnyújtással foglalkozik, amely kiterjed a tudástranszferre és a tájékoztatási tevékenységekre, a szaktanácsadási szolgáltatásokra, valamint a helyettesítési szolgáltatásokra is. (277) Az elsődleges termelőknek technikai segítséget nyújthatnak termelői csoportok vagy más szervezetek is, méretüktől függetlenül. (278) A támogatásnak – objektív módon meghatározott feltételek mellett – az érintett területen működő valamennyi jogosult számára hozzáférhetőnek kell lennie. Amennyiben a technikai segítségnyújtást termelői csoport vagy más szervezet végzi, az ilyen csoportban vagy szervezetben való tagság nem lehet feltétele a szolgáltatáshoz való hozzáférésnek. A tagsággal nem rendelkező személyek által az érintett csoport vagy szervezet igazgatási költségeihez történő hozzájárulás mértékének a szolgáltatásnyújtás arányos költségeire kell korlátozódnia.
86
1.1.10.1. A tudástranszferhez és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás (279) A Bizottság a tudástranszferhez és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott állami támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, a technikai segítségnyújtásra vonatkozó támogatás általános feltételeinek, valamint az alábbi feltételeknek. (280) A támogatás szakképzéshez és készségek elsajátításához, többek között tanfolyamokhoz, workshopokhoz és személyre szabott tanácsadáshoz, valamint demonstrációs és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtható. (281) A támogatás rövid időtartamra szóló üzemvezetési üzemlátogatások lebonyolításához is nyújtható.
csereprogramok
és
Elszámolható költségek (282) Az alábbi elszámolható költségekre nyújtható támogatás: a) a szakképzés, a készségek elsajátításához kapcsolódó tevékenységek, valamint a demonstrációs és tájékoztatási tevékenységek szervezésének költségei; b) a résztvevők utazási és szállásköltségei, valamint napidíja; c) a mezőgazdasági termelő távolléte során szükséges helyettesítéssel kapcsolatos költségek; d) demonstrációs projektek esetében: i. ingatlan építése, szerzése – a lízinget is beleértve – vagy fejlesztése; földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át; ii. gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig; iii. az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, ideértve a megvalósíthatósági tanulmányok díjait; a megvalósíthatósági tanulmányok abban az esetben is elszámolható kiadásnak minősülnek, ha a bennük foglalt eredmények alapján nem merülnek fel az a) és a b) pont szerinti kiadások; iv. az immateriális javakra irányuló következő beruházások költségei: számítógépes szoftverek megvásárlása vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licencek, szerzői jogok és védjegyek megszerzése. 87
(283) A tudástranszferhez kapcsolódó és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó szerveknek rendelkezniük kell a szóban forgó feladatok ellátásához szükséges megfelelő kapacitásokkal a személyzet képesítése és a rendszeres képzés vonatkozásában. (284) A (282)a), a (282)c) és a (282)d) pontban említett támogatás nem tartalmazhat mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára teljesített közvetlen kifizetéseket. A (282)a), a (282)c) és a (282)d) pontban említett támogatást a tudástranszferre és tájékoztatásra irányuló szolgáltatás nyújtója számára kell kifizetni. Támogatási intenzitás (285) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át. 1.1.10.2. A tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás (286) A Bizottság a tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott állami támogatást a 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, a segítségnyújtásra vonatkozó támogatás általános feltételeinek, valamint feltételeknek.
Szerződés minősíti az ezen technikai az alábbi
(287) A támogatás célja, hogy hozzásegítse a mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozásokat és a fiatal mezőgazdasági termelőket ahhoz, hogy mezőgazdasági üzemük és/vagy beruházásuk gazdasági és környezeti teljesítményének javítása, valamint éghajlatbarátabbá és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra képessé tétele érdekében tanácsadási szolgáltatásokat vegyenek igénybe. (288) A tanácsadásnak legalább egy uniós vidékfejlesztési prioritáshoz kapcsolódnia kell, és a következő elemek közül legalább egyre ki kell terjednie: a)
b)
az 1306/2013/EU rendelet VI. címének I. fejezetében előírt, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekből vagy a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírásokból eredő kötelezettségek; adott esetben a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet III. címének 2. fejezetében meghatározott, az éghajlatra és a környezetre kedvező hatást gyakorló mezőgazdasági gyakorlatok és a mezőgazdasági terület fenntartása a szóban forgó rendelet 4. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említettek szerint;
88
c)
d) e)
f) g)
a korszerűsítést, a versenyképesség fokozását, az ágazati integrációt, az innovációt, a piacorientáltságot, valamint a vállalkozásösztönzést szolgáló intézkedések; a víz-keretirányelv 11. cikkének (3) bekezdése végrehajtása céljából a tagállamok által meghatározott követelmények; a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet63 55. cikkének végrehajtása céljából a tagállamok által meghatározott követelmények, és különösen a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv64 14. cikkében említett, az integrált növényvédelemre vonatkozó általános elveknek való megfelelés; adott esetben munkahelyi biztonsági előírások és a mezőgazdasági üzemekhez kapcsolódó biztonsági előírások; szaktanácsadás olyan mezőgazdasági termelők számára, akik első alkalommal kezdenek gazdálkodásba mezőgazdasági üzemben.
(289) A tanácsadás kiterjedhet egyéb kérdésekre is, különösen az éghajlatváltozás mérséklésével és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, a biológiai sokféleséggel és a vízvédelemmel kapcsolatos információkra, az 1306/2013/EU rendelet I. mellékletében megállapítottak szerint, és a mezőgazdasági üzem gazdasági és környezeti teljesítményére, ideértve a versenyképességi vonatkozásokat is. Ez a rövid ellátási láncok kialakításához, az ökológiai termeléshez, valamint az állattenyésztés egészségügyi aspektusaihoz kapcsolódó tanácsadást is magában foglalhat. (290) A támogatás nem tartalmazhat a mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozások számára teljesített közvetlen kifizetéseket. A támogatást a tanácsadási szolgáltatás nyújtója számára kell kifizetni. (291) A tanácsadási szolgáltatás nyújtására kijelölt szerveknek rendelkezniük kell a megfelelő erőforrásokkal, azaz rendszeres képzésben részesülő és megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyzettel, valamint a tanácsadási tevékenység által lefedett szakterületeken tanácsadási tapasztalattal és megbízhatósággal. 63 64
HL L 309., 2009.11.24., 1. o. HL L 309., 2009.11.24., 71. o.
89
(292) A tanácsadás során a tanácsadási szolgáltatások nyújtói tiszteletben tartják az 1306/2013/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében említett titoktartási kötelezettségeket. (293) Adott esetben, amennyiben az kellően indokolt, a tanácsadás részben csoportos formában is megvalósulhat, figyelembe véve ugyanakkor a tanácsadási szolgáltatást igénybe vevő minden egyes résztvevő helyzetét. Támogatási intenzitás (294) A támogatási összeg tanácsadásonként legfeljebb 1 500 EUR. 1.1.10.3. A mezőgazdasági üzemben szükséges személyi helyettesítési szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás (295) A mezőgazdasági üzemben szükséges személyi helyettesítési szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősül összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, a technikai segítségnyújtásra vonatkozó támogatás általános feltételeinek, valamint ezen alfejezet feltételeinek. (296) A támogatás nem tartalmazhat mezőgazdasági termelőnek teljesített közvetlen kifizetéseket. A támogatást a mezőgazdasági üzemben szükséges személyi helyettesítési szolgáltatás nyújtója számára kell kifizetni. Elszámolható költségek (297) A támogatás a mezőgazdasági termelő vagy a mezőgazdasági háztartás természetes személynek minősülő tagjai vagy a mezőgazdasági munkavállalók betegség vagy szabadság során történő személyi helyettesítése miatt felmerült valós költségekhez kapcsolódóan nyújtható. Támogatási intenzitás (298) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át. 1.1.11. A mezőgazdasági ágazatban folytatott együttműködés céljából nyújtott támogatás (299) A Bizottság a mezőgazdasági ágazatban folytatott együttműködés céljából nyújtott állami támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. 90
(300) Ez az alfejezet a mezőgazdasági ágazatra vonatkozik, ideértve a mezőgazdasági termékek elsődleges termelését, feldolgozását és forgalmazását is. (301) A támogatás azt a célt szolgálja, hogy előmozdítsa a legalább két szereplő részvételével megvalósuló együttműködés különböző formáit és különösen a következőket: 1.
együttműködésre irányuló megközelítések, amelyeket a mezőgazdasági ágazatban és az élelmiszerláncban működő különböző vállalkozások (kizárólag, ha a feldolgozás eredménye mezőgazdasági termék), valamint egyéb olyan, a mezőgazdasági ágazatban működő szereplők – többek között termelői csoportok, szövetkezetek, szakmaközi szervezetek – alakítanak ki, akik, illetve amelyek hozzájárulnak a vidékfejlesztési politika célkitűzéseinek és prioritásainak megvalósításához;
2.
klaszterek és hálózatok kiépítése;
3.
a mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP operatív csoportjainak létrehozása és működtetése a jövőbeni vidékfejlesztési rendelet 56. cikke szerint.
(302) A támogatás különösen a következő tevékenységekkel kapcsolatos együttműködésre ítélendő oda: 1.
kísérleti projektek;
2.
új termékek, gyakorlatok, folyamatok és technológiák kifejlesztése a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari ágazatban (amennyiben mezőgazdasági termékekről van szó);
3.
a mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő kis gazdasági szereplők között a közös munkafolyamatok megszervezése, illetve az eszközök és a források megosztása terén folytatott együttműködés;
4.
horizontális és vertikális együttműködés az ellátási lánc szereplői között a rövid ellátási láncok és a helyi piacok létrehozása és fejlesztése érdekében;
5.
a rövid ellátási láncok és a helyi piacok fejlesztésével kapcsolatos, helyi kontextusban végrehajtott promóciós tevékenységek;
6.
az éghajlatváltozás mérséklése vagy az ahhoz való alkalmazkodás céljából végrehajtott közös fellépés; 91
7.
környezetvédelmi projektekre és alkalmazásban lévő környezetvédelmi gyakorlatokra irányuló közös megközelítések, a hatékony vízgazdálkodást, a megújuló energia alkalmazását65 és a mezőgazdasági tájkép megőrzését is ideértve;
8.
horizontális és vertikális együttműködés az ellátási lánc szereplői között a mezőgazdasági élelmiszertermékek és a saját fogyasztásra szánt energia termelésében való felhasználásra szánt biomassza fenntartható biztosítása terén;
9.
az egy vagy több uniós vidékfejlesztési prioritás megvalósítását célzó, az 1303/2013/EU rendelet 2. cikkének 19. pontjában meghatározottaktól eltérő helyi fejlesztési stratégiáknak mindenekelőtt a köz- és a magánszférabeli, az 1303/2013/EU rendelet 32. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározottaktól eltérő partnerek csoportjai által történő végrehajtása.
(303) A klaszterek és hálózatok kiépítéséhez nyújtott támogatás csak újonnan kiépített klaszterek és hálózatok számára, valamint olyan klaszterek és hálózatok számára ítélhető oda, amelyek számukra új tevékenységbe kezdenek. (304) A (302)1. és a (302)2. pont szerinti tevékenységekhez nyújtott támogatások egyéni szereplők számára is odaítélhetők. Amennyiben a támogatást egyéni szereplők számára ítélik oda, a támogatott projekt vagy tevékenység eredményeit terjeszteni kell. (305) Az ezen alfejezet értelmében nyújtott támogatásnak meg kell felelnie az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 206–210. cikke értelmében alkalmazott vonatkozó versenyjogi rendelkezéseknek, különösen a Szerződés 101. és 102. cikkének. Elszámolható költségek (306) A következő elszámolható költségek fedezéséhez nyújtható támogatás, amennyiben e költségek mezőgazdasági tevékenységek kapcsán merülnek fel: 1.
65
az érintett területre vonatkozó tanulmányok, megvalósíthatósági tanulmányok, valamint az üzleti terv, illetve az 1303/2013/EU rendelet
Ez vonatkozik a megújuló energiaforrásból származó energia, valamint a bioüzemanyagok mezőgazdasági üzemekben történő előállításához kapcsolódó együttműködésekre is, feltéve, hogy az ezen iránymutatások II. szakaszának 1.1.1.1. alfejezetében meghatározott feltételek teljesülnek.
92
33. cikkében említettől eltérő helyi fejlesztési stratégia kidolgozásának költségei; 2.
valamely közös területi projekt vagy egy, a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerségnek a vidékfejlesztési rendelet 56. cikkében említett operatív csoportja által végrehajtandó projekt megvalósíthatóvá tétele érdekében az érintett területen folytatott szervezési tevékenységek költségei. A klaszterek esetében a szervezési tevékenységek a tagok közötti hálózatépítésre és új tagok beszervezésére is irányulhatnak;
3.
az együttműködéshez kapcsolódó költségek, mint például egy „koordinátor” fizetése;
4.
az üzleti terv, a környezetvédelmi terv vagy azzal egyenértékű terv, az 1303/2013/EU rendelet 33. cikkében említettől eltérő helyi fejlesztési stratégia vagy egyéb innovációs célú fellépés – ideértve a tesztelést is – végrehajtásához kapcsolódó egyedi projektek közvetlen költségei. A beruházáshoz kapcsolódó közvetlen költségek a beruházási támogatás elszámolható költségeire korlátozódnak, az ezen iránymutatások II. szakaszának a beruházási támogatással kapcsolatos 1.1.1.1 alfejezetében leírtak szerint;
5.
a promóciós tevékenységek költségei.
(307) A támogatás időtartamát legfeljebb hét évre kell korlátozni; ezen rendelkezés alól – kellően indokolt esetekben – kivételt képezhetnek a kollektív környezetvédelmi fellépések. Támogatási intenzitás (308) A támogatás mértéke az elszámolható költségek 100 %-áig terjedhet. (309) A fenti (306)4. pontban említett, beruházáshoz kapcsolódó közvetlen költségek a beruházási támogatás maximális támogatási intenzitására korlátozódnak, a beruházási támogatásról szóló alfejezetben leírtak szerint. 1.2.
KOCKÁZAT- ÉS VÁLSÁGKEZELÉS
(310) Az állami támogatás megfelelő támogatási eszköz lehet bizonyos, a mezőgazdasági ágazathoz kapcsolódó kockázattípusok vonatkozásában, mivel a mezőgazdasági tevékenység egészére jellemző, hogy fokozottan ki van téve különféle kockázatoknak és válságoknak. Különbségek vannak azonban az elsődleges termelők
93
és a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások között, ez utóbbiaknak ugyanis általában jobb lehetőségeik vannak a kockázatok elhárítására. E fejezet egyes támogatási kategóriái ezért kizárólag az elsődleges termelők számára lesznek hozzáférhetők. (311) A Bizottság az említett kockázatok és válságok által érintett tevékenységekhez nyújtott állami támogatások elbírálása során figyelembe veszi az indokolatlan versenytorzulások elkerülésének szükségességét; ennek érdekében kötelezni kell a termelőket a veszteségekkel vagy a szóban forgó intézkedésekkel kapcsolatos költségek fedezéséhez való minimális hozzájárulás megfizetésére, illetve elő kell írni néhány egyéb megfelelő intézkedés meghozatalát a versenytorzulás kockázatának mérséklése és annak biztosítása érdekében, hogy az állami támogatás az elszenvedett károkkal arányos mértékű legyen. A Bizottság az értékelésében figyelembe veszi annak szükségességét, hogy a mezőgazdasági termelő gondoskodjék megfelelő megelőző intézkedések megtételéről a nyújtott támogatás teljes összegének a lehető legkisebbre korlátozása érdekében. (312) Annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a versenyfeltételek torzulását, a Bizottság fontosnak tartja annak biztosítását, hogy a vállalkozásoknak a mezőgazdasági termelésben bekövetkezett károk ellentételezésére nyújtott támogatás az érintett kedvezőtlen esemény bekövetkezése után a lehető leghamarabb kifizetésre kerüljön. Amennyiben a támogatást csak jóval a kérdéses esemény bekövetkezése után fizetik ki, fennáll annak valós veszélye, hogy az ilyen támogatás kifizetése a működési támogatásával megegyező hatásokat fog előidézni. Ezért a Bizottság nem hagyja jóvá azokat a támogatásra irányuló javaslatokat, amelyeket több mint három évvel az esemény bekövetkezése után nyújtanak be, sem pedig azokat a javaslatokat, amelyek az esemény után több mint négy évvel kifizetendő támogatásra vonatkoznak. Amennyiben a támogatás nyújtására kedvezményes kamatozású kölcsön vagy hitelgarancia formájában kerül sor, az érintett hitelek futamideje az említett négyéves határidőn túl is lejárhat. (313) Az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elvek és a (310)–(312) pontban említett közös kockázat- és válságkezelési rendelkezések valamennyi alábbi alfejezetre vonatkoznak.
94
1.2.1.
A mezőgazdasági termelésben vagy a mezőgazdasági termelés eszközeiben okozott kár ellentételezésére, valamint a károk megelőzésére irányuló támogatások
1.2.1.1. A természeti katasztrófák vagy rendkívüli események által okozott károk helyrehozatalára irányuló támogatás (314) A Bizottság a természeti katasztrófák vagy rendkívüli események által okozott károk helyrehozatalára irányuló állami támogatást a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. (315) Ez az alfejezet a mezőgazdasági ágazat egészére vonatkozik (a mezőgazdasági termékek elsődleges termelése, feldolgozása és forgalmazása). (316) A Bizottság következetesen fenntartotta, hogy a természeti katasztrófának és a rendkívüli eseménynek a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontjában szereplő fogalmát megszorítóan kell értelmezni, tekintve, hogy azok kivételt képeznek az állami támogatások belső piaccal való összeegyeztethetetlensége tekintetében a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében megállapított általános elv alól. Ezt az Európai Unió Bírósága is megerősítette66. (317) Ez idáig a Bizottság elfogadta, hogy a földrengések, lavinák, földcsuszamlások és a folyók vagy tavak mederből való kilépése által okozott árvizek természeti katasztrófáknak tekinthetők. A Bizottság rendkívüli eseménynek pedig eddig a háborút, a belső zavargásokat és a sztrájkokat, valamint – bizonyos kikötésekkel és kiterjedésüktől függően – a súlyos nukleáris és ipari baleseteket, továbbá a jelentős veszteségeket okozó tüzeket minősítette67. Ezen túlmenően a Bizottság figyelembe veszi az állami támogatások korszerűsítésének keretén belüli fejleményeket, amelyek a (322) ponttal összhangban lehetővé teszik a csoportmentesség biztosítását a természeti katasztrófák új kategóriái esetében. A Bizottság a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti állami támogatás nyújtására vonatkozó javaslatokat továbbra is az e területen korábban folytatott gyakorlatára figyelemmel, 66
67
A Bíróság C-73/03. sz., Spanyolország kontra Bizottság ügyben 2004. november 11-én hozott ítéletének 37. pontja; a Bíróság C-346/03. és C-529/03. sz., Giuseppe Atzeni és társai ügyekben 2006. február 23-án hozott ítéletének 79. pontja. A Bizottság nem értett egyet azzal, hogy egyetlen, a piacon megtalálható szokásos biztosítással biztosított feldolgozóüzemben bekövetkező tűz rendkívüli körülménynek minősülhet. Általános szabályként a Bizottság nem fogadja el, hogy az állatbetegség kitörését vagy növénykárosító jelenlétét természeti katasztrófának vagy rendkívüli eseménynek lehetne tekinteni. Egyetlen esetben azonban a Bizottság egy teljesen új állatbetegség széles körben történő kitörését rendkívüli eseménynek ismerte el.
95
eseti alapon fogja értékelni. (318) Az ezen alfejezet szerinti támogatás nyújtásának feltétele, hogy az érintett tagállam illetékes hatóságai hivatalosan megerősítsék a természeti katasztrófa bekövetkeztét. (319) A tagállamoknak igazolniuk kell, hogy közvetlen kapcsolat van a rendkívüli esemény vagy természeti katasztrófa és a mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozás által elszenvedett károk között. (320) A támogatást közvetlenül az érintett mezőgazdasági vállalkozásnak vagy annak a termelői csoportnak kell kifizetni, amelynek a mezőgazdasági vállalkozás is tagja. Amennyiben a támogatást termelői csoportnak fizetik ki, a támogatás összege nem haladhatja meg annak a támogatásnak az összegét, amelyre az adott mezőgazdasági vállalkozás jogosult. (321) A támogatási programokat az esemény bekövetkezésének időpontjától számított három éven belül létre kell hozni, és a támogatásokat az említett időponttól számított négy éven belül ki kell fizetni. (322) A gyors válságkezelés megkönnyítése érdekében a Bizottság engedélyezi a természeti katasztrófáknak a (317) pontban felsorolt négy típusa, valamint a tornádók, hurrikánok, vulkánkitörések és természeti tüzek által okozott károk ellentételezésére szolgáló támogatási keretprogramok előzetes létrehozását, feltéve, hogy egyértelműen meghatározásra kerülnek azok a feltételek, amelyek mellett ilyen természeti katasztrófák bekövetkezte esetén támogatás nyújtható68. (323) Miután a Bizottság engedélyezett valamely előzetes keretprogramot, minden esetben, amikor tényleges katasztrófa következik be, az érintett tagállam támogatásokat nyújt, feltéve, hogy utólag eleget tesz a következő jelentéstételi kötelezettségeknek: 1.
68
Az érintett tagállamok hatóságai a bejelentett keretprogramot végrehajtó intézkedések végrehajtásának kezdetétől számított [30 napos] határidőn belül tájékoztatják a bizottsági szolgálatokat az alkalmazás konkrét esetéről. Ebben az összefüggésben olyan tájékoztatást kell nyújtani, amely alapján bizonyítható az ezen alfejezet értelmében vett természeti katasztrófa bekövetkezte. Fel kell tüntetni továbbá a már végrehajtott és a tervezett intézkedéseket, valamint a kár
Bizottsági határozatok: N 274b/2010., N 274a/2010., SA.33605., SA.33628., SA.36787. hivatkozási számú állami támogatás.
96
és a támogatás becsült összegét. 2.
A program konkrét helyzetben történő végrehajtását követően, az adott természeti katasztrófához kapcsolódó utolsó egyedi támogatás odaítélésétől számítva három hónapon belül az érintett tagállamok hatóságai megküldik a vonatkozó zárójelentést. A Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett természeti katasztrófa bekövetkeztét meggyőzően bizonyító információkat továbbítani kell a bizottsági szolgálatokhoz. Ezenkívül tájékoztatást kell nyújtani valamennyi egyedi végrehajtási intézkedésről, a kedvezményezettek számáról, valamint a teljes támogatási összegről.
(324) A (317) pontban nem említett típusú természeti katasztrófák által okozott károk, valamint a rendkívüli események által okozott károk ellentételezésére nyújtott támogatást egyedileg kell bejelenteni a Bizottságnak. Elszámolható költségek (325) A tagállamoknak a potenciális kedvezményezettek által elszenvedett károkról a lehető legpontosabb értékelést kell benyújtaniuk. (326) Elszámolhatók a természeti katasztrófa közvetlen következményeként elszenvedett károkkal kapcsolatos költségek a támogatást nyújtó illetékes hatóságtól független hatóság, a hatóság által elismert független szakértő vagy egy biztosítótársaság értékelése alapján. (327) A következő károk költségei számolhatók el: 1.
épületekben, felszerelésekben, gépekben és készletekben bekövetkező anyagi kár és
2.
a mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez, valamint a mezőgazdasági termékek feldolgozásához és forgalmazásához használt eszközök pusztulása és a mezőgazdasági termények megsemmisülése miatt bekövetkezett bevételkiesés.
(328) A veszteséget az adott kedvezményezett szintjén kell kiszámítani. A (327)1. pontban említett anyagi kárt az épületek és felszerelések valós értéke alapján kell kiszámítani. (329) A kedvezményezett éves mezőgazdasági termelésének kiszámítására mutatók alkalmazhatók, amennyiben az alkalmazott számítási módszer lehetővé teszi a kedvezményezett valós veszteségének meghatározását az adott év tekintetében. (330) A Bizottság a károk kiszámításának egyéb módszereit is elfogadja – beleértve a
97
regionális referenciaértékeket is –, feltéve, hogy biztosítják arról, hogy ezek reprezentatívak és nem rendkívül magas hozamokon alapulnak. Ha a természeti katasztrófa vagy a rendkívüli esemény egy kiterjedt területet hasonló módon érintett, a támogatások alapulhatnak átlagos veszteségeken azzal a feltétellel, hogy ezek az átlagadatok reprezentatívak és nem eredményeznek jelentős túlkompenzálást egyetlen kedvezményezett javára sem. (331) A túlkompenzálás elkerülése érdekében a támogatás kedvezményezettje által kapott bármely – például biztosítási kötvény alapján járó – kifizetést, valamint a természeti katasztrófa vagy rendkívüli esemény miatt fel nem merült költségeket le kell vonni az elszámolható költségek összegéből. Támogatási intenzitás (332) A kompenzáció összege nem haladhatja meg az ahhoz szükséges mértéket, hogy a kedvezményezett ugyanolyan helyzetben legyen, mint amilyenben a természeti katasztrófa vagy a rendkívüli esemény bekövetkezése előtt volt. A támogatott kárra folyósított támogatási és egyéb kifizetések, beleértve a biztosítási kötvény alapján történő kifizetéseket is, nem haladhatják meg az elszámolható költségek 100 %-át. 1.2.1.2. A természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatás (333) A Bizottság a mezőgazdasági vállalkozásoknak a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek miatt a növényekben és állatokban, illetve a mezőgazdasági épületekben bekövetkezett veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatásokat akkor minősíti a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek, ha a támogatások megfelelnek a közös értékelési elveknek és az alábbiakban meghatározott feltételeknek. (334) Ez az alfejezet az ezen iránymutatások (38)46. pontjában meghatározott természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk ellentételezésére nyújtott támogatásokra vonatkozik. Kizárólag a mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez nyújtott támogatásokra vonatkozik. (335) A természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség bekövetkeztét hivatalosan meg kell erősítenie az érintett tagállam illetékes hatóságának. A tagállamok adott esetben előzetesen megállapíthatják az ilyen jelenség hivatalos megerősítésére vonatkozó kritériumokat.
98
(336) Az ilyen támogatási programok Bizottság által történő értékelésének lehetővé tétele érdekében a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk ellentételezésére irányuló támogatási intézkedésekkel kapcsolatos bejelentéseknek megfelelő, alátámasztásul szolgáló meteorológiai információt is tartalmazniuk kell. (337) A támogatás közvetlenül az érintett, mezőgazdasági termékek termelésével foglalkozó mezőgazdasági vállalkozások vagy azon termelői csoport részére kerül kifizetésre, amelynek az adott vállalkozások is tagjai. Amennyiben a támogatást termelői csoportnak fizetik ki, a támogatás összege nem haladhatja meg annak a támogatásnak az összegét, amelyre az adott mezőgazdasági vállalkozás jogosult. (338) A támogatási programokat a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség bekövetkezésétől számított három éven belül létre kell hozni. A támogatást a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség bekövetkezésétől számított négy éven belül ki kell fizetni. (339) [Az aszálykárokra adott támogatást kizárólag azok a tagállamok folyósíthatják, amelyek a mezőgazdaság tekintetében teljes mértékben végrehajtották a vízkeretirányelvnek a vízzel kapcsolatos árpolitikáról és a vízszolgáltatások költségeinek megtérüléséről szóló 9. cikkét.] Elszámolható költségek (340) A támogatás az alábbi elszámolható költségek tekintetében biztosít ellentételezést a mezőgazdasági vállalkozások számára: a)
a kedvezményezett mezőgazdasági termék értékesítéséből származó jövedelmének a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség bekövetkezése miatti csökkenése a (341) pontban leírtak szerint; b) a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által a mezőgazdasági épületekben, felszerelésekben és gépekben okozott károk az ezen iránymutatások (344) pontjában leírtak szerint. (341) A mezőgazdasági termék értékesítéséből származó jövedelemnek a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség bekövetkezése miatt a kedvezményezettnél bekövetkező csökkenése úgy számítandó ki, hogy az alábbiakban meghatározott a) értéket ki kell vonni az alábbiakban meghatározott b) értékből, a c) pontban szereplő költségek esetleges hozzáadásával és az összeg d) értékkel való további csökkentésével:
99
a)
b)
c)
d)
a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség bekövetkezésének évében előállított mezőgazdasági termékek mennyiségének és az év során realizált átlagos értékesítési árnak a szorzataként kapott eredményt ki kell vonni a mezőgazdasági termékek megelőző három évben előállított évi átlagos mennyisége – vagy a megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlag – és a realizált átlagos értékesítési ár szorzataként kapott eredményből; egyéb költségek, amelyeket a kedvezményezettnek azért kellett viselnie, mert a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség miatt elmaradt a betakarítás; biztosítási rendszerek keretében kapott bármely összeg és a kedvezőtlen éghajlati jelenség miatt fel nem merült költségek.
(342) A kedvezményezett éves mezőgazdasági termelésének kiszámítására mutatók alkalmazhatók, amennyiben az alkalmazott számítási módszer lehetővé teszi a kedvezményezett valós veszteségének meghatározását az adott év tekintetében. Az okozott veszteség mértékének felmérését a termékek egyes típusainak sajátos jellemzőihez lehet igazítani a következők alkalmazása révén: a) az egyes mezőgazdasági üzemek szintjén, illetve helyi, regionális vagy nemzeti szinten meghatározott biológiai mutatók (a biomassza-veszteség mennyisége) vagy a terméshozam csökkenésére vonatkozó egyenértékű mutatók, vagy b) helyi, regionális vagy nemzeti szinten meghatározott időjárási mutatók (például csapadékmennyiség és hőmérséklet). (343) Ha a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség egy kiterjedt területet hasonló módon érintett, a támogatások alapulhatnak átlagos veszteségeken azzal a feltétellel, hogy ezek az átlagadatok reprezentatívak és nem eredményeznek jelentős túlkompenzálást egyetlen kedvezményezett javára sem. (344) A gazdasági épületekben, mezőgazdasági felszerelésekben és gépekben a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség miatt keletkezett károkért járó ellentételezést a gazdasági épületek, mezőgazdasági felszerelések és gépek valós értéke alapján kell kiszámítani, a támogatást nyújtó illetékes hatóságtól független hatóság, a hatóság által elismert független szakértő vagy egy biztosítótársaság értékelése alapján. 100
(345) A veszteség kiszámítását az adott kedvezményezett szintjén kell elvégezni. Támogatási intenzitás (346) A bruttó támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80 %át, és ez az arány a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek esetében legfeljebb az elszámolható költségek 90 %-áig növelhető. (347) Az ezen alfejezet alapján nyújtott bármely támogatást 50 %-kal csökkenteni kell olyan kedvezményezettek esetén, akik nem kötöttek biztosítást éves átlagtermelésük vagy a termeléssel összefüggő jövedelmük legalább 50 %-ára és a biztosítással fedezett érintett tagállamban vagy régióban statisztikailag leggyakrabban előforduló éghajlati kockázatokra. E feltételtől csak akkor lehet eltekinteni, ha a tagállam meggyőzően bizonyítani tudja, hogy – minden ésszerű erőfeszítés ellenére – a kár keletkezésének időpontjában nem állt rendelkezésre az érintett tagállamban vagy régióban a statisztikailag leggyakrabban előforduló éghajlati kockázatokat fedező, megfizethető díjú biztosítás. 1.2.1.3. Az állatbetegségek vagy növénykárosítóval való fertőzöttség megelőzéséhez és felszámolásához nyújtott támogatás és az állatbetegségek vagy növénykárosítók által okozott károk ellentételezéséhez nyújtott támogatás (348) Ezen alfejezet kizárólag a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatásokra vonatkozik. (349) A Bizottság az állatbetegségek vagy növénykárosítóval való fertőzöttség megelőzése és felszámolása során felmerült költségekhez, valamint az állatbetegségek vagy növénykárosítók által okozott veszteségek ellentételezéséhez nyújtott támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. (350) Támogatás csak a következőképpen nyújtható: a)
b)
olyan állatbetegségek vagy növénykárosítók kapcsán, amelyekre nézve – törvényi rendelkezés, rendelet vagy közigazgatási intézkedés formájában – uniós vagy nemzeti szabályok vannak érvényben; az alábbiak részeként: i. uniós, nemzeti vagy regionális, az érintett állatbetegség vagy növénykárosítóval való fertőzöttség megelőzésére, az ellene való védekezésre vagy a betegség, illetve a károsítóval való fertőzöttség 101
felszámolására szolgáló kormányzati program; ii. az illetékes hatóság által foganatosított sürgősségi intézkedések; vagy iii. a növénykárosítóval való fertőzöttség felszámolását vagy továbbterjedésének megakadályozását célzó, a 2000/29/EK tanácsi irányelvvel összhangban végrehajtott intézkedések. (351) A fenti (350)b) pontban említett kormányzati programoknak vagy intézkedéseknek tartalmazniuk kell az érintett megelőzési, védekezési és felszámolási intézkedések leírását. (352) A támogatás nem vonatkozhat olyan állatbetegségre, illetve növénykárosítóra, amely tekintetében az uniós jogszabályok előírják, hogy a védekezési intézkedések költségeit a kedvezményezett viseli. (353) A támogatás nem vonatkozhat olyan intézkedésekre, amelyek tekintetében az uniós jogszabályok előírják, hogy azok költségeit a kedvezményezett viseli, kivéve, ha a szóban forgó támogatási intézkedések költségeit teljes egészében kiegyenlítik a kedvezményezettekre háruló kötelező terhek. (354) Nem nyújtható egyedi támogatás, ha megállapítást nyer, hogy a betegséget vagy a károsítóval való fertőzöttséget a kedvezményezett szándékos vagy gondatlan cselekedetei okozták. (355) Állatbetegségek esetében a támogatás csak a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal állatbetegségeket felsoroló jegyzékében vagy az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 2009. május 25-i 2009/470/EK tanácsi határozat69 3. cikkének (1) bekezdésében, 4. cikkének (1) bekezdésében és 14. cikkében, valamint I. mellékletében említett állatbetegségek és zoonózisok valamelyikéhez kapcsolódhat. (356) A támogatási programokat az állatbetegség vagy a növénykárosító miatti költségek vagy veszteségek keletkezésének időpontjától számított három éven belül be kell vezetni. A támogatást az említett időponttól számított négy éven belül ki kell fizetni. Elszámolható költségek (357) Nem számolhatók el a nem közvetlenül az állatbetegség vagy növénykárosító miatt felmerülő olyan költségek és veszteségek, amelyek egyébként is felmerültek volna a kedvezményezettnél.
69
HL L 155., 2009.6.18., 30. o.
102
(358) Megelőzésre irányuló intézkedések esetében a támogatás a következő elszámolható költségeket fedezi: a) b) c) d) e)
egészségügyi ellenőrzések; elemzések; tesztek és más szűrési intézkedések; oltóanyagok, gyógyszerek és növényvédő szerek megvásárlásának és alkalmazásának költségei; az állatok megelőző célú levágásának vagy állati termékek és termények ugyanilyen célból történő megsemmisítésének költségei.
(359) Felszámolásra irányuló intézkedések esetében a támogatás a következő elszámolható költségeket fedezi: a) b)
oltóanyagok, gyógyszerek, kezelések és növényvédő szerek megvásárlásának és alkalmazásának költségei; az állatok levágásának és megsemmisítésének, valamint az állati termékek és a termények megsemmisítésének költségei, ideértve az oltások vagy az illetékes hatóságok által elrendelt más intézkedések miatt elpusztuló állatokat és megsemmisülő terményeket is.
(360) A (358)–(359) pontban meghatározott elszámolható költségekkel kapcsolatos támogatást természetben kell nyújtani, kivéve a (358)d) és a (359)a) pontban említett elszámolható költségeket, továbbá a növények vonatkozásában a (358)e) és a (359)b) pontban szereplő elszámolható költségeket, amelyek esetében a valós költségek visszatéríthetők a kedvezményezett részére. (361) Az állatbetegségek és növénykárosítók okozta veszteségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás esetében a kártalanítási összeg kiszámításának kizárólagos alapja: a)
b)
az alábbiak következményeként levágott vagy elhullott állatok vagy megsemmisült állati termékek vagy növények piaci értéke: 1.
állatbetegség vagy növénykártevő, vagy
2.
az ezen iránymutatások (350)b) pontjában említett kormányzati program vagy intézkedés.
a zárlat alá helyezési kötelezettségből és az újrakészletezési vagy újraültetési nehézségekből eredő bevételkiesés.
103
(362) A támogatás olyan állatbetegségek és növénykárosítók által előidézett károkra korlátozódik, amelyek kapcsán az illetékes hatóság a) állatbetegség esetében hivatalosan elismerte a kitörést, vagy b) növénykárosítók esetében hivatalosan elismerte a károsító jelenlétét. Támogatási intenzitás (363) A kedvezményezett részére teljesített támogatási és egyéb kifizetések, beleértve az egyéb nemzeti vagy uniós intézkedések vagy biztosítási kötvények alapján történő kifizetéseket is, nem haladhatják meg az elszámolható költségek 100 %-át. 1.2.1.4. A TSE-vizsgálatokkal kapcsolatos támogatás és az elhullott állományért nyújtott támogatás (364) A Bizottság a TSE-vizsgálatokkal és az elhullott állománnyal kapcsolatos állami támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel a közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. (365) Ez az alfejezet kizárólag az elsődleges termelőkre vonatkozik. Az elszámolható költségekre vonatkozó támogatási intenzitás: (366) Az alábbiakban felsorolt elszámolható költségekre vonatkozóan a következő támogatási intenzitásokat kell alkalmazni: a)
az elhullott állomány eltávolítási költségeinek legfeljebb 100 %-át kitevő támogatás, és az elhullott állomány megsemmisítési költségeinek legfeljebb 75 %-át kitevő támogatás. A mezőgazdasági termelők által az elhullott állomány eltávolításának és megsemmisítésének költségeire kötött biztosítás díjköltségeihez nyújtott támogatás ezen iránymutatások II. szakasza 1.2.1.6. alfejezetének rendelkezései szerint nyújtható;
b)
az elhullott állomány eltávolítási és megsemmisítési költségeinek legfeljebb 100 %-át kitevő támogatás, amennyiben a támogatást az elhullott állomány eltávolítására és megsemmisítésére szánt díjakon vagy kötelező hozzájárulásokon keresztül finanszírozzák, feltéve, hogy a díjak vagy hozzájárulások a húságazatra korlátozódnak és azokat közvetlenül ott vetik ki;
104
c)
az elhullott állomány eltávolítási és megsemmisítési költségeinek legfeljebb 100 %-át kitevő támogatás, amennyiben kötelező elvégezni az elhullott állomány TSE-vizsgálatát;
d)
a TSE-vizsgálatokkal kapcsolatos költségek 100 %-áig nyújtott támogatás;
e)
az emberi fogyasztás céljából levágott szarvasmarhafélék kötelező BSE-vizsgálatához nyújtott, BSE-vizsgálatonként 40 EUR-t kitevő támogatás. Ennek az összegnek fedeznie kell a BSE-vizsgálat költségeit, beleértve a vizsgálat elvégzéséhez szükséges készletnek, valamint a minta levételének, szállításának, vizsgálatának, tárolásának és megsemmisítésének a költségeit, és tartalmaznia kell az összes közvetlen és közvetett kifizetést, köztük az uniós kifizetéseket is.
(367) A (366)a)–d) pontban említett támogatás előfeltétele, hogy a tagállamban működjön egy következetes ellenőrzési program, amely biztosítja az elhullott állomány biztonságos ártalmatlanítását. (368) A (366)e) pontban említett támogatás előfeltétele, hogy a BSE-vizsgálat elvégzésének kötelezettsége uniós vagy nemzeti jogszabályokon alapuljon. (369) A támogatás nem járhat az állattenyésztési ágazatban működő vállalkozásoknak teljesített közvetlen pénzkifizetéssel. (370) A (366)a)–c) pontban említett elszámolható költségekre irányuló támogatást a termelési-forgalmazási láncban az állattenyésztési ágazatban működő vállalkozások után (downstream) következő azon gazdasági szereplők kapják, amelyek az elhullott állomány eltávolításával és megsemmisítésével kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak. (371) Az elhullott állatokkal és a vágóhídi hulladékkal kapcsolatban a Bizottság fenntartja politikáját, amely szerint nem engedélyezi a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalomba hozatalával foglalkozó szereplők számára az elhullott állományért, valamint a vágóhídi hulladék ártalmatlanításának költségeihez nyújtott támogatást. A vágóhídon keletkezett hulladék ártalmatlanításával kapcsolatban megvalósított beruházásokra irányuló állami támogatást a beruházási támogatásra alkalmazandó, vonatkozó szabályok szerint kell vizsgálni. 1.2.1.5. A védett állatok által okozott károk tekintetében nyújtott támogatás (372) Egyre nagyobb problémát jelentenek a védett állatok által a felszerelésben, az 105
infrastruktúrában, az állatokban és növényekben okozott károk. Az EU természetvédelmi politikájának sikere részben a nagyragadozók és az állattartók közötti konfliktusok eredményes kezelésétől függ. Ebből kifolyólag, és tekintettel az arányosság elvére, a Bizottság a védett állatok által okozott károk ellentételezésére nyújtott támogatást, valamint az ezen károkhoz kapcsolódó egyes közvetlen költségeket a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel a közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. (373) Ez az alfejezet kizárólag az elsődleges termelőkre vonatkozik. (374) A kedvezményezetteknek meghatározott mértékű minimális hozzájárulást kell nyújtaniuk a versenytorzulások kockázatának enyhítése és a kockázat minimalizálására való ösztönzés érdekében. Ez a hozzájárulás olyan ésszerű megelőző intézkedések (például – ahol lehetséges – biztonsági kerítések, terelőkutyák alkalmazása stb.) formájában kell, hogy megvalósuljon, amelyek arányosak a védett állatok által okozott károknak az érintett terület vonatkozásában fennálló kockázatával. Amennyiben semmiféle megelőző intézkedés meghozatalára nincs lehetőség, az érintett tagállamnak a megelőző intézkedések meghozatalának lehetetlenségére egyértelmű bizonyítékot kell szolgáltatnia azért, hogy a támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek lehessen tekinteni. (375) Az elszenvedett károk és a védett állat viselkedése között a támogatást nyújtó illetékes hatóságtól független hatóság, a hatóság által elismert független szakértő vagy egy biztosítótársaság által megállapított közvetlen okozati kapcsolatnak kell fennállnia. (376) A támogatás iránti kérelmet a kár vagy veszteség keletkezését követő [három éven] belül be kell nyújtani. A támogatásokat a kár vagy veszteség keletkezését követő négy éven belül ki kell fizetni. Elszámolható költségek (377) A támogatás az elpusztított állatokhoz vagy megsemmisített növényekhez kapcsolódó károk ellentételezésére nyújtandó. Az elszámolható költségek a védett állatok által elpusztított állatok vagy megsemmisített növények piaci értékén alapulnak. A következő közvetett költségeket is vissza lehet téríteni: a sérült állatok kezeléséből eredő állatorvosi költségek, valamint az elveszett állatok keresésével és az állattetemek eltávolításával kapcsolatos munkaerőköltségek.
106
(378) Támogatás nyújtható a mezőgazdasági felszerelésekben, gépekben és a gazdasági épületekben okozott károk ellentételezésére is. Ebben az esetben az elszámolható költségek a mezőgazdasági felszereléseknek, gépeknek és mezőgazdasági épületeknek a támogatást nyújtó illetékes hatóságtól független hatóság, a hatóság által elismert független szakértő vagy egy biztosítótársaság által felbecsült piaci értékén alapulnak. (379) A védett állatok által okozott károk megelőzésére vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatos beruházásokat az ezen iránymutatások II. szakaszának a mezőgazdasági üzemek számára nyújtott beruházási támogatásokról szóló 1.1.1.1 alfejezetében foglalt feltételek szerint lehet támogatni. (380) A túlkompenzálás elkerülése érdekében a támogatás kedvezményezettje által kapott bármely – például biztosítási kötvény alapján járó – kifizetést, valamint a védett állatok által okozott kár miatt fel nem merült költségeket le kell vonni az elszámolható költségek összegéből. Támogatási intenzitás (381) Az ellentételezés mértéke az elszámolható költségek 100 %-áig terjedhet. (382) A közvetett költségekre nyújtott ellentételezésnek arányosnak kell lennie a közvetlen költségekkel, és nem haladhatja meg a teljes közvetett elszámolható költségek [80 %]-át. 1.2.1.6. A biztosítási díj fizetéséhez nyújtott támogatás (383) A Bizottság a biztosítási díj fizetéséhez a mezőgazdasági vállalkozásoknak nyújtott támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. (384) A biztosítás számos esetben a helyes kockázat- és válságkezelés rendkívül hasznos eszköze. Emiatt, továbbá a mezőgazdasági termelők gyakran korlátozott finanszírozási lehetőségeire figyelemmel a Bizottság kedvező véleménnyel van a biztosítási díjak vonatkozásában nyújtott állami támogatásokról, ha a biztosítás az elsődleges termelésre vonatkozik. (385) Ez az alfejezet kizárólag az elsődleges termelés számára nyújtott támogatásokra vonatkozik.
107
(386) A támogatás nem képezhet akadályt a biztosítási szolgáltatások belső piacának működésében. A támogatás nem korlátozódhat különösen egyetlen biztosítótársaság vagy biztosítótársaságok meghatározott csoportja által nyújtott biztosításra, és nem köthető olyan feltételhez, hogy a biztosítási szerződést az érintett tagállamban székhellyel rendelkező társaságnál kell megkötni. (387) A viszontbiztosítási rendszereket eseti alapon kell megvizsgálni. Elszámolható költségek (388) Az elszámolható költségek közé tartoznak az 1.2.1.1., az 1.2.1.2., az 1.2.1.3., az 1.2.3.4. és az 1.2.1.5. alfejezetben meghatározott, természeti katasztrófák és rendkívüli események, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók, elhullott állomány eltávolítása és megsemmisítése, illetve a védett állatok, valamint egyéb kedvezőtlen éghajlati jelenségek miatt keletkező veszteségek és/vagy környezeti események által okozott veszteségek fedezésére szolgáló biztosítások díjai. (389) A környezeti események által okozott veszteségek fedezésére szolgáló biztosítások díjaihoz nyújtott támogatás tekintetében a következő feltételnek kell teljesülnie: a környezeti esemény bekövetkeztét hivatalosan meg kell erősítenie az érintett tagállam illetékes hatóságának. A tagállamok adott esetben előzetesen megállapíthatják az ilyen esemény hivatalos megerősítésére vonatkozó kritériumokat. (390) A mezőgazdasági vállalkozás éves termelésének kiszámítására mutatók alkalmazhatók. Az alkalmazott számítási módszernek lehetővé kell tennie az egyes mezőgazdasági vállalkozások adott évre vetített tényleges veszteségének a megállapítását. Az okozott kár mértékének felmérését a termékek egyes típusainak sajátos jellemzőihez lehet igazítani a következők alkalmazása révén: a)
az egyes gazdaságok szintjén, illetve helyi, regionális vagy nemzeti szinten meghatározott biológiai mutatók (a biomassza-veszteség mennyisége) vagy a terméshozam csökkenésére vonatkozó egyenértékű mutatók, vagy
b)
helyi, regionális vagy nemzeti szinten meghatározott időjárási mutatók (például csapadékmennyiség és hőmérséklet).
(391) A biztosításnak csak a fenti (388) pontban említett veszteségek ellentételezésének költségét kell fedeznie, és annak nyújtását nem szabad feltételként jövőbeli termelési tevékenység végzéséhez kötni, sem pedig azzal kapcsolatosan sajátos termelési 108
módszereket vagy mennyiségeket kikötni. Támogatási intenzitás (392) A bruttó támogatási intenzitás nem haladhatja meg a biztosítási díj költségének 65 %-át, kivéve az elhullott állomány eltávolítására és megsemmisítésére nyújtott támogatást, ahol a támogatási intenzitás az elhullott állomány eltávolítása kapcsán nem haladhatja meg a biztosítási díj költségének 100%-át, az elhullott állomány megsemmisítése kapcsán pedig nem haladhatja meg a biztosítási díj költségének 75 %-át. (393) A tagállamok megfelelő felső határok alkalmazásával korlátozhatják a biztosítási díj támogatható összegét. 1.2.1.7. A kölcsönös kockázatkezelési alapok számára nyújtott pénzügyi hozzájárulások támogatása (394) A Bizottság a kölcsönös kockázatkezelési alapok számára az 1.2.1.2. és az 1.2.1.3. alfejezetben meghatározott, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók által okozott károk és/vagy környezeti események által okozott veszteségek mezőgazdasági termelők számára történő ellentételezéséhez nyújtott pénzügyi hozzájárulások támogatását a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel a közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. (395) Ez az alfejezet kizárólag az elsődleges termelés számára nyújtott támogatásokra vonatkozik. (396) Az érintett kölcsönös kockázatkezelési alapnak meg kell felelnie a következő feltételeknek: a)
az illetékes hatóság a nemzeti joggal összhangban akkreditálta;
b)
átlátható politikát követ az alapba történő befizetések és az onnan történő kifizetések tekintetében;
c)
egyértelmű szabályok alapján állapítja meg a felelősséget bárminemű felmerülő tartozás vonatkozásában.
(397) A tagállamok meghatározzák a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásának és irányításának szabályait, különösen a kompenzációs kifizetések nyújtása és az említett szabályok betartásának felügyelete és ellenőrzése vonatkozásában. A
109
tagállamok gondoskodnak arról, hogy a finanszírozásra vonatkozó szabályok kitérjenek a mezőgazdasági vállalkozó gondatlansága esetén alkalmazandó szankciókra is. (398) A környezeti esemény bekövetkeztét hivatalosan meg kell erősítenie az érintett tagállam illetékes hatóságának. A tagállamok adott esetben előzetesen megállapíthatják azokat a kritériumokat, amelyek alapján e hivatalos megerősítést megadottnak kell tekinteni. Elszámolható költségek (399) A fenti (394) pontban említett pénzügyi hozzájárulás kizárólag azokra az összegekre vonatkozhat, amelyeket a kölcsönös kockázatkezelési alap pénzbeni ellentételezésként fizet ki a mezőgazdasági vállalkozásoknak. Támogatási intenzitás (400) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 65 %-át. (401) A tagállamok korlátozhatják a támogatható költségeket a következők alkalmazásával: a) alaponként meghatározott felső határok; b) az alap egy tagjára/résztvevőjére meghatározott megfelelő felső határok. 1.2.2.
A termelési kapacitás megszüntetéséhez nyújtott támogatások
(402) Ez a fejezet a mezőgazdasági ágazat egészére vonatkozik (a mezőgazdasági termékek elsődleges előállítása, feldolgozása és forgalmazása). 1.2.2.1. A kapacitásnak az állatok, növények vagy emberek egészségével kapcsolatos, higiéniai vagy környezeti okokból történő megszüntetése (403) A Bizottság a kapacitás megszüntetéséhez nyújtott támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel a közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. (404) A kapacitás megszüntetésére az állatok, növények vagy emberek egészségével kapcsolatos, higiéniai vagy környezeti okokból, például az általános állománysűrűség csökkenése miatt kerül sor. (405) A támogatás kedvezményezettjének megfelelő ellentételezést kell nyújtania. Ez az ellentételezés a kedvezményezett arra irányuló végleges és visszavonhatatlan határozatából áll, hogy a szóban forgó termelési kapacitást leépíti vagy 110
visszavonhatatlanul megszünteti. Ezt vagy a kapacitásnak az érintett vállalkozás általi teljes megszüntetése, vagy – kellően indokolt esetekben – a kapacitás részleges megszüntetése útján kell megvalósítani. A kedvezményezettnek jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalásokat kell tennie arra vonatkozóan, hogy az érintett termelési kapacitás megszüntetése végleges és visszafordíthatatlan, és hogy a kedvezményezett ugyanazon tevékenység folytatását máshol nem kezdi újra. E kötelezettségvállalásoknak a szóban forgó földterület/létesítmény bármely jövőbeli vevőjére nézve is kötelezőnek kell lenniük. (406) Csak a ténylegesen termelő mezőgazdasági vállalkozások és a megszüntetést megelőző öt évben folyamatosan használt termelési kapacitások tekintetében nyújtható támogatás. Azokban az esetekben, amikor a termelési kapacitást már véglegesen megszüntették, vagy amennyiben egy ilyen megszüntetés elkerülhetetlennek tűnik, nincs lehetőség ellentételezésre a kedvezményezett részéről, ezért nem nyújtható támogatás. (407) A Bizottság fenntartja a jogot, hogy a támogatás engedélyezését további feltételekhez kösse. (408) Kizárólag az EU-előírásoknak megfelelő vállalkozások támogathatóak; azok a vállalkozások, amelyek nem felelnek meg ezen előírásoknak, illetve amelyek egyébként is kénytelenek lennének beszüntetni a termelést, nem részesülhetnek támogatásban. (409) Az erózió és a környezetre gyakorolt más negatív hatások elkerülése érdekében a termelés alól kivont nyílt mezőgazdasági területeket elvileg két éven belül erdősíteni kell, vagy természeti területté kell átalakítani, oly módon, hogy amely biztosítja a környezetre gyakorolt negatív hatások elkerülését. Alternatív megoldásként a nyílt mezőgazdasági területek 20 évvel a kapacitás tényleges megszüntetése után újrahasznosíthatóak. Addig azonban az ilyen mezőgazdasági területeket az 1306/2013/EU rendelet VI. címének I. fejezetével és a vonatkozó végrehajtási szabályokkal összhangban jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban kell tartani. Az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv70 hatálya alá tartozó létesítmények bezárását a szóban forgó irányelv 11. és 22. cikkében foglalt azon követelménynek megfelelően kell végrehajtani, miszerint meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a környezetszennyezés bármilyen kockázatának 70
HL L 334., 2010.12.17., 17. o.
111
elkerülésére, és a működés helyszínét kielégítő állapotba kell visszaállítani. (410) A támogatási program alapján nyújtott támogatásnak valamennyi támogatható vállalkozás számára hozzáférhetőnek kell lennie. Elszámolható költségek (411) A támogatást az eszközök folyó eladási értéken számított értékveszteségének ellentételezésére kell nyújtani. (412) Az eszközök értékveszteségének ellentételezésén túl, a kapacitás környezeti okokból történő megszüntetése esetén az eszköz értékének legfeljebb 20 %-áig terjedő mértékű ösztönző támogatás nyújtható. (413) Ellentételezés nyújtható a termelési kapacitás felszámolási költségeire is. (414) Támogatás nyújtható továbbá a megszüntető határozat végrehajtásából eredő, kötelező szociális költségek ellentételezésére. (415) Az erdősítéshez és a földterület természeti területté történő átalakításához biztosított támogatásokat az ezen iránymutatások II. szakaszának 2.1.2 alfejezetében az erdősítésre vonatkozóan, valamint az ezen iránymutatások II. szakaszának 1.1.1.1. alfejezetében a nem termelő beruházásokra vonatkozóan meghatározott szabályok alapján kell nyújtani. (416) Ezen alfejezet rendelkezései nem sértik annak lehetőséget, hogy a mezőgazdasági üzemek átruházásához ezen iránymutatások II. szakaszának 1.1.3 alfejezete alapján nyújtsanak állami támogatást. Támogatási intenzitás (417) A maximális támogatás összege: 1.
az eszközök értékveszteségének ellentételezésének, a termelési kapacitás felszámolási költségeinek ellentételezésének és a megszüntető határozat végrehajtásából eredő, kötelező szociális költségek ellentételezésének legfeljebb 100 %-a.
2.
az eszközök értékveszteségének ellentételezésének legfeljebb 120 %-a, amennyiben a megszüntetésre környezeti okokból kerül sor.
112
1.2.2.2. A kapacitás egyéb okokból történő megszüntetése (418) A Bizottság a kapacitás 1.2.2.1. alfejezetben meghatározottaktól eltérő ok alapján történő megszüntetéséhez nyújtott támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel a közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek megfelel. (419) A kapacitás megszüntetésére az ágazatban végrehajtott szerkezetátalakítás, diverzifikáció, vagy korai nyugdíjba vonulás miatt kerül sor. (420) A (405)–(409) pont feltételei teljesülnek. (421) Nem nyújtható olyan támogatás, amely beavatkozna a piac közös szervezésének mechanizmusaiba. Az olyan ágazatokra vonatkozó támogatási rendszereket, amelyek termelési korlátozások vagy kvóták hatálya alá tartoznak, a Bizottság eseti alapon értékeli. (422) A támogatás részét képezi egy meghatározott célkitűzésekkel és konkrét ütemtervvel rendelkező ágazati szerkezetátalakítási, diverzifikációs vagy előrehozott nyugdíjazási programnak. (423) Annak biztosítására, hogy a piacon gyors hatást lehessen elérni, a kapacitás megszüntetését célzó rendszerek időtartamának a részvételi kérelmek összegyűjtése vonatkozásában legfeljebb hat hónapra, a tényleges megszüntetés tekintetében pedig további 12 hónapra kell korlátozódnia. A Bizottság nem fogja elfogadni a [3] évnél hosszabb időre szóló támogatási programokat, mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a szükséges változtatások elhalasztását eredményezhetik. (424) A rendszernek az érintett ágazatban működő valamennyi gazdasági szereplő számára ugyanolyan feltételek mellett kell hozzáférhetőnek lennie. A maximális hatás elérése érdekében a tagállamnak a pályázati felhívások átlátható, a potenciálisan érdekelt termelőket a részvételre nyilvánosan felhívó rendszerét kell alkalmaznia; a rendszer szervezését ugyanakkor oly módon kell irányítani, hogy az ne tegye szükségessé és ne is mozdítsa elő versenyellenes megállapodások létrejöttét vagy az érintett vállalkozások közötti összehangolt magatartást. (425) Ezen alfejezet rendelkezései nem sértik annak lehetőséget, hogy a mezőgazdasági üzemek átruházásához ezen iránymutatások II. szakaszának 1.1.3 alfejezete alapján nyújtsanak állami támogatást.
113
Támogatható költségek és támogatási intenzitás (426) Az ezen iránymutatások II. szakaszának 1.2.2.1. alfejezetében a támogatási intenzitásokra és elszámolható költségekre vonatkozóan meghatározott rendelkezések alkalmazandók, kivéve a (412) pont szerinti költségeket. 1.3.
A támogatás egyéb típusai a mezőgazdasági ágazatban
1.3.1.
Az állattenyésztési ágazatnak nyújtott támogatás
(427) A Bizottság kedvező véleménnyel van az uniós állatállomány genetikai minőségének fenntartását és javítását szolgáló támogatásokról. A Bizottság az állattenyésztési ágazatnak nyújtott állami támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. (428) Ez az alfejezet az elsődleges termeléssel foglalkozó kis- és középvállalkozásokra vonatkozik. A Bizottság nem engedélyezi az ezen alfejezet hatálya alá tartozó költségekre irányuló, a nagyvállalkozások részére nyújtott állami támogatást. (429) A törzskönyvek létrehozására és vezetésére, valamint harmadik fél által vagy nevében az állatállomány genetikai minőségének vagy termelékenységének megállapítása érdekében elvégzett vizsgálatokra nyújtható támogatás, kivéve az állatállomány tulajdonosa által elvégzett ellenőrzéseket és a tej minőségének rendszeres ellenőrzését. Elszámolható költségek (430) A támogatható költségek az alábbiak: 1.
a (429) pontban említett törzskönyvek létrehozásával és vezetésével kapcsolatos alábbi igazgatási költségek: a)
állatokra vonatkozó adatok gyűjtése és kezelése (pl.: állat származása, születési ideje, megtermékenyítés ideje, halál ideje és oka) és a szakértő értékelése, a törzskönyvek létrehozásához és vezetéséhez szükséges adatok aktualizálása és feldolgozása.
b)
a törzskönyvekben szereplő állatok releváns nyilvántartásba vételére vonatkozó igazgatási munkák;
c)
a törzskönyvek aktualizálása;
adatainak
114
kezelésére
használt
adatainak szoftver
2.
d)
törzskönyvekre vonatkozó információk és a törzskönyvekből származó adatok online közzététele, vagy
e)
egyéb vonatkozó igazgatási költségek;
a (429) pontban említett, az állatállomány genetikai minőségének vagy termelékenységének megállapítására irányuló vizsgálatokkal kapcsolatos alábbi költségek: a)
a vizsgálatok vagy ellenőrzések költségei;
b)
az állatok egészségének javítására és a környezetvédelem szintjének növelésére vonatkozó vizsgálatokból vagy ellenőrzésekből származó adatok gyűjtésével és értékelésével kapcsolatos költségek;
c)
fejlett tenyésztési módszer végrehajtása és a genetikai változatosság megőrzése céljából elvégzett, az állatok genetikai minőségének felmérésére irányuló vizsgálatokból vagy ellenőrzésekből származó adatok gyűjtésével és értékelésével kapcsolatos költségek; vagy
d)
egyéb vonatkozó költségek.
Támogatási intenzitás (431) A támogatás mértéke a törzskönyv létrehozásával és vezetésével kapcsolatos igazgatási költségek esetében 100 %-áig terjedhet. (432) A támogatás mértéke az állatállomány genetikai minőségének vagy termelékenységének meghatározása céljából harmadik személyek által vagy nevében végzett vizsgálatok költségei tekintetében legfeljebb 70 %. 1.3.2.
A mezőgazdasági termékek promóciójához nyújtott támogatások
(433) A Bizottság az Európai Unióban a mezőgazdasági termékek promóciójához nyújtott támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. (434) Ezen alfejezet a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésére, feldolgozására és forgalmazására egyaránt vonatkozik. A (445).1. pontban említett, versenyek, kereskedelmi vásárok vagy kiállítások szervezésére nyújtott támogatások kedvezményezettjei kizárólag kkv-k lehetnek. (435) A promóciós tevékenység célja vagy a nyilvánosság tájékoztatása a mezőgazdasági termékek jellemzőiről (pl.: versenyek szervezése, kereskedelmi vásárokon és 115
közönségkapcsolati tevékenységekben való részvétel, tudományos ismeretek vulgarizálása, és tényszerű információk közzététele révén), vagy a gazdasági szereplők vagy fogyasztók promóciós kampányok által történő ösztönzése a kérdéses termék megvásárlására. (436) A promóciós kampánynak az ezen iránymutatások (38)19. pontjában meghatározott minőségi termékekre kell összpontosítania, vagy általános jellegű intézkedésnek kell lennie, amely az érintett terméktípus valamennyi termelőjének javára szolgál. (437) a promóciós kampányoknak meg kell felelniük a 2000/13/EK irányelv71 2. cikkének és adott esetben a vonatkozó egyedi címkézési szabályoknak; (438) A tagállamoknak a promóciós kampányra irányuló támogatás vagy támogatási program bejelentésekor reprezentatív mintákat kell küldeniük a promóciós anyagokból. Ha a bejelentés időpontjában az anyag nem áll rendelkezésre, kötelezettséget kell vállalni arra vonatkozóan, hogy az anyagot később, de minden esetben a promóciós kampány elindítása előtt rendelkezésre bocsátják. (439) A több mint [5] millió EUR-s éves költségvetésű promóciós kampányokat külön be kell jelenteni. (440) Promóciós intézkedéseket termelői csoportok vagy más szervezetek is végrehajthatnak, méretüktől függetlenül. Ha a promóciós intézkedést termelői csoportok vagy más szervezetek hajtják végre, a részvételnek nem szabható feltételéül az e csoportokban vagy szervezetekben való tagság, és az érintett csoport vagy szervezet igazgatási költségeihez történő hozzájárulás mértékének a promóciós intézkedés végrehajtásának arányos költségeire kell korlátozódnia. (441) A támogatás nyújtható: a)
természetben, vagy
b)
a felmerült valós költségek visszatérítésének formájában.
(442) A promóciós kampányokhoz nyújtott támogatás csak természetben nyújtható. (443) Természetben nyújtott támogatás esetében a támogatást a promóciós intézkedések 71
Az Európai Parlament és a Tanács 2000. március 20.i 2000/13/EK irányelve az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, HL L 109, 2000.5.6., 29. o.
116
végrehajtója számára kell kifizetni. (444) A (445)1.v. pontban említett, jelképes díjakhoz nyújtott támogatás csak akkor fizethető ki a promóciós intézkedések végrehajtójának, ha a díj ténylegesen odaítélésre került, és csak az odaítélés igazolását követően. Elszámolható költségek (445) A mezőgazdasági termékek Unión belüli promóciójához nyújtott állami támogatás keretében elszámolható költségek a következők: 1. a versenyek, kereskedelmi vásárok vagy kiállítások szervezésével kapcsolatos alábbi költségek, feltéve, hogy a támogatás – objektív módon meghatározott feltételek mellett – elérhető az érintett területen működő valamennyi jogosult számára: i.
részvételi díjak;
ii.
utazási költségek;
iii.
az eseményt bejelentő kiadványok és honlapok költségei;
iv.
helyiségek és standok bérleti díja, fel- és leszerelésük költségei;
v.
jelképes díjak, versenydíjanként és -győztesenként legfeljebb [1000] EUR értékben;
2.
az egy adott régióban működő vagy egy adott mezőgazdasági terméket előállító termelőket tényszerű információk közzététele útján ismertető kiadványok és honlapok költségei azzal a feltétellel, hogy a közzétett információk részrehajlástól mentesek, és valamennyi termelő azonos feltételekkel kerülhet be a kiadványba;
3.
a más országokból származó termékek számára nyitva álló minőségrendszerekkel, a generikus termékekkel és a generikus termékek táplálkozástani előnyeivel és ajánlott felhasználásával kapcsolatos tudományos ismeretek és tényszerű információk terjesztésének költségei.
4.
a médiában vagy kiskereskedelmi egységekben szervezett célzott fogyasztói kampányok, valamint a közvetlenül a fogyasztóknak kiosztott promóciós anyagok költségei.
Egyes vállalatokra, márkákra vagy származásra való hivatkozás (446) A (445)3. és a (445)4. pontban említett promóciós tevékenységek, és különösen az általános jellegű, és az érintett terméktípus valamennyi termelőjének javára szolgáló 117
promóciós tevékenységek nem említhetnek meg semmilyen vállalatot, márkanevet vagy konkrét származást. A (445)4. pontban említett promóciós kampányokat nem lehet egy vagy több konkrét vállalat termékeire elkülöníteni. (447) Ugyanakkor a származásra való hivatkozás nem alkalmazandó az Unió által elismert elnevezésekre vagy minőségi termékekre összpontosító promóciós tevékenységekre, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek: 1.
ha a promóciós kampány az Unió által elismert elnevezésekre összpontosít, hivatkozhat a termékek származására, feltéve, hogy a hivatkozás pontosan megegyezik az Unió által bejegyzett hivatkozással;
2.
ha a tevékenység minőségi védjeggyel ellátott termékekre irányul, a termékek származását meg lehet említeni, ha az az üzenetben másodlagos. Annak megállapítására, hogy a származásra való hivatkozás másodlagos-e, a Bizottság a származásra utaló szöveg teljes mennyiségét és/vagy a vonatkozó szimbólum méretét – a képeket és az általános megjelenést is beleértve – összeveti a promóció értékesítési kulcsüzenetét képező – vagyis nem a származásra összpontosító – szöveg és/vagy szimbólum mennyiségével, illetve méretével.
Támogatási intenzitás (448) A (445)1–3. pontban említett elszámolható költségek támogatási intenzitása nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át. (449) A (447) pontban említett minőségi termékekre összpontosító promóciós kampányok támogatási intenzitása nem haladhatja meg a kampány elszámolható költségeinek 50 %-át. Ha az adott ágazat legalább 50 %-ban hozzájárul a költségekhez, akkor függetlenül attól, hogy a hozzájárulást milyen formában (például különleges adók formájában vagy más módon) nyújtják, a támogatási intenzitás elérheti a 100 %-ot is72. (450) A (436) pontban említett általános jellegű promóciós kampányok támogatási intenzitása az elszámolható költségek 100 %-áig terjedhet. Promóció harmadik országokban (451) A Bizottság vizsgálat tárgyává teszi a harmadik országokban folytatott promócióhoz 72
EBHT, 2012. szeptember 27., T-139/09. sz., Franciaország kontra Bizottság ügy.
118
nyújtandó állami támogatásokat, és a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti ezeket összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha megfelelnek a 3/2008/EU rendeletben megállapított feltételeknek. A Bizottság azonban nem fogja a promócióra irányuló állami támogatást összeegyeztethetőnek nyilvánítani a következő esetekben: 1.
a támogatást meghatározott vállalkozások vagy kereskedelmi márkák számára nyújtják;
2.
a támogatás veszélyezteti más tagállamokból származó termékek értékesítését vagy rossz színben tüntet fel ilyen termékeket.
1.3.3. A legkülső régiók és a kisebb égei-tengeri szigetek részére nyújtott támogatások (452) A Bizottság a legkülső régiók és a kisebb égei-tengeri szigetek részére nyújtott támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. (453) Ez az alfejezet a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésére, feldolgozására és forgalmazására egyaránt vonatkozik. (454) A POSEI-rendelet 23. cikkének (4) bekezdése értelmében a Szerződés 107., 108. és 109. cikke nem alkalmazandó a tagállamok által a szóban forgó rendeletnek megfelelően odaítélt alábbi támogatások tekintetében: 1.
a IV. fejezet alapján a helyi mezőgazdasági termelés támogatására végrehajtott intézkedések;
2.
a Franciaország által az említett rendelet 23. cikkének (3) bekezdése alapján a cukorágazat számára odaítélt támogatások;
3.
az említett rendelet 24. cikke alapján a növény-egészségügyi programok számára odaítélt támogatások, és
4.
a Spanyolország által az említett rendelet 28. cikke alapján a Kanáriszigeteken folyó dohánytermeléshez nyújtott támogatás.
(455) Az említett esetektől eltérő egyéb esetekben az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alkalmazandók a külső régiókra vonatkozó intézkedések esetében, a következő sajátosság figyelembevételével: A POSEI-rendelet 23. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a Szerződés I. mellékletének hatálya alá tartozó azon mezőgazdasági termékekre vonatkozóan, amelyekre a Szerződés 107., 108. és 109. 119
cikkét kell alkalmazni, a Bizottság működési támogatást engedélyezhet az e termékeket termelő, feldolgozó és forgalmazó ágazatokban, a legkülső régiókban folytatott gazdálkodásra jellemző, az elkülönültségből, elszigeteltségből és szélsőséges távolságból eredő sajátos megkötöttségek enyhítése céljából (456) A kisebb égei-tengeri szigetekről szóló rendelet 17. cikke értelmében a Szerződés 107., 108. és 109. cikke nem alkalmazandó a tagállamok által a szóban forgó rendeletnek megfelelően odaítélt alábbi támogatások tekintetében: az említett rendelet III. és IV. fejezete alapján a helyi mezőgazdasági termelés támogatására végrehajtott intézkedések. (457) Az említett esetektől eltérő egyéb esetekben az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alkalmazandók a kisebb égei-tengeri szigetekre vonatkozó intézkedések esetében, a következő sajátosság figyelembevételével: A kisebb égei-tengeri szigetekről szóló rendelet 17. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a Szerződés I. mellékletének hatálya alá tartozó azon mezőgazdasági termékekre vonatkozóan, amelyekre a Szerződés 107., 108. és 109. cikkét kell alkalmazni, a Bizottság működési támogatást engedélyezhet az e termékeket termelő, feldolgozó és forgalmazó ágazatokban, a kisebb égei-tengeri szigeteken folytatott gazdálkodásra jellemző, a szigetjellegből, a kis méretből, a hegyvidékes domborzati és éghajlati viszonyokból, a néhány terméktől való gazdasági függésből és a piacoktól való távolságból eredő sajátos megkötöttségek enyhítése céljából. (458) Ebben az összefüggésben a Bizottság a legkülső régiók és a kisebb égei-tengeri szigetek szükségleteinek kielégítésére irányuló állami támogatás nyújtására vonatkozó javaslatokat eseti alapon, a közös értékelési elvek és az e régiókra alkalmazandó különös jogszabályi rendelkezések alapján és adott esetben az érintett intézkedéseknek az érintett régiókra vonatkozó vidékfejlesztési programokkal való összeegyeztethetőségére és az érintett régiókban és az Unió más részeiben a versenyre gyakorolt hatásaira figyelemmel vizsgálja meg. 1.3.4.
A birtokrendezéssel kapcsolatos jogi és igazgatási költségekre nyújtott támogatás
(459) A birtokrendezésre nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősül összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha azt a közös értékelési elveknek, valamint az ezen alfejezetben foglalt speciális feltételeknek megfelelően nyújtják. Elszámolható költségek
120
(460) Az elszámolható költségek a birtokrendezés jogi, igazgatási és felmérési költségeire korlátozódnak. Támogatási intenzitás (461) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a felmerült valós költségek 100 %-át. 1.3.5.
Környezetvédelmi támogatás
(462) A hátrányos megkülönböztetés elkerülése érdekében és annak érdekében, hogy a tagállamok a környezetvédelmi politikát minden ágazatban végre tudják hajtani, a Bizottság a környezetvédelemhez nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásokat és az azok helyébe lépő iránymutatásokat alkalmazza a mezőgazdasági ágazat esetében. Ezen okok miatt a környezetvédelemhez nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások, illetve az azokat felváltó vagy hatályon kívül helyező iránymutatások alkalmazandók a mezőgazdasági ágazat esetében, kivéve a mezőgazdasági ágazat sajátossága miatt alkalmazandó különböző intézkedéseket, például az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos, valamint az állatjóléti kötelezettségvállalások teljesítéséhez nyújtott támogatást, a Natura 2000 területekhez és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó hátrányok leküzdéséhez nyújtott támogatást, valamint az ökológiai termeléshez nyújtott támogatást. Környezetvédelmi beruházási támogatás (463) Az elsődleges termelés területén megvalósítandó környezetvédelmi célkitűzések beruházási támogatását ezen iránymutatások II. szakaszának 1.1.1.1. alfejezetében meghatározott általános szabályok alapján értékelik. (464) A mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások részére nyújtott környezetvédelmi támogatás akkor minősül a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek, ha megfelel a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatásokban szereplő valamennyi vonatkozó feltételnek. A 2003/96/EK irányelv szerinti adómentességgel és adócsökkentéssel kapcsolatos támogatás (465) A 2003/96/EK irányelv szerinti adómentességgel és adócsökkentéssel kapcsolatos támogatási rendszerek akkor minősülnek a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek, ha megfelelnek a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatásokban vagy az azokat felváltó vagy hatályon kívül helyező iránymutatásokban szereplő valamennyi vonatkozó 121
feltételnek. 1.3.6.
A nehéz helyzetben lévő vállalkozások szerkezetátalakításához nyújtott támogatások
megmentéséhez
és
(466) A mezőgazdasági ágazatban a nehézséggel küzdő vállalkozások megmentése és szerkezetátalakítása céljából nyújtott támogatásokat a Bizottság a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások, illetve az azokat felváltó vagy hatályon kívül helyező iránymutatások alapján fogja értékelni. (467) Ugyanakkor a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások megmentése és szerkezetátalakítása céljából nyújtott támogatások esetén a következő kivételek alkalmazandók: (468) A megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatások [XX] pontjától eltérve a Bizottság kivételt tehet kis- és középvállalkozásoknak (kkv) az egyedi bejelentési kötelezettség alól, amennyiben a kis- és középvállalkozás nem felel meg a [XX] pontban foglalt kritériumok egyikének sem. (469) Az elv, amely szerint a megmentéshez és szerkezetátalakításhoz nyújtott támogatást egyszer lehet nyújtani, az elsődleges mezőgazdasági termelésre is alkalmazandó. Ugyanakkor, a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatások [XX] szakaszában meghatározott 10 éves időszak helyett ötéves időszak alkalmazandó. 1.3.7.
Kutatási és fejlesztési támogatás
(470) A Bizottság a mezőgazdasági ágazatban nyújtott kutatási és fejlesztési támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. (471) A támogatott projektnek az érintett mezőgazdasági ágazatban vagy alágazatban működő valamennyi vállalkozás számára jelentőséggel kell bírnia. (472) A támogatott projekt megkezdése előtt az interneten közzé kell tenni a következő információkat: a)
a támogatott projekt megvalósításának ténye;
b)
a támogatott projekt céljai; 122
c)
a támogatott projekttől várt eredmények megjelenésének körülbelüli időpontja;
d)
a támogatott projekttől várt eredmények interneten való közzétételének helye;
e)
utalás arra, hogy az eredmények ingyenesen rendelkezésre állnak az érintett mezőgazdasági ágazatban vagy alágazatban működő valamennyi vállalkozás számára.
(473) A támogatott projekt eredményeit: a)
legalább 5 éves időszakon keresztül hozzáférhetővé kell tenni az interneten;
b)
legkésőbb abban az időpontban kell közzétenni, amikor az érintett információk bármelyikét valamely szervezet tagjai részére elérhetővé teszik.
(474) A támogatás közvetlenül a kutató-ismeretterjesztő szervezetnek nyújtandó. A támogatás nem jelenthet ártámogatást a mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozások számára. Elszámolható költségek (475) Az elszámolható költségek közé tartoznak a következők: a)
személyi költségek;
b)
az eszközök, felszerelések, épületek és földterületek költségei, a támogatott projektben való használatuk mértékéig és idejére;
c)
a szerződéses kutatás, a külső forrásokból a szokásos piaci feltételek szerint megvásárolt vagy licenc alapján felhasználható ismeretek és szabadalmak költségei;
d)
azoknak a tanácsadási és azzal egyenértékű szolgáltatásoknak költségei, amelyeket kizárólag a támogatott projekthez vesznek igénybe;
e)
további általános költségek és egyéb működési költségek, beleértve az anyagköltségeket és a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a támogatott projekt eredményeként merülnek fel.
123
Támogatási intenzitás (476) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át. (477) A fenti feltételeket nem teljesítő, a mezőgazdasági ágazatban nyújtott kutatási és fejlesztési támogatást az alkalmazandó K+F+I keretrendszerrel, illetve az azt felváltó vagy hatályon kívül helyező szabályozással összhangban kell értékelni. 2.
TÁRSFINANSZÍROZOTT, ILYEN TÁRSFINANSZÍROZOTT INTÉZKEDÉSHEZ KIEGÉSZÍTŐ NEMZETI FINANSZÍROZÁSKÉNT, ILLETVE TISZTÁN ÁLLAMI TÁMOGATÁSKÉNT AZ ERDÉSZETI ÁGAZATNAK NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK
AZ
EMVA-BÓL
(478) Az erdészeti tevékenységek és az erdészeti ágazat nem tartoznak az Európai Unió működéséről szóló szerződés I. mellékletének és 42. cikkének hatálya alá73. A Szerződés 107., 108. és 109. cikke alkalmazandó a tagállamok által az erdészeti ágazat számára nyújtott támogatásra, amennyiben a támogatás a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak tekinthető, figyelembe véve az állami támogatás fogalmának a támogatás fogalmáról szóló, a jövőben közzéteendő bizottsági közleményben74 szereplő értelmezését is. Annak ellenére, hogy a (4501 KN-kód alá tartozó) természetes parafa, feldolgozatlan, aprított, szemcsézett vagy őrölt parafa és parafahulladék termelése, valamint a (0802 41 00 KN-kódú) gesztenye termelése a Szerződés I. mellékletének hatálya alá tartozik, az iránymutatások jelen fejezete minden, az erdészeti tevékenységek számára nyújtott támogatásra kiterjed. (479) Ezen iránymutatások 2. fejezetének rendelkezései nem sértik annak a lehetőségét, hogy az erdészeti ágazat a valamennyi ágazatra érvényes, illetőleg a kereskedelemre és az iparra alkalmazandó uniós szabályok alapján részesüljön állami támogatásban. Az energiamegtakarítással és megújuló energiával kapcsolatos beruházások nem tartoznak ezen iránymutatások II. szakasza 2. fejezetének hatálya alá. Az ilyen támogatásoknak az általános csoportmentességi rendeletnek vagy a környezetvédelmi iránymutatásoknak, illetve az ezeket felváltó vagy hatályon kívül helyező szabályozásoknak kell megfelelniük. (480) A Bizottság az erdészeti ágazatnak nyújtott állami támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti ezen fejezet alapján összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel a vidékfejlesztési 73 74
A Bíróság C-346/03. és C-529/03. sz., Giuseppe Atzeni és társai ügyekben 2006. február 23-án hozott ítéletének 37., 42. és 43. pontja. Közlemény a támogatás fogalmáról (a hivatkozást ki kell egészíteni).
124
rendeletben megállapított minden feltételnek, ideértve a jövőben elfogadandó bármilyen módosítást, a végrehajtási rendeleteket és az iránymutatások alkalmazandó rendelkezéseit (II. szakasz 2.8. alfejezete), ideértve az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveket és az ezen iránymutatásokban megállapított vidékfejlesztési szabályok alóli bármely egyedi eltérést (például az elszámolható tevékenységekre vonatkozóan). (481) Az erdészeti ágazatnak nyújtott támogatás a következőképpen nyújtható: a)
b) c)
egy részben az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott, részben a tagállam által, a vidékfejlesztési rendelet alapján és azzal összhangban társfinanszírozott vidékfejlesztési intézkedés keretében, amennyiben a bejelentett állami támogatási intézkedés megegyezik a vidékfejlesztési programban szereplő intézkedéssel; nemzeti/regionális vidékfejlesztési program keretében megvalósuló erdészeti intézkedéshez kapcsolódó kiegészítő nemzeti finanszírozás formájában; vagy egy olyan, kizárólag nemzeti forrásokból finanszírozott intézkedés keretében, i. amely a vidékfejlesztési rendeletben ezen iránymutatások feltételeivel összhangban előírt vidékfejlesztési jellegű erdészeti intézkedés; ii. vagy amelyre ezen iránymutatások egyedi feltételei érvényesek (ezen iránymutatások II. szakaszának 2.8. alfejezete).
(482) Ezen iránymutatások szerint elsősorban a környezetvédelmi és ökológiai célokat szolgáló erdészeti intézkedések számára nyújtható állami támogatás, a fenntartható erdőgazdálkodás elveit követve. E szabály alól az ezen iránymutatások II. szakaszának 2.1.5., 2.1.6., 2.6. és 2.7. alfejezetei szerinti vidékfejlesztési jellegű erdészeti intézkedések a kivételek. E fejezet alapján az erdészeti ágazatnak a fa nyersanyagként történő hasznosításával összefüggésben nyújtott támogatások – különös tekintettel a beruházási támogatásokra − csak az ipari feldolgozást megelőző munkaműveletekre terjedhetnek ki. Ezen iránymutatások nem alkalmazandók a faalapú iparágakra. Ez nem zárja ki, hogy ezen tevékenységek számára az ezen iránymutatások (36) és (37) pontjaiban említett egyéb uniós támogatási szabályok alapján nyújtsanak támogatást. 2.1.
Az erdőterületek fejlesztésére és az erdők életképességének javítására irányuló beruházások
(483) A Bizottság az erdőterületek fejlesztését és az erdők életképességének javítását célzó beruházásokra nyújtott támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja 125
értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. (484) Ez az alfejezet az erdősítéshez és fásításhoz; az agrárerdészeti rendszerek létrehozásához; az erdőtüzek, természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által okozott erdőkárok, valamint az éghajlattal kapcsolatos fenyegetések által előidézett károk, és a kártevőfertőzések és betegségek megelőzéséhez és helyreállításához; az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére való képességének növelését célzó beruházásokhoz, és az erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mozgatására és forgalmazására irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatásokra terjed ki. (485) Azon erdészeti üzemek esetében, amelyek mérete meghaladja a tagállamok által a saját vidékfejlesztési programjukban (amennyiben a támogatás egy társfinanszírozott vidékfejlesztési intézkedésre vonatkozik) vagy másképp meghatározandó értéket, a támogatásnak feltétele az európai erdők védelméről tartott 1993. évi miniszteri konferencián meghatározott fenntartható erdőgazdálkodással75 (a továbbiakban: a fenntartható erdőgazdálkodás) összhangban lévő erdőgazdálkodási tervben vagy azzal egyenértékű eszközben foglalt releváns információk benyújtása. (486) Az ezen iránymutatások II. szakaszának 2.1.1–2.1.5. alfejezetében meghatározott, az erdők tulajdonjogára vonatkozó korlátozások nem alkalmazandók a trópusi és a szubtrópusi erdőkre, továbbá az Azori-szigetek, Madeira, a Kanári-szigetek, az egyes mezőgazdasági termékek vonatkozásában a kisebb égei-tengeri szigetek javára hozott egyedi intézkedések bevezetéséről szóló, 1993. július 19-i 2019/93/EGK tanácsi rendelet76 szerinti kisebb égei-tengeri szigetek területén, valamint a Franciaország tengerentúli megyéiben található erdős területekre. (487) A bejelentett program keretében nyújtott egyedi támogatás továbbra is a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozik, ha a minden forrásból érkező támogatás meghaladja a (38)54. pontban meghatározott bejelentési küszöbértéket. 75
76
Az európai erdők védelmével foglalkozó második miniszteri konferencia, 1993. június 16–17., Helsinki, Finnország. „H1. állásfoglalás: Az európai erdőkkel folytatott fenntartható gazdálkodásra vonatkozó általános iránymutatás”. A Tanács 1993. július 19-i 2019/93/EGK rendelete az egyes mezőgazdasági termékek vonatkozásában a kisebb égei-tengeri szigetek javára hozott egyedi intézkedések bevezetéséről, HL L 184., 1993.7.27., 1. o.
126
(488) Az erdészeti ágazatban megvalósított beruházások tekintetében kizárólag a következő költségek számolhatók el: a)
ingatlan építésével, szerzésével – a lízinget is beleértve – vagy fejlesztésével kapcsolatos költségek; földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át. A környezetmegőrzést szolgáló kivételes és kellően indokolt esetekben a művelet elszámolható költségei teljes összegének 10%-át meghaladó százalékarány is megengedhető;
b)
gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;
c)
az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, ideértve a megvalósíthatósági tanulmányok díjait; a megvalósíthatósági tanulmányok abban az esetben is elszámolható kiadásnak minősülnek, ha a bennük foglalt eredmények következtében nem merülnek fel az a) és a b) pont szerinti kiadások;
d)
a következő nem tárgyi beruházások költségei: számítógépes szoftver megszerzése vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licencek, szerzői jogok és védjegyek megszerzése;
e)
az erdőgazdálkodási tervek kidolgozásának költségei.
vagy
azokkal
egyenértékű
eszközök
(489) A lízingszerződésekkel kapcsolatos egyéb költségek – mint például a lízingbe adó árrése, a kamatok refinanszírozási költségei, az általános költségek és a biztosítási díjak – nem minősülnek elszámolható költségnek. 2.1.1.
Az erdősítéshez és fásításhoz nyújtott támogatás
(490) A Bizottság az erdősítéshez és fásításhoz nyújtott támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. A támogatás kedvezményezettjei (491) A létesítés költségeihez nyújtott támogatás és az éves támogatás köz- és magánjogi földtulajdonosok, valamint társulásaik számára nyújtható. (492) A közhatóságok tulajdonában lévő földterület erdősítéséhez és a gyors növésű fák telepítéséhez nyújtott támogatás kizárólag a létesítés költségeit fedezheti. Az állami tulajdonban lévő földterületek esetében akkor ítélhető oda támogatás, ha az említett földterületeken gazdálkodó szerv magánjogi szerv vagy települési önkormányzat.
127
Elszámolható költségek (493) A támogatás mezőgazdasági és nem mezőgazdasági földterületek erdősítésének és fásításának költségeit egyaránt fedezheti. Ezenkívül hektáronkénti éves támogatás nyújtható az elmaradt mezőgazdasági bevétel és a fenntartás – beleértve a törzskiválasztó és a növedékfokozó gyérítést is – költségeinek fedezésére, legfeljebb tizenkét éves időszakra. (494) Nem nyújtható támogatás rövid vágásfordulójú sarjerdők, karácsonyfák, valamint energiatermelésre szánt, gyors növésű fák telepítése céljából. A telepített fajoknak meg kell felelniük az adott terület környezeti és éghajlati viszonyainak és bizonyos környezetvédelmi minimumkövetelményeknek. (495) [Az erdősítési és fásítási intézkedés vonatkozásában a következő környezetvédelmi minimumkövetelmények alkalmazandók: a)
a telepítendő fajok, a területek és az alkalmazandó módszerek kiválasztásakor kerülni kell az olyan érzékeny élőhelyek nem megfelelő erdősítését, mint a tőzeglápok vagy a vizes területek, valamint a nagy ökológiai értékű területeken – beleértve a jelentős természeti értéket képviselő mezőgazdasági termelésre használt területeket is – fellépő negatív hatásokat. Az élőhelyvédelmi irányelv és a madárvédelmi irányelv értelmében Natura 2000 területként kijelölt területeken kizárólag az érintett területek gazdálkodási céljainak megfelelő és a tagállamokban a Natura 2000 program végrehajtásáért felelős hatóság által jóváhagyott erdősítés engedélyezhető;
b)
a fák fajainak, fajtáinak, ökotípusainak és származási helyeinek kiválasztásakor tekintetbe kell venni az éghajlatváltozással és a természeti katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség igényét, valamint az érintett terület talajtani és hidrológiai adottságait. A kedvezményezett köteles védeni és ápolni az erdőt, legalább az elmaradt mezőgazdasági bevétel ellentételezésére és a fenntartásra szolgáló támogatás fizetésének időszakában. Ide tartozik adott esetben az erdő jövőbeli fejlődése és a lágyszárú növényekkel folytatott versengés szabályozása, valamint a tűzveszélyes aljnövényzet túlzott mértékű kialakulásának megelőzése érdekében végzett állományápolás és gyérítés. A gyors növésű fajok tekintetében a tagállamoknak meg kell határozniuk a vágás előtti legrövidebb és leghosszabb időtartamot. A legrövidebb időtartam nem lehet kevesebb, mint 8 év, a leghosszabb időtartam pedig nem haladhatja meg a 20 évet;
c)
azokban az esetekben, amikor a nehéz környezeti vagy éghajlati feltételek miatt, ideértve a környezetkárosodást is, az évelő fás fajok telepítése várhatóan nem vezet a vonatkozó nemzeti jogszabályok szerinti erdővel borított területek kialakulásához, a tagállam engedélyezheti a kedvezményezett számára más fás szárú növénytakaró kialakítását. A kedvezményezett köteles az erdőknél előírttal azonos szintű ápolást és védelmet biztosítani;
128
d)
amennyiben az erdősítési műveletek egy adott, a tagállamok által meghatározandó méretet meghaladó erdők kialakulásához vezetnek, a műveleteknek a következők valamelyikéből kell állniuk: i.
az adott bioföldrajzi területhez ökológiailag alkalmazkodott és/vagy az éghajlatváltozással szemben ellenálló olyan fajok kizárólagos telepítése, amelyekről a hatásvizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy nem veszélyeztetik a biológiai sokféleséget és az ökoszisztémaszolgáltatásokat, és nincsenek káros hatással az emberi egészségre; vagy
ii.
fafajok olyan keverékének telepítése, amelyben terület szerint legalább 10 % széles levelű fa található, vagy legalább három fafaj vagy -fajta található, melyek közül a legkisebb részarányú is a terület legalább 10 %-át teszi ki.]
(496) Azokon a területeken, ahol az erdősítést kedvezőtlen talaj- és éghajlati adottságok nehezítik, a helyi körülményekhez alkalmazkodni képes egyéb évelő fás fajok, például cserjék és bokrok telepítéséhez is nyújtható támogatás. (497) A bejelentésnek kellő részletességgel be kell mutatnia a fenti (495) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést, és amennyiben bármiféle eltérés alkalmazására kerül sor, ismertetnie kell annak indokait. Támogatási intenzitás (498) A támogatás mértéke az elszámolható költségek 100 %-áig terjedhet. 2.1.2.
Az agrárerdészeti rendszerek létrehozásához nyújtott támogatás
(499) A Bizottság az agrárerdészeti rendszerek létrehozásához nyújtott támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. (500) Támogatás nyújtható az ezen iránymutatások (38)40. pontjában meghatározott olyan földhasználati rendszerek létrehozására, amelyekben ugyanazon a földterületen fákat nevelnek és extenzív mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak. A támogatás kedvezményezettjei (501) A támogatás magán-földbirtokosok, önkormányzatok és ezek társulásai számára nyújtható.
129
Elszámolható költségek (502) A támogatás a rendszer létrehozásával kapcsolatos költségek fedezésére szolgál; emellett hektáronkénti éves támogatás is odaítélhető a fenntartás költségeinek fedezésére, legfeljebb ötéves időszakra. (503) A tagállamok meghatározzák a hektáronkénti fák minimális és maximális számát, figyelembe véve a helyi talaj- és éghajlati adottságokat, a környezeti feltételeket, az erdei fajokat, valamint annak szükségességét, hogy biztosítsák az adott földterület fenntartható mezőgazdasági hasznosítását. Támogatási intenzitás (504) A támogatás mértéke az agrárerdészeti rendszerek létrehozására irányuló elszámolható beruházási költségek összegének 80 %-áig, és az éves támogatás 100 %-áig terjedhet. 2.1.3.
Az erdőtüzek, természeti katasztrófák, kedvezőtlen éghajlati jelenségek, betegségek, károsítók és katasztrófaesemények által okozott erdőkárok megelőzéséhez és helyreállításához nyújtott támogatások
(505) A Bizottság a vidékfejlesztési rendelet 24. cikkének értelmében az erdőtüzek, természeti katasztrófák, kedvezőtlen éghajlati jelenségek, betegségek, károsítók, katasztrófaesemények és az éghajlatváltozással összefüggő események által okozott erdőkárok megelőzéséhez és helyreállításához nyújtott támogatást a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja vagy – az adott esettől függően – a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. A támogatás kedvezményezettjei (506) A támogatás magán- és állami erdőtulajdonosoknak, valamint egyéb magán- és közjogi szerveknek és társulásaiknak nyújtható. Elszámolható költségek (507) A támogatás a következő költségeket fedezi: 1.
védelmi infrastruktúra kiépítése. A tűzvédelmi pászták esetében a támogatás kiterjedhet a fenntartási költségek fedezéséhez nyújtott hozzájárulásra is. Nem nyújtható támogatás az agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások által lefedett területeken folytatott, a mezőgazdasághoz kapcsolódó tevékenységek céljaira; 130
2.
a tűz vagy egyéb természeti veszélyek elleni védelemre irányuló helyi, kisléptékű megelőző intézkedések, beleértve az állatlegeltetést is;
3.
az erdőtüzekhez, a kártevőfertőzésekhez és a betegségekhez kapcsolódó felügyeleti eszközök és kommunikációs berendezések létrehozása és fejlesztése;
4.
az erdőtüzek, természeti katasztrófák, valamint katasztrófaesemények és az éghajlatváltozással összefüggő események, a kártevőfertőzések és betegségek által károsított erdészeti potenciál helyreállítása.
(508) Az erdészeti potenciálnak a (507)4. pontjában említett helyreállítása esetében a támogatás nyújtásának feltétele, hogy a tagállam illetékes hatóságai hivatalosan megerősítsék a fent említett esemény bekövetkeztét és azt, hogy vagy a szóban forgó esemény, vagy a károsító szervezetek leküzdése, felszámolása vagy továbbterjedésének megakadályozása céljából a 2000/29/EK irányelv alapján elfogadott intézkedések a vonatkozó erdészeti potenciál legalább 20 %-ának a pusztulását okozták. (509) A károsítóval való fertőzöttséggel és betegségekkel kapcsolatos megelőző intézkedések esetében a bekövetkezés kockázatát tudományos bizonyítékokkal kell alátámasztani és tudományos közszervezetekkel is meg kell erősíttetni. A bejelentésnek adott esetben tartalmaznia kell a növényeket károsító szervezetek azon fajainak jegyzékét, amelyek katasztrófát idézhetnek elő. (510) Az elszámolható költségeknek összhangban kell állniuk a tagállamok által kidolgozott erdővédelmi tervvel. Azon erdészeti üzemek esetében, amelyek mérete meghaladja a tagállamok által meghatározandó értéket (amennyiben az intézkedés az EMVA-ból társfinanszírozott, a vidékfejlesztési program keretében be kell vezetni) a támogatásnak feltétele az európai erdők védelméről tartott 1993. évi miniszteri konferencián meghatározott fenntartható erdőgazdálkodással összhangban lévő, a megelőzési célokat részletesen ismertető erdőgazdálkodási tervben vagy azzal egyenértékű eszközben foglalt releváns információk benyújtása. (511) Az erdőtüzek megelőzéséhez kapcsolódó támogatásban a tagállamok által kidolgozott erdővédelmi tervben közepesen vagy erősen tűzveszélyesnek minősített erdőterületek részesülhetnek. (512)
Ha a támogatást a nemzeti/regionális vidékfejlesztési program intézkedéseként vagy egy ilyen intézkedéssel kapcsolatban („kiegészítés”) vezetik be, nem nyújtható támogatás az erdőtüzek, természeti katasztrófák, katasztrófaesemények, 131
éghajlatváltozással összefüggő események, károsítók és betegségek által okozott jövedelemkiesés ellentételezésére. (513) Ha az állami támogatási programot nem a nemzeti/regionális vidékfejlesztési program intézkedéseként vagy egy ilyen intézkedéssel kapcsolatban („kiegészítés”) hajtják végre, hanem tisztán nemzeti forrásokból finanszírozzák, a további kiegészítő elszámolható költségeket lehet figyelembe venni: A támogatás az állományban elszenvedett veszteség ellentételezésére és – a kérdéses betegség vagy károsító elleni küzdelem érdekében a hatóságok parancsára kiirtott faállomány piaci értékének erejéig – újratelepítési költségekre nyújtható. A növekedési veszteség piaci értékének kiszámításakor figyelembe lehet venni, hogy a kiirtott faállomány mennyivel növekedett volna, ha nem vágják ki idő előtt. Ebben az esetben a tagállam gondoskodik attól, hogy ne fordulhasson elő túlkompenzálás a helyreállítási intézkedés és a kompenzálási mechanizmus kombinálása következtében. Támogatási intenzitás (514) A támogatás mértéke az elszámolható költségek 100 %-áig terjedhet. (515) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ne fordulhasson elő túlkompenzálás ezen intézkedés és más, nemzeti vagy uniós támogatási eszközök vagy magánbiztosítási rendszerek kombinálása következtében. 2.1.4.
Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházásokhoz nyújtott támogatás
(516) A Bizottság az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházásokhoz nyújtott támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. A támogatás kedvezményezettjei (517) A támogatás természetes személyeknek, magán- és állami erdőtulajdonosoknak, valamint egyéb magán- és közjogi szerveknek és társulásaiknak nyújtható. Elszámolható költségek (518) A beruházások a környezetvédelmi célok elérése érdekében vagy az ökoszisztémákhoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása céljából vállalt és/vagy az érintett területen lévő erdő vagy erdős terület közjóléti értékét növelő, illetve az ökoszisztémák éghajlatváltozás-mérséklési potenciálját javító kötelezettségvállalások 132
teljesítésére irányulnak, nem zárva ki a hosszútávon jelentkező gazdasági előnyöket. Támogatási intenzitás (519) A támogatás mértéke az elszámolható költségek 100 %-áig terjedhet. 2.1.5.
Az erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mozgatására és forgalmazására irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás
(520) A Bizottság az erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mozgatására és forgalmazására irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. A támogatás kedvezményezettjei (521) A támogatás a fenti célokat szolgáló beruházásokhoz a magán-erdőtulajdonosoknak, települési önkormányzatoknak és társulásaiknak, valamint kkv-knak nyújtható. Az Azori-szigeteken, Madeirán, a Kanári-szigeteken, a 2019/93/EGK rendelet szerinti kisebb égei-tengeri szigeteken és Franciaország tengerentúli megyéiben olyan vállalkozások is részesülhetnek támogatásban, amelyek nem minősülnek kkv-nak. Elszámolható költségek (522) Támogatás az erdészeti potenciált növelő vagy az erdei termékek értékét gyarapító feldolgozással, mozgatással és forgalmazással kapcsolatos beruházásokhoz nyújtható. (523) Az erdők gazdasági értékének növeléséhez kapcsolódó beruházások indokoltságát alá kell támasztania az erdők egy vagy több üzem tekintetében várt értéknövekedésének, és e beruházások talaj- és erőforrás-kímélő fakitermelő gépekkel és gyakorlatokkal kapcsolatos beruházásokat foglalhatnak magukban. (524) A fa nyersanyagként történő hasznosításához kapcsolódó beruházások csak az ipari feldolgozást megelőző munkaműveletekre korlátozódhatnak. Támogatási intenzitás (525) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg: a)
a legkülső régiókban megvalósított beruházások esetében az elszámolható költségek összegének 75 %-át;
133
b) c)
d)
2.1.6.
a kisebb égei-tengeri szigeteken megvalósított beruházások esetében az elszámolható költségek összegének 75 %-át; a kevésbé fejlett régiókban és valamennyi olyan régióban, ahol az egy főre jutó GDP a 2007 és 2013 közötti időszakban nem érte el az EU-25 referenciaidőszakra vonatkozó átlagának 75 %-át, de meghaladta az EU-27 GDPátlagának 75 %-át, az elszámolható beruházási költségek összegének 50 %-át; más régiókban megvalósított beruházások esetében az elszámolható költségek összegének 40 %-át.
Az erdészet fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy átalakításához kapcsolódó infrastrukturális beruházásokhoz nyújtott támogatás
(526) A Bizottság az erdészet fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy átalakításához kapcsolódó infrastrukturális beruházásokhoz nyújtott támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. (527) Az erdészeti ágazatban működő vállalkozások számára az erdészet fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy átalakításához kapcsolódó infrastrukturális beruházásokhoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősül összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha megfelel az alábbiakban meghatározott egyedi feltételeknek. Elszámolható költségek (528) A támogatás olyan tárgyi és nem tárgyi beruházásokhoz nyújtható, amelyek az erdők fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy átalakításához kapcsolódó infrastruktúrát érintenek, beleértve az erdőterületekhez való hozzáférést, a birtokrendezést és a termőföld minőségének javítását, az energia- és vízellátást, valamint az energia- és vízmegtakarítást is. Támogatási intenzitás (529) A nyilvánosság számára ingyenesen hozzáférhető, az erdők által játszott sokrétű szerep betöltéséhez hozzájáruló erdei utakkal kapcsolatos, valamint az elsősorban az erdők környezeti értékének növelésére irányuló infrastrukturális beruházásokhoz nyújtott támogatás maximális intenzitása az elszámolható költségek 100 %-a. (530) Az erdők rövid vagy hosszú távú gazdasági potenciálját növelő beruházások esetében a támogatás intenzitása nem haladhatja meg: 134
a)
a legkülső régiókban megvalósított beruházások esetében az elszámolható költségek összegének 75 %-át; b) a kisebb égei-tengeri szigeteken megvalósított beruházások esetében az elszámolható költségek összegének 75 %-át; c) a kevésbé fejlett régiókban, és valamennyi olyan régióban, ahol az egy főre jutó GDP a 2007 és 2013 közötti időszakban nem érte el az EU-25 referenciaidőszakra vonatkozó átlagának 75 %-át, de meghaladta az EU-27 GDPátlagának 75 %-át, az elszámolható beruházási költségek összegének 50 %-át; d) más régiókban megvalósított beruházások esetében az elszámolható költségek összegének 40 %-át.
2.2.
A Natura 2000 területekkel kapcsolatos hátrányok leküzdésére nyújtott támogatás
(531) A Bizottság a Natura 2000 kifizetésekhez nyújtott támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. A támogatás kedvezményezettjei (532) A támogatás magán-erdőtulajdonosoknak, társulásainak nyújtható.
valamint
magán-erdőtulajdonosok
Elszámolható költségek (533) Ezen intézkedés keretében a támogatások évente, az erdőterület után hektáronként ítélhetők oda a kedvezményezettek számára az érintett területeken az élőhelyvédelmi irányelv és a madárvédelmi irányelv végrehajtásával összefüggő hátrányok következtében felmerülő többletköltségek és elmaradó bevétel ellentételezése céljából. (534) A kifizetések a következő területek kapcsán folyósíthatók: 1.
az élőhelyvédelmi irányelv és a madárvédelmi irányelv szerint kijelölt Natura 2000 erdőterületek;
2.
egyéb olyan körülhatárolt természetvédelmi területek, amelyeken az erdőkre alkalmazandó környezetvédelmi korlátozások vannak érvényben, és amelyek hozzájárulnak az élőhelyvédelmi irányelv 10. cikkének végrehajtásához. Azon területek aránya, ahol a
135
vidékfejlesztési intézkedésnek minősülő intézkedés az EMVA-ból társfinanszírozott, vidékfejlesztési programonként legfeljebb a program területi hatálya alá eső, a Natura 2000 hálózathoz tartozóként kijelölt területek 5 %-a lehet. A kizárólag nemzeti forrásokból finanszírozott intézkedések esetén ez utóbbi területi korlátozás nem alkalmazandó. Támogatási intenzitás (535) A támogatás összege nem haladhatja meg a vidékfejlesztési rendelet I. mellékletében megállapított következő maximális összegeket: hektáronként és évente legfeljebb 500 EUR az öt évnél tovább nem tartó kezdeti időszakban, és ezt követően legfeljebb 200 EUR hektáronként és évente. Ezek a maximális összegek kellően indokolt esetekben, a vidékfejlesztési programokban vagy más úton megindokolandó egyedi körülmények figyelembevételével megemelhetők (ha az intézkedést tisztán állami forrásokból finanszírozzák). 2.3.
Az erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos valamint erdővédelmi célokra nyújtott támogatás
szolgáltatásokhoz,
(536) A Bizottság az erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatásokhoz, valamint erdővédelmi célokra nyújtott támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. (537) Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás erdőterület-hektáronként ítélhető oda. Azon erdészeti üzemek esetében, amelyek mérete meghaladja a tagállamok által vagy a vidékfejlesztési programjaikban vagy másképp meghatározandó küszöbértéket, a támogatásnak feltétele az európai erdők védelméről tartott 1993. évi miniszteri konferencián meghatározott fenntartható erdőgazdálkodással összhangban lévő erdőgazdálkodási tervben vagy azzal egyenértékű eszközben foglalt releváns információk benyújtása. (538) A támogatás azokra az önkéntes kötelezettségvállalásokra terjedhet ki, amelyek túlmutatnak a nemzeti erdészeti törvényben vagy más vonatkozó nemzeti jogszabályban meghatározott vonatkozó kötelező követelményeken. A kötelező nemzeti követelményeket egyértelműen meg kell határozni. Az EMVA-ból társfinanszírozott vidékfejlesztési intézkedések esetében e követelményeket a vidékfejlesztési programban is meg kell jelölni. Kizárólag nemzeti forrásokból finanszírozott támogatási intézkedések esetében a szóban forgó követelményeknek szerepelniük kell az állami támogatásokról szóló bejelentésben. 136
(539) A kötelezettségvállalások teljesítését öt évtől hét évig terjedő időtartamra kell vállalni. Amennyiben azonban az szükséges és kellően indokolt, a tagállamok egyes kötelezettségvállalás-típusok tekintetében hosszabb időtartamot is meghatározhatnak. Az EMVA-ból társfinanszírozott vidékfejlesztési intézkedések esetében az időtartamot a vidékfejlesztési programban kell meghatározni. Kizárólag nemzeti forrásokból finanszírozott támogatási intézkedések esetében az állami támogatásokról szóló bejelentésben kell meghatározni. (540) A vidékfejlesztési rendelet 47. cikkében és a kapcsolódó felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott területalapú kifizetésekre vonatkozó szabályoknak adott esetben teljesülniük kell. A támogatás kedvezményezettjei (541) A támogatás magán- és közjogi erdőtulajdonosoknak, valamint egyéb magán- és közjogi szerveknek és társulásaiknak nyújtható. Az állami tulajdonban lévő erdők esetében csak akkor ítélhető oda támogatás, ha az említett erdőkkel gazdálkodó szerv magánjogi szerv vagy települési önkormányzat. (542) A köz- és magánjogi szervezetek támogathatók az erdészeti genetikai erőforrások megőrzésére, valamint fejlesztésére irányuló, ezen alfejezetben különben nem szereplő műveletek esetében. Elszámolható költségek és fizetési feltételek (543) A támogatás erdőterület-hektáronként nyújtható. (544) A támogatás ellentételezést biztosít a kedvezményezettek számára a vállalt kötelezettségek következtében felmerülő többletköltségek és elmaradó jövedelem egy része vagy egésze tekintetében. A támogatás szükség esetén tranzakciós költségek fedezésére is fordítható az erdő-környezetvédelmi kötelezettségvállalásokra nyújtott támogatás legfeljebb 20 %-áig terjedő érték erejéig. (545) A környezet védelmével kapcsolatos műveletek tekintetében, kellően indokolt esetekben támogatás átalány vagy egységenkénti egyszeri kifizetés formájában is nyújtható olyan kötelezettségvállalások esetén, amelyek a fák és az erdők kereskedelmi célú felhasználásáról való lemondásra irányulnak; a támogatást ebben az esetben a felmerült többletköltségek és az elmaradt bevétel alapján kell kiszámítani. (546) Támogatásban részesülhetnek az erdészeti genetikai erőforrások megőrzésére, 137
valamint fejlesztésére irányuló, ezen alfejezet fenti pontjai szerinti rendelkezésekben nem szereplő műveletek. (547) [Az erdészeti genetikai erőforrások megőrzésére irányuló műveleteknek tartalmaznia kell az alábbiakat: a)
célzott intézkedések: az erdészeti genetikai erőforrások in situ és ex situ megőrzését, jellemzését, összegyűjtését és hasznosítását segítő intézkedések, beleértve a jelenleg in suti megőrzött genetikai erőforrások webes nyilvántartásait, ideértve a erdészeti üzemi megőrzést és az ex situ gyűjteményeket és adatbázisokat is;
b)
összehangolt intézkedések: az Unió erdészeti genetikai erőforrásainak megőrzését, jellemzését, összegyűjtését és hasznosítását segítő információcserét ösztönző intézkedések a tagállamok illetékes szervezetei között;
c)
kísérő intézkedések: tájékoztatás, terjesztés és tanácsadói tevékenységek nem kormányzati szervezetek és más érdekelt felek részvételével, tanfolyamok, valamint műszaki jelentések készítése.]
Támogatási intenzitás (548) A támogatás összege nem haladhatja meg a vidékfejlesztési rendelet I. mellékletében megállapított maximális összeget, hektáronként és évenként 200 EUR-t. Ez az összeg kellően indokolt esetekben növelhető, figyelembe véve a vidékfejlesztési programokban vagy másképp a bejelentésben megindokolandó egyedi körülményeket. 2.4.
Az erdészeti ágazatban megvalósuló tudástranszferhez és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás
(549) A Bizottság az erdészeti ágazatban a tudástranszferhez és a tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. (550) Az erdészeti ágazatban tevékenykedő személyek érdekében a tudástranszferhez és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatásnak meg kell felelnie az ezen iránymutatások II. szakaszának 1.1.10.1. alfejezetében meghatározott szabályoknak, beleértve a rövid távú erdőgazdálkodási csereprogramokat és erdőlátogatásokat is. (551) [A tagállamok kötelesek meghatározni a rövid távú erdőgazdálkodási csereprogramok és erdőlátogatások időtartamát és tartalmát, amennyiben azok a bejelentés szerint vidékfejlesztési programjaikon belül az EMVA-ból 138
társfinanszírozott intézkedéshez, vagy nemzeti finanszírozású programhoz kapcsolódnak. Az ilyen programoknak és támogatásoknak különösen a fenntartható erdészeti módszerekre és/vagy technológiákra, új üzleti lehetőségek és új technológiák kidolgozására és az erdők ellenálló képességének növelésére kell összpontosítania.] 2.5.
Tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatások az erdészeti ágazatban
(552) A Bizottság az erdészeti ágazatban biztosított tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. (553) Az erdészeti ágazatban az erdőbirtokosoknak nyújtott, tanácsadási szolgáltatásokra irányuló támogatások az ezen iránymutatások II. szakaszának 1.1.10.2. pontja szerinti rendelkezések alapján ítélhetők oda, az erdészetre vonatkozó alábbi kiegészítő rendelkezésekkel: Elszámolható költségek (554) Támogatás ítélhető oda az erdőbirtokosoknak abból a célból, hogy üzemük, vállalkozásuk és/vagy beruházásuk gazdasági és környezeti teljesítményének javítása, valamint éghajlatbarátabbá és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra képessé tétele érdekében tanácsadási szolgáltatásokat vehessenek igénybe. (555) Az erdőtulajdonosok számára nyújtott tanácsadásnak ki kell terjednie legalább az élőhelyvédelmi irányelv, a madárvédelmi irányelv és a víz-keretirányelv szerinti vonatkozó kötelezettségekre. A tanácsadás kiterjedhet továbbá az erdészeti üzem gazdasági és környezeti teljesítményéhez kapcsolódó kérdésekre is. 2.6.
Az erdészeti ágazatban folytatott együttműködés céljából nyújtott támogatások
(556) A Bizottság az erdészeti ágazatban folytatott együttműködés céljából nyújtott támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. (557) Az elsősorban az erdők környezeti értékének növelésére irányuló, erdészeti ágazatban folytatott együttműködéshez nyújtott támogatások az ezen iránymutatások II. szakaszának 1.1.11. alfejezetében foglalt feltételeknek megfelelően nyújthatók, 139
ideértve az említett alfejezet szerinti maximális támogatási intenzitást is. Az erdészeti ágazatban folytatott együttműködés egyéb céljai esetén az ezen iránymutatások II. szakaszának 3.10. alfejezetében foglalt feltételek alkalmazandók. (558) Az erdészeti ágazat esetében az alábbi kiegészítő rendelkezések alkalmazandók. Elszámolható költségek (559) Az erdészeti ágazatban folytatott együttműködéshez nyújtott támogatás az ellátási lánc szereplői közötti, az energiatermelésben, valamint az ipari folyamatokban való felhasználásra szánt biomassza fenntartható termelése terén fennálló horizontális és vertikális együttműködésre is kiterjedhet. (560) Az erdészeti ágazatban folytatott együttműködéshez nyújtott támogatás kiterjed az erdőgazdálkodási tervek vagy az azokkal egyenértékű eszközök kidolgozására is. (561) Az ezen iránymutatások 1.1.11. és 3.10. alfejezetében említett költségek sérelme nélkül, a következő költségek számolhatók el az erdészeti ágazatban folytatott együttműködési fellépések esetében: az érintett területre vonatkozó tanulmányok, megvalósíthatósági tanulmányok, valamint az üzleti terv, az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű eszköz, illetve az 1303/2013/EU rendelet 33. cikkében említettől eltérő helyi fejlesztési stratégia kidolgozásának költségei. 2.7.
Termelői csoportok és szervezetek tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás az erdészeti ágazatban
(562) A Bizottság az erdészeti ágazatban termelői csoportok és szervezetek tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. (563) Kizárólag azok a termelői csoportok és szervezetek támogathatók, amelyeket az érintett tagállam illetékes hatósága üzleti tervük alapján hivatalosan elismert. A támogatás azzal a feltétellel nyújtható, hogy a tagállam ellenőrzi, hogy az üzleti terv célkitűzései teljesültek-e a termelői csoport elismerésének időpontjától számított ötéves időszakon belül. (564) A termelői csoport és szervezet keretében elfogadott megállapodásoknak, döntéseknek és összehangolt magatartásoknak meg kell felelniük a vonatkozó versenyjogi rendelkezéseknek, különösen a Szerződés 101. és 102. cikkének.
140
(565) Nem nyújtható támogatás a)
b)
olyan termelői csoportoknak és szervezeteknek – például társaságoknak vagy szövetkezeteknek –, amelyek célja egy vagy több erdészeti üzem vezetése, és amelyek ennek következtében valójában egyetlen termelői entitásnak minősülnek; egyéb olyan erdészeti szövetségeknek, amelyek a termelés szintjén látnak el különböző feladatokat – mint például a kölcsönös segítségnyújtás, és erdészeti tanácsadó szolgáltatások – az egyes tagjaik üzemeiben anélkül, hogy közösen részt vennének a kínálat piaci igényekhez történő igazításában.
A támogatás kedvezményezettjei (566) Kizárólag a kkv-k fogalommeghatározása alá tartozó termelői csoportok és szervezetek támogathatók. A Bizottság nem engedélyezi az ezen alfejezetben foglalt költségekre irányuló, a nagyvállalkozások részére nyújtott állami támogatást. (567) A termelői csoportok vagy szervezetek részére nyújtott támogatás alternatívájaként ugyanilyen összeg erejéig támogatás nyújtható közvetlenül a termelők részére is a csoport vagy szervezet működtetési költségeihez a csoport megalakulását követő első öt évben fizetett hozzájárulásaik ellentételezésére. Elszámolható költségek (568) Az elszámolható költségek közé tartozhatnak a megfelelő helyiségek bérlésének, az irodai berendezések – ideértve a számítógépes hardvert és szoftvereket is – beszerzésének költségei, az igazgatási személyzet költségei, valamint az általános, jogi és igazgatási költségek. (569) Amennyiben helyiségek vásárlására kerül sor, a helyiségekkel kapcsolatos elszámolható költségek a piaci áron számított bérleti költségek mértékére korlátozódnak. (570) A támogatás átalányösszegű támogatásként kerül kifizetésre évenkénti részletekben az attól az időponttól számított első öt éven keresztül, amikor a termelői csoportot üzleti terve alapján elismerték. (571) A tagállamok az utolsó részletet csak azt követően fizetik ki, hogy meggyőződtek az üzleti terv megfelelő végrehajtásáról. Támogatási intenzitás 141
(572) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át. (573) A támogatási összeg évente legfeljebb 500 000 EUR. A támogatás összege fokozatosan csökken. 2.8.
Az erdészeti ágazatban nyújtott, környezetvédelmi, éghajlattal kapcsolatos, védelmi, és rekreációs célú egyéb támogatások
(574) A 2007–2013 közötti időszak során bevált politikájával összhangban, az erdőfenntartáshoz és -fejlesztéshez való hozzájárulás, valamint az erdők ökológiai, védelmi és rekreációs funkciójának támogatása érdekében a Bizottság a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősíti azokat az állami támogatási intézkedéseket, amelyek elsődleges célja az erdők ökológiai, védelmi és rekreációs funkciójának, a biológiai sokféleségnek és az egészséges erdei ökoszisztémának a fenntartása, javítása vagy helyreállítása. (575) A tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy az intézkedések közvetlenül hozzájárulnak az erdők ökológiai, védelmi és rekreációs funkciójának, a biológiai sokféleségnek és az egészséges erdei ökoszisztémának a fenntartásához vagy helyreállításához. (576) Ezen alfejezet értelmében nem nyújtható támogatás az olyan fakidöntéshez, amelynek elsődleges célja a faanyag kereskedelmileg jövedelmező kitermelése, illetőleg az olyan újratelepítéshez, amelynek esetében a kivágott fákat hasonlókkal helyettesítik. Támogatási intenzitás (577) Az ezen alfejezetben leírt intézkedésekhez nyújtott támogatás mértéke az elszámolható költségek 100 %-áig terjedhet. A támogatás kedvezményezettjei (578) A támogatás kedvezményezettjei az erdőtulajdonosok. Kellően indokolt esetekben az erdőterületeket kezelő erdőgazdálkodók is a támogatás kedvezményezettjei lehetnek. 2.8.1.
A rekreációs célokra szolgáló fás területek kialakításához nyújtott támogatások
(579) A Bizottság a rekreációs célokra szolgáló fás területek kialakításához nyújtott támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi
142
feltételeknek. (580) A támogatás a rekreációs célokra szolgáló fás területek kialakításának érdekében elvégzett erdősítési intézkedésekhez nyújtható, ideértve a tervezési költségeket is. (581) A rekreációs célokra kialakított fás területeknek rekreációs használatra térítésmentesen nyitva kell állniuk a nyilvánosság előtt. A hozzáférést abban az esetben lehet korlátozni, ha erre az érzékeny területek védelme érdekében szükség van. (582) Az ezen iránymutatások II. szakaszának 2.1.1. alfejezetében foglalt, erdősítésre vonatkozó feltételeknek teljesülniük kell. 2.8.2.
A talajminőség fenntartásához és javításához nyújtott támogatások az erdészeti ágazatban
(583) A Bizottság az erdészeti ágazatban a talajminőség fenntartásához és javításához nyújtott támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. (584) A támogatás az erdőtalaj minőségének fenntartásához és javításához, valamint a kiegyensúlyozott és egészséges fanövekedés biztosításához nyújtható. (585) Az intézkedések többek között a talaj trágyázással és az erdő természetes egyensúlyának fenntartására irányuló más kezeléssel történő javítására, a vegetáció túlzott mértékű sűrűségének csökkentésére, valamint a kielégítő mennyiségű víz megtartásának és a megfelelő vízelvezetésnek a biztosítására irányulhatnak. A tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy az intézkedések nem csökkentik a biológiai sokféleséget, nem okoznak tápanyag-kimosódást, és nem befolyásolják hátrányosan a természetes vízi ökoszisztémákat és a vízvédelmi zónákat. (586) A támogatás ezen intézkedések tervezési költségeit is fedezheti. 2.8.3.
A természetes ösvények, tájképi elemek és jellemzők, valamint az állatok természetes élőhelyeinek helyreállítása és fenntartása az erdészeti ágazatban
(587) A Bizottság az erdészeti ágazatban a természetes ösvények, tájképi elemek és jellemzők, valamint az állatok természetes élőhelyeinek helyreállítása és fenntartása céljából nyújtott támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás
143
megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, valamint az alábbi feltételeknek. (588) Támogatás nyújtható a természetes ösvények, tájképi elemek és jellemzők, valamint az állatok természetes élőhelyeinek helyreállításához és fenntartásához, a tervezési költségek fedezését is beleértve. (589) Az élőhelyvédelmi irányelv és a madárvédelmi irányelv végrehajtását célzó intézkedések nem tartoznak az ilyen típusú támogatások közé, mivel azokat az ezen iránymutatások II. szakaszának 2.2. alfejezetében foglalt feltételekkel összhangban kell bevezetni. 2.8.4.
Védett állatok által okozott károk kapcsán nyújtott támogatások az erdészeti ágazatban
(590) A Bizottság az erdészeti ágazatban a védett állatok által (többek között a felszerelések, az infrastruktúra és az élőfák tekintetében) okozott veszteségek, valamint az ezen veszteségekhez kapcsolódó egyes közvetlen költségek ellentételezésére nyújtott támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti ezen fejezet alapján összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az alábbi feltételeknek. (591) A kedvezményezetteknek meghatározott mértékű minimális hozzájárulást kell nyújtaniuk a versenytorzulások kockázatának enyhítése és a kockázat minimalizálására való ösztönzés érdekében. Ez a hozzájárulás olyan ésszerű megelőző intézkedések (például – ahol lehetséges – biztonsági kerítések alkalmazása stb.) formájában valósul meg, amelyek arányosak a védett állatok által okozott károk tekintetében az érintett erdőterületen fennálló kockázattal. Amennyiben semmiféle megelőző intézkedés meghozatalára nincs lehetőség, a tagállamnak erre vonatkozóan egyértelmű bizonyítékot kell szolgáltatnia. (592) Az elszenvedett károk vagy veszteségek és az állatok viselkedése között a támogatást nyújtó illetékes hatóságtól független hatóság, a hatóság által elismert független szakértő vagy egy biztosítótársaság által megállapított közvetlen okozati kapcsolatnak kell fennállnia. (593) A támogatás iránti kérelmet a kár vagy veszteség keletkezését követő [három éven] belül be kell nyújtani. A támogatásokat a kár vagy veszteség keletkezését követő négy éven belül ki kell fizetni. Elszámolható költségek 144
(594) A támogatás az állományban elszenvedett veszteség ellentételezésére és a védett állatok által kiirtott faállomány piaci értékének erejéig újratelepítési költségekre nyújtható. A növekedési veszteség piaci értékének kiszámításakor figyelembe lehet venni, hogy a kiirtott faállomány mennyivel növekedett volna, ha nem vágják ki idő előtt. (595) Támogatás nyújtható az erdészeti felszerelésekben és az erdészeti infrastruktúrában okozott károk ellentételezésére is. Ebben az esetben az elszámolható költségek az erdészeti felszereléseknek és az erdészeti infrastruktúrának a támogatást nyújtó illetékes hatóságtól független hatóság, a hatóság által elismert független szakértő vagy egy biztosítótársaság által felbecsült piaci értékén alapulnak. (596) Kellően indokolt esetekben a veszteségekhez kapcsolódó egyes közvetlen költségekhez is nyújtható támogatás. Támogatási intenzitás (597) Az ellentételezés mértéke az elszámolható költségek 100 %-áig terjedhet. A közvetett költségekre nyújtott ellentételezésnek arányosnak kell lennie a közvetlen költségek ellentételezésével, és nem haladhatja meg a teljes közvetett elszámolható költségek [80 %]-át. (598) A túlkompenzálás elkerülése érdekében a támogatás kedvezményezettje által kapott bármely – például biztosítási kötvény alapján járó – kifizetést, valamint a védett állatok által okozott kár miatt fel nem merült költségeket le kell vonni az elszámolható költségek összegéből. 3.
AZ EMVA-BÓL TÁRSFINANSZÍROZOTT VAGY AZ ILYEN TÁRSFINANSZÍROZOTT INTÉZKEDÉSEKHEZ KIEGÉSZÍTŐ NEMZETI FINANSZÍROZÁSKÉNT A VIDÉKI TÉRSÉGEKBEN NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK
Az ezen iránymutatások II. szakaszának 3. fejezetére vonatkozó közös rendelkezések (599) Az ezen iránymutatások II. szakaszának 3. fejezete alapján biztosított támogatások akkor nyújthatók, ha megfelelnek a következő közös rendelkezéseknek: a)
A támogatás nyújtására a vidékfejlesztési rendelet alapján és azzal összhangban, vidékfejlesztési program keretében kerül sor az EMVA-ból társfinanszírozott támogatás vagy az ilyen támogatáshoz adott kiegészítő nemzeti finanszírozás formájában.
b)
A támogatásnak meg kell felelnie az ezen iránymutatásokban leírt közös értékelési 145
elveknek, valamint az adott támogatási intézkedésre vonatkozó speciális feltételeknek. (600) Ezen iránymutatások 3. fejezetének rendelkezései nem sértik annak a lehetőségét, hogy a vidéki térségek a valamennyi ágazatra érvényes, illetőleg a kereskedelemre és az iparra alkalmazandó uniós szabályok alapján részesüljenek állami támogatásban. (601) Az ezen iránymutatások II. szakasza 3. fejezetének 3.1., 3.2., 3.6. és 3.10. alfejezetében leírt beruházások tekintetében a támogatásnak meg kell felelnie az ezen iránymutatások II. szakaszának (602)–(606) pontjában leírt közös rendelkezéseknek. (602) Az energiamegtakarítással és megújuló energiával kapcsolatos beruházások nem tartoznak ezen iránymutatások II. szakasza 3. fejezetének hatálya alá. Az ilyen támogatásoknak az általános csoportmentességi rendeletnek vagy a környezetvédelmi támogatásokra vonatkozó iránymutatásoknak kell megfelelniük. Az ezen iránymutatások II. szakaszának 3. fejezete szerinti elszámolható beruházási költségek (603) Az ezen iránymutatások II. szakaszának 3. fejezete szerinti elszámolható beruházási költségek az alábbiakhoz kapcsolódó költségekre korlátozódnak: a)
b) c)
d)
ingatlan építése, szerzése – a lízinget is beleértve – vagy fejlesztése; földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át. A környezetmegőrzést szolgáló műveletek tekintetében kivételes és kellően indokolt esetekben magasabb százalékarány is megengedhető. gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig; az (603)a) és a (603)b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, ideértve a megvalósíthatósági tanulmányok díjait; a megvalósíthatósági tanulmányok abban az esetben is elszámolható kiadásnak minősülnek, ha a bennük foglalt eredmények következtében nem merülnek fel az (603)a) és a (603)b) pont szerinti kiadások; az immateriális javakra irányuló következő beruházások költségei: számítógépes szoftver megszerzése vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licencek, szerzői jogok és védjegyek megszerzése; 146
(604) A lízingszerződésekkel kapcsolatos, a (603) pontban nem említett költségek – például a lízingbe adó árrése, a kamatok refinanszírozási költségei, az általános költségek és a biztosítási díjak – nem minősülnek elszámolható költségnek. Az ezen iránymutatások II. szakaszának 3. fejezete szerinti beruházási intézkedések támogatási intenzitása (605) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg: a)
a kevésbé fejlett régiókban: 1.
az elszámolható költségek összegének 50 %-át az azon régiókban megvalósított beruházások esetében, amelyekben az egy főre jutó GDP értéke nem éri el az EU-27 átlagának 45 %-át;
2.
az elszámolható költségek összegének 35 %-át az azon régiókban megvalósított beruházások esetében, amelyekben az egy főre jutó GDP értéke az EU-27 átlagának 45 %-a és 60 %-a között van;
3.
az elszámolható költségek összegének 25 %-át az azon régiókban megvalósított beruházások esetében, amelyekben az egy főre jutó GDP értéke meghaladja az EU-27 átlagának 60 %-át;
b)
a legkülső régiókban: az a) pontban meghatározott maximális támogatási intenzitások legfeljebb 20 százalékponttal megnövelhetők az olyan legkülső régiókban, ahol az egy főre jutó GDP értéke az EU-27 átlagának 75 %-ával egyenlő vagy az alatti, vagy legfeljebb 10 százalékponttal az egyéb legkülső régiókban;
c)
a „c” területeken: 1.
az elszámolható költségek összegének 15 %-át a ritkán lakott területeken és azokban a NUTS 3 régiókban vagy a NUTS 3 régiók azon részeiben megvalósított beruházások esetében, amelyek közös szárazföldi határral rendelkeznek valamely, az Európai Gazdasági Térségen (EGT) vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társuláson (EFTA) kívüli országgal;
2.
az elszámolható költségek összegének 10 %-át az előre meg nem határozott „c” területeken megvalósított beruházások esetében;
3.
a korábbi „a” területeken a támogatási intenzitások 2014. január 1. és 2017. december 31. között legfeljebb 5 százalékponttal növelhetők;
147
4.
amennyiben valamely „c” terület „a” területtel szomszédos, a szóban forgó „c” területen belüli, az „a” területtel határos NUTS 3 területek vagy NUTS 3 területrészek tekintetében engedélyezett maximális támogatási intenzitás szükség szerint megnövelhető annak érdekében, hogy a két terület között a támogatási intenzitást illetően fennálló különbség ne haladja meg a 15 százalékpontot;
d)
a nagyberuházási projektek javára odaítélt támogatások kivételével, a fenti a)– c) pontokban meghatározott maximális támogatási intenzitások a középvállalkozások esetében legfeljebb 10 százalékponttal, és a mikro- és a kisvállalkozások esetében legfeljebb 20 százalékponttal növelhetők;
e)
az összes többi területen: az elszámolható beruházási költségek összegének 10 %-a a középvállalkozások, és az elszámolható beruházási költségek összegének 20 %-a mikro- és a kisvállalkozások esetében;
f)
a nagyberuházási projektek esetében a maximális támogatási intenzitást az ezen iránymutatások (38)62. pontjában meghatározott mechanizmus alkalmazásával csökkenteni kell.
(606) A bejelentett program keretében nyújtott egyedi beruházási támogatás továbbra is a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozik, ha a támogatás az összes forrás figyelembevételével meghaladja a (38)54. pontban meghatározott bejelentési küszöbértéket. 3.1.
A mezőgazdasági termékek nem mezőgazdasági termékké való feldolgozására, a gyapottermelésre vagy a nem mezőgazdasági tevékenységek létrehozására és fejlesztésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás
(607) A mezőgazdasági termékek nem mezőgazdasági termékké való feldolgozására, a gyapottermelésre vagy a nem mezőgazdasági tevékenységek létrehozására és fejlesztésére irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősül összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, az ezen iránymutatások II. szakaszának 3. fejezetére vonatkozó közös rendelkezéseknek és a következő feltételeknek. (608) Az ezen intézkedés szerinti támogatás tárgyi és/vagy nem tárgyi beruházásokhoz nyújtható. (609) Ez az alfejezet a következőkre alkalmazandó:
148
3.2.
a)
mezőgazdasági termékek feldolgozása, amennyiben a termelési folyamat eredménye nem mezőgazdasági termék;
b)
gyapottermelés, beleértve az egrenálás műveletét is.
c)
nem mezőgazdasági tevékenységekre irányuló beruházások olyan mezőgazdasági termelők részére, illetve a mezőgazdasági háztartás azon tagjai részére, akik tevékenységi körüket nem mezőgazdasági tevékenységekkel bővítik, illetve a vidéki térségekben működő mikro- és kisvállalkozások és a vidéki térségekben élő természetes személyek részére.
Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben
(610) Az alapvető szolgáltatásokhoz és a falvak megújításához a vidéki térségekben nyújtott támogatás77 a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősül összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, az ezen iránymutatások II. szakaszának 3. fejezetére vonatkozó közös rendelkezéseknek, valamint az alábbi feltételeknek. (611) Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás a következőkre terjedhet ki:
77
a)
a vidéki térségekben található települések és falvak, valamint az általuk biztosított alapvető szolgáltatások fejlesztésére, valamint a NATURA 2000 területek és egyéb, magas természeti értéket képviselő területek védelmére és kezelésére vonatkozó tervek kidolgozása és naprakésszé tétele;
b)
beruházások a kisméretű infrastruktúra valamennyi típusának létrehozása, fejlesztése vagy bővítése terén, a megújuló energiával és az energiamegtakarítással kapcsolatos beruházások kivételével;
c)
a vidéki népesség számára nyújtott helyi alapvető – többek között szabadidős és kulturális tevékenységekkel kapcsolatos – szolgáltatások és a kapcsolódó infrastruktúra létrehozására, fejlesztésére vagy bővítésére irányuló beruházások;
d)
a rekreációs infrastruktúra, a turisták tájékoztatása és a kisméretű turisztikai infrastruktúrák tekintetében megvalósított közhasznú
A Szerződés 107., 108. és 109. cikke alkalmazandó a vidéki térségekben az alapvető szolgáltatásokhoz nyújtott támogatásokra, amennyiben ezek a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak tekinthetők, figyelembe véve a támogatás fogalmáról szóló, a jövőben közzéteendő bizottsági közleményben az állami támogatás fogalmának értelmezését.
149
beruházások; e)
a falvak kulturális és természeti örökségének, a vidéki tájaknak és a nagy természeti értékű területeknek a megőrzésével, helyreállításával és korszerűsítésével – az ezekhez kapcsolódó társadalmi-gazdasági szempontokat, valamint a környezettudatosságot célzó intézkedéseket is beleértve – kapcsolatos tanulmányok és beruházások;
f)
olyan beruházások, amelyek a tevékenységek áthelyezésére és a vidéki településeken, illetve azokhoz közel található épületek vagy más létesítmények átalakítására irányulnak az életminőség javítása vagy a település környezeti teljesítményének fokozása céljából.
(612) Az ezen intézkedés alapján megvalósuló beruházások abban az esetben támogathatók, ha a vonatkozó műveletek a vidéki térségekben található települések és falvak és az általuk nyújtott alapvető szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó terveknek megfelelően kerülnek végrehajtásra, amennyiben léteznek ilyen tervek, és összhangban vannak a vonatkozó helyi fejlesztési stratégiákkal. (613) Az (611)e) pontban említett támogatás olyan örökség megőrzéséhez nyújtható, amelyet valamely tagállam illetékes hatóságai hivatalosan elismertek kulturális vagy természeti örökségként. Elszámolható költségek (614) Az alábbi költségek számolhatók el: a)
a vidéki térségekkel és az általuk biztosított alapvető szolgáltatásokkal, valamint a magas természeti értéket képviselő helyekkel kapcsolatos fejlesztési és gazdálkodási tervek kidolgozása és naprakésszé tételének költségei;
b)
tárgyi és nem tárgyi beruházásokkal kapcsolatos beruházási költségek;
c)
a kulturális vagy természeti örökséghez, a vidéki tájakhoz és a nagy természeti értékű területekhez kapcsolódó tanulmányok elkészítésével kapcsolatos költségek; a környezettudatosságot célzó intézkedésekkel kapcsolatos költségek;
d)
a vállalkozás által végrehajtott jelentős munkák költségei az (611)e) pontban említettek szerint elszámolhatók lehetnek.
Támogatási intenzitás (615) A (611)a) és a (611)b) pont szerinti tevékenységek támogatási intenzitása nem 150
haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át. (616) A (611)c), a (611)d) és a (611)e) pont szerinti tevékenységek támogatási intenzitása nem haladhatja meg a projekt becsült finanszírozási igényét, a támogatási intenzitás pedig az elszámolható költségek 100 %-át. (617) A (611)f) pont szerinti tevékenységek támogatási intenzitása nem haladhatja meg a következő értékeket: a) ha a tevékenységek áthelyezése vagy az épületek átalakítása meglévő létesítmények lebontásából, elszállításából és újbóli felépítéséből áll, a ténylegesen felmerülő költségek 100 %-a; b) ha a (617)a) pontban említett meglévő létesítmények lebontásán, elszállításán és újbóli felépítésén túlmenően a tevékenységek áthelyezése vagy az épületek átalakítása a létesítmények korszerűsítését vagy a termelési kapacitás növekedését eredményezi, a (605) pontban a létesítmények korszerűsítésével vagy a termelési kapacitás növekedésével kapcsolatos költségek tekintetében megállapított támogatási intenzitásokat kell alkalmazni. (618) A (617) pont alkalmazásában egy meglévő épület vagy létesítmény új, modern épületre vagy létesítményre való egyszerű lecserélése a termelési mód vagy az alkalmazott technológia alapvető megváltoztatása nélkül nem tekinthető a korszerűsítési folyamathoz kapcsolódónak. 3.3.
A vidéki térségekben az induló vállalkozásoknak nem mezőgazdasági tevékenységekhez nyújtott támogatás
(619) A vidéki térségekben az induló vállalkozásoknak nem mezőgazdasági tevékenységekhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősül összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, az ezen iránymutatások II. szakaszának 3. fejezetére vonatkozó közös rendelkezéseknek, valamint az alábbi feltételeknek. (620) A támogatás azon mezőgazdasági termelőknek, illetve a mezőgazdasági háztartás azon tagjainak ítélhető oda, akik tevékenységi körüket nem mezőgazdasági tevékenységekkel bővítik; a szóban forgó támogatásban részesülhetnek ezenkívül a vidéki térségekben tevékenykedő mikro- és kisvállalkozások, valamint természetes személyek is. A támogatás továbbá vidéki térségekben működő középvállalkozások és nagyvállalkozások számára is nyújtható üzemvezetési, helyettesítési és 151
mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások, valamint erdészeti tanácsadási szolgáltatások létrehozására, ideértve az 1306/2013/EU rendelet 12–14. cikkében említett mezőgazdasági tanácsadási rendszert is. (621) A támogatás nyújtása üzleti terv benyújtásához van kötve. Az üzleti terv végrehajtását a támogatás odaítéléséről szóló határozat időpontjától számított kilenc hónapon belül meg kell kezdeni. (622) [Az üzleti tervnek ismertetnie kell legalább a következőket: i.
a támogatást igénylő kedvezményezett kiindulási gazdasági helyzete;
ii.
a kedvezményezett új tevékenységeinek fejlesztéséhez kapcsolódó mérföldkövek és célok;
iii.
a kedvezményezett tevékenységeinek fejlesztéséhez szükséges intézkedések – például beruházások, képzések, tanácsadás vagy bármely más tevékenység – részletei.]
(623) A támogatást legalább két részletben kell kifizetni, legfeljebb ötéves időszakon át. A részletek összege fokozatosan csökkenthető. Az utolsó részlet kifizetése az üzleti terv megfelelő végrehajtásához van kötve. (624) A támogatási összeg meghatározásakor a tagállam figyelembe veszi a programterület társadalmi-gazdasági helyzetét is. Támogatási intenzitás (625) A támogatási összeg vállalkozásonként legfeljebb 70 000 EUR. 3.4.
A vidéki térségekben az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásokhoz nyújtott támogatás
(626) A vidéki térségekben működő gazdálkodóknak az agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásokhoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősül összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel a közös értékelési elveknek, az ezen iránymutatások II. szakaszának 1.1.5.1. alfejezetében foglalt feltételeknek, az ezen iránymutatások II. szakaszának 3. fejezetére vonatkozó közös rendelkezéseknek, valamint a vidéki térségek kedvezményezettjeivel kapcsolatos alábbi rendelkezéseknek. (627) Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásokhoz nyújtott támogatás olyan mezőgazdasági vállalkozásokból és gazdálkodókból álló csoportoknak nyújtható, amelyek önkéntes alapon vállalják olyan műveleteknek a 152
tagállamok által meghatározandó mezőgazdasági földterületen – többek között, de nem kizárólag az ezen iránymutatások (38)30. pontjában meghatározottak szerinti mezőgazdasági területen – történő végrehajtását, amelyek az agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások közül egy vagy több teljesítéséből állnak. (628) Amennyiben az a környezetvédelmi célkitűzések teljesítése szempontjából kellően indokolt, az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásokhoz nyújtott támogatásban egyéb gazdálkodók vagy azok csoportjai is részesülhetnek. (629) A vidéki térségekben a nem a mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozások számára támogatás nyújtható a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzésére, valamint fenntartható használatára és fejlesztésére irányuló, az ezen iránymutatások II. szakasza 1.1.5.1. alfejezetének (206)–(210) pontjában nem szereplő műveletekhez. (630) Ha a (629) pontban említett tevékenységek elszámolható költségei a K+F+I keretszabály, illetve valamely azt felváltó vagy hatályon kívül helyező keretszabály alkalmazási körébe esnek, a keretszabályban foglalt feltételek alkalmazandók. 3.5.
A vidéki térségekben működő gazdálkodóknak a Natura 2000 területekkel kapcsolatos hátrányok leküzdésére nyújtott támogatás
(631) A vidéki térségekben működő gazdálkodóknak a Natura 2000 területekkel kapcsolatos hátrányok leküzdésére nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősül összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel a közös értékelési elveknek, az ezen iránymutatások II. szakaszának 3. fejezetére vonatkozó közös rendelkezéseknek, valamint a vidéki térségek kedvezményezettjeivel kapcsolatos alábbi rendelkezéseknek. (632) Kellően indokolt esetekben támogatás nyújtható a vidéki térségekben működő gazdálkodóknak. Elszámolható költségek (633) A támogatás a gazdálkodók számára az érintett területeken az élőhelyvédelmi irányelv és a madárvédelmi irányelv végrehajtásával összefüggő hátrányok következtében felmerülő többletköltségek és elmaradt bevétel ellentételezése céljából nyújtható.
153
(634) A végrehajtott intézkedések csak a következő területeken támogathatók: 1. az élőhelyvédelmi irányelv és a madárvédelmi irányelv szerint kijelölt Natura 2000 mezőgazdasági területek; 2. egyéb körülhatárolt természetvédelmi területek a gazdálkodásra alkalmazandó környezetvédelmi korlátozásokkal, amelyek hozzájárulnak az élőhelyvédelmi irányelv 10. cikkének végrehajtásához; Támogatási intenzitás (635) Az alábbi összegekre nyújtható támogatás: hektáronként és évente legfeljebb 500 EUR az öt évnél tovább nem tartó kezdeti időszakban; ezt követően legfeljebb 200 EUR hektáronként és évente. Az 500 és 200 EUR maximális összeg kellően indokolt esetekben növelhető, figyelembe véve a megindokolandó egyedi körülményeket. 3.6.
A tudástranszferhez és a tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás a vidéki térségekben
(636) A vidéki térségekben a tudástranszferhez és a tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősül összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, az ezen iránymutatások II. szakaszának 3. fejezetére vonatkozó közös rendelkezéseknek, valamint az alábbi feltételeknek. (637) Ezen intézkedés keretében a szakképzéshez és a készségek elsajátításához kapcsolódó tevékenységek (többek között tanfolyamok, workshopok és személyre szabott tanácsadás), valamint demonstrációs és tájékoztatási tevékenységek támogathatók. Támogatás nyújtható továbbá az ezen iránymutatások II. szakaszának 1.1.10.2., 2.5. és 3.7. alfejezetében említett tanácsadási szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanácsadók képzésére. (638) A támogatás az élelmiszerágazatban tevékenykedő személyek, gazdálkodók és kkv-k javára biztosítható a vidéki térségekben. A tanácsadók képzésére nyújtott támogatás nagyvállalkozásoknak is biztosítható a vidéki térségekben. (639) A vidéki térségekben az alábbi elszámolható költségekre nyújtható támogatás: a)
a tudástranszfer vagy a tájékoztatási tevékenység megszervezésének és lebonyolításának költségei; 154
b)
a demonstrációs projektek esetében a támogatás a kapcsolódó beruházási költségek fedezésére is kiterjedhet;
c)
a résztvevők utazási és szállásköltségei, valamint napidíja.
(640) Az (639)a) és a (639)b) pontban említett támogatás nem foglalhat magában vidéki térségekben működő vállalkozások számára teljesített közvetlen kifizetéseket. A támogatást a képzési vagy egyéb, tudástranszferre vagy tájékoztatásra irányuló szolgáltatás nyújtója számára kell kifizetni. (641) A támogatásnak – objektív módon meghatározott feltételek mellett – az érintett vidéki térségben működő valamennyi támogatható vállalkozás számára hozzáférhetőnek kell lennie. (642) A tudástranszferre irányuló és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó szerveknek rendelkezniük kell a feladatuk ellátásához szükséges megfelelő kapacitásokkal a személyzet képesítése és a rendszeres képzés vonatkozásában. Támogatási intenzitás (643) A támogatás intenzitása nagyvállalkozások esetében az elszámolható költségek legfeljebb 50 %-a, középvállalkozások esetében legfeljebb 60 %-a, és a mikro- és kisvállalkozások esetében legfeljebb 70 %-a. A tanácsadók képzésére nyújtott támogatás hároméves időszakonként legfeljebb 200 000 EUR. 3.7.
A vidéki térségekben tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás
(644) A vidéki térségekben a tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősül összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, az ezen iránymutatások II. szakaszának 3. fejezetére vonatkozó közös rendelkezéseknek, valamint az alábbi feltételeknek. (645) A támogatás célja az, hogy hozzásegítse a vidéki térségekben tevékenykedő gadálkodókat és kkv-kat ahhoz, hogy vállalkozásuk és/vagy beruházásuk gazdasági és környezeti teljesítményének javítása, valamint éghajlatbarátabbá és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra képessé tétele érdekében tanácsadási szolgáltatásokat vegyenek igénybe. (646) A kkv-k számára a vidéki térségekben biztosított tanácsadás vonatkozhat a kedvezményezett gazdasági és környezeti teljesítményéhez kapcsolódó kérdésekre is. 155
(647) A vidéki térségekben tevékenykedő gazdálkodóknak biztosított tanácsadásnak ki kell terjednie az ezen iránymutatások II. szakasza 1.1.10.2. alfejezetének (287) pontjában meghatározott elemek közül legalább egyre. A tanácsadás egyéb, a fenti (289) pontban említett témákra is kiterjedhet. (648) A támogatás nem tartalmazhat kedvezményezetteknek teljesített közvetlen kifizetéseket. A támogatást a tanácsadási szolgáltatás nyújtója számára kell kifizetni. (649) A tanácsadás során a tanácsadási szolgáltatások nyújtóinak tiszteletben kell tartaniuk az 1306/2013/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében említett titoktartási kötelezettségeket. (650) A tanácsadás egyéb, a fenti (289) pontban említett témákra is kiterjedhet. Adott esetben, amennyiben ez indokolt, a tanácsadás csoportos formában is megvalósulhat, figyelembe véve ugyanakkor a tanácsadási szolgáltatást igénybe vevő minden egyes résztvevő helyzetét. Támogatási intenzitás (651) A támogatás tanácsadásonként legfeljebb 1 500 EUR. 3.8.
Az aktív mezőgazdasági termelőknek a gyapotra és az élelmiszerekre vonatkozó minőségrendszerekhez való csatlakozáshoz nyújtott támogatás
(652) Az aktív mezőgazdasági termelőknek a gyapotra és az élelmiszerekre vonatkozó minőségrendszerekhez való csatlakozáshoz nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősül összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, az ezen iránymutatások II. szakaszának 3. fejezetére vonatkozó közös rendelkezéseknek valamint az alábbi feltételeknek. (653) A támogatás a minőségrendszerek következő kategóriáinak valamelyikéhez való csatlakozást érinti: a)
gyapotra vagy élelmiszerekre vonatkozó, uniós jogszabályok által létrehozott minőségrendszerek;
b)
gyapotra vagy élelmiszerekre vonatkozó minőségrendszerek, amelyek esetében a tagállamok elismerték a következő kritériumoknak való megfelelést: i.
az ilyen rendszerek hatálya alá tartozó végtermék egyedi jellege egyértelműen meghatározott kötelezettségekre vezethető vissza, amelyek garantálják a következőket:
156
– a termék sajátos jellemzői, – sajátos gazdálkodási vagy termelési módszerek, vagy – a végtermék minősége jelentősen felülmúlja a köz-, az állat-, illetve a növényegészségügy, az állatjólét vagy a környezetvédelem tekintetében az árukra vonatkozó kereskedelmi előírások szerint megkövetelt minőséget;
c)
ii.
a rendszer valamennyi termelő számára nyitva áll;
iii.
a rendszer a termékre vonatkozó, kötelező erejű termékleírásokat tartalmaz, és az e leírásoknak való megfelelést hatóság vagy független ellenőrző szerv ellenőrzi;
iv.
a rendszer átlátható és teljes mértékben biztosítja a termékek nyomon követhetőségét;
olyan önkéntes mezőgazdasági terméktanúsítási rendszerek, amelyeket a tagállamok a mezőgazdasági termékek önkéntes tanúsítási rendszereinek működtetésével kapcsolatos bevált gyakorlatokra vonatkozó uniós iránymutatásoknak78 megfelelőnek ismernek el.
Elszámolható költségek (654) A támogatás évenkénti ösztönző kifizetés formájában kerül nyújtásra, amelyet a minőségrendszerekben való részvételből eredő állandó költségek szintjének megfelelően kell megállapítani. (655) A támogatás legfeljebb ötéves időszakra nyújtható. Támogatási intenzitás (656) A támogatás összege kedvezményezettenként és évente legfeljebb 3 000 EUR. 3.9.
A minőségrendszer hatálya alá tartozó gyapottal és élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós tevékenységekhez nyújtott támogatás
(657) A minőségrendszer hatálya alá tartozó gyapottal és élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós tevékenységekhez nyújtott támogatás akkor minősül a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, az ezen iránymutatások II. szakaszának 3. fejezetére vonatkozó közös rendelkezéseknek, valamint az alábbi feltételeknek. 78
A Bizottság közleménye – A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek önkéntes tanúsítási rendszereivel kapcsolatos bevált gyakorlatokra vonatkozó európai uniós iránymutatások, HL C 341., 2010.12.16., 5. o.
157
Elszámolható költségek (658) A támogatás a valamely minőségrendszer hatálya alá tartozó, az ezen irányelvek II. szakaszának 3.8. alfejezete alapján támogatott gyapottal és élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós tevékenységekhez nyújtható. (659) A támogatást a tájékoztatási és promóciós tevékenységeket végrehajtó termelői csoportok kapják. (660) [A támogatás a következő tevékenységek költségeit fedezi: a) a fogyasztókat a minőségrendszer hatálya alá tartozó élelmiszer vagy gyapot megvásárlására ösztönző tevékenységek; b) olyan tevékenységek, amelyek felhívják a figyelmet az élelmiszernek vagy a gyapotnak az érintett minőségrendszerrel összefüggő egyedi jellemzőire vagy előnyeire, különös tekintettel a minőségre, a speciális termelési módszerekre, a magas színvonalú állatjóléti követelményekre és a környezetvédelmi szempontok tiszteletben tartására.] (661) A (660) pontban említett tevékenységek nem ösztönözhetik a fogyasztókat arra, hogy valamely élelmiszert vagy gyapotot annak származása miatt vásároljanak meg; kivételt képeznek e rendelkezés alól az 1151/2012/EU rendelet II. címében bevezetett minőségrendszerek hatálya alá tartozó termékek. (662) Az élelmiszer vagy a gyapot származása mindazonáltal feltüntethető, feltéve, hogy a származási helyre vonatkozó bejegyzés a fő üzenethez képest másodlagos. (663) A kereskedelmi támogathatók.]
márkák
promóciójával
kapcsolatos
tevékenységek
nem
(664) Kizárólag a belső piacon végrehajtott tájékoztatási és promóciós tevékenységek támogathatók. Támogatási intenzitás (665) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 70 %-át. 3.10.
A vidéki térségekben folytatott együttműködés céljából nyújtott támogatás
(666) A Bizottság a vidéki térségekben folytatott együttműködés céljából nyújtott állami támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen
158
iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, az ezen iránymutatások II. szakaszának 3. fejezetére vonatkozó közös rendelkezéseknek, valamint az alábbi feltételeknek. (667) A támogatás azt a célt szolgálja, hogy előmozdítsa a mezőgazdasági vállalkozások, az élelmiszerláncban tevékenykedő vállalkozások és a vidékfejlesztési politika célkitűzéseinek és prioritásainak megvalósításához hozzájáruló egyéb szereplők – többek között termelői csoportok, szövetkezetek és szakmaközi szervezetek – közötti együttműködés különböző formáit. (668) Az együttműködésnek legalább két szervezet részvételével kell megvalósulnia, amelyek közül legalább egy nem mezőgazdasági vállalkozás, és különösen a következők előmozdítását kell szolgálnia: 1.
együttműködésre irányuló megközelítések;
2.
klaszterek és hálózatok kiépítése;
3.
a mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP operatív csoportjainak létrehozása és működtetése a vidékfejlesztési rendelet 56. cikke szerint.
(669) A támogatás a következő tevékenységekkel kapcsolatos együttműködésre ítélendő oda: 1.
kísérleti projektek;
2.
új termékek, gyakorlatok, folyamatok és technológiák kifejlesztése az élelmiszerágazatban;
3.
kis gazdasági szereplők között a közös munkafolyamatok megszervezése és az eszközök és a források megosztása terén, valamint a vidéki turizmussal kapcsolatos turisztikai szolgáltatások fejlesztése és/vagy marketingje tekintetében folytatott együttműködés;
4.
horizontális és vertikális együttműködés az ellátási lánc szereplői között a rövid ellátási láncok és a helyi piacok létrehozása és fejlesztése érdekében;
5.
a rövid ellátási láncok és a helyi piacok fejlesztésével kapcsolatos, helyi kontextusban végrehajtott promóciós tevékenységek;
6.
az éghajlatváltozás mérséklése vagy az ahhoz való alkalmazkodás céljából végrehajtott közös fellépés; 159
7.
környezetvédelmi projektekre és alkalmazásban lévő környezetvédelmi gyakorlatokra irányuló közös megközelítések, a hatékony vízgazdálkodást, a megújuló energia alkalmazását és a mezőgazdasági tájkép megőrzését is ideértve;
8.
horizontális és vertikális együttműködés az ellátási lánc szereplői között az élelmiszer- és az energiatermelésben, valamint az ipari folyamatokban való felhasználásra szánt biomassza fenntartható biztosítása terén;
9.
az egy vagy több uniós vidékfejlesztési prioritás megvalósítását célzó, az 1303/2013/EU rendelet 2. cikkének 19. pontjában meghatározottaktól eltérő helyi fejlesztési stratégiáknak mindenekelőtt a köz- és a magánszférabeli, az 1303/2013/EU rendelet 32. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározottaktól eltérő partnerek csoportjai által történő végrehajtása;
10.
a mezőgazdasági termelői tevékenységek diverzifikálása, méghozzá az egészségügyi ellátással, a társadalmi integrációval, a közösség által támogatott mezőgazdasággal és a környezeti és élelmiszerügyi oktatással kapcsolatos tevékenységek irányában.
(670) A klaszterek és hálózatok kiépítéséhez nyújtott támogatás csak újonnan kiépített klaszterek és hálózatok számára, valamint olyan klaszterek és hálózatok számára ítélhető oda, amelyek számukra új tevékenységbe kezdenek. (671) A (669)1. pontban említett kísérleti projektekhez és a (669)2. pontban említett új termékek, gyakorlatok, folyamatok és technológiák élelmiszerágazatban történő kifejlesztéséhez nyújtott támogatás egyéni szereplők számára is odaítélhető, amennyiben erre a vidékfejlesztési program lehetőséget biztosít. Az egyéni szereplők által végrehajtott, a (669)1. pontban, illetve a (669)2. pontban említett kísérleti projektek és tevékenységek eredményeit terjeszteni kell. (672) Az ezen alfejezet értelmében nyújtott támogatásnak meg kell felelnie a vonatkozó versenyjogi rendelkezéseknek, különösen a Szerződés 101. és 102. cikkének. (673) A támogatás időtartamát legfeljebb hét évre kell korlátozni; ezen rendelkezés alól – kellően indokolt esetekben – kivételt képezhetnek a kollektív környezetvédelmi fellépések. Elszámolható költségek
160
(674) Az alábbi elszámolható költségekre nyújtható támogatás: 1.
az érintett területre vonatkozó tanulmányok, megvalósíthatósági tanulmányok, valamint az üzleti terv, illetve a közös stratégiai keretre vonatkozó jövőbeni rendelet XX. cikkében említettől eltérő helyi fejlesztési stratégia kidolgozásának költségei;
2.
az érintett területen folytatott szervezési tevékenységek valamely közös területi projekt megvalósíthatóvá tétele vagy egy projektnek a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerségnek a vidékfejlesztési rendelet 56. cikkében említett operatív csoportja általi végrehajtásának költségei. A klaszterek esetében a szervezési tevékenységek a tagok közötti hálózatépítésre és új tagok beszervezésére is irányulhatnak;
3.
az együttműködéshez kapcsolódó folyó költségek, mint például egy „koordinátor” fizetése;
4.
az üzleti terv, a környezetvédelmi terv, a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 29. cikkében említettől eltérő helyi fejlesztési stratégia vagy egyéb innovációs – köztük tesztelési – célú fellépések végrehajtásához kapcsolódó egyedi projektek közvetlen költségei;
5.
a promóciós tevékenységek költségei.
(675) A (674)4. pont szerinti, beruházáshoz kapcsolódó közvetlen költségeknek a beruházási támogatás elszámolható költségeire kell korlátozódniuk a (603)–(604) pontban leírtak szerint, és meg kell felelniük a (602) pontban említett különleges feltételeknek. Támogatási intenzitás (676) A (674)1., a (674)2., a (674)3. és a (674)5. pontban említett elszámolható költségek, valamint a (674)4. pontban említett beruházásokhoz nem kapcsolódó közvetlen költségek támogatási intenzitása nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át. (677) A (674)4. pont szerinti beruházásokkal kapcsolatos közvetlen költségekre nyújtott támogatás intenzitása nem haladhatja meg az ezen iránymutatások (605) pontjában meghatározott értékeket, figyelembe véve a nagy beruházási projektekre vonatkozó csökkentési mechanizmust is. A beruházás helye szerinti térségben érvényes támogatási intenzitás alkalmazandó az együttműködési projektben részt vevő valamennyi kedvezményezettre. Amennyiben a beruházás két vagy több területen 161
helyezkedik el, a beruházásra vonatkozó maximális támogatási intenzitást azon terület szerint kell számítani, ahol az elszámolható költségek legnagyobb része felmerül. (678) A (606) pont szerinti bejelentési küszöbérték alkalmazandó a (674)4. pont szerinti beruházáshoz kapcsolódó közvetlen költségekhez nyújtott támogatások esetében. 3.11.
A kölcsönös kockázatkezelési alap létrehozásához nyújtott támogatás
(679) A Bizottság a kölcsönös kockázatkezelési alap létrehozásához nyújtott támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében akkor minősíti összeegyeztethetőnek a belső piaccal, ha a támogatás megfelel az ezen iránymutatásokban meghatározott közös értékelési elveknek, az ezen iránymutatások II. szakaszának 3. fejezetére vonatkozó közös rendelkezéseknek, valamint az alábbi feltételeknek. (680) A támogatás nyújtására a vidékfejlesztési rendelet alapján és azzal összhangban, illetve a vidékfejlesztési program keretében kiegészítő nemzeti finanszírozásként kerül sor, és az érintett intézkedés megegyezik az alapjául szolgáló vidékfejlesztési intézkedéssel. (681) Az érintett kölcsönös kockázatkezelési alapnak meg kell felelnie a következő feltételeknek: a)
az illetékes hatóság a nemzeti joggal összhangban akkreditálta;
b)
átlátható politikát követ az alapba történő befizetések és az onnan történő kifizetések tekintetében;
c)
a kölcsönös kockázatkezelési alap egyértelmű szabályok alapján állapítja meg a felelősséget bárminemű felmerülő tartozás vonatkozásában.
d)
az ezen iránymutatások II. szakaszának 1.2.1.2. és 1.2.1.3. alfejezetében meghatározott, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek és növénykárosítók által okozott veszteségek és/vagy környezeti események által okozott veszteségek mezőgazdasági vállalkozások számára történő pénzügyi ellentételezését fizeti.
(682) A tagállamok meghatározzák a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásának és irányításának szabályait, különösen a kompenzációs kifizetések nyújtása és az említett szabályok betartásának felügyelete és ellenőrzése vonatkozásában. A 162
tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kockázatkezelési alapra vonatkozó szabályok kitérjenek a mezőgazdasági vállalkozás gondatlansága esetén alkalmazandó szankciókra is. Elszámolható költségek (683) A fenti támogatás csak a kölcsönös kockázatkezelési alap létrehozásával kapcsolatos igazgatási költségekre vonatkozhat, legfeljebb három évre elosztva, fokozatosan csökkentve. A tagállamok korlátozhatják az elszámolható költségeket az alaponként meghatározott felső határok alkalmazásával. (684) A kezdő tőkeállományhoz nem nyújtható támogatás. Támogatási intenzitás (685) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 65 %-át. III.
ELJÁRÁSI KÉRDÉSEK
1.
A programok időtartama és félidős értékelés
(686) Az előző iránymutatások bevett gyakorlatát követve, és azért, hogy az átláthatósághoz és minden meglévő támogatási program rendszeres felülvizsgálatához hozzájáruljon, a Bizottság csak a határozott időtartamra szóló támogatási programokat engedélyezi. Az olyan intézkedésekhez nyújtott állami támogatásra kiterjedő támogatási programoknak, amelyek részesülhetnek a vidékfejlesztési rendelet79 szerinti EMVA-társfinanszírozás előnyeiből is, a 2014– 2020-as programozási időszak időtartamára kell korlátozódniuk. Amennyiben azt az uniós jogszabályok megengedik, a tagállamok az azokban foglalt feltételeknek megfelelően továbbra is tehetnek újabb vidékfejlesztési kötelezettségvállalásokat a vidékfejlesztési rendelet és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján.80 Ezért a Bizottság az ilyen új kötelezettségvállalásokra is alkalmazza ezen iránymutatásokat. A többi támogatási rendszer alkalmazásának időtartama nem haladhatja meg a hét évet. (687) A verseny és a kereskedelem torzulásának további mérséklése érdekében a Bizottság egyes programok esetében előírhatja, hogy azok időtartamát korlátozzák (4 évre vagy annál rövidebb időre), és az egyes támogatási programkategóriák általános egyenlegének meghatározása érdekében utólagos értékelést végezzenek el. Az
79 80
HL XX HL XX
163
értékelést olyan programok esetében kell elvégezni, amelyeknél a lehetséges torzulás mértéke különösen nagy, vagyis amelyeknél a megvalósítás időben történő felülvizsgálata nélkül a verseny jelentős mértékben korlátozódhat. (688) Az értékelés céljaira tekintettel, továbbá annak érdekében, hogy ne nehezedjenek aránytalanul nagy terhek a tagállamokra a kisebb támogatási összegek tekintetében, az említett kötelezettség kizárólag a nagy támogatási költségvetéssel rendelkező, új jellemzőket tartalmazó támogatási programok esetében, illetve jelentős piaci, technológiai vagy szabályozási változás esetén írható elő. Az értékelést az állami támogatást nyújtó hatóságtól független szakértőnek kell végeznie közös módszertan81 alapján, és az értékelés eredményét nyilvánosságra kell hozni. Ahhoz, hogy a Bizottság megvizsgálhassa a támogatási program meghosszabbításának lehetőségét, az értékelést megfelelő időben – és a program lejártakor minden esetben – be kell nyújtani a Bizottság számára. Az értékelés pontos terjedelmét és végrehajtásának módját a támogatási programot jóváhagyó határozatban kell meghatározni. Az összes hasonló célra irányuló, későbbi támogatási intézkedés kapcsán figyelembe kell venni az említett értékelés eredményeit. 2.
Felülvizsgálati záradék
(689) Felülvizsgálati záradékról kell rendelkezni az ezen iránymutatások II. szakaszának 1.1.5.1., 1.1.5.2., 1.1.8., 2.3. és 3.4. alfejezeteinek alapján végzett műveletek vonatkozásában annak biztosítására, hogy az érintett műveletek kiigazításra kerüljenek, amennyiben módosulnak azok a szóban forgó alfejezetekben említett vonatkozó kötelező előírások, követelmények vagy kötelezettségek, amelyeken a kötelezettségvállalásoknak túl kell mutatniuk. Ha a kedvezményezett nem fogadja el a kiigazítást, a kötelezettségvállalás érvényét veszti. 3.
Jelentéstétel és ellenőrzés
(690) A 659/1999/EK tanácsi rendeletnek82 és a 2004. április 21-i 794/2004/EK83 rendeletnek megfelelően a tagállamoknak éves jelentéseket kell benyújtaniuk a Bizottságnak. (691) A Bizottság fenntartja annak jogát, hogy a létező támogatási rendszerekről eseti 81 82 83
Ilyen közös módszertant a Bizottság biztosíthat. A Tanács 1999. március 22-i 659/1999/EK rendelete az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, HL L 83, 1999.3.27., 3. o. A Bizottság 2004. április 21-i 794/2004/EK rendelete az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról, HL L 140., 2004.4.30., 1. o.
164
alapon további információt kérjen, amennyiben ez szükséges ahhoz, hogy a Szerződés 108. cikkének (1) bekezdése szerinti feladatait el tudja végezni. (692) Amennyiben nem nyújtanak be éves jelentéseket ezen iránymutatásokkal összhangban, a Bizottság a 659/1999/EK rendelet 18. cikkével összhangban járhat el. (693) A tagállamoknak részletes nyilvántartást kell vezetniük valamennyi támogatási intézkedésről. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell valamennyi olyan információt, amely az elszámolható költségekre és a maximális támogatási intenzitásokra vonatkozó feltételek teljesítésének megállapításához szükséges. A nyilvántartást a támogatás odaítélésének napjától számított 10 évig meg kell őrizni, és kérésre a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani. 4.
Ezen iránymutatások alkalmazása
(694) A Bizottság ezen iránymutatásokat 2014. július 1-jei hatállyal alkalmazza az új állami támogatási intézkedésekre. A Bizottság ezen iránymutatásokat minden olyan támogatási intézkedésre alkalmazza, amelyről bejelentést kap, és amelyről annak hatálybalépését követően határoznia kell, még akkor is, ha valamely projektet ezen dátumot megelőzően jelentettek be. Ez magában foglalja a jóváhagyott támogatási programok keretében odaítélt és az egyedi támogatások egyénileg történő bejelentésére vonatkozó kötelezettségnek megfelelően a Bizottság részére egyénileg bejelentett egyedi támogatásokat is. [VAGY ALTERNATÍV LEHETŐSÉGKÉNT „A [2014. május 1.] után bejelentett támogatási programok ezen iránymutatások szerint kerülnek értékelésre.] (695) A jogszerűtlen támogatást a támogatás nyújtásakor hatályban lévő szabályokkal összhangban fogják értékelni. (696) Az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló korábbi, a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó közösségi iránymutatások ezen iránymutatások alkalmazásának kezdő időpontjában hatályukat vesztik. Az EMVAból társfinanszírozott vidékfejlesztési intézkedések esetében, amennyiben azt az uniós jogszabályok megengedik, a tagállamok a vidékfejlesztési szabályokban foglalt feltételeknek megfelelően továbbra is tehetnek újabb kötelezettségvállalásokat az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló korábbi, a 2007–
165
2013 időszakra vonatkozó iránymutatások alapján, azok 189. pontja szerint84. 5.
Megfelelő intézkedésekre irányuló javaslatok
(697) A Szerződés 108. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság javasolja a tagállamoknak, hogy módosítsák meglévő támogatási rendszereiket annak érdekében, hogy legkésőbb [2015. június 30-ig] megfeleljenek ezen iránymutatásoknak. Az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló, a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó közösségi iránymutatások IV.E. fejezetének hatálya alá tartozó, az uniós és nemzeti előírások teljesítéséhez biztosított létező támogatási programoknak, valamint a természetvédelmi területként használt erdőterület megvásárláshoz nyújtott támogatásnak [2016. június 30]-ig le kell zárulniuk. A 2003/96/EK irányelv értelmében nyújtott, adómentességgel és adócsökkentéssel kapcsolatos támogatási programoknak [2016. június 30]-ig meg kell felelniük a környezetvédelmi támogatás esetén alkalmazandó horizontális szabályoknak. Az előrehozott nyugdíjhoz kapcsolódó létező támogatási programokat legkésőbb 2018. december 31-ig fokozatosan meg kell szüntetni. (698) A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy legkésőbb [2014. augusztus 31-ig] írásban erősítsék meg, hogy elfogadják a megfelelő intézkedésekre irányuló javaslatokat. (699) Amennyiben valamely tagállam elmulasztja írásban megerősíteni az említett időpontig az elfogadást, a Bizottság a 659/1999/EK rendelet 19. cikkének (2) bekezdését fogja alkalmazni és – szükség esetén – megindítja az abban a rendelkezésben említett eljárást. 6.
Lejárat
(700) Ezek az iránymutatások 2020. december 31-ig alkalmazandók, hacsak a Bizottság úgy nem határoz, hogy meghosszabbítja azok alkalmazását. A Bizottság ezen iránymutatásokat bármikor módosíthatja, amennyiben ez a versenypolitikával összefüggő okokból, illetve más uniós politikák – például mezőgazdasági és vidékfejlesztési vagy az emberi egészséggel és az állategészségüggyel kapcsolatos politikai megfontolások –, valamint nemzetközi kötelezettségek figyelembevétele érdekében vagy egyéb indokolt esetben szükségessé válik.
84
A 2013. november 19-i módosítás szerint, HL C 339., 2013.11.20., 1. o.
166
